A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata
Készítette A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány
Pásztó, 2004. január
Tartalomjegyzék I. HELYZETFELTÁRÁS 0. A felülvizsgálatot végző csoport résztvevőinek bemutatása
1
1. A kistérség általános jellemzése 1.1. A vidékfejlesztési kistérség és az új KSH kistérség összevetése 1.2. Természeti adottságok és viszonyok 1.3. Vízkészletek és vízgazdálkodás 1.4. Gazdaságföldrajzi leírás 1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer 1.6. Infrastruktúra 1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok 1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet 1.9. Mezőgazdasági termelés és értékesítése 1.10. Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése. Erdőgazdálkodás 1.11. Mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozása 1.12. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése 1.13. Alapvető szolgáltatások 1.14. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai 1.15. Hiányok és többletek a térség gazdaságában 1.16. Jóléti jövedelmi viszonyok 1.17. Idegenforgalom, agroturizmus, kézmű-, kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek 1.18. Kulturális örökség, civil társadalom
59 62
2. A környezet állapota
64
3. Összehasonlítás és viszonyítás – a kistérség a megyében és a régióban
72
4. Érintettek elemzése
76
5. A térség stratégiai elemzése 5.1. SWOT elemzés 5.2. Problémafa és célfa kidolgozása
77
6. Tervezési környezet
81
Mellékletek
84
II. STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA 2004. április 30.-ig III. OPERATÍV SZAKASZ 2004. április 30.-ig ÖSSZEFOGLALÁS
2 2 6 15 17 19 21 32 36 41 45 47 48 49 50 53 57
I.
A PÁSZTÓI KISTÉRSÉG ADOTTSÁGAINAK FELÜLVIZSGÁLATA
0. A felülvizsgálatot végző csoport résztvevőinek bemutatása A program elkészítéséért felelős szervezet: A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány Tóth László a Kuratórium elnöke Mészáros Sándor Irodavezető A programban résztvevő helyi szakemberek: Sisák Imre Pásztó Város és Környéke Területfejlesztési Társulás elnöke Pásztó Város polgármestere Országgyűlési Képviselő Tóth László Agro-Produkt Kft. Pásztó, ügyvezető igazgató Dr. Hajasné Banos Márta Agroservice Kft. Kozárd Veres László és Harmos Ferenc Páltelek Kft. Palotás ügyvezetők Mészáros Sándor Kistérségi vidékfejlesztési menedzser Programba résztvevő önkormányzati vezetők: Mészáros László
Erdőtarcsa
Szabó Mihály
Palotás
Kovács József
Szurdokpüspöki
Tóth Gyula
Mátraszőlős
Kollár András
Vanyarc
Babecz Jánosné
Kálló
A programban résztvevő külső szakértő: Tóth Péter AE Agrár Európa Kft. Budapest, ügyvezető igazgató A Pásztói Kistérség Birtokrendezési Programjának készítője
-1-
1. A kistérség általános jellemzése 1.1 A vidékfejlesztési kistérség (1999) és az új KSH kistérség (2003) összevetése és a következmények bemutatása, a kistérség népessége, népsűrűsége, térképek (kistérség, megye, régió). A pásztói kistérség Nógrád megye déli-délnyugati részén helyezkedik el, melynek Pásztói központja Budapesttől 70 km-es távolságra található. Földrajzi környezetét a Mátra, a Cserhát hegységek, az Ecskendi dombság és a Zagyva folyó adja. Viszonylag magas, 600 m-es hegycsúcsokkal rendelkezik. Területe Heves és Pest megyékkel határosak. A kistérség kiterjedése 552 km², mellyel a megye legnagyobb térsége. Népsűrűsége 62 fő/km². Huszonhat települése közül csak Pásztó (Hasznos, Mátrakeresztes) lakosságnak száma haladja meg a 10 ezer főt, harminc-négyezres lakossága tagolt, nagyobb részben aprófalvas településeken él, közülük 29% városlakó. A kistérséget Hatvannal és a Szlovák Köztársasággal (M3-as autópálya) a 21-es számú főközlekedési út és a 81-es számú vasút köti össze. Pásztó földrajzi fekvése igen jó, mivel viszonylag közel és egységes távolságra (25-30 km) helyezkedik el a környező városoktól (Salgótarján, Bátonyterenye, Szécsény, Gyöngyös, Hatvan). A kistérség három mikrotérségre osztható, melyek elérhetősége, térkapcsolata, kínálata és adottságai is mások: -
Pásztó és a 21-es főközlekedési útra fűzhető települések.
-
Cserhát hegység települései.
-
Palotás és térsége.
A térség 26 települése a kistájkataszteri besorolása szerint négy kistájba tartozik: -
Központi-Cserhát kistájba: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb és Kutasó.
-
Ecskendi-dombság kistája: Erdőkürt, Kálló, Szirák és Vanyarc.
-2-
-
Cserhátaljai kistáj: Csécse, Ecseg, Kozárd, Egyházasdengeleg, Erdőtarcsa, Héhalom, Kisbágyon, Palotás, valamint Szarvasgede.
-
Zagyva-völgy kistája: Jobbágyi, Mátraszőlős, Pásztó, Szurdokpüspöki és Tar.
• A térség területe, népessége, népsűrűsége : A pásztói kistérség Nógrád megye déli - délnyugati részén helyezkedik el. Kiterjedése a megye 2.544 km² területének 21,7 %-a, összesen 552 km². Ezzel a megye hat statisztikai térsége közül a legnagyobb (55168 ha). Pásztó és vonzáskörzete a 219 ezres megyei lakosság 15,5 %-át adja. A 34.097 fős lakosság aprófalvas településekben és a térség egyetlen városában Pásztón él. 1 táblázat. A Pásztói kistérség népességi és területi adatai. Terület (ha) KSH 384 399 425 433 588 740 762 864 871 1019 1384 1423 1765 1849 1904 1945 2163 2179 2265 2724 3027 3091 3231 3289 3291 3331
Ssz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
Népesség (fő)
Település Bokor Héhalom Ecseg Mátraszőlős Palotás Pásztó Alsótold Kálló Jobbágyi Szarvasgede Kozárd Buják Egyházasdengeleg Garáb Szurdokpüspöki Kutasó Szirák Erdőtarcsa Erdőkürt Kisbágyon Csécse Vanyarc Cserhátszentiván Tar Bér Felsőtold Összesen (átlag)
1999 675 1870 2410 2916 1706 7270 785 3697 1784 999 644 5304 1575 820 2670 605 1909 1507 2172 1024 2174 3223 1067 2735 2549 1078 55.168
2002 675 1867 2410 2916 1707 7260 786 3697 1783 999 644 5304 1575 820 2671 605 1909 1507 2172 1024 2173 3222 1066 2734 2549 1083 55.168 -3-
1999 157 956 1248 1773 1774 10260 276 1220 2185 447 234 2386 527 88 2054 105 1168 641 595 492 1006 1434 189 2077 476 198 33.966
2002 136 1047 1282 1703 1729 10279 268 1471 2401 451 186 2386 510 77 1949 112 1196 624 609 477 994 1402 170 2011 452 175 34.097
Népsűrűség (fő/km²) 1999 2002 23 20 51 56 52 53 61 58 104 101 141 142 35 34 33 39 122 134 45 45 36 28 45 45 33 32 11 9 77 73 18 19 61 62 43 41 27 28 48 46 46 46 44 44 18 16 76 74 19 18 18 16 62 62
A táblázat KSH adatai azt mutatják, hogy a pásztói kistérség statisztikai területében és népsűrűsé-gében változás nem történt az 1999-es adatokhoz képest. A lakossági összlétszám 131 fős növekedést mutat. A pásztói kistérség igen alacsony 62 fő / km² népsűrűségi mutatókkal rendelkezik, mely 43%kal marad el az országos 109 fő/km² és 28%-kal a megyei 86 fő/km² átlagtól. 2. táblázat. Régió, megye, kistérség területi és népességi adatai Terület
Megnevezés Pásztói Kistérség Nógrád megye Heves megye BAZ megye Ország összesen
Népesség 2000
Népsűrűség
2000
2002
552 2.544 3.637 7.247 93.030
522 33.559 34.097 2.544 216.538 219.447 3.637 322.629 325.029 7.247 729.965 744.484 93.029 10.043.224 10.142.362
2002
2000
61 85 89 101 108
2002
62 86 89 103 109
Forrás: KSH Statisztikai évkönyv Nógrád megyét területi és lakónépességi mutatói országos szinten az utolsó előtti, illetve az utolsó, regionálisan pedig az utolsó helyre rangsorolják. Örvendetes tény, hogy a népesség és a népsűrűség megyei, regionális és országos szinten is növekedett. 1.ábra. Nógrád megye lakónépessége kistérségi bontásban lakónépesség 80 70
ezer fő
68,73
60 50
42,795 34,097
40
lakónépesség
27,5
30
25,892
20,433
20 10
y én
ét sá g R
Sz éc s
Bá to ny
te re ny e
ó sz t Pá
sa gy ar m at
la s Ba
Sa
lg ót ar já n
0
Forrás: KSH 2002-es Statisztikai évkönyve A kistérség lakónépességét tekintve megyei szinten a harmadik és csak a volt, illetve a jelenlegi megyeszékhely városai előzik meg. -4-
terület (nkm) 600 500 400 300
terület
200 100
ny sé éc
sá g
Sz
R ét
en ye
ó
on yt er
Pá sz t
Bá t
Sa lg ót Ba ar la já ss n ag ya rm at
0
2.ábra. Nógrád megye kistérségeinek területi adatai Forrás: KSH 2002-es Statisztikai évkönyve Nógrád megye statisztikai kistérségeinek területi mutatói nem változtak, vagyis a kistérségek megegyeznek az 1999-ben felvázolt állapottal. Ebben a Pásztói kistérség területét tekintve a megyei első. Cserhátszentiván, Bokor, Felsőtold, Kozárd és Kutasó lakossága nem haladja meg a 200 főt, Garábon pedig 80-nál is kevesebben laknak. A népsűrűség csak Jobbágyiban és a centrum településen haladja meg az országos átlagot. Kállónál és Jobbágyinál meg kell említeni, hogy népsűrűségük 10 %-os növekedést mutat 1999-es adatokhoz képest. Legdrasztikusabb népességcsökkenés Kozárdon következett be, mely túllépi a 20 %-os nagyságrendet. Pásztó népsűrűsége igen magas (142 fő/km²). A kistérség átlagos 62 fő/ km² értéket a Pásztón, Jobbágyin és Palotáson kívül csak Tar, Szirák és Szurdokpüspöki települések érik el, vagy haladják meg. A térség települései közül öt község népsűrűsége a 20 fő/km² alatt marad.
-5-
1.2 Természeti adottságok és viszonyok (a területhasználat megváltoztatására a szóbajöhető területek azonosítása, potenciálisan a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen adottságú területek). Nógrád megye földrajzi tájbeosztás szerint az Északi Középhegység nagy tájegységébe tartozik. Ezen belül a megyét öt mezőgazdasági kistáj építi fel, amelyek határvonalai nem azonosak a vízgyűjtő területre alapozott négy térséggel. Meghatározó, hogy Nógrád megye az ország északi területén helyezkedik el, felszínének arculata igen változatos. A kistérség területén az ország két jelentős hegysége kapcsolódik egymáshoz: a Cserhát és a Mátra. A pásztói kistérség területének keleti határa a Mátra előhegységeire nyúlik fel, míg nyugati nagyobb területe a Cserhát vidékére terjed ki. Viszonylag magas hegycsúcsokkal (600 m a tengerszint felett) rendelkezik. Alapkőzet zömében vulkanikus eredetű, a Cserhátban jelentős mészkő hegyvonulatok találhatók, melyek homokos, agyagos rétegből emelkednek ki. A kistérség igazi jellegét a Cserhát hegység adja, mely hullámosan alakult dombvidék, határozott hegységjelleg nélkül, szétszórt hegy és dombcsoportokkal. Biztonságos szántóföldi művelésre a területek 50% alatti része alkalmas. A lejtő-viszonyok az erózió, és eliszaposodás, stb. következtében a terület nagyobb részén szükséges meliorációs beavatkozás, illetve annak fenntartását célzó munkálatok. A változatos felszín, az apró völgyek, viszonylag nagyszámú hegycsúcsok, az eltérő alapkőzet, erodált lejtők, a fokozott mikro-klimatikus hatás, a mezőgazdasági termelésre sokféle feltételt, lehetőséget és hátrányt jelent. Igényelve a mikrokörnyezetéhez, az adottságokhoz igazodó termesztés szükségességét, annak kultúráját és technológiáját. Éghajlati, meteorológiai viszonyok: A megye területe az északi Középhegység éghajlati körzetébe tartozik, melyre a közepes tartamú napsütés jellemző. A terület napenergiája azonban kevés, felhőzete és páratartalma fokozott. Függőleges tagoltsága miatt makro- és mikroklímájában egyik leggazdagabb magyar vidék.
-6-
A különböző nagyságú lejtők és a különböző irányú völgyek napsütése, hőmérséklete és csapadéka helyen-ként ugrásszerű különbségeket mutat. A hőmérséklet- és légnyomás csökkenésére és a csapadék növelésére nagy befolyást gyakorol a magasság. A fagyveszély késő tavasszal és kora ősszel általában mérsékelt, kivéve a fagyzugos területeket. A csapadék-és hőviszonyok közepesek. A szélklíma változatos, de az átlagos szélsebesség mérsékelt. Uralkodó szélirány Észak-nyugati. A körzet évi hőingadozása 20,0 -22,5 C°, az évi csapadék 550 - 700 mm, a 14 órai légnedvesség évi átlaga 60 -62 % . Az évi napsütéses órák száma 1800 - 1900. A pásztói kistérség kistájkataszteri besorolás szerinti bemutatása. Domborzat Központi-Cserhát: a nyolc településből álló kistájat a Galga, keleten a Zagyva völgye határolja. Völgymedencékkel tagolt alacsony középhegység, 160 m és 575 m közötti tszf-i magasság jellemzi. A kistáj középső részén intenzív lejtős tömegmozgás és talajerózió tapasztalható. Ecskendi-dombság: a négy településből álló kistáj 149 m és 320 m közötti tszf-i magasságú. Felszínének kb. 60%-a 200-350 m közötti, közepes magasságú tetőfelszín, illetve általában DNy-i lejtésirányú dombság. A kistáj kb. 40%-át 200 m-nél alacsonyabb domblábi hátak és lejtők tarkítják. Peremi területeit az erózióval közepesen veszélyezteti. Cserhátalja: a kilenc településből álló a 128m és 350m közötti tszf-i magasságú kistáj 40%ban közepes, 60%-ban alacsony, enyhén DK-i lejtésű dombság alkotja. Felszíne Ény-DK-i irányú, aszimmetrikus völgyekkel és keskeny, hosszú, DK felé kiszélesedő völgyközi hátakkal tagolt. Zagyva-völgy: az őt településből álló kistájat a 120 m és 400 m közt változó tszf-i magasságú aszimmetrikus folyóvölgy alkotja a Cserhát és Mátra között. A Zagyva bal partján Pásztótól délre nagymértékű a talajerózió.
-7-
Geológia Központi-Cserhát: a kistáj felépítésében ÉNy-ról DK felé egyre fiatalabb kőzetek vesznek részt. ÉNy-on a homokos, agyagos összletek a jellemzőek, majd slír és kavics rétegsorok következnek. A hasadékvulkanizmus viszonylag vékony andezittakarókat épített fel. Ecskendi-dombság: északi részének legjellemzőbb képződményei a slír és az andezit, a völgyekben pedig felsőoligocén homokos rétegek találhatók a felszínen, melyekre kárpáti mészkőréteg települt. Ezen nagy kiterjedésű, vastag andezittakarót találunk, a déli és keleti részeket pedig homok, mészkő és agyag borítja. A kistáj déli része lejtőlösszel fedett. Cserhátalja: ÉNy-i részét felsőmiocén mészkő és agyag alkotja, DK-i részét pedig pannóniai agyagos-kavicsos-lignites rétegsor, illetve pliocén végi folyóvízi homok és kavics fedi. A DNy-i területeken jelentős vastagságú löszt találunk, a K-i – DK-i részeket pedig lejtőagyag és nyirok fedi. Zagyva-völgy: a kistáj egy közel É-D-i lefutású szerkezeti árokba helyezkedik el, ami helyenként völgymedencévé szélesedik ki. Déli részén agyagot, vörösagyagot és löszt találunk, a vízfolyás bal partjának alapja andezit és andezittufa. A középső részt slír, homokkő és márga alkotja, északi részét pedig anyagmárga és riolittufa építi fel. Természetes növénytakaró – termesztett növények átlaghozama Központi-Cserhát: a kistáj növényföldrajzi térfelosztás tekintetében a Neogradense flórajárásba tartozik. Jellemző erdőtársulások a gyertyános kocsánytalan tölgyesek, a cseres tölgyesek, a mészkerülő tölgyesek, valamint az extrazonális bükkösök. A nyílt gyepvegetációk közül a szilikát sziklagyepek a legfontosabbak. A kistájon belül gyakori előfordulású az áfonya, a selymes rekettye, a fehér perjeszittyó, a gyöngyperje és az olasz müge. Az erdészetileg kezelt területeken fiatal és középkorú keménylombos erdőket találunk. Jellemző mezőgazdasági kultúrnövények a búza (20-25 q/ha), az őszi árpa (15-25 q/ha), a vöröshere (25-40 q/ha).
-8-
Ecskendi-dombság: szintén a Neogradense flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulásai közé a cseres kocsánytalan tölgyeseket sorolhatjuk. Helyenként cseres molyhos tölgyesek és keményfás ligeterdők tarkítják a tájat. A kultúrakácosok is elterjedtek. A nyílt társulások közül jellemzőek a nyílt dolomit sziklagyepek. Jellemző lágyszárú fajok a területen a lappangó sás, a magyar gurgolya, valamint a homoki kikerics. Az erdészet által kezelt területeken vegyeskorú keménylombos erdőket találunk. Jellemző mezőgazdasági kultúrák: búza (27-30 q/ha), őszi árpa (25-30 q/ha), kukorica (25-30 q/ha), cukorrépa (200-300 q/ha) és vöröshere (20-30 q/ha). Cserhátalja: a kistáj növényföldrajzi besorolás szerint az előzőekhez hasonlóan a Neogradense flórajárásba tartozik. Legjellemzőbb potenciális erdőtársulásai: cseres tölgyesek, cseres molyhos tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek és a keményfa ligeterdők. Kultúrakácosokat is számos helyen találunk. A hajdanán nagy kiterjedésű löszpusztagyepeknek mára csak a maradványait találjuk. Fontosabb lágyszárú fajok: homoki kikerics, naprózsa, kőhúr, pilisi bükköny. A csekély erdőgazdasági területen keménylombos erdőkkel találkozhatunk. A mezőgazdasági területek jellemző növényei a búza (25-28 q/ha), az őszi árpa (20-25 q/ha), a kukorica (25-35 q/ha), cukorrépa (200-350 q/ha) és az alma (40-60 q/ha). Zagyva-völgy: a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány Agriense flórajárásába tartozik. Potenciális erdőtársulások a területen: szubmontán égerligetek, puhafa és keményfás ligeterdők, cseres és gyertyános tölgyesek. A vízfolyásokat kaszálórétek és magaskórós társulások kísérhetik. Jellemző a szőrfű, a tárnicsfélék, a pirosló hunyor és az ezüstös bogáncs előfordulása. Az erdészeti területeken kemény- és lágylombos erdők fordulnak elő. A mezőgazdaságilag hasznosított területek uralkodó növényei az őszi árpa (15-25 q/ha), a tavaszi árpa (15-25 q/ha), a kukorica (25-35 q/ha).
-9-
Talajtípusok és a földhasználati rendszer vizsgálata mikro-térségenkénti felosztásban Mindhárom mikro-térségben vizsgáltuk a talajtípusokat és az azokon való gazdálkodás összefüggéseit. A kistérségben hétféle fő talajtípust figyelhetünk meg, ezek a következők: agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalaj, réti öntéstalaj és fiatal nyers öntéstalaj, köves, földes kopárok. Természetesen a kistérség területén összességében a barna erdőtalaj és ennek variációi fordulnak elő a legnagyobb kiterjedésben, de a vízfolyások mentén, illetve a meredekebb lejtőkön mások a talajviszonyok. A cserháti mikro-térségben 61,2%-ban agyagbemosódásos barna erdőtalaj található. A mikro-térség egyharmadán barnaföldek, és elsősorban a lejtésviszonyok miatt 6,4%-on köves, földes kopár területek alakultak ki. A pásztói mikro-térség változatosabb talajtani képet mutat. Itt már elsősorban a Zagyva folyó miatt megjelennek a réti öntéstalajok és a kedvezőbb talajképző adottságok miatt a csernozjom barna erdőtalajok is. Köves földes kopárok a Mátra meredek lejtőin találhatók, a mikro-térség mintegy 7 százalékán. Agyagbemosódásos barna erdőtalaj található a legnagyobb arányban, ez a mikrotérség 39%-át foglalja el. Barnaföldek alkotják a térség több, mint 28%-át, 12,3%-on gazdálkodásra már meglehetősen jól alkalmas csernozjom barna erdőtalajok találhatók, a réti öntéstalajok aránya ehhez hasonló, 13% feletti. A palotási mikro-térségben a fenti talajtípusok mellett a vízfolyások mentén fiatal nyers öntéstalajokat is találunk. Ezek a talajok mindösszesen a térség talajainak alig egy tizedét adják. Legjelentősebb itt a barnaföldek aránya, 48,6%-kal a mikro-térség közel felét ez a típus uralja. Csernozjom barna erdőtalaj található a térség területének negyedén, 17,6%-án pedig agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A réti öntéstalajok és a köves földes kopárok is egy százalék alatt maradnak a területen.
- 10 -
A kistérségben tehát összességében a legtöbb helyen barnaföldet (38,7%), illetve agyagbemosódásos barna erdőtalajt találunk (30,3%). Ezt követik a kedvezőbb tulajdonsággal rendelkező csernozjom barna erdőtalajok, a térség több, mint 17%-án. A kistérség 6%-án réti öntéstalajok, illetve 3,8-4%-án pedig fiatal nyers öntéstalajokat és köves földes kopárokat találunk. Ezeket az adatokat összevetve a művelési ágakkal a következő megállapításokra juthatunk. A kistérség összes szántóként használt terültének 2,4%-a köves-földes kopár altalajon történik, ahol ez a művelési ág messze nem indokolt. Agyagbemosódásos barna erdőtalajon található szántók 8,6%-a, barnaföldön és csernozjom barna erdőtalajon pedig közel 80%-a. a szántók több, mint egy tizede az öntéstalajokon helyezkedik el. Az erdőállomány 4,5%-a köves-földes kopáron, 70%-a pedig agyagbemosódásos barna erdőtalajon terül el. A jobb gazdálkodási tulajdonságú barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok negyede szintén erdővel borított, amely területek kedvezőbben is kihasználhatóak lennének. A gyepterületek, rétek közel tizede földes kopárokon található. Harmaduk barnaföldön és jelentős részük (31%) agyagbemosódásos barna erdőtalajon található. Csernozjom barna erdőtalajon csak 5%-uk, az öntéstalajokon viszont több mint egyötödük fordul elő. A földhasználat vizsgálata a három kategóriás védelmi rendszerben A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot kidolgozó szakemberek harminc területjellemző környezeti változót (lásd a NAKP-ban részletezve) kategorizálva, a környezetvédelemben és a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepük fontosságának megfelelően súlyszámozva létrehoztak egy adatbázist, amelyet mind a harminc változó tekintetében felvettek az ország egész területén. A területi felbontás 1 ha-os egységekre történt. A harminc állapotjelzőt cellánként – azaz egy hektáros területenként – összegezve egy 0 és 198 közötti értékskálát kaptak, ahol a 100 alatti értékek az adott terület (ha) környezetérzékenységi meghatározottságára, a 100 feletti értékek pedig agrár-meghatározottságra utalnak. A skála közepe körül kettős meghatározottságú területeket találunk.
- 11 -
Az értékskála alapján 100 ÉSZ (értékszám) alatti területek védelmi, a 100-130 ÉSZ közötti területek átmeneti (külterjes agrár), a 130 ÉSZ feletti területek pedig agrárzónába tartoznak. Ezt az adatbázist összevetettük a Corine felszínborítottsági adatbázissal, azaz azt vizsgáltuk, hogy az egyes védettségi kategóriájú területeken jelenleg milyen gazdálkodás folyik. Ennek alapján tehető javaslat a művelési ág (és a birtokszerkezet lehetőleg egyidejű) váltására. 1. A cserháti mikro-térségben e kategóriák szerint -a védelmi területek közé tartozik az összterületből 1402,4 ha, azaz a terület 27,9%-a. -a köztes, átmeneti zónába tartozik 3144 ha, azaz a terület 62,5%-a, -az intenzív mezőgazdasági használat pedig a terület 9,7%-án indokolt. Ez mindössze 487 ha a teljes területből. A védelmi területeken jelenleg a következő művelési megoszlás található: -
a terület 20,7%-a még mindig szántóföldi művelés alatt áll.
-
A védelmi terület 5,7%-a rét,
-
73,6%-a pedig erdő művelési kategóriába sorolható.
A köztes zóna adatai: -
-49,7% szántó,
-
-13,3% rét és
-
37% erdő hasznosítású.
Az egyértelműen agrár meghatározottságú területek közül viszont -
3,4%-on erdőt találunk,
-
5,4% a rét, és a fennmaradó
-
91,2%-a szántóföldi művelésű.
- 12 -
2. A pásztói mikro-térség hasonló adatai a következőképpen alakulnak: -a védett területek közé tartozik 3434 ha, azaz a mikro-térség 15,2%-a, -a köztes zónába 10.847 ha, azaz 48%, -a mezőgazdasági meghatározottságú területekbe pedig 8311 ha, azaz a mikro-térség 36,8%-a tartozik. A védelmi területeken -
a mikro-térségben 14,9%-on találunk szántót,
-
10% a rét és 1,7% a szőlő aránya.
-
Erdő található a fennmaradó 73,4%-on.
A köztes zóna adatai: -
22,3% a szántóterület,
-
4,4% a szőlő,
-
13,3% a rét-legelő és 0,3% a gyümölcs aránya.
-
A fennmaradó 59,7%-on erdő található.
A mezőgazdasági művelésre alkalmas területen a művelési ág megoszlás: -
93,6% szántó,
-
0,2% szőlő, 5,3% rét és 0,9% erdőterület található.
3. A palotási mikro-térségben a következőket tudjuk leszűrni: -a védett területek közé 127 ha, a teljes terület kevesebb, mint fél százaléka tartozik. -a köztes területek 13223,2 ha-t foglalnak el, vagyis a teljes mikro-térség 48%-át. -az egyértelműen mezőgazdasági meghatározottságú területek adják a térség 51,5%-át, összesen 14.182,8 hektáron. Ebben a mikro-térségben a védelmi területnek mindössze 0,3%-ág foglalja el szántó. Ez kiváló paraméter, igaz, itt a védelmi területek összessége nem jelentős. 8,4%-on találunk rét művelési ágat és a fennmaradó 91,3% erdőterület. A köztes adottságú területeken az értékek a következőképpen alakulnak: 48,3% szántó, 9,5% rét és 0,3% szőlő. A fennmaradó 41,9% erdőterület. Az egyértelműen agrártermelésre javasolt területeken a megoszlás: 79,2% szántó, 6,1% rét, 1% gyümölcsös és 0,3% szőlőterület. A fennmaradó 13,4% erdő, ami ezen a területen nem indokolt.
- 13 -
A kistérségről összességében elmondható, hogy a védelmi területek 16,2%, a szántó, 1,2%, a szőlőterület és 8,8% a rét-legelő művelési ágban használt terület aránya. A védett területek kevesebb, mint háromnegyedén találunk erdőterületet. A köztes meghatározottságú területeken a hasonló adatok: erdő 48,1%, gyümölcsös 0,1%, 11,4% rét, 38,4% szántó és 1,9% a szőlőterület. A mezőgazdasági művelésre „predesztinált” területeken 84,5% a szántó aránya, 5,8% a rét, 0,6% a gyümölcsös és 0,3% a szőlő aránya. Erdő található az ezen jellegű területek 8,5%-án. Mindezek az adatok azt mutatják meg, hogy egy-egy mikro-térségben és a kistérség egészén mennyire indokolt a mezőgazdasági tevékenység „erőltetése”, mennyiben lehet ez jövedelmező az ott élők számára. 3.táblázat. Földterület művelési ág szerint Nógrád megyében (ha) Művelési ág
1980
1990
2000
2001
2002
92385
90289
81539
81539
81310
Kert
6739
9182
3913
3913
3913
Gyümölcsös
3074
1825
2297
2297
2297
Szőlő
1525
1078
658
658
658
Gyep
43355
39241
33051
33051
66051
Mezőgazdasági ter. Erdő Nádas Halastó
147078 99361 154 11
141615 102582 158 1
121458 105188 199 1
121458 105188 199 1
121229 105188 199 1
Termőterület Művelés alól kivett t. Összesen
246604 20531 267135
244356 23125 267481
226846 27384 254230
226846 27384 254230
226617 27384 254001
Szántó
Forrás: KSH adatok Sajnálatos tény, hogy az elmúlt 12 évben Nógrád megye termőterületének nagysága jelentős csökkenést mutat, mely a művelés alól kivett területek nagyságának növekedése mellett a műveletlen területek növekedéséből ered.
- 14 -
4. táblázat. A földterület gazdálkodási forma és használat szerint Nógrád megyében (ha) Művelési ág Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep
Nem mezőgazdasági Gazdasági Egyéni gazdálkodók hasznosítás szervezetek 20863 60447 3 3910 499 1798 658 6549 26502
Összesen 81310 3913 2297 658 33051
Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó
27914 70247 3
93315 34941 196 1
Termőterület Művelés alól kivett terület
98164 827
128453 6111
20446
226617 27384
Összesen
98991
134564
20446
254001
121229 105188 199 1
Forrás: KSH adatok Az adatokból kiszűrhető, hogy a termőterületek gazdasági szervezetek által használt nagyságánál, az egyéni gazdálkodók közel 30%-al nagyobb területen gzdálkodnak. A 64 hektáros területű, igen kedvelt halastó Palotáson található. 1.3 Vízkészletek, vízgazdálkodás. A tenyészidőszak csapadékösszege 350-400 mm, a csapadékos napok száma (legalább 1mm csapadékkal) 90 -100 nap. A hótakarós napok száma 50-70nap. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az utóbbi 7 évben a csapadékos, a hótakarós napok száma jelentősen csökkent, egyes években a csapadékmennyiség még az átlag felét sem érte el. Az elmúlt három esztendő csapadékmennyisége és eloszlási is nagy különbségeket mutat a térségben , egy sajnálatos tény azonban mindenütt igaz, miszerint a csapadék mennyisége a növények növekedési periódusában 20-30 %-al alacsonyabb értéket mutat a szükségeshez képest. Hidrológiai viszonyok: A térségben a kisvízfolyások vízgyűjtő területei változatos domborzati képet mutatnak. A hegységek lejtőin számtalan kisebb - nagyobb völgy alakult ki. A meredek oldallejtők nagy eséssel ereszkednek le a változó szélességű völgyek felé. - 15 -
A terület csak kevés patakkal, forrással rendelkezik, összességében vízszegényes. Jelentőseb folyója a Cserhát és a Mátra hegységek között található Zagyva, mely 180,3 km hosszú, és a Mátra nyugati lejtőinek vízét gyűjti össze. A domborzati, hidrológiai és növényborítottsági viszonyai következtében Nógrád az ország legerodáltabb talajadottságú megyéje. Vízrajz Központi-Cserhát: száraz, gyenge lefolyású kistáj, a Zagyva jobb oldali mellékpatakjait találjuk itt. Ezek: Szuha-, Bér- és Herédi-patak. A patakok árterületei nem jelentősek, árvizeik jelentősebb kártétel nélkül lefolynak. A kistáj kevés forrással rendelkezik. A talajvíz a völgyekben 2-3 m alatt helyezkedik el és alkot összefüggő víztükröt. Mennyisége nem számottevő. A rétegek tározóképessége csekély, ezért a rétegvíz is kevés. A rétegvizeket kiak-názó artézi kutak sekélyek és vízszegények. Ecskendi-dombság: a Galga keskeny bal parti vízgyűjtő területéhez, illetve a Zagyvához tartozó Herédi-patak vízgyűjtő területéhez tartozik. Lefolyó vízben szegény, mérsékelten száraz terület. A kistáj vízfolyásai: Herédi-, Nógrádi- (Vanyarci-), Malom- és Versegi-patak, melyek nem jelentenek árvízveszélyt. A kistájban jelentősebb forrás nincs. A talajvíz az alacsonyabb keleti részeken 4-6 m mélységben található, mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak átlagos mélysége 100 m alatti. Cserhátalja: a középső Zagyva jobb oldali vízgyűjtőjén helyezkedik el. A Zagyvába tartó patakok: Szuha-, Bér-, Nógrádi- (Vanyarci-) és Emse-patak, melyek árvízkor elöntik a völgytalpakat. Három tó található a kistáj területén, melyek közül a palotási és a sziráki öntözővizet biztosít a mezőgazdaság számára. Jelentősebb forrás nincs. A talajvíz a hátakon 5-6 m alatt, a völgyekben 3 m alatt helyezkedik el, mennyisége kevés. A rétegvíz készlet sem számottevő. Zagyva-völgy: az 50 km hosszú völgyet a Zagyva vízjárása uralja. Az árvizek időnként tartósan elborítják a völgytalpakat, melyek ellen Jobbágyitól lefelé a meder mindkét oldalán gáttal való védekezés szükséges. A völgyben számos tározó alakította ki. A talajvizet általában 4 m alatt találjuk, árvizek alkalmával ennél magasabbra is emelkedhet.
- 16 -
A rétegvizek mennyisége meghaladja a talajvizekét, de nem vízbő terület. Artézi kutak jelentős számban fordultak elő. 1.4 Gazdaságföldrajzi leírás. A pásztói kistérség az észak - magyarországi régióban, azon belül pedig Nógrád megye dél - nyugati részén helyezkedik el. Közvetlenül határos Heves és Pest megyékkel. Területét nyugatról a balassagyarmati, északról a szécsényi és észak- keletről a bátonyterenyei kistérségek határolják. A kistérség megfelel az 1997. augusztus 1-jétől érvényes kistérségi statisztikai rendszernek, mely valaha a pásztói járás területét képezte. A térség 26 településből áll, melyből csak Pásztó rendelkezik városi joggal. Pásztó és térsége évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkezik, mely további együttműködési lehetőségeket kínál az itt élők számára. Pásztó 1407-ben Zsigmond királytól kapta városi rangját, melyet a szőlő ültetvényeket kipusztító filoxéra járvány által okozott gazdasági hanyatlás miatt veszített el, majd 1982-ben újra megszerezett. A 60-as és 70-es években tapasztalható iparosítási időszakban a város, vagy a kistérség gazdasági életét megváltoztató, számottevő nagyságrendű ipari nagyüzemet nem telepítettek a térségbe. Így maradhatott meg a kis-városra és térségére jellemző sokszínű gazdaság. A jelentős szénvagyonnal és nehézipari-üvegipari gyárakkal rendelkező Bátonyterenye és Salgótarján nagyszámú a kistérség dolgozói létszámnak biztosított munkalehetőséget, amely a kilencvenes évek válságának hatására minimálisra csökkent. Az itt felszabadult dolgozói létszám foglalkoztatása a kistérségen belül lehetetlen feladattá vált, jelentős részük a környező ipari üzemekben, helyezkedett el , valamint ma is (főként az iparban) Budapestre, Pest és Heves megyékbe ingázik. A volt megyei ipar területek ma Ipari Park és Vállalkozási Övezet címmel rendelkeznek, de kézzelfogható eredmény csak a salgótarjáni Városkapu Ipari Park fejlesztésénél és működtetésénél tapasztalható. Ezek és egyéb más hátrányos okok eredményezték, hogy a megye településeinek több mint 60%-a valamilyen szempontból halmozottan hátrányos, kedvezményezett térség, illetve település volt még 4-5 évvel ezelőtt is, mely mára már csak a salgótarjáni és bátonyterenyei kistérségekre korlátozódik. - 17 -
Szerencsére maga a pásztói kistérség mára csak a társadalmi - gazdasági szempontból elmaradt besorolásba fér bele. A kistérség mezőgazdasága közepesnél valamivel jobb adottságokat mondhat magáénak, de vannak igen jó talaj- és domborzati mutatókkal rendelkező mikrotérségei is. A kistérség sokszínű gazdasága miatt nem mezőgazdasági jellegű. A kb. 14 % -os gazdasági részesedés nem jelentős, de a vidéki lakosság kiegészítő tevékenységeivel együtt szükségszerű. Figyelemre méltó Pásztó közel 120 hektáron termelt szőlőre alapozott borkultúrája, amely a megyében egyedülálló, de még közel sem kellően kiaknázott. Említést érdemel a Pásztón működő, a megye legnagyobb mezőgazdasági- élelmiszeripari vállalkozása az Agro Produkt Kft, mely évi 20.000 darabos sertéstenyésztés teljes vertikumát átfogja. Jelentős mértékben fejlődik a cserháti mikrotérséghez tartozó, kozárdi Agroservice Kft, melynek vezetői és dolgozói 120 hektáron telepített integrált, intenzív gyümölcs-termesztés területén bizonyították szakértelmüket. Három évvel ezelőtt ugyancsak gyümölcs termesztési programot indított el a palotási székhelyű Páltelek Kft, mely jelenleg több mint 80 ha ültetvénnyel rendelkezik. A fenti mezőgazdasági üzemek által foglalkoztatotti létszám meghaladja a 250 főt, melyet 40-60 időszaki dolgozó foglalkoztatása növel. Az aktív keresők többsége az iparban és a szolgáltatói szektorban dolgozik. Pásztón az EGLO Magyarország Világítástechnikai Kft és a SOLE Hungária RT több mint 600 főt foglalkoztat. A fenti gyárakban, az elmúlt 1-2 évben történt létszámcsökkentések és egyéb tervek növelték Budapestre és agglomerációjába ingázók számát. A városban található egyéb ipari foglalkoztatók megközelítőleg 400 főt foglalkoztatnak. A pásztói kistérség gazdasági lehetőségeit jelentősen meghatározza közlekedési adottságai is. A közúti közlekedés fő eleme - a megyében és a kistérségben egyaránt- a túlzsúfolt 21 -es számú főközlekedési út, mely az M3-as (E 71) autópályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. Ez teszi lehetővé, hogy személygépkocsival Szlovákia, Pest megye illetve Budapest 30 -60 percen belül elérhető Sajnálatos, hogy az Európai Unió úthálózatába nem épül be a 21-es főút fejlesztése, mely nem a kistérség közepén halad át, hanem követi a 81 számú vasúti főútvonal nyomvonalát. A kistérségnek másik meghatározó szárazföldi főútvonala nincs. A 22-es számú főút csak Pásztó - Szécsény érintése után válik elérhetővé.
- 18 -
Megállapítható, hogy a kistérség alsótoldi és palotási mikro-térségei jelentős közlekedési hátrányokkal küszködnek, mivel vasút és szárazföldi főútvonaluk nincs. Az alsóbbrendű útvonalak elavultak, a tömegközlekedés igen ritka és zsúfolt.
1.5 Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településszerkezetét földrajzi helyzete és az igen tagolt természeti adottsága határozza meg. Ennek alapján három önállónak mondható mikro-térséggel rendelkezik, melyek a következők: 1. Pásztó és mikro-térsége (5 település), a térség központja. A 21-es főközlekedési út mentén elhelyezkedő települések alkotják. 2. Palotás és mikro-térsége (12 település) A centrumtól 20 km-re, a kistérség dél- nyugati részén helyezkedik el, közvetlen határos Pest megyével. 3. Alsótold és mikro-térsége ( 9 település ) A Cserhát - hegységben megbújó, főként elzárt falvak, zsáktelepülések alkotják. A térség csak egy várossal rendelkezik, így a városi lakosság Pásztón él. Ennek megfelelően a városi népesség aránya csak 30,3 %, ami sem a 49,1 %-os regionális, sem pedig a 62,9 %-os országos átlagot nem közelíti meg. A községek átlagos népessége a kistérségben 953 fő, ami jelentősen alacsonyabb mind az 1295 fős régiós, mind pedig a 1286 fős országos átlag. Az aprófalvas településszerkezet pontos megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a kistérségben csak Garáb lakossága kevesebb 100 főnél. További 5 településből álló község 200 fő alatti, 5 község 500 fő alatti és 4 község 500 és 1000 fő közötti lakossággal rendelkezik. Az 1000 és 5000 fős közötti lakónépességet elemezve megállapítható, hogy 11 település tartozik ebbe a kategóriába, de közülük egy település sem lépi át a 2500 fős létszámot. Tízezer fő feletti népességet csak Pásztó mondhat magáénak. - 19 -
2. ábra Kistérségek településeinek méret szerinti megoszlása Kistérségek Szécsény
1
5
Salgótarján 1 Rétság
9 5
Balassagyarmat
0%
500 alatt
500-999
10
11
01
11 10
Pásztó Bátonyterenye
6
9 4
4
11
5
7
1000-4999
40%
01
4
12 20%
0 01
8 60%
5000-9999
80%
01 100%
10000 felett
Megállapítható, hogy Nógrád megye hat kistérsége egységesen csak 1-1 várossal rendelkezik. Az aprófalvas település szerkezet (500 fő alatti) a Pásztói Kistérségre jellemző, mely a Salgótarjáni és a Szécsényi Kistérségek ide vonatkozó mutatóinak tízszeresét adja. Jelentős hátrányt okoz, hogy a kistérségek Szécsény városára jellemző adatán kívül nem rendelkeznek öt és tízezer fő közötti településekkel, melyek a kistérség mikro-térségi motorjai lehetnének. A települések létszám szerinti megoszlása az 1999-es adatokhoz képest minimális eltérést mutatnak, mely inkább az 500 fő alatti település létszám irányába mozdult el. A kistérség központja a régi pásztói terület mellett, korábban önálló két települést is magába foglal (Hasznos és Mátrakeresztes) Mátraszőlős 1992.-ben vált önálló településsé. A települések átlagos területi nagysága 21,2 km², mely meghaladja a megyei 20 km² átlagot. A kistérségen belül a legkisebb Kutasó 605 km2, Pásztón kívül a legnagyobb Buják 5304 km2 átlagos területtel rendelkező települések. A helyi közigazgatási feladatokat a települési önkormányzatok látják el. Önkormányzatok száma: 26, Körjegyzőség száma: 5 A kistérség településeinek központja Pásztó, mely a Város és Környéke Területfejlesztési Társulás tevékenységét és a kistérségi építéshatósági felügyeletet is irányítja. A megyei feladatokat a salgótarjáni székhellyel működő Megyei Önkormányzat látja el. Salgótarján megyei jogú város. Az államigazgatási feladatokat Nógrád megye központjában, Salgótarjánban dekoncentrált szervek végzik. A Megyei Bíróság, valamint Cégbíróság Balassagyarmaton székel. Az önkormányzati és államigazgatási szervek munkáját, valamint azok feletti törvényességi felügyeletet a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal gyakorolja. - 20 -
1.6 Infrastruktúra (különös tekintettel a mezőgazdasági infrastruktúrára). 5. táblázat. Intézményi infrastruktúra a pásztói kistérségben Infrastruktúra
2000
Egészségügy Működő összes bölcsődei férőhelyek száma Óvodai férőhelyek száma Időskorúak otthonaiban a gondozottak száma Az alap- és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma Gyógyszertárak száma Fiók gyógyszertárak száma A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma Összes működő kórházi ágyak száma Működő háziorvosok száma
2001
2002
0 0 53 6 6 183.654 152 18
0 1.284 0 49 6 6 180.618 175 18
0 1.272 0 51 6 6 198.326 175 18
1.535 12.111 640,3 7,8 7.004
1.603 12.144 641,4 174,4 7.214
2.393 11.860 673 190 7.513
6.573 1.061 1.061 9.940
7.010 1.111 1.111 9.574
7.495 1.302 1.302 -
26 5.126
26 4.978
26 4.978
-
3.249 427 0 135 292 0
3.180 474 0 172 302 0
47 47
46 46
43 43
Kommunális ellátás Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások sz. Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége Háztartásból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége Gázzal fűtött lakások száma
Közlekedés, hírközlés Személygépkocsik száma az év végén Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma Kábeltelevízió előfizetőinek száma
Egyéni távbeszélő fővonalak száma Közművelődés Nyilvános könyvtárak száma Nyilvános könyvtárakba beiratkozott olvasók száma
Oktatás Általános iskolai tanulók száma Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma Nappali t. szakiskolai és spec. szakiskolai tanulók sz. Nappali t. szakközépiskolai tanulók száma Nappali t. gimnáziumi tanulók száma Középiskolai felnőttoktatásban érettségi vizsgát tett tanulók száma az előző évben
Lakásállomány Az év folyamán saját használatra épített lakások száma Épített lakások száma üdülők nélkül
A bölcsődei ellátás a pásztói kistérségből teljesen hiányzik, de ezen intézmények visszafejlesztése figyelhető meg nem csak megyei, de országos szinten is.
- 21 -
Az óvodai ellátás és szolgáltatás terén jobb helyzettel találkozhatunk, de megállapítható, hogy az óvodás korú gyermekek száma lassú fogyást mutat, melynek megyei átlaga nem éri el az éves 5 fős csökkenést, melyet a pásztói kistérségben 6 fő/év. Az általános iskolába beírt gyermekek számát tekintve kistérségi szinten a táblázat 69 fős csökkenést mutat. Szerencsére a nappali tagozatos középiskolába felvett tanulók száma 47 fős, illetve 37 fős növekedést mutat. Egy év alatt a gimnáziumba felvett tanulók száma is emelkedett mintegy 10 fővel. A kistérség egészségügyi ellátását végző intézmények jelentős fejlődésen mentek át az elmúlt néhány évben. Egészségügyi szakrendelések a város mellett, kistérség számos helyén (Héhalom, Ecseg, Kálló, Jobbágyi, Buják, Szirák) vannak, mely nagyban megkönnyíti a betegellátást. A működő háziorvosok száma 18 főben stabilizálódott. Elöregedő, nem kellő egészségügyi háttérrel rendelkező lakosságunkat bizonyítja az a tény, hogy a háziorvosi rendelésen megjelentek száma 2001-hez viszonyítva, egy év alatt közel 18000 alkalommal nőtt. A Pásztói Margit Kórház 2002-ben épült újjá, melynek során mátrix rendszerű, négy szakmás, 135 ágyas, korszerű intézmény került a város és kistérség lakóinak birtokába. Sajnálatos, hogy szakemberhiány miatt a Gyermek osztály bezárásra került. Működő kórházi ágyak száma 2001-től nem változik, 175 darabban stabilizálódott. A kistérségben 6 gyógyszertár mellett, ugyancsak 6 fiók gyógyszertár működik., mely megközelítőleg minden második településen megtalálható. Az elmúlt 10 évben a közművelődési intézmények sem tudtak olyan arányú támogatást kapni, amellyel megteremthették volna a kultúra, szórakozás, tanulás, stb és az ott tevékenykedő szakemberek munka feltételeit. Ezek mára a legnagyobb településekben – Pásztó városban isrendkívül nagy erőfeszítéssel működő művelődési házainak leromlását eredményezte. Szerencsésnek mondhatja magát az az önkormányzat amely olyan állagmegtartó intézkedéseket tudott kivitelezni, melynek hatására egy-egy nagyobb települési rendezvényt ki tud vitelezni. Összességében elmondható, hogy az épületek állagának javítása érdekében, Kistérségben átlagosan igen jelentős nagyságrendű beruházásokkal kell számolni. Ügyészség, bíróság: A fenti államigazgatási szervezetek pásztói székhellyel működnek.
- 22 -
Önkormányzatok elhelyezése A fentiekben bemutatott megoszlás szerint a kistérségben 26 önkormányzat működik, melyből 5 polgármesteri hivatal körjegyzőségként funkcionál. A települések önkormányzatainak elhelyezése jelentős színvonalkülönbséget mutat. Az aprófalvas településeknél több esetben nincs önkormányzati helység. A jelentősebb lélek-számmal rendelkező települések közül 4-5 önkormányzat esetében épületkorszerűsítés ment végbe az elmúlt két-három évben. A Pásztói Városháza évtizedek óta ugyanabban az épületben van. A rendszerváltás óta folyamatosan feladat-átcsoportosítási tendenciák mutatkoznak a kistérség központjára, illetve annak egyetlen városi önkormányzatára. Az új feladatok ellátására az aktuális években kisebb átalakításokat kellett végrehajtani annak érdekében, hogy a többletfeladatok elvégzéséhez zavartalan körülményeket tudjanak biztosítani dolgozónak és állampolgárnak egyaránt. Ez kisebb-nagyobb eredménnyel sikerült. Pásztó Város Önkormányzatának épülete évtizedek óta nem kapott építészeti, illetve épületgépészeti felújítást, mivel az önkormányzat folyamatosan forrás-hiányos. A jelenlegi, illetve az Európai Unióban elvárható munkafeltételek biztosításához, valamint a kisváros építészeti stílusához igazodóan hamarosan tetőtér beépítés válhat szükségessé. A kistérség településeinek önkormányzatai számítástechnikai háttérrel rendelkeznek, melyet folyamatosan fejlődve kezelnek.
Non profit szervezetek -
Nógrád-Hevesi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja, Vanyarc
-
Mátraszőlős Községért Alapítvány
-
Szurdokpüspöki Hagyományőrző Együttes
-
Palotás Ifjúságáért Alapítvány, Palotási Rádiósok Egyesülete, Palotás és Vidéke Sporthorgász Egyesület
-
Pásztón: Muzsla Néptánccsoport, Boldog Élet Klub, Csohány Baráti Kör, Életreform Klub, Éremgyűjtők Köre, Kelet-Cserhát Vadásztársaság, Kelet-Nógrád Ifjúsági és Kulturális Egyesület, Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Helyi Szervezete, Magyarok Világszövetsége Pásztó és Körzete Csoportja - 23 -
Érdekképviseleti szervezetek A rendszerváltást követően jelentős változás történt az érdekképviseletek működtetésében és azok munkájában is. Az állami, vagy egyéb vállalkozói tulajdonban lévő üzemek privatizálását követően az újjá alakult közép, illetve nagyvállalkozások rendkívüli módon a termelés hatékonyságának javítására, valamint az ebből eredő nyereség növelésére törekedtek. Kistérségünkben a 90-es évek elején megközelítőleg 15-16%-os nyilvántartott munkanélküli volt, mely a valóságban megközelítette a 20%-ot. Ebből eredően a munkanélküliek örültek, hogy munkahelyhez, rendszeres bérhez, kisebb egyéb támogatásokhoz jutottak. A vállalatok többsége kimondva, kimondatlanul tiltották az érdekképviseleti szervezetek létrejöttét. Ezért a két legnagyobb vállaltnál ma sincs ilyen. Azokon a kisebb foglalkoztatói létszámot működtető telephelyeken, amelyek Pásztóra illetve a mikro-térségi központokra koncentrálva találhatók szintén nincs működő érdekképviselet. Így a kistérségben a pásztói székhelyű Állami Nyomda Rt.-nél és a helyi önkormányzatnál találunk érdemi munkát végző szakszervezeteket. Üzleti szövetségek A Pásztói Kistérségben a Nógrád Megyei Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Kamara irodája, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodája, a VOSZ képviselete, KIOSZ területi képviselete és A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány tevékenykedik. A kistérségben működő fent említett szervezetek általánosságban elmondhatóan jelentős segítséget nyújtanak elsősorban az általános szolgáltatást igénylőknek. A helyi gazdaság szükséges fejlesztéséhez képest viszont e segítség nem elegendő. Nem rendelkeznek önálló pályázatíró csoporttal, vagy létszámmal, mely a belső átalakuláshoz, illetve az Európai Unió által nyújtott fejlesztések megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges volna. Együttműködésük is inkább csak egy-egy projektre, feladatra korlátozódik. Mindanyian szervezetük további megélhetéséért küzdenek.
- 24 -
Vonalas infrastruktúra: Közlekedés Vasút: A kistérség egyetlen, a 81-es számú vasúti fővonallal rendelkezik, mely a térség keleti részén húzódik és mindössze öt települést érint közvetlenül. A vasútvonal és annak szerelvényei elöregedettek, elavultak, a mai igénynek megfelelő színvonalú személy-szállítást biztosítani nem tudják. A menetidő az 1970-es évek idejével azonos. Pl.: Pásztó-Salgótarján szakaszt tekintve ugyanúgy 45 perc. A vasútvonal technikai korszerűsítése évtizedek óta húzódik és annak rövid időn belüli fejlesztésére nincs igazán nagy esélyünk. Közúti közlekedés A közúti közlekedés világszerte az egyik fő környezetkárosító ágazattá vált. A gépjármű közlekedés okozta környezetterhelés folyamatosan növekszik annak ellenére, hogy egyre korszerűbb környezetvédelmi előírásokat betartó új járművek kerülnek forgalomba. A közúti közlekedés okozza a közlekedésen belül a legjelentősebb környezeti ártalmakat, mivel a légszennyezés több mint 85 %-a ebből ered. A nagy forgalmú közutak környezetébe a légzési zónákban magas szennyező anyag koncentrációk mérhetők. Ezen kívül mára jelentős hatássá vált a közlekedés okozta zajterhelés is. A motorizált közúti közlekedés területén keletkező veszélyes hulladékok mennyisége országos szinten is a teljes veszélyes hulladékok mennyiségének 1 %-ra tehető. Ide soroljuk a használt akkumulátorokat, a keletkező fáradt olajat és a gépjárműmosó berendezések szennyvízkezelőjéből kikerülő iszapot. A közúti buszközlekedésben a járműpark jelentős korszerűsítése miatt folyamatos utazóközönség növekedés tapasztalható főként a távolsági járatokon. Salgótarján, Budapest megközelítése igen egyszerű és viszonylag gyors. A kistérségi személygépkocsi állomány évről évre növekedő tendenciát mutat, mely az itt lévők rugalmas közlekedését, de inkább az ingázást és a munkába járást segíti.
- 25 -
Útviszonyok: Zsúfoltság, forgalmi dugó főként csak piaci-, kereskedői napokon, Pásztón alakul ki. A térségben igényként jelentkező kerékpárutak megépítése esetén növekedhet a kerékpárforgalom, csökkenhet a személygépkocsi és az autóhasználat. A területen jelenleg csak egy 1,4 km-es kerékpárút szakasz található Pásztón. További forgalommérséklő hatása lehetne a tömegközlekedés fejlesztésének, ami különösen akkor jár kedvező hatással, ha az árak és a szolgáltatás színvonala reális alternatívát nyújtana az egyedi gépjármű használattal szemben. A kistérséget elsősorban a buszos tömegközlekedés jellemzi, mely jelenleg ritka és időközönként túlzsúfolt. Összességében elmondható hogy a kistérségben a kisebb településekhez vezető út töredezett, kátyús, felújításra szorul.
Mezőgazdasági földutak: A mezőgazdaság földutak jelentős részét a helyi önkormányzatok tartják nyilván, kezelésük az ő feladat- és hatáskörükbe tartozik. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek a földutak javításához, karbantartásához szükséges eszközökkel, sem pedig a munka finanszírozásának anyagi hátterével. Az egyeztetések során kapott információkból általánosítható, hogy a mezőgazdasági területek privatizációi során a különféle birtoktestek közelében, illetve azokon átmenő földutak állapota igen rossz. Az új tulajdonosok sokszor a földutakat is felszántják, így többször is megakadályozva más birtoktestek művelését célzó közlekedést. A kistérségben főként a nagyobb gazdasági társaságok segítik az önkormányzatok földút-hálózat javításával kapcsolatos munkáit, melyhez sok esetben erő- és munkagépet biztosítanak. Ők azok, akik saját földterületük műveléséhez szükséges útjaikat rendszeresen egyengetik, föltöltik és szükség esetén vízelvezető árkokat, lefolyókat is készítenek. A földutak állapotában számottevő javulás csak az önkormányzati források növekedésével, valamint a birtokrendezési program kivitelezésével lehetséges.
- 26 -
Nógrád megyében, a lakosság birtokában 1000 lakosra vetítve 216 db személygépkocsi van. E mutatónál 33 darabbal (1000 lakosra) megelőzzük Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, de 20 db al lemaradunk Heves megyéhez képest. Az országos átlag 259 db személygépkocsi 1000 lakosra. A 220 db-os kistérségi adat, 4 db -bal ezer lakosra, meghaladja a 216 darabos megyei átlagot. Kiemelkedő adatokat mondhat magáénak Pásztó (2642 db), ,Vanyarc (309 db) és Kálló (302 db). Jelentős hátrányt könyvelhet el Erdőkürt (142 db), Kutasó (114 db), Bokor (15 db), Kozárd (29 db), Felsőtold (23 db) települések. Ami a telefonvonalak számát illeti, a megyében 285 fővonal jut ezer lakosra, a 264 db régiós átlaggal szemben. Megyei szinten a legjobban a pásztói (308 vonal) a legrosszabbul pedig a rétsági (270 fővonal) kistérség áll. Térségi szinten kiemelkednek Pásztó (3042 db), Buják (612 db), Szurdokpüspöki (594 db), Palotás (575 db), Jobbágyi (537 db) és Tar (539 db) települések. Komoly hátrányt kénytelenek elviselni a Garáb (41 db), Kutasó (42 db), Bokor (45 db) és Felsőtold (69 db) községekben élők. A megye háztartásainak infrastrukturális felszereltsége jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. A vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások arányát (2002) tekintve a lakásállomány százalékában, megállapítható, hogy a megyében a kistérségi átlag 52,3%. Ezzel szemben a pásztói kistérség a megye második legjobb mutatóját mondhatja magáénak a rétsági kistérség mögött 56 %-al. Kommunális hulladékkezelés: Pásztó város keletkező szilárd kommunális hulladékát több mint húsz éven át a város északi részén kialakított, műszaki védelemmel nem rendelkező lerakójába szállították. A szilárd kommunális hulladéklerakó beszállítási körzete Pásztó, üzemeltetője a Városgazdálkodási KFT volt. A beszállított hulladék összetétele (papír, műanyag, textil, fém, üveg, szerves – szervetlen anyagok). Tudjuk, hogy a hulladék összetétel és mennyiség egy-egy településen belül évszakonként más és más. Tudjuk azt is, hogy a hulladék összetétel a lakókörnyezettől is erősen függ, mely egészen más városi környezetben, mint a falusias, vagy kertvárosi környezet esetén. Az is ismert, hogy a kihelyezett gyűjtőedények térfogata is hat a keletkező hulladék mennyiségére és összetételére. A város vidékies településrészeinél (Hasznos-Mátrakeresztes) időszakosan a kerti hulladék mennyisége nő ugrásszerűen. Sajnálatos, hogy a kommunális hulladékba veszélyes kompo- 27 -
nensek (elhasznált száraz elemek, gyógyszerek, olajok, hulladékok, akkumulátorok, vegyszerek, stb) is kerülnek. Mennyiségük az országos átlaghoz viszonyítva csak becsülhető. Pásztó város kommunális hulladékát befogadó telep időközben megtelt, melynek rehabilitációja várat magára. Ezért 2001-től a város területén élők a Városgazdálkodási KFT gépjárműparkjának segítségével a Bátonyterenyei Központi lerakóba szállítatják keletkezett hulladékjukat. A nevezett kommunális hulladéktároló kapacitása a tervek szerint 2010-ig képes befogadni és magas környezetvédelmi színvonalon tárolni a jelenlegi beszállítók hulladékát. A kistérségben Jobbágyiban, Erdőkürtön találhatunk engedélyezett kommunális hulladéktárolót és kezelőt. Mindezek mellett el kell ismernünk, hogy a megye legnagyobb kiterjedésű kistérségében megközelítőleg több tucat kisebb, illegális szemétlerakó található, mellyel a helyi önkormányzatok nem tudnak mit kezdeni. Ugyanis a keletkezett szemét elszállítása és a terület lezárása után a lerakók máshol újra keletkeznek. A szilárd kommunális hulladéklerakók légszennyezésen (depómia gázok) túli környezetre gyakorolt káros hatása a csurgalékvízzel a talajba – talajvízbe jutó, illetve ezen keresztül élővízbe jutó terhelése is figyelmeztető. A hulladéktestekre jutó csapadékvizet össze kellene gyűjteni és visszapermetezni, de úgy, hogy a szennyezés kizárt legyen (fenékszigetelés). A vízgyűjtő területről a hulladékhoz érkező csapadékot övárokkal kellene összegyűjteni és elvezetni, hogy a csapadékmennyiség ne terhelődjön a lerakó szennyező anyagaival. Az illegális szeméttelepeken a hulladékokból kimosódó szennyező anyagok a művi védelem hiányában a talajba jutnak. Szennyvízkezelés: A szennyvíz is egyfajta hulladék, amely nem kívánatos közvetlen környezetünkben, és ezért – gyakran felelőtlen módon – igyekszünk tőle megszabadulni. Országos problémát jelent a szennyvíz folyamatos, növekvő mennyisége. Az alapvető gondot az okozza, hogy a csatornázás nem tart lépést a közműves vízellátással, ezért folyamatosan nyílik az ún. közműolló. Az eredmény sajnos nem maradt el, a talajban elszikkasztásra kerülő - 28 -
növekvő mennyiségű szennyvíztől tovább nőtt a talaj és azt követően a réteg, illetve a karsztvizek szennyezettsége. A tisztítatlanul és közvetlenül kibocsátott szennyvíz vízkészleteket terhelő kémiai (nitrát, nitrit, foszfor) szennyezése is igen magas. Kistérségi szinten csak Pásztó, Mátraszőlős, Tar és Jobbágyi rendelkezik bizonyos fokú szennyvíz-hálózattal. Pásztó Város jelentős nagyságrendű kapacitás bővítést hajtott végre szennyvíztelepén. Ennek eredményeként a tisztított mennyiség előírt minősége javult és a város illetve a hozzá közelebb eső települések szennyvíz-hálózatának rákapcsolása is megalapozottá vált. A szennyvizek csatornákba összegyűjtése a szennyvízkezelés lényeges első feltétele, mert az összegyűjtött vizeket a természetbe történő visszabocsátás előtt tisztítani kell. A város szennyvíztisztító telep építésének időpontja: 1970, és 1978, teljes korszerűsítése és átépítése 2002-ben történt meg. A napi szennyvíz tervezett mennyisége 2000 m3/d. A telepen korszerű teljes biológiai tisztítás történik oxidációs eljárással, a tisztított szennyvíz befogadója a Zagyva folyó. Pásztó város 2004-ben csatornaépítést tervez, melynek bekerülési költsége megközelíti az 1 milliárd forintot, a megvalósuló beruházással a város 80%-sa fog csatornázottá válni. A város területén a vízzel ellátott, de szennyvízcsatornával nem rendelkező település részein a lakásokhoz tartozó szennyvíztároló építményekből, emésztőgödrökből, szikkasztókból, derítőből származó szennyvizet települési folyékony hulladékként tartjuk nyilván. Az összegyűlt folyékony hulladékot ezekből a tárolókból szippantással termelik ki és szállítják végső elhelyezésre. A városban épített csatornapótló létesítmények nem mindig felelnek meg a hatályos építési előírásoknak, és ezekből a folyékony hulladék el tud szivárogni. A derítőknek egy része régen épült, így a tökéletes vízzárósági követelményeknek nem felelnek meg, ezáltal igen nagymennyiségű szennyvíz kerül a talajba.
- 29 -
6. táblázat. Pásztói Kistérség kommunális ellátottság aránya Közüzemi Közcsatorna- ivóvízvezeték Háztartásokhálózatba be- -hálózatba nak szolgálTelepülés tatott víz kapcsolt la- bekapcsolt mennyisége kások száma lakások száma ALSOTOLD 0 98 5 BÉR 0 86 3 BOKOR 0 56 4 BUJÁK 0 677 29 CSÉCSE 0 374 14 CSERHÁTSZENTIVÁN 0 123 3 ECSEG 0 360 17 EGYHÁZASDENGE0 214 11 LEG ERDÖKÜRT 0 238 12 ERDÖTARCSA 0 197 15 FELSÖTOLD 0 98 1 GARÁB 0 58 1 HÉHALOM 0 291 18 JOBBÁGYI 0 790 45 KÁLLÓ 0 489 22 KISBÁGYON 0 182 9 KOZÁRD 0 97 3 KUTASÓ 0 61 3 MÁTRASZÖLÖS 375 584 29 PALOTÁS 0 509 27 PÁSZTÓ 1615 3715 261 SZARVASGEDE 0 210 8 SZIRÁK 0 347 21 SZURDOKPÜSPÖKI 0 840 54 TAR 403 698 36 VANYARC 0 468 22 Összesen: 2393 11860 673
Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége
Gázzal fűtött lakások száma
0 0 0 0 0 0 0 0
32 84 9 392 223 22 248 134
0 0 0 0 0 38 0 0 0 0 6 0 176 0 0 0 8 0 190
178 157 31 12 265 545 303 128 64 9 315* 537 2883 151 204 608 11 293 7513
Forrás: KSH Statisztikai évkönyv 2002 és helyi adatgyűjtés (*) A kistérség településeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nem minden település rendelkezik vezetékes gázfűtéssel. A legalacsonyabb vezetékes gázfogyasztó háztartások száma, Bokor (9 db), Kutasó (9db), Garáb (12 db), Cserhátszentiván (22 db) és Felsőtoldon (31 db) található.
- 30 -
A közüzemi vízhálózatba a megye lakásainak 87,1 %-a van bekötve, ugyanakkor a csatornába bekötött lakások aránya csupán 29 %. A vízellátás az önkormányzatok alapellátási kötelezettségének körébe tartozik, ezért az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre e területen, közben a drágább közüzemi szennyvízhálózat fejlesztésére nem jutott pénz és energia. Ennek következtében a megyében igen szélesre nyílt (egy mínusz a csatornahálózat osztva a vízhálózat hosszával) a közműolló! A kistérségek közül a vízhálózatba kapcsolt lakások arányát tekintve Salgótarján "vezet" 90,9%-kal, ezt követik a 83,5 -89,3 % közötti mutatókkal rendelkező térségek. A megyében található 88.445 lakás kistérségi átlaga 14.741 db, melyet csak a salgótarjáni és a balassagyarmati mutatók múlnak felül. Ezt követi, igaz hogy az átlagos mutatószám alatt a pásztói kistérség 13.674 lakással . A lakásonkénti átlagos lakószám megyei szinten 2,48 fő, mely a pásztói kistérségben 2,46 fő. Ettől zsúfoltabb lakások találhatók a rétsági (2.54 fő), a balassagyarmati (2.61 fő) és a szécsényi kistérségekben. A legkedvezőbb helyzet (2.39 /fő/ lakás) a salgótarjáni kistérségben található. Az 2000-2002 között épült lakásokat vizsgálva a 2002 évi lakásállomány százalékában, megállapítható, hogy a megyei kistérségi mutatót (3.8%) a pásztói kistérség jobb (4.4%) arányt mondhat magáénak. A vizsgált időszakban Pásztótól csak Rétság és Szécsény kistérségében épült több lakás. Kistérségi vizsgálat összefoglalásaként a következő megállapításokat tehetjük. A lakásállomány 2002 -ben, a 2000 -es adatokhoz képest 98 db-os többletet mutat. Tizenegy községben nem építettek új lakóházat, a többi településen épült lakások száma 1 és 4 közé esik, kivéve Pásztót ahol 14 új lakás épült 2002-ben. Az épített lakásokból négy vagy több szobás lakások arányát figyelve kistérségi szinten azt tapasztaljuk, hogy 2000-ben 13.682 db volt a lakásállomány, mely az évben 37 db-bal növekedett. Ebből 13 tartozott a fenti kategóriába (35,1%), melyből Pásztón 10 db épült. A következő időpontnál, 2002-nél vizsgálva láthatjuk, hogy a 46 új lakásból csak 7 db volt (15,2%) a négy vagy többszobás lakás, mely öt településen épült fel.
- 31 -
1.7 Demográfiai helyzet és folyamatok. A Pásztói Kistérség az 1997-99-es statisztikai adatokhoz képest demográfiai szempontból pozitív képet mutat, mivel állandó népességének száma több mint 500 fővel nőtt 2000-ről 2002-re. Ez a kedvező kép a kistérségbe betelepülőknek köszönhető, mivel a táblázatban foglaltak szerint az állandó népesség korcsoporttól függetlenül csökken, kivételt képez sajnos a 60 év fölöttiek száma, mely növekedést mutat. 7. táblázat A Pásztói kistérség népességi mutatói Népesség Állandó népesség száma Állandó népesség, férfiak összesen Állandó népesség, nők összesen Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből 3-5 évesek száma Állandó népességből 6-13 évesek száma Állandó népességből 14 évesek száma Állandó népességből 15-17 évesek száma Állandó népességből 18-59 évesek száma Állandó népességből 60 és több évesek száma
2000 33.559 16.351 17.785 940 1.002 3.268 450 1.230 20.016 7.230
2001 33.996 16.273 17.723 928 970 3.209 412 1.269 19.945
7.263
2002 34.097 16.189 17.639 956 912 3.151 415 1.267 19.853 7.274
Forrás: KSH Statisztikai évkönyvei A lakónépesség számának alakulását három demográfiai folyamat élve születések száma, a halálozások száma és az elvándorlási mutató határozza meg. A megye egészét tekintve a népességváltozás pozitív előjelű, ugyanis ma 219.447 fő a megyei lakónépesség, mely 2909 fős növekedést mutat a 2000-es statisztikai adatokhoz képest. Ez pozitív változást jelent a megye 1996-1999-es adataihoz képest. A pásztói kistérség lakónépessége ezen időszak alatt szintén pozitív irányban fejlődött, mely 2000-hez képest 131 fős növekedés bizonyít. A természetes szaporodás elemzése bizonyítja, hogy a pásztói kistérség –5,5-es élve születési és halálozási egyenlegével csak a középmezőnyben foglal helyet. Ehhez képest viszont örömteli az a tény, hogy az 1999-es -6,9-es egyenleg mutatójához képest fejlődés mutatkozott. Ezzel a mutatóval 1999-ben a pásztói kistérség az utolsó helyet foglalta el a megyében.
- 32 -
Természetes szaporodás Nógrád megye kistérségeiben 2002 (ezrelék) Élveszületés 20 15 10
14,8
16,0
15,1 12,2
10,2
8,3
Halálozás
9,6
8,6
Egyenleg
13,6
14,8 11,1
10
5 0 -5 -10
-6,5
-5,8
Balassagyarmat Bátonyterenye
-5,5
-3,6
Pásztó
-3,6
-3,7
Salgótarján Rétság
Szécsény
Az élve születést - halálozást vizsgálva a legkedvezőbb helyzet a szécsényi-, salgótarjáni és bátonyterenyei kistérségben tapasztalható a - 3,6-es egyenleggel. Az élveszüléseket tekintve a nógrádi kistérségek közül csak a szécsényi kistérség értéke volt magasabb (ezer lakosra 10,7 élve születés), mint az országos 9,9 -es átlag. A megyei átlag 9,6, mely a legkedvezőtlenebb az egész régióban. Legalacsonyabb a rétsági kistérségben ahol a 9es értéket alig éri el. Megyénk e rendkívül rossz mutatószámot az elmúlt két esztendőben érte el. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a 15-19 éves korú nőkre jutó élve születés az országos 27,6 ezrelékes átlagnál jóval nagyobb 41,4 ezrelék. A halálozási mutatókat vizsgálva hasonló rossz eredményeket mondhatunk magunkénak. A megye mortalitási mutatója ezer lakosra 14,9 ami regionálisan és országosan is, igen sajnálatos módon dobogós helyezést biztosít. Mint minden más mutatónál így a halálozási aránynál is tapasztalhatók különbségek a megye kistérségei között.
- 33 -
8. számú táblázat: A pásztói kistérség településeinek vándorlási egyenlege (1000 főre) KSH
Ssz
384 399 425 433 588 740 762 864 871 1019 1384 1423 1765 1849 1904 1945 2163 2179 2265 2724 3027 3091 3231 3289 3291 3331
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
Település Bokor Héhalom Ecseg Mátraszőlős Palotás Pásztó Alsótold Kálló Jobbágyi Szarvasgede Kozárd Buják Egyházasdengeleg Garáb Szurdokpüspöki Kutasó Szirák Erdőtarcsa Erdőkürt Kisbágyon Csécse Vanyarc Cserhátszentiván Tar Bér Felsőtold
Vándorlási egyenleg 1997 2000 -25,2 -6 -5,2 -10 -3,2 14 17,6 -22 -2,8 15 1,5 -122 3,6 5 -12,2 39 5 68 15,7 10 -16,8 -4 -1,3 17 0 -10 -43,7 10,2 11 -98,2 2 13,8 11 25,2 -2 -13,3 -7 43,5 7 17 8 3,5 -10 21,1 -11,9 -3 -16,6 6 0 2
2002 -5 5 6 7 1 19 8 -9 17 11 11 7 -2 -15 3 -15 17 1 1 -10 20 -5 32 5 -7
Forrás: KSH Statisztikai évkönyvei A gazdasági válság, a munkanélküliség, a kiszámíthatatlanság, a létbizonytalanság igen komoly méretű mentálhigiénés következményei, valamint a szennyezett környezet is közrejátszik abban, hogy a pásztói (15,1) és a bátonyterenyei (16) kistérségekben a legnagyobb az ezer főre jutó halálozások száma. Ha a halálozási és az élve születési egyenleget vizsgáljuk megállapítható, hogy a legrosszabb helyzet a pásztói és a bátonyterenyei kistérségben van, ahol a magas halálozási mutató igen alacsony élve születési számmal párosul. A régió, a megye és a kistérség lakónépessége nem csak természetes úton változhat, hanem a migrációs folyamatok a vándorlás révén is. - 34 -
Ami a megye vándorlási különbözetét illeti, Nógrád megyében, 2000-ben még pozitív: 1,5 volt, 2002-ben azonban újra visszaesett: –0,7-re. A legkedvezőtlenebb helyzet a salgótarjáni (-3) és bátonyterenyei (-2,3 ezrelék) kistérségekben tapasztalható. Ez az átlag pásztón -1,7 , mely egy ezrelékkel jobb mint a kistérségi átlag. Pozitív vándorlási egyenleget csak a rétsági kistérség mutat. 9. számú táblázat: Életkor szerinti megoszlás és öregedési index Ssz
Település
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
Bokor Héhalom Ecseg Mátraszőlős Palotás Pásztó Alsótold Kálló Jobbágyi Szarvasgede Kozárd Buják Egyházasdengeleg Garáb Szurdokpüspöki Kutasó Szirák Erdőtarcsa Erdőkürt Kisbágyon Csécse Vanyarc Cserhátszentiván Tar Bér Felsőtold
60 év feletti népesség (fő)
1997 58 247 268 355 386 1910 58 268 399 145 72 456 123 34 482 39 210 145 171 123 220 260 75 550 123 72
15 év alatti népesség (fő)
2002 54 234 265 363 391 2007 50 277 412 139 65 436 118 32 475 34 204 145 175 123 232 272 61 518 116 76
1997 16 156 210 296 303 1800 51 311 389 43 28 428 102 4 334 15 253 113 83 80 181 271 22 308 88 22
2002 16 163 229 267 285 1528 33 354 434 44 21 413 71 3 251 15 241 126 75 66 156 235 12 297 78 21
60 év felettiek/15 év alatti népesség
1997 3,6 1,6 1,3 1,2 1,3 1,1 1,1 0,9 1,0 3,4 2,6 1,1 1,2 8,5 1,4 2,6 0,8 1,3 2,1 1,5 1,2 0,9 3,4 1,8 1,4 3,3
2002 3,4 1,4 1,2 1,4 1,4 1,3 1,5 0,8 0,9 3,2 3,1 1,1 1,6 10,6 1,9 2,3 0,8 1,2 2,3 1,8 1,5 1,2 5,1 1,7 1,5 3,6
Forrás: KSH Statisztikai évkönyvei Sajnálatos tény, de a társadalom elöregedése továbbra is problémát okoz országos és kistérségi szinten is. A mutatók csak helyenként festenek pozitív képet, a települések többségénél azonban továbbra is magas az idősek száma a 15 év alattiak számához képest. Ez egyre több terhet ró a felnőtt lakosságra, mely a gyermekvállalási kedvet is visszafogja, mivel a biztos anyagi háttér egyre fontosabbá válik a fiatalok számára. - 35 -
1.8 Agrárstruktúra (termék, üzemi, tulajdoni) és gazdasági szerkezet. A mezőgazdaság jövedelmezősége, versenyképességi problémák Mivel a mezőgazdálkodás jövedelemtermelő képessége az egész világon elmarad a gazdaság többi ágától, finanszírozása is a legproblémásabb területek egyike. Számos statisztikai ténnyel igazolható, hogy a magyar mezőgazdaságban a piac- és rendszerváltás óta eltelt több mint egy évtized alatt aránytalanul kevés jövedelem képződött. E megállapítás érvényes a mezőgazdasági termelés minden szektorára és valamennyi ágazatára. A mezőgazdasági jövedelmek hiányát több tényező együttesen okozza, amelyek közül az alábbiakat tartjuk fontosnak kiemelni: -
A mezőgazdasági termelés jelenlegi volumene az 1989 évhez viszonyítva több mint 30%kal visszaesett.
-
A jövedelemhiányt előidézte – elsősorban a termelőszövetkezetekben – a tevékenységi szerkezet megváltozása, vagyis az ú.n. nem mezőgazdasági tevékenységek megszűnése vagy igen jelentős visszaszorulása.
-
A magyar mezőgazdaság termékeinek csökkentek a piacai. Legnagyobb mértékben a hazai piacok szűkültek be, a vásárlóerő és az ennek következtében bekövetkező élelmiszerfogyasztás csökkenése miatt.
-
Ugyancsak nem tudtuk kihasználni a külpiaci értékesítési lehetőségeket sem.
-
A mezőgazdasági termelés közgazdaság feltételei (árak, elvonások, támogatások) az elmúlt időszakban, gyakorlatilag a rendszerváltás óta, folyamatosan romlottak.
-
Jelentően nőtt az agrárolló.
-
A mezőgazdasági termelés költség-szerkezetében olyan új elemek jelentek meg, amelyek korábban nem léteztek vagy nem voltak számottevők. Ilyenek például a földbérleti díj, a mezőgazdasági szolgáltatások díja és még mások.
-
Az állami támogatások szintje nem volt összhangban a pénzromlással, az agrárolló nyílása miatti költségnövekedéssel.
-
Az utóbbi néhány év kedvező tendenciája ellenére igen jelentős a beruházások elmaradása és az ennek következtében bekövetkező rossz gép és épületállomány.
-
Részben a fenti tényezők miatt, részben a mezőgazdasági termelés szakmai színvonalának hanyatlása következtében mind a naturális, mint a gazdasági mutatók jelentsen romlottak. - 36 -
-
Nehezen számszerűsíthető a mezőgazdasági termelők szervezetlensége, az együttműködések, az együttes piacra-jutást eredményező szervezetek (szövetkezetek) hiánya miatt bekövetkező jövedelemvesztés.
-
Ugyancsak nehezen számszerűsíthető, de meggyőződésünk szerint, jelentős jövedelemrontó tényező a mezőgazdasági termelők érdekképviseleti szervezettségének alacsony foka, az erős, professzionális szervezet hiánya.
Mezőgazdasági termékkibocsátás: Üzemi méretek: Örömteli az a tény, hogy Nógrád megye legnagyobb mezőgazdasági bevételét biztosító gazdasági társasága az Agro-Produkt Kft. a pásztói kistérségben, pontosabban Pásztón tevékenykedik. A vállalkozás a Mátraaljai Állami Gazdaság tevékenységének egy részét vette át, fejlesztette, és jó színvonalon működteti azt ma is. Tevékenységük: •
Szántóföldi növénytermesztés (kb:2300 ha)
•
Takarmánykészítés
•
20 ezer darab/év sertéstenyésztés
•
Vágóhídi húsfeldolgozás
•
Kiépített kereskedelmi hálózatba történő szállítás
A gazdasági társaság a megyében igen jól ismert, vezetőik több szakmai és érdekképviseleti szervezet tagjai. Több mint egy évtizedes tevékenységük során a nyereséget és az amortizációt visszaforgatva, jelentős pályázati forrásokat elnyerve fejlesztették termelési és értékesítési hátterük alapjait. Ennek köszönhetően mára igen jó színvonalú erő- és munkagépparkkal rendelkeznek, ezzel együtt tevékenységüket a gazdaságos birtokszerkezet erősít. Szakember gárdája sokrétű, összeszokott, tapasztalt jól ismerve a terület által biztosított lehetőségeket.
- 37 -
Mindezeknek köszönhetően mára a sertéstenyésztés teljes termelési vertikumát mondhatják magukénak. A vágóhidak igen magas higiéniai és élelmiszerbiztonsági feltételeinek megteremetése érdekben EU-s forrásokra kíván pályázni. Kistérségünkben az alsótoldi mikro-térség peremén Kozárdon található a regionális szinten is jelentős fejlesztést tervező és azt már nagy részben megvalósító Agroservice Kft. A családi együttműködésen alapuló társaság integrált, intenzív gyümölcstermesztési programot indított négy évvel ezelőtt, melyből az alábbi fejlesztések valósultak meg. •
Mezőgazdasági telephely korszerűsítése -Mezőgazdasági úthálózat kiépítése -Napraforgó olaj üzem létrehozása -Irodahelységek, tárgyaló kialakítása -A tetőtér beépítésével oktatóbázis létrehozása -Nívós, nagy látogatottságú honlap létrehozása és működtetése
•
155 ezer köbméter kapacitású víztározó és hozzá kapcsolódó szivattyúház építése
•
120 ha gyümölcsös telepítése, melyből közel 60 ha csepegtető eljárással öntözhető -Telepített gyümölcsfajták: alma, szilva, barack (2-4 éves ültetvények) -1000 tonna kapacitású hűtőház építése, mely megközelítőleg 80%-os építészeti állapotban van.
•
Mangalica törzstenyészet
A vállalkozáshoz kapcsolódó, de más vállalkozási formában működtetett szakterületei a következők: •
Agroturizmus
•
Falusi turizmus
•
Képzés, szakképzés gyakorlati helyei (gödöllői és debreceni egyetemek)
•
Kiskereskedelmi szolgáltatóhelyek működtetése
•
Szeszfőzde
A családi alapokon és rokoni kapcsolatokon nyugvó vállalkozások együttese igen megalapozott stratégiai elképzelésen nyugszik, mely a Régió Zászlóshajó Projektjeként is nyilvántartott. Szakmai ismereteik, tudásuk és kapcsolatrendszerük határokon átívelőek, mely az eddig megtervezett és kivitelezett projektek kivitelezését is nagymértékben fogja javítani. - 38 -
Kistérségünk palotási mikro-térségében található a harmadik legnagyobb termelési értéket magáénak mondható 60 főt foglalkoztató Páltelek Kft., mely az alábbi gazdasági tevékenységet folytatja. •
Szántóföldi növénytermesztés
•
Szarvasmarha tenyésztés (300 db tehén, 1,8 millió liter tejkvóta, 150 db borjú)
•
Közepesnél jobb színvonalú erő- és munkagépparkkal
Sok viharon ment keresztül, de mind a mai napig gazdaságosan termelő gazdaságot mondhat magáénak az ecsegi székhelyű Cserhátalja Mezőgazdasági Szövetkezet. Foglalkoztatottjainak száma téli időszakban 3, nyári időszakban főállású és alkalmi munkavállalókkal összesen 10 fő. Tevékenységük: •
Növénytermesztés
•
Szarvasmarha tenyésztés (húsmarha)
A fent említett három legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozás összességében megközelítőleg 200 főállású személyt és 50-70 alkalmi munkavállalót foglalkoztat. Tulajdon viszonyaira a privát, illetve társasági tulajdon jellemző. Sajnálatos, hogy ahol a legnagyobb szükség lenne a mezőgazdasági tevékenységek összehangolására, vagyis az alsótoldi mikrotérség kis falvaiban, zsáktelepüléseiben nincs mezőgazdasági szervezet, mely segíthetné az itt élők munkáját. A Pásztói Kistérségben több mint 10 azon mezőgazdasági, egyéni és társas vállalkozásoknak a száma, melyek összességében jelentős nagyságrendű saját tulajdonú, illetve bérelt földterületet művelnek meg. Tevékenységükre jellemző, hogy közepes, vagy annál valamivel jobb színvonalú, de hiányos kapacitású erő- és munkagépparkkal rendelkeznek. Néhányuknál egymás egy-egy termésciklushoz kötődő műveleteihez mezőgazdasági gépekkel csatlakoznak, segítve azok időben történő elvégzését. A kistérségben Pásztón termel az ország egyik legjelentősebb tejipari vállalata a SOLE Hungária Rt. Átszervezés miatt a poharas tejkészítmények gépsorát a szegedi körzetbe telepítették így ma csak a dobozos tej töltése maradt meg a gyár területén. Várhatóan ez a - 39 -
technológia is áttelepítésre kerül Szegedre. Mindezek jelentős mértékben rontani fogják a tejtermelésre berendezkedett családi és szövetkezeti keretek között folytatott főállású vagy egyéb jövedelem kiegészítési tevékenységeket. A térség baromfi termelése az elmúlt 4-5 évben számottevően emelkedett, mely egy mátraszőlősi székhelyű vállalkozás fejlesztésének volt köszönhető. A kistérségben mezőgazdasági tevékenységet végző személyek és szervezetek, gazdasági társaságok munkájára általánosságban a kis nyerség hányad, illetve a veszteség jellemző. Ez nemcsak a fent említett technikai, technológiai adottságoktól, hanem az aszályos időszakokból, a tervezhetetlen-alacsony felvásárlási áraktól, a termelési váltástól való félelemtől, a korszerűtlen termékszerkezettől, a korszerű szakmai ismeretek részleges hiányától, valamint a minimálisan mobilizálható tőke nagyságából adódhatott.
- 40 -
1.9. Mezőgazdasági termelés és értékesítés. Összességében elmondható, hogy a vágómarha és sertés termelés visszaesett az 1990-es évhez képest, az utóbbi három évben a marha feldolgozás stagnált, a sertéstermelés viszont nőtt. A szárnyasok közül a vágótyúk áll az első helyen, mely a visszaesés után növekedést mutat. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy 2000-ig jelentős csökkenés jellemezte a vágóállat és állati termékek termelését, az ezredfordulót követően azonban lassú növekedés észlelhető. A tejtermelésben időközben átvevőként jelent meg a gyöngyösi tejipari vállalat, amely biztosítani fogja a további tejfelvásárlást. 10. táblázat Vágóállat és állati termék termelése Nógrád megyében Megnevezés
1980
1990
5959 768 220 5
4398 16580 568 2514 2342 968 294 17
Vágómarha, t Vágósertés, t Vágóló, t Vágójuh, t Vágónyúl, t Vágótyúk (gyöngyössel együtt), t Vágólibal, t Vágókacsa, t Vágópulyka, t
.. .. .. .. ..
Kifejt tehéntej, 1000 l Tyúktojás, 1000 db
48388 70518
Vágómarha, t Vágósertés, t Vágóló, t Vágójuh, t Vágónyúl, t Vágótyúk (gyöngyössel együtt), t Vágólibal, t Vágókacsa, t Vágópulyka, t
.. .. .. .. ..
Kifejt tehéntej, 1000 l Tyúktojás, 1000 db
7658 63390
1612 620 220 5
2001
2002
1138 10219 97 538 2233 207 205 33
1195 14623 403 525 2998 306 323 43
19857 23710 23967 66799 36545 45002 Ebből: egyéni gazdálkodók 413 768 579 12143 10311 7011 208 178 96 2514 339 538 1401 1338 1207 565 305 207 294 338 205 17 61 33
26647 50003
8188 66469
2000 Összesen 1213 13108 193 339 1491 384 338 61
12180 36480
13050 45000
798 11433 186 525 2998 184 323 43 15080 50000
Forrás: KSH Statisztikai évkönyve Az alábbi táblázatban található értékesítési átlagárak közül a vágójuh értéke a legmagasabb, de mint a többi állatnál, a termelés visszaesésével együtt csökkent ennek a terméknek az ára is. - 41 -
11. táblázat Saját termelésű vágóállatok és állati termékek értékesítési átlagára Nógrád megyében Gazdasági szervezetek
Megnevezés
2001 Vágómarha, Ft/kg Vágósertés, Ft/kg Vágójuh, Ft/kg Vágótyúkféle, Ft/kg Vágóliba, Ft/kg Vágókacsa, Ft/kg Vágópulyka, Ft/kg Vágónyúl, Ft/kg Étkezési hal, Ft/kg Tehéntej, Ft/l Gyapjú, Ft/kg Tyúktojás (étkezési) Ft/db
Ezen belül
2002
270 357 675 199 68 96 20
186 287 230 191 123 .. 95 -
Gazdasági társaságok 2001 2002 275 185 357 287 199 191 123 77 20 -
Szövetkezetek 2001 2002 268 312 675 230 68 .. 96 95 -
12. táblázat A Pásztói Kistérségben működő vállalkozások adatai Gazdasági adatok
2000
Regisztrált vállalkozások száma Működő vállalkozások száma Működő egyéni vállalkozók száma Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma Működő jogi személyiségű vállalkozások száma Működő korlátolt felelősségű társaságok száma Működő társas vállalkozások száma Működő mezőgazdasági szövetkezetek száma Működő szövetkezetek száma Működő váll. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban. Működő váll. száma a kereskedelem, javítás nemz.g. ágban Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, vadgazdálk., erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban. Működő váll. száma a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágakban. Működő váll. száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágakban. Működő vállalkozások száma az építőiparban Működő váll. száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban. 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató működő váll. sz. 1-9 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma 10-19 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma 20-49 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma 50-249 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma 250 és több főt foglalkoztató működő vállalkozások száma
- 42 -
2001
2002
2066 1833 1349 1611 222 197 484 9 13 267
2133 1820 1307 1588 232 205 513 10 14 254
2195 1847 1314 1599 248 224 533 10 14 249
489 92
469 98
486 101
90
96
93
133
134
126
269 301
267 296
265 297
1197 567 39 20 10 0
1165 587 35 21 11 1
1186 590 35 23 12 1
Állatállomány szerkezet százalékban 2000-es KSH „Általános Mezőgazdasági Összeírás” adatai A kistérség állatállomány szerkezetében dominál a sertés és a szarvasmarha aránya 37, illetve közel 31%-kal. A két haszonállatfaj adja a területen tartott állatállomány szerkezet több, mint kétharmadát (68%). Ez az adat a megyei hasonló értékhez (77% felett) képest viszonylag jelentős eltérést, ami azt mutatja, hogy a kistérség területén – a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően – egyéb haszonállat fajok dominánsabban vannak jelen. A két fajt tekintve a megye és a kistérség adatai egymáshoz képest fordított arányt mutatnak: a megyében az állatállomány nagyobb százalékos arányát adja a szarvasmarha (közel 50%), míg a sertésállomány az összes haszonállat mennyiség nem egész 28%-át jelenti. A kistérségi helyzet a következő: az állatállomány közel 31%-a szarvasmarha, viszont több, mint 37%-a a sertés. Ez leginkább a kistérség területén – a megye átlagához képest könnyebben – előállítható takarmány mennyiséggel magyarázható, hiszen a kistérség több, mint 50%a szántó. Örvendetes, hogy a Pásztói kistérségben a megyei átlag több mint kétszeres értékén (8,78%) találunk az állatállomány szerkezetben lóféléket. Ez nem csak az állatok által képviselt jelentős gazdasági érték szempontjából előnyös a térségre nézve, hanem a mezőgazdaság melletti egyéb – pl. turisztikai – bevételek képzésében is fontos tényező. A lótartásan kiemelkedik Vanyarc település, ahol Lóska János országos hírű turisztikai és lovas szakember közel 100 kitűnő lovat tart és állít a vendégek szolgálatába. Juhfélék tekintetében a kistérség elhanyagolható százalékban van a megyei átlag felett, az állatállomány szerkezetből mindössze 5,8%-ot adnak. Ez az adat a természetföldrajzi adottságok tekintetében nem indokolt, hiszen jelentős területek lennének alkalmasak juhtartásra. Az adott értékre a magyarázat inkább az ágazat mai helyzetében, mintsem a juhtartásra alkalmatlan viszonyokban keresendő. Kiugróan magas arányban vannak jelen az állatállomány szerkezetben a tyúkfélék. A megyei érték két és félszerese a térségben lévő jelentős kistermelői – őstermelői állomány létezését mutatja. Ez indikátora a nagyfokú lakosság önellátásnak (tojás és csirkehús) és az aprófalvas területen élők bevételeinek pótlására való kényszernek is. - 43 -
Az egyéb baromfiállomány esetében éppen fordított a helyzet, a megyei átlag (3,7%) kevesebb, mint felét éri el a térségben betöltött szerepük. A kistérségen belüli egyes mikro-térségeket az állatfajok függvényében vizsgálva a következő megállapításokra jutunk. Szarvasmarha és sertés esetén jelentős mikro-térségi különbségekről nem beszélhetünk. Az értékek 26/-32%, illetve 35%-41% között mozognak. A kiugró települési értékek, mint pl. Ecseg esetén a közel 87%-os szarvasmarha, vagy Pásztó esetén a 80% feletti sertésállomány az adott településen működő, ill. itt bejegyzett nagyobb gazdasági egység működésével magyarázható. Ezek az adatok nem tükrözik az adott mikrotérség, vagy éppen a kistérség általános, valós helyzetét, ezért a későbbiekben sem kerülnek figyelembe vételre. Mindhárom mikro-térségre igaz, hogy a sertés-szarvasmarha arány fordítottja a megyei átlagnak, tehát nem egy mikro-térség adata téríti el az egész pásztói kistérség adatait. A lóállomány esetében jelentősen szórtabb a kép. A cserháti, illetve a palotási mikro-térségben az állatállományból egyaránt 12-13%-os részesedéssel van jelen ez a faj, míg a pásztói mikro-térség esetében az arány nem éri el a négy százalékot. Ez az érték még a megyei átlagot is alulmúlja, holott a kistérségi átlag a megyei érték töb mint kétszerese. Ennek nagymértékben oka a kistérség egyetlen városa, Pásztó jelentős szerepe a saját mikro-térségben (az urbánus környezet nem a jellemző területe a lótartásnak), illetve a mikro-térség egyéb településeinek állatállomány szerkezete is. Juhállomány tekintetében szinte teljes egészében a domborzati viszonyoknak megfelelő leképzést kapunk: a cserháti terület szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területein sokkal nagyobb arányban találjuk a haszonállatok között a juhot (22%), mint akár a pásztói (7,9%), akár a palotási (2,2%) mikro-térségben. Az arányok tükrözik a szántóföldi gazdálkodás egyre nagyobb lehetőségét: a cserháti területen alig, a pásztói mikrokörzetben már jelentősebb mértékben, míg a palotási térségben nagy százalékban alkalmas a terület szántóföldi műve-
- 44 -
lésre, így háttérbe szorul a juhászat, amely a gyengébb talajadottságú területeken igazán gazdaságos. Tyúkfélék tekintetében a pásztói mikro-térség kiemelkedik a két másik térség közül, hiszen az állatállomány majdnem 28%-át ezek a baromfik jelentik. A cserháti és palotási térség 16 % illetve 17% körüli aránya kiegyenlített, bár még ezek is jelentősen túlszárnyalják a megyei 8,2%-os értéket. Egyéb baromfi tekintetében a százalékos arány 0,9 és 1,8 között alakul, ami a megyei 3,7%-os érték alatt marad. Ez azt mutatja, hogy bár a kistérség terültén jelentős a baromfitartás, annak döntő hányada a tyúkfélék közül kerül ki a víziszárnyasok és más baromfifélék hátrányára.
1.10 Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése. Erdőgazdálkodás Nógrád megye terültének mintegy 35 százaléka erdő, ami az országos átlagnak körülbelül a duplája. Ennek megfelelően a megye jó része nagyvadas vadászterület. A szántóföldek és a rétek aránya azonban lényegesen kisebb, mint a délebbre eső vidékeken, domborzati adottságok miatt a mocsaras, vizenyős területekből lényegesen kevesebb van, mint másfelé. Természetvédelmi terület Pásztó, Ecseg Garáb, Kozárd, Cserhátszentiván, Mátraszőlős, Alsó- és Felsőtold határában hózódik a csaknem 7000 hektáros Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet. A vidéket nagyrészt tölgyesek és cseresek, gyertyánnal elegyes tölgyes erdők borítják, de bükkfák, illetve juhar-, kőris- és hársfajok is tenyésznek az alkalmas élőhelyeken. A völgyek mélyén szaladó kis hegyi patakokat égerfák és füzesek kísérik. A közönséges cserjefajok mellett gyakori a mogyoró, a galagonya, a kökény, a csipkerózsa, a boróka, a som. A védett területet változatosabbá teszi, hogy a magasabban fekvő hegyoldalakon sziklakibúvások találhatók, a völgyek mélyén pedig vizenyős területrészek alakultak ki. A védett lágyszárú növények közül a kosborok több faja is előfordul, kora tavasszal az erdők alján itt-ott nemes májvirág nyílik, a vizenyős helyeken pedig tavaszi csillagvirággal találkozhatunk.
- 45 -
A kistérség vadvilága Az élőhelyi adottságok Mátra, Cserhát hegységek természetesen a vadállomány összetételét és minőségét is meghatározzák. Nógrád legtöbb vadásztársaságának fő vadja a vaddisznó. Ez az alkalmazkodó képes állat a zárt erdőktől a mezőgazdasági területekig mindenhol megtalálja életfeltételeit. A térség másik értékes vadfaja a gímszarvas. Váltóvadként előfordul mindenfelé, de természetesen a magasabban fekvő, erdő borította részeken van belőlük több. Az őz mind a hegyvidéken, mind a mezőgazdasági területeken előfordul, elég gyakoriak errefelé. Ami az apróvadakat illeti, az 1990 utáni időszakban előtérbe került a fácán, mivel a nagyüzemi, monokultúrás mezőgazdálkodás csaknem kipusztította ezeket a madarakat. A kisebb, gyakran parlagon maradó táblák azonban megnövelték a faj életterét. Így mára a fácánon, foglyon kívül a mezei nyúl is szép számmal él a kistérségben. A madarak közül olyan ritkaságok fészkelnek itt, mint a fehérhátú fakopáncs, a fekete harkály, a fekete gólya, parlagi sas, a kerecsensólyom. A Nyugat –Mátra legféltetebb kincsei közé tartozik a császármadár. A holló mindenfelé előfordul. Az emlősök közül bizonyára a legritkább a Kárpátokból az utóbbi években visszatelepült hiúz. Tar közigazgatási területén két természetvédelmi terület is van: a Csevice-források megközelítését a községben kihelyezett eligazító táblák segítik. A Mátra hegyei között lévő 3,5 hektár kiterjedésű, fenyvespusztai Tuzson-arborétum, mintegy négy kilométerre esik a falutól. A gyűjtemény 1945 után leromlott, de még mindig több mint harminc, más földrészről származó fás szárú növény található, közöttük a megye egyetlen atlasz cédrusa is. Jobbágyi vasútállomása közelében emelkedő Nagy-Hársas-hegy oldalában a XX. század elejétől 1979-ig kőbánya működött. A terület a felszínre kerülő geológiai értékek miatt védett. Értékes és megóvásra érdemes növény- és állatvilága is: jellemző faj a zöld gyík. A Bértől mintegy két kilométerre nyugatra eső Nagy-hegy páratlan geológiai ritkaságot rejt: a vulkáni kőzet öt- és hatszögletű, 30-40 centiméter átmérőjű és nyolc-tíz méter magas oszlopai csaknem vízszintesen fekszenek. Buják közelében fekszik a Kesely-rét nevű erdészeti csemetekert: itt áll Nógrád megye egyik legnagyobb, hat méter törzskerületű kocsányos tölgyfája. Magassága 25 méter körül van. Közelében áll még két, csak alig kisebb, ugyancsak védett társa is. A tölgyek kora 400-500 év - 46 -
között van. A Bujákról Terény felé vezető erdei út mellett található a Selyem-rét. Itt van az Egidius-forrás, ami már 1943 óta áll oltalom alatt. 1.11 Mező- és erdőgazdálkodási termékek feldolgozása. A kistérségben erdészeti termékek feldolgozásának szintje az elmúlt időszakban csökkent. Valaha a HM bujáki igazgatósága a fakitermelés mellett különféle fűrészáruk előállításával is foglalkozott., melyet újra szeretnének indítani. Az EGLO Magyarország Világítástechnikai Kft. az elmúlt 3 évben felszámolta a csillárok és egyéb világítótestekhez szükséges fa alkatrészek gyártását, mely éves szinten közel 1000 m3 famegmunkálást, feldolgozást jelentett. Így mára az alábbi faipari feldolgozást végző gazdasági szervezetek maradtak meg: Re-Co Kft. Pásztó, Fabogár Kft. Pásztó Az első osztályú minőségű faként kivágott hasított és szárított gyurtyán fára a több évtizede fakanál és fatömegcikk készítéssel foglalkozó mátrakeresztesi vállalkozások tartanak igényt. Az erdőkben fellelhető csipke és egyéb vadon termő gyógynövények gyűjtése az elmúlt években rendkívüli módon visszafejlődött, a gombászás területén is hasonló gondok figyelhetők meg. Véleményünk szerint ez az új tulajdonosok és erdőbirtokos rendszerbe szerveződő tulajdonosok intézkedéseire vezethetnek vissza. A kozárdi székhelyű Agroservice Kft. hűtőházának átadása 2004 első félévében várható. Ez teszi lehetővé az EU-ban is elfogadott fajtájú helyben megtermelt gyümölcsök tárolását, majd azok csomagolását és későbbi időpontban történő piacra juttatását. A gazdasági társaság gyümölcsaszalást is tervez. Több éve ellenőrzött szeszfőzdéjük működik. A hűtőházra alapozott gyümölcstárolási és későbbi feldolgozási lehetőség igen időszerű a KFt. számára mivel 2005-ben megközelítőleg 12 ha almás és összesen 21 ha barackos és szilvás fordul termőre, melynek eredményeként 181 tonna termés várható. Páltelek Kft. Szántóföldi növénytermesztéssel és (tej) szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik, a harmadik legnagyobb mezőgazdasági vállalat a pásztói kistérségben. - 47 -
Mátra Drog Kft. Pásztó: a város határában több évtizedes hagyományokra alapozva fűszernövények feldolgozásával és csomagolásával foglalkozik. Emellett gyógynövényekből krém állagú termékeket állítanak elő. Egyházasdengelegen Földházi Jánosné által vezetett cég készíti a Telma gyógytea családot, melyhez a gyógynövényeket ők szerzik be és filterezik. A kistérségben néhány településen, illetve annak közelében jelentősebb kecske és juh állomány található. Az általuk megtermelt tej különféle módon feldolgozott helyi termékként kerül piacra.
1.12 Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése. A sertésfeldolgozás legfőbb központja a Pásztó Város mellett található Agro-Produkt Kft, ahol szántóföldi növénytermesztés mellett, húsfeldolgozással és értékesítéssel is foglalkoznak. A gyümölcstermesztés és feldolgozás a kozárdi Agroservice Kft. és a palotási Páltelek Kft. nevéhez fűződik. Itt kell megemlítenünk a pásztói székhelyű Rézkatlan Kft.-t mely országosan is elismert, pálinkafőzéssel és palackozással foglalkozik. Különleges kisüsti főzésű pálinkáik közül kiemelkedik a barackból, szilvából és a szederből készültek. A kistérségben 10 fölötti a 40-50 méhcsaláddal rendelkező tulajdonosok száma, akik családi vállalkozásban végzik tevékenységüket és általában német exportra, nagy kiszerelésben adják el termékeiket. Néhány kiváló termelő akácmézével és virágmézével találkozhatunk a pásztói és salgótarjáni piacon is. PalócBrot Kft. pásztói kenyérgyára évtizedek óta biztosítja a versenyképes jó minőségű termékeit. Emellett Pásztón (3), Szurdokpüspökiben, Ecsegen található egyéni vagy társas vállalkozásban pékség. A tapasztalt, magas színvonalon dolgozó pékek a különböző ízű, nagyságú és formájú kenyerek mellett, igen sokféle péksüteményt is készítenek. Mikrotérségi szinten mind minőségével, mind pedig mennyiségi mutatóival kiemelkedik az ecsegi Bézsma Kft. Termékeit több kiállításon is kóstolhatták az érdeklődők. - 48 -
- 49 -
1.13 Alapvető szolgáltatások (lakossági, mezőgazdasági és egyéb). A pásztói kistérség kereskedelmi üzleteinek számát tekintve megyei szinten a harmadik helyen áll Salgótarján és Balassagyarmat mögött. Bár jelentős számú bolttal rendelkezik térségünk, további szolgáltatásokra is szükség lenne, mint például egy kisebb „bevásárló központra”, ahol a vásárló mindent megtalál, és nem kell neki a környező nagyvárosokba utaznia (Budapest, Salgótarján, Gyöngyös), hogy megvegye a számára megfelelő árut. 13. táblázat Kereskedelem helyzete kistérségenként Megnevezés Kiskereskedelmi üzlet, ebből: Élelmiszer jellegű és áruház Ruházati szaküzlet Vasáru, festék, üvegszaküzlet Elektromos háztartási cikkek Kiskereskedelmi üzlet 1000 lakosra Gyógyszertár Étterem, cukrászda Bár, borozó
Balassagyarmat 675 156 66 41 21 16
Bátonyterenye 326 96 13 10 2 12
7 105 72
3 58 50
Pásztó
Rétság Salgótarján
Szécsény
458 121 47 17 8 13
263 94 21 14 5 10
1074 239 126 72 32 16
265 78 18 9 5 13
6 108 41
5 70 50
12 199 132
3 58 31
Az elmúlt időszakban örömmel tapasztalható, hogy főleg a családi vállalkozásként működő települési ABC-k jelentős mértékű modernizáción mentek át (Ecseg, Palotás, Héhalom, stb.). A mikrotérségek központjában, vagy annak néhány nagyobb településén működő vállalkozás olyan kiskereskedelmi üzleteket nyitott, amelyben üveg, porcelán, műanyag háztartási eszközöket lehet beszerezni. Ezáltal megkímélve az idős lakosság Pásztóra, vagy egyéb környező városba történő beutazását. A néhány száz lakosú kistelepüléseken történő szolgáltatások minősége gyengült az elmúlt időszakban. Több olyan település is van, ahol az alapvető élelmiszereket mozgóárus tevékenységet végző vállalkozótól lehet beszerezni. Erre a későbbiek során megoldást kell találni. 14. táblázat élelmiszer és kiskereskedelem a pásztói kistérségben Kereskedelem 2000 Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 126 Kiskereskedelmi üzletek száma 448
2001 121 452
2002 120 458
A térségben főként élelmiszerjellegű üzletek vannak, de az utóbbi években nőtt az egyéb, főleg műanyag, ruházati termékeket kínáló boltok száma. - 50 -
1.14 A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai. A régióban alkalmazásban állók megoszlásánál ipari túlsúlyt tapasztaltunk, ami a gazdasági előzmények (nehézipari, bányászati központok) miatt szinte törvényszerű. Regionális szinten 1997-ben közel 100.000 fő állt ipari alkalmazásban, ebből 16.523 Nógrád megyében. Megyénkben az oktatás (4160 fő), az egészségügy (4175 fő), és a közigazgatás (4160 fő) alkalmazta a legtöbb embert. A mezőgazdaság mindössze 2044 főt volt képes alkalmazni az 1997 -es adatok alapján. 2002-re ezen mutatók a következő módon változtak meg. Napjainkban szintén az ipari, ezen belül is az építőiparban dolgozók túlsúlya jellemző. Az országos átlaghoz viszonyítva a térség munkanélküliségi mutatói nem rosszak, legmagasabb a 31-180 nap közötti munkanélküliek száma. 15. táblázat Munkanélküliségi adatok a pásztói kistérségben Munkanélküliség
2000
Regisztrált munkanélküliek száma NŐ Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, NŐ Regisztrált munkanélküliek száma FÉRFI Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, FÉRFI Regisztrált munkanélküliek száma összesen Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, összesen.
692 309 792 318 1484 627
2001 605 298 726 324 1331 622
2002 629 321 729 317 1358 638
Forrás: KSH Statisztikai évkönyvek Bár a fent említett munkanélküliségi mutató stagnál, vagy csökken, mindemellett a naponta ingázók száma nőtt. A megyén kívülre eljárók aránya kiemelkedően magas Budapest, Hatvan, Vác vonzáskörzetében. A pásztói kistérség foglalkoztatottjainak mintegy 43 százaléka a megyén kívülre utazik, ott végez munkát. A nemek szerinti megoszlást tekintve közel 62 százalék a férfiak, több mint 38 százalék a nők aránya, ami közel azonos az országos aránypárral. Érthető módon az ingázás elsősorban a fiatalabbak életformája, az ingázók közül csaknem minden harmadik a 15-29 éves korosztályba tartozik, mivel közöttük még nagyon sok a nőtlen és a hajadon, így szorosabb családi kötöttségek híján még mozgékonyabbak az idősebb korosztálynál. Csökkent a képzettség nélküliek aránya és az utóbbi évtizedben az érettségizett és a felsőfokú végzettségűek is nagyobb arányban kényszerültek vállalni a napi ingázás terheit. - 51 -
Regisztrált munkanélküliek megoszlása munkanélküliség tartama szerint 1600 1400 1200
1999.
1000
2000. 2001.
800 600
2002.
400 200
p na
n
1
ös sz es e
fö lö tt
na p 72
36
13 18
17
60
20
na p
na p 0 -1 8
31
0-
30
na p
0
Regisztrált munkanélküliek megoszlása életkor szerint 2000
2001. 1999. Összesen
56 éves és id.
46-55 éves
36-45 éves
26-35 éves
21-25 éves
0
20 év és fiatalabb
1000
1999. 2000. 2001. 2002.
Gondot jelent a pályakezdők elhelyezkedése, mivel a munkáltatók gyakorlatot is kérnek, amivel a főiskoláról, egyetemről kikerült fiatalok nem rendelkeznek. Az utóbbi években egyre többen szereznek felsőfokú végzettséget, ami sajnos mára a diplomások munkaerő piaci túlkínálatához vezetett. - 52 -
Regisztrált munkanélküliek megoszlása állománycsoportok szerint
1999. 2000.
szellemi munkás
fizikai összesen
segédmunkás
betanított munkás
2001. szakmunkás
1400 1200 1000 800 600 400 200 0
2002.
Forrás: Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Pásztói Kirendeltsége Legnehezebb helyzetben a 35-45 év közötti, szakmunkások vannak. A munkahelyek számának csökkenésével rájuk egyre kevésbé van szükség, a munkáltatók inkább alacsonyabb végzettségű, átképezhető vagy betanítható embereket foglalkoztatnak, minimál bérért. A munkanélküliek megoszlása időtartam, életkor és állománycsoport szerint a 2002-es évben magasabb volt mint 2001-ben, de ettől függetlenül folyamatos csökkenést mutatnak a diagrammok.
- 53 -
1.15 Hiányok és többletek a térség gazdaságában. A 2000-ben végzett stratégiai tervezésnél megtervezett jelentős programokkal szemben több szakember bizonyos fokú félelmét fejezte ki. Akkor még nem tudtuk, hogy a terveket milyen százalékban és milyen hatékonyságban tudják megvalósítani a programgazdák. Az akkori terveket összevetve a megvalósításokkal megállapítható, hogy a mezőgazdasági blokkban nevesített projektgazdák, konkrétan az Agro-Produkt Kft és az Agroservice Kft. rendkívüli energiát fektetett terveik megvalósítása érdekében. Ők azok, akik az elmúlt 3-4 éves tevékenységük során több száz millió forintos nagyságrendű fejlesztést hajtottak végre az eredetileg kitűzött célok megvalósítása érdekében. Ezzel úgy gondolom, hogy jelentős többlet keletkezett kistérségünkben, melyre a továbbiakban építeni tudunk. Hiányként kell bemutatni a turisztikai témakörben elszórtan megvalósított falusi vendégházak létrehozására és egyéb szolgáltatások biztosítására irányuló munkákat, ugyanis nagyságrenddel kisebb összeg került elköltésre, mint amit megterveztünk. A mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálását sem tudtuk olyan mértékben kihasználni, megvalósítani, mint amit lehetőségeink engedtek volna. Mezőgazdaság: Állatállomány szerkezet darabszám A kistérség állatállományának szerkezetét az állattartó gazdaságok szám, illetve a gazdaságokban tartott haszonállatok száma alapján is értékeltük. Ez alapján a következő megállapításokat tehetjük. A Pásztói Kistérség 5017 darab gazdaságával a megye összes gazdaságának közel 19%-át adja. Ezen belül az egyéni gazdaságok számát figyelve azt tapasztaljuk, hogy mind megyei, mind kistérségi szinten igen magas az egyéni gazdaságok aránya. Ez jól tükrözi a birtokszerkezet elaprózottságát, a szövetkezetek hiányát. Az adatok arra utalnak, hogy a térség gazdaságainak nagy hányada háztáji gazdaságként működik, melyek többnyire csak önellátásra, esetleg a környező települések piacainak (városi lakosság) ellátására termelnek.
- 54 -
Az egyes haszonállatok tekintetében megállapíthatjuk, hogy a kistérségben a tyúkféléket tartó gazdaságok száma a legmagasabb (3414 db), második helyen a sertés tartó gazdaságok állnak (2155 db), a szarvasmarhát tartó gazdaságok száma 105, lovat 73, juhot pedig 37 gazdaságban tartanak. Ha az egyes haszonállatok darabszámát vizsgáljuk a megyei adatokhoz képest, akkor hasonlóan alakul a kép. A kistérség a megyei baromfiállomány közel 38%-át adja (amennyiben a megyei és a kistérségi arány nem módosul jelentősen annak következtében, hogy valószínűleg a pásztói mikro-térség Mátraszőlős településén feljegyzett összes tyúkféle száma helyiérték eltolódás következtében jelentősen megnőtt), és 30% körüli a sertésállomány nagysága is a megye sertésállományához viszonyítva. A kistérségi szarvasmarha állomány a megyei állománynak nem egészen 18%-át képezi. Meglepő, de örvendetes tényező, hogy igen jelentős a kistérség lóállományának nagysága (18,59%-a a megyei állománynak). Ez mind gazdasági, mind turisztikai szempontból fontos értéknövelő tényezője a kistérségnek. Sajnos ellenpélda is akad a kistérségben: a juhállomány százalékos aránya a megyei adatokhoz viszonyítva elhanyagolhatóan kicsi. Ezt egyrészt azt jelzi, hogy a juhtartásra alkalmas területeknek csak kis százalékát használják ki erre a célra, másrészt azt is bizonyítja, hogy az állattenyésztési ágazatok közül a juhtenyésztés van a legrosszabb helyzetben. Az állatállományon belül érdemes megnézni az egyes haszonállatok nőivarú egyedeinek számát is. A kistérség 1994 darab szarvasmarhájából 771 a tehén. Ez azt mutatja, hogy nemcsak tejelő teheneket tartanak a gazdaságokban, hanem jelentős a húsmarha állomány is. A 13 és fél ezres sertésállománynak kis hányada csak koca (1582 db). Ez biztosítja az állomány utánpótlását. Mivel országunkban igen jelentős a sertéshúsfogyasztás, feltételezzük, hogy a kistérségi sertésállomány nagy része szintén a húsipar igényeit elégíti ki. A kistérségi lóállomány közel fele kanca, melynek az állomány fenntartásában van szerepe. A juhállomány hasonló adatokat mutat: 65%-a anyajuh, mely a szaporulat biztosítására szolgál elsősorban. A baromfik esetén 24% a tojók aránya, ez az állomány biztosítja a kistérség tojásszükségletét. A tojókon felüli baromfiállomány elsősorban a hazánkban szintén jelentős mértékű csirke- és pulykahús fogyasztást, a libamáj és –zsír, valamint kacsamáj és –zsírtermelést szolgálja. - 55 -
Az ország baromfiállományában kisebb százalékot alkot, de a kistérségi összesített baromfiállomány adatsorában megjelenik pl.: a gyöngytyúk, vagy a strucc állomány is, másrészt a tojókon felüli egyéb hányad a baromfiállomány fenntartását is szolgálja. Feldolgozóipar: A tej begyűjtést és feldolgozást eddig a SOLE Hungária Kft. végezte kistérségünkben, a gyár Szegedre településével a gyöngyösi tejüzem veszi át részben ezt a funkciót. A gabona-, gyümölcstermesztést, hústermelést és ezek feldolgozását jelentős részben a fentebb már említett három nagy cég az Agro-Produkt Kft., az Agroservice Kft és a Páltelek Kft végzi. A kistérségben egyetlen malom működik Pásztón, mely jó minőségű lisztet termel és csomagol, de korszerűsítésre, felújításra szorulna. Kereskedelem: Az előzőekben már említésre került, hogy a kistérség nagyobb településein számottevő pozitív kereskedelmi és szolgáltatásbeli változás történt. Vegyes boltok, ABC-k, presszók, pizzériák és egyéb vendéglátó, szórakoztató helyek keletkeztek, melyek magasabb szintű ellátását nem csak a helyi, hanem az átutazó turisták is szívesen veszik igénybe. Pásztón látványos javulás történt, mivel a Plusz Élelmiszer diszkont új, tágasabb eladótérrel rendelkező, esztétikus épületbe költözött. A régi helyén igen kulturált körülményeket teremtve egy kínai áruház és a Rossmann Drogéria kapott elhelyezést. A változások parkolóhely növekedést és városkép fejlődést eredményezett. Továbbra is mind a városi, mind a kistérségi lakosság hiányként éli meg, hogy a város nem rendelkezik áruházzal, amely utazásra kényszeríti a vásárlókat. A mezőgazdasági vállalkozások túléléséért folytatott mindennapi tevékenységük mellett már rájöttek, hogy bizonyos beszerzéseket csoportosan végeznek és ez néhány értékesítési tranzakcióban is megnyilvánul. Azonban az Európai Unióban támogatott termelési, értékesítési, illetve beszerzési szövetkezetek a kistérségben nem alakultak. A kozárdi gyümölcsintegráció elindított egy ilyen irányú kezdeményezést, mely remélhetőleg hamarosan megkapja működési engedélyét.
- 56 -
A kistérség gazdasági mutatói: Az előzőekben elemzett tényezőket nemcsak a kistérség egészére, a megyei adatokhoz viszonyítva vizsgálhatjuk meg, hanem a kistérségen belüli egyes mikro-térségekre viszonyítva is. A kistérség 5017 darab gazdaságából a legkevesebb, 278 darab, a cserháti kistérségben található. Ennek több oka is lehet. Egyrészt ez a mikro-térség áll a legkevesebb számú településből, valamint ezek is aprófalvas települések viszonylag kicsi lélekszámmal rendelkeznek. Másrészt mezőgazdasági szempontból (elsősorban domborzat, talajadottságok tekintetében) a három mikro-térség közül a cserháti rendelkezik a legkedvezőtlenebb növénytermesztési adottságokkal. A palotási mikro-térségben található gazdaságok száma 2172, míg a pásztói mikro-térségben 2567 darab gazdaságot tartanak nyilván. A két mikro-térség települései között viszonylag kiegyenlítetten oszlanak el a gazdaságok, jelentős kiugrást csak Pásztó váosa mutat a maga 778 darab gazdaságával. Ennek magyarázata az, hogy a település a kistérség legnagyobb lélekszámú települése, olyan közigazgatásilag hozzácsatolt rurális „falusias” településrészekkel együtt (pl. Hasznos), ahol a mezőgazdasághoz kötődő tevékenységek igen jelentősek. Az egyéni gazdaságok számának tükrében vizsgálva az egyes mikro-térségeket azt állapíthatjuk meg, hogy a mindhárom mikro-térség szinte kizárólag egyéni gazdaságokból áll. Mint már említettük, ez arra utal, hogy nagymértékben elaprózódott a birtokszerkezet, illetve hogy a gazdaságok elsősorban önellátásra termelnek, kismértékben pedig a környező, főként városi települések piacainak igényeit szolgálják ki. Egyedül a pásztói kistérség rendelkezik a megyében jelentősebb szőlő ültetvénnyel, mely csemege és borszőlő termelésre oszlik. Ezen a területen sokkal jobban ki kell használni előnyünket.
- 57 -
1.16 Jóléti, jövedelmi viszonyok. A pásztói kistérség jövedelmi viszonyának megyei elhelyezkedését vizsgálva megállapítható, hogy az 1000 lakosra jutó SZJA befizetés szempontjából a balassagyarmati, rétsági és salgótarjáni kistérségek előzik meg. Általában ugyanezen arányok figyelhetők meg a jóléti és jövedelmi viszonyokat kifejező mutatószámoknál. A pásztói kistérség erős közepesnek mondható a megyén belül. 16. táblázat Kistérségek helyzete Nógrád megyében Megnevezés SZJA-t fizetők 1000 lakosra SZJA alapot képező jövedelem 1 állandó lakosra SZJA 1 állandó lakosra Lakásállomány az év végén 100 lakásra jutó lakos az év végén Az épített lakások száma Az épített lakások átlagos alapterülete m2 1 háziorvosra és 1 házi gyermekorvosra jutó lakos Járóbeteg szakellátás rendelési órái, 1000 Működő kórházi ágy 1000 lakosra 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek
Balassagyarmat
Bátonyterenye
Pásztó
Rétság
Salgótarján Szécsény
419
372
390
431
408
369
432610
323189
352460
432680
413825
307914
89042
57722
64813
86064
87774
51902
16718
11655
13674
10027
28817
7564
256
236
249
258
239
270
129
15
43
55
138
23
76,3
80,1
107,0
118,0
66,5
80,2
1712
1618
1624
1438
1527
1858
66
8
36
8
89
7
185
-
51
-
89
-
81
91
83
76
88
86
Forrás: KSH 2002. A megye nagyvárosaiban szinte minden szociális és egészségügyi szolgáltatás megtalálható, de sajnos a kisebb települések, aprófalvak nem rendelkeznek állandó orvosi ügyelettel, gyógyszertárral, idősek otthonával stb., így kénytelenek bejárni a városba, mely többletköltségeket okoz. - 58 -
17. táblázat Személyi Jövedelem Adó befizetések a Pásztói Kistérségben (Ft) Megnevezés Összes adófizető darabszáma Összes főállású darabszáma Összes társas vállalkozás darabszáma Összes egyéni vállalkozó darabszáma Összes mezőgazdasági kistermelő darabszáma Összes belföldi jövedelem Összes jövedelem főállásból Összes jövedelem társas vállalkozásból Összes jövedelem egyéni vállalkozásból Összes jövedelem mezőgazdasági kistermelésből Munkaviszonyból származó jövedelem Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem
2000 13.284 10.328 141 576 2 8.508.824.024 7.125.617.712 55.853.998 177.446.872 244.607 7.601.583.938 2.683.162
2001 12.178 9.258 155 592 0 9.218.552.059 7.597.929.213 81.887.538 257.037.497 0 8.188.363.286 2.110.485
Forrás: FVM által biztosított CD, adatgyűjtés
A kistérség táblázatba foglalt elemeit vizsgálva láthatjuk, hogy bár az adófizetők száma csökkent az adóbevételek egyértelmű növekedést mutatnak. A legtöbb jövedelem főállású tevékenységből származik. Megállapítható, hogy az egyéni vállalkozások több adót fizettek be mint a társas vállalkozások. A mezőgazdasági kistermelésből és őstermelésből igen alacsony jövedelem folyt be és ez csökkent is 2000-ről 2001-re. A mezőgazdaságban dolgozók számára kevés földterületen, sokszor korszerű mezőgazdasági gépek nélkül termelnek, mely nem kifizetődő a növénytermesztés, sem pedig az állattartás területén sem.
- 59 -
1.17 Idegenforgalom, agroturizmus, kézmű- és kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek. A pásztói kistérség nem rendelkezik országos jelentőségű attrakcióval, de földrajzi, természeti és egyéb adottságai lehetőséget biztosítanak a turizmus profiljának fejlesztésére. Az elmúlt néhány évben bekövetkezett változások a következők: A Zsigmond Szálloda és Étterem magán kézbe került, ezzel ma már 12 db, kétszemélyes felújított szoba várja a vendégeket. Sziráki Kastélyszállónál is tulajdonváltás történt, de az amerikai új tulajdonosi csoport elkötelezett a szálló nívós működtetésére és programok szervezésére. A béri Andezit fogadó tulajdonos csoportja kisebb fejlesztéseket hajtott végre a szállás és vadaspark területén, mellyel növelni tudta bevételeit. A szurdokpüspöki Anna Liget Ifjúság Tábor, mint a megye legtöbb vendégéjszakáját eladó bázisa központi épülete téliesítésre, konyhája pedig felújításra került. Szurdokpüspökiben a Fenyves Fogadó bővítette éttermi részét. A pásztói Ózon Ételbár rendkívül szép galériás rendezvénytermet alakított ki és földszinti különtermét is felújította. Néhány jelentősebb településen (Alsótold, Palotás, Héhalom,) minőségi változás történt a vendéglátó ipari helyeken. Sajnálatos, hogy a kistérségben lévő, jóval kisebb bevétellel és nyerséggel rendelkező üzlettulajdonosok nem tudtak számottevő fejlesztést végrehajtani sem az épület színvonalában, sem annak befogadó készségében. Falusi turizmus fejlődése: Néhány évvel ezelőtt alakult a Nógrád megyei Falusi Vendéglátók Egyesülete, melynek központja Szécsény. Feladatuk, hogy egységes minőségi feltételek között kategóriákba sorolják és minősítsék a rendszerhez csatlakozni kívánó szolgáltatókat. Kistérségünkből közel tíz falusi vendégház tulajdonos tagja a szervezetnek és kiadványaikban minősítéssel, fényképpel és címmel hirdetik magukat. Mára elmondható, hogy a kistérségünkben legalább 15-20 megfelelő színvonalat és ellátást biztosító vendégház működik.
- 60 -
Agroturizmus: A mezőgazdasági termeléshez kötődő tevékenység turisztikai vonzerőként történő bemutatását kistérségünkben csak néhány település használja ki. Bokor Traktor majálist szerveznek évi rendszerességgel. Ezt kívánják kiegészíteni különböző mezőgazdasági betakarítási ünnepek és munkák felelevenítésével. Kozárd A községben a mangalica törzstenyészetre, a gyümölcs pálinka főzésére, a gyümölcsbetakarításra, napraforgó olaj préselésére szerveznek látogatókat. A kistérség egyik jelentős többlete, hogy számottevő területű, évszázados hagyományokra visszatekintő szőlőkultúrával és borkultúrával rendelkezik. Ennek lehetőségnek csak a töredékét tudtuk kihasználni ezidáig. A szőlőművelés és termelés főleg Pásztó környékére, ezen belül is a Muzslára koncentrálódott, melyhez több mint 100 hétvégi házakból álló terület is tartozik. Kedvező elhelyezkedése miatt (város közelsége, táji környezet) üdülőterület kialakítására is alkalmas. 18. táblázat Idegenforgalom helyzete a pásztói kistérségben Idegenforgalom
2000
Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma Magán szállásadás férőhelyeinek száma Kempingek szállásférőhelyeinek száma Falusi vendéglátás vendéglátóinak száma Fizető vendéglátás vendéglátóinak száma Magán szállásadás vendéglátóinak száma Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma magán szállásadásban Külföldek által eltöltött vendégéjszakák száma falusi sz. a. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a magán szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a falusi szálláshelyeken
Forrás: KSH Statisztikai évkönyv
- 61 -
2001
2002
417 98 98 0 13 0 13 3122
413 132 132 0 20 0 20 2.491
446 170 170 0 27 0 27 2.984
48
244
197
48 21.706 7.762 7.762
244 23.604 3.263 3.263
197 27.970 2.866 2.866
Az utóbbi két évben a falusi szálláshelyek száma csökkent, melynek oka a megfelelő marketing hiánya. Sok tulajdonos zárja be, vagy építi át vendégházát, mivel a vendégfogadásból eredő bevétel nem fedezi a költségeiket, kevés a látogató. Helyi adatgyűjtésből származó információk alapján azonban kiderült, hogy azok, akik megfelelő kapcsolatrendszerrel és internetes reklámmal rendelkeznek további bővítéseket terveznek. A táblázat alapján a vendégéjszakák száma még mindig a kereskedelmi szálláshelyeken magasabb, de a falusi vendéglátást igénybe vevők köre is bővül. A kistérségben hiányként jelentkezik egy színvonalasan kialakított kemping, mely egyes információk szerint a jövőben megvalósulni látszik. Kézmű-, kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek Kistérségünkben ezen jövedelemszerzési lehetőség nem elterjedt, de az alábbi művészek, illetve mesterek munkái már a régióban és Magyarországon is ismertté váltak. -
Antal Gergely tűzzománc művész, Tar
-
Szalai Zoltán díszműkovács, Alsótold
-
Borbás Enikő fazekas, Pásztó
-
Simon Imre festő, Pásztó
-
Oravecz Szabolcs festő, Pásztó
-
Mátrakeresztes városrész igen híres fakanál és fa tömegcikk gyártásáról. Termékeik szinte az egész világon megtalálhatók.
-
Fabogár Kft. Pásztó, akik kézzel festett, zsűrizett fa népművészeti ajándéktárgyakat készítenek.
- 62 -
1.18 Kulturális örökség, civil társadalom. Kulturális örökség Ide tartoznak a kistérség településeinek római katolikus és evangélikus templomai. Továbbá az alább felsorolt történelmi és kulturális emlékek: Pásztó: Romkert, Ciszterci Monostor, Oskolamester Háza Tar: Tari család udvarházának romja, a 21-es számú főút mellett buddhista sztupa található. Szirák: Teleki-Dégenfeld Kastély, Bozó-kúria és Bozó-ház Bér: Lázár-kúria, ma vendégfogadó, körülötte pedig érdekes állatkert várja a látogatókat. Kisbágyon: Ondrejovich-kúria, Géczy kastély Buják: Kálvária, Szent Anna kápolna, a régió népviseletei közül a leghíresebb a bujáki, melyet már csak ünnepekkor viselnek, de a mai napig megőrizték az utókor számára. Erdőkürt: az önkormányzat az egykori Wilczek kastély parkjának megmaradt részét az esztergomi Boldog Özséb Engesztelő Nővérei apácarendnek ajándékozta, az új kolostor építése 1999-re fejeződött be. Erdőtarcsa: Szent-Miklóssy-Kubinyi kastély, mely ma a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza. A Kubinyi- és Végh-kúria, Dabasi Halász Elemér-kúria Csécse: Fráter Kastély, itt nevelkedett Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége. Vanyarc: Népviseleti Babamúzeum: az elmúlt évszázad helyi népviseletét mutatja be eredeti anyagokból. Felújítás alatt álló Tájház és Alkotóház 2000-ben felújított volt Desewffy-Bánffy Kúriában elhelyezett 16 ezer kötetes könyvtár Szlovák nyelvoktatás Mátraszőlős: Rákóczi kápolna, Jankovich kúria, Schmidt kúria, Római Katolikus Templom, Nepomuki Szent János szobor Szurdokpüspöki: a település 2004-ben ünnepli fennállásának 1000 éves évfordulóját, Szent Kereszt Templom – védett műemlékhely
- 63 -
Civil társadalom Körülbelül 100 pásztói székhelyű, valamint a város közigazgatási területén tevékenykedő vagy a városhoz kötődő önszerveződő közösség (civil szervezetek, sport és egyéb klubok, művészeti csoportok, egyesülete, alapítványok) található a térség egyetlen városában. Az utóbbi években több hagyományőrző és kézműves csoport alakult a kistérség településein, melyek az adott falu, község történelmi hagyományait szeretnék feleleveníteni és megőrizni az utókor számára. Jelentős a fiatalságért és a fiatalok által szervezett klubok, alapítványok száma is, mivel a települések lakói, valamint a helyi önkormányzatok saját bőrükön érzik a fiatalok elvándorlásának következményeit, ezáltal a falvak elöregedését. Az eltelt 3-4 év több kistérségi projektjével bizonyította, hogy az EU által elvárt partnerség, az önkormányzatok, vállalkozások és a civil szervezetek együttműködése nélkül pályázati támogatás és fenntartható projekt kivitelezés elképzelhetetlen. Tényként kell megállapítani, hogy a nagy számban nyilvántartott civil szervezetek csak egy maroknyi része, megközelítőleg 30-40%-a végez igazán aktív tevékenységet, hallatja hangját, mondja el, írja le véleményét. A civil szervezetek közül főként a sport, kulturális és természetvédelmi, kisebbségi és szociális problémákat felvállaló csoportok emelkednek ki. Örömteli tény, hogy az elmúlt időszakban a környezetvédelemmel, tájvédelemmel, ivóvíz bázis védelmével és felszíni vizek védelmével kapcsolatosan jelentősen nőtt a „zöldek” aktivitása. Kiemelkedő szervezőmunkájuk eredményeként kell megemlíteni a Mátra és Cserhát Turizmusáért Társaságot, mely főként extrém sportokkal (hegymászás, paintball, sárkányrepülő), sport táborok szervezésével foglalkozik.
- 64 -
2. A környezet állapota. A térség környezeti állapotának bemutatása és a legjelentősebb környezeti problémák áttekintése. (A legutóbbi tervezési időszak óta megfigyelhető tendenciák, változások: talaj, víz, levegő, táj, védett területek stb.) A pásztói kistérség általános környezeti állapotát vizsgálva megállapítható, hogy az itt lakók viszonylag jól sáfárkodtak a rájuk bízott természeti környezettel. A kistérségbe ez idáig környezetet jelentősebben károsító üzem, gyár nem települt és a lakosság, valamint a helyi önkormányzatok, civilek egyöntetű véleménye, hogy a továbbiakban sem települhet. A meglévő kisebb ipari és mezőgazdasági üzemek további működésük érdekében minden környezetvédelmi és egyéb hatósági előírást teljesítenek, illetve teljesíteni szeretnének. Mindezeknek köszönhetően a térség környezeti állapotában jelentősebb negatív változás nem történt .
Talajtani szempontból az alábbiak tapasztalhatók: A Pásztói Kistérség talajának Aranykorona Értéke A Kistérség Általános Mezőgazdasági Összeírásra alapozott adatsora aranykorona értékek tekintetében a következő képet mutatja. A kistérségi átlagértékek majdnem minden művelési ág tekintetében meghaladják a megyei átlagértékeket, ezzel is alátámasztva, hogy a megyén belül az egyik leginkább mezőgazdasági jellegű területnek tekinthető. Gyep és legelő művelési ág tekintetében ez az előny nem számottevő (a megyei átlagos érték 4,4 AK, míg a kistérségre vonatkozó adat 5,5 AK), melynek döntő részben az az oka, hogy a kistérség területén két helyen is – a Mátra környékén és a Cserhát magasabban fekvő területein – hegyvidéki jellegű a terület. Gyümölcs esetében a helyzet hasonló, bár ez esetben a megyei adat (11,85 AK) felülmúlja a kistérségit (11,76 AK). Ez az eltérés igen csekély, gyakorlati jelentőséggel nem bír. - 65 -
A szántók átlagát tekintve a kistérség jelentősebb előnyben van a megyei átlagértékhez képest, mint a gyepterületek esetében volt. A különbség megközelíti az 5 AK értéket, amely azt mutatja, hogy a megyén belül szántóföldi művelést tekintve ez az egyik legértékesebb területeket tartalmazó kistérség. Szőlő művelési ág tekintetében a kistérség megyei átlaghoz viszonyított kedvező adottságai még szembetűnőbbek. A megyei átlagos AK érték (12,83 AK) több mint másfélszerese (21,02 AK) a terület átlagértéke. Ennek hasznosulása különösen a Pásztó környéki, Mátraaljai települések esetében figyelhető meg, hiszen a védett, déli, délkeleti kitettségű domboldalakon jelentős mennyiségű szőlőt termesztenek. Ezeken a területeken érződik a Gyöngyös központú Mátraaljai borvidék, illetve a vulkanikus alapkőzet és a borvidékétől csak kismértékben eltérő éghajlati viszonyok befolyásoló hatása. A kistérségen belüli három mikro-térséget egymáshoz viszonyítva meglehetősen heterogén a kép. Gyep-legelő művelési ág tekintetében a Cserhát hegységhez tartozó mikro-térség igen alacsony aranykorona értéket mutat (1,61 AK), és a térségen belül sincs jelentős eltérés az értékekben. Ez a hegyvidéki jelleggel magyarázható. A pásztói térség ugyanezen adata (4,8 AK) a megyei átlagot haladja meg nem számottevően. A területen található e művelés céljára igen alkalmas, illetve teljesen alkalmatlan területeket is. Palotás és környéke adata majdnem a megyei érték kétszerese (7,99 AK), ami tükrözi a kistérségen belüli legkedvezőbb domborzati és talajadottságokat. Gyümölcs művelési ág esetén az adatok hasonlóan alakulnak. A cserháti körjegyzőség településeinek természetföldrajzi viszonyai nem kedveznek ennek a művelési ágnak, a 3 aranykoronás érték messze alulmúlja a megyei – kistérségi átlagot. Ennek ellenkezőjét tapasztalhatjuk a pásztói mikro-térségben, ahol az AK érték (16,3) átlagosan négy-négy és fél aranykoronával haladja meg az egymáshoz igen közel álló megyei és kistérségi átlagértékeket. - 66 -
A szántók aranykorona értékeit tekintve az előbbiekből kikövetkeztethető a mikro-térségekre jellemző adatok dinamikája: a legkedvezőtlenebb adottságú a cserháti terület, mindössze átlagosan 14 AK értékű szántóival, sorrendben a második az igen vegyes adottságú pásztói térség, amely hasonló adata (közel 21 AK) valamivel meghaladja a kistérségi 19,5 aranykoronás átlagértéket, köszönhetően a kiszélesedő Zagyva-völgyi, viszonylag jobb termőképességű területeknek. Ezt az értéket is meghaladja a palotási terület átlagosan mintegy fél AK-val, amely további csekély minőségi emelkedést jelent az előzőekhez képest. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az igazán jó minőségű szántóföldek 30-33 AK/ hektár, vagy ennél magasabb értékűek, tehát a szántóföldi művelés jogosultsága a kistérségben számos helyen megkérdőjelezhető. Szőlőművelési ág esetében igen heterogén a kistérségen belüli kép. A cserháti terület 23,5-es aranykorona értéke magyarországi viszonylatban gyenge, a kistérségen belül azonban jónak mondható, hiszen meghaladja a kistérségi 21 aranykoronás átlagértéket. Pásztón és környékén ez az érték – az előbbiekben ismertetett okoknál fogva – jelentősen magasabb, átlagosan majdnem 32 AK, ami azt mutatja, hogy a kistérségen belül ezen a területen a legindokoltabb továbbra is szőlőműveléssel foglalkozni. Palotás környékén a legtöbb helyen nem foglalkoznak jelentős mértékű szőlőműveléssel, az adottságok és a tradíció is más művelési ágak felé tolja az arányokat. Ezt tükröződik a térség 12,5 AK-ás értékében is. Használt földterület művelési ágak szerint és a földterület használat A Pásztói Kistérség 522 négyzetkilométeres területéből mintegy 300 négyzetkilométert használnak termőterületként. Ez a megye cca. 1650 km2-es termőterületének 18,2%-a. Ez ugyan arányaiban kevesebb, mint a kistérség összterülete a megye területéhez viszonyítva, de a különbség nem számottevő. (Vagy: ez kevesebb, és az adottságokat figyelembe véve fejlesztésre érdemes a mezőgazdaság.) A kistérségben legnagyobb területet a szántók foglalják el. 11.500 ha a szántó és a szántóként használt konyhakert, ez (viszont már) a megye szántóterületének 22,3%-át adja. A kizárólag konyhakertként használt terület (318 ha) a megye konyhakertjeinek közel egy harmadát adja. - 67 -
A nagy termelési értéket szolgáltató fóliák és üvegházak területe sajnos elhanyagolható, bár a kistérségben akadnak biztató próbálkozások e termelési forma nagyobb térnyerésére. (virágtermesztés – Tar) A megyei értékekkel való összehasonlításban igen jelentős a szőlőtermesztés a kistérségben. Itt található Nógrád megye szőlőterületeinek közel fele, 177 hektár. Bár a szőlő nem kifejezetten a nógrádi tájra jellemző kultúrnövény, a mátraaljai borvidék közelsége és a viszonylag (egyes terülteken meglehetősen) kedvező természeti adottságok Nógrád „borospincéjévé” teszik a területet. Gyümölcstermesztés tekintetében a helyzet pontosan ennek ellenkezője: a kistérségben mindössze a megye gyümölcseinek alig 2%-a található. Ez az érték az adottságok ismeretében nem indokolt, további fejlesztések szükségesek e tekintetben. A rétként és legelőként használt területek a megye hasonló területeinek 10% körüli értékeit jelentik (395 ill. 1190 hektáron). A viszonylag magas szántóterület arány miatt a kistérség erdei a megyei erdőterület csa mintegy 17%-át jelentik. Halastó (haltenyésztés céljára létesített, vagy kizárólag erre használt vízterület) egyáltalán nincs a kistérségben, nádas borít viszont 16,5 hektárt, amely a Zagyva folyó mentén és a duzzasztógátakkal kialakított víztározó tavak körül jelentős. A felszíni vizekben szegény területen jelentős eredmény, hogy a megye nádasainak kereken harmadát a pásztói kistérség adja. Magyarország igen értékes természeti adottsága a változatos és gazdag talaj. Az utóbbi évtizedben a művelhető terület újból csökkent. De nem a művelhető terület csökkenése a legnagyobb probléma, hanem a meglévő talaj minőségének gyors romlása. A régióban nem minden talaj alkalmas a termelésre. Magyarországon a talaj több mint 50 %ánál vannak olyan problémák, mint a savasodás, szikesedés, erózió, süllyedés, nagy homok vagy anyag tartalom, talajszennyezés és árvizek.
- 68 -
Víz
Pásztó és környéke felszíni vizek legnagyobb befogadója a Zagyva. A terület egy részéről lefolyó vizek a Kövicses patakon keresztül jutnak a Zagyvába, majd a Szuha patak gyűjti össze a Cserháti völgy vizét, a dél-nógrádi településekét Nógrád-Bér és Buják patakok vezetik ugyancsak a Zagyvába. A Zagyva vízgyűjtő területe III/3 vízminőség osztályba tartozik. A Kövicses patak Nyugat-Mátra egyik legjelentősebb vize. Nagy esőzések idején, vagy tavasszal hóolvadáskor hatalmas vízmennyiség zúdul az alacsonyabb területek felé. Ezzel szemben tartós szárazság esetén alig csordogál víz a mederben. A Kövicses patakon épült fel a Hasznosi tározó, mely ivóvízzel látja el a régiót. Buják patak táplálja a Palotási öntöző tározót. A kistérség ellátásához szükséges és elegendő ivóvízbázissal nem rendelkezünk. A települések tulajdonában lévő és az ellátásban szerepet játszó felszín alatti vízbázisok mennyiségileg nem elégítik ki a közigazgatási területen élő lakosság és gazdálkodó szervezetek vízigényét. A várost ellátó 11 db sekély mélységű kút a 60-as évek végén és a 70-es évek elején létesült. A korábban 1300 m3/d-ot adó kútsor hozama csökkent, minősége pedig romlott. Az ÉRV RT. Hasznosi vízbázisa 1986 óta üzemel. A felszíni víztározó kapacitása 2,1 millió m3, a tisztítómű átlagkapacitása 10.000 m3/d. Az ÉRV. RT. Csoórréti vízbázisa, valamint a DMRV. RT. vízbázisa is belép a város vízellátásába. A négy vízbázis bőségesen kiegészíti a város és térség ellátásához szükséges mennyiséget. A termelésben résztvevő vízadók vízminősége az évek folyamán – részben – jelentősen változott. Míg az ÉRV. RT-től kapott – felszíni vízbázisból származó ivóvíz minősége az elmúlt évek alatt jelentősen nem változott, addig a pásztói kutaknál figyelemre méltó minőségi gondokat észlelhetünk. Az 1997 és 1998. évi adatokat ( 7./2-5.sz. ) elemezve megállapíthatjuk, hogy elsősorban védterületi problémák miatt, kezdődő nitrósodás tapasztalható. A minőségromlás okozója feltételezhetően a felszíni vizek fokozódó szennyeződése, a valamint a talajvízszennyezés.
- 69 -
Levegő A levegő szennyezettségét, mint az a táblázatban is látható az ülepedő por, a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid mennyisége alapján mérik. A méréseknél el kell különíteni a fűtési időszakot a nem fűtési félévtől. Az ülepedő por szempontjából a fűtés nélküli időszak határérték túllépése összességében magasabb, mint a fűtési félévben, a települések közül Szécsény értékei mondhatók a legrosszabbnak. A levegőben jelenlévő kén-dioxid mennyisége nem jelentős térségünkben, egyik városnál sem történt határérték túllépés. A nitrogén-dioxid mennyisége a fűtési félévben ugrik magasabbra, főként Balassagyarmat és térségében. Ezeket az értékeket befolyásolja a gépkocsik kipufogógáza, a téli fűtéssel járó, az égéssel levegőbe kerülő szennyező anyagok, a száraz időszakokban magasabb mennyiségű por. 19. táblázat. A levegő szennyezettsége a megfigyelt településeken 2002. nem fűtési félév Mérések Átlag Határérték száma immisszió túllépés %
Település
2002/2003 fűtési félév Mérések Átlag Határérték száma immisszió túllépés %
Ülepedő por g/m2/30 nap (immisszió-határérték: 16 g/m2/30 nap)
Salgótarján Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Szécsény
76 12 12 18 12
8 9 6 8 12
5,26 0,00 8,33 0,00 25,00
71 14 12 17 12
5 3 4 3 2
4,23 0,00 0,00 5,88 0,00
4 1 5 1
0 0 0 0
Kén-dioxid g/m3 (immisszió-határértéke: 125 ug/m3/24 óra)
Salgótarján Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Szécsény
241 167 88 91 -
1 1 1 1 -
0 0 0 0 -
216 152 78 78 -
-
-
Nitrogén-dioxid g/m3 (immisszió-határérték: 85 ug/m3/24 óra)
Salgótarján Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Szécsény
233 164 84 88 -
28 18 17 10 -
0,00 0,00 1,19 0,00 -
Forrás: KSH Statisztikai évkönyv 2002.
- 70 -
234 156 76 77 -
45 50 37 20 -
7,69 10,26 5,26 0,00 -
A kistérségben az észak-déli irányú átmenő forgalom nagyrészt a várostól nyugatra húzódó 21.sz. fkl. úton bonyolódik, a nagyüzemek betelepülése miatt azonban, a városon belül is van kamion, teherautó forgalom, melyet különböző intézkedésekkel próbáltak csökkenteni, de szükség lenne egy elterelő út (Pásztó-Tar-Hasznos elágazó összekötése a 21-es főúttal) megépítésére a teherforgalom városon belüli megszüntetésére. Így Pásztót csak a Mátrai forgalom terhelné. A vasúti közlekedés párhuzamosan halad a 21. fkl. úttal, de a várost és néhány települést a vasút jobban megközelíti. A városi forgalom zöme tehát a napi helyi közlekedésből ered, jelenleg a meglévő úthálózat kapacitása, főleg piaci napokon okoz fennakadásokat, amit a csillag téri körforgalom megépítésével lehetne megoldani. A Cserháti és déli településekre a közlekedési zajok már nem ilyen kedvezőek, bár itt is a célirányos forgalom figyelhető meg. A nagy teherforgalmak elkerülik a térség településeit. A közlekedési eredetű zajterhelés ilyen módon különösebb problémát nem okoz.
Összegzés A stratégiai program elkészítését követően kistérségünkben jelentősebb a környezet állapotát negatívan befolyásoló termelő üzemi betelepítések nem voltak. A meglévő vállalkozások koncentrációja Pásztó Városára volt jellemző, ahol az alábbi jelentősebb üzemek végeztek ipari tevékenységet. SOLE Hungária Rt. (tejfeldolgozás) EGLO Magyarország Kft. (világítástechnika) Topline 95 Képkeretgyártó Kft. PalócBrot Kft. (kenyérgyár) Penomit Ital Nagykereskedelmi Rt. Pannondrink és Millennium Kft. (szesztöltés) Állami Nyomda Rt. Polytechnik Hungária Kft. Stahl-Varianten Kft. Polipor-Lux Kft.
- 71 -
A kistérség nagyobb településein, illetve a mikrotérségi központokban általában csak néhány kisebb létszámot foglalkoztató (3-8 fő) ipari vállalkozás található. Kivételt képez a kállói Alutech Kft. ipari termelőüzeme, ahol 150 főt, a szurdokpüspöki Prokk Könnyűfém Öntöde Kft., ahol 40 főt, és a Pusztai Trans Kft., ahol 30 főt foglalkoztatnak. A fentiekben említett vállalkozások, gazdasági társaságok működési engedéllyel rendelkeznek, az illetékes hatóságok őket rendszeresen ellenőrzik és ennek során termelési profilhoz illeszkedően zaj, por- és káros anyag kibocsátást mérnek.
- 72 -
3. Összehasonlítás és viszonyítás – a kistérség a megyében és a régióban. A helyzetelemzés előzőekben bemutatott részeinél reményeink szerint jól láthatóan már foglalkoztunk bizonyos megyei és regionális összehasonlításokkal. Ezért ebben a munkarészben csak vázlatosan foglaljuk össze az ide vonatkozó információkat. Az észak-magyarországi régióban már a nyolcvanas években figyelmeztető jelek mutatkoztak, ugyanis a népesség csökkenés a legnagyobb arányú volt az országban. Ennek egyik fő oka az ipari szerkezetátalakítás volt, melynek során jelentős létszámot foglalkoztató hagyományos nehézipari és bányászati központok zártak be, így a válság ezeket a megyéket hamarabb érte el. Abban az időben régión belül a legkedvezőbb helyzetben Heves és Nógrád megye volt. Általánosságban elmondható, hogy a Pásztói Kistérség természeti, táji értékei, a környezethez illő városi és települési építkezések, a nagyfokú erdősültség, az aprófalvas településszerkezetből adódó kulturális- építészeti hagyományok, gazdasági háttere, Budapest közelsége, a megyei átlagnál jobb alapot biztosít a tervezett fejlesztések kivitelezéséhez, mint például amivel a szomszédos Bátonyterenyei Kistérség rendelkezik. Rövid összehasonlítás a régió-megye, valamint a kistérségek között mutatja be a pásztói kistérség helyét és szerepét. Régiós összehasonlítás: 1. Nógrád megye lakónépességét tekintve országos szinten a legkisebb, melyet a 2,2 %-os nagyság is bizonyít. Területi mutatószámát vizsgálva a tizenkilencedik helyen található, mivel KomáromEsztergom megye kisebb, mint Nógrád. 2. Az alkalmazásban állók számát tekintve megyénk a kimutatott 1,6 %-os nagysággal az utolsó helyet foglalja el. A kisterületű Komárom-Esztergom megye 1,3 %-kal több alkalmazásban álló személlyel büszkélkedhet. 3. A felsőoktatási intézmény hallgatói létszámát tekintve az országot ismét 100%-nak véve megyénk 0,2%-os részaránnyal az utolsó helyen áll. - 73 -
Az előtte lévő Tolna megye kétszer, Komárom-Esztergom megye pedig ötször annyi hallgatói létszámmal rendelkezik, mint Nógrád. Borsod megye már 3,8%-ot, Heves megye pedig 6,7%-ot mondhat magáénak. 4. A kutatás fejlesztési szektorban dolgozó kutatók százalékos aránya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,7%, Heves megyében 1,1% és Nógrád megyében egyedül az országban 0%. 5. A 2002-es munkanélküliségi rátát vizsgálva BAZ megye az országos legrosszabb 10,5%os, Heves megye 5,1-7%-os, míg Nógrád megye 7,1-9%-os közepes mutatószámokkal rendelkező kategóriába sorolt. 6. A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó számát elemezve láthatjuk, hogy BAZ és Nógrád megye az utolsó helyet foglalja el az országos listán az 56-60-as vállalkozói mutatószámmal. Heves megye a 61-70-es, eggyel jobb kategóriába tartozik. 7. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP, 2001) adatvizsgálata mutatja, hogy BAZ és Nógrád megyék az országos legalacsonyabb, 819-1000 eFt kategóriába vannak sorolva. Heves megye itt is egy fokozattal előzi meg a sereghajtókat, az 1001-1150 eFt-os kategóriával. 8. Az egy lakosra jutó beruházások 2002-es mutatószámainál megyénk ismét a legalacsonyabb 200-250 eFt-os beruházási kategóriába van sorolva, országosan összesen hét ilyen kategóriájú megye van és régiónk is ide tartozik. 9. Az ipari termelés egy lakosra jutó 2002-es értéke elemzésekor a régióban megyénk a leggyengébb, mely országosan is ugyanabba a kategóriába sorolja az 584-800 eFt/fő/év-es statisztikai adattal. 10. A személygépkocsik 1000 lakosra jutó számánál BAZ megye regionális szinten 183-200 db-bal, Nógrád megye 201-220 darabbal, Heves megye 221-250 darabbal rangsorolódik. 11. A távbeszélő fővonalak 1000 lakosra jutó számánál Nógrád megye és Heves megye azonos szintet képvisel, melyet Győr-Moson-Sopron, Vas megyék, valamint Budapest előz meg. Az előzőekben bemutatott néhány fontos statisztikai mérőszám és mutató megyénket igen keményen országos szinten a sereghajtó helyre, vagy azok egyikére sorolja be. Összességében elmondható, hogy az észak-magyarországi régió az 1997-99-es adatokhoz képest besorolásbeli változást, így rangsorjavítást nem tudott bizonyítani és ez a megállapítás érvényes megyénk régión belül betöltött szerepére is. - 74 -
A pásztói kistérség helye Nógrád megyében 1. Területét tekintve a megye legnagyobb kistérsége. A megye településeinek 21-es átlagszámához képest kistérségünk 26 településsel rendelkezik. Népsűrűsége igen alacsony és 62 Fő/km2-es mutatójával csak a rétsági kistérséget előzzük meg. Aprófalvas településszerkezetű, ahol 10 községben élők száma településenként 499 fő alatt van. 2. Lakóinak száma a megye 15,5%-át adja, s ezzel Salgótarjáni és Balassagyarmati Kistérségek után a harmadik helyet foglalja el. 3. Felsőfokú oktatási intézmény nincs a kistérségben, de általános gimnáziummal, franciamagyar két-tannyelvű gimnáziummal és postaforgalmi szakközépiskolával rendelkezve a megyei átlag közelében mondhatjuk magunkat. 4. A megyében nyilvántartott, regisztrált munkanélküliek aránya átlagosan 8,7% volt 2002ben. A legjobb mutatóval 5,2% Régság, a legrosszabbal 11,8% Bátonyterenye és 11,5% Salgótarján kistérségei rendelkeztek. A pásztói kistérség 6,4%-os munkanélküli aránnyal megyei szinten viszonylag jó helyet tudhat magáénak. 5. A működő egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó számának elemzésénél látható, hogy 2002 végén megyei szinten 8838 vállalkozás volt nyilvántartva, melyből a pásztói kistérség közel 15%-kal részesült, mely lényegesen jobb mutatókat bizonyít mint a bátonyterenyei és rétsági kistérségekben. 6. A működő társas vállalkozások esetén, azok mezőgazdasági profilú tevékenységét vizsgálva láthatjuk, hogy kistérségünk 46 nyilvántartott vállalkozási számmal meghaladja a megyei átlagot. 7. A szálláshelyek- szolgáltatásoknál, vendéglátásnál viszont a bemutatott 24 vállalkozás kistérségi átlagával szemben a pásztói kistérség csak ennek felét éri el. 8. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó bevallás szerint kistérségünk a szécsényit (6.) a bátonyterenyei (5.) térségek után 64.813 Ft-tal a negyedik helyre tudta felküzdeni magát. Nagyon érdekes, hogy a rétsági kistérségben bevallott SZJA nagysága 86.064 Ft, mely közel 20%-kal haladja meg a pásztói mutatószámot és csak 2-3 eFt-os különbségbe megközelítve a salgótarjáni és a vezető balassagyarmati kistérségeket. A 2002-es megyei átlag 77.179 Ft volt. 9. A személygépkocsik 1000 lakosra jutó számát nézve láthatjuk, hogy a megyei 216 db-os átlag számmal szemben Rétság 239 darabbal az első, 222 db-bal Balassagyarmat a második és 220 db-bal pásztói kistérség a harmadik. - 75 -
Az utolsó két információból azt lehet leszűrni, hogy a pásztói kistérségben kell lenni egyéb nem SZJA kategóriába tartozó bevételi forrásnak, melyet véleményem szerint a gyümölcs, zöldség, szőlő stb. termesztéssel foglalkozó, őstermelői igazolvánnyal rendelkező tevékenységből származhat. Az igazság másik eleme lehet, hogy a megyéből a rétsági és a pásztói kistérség rendelkezik a legtöbb ingázóval, melyhez a gépkocsi elengedhetetlenül szükséges feltétel. 10. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérségekben átlagosan 88%, mely duplája a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekacsolt lakások arányának. Legmagasabb a kiépítettség a salgótarjáni és balassagyarmati kistérségekben. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában a rétsági kistérségben a legmagasabb ezt követi a pásztói kistérség 56%-kal.
Mellékeltben az alábbi megnevezésű táblázatok vannak biztosítva: -
Működő vállalkozások száma Nógrád megyében létszám kategória és gazdálkodási forma szerint. 2002.*
-
Állatállomány alakulása Nógrád megyében
-
Vágóállat és állati termék termelése Nógrád megyében
-
Saját termelésű vágóállatok és állati termékek értékesítési átlagára Nógrád megyében
-
Kommunális ellátottság Nógrád megyében
- 76 -
4. Érintettek elemzése.
A pásztói kistérség nagy területe, domborzati viszonyai, és mezőgazdasági adottságai alapvetően meghatározzák az itt élők agrárium- és vidékfejlesztési szakterületén jelentkező lehetséges fejlesztési irányait. Mindezek a pásztói kistérséget a megyei átlagnál jobb adottságokat és tényezőket magáénak mondható mezőgazdasági fejlesztési irányba határozzák meg. Az Európai Unió szubszidiaritás, diverzifikáció és partnerség alapelvére építve a térségben élő értelmiség és értelmesség bevonásával szabad csak megtervezni az alulról szerveződő kistérség fejlesztési koncepciót. A térséget vizsgálva megállapítható, hogy az érintettek legnagyobb köre a mezőgazdaságban dolgozók, illetve a mezőgazdaságot kiegészítő tevékenységként folytatók száma adja. Ezért az első csoportban az ide kapcsolható szférát vizsgáltuk meg. Ezt követi a mezőgazdasági háttér által megalapozott falusi és agroturizmus területén tevékenykedő helybeliek, majd az egyéb diverzifikált tevékenységet folytatók. A civil társadalom programba bevonható szervezetei, valamint a kistérség aktív önkormányzatai zárják a sort. A keletkezett problémák és annak megvalósításában részt vehető személyek és szervezetek adják a problémák által érintettek komplex körét.
- 77 -
5. A térség stratégiai elemzése. 5.1 SWOT elemzés felülvizsgálata Erősségek - szép hegyvidéki táj, környezet, (Cserhát, Mátra) - természeti és kulturális örökség, - néphagyományok, turisztika, - templomok, kastélyok, tavak, - üdülők, múzeumok, régészeti értékek, - gyógyhatású melegvizes strandfejlesztés indítása - vendégszerető nyíltszívű lakosság, - Cserháti természetvédelmi terület, - művésztáborok, - Hollókő közelsége, - biohistória telep Szarvasgedén, - magas erdősültség (az országos átlag kb. kétszerese) - növénytermesztési és állattenyésztési hagyományok, szaktudás, - vadásztatási hagyományok kis és nagyvadra, - meglévő vonalas infrastruktúra (ivóvíz, földgáz, telefon ), - 21- es számú főközlekedési út és a 81 számú vasút, - Hatvan, Gyöngyös, Gödöllő, Budapest és Salgótarján (30-80 km) viszonylagos közelsége, - ipari hagyományok, szaktudás, budapesti munkatapasztalatok, - olcsó munkaerő, - középfokú oktatási intézmények, (francia kéttannyelvű gimnázium), kollégium - 130 ágyas új kórház. - 50 férőhelyes szociális, idősek átmeneti otthona - Margit Kórház régi épületszárnyának felújítása - szennyvíztelep és városi hálózat fejl. - további szennyvízhálózat fejlesztési tervek - komplex gyümölcsprogram - működőképes és projektekben gyüttműködő önkormányzatok - projektmenedzselési tapasztalat - nyitottság, vállalkozási kedv - jó színvonalú közrend, közbiztonság - növekvő számú hétvégi háztulajdonosok
Gyengeségek - kihasználatlan természeti lehetőségek, - közepes talajadottságú termőföldek, apróparcellák, - elavult mezőgazdasági technológia és szaktudás, - a kistérség a megye peremterülete, - alacsony szintű turizmus-, falusi vendéglátási hálózat - tőke és forráshiány - hiányos szaktudás, kevés jól képzett szakember, - korszerűtlen, túlterhelt 21 -es főút, - elavult , diesel hajtású egy nyomvonalú, lassú vasút, - lassan fejlődő szennyvízhálózat, - kistérségi kommunális szemételhelyezés hiánya - hiányos földgázrendszer, - elöregedés, elvándorlás veszély - elhanyagolt középületek, közterek - stagnáló bűnözés, - nincs hatékony roma kisebbségi politika, - korszerűtlen mellék- és földutak - ipari termelés nagyarányú visszaesése, - SOLE Tejipari Rt. kivonulása - kényszervállalkozások, alacsony bérek, - birtokrendezési program forráshiánya - nagyvállalatok hiánya, - magas munkanélküliségi ráta, (10%) - romló egészségügyi állapotú lakosság, - gyenge érdekérvényesítés, és információ áramlás,együttműködés, - közepes színvonalú térségi marketing. - gazdaságtalan mezőgazdasági termékszerkezet, termelés - jelentős ingázás - aszály, alacsony termelési hozamok
- 78 -
- erősödő turisztikai koordináció, civilek - strand fejlesztés első üteme, - fejlődő humánerőforrás háttér - Közalapítvány, Tourinform Iroda - vendéglátók megyei hálózata - fejlődő kistérségi PR - erősödő mezőgazdasági középvállalkozások Lehetőségek - hátrányos megyék, kistérségek pályázati forrásainak növelése - EU-hoz történő csatlakozás - egészséges életmód felértékelődése - ipari ,-erdő,- mezőgazdasági és turisztikai vállalkozások támogatása, - kistérség turisztikai szempontból történő felértékelődése - 21-es út előzési sávjainak építése - a korszerű mezőgazdaság támogatása, - a térségi marketing -és koordináció fejlesztésének támogatása, - vidékfejlesztésben résztvevők együttműkö désének támogatása, - humán erőforrás fejlesztés, - pályázati lehetőségek kihasználása, - megyei és regionális együttműködés támogatása, - kormányzati vidékfejlesztési és felzárkóztatási programok .
Veszélyek - globalizáció, háborús tűzfészkek - amerikanizálódás és annak életvitele - fogyasztás kontrol nélküli növekedése - rövid távú életcélok - bel és külpolitika kedvezőtlen hatásai , - önkormányzati vagyon felélése - önkormányzati támogatások csökkenése - regionális különbségek növekedése, lemara dásveszély, - földtörvény hiánya, - mezőgazdasági szövetkezetek gazdaságtalan működése - az új szemléletű vidékfejlesztési gondolkodásmód elterjedésének nehézségei, - gyenge hatékonyságú roma kisebbségi és munkásvédelmi politika, - magas pályázati önerő igény mellett szigorú pályázati előírások, - jelentős politikai csatározások, - szabad felhasználású jövedelmek kistérségen kívüli elköltése - a vasút korszerűsítése nem szerepel a kormányprogramban.
- 79 -
A pásztói kistérség SWOT stratégiai diagramja Lehetőségek Offenzív stratégiát támogató helyzetek - alternatív mezőgazdaság - extenzív mezőg.-i gyümölcstermesztés - falusi turizmus - helyi termékek és áruk előállítása - kulturális örökség és falu megújítás - gyógyvizű strand további szolgáltatás fejlesztés - TÉSZ-ek, BÉSZ-ek létrehozásának támogatása
Váltás orientált stratégiát támogató helyzetek - új szemléletű vidékfejlesztési, pályázati gondolkodásmód - civil-váll.-önk. együttműködés - infrastruktúrafejlesztés, - képzés, szakképzés, szaktanácsadás - egészségmegőrzés - táj és környezetvédelem - EU-s lehetőségek kiaknázása
Erősségek
Gyengeségek
Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek - hozzáadott értéket növelő növénytermesztés, állattenyésztés, gyümölcsgyógynövény termesztés, feldolgozás és szőlőkultúra - mg., ipari hagyományok, olcsó munkaerő - alulról szerveződő roma foglalkoztatási, életmódváltási és foglalkozt. programok
Defenzív stratégiát támogató helyzetek - a földrajzi, talajtani adottságokhoz nem illeszkedő mezőgazdasági termelés - korszerűtlen mezőgazdaság - roma kisebbségi politika - egymástól elszigetelt vállalkozói, önkormányzati fejlesztések
Veszélyek
- 80 -
5.2 Problémafa és célfa kidolgozása
- 81 -
6. Tervezési környezet. Az elmúlt 3 évben megvalósított vidékfejlesztési programok a kistérségben: Vállalkozások által végrehajtott fejlesztések Agro-Produkt Kft.: sertéstenyésztés technológiájának korszerűsítése, épületkorszerűsítés. Erőés munkagépek beszerzése pályázati támogatással. Agroservice Kft.: víztározó építés, gyümölcsös telepítése, üzemi úthálózat korszerűsítés, iroda és oktatási blokk kialakítása. Erő- és munkagépek beszerzése pályázati támogatással. Önkormányzatok által végrehajtott fejlesztés A pásztói kistérség központjában száz éve épült és működtetett Margit Kórház sorsa kérdőjeleződött meg a 90-es évek végén. A lakossági demonstrációk és a térségi, önkormányzati, politikai összefogás eredményeként 2000-ben az új 130 ágyas Margit Kórház átadásának örülhettünk. Az építés költségvetése megközelítette a 2,1 milliárd forintot, melynek eredményeként négy szakmás (jelenleg a gyermekosztály nem működik), mátrix rendszerű intézmény működik a mai nap is. 2001-ben befejeződött a pásztói szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, amely 525 millió forint nagyságrendű beruházás volt és a tisztítókapacitást megdupláztuk a korábbi évekhez képest. Így már Pásztó teljes lakossági és ipari szennyvíz tisztítására alkalmas az új telep és a városkörzet tekintetében is van bizonyos befogadó kapacitás. Pásztó város szennyvízberuházásának megvalósítására céltámogatás iránti igényt nyújtott be, ennek a fejlesztésnek nettó összege 912 millió 975 ezer forint. A csatornaépítés 2004-benindul és 2005-ben fejeződik be. Ennek megvalósítását követően 1746 pásztói háztartásban, intézményben kerül megoldásra ez a fontos környezetvédelmi cél és Pásztó 80 százaléka csatornázott lesz. Ehhez a beruházáshoz az állam a beruházás 72 százalékát biztosítja, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól a nettó beruházási érték 2 százalékának megfelelő 18,5 milliós támogatást kaptunk. 2003 egyik legfontosabb fejlesztési cél a pásztói kistérségi szociális program megvalósítása volt. A korábbi években beindult a hasznosi 30 férőhelye idősek klubja, Pásztón - 82 -
bővítésre került a 40 férőhelyes idősek klubja, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatnál is komoly fejlesztéseket valósítottak meg. 2003-ban befejeződött a legnagyobb projekt, a pásztói 50 férőhelyes idősek átmeneti elhelyezését biztosító otthon. Ez 254 millió forintba került és csakis azért nem kezdte meg a működését, mert szerettük volna Magyarország EU-s csatlakozását megelőzően az előcsatlakozási forrásokból megfelelő összegre pályázni. Ezért az ESZA Kht. által meghirdetett Phare támogatásra pályázatot nyújtottunk be, amely a munka világából történő kirekesztés elleni küzdelem címet viselte és 180 millió forintos nagyságrendű összeg elnyerését pályáztuk meg. Ez 25 embernek biztosítaná a másfél éves foglalkoztatáshoz szükséges kiadások 90 százalékát. A tavasz folyamán a pályázatok elbírálásától függően beindul az új intézmény. A gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító beruházás 16,5 milliós fejlesztés és a Tittel Pál Kollégiumban kerül kialakításra az új intézmény, amelyhez 8,2 millió forintos támogatást már nyertünk az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumtól. Ezzel elmondhatjuk, hogy Magyarországon szinte egyedülállóan a pásztói kistérséghez tartozó települések a szociális ellátásról és a gyermekek védelméről szóló törvényben kötelezően előírt feladatokat teljesítették. Pozitív tendencia, hogy megépült az új munkaügyi központ, megújult a városi rendőrkapitányság és a földhivatal épülete. Megnyílt az új Plus Áruház, pásztói vállalkozók 16 új lakás építését kezdték meg a városközpontban, és további szándék van annak folytatására. Mátrakeresztes városrészben 51,7 milliós vis major támogatással sikerült azokat a viharkárokat helyreállítani, amelyek a Csörgő-, illetve a Ravasz-patakban keletkeztek. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium mintegy 12 millió forintos támogatást biztosított a pásztói mentőállomás épület állagának javítására. Pásztó város pedig 550 ezer forinttal támogatta a felújítást. Immáron több mint 40 éve épült a pásztói strand, amelyet az önkormányzat megpróbált megfelelően karbantartani, de a XXI. század igényeit messze nem elégíti ki. Ezért még 2002 októberében benyújtottak egy Phare-támogatási pályázatot, amelyen 125 millió forintnak megfelelő támogatást nyertek el. Az önkormányzat rendelkezik 32,5 millió forintos államkötvénnyel, amelyet saját erőként fordít e cél megvalósítására. A Dél-nógrádi Vízmű tulajdonosainak hozzájárulásával a kft.-től 30 millió forintot kaptak. A Széchenyi turizmusfej- 83 -
lesztési programból, illetve a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács turisztikai célelőirányzatából 62,5 millió forintot nyertek el. Most készül a közbeszerzési eljárás kiírásához szükséges tender, amelyet ingyen készítenek el az önkormányzat számára. A palotási önkormányzat 2002 és 2003 évben újította fel a Községházát, a Művelődési Házat és az Idősek Klubját. Kálló és térsége (Kálló, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Héhalom, Palotás) az ivóvíz távvezeték kiépítését 2004-2005-re tervezik, szennyvízhálózat kiépítésére pályázatot nyújtottak be. Kállón az életveszélyesnek nyilvánított óvoda épületének felújítása 2003-ban megtörtént, a Polgármesteri Hivatal épülete előtti parkban Szt. István király egész alakos szobra lett felállítva. Szurdokpüspökin felújításra került az általános iskola és az Idősek Klubja. A település belterülete ivóvíz-, gázvezetékkel és burkolt úttal teljesen ellátott, mely az utóbbi három év eredménye. Mátraszőlősön is kiépítésre került a gáz- és szennyvízhálózat, valamint megtörtént a Művelődési Ház felújítása. Vanyarcon, 2001-ben újították fel a kultúrházat, mellyel együtt kialakításra került egy új vizesblokk. 2002-ben megépítették a Veres Pálné úti járda és burkolt vízelvezető árkot. 2003ban a Polgármesteri Hivatal és Egészségház teljes elektromos rekonstrukciója, belső felújítása fejeződött be, egy darab kétlakásos szolgálati lakás külső felújításával egyetemben. Civil szervezetek által végrehajtott fejlesztés A Pásztói Kistérség Fejlesztéséért Közalapítvány a kistérség turisztikai marketing tevékenységének fejlesztése érdekében az alábbi projekteket hajtotta végre. -
Turisztikai táblarendszer elkészítése és kihelyezése a kistérség 20 településén. (35 db) 2000.
-
A Pásztói Kistérséget bemutató turisztikai könyv készítése. 2002.
-
Turisztikai marketing füzet megjelentetése. 2003.
- 84 -
Melléklet Működő vállalkozások száma Nógrád megyében létszámkategória és gazdálkodási forma szerint. 2002.* Létszámkategória, Társas fő vállalkozás
0 és ismeretlen 1-9 10-19 20-49 50-249 250 és több Összesen
Ebből
Kft.
138 76 21 15 5 1 256
35 29 9 6 1 80
Rt. 1 1 1 3
Szövetkezet 10 7 10 8 3 38
Egyéni vállalkozás Bt. 33 313 32 77 1 65 391
Összesen
451 153 22 15 5 1 647
Forrás: KSH Statisztikai évkönyv * A mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágak szervezetei. Állatállomány alakulása Nógrád megyében Megnevezés
1980
Szarvasmarha ebből: előhasi üsző tehén Sertés ebből: előhasi koca anyakoca Ló Juh Baromfi ebből: tojó
39,3 0,8 15,9 33,3 0,3 2,7 1,7 70,2 393,4 42,3
Szarvasmarha ebből: tehén Sertés ebből: anyakoca
4,1 2,1 43,1 1,7
Szarvasmarha ebből: tehén Sertés ebből: anyakoca
43,4 18 76,4 4,4
1990 2000 Gazdasági szervezetek 33 4,2 1,5 0,3 13,6 2,5 36,9 21,4 0,4 0,4 2,6 2,2 0,2 0 21 1,5 88 118,4 22,2 15,5 Egyéni gazdálkodók .. 3,9 .. 2,6 .. 23,5 .. 0,7 Összesen .. 8,1 .. 5,1 .. 44,9 .. 2,9
- 85 -
2001
(ezer db) 2002
4,3 0 2,5 21,4 0,4 1,9 0 0,8 54 0
4,6 0,1 2,6 21,9 0,3 1,9 0,1 0,7 39
4,4 2,6 25,5 0,5
5,4 2,8 23 0,5
8,7 5,1 46,9 2,4
10 5,4 44,9 2,4
Vágóállat és állati termék termelése Nógrád megyében Megnevezés Vágómarha, t Vágósertés, t Vágóló, t Vágójuh, t Vágónyúl, t Vágótyúk (gyöngyössel együtt), t Vágólibal, t Vágókacsa, t Vágópulyka, t
1980 .. .. .. .. .. 5959 768 220 5
Kifejt tehéntej, 1000 l Tyúktojás, 1000 db Vágómarha, t Vágósertés, t Vágóló, t Vágójuh, t Vágónyúl, t Vágótyúk (gyöngyössel együtt), t Vágólibal, t Vágókacsa, t Vágópulyka, t Kifejt tehéntej, 1000 l Tyúktojás, 1000 db
48388 70518 .. .. .. .. ..
1990 Összesen 4398 16580
2000
2001
2002
1213 13108
1138 10219
1195 14623
568 2514 2342 968 294 17
193 339 1491 384 338 61
97 538 2233 207 205 33
403 525 2998 306 323 43
19857 23710 23967 66799 36545 45002 Ebből: egyéni gazdálkodók 413 768 579 12143 10311 7011
26647 50003 798 11433
1612 620 220 5
208 2514 1401 565 294 17
178 339 1338 305 338 61
96 538 1207 207 205 33
186 525 2998 184 323 43
7658 63390
8188 66469
12180 36480
13050 45000
15080 50000
Saját termelésű vágóállatok és állati termékek értékesítési átlagára Nógrád megyében Megnevezés Gazdasági Ezen belül szervezetek Gazdasági Szövetkezetek társaságok 2001 2002 2001 2002 2001 2002 Vágómarha, Ft/kg 270 186 275 185 268 312 Vágósertés, Ft/kg 357 287 357 287 Vágójuh, Ft/kg 675 230 675 230 Vágótyúkféle, Ft/kg 199 191 199 191 Vágóliba, Ft/kg 123 123 Vágókacsa, Ft/kg Vágópulyka, Ft/kg Vágónyúl, Ft/kg Étkezési hal, Ft/kg Tehéntej, Ft/l 68 .. 68 .. Gyapjú, Ft/kg 96 95 77 96 95 Tyúktojás (étkezési) Ft/db 20 20
- 86 -
Kommunális ellátottság Nógrád megyében Közműellátás
2000
2001
Villamosenergia-ellátás Kisfeszültségű hálózat, km 1687,2 Kizárólag közvilágítási hálózat, km 124,9 Közvilágítási lámpahely 30 812 Áramfogyasztó 105 886 Ebből: háztartási fogyasztó 98 708 Szolgáltatott villamosenergia, MWh 467 879 Ebből: háztartásnak 192 964 Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia2 001 felhasználás, kWh
2002
1690,8 131,1 31 204 106 030 98 824 496 358 197 509 2 000
1697,3 133,2 33 343 106 256 99 037 505 261 201 089 2 033
107 1836,4 45 807 43 262 161 307 63 070 1490
107 1898,4 47 073 44 425 167 328 67 338 1536
122 1922,6 49 253 46 288 157 500 70 368 1551
2
2
2
4750 4225
3912 3881
4236 3937
128 2108,0 78 388 1363 8017 5160
128 2110,1 78 589 1301 7268 4764
128 2119,4 77 822 1273 6699 4856
21 372,6 369,8 27 979 5682 3079
31 499,1 496,3 31 064 4645 2221
45 659,8 616,4 35 540 4281 2487
Vezetékesgáz-ellátás Gázellátással rendelkező település Teljes gázcsőhálózat, km Gázfogyasztó Ebből: háztartási fogyasztó Értékesített gáz, 1000 m3 Ebből: háztartásnak Egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékesgázfogyasztás, m3
Távfűtés és melegvíz-szolgáltatás Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település Távfűtésbe bekapcsolt lakás Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás
Vízellátás Közüzemi vízellátással rendelkező település Főnyomó és elosztó vízcsőhálózat, km Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Közkifolyók száma Szolgáltatott víz, 1000 m3 Ebből: a lakosságnak
Közcsatornázás Szennyvízcsatorna-hálózattal rendelk. település Szennyvízcsatorna-hálózat, km Ebből: elválasztó rendszerű Szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás Elvezetett szennyvíz, 1000m3 Ebből: háztartásból elvezetve
- 87 -
