A parlagfű és a fenntarthatóság pedagógiája Dr. Havas Péter
A KÖRLÁNC Környezeti Nevelési Egyesület (www.korlanc.hu) a gyakorló pedagógusok számára egy kézikönyvet nyújt át, amely kalauzul szolgálhat a parlagfű allergiával kapcsolatos nevelési és oktatási feladataik megvalósításához. Ez a kötet oktatási modulokat tartalmaz, amelyet fejlesztő pedagógusok készítettek, saját környezet-egészség nevelési tapasztalataik alapján. Az egyes modulok átfogják az óvodai, az alsó-és a felső tagozat, a gimnáziumi és a pedagógusképző intézmények parlagfű allergiával kapcsolatos oktatási és tanulási tartalmait, részletesen bemutatva a hatékony tanulási és oktatási módszereket, mellékelve a szükséges eszközöket és értékelési eljárásokat. A pedagógiai segédkönyv a hazai parlagfű-allergia megelőzésének tanulási-oktatási feladatait a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseibe ágyazza., képviselve és megvalósítva a KÖRLÁNC Egyesület elkötelezett célkitűzéseit. A fenntarthatóság pedagógiája a nevelés átfogó eszmerendszere, ideológiája; etikai dimenziókat és értékpreferenciát céloz meg, holisztikusan közelíti meg a fenntarthatóság kulcstémaköreit és eszközrendszerét a társadalom, a gazdaság és a környezetvédelem területén. A nevelés-oktatás feladata, hogy speciális eszközeivel segítsen kialakítani egy olyan etikai, érték- és cselekvési rendszert, amely összehangolt figyelmet fordít a kulturális identitásra, a demokratikus döntéshozatalra, a természet értékeire és a természeti erőforrások megfelelő felhasználásra és kezelésére. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai megismerjék, és ez által követhessék a fenntartható fejlődés elveit, koncepcióját, gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. A fenntartható fejlődést szolgáló tanulásra és oktatásra úgy tekinthetünk, mint egy folyamatra, melynek során megtanulunk, olyan személyes döntéseket hozni, és úgy bekapcsolódni a társadalmi döntéshozatali folyamatokba, hogy döntéseink elősegítsék a jelen és a jövő generációinak jólétét, miközben nem veszélyeztetik a földi ökoszisztémák működőképességét. A fenntarthatóságot lehetővé tevő döntések körében kiemelkedő szerepet játszhat az egyének és csoportok (fogyasztói) önkorlátozása is, hiszen a természeti erőforrások végesek és korlátosak. A fentiekből következik, hogy a társadalom minden rétegében szükség van a fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának elsajátítására: a fenntarthatóságra nevelésre. Az előzmények és a háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete – az UNESCO kezdeményezése alapján- 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2015 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság alapelvei. Az évtized keretében a páneurópai régióban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) az UNESCO-val együttműködve megalkotta és elfogadta „A tanulás a fenntartható fejlődés érdekében” stratégiát. Ennek a stratégiának a szempontjai a következők: 1. A tudás holisztikus, interdiszciplináris megközelítése 2. Képességfejlesztés (kritikai és kreatív gondolkodás, állampolgári részvétel, együttműködés és a szociális képességek, problémamegoldás és konfliktuskezelés)
1
3. A tanulási célok körében a kompetenciafejlesztés, kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztésének hangsúlyos kezelése, 4. Az alapoktatás, az írás-olvasás és a matematika, valamint az info-kommunikációs tudás színvonalának javítása, 5. A tanulást elősegítő hatékony és fejlesztő értékelési módszerek kifejlesztése, 6. A tanulási környezet célszerű kialakítása, kibővítése, a tantermen és intézményen kívüli tanulási környezetek kiaknázása, 7. Az oktatás intézményesített és szabad (nem iskolához kötött) formái hatékonyságának és kapcsolatainak javítása, 8. A pedagógiai (közoktatási) intézmény partnerségeinek (helyi önkormányzat, környezettel és egészségüggyel foglalkozó helyi intézmények, hatóságok, civil szféra, lakossági kapcsolatok stb.) erősítése a helyi környezet-egészségi törekvések összehangolása érdekében, 9. A helyi tanulásfejlesztések támogatása, a pedagógiai hatékonyság és eredményesség elősegítése mind az intézményes, mind a nem-formális oktatási-tanulási helyzetekben 10. Az élethosszig tartó tanulás és indítékainak támogatása, 11. A közoktatási intézményeknek (óvodák, iskolák stb.) „tanuló szervezetekké” és tanuló hálózatokká válásának elősegítése. A fenntarthatóságra való törekvés az egész oktatási-nevelési folyamat átértékelését sürgeti és támogatja a célokban, módszereiben és tartalmában (tudásanyagában) egyaránt. Az analitikus ismereteken, a tantárgyakra bontó tudásanyagon nyugvó iskolarendszer kevéssé alkalmas a rendszerszemléletű társadalom felnevelésére. Ez kiderül számos hazai és nemzetközi összehasonlító vizsgálatból-, legyen elegendő ezúttal a PISA mérésekre utalni. Az élet gyakorlati ismeretei, a konfliktuskezelési módszerek, a globális ismeretek, a kompetenciafejlesztés elvű tanulási gyakorlat elenyésző helyet kapnak a hazai oktatásban, nevelésben. Az oktatás többnyire a gyorsan avuló részismeretek átadásáig jut el, megismertet a válság tüneteivel, azonban ritkán jut el a problémák összefüggéseinek feltárásához, így a megoldás módjait, sem képes hitelesen bemutatni. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának azonban vannak hazai képviselői, ezek a Zöld Óvodák és az ökoiskolák1 hálózata. A fenntarthatósággal kapcsolatos tanításban, nevelésben résztvevő pedagógusok fontos szerepet játszanak a progresszív társadalmi folyamatok elősegítésében is, hiszen a tanulás a fenntarthatóságért meghaladja a formális oktatás kereteit, lehetőséget kínál az iskolának a helyi társadalom felé történő nyitásra a helyi közösségek, civil szervezetek, szakemberek és a tudomány képviselőinek bevonása érdekében. A pedagógusokat képzéssel, továbbképzéssel képessé kell tenni a fenntartható fejlődés tanítására, eszmerendszerének átadására; továbbá szükségessé válik a megfelelő tananyagok és eszközök elérhetőségének biztosítása Ezt a törekvést képviseli a KÖRLÁNC Egyesület is, amikor átadja a pedagógusoknak a parlagfű allergia megelőzésével foglalkozó kézikönyvét. A fenntarthatóságra való nevelés szerteágazó kérdéskörét tekintik át a Fenntarthatóságra Nevelés Világ Kongresszusa2 évente megrendezett szakmai konferenciái, amelyeken valamennyi földrész szakemberei, pedagógusai, környezetvédői és társadalomkutatói képviseltetik magukat. Az első világkongresszust Portugáliában, 2003-ban,
1 2
www.okoiskola.hu www.3wcee.org 2
a másodikat Brazíliában, 2004-ben, a harmadikat Olaszországban, Torinóban, 2005-ben, ahol már Magyarország is képviselte magát.3 Jelen tanulmánykötetünk elkészítésekor figyelembe vettük az UNESCO javaslatait, a Fenntarthatóságra Nevelés Világ Kongresszusának 2005-ös, Torinói ajánlásait, valamint a hazai tanulásfejlesztők, mindenekelőtt a SuliNova által képviselt elveket és szempontokat. A fenntarthatóság pedagógiájáról Magyarországon a fenntarthatóság pedagógiájának elmélete még kidolgozatlan, a gyakorlata most van kialakulóban, a fogalom tisztázásra és értelmezésre vár. A fenntarthatóság pedagógiai eszméje az oktatáspolitikusok, és a pedagógusok közgondolkodásának részévé kell váljon és rendszerszerűen illeszkednie kell a társadalmigazdasági modernizációs folyamatba. Világszerte sokan próbálkoznak annak meghatározásán, hogy mi a fenntarthatóság és hogyan lehet jellemezni. A fogalom jelentését nehéz megragadni, mert a fenntarthatóság egyidejűleg egy ideológia, a jelenről-jövőről való gondolkodás módja és tárgya, ráadásul a különböző tudományok más-és más jelentéssel használják. A fenntartható fejlődés meghatározásakor három alrendszer kerül egymással szerves kapcsolatba: a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer.4 A fogalom megértéséhez ezért rendszergondolkodásra van szükség. A rendszerek közötti sűrű kölcsönhatásokat az emberek folyamatosan észlelik, értelmezik és ezért az a nézet válik elfogadottá, hogy a fenntarthatóságot több nézőpontból kell (és lehet) szemlélni. A fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy kapcsolatokat hozzunk létre e három bonyolult rendszer között, hogy megértsük e kapcsolatok működési szabályait. Ez egy integráltabb rendszer-közelítést, tantárgy-közi és tudományközi megközelítést igényel, ami nem könnyű lecke a merev tantárgyi keretekhez szokott pedagógus társadalom számára, ahol a kerettantervi szabályozás meghatározza és kodifikálja a tantárgyak elkülönült rendjét. Egy fenntarthatóságra neveléssel foglalkozó nemzetközi konferencián hangzott el a következő kijelentés: “Sokan úgy gondolják, hogy a fenntarthatóságra nevelés az oktatásfejlesztés napirendjének egy fontos pontja. Nos, a 21. század elején úgy tűnik, hogy ez maga a napirend.”. A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, ezért a szociális jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel együtt kell érvényesülnie a szociális igazságosságnak és az esélyegyenlőségnek, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni, a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. A gazdaság azokat az erőforrásokat használja, amelyeket a társadalom és a környezet állít elő és termel újra, a jólétet biztosító hosszú távú fejlődés érdekében tehát kulcsfontosságú ezen újratermelő folyamat fenntarthatóságának biztosítása. Más vélemények szerint a liberális piacgazdaságra épülő kapitalizmus, amelynek egyik eredménye a fogyasztói társadalom létrejötte, önmagában gátja a fenntarthatóságnak, hiszen ez a társadalmi-gazdasági 3
www.korlanc.hu Keith Wheeler-Anne Bijur (2001): A fenntarthatóság pedagógiája – A remény paradigmája a XXI. Század számára, KÖRLÁNC- Kluwer Kiadó, Budapest
4
3
berendezkedés abban érdekelt, hogy a folytonosan serkentett fogyasztás féktelenül felhabzsolja a Föld természeti erőforrásait. Ezt az álláspontot látszik igazolni a globális piacgazdaság kiterjeszkedését és erősödését kísérő bioszféra pusztulás, az élő fajok számának drámai csökkenése, a biodiverzitás aggasztó hanyatlása. Az emberiség a földi bioszféra része, és az emberiség alapértékeinek egyike az élet minden formájának tisztelete. Az emberiségnek nem lehet célja, hogy az egész globális környezetet a maga igénye szerint átalakítsa, illetve azt a változó – folyamatosan növekvő – igényei szerint fenntartsa, működtesse. Az emberiség (amelynek létszáma drámai módon növekszik) kizárólag a fogyasztás ésszerű önkorlátozásával, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás erőteljes átalakításával maradhat tagja a bioszférának. A fenntartható társadalom legfontosabb ismérvei, együttesen szükséges alapvető követelményei: szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés; a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; a környezetminőség megőrzése. Az életminőség magában foglalja az egészséget – a teljes testi, lelki és szociális jólétet –, s ehhez kapcsolódóan az anyagi jólétet, a jólét jelenleg elterjedt fogalmának erőteljes kritikáját, az egészséges környezeti feltételeket, a demokratikus jogokat, a biztonságot, a mindenki számára elérhető oktatást stb. A megvalósításhoz elengedhetetlen a rendszerszemléletű gondolkodás és kormányzás, amelynek intézményi, kormányzási megtestesítője a fenntartható fejlődés minden dimenzióját integráló intézményrendszer. A fenntartható fejlődés minden egyes részterületén a kitűzött célok elérése érdekében tehát szükség van oktatási, szemléletformálási-kommunikációs tevékenységre. A környezet-egészség szerteágazó kérdéskörének egyik aggodalomra okot adó fejezete a környezeti ártalmak, kockázatok okozta betegségek köre, példásan a parlagfű által kiváltott allergia. A fenntarthatóság pedagógiáját képviselő könyvünk arra törekszik, hogy a tanulásfejlesztéssel és a pedagógusok számára felkínált szakmai segítséggel járuljon hozzá a parlagfű allergia megelőzéséhez, a gyerekek ismereteinek és kompetenciáinak bővítéséhez. Ha a gyerekek ismerik a parlagfűvel kapcsolatos egészségi kockázatokat, és felkészültek annak megelőzésére, kompetenciáik megerősödnek a környezet-egészségi kockázatok felismerésével és megelőzésével kapcsolatosan, talán csökkenthető sok-sok személyes szenvedés és gazdasági veszteség, amely a társadalomra fokozódó terheket rak. A tanulás fejlesztése és a fenntarthatóság pedagógiája Aligha vitatható, hogy az elmúlt évtizedben egy új tanulási paradigma kialakulásának lehettünk tanúi az oktatás világában. A globalizációs változások, a technológiai–informatikai forradalom nyomán a világ legfejlettebb gazdaságaiban jelentkező igények csak akkor válhatnak kielégítővé, ha e folyamatokkal párhuzamosan átalakul a hagyományos társadalom tanuló társadalommá. Ezért van különös jelentősége annak, hogy az oktatásban a hangsúlyok az egyénre, az egyén tanulási lehetőségeire helyeződtek. Az ismeretek gyors elavulása szükségessé teszi azt, hogy a társadalom minden tagja élete során többször is felfrissítse és gyarapítsa azt a tudását, amelyet fiatal korában iskolai tanulmányai során szerzett meg. Az élethosszig tartó tanulás jelensége szükségszerűen új helyzetet teremt(ett) az iskolák belső világában. Számottevő hatást gyakorol(t) számos területen, így nem lehet azon sem csodálkozni, hogy a legfontosabb tartalmi változások a közoktatás intézményeiben ezzel a problémakörrel függnek össze. A közoktatási intézmények, tehát az óvodák és iskolák feladatai ebben az új, megváltozott helyzetben – eltérően az eddigi szemlélettől – ne (csak) a 4
következő iskolafokozatra való felkészítés, hanem azoknak a készségeknek, képességeknek (kompetenciáknak) a fejlesztése, erősítése, amelyek alkalmassá teszik a mai diákokat az élethosszig tartó tanulásra. Ez, lefordítva az iskolák nyelvére, a pedagógusok napi praxisára nem jelent mást, mint alkalmassá és felkészültté tenni a tanulókat, a fiatal felnőtteket arra, hogy megfelelő módon reagáljanak az állandó változások előidézte kihívásokra. A tanulásfejlesztés tartalmi kérdéseiben előtérbe kerül számos tanulói és nevelői kompetencia fejlesztése és megerősítése. A tantervekben, a tananyag szintjén – figyelembe véve a nemzetközi összehasonlít(hat)ó mérések eredményeit – helyet kell biztosítani mindazoknak a tartalmaknak, amelyek alkalmasak lehetnek a tanulók versenyképességének a fokozására. Ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni, nem lehet megkerülni azt a kérdést sem, amely a pedagógusok módszertani megújulására, a tanulást és tanítást illetően a paradigmaváltás felismerésére vonatkozik. A fenntarthatóságra való törekvés feltételezi az egész oktatási-nevelési folyamat átértékelését céljaiban, tartalmában, módszereiben és értékelési eszközeiben egyaránt. A mindennapi élet gyakorlati ismeretei, a konfliktuskezelési módszerek, a globális ismeretek egyaránt elenyésző helyet kapnak a jelenlegi oktatásban, nevelésben. Az oktatás a szerteágazó és alig összetartozó ismeretek átadásáig jut el, pl. megismertet a környezeti váltság tüneteivel, azonban ritkán jut el a problémák összefüggéseinek feltárásához, így a megoldás módjait, sem képes hitelesen bemutatni. A fenntarthatósággal kapcsolatos tanításban, nevelésben résztvevő pedagógusok kivételesen fontos szerepet játszanak a társadalmi folyamatok elősegítésében, hiszen a fenntarthatóság pedagógiája túlmegy a formális oktatás keretein, lehetőséget kínálva az iskolának a társadalom felé történő nyitásra a helyi közösségek, civil szervezetek, szakemberek és a tudomány képviselőinek bevonása érdekében. A pedagógusokat képzéssel, továbbképzéssel képessé kell tenni a fenntartható fejlődés tanítására, eszmerendszerének átadására; szükségessé válik a megfelelő tananyagok és eszközök elérhetőségének biztosítása. Bátorítani és erősíteni kell a fenntarthatóság pedagógiájának módszertani kutatását, fejlesztését, valamint az érdekelt felek közti együttműködést, a hálózatok létrejöttét. 2. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata felvállalja a kompetenciaközpontú tanulásfejlesztést, azaz a tanulási folyamat középpontjába a gyerekek, a diákok személyes képességeinek, kompetenciáinak5 fejlesztése kerül. A kompetencia erősítésére, fejlesztésére épülő tanulásfejlesztéshez a pedagógusnak ismernie kell a kompetenciák fogalmát, típusait, természetét, fejlesztésük módszereit és a tanulási eredményesség értékelésének módszereit, eszközeit. Ahhoz, hogy a parlagfűvel kapcsolatos tanulási tartalmak moduljait hatékonyan alkalmazzák az egyes intézménytípusokban, a különböző életkorú gyermekeknél, a tanulás tervezésekor és megvalósításakor az alábbi szempontoknak kell érvényesülni: 2. 1. A tanulók előzetes tudásának, személyes tapasztalatainak feltárása. Ezt az alapelvet alkalmazza a konstruktív tanuláselméletet alkalmazó pedagógus, amikor az adott órán a tanulás tárgyáról (allergia, parlagfű stb.) alkotott fogalomcsíra meglévő tartalmát tárja fel, az előzetes ismeretek aktualizálásával, felszínre hozásával indítja a témáról szóló új tanulást. A gyerekek saját allergiás ismeretei, esetleg átélt és elszenvedett allergiás tünetei, személyes involváltságuk feltárása nagyon fontos tanulási állomás. Ez egyben érzelmileg is hozzájárul a megfelelő tanulási indítékok tudatosításához és erősítéséhez. 2.2. A gyerekek személyes tapasztalatai és tudása a helyi környezet megismerésével, tapasztalásával kapcsolatos. A környezeti nevelésben a helyi környezeti (és környezetegészségi) vonatkozások alapvetők, mert közvetlenül tapasztalhatóak, vizsgálhatóak, elemezhetőek- és közös tudásunk forrásai. A parlagfűvel kapcsolatos tanulás során ezért 5
A kompetencia szakirodalom válogatott listáját a tanulmány végén mellékeljük. 5
megalapozó jellegű a helyi vonatkozások feltárása, a helyi parlagfű fertőzöttség, a helyi önkormányzati stratégia, az allergiával kapcsolatos helyi morbiditási adatok. Az óvoda, iskola környékének parlagfű allergiával kapcsolatos adatai, a fertőzöttség, az allergiás megbetegedések számának alakulása olyan helyi adatbázisokban vannak, amelyek a helyi Önkormányzat, az ÁNTSz, a Környezetvédelmi Felügyelőség, egyes civil természetvédő vagy környezetvédő szervezeteknél hozzáférhetőek és nyilvánosak. A parlagfű allergia megelőzését célzó pedagógiai gyakorlatnak nem az a célja, hogy a gyerekeknek csak és kizárólag általános és tudományos ismeretei legyenek a parlagfű növényről valamint az allergia patológiai folyamatairól- hiszen ezek tudományos ismeretek. A cél a gyerekek személyes életviteléhez, tudásához, környezeti- és egészségtudatosságához való segítő hozzájárulás. 2. 3. A tanulási folyamat tengelyébe a gyerekek, a diákok kompetenciafejlesztése kerül. A könyvünkben közreadott oktatási modulok több kulcskompetencia fejlesztésére kínálnak megvalósítható lehetőségeket. Mindenekelőtt az alapkészségek köre, valamint a kommunikáció, a szociális kompetenciák, az együttműködés és egymásra figyelés, a környezettel kapcsolatos tudás, az életvitel, az egészségre vonatkozó személyes meggyőződések köre. Ezeken kívül fontos kompetencia terület a problémamegoldás, a konfliktusok kezelésének sokrétű készségei. A gyerekek készségei a játékok, a tanulási tevékenységek által a parlagfűvel, allergiával, és a kapcsolódó tartalmakkal összefüggő feladatokban fejlődhetnek, erősödhetnek. Ezeknek, a készségeknek, kompetenciáknak a meghatározásában, alakulásuk nyomon követésében az egyes modulok segítséget kínálnak. 2. 4. A tanulási környezet jelentősen kibővül, a tantermen, iskolán, óvodán kívüli terekkel. A gyerekeknek kell, hogy tanulási lehetőséget kínáljunk a szabadban, az intézmény kertjébenudvarán, a közeli utcák és terek, parkok és (ha lehetőség van erre) megművelt földek, kertek felkeresésével. Nagyon gondos előkészítés és elővigyázat szükséges, nehogy a parlagfű virágzásának időszakában történjenek ezek a séták, amikor az arra érzékeny gyerekek vagy kísérő felnőttek az allergén közelébe kerüljenek, azt belélegezzék. A tanulási környezet kibővítését szolgálja a világháló, az Internet is, hiszen távoli környezetek megismerését, adatbázisok tanulmányozását szolgálja, valamint az info-kommunikációt, amely révén a diákok társaloghatnak más helyen, más településen vagy országban élő társaikkal, megosztva tudásukat, tapasztalataikat. Az info-kommunikáció a pedagógusok számára is egyedülállóan fontos munkaeszköz tudásuk gyarapításához, kompetenciáik növeléséhez, valamint a hálózatban történő „tanuláshoz”. 2.5. A tanulás személyességének elősegítése, a differenciáló tanulásszervezés a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának egyik alapvető szempontja. A gyerekek, tanulók egyedileg eltérő kompetenciákkal, érdeklődéssel és tanulási stratégiával rendelkeznek. A differenciálást tovább gazdagítja, hogy eltérő az egyes közoktatási intézmények (óvodák és iskolák) környezete is. Van, ahol fokozottabb a parlagfű kitettség, és van, ahol ugyan kisebb a fertőzöttség, de a városi környezet számos egyéb allergén tényezője megterheli az erre érzékenyebb embereket, csökkentve ellenálló képességüket az újabb negatív hatásokkal szemben. A hatékony környezeti nevelés mindig helyi vonatkozásokkal gazdag és árnyaltan differenciáló. A gyerekek, tanulók közötti pedagógiai különbség tétel által tehető személyessé és „testreszabottá” a tanulási tevékenység. Az adott gyermek- vagy tanulócsoport pontos ismerete ad lehetőséget ahhoz, hogy felismerjük a tanulási hátránnyal küzdőket, akik iskolai tanulási kudarcait megelőzhetjük, csökkenthetjük. A parlagfű allergia megelőzését célzó tanulás differenciálásához sokféle lehetőség kínálkozik, hiszen a tanulási folyamat többféle közvetítő csatornán történhet: választhatunk inkább vizuális utat- szemben a
6
verbálissal, választhatunk csoportosan elvégezhető projektet, választhatjuk az egyéni, önálló tanulást is. 2.6. A tanulási eredmény értékelése igen fontos eleme a tanulási folyamatnak. A bemutatott oktatási modulok általában feltüntetik az értékelés ajánlott módszereit, eszközeit. Nem feledkezhetünk meg a tanulók visszajelzéseinek, reflexióinak, érzelmi állásfoglalásainak értékeléséről sem. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi a konstruktív, derűs tanulási légkört, a megfelelően motiváló helyzeteket. Az, hogy ezt sikerült-e megvalósítanunk, a gyerekek / tanulók visszajelzései segíthetnek felmérni. 2.7. A parlagfű allergia megelőzésének pedagógiai gyakorlatában a közoktatási intézmény helyi, külső partnerségei nagyon sok támogatást és segítséget biztosíthatnak. A parlagfű allergia egy nagyon összetett jelenség, amelyben környezeti, települési, agrotechnikai, szociológiai, gazdasági, politikai, közigazgatási, jogi, élettani, kémiai, patológiai, klinikai, gyógyszerészeti és más vonatkozások is szerepelnek, az egyes szakterületeken szoros kölcsönhatással. Mindezeket a komplex jelenségeket csak komplex esettanulmányok, példák, problémák közvetíthetik. Tanulási szempontból ezek az esetpéldák nyújtják a valósághoz legközelebb álló modelleket. Az egyén számára akkor tanulságos, ha a példa alapján könnyen azonosul az adott helyzettel és a tanuló önmagát a szituációba helyezve képes vizsgálni és magatartását, döntését felülvizsgálni. 2.8. A kompetencia fejlesztés eszköze: a tanulói tevékenység választéka (iskolai tanórai, tanórán kívüli és szabadidős) 1. Megfigyelés: Tanári előadás, magyarázat, bemutatás, szemléltetés figyelemmel kísérése. Terepsétán vagy terepgyakorlaton a természeti környezet megfigyelése. 2. Szóbeli munka: 1. Válaszadás a tanár kérdéseire 2. Beszámoló, előadás az osztálynak 3. Elmagyarázás más diákoknak 4. Megbeszélés az osztályban 5. Megbeszélés kiscsoportban 6. Kötetlen beszélgetés gyakorlat, feladatmegoldás közben 3. Írásbeli munka: 1. Jegyzetelés a tanórán (felső tagozat, középiskola) 2. Gyakorlati munkanapló készítés 3. Feladatlapok kitöltése, válaszadás kérdésekre 4. Fogalmazás készítése megadott témában és formában 5. Cikkírás, poszter szerkesztés, rajz vagy plakát elkészítése választott témában 6. Dolgozat készítése nyomtatott vagy digitálisan hozzáférhető források felhasználásával, szerkesztéssel 7. Írás, feljegyzés, reagálás szabad formában 4. Szövegfeldolgozás: 1. A szövegtípus felismerése stílus és tartalom alapján 7
2. Témamegjelölés, felosztás, vázlatolás 3. Lényegkiemelés, összegzés 5. Látvány feldolgozás: 1. Vizuális élményszerzés, motiválódás 2. Képek, rajzok elemzése, értelmezése 3. Rajzolás, fotózás, digitális képalkotás és képkezelés 6. Konstrukció: 1. Tárgyi modellek készítése 2. Eszközkészítés, összeállítás 3. Gyűjtemény összeállítás 7. Gyakorlati munka laboratóriumban: 1. Kötött kísérleti feladat végrehajtása, részletes utasítássor követése 2. Vezetett munka, részfeladatok és technikák megadásával 3. Önálló munka, kísérlet-, kutatás megtervezése és végrehajtása 8. Terepmunka (kötött, vezetett és önálló) 1. Élményszerzés, megfigyelések, egyszeri vizsgálatok (kirándulás, látogatás) 2. Célzott, rövid távú, tudományos igényű vizsgálatok (terepgyakorlat) 3. Több műveltségterületet átfogó, gazdag tevékenységrendszerű, közösségi program (erdei iskola, városi iskola) 4. Folyamatos megfigyelés, méréssorozat, monitorozás 9. Információszerzés: 1. Könyvtárhasználattal, szakkönyvekből, lexikonokból 2. Internetről keresve 3. Multimédia anyagokból 4. Televízió műsorokból 5. Ismeretterjesztő folyóiratokból 6. Napi, heti sajtóból 7. Kérdezéssel, véleménykutatással 10. Számítás, mérés, adatfeldolgozás: 1. Számítási gyakorló feladatok megoldása 2. Mérések elvégzése, adatok rögzítése írásban, vagy számítógép adatbázisban 3. Adatfeldolgozás számítással, grafikus ábrázolással, számítógéppel 4. Statisztikai adatok elemzése 11. Ismeretfeldolgozás, gondolkodás: 1. A jelenséget magyarázó belső modell megfogalmazása 2. Új tapasztalatok, megszerzett ismeretek és a belső modell összevetése 3. Módosítás, új modell állítása
8
4. A modellek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezése 12. Művelődés, tájékozódás: 1. Olvasással 2. TV-nézéssel, rádióhallgatással 3. Internetes honlapok, multimédiás CD-k használatával 13. Játék: 1. Egyéni, pl. keresztrejtvény, fejtörő, számítógépes szimuláció 2. Csoportos, pl. szerepjáték, drámapedagógiai elemek alkalmazásával történő helyzetgyakorlat 14. Bemutatás: 1. Tabló, poszter összeállítása 2. Kiállítás rendezése 3. Videofilm készítése 4. Honlap, digitális prezentáció készítése 15. Projekt munka: 1. Részvétel, feladat megtervezése, megvalósítása, végrehajtás és értékelés 2. Szervezés, irányítás, koordináció. 2.9. A pedagógusképzésben az akciókutatás lehetősége a környezeti nevelés terén széleskörű. A parlagfű allergia megelőzésének pedagógiai megoldásait azokkal a módszerekkel lehet bemutatni a pedagógusképzésben (továbbképzésben), amelyek során a hallgatók /résztvevők személyes tapasztalatot szereznek a tanulási módszer és a tanulási tartalom lehetséges összekapcsolásáról. A pedagógiai gyakorlatban mindezt a pedagógiai akciókutatás teheti hatékonnyá, amely a pedagógus önreflexiójára, tapasztalatai, és élményanyaga tudatos kontrolljára támaszkodik. A pedagógus a nevelés-oktatási tevékenységet önmagának reflektálja, vagy szakmai körben erről szabad és kötetlen csoportmegbeszélést, közös értékelést-értelmezést végez.- Az értékelés ezekben, az esetekben sem minősítés vagy címkézés, mentes mindenféle személyes értékeléstől.6 Az ürömlevelű parlagfű okozta allergia megelőzésének tanulási tartalmáról Az allergiás betegségek száma az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett. Magyarországon a lakosság egy év alatt 13 milliárd forintot költ allergiagyógyszerekre, és jelenleg mintegy 3-3,5 millióra teszik az allergiás betegek számát. Világszerte a parlagfű egymaga több túlérzékenységen alapuló megbetegedésért felelős, mint az összes többi (allergén) növény együttvéve. Az allergiás megbetegedések leggyakoribb kiváltói a virágporszemek, a pollenek. A parlagfű virágpora az uralkodó, szezonális pollenkoncentráció 60-71 %-át teszi ki. A parlagfű 1 g pollenjében 30-35 millió virágporszem van. Egy átlagos növény nyolcmilliárd virágporszem termelésére képes 2-3 hónap alatt. Pollenjének erős allergén tulajdonságát az okozza, hogy nagyon aktív, gyors diffúzióra képes, igen hatékony antigént (allergiát kiváltó anyagot) tartalmaz. Virágporszeméből az orr 6
Havas Péter: (2004): Akciókutatás és a tanulás fejlesztése, In: Új Pedagógiai Szemle, 6. szám, 3-6.
old. 9
nyálkahártyájára kerülés után az allergének másodpercek alatt diffundálnak, így a tünetek szinte azonnal jelentkeznek, addig mindez a nyír virágporszemétől 1-10 óra alatt következik be. A virágporszemek nemcsak a kiszóródás helyén okozhatnak allergiás megbetegedést, hanem a széllel nagy távolságra eljuthatnak. Találtak virágporszemet 5000 méter magasban és a tenger felett 160 km távolságra is a szárazföldtől Az allergiás légzőszervi megbetegedések száma Magyarországon meredeken emelkedik. Ma hazánkban a lakosság 10%-a allergiás valamilyen anyagra. A hetvenes évek végén hazánkban még csak a gyermekek kb. 1%-a volt asztmás, 1995-re már 4%, s néhány éven belül akár a 10%-ot is elérheti az asztmától szenvedő gyermekek aránya. Köztudott, hogy az allergia többtényezős betegség, kialakulásában a kémiai allergének mellett szerepe van a levegőszennyeződésnek, a helytelen táplálkozásnak, a pszichés állapotnak és bizonyos öröklött tényezőknek is. A parlagfű pollenjének fehérjéje tehát csak egy tényező, ami önmagában talán soha nem okozna allergiát. Tanulságosak azok a statisztikák, amelyek összehasonlítják a fővárosi és a vidéki szakmunkástanulók allergiás tüneteit. Ugyanabban az időszakban szénanáthás tüneteket mutatott Budapesten a fiatalok kb. 24%-a, vidéken azonban csak kb. 4%-a. A parlagfű, mint országos környezeti egészségi probléma Magyarországon a „parlagfű problémát” néhány év alatt nem lehet megoldani, de tény, hogy 2005-ben jóval több hatósági intézkedésre került sor, mint korábban és a pollenfertőzöttség szintje is jelentősen csökkent. A földhasználók jogkövető magatartása érezhetően erősödött. A parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. A hatóság feladata ezért csak a közérdekű védekezés elrendelésére terjed ki ott, ahol a törvényben előírt kötelezettségnek nem tettek eleget. A parlagfűvel fertőzött területek felkutatása - elsősorban a külterületeken - a földhivatalok feladata. Az ellenőrzést a földhivatalok mezőgazdászai határszemlék során végzik - légi felvételek és az előző évi eljárások adataira támaszkodva - együttműködve a növényvédelmi hatósággal, az önkormányzatok jegyzőivel, a civil szervezetekkel és a lakossággal. A parlagfű allergia megbetegedések számának drámai növekedése arra szólította fel az egészségügyi, a környezetvédelmi és a földművelésügyi kormányzatot, hogy ágazatközi módon intézkedjen. Ezért került sor a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság létrehozására, az Országgyűlés 126/2003. (XI. 21.) Országgyűlési határozata értelmében. A Bizottság feladata, hogy gondoskodjék a Kormány tájékoztatásával összefüggésben, a céloknak, prioritásoknak megfelelően a parlagfű elleni védekezés hatékony stratégiájának elkészítéséről és tegyen javaslatokat a megfelelő pályázati kiírások témáira. Az ürömlevelű parlagfűről azt állítják, hogy rendkívül káros, veszedelmes gyomnövény. Aratás idején a gabonák alját már 10-20 cm magas szőnyegként borítja. A tarlót összefüggő szőnyegként takarja, s még a többi gyomnövényt is elpusztítja. Kapásokban tavasztól kezdve minden kapálás után nagy mennyiségben kel, és gyorsan növő, hatalmas ágas bokrai igen nagy kárt okoznak a kukoricavetésben is. Az évelő pillangósokat teljesen ki is pusztíthatja. Nyár végére rendszerint mindenféle vetés tele van vele, az utak, parlagok is igen jó szaporító helyei. Az agrártudományok és az agráriumban alkalmazott gyakorlat mai állása szerint az ország parlagfű-mentesítése lehetetlen. A jelenlegi eszköztárral: kaszálással, húzkodással, talajműveléssel és vegyszeres gyomirtással biztosan nem. A jelenséget kutatók szerint sokan azt hiszik, Magyarország azért vált Európa egyik "legparlagfüvesebb" országává, mert mi vagyunk a legtrehányabbak. Lehet, hogy mi vagyunk, de a parlagfű szempontjából nem ez a lényeges. Olyan borzasztó balszerencsénk van, hogy az Észak-Amerikában őshonos növény számára a környezeti feltételek itt, a Kárpát-medence belsejében sokkal kedvezőbbek, mint 10
Bécsben, Berlinben vagy Rómában. A parlagfű a meleg nyarat kedveli, ezért ritkább a hűvösebb Nyugat-Európában, és különösen a hegyvidékeken. A mediterráneum aszályos, forró nyarait viszont nehezen viseli el. Épp a mi meleg és mérsékelten csapadékos kontinentális éghajlatunkon érzi magát a legjobban. Az allergiások érdekében az lenne a feladat, hogy a levegőben lévő virágpor mennyiségét a kritikus július-szeptemberi időszakban a lehető legkisebbre csökkentsék. Ám a jelenleg alkalmazott módszerek szinte teljesen eredménytelenek. A legabszurdabb ötlet a kézzel történő kihúzgálás. Most már szerencsére ritka, hogy a gyerekeket virágzó példányok gyűjtésére ösztönzik, így legalább nem betegítik meg őket. Az országban legalább 10 milliárd parlagfű egyed található, a kihúzkodásuk elég reménytelen feladat, bármelyik hónapban állunk neki. A kaszálással meg az a baj, hogy az alacsonyan elágazó alsó oldalhajtások fölött a kasza (vagy a fűnyíró damilja) elsuhan. Mindig marad néhány oldalrügy, amiből 3-4 oldalhajtás előtör, és néhány hét múlva már virágporszemek százmillióit juttatja a levegőbe. A vegyszeres gyomirtással kapcsolatos környezeti, környezetvédelmi, egészséggel kapcsolatok fenntartások nagyon sokfélék és hosszú távon még több bonyodalmat következményeznek. Még ha a fent említett 9 milliárd forint többszöröse árán és rendkívüli odafigyeléssel sikerülne is, 2006-ban az összes parlagfű virágzását megakadályoznunk, nem szabadulnánk meg tőlük. A talajban máris óriási mennyiségű parlagfűmag halmozódott fel, és ezek évtizedekig képesek kihajtani. A kutatások szerint csak akkor hozhatnánk létre álmaink parlagfűmentes Magyarországát, ha legalább 40 évig minden évben minden egyes parlagfű virágzását megakadályoznánk. És nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is, hiszen a parlagfű virágporát a szél több száz kilométerre is elszállítja. Ebben az esetben mit tehetünk 1,5-2 millió parlagfű-allergiától szenvedő honfitársunkért? Sokkal könnyebb abban bízni, hogy ha kiirtjuk a parlagfüvet, megszűnnek kínzó panaszaink. A parlagfű mint legfőbb gonosz elleni küzdelem egyre nagyobb összegeket emészt fel. 2003-ban az adófizetők választhattak, hogy adójuk 1 százalékát valamely egyháznak, vagy a parlagfű irtóknak adják-e. Az allergia a civilizált emberek betegsége. Az allergiás betegségeknek csak egyik kiváltója a parlagfű, de az okok mélyebben rejlenek. Szervezetünkbe rengeteg tisztítószer, élelmiszer-adalékanyag, tartósítószer, növényvédőszer-maradvány kerül, szennyezett levegőben élünk, kipufogógázokat szívunk be, a levegőben por- és koromszemcsék lebegnek. A természetvédelemnek nem lehet a célja egyetlen faj valamennyi példányának a teljes és radikális kiirtása. Talán jogunk sincs ehhez… Tudnunk kell, hogy sok-sok olyan allergén növényünk van, amelyek a hazai élővilág értékes képviselője. Elképesztő lenne, ha nekiállnának a folyókat szegélyező fűzfák vagy a dombvidéki tölgyfák kiirtásának, csak azért, mert virágporuk allergiát okozhat. Hosszabb távon is fenntartható megoldást kell találni a parlagfűvel való együttélésre. Összegezés A parlagfű allergia megelőzésének pedagógiai alapjai a fenntarthatóságra nevelés, a konstruktív és kompetenciafejlesztésre irányuló tanulás, az esélybiztosító és differenciált nevelés, a helyi partnerségeket erősítő közoktatási intézményfejlesztés. A tanulási tartalom és módszerek valamint a tanulási környezet összehangolása koherenciát teremt a helyi pedagógiai gyakorlatban, amelyekhez a következő fejezetek oktatási moduljai alkalmas források. A parlagfű allergia megelőzéséről való tanítás olyan pedagógiai feladat, amelynek megoldásakor a pedagógusok fontos tanulási folyamaton mennek keresztül: nevelői kompetenciáik erősödik, oktatási sikereik során meggyőződnek a tanításban szükséges paradigmaváltás fontosságáról, a szemléletváltozás nélkülözhetetlenségéről.
11
Jegyzetek: Interneten található, a témával foglalkozó fontosabb honlapok http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/immunology Az InforMed portál az első magyar egészségügyi website, a Pro Patiente adatbázisára építve jött létre - az egyetemekkel, szakmai szervezetekkel, társaságokkal és kollégiumokkal, továbbá a betegszervezetekkel és alapítványokkal való állandó kapcsolatnak köszönhetően szakmai oldalaikon kizárólag orvosi szempontból korrekt, lektorált anyagokat olvashatunk; a betegségek körében megtalálhatjuk az allergiát, különféle immunbetegségeket és immunhiányos állapotról szóló beszámolókat (magyar) http://www.allergiainfo.hu/ Az allergiás betegeknek és hozzátartozóiknak szóló ismeretterjesztő honlap, amelynek célja, hogy átfogó információkat nyújtson a betegséggel kapcsolatban (hogyan lehet felismerni a betegséget, hogyan lehet kezelni a tüneteket) (magyar) http://www.abosz.hu/ Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének honlapja, ahol többek között a városi környezetszennyezésről, a környezettudatos gondolkozásról, valamint az egészségünk megőrzésének biztosítékairól olvashatunk (magyar) http://www.parlagfu.hu Átfogó, a parlagfűvel kapcsolatos növénytani, ökológiai és allergológiai kutatások adatait bemutató honlap. (magyar) http://pollen.glia.hu/new/ A virágpor aktuális jelenlétét, koncentrációját mutató honlap (magyar) http://www.webmd.com/content/tools/1/iguide_asthma.htm#top Az asztma definícióját, a légutak felépülését és működését, valamint a betegség okait és kezelését animációkkal bemutató weboldal (angol) http://www2.kumc.edu/Kids/KidTips/asthma_animation.htm Az asztma kialakulását, kezelését bemutató animált oldal (angol) http://www.worldallergy.org/ Az Allergia Világszövetség honlapja számos továbbképző anyaggal (angol) http://www.eaaci.net/site/homepage.php Az Európai Allergológiai Akadémia honlapja (angol) http://www.aaaai.org Az Amerikai Allergológiai Akadémia honlapja (angol)
12
