A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma
Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute
2012. március 28.
1
Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus
„népszerű” témák, stílus és kommunikáció (DE ez nemzethez kötöttséget is eredményez) Népre való hivatkozás Erős elitellenesség Cél: támogatottság maximalizálása (szemben például a neofasiszta/neonácii pártokkal)
Rendszerhez való viszony
Demokráciaellenesség helyett a demokráciára való permanens hivatkozás Intézmény-és rendszerellenesség elitellenességgé „szelidült” („keret” helyett a szereplők támadása
Kisebbségekhez való viszony
Etnocentrizmus a biológiai alapú rasszizmus helyett (Sokszor) filoszemitizmus az antiszemitizmus helyett (a muszlimellenes pártok esetében)
2
Mennyiben új a kelet-közép-európai szélsőjobb? Populizmus? Rendszerhez való viszony?
Kisebbségekhez való viszony?
3
Előfeltételek
4
Szélsőjobboldal iránti igény index
5
Előítéletesség és rendszerellenesség: a demokrácia méregkoktélja
6
A kínálat fontossága A kínálati oldal nem független kereslettől: különbségek a nyugat- és a kelet-európai szélsőjobboldal politizálása között:
Bevándorlóellenesség vs. kisebbségellenesség Rendszerkonformitás vs. rendszerellenesség Piacbarátság vs. piacellenesség Pártszerű működés vs. mozgalmi jelleg
Kelet-Európában az egyes alindexekhez tartozó attitűdök sokkal inkább egymásra csúsznak, mint Nyugat-Európában: gárdajelenség
7
A szélsőjobboldal mint divatjelenség és sztárkultusz A szélsőjobboldal nem egyszerű ideológia, hanem divatjelenség, mely elsősorban a fiatalok körében hódít.
Radikális szubkultúra elemei: • • • • •
Zenekarok Szórakozóhelyek Öltözködés, márkák Fesztiválok Sztárok
8
A szélsőjobboldal médiahasználata Hazánkban a szélsőjobboldal tudatosan eszközként használta a médiát
és
hatékony
Az újjászerveződött szélsőjobboldal legfőbb fegyvere éppen a tudatos, modern igényeknek megfelelő és hatékony médiahasználat. •Internet és főleg Facebook mint közösségszervező és mozgósító erő •Médiaképes akciók, megnyilvánulások •Teljes társadalmat megszólító üzenetek •Jó arányérzék a médiaszerepléseknél •A média tudatos (ki)használása)
9
A Gárda-jelenség Közép-keletEurópában
10
Bulgaria
11
Hungary
12
Czech Republic
13
Slovakia
14
Közös vonások Politikai célokkal lépnek fel Megkérdőjelezik az állam erőszakmonopóliumát Romaellenességre épített retorika Fasiszta nosztalgiák
Összeesküvés-elméletek 15
„Mi is tehát a cigánybűnözés? Ne áltassuk magunkat: biológiai fegyver a cionizmus kezében.” Bíber József Tibor, 2008 április „A mi pénzünkön állami felügyelettel cigánytenyészet zajlik.” Szegedi Csanád, 2009 február
16
16
Hegedűs Lórántné, a Jobbik parlamenti képviselője, 2011. Május 1.
Itt az idő, hogy végre kimondjuk: izraeli honfoglalás zajlik hazánkban. Ez tény, bizonyítékul elég csak az izraeli tőkebefektetések, ingatlanfejlesztések gyakorlatilag kizárólagos magyarországi egyeduralmára gondolnunk. S ennek egyfajta biológiai fegyvere a cigányság. Eszközként használják őket a magyarság ellen, csakúgy, - hogy egy kézenfekvő hasonlattal éljünk - mint a hókotró a homloktoló lapátot.
Tyirityán Zsolt, a Gyöngyöspatán is aktív Betyársereg vezetője:, 2011. April 15.
”Jelenleg ebben az országban ugyanaz zajlik, mint a hatvanas években az USA-ban, vagyis különböző cionista körök lázítják a cigányokat az össznépi társadalom ellen, ahogy a hatvanas évek Amerikájában a négerekkel tették ugyanezt. És a cigányság eme lázítás következtében, mint idegen faj, az élettér elfoglalására törekszik, ami ellen egyfajta egészséges önvédelmet kell megvalósítanunk. „
Eszes Tamás, a Gyöngyöspatán aktív Véderő parancsnoka, Gyöngyöspata egyik polgármester-jelöltje 2011. április 28.,
„A politikai háttérhatalom ellen lehetetlen harcolni. Ha elkezdek zsidókról beszélni, egyből kikiáltanák, hogy náci vagyok”
17
17
Mi a Gárdák haszna? - a legszélsőségesebb retorika „kiszervezése” - Szervezetépítés, politikai toborzás, személyes kapcsolatépítés - „Karitatív modell”
18
19
Jobbik választási eredményeinek területi megoszlása
20
Mi kedvez a Gárda-jelenségnek? •
A történelem meghatározó szerepe (a múlt és annak feldolgozottsága)
•
Intézményes korlátok (választási rendszer, jogi korlátok, jogalkalmazás stb.)
•
Politikai erőtér szerkezete (pártrendszer, szélsőjobb elleni politikai stratégiák, stb.)
•
Politikai környezet (politikai események, ügyek, média, stb.)
•
Szélsőjobboldali politikai szereplők szervezeti ereje és politikai hatékonysága (pártszervezet, anyagi források, vezér, stb.)
21
Köszönöm a figyelmet! Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute
[email protected] www.politicalcapital.hu
22
