s á t z s a l á v n a v g i d n Mi A pályaismeret és jelentősége Tréneri kézikönyv
SZERZŐ: FAZAKAS IDA LEKTOR: DR. PROFESSZOR VÖLGYESY PÁL NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA
KIVITELEZŐK: PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT
A TANANYAG A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA.
PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.
FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu
2009
TRÉNERI KÉZIKÖNYV A pályaismeret és jelentősége A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése
(1. modul)
1
A program felépítése (modultérképe)
10
Milyen szervezetektől kapsz segítséget? – a karrier tanácsadás/pályaorientáció területén működő szolgáltatások bemutatása az LLG-hoz kapcsolódóan
9.
Mit jelent és hogy működik az LLG (Lifelong Guidance)
8.
Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák
7.
Sajátos helyzetben (például romák, fogyatékkal élők, idősek)
6.
Új lehetőségek (internet, televízió) használata
5.
Az informális álláskeresés módszerei, a munkából – munkába váltás módjai
4.
Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban (EURES + PLOTEUS)
3.
2.
1.
EU-kompetenciák
Az önismeret és szerepe a pályaépítésben
A pályaismeret és jelentősége
2
Jelmagyarázat Szakmai modul:
Aktuális modul: A pályaismeret és jelentősége
A modul során megszerezhető kompetenciák A hallgató a modul befejezése után • Legyen képes: • • • • • • • • • • • •
A pályaorientáció tartalmi összetevőit ismertetni. A pályaismeret alapfogalmait definiálni. A széles felhasználású osztályozási rendszereket értelmezni. A hazai osztályozási rendszerben eligazodni. A gyakorlatorientált osztályozási rendszerek hasznát átlátni. Összefüggések megtalálására a különböző osztályozási rendszerek között. Foglakozási leírásokat, tartalmakat értelmezni. Önállóan eligazodni a foglalkozás-leírások között. Önállóan eligazodni a képzési leírások között. Foglalkozási információk önálló gyűjtésére kiadványokban és interneten. Eligazodni a képzések rendszerében (OKJ, felsőoktatás). Önállóan pályaismereti információkat gyűjteni a különböző kiadványokban és interneten.
• Önálló alkalmazás szintjén ismerje: • a hazai osztályozási rendszert a FEOR-t, az OKJ és felsőoktatás rendszerét, • a különböző foglalkozás-leírásokat (FIK, FIT mappa), • az elektronikus pályaismereti információszolgáltató rendszereket, • a pályaismeret bővítésének általános módszereit, • Személyes élményt szerez a pályaismeret bővítésének módszereiből.
A modul megvalósításának módszerei Például: Tanulás egyéni haladás szerint Csoportos gyakorlati foglalkozás Egyéni otthoni felkészülés (házi és beküldendő feladatok) Egyéni konzultáció
30 % 50 % 10 % 10 %
3
Értékelés Az értékelés rendszere Számonkérések formája: Modulzáró vizsga, modul közbeni értékelés. Számonkérések rendszeressége: Modulok folyamán e-mail-ben, postán vagy személyesen határidőre beadandó feladatok. Önértékelések a leckék és a modulok végén. Számonkérések tartalma: A modul tananyagának feldolgozása gyakorlati feladatvégzés formájában. A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek): Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a tananyagban való előrehaladást ellenőrző dolgozat. Megszerezhető minősítések: Megfelelt, kiválóan megfelelt. Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek: 60%, 90% Sikertelen teljesítés következménye: Modulzáró vizsga ismétlése. Feladatbank 1. lecke • Módszer: csoportfoglalkozás. • Eszközök: gyűjtés, feladatlap, pályapóker, egyéni keresés interneten Feladatok: • Definiálják a pályaorientációt előbb kiscsoportban, majd nagycsoportban, lásd a feladattípusok közül a fogalomtisztázás, definíció megalkotása IV.3.1. fejezetben. • Gyűjtsenek minél több olyan kifejezést, amely a pályaismeret szóról eszükbe jut! • Írja le, hogy milyen foglalkozásokat, szakmákat sajátított el? (erről általában van valamilyen bizonyítványa, oklevele, „papírja”) • Milyen végzettségi szintek kapcsolódnak az egyes foglalkozásához, szakmájához? • Milyen állásokat töltött be és tölt be most? Ott melyik foglalkozásához kapcsolódó tudását használta? Milyen pozíciót tölt be? • Gyűjtsenek minél több foglalkozást össze, ami a családjukban előfordul. Csoportosítsák ezeket valamilyen szempont szerint. • Kiscsoportokban mutassák be az egyes FEOR főcsoportok jellemzőit és gyűjtsenek • • • •
példákat az egyes főcsoportokhoz az ePálya oldalról. Húzzanak egy foglalkozást (előre elkészíti az oktató, kis papírokon) amit azonosítsanak be, hogy melyik főcsoportba és azon belül melyik csoportba tartozik. Gyűjtsenek a www.okj2006.hu oldalról szakmacsoportonként szakmákat, amelykehez részszakképesítéseket, elágazásokat és ráépülő szakképesítéseket kapcsolhatók! Találják meg a Felvi.hu oldalon, hogy az saját felsőfokú végzettségük, az új rendszerben hogyan sajátítható el, milyen képzési területhez, ághoz, szakhoz, szakirányhoz kapcsolódik, hány évet kell tanulni, stb. Keressék meg, hogy milyen FEOR kódok tartoznak a szakmájukhoz!
4
1.1. Önellenőrző kérdések 1. Hogyan definiáljuk a pályaorientációt és mi a tartalma?
................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A pályaorientációt olyan folyamatként definiáljuk „amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető legszélesebb információnyújtás révén.” (Szilágyi, 2000) Ez a meghatározás hangsúlyozza a folyamatjelleget és a tanulók individuális esélyeinek növelését, amely értelmezés új szerepet kíván meg a pályaorientációt végző intézménytől, így az iskolától is. A pályaorientáció célja tehát, hogy az egyént a pályaválasztási döntésében támogassa. A sikeres pályaválasztási döntést egy olyan tájékozódási folyamatnak kellene megelőzni, amelyben a fiatal az adott életkornak megfelelő önismerettel, öndefinícióval rendelkezik. Ismeri annak a társadalmi környezetnek a gazdasági jellemzőit és képzési lehetőségeit, valamint valódi ismeretei vannak a pályák világáról. Ezek szerint a pályaorientáció tartamát az önismeret, a képzési lehetőségek ismerete és a pályaismeret jelenti. 2. Melyik a pályaismeret két nagy területe? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A pályaismeret a munkatudományokon belül rendszerezi és leírja azokat az ismérveket, amit a munkát végző embernek a pályán a foglalkozástevékenységgel kapcsolatban, mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie. Az első a pályák osztályozási szempontjainak megismerése, a második terület a foglalkozási profil tartalma, amely a következő lecke témája. 3. Indokolja, a pályaismeret fontosságát a pályaorientációs folyamatban! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A pályaismeret fontosságát nem lehet elvitatni a pályaorientációs folyamatban. Változó világunkban olyan információmennyiséggel kell megküzdeni a pályák világára vonatkozóan, amely nehézséget jelent sok pályaválasztó, pályát módosító vagy munkát vállaló számára. Így a pályaismeret sosem „kész” tudásanyag, folyamatosan kell fejleszteni, tanulni azoknak, akik korrekt információt akarnak nyújtani. A statikus szakmastruktúrák kora lejárt. A jelenlegi gazdasági változások azt mutatják, hogy igen rövid idő alatt még egy jól működő piacgazdaságban is átszerveződik a szakmai struktúra, új szakmák jelennek meg, eltűnnek mások, de átalakul, megújul a szakmai tartalom is. A foglalkozások számának gyarapodása, illetve átalakulása 5
természetes következménye a piacgazdasági folyamatoknak. Hazánkban a különféle közép- és felsőfokú képesítést igénylő foglalkozások száma több ezer, ennek megfelelően sok foglalkozás, ezen belül munkakör betöltésére lehet vállalkozni. Természetes igénye a pályát vagy képzést választó, vagy munkát vállaló egyénnek hogy segítséget kapjon a pályák közti eligazodásban. A pályaorientációt végző szakembereknek pedig kötelessége, hogy a pályaválasztás, pályamodósítás előtt állókat vagy képzést választó, munkát vállaló fiatalokat és felnőtteket eligazítsák a pályák világában, ez a foglalkozások elemzésének és leírásának egyik legfőbb célja. 4. Mi a foglalkozás és állás közti összefüggés? Mondjon konkrét példát! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Foglalkozás: egy előzetes tanulást megkívánó különböző tevékenységekből álló összetett, célirányos cselekvések sorozata. A képzési igényük, tevékenységtípusuk és felelősségszintjük szerint hasonló munkaköröket is foglalkozásnak nevezik. Állás: fizetett munkatevékenység, melyben a dolgozó az elérendő cél érdekében egy adott munkafelosztásnak megfelelően gyakorolja foglalkozását (egy szervezeten belül az állás azonos a munkahelyek számával.) Az angol nyelv tárhódításának köszönhetően a pozíció szót az állás analógiájaként használjuk, holott eredeti jelentésük eltérő lásd alább. Egy foglalkozással nagyon sokféle állás betölthető! 5. Milyen képzettségi szinteket különböztet meg a FEOR? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A következő négy képzettségi (képesítési) szintet alkalmazza a FEOR: • I. képzettségi szint: Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett képzettség. • II. képzettségi szint: Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség. • III. képzettségi szint:
Középfokú oktatás keretében az általános gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség.
• IV. képzettségi szint: Felsőfokú oktatás keretében (egyetemen, főiskolán) megszerzett vagy ezzel egyenértékű képzettség. Megjegyzés: a FEOR-ban alkalmazott képzettségi szintekben leírt végzettségi szintek még nem tükrözik az OKJ felosztását, de ez a korrekciós folyamatosan zajlik.
6
6. Milyen felsőfokú végzettségi szintek vannak? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésével három felsőfokú végzettségi szintet különböztetünk meg: • alapképzésben, BA (Bachelor of Arts) és BSc (Bachelor of Sciences) végzettség szerezhető. • mesterképzés, MA (Master of Arts) és MSc (Master of Sciences) végzettség szerezhető. • doktori képzés, PhD (Doctor of Philosophy) vagy DLA („Doctor of Liberal Arts”) végzettség szerezhető. 1.2. Önellenőrző kérdések 1. Mi az osztályozási rendszerek célja, haszna?
................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A foglalkozások elemzésének és osztályozásának egyik alapvető célja, hogy eligazítást nyújtson a pályák világában, mivel, mint megfogalmaztuk életutunk során gyakran hozunk pálya-, munka választási döntéseket, és ekkor az önismeret mellett a foglalkozások alapos ismeretére is szükség van. Az elemzések, osztályozások haszna, jelentősége több síkon is megragadható. A nemzeti osztályozási rendszerek, amelyek tükrözik a munkaerőpiac szerkezetét lehetőséget adnak statisztikai nyilvántartásokra, amelyek felhasználhatók a foglalkoztatáspolitikai döntésekben. A foglalkozások elemzésének másik fontos célja, hogy a szakképzéshez nyújtson információkat, a foglalkozások jelenlegi és jövőbeli várható helyzetéről, tantervek elkészítésében, követelmények kidolgozásában, standardok meghatározásában, kompetenciakörök megállapításában nagy jelentősége van. Az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenységhez hasznos háttéranyag (toborzás, teljesítmény-értékelés, karriertervekhez, munkakör kialakításhoz). A foglalkozások osztályozásának másik fontos gyakorlati célja, hogy meghatározza, hogy adott szakképesítéssel milyen foglalkozás, munkakör tölthető be. Nemzetközi összehasonlító munkákban is fontos eszköz, elősegíti az információcserét a foglalkozásokról, olyan adatokat biztosít az egyes országok statisztikusainak, amivel a nemzeti adatokat nemzetközi szinten használhatóvá tesznek. A nemzetközi foglalkozási adatok egységes formában való megjelenítése és feldolgozása lehetővé teszi a kutatást és egyéb célorientált tevékenységeket pl. nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése, munkahelyek nemzetközi telepítése, összehasonlítások, szakképesítések ekvivalálása, stb.
7
2. Milyen osztályozási szempontokat ismert meg az egyes rendszerezésekben? Melyek a közös szempontok? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
- Széles felhasználási körű osztályozási eljárásokat: Foglalkozok Kanadai Osztályozása és Szótár (Canadian Classification and Dictionary of Occupations – CCDO), Országos Foglalkozási Osztályozás (National Occupational Classification – NOC), Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere (International Standard Classification of Occupations – ISCO). - A magyar osztályozási rendszer: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszer (FEOR). - Gyakorlatorientált osztályozási eljárások. Az ISCO-88 elvének megfelelően a foglalkozás megnevezés alatt a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki. A másik csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakértelem, tudás, ismeret szintje. 3. Melyek az ISCO fő céljai? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Az ISCO – 08 szabvány három fő célja nem változott a korábban megfogalmazottakhoz képest: 1. Nemzetközi információcsere elősegítése a foglalkozásokról, azáltal, hogy olyan eszközt biztosít az egyes országok statisztikusainak, amivel a nemzeti adatok nemzetközi szinten használhatóvá teszi. 2. A nemzetközi foglalkozási adatok egységes formában való megjelenítése és feldolgozása lehetővé tegye a kutatást és egyéb célorientált tevékenységeket pl. nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése, munkahelyek nemzetközi telepítése, összehasonlítások, stb. 3. Modellként szolgáljon az országok nemzeti foglalkozási osztályozási rendszereinek kialakításánál vagy azok módosításánál. 4. Melyek a FEOR-93/08 osztályozási alapelvei és felépítése? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Az ISCO-88 elvének megfelelően a foglalkozás megnevezés alatt a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki. A másik csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakértelem, tudás, ismeret szintje.
8
Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a FEOR-93 csoportosításait, illetve zárójelben a FEOR-08 várható struktúráját: Főcsoportok
Csoportok
megnevezése
Alcsoportok
Foglalkozások
száma
1.
Törvényhozók, érdekképviseleti vezetők
igazgatási, vezetők, gazdasági
4 (3)
11 (9)
64 (51)
2.
Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások
7 (8)
24 (27)
112 (119)
3.
Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások
8 (8)
24 (26)
123 (110)
4.
Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások
2 (2)
6 (6)
20 (25)
5.
Szolgáltatási jellegű foglalkozások
3 (2)
13 (8)
62 (42)
6.
Mezőgazdasági foglalkozások
4 (2)
7 (6)
30 (17)
7.
Ipari és építőipari foglakozások
6 (6)
23 (17)
120 (79)
8.
Gépkezelők, járművezetők
3 (4)
17 (13)
76 (50)
9.
Szakképzettséget nem (egyszerű) foglalkozások
2 (3)
8 (9)
23 (28)
0.
Fegyveres szervek foglalkozásai
3 (3)
3 (3)
3 (3)
42 (41)
136 (124)
632 (524)
Összesen
és
erdőgazdálkodási
összeszerelők, igénylő
5. Jellemezze az egyes FEOR főcsoportokat, gyűjtsön példákat hozzá! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Lásd tananyag 27 – 32 oldal, és a saját gyűjtés internet segítségével. 6. Mi a gyakorlatorientált osztályozási eljárások célja? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................
9
Megoldás:
A pályaorientációs munka gyakorlata szempontjából ezek a pályaosztályozási eljárások nagyon fontosak, vagyis az az igény, hogy a pályaorientáció tartalma szempontjából fontos önismereti jellemzők is szerepeljenek az osztályozási rendszerekben. Ilyen önismereti jellemzők az érdeklődés, képesség, munkamód, érték. A számítógépes orientáló eljárások kutatási eredményei azt mutatják, hogy a tanácskérőket megerősíti, ha meg tudják határozni helyüket a munka világában. Ehhez azonban fontos, hogy önismereti megközelítés is szerepeljen az osztályozási rendszerekben.
1.3. Önellenőrző kérdések
1. Melyek az OKJ legfontosabb változásai? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
2006-ban viszont a szakképzés egész szerkezetét átalakították. A legfontosabb változások a következők: a. A szakmai követelmények moduláris felépítésűek, sok modul több szakképesítésnél is szerepel. b. Megjelentek a rész-szakképesítések. c. Egyes szakképesítések elágazásos szerkezetűvé váltak. d. Az eddiginél jóval több egymásra épülő képesítés jelent meg. e. Sok új szakképesítés jelent meg, néhány viszont megszűnt és vannak, persze amelyek eddig is léteztek. 2. Melyek az OKJ szakmacsoportjai? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Az OKJ a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja, amelyek a munkamegosztástól és technikai fejlettségtől függő, azonos technológiai folyamatok, tevékenységek alapján kialakított nagyobb foglalkozási, ill. képzési egységek. A szakmacsoportokat 4 nagy szakterületbe sorolja. A csoporton belüli szakmák részére ez azt jelenti, hogy a képzési idő legalább kétharmadában, a szakmai alapképzés mind tartalmában és jellegében, mind időtartamában megegyező. Az egyes szakterületek szakmacsoportjai a következők:
10
Humán szakterület Ssz. 1. 2. 3. 4. 19.
Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás (oktatás, pedagógia) Művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és iparművészet, színművészet-bábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés Egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelem, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)
Műszaki szakterület Ssz. Szakmacsoport 5. Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás) 6. Elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika) 7. Informatika (szoftver) 8. Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok) 9. Építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar, közlekedésépítő) 10. Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar) 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés-üzemvitel) 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Gazdasági-szolgáltatási szakterület Ssz. 15. 16. 17. 18.
Szakmacsoport Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) Vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)
Agrár szakterület Ssz. Szakmacsoport 20. Mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet) 21. Élelmiszeripar 3. Mutassa be a felsőoktatás képzési struktúráját, szintjeit és képzési területeit! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................
11
Megoldás:
A felsőoktatási képzési struktúra képzési területet, ezen belül képzési ágat majd szakot különböztet meg. A képzési terület azoknak a képzési ágaknak és szakoknak az összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek. A képzési ág a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos. Az alap- és mesterképzési szakok a következő képzési területekre oszlanak: • agrár képzési terület • bölcsészettudomány képzési terület • gazdaságtudományok képzési terület • informatika képzési terület • jogi és igazgatási képzési terület • műszaki képzési terület • művészet képzési terület • művészetközvetítés képzési terület • nemzetvédelmi és katonai képzési terület • orvos- és egészségtudomány képzési terület • pedagógusképzés képzési terület • sporttudomány képzési terület • társadalomtudomány képzési terület • természettudomány képzési terület • hitélet és hittudomány képzési terület A többciklusú képzési rendszer három képzési szintet különböztet meg: Az első képzési szint az alapképzés (BA/BSc) amely (alapszaktól függően) 6-8 féléves. Ez a felsőoktatás „főbejárata”. A korábbi több mint 400 egyetemi és főiskolai szak helyett jelenleg 133 alapképzési szakon kezdhetik meg tanulmányaikat a hallgatók. A második felsőfokú képzési szint a mesterképzés (MA/MSc), amely 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést). A képzés csúcsa a doktori képzés, ami a tudományos fokozat megszerzésére készít fel (PhD/DLA). Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. A Bologna-képzés bevezetését követően 17 szakon egységes, osztatlan képzésben vehetnek részt a hallgatók, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat, tehát a képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A képzési idő 10-12 félév lehet. 4. Mutassa be az epalya.hu oldalon található keresztkeresők fontosságát a gyakorlatban! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................
12
Megoldás:
A bolognai rendszerű felsőoktatási szakok interneten (képzettség és képzési terület szerinti kereső-funkcióval) elsőként az ePálya rendszerből ismerhető meg, hogy a felsőoktatási szakok elvégzése milyen foglalkozás (FEOR kóddal) betöltését teszi lehetővé. Tehát a keresztkeresők segítségével meg tudjuk mondani, hogy az adott szakképesítéssel vagy felsőoktatásban tanult szakkal milyen foglalkozás vagy jellemző munkakör tölthető be, ami a pályaorientáció egyik fontos eleme a képzések megválasztásakor. Felmérés a IV.1 leckéhez Név:............................................................................. Dátum: ....................................................................... 1. Mutassa be a FEOR főcsoportokat és csoportokat, gyűjtsön a csoportokhoz jellemző foglalkozásokat és keresse ki az OKJ vagy felsőoktatás rendszerében a képzési lehetőségeket! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................
Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám: Megfelelt: Kiválóan megfelelt:
30 pont 18 ponttól (60 %- tól) 27 ponttól (90 %- tól)
2. lecke • Módszer: csoportmunka, önálló munka, feladatlapok, bemutatás, vizualizálás. • Eszköz: könyv, internet, pályalista, foglalkozásleírások, feladatlap, szerepjáték, vizualizálás. Feladatok: • Keressék meg a FIK-ben a saját foglalkozásuk leírását és gyűjtsék ki belőle a tevékenységeket, anyagokat! • Tanulmányozzák át ugyanezt a FIT mappából is, munkakörre vonatkozóan, és a van akkor a filmet is nézzék meg. • Nézzenek át több szakmacsoportra vonatkozóan mappát kiegészítő információkat - a foglalkozás jelen helyzetére és jövőbeli kilátásaira vonatkozóan. Milyen tendencia várható az egyes foglalkozási ágakban? Melyek a „biztos” foglalkozások? • Nézzék meg a tankönyvben szereplő internetes portálokat! Gyűjtsenek konkrét információkat képzésekre és pályaleírásokra vonatkozóan! 13
2.1. Önellenőrző kérdések
1. Mutassa be a munkakör elemzés és a foglalkozás-leírás közti összefüggéseket! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A foglalkozások és a munkakörök elemzése és leírása az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenység egyik alapeleme. A munkaerő toborzásához, a megfelelő személy kiválasztásához, a teljesítmény értékeléséhez, a képzési programok megtervezéséhez és az egyéni karriertervek elkészítéséhez is fontos pontosan tisztában lenni azzal, hogy az egyes foglalkozásnak és azon belül a munkaköröknek mi a tartalmuk. A munkakörelemzés módszeres információgyűjtés az adott munkakörben elvégzendő feladatokról és a munkakör betöltésének előfeltételeiről. A munkakörelemzés terméke a munkaköri leírás és a munkaköri követelményprofil. A munkaköri követelmény azoknak a fizikai és szellemi tulajdonságoknak a meghatározása, melyek a munka hatékony elvégzéséhez és így a munkakör betöltéséhez szükségesek. A foglalkozáselemzés során az adott foglalkozáshoz tartozó jellemző munkakörök elemzését végezzük el. A foglalkozás-leírás az adott foglalkozás lényeges feladatait, tevékenységeit tartalmazza. 2. Melyek a CCDO foglalkozás-leírásainak főbb elemei? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A CCDO - amelyet a magyar foglalkozás-leírások kialakításánál is használtak - a foglalkozás-leírás szerkezetében egy fő mondat összegzi, hogy általánosságban mi a dolgozó feladata, milyen eszközökkel és anyagokkal dolgozik, és milyen terméket készít, vagy milyen szolgáltatást végez. A második rész választ ad arra a kérdésre, hogy: mit, hogyan és miért kell elvégezni. Tartalmazza: • a legfontosabb feladatokat, kötelezettségeket; • a feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és eszközöket; • a feladat elvégzése során felhasználandó anyagokat, azok készültségi fokát; • a feladatok elvégzésének az idejét; • a feladatok kiosztásának minőségét, pl. írásban, szóban, előírások vagy utasítások alapján stb.; • a feladatok elvégzése folyamán felhasználandó segédanyagokat, pl. segédkönyveket, gépkönyveket, különböző rajzokat és dokumentációkat stb.; • hogy a feladatokat egyedül vagy egy csoport tagjaként kell-e elvégezni; • a feladatok elvégzése során kell-e másokat felügyelni, irányítani, képezni;
14
• a feladatok ellátásához szükséges engedélyeket és jogosítványokat; az utalásokat a beszámolók, jelentések és tanulmányok készítésére; stb. Ebben a részben még felsorolják azokat a feladatokat, melyek nem kapcsolódnak szorosan a foglalkozáshoz, de ellátásukra bizonyos esetekben az igényeknek megfelelően sor kerülhet. 3. Hogyan készültek a FIK leírások és mi a foglalkozás-leírások struktúrája? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A magyar kézikönyv a kanadai szakértők segítségével készült el. A kézikönyv alapját képező pályaleírásokhoz szükséges információk egy része pszichológiai pályaleírásokból származik, amelyek a 80-as évek végén, elsősorban pszichológusok munkaelemzése alapján készültek el. További információforrásként szolgáltak a CCDO leírásai is. Azoknál a pályáknál ahol nem ált elegendő információ a rendelkezésre, interjúk készültek a pályán dolgozókkal, a következő szempontok alapján: • a foglalkozás megnevezése, a dolgozó beosztása, • a szervezeti egység neve, funkciója, • a lényeges munkatevékenységek, és ennek során használt gépek, eszközök, anyagok. Az elkészült pályaleírásokat szakemberek, oktatók és az igazgatásban dolgozók ellenőrizték (validizálták), hogy a leírásokban szereplő információk megfelelnek-e a valóságnak. A Foglalkozási Információk Kézikönyvében a foglalkozásleírások az alábbi struktúrát követik: 1. FEOR kód: a foglalkozás azonosítására szolgáló négyszámjegyes foglalkozási kód. 2. FEOR megnevezés: a kódhoz tartozó foglalkozás megnevezése. 3. A foglalkozás tartalmának leírása: Két részből áll: a rövid, bevezető leírás, amely tömören leírja a munka jellegét és célját, illetve a foglalkozás részletes leírása, ebben szerepelnek az elvégzendő feladatok és tevékenységek, időrendi vagy fontossági sorrendben, a munkához szükséges gépek és eszközök, valamint a munka során felhasznált anyagok. 4. Példák az ide sorolt foglalkozásokra: ez a rész bemutatja a gyakran előforduló munkaköri elnevezéseket, hogy így szemléltesse az adott csoportba tartozó munkakörök jellegét. 5. Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás: segíti a csoport tartalmának és határainak megértését az olyan hasonló foglalkozások bemutatásával, amelyek más foglalkozáscsoportba tartoznak. 6. Minimális iskolázottsági előfeltételek: a munkaköri alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség. Ahol a foglalkozáshoz több munkakör is tartozik, ott az iskolázottsági szint a ranglétra alacsonyabban álló munkakörre vonatkozik. 7. Fizikai megterhelés: a munkafeladatok ellátásához szükséges fizikai erőfeszítés mértéke (ülő, könnyű, közepesen nehéz, nehéz, nagyon nehéz munka). 8. Fizikai tevékenységek: a feladatok során gyakran előforduló tevékenységek, mozdulatok (emelés, cipelés, tolás/húzás, mászás/egyensúlyozás, görnyedés, térdelés, guggolás, mászás, huzamos ülés, huzamos állás, a karok, a kéz és az ujjak használata,
15
beszéd, hallgatás/hallás, látás, gyaloglás, futás, színek közti különbségek megállapítása). 9. Munkavégzés helyszíne: a munka környezeti feltétele (belső, külső, részben belső, részben külső). 10. Munkakörnyezet: a foglalkozást kellemetlené tevő munkakörülmények (nagyon hideg, nagyon meleg, nedvesség, nyirkosság, zaj és rázkódás, balesetveszély, por, füst, gázok, rossz ventilláció). 4. Milyen új információkat tartalmaznak a FIT mappák? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A FIT mappák foglalkozás-leírásai részletesebb leírásokat tartalmaznak és az alábbi struktúrát követik: A. Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga...) B. Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? C. Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Mit kell tanulni a szakképzés során? Milyen lehetőségek vannak szakmai gyakorlatra, szakmai továbbképzésre ebben a szakmában? D. Elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában Magyarországon? 16
Hogyan alakul a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában Magyarországon, és az Európai Unióban? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? A szakképesítéssel betölthető munkakörök E. Egyéb információs források A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen szakkönyvek segítenek a pályaválasztásban? Milyen elektronikusan elérhető források adnak további információkat a szakképzésről? 5. Milyen adatokkal egészülnek ki a FIT mappák? Miért fontosak ezek és hogyan lehet használni a pályaorientációs munkában ezeket az információkat? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A 15/2008 NSZFT szerződés keretében megvalósult fejlesztések eredményeként 374 foglalkozást bemutató mappát aktualizáltak, továbbá elkészült 212 foglalkozás esetében, a foglalkozások munkaerőpiaci helyzetének, kilátásainak bemutatása mappa-kiegészítés. A mappa-kiegészítés első része „A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete” című rész, ebben az adott szakmára – amennyiben az adataikban önállóan nem jelenik meg, akkor szakmacsoportra – vonatkozó információkat strukturáltan, aktuális adatokkal és ábrákkal kiegészítve, rövid, szöveges ismertető formában írtak le. E rész alapvetően három alrészből tevődik össze, mely az áttekinthetőséget, az olvasó számára a könnyebb eligazodást valamint az on-line kereshetőséget szolgálja. Ezek a következők: foglalkoztatottak száma, munkahelyek jellege, munkarend, bérezés. A mappa-kiegészítés második része „A foglalkozás jövőbeni kilátásai” című rész, melyben az adott szakma– amennyiben az adataikban önállóan nem jelenik meg, akkor szakmacsoportra – jövőjére, jövőbeni munkaerőpiaci helyzetére, az iránta való keresletre, az azt befolyásoló tényezőkre, a kereslet területi jellegzetességeire vonatkozó információkat összegezték strukturáltan, ábrákkal, adatokkal és szakértői becsléssel kiegészítve. E rész tájékoztatja az olvasót a szakma ellátásához szükséges iskolai végzettség alakulásáról, a szükséges képességekről, kompetenciákról, azok várható jövőbeni alakulásáról, a munkavállalóval szembeni követelmények változásáról, valamint a szakmában bejárható karrierpályáról. A rész öt alrészből áll, melyek szintén az áttekinthetőséget és a kereshetőséget szolgálják. Ezek a következők: szakma iránti kereslet, életkormegoszlás, fő feladatok, munkakörülmények, kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások, karrier. 6. Soroljon fel pályaismeretet bővítő internetes portálokat! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................
17
Megoldás:
ePálya - www.epalya.hu KépezdMagad – www.kepezdmagad.hu Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzeti Pályainformációs Központ – Képzés határok nélkül - www.npk.hu FELVI - www.felvi.hu Szakképesítés.hu - www.szakkepesites.hu, www.okj2006.hu Milegyek.hu - www.milegyek.hu 7. Milyen fontos információkat találunk az ePálya rendszerben? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A tanulás menüpont alatt lehet tájékozódni, hogy milyen tanulási lehetőségek vannak, mit takarnak a különféle képzettségek, és hogyan kapcsolódnak mindezek a munkához, a munkába álláshoz. szerint lehet keresni A képzettségek keresőfelületen az új és régi OKJ-s szakképesítéseket, valamint az új (bolognai rendszerű) felsőoktatási szakokat, szakirányokat találjuk. A képző intézmények keresőfelületen középfokú iskolák, egyetemi, főiskolai karok találhatók. A gyakorlati képzőhelyek felületen kereshetünk gyakorlati képzőhelyeket megyei, régiós bontásban is. A képzések felületen egyszerűen kereshetünk a képzési ajánlatok között, a szak, képzettség megnevezés szerint és/vagy középfokú iskolai képzések, felsőoktatási képzések szűkítésekkel. A munka menüpont alatt egyszerűen lehet keresni a foglalkozások között, a foglalkozás megnevezése (vagy egy része) és a FEOR kód megadásával. Ha nem töltünk ki egyetlen mezőt sem, a találati listán minden foglalkozás megjelenik. 8. Milyen internetes portálokon talál szakképzésekre vonatkozó információt? Milyen konkrét információkat találhatunk meg ezeken az oldalakon? ePálya - www.epalya.hu KépezdMagad – www.kepezdmagad.hu Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzeti Pályainformációs Központ – Képzés határok nélkül - www.npk.hu Szakképesítés.hu - www.szakkepesites.hu, www.okj2006.hu Milegyek.hu - www.milegyek.hu Lásd 53- 59 oldalak. 9. Melyek a felvi.hu honlap pozitívumai és negatívumai? Többféle, egyszerű és összetett, szabadszavas és listás keresést is használ a rendszer, illetve a találatok „körbejárhatóak”: a szak leírásából behívható, hol, milyen formában indul a szak, az intézmény nevéből leírására, kínálatára is lehet lépni. 18
Az oldal sok pályaválasztási önismereti kérdőívet is tartalmaz, de a kérdőívek elhelyezkedése nem feltűnő, így kevesen tudnak róluk, illetve a személyiséggel összefüggő kérdőívek nem kapcsolódnak a beiskolázási szakokhoz így a pályainformációs rész és a pályaorientációs részek szigetszerűen elkülönülve működnek. A kérdőíveket önismeret, hallgatói élet, munka, pályaválasztás, karrierépítés témákba rendezve találjuk. A Munka, pályaválasztás témakör alatt megtaláljuk a Munka Érdeklődés Kérdőívet (az oldalon a neve Munkatevékenységek és érdeklődés kérdőíve), és Super Érték Kérdőívet (az oldalon Milyen személyes szempontok fontosak a foglalkozásválasztásban? Munkaértékek a későbbi pályán a neve). Az oldalakra folyamatosan kerülnek fel az újabb és újabb kérdőívek. Pozitívumok: 1. Csatornákba rendezett tartalmak és funkciók (felvételizni szeretnék – hallgató vagyok – érdeklődöm – felsőoktatási műhely – hivatali ügyek). 2. Minden felsőoktatási képzési lehetőséget, képzéstípust, minden intézményt tartalmazó információforrás. 3. Sokféle önismereti kérdőív kitöltésének lehetősége; táv- és személyes tanácsadás lehetősége. A szokásos érdeklődés, képesség, képességfelmérő kérdőíveken kívül a tanulást, munkába állást segítő, pályaérettséget, pályaismeret fontosságát vizsgáló kérdőívek is vannak. 4. Informatív és sok témát, hozzászólást tartalmazó fórumrendszer. 5. Kiemelt, különösen aktuális vagy fontos cikkek, tudnivalók, blokkok hangsúlyos tálalása a nyitólapon. 10. Milyen honlapokon talál önismereti kérdőíveket? Próbáljon ki ezek közül néhányat! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Gyakorlati feladat, amelyet meg kell oldani az internet segítségével.
Felmérés a IV.2. leckéhez 1. Nézzenek meg egy foglalkozás-leírást a FIK-ből és ugyanannak a foglalkozásnak FIT mappa leírását és hasonlítsák össze az információ szempontjából! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. 2. Tanulmányozzanak egy mappa kiegészítést, és értelmezzék az ott lévő adatokat! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól. 19
3. lecke • Módszer: csoportmunka, egyéni bemutatás, szerepjáték, vizualizálás. • Eszköz: könyv, film, internet, feladatlap. Feladatok: • A tankönyvben szereplő általános módszereket és feladattípusokat mutassa be az oktató, konkrét pályaismeretet bővítő feladatokkal! • A hallgatók az egyes feladattípusokat használva tervezzenek konkrét feladatokat, amelyeket a társaikkal meg is csinálnak!
3.1. Önellenőrző kérdések
1. Melyek a pályaismeret bővítésének általános módszerei? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A felvilágosítás egy olyan információ átadási forma, amely meghatározott ismeretet, a célcsoportnak megfelelően fogalmazva ad elő. Az előadás olyan információátadási forma, ahol egy meghatározott témáról meghatározott információt adunk át. A filmvetítés olyan közlési eszköz, amely nem csupán verbális, hanem vizuális úton is megtámogatja az információátadás folyamatát. Látogatások szervezése, ide más intézményekbe történő látogatások szervezése tartozik. Így például a pályaismeret bővítéséhez a munkahelyek meglátogatása, abban az esetben, ha meghatározott csoport vagy meghatározott egyének számára ez fontossá válik. A csoportos beszélgetés a pályaorientációs munka egyik alapvető módszere. A módszer lényege az, hogy egy problémakörre orientált beszélgetést vezetünk, ahol a csoportvezető feladata a felvetett kérdéskör egyeztetése, megvilágítása a beszélgetésben résztvevők számára, valamint a beszélgetési folyamat koordinálása. 2. Mi a felvilágosítás és az előadás közti különbség? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A felvilágosítás egy olyan információ átadási forma, amely meghatározott ismeretet, a célcsoportnak megfelelően fogalmazva ad elő. Az előadás olyan információátadási forma, ahol egy meghatározott témáról meghatározott információt adunk át.
20
3. Milyen konkrét helyzetben alkalmazná a felvilágosítást, mint módszert, és mikor az előadást? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Gyűjtsenek jelenlegi munkahelyüknek megfelelő tevékenységi formákat. 4. Milyen előkészületek fontosak egy látogatás megtervezésekor? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Ezeknek a látogatásoknak a szervezésekor tehát két szempontot kell a pályaorientációs szakembernek végigkövetnie. Egyrészt kik azok, akik érdeklődnek az adott téma iránt, hány fővel, mikor képesek ezt a látogatást lebonyolítani, másrészt fel kell vennie a fogadó féllel a kapcsolatot és pontosan közölni azokat az igényeket, amelyeket az egyének megfogalmaztak. Milyen célból mennek abba az intézménybe, mit szeretnének látni, milyen időtartamban stb. Ezek nélkül a szempontok nélkül sem kiscsoportot, sem nagyobb csoportot semmilyen külső intézménybe útjára bocsátani nem helyes. Itt is érvényes, hogy a látogatást mindig kísérje csoportos megbeszélés, ahol az objektív, megfigyelt tartalmakon túl, a szubjektív élmények feldolgozására is sor kerülhet. 5. Milyen szempontokat adna a tanulónak egy pályaismereti film megtekintésekor? Önálló feladat egy konkrét film megtekintésekor. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. 6. Mi a csoportos beszélgetés célja? Mi a levezetés technikája? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A csoportos beszélgetés a pályaorientációs munka egyik alapvető módszere. A módszer lényege az, hogy egy problémakörre orientált beszélgetést vezetünk, ahol a csoportvezető feladata a felvetett kérdéskör egyeztetése, megvilágítása a beszélgetésben résztvevők számára, valamint a beszélgetési folyamat koordinálása. A csoportos beszélgetésben a csoportvezető nem ad nagyon sok információt, hanem kifejezetten a csoporttagok gondolataiból és a kérdéshez kapcsolódó érzéseikből építi fel a probléma körüljárását. A csoportos beszélgetésben nem várjuk el, hogy problémamegoldási-folyamatok játszódjanak le, különösen nem egyéni szinten. Azonban az általánosság szintjén a probléma megoldásának módját is bemutathatja a csoportvezető a résztvevők segítségével. Nagyon helyes a csoportos beszélgetéseknél egy olyan lépéssort követni, ahol a résztvevők elvárása, és a résztvevők probléma-felismerése feltétlenül tisztázódik. 21
Az alábbi lépéssor a csoportos beszélgetés vezetésének technikáját mutatja be. • A beszélgetésen résztvevők elhelyezése • A csoportvezető bemutatkozása • A probléma megfogalmazásának elősegítése • Az információ-áramoltatás témához kapcsolódóan • A megoldási lehetőségek 7. Gyűjtsön olyan helyzeteket, különböző életkorra és iskolatípusra vonatkozóan, amikor a csoportos beszélgetést, mint módszert alkalmazná! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Önálló feladat választott életkor és iskolatípusra vonatkozóan. 8. Ismertesse a pályaismeret bővítését célzó tevékenységekhez javasolt feladattípusokat! Mondjon saját példákat is hozzá! ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
A pályaismeret bővítését célzó tevékenységekhez javasolt feladattípusok: • gyűjtés, • csoportosítás, • párosítás, • rangsorolás, • fogalomtisztázás, definíciók megalkotása • mondatbefejezés, • összehasonlítás, • táblázatok, rendszerek létrehozása, • videofilmek elemzése, • ábrázolás, • asszociációs játék, • érzékelésen alapuló játékok, • szerepjátékok, • helyzetgyakorlatok, • kártyajáték, • munkahely-látogatás. Mondjanak saját példákat is az egyes feladattípusokhoz.
22
3.2. Önellenőrző kérdések
1. Hogyan csoportosítjuk a pályaismereti foglalkozások eszköztárát? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Az eszközöket három csoportba sorolhatjuk: nyomtatott anyagok (foglalkozás-leírások, kiadványok, könyvek) szakmabemutató filmek és számítógéppel támogatott tanácsadási rendszerek, programok. 2. Milyen éves kiadványok segítik az információszerzést? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Olyan kiadványokat mutatunk be, amelyek segíthetnek a további információszerzésben: Országos Képzési Jegyzék (NSZI, Bp., 2006) Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó (FPT, évente megjelenő kiadvány) Országos Pályaválasztási Útmutató (KJK, évente megjelenő kiadvány) Középiskola után...(Okker Kiadó, Bp., évente megjelenő kiadvány) Pályaválasztás, továbbtanulás (Okker Kiadó, Bp., évente megjelenő kiadvány Felsőfokú Felvételi Tájékoztató (évente megjelenő kiadvány) Szakmák Kézikönyve (szerk. Mózes Flórián, HVG, Bp., 2006) Pályák világa, középfokú pályaleírások (Szilágyi Klára, Kollégium Kft, Bp., 1997) Pályaorientációs tankönyvek: Szilágyi Klára: Pályaorientáció, Általános Iskola 9. osztálya számára, Bp., 2002 Szilágyi Klára: Keressünk együtt pályát, Pályaorientáció a 12-16 éves korosztály számára, Bp., 2003 Szilágyi Klára: Pályaorientáció, a Szakiskola 9. osztálya számára, Gödöllő, 2004 Gönczi Károly: Életpályaépítés, önismeret – pályaválasztás – karrier, Pedellus TK, Debrecen, 2003 Zachár László: Pályaorientáció 15-18 éveseknek, Műszaki kiadó, Bp., 2006 Galambos Katalin: Pályaorientáció 1-5, munkafüzetek középiskolai tanulók számára (Hogyan tanuljunk?, Milyen pályákat ismersz?, Milyen vagyok?, Hogyan tájékozódjunk a lehetőségekről?, Milyen esélyeim vannak a munkaerőpiacon?), Műszaki kiadó, Bp., 2007 3. Milyen önértékelési eljárásokat és tanácsadó rendszereket ismert meg? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Megoldás:
Mutassák be azokat az önértékelő eljárásokat amelyekről sajátélményt szerezte a hallgatók.
23
Modulzáró Név:............................................................................. Dátum:......................................................................... Mért kompetenciák: • A hallgatóknak önálló pályaelemzéssel, és annak bemutatásával kell bizonyítaniuk a tanfolyamon szerzett ismeretek készségszintű alkalmazását. Feladat: 1. A hallgatók válasszanak ki egy foglalkozási csoportot, ez lehet FEOR főcsoport, szakmacsoport, vagy egyéb általuk valamilyen csoportalakítási elv alapján megalkotott foglalkozási csoport! 2. Válasszanak egy célcsoportot (általános iskolások, iskolaválasztás előtt állók, pályakezdők, akik nem tudtak elhelyezkedni, érettségizett, de továbbtanulni nem szeretnének, pedagógusok, szülők, akiknek 8. osztályos gyereke van stb.), akiknek szerintük fontos lenne erről a foglalkozási csoportról az ismereteket átadni! 3. Válasszanak módszert pályaismeret bővítését célzó tevékenységhez, a bemutatott általános módszerek közül, és tervezzenek egy konkrét tevékenységet, ahol a használják a javasolt feladattípusokat is célcsoportnak és a tevékenységnek megfelelően. Természetesen azokat a segédeszközöket és interneten hozzáférhető információkat is, amelyeket megismertek! Teljesítményszintek: Megfelelt: • ha a kiválasztott célcsoport és a bemutatandó foglalkozási csoport összekapcsolása érdemleges, • ha a választott módszer és feladattípus jól illeszkedik a célcsoporthoz és a tevékenységhez. Nem megfelelt: • ha nem készíti el valaki a tervet, • a feladat nem felel meg a választott célcsoportnak, • a választott módszer nem felel meg a pályaismeretet bővítő tevékenységnek.
24
A modul oktatása során ajánlott szakmai oldalak és irodalomjegyzék Harkányi A.: Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához, ww.szakma.hu/komponensek_es_projektek/download/download.php?komp=12&filename=pa lyaism_rovid.pdf Kadocsa L.: Az atipikus oktatás módszerek. Felnőttképzési Kutatási Füzetek 1. Nemzeti Felnőttképzési Intézet. Budapest, 2006. Magyar Statisztikai Társaság ajánlásai a FEOR-08 kapcsán, belső kézirat, MST, 2008 Módszertani ajánlás a pályaismeret fejlesztéséhez, Speciális információs mappa, Belső kézirat, OMKMK, 2001 Pályaorientáció, módszertani kézikönyv csoportvezetők számára, szerk. Szilágyi K. – Hajdu A., Kollégium Kft., Budapest, 2002 Pályaorientációs portálok szerkezeti és tartalmi vizsgálata, Tematikus hazai és nemzetközi áttekintés, Készült az NSZFT 15/2008 sz. szerződésének keretében FSZH 2008, szerzők: Borbély-Pecze T. B., Juhász Á., Kovács T., Kunos M. Szilágyi K. – Völgyesy P.: Pályaorientáció, egyetemi jegyzet, GATE, Gödöllő, 1996 Szilágyi K.:
Munka- pályatanácsadás mint professzió, Kollégium Kft., Budapest, 2000.
Szilágyi K.: Pályaorientáció és karrierépítés. Felnőttképzés, 2006. 1. sz. Szilágyi K.: Pályaorientációs tevékenység módszertani megújulása. In: Pálya-orientáció - Új Törekvések. Országos Módszertani Konferencia, Gödöllő, 2002. Szilágyi K.: Egyéni tanácsadás, módszertani kézikönyv a munkavállalási, munka-, pályatanácsadók számára, GATE, GTK, Tanárképző Intézet, Gödöllő, 1997 Völgyesy P.: Pályaismeret. GATE, GTK, Tanárképző Intézet, Gödöllő, 1995 DOT, http://www.occupationalinfo.org/front_223.html NOC, http://www5.hrsdc.gc.ca/NOC/English/NOC/2006/AboutNOC.aspx ISCO, http://www.ilo.org/public/english/bureau/stat/isco/isco08/index.htm Számítógépes programcsomagok, www.palyanet.hu Ajánlott internet oldalak: Epálya – www.epalya.hu Milegyek.hu - www.milegyek.hu Szakképesítés.hu - www.szakkepesites.hu, www.okj2006.hu FELVI - www.felvi.hu Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzeti Pályainformációs Központ – Képzés határok nélkül - www.npk.hu KépezdMagad – www.kepezdmagad.hu 25
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Állami Foglalkoztatási Szolgálat TÁMOP 2.2.2 projektiroda: 459-2080
[email protected] • www.afsz.hu
