á p r i l i s 4. Nem bántja a szemét

k ö z é l e t i l a p • x v / 5 . • 2 0 0 7. á p r i l i s 4 .

Nem bántja a szemét

a szerk. Gondolatirigység

Nivo Kft. – Keszthely, Fejér Gy. u. 2.

Nivo Kft. – Keszthely, Fejér Gy. u. 2. Tel.: 30/9398-611 Nyitva tartás: H-P: 9 00 -1700 Szo: 9 00 -12 30 www.nivokft.hu

Tel.: 83/314-431 Nyitva tartás: H-P: 9 00 -1700 www.nivokft.hu

Modul áruház Keszthely, Csapás u. (Shell benzinkúttól 500 m-re) Tel.: Bútor: 83 314-452 Nyitva: hétfő-péntek 9-1730 óráig, szombat 9-13 óráig

TAVASZI vásár!

Egészségcenteres matracok a

x a l e R

CARDO

április

tól -22 % engedménnyel!

• Egészség Center Plusz • 5 komfortzóna • 6 belső kényelmi réteg • Speciális felső latex réteg • Flexedge különleges süppedésgátló rendszer • 80-90-160-180/200 méretben • Magasság: kb. 27 cm

Fa és kárpitos ágyak -25 % engedménnyel! Bio Natura matracok -10 % engedménnyel és a já n dék bio fe j pá r na! Bőr és szövetes ülőgarnitúrák -10 % engedménnyel!

a ké p

ek illu

2-től

sztrác

iók

április

30-ig

Burkolólapok: 83 510-506 www.modul-aruhaz.hu

amíg a készlet tart!

lex F o r e Bol - Ágyneműtartóval - Fekvőfelület: 120-140/200 - Láb: cseresznyeszínű rétegelt lemez - Tetszőlegesen állítható fejrésszel - Bolero Motoros kivitelben is

Válasszon matracot a Dunántúl legnagyobb választékából!

Tömör cseresznyefa és furnéros bútorok

Fenyőbútorok: több mint 500 elem közül választhat!

Elemes konyhák kedvező áron! irodabútorok, étkezők, hálók, fémszékek

minőség és garancia

Anikó 6 fiókos 2 ajtós

Méret:

110x125x45

Már az egyik legrégebbi regulában, a tízparancsolatban is szerepel az irigység tilalma. Felebarátod feleségét, házát, egyéb jószágát ne kívánjad. Nem pontosan így van írva, de nagyjából ez a lényege. Mellékes, hogy maga az Úr fogalmazta meg ezeket a parancsokat vagy Mózes, egy tilalom lemaradt a kőtábláról: a gondolatirigységé. Márpedig ez eléggé kártékony bűnöcske, mert minden haladás gátja, minden fejlődés visszafogója, fékezője. Valaki, az átlagosnál okosabb, leleményesebb, élesebb szemű valaki feltalál, kiagyal, megálmodik valamit. Két lehetősége van: vagy belefog a megvalósítás kísérletébe, vagy pesszimistán legyint, és hagyja az egészet. Lehet, hogy így jár jobban. Mert ha belefog, abban a pillanatban megjelennek körülötte a gondolatirigység hegyes szarvú, fekete szőrű démonai, és támadásba lendülnek. Egyik így beszél horpadt mellét döngetve: „Ugyan má’! Ez is valami? Én má’ husz éve kita-

nátam eztet, de nem vótam komenista, meg izéim se nem vótak. Spondzoraim. Mos’ meg itten gyün ez a senkiházi, mintha ő tanáta vóna ki. Nagy dolog. Én má’ husz éve kitanátam.” A másik démon imigyen szörtyög: „Hülyeség az egész. Semmi értelme. Egyrészt sokba kerül, másrészt drága, harmadrészt meg mi a fenének? És kinek? Az ötletgazdának nyilván, mert képtelen elviselni, hogy nem ő van a központban, nem róla beszél mindenki. Ez a kis kultúrcsimpánz.” Demonológiai szempontból Keszthely polgársága nem szűkölködik az egymással való hadviselés lehetőségeiben. Mármint ami a városvezetőket meg sleppjüket és az ellenlábasok seregét illeti. Egy slágerszövegről koppintva a fogalmazás stílusát: „Ha továbbra is lesz a sétálóutcán kirakodóvásár, az a rossz, ha nem lesz, az a rossz. (Legrosszabb persze a promenád burkolatának állaga, de ezt most hagyjuk. Úgyis hiába.)

Ha áthelyezzük a focipályát, aminek sok évtizedes gondja, hogy rendszeresen elönti a talajvíz, az a rossz, ha marad ott, ahol van, az a rossz. Ha a Sziget strandon élményfürdő létesül, az a rossz, ha az visszaállíttatik az eredetihez hasonló állapotába, az a rossz. Ha a volt angolnatelep területe beépíthetetlen rétlápnak minősül, az a rossz, ha számos munkalehetőséget kínáló szállodakomplexum épül a helyen, az a rossz.” Sisteregnek a valós vagy légből kapott érvek oda-vissza, pró és kontra, attól függően, éppen milyen mundért visel a képviselő-testület. A pénz meg csak folyik elfele. És még nem is lenne oly tragikus, ha nullszaldón állnánk. Nem pedig alatta… Lássuk akkor most és mindjárt a legfrissebb vitatémát. Napirendre került Keszthelyen és Hévízen egy régi terv megvalósítása, a két város közötti, egyvágányú villamosvonal kiépítése. Nagyon kellene, nagyon jó lenne; de a démonvilág az elképzelés olvastán, hallatán úgy felbolydult, mint a megpiszkált hangyaboly.

Mert minek ide villamos; ami kivitelezése esetén azt vonná magával, hogy a kanizsaiak meg metrót követelnének maguknak; az egyvágányú villamos életképtelen, mert a kitérőhurkokban sokat kell várakozni. Leszámítva a kanizsaiakra vonatkozó butácska feltételezést, mi marad? Jó adag korlátoltság, vaksi mentalitás, rosszhiszeműség és regresszivitás. Ha anno ezek győzedelmeskedtek volna, még mindig lovas kocsin közlekednénk. Vagy még inkább gyalog, hisz valamikor a kerék és a kocsi is fura találmánynak tűnt azok szemében, akik inkább a lábukban bíztak, abból nem eshet ki se a csapszeg, se a küllő. De még korábbra visszamenve: amidőn az első emberek közül egyesek megpróbáltak, méghozzá sikerrel, felegyenesedni és két lábon egyensúlyozva járni, a gondolatirigység és tunyaság a többséget arra sarkallta, hogy biztos, ami biztos, csak jobb négykézláb meg fenn, a biztonságos faágak között. Ez utóbbiak leszármazottai ott is maradtak.

És másodszor és harmadszor is megkérdezte tőle – bár nem bizonyos ez a számadat, a lényege a három misztikuma (három a magyar igazság): „Szeretsz engem?” „Te tudod, uram, hogy szeretlek.” Erre mondta volt Jézus: „Simon, tu es Petrus”, amit bizonyára nem latinul mondott, hanem anyanyelvén, arámiul: „Simon, te kőszikla vagy”, rád fogom építeni egyházamat. Valamivel később azt mondta a kősziklának: „Azon a napon háromszor fogsz elárulni engem, mielőtt a kakas harmadszor megszólalna.”

Aztán eljött ama hajnal. A Mester a szinhedrion megvádoltjaként állt a testület előtt, míg Péter kint várakozott, és leskelődött. A tűz körül ülők közül egyszer csak megszólalt valaki: „Téged is láttunk a kíséretében, te is az istenkáromló barátja vagy!” „Nem igaz! Nem ismerem!” És ez így ismétlődött meg kétszer: „Nem ismerem, nem ismerem!” Harmadszor szólalt meg akkor a kakas, Jézust kivezették a szinhedrionból. Ütésektől feldagadt arcából égő tekintete az ácsingózó Péterébe kapcsolódott. És akkor a kőszikla elsírta magát.

Előre tudta, jól tudta a mester, hogy kit nevez meg egyháza alapkövének. A tagadót, a gyávát, akinek félelme megtört a szenvedés, a megaláztatás láttán. A tagadás, a három nem itt lett igenné, az elvetett mag öntözőjévé. Tudjuk-e mi, akárhányszor tagadók végül elsírni magunkat, tudunk-e vallástól, bőrszíntől, nyelvtől elvonatkoztatva hinni a másikban, elfogadva és tisztelve őt? Idealizmus-e azt gondolni, abban reménykedni, hogy lesznek még hajnalok, felrikoltó kakasok, és lesznek még hűséges szívek?

Húsvét ürügyén Húsvét bizonyos szempontból nemzetközi vallási ünnep. A „bizonyos szempont” nem a vallási vonatkozásra utal, hanem az ünnepre, ami nem csupán pészahkor meg húsvétkor volna megülendő, hanem szünet nélkül, az általunk évnek nevezett időszak minden napján. Mi a húsvét jelentősége, amely kiterjeszthető az egész világra? A tagadásból igenléssé való átfordulás – nem Pálé, hanem Péteré. A keresztények mestere, Krisztus azt kérdezte Simontól: „Szeretsz engem?” A válasz: „Igen.”

Monitor Közéleti Lap www.monitormagazin.hu

Főszerkesztő: Szeiler Gábor Olvasószerkesztő-korrektor: Gulyás Orsolya

Újságírók: Antal Anita Hegoczki F. Zsolt Kormos Olga Kósa Tamás Lizi Ági Miókovics Eszter Morvai Péter Polgár Gyula Székely Krisztina

Hirdetés: Halász Gabriella 06-70/941-7972

Print: Faa Produkt, Veszprém Példányszám: 15 000 Tulajdonos, kiadó: Szeiler & Társa Bt. Keszthely, Meggyfa u. 41. Tel.: 06-83/314-671

MONITOR M é d i a ISSN 1217 - 5420 Copyright © Monitor, 1993 Minden jog fenntartva. Terjeszti a Magyar Posta Zrt.

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az

1084 Budapest, VIII. ker. Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, Fax: 303-4744 http://www.observer.hu

3

mozaik

mozaik

...a hét

FELHÍVÁS Tájékoztatom Keszthely város lakosságát, hogy Csótár András képviselő, az oktatási és kulturális bizottság elnöke fogadóórájának időpontja módosul. A fogadóóra megtartására telefonos egyeztetés alapján kerül sor. Telefonszám: 06-20/568-2449.

Dr. Markó Péter jegyző

Olvasóink közül többen

több ízben felhívták a figyelmünket arra, hogy a Hévízi-tó kifolyójánál „valakik elbontották a gátat”. Sokan némi nosztalgiával utaltak a töltés fontos nyári szerepére: arra, hogy milyen jókat lehetett csobbanni az általa felduzzasztott vízben. (E témával a Monitor is foglalkozott a nyár folyamán.) Ki és miért bontotta el az építményt? – kérdezték tőlünk. Lapunk a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékeséhez fordult a felvetésekkel. Laki Istvántól, a kis-balatoni üzemmérnökség vezetőjétől megtudtuk: nekik a fürdőzőkkel önmagában nincs és nem is volt problémájuk. Ugyanakkor a tó éves karbantartása során, a geodéziai felmérések készítésekor kiderült: az utófenék biztosítását egy műtárgy – nevezetesen a gát – akadályozza. Ennek következtében alámosások indultak el a kifolyónál, ezenkívül maga a gát éppen a kőbiztosítás elbontásával épült meg, szorgos, ám ismeretlen kezek által. Az akadályt a munkatársak természetesen elhárították – mondta Laki István. Megjegyezte: sok gondjuk akad a zsilippel is, hiszen a forró hónapokban onnan ugrálnak a vízbe a turisták, holott ez életveszélyes.

4

A keszthelyi karatékák ismét sikeresen szerepeltek a március 17-én Ajkán meg-

Lapunk többször is foglalkozott a város intézményei átvilágításának kérdésével. Mint köztudomású: a polgármesteri hivatalnál és az alapfokú oktatási intézmé-

rendezett I. Nyugati nyílt regionális shotokankarate-bajnokságon. A megméretésre az egész ország területéről érkeztek. A tizenhét egyesület által indított több száz versenyző közül a keszthelyi Shotokan SE neveltjei szépen szerepeltek: formagyakorlat számban Bézsenyi Renáta bronzérmet, küzdelemben Grafl Dávid bronz-, Kertész Krisztián arany-, Kovács Benjámin szintén aranyérmet szerzett, Hámory Péter pedig a negyedik helyen végzett. A versenyen a helyi klub öt bíróval is képviseltette magát.

Városfejlesztési részvénytársaság a gazdasági kiút? Vitaindítónak

szánt, Keszthely gazdasági fejlődésének lehetséges útjait bemutató tervet juttatott el nemrégiben a város vezetéséhez a Szövetség Keszthelyért Egyesület. A koncepciót azzal a nem titkolt szándékkal adták át a városvezetőknek, hogy azt a képviselő-testület a közeljövőben tárgyalja, illetve vitassa meg. Gachályi András, az egyesület gazdasági szakembere a tervezet lényegét sajtótájékoztatón is ismertette. Mint mondta: az anyag megírására az elfogadott költségvetési rendelet indította az egyesületet. A költségvetésben ugyanis nem látják a prioritásokat, nem körvonalazódik, hogy az önkormányzat a jelen gazdasági helyzetből milyen kitörési utakat lát. „Az önkormányzatiság tizenhat éve alatt folyamatosan nőttek a különbségek a bevételi és a kiadási összegek között. A növekvő költségeket az önkormányzatok ingatlanértékesítéssel vagy befektetővárással próbálták ellensúlyozni. Ez az irány nem tartható, hiszen financiális és politikai sikertelenséget is maga után von” – mutatott rá. Gachályi András hozzátette: a jelenlegi kormányzati és regionális politika sem minden esetben egyezik meg Keszthely céljaival, érdekeivel, ami nehezíti a helyzetet. A Szövetség Keszthelyért Egyesület szerint éppen ezek miatt a városnak működő, önmagában is életképes egységgé kell válnia, felismerve és értékké formálva erősségeit. Az egyesület a kiutat egy Keszthely-fejlesztési részvénytársaság létrehozásában látja. Lényege, hogy az önkormányzat maga visz véghez bizonyos vállalkozásokat rt. formájában. Így

Három zalai projekt is

felkerült a kiemelten támogatásra váró beruházások listájára a nyugat-dunántúli regionális fejlesztési tanács március 21-i ülésén. A megyei területfejlesztési tanács elnöke, Manninger Jenő javaslatára az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt programjai közé felvették a pózvai idősek otthona rekonstrukciójának tervét. Ugyancsak az ő javaslatára felkerült a Környezet és energia operatív program listájára a Hévízi-tó ökológiai

a gazdasági folyamatokat figyelemmel tudja követni, és hatékonyan meg is tudja valósítani elképzeléseit – mondta a szakember. A fejlesztési társaság többek között az élményfürdő építését a hozzá kapcsolódó szállodai szolgáltatásokkal, lakásprojektek megvalósítását, info-logisztikai-ipari park létesítését és vállalkozói inkubátorház alapítását kezdeményezhetné, illetve valósíthatná meg. A szükséges finanszírozás több módon is lehetséges. Ilyen a hitelfelvétel, a kötvény- és részvénykibocsátás, professzionális befektetők bevonása, illetve – biztonsági pufferként – pályázatok igénybevétele – mutatott rá Gachályi András. Szerintük e javaslatok figyelembevételével a város lakosságszámának csökkenése megállítható, lehetségessé válik új munkahelyek teremtése, sőt a város pénzügyi feszültségei is oldódnának – vagyonértékesítés nélkül. A Szövetség Keszthelyért Egyesület bízik abban, hogy javaslatait a városvezetés vitára érdemesnek és alkalmasnak találja, s mielőbb egy testületi ülés napirendjére tűzi – hangzott el a sajtótájékoztató végén.

rendszerének szerves részét képező, törvényes védettség alatt álló láp- és árterületek rehabilitációjának terve, amit a gyógytó ökológiai egyensúlyának és a világon jelenleg meglévő egyediségének megőrzése indokol. Szükség van a talajvízszint megemelésére, aminek minimális költségét a szakértők több száz millió forintra becsülik. Ezt egészítené ki a kulcsterületnek számító, a gyógytó és a Keszthely–Alsópáhok közötti útszakaszon fekvő lápterületek egyes részeinek

ökoparkká alakítása, gyalogos- és lovas ösvényekkel, biológiai bemutatóhelyekkel, kisebb tavakkal. A projekt összköltsége legalább kétmilliárd forint. Jó esélyekkel indul a támogatásra váró programok között Keszthely energiatakarékossági elképzelése is. Ennek költségeiről még nincs kész a becslés, ám kormánytámogatást élvezve sikerülhetne a közintézmények energiafelhasználásának csökkentése, a távhőellátó rendszer korszerűsítése.

nyeknél egyaránt vizsgálat indult, a gazdaságos működtetés lehetőségeit keresendő. A közelmúltban Ruzsics Ferenc polgármester és Csótár András, az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke sajtótájékoztatón közölte: az oktatási intézmények szakértői vizsgálata jelenleg is zajlik. A szakértőket arra kérték, a gazdaságosságot figyelembe véve több változatot dolgozzanak ki az iskolák további működtetését illetően, hogy a képviselő-testület ezek alapján, kellő megfontolással választhassa ki azt a megoldást, amely pénzügyi és szakmai szempontból egyaránt a legkedvezőbb. Ugyanakkor hozzátették: Keszthely mindent elkövet azért, hogy a legrosszabbra, az intézmények bezárására ne kerüljön sor. Városszerte azonban mind több hír, pletyka kel szárnyra. Az ismeretlen „szerzők” tudni vélik, melyik iskolát zárják be, miért éppen azt, és mi lesz az épület, illetve ingatlan sorsa. A legtöbb (rém)hír a Csányi-iskolával kapcsolatban kering: sokan már biztosak abban, hogy ezt a tanintézetet fogják bezárni. Szóbeszéd miatt az iskola szülői munkaközössége úgy érezte: lépnie kell. Olt Istvánné elnökségi tag lapunknak elmondta: odáig fajultak a dolgok, hogy sok szülő a pletykák miatt már be sem akarja íratni gyermekét a Csányi-iskola első osztályába. „Aláírásgyűjtő íveket bocsátottunk útjukra éppen a fenyegető szóbeszéd miatt. Ebben azt kérjük a képviselő-testülettől, hogy amikor rendelkezésükre áll az átvilágítás anyaga, döntésük meghozatalánál a gazdasági érvek mellett vegyék figyelembe a Csányi-iskolával kapcsolatosan az intézmény hagyományait, kiemelkedő eredményeit és azt, hogy már túljutott egy összevonáson, amelynek végére 2003-tól 2006-ban lehetett pontot tenni” – mondta el a szülők érveit. A szülői munkaközösség tájékoztatta saját döntéséről az iskola vezetését is. Ehhez Horváthné Kálmán Éva igazgatóhelyettes annyit fűzött hozzá: a sok szóbeszéd most már valóban mindenkit zavar, sőt aggaszt, ám az aláírás-gyűjtési akciót az intézet nem befolyásolta. „A munkaközösség kompetenciája a döntés, de végtére is az ő gyermekeikről van szó, érthető az aggodalmuk” – vélte az igazgatóhelyettes. Informális úton ugyan, de tud az aláírásgyűjtésről Csótár András, az oktatási bizottság elnöke is. „Sajnálom, hogy ez az egész akció elindult akkor, amikor még nincs is döntés az iskolákat illetően. Valahol ez is gerjeszti a feszültséget, ugyanakkor értem a szülői aggodalmakat is – az ő gyermekeikről van szó. Mi is a legjobb megoldást keressük, a legmesszebbmenőkig igyekszünk figyelembe venni a város lakosságának véleményét. Nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy ne kelljen intézményeket bezárni. Soha nem is mondtuk ennek az ellenkezőjét. Végezzük a munkánkat, csak erre koncentrálunk, így a szóbeszédekkel nem tudunk, de nem is akarunk foglalkozni. Április első felében rendkívüli testületi ülés elé kerül az addigra elkészülő szakértői anyag, s a döntésről mindenkit időben fogunk tájékoztatni” – summázta véleményét a bizottsági elnök. Minden lapszámban egy SZÉPSÉG. Kedves Ol-

vasó! A Monitor Magazin a Keszthelyi Városvédő Egyesülettel karöltve vállalja, hogy minden lapszámban bemutat egy részletet Keszthely és a régió megőrzendő értékeiből. Amit láthatunk, ha figyelmesen járunk-kelünk, és ami az utcán közlekedőknek láthatatlan. Megőrizzük, mert örülünk neki. A képen a keszthelyi Deák Ferenc utca 24. számú lakóház udvari tornáca látható. Kérjük, küldjék el nekünk az Önök által ismert, ember alkotta szépségeket digitális képformátumban (képméZalakaroson tartotta soros ülését

a Balatoni Szövetség közgyűlése. Elsőként Suchman Tamás, a Balaton-fejlesztési Tanács (BFT) elnöke adott tájékoztatást a BFT ez évi terveiről. Mint mondta: a tanács szeretne szoros együttműködést megvalósítani a balatoni idegenforgalomban munkálkodó valamennyi szervezettel és személlyel, így következő ülésük már jóval bővebb körben zajlik. A Bala-

ret: 120 x 100 mm, felbontás: 300 dpi), megjelölve a felvétel helyét és idejét, a szerkesztőség email címére (szerk es z to @mon itormagazin.hu), és ne felejtsék el a Tárgy rubrikába odaírni: Szépség. Papírkép esetében a szerkesztőség postai elérhetősége: 8360 Keszthely, Meggyfa utca 41. Ez utóbbinál is szükséges megnevezni a felvétel helyét és idejét, a borítékon pedig, kérjük, tüntessék fel: Szépség. ton térségével kapcsolatosan közölte: cél a tó egész éves igénybevételének megvalósítása. Ennek egyik útja a fürdő-, wellness-, termál- és spaszolgáltatások biztosítása, valamint a Balatoni zászlóshajóprogram tartalommal való megtöltése. Jóval többet kell tenni a vallási és a műemlékek megismertetését szolgáló turizmus fellendítéséért – jelentette ki, hozzátéve, alaposabb projekt-előkészítésekre is szükség lesz. Rámuta-

a hét...

Április 5. 18 óra Indiai est Keszthely, BKKSZ Simándy Terme Április 6. 17 óra Bognár László szobrászművész, bútorrestaurátor és Vágfalvi Ottó festőművész kiállításának nyitóünnepsége Hévíz, Tündérrózsa Galéria Április 6. 18 óra Albánia. A Balkán legkevésbé ismert országa Előadó: Gyuricza László egyetemi docens Keszthely, BKKSZ szekcióterme Április 7. 1630 óra Emlékkoncert G. B. Pergolesi: Stabat Mater Komáromi István emlékére Fellép: Bányai Júlia (szoprán), Fodor Bernadett (alt) és a „Camerata Santa Maria” kamarazenekar Keszthely, Evangélikus templom Április 11. 17 óra Költészet napi rendezvény Keszthely, Fejér György Városi Könyvtár Április 11. 19 óra Nők, bolondok. Válogatás bohózatokból (Karinthy Frigyes: Teknősbéka; Rejtő Jenő: Szeánsz a fegyházban; Trunkó Barnabás: Az Óvszeres; Karinthy Frigyes: Május) Keszthely, BKKSZ színházterme Április 12. 19 óra Nem fizetünk! Bohózat két részben Keszthely, BKKSZ színházterme Április 13–15. V. Országos orvos-természetgyógyász kongresszus, kiállítás és vásár Hévíz, Városi Sportcsarnok

Az értékgyűjteményt a keszthelyi Balatoni Múzeumnak fogjuk átadni, a legjobbakat pedig bemutatjuk a Monitor magazinban.

Április 13. 18 óra Azért olyan szép a világ, mert a szíve Magyarország. A Kárpát-medence szakrális földrajza Előadó: Born Gergely Keszthely, BKKSZ szekcióterme

tott: tárgyalásokat kezdeményez az Európai Unió illetékeseivel a Balaton térségének mint speciális területnek az elismertetése céljából. Beszámolója után Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke szólt múlt évi tevékenységükről. Elfogadta a szövetség Ruzsics Ferenc társelnöknek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal való együttműködési megállapodás kidolgozására tett javaslatát is.

Április 14. 19 óra Bál a Savoyban Revüoperett két felvonásban Keszthely, BKKSZ színházterme

Lukács Beáta

Április 16. 17 óra Kegyeletadó megemlékezés a holokauszt világnapján Ünnepi beszédet mond dr. Róbert Péter egyetemi docens Hévíz, Deák tér, Holokauszt-emlékmű Április 18. 19 óra Fábry-est Keszthely, BKKSZ színházterme

5

olvasói levél

aktuális

„Tisztelt” elkötelezett szerkesztőség! A város pénzét feleslegesen költik a Monitor című, közéletinek nevezett kiadványra. A drága, díszes megjelenésű lap a közéletiségnek egyáltalán nem felel meg. Nevezném inkább a Fidesz politikai kiadványának, mint a város és környéke életével foglalkozó lapnak. Értem én: dicsérni azt kell, aki fizet. Az újságíróknak nevezett személyek a Muskátli című cikkben nem tudtak kibújni fideszes bőrükből: „az elvtársi világban halvány polgári gesztus volt”; „főelvtársak, főkáderek”; „a vastag falak érzik a szocializmus langymeleg ájerét”. Miért kellett a cukrászda bemutatásához a politika? Az újságírót minősítik – többek között – a következő kifejezések: „nem kell ez a slampos magyar ízléstelenség”, „alpárian elöntő gagyi… reklámbaromság… mi a szösz”. Nesze neked, magyar nyelv! Nem sorolja, mert „rögtön megüt a guta”. Ehhez kívánok sok sikert. Utóirat: Csak azért szólaltam meg, mert tévúton járnak. Névtelen olvasói levélre válaszolni nem éppen elegáns dolog, de most kivételt teszünk, mert egy igazi gyöngyszem került a postaládánkba. Serény levélírónkban még él a régi gyakorlat, amikor névtelen levelekkel lehetett feljelenteni kedves honfitársainkat. Jobban szeretnénk, ha névvel és címmel írnának. Csak bátran, nem lesz semmi baj, mi nem fogunk pereskedni, bírjuk az ütéseket jobbról is és balról is. Kedves levélírónk rendesen lefideszesez bennünket, mert felidéztük a Muskátli szép Kádár-kori, békebeli éveit. Lelkünkre mondjuk, hogy semmiféle sunyi pártpolitikai üzenetünk nem volt, sőt távol áll tőlünk bármelyik politikai brancs favorizálása vagy a behódolás akár a jobb‑, akár a baloldalnak. Azt meg végképp nem értjük, hogy miért működnek úgy a szimpla magyar agyak, hogy ha nem vagy a mi brancsunkban, akkor biztos a másikakkal vagy. Nem elképzelhető, hogy lehetséges harmadik álláspont vagy negyedik…? Jól tudjuk, hogy nehéz ügy a mai Magyarországon egyenesen állni, amikor a jobboldal vezére és a hozzá csatlakozó csókosok azt harsogják, hogy „mi, magyarok”. És mik vagyunk mi? A baloldal fenegyereke, Gyurcsány miniszterelnök úgy áll a tűzben, mint Alekszander Matraszov Sztálingrádnál. Minden lövedék lepattan róla, heroikus módon próbálja kihúzni magát abból a sz…rból, amibe előde és ő maga vitte bele országunkat. És akkor most nekünk, kis vidéki önkéntes lapkiadónak szenvednünk kell egy nevét nem vállaló kedves helybélinktől, aki légből kapott hülyeségekkel vádol bennünket. Érdekes, hogy egy-két régi, máig balos muskátlis barátunknak írásunkban az tetszett a legjobban, amit a Kádárkorról felidéztünk, és hogy megpróbáltuk a harminc évvel ezelőtti atmoszférát érzékeltetni. Mi nem politizáltunk. Kedves levélírónk viszont nem bírta ki, és lefideszesezte azokat, akik magasan tesznek a Fideszre, de a többi pártra is. A szerk.

6

Nem bántja a szemét

Ilyenkor, tavasszal az ember lányát elkapja a takarítási láz, megtalál minden pókhálót, porszemet a lakásban, és boldogan lélegez fel, ha saját meglátása szerint is tisztaság van. Ez a tavaszi nagytakarítási láz „magasabb” szinten is elindul, hiszen ilyentájt hirdetik meg az önkormányzatok a lomtalanítási akciókat, amikor mindannyian megszabadulhatunk fölös holmijainktól. Nos, itt kezdődik a mi történetünk. Sokan ugyanis úgy érzik, hogy nem csupán az évi egykét alkalommal szervezett lomtalanítás során dobálhatják ki megunt, elromlott tárgyaikat, hanem bármikor, bárhol. Ingyen, titokban. Csak azt vesszük észre, hogy a városban gomba módra szaporodnak az önkényesen kialakított „hulladékudvarok”, hivatalos néven az illegális lerakók. Sajnos Keszthely sem mentes ezektől. A város bel- és külterületén egyaránt számos hulladékkupacot fedezhetünk fel egy ártatlan séta, kirándulás vagy kerékpártúra során. Olvasóink közül már sokan jelezték nekünk: miért nem foglalkozunk a témával, miért nem írjuk meg, hogy a Balaton fővárosát lassan ellepi a szemét. Nemrég a vízi mentősként ismert Bagyó Sándor kereste fel szerkesztőségünket ezzel a problémával. Mint jelezte: civilként, elhivatott környezetvédőként, nevét és véleményét vállalva szeretne beszélni ezekről a „szemétügyekről”, ha a Monitor is hajlandó felkarolni a témát. Természetesen hajlandók voltunk, vagyunk. Távolról sem azért, hogy „felfújjunk” egy ügyet, netán megsértsünk valakit, valakiket. Hanem azért, mert a probléma valós. Mert úgy érezzük, egy, az idegenforgalomból megélni kívánó városban ilyesmi tűrhetetlen; és azért is, mert – talán kicsit naiv módon – úgy véljük, cikkünk által nem csupán magára a jelenségre, hanem annak szinte beláthatatlan következményeire is fel tudjuk hívni a figyelmet, s talán fel tudjuk rázni a lakosságot, hogy a maga módján mindenki járuljon hozzá valahogyan a kérdés rendezéséhez. Bagyó Sándor végigvezetett bennünket az általa ismert „nagy illegális lerakókon”, és állíthatjuk: a kép valóban igen lehangoló. Szerinte a gócpontok közé tartozik a város külterületén a „hadi út”, vagyis a Bécsi kaputól a gyenesi gyakorlótérig vezető útszakasz, a Gyökrös-tető (amely egyébként természetvédelmi terület; itt egy ötvenméteres feltáró gödröt pakoltak tele lommal, és az illegális sze-

metelőket az sem mentheti fel, hogy nem tudták, a gödör egyébként víznyelő), de ilyen neuralgikus terület Keszthely északi oldala is a Tesco körül. Utóbbi sorsa azért kezd rendeződni, amióta az áruház megépült. Bagyó Sándor szerint az illegális szemétlerakáshoz illegális szemétbiznisz is társul. Állítása szerint ugyanis több bolt kapcsolatban áll azzal a társasággal (vagy azokkal a társaságokkal), amely segít megszabadulni a fölös holmiktól, elszállítva azokat a város külterületére. Cserébe a megmaradt bolti árut kapják, vihetik. Persze mindez az éj leple alatt történik, ember legyen a talpán, aki észreveszi, vagy ha látja is, szólni merne. (Egy jó tanács: ha ilyesminek tanúi vagyunk, legalább a lomszállító autó rendszámát írjuk fel, és továbbítsuk a közterület-felügyeletnek vagy a rendőrségnek.) Bagyó szerint külön csoportot képeznek a színesfémgyűjtők, akik a törmelékekből keresik ki a fémhulladékot. Az igazi tragédia szerinte azonban nem kizárólag az illegális szemétlerakás, hanem az, hogy a hulladék nagy részét egyszerűen a helyszínen elégetik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a tűzgyújtásnyomok tömkelege az adott területen. Nos, a szél a káros anyagoktól korántsem mentes füstöt, hamut viszi, szórja, és ha „szerencsénk” van, az északi szél például a zámori vagy a vásártéri házakba, kertekbe fújja a gyakorlatilag mérgező füstöt.

S hogy hogyan jutottunk el idáig? Bagyó szerint részben „magunkkal hoztuk” – ez a viselkedésmód szerinte ugyanis a közép- és kelet-európai embernél tipikus. Nem segített a helyzet rendezésében a szemétszállítás fizetőssé tétele sem, és a büntetés sem visszatartó erő. Megoldás? Az első, hogy rendbe kell szedni a területeket, hiszen elég, ha csak egy turista meglátja… Aztán jöhet a társadalmi összefogás, a prevenció. Utóbbit azonban „falra hányt borsónak” tartja Hardy László, az önkormányzat városüzemeltetési osztályának ügyintézője. Szerinte a felvilágosítások, a megelőző felhívások nem érik el a céljukat. Úgy véli, pénzzel lehetne rendezni a helyzetet. Ez részben azt jelenti, hogy jelentős forrásokat kell szánni az illegális telepek felszámolására. Ha azonban abból indulunk ki, hogy a várvölgyi illegális lerakó megszüntetése (ahonnan 70 [!] tonna szemetet vittek el) nemrég az erre fordítható költségeknek csaknem felét elvitte, gyászos a kép. Kedvezőbb lenne a helyzet talán, ha ingyenes lenne a szemétszállítás – a törmelékek, nyesedékek elszállítása is –, és az önkormányzatok évente több alkalommal megengedhetnék maguknak, hogy „saját zsebből” fizessék településükön a lomtalanítást. Sajnos Keszthely szűkös pénzügyi helyzetében az eddigi kettő helyett egy lomtalanítási akciót szervez az idén… Hardy László elmondta: kollégái szinte folyamatosan derítik fel az illegális lerakókat, felméréseik alapján ötvenhat illegális szeméttelep található a város bel- és külterületén. Megjegyezte ugyanakkor: a turisták szépnek, rendezettnek tartják Keszthelyt. De meddig? S mit tehetünk mi? Gyakorló szülőként állítom: elég gyermekeinknek a példamutatás. Vagy ha a Föld napján – április 22-én – kézen fogjuk őket, az iskolák a diákjaikat, és megszabadítjuk a mi kis földünket a kosztól-lomtól. Higgyék el, ezzel máris sokat tettünk. S ha még a szelektív gyűjtéshez is csatlakozunk, örömteli a helyzet. Valakinek valahol el kell kezdenie. A. A.

7

riport

természet

Nincsenek kötelező feladatok

Az utolsó lépés az első

„Hihetetlen, mennyi jó ötlettel állnak elő ezek a kistelepülések. Soha nem jutott volna eszembe például, hogy – közösségi programként – gyógy- és fűszernövénykertet alakítsak ki – Gutorfölde Csertalakossal és Szentpéterföldével összefogva ezt álmodta meg, s kapott is hozzá támogatást.” Az eddigi magyar miniszterelnökfeleségektől eltérően Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc kormányfő felesége sokszor „mutatja meg” magát a nyilvánosság előtt. Mint mondja: Magyarországon nincsenek kötelező feladatok, amelyeket a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök feleségének el kellene látnia, így mindenki a saját stílusát, értékrendjét, habitusát hozza magával. Középiskolás kora óta rendkívül aktív lévén, neki természetes az is, hogy mostanában sokat szerepel. „Akkor is ilyen voltam, amikor a férjem nem volt még miniszterelnök” – vallotta be, amikor a közelmúltban a Reumaklub Egyesület vendégeként a Szent András-kórházban tartott előadást, utána pedig az MSZP keszthelyi közösségi házában beszélgetett az érdeklődőkkel, s adott interjút lapunknak. Dobrev Klára tisztában van azzal, hogy jóval több bírálatot kell elviselnie annál, mint aki nem közszereplő. „Ezt tudtam, így erre fel is voltam és ma is fel vagyok készülve. Ám vannak olyan – néha nem túl finom – megjegyzések, kritikák, amelyeket nem a közszereplőnek, hanem az embernek címeznek. Ezek aztán a négy gyerekünkhöz is eljutnak, és ők – persze a koruknak megfelelően – értelmezik ezeket – azt hiszem, meglehetősen pontosan. Ezért is beszélgetünk velük sokat a politikáról. Ha a papa orvos lenne, a vasárnapi ebéd alatt valószínűleg műtétekről folyna a szó, de mivel politikus, hát a politika a téma. Arra törekszünk, hogy megértessük a gyerekekkel, mi miként látunk valamit. Ahhoz már elég nagyok és önállóak, hogy ne akarjanak kész receptet kapni arra, ők mit gondoljanak a világról.” Lapunk azon kérdésére, hogy a gyerekek iskolai barátságaira a politika rányomja-e a bélyegét, Dobrev Klára nemmel válaszolt. „Az iskolában a gyerekek ugyanabban a közösségben vannak, amelyikben édesapjuk

8

miniszterelnökké választása előtt éltek és tanultak. Aki barátjuk volt korábban, ma is az, akikkel pedig régebben nem kedvelték egymást, ma sem kedvelik. A gyerekek nem azért barátkoznak vagy nem barátkoznak a másikkal, mert tudják, hogy melyik szülő mivel foglalkozik. A problémák mindig a felnőttekkel vannak.” Amikor a március 15-i eseményekről faggattuk, Dobrev Klára elárulta: dühöt és a másik oldalról számára megmagyarázhatatlan indulatot érzett. „Elszánt voltam, úgy éreztem: ott kell lennem, és az esetleges támadásokkal szembe kell néznem. Ugyanakkor dühös voltam, mert abban a hangulatban nem vihettem ki a gyerekeimet, holott nálunk ez az ünnep nagyon fontos, szinte már a családi ünnepek között tartjuk számon. S nem értettem a felénk irányuló indulatát annak az elszigetelt kis csoportnak sem, amellyel szembe kellett találkoznunk. Az volt bennem: na, ez már nekem is sok! De örömmel tapasztaltam, hogy az emberek túlnyomó többsége is elítélte őket.” A miniszterelnök felesége mostani útjával kapcsolatosan elárulta: nem először jár vidékünkön. Az Egészséges Településekért Alapítvány elnökeként sok meghívást kapott és kap ma is a környékről, és ha ideje engedi, szívesen el is fogadja ezeket. Óriási hangsúlyt helyez a személyes kapcsolattartásra, az új kapcsolatok építésére, a beszélgetésekre, és persze szívesen népszerűsíti mindenütt a társaság programjait. „Az alapítvány 2005-ben jött létre. Életre hívásával azt szerettük volna elérni, hogy az emberek maguk is tegyenek egészségük megőrzéséért, és ehhez a települések meg tudják teremteni a megfelelő feltételeket. Ám programunk nem csupán az egészségről szól, hanem az összefogásról, a problémák közös megoldásáról. Tudjuk, hogy a kistelepülések számos gonddal küszködnek. Nem pusztán anyagi nehézségeket értek

ez alatt, hanem az egyedüliség, a programnélküliség, az elvándorlás komoly gondjait is. Azzal, hogy az alapítvány pályázatok segítségével tud és akar egy-egy kistelepülésnek segíteni álmai, tervei megvalósításában, már egy lépést tettünk afelé, hogy az ott élők jól érezzék magukat közösségükben, és megtanuljanak együtt gondolkodni, dolgozni egy közös célért.” A társaság ma már csaknem hatszáz településsel áll kapcsolatban, s pályázataival kreatív ötletek megvalósításához nyújt segítő kezet. Dobrev Klára elárulta: Zala megyében – ahonnan egyébként kiemelkedően sok szellemes programot juttattak el hozzájuk – az idén több mint tízmillió forintot nyertek el a községek céljaik megvalósításához. Nem szegte kedvüket az sem, hogy ebben az évben nem egyes falvak, hanem csak településcsoportok pályázhattak a vissza nem térítendő támogatásra. „Sokan óvtak, hogy nem tudnak majd a falvak együttműködni, de lám, sikerült! Ám azt is látom: rengeteget kell még tenni ahhoz, hogy ne legyenek zökkenők a közös programok megvalósításában – nekik, vagyis a településeknek is és nekünk is az alapítványnál. A következő hónapokban lesz dolgunk bőven, de azt hiszem, megéri!”

Magyarország újból dobogós helyre került. Az ENSZ klímaváltozás hatásait kutató nemzetközi tudóscsoportjának jelentésében hazánk a harmadik olyan állam, amelynek a területét a közeljövőben az emberi léptékhez képest nagy változások érhetik. Aki figyelemmel követi a világban zajló eseményeket, érti: ezzel főként veszíthetünk. Próbálom értelmezni a sokunknak kényelmetlen és kínos tudományos-gazdasági és szociális megállapításokat, jövőképeket, amiket ránk erőltetnek, vaskos, több száz oldalas jelentésekben foglalnak össze. A kedves idős néni az utcából egyáltalán nem ezzel van elfoglalva, és ahogy elnézem, diáktársaim sem. Én is mindössze arra teszek kísérletet, hogy közös gondolkodásra invitáljam azokat, akik erre hajlandók. Lesz értelme, van értelme legalább annyit megtennünk, hogy elgondolkodunk. Akkor egyszer majd erős késztetést érzünk a cselekvésre. Addig is megosztanám, mire jutok egy-egy hétköznapi piaci látogatásom során, vagy amikor egy kur-

zust hallgatok az egyetemi előadóban. Az átlagokkal lehet a bibi. Emberekből állítunk fel statisztikákat, és nem vesszük észre, hogy a szélsőértékek aránya mennyire kiegyenlítetlen. Vegyük a szívem csücskét, azt a társadalmi réteget, amelyet „zöldeknek” nevez a köz. Az ellenpólusra mindenki látott már példát: amikor egy szippantóautó a szántóföldre, ne adj’ isten, a Balatonba engedte költségkímélően a tartálya tartalmát, vagy a hét végi kirándulóidőben az erdő közepén köszönt szembe egy egész szanált háztartás. Na de kik azok a „zöldek”? Átlag vélemény és kép róluk: akik megakadályozzák a fejlesztéseket, és hozzáláncolják magukat bármihez, hisz az oly szórakoztató. Ezek lennének ők? Urambocsá’, a szomszéd, akivel rendszeresen összefutok a szelektív hulladékgyűjtő szigeten, nem „zöld”? Ennek a tavaszi színnek nem arra kellene utalnia, hogy változás van készülőben, ami előbb-utóbb mindent el fog érni? Ahogy az élővilág sem statikus dolog, hanem folyton fejlődő, ezáltal túlélő rend? A nagy hírértékű „odaláncolom magam” etap az utolsó abban a küzdelemben, ami egy újabb felelőtlen, csupán gazdasági döntést próbál javítani. Alig hallani arról, hogy mennyi

diplomáciai lépést tettek a civil szervezetek ez előtt. A sikertelenség játszatja ki velük az utolsó adut, a drasztikus figyelemfelkeltést. Elgondolkoztató és számomra elszomorító a magyar közvélekedés. Nem igaz, hogy csak szédült, rózsaszín (vagy zöld?) álmokat kergető, éretlen, a felnőttvilág dolgairól mit sem sejtő fiatalok lennének a zöldek, a természet- és környezetvédők! Nem szól az esti híradó Z. Jánosról, mert jól működik a házi komposztálója, és arról sem, hogy a családjában a régit felváltó, tudatos vásárlói szemléletnek köszönhetően a gyerekek már most képesek dönteni és a legmegfelelőbben választani a rájuk zúduló termékáradatból. Mennyi mindenről szól, és mennyi mindenről szólhatna az életünk! Környékünkön is adódnak problémák a természettel. Méghozzá az emberi természettel. Megáll a tudományunk a saját benső világunkkal kapcsolatban. Akkor hogyan is kéne elkezdeni gondolkodni, és cselekedni? Mindenki döntse el maga! Addig én körülnézek, és megosztom, hogy mit tapasztaltam lakhelyünkön, környékünkön, a leghétköznapibb színtereken… Miókovics Eszter

L ag u n a Masszázs ésSzépségszalon 8380 Hév íz Erzsébet k irályné u. 8. tel.: 06 30 277 0 031 06 30 929 4837

E g é szte s t n y u g tat ó r ef l e x zó n a

A

masszázs

n y ug a lom perc e i

9

8360 Keszthely, Kossuth L. u. 35. Tel.: 83 515-560

jubileum

törvény

Tízéves az Életfa iskola

Jubileumi műsorral ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a keszthelyi Japán–Magyar Életfa Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola. Az óvodások és az iskolások japán és magyar énekes játékokat adtak elő, illetve arany- és nívódíjas gyermekek hangszeres tudásáAz életfa ősi magyar jel- ban is gyönyörködhetett kép, az élet és a halál, az a közönség. Az ünnepség érdekes színfoltja volt a örök fejlődés és a megjapán Machida Kodály Kórus műsora: a gyereújulás szimbóluma. kek magyar dalokkal is meglepték a hallgatóságot. A programblokk végén az Égig érő fa című mesedarabot mutatták be az iskolások. A rendezvényt Ruzsics Ferenc polgármester nyitotta meg, s a tízéves iskolát megtisztelte jelenlétével az új japán nagykövet, Nabekura Shinichi és felesége, valamint a nagykövet első titkára, Takamizu Hidero

10

Ígéretek maradtak

is. Természetesen Okuma Nobuko asszony, az iskola alapítója is ott volt a jubileumon. „1995-ben merült fel Okuma Nobuko részéről a kérdés, lehetne-e Keszthelyen egy olyan iskolát teremteni, amely szerves folytatása lenne az akkor már működő óvodai nevelésnek. A felvetést hamar tettek követték: széles körű adománygyűjtést kezdtek Japánban, ezzel egyidejűleg megindult az iskola építése is, amit a város önkormányzata is támogatott” – elevenítette fel Móroczné Komáromi Gyöngyi, az Életfa vezetője. Elmondta: az 1997 óta hivatalosan működő intézményben a kezdetek óta a hagyományos iskolarendszerű oktatástól eltérő munka folyik. „Tanintézetünk hangsúlyozottan személyiségközpontú – a diákok minden jellemvonására odafigyelünk, a gyermekkel mint teljes személyiséggel foglalkozunk. Erre más iskolákban kevés lehetőség van.” Az intézmény kiemelt feladatának tekinti az ősi magyar kultúra értékeinek megőrzését – maga az életfa is ősi magyar jelkép, az élet és a halál, az örök fejlődés és a megújulás szimbóluma. Mindezek mellett nagy hangsúlyt helyeznek a japán kultúra bemutatására is. Az iskola pedagógusai részben a gyermekek eredményes szerepléseivel, részben szakmai módszertani könyvek készítésével vívtak ki maguknak számos elismerést. Móroczné Komáromi Gyöngyi ugyanakkor nem tagadja: más alapítványi intézményekhez hasonlóan ők is nagyon nehéz helyzetben vannak. Mindennapos küzdelem zajlik elveik megtartása mellett a gyermekért, de a gyermekről nem lemondva – hangsúlyozta.

Hét évvel ezelőtt vált hatályossá a Balaton-törvény. Az ebben foglalt előírások, szigorú szabályozások és korlátozások jó része ellen már akkor is felléptek az érintett települések, amelyek több ízben, több fórumhoz is fordultak a törvény módosítása céljából. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium most úgy döntött, felülvizsgálja a törvényt, s megkezdi az ehhez szükséges egyeztetéseket. A tárca négy fórum során kívánja megismerni a módosításra vonatkozó javaslatokat, véleményeket. Az első fórumot március 26-án Keszthelyen tartották. A balatoni kiemelt üdülőkörzet településeinek polgármesterei, jegyzői, főépítészei, településfejlesztői szép számmal jelentek meg a tanácskozáson, abban bízva, hogy javaslataik az ígéretekhez híven bekerülnek a módosításra váró dokumentumba. Az érdeklődés ellenére kevesen szóltak hozzá az előadásokhoz, arra hivatkozva, hogy írásban már beadták javaslataikat. Mások feleslegesnek tartották a hozzászólást, mondván: a kezdeményezés szimpatikus ugyan, de sok minden nem dől, illetve dőlt el ezen a fórumon. Így érzi ezt városunk főépítésze, Németh Gábor is: „Keszthely már koráb-

ban dolgozott ki javaslatokat a törvény módosítására, ezek egy része szerepel abban az egyeztetési anyagban, amelyet a fórumon is ismertettek, illetve véleményezésre az érdekelteknek megküldtek. Ilyen például a fő közlekedési és a településeket elkerülő utak nyomvonalának felülvizsgálata és módosítása. Bekerült egy olyan gyorsforgalmi út nyomvonalának lehetősége is, amely Balatonszentgyörgy irányából Sármellék felé haladva összekötné az M7-es autópálya kész szakaszát a még csak tervezett M9-es autópályával. Sajnálattal láttuk azonban, hogy a táj- és településvédelmi szempontból beépítésre nem szánt területek sorsát tekintve most sem történt sok változás” – mondta a főépítész. Olyan ingatlanokról van szó, amelyeket a városfejlesztésbe jó lenne bevonni, ám ebben korlátot jelent a Balaton-törvény. Továbbra sem várható megoldás a „Káposztás-háromszög”

ügyében: a Keszthelyről Hévíz felé vezető út mentén elterülő tizenöt hektár Keszthely közigazgatási területe, ám magántulajdonban van, gazdáik – éppen a belterületbe vonási és építési korlátozások miatt – nem tudnak mit kezdeni a földekkel. Úgy látszik, helyzetük eztán sem oldódik meg. Ugyanígy nem reagáltak a törvénymódosítás előkészítői arra a kezdeményezésre sem, hogy a keszthelyi tervezett elkerülő út menti, attól északra eső mezőgazdasági területeket beépíthető övezetbe lehessen besorolni. Németh Gábor szerint ez újabb városi fejlesztéseket akadályozhat meg. A főépítész arra is rámutatott: a Balaton-part rehabilitációs tanulmánytervének változtatási lehetőségeiről

sem derült ki semmi. Ez az elgondolás is számos megkötést tartalmaz, így kijelöli vitorlás- és horgászkikötők, fürdőhelyek szóba jöhető területeit úgy, hogy közben jó néhány rész fürdési és egyéb hasznosítási szempontból a Balatontól elzárva marad. „Úgy vélem, sort kellene keríteni egy szűkebb egyeztetésre az önkormányzat és a tárca között. Ha mód nyílik rá, mi ezt megtesszük. Sok múlik majd szerintem a települések egyéni érdekérvényesítő képességén is” – mutatott rá Németh Gábor. Az egyeztetések április 12ig lezajlanak, a kormány elé azonban csak ősszel kerülnek a javaslatok, és várhatóan csupán jövő tavasszal tárgyalja a kérdést a parlament.

11

kistérség

kistérség

Matrjoska az uniós támogatásban

A

z embert mindig érdekelték a letűnt századok, folyamatosan kutat, hogy megismerhesse ősei mindennapjait. Ilyen szempontból a Nyugat-Balaton beszédes vidék. Római, kelta, avar sírok árulkodnak arról, az itt élő népek mivel keresték kenyerüket. Középkori templomok és út menti keresztek mesélnek a régmúlt időkről. Büszke várromok, pompás barokk kastélyok tanúskodnak az egykori nemesi életmódról. A régi használati tárgyakat, leveleket, fegyvereket múzeumokban őrzik az utókor számára. Nem elég azonban bemutatni a kulturális örökség helyszíneit, azok turisztikai hasznosíthatósága is kulcskérdés. Az Európai Unió kulturális politikája a tagállamok önállóságára támaszkodik, programjaival motiválva őket. Egyes projektekben az eredmények összeurópai szinten jelennek meg, mások átmenetet képeznek a nemzeti fejlesztési tervek és a közösségi támogatások között. A nemzetközi együttműködésre épít az Interreg nevezetű projekt, amelynek célja a régiók gazdasági, szociális és környezeti fejlődése a tudás és a tapasztalatok megosztása által. Huszti Levente, a Keszthely–Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás irodavezetője elmondta, a támogatási rendszert „úgy kell elképzelni, mint egy orosz matrjoska babát”: a legnagyobb az EU mint központi költségvetési forrás, ezen belül az Interreg nemzetközi együttműködéseket finanszíroz. Ennek C jelű változata talán a legbonyolultabb eljárásrend, itt nyertek pályázatukkal. Gazdái a nagy régiók (esetükben két olasz [a Comunità Montana Basso Sinni Basilicata és az Euroleader Friuli Venezia Giulia], egy cseh [a Hradec Kralove-i Nachod város] és a magyar keszthely–hévízi társulás [Nyugat-dunántúli régió]). Az EU előnyben részesíti az olyan egyedi és térségi-tematikus integrált elképzeléseket, amelyekben több összefüggő projekt egy célt szolgál. A Területileg integrált projektek irányítása innovatív eszközök használatával nevű főprogram (GRIP-IT) az előbb említett Interreg része. Ennek előkészítésekor egyértelművé vált, hogy ösztönözni kell az alulról építkező integrációt, és figyelemmel kell kísérni a programok hatásait. A GRIP-IT-ben hét alprojekt van, Husztiék programja a Turiszti-

12

Patthelyzet A Keszthely–Hévízi Többcélú Kistérségi Társulás március 26-i ülését övező nagy érdeklődés ellenére az összejövetel egyik grafika: Fülöp Bálint programozó

oldalról sem váltotta be a hozzá fűzött

kai hálózat a történelmi központokban (ToNe) fantázianevet kapta, mert arra szövetkeztek, hogy a turizmust az örökségre építve hálózatot hozzanak létre helyben és egymás között. A program célja kideríteni, hogy a térségben jelentkező idegenforgalmi igény milyen új szolgáltatások bevetését teszi lehetővé, hogyan lehet hatékonyabb a marketing és a háttértelepülések turizmusának fellendítése. A térség versenyképessége saját belső erőforrásaitól és külső környezetétől egyaránt függ. A Nyugat-Balaton szinte minden településén található olyan fokozottan védett épület vagy építmény, amely a kulturális örökség része. Ezen emlékeknek van a legnagyobb turistavonzó erejük. Az együttműködés eredményeként nemzetközi mintaprojektek valósulhatnak meg a partnerrégiókban, megalapozva a hálózatos működési formát, segítve a nemzetközi kapcsolatok kiépítését – fejtette ki Huszti.

reményeket. Nem született ugyanis egyértelmű döntés arról, hogy támogatja-e a társulás Hévíz és több más település kiválását, önálló kistérséggé alakulását.

Az öttagú elnökség olyan határozati javaslatot terjesztett be, amely egyöntetűen nemet mondott az önálló, Hévíz központú kistérség megalakításának kezdeményezésére. A tanács elé terjesztett indítványt a szavazásnál tíz település polgármestere támogatta, tizenketten pedig nemmel szavaztak. Mondhatnánk, hogy akkor egyértelmű az eredmény, megvan az ötvenszázalékos többség a kiválás mellett. Csakhogy a társulás működési szabályzata a lakosságszámarányok figyelembevételéről is rendelkezik egy-egy szavazásnál. Ily módon, bár az elnökségi határozattal szemben szavazók többen voltak, kevesebb lakost képviseltek, mint az a tíz település, amely annak elfogadását javasolta. Ruzsics Ferenc, a társulás elnöke, Keszthely polgármestere úgy fogalmazott: patthelyzet alakult ki az ülésen. „Úgy gondoltam, jóval többen lesznek, akik nem támogatják Hévíz kiválását, de tudomásul vettem, hogy így alakult a helyzet. A hévízi kezdeményezés napokon belül a megyei területfejlesztési tanács elé kerül, s a mi társulásunk, valamint az ő véleményük kerül a minisztérium elé.” (Arról már írtunk, hogy Manninger Jenő, a megyei területfejlesztési tanács elnöke korábban egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: a tanács nem támogatja Hévíz javaslatát – a szerk.) Kérdés persze, hogy a parlament hogyan dönt, figyelembe veszi-e az „itthoni” javaslatokat. Ha a kormány valóban követni akarja saját centralizálási törekvéseit, nem támogatja Hévíz kiválását. Kérdés azonban az is, hogy a politikai lobbi ennél erősebben érvényesül-e majd, és ennek hatására a parlament mégis továbbdarabolja-e ezt a kistérséget.

13

aktuális

életmód FELHÍVÁS

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetvédelemről szóló, többször módosított, 18/1997. (VI. 12.) számú rendelete előírja, hogy „hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik”. E rendelkezés megszegője szabálysértést követ el, és 30 000 Ft pénzbírsággal sújtható! Tájékoztatom a lakosságot, hogy az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkezett zöldhulladékot (ág, nyesedék, falevél stb.) – kivéve a 20 cm átmérőt meghaladó fa gyökérzetével együtt lévő farönköt – ingyenesen elhelyezheti a Fenéki úton lévő városi komposzttelepen. Ha a város közterületein bármilyen rendellenességet tapasztal (illegális hulladéklerakás, égetés stb.), akkor hívja a közterület-felügyeletet a 06-83/312-040-es telefonszámon. Ha kóbor vagy elhullott állatot

talál, akkor hívja a gyepmestert a

06-30/946-4748-as telefonszámon. Ruzsics Ferenc polgármester

Csőtörések városa

Aki foglalkozásából eredően vagy mert tartósan ráér, rendszeresen jár-kel Keszthely városában, szinte nap mint nap találkozhat hol itt, hol ott a Dunántúli Regionális Vízmű (DVR) Zrt. Nyugat-balatoni Igazgatóságának hibaelhárító kocsijával és a hozzá tartozó személyzettel, amelynek tagjai épp a legfrissebb csatorna-, illetve csőtörés feltárásával vagy már a munkagödör betemetésével foglalkoznak. Egyszer az egyik utcában, másszor a másikban van korláttal elzárva egy vagy több útszakasz. A gyakori vezetékhaváriák miatt és ürügyén kerestük fel Bencsik Pétert, a DVR keszthelyi üzemének vezetőjét. – Legelőször is azt szeretnénk megtudni, milyen tulajdonú a cég. – A DVR zártkörű részvénytársaság. A részvénytöbbség az államkincstáré, de kismértékben a keszthelyi önkormányzat is tulajdonos. – Minek tudható be a feltűnően sok csőtörés? – A hálózat elöregedésének. Az eternit- és vasszerelvények annyira erodáltak, a korrózió oly mértékben kikezdte őket, hogy nem bírják a terhelést: eltörnek, kilyukadnak. 2006-ban 402 esetben vonultak ki hibaelhárítóink. Erre az esztendőre rosszabb mutatókat lehet prognosztizálni: március első feléig 65 csőtörést kellett kijavítanunk, az év végére várhatóan a tavalyi statisztikai kimutatás dupláját fogjuk eredményül kapni. – A díjfizető lakosságra milyen terheket rónak ezek az áldatlan állapotok? Köztéma, hogy Keszthelyen kiugróan magasak a víz- és a csatornadíjak. – A vízdíjról ezt nem mondanám. Nem nálunk a legmagasabb, vannak „drágább” körzetek is. Ami a csatornadíjat illeti: nehezíti a helyzetünket a Balaton közelsége, a szennyvízkibocsátás szigorú előírásait kőkeményen be kell tartanunk. Tudni kell azonban, hogy a díjakat nem a DRV Zrt. állapítja meg területén, hanem az illetékes minisztérium. – A megroggyant állapotú víz- és csatornahálózat okozta gondokra mi lenne a végső megoldás? – Nyilvánvalóan a teljes rekonstrukció, ami pillanatnyilag utópia. A hálózat 60-70 százalékban azbeszt alapanyagú, egyidejű, pontosabban folyamatos cseréje, kiváltása iszonyúan költséges, milliárdokat tenne ki. Ez abból is látható, hogy a helyreállítási kiadások 40-50 százalékát a munka díja adja ki. (Ami nem DRV-sajátosság.) A szükséges javítások viszont hosszú távon garantálják a rendszer jó működését, és végső soron ez a lényeg. (–)

TÁJÉKOZTATÓ

Figyelem! A lakosságnak a lom és zöldhulladék beszállítása esetén fel

LAKOSSÁGI HULLADÉKUDVAR

Nyitva tartás: hétfő–péntek: 700 –1600 óra között szombat: 700 –1500 óra között Telefonszám: 06-83/705-013 Cím: 8360 Keszthely, Festetics fasor, a MOL-benzinkút után jobbra a hulladékátrakó táblánál (DRV szennyvíztisztító mellett) A telephelyen lehetőség van különböző gépjárművek mérésére is. Mérési határ 60 tonna, mérési pontosság 10 kg. Bérmérés ára: 3000 Ft + áfa.

A KETÉH Keszthely és Térsége Hulladékkezelő Kft. tájékoztatja a tisztelt kell mutatnia a legutolsó hulladék befizetését igazoló számláját, csekklakosságot, hogy a hulladékudvaron elhelyezhető hulladékok köre bővült. jét, amelyet a Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. felé teljesített. 2007. március 1-jétől az alábbi hulladékokat fogadjuk: ÁTVÉTELI ÁRAK

Papír Műanyag Üveg Fém Gumiabroncs Lom Zöld Kommunális Építési törmelék

14

lakosság

térítésmentesen térítésmentesen térítésmentesen térítésmentesen térítésmentesen évente 1 alkalommal térítésmentesen térítésmentesen 15 Ft/kg + áfa 3,5 Ft/kg + áfa

vállalkozók

térítésmentesen térítésmentesen térítésmentesen térítésmentesen térítésmentesen 15 Ft/kg + áfa 6,6 Ft/kg + áfa 15 Ft/kg + áfa 3,5 Ft/kg + áfa

Keszthely Város Önkormányzata

Két hasonló módszerről van szó, de a hatásuk különböző. Sokan még ma is nagyon keveset tudnak a szaunáról és a gőzfürdőről. Európa déli országaiban, a mediterrán vidékeken a

gőzfürdő terjedt el inkább, míg a szauna az északi, skandináv államokból indult el hódító útjára. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Észak-Afrika országaiban és Keleten elsősorban tisztálkodás céljából járnak gőzfürdőbe az emberek, hiszen eredetileg – akárcsak a törökfürdőt – mosakodásra használták. Lazítás a gőzfürdőben Érdemes tisztázni: ha nem tud izzadni, akkor automatikusan a gőzfürdőbe kell mennie. Ugyanis nem járhat szaunába az, aki csak nehezen vagy egyáltalán nem verejtékezik, mert veszélyes lehet számára. A gőzfürdőben alacsonyabb a hőmérséklet, így a hosszabb ideig tartó ottlét sem okoz problémát. Fizikai megerőltetés után pedig rendkívül kellemesen érzi majd magát: a gőzfürdő kitűnő izomlazító torna vagy egyéb sporttevékenység után. Remekül tisztít – tetőtől talpig. A meleg, langyos vagy gőzös helyiségek, a zuhany, a fürdő szinte csírátlanítják

Gőzfürdő vagy szauna? Nem könnyű a válasz a címben feltett kérdésre. Először is nézzük meg, mi az alapvető különbség, illetve mi azonos bennük. A legszembetűnőbb eltérés: míg a szaunában száraz a levegő, addig a gőzfürdőben nedves. A higiénés jótékony hatása mindkettőnek vitathatatlan.

a bőrt. A nedves meleg fellazítja a szaruréteget, és cseppfolyósítja a testfelület zsíros anyagait. Az elhalt hámsejtek és a zsír könnyen

Három fázisa van: 1. mielőtt bemegy a szaunába, vegyen meleg vizes zuhanyt, hogy ezzel megnyissa a bőr pórusait, és egyben megtisztítsa azt; 2. csak akkor menjen be a kabinba, ha már alaposan megmosakodott és megtörülközött; 3. pihenjen! A szaunázás után ajánlatos pihenni, mert így jobb lesz az ember vérkeringése. Mielőtt azonban ledőlne, ne felejtsen el langyos vagy hideg vízzel lezuhanyozni. Ha kevés az ideje, akkor jobb csak egyszer-kétszer bemenni a fülkébe, mint-

ledörzsölhetők a bőrről vászonkesztyűvel vagy fából készült dörzseszközökkel. A bőr ezáltal jobban lélegzik, és a finom masszírozás után még kellemesebb lesz az ember közérzete. Amikor felkeresi a gőzfürdőt, legyen elég ideje, ne siessen. Még jobb, ha nem egyedül megy, mert jólesik közben beszélgetni. Méregtelenítés a szaunában A szauna használatának is megvannak a maga szabályai. A legfontosabb, hogy hetente legalább egy szaunázást iktasson be a programjába, ami minimum másfél órát vesz igénybe.

sem a pihenésből „lecsípni” egy kis időt. A szaunázás után nem érezni fáradtságot, ellenkezőleg, javul az ember közérzete. Gyakran hallani ugyanakkor, hogy veszélyes is lehet, mert kihozza a visszereket, nem tesz jót a szívnek, az idegrendszernek és a tüdőnek. Ezek pontatlan kijelentések, a szaunázás okozta károk ugyanis csak a helytelen használat következményeként jelentkeznek. Szinte mindig akkor adódik valamilyen probléma, ha háromszor-négyszer annyi időt tölt valaki a kabinban, mint amennyit kellene, és közben

nem pihen. Sok szakember javasolja, hogy szombaton vagy vasárnap menjünk szaunázni, mert kiűzi belőlünk az egész heti fáradtságot, és biztosítja a test külső-belső higiéniáját. Ha valaki megfelelő módon használja a szaunát, és rövid ideig teszi ki magát a hidegnek-melegnek, akkor a teste megtalálja adaptációs reflexét. Nagyobb fizikai igénybevétel előtt – ha nincs idő a masszíroztatásra – a szaunázás megszünteti az ízületi fájdalmakat, valamint az izomgörcsöt. A szaunázás során lehetőleg ne viseljen fürdőruhát, mert az akadályozza az izzadság párolgását. Az ékszereket vegye le, ugyanis megégethetik a bőrét. Törülközőn ülve szaunázzon, a padon kinyújtott lábbal vagy a mellkashoz húzott, behajlított térddel. Csak három–öt percig szabad hason fekve maradni, az ülő pozíció ugyanis csökkenti a fej és a láb közötti hőmérsékletkülönbséget. A törülköző valamennyire szigetel, és mérsékli a hőségérzetet, miközben összegyűjti az izzadság egy részét. A gőzfürdővel ellentétben a szaunában ne beszélgessen, mozogjon vagy olvasson. Hunyja le a szemét, és pihenjen! A szauna és a szolárium Csak a legnagyobb elővigyázatossággal szabad szoláriumba menni szaunázás után. A bőr fotóérzékenysége olyankor fokozódik, mert a hajszálerek nagy mennyiségű vért szállítanak a bőr alaprétegébe. Így gyorsabban képződik melanin, miközben a bőr nyújtotta természetes védelem megszűnik.

Székely Krisztina

15

eszem-iszom

Eszpresszó és társai

Dinók egy az egyben

Lazításként szüneteltetjük éttermi kritikáinkat, meg különben is, rendesen megfeküdték harcedzett gyomrunkat a helyi főzetek. Beindulunk hát könnyed kávémustrára. Nagy kávéivó és -élvező nemzet vagyunk. Lássuk, hogy főzik a fekete levest nálunk. Sajnos a széttartáson és a széthúzáson kívül másnak nincs kultúrája – így van ez a kávéfogyasztással is. Vulgárisan szólva a szocializmusban egységes löttyöt ittunk, a rendszerváltozás óta nagyon sokféle löttyöt, de azért látni némi fényt az alagút végén.

Gálék mindent maguk készítenek korszerű cukrászüzemükben, kiváló élő erővel és technikával felszerelve. Hatalmas a torta- és teljes édességválasztékuk, amelyben nemritkán különlegességek is megtalálhatók. Gálban még mindig nagy innovatív energia buzog, ami nagyon figyelemreméltó tulajdonság, főleg most, amikor csak síró-rívó, panaszos nyöszörgést hallani lépten-nyomon. A kávéfőzésre kicsit odafigyelhetne, mert nem elég a kiváló kávé és a szuper gépezet, de kell képzett személyzet is. Az eszpresszót túl nagy csészében szervírozzák, kissé nevetséges az éppen a kihűlés határán megbúvó kávé a csésze alján. Még gyakorolni kell az aranyhabos méreg lefőzését, mert ez a kávé nem üti meg az olasz autópályák gyors eszpresszóinak a minőségét sem. A melanzs habja gyengécske – összeesett, közepe behorpadt, a hőfoka nem éri el a félforrót. A sütemények, torták szédítők, a fagylaltokról nem is beszélve, az árak pedig a budapestinek egyharmaddal alatta vannak. A hely szelleme, mítosza továbbra is behozza az édesszájú, koleszterintől majd kicsattanó vendégsereget. Kösse fel a gatyáját, aki Gál Lászlótól el akarja hódítani a fagylaltkirály címet, amit már húsz éve visel teljesen megérdemelten. Száz-kétszáz métert kell felfelé gyalogolni a Széchenyi utcán, máris belebotlunk egy eszpresszóba. A hévízi fagylaltkirály Valamikor a rendszerváltozás hajnalán kezdődött Gál László és lazsálást nem ismerő felesége fagylaltoskarrierje. A szocializmusnak nevezett világban nagyon sok pénz nem kellett ahhoz, hogy az egyre divatosabb pénzesbánya Hévízen üzletet nyisson egy mindenre elszánt, fagylaltban hívő házaspár. Nagyon fontos volt az elvtársi kapcsolati tőke, ami családi szálakon működött. Lazán, olcsón megetethető-megitatható elvtársak bekebelezésével, olajozottan mentek előre a zalai dombokon a lezüllött rendszer romjain át. Fagylaltozójuk egyre jobban dagadt, hundert procentre beépítve a telek. A belső tér állandóan változó középgagyikkal teleszórva. A fagyitól és a tortarengetegtől ájuldozott külhoni és belhoni, nem tudva, hová tegye a tornyosuló hatalmas, emeletes gyümölcsfagylalthoz hasonlító intézményt. Pontosan bele is trafáltunk a közepébe. Liftes-emeletes gyümifagyi. Nem kávéház, nem cukrászda, nem sima fagyizó – ez Gál László és a kor produktuma, ami hosszú évek óta kiválóan működik.

16

Macchiato az intézmény neve. Komoly fejtörést okozott – mi az a Macchiato? –, aztán beugrott: foltos kávé, pöttyös kávé, egyszóval mostanság trendi kávédizájn a zalai Las Vegas főutcáján. Jobb lett volna elnevezni Lottó eszpresszónak. Lottózó is van a divatos belső sarkában. Kávézás közben nem árt áldozni Fortunának, hátha beugrik az ötös. Érdekes egyveleg – nem is biztos, hogy rossz ötlet.

Kényelmesen el lehet terülni a bevált ülőbútorokon, csak ne lenne a szűkös asztalon tízféle árlap és prospektus, amit kétszer is sikerült leverni – a beszállítók tolakodó reklámorgiája. A kávéféleségek megütik az átlagos európai színvonalat, árban hála istennek még jóval alatta. Nincs baj a foltos kávéval, de az eszpresszót itt sem értik igazán, bár legalább a szervírozás rendben. A „süteményespult” csak árnyéka a Gál-műveknek, de ez érthető – nekik, nekünk már kevésbé. Féloldalas az újságválaszték. Láthatóan jobbos az intézmény, mert Népszabit nem tartanak, nem égetik magukat, ezért csak a Fidesz hangját olvassuk a Magyar Nemzetből meg a Blikk gagyit. Közben hangos basszussal szól a legócskább gépzene. Teljességgel érthetetlen, hogy nemcsak itt, de egész Magyarlandben azt hiszik, feszt nyomni kell a „zenét”, mert attól vagyunk trendik. Ne higgyék! Csak halkan, épp hallhatóan, válogatott, jó zenét tessenek prezentálni. Ennél rosszabb változat, amikor a kereskedelmi rádiók alja műsorát nyomják egyenesen szerencsétlen dobhártyánkra. A belsőépítészet viszonylag egységes, talán még szakember is dolgozott itt. A sok műanyag fóliát nem kellett volna keverni a pult feletti sziladekoros fenyőlamellákkal. Így erősen látszik a kétféle nagyon snassz burkolat. A terasz kiváló – különösen a bútor és a fapadlós járófelület –, nyáron jó lehet itt kávézgatni és füstölögni. Ha jó idő lesz, ismét eljövünk, és amíg lehet, gőzölgő kávé mellett rágyújtunk egy jó havannára. Gulyás testvérek

Mi is megnéztük Patagónia óriás dinoszauruszait a Természettudományi Múzeumban. Jurassic Parkrajongók előnyben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akik csak a Jurassic Park lényeit szeretnék megcsodálni, csalódni fognak: a trilógiában szereplő dinoszauruszok ugyanis egytől egyig észak-amerikai és mongóliai eredetűek, a nemrég nyílt budapesti kiállításon pedig távoli, patagóniai rokonaikkal találkozhatunk. A tárlat koncepciójáról és kivitelezéséről A tárlat koncepciójáról és csak elismerően beszélhetünk: a földtörkivitelezéséről csak elismeténeti korokat szemléletesen ismertető rően beszélhetünk: a földtörábráktól kezdve a bemutatott fajokról téneti korokat szemléletesen szóló, informatív táblákig minden a helyén ismertető ábráktól kezdve a van; kerek és egész kép áll össze bennünk a kiállítás végére. Kifejezetten érdekes a bemutatott fajokról szóló, modellezett dinoszauruszfészek és az ásainformatív táblákig minden tási gödröt egy az egyben bemutató mina helyén van; kerek és egész tafeltárás is. kép áll össze bennünk a A múzeum történetében egyedülálló volt kiállítás végére. az a reklámkampány, amellyel útjára indították a tárlatot. Egy fenntartásunk lehet csak ezzel kapcsolatban: a hirdetések alapján jóval több anyagra számítottunk. Az egy az egyhez arányú csontvázakból négy nagy (közülük a lenyűgöző Giganotosaurus valóban ritka látványosság) és három kisebb példány van csupán. „Azt hinnéd, igaziak, pedig mind másolat” – árulta el látogatásunkkor az intézmény egyik dolgozója. Ez némileg illúzióromboló lehet, de nem a tárlat megálmodói tehetnek erről: az argentin kormány nemzeti kinccsé nyilváníttatta az ottani paleontológiai leletanyagot, így az külföldre semmi pénzért nem szállítható. A dinoszauruszkiállítás év végéig látható a fővárosi Természettudományi Múzeumban. IgenHír/Borbás Barnabás

17

recept

klafa Dödölle Hozzávalók: 1,5 kg burgonya, 50 dkg liszt, só, 10 dkg vöröshagyma, 15 dkg zsír.

A burgonyát megtisztítjuk, karikára vágjuk, és annyi vízzel feltesszük főni, hogy éppen ellepje. Ha megfőtt, összetörjük, és a liszt hozzáadásával jól kidolgozzuk. Serpenyőben zsírt olvasztunk, a kockára vágott vöröshagymát megpirítjuk. Az elkészített sűrű, burgonyás masszából zsíros kanállal nagy galuskákat szaggatunk. Vöröshagymás zsírral meglocsoljuk, kissé lepirítjuk, és tejföllel tálaljuk. Részlet Simon Frigyes és Verebes István Bazitai tűzhely című könyvéből. Kiadó: Agenda Natura Kiadó. Megrendelhető: [email protected]

Nem randi

Agyamra megy a helyzet, amikor találkozok egy pasival, és máris jön a kérdés: Csak nem randira mész? Nem, kérlek, néha a fél karom és leendő gyermekem is odaadnám egy randiért, de most csak szimplán dumálni megyek. Legutóbb péntek hajnalban jött ránk a dili, hogy inni kéne. Kétórás kocsmatúra után végre megállapodtunk ott, ahová soha nem akarunk menni, mégis mindig ott kötünk ki. Szeretjük nézni a szép embereket, így jól elszórakoztunk egy Adonisz bámulásával, de Adonisz sajna minden erejével egy Kiszel Tünde-hasonmás melleire koncentrált. Lassan kortyolgattam a boromat, míg fel nem fedeztem a Pultosfiút. Kicsit elbambultam, aztán Pirihez fordultam: „Piri! Mire megiszom ezt a pohár bort, interjút akarok majd tőle kérni. Ne engedd!” Mire Piri széles vigyorral: „Dehogynem!” Aztán persze megkértem, meg is csináltuk, aztán dumáltunk, és még úgy is vettem a lapot, hogy flört is volt az eszmecsere közepette, hogy alkohol nélkül beteges önbizalomhiányban szenvedek. Aztán mentek az emilek, sms-ek, megbeszéltünk még egy mítinget. Előtte minden haverom vigyorgott: „Randizgatunk, randizgatunk?” „Á, hülye, ez nem randi!” „Mér’, akkor mi a randi?” Hátttő… elgondolkodtam. Itt vagyok lassan húszévesen, három éve aktívan pasizok, van nyelvvizsgám, egyetemre járok, de nem tudom definiálni a randit. Én csak félrandikon voltam… Na mindegy, berosálva attól, hogy mi van, ha a srác randinak hiszi, késtem fél órát, és magammal cipeltem Pirit meg Kittit. Mire odamentem volna a pasihoz, nyílt az ajtó, bejött egy lány, és megcsókolta a Pultosfiút. „Na – gondoltam magamban –, ez tutira nem randi.” A sértett nő tombolt bennem, hogy mindjárt odamegyek, és megverem, hiába járt tesiszakra, de a józan eszemre és persze Piriékre hallgatva úgy döntöttem, fene megeszi, nője van, hát nője van, attól még jó fej, haverok lehetünk. Különben is, mit vagyok oda, nem randi volt.

levis jeans store Keszthely, Fejér Gy. u. 2. Tel.: 20 251 6051

Lizi Ági

sport Kell egy csapat? A valaha szebb napokat látott öltözőre bizony ráférne a felújítás. Kopog a régi járólap, hézagosan záródnak az ajtók, de most már legalább meleg van a termekben. Sőt a játékosok meleg vízben tudnak zuhanyozni! XXI. század, Keszthely, „stadion”. Szinte hihetetlen, hogy mindezek ellenére lendületes, kiváló szakember edző s szívvel-lélekkel a sportágért küzdő elnök fogad a fiatal labdarúgók tréningjén. A vasárnapi, nagyon fontos mérkőzés jár már a gondolataiban Csordás József edzőnek, de szán időt az érdeklődőre is.

– Rémisztő híreket hallani Keszthely város labdarúgásáról. – A hírek nem alap nélküliek. Az őszi szezon végén olyan katasztrofális volt a helyzet, ami nem méltó egy NB III-as egyesülethez. Nem volt villany, meleg víz, fűtés. Érthető, hogy az öltözőben a hangulat mélyponton volt, s bizony nem csupán a labdarúgásról esett szó. A játékosok huzamos ideig nem kapták meg az útiköltségüket sem, s csak a személyes kérésemre vártak januárig, bízva abban, hogy addigra rendeződik a helyzet. Aztán pozitív változások történtek, lett villany, meleg víz, fűtés, ám a játékosokkal szembeni tartozást továbbra sem tudta rendezni az egyesület. Így nem lepett meg senkit, hogy az átigazolási szezonban tizennégy játékosunk elhagyta a csapatot. Innentől át kellett mindent értékelnünk, s olyan munkába kezdtünk, amelynek eredményeként folytatni tudtuk a bajnokságot. Elsősorban azért küzdünk, hogy a nálunk sportoló 150 fiatal (a felnőttcsapattal együtt 190-en vagyunk) ne hagyja abba a focit, s persze a tradíció is kötelez. (Csak őket? – a szerző.) Nehéz lesz megvalósítani a céljainkat, hiszen létszámban megvagyunk, de minőségben vegyes a csapat, a megyei és NB III-as szintű játékosok közé be kell építeni a helyi ifjúsági korosztály tehetségeit. A célunk az, hogy sportszerűen végigjátsszuk a szezont, s természetesen továbbra is a bennmaradás, amiért minden játékos meg fog tenni mindent. – Jól menő futballakadémiákról hallani a labdarúgó-szakemberektől. Nem lehetne ez a megoldás? – Napi likviditási problémák mellett ilyesmire nem is gondolhatunk. A megélhetésért küzdünk, nehezen tudjuk fizetni a bírói költséget, az utazást is. Egyébként az ilyen tehetséggondozás csak középiskolás korban indul, mi pedig már óvodáskortól foglalkozunk a gyerekekkel. – Csak anyagi jellegű gondok vannak, vagy a magyar labdarúgás mélyrepülése csapódik le Keszthelyen is? – Mindennek a pénz az alapja – mondja Takács Zoltán elnök. – Másfél milliós önkormányzati támogatással nem lehet működni. Hetedik éve vagyok elnök, s úgy tűnik, nem veszik Keszthelyen komolyan a focit. Lassan a vállalkozói támogatások is megszűnnek, s a 200-300 törzsszurkoló belépőjegye jóformán a bírói díjat sem fedezi. Nagy gond, hogy itt a labdarúgásnak nincs igazi patrónusa. Pedig igény lenne rá szurkolói és sportolói szinten is. A jövőnk nagyrészt az önkormányzattól függ – őszre lehet, hogy már pályánk sem lesz, mert elképzelhető, hogy eladják. Az eddigi segítséget köszönjük, de a gyerekek érdekében még nagyobb áldozatvállalásra lenne szükség. K. T.

18