A NYÍROKKÉRDÉS É S A FELSZÍNI MÁLLÁS MÁNDY TAMÁS* — if j. ÖTVÖS E R V I N * * Összefoglalás: A dolgozat a kőzettani, földtani és talajtani ,,nyirok"-elnevezés hasz nálatával összefüggő kérdéseket vet fel, és mátrai agyagos kőzetek röntgen- és DTA-vizsgálatával alátámasztva taglalja annak létjogosultságát. Az eddigi általánosjf elfogással szemben, mely a képződményt vagy jelenkori felszíni mállásos természetűnek vagy korábbi melegebb éghajlat alatt keletkezett laterit jellegű maradványnak tekinti, kimutatja, hogy az esetek legnagyobb részében a hipo- és metavulkáni folyamatok, illetve a vulkáni utóműködés külön féle módon áthalmozott termékéről v a n szó. Nemjavasolja a „nyirok" név további haszná latát. Foglalkozik mátrai vörösagyagos képződmények keletkezési viszonyaival és egyes, andezittel kapcsolatos, bomlási anyagokkal.
A „nyirok" elnevezés keletkezése és használata A kizárólag a m a g y a r földtani és t a l a j t a n i irodalomban alkalmazott „ n y i r o k " elnevezés S z a b ó Józseftől származik [9], aki először a Tokaj-hegyalj ai és m á t r a hegységi eruptív kőzetekből keletkezett málladékokra alkalmazta ezt a Hegyaljáról származó helyi kifejezést. S z a b ó J . t a n u l m á n y á n a k megjelenése u t á n egy évtizeddel e g y másik dolgozatában [8] eruptív kőzetekkel kapcsolatban n e m levő képződményekre is kiterjesztette e n e v e t . T a l á n ez az oka annak, hogy m i n d m á i g a legkülönbözőbb eredetű, t ú l n y o m ó a n a térszínen t a l á l h a t ó b a r n a , fekete, sárgásbarna, okkersárga, vörösesbarna, vörös, pelites, pelites —pszammitos kőzetekre, bomlási termékekre, talajokra is alkal m a z t á k az elnevezést. „ N y i r o k n a k " neveztek és neveznek egyes szerzők különböző t a l a j féleségeket, löszből keletkezett ún. vályogzónákat, pelites—pszammitos anyaggal k e v e r t lejtőtörmelékeket, b a u x i t b ó l és vörösagyagból létrejött „ m á l l a d é k o k a t " . E z a n e m egy séges felfogás t ö b b e k k ö z t az ország új földtani t é r k é p é n [4] is m e g m u t a t k o z i k . A „ n y i r o k " szemnagysági jellemzőit az egyes szerzők különféleképpen fogják fel. B a l l e n e g g e r R. idevágó t a n u l m á n y á b a n „ n y i r o k n a k " az eruptív felszíni kőzetm á l l a d é k h o m o k -f homokliszt részlegét tekinti, a pelites s z e m n a g y s á g t a r t o m á n y t nem. A képződmény létrejöttének éghajlati viszonyairól is különfélék a nézetek. Legtöbben a m a i n á l valamivel melegebb éghajlat a l a t t keletkezettnek tekintik. E z t — szerintük — á l t a l á b a n m á r a k é p z ő d m é n y g y a k r a n élénk vöröses v a g y sárgás színe is alátámasztja. Más szerzők, így S z a b ó J . szerint is [9], ellenkezőleg, „ a nyirok a Hegyalján a pleiszto c é n b e n képződött, illetve jelenleg is k é p z ő d i k " . A r r a nézve á l t a l á b a n egyeznek a vélemények, hogy a „nyirok"-képződésnél a talajosodás során végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok szintén szerepet j á t s z a n a k . B a l l e n e g g e r R. [1] talajként az általa „ n y i r o k n a k " nevezett részt és az agyagos frakciót együttesen könyveli el. De megoszlanak a vélemények afelett, hogy
* Építőipari és Közlekedési Mäszaki Egyetem Ásvány- е з Földtani Tanszék, Budapest ** Mátrai Ásványbánya Vállalat, Gyöngyös. E i ő i d t a a Mi?yar Fóld tani T í r i i l a t 1ЭЗЭ. j a i . 6.-i szakülésén.
M á n d y — Ötvös:
A nyirokkérdés
és a felszíni
mállás
193
a „ n y i r o k " talajnak vagy kőzetnek tekintendő-e. A m a g y a r t a l a j t a n b a n a „ n y i r o k " kifejezetten talajfogalom [7], b á r hangsúlyozzák, hogy a n y a k ő z e t e és keletkezési módja sokfajta lehet. A földtani és t a l a j t a n i „ n y i r o k " fogalom közt a logikai összefüggés meg lehetősen laza. Jelen dolgozat a felszíni mállás egyes jelenségeinek mátrahegységi vizsgálata során a legelső, S z a b ó J . szerinti meghatározás alapján közelíti m e g a kérdést, a „ n y i r o k " fogalmat csak a m a g m á s kőzetek felszíni mállásával keletkezett agyagos képződményekre alkalmazva. Az így értelmezett képződménynév használata jogosultságának kérdését is vizsgáljuk. izsgálati módszerek A kérdéses képződmények jellemzésére számos m i n t á t g y ű j t ö t t ü n k a Mátra hegységben, olyan anyagokból, melyek az eredeti S z a b ó -féle „ n y i r o k " elnevezésnek megfelelnek, vagy azzal valószínű összefüggésben állnak. L a b o r a t ó r i u m i vizsgálatok során a hegység területéről mintegy 30 d b m i n t á t vizsgáltunk meg hőbomlásos és röntgenelemzéses módszerrel. A vizsgálatok az Építőipari és Közlekedési Műszaki E g y e t e m Ásványés F ö l d t a n i Intézetében készültek (1 — 26. sz. m i n t á k ) . A röntgenvizsgálatokat á t a l a k í t o t t „ m i k r o 6 0 " típusú készülékkel, Phönix röntgencsövekkel végeztük. A felvételek túl nyomórésze FeK, n é h á n y további CuK sugárzással készült, szűrő nélkül, radián (57,4 mm) átmérőjű k a m r á b a n . Üzemi körülmények: 30 kV, 10 mA, 5 óra exp. idő Fe-anódos csőnél, 40 kV, 12 mA, 3 óra exp. idő Cu-anódosnál. A primer sugár kimenő nyílását (,,cutoff") annyira leszűkítettük, hogy a kisszögű reflexiók biztosan észlelhetők legyenek. A nyílás átmérője Fe-anód alkalmazásakor 19,5 Â, Cu-anódnál 15,5 A-ös reflexiónak felelt meg. í g y m i n d k é t esetben megjelent a montmorillonoidok 14 A körül fellépő, a felismerés szempontjából legfontosabb reflexiója. A hőbomlásos görbéket kézi szabályozású, kétfuratos ( F ö l d v á r i n é Vogl M. szerinti) DTA-készülékkel v e t t ü k fel. E r r e csak azoknál a m i n t á k n á l került sor, me lyeknek ásványos összetételét a röntgenfelvétel alapján n e m sikerült egyértelműen meg határozni.
с д7 1. ábra. Mintavételi helyek és az említett feltárások részletes helyszínrajza, a) Mátrai műút, b) Elemzett minta vételi helye, c) Szövegben jelzett feltárás — Fig. 7. Frobeentnahmestellen und detaillierte Karten skizze der erwähnten Aufschlüsse, a) MátraT,andstrasse, b) Entnahmestelleu analysierter Proben, с) Im Text erwähnter Aufschluss.
194
Földtani
Közlöny,
XC. kötet, 2. füzet
A DTA-görbék a 2. á b r á n l á t h a t ó k . Ezeken kívül a m á t r a i anyagfeldolgozás kere tében az Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t L a b o r a t ó r i u m á b a n készült 4 db röntgen- és DTA-vizsgálat (27—30. sz. minták) eredményét is felhasználtuk ( M e l l e s M., K o b l e n c z V.).
0
100 200 300 400 500 600
700 800 900 1000 С
2. ábra. DTA-görbék — Fig. 2. DTA-Kurven
A „nyirok" jellegű képződmények A külszíni megfigyelések és g y ű j t ő m u n k a során elsősorban az eredetileg i t t ,,nyi r o k n a k " nevezett, andezittörmelékkel kevert, élénksárga, agyagos, felszínt borító, illetve a talajhoz hasonló képződményeket v e t t ü k figyelembe. A m á t r a i m ű u t a k számos fel t á r á s a kielégítő megfigyelési lehetőséget ad a S z á d e c z k y - K a r d o s s E . által leírt [10, 11] hipo- és m e t a v u l k á n i folyamatok és a m a g m á s u t ó h a t á s o k által b o n t o t t andezittömegek, v a l a m i n t az úgynevezett „ n y i r o k " közötti összefüggés megállapítására. Többek közt a Galyatető—pásztói m ű ú t bagolyirtási, nagyátalkői és Galyatető —bekötő ú t i feltárásaiban (1. ábra, 1., 2., 3. Д), t o v á b b á a m ű ú t Mátraháza—Rudolf t a n y a i szakaszán számos p o n t o n is jól látszik, hogy a helyenként kaolinosodott, bentonitosodott, kovásodott, piritesedett andezittömegek agyagos részének limonitos anyaga helyben, vagy kissé áthalmozva képviseli a „ n y i r o k " anyagot. Azt, hogy a képződmény a b o n t a t l a n anyakőzetből felszíni mállás révén j ö t t volna létre, nem lehetett megfigyelni. Legtöbb helyen, m i n t agyaggal összekeveredett, b o n t o t t andezittörmeléket t a r t a l m a z ó lejtő törmelék jelentkezik. Mátrafüred és M á t r a h á z a közötti öt jellegzetes „ n y i r o k " előfordu l á s (3, 4, 14a — b , 18. sz. minták) a n y a g á n a k pelites része az elemzések szerint közel azo nosmennyiségben (egyenként 30, illetve 40%-ban) t a r t a l m a z o t t kaolinitet és montmorillo-
M á n d y — Ötvös:
A nyirokkérdés
és a felszíni
mállás
195
n i t o t . T ö b b p o n t o n figyelhető meg, így a 13. km-nél is, hogy a növényzet h a t á s á r a a „ n y i r o k " felső része elveszti jellegzetes sárga, sárgásbarna szinét és szürke talajjá alakul át. A sástói kőfejtőnél (4 Д) szoliflukciós áthalmozódása észlelhető. Vörös agyagos képződmények T ö b b szerző a M á t r á b a n is „ n y i r o k " - n a k nevezi a vöröses színeződésű, agyagos, agyagos-törmelékes képződményeket is, h a azok a m a g m á s képződmények felszínén települnek. Legjelentősebb mennyiségben Markaztól É-ra, a Várbérc D-i lejtőjén, ande zitre települve található vörösagyag feltárás. E z t az egyik törmelékkúpszintben elhe-
DDNY
ECK m 450
3. ábra. A markazi Várbérc DNy-i oldalán levő vörösagyag-feltárások vázlatos szelvénye. 1. Bontott'vörös agyagos andezit, 2. Részben pszeudoagglomerátumos andezit, 3. Athalmozott vörös agyag. — Fig. 3. Pro filskizze der Aufschlüsse v o n rotem Ton an der Südwestflanke des Várbérc bei Markaz. 1. Umgewandelter Andesit mit rotem Ton, 2. Teilweise pseudoagglomeratischer Andesit, 3. Umgehäufter roter Ton.
lyezkedő, pliocénkori, lateritképző éghajlatra u t a l ó mállásos képződménynek t a r t o t t á k [3, 15]. A részben pszeudoagglomerátumosan [11] b o m l o t t andezit felett elhelyezkedő, a lejtő alján 2 m vastagságot is elérő vörösagyagban montmorillonit és kaolin agyagásvá n y o k v o l t a k k i m u t a t h a t ó k , különböző mennyiségi arányokban. (2, 8, 10 a—b, 22. sz. m i n t á k ) . A lejtő felső szakaszán, a v á r r o m alatti részen (3. ábra) a vörösagyag endogén h a t á s o k r a helyenként agyagosra b o n t o t t andezittömegben, h a s a d é k o k b a n és fészkekben szintén k i m u t a t h a t ó . I n n e n és hasonló elsődleges keletkezési helyeiről s o d r ó d h a t o t t az alsó vörösagyag t ö m e g is m a i helyére. A Várbérc D K - i oldalán az áthalmozódást jelző vörösagyagos oxiandezit [11] görgeteg agyagásványa montmorillonit—illit kevert szerkezetnek a d ó d o t t (23. sz. m . ) . A v á r r o m alatti és az alsó feltárás kémiai összetételéről T a h y G. részleges (alkáliák nélküli) elemzései a d n a k képet.
196
Földtani
SiO, Al.O. Fe 0„ CaO MgO Izz. veszt 2
Összesen
Közlöny,
XC. kötet, 2. füzet
Felső feltárás (31. sz. m.) 44,82% 13,38 17,94 4,73 1,63 . 14,45 : . . . 96,95%
Alsó nagy feltárás (10a. sz. m.) 50,18% 14,95 12,12 4,51 1,51 13,95 97,22%
4. ábra. A mátraházai Akadémiai Üdülő melletti műútfeltárás szelvénye. 1. Andezittörmelékes sárga pszammitos-pélites anyag. 2. Vörös alapanyagú andezittörmelékes, vöröses pszammitos-pélites anyag. 3. Talaj. — Fig. à. Profil des tandstrasseneinschnittes bei dem Urlaubshaus der Akademie der Wissen schaften bei Mátraháza. 1. Psammitischpelitischer Stoff mit Andesittrümmern, 2. Rötlicher psammitischpelitischer Stoff mit roter Grundmasse, 3. Boden.
Sem a kémiai összetételben, sem az agyagásvány viszonyokban nincs lényeges különbség, ami a n n a k a jele, hogy a csupán néhány százméteres távolságra t ö r t é n t áthalmozódás n e m okozott mélyreható változást. Az alsó feltárásban észlelt Si0 -mennyiség növekedés részben a lehordás során hozzákeveredett kovás anyagból is származ tatható. Hasonló jellegű yörösagyagos málladékokat még t ö b b helyről ismerünk a Mátra hegységből, de ezek sem éghajlatjelző felszíni mállástermékek. A mátrafüredi Pipishegyen t a l á l h a t ó vörös agyagos talaj szintén vulkánikus h a t á s r a agyagosán b o n t o t t an deziten alakult ki (9 a —b sz. m.). A hegy D-irészén a b o n t o t t andezitet feltáró kőfejtőben a vöröses-sárgás színezett agyagos rész montmorillonit-tartahna az 50%-ot is eléri (1 sz. m.). A Muzsla harasztosbérci oldalán (15, 16. sz. m.) hasonló képződmények észlel hetők, rosszabb feltárási viszonyok közt. A kovásodott, yörösagyagosodott andezitrész m o n t m o r i l l o n i t - t a r t a l m a 20—25%-os. A mátrakeresztesi kocsma mögötti andezitben (13 sz. m.) levő vörösagyag telérben a montmorillonit-tartalom 70%-os, fizikai tulajdon ságai (duzzadás, tixotrópia) alapján is a r i t k á b b , vasas b e n t o n i t n a k kell tekinteni.* 2
* Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy összehasonlító vizsgálataink során a P a r á d—gyöngyösi műút Parádsasvár feletti feltárásában, a 38,5—38,8 km-es szakasz bontott eruptív kőzettömegében, egy tiszta fehér, agyagos részben 50%-nyi kvarctartalom mellett 50%-os mennyiségű, a Mátrából tudomásunk szerint ilven keletkezéssel még nem közölt, illitet állapított meg a röntgenelemzés (19. sz. m.).
M á n d y — Ötvös:
A
nyirokkérdés
és a felszíni
mállás
197
A m á t r a h á z a i A k a d é m i a i Üdülő melletti m ű ú t i feltárásban egy alsó, vöröses alap a n y a g ú , andezittörmelékes, vörösagyagos áthalmozódási k é p z ő d m é n y r e sárgásszínű, agyagos, szürkés a l a p a n y a g ú andezittörmelékkel kevert 0,5— 1,0 m v a s t a g áthalmozódási k é p z ő d m é n y települ, k é t helyi lehordási szakaszra u t a l v a (4. ábra). A vörös málladék, mely részben helyben is k i a l a k u l h a t o t t az oxiandezit törmelékanyagból, az elemzés sze r i n t (12 a—b sz. m.) 30—50%-os mennyiségű kaolint és 25%-os montmorillonitot t a r t a l m a z . Hasonló képződmény a 12,8 km-nél levő feltárásban, 50%-os montmorillonitt a r t a l m ú vörös agyagos törmelék (17 sz. m.). Ö s s z e g e z v e megállapíthatjuk, hogy a felszínen t a l á l h a t ó különféle m á t r a i agyagos képződmények nagy része jól megfigyelhető utólagos áthalmozódáson m e n t keresztül. Részben areális, részben talajfolyásos (szoliflukciós), kis részben vizfolyásos szállítás végezte ezt el. A „nyirok" elnevezés alkalmazhatósága A „ t á g a b b é r t e l e m b e n " v e t t „nyirok"-fogalom teljes elvetése mellett felmerül a kérdés, vajon a m a g m á s kőzetekből felszíni mállás során, jelenlegi, vagy melegebb-csapa dékosabb éghajlaton keletkezett képződményekre alkalmazott, laterit-szerűen értelme zett „nyirok"-elnevezés létjogosult-e. A S z a b ó -féle, klasszikus nyirok-meghatározás n a k megfelelő, önálló képződmény jelenléte a M á t r á b a n nem igazolódott be. Az itt, eddig „ n y i r o k n a k " nevezett képződmények belső származásúak, vulkáni u t ó h a t á s o k n a k kö szönhetik létrejöttüket, semmi esetre sem jeleznek korábbi éghajlati viszonyokat. A Mát r á b a n a m ú l t b a n fokozott mértékben végbement és jelenleg is folyó letarolódási folyamat m á r m a g á b a n is valószínűtlenné teszi, hogy régebbi, különösen melegebb égövi talajok, felszíni málladékok, jelentősebb tömegekben máig f e n n m a r a d h a t t a k volna. A Mátra hegységben végbement felszíni mállás csak mellékes szerepet j á t s z h a t o t t az o t t a n i ún. „ n y i r o k " kialakításában. Vizsgálataink, valamint a rendelkezésre álló egyéb a d a t o k alapján hasonló a helyzet, legalábbis részben a Börzsöny-hegységben, a Dunazug-hegység ben, és a Hegyalján is. A jövőben az említett hegységekben k i m u t a t á s r a kerülő, felszíni mállásból származó, helybenmaradt, vagy kevéssé áthalmozott agyagos képződmények számára szükségtelennek látszik külön kőzetnevet fenntartani. Megfelelőbbnek és ész szerűbbnek tetszik a genetikai viszonyokra utaló, nemzetközileg használt, b e v e t t el nevezés használata (pl. őstalaj, őslaterit, latérites típusú agyag). Az e l m o n d o t t a k szerint a „ n y i r o k " elnevezésnek eredeti, leszűkített értelmezésében való h a s z n á l a t á t sem látjuk indokoltnak. Ugyanez áll az elnevezés talajtani alkalma zására is. Egyes mátrai agyagos kó'zetek utólagos elváltozásai A n ö v é n y z e t f i z i o l ó g i a i h a t á s a i által az anyakőzet agyagásvá n y a i b a n létrehozott változásokat az említett markazi vörösagyagos nagy feltárás anya gán t a n u l m á n y o z t u k . I t t a vörösagyagba mélyebben behatoló növénygyökerek melletti, 1 — 2 mm-es szélességben kifehéredett, v a s t a l a n í t o t t rész és az eredeti vörösagyag agyag ásványviszonyai a következők:
montmorillonit kaolinit kvarc földpát hematit krisztobalit
4 Földtani Közlöny
Eredeti vörösagyag (lO.a sz. m.) 50% felett 20% 10% 5% alatt 10% —
Kifehéredett rész (lO.b sz. m.) 30% 50% felett 15% — — 5% (?)
198
Földtani
Közlöny,
XC.
kötet, 2. füzet
A gyökérzet által termelt s a v a k a £> -értéket a gyökérzet közvetlen közelében mintegy 5,5 —5-re szállíthatták le (ifj. D u d i c h E n d r e értelmezése szerint). A savas kilúgzás kioldotta a hematitot, elbontotta a földpátot és a montmorillonit-tartalom csökkenésével p á r h u z a m o s a n a kaolinit-tartalom még jelentősebb növekedését okozta. A Mátrából k é t helyről vizsgáltuk endogén h a t á s o k r a agyagosán b o n t o t t andezit agyagásványainak viszonyait. A mátrafüredi m ű ú t o n , 9,5 km-nél levő feltárás (11a —b. sz. m.) agyagásványos részlegeinek összetétele a következő: H
kaolinit montmorillonit illit kvarc
agyagosodott andezit agyagrészlege 40% 50% 10% —
>
felette levő talaj agyagrészlege 55% 40% — 5%
A m á t r a h á z a i K a t o n a i Szanatórium alatti m ű ú t i feltárásban (27. sz. m.) a b o n t o t t andezit agyagrészlege gyengén kristályosodott, csak metahalloysitot lehetett benne ki m u t a t n i . A felette levő talaj (30. sz. m.) sok törmelékes eredetű ásvány mellett csak illitet tartalmaz. Ezekhez a szórványos vizsgálatokhoz csatlakoznak a gyöngyössolymosi Kis-hegy riolítján és a m a r k a z i Hegyestető DK-i lejtőjének andezitjén kialakult talajok elemzései. A kishegyi m i n t a (28. sz.) kaolint, a markaziak (24., 25., 26. sz. m.) 25 —35%-os m o n t morillonittartalmat m u t a t t a k ki, a 26. sz.-ban 10%-nyi kaolintartalom is volt. Hasonló t o v á b b i a d a t o k a jövőben jelentősen fejleszthetnék a felszíni mállásról alkotott fogal mainkat.
IRODALOM — L I T E R A T U R 1. B a l l e n e g g e r R . : A Tokajhegyaljai nyirok talajról. Földt. Közi. 1917. — 2 . B á r d o s s y Gy.: Az üledékes kőzetek osztályozásának kérdései. Előadás. 1958. — 3. L á n g S.: A Mátra é s a Börzsöny természeti földrajza. Budapest, 1956. — 4. Magyarország földtani térképe. 1 : 300.000 M. Áll. Földtani Intézet. Budapest, 1956. — 5. M e z ő s i , J. : Clay minerals from Asztagkő of Gyöngyössólymos. Acta Univ. Szeg. Acta Min. Petr. 1957. — 6. S t e f a n o v i t s P.: Andezittufán kialakult talajok a Börzsöny hegységből. Agrokémia és Talajtan. 1952. — 7. S t e f a n o v i t s P.: Magyarország talajai. Budapest, 1956. — 8. S z a b ó J.: Nyirok és lösz a budai hegységben. Földt. Közi. 1877. — 9. S z a b ó J.: Tokaj-Hegy alja talajának leírása és osztályozása. Mat. Term. Közi. 1866. — 10. S z á d e c z k y-K a r d o s s E . : A magmás kőzetek új rendszerének elvi alapjai. M. Tud. Ak. Műsz. Tud. Oszt. Közleményei. 1959. — 11. S z á d e c z k y - K a r d o s s E . : A vulkáni hegységek kutatásának néhánv alapkérdéséről. Földt. Közi. 1958.— 12. V a d á s z E . : Bauxitföld tan. Budapest, 1951. — 13. V a d á s z"E. : Elemző földtan. Budapest, 1955. — 14. V e n d l A.: Geológia I. Budapest, 1951. — 15. V i g h Gy.: A Mátra déli aljának földtani viszonyai. Földt. Int. É v i Jel. 1933—35.
Die Terra Íympha-Frage und die oberflächliche Verwitterung T. MÁNDY — Е . ÖTVÖS jun.*
Der Aufsatz beschäftigt sich a n h a n d der Ergebnisse von chemischen, DTA- u n d Röntgenanalysen m i t der Genese einer auffallend gelben oder roten, klastisch-lehmigen oberflächlichen Zersetzungsschicht, die aus dem Mátragebirge u n d anderen ungari schen, aus tertiären vulkanischen Gesteinen bestehenden Gebirgen u n t e r dem N a m e n „ N y i r o k " (terra lympha) b e k a n n t ist. Die Verfasser beweisen im Gegensatz zur allgemein angenommenen Auffassung, dass diese Bildung nicht das Ergebnis einer früheren, even tuell wärmeren klimatischen Einwirkung, folglich nicht von lateritischer A r t ist, sondern aus den verschiedenartig umgehäuften P r o d u k t e n hypo- u n d metavulkanischer bzw. postvulkanischer Tätigkeit besteht. Die weitere Anwendung der selbständigen Benennung („nyirok") wird abgelehnt.
M á n d y — Ötvös:
A nyirokkérdés
és a felszíni
mállás
199
I m montmorillonit-kaolin-haltigen roten Ton der untersuchten Aufschlüsse hp ben die Verfasser die kaolinanreichernde, montmorillonitzersetzende W i r k u n g der durch die physiologischen Effekte der Pflanzenwurzeln entstandenen рн - Verbältnisse nachge wiesen. Sie haben des weiteren Zusammenhänge zwischen den Tonmineralientypen der B ö d e n sowie der N a t u r der Unterlage (Rhyolith, Andesit, andesitische U m w a n d l u n g s produkte) gesucht und auf die bislang vernachlässigten oberflächlichen Verwitterungs erscheinungen aufmerksam gemacht.
Hozzászólás Mándy
T. — ifj. Ö t v ö s E.: A nyirokkérdés és a felszíni mállás c. dolgozathoz.
A nyirokkérdés újravizsgálata fontos és időszerű feladat. Szükség van a nyirokmegjelölés fogalmi leszűkítésére és p o n t o s meghatározására. Az, hogy a nyirok elnevezés — sajnos éppen a névadó kezdeményezésére — előbb az üledékes képződményeken ki a l a k u l t mállási kéregre, sőt a helybenmaradás k r i t é r i u m á n a k elvetésével mindenfajta málladékra, sőt deluviumra is kiterjedt, sajnálatos t é n y . M á n d y T. — Ö t v ö s E . vizsgálatai k o m o l y figyelmeztetést jelentenek arra vonatkozóan, hogy az eruptív kőzetek felszínén kialakuló mállási kéreg elterjedését és keletkezési feltételeit komolyan újravizsgáljuk. Valószínű, hogy ezek a n y i r o k n a k t u l a j d o n í t o t t klíma jelzést nem fogják megerősíteni, az is lehetséges, h o g y a kőzet előze t e s átalakulása a nyirok-jellegű mállás előkészítésében fontos szerepet játszik, d e a ki fejezés teljes száműzése a szakirodalomból, eddig még n e m látszik kellőképpen alá t á m a s z t o t t n a k . A nyirokkérdés vizsgálatát, teljes szelvények részletes elemzését, T o k a j hegységi feldolgozásukkal kapcsolatban t e r v b e v e t t ü k , ennek alapján reméljük állást t u d u n k foglalni a képződmény eredete és az elnevezés t o v á b b i leszűkített értelemben való alkalmazása tekintetében. Előzetesen a sárazsadányi Rudnokról g y ű j t ö t t 3 nyirokminta vizsgálati eredményeit közöljük. A gyűjtés helye szőlőparcella szerint egyezik S z a b ó nyiroktípusának szár m a z á s i helyével. Az andezitből álló R u d n o k oldalán a t e t ő andezitkibúvásától távolodva b a r n a , sötétbarna, m a j d fekete (de semmiesetre sem vörös) nyirok t a l á l h a t ó . A szín G u z у К . - n é vizsgálata szerint a nyirok szervesanyag t a r t a l m á v a l arányos:
1. b a r n a nyirok 2. s ö t é t b a r n a nyirok 3. fekete nyirok
Szerves С 0,42 0,57 2,76
Ugyanezen m i n t á k DTA-vizsgálata S z é k e l y Ágnes szerint az alábbi e r e d m é n y t szolgáltatta: 1. montmorillonit, kaolinit, sziderit jelentős mennyiségben, 2. montmorillonit, kaolinit, sziderit kisebb mennyiségben, 3. montmorillonit, kaolinit, sziderit legkisebb mennyiségben. A megközelítő ásványos összetétel összhangban v a n a feküandezitből való szár m a z t a t á s s a l és a közvetlen mállástermékek fokozatos csökkenése lejtőmenti áthalmozód á s n a k és talajosodásnak tulajdonítható. Újszerű a d a t a sziderit jelenléte, ami karbonát o s o d o t t andezitből való származásra utal. Pantó Gábor
4*
