A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve betűrendes repertóriuma 1975 – 2012 (A 2012-es volt az utolsó megjelent kötet) A Nógrád megyei múzeumok V. ötéves terve. (1976-1980). 1976. 332-342. Á. VARGA László lásd VARGA László, Á. AGÓCS Attila: Észak-Nógrád mezomuzeális korszaka. 2009. 265–286. AGÓCS Attila: Hulita Vilmos, a füleki gyár változó életlehetőségekhez alkalmazkodni tudó igazgatója. 2008. 9–23. ANGYAL László – KERÉNYI Éva: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig. 2012. 223–252. B. KOVÁCS István lásd KOVÁCS István, B. BABUS Benjámin Bence – CSIRKE Péter – CSORBA Máté – TÓTHFALUSI János Péter: Salgótarján 1956-ban. Interjú T. Kerner Edittel. 2011. 259–263. BADIN Ádám – FÁBIÁN Edit: „Palócország – Meseország” – Palóc mesemondó verseny. 2002. 445-453. BAGYINSZKY Istvánné – BALOGH Zoltán: „Csináljunk együtt múzeumot!” Évek és emlékek – Fejezetek Salgótarján 85 éves városi múltjából. 2007. 298–307. BAGYINSZKY Istvánné: Mikszáth relikviák a nógrádi múzeumokban. 1995. 211-221. BAGYINSZKY Istvánné: Mikszáth relikviák a nógrádi múzeumokban. 1995. 211-221. BAKÓ Ferenc: Egykori pályatársam, Manga János. 1996-97. 207-212. BAKÓ Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban. 1977. 95-146. BALÁZS László: A salgótarjáni Chorin Ferenc Gimnázium története (1923-1940.) 1977. 257-273. BALÁZS László: Adatok a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság salgótarjáni iparostanonc-iskolájának történetéhez. 1980. 161-176. BALÁZS László: Adatok és összefüggések a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű salgótarjáni (acélgyári) népiskolájának történetéhez (1870-1920). 1978. 143-156. BALÁZS László: Adatok és összefüggések a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság salgótarjáni (acélgyári) nép (elemi) iskolájának történetéhez (1920-1948). 1979. 117-138. BALÁZS László: Az Etes környéki bányamunkásság művelődési lehetőségei. 1980. 420-425. BALÁZS László: Nógrádi László (1871-1939). 1975. 209-220.
BALOGH Zoltán – BAGYINSZKY Istvánné: „Csináljunk együtt múzeumot!” Évek és emlékek – Fejezetek Salgótarján 85 éves városi múltjából. 2007. 298–307. BALOGH Zoltán: „Dalra, dalra, ünnepeljünk hát!” A salgótarjáni acélgyári olvasóegylet dalkörének emlékei 1923–1942. 81–103. BALOGH Zoltán: „Isten áldd meg a tisztes ipart!” A Pásztói Ipartestület zászlója. 2007. 104–117. BALOGH Zoltán: „Nyelvében él a nemzet”. A magyarságtudat hirdetése a salgótarjáni acélgyári olvasóegylet zászlaján. 2010. 43–59. BALOGH Zoltán: Adatok Salgótarján r.t. város kereskedésének történetéhez. 1989. 243-252. BALOGH Zoltán: Egy losonci vaskereskedő útja az önállósodásig. 1999. 40. BALOGH Zoltán: Egy város a forradalomban. Losonc, 1849. 1998. 63-75. BALOGH Zoltán: Honismerő törekvések – a várossá fejlődő Salgótarján idegenforgalmi élete. 1991. 87-100. BALOGH Zoltán: Kaszinók, vendéglők, kocsmák. A társasági élet színterei Salgótarjánban 1900-1945. 1996-97. 103-118. BALOGH Zoltán: Kiss mama vendéglője. 1992-1993. 255-264. BALOGH Zoltán: Mozaik Salgótarján r. t. város kezdeti kereskedésének történetéhez. 1990. 313-320. BALOGH Zoltán: Nagyoroszi zászlók a Nógrádi Történeti Múzeum tárgyi gyűjteményében. 2003-2004. 101-133. BALOGH Zoltán: Társasági élet a salgótarjáni vendéglőkben. 1995. 61-77. BALOGH Zoltán: Út a forradalomba. A mindennapok és a közélet emlékei Nógrádban 1945–1956. 1956-os emlékkiállítás a Nógrádi Történeti Múzeumban. 2006. 246–258. BALOGH Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946. 2012. 173–198. BALOGH Zoltán: Vendéglős kongresszusok Magyarországon 1885-1939. (Kutatási összegzés). 2000. 79-93. BALOGH-LÁSZLÓ Emese: A salgói vár kora újkori kerámiaanyaga. 2012. 65–104. BARÁTHI Ottó: Az 50 éves Nógrádi Történeti Múzeum a sajtóban. 2009. 141–168. BARÁTHI Ottó: Emlékezés az első salgótarjáni múzeumigazgatóra, dr. Gajzágó Aladárra (1922–2011). 2011. 243–258. BELITZKY János: Az 1200 fős nógrádi önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj felszereléssel való ellátása (1848. augusztus 21. szeptember 13.) 1984. 39-62. BELITZKY János: az 567-568. évi avar honfoglalók hely-, személy- és egyéb név hagyományának kérdése. 1989. 19-41. BELITZKY János: Észrevételek és feltételezések a Palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez. 1978. 73-113. BELITZKY János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása. 1980. 297-354. BELITZKY János: Miskolczy-Simon János Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka. 1982. 243-265.
BENCZÉDI László: A bujdosó nemesség társadalmi-politikai arculatának változásai (az 1670-es és 1680-as években) 1981. 4150. BENDA Kálmán: A magyar köznemesség művelődési törekvések a XVIII. században. 1981. 87-92. BENE Kálmán: Madách-filológia. 1992-93. 165-267. BERCSÉNYI Kinga: Szécsény kora újkori temetője. 2010. 151–166. BERECZKY Lóránt: A megyei múzeumi szervezet képzőművészeti gyűjteménye. 1975. 65-68. BÓDI Györgyné – PÁLMAINÉ MOLNÁR Marianna: Horváth István publikációs tevékenysége 1969-1999. 1999. 7-17. BÓDI Györgyné: Nyomdák, sajtó, könyvkiadás Salgótarjánban a kezdetektől 1945-ig. 1996-97. 85-94. BÓDI Zsuzsanna: Belitzky János múzeumigazgató (1963–1969) iratainak feltárása a Nógrád Megyei Levéltárban. 2009. 75–93. BODNÁR Katalin: Kályhacsempék Nógrád megyéből I. Szécsény Mezőváros XV-XVI. századi kályhacsempéi. 1988. 9-24. BONA Gábor: A 48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei. 1998. 9-47. BONA Gábor: Nógrád megyei 1848-as honvédek nyomában. 1985. 35-59. BOZÓ Gyula: 1956 egyetemista szemmel. (A 2000-ben megjelent napló folytatása.) 2003-2004. 315-335. BOZÓ Gyula: 1956 egyetemista szemmel. (A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. és XXVII-XXVIII. kötetében megjelent napló folytatása) 2006. 79–97. BOZÓ Gyula: 1956 egyetemista szemmel. 2000. 181-195. BOZÓ Gyula: Tizen. 1989. 271-284. CZIPÓNÉ ANGYAL Erzsébet: Belitzky János műveinek bibliográfiája. 1989. 9-17. CS. SCHWALM Edit lásd SCHWALM Edit, Cs. CS. SEBESTYÉN Kálmán lásd SEBESTYÉN Kálmán, Cs. CSEPLÁK György: A salgótarjáni Pécskő hegyről származó, késő rézkori edénydarabokon megfigyelt emberi ujjlenyomatok és ujjbegy-köröm benyomatok archaeodactyloscopiai összehasonlító vizsgálata. 1975. 197-206. CSIRKE Péter – BABUS Benjámin Bence – CSORBA Máté – TÓTHFALUSI János Péter: Salgótarján 1956-ban. Interjú T. Kerner Edittel. 2011. 259–263. CSISZÉR Dóra: Az iskolai női kézimunka-oktatás története Magyarországon. 2001. 153-157. CSONGRÁDY Béla: A művészet segít embernek maradni. Salgótarján színházi életéről. 1996-97. 95-102. CSONGRÁDY Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében. 1975. 181-195.
CSORBA Máté – BABUS Benjámin Bence – CSIRKE Péter – TÓTHFALUSI János Péter: Salgótarján 1956-ban. Interjú T. Kerner Edittel. 2011. 259–263. DÉVÉNYI István: Csohány Kálmán grafikái. 1976. 298-320. DOBROSSY István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolcon a kiegyezéstől a trianoni döntésig. 1996-97. 57-60. DOMOKOS Alajos: A múzeumi szervezet kiadványai. 1979. 341-346. DRAVECZKY Balázs: Gondolatok a múzeumi közművelődésről. 1975. 243-254. DUPÁK Gábor: Az MKP Salgótarjáni Szervezetének irata. Adatok és források Salgótarján 1945-1948 közötti történetéhez. 1996-97. 137-153. DUPÁK Gábor: Termelőszövetkezetek szervezése Nógrád megyében 1948 és 1954 között. 1998. 213-220. FÁBIÁN Edit – BADIN Ádám: „Palócország – Meseország” – Palóc mesemondó verseny. 2002. 445-453. FÁBIÁN József: Salgótarján térképeken. 2011. 223–241. FARAGÓ Zoltán: Magánmúzeumok Nógrád megyében. 2009. 287–295. FEJŐS Zoltán: A regionalizmus kérdései és az „új palóckutatás”. 2002. 333-344. FELD István: Jelentés a salgói vár 1981-83. évi régészeti kutatásairól. 1984. 213-264. FERENCZINÉ SEDLMAYR Krisztina: Polgári textíliák feliratai a 19-20. században. 2001. 159-163. FLÓRIÁN Mária: Gerezna. 2005. 157–169. [öltözködés, 16-17. század] FODOR Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez. 2003-2004. 81-100. FODOR Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története. 2007. 118–156. FODOR Miklós Zoltán: Élet a Bulgárföldön (A zagyvapálfalvai bulgárkertészek). 2012. 199–222. FODOR Miklós Zoltán: Levente egyesületek Salgótarjánban (1924–1939). 2011. 105–125. FODOR Miklós Zoltán: Nógrád megyei volt nyilas párttagok az állambiztonsági szervek látókörében. 2006. 52–65. FODOR Miklós Zoltán: Nyilaskeresztes pártok jelenléte az 1930-as évek Nógrád megyéjében. 2005. 119–135. FORGÁCS Ákos: Miért éppen „Palócgazda”? 2002. 458. FÖLDI István: A „Tereskei leánynépfőiskola” története (1945-1946). 1989. 327-340. FRIVALDSZKY János, id.: A rajeci völgy betelepülése és középkori története. 2007. 38–64. FÜGEDI Márta: Manga János kutatásai a pásztorművészet terén. 1996-97. 165-169. FÜLÖP Géza: A köznemesség műveltségének olvasmányháttere a felvilágosodás idején és a reformkorban. 1981. 103-111. GAJÁRY István: A budai gyáripar a reformkorban. Gyárnokok a város társadalmában. 1989. 145-157.
GÁL Erika, HÍR János, KESSLER Eugén, KÓKAY József, MÉSZÁROS Lukács, VENCZEL Márton: A Mátraszőlős 1. lelőhely középső miocén ősmaradványai. 1999. 41-48. GÁSPÁR János: A temesvári önkéntesek. 1985. 157-181. GAZSI József: A két Huszár. 1987. 361-372. GRIN Igor: Egy sarkadi mesemondó. 1999. 49-57. GUBA Szilvia: A Pilinyi kultúra temetkezései Bercel-Sáfrányhegy II. lelőhelyén. 2008. 73–98. GYIVICSÁN Anna: Manga János és a magyarországi szlovákok kultúrája. 1996-97. 171-177. GYURKÓ György: A népi átkok orvosi magyarázatáról. 2002. 431-434. H. SZABÓ Ágnes lásd SZABÓ Ágnes, H. HÁLA József: Hangyatojás-gyűjtögetés. 1990. 247-268. HANDÓ Péter: Hagyatékból szerkesztve. Adalékok Marschalkó Zsolt (1962–2008) Viking című posztumusz kötetéhez. 2012. 293–306. HARTH Tamás: 100 év falragaszai. A Palóc Múzeum plakátgyűjteményének 1848–1947 közötti anyagáról. 2007. 184–194. HARTH Tamás: Adatok Balassagyarmat szőlő és bortermelésének történetéhez. 2003-2004. 119-133. HARTH Tamás: Fejezetek az 1920-as nemzetgyűlési választások Nógrád megyei történetéből: A balassagyarmati választókerület. 2006. 66–78. HAUSEL Sándor: „Micsoda büjölést, bájolást tud hozzája?” (Kilenc Nógrád megyei boszorkányper. 1987. 311-335. HAUSEL Sándor: A keresztnévadás Pásztón a 18. sz. első felében. 1992-1993. 103-118. HAUSEL Sándor: A selyemhernyó-tenyésztés története Nógrád megyében 1765-1945. 1984. 23-38. HAUSEL Sándor: A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum közművelődési tevékenysége a rendszerváltozás körüli években. 2009. 325–329. HAUSEL Sándor: Orvosok a 18. Századi Nógrád megyében. 1989. 85-98. (Hermann András, Neuhold János Jakab, Perliczi János Dániel*, Lipszky Pál) HAUSEL Sándor: Pásztó lakóinak névtára az 1688-1720 közötti időszakból. 1990. 37-73. HAUSEL Sándor: Szécsény, Vár utca 13. Adatok a Forgách kastély huszadik századi történetéhez. 1995. 273-281. HAVASSY Péter: Hont és Nógrád vármegye nádori közgyűlései a XIV-XV. században. 1989. 45-57. HÉJJ Csaba – ŐZE János: Adatok az „elfelejtett nógrádi költőnő”, Ferenczy Teréz életrajzához. (Forrásközlés) 1976. 343-352. HÉJJ Csaba: Harminc év régészeti kutatásai Nógrád megyében (1945-1975). 1976. 245-261.
HELLEBRANDT Magdolna: Nógrád megye kelta-kori leletei. 1991. 137-159. HENKEY Gyula – KÁLMÁN Sándor: Adatok Nógrád megye népességének etnikai embertani vizsgálatához. 1976. 183-243. HÍDVÁRY István: A Nógrádi Sándor Múzeum a munkások művelődéséért. 1984. 345-350. HIDVÁRY István: A Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Körének 15 éve. 1981-1995. 1995. 283-290. HÍR János – GÁL Erika – KESSLER Eugén – KÓKAY József – MÉSZÁROS Lukács – VENCZEL Márton: A Mátraszőlős 1. lelőhely középső miocén ősmaradványai. 1999. 41-48. HÍR János – KÓKAY József – MÉSZÁROS Lukács – VENCZEL Márton: Középső miocén puhatestű és gerinces maradványok a sámsonházi Oszkoruzsa-árokból. 1998. 171-204. HÍR János – MÉSZÁROS Zoltán: Megkésett emlékezés Lipthay Bélára, Nógrád megye első természettudományos muzeológusára. 1994. 157-167. HÍR János – PÁSZTI Andrea: Palaeosciurus ultimus (Mein & Ginsburg, 2002) leletek a hasznosi ősgerinces faunában (A Palaeosciurus nemzetség első előfordulása a Kárpát-medencében). 2011. 207–221. HÍR János: A bátonyterenyei (csengerházi) löszfeltárás faunavizsgálata. 1988. 429-437. HÍR János: A Kárpát-medence középső miocén rágcsálófaunáinak rövid áttekintése. 2002. 13-32. HÍR János: A Mátra és Bükk hegység fejlődéstörténeti vázlata a szarmata korszaktól a negyedidőszakig. 1990. 269-285. HÍR János: A Mátraszőlős 3. ősgerinces lelőhely késő bádeni (MN 7/8) korú rágcsálófaunája. 2010. 213–234. HÍR János: Beszámoló a pásztói múzeum által szervezett 2008. évi őslénytani ásatások eredményeiről. 2008. 148–181. HÍR János: Chalicotherium grande (BLAINVILLE, 1849) előfordulása a Nógrádszakál Párizs-völgyben. 1992-1993. 233-246. HÍR János: Egy szubfosszilis magashegyi kisemlősfauna a Középső-Toros hegységből. 1991. 345-365. HÍR János: Előzetes beszámoló a litkei Krétabánya-völgyben végzett őslénytani ásatás eredményeiről. 2006. 208–224. HÍR János: Felső miocén aprógerincesek Egyházasdengelegről. 1995. 167-200. HÍR János: Gerinces őslénytani vizsgálatok lehetőségei Nógrád megyében. 1987. 381-387. HÍR János: Mastodon arvernensis (CROIZET et JOBERT 1828) előfordulása Szátok községben. 1987. 373-379. HÍR János: Mozaikok a természettudományos muzeológia Nógrád megyei történetéből (a teljesség igénye nélkül). 2009. 197–244. HÍR János: Pliocén aprógerinces leletek az egyházasdengelegi homokbányából. 1989. 389-400. HÍR János: Potenciális korai és késő miocén ősgerinces lelőhelyek Észak-Magyarországon. 2005. 239–253. HÍR János: Új középső miocén rágcsálófaunák Észak-Magyarországról. 2001. 219-248. HORVÁTH István: A bányászattörténeti kutatás Nógrád megyei programja. 1980. 357-360.
HORVÁTH István: A bányászok sztrájkja 1940-ben a pálfalvai bányakerületben. 1991. 101-111. HORVÁTH István: A Hild-érmes város. 1990. 196-210. HORVÁTH István: A húszéves salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum feladatai napjainkban. 1979. 389-398. HORVÁTH István: A Nógrád megyei múzeumok munkája 1976-ban. 1977. 347-352. HORVÁTH István: A Nógrád megyei múzeumok tevékenysége 1976-1980. 1981. 247-257. HORVÁTH István: A Nógrád megyei múzeumok tevékenysége az V. ötéves terv első éveiben 1976-1977. 1978. 325-329. HORVÁTH István: A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében, Nógrád megyében. 1982. 189-208. HORVÁTH István: A szabálytalan ember. Gróf Forgách Simon (1669-1730) kuructábornok tanulságos életpályájának összefoglalása. 2000. 9-23. HORVÁTH István: A vármegyei közigazgatás működése az 1830-as években Nógrád megye alispánjának megítélése alapján. 1981. 181-202. (Sréter János) HORVÁTH István: A zelenei jobbágyok megmozdulása 1825-ben. 1978. 115-141. HORVÁTH István: Az 1918-1919-es forradalmak nógrádi eseményei a visszaemlékezések tükrében. 1979. 5-24. HORVÁTH István: Beata solitudo = Boldog magány. (Vonások Förster Kálmán arcképéhez) 1990. 157-171 HORVÁTH István: Bell Miklós és pártja Salgótarjánban. 1992-1993. 171-184. HORVÁTH István: Beszámoló a Nógrád megyei múzeumok 1975-ben végzett munkájáról. 1976. 322-331. HORVÁTH István: Beszámoló a Nógrád megyei múzeumok tevékenységéről 1977. 1978. 317-324. HORVÁTH István: Beszámoló a Nógrád megyei múzeumok tevékenységéről. 1980. 426-433. HORVÁTH István: Kulturális tendenciák és jelenségek Salgótarjánban 1944 és 1980 között. 1982. 371-377. HORVÁTH István: Mentalitás és mítosz. Jelenségek és összefüggések Salgótarján 20. századi társadalmi életéből. 1996-97. 1122. HORVÁTH István: Nógrád megye követutasításai az 1825-i országgyűlésre. 1989. 117-125. HORVÁTH István: Nógrád megyei múzeumok tevékenysége 1981-ben. 1982. 387-400. HORVÁTH István: Ócsai Balogh Péter. 1995. 11-31. HORVÁTH István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején. 1980. 5-34. HORVÁTH István: Sréter János 1806-1842. (Pályakép és kutatási program) 1977. 289-304. HORVÁTH István: Szellemiség és magatartás. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékezete Vahot Imre Losonczi Phőnix c. könyvében. 1998. 119-130.
HORVÁTH István: Sztranyavszky, a cár. 1994. 19-36. HORVÁTH István: Történelmi személyiség – irodalmi alak. Jókai Mór Rab Ráby (1879) regényének nógrádi vonatkozásai. [Ócsy Balogh Péter] 1999. 19-25. HORVÁTH László: A jobbágyi kolerafelkelés 1831-ben. 2000. 25-36. HRENKÓ Pál: Lányi Sámuel földmérnök. 1987. 87-117. IVÁNYI Zsuzsa: A honismereti táborok munkája Nógrád megyében. 1985. 365-367. JAKUS Lajos: Az első szlováknyelvű népiskolai rendtartás, tanterv és módszertan hazánkban 1749-ből. (Balasovitz Gábor, Szügy). 1987. 337-352. JAKUS Lajos: Cserhát-táj felekezeti iskolái Pencen (Rádon és Kosdon) 1546-1948. 1988. 133-165. JAKUS Lajos: Sisa Pista az utolsó betyár a Cserhátban. 1990341-358. JAKUS Lajos: Szécsény prókátora Buday Bolgár Pál Bolgárországtól Bolgárfaluig. 1985. 11-34. JENEI Krisztina: „Palóctudor”. 2002. 459-460. JUHÁSZ Csilla: A szerelem rossz útjai, avagy hogyan szerettek a realizmus irodalmának kiemelkedő nőalakjai? 2011. 167–178. K. CSILLÉRY Klára: Felirat a népművészetben. 2001. 137-152. K. PEÁK Ildikó lásd PEÁK Ildikó, K. KÁLMÁN Sándor – HENKEY Gyula : Adatok Nógrád megye népességének etnikai embertani vizsgálatához. 1976. 183-243. KAPROS Márta: „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben, 1985-ben. I. 1991. 207-243. KAPROS Márta: „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben, 1985-ben. II. 1994. 113-125. KAPROS Márta: „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben, 1985-ben. III. 1995. 117-127. KAPROS Márta: A dr. Kiss Péter-gyűjtemény. Nógrádi orvos magángyűjteménye a Palóc Múzeumban. 2007. 215–229. KAPROS Márta: A keresztelés szokásai az Ipoly menti falvakban. 1975. 127-167. KAPROS Márta: A matyó kézimunkák a nógrádi falvak textilkultúrájában. 2003-2004. 225-238. KAPROS Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891-1944. 2002. 193-233. KAPROS Márta: Feliratos paraszti textíliák Nógrád megyében. 2001. 165-182. KAPROS Márta: Főkötők és főkötőhasználat a Karancs vidékén. 2005. 11–31. KAPROS Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban. 1977. 147-181. KAPROS Márta: Manga János, a Palóc Múzeum etnográfusa. 1996-97. 213-219.
KAPROS Márta: Megesett lányok az Ipoly menti falvak társadalmában. 1984. 319-344. KAPROS Márta: Publikációs jegyzék 2005. 32–34. KAZARECZKI Noémi: „A mezőváros szolgálatában” Városi identitástudat egy szécsényi hivatalnok dinasztia történetének tükrében. [Niedermann család] 2011. 127–143. KAZARECZKI Noémi: „Fekete krónika”. Bűnügyek a 20. század eleji Nógrádi sajtó tükrében. 2010. 9–41. KAZARECZKI Noémi: „Ötlettől a megvalósulásig” A Kubinyi Ferenc Múzeum állandó enteriőr kiállításának készítése. 2006. 225–238. KAZARECZKI Noémi: A gótikus és a reneszánsz stílus együttélése Nógrád és Borsod megye templomépítészetében. Tereske, Egyházasgerge, Alsópetény, 2003-2004. 135-157. KAZARECZKI Noémi: A Kubinyi Ferenc Múzeum történeti gyűjteménye. 2009. 311–323. KAZARECZKI Noémi: Adalékok a Zubovics család történetéhez. [Komjáthy Jenő] 2008. 24–37. KAZARECZKI Noémi: Bertha István zeneszerző-karnagy életútja. 2005. 87–105. KAZARECZKI Noémi: Szirmay-Kalos Margit munkássága rádiós tevékenységének tükrében. 2007. 253–267. KECSKEMÉTHY Tibor: Dr. Csepreghyné Meznerics Ilona dr. nógrádi őslénytani-rétegtani kutatásai. 1978. 307-314. KECSKÉS András, L.: Lanttabulatúra – virágének (Észrevételek az Istvánffy-féle Carmina lanttabulatúrájához és egy nógrádi, ill. erdélyi virágének eredetéhez). 1985. 271-289. KERÉNYI Dániel: id. Noszky Jenő =1880-1951). 1978. 267-287. KERÉNYI Éva – ANGYAL László: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig. 2012. 223–252. KERÉNYI Ferenc: A Madách család osztályegyezsége. 1979. 181-198. KERÉNYI Ferenc: Huszonöt év a Madách-kultusz történetéből (1964-1989. 1990. 125-134. KERÉNYI Ferenc: Lisznyai Kálmán és a palóc „kelmeiség”. 1976. 281-297. KERÉNYI Ferenc: Madách Imre hagyatékának néhány filológiai problémája. 1983. 37-51. KERÉNYI Ferenc: Nógrád megye színészete, 1790-1885. (Történeti vázlat). 1987. 271-286. KERÉNYI Ferenc: Petőfi és Madách. 1998. 205-211. KERÉNYI Ferenc: Petőfi ismeretlen műve: A Salgó. 1999. 58-65. KERÉNYI Ferenc: Szemközt Madách Imre szövegével. 1995. 203-209. KERÉNYI Ferenc: Válasz Bene Kálmán változtatási javaslataira. 1992-93. 268-270.
KERÉNYI Ferenc: Velünk élő klasszikusok? (Váratlan-véletlen találkozások és tanulságaik.) 2005. 273–275. KERTÉSZ Róbert – SÜMEGI Pál: Az Északi-középhegység negyedidőszak végi őstörténete. Ember és környezet kapcsolata 30000 és 5000 BP évek között a szubkárpáti régióban. 1999. 66-93. KÉSMÁRKY István – SOLTINÉ KÉSMÁRKY Dóra – KÉSMÁRKY Mátyás: A Nógrád megyei Késmárky család krónikája. 2000. 171-180. KÉSMÁRKY Mátyás – SOLTINÉ KÉSMÁRKY Dóra – KÉSMÁRKY István: A Nógrád megyei Késmárky család krónikája. 2000. 171-180. KESSLER Eugén – GÁL Erika – HÍR János – KÓKAY József – MÉSZÁROS Lukács – VENCZEL Márton: A Mátraszőlős 1. lelőhely középső miocén ősmaradványai. 1999. 41-48. KÓKAY József – GÁL Erika – HÍR János – KESSLER Eugén – MÉSZÁROS Lukács – VENCZEL Márton: A Mátraszőlős 1. lelőhely középső miocén ősmaradványai. 1999. 41-48. KÓKAY József – HÍR János – MÉSZÁROS Lukács – VENCZEL Márton: Középső miocén puhatestű és gerinces maradványok a sámsonházi Oszkoruzsa-árokból. 1998. 171-204. KOMJÁTI Zoltán Igor: Félesélyes jóvátétel? A füleki végvári katonák által a civil lakosságtól erőszakkal megszerzett javak viszszaadásának problémája Koháry István főkapitányságának idején (1667–1682). 2012. 141–172. KÓSA László: Palócok a múltban és jelenben. Bevezető előadás. 2002. 257-261. KOSJÁN László: Losonc és Balassagyarmat vitája 1890-ben a vármegye székhelyének áthelyezése kérdésében. I. rész. 1989. 195209. KOVÁCS Anna: „Elvem élet és literatúra” (KP, avagy a Homér fordító Szabó István életelve a 19. században). 1992-93. 209222. KOVÁCS Anna: „Harci pacsirták, hadi Tacitusok”. A forradalom és szabadságharc érzelmi-lélektani közállapotának krónikája. 1998. 85-98. KOVÁCS Anna: „Literator vagy dilettant” – Szentmiklóssy Alajos 1793-1849. 1995. 79-94. KOVÁCS Anna: A bojtorjáni Mimosa. (Hesz Vilmos – Balassagyarmat) 1989. 211-224. KOVÁCS Anna: A Mikszáth családról. Az irodalmi muzeológia műhelyéből. 1988. 407-421. KOVÁCS Anna: A Nógrád megyei múzeumok könyvtárainak gyűjtőköri tervezete. 1979. 331-340. KOVÁCS Anna: A nyúllá változott jáger esete – avagy Mikszáth a jubileumáról – A kultusz első szakasza. 1994. 73-86. KOVÁCS Anna: Élet – Sors – Művészet. Balázs János szellemi hagyatéka. 1999. 94-112.
KOVÁCS Anna: Évfordulós köszöntés helyett. Nagy Iván. Néhány vonás egy tudós portréjához. 2003-2004. 7-12. KOVÁCS Anna: Fiatal demokraták erkölcsi katekizmusa – Madách Tragédiája. 2000. 95-104. KOVÁCS Anna: Mózes? Mondd, ki vagy? 1991. 317-327. (Madách Imre) KOVÁCS Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszmény bizonyítéka. 1982. 209-242. KOVÁCS Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy nemzedék műveltségének tükre. 1980. 119-134. KOVÁCS Anna: Nagy Iván, a múzeumalapító. 1985. 347-353. KOVÁCS Anna: Sexagenarius 2005. 7. (A hatvanéves dr. Kapros Márta és dr. Szvircsek Ferenc köszöntése) KOVÁCS Anna: Tények és adatok egy XIX. századi történetíró művészeti kapcsolatairól (művelődéstörténeti műhelytanulmány) (Nagy Iván). 1984. 63-100. KOVÁCS Anna: Utazás kísértetek, komédiások, különcök között. (A pályakezdő Mikszáth elbeszélései). 1990. 135-155. KOVÁCS István, B.: A palócok egy szlovák nyelvész szemével (ahogy Jozef Škultéty látta a 19-20. sz. fordulóján). 2002. 287-292. KOVÁCS János – SAY István: száz éve született Seidner Mihály. 1975. 221-231. KOVÁCS Krisztián: „Most Ludány veve által bennünket…” A Ráday család alsó ludányi históriája. 2012. 121–140. KOZÁK Éva: A hollókői vár kutatása. 1975. 23-52. KÖHLER Kitti: A Bercel-Sáfrányhegy II. lelőhelyen feltárt késő bronzkori hamvasztott temetkezések antropológiai vizsgálata. 2008. 67–72. KÖPECZI Béla: A köznemesség függetlenségi felfogása és a nemzeti királyság. 1981. 7-14. KROLOPP Endre – VIRÁG Attila: A Szirák, Dózsa György úti feltárás őslénytani vizsgálatának eredményei. 2010. 241–252. KRUNÁK Emese: Az autonóm rajzról. 1980. 211-250. KRUNÁK Emese: Kondor Béla grafikai munkássága. 1979. 139-180. KUPA László: Pulszky Ferenc emlékezete. 1996-97. 227-232. L. KECSKÉS András lásd KECSKÉS András, L. LÁSZLÓ Emese: A salgói vár kályhaszem- és kályhacsempe elemei. 2011. 179–206. LÁZÁR Katalin: A Palócföld népdalai. 2002. 409-420. LEBLANC Zsoltné: Az elfelejtett nógrádi költőnő, Ferenczy Teréz. 1975. 231-239. LEBLANCNÉ KELEMEN Mária: Adalékok a felszabadulás utáni iskolánkívüli nevelés, népművelés, szabadművelés NógrádHont vármegyei alakulásáról (1946-1950). 1989. 311-325. LEBLANCNÉ KELEMEN Mária: Adalékok a Nógrád vármegyei Madách Társaság történetéhez. 1995. 225-229.
LEBLANCNÉ KELEMEN Mária: Adalékok a szécsényi és dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig. 1987. 253-268. LEBLANCNÉ KELEMEN Mária: Adalékok Nógrád-Hont vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának utolsó éveihez, megszűnéséhez. 1988. 423-427. LEBLANCNÉ KELEMEN Mária: Bérczy János élete és munkássága. 1979. 265-290. LEBLANCNÉ KELEMEN Mária: Bocsáry Mocsáry Antal 1757-1832. 1977. 305-324. LEBLANCNÉ KELEMEN Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818-1900). 1978. 237-266. LEBLANCNÉ KELEMEN Mária: Szécsény község története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig. 1985. 123-155. LENGYEL Ágnes – LIMBACHER Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön. 2000. 105-151. LENGYEL Ágnes: A paraszti imádkozás rendje (rendszerezési szempontok és problémák) 1994. 127-137. LENGYEL Ágnes: A parasztság és az írásbeli kultúra. 2001. 191-200. LENGYEL Ágnes: A szakrális ponyvanyomtatványok jellemzői, szerepük a palóc népi vallásosságban. 2003-2004. 239-255. LENGYEL Ágnes: Búcsújáráshoz kapcsolódó ponyvanyomtatványok a nógrádi térségben. 1998. 147-168. LENGYEL Ágnes: Érsekvadkertiek a „Palóc búcsú”-n – ünnepi viseletek napjainkban. 2007. 230–246. LENGYEL Ágnes: Fejezet egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából. Napi imarend. 1989. 341-365. LENGYEL Ágnes: Fejezetek egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából. II. 1991. 285-304. LENGYEL Ágnes: Fényképről „levarrt” viseletek – kortárs ünneplő öltözetek (Iliny). 2008. 99–116. LENGYEL Ágnes: Kortárs viseletek Hollókő „színpadán”. 2006. 144–160. LENGYEL Ágnes: Rózsaszimbolika a népi imádságokban és kultuszban. 2005. 171–183. LENGYEL Ágnes: Szempontok a palóc népi vallásosság kutatásához. 2002. 375-387. LENGYEL Ágnes: Vallásos ábrázolások a Palóc Múzeum pásztorművészeti gyűjteményében. 1995. 143-156. LIMBACHER Gábor – LENGYEL Ágnes: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön. 2000. 105-151. LIMBACHER Gábor: A hazaszeretet, magyarságtudat szakrális motivációi a népi kultúrában. 1998. 131-145. LIMBACHER Gábor: A palóc régió kutatási programja a jelenben. 2002.309-332. LIMBACHER Gábor: A templombúcsúk és egyéb búcsúszerű ünnepek vázlatos története. 1995. 129-142. LIMBACHER Gábor: Búcsújáróhely a Szentpéterhegyen. 1989. 367-388. LIMBACHER Gábor: Egy nógrádi javasasszony életútja és gyógyítóvá válása. Összehasonlító néprajzi elemzés. 1994. 139-155. LIMBACHER Gábor: Képi, vizuális kultúra, írásbeli műveltség. 2001. 201-205.
LIMBACHER Gábor: Máriácska Káponkája – vázlat a népi unio-mystica egyik tárgyi megjelenéséről. 1991. 245-283. LIMBACHER Gábor: Vallási néprajz és népművészet. 1999. 113-126. LOSONCI Miklós: Réti Zoltán színes üzenete (Nógrádi gyökér-európai távlat) 1990. 9-36. MAJCHER Tamás: A Forgách-kastély. (Szécsény) 1999. 127-138. MAJDÁN Béla: Az első világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések tényleges hatása egy magyarországi határ menti megyeszékhely ipari életének alakulására. 1984. 145-170. (Balassagyarmat) MÁRKUS Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei. 1987. 39-66. MARUZS Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839-1871) 1982. 107-129. MATITS Ferenc: „Jótékonykodni sem könnyű!” – Deák Dénes nem teljesült végrendelete. A műgyűjtő kapcsolata Jánossy Ferenc festőművésszel és Samu István főorvossal. 2007. 309–317. MATITS Ferenc: A Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye. 2009. 95–139. MATITS Ferenc: A potsdami Sanssouci kastélyegyüttes Új Orangerie-palotájában található Raffaello-másolatgyűjtemény. 2006. 194–207. MATITS Ferenc: Fayl Frigyes festőművész pályaképe. 2003-2004. 159-171. MATITS Ferenc: Madarász Victor festőművész és rézárukereskedő. 2005. 203–210. MATZONNÉ BALOGH Anna: Családom. 1991. 305-316. (Madách, Bérczy család) MÉSZÁROS Lukács – GÁL Erika – HÍR János – KESSLER Eugén – KÓKAY József – VENCZEL Márton: A Mátraszőlős 1. lelőhely középső miocén ősmaradványai. 1999. 41-48. MÉSZÁROS Lukács – HÍR János – KÓKAY József – VENCZEL Márton: Középső miocén puhatestű és gerinces maradványok a sámsonházi Oszkoruzsa-árokból. 1998. 171-204. MÉSZÁROS Zoltán – HÍR János : Megkésett emlékezés Lipthay Bélára, Nógrád megye első természettudományos muzeológusára. 1994. 157-167. MILÁK Béla: A vasútépítés hőskora Nógrádban. 2007. 77–95. MOLNÁR Ildikó: A néprajztanítás története. Az oktatási rendek, tantervek és tankönyvek tükrében. 257-274. MOLNÁR Ildikó: A női alkoholizmusról egy nógrádi parasztasszony példáján. 2002. 235-252. MOLNÁR Pál: A Nógrád megyei bányamunkásság kialakulásának, harcának és életmódjának néhány kérdése a XIX. században. 1977. 211-237.
MOLNÁR Pál: Adatok a bányamunkásság létszámának, összetételének változásairól, helyzetéről, harcairól és életmódjáról 19001919 között. 1978. 25-57 MOLNÁR Pál: Beszámoló a megyei múzeumi szervezet 1974. évi munkájáról. 1975. 269-276. MOLNÁR Pál: Múzeumi szervezetünk történetének áttekintése, jelenlegi helyzete. 1975. 7-15. MOLNÁR Pál: Salgótarján társadalmi viszonyainak fejlődése 1945 és 1980 között. 1982. 363-369. MOLNÁR Pál: Tények, adatok, összefüggések Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában. 1980. 399-416. MOLNÁR Pál: Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után. 1985. 301-312. NAGY Csilla: „Az én kortársaim” Beszámoló a 2010-es Mikszáth-emlékévről. 2010. 267–271. NAGY Csilla: Bábeli történet. Nyelv, kultúra, heterogenitás Mikszáthnál. 2010. 91–96. NAGY Endre: A dzsentroid hivatalnok a Monarchia korában. 1981. 146-162. NAGY Ervinné: Tájábrázolás Madách műveiben. 1985. 183-204. NAGY I. Zoltán: Kubinyi Ferenc, a természettudós. 1980. 109-118 NAGY József Zsigmond: A köznemesi érdekérvényesítés változásai Zólyom vármegyében a XVII. század második felében. 1981. 51-60. NÉMETH Péter: Agodtól – Zámig. Egy középkori nógrádi oklevél Szabolcs megyei helynevei. 1999. 139-143. NICKEL Réka: A „rimai” identitás kialakulása / kialakítása a salgótarjáni acélgyári kolónián. 2011. 57–80. NOCIAROVÁ, Dita: Szakrális kisemlékek Nógrádban. 2008. 117–147. OBORNI Teréz: Nógrád vármegye népoktatása 177-1772. között. 1991. 9-55. ÓNODI Eszter: Skót Tragédia. 1998. 221-226. ŐZE János – HÉJJ Csaba: Adatok az „elfelejtett nógrádi költőnő”, Ferenczy Teréz életrajzához. (Forrásközlés) 1976. 343-352. PAJTÓK Ágnes: Ki kicsoda Lőcsében? – a szerepek instabilitásának vizsgálata Mikszáth Kálmán A fekete város című művében. 2002. 178– 181. PALÁDI KOVÁCS Attila: A kisnemesek utódai a paraszti társadalomban (XIX-XX. század) 1981. 163-178. PALÁDI KOVÁCS Attila: A palócok eredete, etnikai összetevői. 2002. 263-275. PALÁDI KOVÁCS Attila: Manga János, a palócság tudósa (zárszó helyett). 1996-97. 221-224. PÁLMAINÉ MOLNÁR Marianna – BÓDI Györgyné : Horváth István publikációs tevékenysége 1969-1999. 1999. 7-17. PÁLMAINÉ MOLNÁR Marianna: A Nógrádi Történeti Múzeum kiállításai (1950–2009). 2009. 169–196.
PÁLMAINÉ MOLNÁR Marianna: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1975-1994. Repertórium. 1995. 291-306. PÁLMÁNY Béla: A cserháti Szentiván nemesi községének szabályrendeletei (1734-1817). 1992-1993. 119-136. PÁLMÁNY Béla: Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez. (1333-1765). 1989. 59-84. PÁLMÁNY Béla: Hol épült fel Sztrahora vára? (A Kacsics nem Illés ága XIII. századi várépítései és a XIV. század eleji történetik néhány kérdéséről). 1985. 205-228. PÁLMÁNY Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683-1728. 1988. 167-239. PÁLMÁNY Béla: Nógrádi hallgatók a bécsi és krakkói egyetemeken a XV-XVII. században. 1995. 231-235. PÁLMÁNY Béla: Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában. (1663-1703). 1986. Palócok a múltban és jelenben konferencia előadásai 2002. 253-434. Előadók és hozzászólók: Boros Sándor, Bakó Ferenc, Balassa István, Balassa Iván, Balogh Lajos, Barabás Jenő, Barna Gábor, Borsai Ilona, Gáborján Alice, Henkey Gyula, Kapros Márta, Manga János, Martin György, Morvay Judit, Paládi Kovács Attila, Szabó László, Takács Lajos, Újváry Zoltán, Varga Marianna, Zólyomi József. 1977. PARDITKA Györgyi: Ludányhalászi-sóderbánya késő bronzkori település. 2006. 109–143. PÁSZTI Andrea – HÍR János: Palaeosciurus ultimus (Mein & Ginsburg, 2002) leletek a hasznosi ősgerinces faunában (A Palaeosciurus nemzetség első előfordulása a Kárpát-medencében). 2011. 207–221. PÁSZTI Andrea – ZENTAI Evelin: Játékos kalandozás a pásztói múzeumban: A pásztói múzeum múzeumpedagógiai fejlődése. 2009. 245–258. PÁSZTI Andrea: A kazári cápafogas réteg halmaradványai (előzetes eredmények). 2008. 182–191. PÁSZTI Andrea: Az Eger környéki oligocén tardi agyag halmaradványai. 2005. 255–272. PÁSZTI Andrea: Halmaradványok az Úrkúti Formáció képződményeiből. 2010. 235–240. PATAY Pál: Másfélszáz év régészeti kutatásai Nógrád megyében. 1975. 16-22. PEÁK Ildikó, K. – GULYÁS Gábor: „Egy képtár születése”. 2006. 239– 245. PEÁK Ildikó, K.: Egy gyűjtő portréja (Mihályfi Ernőről). 2012. 253–266. PEÁK Ildikó, K.: Egy kis „szocmodern”. Albumok a Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményében. 2005. 211– 220. PEÁK Ildikó, K.: Egy messzire szakadt magyar ajándéka. Új szerzemények a Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményében. [Berecz Antal] 2007. 282–288.
PEÁK Ildikó, K.: Földi Péter plasztikái. 2010. 97–112. PEÁK Ildikó, K.: Ideológia, politika, művészet összefüggései Salgótarjánban (1950-1980). 1996-97. 71-84. PEÁK Ildikó, K.: Iványi [Ödön]. (egy festőművészről). 2003-2004. 173-183. PEÁK Ildikó, K.: Képzőművészet, politika és közönség Salgótarjánban az 1960-as években. 1995. 107-116. PEÁK Ildikó, K.: Louis Gaulois emlékére (Gulácsy Lajosról). 2007. 247–252. PEÁK Ildikó: „Profán mítoszvágy”. Derkovits Gyula (1894-1934) Árkádia-kompozíciói a Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményében. 1994. 105-112. PEÁK Ildikó: Glatz Oszkár útja Münchentől Bujákig (1872-1958). 1992-1993. 223-232. PEÁK Ildikó: Külföldi modern képzőművészeti kiállítások és fogadtatásuk a két világháború között. 1990. 321-339. PEÁK Ildikó: Művészetpolitika és képzőművészet Salgótarjánban 1959-1989. 1991. 329-340. PERGER Gyula: Mocsáry Antal ismeretlen verse az 1816. évi napfogyatkozásról. 2012. 287–292. PETERCSÁK Tivadar: A palóckutatás célkitűzései, megvalósulása és eredményei. 2002. 293-297. PETERCSÁK Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Nógrád megyében. 2005. 77–86. PETERCSÁK Tivadar: Nemesi közbirtokosságok Dél-Hevesben. 1999. 144-152. PETRIKNÉ VÁMOS Ida: Balassagyarmat mezőváros tanácsa és tisztikara a reformkorban. 1989. 127-143. PFENING Dóra: „Egy nemzet intelligenciája csak akkora nagy, amekkorának irodalma mutatja.” [Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt] 2006. 182–193. PIRINT Andrea: A napóleoni idők tárgyi világa Mikszáth „Különös házasság”-a tükrében. 2006. 168–177. PRAKFALVI Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban. 1988. 381-406. PRAKFALVI Endre: A Nógrádi Sándor Múzeum képzőművészeti gyűjteménye. 1985. 359-360. PRAKFALVI Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története. 2012. 307–349. PRAKFALVI Péter: Jobbágyi környékének földtani, vízföldtani és őslénytani érdekességei. 2002. 33-47. PRAZNOVSZKY Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam” Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján. 2007. 9–37. PRAZNOVSZKY Mihály: † Hídváry Pisti. 2003-2004. 337-339. PRAZNOVSZKY Mihály: A Nógrád megyei középrétegek a feudalizmus kései és a kapitalizmus korai korszakában. (Kutatási tervezet). 1979. 315-330.
PRAZNOVSZKY Mihály: A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet kiadványainak repertóriuma 1960-1976. 1977. 365-388. PRAZNOVSZKY Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében. 1981. 123-146. PRAZNOVSZKY Mihály: A Palócföld folyóirat elnevezése. 2002. 435-444. PRAZNOVSZKY Mihály: A város és múzeuma. 1985. 341-345. (Salgótarján, Nógrádi Sándor Múzeum) PRAZNOVSZKY Mihály: Adalékok a múlt század első felének nógrádi történetéhez (forrásközlés) 1983. 185-211. (Nemzeti Iskola, Balassagyarmat, Városháza) PRAZNOVSZKY Mihály: Az 1822-1823. évi nógrádi rendi ellenállás története. 1987. 119-142. PRAZNOVSZKY Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban. 1988. 241-278. PRAZNOVSZKY Mihály: Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón. 1989. 225-241. (Pintér Sándor) PRAZNOVSZKY Mihály: Egy Nógrád megyei köznemes kúriájának leltára. 1981. 203-244. PRAZNOVSZKY Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében. 1982. 131-187. PRAZNOVSZKY Mihály: Egy nógrádi női szerep lehetőség Mikszáth Kálmánné emlékirata alapján. 2005. 193–202. PRAZNOVSZKY Mihály: Emlékirat Szontagh Pálról. (Forrásközlés). 1994. 87-104. PRAZNOVSZKY Mihály: Irodalmi muzeológia – irodalmi kultusz. (Madách-kultusz) 1995. 95-106. PRAZNOVSZKY Mihály: Két ismeretlen Mikszáth-levél. 161–167. PRAZNOVSZKY Mihály: Krúdy Kálmán (1832-1861). Adalékok a Krúdy család nógrádi ágának történetéhez. 1978. 157-199. PRAZNOVSZKY Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége. 1980. 35-92. PRAZNOVSZKY Mihály: Kultikus események Alsósztregován 1864-ben. (Adalék a Madách-kultuszhoz). 1992-93. 199-208. PRAZNOVSZKY Mihály: Menyőy Tolvay Ferenc végrendelete. 1985. 263-269. PRAZNOVSZKY Mihály: Mikszáth Kálmán tanárai. 1999. 153-179. PRAZNOVSZKY Mihály: Motívumok Mikszáth Kálmán 1848-as képéhez. 1998. 109-118. PRAZNOVSZKY Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos. 1984. 101-144. PRAZNOVSZKY Mihály: Nógrád megye sajtója a XIX. században. 1979. 227-262. PRAZNOVSZKY Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846-1848. 1983. 53-72. PRAZNOVSZKY Mihály: Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846-1848. PRAZNOVSZKY Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr. 1977. 325-343. PRAZNOVSZKY Mihály: Újabb adatok Kubányi Lajos életéhez és munkásságához. (Kutatási beszámoló). 1987. 353-359.
PROHÁSZKA Péter: 4–5. századi soklidusleletek Nógrád megyéből. Adatok Nógrád megye koranépvándorláskori történetéhez. 2007. 195–214. PROKOPP Gyula: Forgách Simon 1570. évi jelentése a török várakról (forrásközlés) 1977. 389-395. PUNTIGÁN József: Dokumentumok az országváltás idejéből. 2001. 9-29. PUNTIGÁN József: Kossuth és Losonc. 2002. 105-137. PUNTIGÁN József: Losonc sajtója 1918-1944. 2000. 155-170. PUNTIGÁN József: Zsidó emlékek Losoncon. 2003-2004. 299-314. PUSZTA Béla: Az önismeret közös felelősség (köszöntő). 1996-97. 9. R. VÁRKONYI Ágnes lásd VÁRKONYI Ágnes, R. RACS Csaba: A falakon innen, a sorompón túl. A város olvasata egy „munkásnő” narratív konstrukciójában. 2010. 61–79. RACS Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között. 2011. 9–30. REJTŐ István: Mikszáth Kálmán és Selmecbánya. 1982. 333-355. REZNICSEK László – VINCZE Anita: Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, Szécsény. 2002. 455-457. SALLAYNÉ Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben. 2009. 25–73. SÁNDOR Anna: A Nyitra-vidéki palóc nyelvjárások. 2002. 397-408. SÁRA János: A város gazdasági életének alakulása 1944-től 1980-ig (Salgótarján) 1982. 357-362. SAY István – KOVÁCS János: száz éve született Seidner Mihály. 1975. 221-231. SCHNEIDER Miklós: A nógrádi szénbányászat történetének levéltári forrásai. 1977. 239-256. SCHNEIDER Miklós: Bányászattörténeti információk a volt besztercebányai kapitányság iratanyagában. 1980. 361-370. SCHWALM Edit, Cs. A palóc népi táplálkozás jellemzői a 19-20. század fordulóján. 2002. 421-429. SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: „…és múzeum.” (Múzeumalapítási kísérletek Salgótarjánban.) [Förster Kálmán, Dornyay Béla] 2009. 9–24. SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: „Fekete csütörtök”. (Salgótarján, 1905.). 1994. 9-18. SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: A falu története Szuhahuta emlékezetében. 1990. 289-299. SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: A köz- és magánszféra határán. A civil társadalom néhány elemének változása Salgótarjánban. 199697. 39-56. SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: A trianoni béke hatása Nógrád megyében. 1991. 57-66. SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: Adalékok másfél évtizedhez. Dornyay Béla Salgótarjánban. 2012. 9–16.
SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: Arcképvázlat a naplóíróról. (Tóth Gyula). 1995. 49-60. SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: Egyesületek alakulásának néhány tendenciája Nógrád megyében, a dualizmus időszakában. 19921993. 161-170. SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: Salgótarján fejlődése 1958-1968. 1990. 183-195. SEBESTYÉN Kálmán, Cs.: Vármegye a forradalomban. Feladatok, problémák a közigazgatás működtetésében 1848-ban. 1998. 49-61. SELMECZI KOVÁCS Attila: A palócok kutatása a kezdetektől napjainkig, különös tekintettel Reguly Antal tevékenységére. 2002. 277-286. SHAH Gabriella: A pásztói képzőművészeti gyűjtemény. Csohány Kálmán, Hincz Gyula, Gerzson Pál, Kmetty János, Bartha László, Kokas Ignác, Scholz Erik, Miháltz Pál, Szabó Vladimir, Feledy Gyula,Kass János, Reich Károly, Pátzay Pál, Pató Róza, Nagy András, Asszonyi Tamás. 2003-2004. 185-202. SHAH Gabriella: Az ikon deszakralizálódása. Uitz Béla és az orosz avantgárd. 2012. 267–286. SHAH Gabriella: Bátki József szakrális alkotásai Salgótarjánban. 2011. 145–165. SHAH Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészet történetében az államalapítástól napjainkig. 2010. 113–149. SHAH Gabriella: Egy képíró a varázsvölgyből – Gaál István életútja. 2007. 268–281. SHAH Gabriella: Gaál István és a Palóc Filmarchívum. 2009. 259–264. SHAH Gabriella: Profán mítoszok. Fürjesi Csaba művészete. 2008. 38–45. SHAH Gabriella: Részletek Csohány Kálmánné és Csohány Kálmán levelezéséből. 2005. 221–238. SIMÁN Katalin: Irányzatok az őskor legkorábbi szakaszainak kutatásában. 1995. 157-165. SIMÁN Katalin: Kőeszközök Litkéről. 1979. 369-382. SIMÁN Katalin: Őskori leletek Nógrád megyében. 1992-1993. 247-254. SIMON Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében. 1988. 103-131. ŠOKA, Milan: Kiadói tevékenység Besztercebányán. 1996-97. 61-64. SOLTINÉ KÉSMÁRKY Dóra – KÉSMÁRKY Mátyás – KÉSMÁRKY István: A Nógrád megyei Késmárky család krónikája. 2000. 171-180. SOMLYÓI TÓTH Tibor: Gimesi és Gácsi gróf Forgách Simon I. (sziluettvázlat) 1984. 9-22. SOÓS Virág – VONSIK Ilona: Új szerzeményeink, leletmentés, 1978. 331-336.
SOÓS Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról. 1982. 7-46. SOÓS Virág: Kubinyi Ferenc, a régész. 1980. 93-108. SOÓS Virág: Régészeti kutatások Nógrád megyében 1976-1978. 1979. 347-368. SPÁCZAY Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában. 1983. 73-110. STAUD Géza: Az ember tragédiája színrevitelének néhány kérdése. 1983. 111-120. STEIB Janka: A bányász identitás hagyományos elemeinek történeti vizsgálata a bányászat fellendülésétől hanyatlásáig Salgótarjánban és környékén. 2010. 189–212. SUBA János: A magyar–csehszlovák határszakasz határköveinek története 1921-1955. 2001. 31-49. SUBA János: A magyar–csehszlovák határszakasz határköveinek története 1938-ban. 2002. 139-160. SUBA János: Az első magyar–szlovák határ leírása. 2003-2004. 61-80. SÜMEGI György. „Tollhegyre venni jólesik”. Szalay Lajos levelezése Domokos Jánossal. 1995. 251-271. SÜMEGI Pál – KERTÉSZ Róbert: Az Északi-középhegység negyedidőszak végi őstörténete. Ember és környezet kapcsolata 30000 és 5000 BP évek között a szubkárpáti régióban. 1999. 66-93. SZABAD György: A kisnemesség társadalmi és politikai állása a reformkorban. 1981. 113-122. SZABÓ Ágnes, H.: A horpácsi Mikszáth-emlékház kiállításáról. 1984. 351-359. SZABÓ Ágnes, H.: A horpácsi Mikszáth-emlékház kiállításáról. 1984. 351-359. SZÁRAZ M. György: Teleki László politikai nézeteinek alakulása 1848 márciusától szeptemberéig. 1987. 143-155. SZATHMÁRY László: A szécsényi foramen magnum-trepanált koponya. 1978. 227-233. SZIRÁCSIK Éva: „Az Isten tudgya minémő változássok léhetnek.” Bajthay István ismeretlen levelei Koháry Istvánhoz (1711– 1713) 2008. 208–224. SZIRÁCSIK Éva: A Koháryak építkezései a Nógrád, illetve Heves és külső-Szolnok vármegyei birtokaikon a 18. század első harmadában. 2010. 81–90. SZIRÁCSIK Éva: A Nógrád megyei muzeális intézmények pályázati fejlesztései (2009–2013). 2012. 43–64. SZIRÁCSIK Éva: Egy jól megünnepelt évforduló. A Nógrádi Történeti Múzeum és a helyi társadalom. 2010. 273–280. SZIRÁCSIK Éva: Salgótarján város az első polgármestere, dr. Förster Kálmán szemével. 2011. 31–56. SZIRÁCSIK Éva: Személyes kapcsolatok hatása a Rákóczi-kori Nógrád vármegye hivatalos ügyintézésére. 2007. 65–76. SZLUHA Márton: A Szluha család Salgótarjánban. 2001. 51-61. SZOMBATHY Viktor: Családi visszaemlékezés féle Mikszáthékról. 1987. 287-310.
SZOMSZÉD András: A kisterenyei szénbányászat kezdetei 1896-ig. 1995. 237-249. SZOMSZÉD András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében (17. sz. második felétől a 19. sz. közepéig). 1987. 157-208. SZOMSZÉD András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népiskolai törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1868-1946. 1989. 285-309. SZOMSZÉD András: bányatársulati iskolák Salgótarjánban 1871 és 1946 között. 1996-97. 119-130. SZOMSZÉD András: Jobbágyiskola, jobbágyiskolázás Kisterenyén a Canonica Visitatiok tükrében. 1985. 291-300. SZOMSZÉD András: Nagybátony alsófokú népoktatásának vázlatos története a 18. századtól az államosításig. 1992-1993. 185198. SZŰCS László: Beszámoló az I. nógrádi honismereti ifjúsági tábor szervezési és módszertani tapasztalatairól. 1977. 353-364. SZVIRCSEK Ferenc: A balassagyarmati „szűr posztó csinálás intézete” (adatok Nógrád megye ipartörténetéhez. 1980. 135-160. SZVIRCSEK Ferenc: A bányászati nyersanyagkutatás (barnakőszén és lignit) és a bányaművelés története Nógrád megyében a 19-20. században. 1992-1993. 137-160. SZVIRCSEK Ferenc: A farkasvölgyi üveghuta leltára (forrásközlés) 1983. 213-228. SZVIRCSEK Ferenc: A fejlesztés és megtorpanás évei. („Minden bányásznak hazafias kötelessége teljesítenie a terveket”) 2006. 9–51. SZVIRCSEK Ferenc: A Losonci Bőrgyár (1845-1854). (Adatok Nógrád megye ipartörténetéhez.) 1978. 59-72. SZVIRCSEK Ferenc: A nógrádi szénbányászat az első ötéves terv időszakában (1950–1954) 2005. 35–65. SZVIRCSEK Ferenc: A nógrádi szénbányászat újjáépítésének időszaka, 1945-1949. Részlet az Új bányászkönyv címmel készülő monográfiából. 2003-2004. 15-60. SZVIRCSEK Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüveggyár I. 1892-1928. Alapítástól a tőkés gazdasági világválságig. 1988. 279-325. SZVIRCSEK Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüveggyár II. A Salgótarjáni Palackgyár Rt. a tőkés gazdasági világválság éveiben (1929-1933). 1991. 67-87. SZVIRCSEK Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüveggyár III. 1994. 51-72. SZVIRCSEK Ferenc: A szénbányászat és az urbanizáció kapcsolata Salgótarjánban. 1996-97. 23-38. SZVIRCSEK Ferenc: A szénbányászat hatása Salgótarján fejlődésére. 1985. 369-372. SZVIRCSEK Ferenc: A védőszentek kultusza a nógrádi bányavidéken. 2000. 49-61. SZVIRCSEK Ferenc: Adatok egy urbanizálódó település „munkásjóléti intézményei” kialakulásához. 1984. 193-212.
SZVIRCSEK Ferenc: Adatok Nógrád megye 18-19. századi ipartörténetéhez, különös tekintettel a vasgyártásra. 1987. 67-86. SZVIRCSEK Ferenc: Az etesi bányavidék. 1980. 371-398 SZVIRCSEK Ferenc: Az ipartörténet-muzeológiai kutatás módszertani problémái, különös tekintettel a bányászattörténeti kutatásra Nógrád megyében. 1979. 307-314. SZVIRCSEK Ferenc: Az üveggyári munkások életviszonyainak és politikai mozgalmainak alakulása Nógrád megyében. 1978. 525. SZVIRCSEK Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken. 2001. 63-96. SZVIRCSEK Ferenc: Elfelejtett üveghuták. 1989. 159-174. SZVIRCSEK Ferenc: Igazgatósági elnök, mint „jószándékú dilettáns”. Gróf Forgách Antal. (1819-1885). 1999. 180-188. SZVIRCSEK Ferenc: Kiállítás után… (Gondolatok a bányászattörténeti kiállítás tapasztalatairól). 1977. 275-285. SZVIRCSEK Ferenc: Megkopott a fekete gyémánt fénye. A nógrádi szénmedence a III. ötéves (1966–1970) tervidőszakban. 2007. 157–183. SZVIRCSEK Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867-1939) 1979. 53-116. SZVIRCSEK Ferenc: Publikációs jegyzék. 2005. 66–76. SZVIRCSEK Ferenc: Salgótarján város fejlődése 1922-1958. 1990. 173-182. SZVIRCSEK Ferenc: Szénbányászat a Kürtös-patak völgyében. 1995. 33-48. SZVIRCSEK Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról. 1985. 61-96. SZVIRCSEK Ferenc: Törzsgárda létrehozására irányuló kísérletek a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. munkáspolitikájában (kutatási tématerv). 1990. 301-312. SZVIRCSEK Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében. 1982. 47-106. SZVIRCSEK Ferenc: Zemlinszky Rezső. Egy bányagyakornok nemzetőr útja a bányaigazgatóságig. 1998. 77-83. TANKÓ Károly: Egy díszített kelta kardhüvely Balassagyarmatról. 2003-2004. 217-224. TANKÓ Károly: Kelta üvegkarperecek Szurdokpüspökiből és Gyöngyöspatáról. 2006. 98–108. TANKÓ Károly: Pásztó-Csontfalva. Előzetes jelentés a 21-es út négysávosítását megelőző régészeti feltárásról. 2005. 137–145. TARI Lujza: Manga János hangszeres népzenegyűjtései: 1959-1977. 1996-97. 179-205. TARI Lujza: Nógrád megye népzenéjének 20. századi gyűjtői. 2002. 161-191. TÁRNOKI Judit: A csitári későbronzkori bronzlelet. 1987. 11-38. TÁRNOKI Judit: Régészeti kutatások Nógrád megyében (1979-1981). 1982. 381-386.
TÁTRAI Zsuzsanna: Manga János, a szokáskutató. 1996-97. 159-164. TAXNER-TÓTH Ernő: A Mózes dráma színpadi élete. 1983. 121-138. (Madách Imre) TELEK Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsidóság történetéhez (1725-1848). 1989. 99-115. TORONYI Judit: Választások a dualizmuskori sajtóban. 2007. 96–103. TÓTH Tamás: A városfejlődés két útja Nógrád megyében: Balassagyarmat és Losonc a XIX-XX. század fordulóján I. 2000.6378. TÓTH Zsuzsanna: „Mit játszódjunk…?” Múzeumpedagógiai tapasztalatok a Palóc Múzeumban. 2008. 192–207. TÓTH Zsuzsanna: Egy látogatottsági felmérés tapasztalatai. Palóc Múzeum, 2005. július–szeptember. 2006. 259–268. TÓTH Zsuzsanna: Társadalmi integrációt segítő foglalkozások a Palóc Múzeumban. 2007. 289–297. TÓTH, Dezier: Besztercebánya 1944-ben. 1996-97. 131-136. TÓTHFALUSI János Péter – BABUS Benjámin Bence – CSIRKE Péter – CSORBA Máté: Salgótarján 1956-ban. Interjú T. Kerner Edittel. 2011. 259–263. TYEKVICSKA Árpád: Helynevek, pecsétek, címerek – A jelképek változása Balassagyarmat példáján. 1991. 113-136. UJVÁRY Zoltán: Adalékok a gömöri palócok Luca-napi szokásaihoz. 1999. 189-192. UJVÁRY Zoltán: Gyulai Pál két versének folklór párhuzamai. 2005. 185–191. V. BENE Orsolya lásd Vágvölgyiné Bene Orsolya VADAY Andrea – HANCZ Erika: Középkori temető és telep részlete Balassagyarmaton. 2002. 49-80. VADAY Andrea: „Kincsek a föld alatt”. Újabb kutatások a Zagyva-völgyben. 2009. 297–309. VADAY Andrea: Előzetes jelentés a Salgótarján, Ipari Park II. régészeti feltárásáról. 2001. 209-216. VADAY Andrea: Kazár. (többkorszakú régészeti lelőhely feltárásának előzetes jelentése) 2003-2004. 203-216. VADAY Andrea: Kazár. (többkorszakú régészeti lelőhely feltárásának előzetes jelentése II.). 2005. 147–156. VÁGVÖLGYINÉ BENE Orsolya: A békepárt megítélése a dualizmus korában. 2000. 37-47. VÁGVÖLGYINÉ BENE Orsolya: Békepártiak önmagukról. 2001. 97-112. VÁGVÖLGYINÉ BENE Orsolya: Egy inas visszaemlékezései az első világháború idejéből. 2005. 107–117. VÁGVÖLGYINÉ BENE Orsolya: Nógrád megye országgyűlési követeinek alsóházi felszólalásai 1848 júliusa és augusztusa között. 1999. 193-207. VÁGVÖLGYINÉ BENE Orsolya: Repetzky Ferenc kormánybiztos, a seregszervező. 1998. 99-108. VALECSIK Árpád: Adatok a Nógrád megyei automobilizmus történetéhez. 1989. 253-270.
VALTER Ilona: Pásztó, a középkori mezőváros. 1975. 53-63. VARGA Lajos: A hívek kapcsolata a templommal és a lelkipásztorral Pásztón. 2002. 389-395. VARGA Lajos: Malmok a pásztói egyházban. 2002. 81-104. VARGA László, Á.: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig). 1990. 211246. VÁRKONYI Ágnes, R.: Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII-XVIII. század fordulójának köznemességi rétegeiben és a hosszú távú társadalomtörténeti fejlődés kérdései. 1981. 15-39. VÁRKONYI Ágnes, R.: Természet és társadalom. – A történeti ökológia lehetőségei. 2002. 345-373. VASS Előd: A szécsényi szandzsák 1554. évi adóösszeírása. 1992-1993. 9-101. VÉGH Miklós: Irodalomszociológiai vizsgálat a századforduló nógrádi sajtójában (előfeltevések). 1985. 361-363. VENCZEL Márton – GÁL Erika – HÍR János – KESSLER Eugén – KÓKAY József – MÉSZÁROS Lukács: A Mátraszőlős 1. lelőhely középső miocén ősmaradványai. 1999. 41-48. VENCZEL Márton – HÍR János – KÓKAY József – MÉSZÁROS Lukács: Középső miocén puhatestű és gerinces maradványok a sámsonházi Oszkoruzsa-árokból. 1998. 171-204. VEREBÉLYI Kincső: Jegyzetek a hímzésminta-kendők történetéhez. 2001. 183-189. VERES Gábor: Látogatóbarát megoldások, turisztikai lehetőségek a múzeumban a Dobó István Vármúzeum példáján. 2009. 331–340. VERES Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. 2012. 17–42. VERES György: Egy bronztál restaurálása. 1979. 383-388. VERES László: Borsod megye kisipara a 19. század végén. 1999. 208-212. VERES László: Miskolc ipara és kereskedelme az első világháborút megelőző években. 1996-97. 65-70. VIGA Gyula: Falu és külvilág. (Adatok Szendehely népének külső kapcsolataihoz a két világháború közötti időszakban. 1999. 213-224. VINCZE Anita – REZNICSEK László: Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, Szécsény. 2002. 455-457. VIRÁG Attila – KROLOPP Endre: A Szirák, Dózsa György úti feltárás őslénytani vizsgálatának eredményei. 2010. 241–252. VOIGT Vilmos: Egy új palóckutatás az új évezredben. 2002. 299-308. VONSIK Ilona – SOÓS Virág: Új szerzeményeink, leletmentés, 1978. 331-336.
VONSIK Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban 1918-1919. 1979. 25-52. VONSIK Ilona: A munkásmozgalom-történeti kutatás legújabb eredményei. 1985. 355-358. VONSIK Ilona: A munkásmozgalom-történeti kutatás. 1980. 417-419. VONSIK Ilona: a Nógrád Megyei Munkásmozgalmi Múzeum történeti dokumentációs gyűjteménye és adattári anyaga. VONSIK Ilona: Adalékok a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920-1944. 1988. 327-380. VONSIK Ilona: Adalékok a nők politikai-mozgalmi tevékenységéhez Nógrád megyében 1900-1944. 1987. 208-252. VONSIK Ilona: Böjtös Sándor (1896-1975). 1978. 289-336. VONSIK Ilona: Egy munkásdinasztia élete a XIX-XX. században. 1983. 141-164. VONSIK Ilona: Kakukk József. 1976. 265-280. VONSIK Ilona: Tények és gondolatok az 1929-es bányászsztrájkról. 1985. 97-121. VONSIK Ilona: Újabb adalékok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez (1919-1944) 1982. 267-297. VONSIK Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezete megalakulásának körülményeihez. 1918. december. 1984. 171-192. VONSIK Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez. 1980. 177-210. VÖRÖS Károly: A magyar nemesi felkelés a napóleoni háborúk korában. 1981. 93-101. WELLMANN Imre: A köznemesség gazdálkodása a XVIII. században. 1981. 61-85. ZANDLER Krisztián: Felső paleolit lelőhelyek az Ipoly mentén. 167–187. ZANDLER Krisztián: Késő középső és felső paleolit szórvány leletek Hont-Babatról. 2012. 105–120. ZANDLER Krisztián: Nyíltszíni paleolit lelőhely Erdőtarcsa-Daróci hegyen. 2008. 46–66. ZENTAI Evelin – PÁSZTI Andrea: Játékos kalandozás a pásztói múzeumban: A pásztói múzeum múzeumpedagógiai fejlődése. 2009. 245–258. ZENTAI Evelin: Miképpen kapcsolódik össze a műelemző és a gyakorlati alkotó munka? A pásztói múzeum „pásztói évszázadok” című helytörténeti kiállításának szemszögéből nézve. 2010. 253–265. ZOLNAY László: A Madách család eredete. 1983. 11-35. ZOLNAY László: A Madách család eredete. 1983. 11-35. ZÓLYOMI József Nógrád megyei paraszti kárbecslések a XVIII. sz. első feléből. 1975- 169-179.
ZÓLYOMI József. Kétbeltelkű település emlékei Sámsonházán. 1977. 183-208. ZÓLYOMI József: A Mailáth-uradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között. 1978. 201-225. ZÓLYOMI József: A Mailáth-uradalom cselédeinek viselete a két világháború között. 1979. 199-226. ZÓLYOMI József: A szendehelyi németek születési, házassági, halotti adatai 1754-1900. 1991. 161-206. ZÓLYOMI József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII-XIX. századi történetéhez. 1982. 299-329. ZÓLYOMI József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII-XIX. sz-i történetéhez. 1975. 95-125. ZÓLYOMI József: Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban. 1984. 265-318. ZÓLYOMI József: Az állattartással kapcsolatos építmények Észak-Cserhát falvaiban. 1975. 71-93. ZÓLYOMI József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között. 1980. 251-296. ZÓLYOMI József: Egy Nógrád megyei német település (Berkenye) az anyakönyvek tükrében. 1990. 75-124. ZÓLYOMI József: Nógrád megyei kereskedők leltárai a 18-19. századból 1985. 313-337. ZÓLYOMI József: Nógrád megyei malombérleti szerződések a 19. század közepéről. 2001. 113-133. ZÓLYOMI József: Nógrád megyei szlovákok népviselete. 1988. 25-101. ZÓLYOMI József: Nógrád megyei szlovákok. 1983. 165-183. ZÓLYOMI József: Pásztorok az Észak-Cserhát falvaiban. 1985. 229-259. ZÓLYOMI József: Szendehely társadalma a XIX. sz. közepétől a II. világháborúig. 1989. 175-194.
