Sajtótájékoztató 2012. június 19.
A Nógrád megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A 2011-es év a pénzügyi, gazdasági hitelválság és a középosztály megteremtésének egyidejő érvényesülésének jegyében zajlott. A gazdaságban a lakosság fizetıképes keresletét az ingatlan piaci oldalról induló 2008. évi válság, mely hazánkban gyorsan átterjedt a jórészt külföldi tulajdonban álló, saját országaikban is gondokkal küzdı, így Magyarországról forrásokat kivonni kényszerülı teljes pénzügyi hitelpiacra, beleértve a „deviza hitelnek” nevezett lefagyott lakossági hitelezéseket is. A szintén multinacionális cégek érdekkörébe tartozó összeszerelı ipar zsugorodása a beszállítóinál is kisebb teljesítményeket eredményezett. Ebben a recesszióra hajló gazdasági környezetben próbálta a pénzügyi kormányzat a lakossági fogyasztásra épülı egyéni vállalkozói kört helyzetbe hozni, melynek érdekében számos jogszabályt módosított, tett kedvezıbbé. 2011. január 1-tıl a személyi jövedelemadó mértékét egységesen 16 százalékra csökkentették, igaz az azonnali, erıteljes költségvetési bevétel csökkentı hatása miatt, az elızı kormány által bevezetett, az adóalap számításánál alkalmazott „bruttósítás” kivezetését csak két lépésben hajtja végre a kormányzat. 2011.-ben még megmaradt az 1,27-es szorzó, melyet a következı évben megfeleznek, majd 2013.ban teljesen kivezetnek. A 16 százalékos adómértéket kell alkalmazni az összevont adóalapra és valamennyi külön adózó jövedelemre is. Így tehát az egyéni vállalkozó esetében 16 százalékkal adózik az összevont adóalap részeként a költségként elszámolt vállalkozói kivét és az átalányadózás szerint megállapított jövedelem, valamint a különadózó jövedelmek között elszámolt vállalkozói osztalékalap is. (2010. évben a személyi jövedelemadó 5 millió Ft-ig 17 százalék, az e fölötti jövedelemre 32 százalék volt.) Az egységes 16 százalékos adókulcs alól kivétel a vállalkozói személyi jövedelemadó. 2010. július 1-tıl hatályos szabályok szerint a vállalkozói adóalap 500 millió Ft-ot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e fölötti jövedelemre 19 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó (szinkronban a TAO törvénnyel). Ezáltal a teljes vállalkozó körre egy alacsonyabb kulcsot eredményez, jórészt fölöslegessé téve a korábbi kivét, osztalék adó, vállalkozói szja közötti adózói döntéseket. Könnyítés az is, hogy 2011. január 1-tıl a kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást nem kell nyilvántartani és felhasználása sem kötött. Korábban a kedvezményes kulcs 2010. I. félévre visszamenıleges alkalmazásának szigorú, betarthatatlan, nehezen ellenırizhetı feltételei voltak. 2011. január 1-tıl megszőnt a vállalkozói kivét kiegészítés kötelezettsége. 2010. évben ugyanis, ha az egyéni vállalkozó által elszámolt kivét összege nem érte el a fı tevékenységre jellemzı éves díjazás összegét, ám az egyéni vállalkozónak volt vállalkozói osztalékalapja, akkor annak terhére a kivétet ki kellett egészíteni erre az összegre. Az elmúlt évek válsághatásai társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre szőkülı belföldi piacon – elsıdlegesen a lakossági ellátásban – érdekeltek. A belsı fogyasztás 2011 évben folyamatosan csökkent, elsısorban a lakossági jövedelmek infláció alatti növekedése miatt. A monetáris válság miatt 11
Sajtótájékoztató 2012. június 19. csökkent az alkalmazottak száma a KSH mérése szerint. A válság hatásait a multik a részmunkaidıben, csökkentett munkaidıben foglalkoztatottak számának növelésével, ebbıl következı alacsonyabb bérköltséggel enyhítették. A forint árfolyamának folyamatos, a gazdasági, államháztartási mutatókkal nem magyarázható gyengülése szintén fogyasztásra fordítható forrásokat vont el gazdaságból. Nógrád megyében a gazdasági teljesítménnyel rendelkezı – árbevételt kimutató, bevallást beadó – egyéni vállalkozók száma az országos tendenciákkal egyezıen folyamatosan évrılévre csökkent. 2011. évben a megyében 412 fıvel, 6,8 százalékkal kevesebb egyéni vállalkozás folytatott gazdasági tevékenységet. Országosan is 10 százalékos a visszaesés.
A fiskális politika az Egyszerősített vállalkozói adózást (EVA) választó egyéni vállalkozókat kivéve összességében kedvezıen alakult az utóbbi években, mivel személyi jövedelemadónál mérséklıdött az adóterhelés, csökkent a foglalkoztatót terhelı egészségbiztosítási alapot illetı járulék mértéke, az egyéni vállalkozói osztalékadó. Megszőnt a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO). Ez a kedvezı gazdasági környezet jelenik meg a következı grafikonon is , amely Nógrád megye egyéni vállalkozóinak egy vállalkozásra jutó, adóalapba számító bevételét jeleníti meg.
A könnyítések mellett az egyéni vállalkozások egy köre, az EVA -s egyéni vállalkozók mégis nehezebb helyzetbe kerültek. A még 2010-ben 30 százalékra emelt EVA kulcs hatása mellett ebben az évben érvényesült teljes mértékben a korábbi években hozott, fordított adózást bevezetı jogszabályi változások hatása, amely bevételi oldalon az ÁFA fel nem számítható összegével csökkentette a vállalkozás bevételét, a tételes elszámolású kör felé terelve az e körbe tartózó vállalkozásokat. 12
Sajtótájékoztató 2012. június 19. Ezen okok miatt csökkent az EVA szerint adózó egyéni vállalkozók száma. 2011. évben 15,2 százalékkal kevesebben adóztak így, mint 2010. évben. Ezzel szemben tételes költség elszámolást választók száma, csak 5,1 százalékkal esett vissza. Országos szinten is hasonlóak a tendenciák. A két index eltérését az okozza, hogy az EVA-t elhagyó egyéni vállalkozók egy része visszatért az idıközben kedvezıbbé váló tételes költségelszámolásra. Az átalányadózó egyéni vállalkozók száma az utóbbi években tovább csökkent, 2011.ben 20 százalékos volt a visszaesés. A tételes elszámolást választó egyéni vállalkozókat vizsgálva megállapítható és a válságból való lassú kilábalásra utal, hogy jövedelmezıségük 2011. évben megyei és országos szinten egyaránt javult. A bevételek kismértékő növekedésével ellentétes irányú volt az elszámolt költségek visszaesése így a megyében a vállalkozások eredménye a 2010. évi 522 millió Ft-ról 2011. évben 778 millió Ft-ra emelkedett. Megyei szinten a vállalkozói kivéttel korrigált eredmény 10,4 százalékkal nıtt. Országosan ez az eredménykategória 12,9 százalékkal magasabb az elızı évinél. (A vállalkozói kivét sajátos, a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozóknál elıforduló költségként elszámolt eleme az eredmény levezetésnek, ami egyaránt tartalmaz a vállalkozó közremőködési díját (bérét) és a vállalkozásból kivont nyereség elemet is.) Összességében kedvezı, hogy a tételes költség elszámolású egyéni vállalkozók vállalkozást terhelı adója 2011. évben a kivéttel korrigált eredménytömeghez képest csökkent, 26,6 százalékról 24 százalékra. Jövedelmezıség javulás következett be, a bevételre vetített kivéttel korrigált eredmény 8,2 százalékról 9 százalékra nıtt. Mindezek együttes hatására az egyéni vállalkozók adózott eredménye 2011. évben 14,2 százalékkal nıtt. A költségeikkel tételesen elszámoló egyéni vállalkozók 60,4 %-a mutatott ki 2011.-ben nyereséget, ez az adat egy kicsivel kedvezıbb képet mutat mint korábban, 2010.évben ugyanis még csak 59,2 % volt nyereséges.
Kedvezı jelenség, hogy a fıállású egyéni vállalkozók kivéttel korrigált eredménye nagyságrendjét tekintve 10,4 százalékkal nıtt. Szintén emelkedett az egyéni vállalkozók tiszta jövedelme (adózott eredmény + elszámolt értékcsökkenés) 6,2 százalékkal. 13
Sajtótájékoztató 2012. június 19. 2011. évben az egyéni vállalkozók által foglalkoztatottak száma a megyében 2,460 fı volt, ami - 95 fıvel (-3,7 százalékkal) kevesebb az elızı évinél. A visszaesés mértéke kicsivel meghaladja az országos átlagot (- 2,3 %) A bevallások adatai szerint a Nógrád megyei egyéni vállalkozók átlagosan 22,3 százaléka foglalkoztat alkalmazottat, vagy segítı családtagot. Ezen belül adózási formánként nagyon eltérıek az arányok. Az EVA hatálya alá tartozók majd 60, az átalányadósoknak viszont csak 4,5 százaléka adott munkát önmagán kívül másnak is. Azon tételes költségelszámolók, akiknek van alkalmazottjuk, átlagosan 2 fıt foglalkoztatnak. Az átalányadózók és az egyszerősített elszámolást választók átlagosan 1-1 fıt alkalmaznak. Továbbra is elmondható tehát, hogy az egyéni vállalkozásokra az önfoglalkoztatás a jellemzı. A foglalkoztatottak, segítı családtagok számára kifizetett átlagos jövedelem éves szinten 877.000 Ft volt a „klasszikus” tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók körében. Ez 4,9 százalékkal több az elızı évinél, ez nagyságrendjében azonos az országos átlaggal. (A 2011. évi minimálbér havi 78.000 Ft volt, ez éves szinten 936.000 Ft. Mivel az átlagbér nem éri el ezt a szintet, ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozók a bejelentett alkalmazottakat részmunkaidıben vagy tört évben foglalkoztatják.) A válság és a törvényi változások együttes hatására 2011. évben az egyéni vállalkozók 4.088 millió Ft-ot fizettek be SZJA, ÁFA, EVA adónemre, valamint TB járulék és EHO címén, amely a megyei kiemelt adóbevétel 11 százalékát tette ki. A 2011.évi kiemelt adóbevételek együttesen -10,4 százalékkal alacsonyabbak a 2009. és -1,6 százalékkal a 2010. évinél. Nógrád megyében a legnagyobb bevallott összjövedelmet 149 millió Ft–ot egy mezıgazdasági tevékenységet folytató vállalkozó érte el, a megye elsı tíz legnagyobb összjövedelmet kimutató vállalkozója is ebbıl az ágazatból került ki (Gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése) A legnagyobb árbevételt, 444 millió Ft-ot, egy személygépjármő kereskedı tevékenységet folytató vállalkozó érte el, míg a legnagyobb nyereséget, 4.133 ezer Ft-ot, egy ingatlan ügynöki tevékenységet folytató vállalkozó vallott.
14
Sajtótájékoztató 2012. június 19.
Kiemelt adó- és járulék bevételek 2012. 1-5. havi alakulása A kiemelt adóbevételek alakulásánál hosszabb távon –éves viszonylatban, több év trendje alapján – meghatározóak a reálgazdasági folyamatok, amelyek a permanens, évek óta tartó válság hatások miatt az adóteljesítmények visszaesésének irányában hatnak. A belsı fogyasztás mérséklıdik, a fizetıképes kereslet csökken, a vállalkozások jövedelmezısége romlik, a magánszemélyek reáljövedelme visszaesik, a költségvetési szerveknél forrás elvonások történnek. Nógrád megyében 2012. I-V. hóban 18.921 millió Ft kiemelt adó- és járulék bevétel folyt be, ami 2,5 milliárd forinttal, 15 százalékkal haladja meg a bázis idıszakit. Az országos bevételek ugyanebben az idıszakban 10,5 százalékkal növekedtek. Az országos szintő kiemelt adó- és járulékbevételek 0,6 százaléka képzıdött a megyében. Ez az arány évek óta nem változott. Ugyancsak változatlan a régión belüli „súlya” is, a régiós bevételekhez évek óta közel azonos mértékben, 11-13 százalékkal járul hozzá. Megyénkben a nettó ÁFA folyamatosan pozitív, mivel befizetések nagyságrendje meghaladja a kiutalásokat. A 2012. I-V. havi pénzforgalmi adatok alapján a befizetések 17,8 százalékos növekedésének és a kiutalások 6,6 százalékos csökkenésének közös eredıjeként a nettó ÁFA 1.777 millió forintról 2.834 millió forintra emelkedett. A hozzáadott érték típusú ÁFA bevételek alakulását az adóalapot meghatározó reálgazdasági folyamatok – export, belföldi értékesítés, beruházások változása – mellett rövid távon nagymértékben alakították a 2012. évi törvényi változások. A két százalékos kulcs emelés hatása 4 hónapban – február és május között – már növelte az ÁFA bevételeket. Ugyanakkor 2012. évben az ÁFA visszaigénylések adóhatóság általi kiutalásának módja megváltozott. Korábban, 2012. évet megelızıen késedelmi pótlék felszámítása nélkül az 500 ezer Ft feletti visszaigénylésekhez kapcsolódóan az általános forgalmi adót 45 napon belül kellett kiutalni. 2012. évtıl a szigorított 45 napos kiutalási határnap mellett életbe lépett törvényi változás szerint a 75 napos kiutalási határnap is. A törvényi változás következtében 2012. I-V. hónapjában mintegy 609 millió Ft-tal kisebb összeg kiutalása történt meg, mellyel az összehasonlíthatóság érdekében megnöveltük a megye tárgyidıszaki kiutalását. Így a megyében már 13 százalékkal nı a kiutalás, melynek hatására a nettó ÁFA egynegyedével haladta meg az elızı év azonos idıszakának bevételét. 15
Sajtótájékoztató 2012. június 19. Nógrád megyében a 2012. I-V hóban befolyt 3.929 millió Ft személyi jövedelemadó bevétel 26,5 százalékkal haladja meg a bázis idıszakit. Ugyanakkor országosan a nettó szja bevétel mindössze 3,7 százalékkal nıtt. Az adójóváírás megszüntetésének, a minimálbér emelésének és a nettó keresetek megırzését biztosító elvárt bérfejlesztéseknek a hatására megyénkben az üzleti szféra befizetése 10 százalékkal magasabb a költségvetési szektor 6 százalékos növekedési üteménél. A jövedelemadó bevallások összesített adatai szerint a 2 millió 510 ezer Ft alatti jövedelemmel rendelkezık aránya 85 százalék, mely meghaladja az országos átlagot (75 %), így az adójóváírás megszüntetése következtében megyénkben nagyobb mértékben nıtt a személyi jövedelemadó befizetés az országos átlagnál. Megyénkben 2012. I-V. hóban 11.151 millió Ft TB járulék és szociális hozzájárulási adó folyt be, amely a törvényi változások hatására 5,1 százalékkal haladja meg a bázis idıszakit. A növekedés mértéke másfélszerese az országosnak, és mind az üzleti, mind a költségvetési szektorban azonos arányú. A kisebb adók együtt – TAO, EVA, EHO – 2012. I-V. hóban megyei és országos szinten egyaránt, összességében azonos mértékben növekedtek. A megyei 10 százalékot meghaladó növekedés elmarad a régió másik két megyéjének egyharmados bıvülésétıl. A társasági adó bevétel 2012. 01-05. hóban megyénkben az országos növekedést meghaladó mértékben, csaknem 20 százalékkal nıtt. A befizetések bázist közelítı szintőek, míg a 2012. évi kiutalás – a 2011. évi kiugró tételek elmaradása miatt – a bázis idıszaki értéknek valamivel több, mint fele. Az egyszerősített vállalkozói adó bevételek megyei és országos összehasonlításban egyaránt bázis szint alatt alakultak. 2012. január 1-tıl az EVA mértéke 30 százalékról 37 százalékra emelkedett, viszont 23 százalékkal csökkent azoknak az adóalanyoknak a száma, amelyek ezt az adózási formát választották. A változások együttes hatására a bevételek megyénkben egyötödével estek vissza. Az országos visszaesés is 17 százalékot tesz ki. Az egészségügyi hozzájárulás 2012. 01-05 havi bevétele Nógrád megyében 61 százalékkal, míg országosan 87 százalékkal haladta meg a tavalyi teljesítést. A bevétel-növekedésben a törvényi változások meghatározó szerepet játszanak. 2012. január 1-tıl a béren kívüli juttatások után a kifizetıt kedvezményes, 10 százalékos EHO terheli. A törvényi változás ismeretében 2011. decemberében elırehozott kifizetések történtek, melyek EHO kötelezettségét 2012. januárban kellett rendezni. A járulékbevallások összesített adatai szerint a bázisidıszakihoz képest számottevı mértékben növekedett a kifizetıt terhelı egyes juttatások, valamint a magánszemélyt terhelı osztalék utáni EHO kötelezettség is. Továbbá a jelzálogalapú devizahitelek fix árfolyamon történı végtörlesztéséhez sok magánszemély idı elıtt igénybe vette az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összeget is, ami EHO fizetési kötelezettséggel járt együtt. Ezt a magánszemélynek kell befizetnie a tárgy negyed évet követıen a biztosító pénztár adatközlése alapján. 16
Sajtótájékoztató 2012. június 19.
Gazdasági folyamatok alakulása Nógrád megyében a 2012. I. negyedévi ÁFA bevallások alapján A 2012. I. negyedévében beérkezett és feldolgozott ÁFA bevallások adatai kellıképpen reprezentálták a megye vállalkozóinak gazdasági teljesítményét. Az elemzésben bemutatásra kerül a belföldi és export bevétel, a belföldi, illetve import beszerzés, valamint a megvalósult, illetve folyamatban lévı beruházások értéke, valamint ezeknek az ágazati és kistérségi sajátosságai is. A megye jelenlegi fejlettségi szintje, gazdasági szerkezete hosszú idıszak folyamán alakult ki. Ráadásul a 2008. év második felében beköszöntı pénzügyi-gazdasági válság az országosnál is nehezebb helyzetbe hozta Nógrád megyét. A KSH tájékoztatása alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2012. I. negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált, míg például az építıiparban jelentıs visszaesés mutatkozott. További negatívumként jelentkezett az ipari termelés volumenének csökkenése. Az ipari export ugyan 0,7 százalékkal növekedett, míg belföldi értékesítése 1,6 százalékkal volt alacsonyabb 2011 azonos idıszakánál. 2012. I. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,6 százalékkal csökkent az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. A több éve tartó csökkenı tendencia a tárgynegyedévben is tovább folytatódott. Az elmúlt évben még dinamikusan bıvülı feldolgozóipari beruházások stagnáltak, ezért az ipar nem tudta mérsékelni a nemzetgazdaság egészében megfigyelt visszaesést. 2012 márciusában a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Jelentıs mértékben nıtt a szeszes italok (10,8 százalék), dohányáruk (10,8 százalék) és az üzemanyagok ára (16,4 százalék), köszönhetıen elsısorban az adómértékek változásának, illetve a világpiaci árak alakulásának. Az élelmiszerek árai az átlagosnál ugyan kisebb mértékben növekedtek, ám ezen belül jelentısen drágult többek között a tojás (43,1 százalék!), kakaó, kávé, sertéshús. A közüzemi szolgáltatások árai – az élelmiszerekhez hasonlóan – szintén az átlagosnál kisebb mértékben, 4,1 százalékkal emelkedtek. Az ÁFA bevallók számának és a bevallások gyakoriságának alakulása 2012. I. negyedév végén 24.056 vállalkozás és egyéb szervezet mőködött megyénkben, közel 500 adóalannyal kevesebb, mint 2011. év hasonló idıszakában. A mőködı gazdálkodó szervezetek valamivel több, mint fele, míg az egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek mindössze 13 százaléka tartozott az ÁFA törvény hatálya alá. A 6.060 darab adózó közel kétharmada a megye teljesítményét döntıen befolyásoló társas gazdálkodó, miközben az egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek száma 2.200 körül alakult. A két adózói kör adóalanyainak számát illetıen azonos mértékő, de ellentétes irányú változás ment végbe az elmúlt évhez képest. 2012. elsı három hónapjában 6.315 db ÁFA bevallás került feldolgozásra, mely 2,6 százalékkal több a tavalyi év azonos idıszakához képest. A beadott bevallások 53,0 százaléka a havi adózói körtıl érkezett, mely 0,7 százalékponttal kevesebb, mint az elızı év azonos idıszakában. A negyedéves bevallások száma 4,3 százalékkal növekedett a bázisidıszakhoz képest, melynek következtében megközelítette a 3.000 darabot. Az éves bevallások száma 157 db, mely részben a megszőnı adóalanyok, részben pedig a gyakoriságot váltók adókötelezettségéhez kapcsolódott. Tekintettel arra, hogy mind az értékesítésük, mind a beszerzésük elenyészı nagyságrendő, ezért az elért teljesítményük nem került figyelembe vételre. 17
Sajtótájékoztató 2012. június 19. Az értékesítési bevételek és a beszerzések alakulása 2012. I. negyedévben az értékesítés 66.571 millió Ft volt, amely lényegében bázisszinten alakult. Az értékesítés relációit tekintve az export 4,4 százalékkal növekedett, míg a belföldi értékesítés 1,3 százalékkal csökkent. A kivitel ilyen mértékő növekménye következtében annak részaránya 1,2 százalékponttal, 32,1 %-ra nıtt. Az országhatáron belül kötött eladási ügyletek mintegy háromnegyede tartozott 27 %-os ÁFA kulcs alá.
A bevallásokban szereplı 53.881 millió Ft beszerzés 1,4 százalékkal, azaz közel 800 millió Ft-tal elmaradt a tavalyi értéktıl. A beszerzésen belül – az elmúlt évekhez hasonlóan – belföldi beszerzés képviselte a nagyobb részarányt a maga 68 százalékával. Az import ugyan csekélyebb súlyt képviselt, ám dinamikusan növekedett az elmúlt évekhez képest. A 2011. I. negyedévi értéktıl csaknem 10 százalékkal többet fordítottak külföldi beszerzésekre. A hazai vásárlásoknál az eladásoknál hasonló tendenciák érvényesültek, ám a visszaesés mértéke 4,6 százalékponttal meghaladta azt. Mind országosan, mind a megyében ellentétes irányban mozgott az export és a hazai értékesítés. A külpiaci értékesítés országosan 22,1 százalékkal bıvült, míg ugyanez a növekmény Nógrád megyében mindössze 4,4 százalékos volt. A belföldi értékesítés vonatkozásában viszont valamelyest Nógrád felé billen a mérleg nyelve, ugyanis „csak” 1,3 százalékos a lemaradás – szemben az országos 5,7 százalékkal – a bázisidıszakhoz képest. A beszerzés vonatkozásában annak külföldi relációját érdemes kiemelni tekintettel arra, hogy ellentétes tendenciák érvényesültek megyei és nemzetgazdasági szinten (megyei index: 109,6 százalék, nemzetgazdasági index: 87,5 százalék). Az ÁFA alanyok beruházási hajlandósága kedvezıtlen fordulatot vett a bázisidıszakhoz képest. 2012. I. negyedévében az elmúlt év azonos idıszaki értékének mindössze 68,7 százalékát fordították tárgyi eszközök beszerzésére, illetve saját rezsis beruházásokra. Tekintettel arra, hogy az egyéni gazdálkodói kör csekély teljesítményt produkált mind az értékesítés, mind a beszerzés területén, éppen ezért az ágazati és térségi sajátosságok a társas gazdálkodói kör bevallási adatai alapján kerültek bemutatásra. Ágazati sajátosságok Nógrád megye gazdaságára jellemzı a feldolgozóipar, azon belül a gépipar és a kohászat meghatározó szerepe. Ezek mellett a vállalkozási hajlandóság a tercier szektorban is fokozódott, legfıképpen a kereskedelemben és a nem anyagi ágazatokban. A megye gazdasági teljesítményét illetıen az említett négy szakág mindenképpen húzóágazatnak tekinthetı. 18
Sajtótájékoztató 2012. június 19. A megyei értékesítés számottevı többségét a húzóágazatok közül is leginkább a kohászat, a gépipar és a kereskedelem mutatta ki, együttes részarányuk megközelítette a 60 százalékot. Ebbıl kifolyólag a többi ágazat már nem igazán tudott meghatározó gazdasági súlyt szerezni magának. Az export túlnyomó többsége, közel 90 százaléka a feldolgozóiparba koncentrálódott. Ezen belül továbbra is a gépipar és a kohászat szerepe meghatározó, annak ellenére, hogy elıbbi ágazat kivitele csökkenı tendenciát mutat. A feldolgozóipari ágazatokon kívül érdemi nagyságrendő exportot – a kereskedelem kivételével – egyetlen nemzetgazdasági ág sem tudott kimutatni, ráadásul a kereskedelem részaránya is alig haladta meg az 5 százalékot. A belföldi értékesítés ágazati sajátosságait vizsgálva – az exporthoz képest – részben más ágazatok dominanciája rajzolódott ki. Ebben a relációban a kereskedelem és a nem anyagi ágak emelkedtek ki, együttes részesedésük megközelítette a megyei érték hattizedét, mintegy 4 százalékpontos növekedést produkálva az elızı évhez képest. Az elıbb említett ágazatokon kívül egyetlen nemzetgazdasági ágban sem érte el a 10 százalékos részesedést a belföldi értékesítés 2012. I. negyedévében. A bányászatban, textiliparban, egyéb feldolgozóiparban és a vendéglátásban még az 500 millió Ft-ot sem érte el hazai forgalom nagysága az év elsı három hónapjában. A beszerzés belföldi relációjában a kereskedelem egyértelmő dominanciája körvonalazódott, a megyei beszerzés közel felét bonyolították az országhatáron belül. Az ágazati beszerzése dinamikus bıvülést mutat az elmúlt évekhez képest, ugyanis míg az elmúlt évi értéket 5,6 százalékkal, addig a 2010. I. negyedévi értéket 15,5 százalékkal haladta meg a tárgyidıszaki. Valamennyi ágazat közül az élelmiszeriparban és a textiliparban a tıke intenzívebb felhasználása jellemzı hazai viszonylatban, ugyanis a belföldi beszerzések értéke még ha csekély mértékben is, de meghaladta a belföldi értékesítés összegét. A 2012. I. negyedévi 17.192 millió Ft-os behozatal 79,2 százalékát a feldolgozóipar bonyolította, ezen iparág importigényét jól szemlélteti az értékesítés 48,1 százalékos import szükséglete, amely a megyei átlagot mintegy háromnegyedével meghaladta. A többi ágazat esetében az import jellemzıen alacsonyabb részarányú, a kereskedelem kivételével nem érte el az 1 %-ot. Ezek az ágazatok alapvetıen a belföldi piacokra koncentrálnak, ugyanis az értékesítés importigénye is rendkívül alacsony. A közel egy milliárd Ft-os beruházás mintegy 60 százalékát a feldolgozóiparban fordították az elhasználódott állóeszközök pótlására, illetve a meglévı eszközállomány bıvítésére. A tárgyidıszakban igazán nagy volumenő beruházás nem történt a megyében, mindössze négy ágazatban (mezıgazdaság, kohászat, gépipar, kereskedelem) haladta meg a 100 millió Ft-ot a befektetés értéke, amely zömében tárgyi eszköz beszerzésre irányult. Kistérségi sajátosságok Nógrád megye hat statisztikai kistérsége közül az értékesítési és beszerzési volumenük alapján a balassagyarmati és a salgótarjáni emelkedett ki, ugyanis mindkét relációban közel 60 százalékos súllyal bírtak, így még markáns különbség alakult ki az említett körzetek és a megye többi kistérsége (Bátonyterenye, Pásztó, Rétság, Szécsény) között. A rétsági és pásztói térség teljesítménye összességében már messze elmaradt a balassagyarmati és a salgótarjáni mögött, bár közel azonos súlyt képviselt a két kistérség abban különböztek egymástól, hogy míg elıbbinél a külföldi, utóbbinál a belföldi reláció dominált. A bátonyterenyei körzet a beszerzés-értékesítés relációinak vonatkozásában „felemás” szerepet töltött be 2012. I. negyedévében. Ez annyit jelentett, hogy az értékesítésnél belföld felé, a beszerzésnél pedig külföld felé billent a mérleg nyelve. 19
Sajtótájékoztató 2012. június 19. A szécsényi kistérség – a pásztóihoz hasonlóan – az országhatáron belüli piacokra összpontosított a körzet részaránya mindössze 5 százalékot képviselt a megye teljesítményében. A határon túli értékesítésnél valamelyest balassagyarmati dominancia rajzolódott ki, amelyet erısített a térség kivitelének 5,2 százalékos növekedése. A megyeszékhely és körzetének kivitele drasztikusan visszaesett elmúlt évhez képest, ennek ellenére a kiviteli rangsorban elfoglalt második pozícióját egyelıre egyik feltörekvı térség sem veszélyezteti. Hiába a magas külföldi érdekeltség a rétsági kistérségben, a kivitelük a salgótarjáninak a kétharmadára zsugorodott, pedig néhány évvel ezelıtt Rétság és vonzáskörzete a kivitel tekintetében a megyeszékhely elıtt járt. A bátonyterenyei kistérség exportját az elmúlt idıszakokban a többnyire a dinamikus növekedés jellemezte, ez azonban 2012-re megtorpant, melynek eredményeként részarányuk csaknem felére zsugorodott. A külföldi érdekeltség hiányának következtében Pásztó és Szécsény környékén annyira elenyészı volt az export nagysága, hogy alig érte el a 2 százalékot. Az elızıektıl némileg eltérıek voltak az erıviszonyok a belföldi értékesítésben. Az exportnál mutatkozó balassagyarmati dominanciát salgótarjáni váltotta fel, viszont jóval nagyobb volt a különbség a két térség között, mint amekkora az exportnál mutatkozott. A két meghatározó teljesítményő körzet után a pásztóit azért érdemes kiemelni, mert meglepıen magas a kistérségi értékesítésen belül a belföldi forgalom nagysága, meghaladta a 90 százalékot. A bátonyterenyei, rétsági és szécsényi kistérségek belföldi értékesítései egyaránt megtorpantak az elmúlt év azonos idıszakához képest, ráadásul 10 százalékos vagy azt meghaladó volt a visszaesés mértéke. A belföldi beszerzésben a hazai értékesítéshez hasonló tendenciák körvonalazódtak az elmúlt években. A balassagyarmati és a salgótarjáni kistérség országhatáron belüli beszerzése egyaránt csökkent 2012. év elsı három hónapjában. Ennek ellenére e két térség a megye hazai beszerzésének kétharmadát bonyolította a tárgyidıszakban. A zömében belföldi piacokra koncentráló pásztói körzetben volt a legmagasabb a magyarországi beszerzések bıvülésének mértéke, megközelítette a 40 százalékot. A rétsági, bátonyterenyei és szécsényi kistérségekben a belföldi vásárlások értéke külön-külön 2 milliárd Ft környékén szóródott. A behozatalban – az exporthoz hasonlóan – balassagyarmati dominancia volt tapasztalható 2012-ben (a kistérség részesedése az importban 29,5 százalékos, az exportban 36,3 százalékos). A megyeszékhely és vonzáskörzetében a 2010. évi mélypont után némileg megindult az import fokozása, 2012. elsı három hónapjában legalább a 2011. évi teljesítményt sikerült tartani. A bátonyterenyei, pásztói, rétsági és szécsényi térségekben egyformán pozitív fordulatot vett az import alakulása, együttes részesedésük már meghaladta a 40 százalékot, szemben az elızı évi 35,4 százalékkal. A kistérségek beruházási hajlandósága rendkívül kedvezıtlen képet fest az elmúlt évhez képest. Salgótarjánban és Balassagyarmaton mutatkozott a legintenzívebb – közel 70 százalékos – beruházási hajlandóság a megyében, lévén ezekben a körzetekben mőködnek azok a tıkeerıs közép- és nagyvállalkozások, amelyek jelentıs összeget fordíthatnának az eszközállományuk frissítésére, illetve bıvítésére, ám ezek a fejlesztések elmaradtak 2012-ben. A többi körzetben az amúgy is alacsony beruházási kedv közel felére visszaesett elsısorban a beáramló mőködı tıke hiányának köszönhetıen.
20
Sajtótájékoztató 2012. június 19.
2011. évi Szja bevallások feldolgozásának tapasztalatairól I.
Általános tapasztalatok (benyújtás ütemezettsége, módja, ügyfélszolgálat)
A 2011. évi személyi jövedelemadó bevallás kötelezettségének teljesítésére – az önadózás keretein belül – az adózók a korábbi évekhez hasonlóan több lehetıség közül választhattak. Teljesíthettek a 1153-as nyomtatvány kitöltésével, melynek benyújtási határideje az egyéni vállalkozók és általános forgalmi adó fizetésre kötelezett magánszemélyek esetében 2012. február 27, más magánszemély esetében május 21. volt. Utóbbi adózói kör 2012. február 15ig benyújtott nyilatkozatával kérhette az adóhatóságtól az egyszerősített bevallás elkészítését, (1153E nyomtatvány) melyet, annak elfogadása esetén 2012. május 21-ig kellett visszaküldeni. Új lehetıség az adónyilatkozat (1153ANY) nyomtatványon történı teljesítés, mely a „söralátét” néven épült be a köztudatba. Az adónyilatkozaton az a magánszemély teljesíthette az szja bevallási kötelezettségét aki -
kizárólag egy munkáltatótól szerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelıleg és a tényleges (fizetendı/visszatérítendı) adó különbözete az 1000 forintot nem haladta meg, továbbá
-
tételes költségelszámolással költséget nem számolt el, bevételeikbıl levonást, adójóváírást, adókedvezményt, ideértve a megosztás nélküli családi kedvezményt is csak a munkáltató által figyelembe vett mértékben érvényesített, adóról rendelkezı önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíjelıtakarékossági nyilatkozatot nem adott,
vagy aki -
kizárólag kifizetıtıl származó olyan bevételt szerzett, amely kifizetésenként 100 ezer forintot nem haladta meg, feltéve tételes költségelszámolással költséget nem számolt el, bevételeibıl levonást, adójóváírást, adókedvezményt, ideértve családi kedvezményt is nem vesz igénybe, adójáról rendelkezı önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-elıtakarékossági nyilatkozatot nem adott és az adót, adóelıleget a kifizetı hiánytalanul levonta
továbbá az aki -
adóelıleget megállapító munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont adó/adóelıleg és a ténylegesen fizetendı adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladta meg, és e mellett más kifizetı(k)tıl is szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, ha tételes költségelszámolással költséget nem számolt el, bevételeibıl levonást, adójóváírást, adókedvezményt, ideértve a megosztás nélküli családi kedvezményt is csak a munkáltató által figyelembe vett mértékben érvényesített, adójáról rendelkezı önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-elıtakarékossági nyilatkozatot nem ad és az adót, adóelıleget a kifizetı hiánytalanul levonta, valamint az összes jövedelme az adóévben az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg, vagy adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.
Az adózók - az elızı években tapasztaltakhoz hasonlóan - idén is a benyújtási határidıkhöz közeli idıpontban teljesítették bevallási kötelezettségüket, így február és május hónapokban
21
Sajtótájékoztató 2012. június 19. érkezett a legtöbb személyi jövedelemadó bevallás. A május havi teljesítés kimagaslóan nagy, ekkor érkezett a bevallások több mint fele. A bevallások beérkezésének benyújtási határidı köré történı koncentrálódása nehezíti az ütemes feldolgozást, a feldolgozási határidık betartása komoly kihívást jelent az adóhatóságnak. Nógrád megyében a központi ügyfélszolgálatot és a kirendeltségeket az idén is többen keresték fel. Az Szja bevallás kitöltésében való segítségkérés, bevallás benyújtása, illetve javítása céljából a benyújtási határidı elıtti napokban a megyei ügyfélszolgálatokon mintegy 2800 ügyfél jelent meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bevallási borítékon vastagon kiemelt határidıket és a rövid tájékoztató levelet sem olvassa el az adózók többsége. A kitöltési útmutatót pedig csak nagyon kevesen, fıként könyvelık vagy adózásban egyébként is jártas magánszemélyek forgatják. A benyújtási határidı közeledtével mindhárom megyében tömegesen kértek segítséget az adózók a 1153-as bevallás kitöltéséhez, önellenırzéséhez, illetve a kitöltött nyomtatványok ellenırzéséhez. Gyakran okozott problémát a bevallás kitöltéséhez szükséges kifizetıi igazolások hiánya. Ez jellemzıen azoknál az adózóknál fordult elı, akiknek a foglalkoztatója idıközben megszőnt. Továbbra is nehézséget okoz az adózóknak a bevallási kötelezettség alá esı jövedelem meghatározása, bizonytalanok abban, hogy van-e bevallási kötelezettségük például nyugdíj, ösztöndíj, egyszerősített foglalkoztatásból származó jövedelemmel kapcsolatban. Nógrád megyébe a jelentés idıpontjáig 72.193 db személyi jövedelemadó bevallás érkezett, melybıl 4.507 db egyszerősített bevallás. 1153ANY nyomtatványon 812 adózó teljesítette bevallási kötelezettségét. A benyújtás módjára vonatkozó adatokból megállapítható, hogy a papíralapon történı teljesítés jellemzı a Nógrád megyei adózói körre. Az internetes kitöltı programmal készített, majd kinyomtatott bevallások aránya a papíros bizonylatokon belül 64%. A magánszemélyek elektronikus úton történı teljesítése Nógrád megyében is csak lassan emelkedik, az elızı évhez viszonyítva az adatok 1,04%-os növekedést mutatnak. A bevallási kötelezettség teljesítése döntıen papír alapon történik. A régióban a beküldött személyi jövedelemadó bevallások 81 %-a érkezett papíros formában, és csak 19 %-a elektronikus módon. A papíros bevallásokon belül magas az internetes kitöltı program segítségével elkészített, majd ezt követıen nyomtatott bizonylatok aránya, régiós szinten 65,8%. II.
A 1153-as bevallások esetében tapasztalt leggyakoribb hibák
A beérkezı 1153-as bevallások közül a legmagasabb hibaarány a papír alapon érkezı, ezen belül is az egységcsomagban kiküldött nyomtatványok esetében tapasztalható (70%). Kedvezıbb a hibás teljesítés aránya az internetes kitöltı programmal készített és ezt követıen kinyomtatott formában beküldött nyomtatványoknál (15%), míg a legkevesebb hibát az elektronikus úton beérkezı bevallások tartalmazzák (5-10%). Az adózók által leggyakrabban elkövetett hibák a régióhoz tartozó megyékben többnyire azonosak, illetve az adózó javítási munkába történı bevonása is azonos gyakorlat szerint történik. Az Igazgatóságok bevallási szakterületei csak azokban az esetekben kéri az adózók közremőködését, amikor a hibát hivatali adatok alapján nem tudják javítani. A feldolgozás során tapasztalt leggyakoribb hibák (1153-as bevallás) -
valamennyi papír alapú bizonylatnál jellemzı az aláírás hiány; 22
Sajtótájékoztató 2012. június 19. -
a visszaigényelhetı adó összegére vonatkozó rendelkezés hiánya (visszakéri, átvezeti, számlán hagyja), hiányoznak továbbá az utaláshoz szükséges adatok (számlaszám, postai cím);
-
az évközben tevékenységüket megszüntetı egyéni vállalkozók gyakori kiértesítése abból adódik, hogy a vállalkozásból származó jövedelem kiszámítását tartalmazó lapot/lapokat nem töltik, nem csatolják bevallásaikhoz;
-
a nyugdíjas egyéni vállalkozónál a TAJ szám hiánya, a járulék kötelezettség bevallásának elmaradása okozza a legtöbb hibát;
-
az adózók még mindig sok esetben beküldik az igazolásaikat a bevallás, nyilatkozat mellékleteként, vagy bevallás nélkül;
-
a bevallás szerkezetének változása okozhatta, hogy ebben az évben az adózók jelentıs része tévesen tüntette fel a kifizetı által levont adóelıleget, az adózó által befizetett adóelıleg sorában;
-
még mindig gyakori hiba, hogy az adószámmal rendelkezı magánszemélyek nem tüntették fel a bevallásban az adószámukat;
-
a családi kedvezmény elszámolása és a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottakra vonatkozó bevallási melléklet hiányos kitöltése miatt is sok bevallás került hibaágra;
-
Új hibatípust eredményezett a személyi jövedelemadó bevallások esetében az a jogszabályváltozás, mely kötelezte a munkáltatót/kifizetıt a munkáltatói adó megállapítást választó magánszemélyekre vonatkozó 2012. február 12-ig történı adatszolgáltatásra, mely a gyakorlatban 2012. január havi 08-as bevallásban valósult meg. Azon adózóknál, akikrıl a munkáltató a január havi bevallásban jelezte a munkáltatói adó megállapításra vonatkozó választás tényét, a 1153-as bevallás duplaság miatt hibaágra került. A feldolgozás tapasztalatai azt mutatták, hogy ez a típusú hiba vagy a munkáltató téves jelölésére, vagy az adózó „feledékenységére” volt visszavezethetı.
Gyakori hibák az egyszerősített bevallással kapcsolatban (1153NY, 1153E) Az egyszerősített bevallás feldolgozásának tapasztalatai azt mutatják, hogy az adózók részérıl növekvı igény van erre a bevallási formára. Az adóhatósági ajánlat elkészítéséhez feltétlenül szükséges adózói nyilatkozat (1153NY) benyújtási határideje jogvesztı, (2012. február 15) melyet azonban még mindig sokan nem tartanak szem elıtt. Mindhárom megyében a mai napig – hónapokkal a benyújtási határidıt követıen is – érkeznek 1153NY nyomtatványok. Ezen kívül gyakran elıforduló hiba még, hogy -
a visszaigénylést tartalmazó bevallásra nem írják rá az utalási címet;
-
a kiküldött ajánlatot hiányosan küldik vissza – általában a több lapos ajánlat esetében a 2. lap marad ki, mely a befizetendı vagy visszaigényelhetı adót is tartalmazza;
-
családi kedvezmény esetében csak a gyermekek adatai kerülnek kitöltésre, az adókedvezmény összege nem, illetve a megosztásra vonatkozóan sem közölnek információt;
-
az elkészített egyszerősített bevallási ajánlaton, az adózói javításra kialakított mezıkben az adatok feltüntetése elmaradt (családi kedvezmény igénybe vételekor, lakáscélú hiteltörlesztés kedvezmény érvényesítése esetén)
23
Sajtótájékoztató 2012. június 19. -
a jövedelemadatok eltérése esetén az adózók nem jelölik az ajánlaton a változásokat, hanem a rendelkezésükre álló igazolásokat csatolják és küldik be;
Gyakori hibák az újonnan bevezetett 1153ANY –adónyilatkozat kitöltése során A személyi jövedelemadó bevallás kötelezettségének újonnan bevezetett formájával az adózók még csak most ismerkednek. Ebbıl adódóan régiós szinten alacsonynak mondható a „söralátéten” történı teljesítés. Az szja adókötelezettség teljesítésének ezt a formáját a kötelezettségüket május végéig teljesítı adózók kevesebb, mint 1%-a választotta. Vélhetıen újszerőségének tudható be az is, hogy a beérkezett adónyilatkozatok jelentıs hányada hibásan érkezett. A hibát fıként a hiányos kitöltés okozta. III.
A feldolgozás során az adózókkal történı kapcsolattartás tapasztalatai
Nógrád megyében a személyes javítás során tapasztaltak alapján elmondható, hogy az adózók nagy része a rövid tájékoztató levelet sem olvassa el, a bevallás adatait nem hasonlítja össze a munkáltatótól, kifizetıtıl kapott igazolásokkal. Sok adózó azért kért segítséget az ügyfélszolgálatokon, mert a kiküldött ajánlaton nem volt egyértelmő számára az adózói javítás rész. A magánszemélyes adózói körrel történı kapcsolattartás módjáról elmondható, hogy pozitív irányú elmozdulás történt az ÜCC-s telefon használata irányában. Régiós szinten, mindhárom megyében gyakran feltett kérdések voltak a következık: -
Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is, a legtöbb adózói telefon a bevallásban feltüntetett visszaigényelhetı összeg kiutalásával kapcsolatban merül fel. (Kiutalásra nyitva álló határidı letelt, visszajáró összeg mégsem került utalásra.)
-
a bevallásukat önállóan elkészítık esetében a szuperbruttósítással kapcsolatban, a helyes kitöltés módja jelentett gondot.
-
Szintén gyakori kérdés volt, hogy mely jövedelmek esetén kell bevallást benyújtani (ösztöndíj, szociális segély, munkanélküli ellátások, diákmunka, stb.)
-
Az adójóváírás figyelembevételénél a magánszemélyek elég gyakran a kifizetık által kiadott igazoláson szereplı összeget érvényesítették, ha nem a kitöltı programot használták. Az adójóváírásra jogosító hónapok számának összesítése gondot okoz, mert az igazolásokból az esetleges duplázódások nem derülnek ki.
IV.
Kommunikáció, tájékoztatás
Az elızı évben már bevált gyakorlatot folytatva, az idén is figyelemfelhívó tájékoztatások készültek az adózók részére arról, hogy személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtaniuk, abban az esetben is ha táppénzben, gyermekgondozási díjban, valamint munkaügyi központ által folyósított támogatásokban részesültek. A felhívás orvosi rendelıkben és a munkaügyi központok ügyfélszolgálatain is kifüggesztésre került. A nyereményjátékból származó jövedelem személyi jövedelemadó vonzatára, rádiós közleményben hívta fel a figyelmet az Adó Fıigazgatóság. A személyi jövedelemadó bevallás kampányidıszakában a megyei igazgatóságok hosszított ügyfélszolgálati idıben, kihelyezett ügyfélszolgálatokon is az adózók rendelkezésére álltak. A kihelyezett ügyfélszolgálatokon elsısorban az elektronikus teljesítés népszerősítése, illetve ehhez kapcsolódva az ügyfélkapu nyitás lehetıségének biztosítása volt az elsıdleges cél. 24
Sajtótájékoztató 2012. június 19. Emellett azonban az ügyfélszolgálat munkatársai a személyi jövedelemadó bevallás kitöltéséhez is segítséget, tájékoztatást nyújtottak. A kampány idıszakban a meghirdetett kihelyezett ügyfélszolgálatok helyszínei az adóigazgatóság illetékességi területén a következık voltak. -
2012. május 8. – Szent Lázár Megyei Kórház
-
2012. május 10. - Salgóvagyon KFT
-
2012. május 15. - Salgóvagyon KFT
Salgótarján, 2012. június 19.
25
