A Netlib Szikla 7-es verziójának újdonságai
Új be- és kijelentkezési felület............................................................................................................. 1 Bejelentkezés................................................................................................................................... 2 Kijelentkezés / A rendszer leállítása (Egyfelhasználós rendszer) .................................................... 3 Kijelentkezés / A rendszer leállítása (Többfelhasználós rendszer).................................................. 4 Felhasználók felügyelete ................................................................................................................. 8 Naplófájl megtekintése ................................................................................................................... 9 Az ideiglenes (temp) könyvtár helye ............................................................................................... 9 Felszólítás- és előjegyzés-kezelés ...................................................................................................... 10 Felszólítás-kezelés ......................................................................................................................... 10 Előjegyzés ...................................................................................................................................... 14 Borítókép- és annotációkezelés ........................................................................................................ 15 Borítókép ....................................................................................................................................... 15 Annotációk..................................................................................................................................... 17 Bibliográfiai adatok csoportos módosítása ....................................................................................... 19 Állapotmódosítás........................................................................................................................... 20 A Kiadó és a Megjelenési hely módosítása.................................................................................... 20 A Szerző módosítása ...................................................................................................................... 20 A tárgyszavak módosítása ............................................................................................................. 21
Új be- és kijelentkezési felület A többfelhasználós Szikla rendszernek eddig is két „üzemmódja” volt, a Normál (többfelhasználós) mód és a Karbantartó (egyfelhasználós) üzemmód. A karbantartási folyamatok leegyszerősítése és a kijelentkezés körüli feladatok (pl. mentés) elvégzésének egyszerősítése miatt a 7-es verzió új ki- és bejelentkezési felületet kapott.
Bejelentkezés
A Szikla 7-es verziójának elindítása és a felhasználói név, valamint a jelszó beírása után a következı új ablakkal találkozhat a könyvtáros. Ha egy felhasználónak nincs rendszergazdai joga, az alábbi ablak nem jelenik meg neki, hanem a rendszer egybıl belépteti.
Normál esetben az OK gombra kattintással indítható a többfelhasználós rendszer, de programfrissítés után, karbantartás esetén illetve a számítógép beállításaiban történt módosítás után a Karbantartó (egyfelhasználós) mód indítása szükséges. Ha a rádiógombbal megváltoztatjuk az alapbeállítást, további beállítási lehetıségek válnak aktívvá:
A fenti ablakot megvizsgálva láthatjuk, hogy verziófrissítés (update telepítése) történt az utolsó indítás óta: a 7.1.8-es verzióról frissítettünk a 7.2.3-asra. Mivel a verziófrissítés után mindig kell indexelni, az elsı két pipa (az indexelés és a szinkronizálás) alapértelmezetten bent van, tehát a belépéskor automatikusan indexel és szinkronizál a program. Ha nincs verziófrissítés, a két felsı pipa alapértelmezetten nincs bent a jelölınégyzetben, de szükség szerint, ha az „Adatbázisok indexelése” és a
„Szinkronizálás és ellenırzés” soroknál pipát teszünk, a rendszer a belépés után automatikusan elvégzi az összes szükséges karbantartó mőveletet, tehát nem kell azokat egyenként manuálisan elindítani. Ha valamilyen oknál fogva megváltozik a gép IP-címe, a Sziklát addig nem lehet elindítani, amíg a paraméterfájlokat nem frissítettük az új hálózati beállításoknak megfelelıen. Eddig ezt a frissítést kézzel kellett megcsinálni, a 7-es verzióban azonban ez automatizálható. Ha a rendszer Többfelhasználós módban való induláskor érzékeli, hogy megváltozott az IP-cím, az alábbi üzenetet küldi:
Ilyenkor a programot újraindítva a bejelentkezési ablakot az alábbi beállításokkal kapjuk vissza:
Láthatjuk, hogy a rendszer megjeleníti a régi és az új IP-címet is és alapértelmezetten bent van a pipa a „Paraméterfájlok frissítése” sor mellett. Ha most az OK gombra kattintunk, a program frissíti a beállításokat a paraméterfájlokban. Ezután ki kell lépnünk a „Karbantartó üzemmód”-ból és Többfelhasználós módban megkezdhetjük a munkát a Sziklával.
Kijelentkezés / A rendszer leállítása (Egyfelhasználós rendszer) Egyfelhasználós rendszer esetén eddig nem volt lehetıség a mentés elkészítésére a kijelentkezési folyamat során. A 7-es verziótól az alábbi kijelentkezı képernyı jelenik meg a rendszer leállítása elıtt:
Tehát ekkor is lehetıség van a mentést máshová is elkészíteni (pendrive-ra, hálózati meghajtóra), illetve mentést lehet küldeni a www.netlib.hu szerverre. A kettıs mentés mindig javasolt, a rendszert futtató számítógép merevlemezén kívül még minimum két mentés tárolására van szükség, hogy a teljes adatbiztonságot elérjük. A Szikla rendszer központi szerverére (www.netlib.hu) való mentés azért is javasolt, mert az ide küldött mentés segítségével frissülnek a Szikla lelıhelyadatbázis rekordjai is.
Kijelentkezés / A rendszer leállítása (Többfelhasználós rendszer) A klasszikus kérdések helyett („Készítsen mentést a kiszolgáló?”; „A kiszolgálók tovább fussanak?”) új, kombinált ablak fogadja a felhasználót kilépéskor:
Két feladat elvégzése lehetséges az új „Kilépés” ablak segítségével: -
Mentés A Szikla kiszolgáló leállítása
Mentés készítésekor egy feltételnek kell megfelelni: csak az utolsóként a rendszerben tartózkodó felhasználó indíthatja a mentést. Kiszolgáló leállítás esetén két feltételnek kell megfelelni: elıször is kiszolgálóleállítási joggal kell rendelkezni, másodszor szintén csak az utolsóként bent maradó felhasználó kezdeményezheti a kiszolgáló leállítását. A „Kilépés” ablak lehetıséget ad meggyızıdni, hogy utolsók vagyunk-e, ha nem, lehetıséget ad az esetlegesen bent ragadt felhasználó(k) kiléptetésére, valamint elindíthatjuk innen a kiszolgálóra való mentés folyamatát. A fentiek alapján vegyük sorra a lehetıségeket: 1. Ha valaki többfelhasználós módban nem utolsóként akar kilépni, nincs választási lehetısége, csak a „kilépés a programból” gomb aktív:
2. Ha egy felhasználónak rendszerleállítási joga van, és utolsóként akar kilépni, de van a rendszerben egy felhasználó, aki nem megfelelıen lépett ki (beragadt), a rendszergazdai jogú felhasználó kiléptetheti a beragadt felhasználót. Biztonsági okokból ehhez elıször meg kell adnia a jelszavát.
3. Ha a felhasználó utolsóként akar kilépni, aktívvá válik az „Adatmentés a kiszolgálón” jelölınégyzet, lehetıvé téve a napi mentés elkészítését.
4. Ha az utolsóként kilépni szándékozó felhasználónak rendszerleállítási joga is van, akkor aktívvá válik a „Kiszolgáló program leállítása a szervergépen” rádiógomb, aminek kiválasztása a régi „Kiszolgálók tovább fussanak?” kérdésre adott „nem” válasszal egyenértékő. Ebben az esetben a „Kilépés a rendszerbıl” gomb felirata a „Rendszer leállítása” feliratra módosul.
5. Ha a felhasználó „Karbantartó”, azaz egyfelhasználós üzemmódból akar kilépni, értelemszerően nincs teendı sem a „Bejelentkezett felhasználók” listájával, sem a „Kiszolgáló program leállítása a szervergépen” mezıkkel kapcsolatban. Viszont ekkor lehetıség van a mentést máshová is elkészíteni (pendrive-ra, hálózati meghajtóra), illetve mentést lehet küldeni a www.netlib.hu szerverre, mely a Szikla rendszer központi szervere. Az ide küldött mentés segítségével frissülnek a Szikla lelıhelyadatbázis rekordjai is.
A mentési könyvtár alapértelmezett értéke a Konfigurációkezelıben állítható be:
Felhasználók felügyelete A belépett felhasználók listáját az Egyéb menüben is megtekinthetjük:
A menüpontra kattintva megkapjuk a bejelentkezett felhasználók listájának ablakát, mely teljesen hasonló az új kilépés ablak felsı táblázatához:
Amennyiben megfelelı jogosultsággal rendelkezünk, ki tudunk léptetni egy felhasználót vagy akár mindegyiket. (Erre az utóbbira csak egészen egyedi esetekben van szükség). Ha kijelölünk egy vagy több sort és a kiléptetés gombra kattintunk, a rendszer megerısítésként újra elkéri a felhasználó jelszavát:
Naplófájl megtekintése Ha a Normál módban történı szerverindításkor hibát észlel a program, a hiba részleteinek a naplófájlban lehet utánanézni. Hogy ez mégse legyen olyan nehézkes, Karbantartó üzemmódban a programból is le lehet kérdezni a naplófájl utolsó 10 sorát a következı menüpont elindításával:
Változtak még az indexelés és a szinkronizálás kijelzési módjai, nem nyílik már többé fekete ablak az indexelés alatt, hanem a Szikla szürke ablakában írja ki a rendszer tájékoztatásul, hogy éppen melyik adatbázis melyik indexénél tart. Hiba esetén a hibaüzenet is a megszokott grafikus környezetben jelenik meg.
Az ideiglenes (temp) könyvtár helye Kisebb, de mégis fontos változás, hogy a 7-es verzióban már meghatározható, hogy a Szikla melyik könyvtárat használja az ideiglenes fájlok tárolási helyéül (temp directory). Erre a könyvtárra ugyanis teljes írási jogot kell adni, és ez eddig nem volt leválasztható a Szikla program indítási helyérıl. A Konfigurációkezelı „Általános” fülén középen található a „Temp path” mezı, amelynek alapértelmezett értéke c:\temp, tehát a program mostantól ide dolgozik, ide hozza létre a szükséges ideiglenes fájlokat (leltárkönyv-lekérdezéseket, statisztikákat, listákat):
Felszólítás- és elıjegyzés-kezelés
Felszólítás-kezelés A Szikla 7-es verziójában a kölcsönzési felszólítások kezelése teljesen új felületen érhetı el. A változás egyik lényeges eleme, hogy az e-mailes felszólítók küldésének lehetısége – amely eddig csak az SMS-küldı modullal rendelkezı könyvtárak számára volt elérhetı – ezentúl a Szikla alaprendszer része. Mivel az e-mail küldés ingyenes, a nyomtatott felszólító küldése pedig sokba kerül, szükséges volt átalakítani a rendszert, hogy lehetségessé váljon az e-mail használatának priorizációja. A könnyebb áttekinthetıség kedvéért a felszólítandók külön ablakba kerülnek aszerint, hogy hányadik felszólítót kapják. Ezen ablakok között a menü alatti „fülekre” történı kattintással válthatunk. Arról, hogy a felszólítandó hányadik felszólítás ablakba kerül, valójában nem a felszólítás eseményének tényleges megtörténte, hanem a késedelem mértéke és a küldési idıpontok beállítás szerinti esedékessége alapján dönt a szoftver. Így az is elıfordulhat, hogy egy személy több táblázatban is szerepel, amennyiben több, különbözı idıpontban lejárt dokumentummal tartozik. A felszólításküldést úgy célszerő ütemezni, hogy két küldés között soha ne teljen el több idı, mint amennyi idınként a beállított esedékességi idıpontok követik egymást. Így nem fordulhat elı, hogy valaki egybıl a 2. vagy a 3., vagy éppen az 1. után egybıl a 3. felszólítót kapja. Külön oszlopba került a törzsszám és a név. A név mögött azon dokumentumok leltári számai vannak felsorolva, amely dokumentumok késedelme miatt az adott
sorszámú felszólítást kapja. Minden olvasó háromféle módon kaphat felszólítót: levelet nyomtatunk, e-mail-t vagy sms-t küldünk. Az ablakokban felszólítás-módonként 2-2 oszlop kapott helyet. Az elsı oszlop a küldés potenciális lehetıségeirıl, állapotairól és eredményérıl tájékoztat, különféle jelekkel és színekkel. A második oszlop a küldési-módhoz tartozó címet, ill. telefonszámot mutatja. Az új, táblázatos megjelenítési mód lehetıséget ad a felszólítandó olvasók különféle szempontok szerinti rendezésére. Az oszlopfıre történı kattintással bármelyik oszlop alapján rendezni lehet a táblázatot, illetve ismételt kattintással csökkenı sorrendbe rendezhetık a sorok. A felszólítások küldése kétféleképpen történhet: A címek elıtti oszlopok jelöléseitıl függetlenül a windows-táblázatokban szokásos módon egy vagy több sort egyszerre is kijelölhetünk a CTRL billentyő lenyomva tartása mellett végzett egérkattintással. Ezt követıen a jobb egérgomb menüjébıl az alsó három menüponttal tudunk a kijelölt olvasóknak felszólítót küldeni. Fontos, hogy ez a funkció a címek elıtti jelöléseket nem veszi figyelembe. A rendszeres és nagyobb mennyiségő küldések esetén célszerőbb a címek elıtti oszlopok jelölései alapján küldeni a felszólításokat. Amikor megnyílik az ablak, háromféle jelöléssel (és a jelölésekhez tartozó színekkel) találkozhatunk. A üres mezı és a fehér cím azt jelenti, hogy ez az olvasó ilyen sorszámú felszólítót már kapott. Az ’X’ és a zöld cím azt jelenti, hogy még nem kapott, most van küldésre jelölve. A felkiáltójel és a piros szín azt jelenti, hogy hibás címadat miatt küldésre nem lehet kijelölni. A felszólítók küldése elıtt ezeket a jelöléseket meg tudjuk változtatni. A jobb egérgomb menüjébıl a három felsı menüponttal tudunk olyan (fehér címő) olvasót is küldésre jelölni, aki már korábban kapott felszólítót. Így lesz az ı jele ’+’ és a színe világoskék. Tehát az ’X’ és a ’+’ is azt jelenti, hogy küldésre van jelölve, a különbség csak annyi, hogy az ’X’-esek az elsıt, a ’+’-osok ugyanazon sorszámú, de már ismételt felszólítót kapnak. A jobb egérgomb menüjének középsı három menüpontja való arra, hogy letiltsuk felszólítók küldését, tehát a küldésre vonatkozó jelöléseket visszavonjuk. A visszavonás az ’X’-bıl ’-’ jelet és szürke címet csinál, a ’+’-ból pedig ismét üres, fehér mezıt. Az üres mezı fehér címmel ugyanúgy nem kap felszólítót, mint a ’-’ jelő szürke színnel – azzal a különbséggel, hogy a fehérrıl tudni lehet, hogy ı már korábban kapott, a szürke viszont még nem. Az alábbi képen a kijelölés illetve a módosítás variációi láthatók:
Összefoglaló jelmagyarázat: X : még nem küldtünk, most ki van jelölve küldésre üres : már küldtünk, most nincs küldésre kijelölve + : már küldtünk, de most újra kijelöltük - : még nem küldtünk, de most sem akarunk, ezért a kijelölést levettük ! : hibás adat miatt nem jelölhetı ki !!! : a küldés során lépett fel hiba A kijelölések megváltoztatására nem csak a jobb egérgomb menüjével, hanem az alábbi funkcióbillentyők használatával is van lehetıségünk: F5: nyomtatásra kijelöl F6: e-mail küldésre kijelöl F7: sms küldésre kijelöl F9: nyomtatásra kijelölést visszavon F10: e-mail küldésre kijelölést visszavon F11: sms küldésre kijelölést visszavon Ha a jelölésekkel a küldési szándéknak megfelelıen végeztünk, akkor az ablak fımenüjébıl tudjuk a küldéseket végrehajtani. Ezek a menüpontok a Windowssorkijelöléseket nem veszik figyelembe, kizárólag a címek elıtti oszlopok jelei alapján dolgoznak:
A küldés után a küldésre jelölt sorok jelölése, tartalma és színe megváltozik. Sikeres küldés esetén értelemszerően üres mezıvel, a cím helyén pedig a fehér színő
’Elküldve’ felirattal találkozhatunk. A három piros felkiáltójel a sikertelen küldésrıl tájékoztat. A felkiáltójel (! vagy !!!) kivételével bármelyik sor újra kijelölhetı küldésre. A kigyőjtés megismétlésével ismét az aktuális adatok lesznek az őrlapon, nem pedig az elızı küldésre vonatkozó állapot-jelentés. Ebbıl az következik, hogy lehetıség van a felszólító ismételt elküldésére (pl. többször lehet e-mailt küldeni mondjuk az 1. felszólításon belül.) A kölcsönzési ablakban a kölcsönzött dokumentum határideje után a zárójelben nemcsak a felszólítás számát láthatjuk, hanem a módját is. pl. (1.e)vagy (1.s) ill. (1.ny). Mivel egy kölcsönzéshez többféle felszólítás is küldhetı, az utoljára kiküldött típusát mutatja. Erre azért lehet szükség, hogy az olvasótól kezelési költségként a megfelelı összeget lehessen beszedni. A legtöbb könyvtárban a felszólítási módokat nem párhuzamosan, hanem egy elıre meghatározott prioritás szerint alkalmazzák. Egy jól bevált gyakorlat pl., hogy mindaz, akinek van mobilszáma, SMS-t kap, a többiek pedig e-mailt; végül, akinek sem mobil telefonszáma, sem e-mail címe, azoknak levelet nyomtatnak. (Megjegyezzük, hogy az e-mail küldést a második felszólítástól kezdve csak párhuzamos lehetıségként célszerő alkalmazni.) Ez a folyamat egy olyan beállítással támogatható, amelynek az a lényege, hogy a sikeres küldést követıen az egyéb küldési módokhoz tartozó kijelölések visszavonását a program automatikusan elvégzi. A Konfigurációkezelıben mindhárom (levél, email, sms) küldési mód beállítási lapján a legalsó pipa ad lehetıséget ennek a mőködésmódnak a támogatására:
Elıjegyzés Mind a visszahozatalkori, mind pedig az utólagos elıjegyzés kezelési ablak is újra lett tervezve. A visszahozatalkor megjelenı elıjegyzésre figyelmeztetı ablak újdonságaira külön felhívjuk a figyelmet. Ha egy olyan könyvet veszünk vissza kölcsönzésbıl, amire van érvényes elıjegyzés, a következı ablak jelenik meg:
Az alapkérdés tehát megváltozott. Eddig azt kérdezte a program, hogy „Akar-e most elıjegyzési értesítıt nyomtatni?” A MÉGSE gomb jelentette, hogy a visszahozott dokumentumot a figyelmeztetés ellenére sem foglaljuk le az elıjegyzı nevére. A 7-es verzióban a kérdés úgy hangzik, hogy „Lefoglalja a dokumentumot?” IGEN válasz esetén meghatározható (bejelölhetı), hogy az elıjegyzı ott rögtön, a visszahozatal pillanatában legyen-e értesítve és hogyan: levélben, e-mail-ben, SMSben, vagy akár egyszerre többféle módon. A NEM válasz esetén pedig a program nem foglalja le a dokumentumot. (Erre akkor lehet szükség, ha olyan többkötetes mővet hoznak vissza, amely a közös fıcímmel lett elıjegyezve és több elıjegyzı is sorban áll. Ilyenkor vigyázni kell, nehogy azt a kellemetlen hibát kövessük el, hogy az elsı kötetet az elsı, a további köteteket a következı elıjegyzıknek foglaljuk le!) A küldési „pipá(ka)t” a konfiguráció-kezelıben alapértelmezetté lehet tenni. Egy küldési lehetıség akkor szürke, ha nincs az olvasó őrlapján kitöltve az adott mezı (telefonszám, e-mail cím), nincs SMS-elıfizetés, vagy ha van, de nincs elegendı kredit az SMS elküldéséhez. Ha visszahozatalkor nem küldtünk értesítıt, akkor ezt utólag is bármikor megtehetjük, a Kölcsönzés ablak -> Statisztika fül -> Elıjegyzés értesítık funkció segítségével. Itt mindazon olvasók számára tudunk értesítıt küldeni, akik nevén foglalt dokumentum van. Az ablak fölépítése, mőködése és használata azonos a felszólítás-kezelésnél leírtakkal.
Amennyiben egy olvasó azt a dokumentumot kölcsönzi, amelyet korábban elıjegyzett, majd egy visszavételnél az ı nevére lefoglalták, nagyon fontos odafigyelni, hogy azt a leltári számú példányt vigye el, amely foglalásba került. Ugyan az olvasónak mindegy lenne, hogy a mő melyik példányát kapja, ám a foglalás már nem a mő-re vonatkozik (mint az elıjegyzés), hanem annak egy konkrét példányára. Ha a kölcsönzı nem a foglalt dokumentumot viszi el, kölcsönzéskor nem is törlıdik a nevérıl a foglalás és így más sem viheti el ezt a példányt, mert a program figyelmeztetést küld, hogy nem kölcsönözhetı, le van foglalva. Ez a hiba ekkor szokott kiderülni, ilyenkor az a teendı, hogy a foglalást meg kell keresni és ki kell törölni. Borítókép- és annotációkezelés
Borítókép A cédulaalapú régi katalógusok használata közben fel sem merülhetett, hogy az olvasó a katalógusban keresve a kötetek borítóképét is láthassa. Mindez még a számítógépes katalógusok világában is idegenül hangzott, de mostanában a webes keresık térhódításával egyre több honlapon találkozunk azzal, hogy a találati halmaz elemeinek böngészésekor lehetıség nyílik a borítókép megtekintésére is. Hasonlóképpen sok honlap a mő recenziójának illetve annotált tartalmának megtekintését is lehetıvé teszi. A Szikla 7-es verziójában is lehetıség nyílik már a borítókép illetve a kötethez tartozó annotációk eltárolására. A 7-es verzió adatfelviteli őrlapjain, a jobb oldalon egy új mezı található:
A webes szolgáltatások általában két képmérettel dolgoznak, a kismérető kép (az indexkép) látható a listában (pl. találati halmazban), a kis képre kattintva pedig elıhívható egy nagy kép, melyen minden részlet látható. A Sziklában is lehetıség
van egy kis kép betallózására, mely az adatfelviteli őrlapon is azonnal látható, és egy nagy kép hozzárendelésre, mely a kis képre kattintva tekinthetı meg, mind az őrlapon, mint a keresıben, ill. hamarosan a webes keresıben is. Jelenleg a borítóképnek .jpg formátumúnak kell lennie, azt javasoljuk, hogy a kis kép 150x100 pixeles legyen, a nagy kép pedig 300x450 pixeles. A kis kép helyén jobb egérgombbal kattintva az alábbi menü jelenik meg: -
Kép törlése: a meglevı kép törlése Tallóz: itt lehet beemelni a kis képet a fájlrendszerbıl a megszokott módon Nagy kép: a nagyalakú borítókép szerkesztése
Ha „Nagy kép” menüpontot választjuk, egy külön ablak nyílik ahová a nagy kép fog kerülni:
A nagy képre jobb egérgombbal kattintva a Tallóz menüpont választásával, vagy a mintaképen egyszerően duplakattintással beemelhetjük a nagy borítóképet. Mivel a Kelló már a rekordokkal együtt tárolja a borítóképeket is, ahol az MNB-Kelló rekordszolgáltatást használják és a Kelló-tól emelik át a rekordokat, a borítóképeket a program automatikusan megjeleníti. De a többi adatmezıvel ellentétben nem másolja be a program a borítóképeket a saját adatbázisba, csak egy belsı webhivatkozást helyez el a rekordban:
Ha a gépnek nincs intrenetkapcsolata és egy Kellós rekordot jelenítünk meg, melyhez szintén a Kellótól kaptuk a borítóképeket, a következı hibaüzenettel találkozhatunk:
De ha az internetkapcsolat helyreáll, újra láthatóak lesznek a Kelló-s borítóképek is. Ha tartósan internetkapcsolat nélkül dolgozunk, a konfigurációkezelıben ki lehe kapcsolni a Szikla internet felé irányuló aktivitását. A Kelló-tól átvett rekordok nagy borítóképeinél a dupla kattintással nem a tallózás ablakot tudjuk megnyitni, hanem így lehet bezárni az ablakot. Ha a Kellótól átvett képet le akarjuk cserélni egy sajátra, a jobbegérgombos menübıl a „Kép törlése” menüpontot kell választani, ekkor megszakítjuk a kapcsolatot a belinkelt borítóképpel és lehetıvé válik saját borítókép betallózása. Annotációk Annotációkat, azaz rövid szöveges tartalmi összefoglalókat csak rögzített rekordhoz lehet kapcsolni (hasonlóan az analitikákhoz ill. a multimédiás rekordokhoz):
Ha tehát egy rögzített rekord esetében a Kapcsolat/Annotáció menüpontra kattintunk, megkapjuk az annotáció szerkesztıablakát, melynek fehér a háttere:
Az ablak felsı mezıjébe az annotáció íróját/forrását lehet rögzíteni, a nagyobb alsó mezıbe pedig a szöveget. Ha a szerkesztés befejeztével a „Rögzít” gombra kattintva a szöveget elmentjük, az ablak háttere sárga lesz. Egy bibliográfiai rekordhoz több annotáció is rögzíthetı, a rögzített annotációk között az alsó nyilakkal mozoghatunk, új szerkesztıablakot pedig az „Újat írok” gombra kattintva nyithatunk:
A borítóképek és az annotációk a 7-es verzióban a Keresı Táblázatos megjelenítıjében láthatóak. Itt a találati halmaz egy-egy elemére kattintva nemcsak a bibliográfiai adatok, hanem a két új mezı tartalma is megtekinthetıek:
A fent látható megjelenítéskor a rendszer a nagy képet jeleníti meg, a kis kép egyelıre az adatfelviteli őrlapon és hamarosan az OPAC találati halmaz nézetében lesz látható. Bibliográfiai adatok csoportos módosítása A Szikla eddigi verzióiban csak a példányadatok illetve a bibliográfiai adatok közül a tárgyszavak csoportos módosítására volt lehetıség. A 7-es verzióban nyílik lehetıség elıször arra, hogy a bibliográfiai adatok közöl a következıkön végezzünk el csoportos módosításokat: -
Állapot Kiadó Megjelenés helye Szerzı Tárgyszó
A funkció az Egyéb menü „Bibliográfiai adatok csoportos módosítása” menüpontjára kattintva érhetı el
Állapotmódosítás Az állapotmódosítás segítségével lehet a feldolgozási állapotot csoportosan megváltoztatni. Ennél a lehetıségnél nincs szabad szöveges beírási lehetıség, hanem a legördülı fix listából választhatók ki az elemek, melyek a következık lehetnek: -
Végleges Elıfeldolgozott Bıvítendı Módosítandó Átnézendı Törlendı
A Kiadó és a Megjelenési hely módosítása Az „Ezt cserélem” mezıbe el kell kezdeni beírni a megváltoztatandó kiadót ill. megjelenési helyet, majd a legördülı listából ki kell választanunk a módosítandó alakot. Az „Erre” mezıbe való íráskor is megjelenik a segédlista, de ha nincs benne az a név vagy megnevezés, amire cserélni akarunk, be kell írnunk az egész kifejezést. Ha a nem fıforrásból vett bibliográfiai adatoknál használt szögletes zárójelben szereplı adatokat akarjuk módosítani, továbbra is használnunk kell a zárójelet (pl.: [Warszawa] [Warsawa]), tehát nincs lehetıség egy menetben változtatni a Warszawa és a [Warszawa] elírásokat, csak külön-külön. A Szerzı módosítása A szerzı mezı módosítása a legbonyolultabb, hiszen nemcsak a vezetékneveket és keresztneveket, hanem a névmegelızı, a névkövetı valamint a kronologikus kiegészítıket is javíthatjuk. A könnyebb kezelhetıség érdekében a névmegelızı és a névkövetı kiegészítı mezıje szürke, tehát nem módosítható, csak akkor válik módosíthatóvá, ha duplán belekattintunk a mezıbe és a fehérré változik.
A tárgyszavak módosítása A tárgyszavak csoportos módosításának lehetısége eddig is adott volt a Szikla rendszerben. A módosítások megkezdése elıtt javasoljuk az egységesítési alapelvek lerögzítését, mert különben nehézzé válik a konzisztens tárgyszólista karbantartása.
