A nemzetközi klímapolitikai együttműködés fejlődése és
azzal összefüggésben az EU-szintű és a tagállami klímapolitika alakulása dr. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár, korábbi környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár 2011. december 16.
1. Az éghajlatváltozás kockázatának politikai (f)elismerése
– Miért tartott több évtizedig a tudományos felvetések elfogadása? – A korábbi tényezők érvényesek most is, avagy újak hatnak a mostani klímapolitikára?
2. A klímapolitika alapja: irányainak, kereteinek kialakulása
– Milyen alapelveket vett át a klímapolitika és ezek értelme, súlya változott? – Milyen mintákból épült fel a klímapolitika és ezek elégségesnek bizonyultak?
3. A meglevő klímapol. megállapodások, eszközök elfogadása, végrehajtása – Nemzetközi eredmények csak sajátos kompromisszumokkal és eszközökkel? – EU eredmények csak sajátos kompromisszumokkal, eszközökkel?
4. A nemzetközi együttm. kritikus területeinek párhuzamossága és összefüggése – Erősítik egymást a klímapolitikát is érintő, átfogó együttműködési tevékenységek? – Kellő összhang van az érintett szakterületi együttműködési programok között?
5. A megfelelő kibocsátás-csökkentési cél szükségessége és lehetősége
– Miért szükséges a jelenleginél nagyobb nemzetközi kibocsátás-csökkentési cél? – Lehetséges a jelenleginél nagyobb nemzetközi kibocsátás-csökkentési cél elfogadása?
6. Az EU klímapolitikája, mint a tagállam-csoportok szakpolitikáinak eredője – Erősödnek vagy gyengülnek a tagállam-csoportok közötti érdekkülönbségek? – Képes-e az EU markánsabb nemzetközi klímapolitika szerepet vállalni és betölteni?
7. Időnyerés vagy halogatás-e a legújabb nemzetközi tárgyalási mandátum ..? FaragóT: Nemzetközi klímapol.
1
1. Az éghajlatváltozás kockázatának politikai (f)elismerése – Miért tartott több évtizedig a tudományos felvetések elfogadása? A hipotézisektől ~100, ill. ~50 év telt el ..
1895 Arrhenius: CO2-szint növekedése - természeti okok .. 1938 Callendar: CO2-szint növekedése – antropogén okok .. 1979 WCC1:"CO2 légköri mennyiség-növekedés .. feltehetően.. folytatódni fog.. indokoltnak látszik, hogy .. hozzájárulhat egy globális melegedéshez .. de a változások részleteit még alig értjük." 1987-90 ENSZ: nemzetközi megállapodás kell (WCED,UNGA) 1988 Torontó: 20%-os kibocsátás-csökkentés (1988-2005) 1989 Noordwijk: megállítani kibocsátás-növekedést 2000-re 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
„Savas esők” esetében 10-20 év telt el .. (ózonréteg/ODS esetében is)
1967 Odén: csapadék Európában savasabb ~ SO2 emisszió .. 1975 Helsinki: levegőszennyezés megfigy./szabályozás kezdve SO2-vel 1979 EGB-egyezmény országhat-kon átterjedő levegőszennyezésről 1985 Kén-jegyzőkönyv ..
A fordulat csak akkor következett be, amikor
1970/80-s évek: nemzetközi megf.,kutatási együttm. "felgyorsulása" klímakut./modellező közp-k támogatása Moszkva, Washington által globális modellekkel konkrétabb becslések, jövőképek ami a legjobban megérthető volt: légköri CO2-mennyiség növek. ami a leginkább figyelemfelkeltő volt: jelentős társ-gazd. hatások a politika "éghajlatváltozás"-érzékenysége ezzel párhuz. erősödött IPCC 1988, AR1 1990: több tud. ismeret, nagyobb bizonyosság FaragóT: Nemzetközi klímapol.
2
1. Az éghajlatváltozás kockázatának politikai (f)elismerése – A korábbi tényezők érvényesek most is avagy újak hatnak a klímapol-ra? Anno - klímapolitikát gátló tényezők? Antrop. körny. hatások közül "csak" az egyik; s nehezebb igazolni/felfogni a veszélyességét (pol. társ. számára):
a) kibocs..gázok a "szokásos" értelemben nem tűntek veszélyesnek most: világos, ez másféle körny. mechanizmus (légk.sugárzásátv.) kis antrop. hozzájárulás, de "felhalmozódó" jellegű probléma .. b) becsült közvetlen következmény nem látszott veszélyesnek most: a közvetett hatások (mérték és sebesség) veszélye elismert DE: regionális hatások különbözőek, túlmutatnak pol. ciklusokon c) tudományos bizonyosság lassan erősödött most: sokkal pontosabb adatok, modellek, elemzések DE: regionális változások és hatások becslése továbbra is nehéz
Mauna Loa CO2 mérési sor
.. felszíni átlaghőm. 1860-
Most - - klímapolitikát gátló tényezők? Újabb és kifejezetten társ-gazd, pol. szempontok s így nehezebb elfogadni határozottabb intézkedéseket d) állandósult vita a felelősségről - de tkp. kibontakozó új világrend e) gazd. fejlődés kulcságazatai érintettek - erős társ., ágazati érdekek f) társ-gazd inercia (term/fogy.szokások); - nincs egy(szerű) technológia válasz
FaragóT: Nemzetközi klímapol.
3
2. A klímapolitika alapja: irányainak, kereteinek kialakulása – Milyen alapelveket vett át a klímapolitika és ezek értelme, súlya változott? megelőzés elve
k-szennyezés, várható káros hatásokkal szembeni előzetes fellépés É.V.: glob ügy glob. fellépés is, de + elővigyáz. és költséghaték.
forrásnál ..
környezeti károkozás helyénél való beavatkozás (a "csővégi" helyett) É.V.:kib-csökkentés + nyelőkap. erősítés // sokféle gáz és forrás együttműködés: érintett szereplőkkel, érdekcsop-kal É.V.: nagyon sok csoport kibocsátó és hatásviselő oldalon is ..
szennyező fizet, környezet-használó fizet
É.V.: saját beavatkozás mellett glob. váló szennyezés, glob.hatások miatt kevésbé felelősöknek és hatásviselőknek/sérülékenyebbeknek
integrálás
körny. szempontoké a k-terhelést okozó szakpol-kba É.V.: sok ágazat kibocsátó és hatásviselő oldalon is ..
fenntarthatóság
2 alapelv lett meghatározó jelentőségű: elővigyázatosság
a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem adhat okot megelőzési, kezelési, káros hatásokat mérséklő intézkedések meghozatalának elhalasztására, ha magas szintű védelem, helyettesítés– technol. vonatkozásai .. súlyos vagy visszafordítkárok veszélye É.V.: legjobb technika elérése globálisan: pü.forrás és techn.átadás hatatlan fenyeget.de tud. biz. nő
köv. nemzedékek érdekei .. É.V.: hosszútávú glob és helyi hatások szubszidiaritás: probléma-keletkezés a megoldás elsőd. szintjén É.V.: a kibocsátásra (sérülékenységre) jól alkalmazható, de közvetlen következmények távol (légk konc., glob. környezetvált.)
felelősség
FaragóT: Nemzetközi klímapol.
közös, de megkülönböztetett felelősség a környezeti kár vagy veszély kialakulásáért (azt okozók felelősség-megosztása) 4 de a felelősség változik
2. A klímapolitika alapja: irányainak, kereteinek kialakulása – Milyen mintákból épült fel a klímapol.és ezek elégségesnek bizonyultak? szakpol. válaszok/megoldások a "forrásnál": HM, ODS vs GHG
ODS: rövid időn belül technol-váltás, helyettesítés HM/Pb-tetraetil benzinben: rövid időn belül techn-váltás, helyettesítés GHG: helyettesítés helyett energiatak és -haték.,; de megújulók ..
szakpol. válaszok/megoldások a kibocsátásoknál: SO2 vs GHG
SO2 csökk.előírás leválaszt/átalakít (mészkő>Ca-szulfit>Ca-szulfát=gipsz) GHG/CO2: csökkentési előírás > leválasztás, sűrítés és tárolás (CCS) GHG/CO2: csökk.előírás > légkörből kikerülés elősegítése - nyelőkap. GHG/CH4: csökkentési előírás > "begyűjtés" és felhasználás
nemzetközi pénzügyi források: ODS vs GHG/hatások
ODS: Montreali Alap .. GHG és adaptáció: eddig inkább ált., függetlenebb glob. alap = GEF
szennyezés-kereskedelem: SO2 vs GHG
SO2: ha kib-forrás hely változik - változik terjedés és kiülepedés is .. GHG: teljes elkeveredés - nemzetközi emisszió-keresk. (Kiotói Jk)
energia-igény 1980-2030 Kína+India és többi nemOECD (kék vonal:OECD)
É-D, K-Ny kapcsolatok ált./szokásos (szak)pol. kezelése? .. éghajlatváltozás okok és hatások: fejlettek történelmileg nagyobb felelőssége e veszélyéért fejlettek tört. felhalmozott kapacitásai kib-csökkentéshez fejlettek tört. felhalm. kapacitásai sérülék. csökkentésére fejlettek és fejlődők együttműködése nélkül már nem oldható meg: kölcs. függőség .. FaragóT: Nemzetközi klímapol.
5
3. Meglevőklímapol. megállapodások, eszközökelfogadása, végrehajtása – Nemzetközi eredmények csak sajátos kompromisszumokkal, eszközökkel? 1987-1992 Közös jövőnk és UNCED:
fejlettek "környezet-barátabb" fejlődése fejlődők társ-gazd. fejlődési "felzárkózása" jövő nemzedékek szükségletei is ..
1992 ENSZ Égh. Keretegyezmény:
É-D fejlettek átmeneti kibocsátás-szintentartása (0% 2000 / 1990) jogilag nem kötelező formában, azaz szankciók nélkül fejlődők is közzéteszik adataikat és készítenek "klímapolitikai" programokat (emissziók, nyelők, alkalm.) ha fejlettek fizetik ezek elkészítését, támogatják a kib-csökk technológiákat és az adaptációt (GEF) K-Ny: k-európaiak feltételesen vállalják a kibocsátás-szintentartást ha "bizonyos mértékű rugalmasság", ha részesedhetnek támogatásban, de nincs donor-feladatuk (EiT)
1997 Kiotói Jegyzőkönyv:
É-D É-D piaci "kapocs": fejlettek átmeneti átlagos kib-csökkentése (~5% 2008-2012 / 1990) tiszta fejl.mechanizmus (CDM) és újabb pü. alapok létrehozása, fejlődők javítják adatközléseik minőségét és konkrétabb intézkedési progr-kat készítenek és hajtanak végre K-Ny piaci 'kapocs": K-Ny k-európaiak feltételesen vállalnak >0 kibocsátás-csökkentést emisszió-kereskedelem (USA 7% RF 0%) - IET ha "bizonyos mértékű rugalmasság", + együttes végrehajtás (JI) részesedhetnek támogatásban de sincs donor-feladatuk FaragóT: Nemzetközi klímapol.
6
3. Meglevőklímapol. megállapodások, eszközökelfogadása, végrehajtása – EU eredmények csak sajátos kompromisszumokkal, eszközökkel? Kiotói Jegyzőkönyv - külső dim:
20% de legalább 15% "fejlett" vállalás kellene EU: 8% de csak ha együtt csatlakozhatnak és együtt hajthatják végre szakpol intézkedések nemzetközi koord. kellene (verseny-seml.?) emisszió-kereskedelem (IET): engedmény az USÁ-nak .. fejlődők segítése/megnyerése: EU-15 külön új pénz-megajánlás
Kiotói Jegyzőkönyv - belső dim:
EU-15 csatlakozás: de eltérő tagállami kibocsátási kötelezettségekkel EU-pénzügyi megajánlás, de hosszas tagállami egyezkedés szakterületi lépések: épületek en-haték., gk-kibocsátása, üzemanyagok, repülés belső emisszió-kereskedelem (ETS) bevezetése 2005-7, 2008-12 de tagállami becslések és tagállami kiosztások (de COM felülv.) új tagállamoknak tkp szükségtelen, de kötelező lett .. költséghaték és pol. szempontok: CDM-kvóták (korlátozottan JI-kvóták) elszámolhatósága ETS-ben EU-15 (2008: -6,9% 2009: .. 2010: . - recesszió is segít?) EU-10 .. HU: ~ -36%
120
110 Index (Base year = 100)
Végrehajtás ..
EU-15 2008 / 1990
CO2eq kib. (nyelő nélkül)
100
93.1 92.0
90
80 2011
7
2010
Kyoto target 2008-2012
2009
2008
2007
2006
2005
2004
FaragóT: Nemzetközi klímapol.
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
Base year
Greenhouse gas emissions
4. Nemzetközi együttm.: kritikus területek párhuzamossága, összefüggése – Erősítik egymást a klímapol-t érintő, átfogó együttm.-i tevékenységek? UN ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ UN Fenntartható fejlődés: 1992 Agenda-21, 2002 Végrehajtási Terv .. 3 átfogó témakör (szegénys leküzd., fennt. fogy.-term., term.erőf.-alap) minden témakört felöle, s sok "fejlett-fejlődő" kompromisszum e tág keretben a klímapol. is összhang de így nehezebb megoldani
Fejlesztéspolitika:
Fejlesztések finanszírozása (FfD) .. a fenntartható fejlődési együttműködéssel párhuzamosan, hangsúly fejlődők ált. fejlesztési/felzárkózási igényein (kv?) .. Szegénység leküzdése: ált. program és néhány kulcsterület (MDG) .. MDG 2015: egyelőre nem világos az akár közel teljes végrehajtás klímapolitika csak közvetve (pl. egészséges ivóvíz ..) Általános támogatás-, adósságkönnyítési stb. politika (IBRD, IFI-k..)
Zöld Fejlődés
Glob. Zöld Új Irány (UNEP) 2009 .. a válságokból való kilábalás .. Zöld Gazdaság (UNCSD) ..: vita a fogalomról is (É-D ellentét) átfogó paradigmaváltás avagy "csak" a további gazd. fejl. "zöldítése"?
EU ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ EU Lisszaboni Stratégia (2 szakasza) a környezeti szempontok fontosak de másodlagosak? (pl. miként segíthetik gazd. növekedést, foglalk.-t a zöld technológiák)
EU-2020: 3 pillér (egyik: kv/ff)
célok között pl. klíma-energia csomag, de max.: gazd. fejl. "zöldítése"? FaragóT: Nemzetközi klímapol.
8
4. Nemzetközi együttm.: kritikus területek párhuzamossága, összefüggése – Kellő összhang van az érintett szakterületi együttműködésiprogr-k között? UN stb ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ UN Energia: UN-CSD, WEC, IEA ..:
óriási glob. energia- és beruh. igény növekedés .. gazd.fejl. igények és energia–szegénység .. CO2-korl. feltételek/eszközök számításba vétele ("output") de véges erőf-probl-k ("input": piac, ár, együttm. vagy konfl-k?) Energia Világkongr, 2010/09 Pierre Gadonneix, elnök: Földön az igények kielégítéséhez elég term. erőforrás van. A gond nem ezek mennyisége, hanem egyenlőtlen eloszlásuk Ez az energiaárak növekedéséhez vezet. 2050-ig kb. megduplázódik világ energia-igénye fossz. energia-hordozóké még évtizedekig a fő szerep. Óriási energiaszegénység ~2 mlrd ember modern energia-ellátás nélkül. en-tak, en-hat, megújulók, K+F+I: sok kezdem., progr., intézmény
Energia Karta - enhat, JREC, REN21, IRENA, EE21, REEEP .. Mezőg/Erdőg: FAO,UN-WFP,IFAD; Erdő-elvek,UNFF, FAO/Forestry Nemzetközi közlekedés-szállítás: IMO, ICAO .. Multilat.Körny.Megállap-k: MP-FCCC-CBD-"erdők" összefüggései
EU ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ EU Energia
Kiotói Jegyzőkönyv (1997):
Energia Energiahordozók égetése Energiatermelő iparágak stb. Szállítás / Egyéb ágazatok Energiahord-ból elillanó kibocs-k Ipari folyamatok Ásv.termékek,Vegyip, Fémgyárt. Halog.szénhidr és SF6 előállítás Oldószer és egyéb termék haszn Mezőgazdaság Emésztőrendszeri fermentáció Trágyakezelés, Mg. talajok Hulladék
Str/Cselekv.Terv('06-'07), Energia2020 Str ('10), Dekarb Terv '11 CO2-em.korlátozás (20%), szigorú ETS-3 számításba vétele DE:* energia-intenziás csökk elég lesz en-igény visszafogáshoz? * altern-k jövője/aránya (megúj-k,atom,CCS,új en-term.techn-k?) * energia-hatékonyság 20%-os növelése 2020-ig teljesíthető lesz? * C-szivárgás ? * ha "drasztikusabb" nemzetk. piaci folyamatok? Közlekedés (Fehér Könyv, 2011) .. Mezőgazdaság (új költségvetés – új CAP.. 2013 után) .. FaragóT: Nemzetközi klímapol.
9
5. A megfelelő kibocsátás-csökkentési cél szükségessége és lehetősége – Miért szükséges a jelenleginél nagyobb nemzetközi kib-csökkentési cél? Nincs ok az elővigyázatossági megközelítés feladására, sőt .. koncentráció: üvegh gázok légköri mennyisége gyorsan növekszik .. ok-okozati kapcsolatra vonatkozó tud. bizonyosság sokkal erősebb (mégha továbbra is van tud. bizonytalanság) "túllövés": a rendszer visszafordíthatatlan állapotváltozásának, ill. a rendszer "megszaladásának" lehetősége továbbra is adott .. nem-cselekvés: (ellenteoretikusnak/szkeptikusoknak is válasz): döntéselmélet első- és másodfajú hibái .. Kritikus szint "megadása" (IPCC AR4 alapján) felszíni átlaghőm-növ korlátozása (2°C>): (pl. efölött bioszféra nettó C-kibocsátó ..)
ebből légköri ÜHG-szint/korlát becslése (450ppm> ill. interv.) ebből glob. kib-csökkentés mértékének/ütemének levezetése ebből (tört. felelősség-arány + "kohéziós" igény alapján is) fejlettekre és fejlődőkre jutó kib-csökk. mérték/ütem levezetése
A politika (okkal) egyszerűsít:
2°C> 450ppm> (445-490 ppm 2,0-2,4°C) 2015-20 glob.kib-növ.vége, fejlettek 25-40% (DC szétv. 15-30%) 2050-re 50%< csökk., fejlettek: 80-95%
Más okok:
véges fosszilis energiahordozók .. krit. készletek (kőolaj, földgáz) hozzáférése (pol, tech) számos fejlett állam növekvő energiaimport-függősége energia-erőforrásokkal is kapcsolatos É-D feszültségek Más megközelítés? "input-oldali" korlátozás (pol/társ elfogadhatóság?) FaragóT: Nemzetközi klímapol.
IEA, 2008: „WEO” glob.olajtartalék-becslések 10
5. A megfelelő kibocsátás-csökkentési cél szükségessége és lehetősége – Lehetséges a jelenleginél nagyobb nemzetközikib-csökkentési cél elfogadása? ELMÉLET ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Glob. kibocsátás-csökkentési lehetőségek elemzése (IPCC)
IPCC-AR4, 2007: 3. fej. és Külön jelentés megújulókról, 2011: egyébként is költséghaték. pol-k; elérhető techn-k
Glob. közgazdasági elemzés (Stern)
sokkal kisebb költséggel jár a korai beavatkozás, mint a káros hatások kezelése ..
Glob. direkt piaci eszközök elemzése
glob. karbonpiac (a csodaszer?) – de pol/szoc/etikai szemp-k is hatásossága: új megállapodás és "C-szűkösségi" mérték függvénye
VALÓSÁG ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ A klímapol. tárgyalások tényei (FCCC/COP) 2010-ig
2007-2009-2010 és .. (Koppenhága-Cancun- ..) .. * Miről van "csak" konszenzus: 2°C .. * Konkrét "ajánlatok" (Koppenh.Megegyezéshez)<<szükségesnél Ellentétek: * továbbra is történelmi, de változó "megkülönböztetett" felelősség * Kiotói Jk folytatása és!vagy csak egy új átfogó megállapodás * jogilag köt. érvényű, szankcionálható kib-szabályozási vállalások
Energia-igények glob. növekedése
jelentős mértékben fosszilis eh-ból ..
A világrend változásának tényei
"feltörekvő" gazdaságok és nemzetközi befolyásuk; Kína ~ USA .. FaragóT: Nemzetközi klímapol.
Billion Metric Metric Tons Tons 45
Average Annual Growth
40
2010-2030 1.4
35 30
1.4
25 20
0.9
Gas
15
Oil
10 1.9
5
Coal
0 1980
1990
2000
2010
2020
2030
Glob. CO2 emisszió U.S. DOE/EIA, Intern'l Energy Outlook 2010
11
6. EU-klímapolitika, mint a tagállam(-csoport)ok szakpolitikáinak eredője – Erősödnek vagy gyengülnek a tagállamok közötti érdekkülönbségek? KÖZÖS CÉLOK
ált.: L.Szerződés; közös piac és nemzetk gazd-pol súly, EU-2020 .. spec.: alakuló energiapol, klíma-energia. így elérhető versenyelőny ..
ELTÉRŐ HELYZET
ált. együttműködés de különböző kiindulási szintek és lehetőségek
Kibocsátás-csökkentési potenciál / költség .. előny (érték) vagy hátrány .. (AAU-többlet)
Elért és potenciális energia-haték. növelés (s költségei) .. minden tagállamra köt. jelleggel: 2020 20% ?
Energia-import függőség mértéke
különbségek (2008) IE ~90% IT PT ES ~80< SK HU DE 60< EU27 53,8%
Energia-technológiák alkalmazása, elfogadottsága nukl. (pl. FR vs DE, AT), CCS, biomassza ..
Energia-import forrása ..
kőolaj, gáz, hasadóanyag esetében (+agro-üzemanyag alapanyaga)
Nyelő-kapacitások (erdők) .. ..
Fejlettségbeli különbségek (gazd-szoc./jóléti) ..
kohéziós igény és közösségi támog. forrásai (mennyi lesz és mire?) jelenlegi mentőcsomagok (korábbi kohéziós tagállamoknak (!))
Fejlődő államokkal való "klímapol" együttműködés .. különböző tört, pol, gazd igény/érdek pl CDM kapcsán (UK, ES, PT .. DE ..) ..
FaragóT: Nemzetközi klímapol.
.Energia-imp-függőség 2008 www.energy.eu
12
6. EU-klímapolitika, mint a tagállam(-csoport)ok szakpolitikáinak eredője – Képes az EU markánsabb nemzetközi klímapol. szerepet vállalni, betölteni? ~1991- nemzetközi klímapol együttm kezdetei óta jelentős szerep az egyezmény tárgyalásai 1991-1992, jegyzők tárgyalásai 1995-1997 a jegyzőkönyv hatálybalépésének elérése (RF) 2004 kibocsátás-csökkentési mértékekre von. javaslatok 1997: >15% végül 8% közösen; 2007-: 30% javaslat, 20% egyoldalú társult államok klímapolitikai poz. erősítése .. donorpolitika ..
~2004- jelentős fordulópont (egyúttal KP hatálybalépés után)
EU-bőv.:nagyobb nemzetk (pol-gazd) súly,de EU heterogénebb Magyarország 1991-2004 .. és EU-tagként: 2004fejlődők: egyre markánsabb pozíció különösen sérülékeny fejlődőké (LDC, Afrika, AOSIS) // OPEC-tagállamoké; .. // feltörekvő gazd. államoké .. de G77 is egyre heterogénebb .. legfejlettebb államok változó érdekeltség/pozíció USA CAN AUS JAP
~2007- EU csökkenő hatása (e téren .. ?)
2007 új tárgyalási mandátum (BAP) alig érvényesíthető álláspont .. 2009 Koppenhága: alapvető kritériumok feladása (jogilag köt, számszerű kibocsátás-csökk. célok)
Mi lehetne / kellene tenni ? (2010-)
belső gazd. konszolidáció, kohézió .. ált. donor-szerep: volumen és tartalom klíma-energia csomag, dekarb. belső hatékonyság demonstrálása K+F és techn innováció .. tárgyalási meghatározó "vezető szerep" Kiotói Jegyzőkönyv folytatása? egyelőre nem lehet új, jogilag köt., ambic., univerz. megállapodás? FaragóT: Nemzetközi klímapol.
EU 80% dekarb összetevői
13
7. Időnyerés vagy halogatás-e a legújabb nemzetközi tárgyalási mandátum - 2011 ? 2007-2011
fejlődők ragaszkodnak Kiotói Jegyzőkönyv folytatáshoz: fejlettek jogi kötelezettsége, CDM . fejlettek ragaszkodnak ahhoz: új megállapodásban fejlettek is vállaljanak (szétválasztás) tehát 2 párhuzamos tárgyalási keret ..: hosszú tervezetek, de nincs konszenzus ..
2011-es alku lényege (részben 2009-2010-re építve):
Kiotói Jegyzőkönyv 2. köt-vállalási időszakkal folytatódik DE: 5 v 8 év ? DE: kibocsátás-csökkentési vállalások jórészt nyitottak (EU-27 feltétlen 20% 2020-ra pl egyértelmű, de ..) DE: JAP, CAN, RUS, USA nélkül azaz e döntés tartalma továbbra is a 2. "jegyzőkönyv" függvénye is DE: mi lesz 2012 után emisszió-kereskedelemmel, CDM-mel ??? 2."jegyzők": újabb 4-8 éves menetrend (halasztás) = EU-mentőakció azaz max 2015-ig megegyezés és 2020-tól hatálybalépés .. valamilyen jogi kötőereje lesz .. DE: nem tudni abban mit vállalna "a" 4 fejlett és a fejlődők tehát előállhat egy akár ~8-éves vákuum ..
2011-es alku kieg. elemei (részben 2009-2010-re építve):
új pénzügyi alap (GCF) szabályai: majdnem üres, s a fentiektől függ új testület adaptáció témakörében (fontos a "sérülékenyeknek"); techn erdők védelme, erdőpusztulás csökkentése: ált. keretek (REDD+)
FaragóT: Nemzetközi klímapol.
Más tényezők IPCC .. USA .. fejlettek pü-gazd. válság Japán .. Kína ..
14
Összefoglaló és következtetések
Az éghajlatváltozás és káros hatásainak kockázata növekszik. A megfigyelések és a tud. vizsgálatok megerősítik: az emberi tevékenységek is felelősek a változásokért, a becslések szerint akár jelentős globális melegedés is várható a század végére. Továbbra is számottevő mértékű a tud. bizonytalanság. de a kockázatkezelésre, a válaszpolitikákra vonatkozó döntéshozás során az elővigyázatosság elve a meghatározó. A nemzetközi fellépés érdekében keretegyezményt és egy konkrétabb intézkedéseket meghatározó jegyzőkönyvet fogadtak el. De az eddigi kötelezettségek nem elégségesek a kitűzött célhoz, újabb megállapodásra van szükség jelentősebb kötelezettségekkel: glob kibocsátásokat csökkenteni kell minden állam részvételével felelőssége arányában; egyúttal alkalmazkodási felkészülésre is szükség van Elengedhetetlen a különböző szakpolitikák között a nagyobb összhang. Ennek ki kell terjednie minden szakpolitikai területre (energia, közl., mezőg., erdőgazd., vízgazd., K+F) és minden szintre (glob., reg., nemzeti) és úgy, hogy általában a környezeti – és konkrétabban a klímapolitikai – követelményeket integrálják e szakpolitikákba. Pol. és gazd. okok miatt nagyon nehéznek látszik egy megfelelő, 2012 utánra szóló új megállapodás elérése (s addig is a meglevő megtartása). A tud. szerint globálisan nagymértékű kibocsátás-csökkentés szükséges 2050-ig, ugyanakkor – az eltérő felelősségek és a kapacitások kapcsán – nagy a fejlett-fejlődő ellentét, s – részben más okok miatt is – ezen országcsoportokon belüli ellentét. Az újabb tud. értékelések és tech. fejlesztések "serkenthetik" a nemzetközi megállapodást. FaragóT: Nemzetközi klímapol.
15