A NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az elfogadás óta történt jogszabályi és egyéb változások miatt többször módosított változat. (Ez a dokumentum 2015. szeptember 1-jétől kimenő rendszerben a 8-12. évfolyam képzésére alkalmazandó, az 5-7. évfolyam új pedagógiai program alapján vesz részt a képzésben.)

(A tagiskola 2013. szeptember 1-én megszűnt, „átköltözött” a Németh László Gimnázium Nővér utcai épületébe, így a dokumentumban a törzsiskola, tagiskola megkülönböztetés okafogyottá vált.)

A pedagógiai program részét képező helyi tantervek megtekinthetők iskolánk könyvtárában és a titkárságon.

Németh László Gimnázium

Pedagógiai program

A NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A Németh László Gimnázium nevelőtestülete az alábbi jogszabályok alapján készítette el, ill. módosította pedagógiai programját: - az 1993. évi többször módosított LXXIX. törvény a közoktatásról, - a kormány 243/2003. módosított rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, - az oktatási miniszter 28/2000. számú rendelete a kerettantervek kiadásáról, - az oktatási miniszter 100/1997. számú rendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról, - az oktatási miniszter 40/2002. számú rendelete az érettségi vizsga részletes követelményeiről, - a gimnázium alapító okirata, - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

I. A GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA Bevezetés A gimnázium jogelődjének alapítási éve 1948. Az intézmény 1963-ig általános, majd néhány évig tizenkét évfolyamos iskolaként, később Kilián György nevét viselve négy évfolyamos gimnáziumként működött, majd Rónai Bélának, a gimnázium tanárának kezdeményezésére (1987) – az egész magyar pedagógiai gondolkodást megélénkítve – dr. Hoffmann Rózsa igazgató vezetésével 1989-ben a korszerű körülményekhez igazítva feltámasztotta a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés évszázados hazai hagyományait, s egyidejűleg felvette Németh László nevét. Az iskolában számos, országos figyelmet ébresztő pedagógiai kísérlet folyt ez utóbbi, döntő változás előtt is: osztályozás nélküli értékelés, komplex esztétikai nevelés, integrált természettudományi képzés, élsportolók középfokú oktatása. A gimnázium 1994 óta csak nyolc évfolyamos képzésben részesülő tanulócsoportokat indít. A Budapest Főváros XIII. Ker. Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. július 1-jei hatállyal a törzsiskolába, a Németh László Gimnáziumba integrálta a Kassák Lajos Gimnáziumot, amely meglevő épületében (saját helyi tanterve szerint) tagiskolaként működik, de új tanulócsoportokat nem indít. Az összevont intézmény neve: Németh László Gimnázium (törzsiskola), ill. Németh László Gimnázium Kassák Lajos Tagiskola. Mindkét feladat-ellátási helyen nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés folyik.

Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök és eljárások A Németh László Gimnázium a már a serdülőkor előtt elmélyültebb szellemi munkára érett tanulóknak kínál közös alapokon nyugvó és egymással egyeztetett tantárgyi programokat, emberközpontú oktatási-nevelési koncepciót. Az emberközpontúság nem a humán tárgyak dominanciáját, hanem valamennyi műveltségi területen a legmélyebb humán értékek: a szép, a jó és az igaz primátusát jelenti. A megfelelően képzett és több kitüntetett tanárt számláló nevelőtestület pedagógiai gondolkodásának mélyén többek közt az a meggyőződés él, hogy érdekelvű világunkban a felnövekvő nemzedékeknek különösen nagy szükségük van a harmónia és a tisztaság felemelő és megvilágító erejére; arra az erőre, amely segít eligazodni az emberi útkeresés három fő irányában: az etikai, a világnézeti és az esztétikai értékek rendszerében. Így jelenik meg a képzés céljaként a sokNevelési program

2


Pedagógiai program

oldalúan művelt, nyitott ember eszménye, azé, aki ismeri önmagát, ismeri nemzetét, ismeri egész nemét; aki tud önállóan gondolkodni, aki képes gondolatait árnyaltan és választékosan kifejezni. A gimnázium diákjai igen eredményesen szerepelnek különböző szintű tanulmányi versenyeken és idegen nyelvi vizsgákon, országos összehasonlításban is kiemelkedő arányban folytatják tanulmányaikat a felsőoktatásban; valóban képesek önálló gondolkodásra és véleményalkotásra, közléseik nyelvi megformáltsága igényes, jól kommunikálnak idegen nyelveken, ismerik az információszerzés technikáit, s lassanként egyre több felelősséget tanúsítanak egészségük és környezetük iránt is. A pedagógiai koncepció egységben tartja a hagyomány és az újítás, a magyarság és az európaiság, az értelem és az erkölcs horizontját. Latint és két modern nyelvet mindenkinek tanulnia kell. Az egyedi pedagógiai program integrál műveltségi területeket, lehetőséget ad a diákok tantárgyi és szintbeli választására, tanév végi vizsgákat ír elő, s tanórán kívüli képzési tevékenységeket ajánl. Szakkörök, kórusok, színjátszókör, keramikus és kézműves műhelyek működnek; bemutatók, koncertek, előadások, kiállítások, iskolanapok és sportversenyek színezik a diákéletet. A gimnázium több nagy múltú egyetemmel működik együtt a tanárjelöltek gyakorlati képzésében. Külföldi kapcsolatokat is ápol, rendszeresen vesz részt egyéni és csoportos diákcsereprogramokban. Céljai megvalósításához a gimnázium jelentős anyagi segítséget kap a Szülők a Diákokért, ill. az Utilitas Alapítványtól. Alapítványi, fenntartói, fővárosi és központi költségvetési források, valamint pályázati támogatások ésszerű és egyensúlyt teremtő felhasználásával kielégítő mértékben tudja csökkenteni a szociális hátrányokból származó feszültségeket. A gimnázium köztudottan magas követelményeket állít diákjai elé, de ezek ismeretében is többszörös túljelentkezést regisztrálhat, a tanulókat a jogszabályok keretei között, de lehetőleg írásbeli és szóbeli felvételi vizsga alapján válogatja ki. A gimnáziumban legalább tizenhat tanulócsoport elhelyezésére, szakszerű oktatására és egyéb kiszolgálására (étkezés, könyvtár, orvosi ellátás stb.) van lehetőség. A tanulócsoportok létszámának emelkedése nem mehet a minőségi oktatás rovására. Az oktatást szaktantermek, sportpályák és informatikai eszközök is segítik.

A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A Németh László Gimnázium 1989 óta országos ismertségű és elismertségű, számos ún. követő iskolában (köztük a Kassák Lajos Gimnáziumban) részben vagy egészben alkalmazott, egyedi nevelési program és helyi tantervek szerint dolgozik. Koncepciónk és helyi tanterveink áthelyezik a hangsúlyt a tantárgyakról, az ismeretekről a tanulóra, a fejlesztési feladatokra. Tanterveink személyiségközpontúak. Nagy gondot fordítunk a tanulók egyéni adottságainak, képzési igényeinek felismerésére, a képességfejlesztésre, a tehetséggondozásra. Figyelünk az esetleg lemaradókra, a beilleszkedési zavarokkal küszködőkre. Több színtéren foglalkozunk az egészséges életmód vonzóvá tételével, az ifjúságot csábító romboló hatások ellensúlyozásával. Évente egészségvédelmi konferenciát szervezünk a szülők, kortárssegítő tréningeket a diákok részére. Az a célunk, hogy végzős tanítványaink készek és alkalmasak legyenek felsőfokú tanulmányokra, rendelkezzenek a klasszikus, a hagyományos és a modern kultúra ismereteivel, ill. építsék be azokat személyiségük alapjaiba, a mindennapi igényes kommunikáció szintjén tudjanak két idegen nyelvet, legyenek fogékonyak a műalkotások iránt, legyen igényük az állandó önképzésre, hassa át erkölcsi tudatukat a hagyományos európai értékrend. Arra törekszünk, hogy a megszerzett tudás ne eltávolítsa, hanem közelebb hozza a fiatalt embertársaihoz, hogy érezzen felelősséget szociokulturális környezete iránt; úgy legyen értelmiségi, hogy igényes életformáját ne csak élje, hanem szerte is sugározza. Őrizze meg a választás szabadságában is a szilárd értékrendből fakadó erőt. A gimnáziumban folyó legfontosabb tevékenység a tanuló személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatása saját életének teljesebbé tétele érdekében, valamint szűkebb és tágabb környezete, végső soron a haza hasznára. Ezt nevezzük nevelésnek, amelynek színterei a tanítási órák, a szakkörök, játékok, sport, kirándulások, nyári osztály- és szaktáborok, más közös tevékenységek. Nincs külön nevelés és oktatás (tanítás); tanulás van elsősorban, s annak irányítása, befolyásolása, azaz nevelés. A nevelés komplex tevékenység, nem

Nevelési program

3


Pedagógiai program

lehet fölparcellázni; nincsenek külön értelmi, érzelmi, erkölcsi stb. parcellák. A nevelés nem elsősorban normák és szabályok közvetítése, hanem személyes példamutatás és jól irányított egyéni, ill. kollektív cselekvések szervezése. E folyamat értelemszerű irányítója és vezetője a tanár. A tanár megismeri a diák személyiségét, tiszteletben tartja azt, ugyanakkor vállalja is annak alakítását. Diákjaival ezáltal sohasem lehet egyenrangú partneri viszonya, hiszen ő vezet, ő kér számon, ő értékel. Bizonyos hatalma van, amellyel sohasem élhet vissza. Ezt saját erkölcsisége és a tanári közösség természetes önellenőrzése garantálja. A diákok öntevékenységének kibontakoztatása igen fontos nevelési feladat, hiszen csak az önálló, önmaga sorsát tudatosan irányítani és a problémákban dönteni képes ember lesz alkalmas arra, hogy tevőlegesen hozzájáruljon Magyarország kívánatos fejlődéséhez. A szocializáció során ezért a növendéknek meg kell tanulnia kezdetben a szűkebb, később a tágabb értelemben vett közösséghez való alkalmazkodást. Ki kell alakulnia benne az igénynek a történéseket irányító, alkotó részvételre, végső soron olyan felnőtté kell válnia, aki rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek egy demokratikus, „nagykorú” társadalomban a művelt rétegek számára szükségesek. A Németh László Gimnázium diákjaitól elvárja a komoly iskolai és otthoni munkát, az igényes önképzést, a feladatait megértő és teljesítő tanulói öntudatot, a kulturált magatartást az iskolában és az iskolán kívül is. A célt kétféle, egymással párhuzamosan haladó úton kívánja a program elérni. Az egyik út a mindennapos tevékenységbe beágyazott nevelőmunka, melynek tervezhető mozzanatai a helyi tantervekben szerepelnek. Színterei: osztályfőnöki órák, szakkörök, tudományos diákkörök, sport-testnevelés, énekkar, ünnepélyek, színjátszás és természetesen elsősorban a szakórák, valamint a tantervhez kapcsolódó szombati kirándulások, közös programok. A másik út a spontán szerveződő diáktevékenységek, közösségi megmozdulások és programok tapintatos segítése, felkarolása, támogatása. E jövőképet a nevelőtestület nemcsak a diákoknak közvetíti, hanem átörökíti kezdő vagy tapasztalt belépő tagjainak is.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása A) Kulcskompetenciák Ebbe a körbe azok a kompetenciák tartoznak, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezek egyformán fontosak, mert egyaránt és együttesen járulnak hozzá az esélyegyenlőséghez a tudás alapú társadalomban. A kulcskompetenciákat nem egymástól elkülönülten, hanem a teljes pedagógiai folyamatban, mind a tanórai, mind a tanórán kívüli pedagógiai helyzetekben állandóan, de különböző intenzitással fejlesztjük. Az anyanyelvi kommunikáció felöleli a belső és külső szellemi, lelki és érzelmi tartalmak kifejezését és értelmezését mind szóban, mind írásban, akár egy adott szöveg formálójaként, akár címzettjeként, különböző nyelvi helyzetekben és regiszterekben. A gimnázium pedagógiai programja megvalósítja e kompetencia primátusát valamennyi, órarendbe illesztett tevékenységében (osztályfőnöki és szakórák), valamint a tanórán kívüli, részben fakultatív pedagógiai helyzetekben (pl. Németh László-nap, tanulmányi versenyek, ünnepélyek stb.). Az idegen nyelvi kommunikáció jórészt az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető, de kiegészül a közvetítés, azaz más kultúrák megértésének és tiszteletének képességével. A pedagógiai program elsősorban a latin, ill. az élő idegen nyelvek, de a világirodalom és -történelem, a filozófia, az etika, az informatika, az ének-zene és a vizuális kultúra tanulmányozásával teremt erre tanórai, a cserekapcsolatok és a művészi tevékenység (énekkar, színjátszás, kiállítás) révén pedig tanórán kívüli lehetőséget. A matematikai kompetencia a logikus gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. E kompetencia része a matematikai modellek (képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok) alkalmazása is. A matematikán kívül e kompetenciát fejlesztjük valamennyi természettudományos logikára épülő tantárgyban, az informatikában, a magyar és az idegen nyelvekben (szövegértés), a szombati kirándulások egy részében és a tanulmányi versenyeken.

Nevelési program

4


Pedagógiai program

A természettudományos kompetencia arra irányul, hogy megértsük és megmagyarázzuk az emberben és az emberen kívüli természeti világban, ill. e kettő között lejátszódó folyamatokat. E kompetencia magában foglalja a műszaki-technikai kompetenciát is. A klasszikus értelemben vett természettudományos tárgyak kiegészülnek a környezetvédelem, az informatika, a testnevelés, továbbá az életvitel és technika tantárgyakkal, valamint a tanórán kívüli pedagógiai lehetőségek (tudományos diákkör, erdei iskola, Németh László-nap, tanulmányi versenyek, szakkör, kirándulás, tábor stb.) gazdagságával. A digitális kompetencia felöleli a modern társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a tanulás, a kommunikáció és a szabadidő területén. Az informatika nemcsak tanórai anyag, hanem az iskolai és az iskolán kívüli tanulói tevékenység minden bizonnyal legkiterjedtebb szegmentuma. A szűkebben vett iskolai feladatok, azaz a tanári és a tanulói munka mind nagyobb hányadát öleli fel. Gimnáziumunkban ECDL-vizsgaközpont is működhet. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, tanulását megszervezni. E kompetencia arra készteti a tanulót, hogy képességeit a helyzetek sokaságában és sikeresen használja. Segítséget kap erre valamennyi szakórán és az osztályfőnöki munka számos színterén (pl. osztályfőnöki óra, iskolán kívüli programok), de nagy segítséget kaphat diáktársaitól és a gimnázium tárgyi felszereltségétől (könyvtár, géptermek) is. A szociális és állampolgári kompetencia interperszonális kompetencia, amely arra irányul, hogy az egyén konstruktív attitűddel lépjen be a társadalmi és a szakmai életbe, legyen toleráns, tudjon konfliktusokat kezelni. Aligha van tanórai és tanórán kívüli tevékenység, ahol e kompetencia fejlesztése elmaradna, de a klasszikus humán tantárgyak, a művészeti nevelés, a drámafoglalkozások és az osztályfőnöki, valamint diákönkormányzati fórumok adhatnak a legtöbbet e nyílt kompetencia fejlesztésére. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia abban segíti a tanulót, hogy megismerje tágabb környezetét, képes legyen a számára kínálkozó lehetőségek megragadására; de ne legyen kiszolgáltatva a gazdasági-hirdetési manipulációnak. Irodalmi olvasmányaiban, történelmi analógiákban, az osztályfőnöki tematika érték- és fogyasztóvédelmi egységében, továbbá a vizuális nevelés médiaismereti fejezetében kap tanári segítséget a kompetencia megszerzésére. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kreatív jellegénél fogva nemcsak a legfontosabb kompetencia, hanem más kompetenciák felerősítője is lehet. „A beszéd bal féltekés, míg a jobb félteke néma, viszont jobban lát, sokkal többet tud a térmanipulációban. Digitális elven működik a bal félteke, a másik félteke analóg. (…) A bal félteke inkább algebrikus, míg a jobb félteke geometrikus, hiszen ez a ’jobban’ látó félteke. A képzelőerő, kreativitás, muzikalitás jobb féltekés.” (Hámori József) A művészeti tárgyak, a hozzájuk kapcsolódó tanórán kívüli elemek (énekkar, színjátszás, kiállítások, bemutatók stb.) és iskolán kívüli programok (színház-, hangverseny- és múzeumlátogatás, kirándulások, szombati alkalmak stb.), a tanulói öntevékenység támogatása mind e valóban kulcskompetencia fejlesztését szolgálják. B) Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciák fejlesztéséhez hasonlóan az egész programot átszövik, a tantárgyi-műveltségi struktúrában nincs külön meghatározott helyük. Egyszerre vertikális és horizontális jellegűek. A primér ismeret mögötti szekundér jelenlétük változó arányban és intenzitásban szinte minden pedagógiai mozzanatban, akár tanórai, akár tanórán kívüli, de iskolán belüli, akár iskolán kívüli mozzanatban érzékelhető. Mind a nevelési program, mind a helyi tantervsor, mind a tanári gyakorlat (tervezett változata a tanmenet) valóban kiemeltnek tekinti a következő fejlesztési feladatokat: - énkép, önismeret - hon- és népismeret - európai azonosságtudat – egyetemes kultúra - aktív állampolgárságra, demokráciára való nevelés - gazdasági nevelés - környezettudatosságra való nevelés - a tanulás tanítása

Nevelési program

5


Pedagógiai program

- testi és lelki egészség - felkészülés a felnőttlét szerepeire Képzési terv A Németh László Gimnázium pedagógiai programjának főbb sajátosságai: -

műveltségi területek összevonása, integrálása, egyedi felépítésű, sajátos tárgyak, a választhatóság lehetősége, az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés magasabb óraszámban az utolsó két évben, egyéni foglalkozások, vizsgarendszer, ellenőrzési és értékelési rendszer, jutalmazás, kitüntetések, a tanórán kívüli tevékenységek gazdagsága, szombati tanulmányi programok az első két évfolyamon, mély tartalmú és hagyományos formájú iskolai ünnepélyek, Németh László emlékének ápolása.

A nyolcéves képzési egység három, jól elkülöníthető, de nem mereven elválasztott szakaszra tagolódik. Az előkészítő (alapozó és képességfejlesztő) szakasz két, a szaktudományok alapjaiba történő fokozatos bevezetés (orientáció és analizálás) négy, a szakmai előkészítő szakasz (szintetizálás) két évig tart. A képzés szempontjából az előkészítő szakasz a legfontosabb, a további munka eredményességét tekintve a leginkább meghatározó. Itt kell a gimnázium céljainak végleg megnyerni a tanítványokat (és szüleiket), és itt kell őket felruházni azokkal a képességekkel, amelyek birtokában könnyebben tudják majd tanulni később a hagyományos tantárgyakat. Itt kell őket képessé tenni az önálló ismeretszerzésre is. Az előkészítő szakasz középpontjában az anyanyelvi nevelés áll. Sok gyakorlati feladattal alakítjuk ki az anyanyelvi készségeket. A művelődéstörténetbe (történelem, irodalom-, művészet- és tudománytörténet) az életkoruknak megfelelő olvasmányok, maradandó értéket hordozó irodalmi szövegek feldolgozásával vezetjük be a tanulókat. Ez két tantárgy, az anyanyelv és művelődés, valamint a latin nyelv és kultúra keretében történik. A természettudományi tárgyak a természeti jelenségek egyszerű, logikus magyarázatával, kevés elmélettel kezdik munkájukat. Az idegen nyelvek emelt szintű tanítását a latin nyelv alapozza meg. Abban az életkorban, amikor a gyermek már nem ösztönösen, hanem tudatosan, grammatikai-lexikai struktúrákból építkezve képes az idegen nyelvet elsajátítani, fontos, hogy első találkozása olyan idegen nyelvvel történjék, amelynek kristálytiszta, logikus a szerkezete, írása-olvasása, fonetikája pedig nem okoz nehézséget. A latin nyelv jól megfelel e kritériumoknak. A hozzá kapcsolt ismeretanyag ugyanakkor a művelődéstörténeti stúdiumokat is kiegészíti, és szilárd alapokat épít az európai kultúra befogadásához. A gimnáziumba átvétellel került tanulóknak, ha másutt nem tanultak latint, az 5-7. évfolyamon az addig végzett teljes anyagot kell pótolniuk, majd az osztály munkájába be kell kapcsolódniuk; a 8-9. évfolyamra felvetteknek a latintanár és az igazgató által meghatározott történeti, kultúrtörténeti, művészeti és irodalmi ismeretekből kell félévkor és végén beszámolniuk. (Ez a kötelezettség nem vonatkozik a Kassák Lajos Tagiskolából átkerülő tanulócsoportok tagjaira.) A latin nyelvet a pedagógiai program a gimnázium által meghatározott, tehát a tanuló részéről kötelezően választható tantárgyként szerepelteti az 5-6. és a kilencedik évfolyamon a történelem, a 7-8. évfolyamon az anyanyelvi tárgyak óraszámát részben felhasználva. A latin mellett megkezdődik, ill. az alsó tagozat után folytatódhat egy választott élő idegen nyelv (angol, francia, német) tanítása. A latin nyelv grammatikájának és szókincsének ismerete transzfer hatásként gyümölcsözően támogatja a nyugati nyelvek elsajátítását. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2010. évi LXXI. törvénnyel történő módosítása megváltoztatta az 5-6. évfolyamon megvalósított nem szakrendszerű oktatás megszervezését. A módosítás értelmében

Nevelési program

6


Pedagógiai program

az iskola maga határozza meg, hogy a nevelés-oktatás alapozó szakaszán a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének mely hányadában alkalmazza ezt a tanulási formát. A gimnázium nevelőtestületének véleménye az, hogy a szakrendszerű okatás biztosítja a nyolcosztályos gimnáziumi képzés színvonalát. Az iskola nem szakrendszerű oktatást nem folytat. A nem szakrendszerű oktatás értékeit más módszerekkel és munkaformákkal kívánja biztosítani. Gimnáziumunkról elmondható, hogy jelentős túljelentkezés mellett éppen az anyanyelvi és a matematikailogikai, valamint kommunikációs készségeknek a korosztálynál fejlettebb foka alapján veszi fel a tanulókat, s ennek eredményeként csak minimális arányban beszélhetünk szükséges felzárkóztatásról, sokkal inkább cél a jelzett területek gyakoroltatása, ill. a nyolc évfolyamos képzésben megkerülhetetlen tehetséggondozás. Ezért a tanár nagy szabadságot kap az alábbi kompetenciák elmélyítésében, fejlesztésében (és szükség szerinti nagyobb lépésekkel történő pótlásában, korrigálásában – esetleg egyéni foglalkozás keretében): olvasáskészség, íráskészség, szövegértés és -értelmezés, jegyzetelési technikák, információszerzés és -feldolgozás, kommunikáció (e feladatok elsősorban az anyanyelv és művelődés, valamint a latin nyelvi órákon teljesülnek); számolási készség, elemi rendszerező képesség, elemi kombinatív képesség, tájékozódás a mennyiségi viszonyokban (e feladatok adekvát helye a matematika). A szövegértést természetesen elősegíti a tantárgyak közül a matematika és a természetismeret is, de a felsorolt matematikai jellegű kompetenciák fejlesztésének erősítést ad a magyar és az idegen nyelv, az informatika és a hatodik évfolyamon a fizika is. (Itt jegyezzük meg, hogy helyi tanterveink, különösen az 5-6. évfolyamon, mint azt néhány bekezdéssel korábban taglaljuk, eleve az integráció és a kompetencia elvén formálódtak; talán jól példázza ezt az anyanyelv és művelődés tantárgy recepciója: Osztovits Ágnes (Magyar Nemzet) és Esterházy Péter (Élet és Irodalom) cikke 1992-ben és főleg Fehér Erzsébet publikált előadása az Országos Anyanyelv-oktatási Napokon 1995-ben Egerben.) Tartalmi és módszertani szabadságot adunk, s kreatív, részben személyre szabott tanári munkát kérünk az oktatásban. Ezen lehetőségek és igények tartalma, formái, módszerei, eszközei, szakaszolása, tempója és kiterjesztése nem a gimnázium központi dokumentumainak, hanem évről évre, tanulócsoportról tanulócsoportra, tanárról tanárra váltózó egyedi tanmeneteinek képezik a részét. Az előkészítő szakaszban a tanulók fokozott mozgásigényét a heti két és fél testnevelésórával, ill. a mindennapi testmozgás (később részletezendő) lehetőségével elégítjük ki. Az ötödik évfolyamon a testnevelés terhére heti egy órában úszás-, a hatodikon néptáncoktatásban részesülnek a tanulók. A kisdiákok arányos munkaritmusát szolgálja az órarendbe illesztett közös ebéd; délutáni szakszerű felügyeletüket pedig szakkörökön, sportkörön, valamint a könyvtárban és az informatika teremben biztosítjuk. A Kassák Lajos Tagiskolában a diákok életében az életkori sajátosságoknak megfelelően az első két évben, az alapozó szakaszban (5-6. évfolyam) fontos szerepet játszanak az anyanyelvi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom) és a készségtantárgyak (ének-zene, rajz és vizuális kultúra, háztartástan). Már ebben az alapozó szakaszban elkezdődik az angol és német nyelv emelt szintű oktatása (a törzsiskola latinoktatása helyett is), mert így garantálható, hogy diákjaink képesek legyenek magas szinten kommunikálni egy adott idegen nyelven. Célunk, hogy diákjaink megismerjék a középiskolai tanulás módszereit, és azt gyakorolják. Ugyanígy cél, hogy két év alatt fogadják el és szokják meg az iskola értékrendjét. Tanítványaink a rendeletekben (NAT és kerettanterv) meghatározott gimnáziumi tananyagot sajátítják el. Emellett a nyolc évfolyamos képzés lehetővé teszi, hogy megőrizzük a gimnázium specialitásait is. A Kassák Lajos Tagiskola 2007-ben a Nemzeti Fejleszti Terv I. Humán Erőforrás Operatív Program keretében támogatást nyert a HEFOP 3.1.3. A kompetenciaalapú oktatás bevezetése című pályázaton. A pályázat megvalósítása keretében az intézmény vállalta, hogy 2013-ig áttér a kompetenciaalapú oktatásra, és ezt a nevelési és oktatási programot hosszú távon fenntartja és működteti. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, az alkalmazási képességek és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. A kompetenciaalapú oktatáson a készségeket, a készségek fejlesztését, az alkalmazóképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. A gimnáziumban három területen, a magyar irodalom és nyelvtan órákon a szövegértés-szövegalkotási kompetencia, a matematika órákon a matematika-logikai kompetencia, a francia, német és angol órákon az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése folyik a programcsomagok alapján.

Nevelési program

7


Pedagógiai program

A második, négyéves szakaszban megkezdődik, illetve folytatódik a hagyományos szaktárgyi oktatás, még mindig egységes program alapján. Ekkor lép be önálló tantárgyként a magyar nyelv, az irodalom, a történelem, majd fokozatosan a természettudományi tárgyak, egyre nagyobb teret nyerve. E szakasz képzési célja, hogy sokrétű analízis révén bevezesse a tanulókat a tantárgyak megalapozta tudományos ismeretekbe, és előkészítse, orientálja a két utolsó évfolyamon kezdődő, de már a tizedik évfolyamon is megjelenő (latin, matematika) szabad tanulói választást, a szakosodást. Fontos követelmény, hogy a hangsúly az ismeretek alkalmazásán, a készségek és képességek fejlesztésén legyen. El kell érni, hogy a tanulók önállóan is megtalálják az ismeretszerzés forrásait, ill. a közösen megszerzett ismeretek egyéni bővítésének lehetőségeit. A kilencedik évfolyamon újabb élő idegen nyelv (angol, francia, német, orosz, olasz) tanulása kezdődik a tanulók választása és a lehetőségek figyelembevétele alapján. Azok részére, akik első élő idegen nyelvként nem az angolt tanulták, az iskola biztosítja az angol nyelv választásának lehetőségét. A vizuális nevelés tantárgy magába foglalja a rajzot, mozgókép- és médiaismeretet és a művészettörténetet. A szakasz végére a tanulóknak készeknek kell lenniük az európai számítógép-kezelői jogosítvány megszerzésére (ECDL). E célok megvalósulásának érdekében kötelezően választott tantárgy az informatika és a vizuális nevelés (9. évfolyam), valamint a fizika (0,5 óra), az ének és a vizuális nevelés (10. évfolyam). A harmadik szakasz, vagyis az utolsó két év kiemelt képzési célja, hogy a tanulókat előkészítse a választott pályára, a továbbtanulásra, s ezzel párhuzamosan szintetizálja az előző szakaszban analitikusan feltárt tudásanyagot. Az etika és a filozófia teljes egészében, az irodalom és a történelem egyes fejezeteiben, továbbá a környezetvédelem szolgálja elsősorban a szintézisteremtést. Az érettségi és a felvételi rendszer alakulásától függően fel kell a végzősöket készíteni az előírt követelmények teljesítésére. Az egyéni érdeklődés kielégítése és a pályaválasztás sikere érdekében az alapóraszám huszonnégy és fél óra, melyhez három-három óra társul kötelezően választott tárgyként (11. évfolyam: etika, ének, vizuális nevelés; 12. évfolyam: matematika +1 óra, környezetvédelem), valamint szabad tanulói választás alapján további min. két tantárgy. E választás történhet magyarból, történelemből, latinból, a két élő idegen nyelvből, matematikából, a hagyományos természettudományi tantárgyakból, informatikából, továbbá kellő igény és érdeklődés esetén más tárgyakból is az óratáblázatban meghatározott óraszámban (az igény és érdeklődés alapján választott tárgyak óraszáma kettő). E választott órákon az emelt szintű érettségire történő felkészülés lehetőségét is meg kell teremteni, kivéve énekből és vizuális nevelésből, mely tárgyakból a pedagógiai program csak a középszintű érettségire vállalja a felkészítést. A diákok választása mindig teljes tanévre szól. A követelményeket előrehozott osztályozó- vagy érettségi vizsgán teljesítők igazgatói döntés alapján kap(hat)nak óralátogatási mentességet. A magasabb órakeretben választott tárgyakat a tanulók teljes óraszámban külön csoportba szervezve tanulják, kivéve a magyar nyelv- és irodalmat (és esetleg a rugalmasan szervezhető idegen nyelvi csoportokat). A középszintű érettségi vizsga követelményeit a tantárgyak kötelezően előírt szakaszában kell teljesíteni. A Kassák Lajos Tagiskola emelt szintű érettségire való felkészítést magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvek (angol, német, francia, olasz, latin), biológia és fizika tantárgyakból vállal. Az érettségi vizsgákra történő felkészítésben az oktatási miniszter 40/2002. számú rendeletéhez alkalmazkodunk azzal, hogy (ahol lehetséges) bővítjük azt Németh László, ill. Kassák Lajos munkásságának kiemelt szerepeltetésével. Az óratervben szereplő kötelező és választható órák mellett tanévenként hat alkalommal szombati foglalkozásokat állítunk be az ötödik és a hatodik évfolyamon. (E foglalkozások a hetedik évfolyamtól az egyes szaktanárok kezdeményezésétől függően szerepelnek az osztályok/csoportok évi programjában.) A szombati foglalkozások célja olyan, a tantervhez kapcsolódó ismeretnyújtás, ill. gyakorlat elvégzése, amely nem oldható meg a negyvenöt percekre szabdalt munkahét keretében. Formái: tanulmányi kirándulás, múzeum- és hangversenylátogatás, versenyek, intenzív foglalkozások, mérések, terepgyakorlatok. E foglalkozások időpontját a tanév elején közölni kell a tanítványok szüleivel, így elkerülhető a családi és az iskolai hétvégi programok időbeli ütközése. (A kísérésbe egyébként a szülők is bekapcsolódhatnak.) A szombati foglalkozások rendkívül sok,

Nevelési program

8


Pedagógiai program

máshol meg nem szerezhető élményt nyújtanak; a tanuláson és a tanulva szórakozáson kívül sok egyéb, nevelési célzatú megfigyelésre is lehetőséget teremtenek. A gimnázium minden évfolyam számára biztosítja a mindennapi testmozgás lehetőségét. Az óratervben heti két és fél testnevelésóra szerepel, s ehhez az 5-6. évfolyamon újabb két és fél, a következő évfolyamokon heti fél óra diáksportköri testnevelés társul, de ezen felül újabb heti összesen tizenegy délutáni órában vehetik a tanulók igénybe a gimnázium sportlétesítményeit és sporteszközeit a diáksportkör keretében. Két tornaterem és három szabad téri sportpálya áll a tanulók rendelkezésére, de a kisebbeknek az „ebédórá”-ból megmaradó idő és a délutáni játszóház is kínál testmozgási lehetőséget. A testnevelők munkaközössége házi bajnokságok, téli és nyári sporttábor, az iskolai diákbizottság pedig tavaszi sportnap szervezésével járul hozzá a mindennapi testmozgáshoz, ill. az egészségneveléshez. A vizuális nevelés tantárgy részét képező mozgókép- és médiaismeret, valamint a művészettörténet tananyag – szaktanári irányítással – tanórai vagy projekt munka keretében dolgozható fel. A szülő, a tanuló és a pedagógus eredményes együttműködése mindenekelőtt a közös pedagógiai feladatok megoldása érdekében szükségszerű és optimális esetben gyümölcsöző. E szempont határozza meg e tevékenységnek a gimnázium szervezeti és működési szabályzatában lefektetett rendjét és formáit. A gyermekeik neveléséért és neveltetéséért végső soron egyetemleges felelősséggel tartozó szülők természetes partnere a gimnázium. Az együttműködés legfontosabb területe az egyes tanulók sokoldalú fejlődése, de fontos szerepet játszhatnak a szülők a kisebb és nagyobb tanulói közösségek formálásában, iskolai programok szervezésében, sőt az intézmény működtetésében is. Közvetlen érintettségük révén a szülők az iskola, így a nevelőtestület és az iskolavezetés kritikus ellenőrei, ezért kollektív véleményüknek hitelt kell adni; a támogató észrevételek megerősítést jelentenek, a panaszok (esetleg azonnali) orvoslást igényelnek. Abban az értelemben, ahogyan a gimnázium küldetését megfogalmaztuk, az iskola legfontosabb szereplője a gyermek, az ifjú, ki – reményeink szerint – ismeretekben, tudásban gyarapodva, képességeit kibontakoztatva, emberi értékeit felismerve és mások szolgálatába állítva indul majd tanulmányai végeztével tovább. Úgy érezzük, hogy mindennapos gyakorlatunkban diákjaink túlnyomó többségével harmonikus munkatársi kapcsolatunk alakult ki, melynek talán legmarkánsabb jele a személyesség. Az iskola diákságának egészével természetesen csak képviselőin, a diákönkormányzat tagjain keresztül lehet kapcsolatot tartani, ennek formáit a gimnázium szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékünk, ill. annak megvalósítási üteme a fenntartó által kidolgozott dokumentumban szerepel.

Speciális nevelési feladatok Egészségnevelési és egészségfejlesztési program: I/A és I/B melléklet Környezeti nevelési program: II/A és II/B melléklet Érték- és fogyasztóvédelem a gimnáziumban A gimnáziumi érték- és fogyasztóvédelem kereszttanterv jellegű, azaz nem tantárgyhoz köthető ismereteket közvetít, ill. sajátíttat el, hanem a képzés egészét hatja át. Célja az értékválasztás befolyásolása és a megelőző, valamint az ismeretközpontú fogyasztóvédelem elősegítése. Az értékválasztásban a gimnázium arra törekszik, hogy a fogyasztói szemlélet visszaszorításával az ökonomikus létforma értékvédő, mértékletes és jövőre tekintő attitűdjét hangsúlyozza, tegye a diákok számára vonzóvá. A preventív fogyasztóvédelemben fel kell tárnia a személyes és a közös egészség és biztonság fontosságát, ill. le kell lepleznie az ezeket és a jövőt veszélyeztető profitorientált magatartást. De át kell adnia fogyasz-

Nevelési program

9


Pedagógiai program

tóvédelmi ismereteket is, hogy a tanuló, majd a már jövedelemmel rendelkező felnőtt ne legyen kiszolgáltatott, ne higgyen a manipulatív reklámoknak, hanem kapja meg már a gimnáziumban a szükséges információkat, továbbá azok önálló megszerzésének módjait. Ha pedig sérelem éri, tudja és képes legyen érvényesíteni jogait. Ismerje hazánk és az Európai Unió ide kapcsolódó alapvető jogszabályait. A diákoknak tájékozottnak kell lenniük a gimnáziumi minőségbiztosítás rendszerében. Ismerniük és helyesen kell értelmezniük a partnerközpontúság és a folyamatszabályozás elvét. A fenti ismeretek és alkalmazások elsősorban az osztályfőnöki, a környezetvédelem-, az etika-, a filozófia-, az informatika- és a vizuális nevelési órákon, valamint a sokrétű tanórán kívüli tevékenységek keretében kerülhetnek szóba.

A gimnázium nevelési programjának és helyi tanterveinek sajátosságai 1.) Műveltségi területek összevonása, integrálása a) anyanyelv és művelődés (anyanyelv, irodalom, történelem, művelődéstörténet, vallásismeret, néprajz, hon- és népismeret) b) természetismeret (kémia, biológia, földrajz, fizika) c) történelem (benne társadalmi és állampolgári ismeretek, jelenismeret, jogi ismeretek, szociológia) d) rajz-néprajz-művészettörténet; vizuális kultúra e) testnevelés-néptánc-úszás 2.) A gimnáziumra jellemző, sajátos tárgyak sora a) anyanyelv és művelődés b) latin nyelv és kultúra c) környezetvédelem d) vizuális nevelés (Megjegyzés: a nagyobb gyakorlati igényű tárgyakat – nyelvek, matematika, életvitel, informatika, a fizika és a kémia egy része – csoportbontásban tanulják a diákok.) 3.) A választhatóság lehetősége a) b) c) d)

valamennyi évfolyamon (pl. élő idegen nyelvek) az emelt szintet (majdan a kétszintű érettségit) előkészítő választás (10. évf.: matematika, latin) az emelt szintű érettségit érintő választás (11-12. évf.) szakkörök, speciális érdeklődést kielégítő órák 4.) A tanórán kívüli foglalkozások rendszere

a) évi hat alkalommal félnapos szombati tanulmányi kirándulás (múzeumlátogatás, mérés, terepgyakorlat stb.) az 5-6. évfolyamon b) egy- és többnapos tanulmányi kirándulások c) az „erdei iskola” lehetősége d) szakkörök, művészeti körök, diáksportkör e) őszi és tavaszi iskolanapok, iskolai hangversenyek, színi előadások, kiállítások f) havi szaktárgyi programok (előadások, bemutatók, versenyek, vetélkedők) g) tudományos diákkör h) az országosan elterjedt szokásoknál mélyebb tartalmú és hagyományosabb formájú iskolai ünnepélyek Nevelési program

10


Pedagógiai program

i) Németh László sírjának tavaszi megkoszorúzása (Megjegyzés: a d), e), f) és g) pontok a tehetséggondozást is szolgálják.) 5.) Az egyéni foglalkozások rendszere j) tehetséggondozás (lásd a 4. pontban) k) iskolai, kerületi, fővárosi, országos és nemzetközi versenyek, pályázatok (az indulóknak minden lehetséges tanári segítséget megadunk) l) személyre irányuló korrepetálás, felzárkóztatás a bármilyen okból lemaradók számára 6.) Ifjúságvédelem Intézményünk mindkét iskolájában (órakedvezménnyel) külön gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, s minden osztályfőnök és szaktanár, sőt a technikai dolgozók is figyelemmel kísérik a nehéz sorsú vagy veszélyeztetett tanulókat, s mindenki igyekszik segítséget nyújtani. Különösen figyelnünk kell az anyagi nehézségekre, a rendezetlen családi viszonyokból eredő problémákra, a testi-lelki betegségekre, sérülésekre és az ifjúságot veszélyeztető csábítások térnyerésére. Az osztályfőnöki, a biológia, a kémia, az életvitel és a testnevelés tárgy, valamint az informális helyzetek sora kínál elsősorban alkalmat a veszélyek bemutatására, ill. a velük szemben kialakítható helyes magatartás megismertetésére. A kerületben működő Iránytű Ifjúsági Irodával szoros szakmai kapcsolatot alakítottunk ki. A beilleszkedési, ill. magatartási problémákkal küszködők elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőstől és az osztályfőnöktől kaphatnak (a szülők aktív együttműködésével) iskolai segítséget. Ebbe a feladatba szükség esetén bevonjuk az iskolaorvos és a védőnő szakmai munkáját. Törekszünk arra, hogy a rászorulók pszichológusi ellátáshoz jussanak. A tanulási kudarc megszüntetésére felzárkóztató, ill. egyéni foglalkozásokat tartunk. A szociális hátrányokat a tankönyv- és étkezési térítés körültekintő és igazságos mérséklésével, továbbá a Szülők a Diákokért Alapítvány támogatásával enyhítjük. Az iskolában az elmúlt években drogstratégiát dolgoztunk ki a Nemzeti drogstratégia, a szakirodalom, a pedagógus-továbbképzések, valamint a helyi igények és lehetőségek alapján. A munkában segítséget kaptunk az ÁNTSZ Mentálhigiénés Csoportjától. A drogmegelőzéssel kapcsolatban törekedtünk és törekszünk az egészség holisztikus felfogásából kiinduló, interaktív, személyes foglalkozáson megvalósuló elsődleges prevencióra. A drogmegelőzés legfontosabb eleme az osztályfőnöki munka és a problémaérzékenység. Minden osztályban folynak a drogmegelőzést célzó foglalkozások, sok esetben külső előadó bevonásával. Gimnáziumunkban évek óta működik kortárssegítő csoport. Tevékenységeit a felvilágosítás (formális és informális), a programszervezés és a továbbképzéseken történő részvétel jelentik. Szorgalmazzuk a tanárok részvételét drogmegelőzési továbbképzésen. Többször pályáztunk drogmegelőzéssel összefüggő programok támogatására. Megbízott pedagógus végzi az egészségvédelmi feladatok koordinálását, ill. a diákönkormányzat és diákkezdeményezések ilyen jellegű segítését. 7.) Vizsgarendszer A vizsgarendszer a gimnázium nevelési koncepciójának szerves része. A vizsgák szervezése és előkészítése során a következő szempontokat követjük: a) A vizsgaterv az óraterv és a tanterv szerves része. b) A vizsgák tartalmát az évekre lebontott tantárgyi programok követelményrendszere, ill. külön vizsgakiírás rögzíti. c) A szóbeli vizsgaforma dominál. (Az írásbeli vizsgák kétórás dolgozatírásokkal nagyrészt megoldhatók.) d) A vizsga az alsóbb évfolyamokon nagyrészt gyakorlati jellegű, a felsőbb évfolyamokon elméleti vizsga zárja a tanévet. A vizsgakérdések zöme komplex jellegű, s elsősorban kompetenciát kér számon. Nevelési program

11


Pedagógiai program

e) A bizonyítványba kerülő végső osztályzatot az év végi osztályzat kétharmad, a vizsga egyharmad arányban alakítja ki. f) Az adott tanévben az őszi érettségi időszakban bármely szinten érettségi vizsgát tett vagy a tanév végén vizsgát tevő tanuló mentesül az azonos tárgyból az évfolyamra kijelölt helyi vizsga alól. Kiváltott vizsgájának értékelése: az őszi ciklusban letett érettségi vizsga estén azonos az érettségi osztályzatával; a tanév végén megszerzendő érettségi esetén azonos az írásbeli vizsgán elért százaléknak megfelelő osztályzattal. g) Az idegen nyelvi vizsgát kiváltja bármely akkreditált vizsgahelyen elért „közép C” típusú nyelvvizsga. h) A vizsgatételeket úgy állítjuk össze, és a diákokat úgy szoktatjuk, hogy egy-egy felelet max. tízperces legyen. i) A vizsgák min. háromfős bizottság előtt folynak. j) A külsőségek az érettségire emlékeztetnek (több gyerek vizsgázik egyszerre, felkészülési idő, tételhúzás stb.), de még kevésbé ünnepélyesek. l) Ún. alapvizsgát nem kívánunk szervezni. m) A vizsgák nyilvánosak. n) A törzsiskola vizsgaterve az óratervvel közös táblázatban látható, a tagiskola óra- és vizsgaterve ugyanott található.

8.) Felvételi rendszer A gimnázium a felvételi vizsgán a jelentkezők képességeit, motivációit és személyiségét sokoldalúan kívánja megismerni, ezért kiáll az írásbeli és a szóbeli vizsga lehetősége mellett, de magát a vizsgát a mindenkor érvényes jogszabályok betartásával szervezi meg. Erről őszi felvételi tájékoztatójában (szóban és írásban is) informálja az érdeklődőket.

9.) A magasabb évfolyamba történő lépés feltételei; ellenőrzési-értékelési formák; a beszámoltatás rendszere és az otthoni feladatok szabályozása A) A gimnáziumon belüli továbbhaladás feltétele az egyes évfolyamok egyes tantárgyi programjaiban szereplő követelmények teljesítése a tanév végén legalább elégséges szinten. A tanév végi osztályzatok megállapítását általában a közoktatási törvény 70. §-a szerint végezzük, az évközi tanulói teljesítményeket a tantárgyi tantervekben szereplő módszerekkel és követelmények szerint az alábbi általános elvek szerint bíráljuk el. A tanuló minősítése jeles (5), ha – teljes terjedelmében ismeri a tananyagot, – a tantárgyi követelményekben meghatározott cselekvések döntő hányadát képes eredményesen elvégezni, – munkáját az életkorának megfelelő önállóság jellemzi, – bátran mer és képes kérdezni, problémákat felvetni; jó (4), ha – a tananyagot lényegében ismeri, – tevékenységében, teljesítményében legfeljebb apró hiányosságok, bizonytalanságok fedezhetők fel, – kis mértékben tanári segítségre szorul; közepes (3), ha

Nevelési program

12


Pedagógiai program

– ismeretei felszínesek, – a tantárgyi követelményekben megfogalmazottakat csak részlegesen képes elvégezni, – viszonylag összefüggő feladatokat csak tanári segítséggel képes megoldani; elégséges (2), ha – a tananyagra vonatkozó ismeretei jelentős mértékben hiányosak, – a követelmények közül csak azok teljesítésére képes, melyek továbbhaladása elengedhetetlen feltételei, – feladatait tanári útmutatással és segítséggel is nehezen képes végrehajtani; elégtelen (1), ha – a fent leírtakat nem képes teljesíteni, – a követelmények teljesítése, mérése során meg nem engedett segédeszközöket használ. B) Ellenőrzési-értékelési formák, eszközök a) b) c) d) e) f)

g)

h) i) j) k) l) m)

hagyományos szóbeli és írásbeli számonkérés, otthon készített, egyéni munkák, részben szakirodalmon alapuló évfolyamdolgozatok, év végi vizsgák, előrehozott vizsgák, a rendkívüli évugratás lehetősége, a magatartás és a szorgalom szöveges értékelése, (A Németh László Gimnáziumban a tanulók magatartását és szorgalmát két-három mondatos szöveggel értékeljük félévkor és a tanév végén. A szöveget az osztályfőnök előterjesztésére az osztályban tanító tanárok fogadják el. Az értékelésnek ki kell térnie a tanulónak a munkához való viszonyára, képességeinek és eredményeinek megfelelésére, személyiségének alakulására és az oktatás részeseihez való viszonyára. A minősítésnek a tanulót fejlődésben kell bemutatnia; a szövegnek informatívnak, a szülőt segítőnek kell lennie; minden tekintetében tisztelnie kell a formálódó gyereket vagy ifjút.) a tanulók fizikai állapotát évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük (A felmérés a képességek területén mutatkozó hiányosságok feltárását szolgálja, s orientálja az elvégzendő munkát, a fejlesztési irányokat. Az összehasonlítás alapja a korosztályok központi teszteredményei, ill. az évek során összegyűlő saját felméréseink adatsora. A felmérés tesztjei: - helyből távolugrás, - Cooper-teszt, - fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás, - hason fekvésből törzsemelés és -leengedés folyamatosan, - hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés.) szükség szerint évközi konferenciák tanári kezdeményezésre, negyedévi, ill. háromnegyed évi értesítő, szaktárgyi figyelmeztető, igazgatói értékelés szükség szerint, osztályozás nélküli értékelés (magatartás-szorgalom, etika a 7. évfolyamon, dráma), év végi bemutató néptáncból a 6. évfolyamon, elismerések: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, kitüntetések: Princeps Artium Kitüntetés, Gulliver-díj, Németh László-díj,

Nevelési program

13


Pedagógiai program

Németh László-érem, Rónai Béla-díj, C/ A beszámoltatás rendszere és az otthoni feladatok szabályozása A beszámoltatás és a számonkérés rendszere mind írásbeli, mind szóbeli formában szaktárgyanként és évfolyamonként változó, de erős megkötést jelent a gimnázium vizsgarendszere (lásd ott). Általános szabály, hogy a nevelőtestület követelményeket támaszt a tanulókkal szemben, e követelmények megvalósulását, ill. a megvalósulás felé vezető feladatokat számon kéri, ellenőrzi és értékeli. A pedagógusok a tanév elején külön is ismertetik a helyi tantervben előírt tananyagot és követelményeket, továbbá az ezek teljesítéséhez szükséges iskolai és otthoni munkát, feladatokat és a beszámoltatás rendszerét. A gimnázium napi otthoni feladatokat elsősorban gyakorlási céllal ad. A hosszabb és nagyobb elmélyülést kívánó – elsősorban alkotó jellegű – feladatok lehetőség szerint legalább egyhetes határidővel készülnek. A gimnázium tiszteletben tartja mind a diákok és családjaik hétvégi pihenőidejét, ill. iskolai szünidejét, mind a munkaszüneti napként szereplő állami és vallási ünnepeket, ezért ilyenkor a „meghosszabbított” szabadidő terhére az otthoni feladatok mennyisége nem növelhető. A tanulók értékelése és osztályozása folyamatosan történik. A szaktanárok félévenként és tantárgyanként legalább három érdemjegyet adnak; különböző hónapokra elosztva. A szerzett érdemjegyeket kihirdetik és indokolják, s az osztályozó naplóba legkésőbb a hó végén bevezetik. A kisebb terjedelmű dolgozatok szokásos javítási ideje egy, a nagyobbaké két hét. A kijavított és értékelt dolgozatot a szaktanár véglegesen is visszaadhatja, a szülő kérésére azonban mindenképp át kell adnia. A rendszeres munka és a folyamatos tanulás érdekében a gimnázium nem szabályozza a napi vagy heti lehetséges dolgozatok számát, de elvárja az osztályfőnököktől, hogy figyeljenek az arányosságra. A gimnázium tanárai, nevelői személyes felelősséggel döntenek az osztályozás-értékelés kérdéseiben. A nevelési konferencia rendkívül indokolt esetben megkérdőjelezheti az osztályzatot. Vitatott esetekben az igazgató külön bizottság előtt tartandó osztályozó vizsgát rendelhet el az osztályzat megállapítása végett.

A 9. fejezet elemeinek megvalósulása speciálisan a Kassák Lajos Tagiskolában Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái        

Írásbeli beszámoltatás formái Témazáró dolgozat Röpdolgozat Teszt Elemző-értekező dolgozat Házi dolgozat Szódolgozat Helyi vizsga Érettségi vizsga

   

Szóbeli beszámoltatás formái Feleltetés Kiselőadás, prezentáció Memoriterek számonkérése Összehasonlító képelemzés

Nevelési program

14


Pedagógiai program

  

Zenefelismerés Helyi vizsga Érettségi vizsga

 

Gyakorlati beszámoltatás Gyakorlati bemutatás Részletes követelmények a testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, fizika, kémia, biológia, földrajz, számítástechnika, továbbá a háztartástan és életvitel tantárgyak helyi tantervében

 

   

    

A beszámoltatások rendje Témazáró dolgozat: fejezetek, témakörök, anyagrészek végén Kisebb írásbeli és szóbeli számonkérés: egy adott órai tananyag, néhány lecke után, kisebb egységek végén A beszámoltatások korlátai A házirend szabályozza: Egy tanítási napon csak két egész órás vagy témazáró dolgozat íratható A szaktanár a dolgozat időpontját köteles legalább három nappal korábban a diák tudomására hozni Ha a szaktanár, a tanóráról öt percnél többet késik, akkor egész órás dolgozat nem íratható meg, és a diákokkal új időpontot kell egyeztetni Addig új egész órás vagy témazáró dolgozat nem íratható, amíg a szaktanár az előző dolgozat eredményét a tanulókkal nem ismertette A beszámoltatások szerepe A tanultak mérése, rendszeres visszajelzés a diákok tanulmányi haladásáról, szoktatás a rendszeres munkára A lényegfelismerő, kiemelő és elemzőkészség fejlesztése, kifejezőkészség javítása, problémamegoldó képesség fejlesztése, önálló szövegalkotás gyakoroltatása Manuális és fizikai képességek fejlesztése A beszámoltatások súlya A témazáró dolgozatok érdemjegyei meghatározó értéket képviselnek a félévi és év végi osztályzatok kialakításánál A beszámoltatások (a fentiekben felsoroltak) egyéb formái (írásbeli, szóbeli és gyakorlati) azonos súllyal szerepelnek az osztályzat kialakításában Helyi vizsgarendszerünk

A vizsga fajtája lehet írásbeli, szóbeli és gyakorlati. Hogy mely tantárgyaknál milyen típusú helyi vizsgát alkalmazunk, az megtalálható a nevelési program helyi vizsgarendszer táblázatban és az egyes tantárgyak helyi tantervében. A vizsgák szerepe  Méri az egyes tantárgyak több évi ismereteinek elsajátítását, lezárja egyes tantárgyak, pl. természetismeret tananyagát  Vizsgarutinhoz szoktatja a tanulókat Tájékoztatja a szülőket, hogy hogyan képes gyermekük egy nagyobb, több tanévet átfogó tananyagból felkészülni, valamint hogyan képes a gyermek vizsgaszituációban teljesíteni Feltárja, hogy melyek a diák azon képességei, amelyek erősségei vagy hiányosságai (írásbeli kifejező képesség, szóbeli előadás vagy gyakorlati bemutatás megy-e jobban a diáknak) egy adott vizsgaszituációban. Mindez iránymutató lehet a szülő és a diák számára a pályaválasztás esetén is. Nevelési program

15


Pedagógiai program

A vizsgák rendje A helyi vizsgatételeket a tanulók legkésőbb a tavaszi szünet kezdetéig megkapják. A helyi vizsgákat az éves munkatervbe beillesztett írásbeli és szóbeli vizsganapokon tartjuk, általában május végén az írásbeli vizsgát évfolyamonként azonos napon, júniusban két időpontban a szóbeli vizsgákat. A szóbeli vizsga háromfős vizsgabizottság előtt történik, melynek tagja az elnök és a tanító szaktanár. A vizsgáról minden esetben írásos jegyzőkönyv készül. A vizsgák súlya A helyi vizsga végeredménye 1/3 arányban számít bele a diák félévi vagy év végi osztályzatába. A vizsgatantárgyból (tantárgyakból) az év végi osztályzat úgy kerül meghatározásra, hogy 1/3 arányban számít a félévi jegy, 1/3 arányban az év végi jegy és 1/3 arányban a vizsgajegy. A vizsgajegyet az év végi bizonyítványban a megjegyzés rovatban külön is feltüntetjük. A házi feladat Az írásbeli és szóbeli házi feladat meghatározásának elvei: Biztosítja a rendszeres felkészülést, az új tananyag ismétlését, a megtanultak elmélyítését, az alkalmazóképesség fejlesztését és az önálló problémamegoldást. Lehetőséget ad a differenciálásra. Házi feladatot egyik óráról a következő tanórára csak az adott témakörhöz vagy az órai anyaghoz kapcsolódóan adunk. A nagyobb témakörökhöz kapcsolódó házi feladatot (például házi dolgozat, kiselőadás) legalább egy héttel a munka elkészítése előtt ki kell adni. Készségtantárgyakból (rajz és vizuális kultúra, háztartástan) házi feladatként a diák az órai munkáját köteles befejezni. Egy adott tanítási napon annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot kapjon a gyerek, hogy délutáni elfoglaltságából maximum 3 órát kelljen tanulásra fordítani. Hosszabb szünetekre nem adunk házi feladatot, kivéve a kötelező irodalom olvasását. Hétvégére és rövidebb szünetekre annyi házi feladatot adunk a diáknak, amennyit egyik óráról a másikra a tanítási héten is meg tud oldani. A modul tantárgyak beszámoltatása és értékelése A tánc és dráma tantárgyból a diákokat szövegesen értékeljük, és bemutató keretében adnak számot tudásukról. A többi modul tantárgyból (médiaismeret, társadalomismeret, filozófia, hon- és népismeret) a tanulók rendes év végi osztályzatot kapnak. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési és minősítési szempontjai Tagiskolánk kiemelt feladatnak tekinti a nevelő-oktató munkán belül a helyes viselkedés szokásainak kialakítását. A magatartás és szorgalom osztályzatát a tanuló önértékelése, a diákközösség és az osztályban tanító tanárok közösen állapítják meg. Ezen osztályzatok kritériumai a házirend mellékletében szerepelnek, és a házirenddel együtt minden osztályteremben olvashatók. Az értékelés kapcsán nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az adott tanulónak van-e valamilyen szintű elismerése vagy elmarasztalása. Kellő tapintattal, de megfelelő eréllyel kell a mulasztások igazolását kezelni. Az igazolatlan hiányzások, valamint a rendszeres késések is magatartási vétségnek számítanak. Iskolánkban hagyomány, hogy a szorgalom jegy megállapításakor a maximális pedagógiai körültekintést alkalmazzuk. Diákjaink tudását, felkészültségét mindig önmagukhoz igyekszünk mérni. Ezért a szorgalom érté-

Nevelési program

16


Pedagógiai program

kelésekor azt a befektetett energiát, erőt és időt igyekszünk értékelni, amelynek során a diák eljutott arra a tudásszintre, ahol éppen tart, egyszóval az erőfeszítést tartjuk elsődleges szempontnak. Az osztályfőnökök a szülői értekezleteken részletesen elemzik az adott tanulócsoport magatartását és szorgalmát. Megjelölik a leglényesebb problémákat, valamint kijelölik azt az utat, amelyen az osztálynak tovább kell haladnia. A tantestület fő törekvése, hogy a számok (osztályzatok és érdemjegyek) értékeket képviseljenek, elért eredményeket takarjanak, az adott állapotot jelezzék. Évente két alkalommal a nevelési konferenciákon az osztályfőnökök beszámolója után a tagiskola-vezető összegzi és értékeli az egész iskola neveltségi és tanulmányi szintjét, és a tantestülettel együtt dönti el, hogy melyek legyenek a következő időszak kiemelt nevelési és oktatási feladatai.

-

Magatartás Példás: (5) az a tanuló, akinek a magatartása az iskolában és az iskolán kívül is példamutató, tanáraival, az iskola összes dolgozójával, társaival tisztelettudó és segítőkész, feladatokat önként vállal és maradéktalanul teljesíti is azokat, szóbeli és írásbeli elmarasztalása nincsen, igazolatlanul nem mulasztott, az iskola házirendjét betartja.

-

Jó: (4) az a diák, akinek a magatartása az iskolában és az iskolán kívül is jó, tanáraival és az iskola összes dolgozójával, társaival a kapcsolata rendezett, feladatokat esetenként önként vállal vagy felkérésre vállal és azokat teljesíti is, szóbeli és írásbeli elmarasztalása legfeljebb szaktanári figyelmeztető, igazolatlanul maximum 2 órát mulasztott,

-

Változó: (3) az a tanuló, akinek tanáraival és tanulótársaival hangneme esetenként kifogásolható, feladatokat csak felkérésre vállal, szóbeli és írásbeli elmarasztalása: szaktanári figyelmeztető, intő, osztályfőnöki figyelmeztető, intő; tagiskola-vezetői elmarasztalása nincs (változó magatartási osztályzat tagiskola-vezetői figyelmeztetővel csak akkor adható, ha azt a tagiskola-vezető jóváhagyta) max. igazolatlan mulasztása: 6 óra/félév.

-

Rossz: (2) az a diák, akinek magatartása erősen kifogásolható, a közösségnek szándékosan árt, gyakran szemtelen, tiszteletlen, társaival összeférhetetlen, feladatokat nem vállal, az iskolai élet szabályait sorozatosan megszegi, tagiskola-vezetői elmarasztalása is van, igazolatlan mulasztása meghaladja a 6 óra/félév mértéket, az iskola felszerelésében nagyobb értékű kárt okozott.

-

Szorgalom Példás: (5) kitűnő, illetve jeles rendű tanuló,

-

Nevelési program

17


Pedagógiai program

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik és érdeklődésének megfelelően többletfeladatot is vállal (kiselőadás, tanulmányi verseny), órákon figyel, aktív, aktív résztvevője a tanórán kívüli tevékenységeknek, felszerelése rendezett.

-

Jó: (4) az a tanuló, aki képességeinek megfelelően teljesít, az órákra rendszeresen készül, felszerelése rendezett, érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül.

-

Változó: (3) az a diák, akinek tanulmányi átlageredménye közepes, rendszertelenül, kihagyásokkal tanul, eredményei messze a képességei alatt maradnak, nem bukik meg egyetlen tantárgyból sem, felszerelése néha hiányos,

-

Hanyag: (2) az a tanuló, akinek a tanulmányi átlageredménye elégséges, a tanórákon passzív, érdektelen házi feladatait rendszeresen nem készíti el, valamely tantárgyból megbukott, megbízhatatlan, kötelességeivel nem törődik felszerelése gyakran hiányos

-

A tanulók jutalmazása és büntetése A tanulók - arra érdemes teljesítményért - a tanév során bármikor kaphatnak szaktanári, osztályfőnöki vagy tagiskola-vezetői dicséretet szóban vagy írásban. Az iskola színe előtt három alkalommal kaphatnak jutalmat: - a Kassák-hét versenyein elért eredményekért a Kassák-gálán (oklevél és könyvjutalom) - a tanévzáró (illetve a tanévnyitó) ünnepélyen - a ballagási ünnepélyen      

A jutalmazás formái: szaktanári dicséret (írásban vagy szóban) osztályfőnöki dicséret (írásban vagy szóban) tagiskola-vezetői dicséret (írásban vagy szóban) oklevél jutalom szabadnap közösségeknek tanulmányi kirándulásra általános nevelőtestületi dicséret

A jutalmazás fenti formáira a nevelőtestület bármely tagja javaslatot tehet. A tagiskola-vezető a tanuló tanárainak és osztályfőnökének véleménye alapján dönt. A jutalmazás tényéről az iskola közösségei ünnepélyes kihirdetés keretében vagy az iskolarádión keresztül szereznek tudomást. Általános nevelőtestületi dicséretben

Nevelési program

18


Pedagógiai program

részesül az a diák, akinek tanulmányi eredménye kimagasló (legfeljebb két jó osztályzata van), magatartása példamutató. A tagiskola iskolaszékének elnöke megalapította az év tanára és az év osztálya díjat. Az év tanárát a diákok titkos szavazással választják meg. A jó tanár kritériumait a diákönkormányzat állította össze, és az ezen tulajdonságoknak legjobban megfelelő és a legtöbb szavazatot kapott pedagógus az év tanára, aki egy vándorkupát kap egy tanévre, és a neve a kupa talapzatára kerül. Az év osztálya címet a komplex verseny győztese nyeri el, a győztes osztály szintén egy vándorkupát kap ajándékba. A komplex verseny során pontozzuk az osztályok tanulmányi eredményét, a tanulmányi és sport versenyeken való részvételt, a közösségi rendezvényeken való aktív részvételt, az osztályt tanító pedagógusok pedig úgynevezett összképet értékelnek. Ebbe beletartozik a magatartás, a terem rendezettsége, a teremdekoráció. Az ismertetett szempontokat félévenként pontozzuk, a győztes kihirdetésére a tanévzáró ünnepélyen kerül sor. A kötelességét megszegő tanulóval szemben fegyelmező intézkedések hozhatók. Ezek történhetnek szaktanári, osztályfőnöki vagy tagiskola-vezetői szinten a pedagógiai szempontok gondos mérlegelésével. A fegyelmező intézkedések történhetnek szóban vagy írásban. Fokozatok:  szaktanári, osztályfőnöki és tagiskola-vezetői figyelmeztetés  szaktanári, osztályfőnöki és tagiskola-vezetői intés A súlyos magatartási vétséget elkövető tanulóval szemben fegyelmi eljárást kell lefolytatni és fegyelmi határozatot kell hozni. A nevelőtestület a diákokat és az osztályközösségeket félévente egyszer szóban is értékeli a félévi és év végi nevelési konferencián, melyek időpontját az éves munkaterv tartalmazza.

10.) Hagyományaink a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

a jelenleg elterjedtnek ismertnél méltóságteljesebb, emelkedettebb iskolai ünnepélyek és megemlékezések, Németh László sírjának évenkénti megkoszorúzása; a névadó munkásságának alapos megismertetése, jelképeink: iskolai zászló, jelvény, címer, sporttrikó, évkönyv, őszi diáknap, tavaszi tanulmányi jellegű iskolanap, a végzősök búcsúztatása: szalagavató bál, ballagás, bankett, ismert személyiségek meghívása, nyári szakmai táborok, tavaszi tanulmányi kirándulások, külföldi tanulmányutak, cserekapcsolatok, rendszeres kulturális rendezvények, öntevékeny diákprodukciók, tanulói kitüntetések (lásd 9/B/m pont), tanári kitüntetések, jutalmak Rónai Béla-díj (aranygyűrű) Vigil Artium Kitüntetés, Nevelőtestületi Kitüntetés: egyhavi alapfizetés

11.) A tankönyvek és segédletek kiválasztásának elvei A tantárgyi tantervek – javasolt taneszközként – megemlítik, általában felsorolják mindazon tankönyveket, tankönyvcsaládokat, segédkönyveket, további segédleteket, technikai eszközöket és berendezéseket, amelyek jelenleg lehetővé teszik a tantárgyi programok elkezdését, végrehajtását. Ezek megváltoztatásáról

Nevelési program

19


Pedagógiai program

– a jogi előírások alapján – az illetékes munkaközösség dönthet a következő tanév előkészítése alapján indokolt határidőig. 12.) A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése A mindennapos testnevelésnek iskolánkban 1989 óta hagyománya van. Ettől az évtől kezdődően a testnevelés tantárgy tanterve alapján – az 5-6. évfolyam részére – mindennapos testnevelés folyik. Törvényváltozás miatt a gimnázium a mindennapos testnevelést 2012. szeptember 1-jétől a 2011. évi CXC. törvény 27.§-a és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 141-142.§-a alapján szervezi meg. Az órarend elkészítésekor törekszik arra, hogy a napi testnevelésórákat beépítse az órarendbe vagy ahhoz szorosan kapcsolja. ***

Nevelési program

20


Pedagógiai program

Záradék Jelen nevelési program érvényessége négy tanév. Életbe lép 2011. szeptember 1-jén, érvényes 2015. augusztus 31-ig. Módosítását kezdeményezheti a nevelőtestület huszonöt százaléka, továbbá a fenntartó, az iskolaszék és a diákönkormányzat. Az egybeszerkesztett program egy-egy példányát kapja, ill. őrzi a fenntartó, az igazgató és a tagiskolavezető, megtekinthető az iskolai könyvtárakban. A nevelési programot a szülők a szülői értekezleteken és az igazgatói tájékoztatón ismerhetik meg. A teljes nyilvánosság érdekében a nevelési programot közzétesszük gimnáziumunk honlapján. A dokumentumot a két nevelőtestület 2010. szeptemberében elfogadta. Az utolsó felülvizsgálat, módosítás dátuma: 2012. 09. 01.

Budapest, 2011. szeptember 1.

Varga Attila igazgató A dokumentumot a Bp. Föv. XIII. Ker. Önkormányzat Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi és Művelődési Bizottsága jóváhagyta. A határozat száma:

Nevelési program

21


Pedagógiai program

Óra- és vizsgatáblázat*

TANTÁRGY

8.

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

3,5

5V

4

4V v. 6

5,5 v.7,5

Történelem

2V

2

3V

4 v. 6

4 v. 6

Filozófia

1,5

Etika

1

Latin nyelv

1

1

0 v. 2

0 v. 3

0 v. 3

I. élő idegen nyelv

3

3

3

0 v. 3

0 v. 3

3

3

4 v. 6

3 v. 5

II. élő idegen nyelv Matematika

3

3V

3 v. 5

3 v. 5

4 v. 6

Fizika

2

2

2,5

2 v.4

0 v. 3

Kémia

2V

2

2

0 v. 3

0 v.3

Biológia

2

2

2V

2 v. 4

0 v.3

Földrajz

2,5

2

2

0 v. 2

0 v. 2

Természetismeret/környezetvédelem

2

Informatika

1

1

1

0 v. 2

0 v. 2

Testnevelés

5

5

5

5

5

1,5

1

1

1

1

1

1

1,5

1

1

29,5 33

33+

28+

27+

Ének Vizuális nevelés Összes óraszám

V A 11. évf.-on vizsgatárgy a magyar mellett egy emelt szinten tanult egzakt tárgy (matematika, fizika, kémia, földrajz – biológia nem), ha ilyen nincs, akkor a matematika. *Jogszabályi változások miatt a 8-12. évfolyamra, 2015. szeptember 1-jétől érvényes óra- és vizsgatáblázat. (Az óraszámok és vizsgák az A, B betűvel jelölt osztályokra érvényesek, a kassákos C vagy D betűvel jelölt osztályoknál kisebb eltérés lehetséges.)

Nevelési program

22


Pedagógiai program

Tanári óratáblázat TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom

8.

9.

10.

11.

12.

3,5

5

4

4 v. 6

5,5 v. 7,5

2

2

3

4 v. 6

4 v. 6

Történelem Filozófia

1,5

Etika

1

Latin nyelv

1 1

1 1

0 2

0 3

0 3

I. élő idegen nyelv

3 3

3 3

3 3

0 3

0 3

3 3

3 3

4 6

3 5

3 3

3 5

3 5

4 6

2 4

0 3

II. élő idegen nyelv 3 3

Matematika Fizika

1

1 1

Kémia

1

1 1

1 1

1

1 1

1,5

2

2

0 3

0 3

Biológia

2

2

2

2 4

0 3

Földrajz

2,5

2

2

0 2

0 2

Természetismeret/ környezetvédelem

2

Informatika

1 1

1 1

1 1

0 2

0 2

Testnevelés

5

5

5

5

5

1,5

1

1

1

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

Dráma Ének Vizuális nevelés Életvitel és technika Osztályfőnöki Felügyelet

Nevelési program

23

Iskola összesen


Pedagógiai program

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Tantárgy

5 A

6 Cs

A

7 Cs

A

8 Cs

9

A

Cs

10

A

Cs

11

A

Cs

A

12 V

A

V

Magyar nyelv és irodalom

4

-

4

-

4

-

4+1 (2)

4+1 (2)

Történelem

2

-

2

-

2+1 -

3+1 (2)

3+1 (2)

1. idegen nyelv

3+1 4

3+1 4

-

-

-

2. idegen nyelv

-

-

3

3

3+1 3+1 3+2 3+2 3+2 3+2

Matematika

3

3

3

3

4

4

3+2 (2)

4+1 (2)

Informatika

2

2

2

2

2

2

-

(3)

-

(3)

Természetismeret

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Fizika

1,5+ 0,5 1,5 +0,5

-

1,5+ 0,5

-

2

-

2

(2)

-

(4)

-

2

-

2

-

-

(3)

-

(3)

Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene

1,5

-

0 +2 -

1,5+ 0,5

-

-

(4)

-

(4)

1,5 +0,5

-

2

-

2

-

-

(3)

-

(3)

1

-

1

-

1

-

-

-

-

-

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

-

1

-

-

-

-

-

Technika és életvitel

1

1

-

-

-

-

-

-

-

-

Testnevelés és sport

2+ 1 3

2+1 3

2+1 3

2+1 3

2 +1 3

Osztályfőnöki

1

-

1

-

1

-

1

-

1

-

Tánc és dráma

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Hon és népismeret

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Társadalomismeret és etika

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

Mozgókép és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Egészségtan Bevezetés a filozófiába Művészetek

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

1+1 1+1 1+1 1+1

Összesen

29 +1

14

31 +1

15

30 +1

13

27 +1

Kémia



  

-

-

31

28+ 1

-

33

Megjegyzések : Az évfolyamoknál az "A" betűvel jelölt oszlopban az alap óraszámot adtuk meg, a "Cs" betűvel jelölt oszlopban csoportbontásos óraszámot. A „V” jelölt oszlopban a választható órákat. A + jellel jelölt óraszám jól láthatóvá teszi, hogy hány órával emeltük meg a kerettanterv alapóraszámát. A / jel a magyar, a matematika és az első id. nyelv esetében a nem szakrendszerű oktatásra fordított órakeretet jelöli. Az óratervünkben kihasználtuk azt a lehetőséget, hogy testnevelés óraszám növelése nem emeli a diákok alapóraszámát, ezért az összesen rovatban a maximum óraszám feletti óra a testnevelés órát jelenti.

Nevelési program

24


Pedagógiai program

Magyarázatok a Kassák Lajos Tagiskola tantárgyi struktúrájához és óratáblázatához 1. A magyar nyelv és irodalom, a matematika és idegen nyelv tantárgyak óraszámából heti 2-2, ill. 3 órát fordítunk a nem szakrendszerű oktatásra, ebben az órakeretben gyakoroltatunk és az elsajátított kompetenciákat igyekszünk elmélyíteni. 2. A gimnáziumban az első idegen nyelvként választható tantárgyak az angol és német nyelv, amelyet emelt óraszámban tanítunk 5-9. évfolyamon. Ezzel azt a célt kívánjuk elérni, hogy iskolánk tanulói az első idegen nyelvből a 9. osztály végére előrehozott középszintű, a nagyon tehetséges diákjaink előrehozott emelt szintű érettségit tegyenek. Az 5-6. évfolyamon heti 3 órában nem szakrendszerű oktatás keretében a kulcskompetenciákat (beszéd, beszédértés, írás ) fejlesztjük. Ehhez segítséget nyújtanak a Sulinova által kifejlesztett angol és német nyelvi modulok, amelyekből minimum ötöt beillesztünk az aktuális tananyagba. A második idegen nyelv keretében választható nyelvek: angol, német, olasz, francia és latin. A második idegen nyelvre adott magasabb óraszámok is azt a célt szolgálják, hogy a diákok lehetőleg elsajátítsák a B2-es nyelvi szintnek megfelelő idegennyelv-tudást. A gimnáziumban minden tanulónak lehetősége van arra, hogy első vagy második idegen nyelvként az angolt elsajátítsa, valamint számos digitális tananyag teszi lehetővé az egyéni nyelvtanulást és gyakorlást is. 3. Folyamatossá tettük az informatikaoktatást 7-12. osztályig, ezzel is a szülők elégedetlenségét igyekeztünk orvosolni, mivel az eredeti programunk szerint 7. és 8. évfolyamon nem volt informatikaoktatás. Mivel a számítástechnika már évek óta választható és az egyik legnépszerűbb érettségi tantárgy, ezért nem fejezzük be az oktatást a 10. osztályban, hanem választható tantárgyként a 12. osztályig tanulható. Támogatjuk a fiatalokat abban, hogy gimnáziumi tanulmányaik végére egy ECDL számítógépkezelői jogosítvánnyal is rendelkezzenek. 4. A természettudományos tantárgyak óraszámánál (fizika, kémia, földrajz, biológia) fontosnak tartottuk a heti kétórás oktatást. 5. A biológia tantárgyhoz rendeltük az egészségtan modul tananyagát, ezért egészségtant nem a kerettanterv által előírt évfolyamokon tanítunk, hanem a biológiaoktatással párhuzamosan. 6. A diákok életkori sajátosságait maximálisan figyelembe véve az 5. és 6. évfolyamon heti két órában folyik az ének-zene, valamint a rajz és vizuális kultúra oktatása. 7. A modultantárgyakat, mint a tánc és dráma, hon- és népismeret, társadalomismeret és etika, filozófia, mozgókép- és médiaismeret külön tantárgyként az órarendbe beállított modulórában tanítjuk. Az évfolyamok között azonban végeztünk óraszám-átcsoportosítást. 8. A művészetek oktatását heti két órában tartjuk megvalósíthatónak, a csoportbontást pedig úgy képzeltük el, hogy a zene iránt érdeklődő fiatalok zenét és zenetörténetet, a képzőművészet iránt érdeklődő tanulók pedig vizuális kultúrát és művészettörténetet választhatnak. Ezzel minden diáknak megteremtettük, hogy hatékonyan fejlessze esztétikai érzékét. 9. Az új érettségi szabályzatnak megfelelően a tanulók a 10. évfolyam végén megválaszthatják, hogy a 11-12. évfolyamon mely tantárgyakat szeretnék emelt és alapóraszámban tanulni. 10. Minden évfolyamon biztosítjuk a heti 3 testnevelésórát, mivel a szellemi és fizikai erőnlét egyensúlyát is fontosnak tartja a tantestület. A megemelt óraszám teszi lehetővé, hogy diákjaink külső helyszínekre járjanak órákra, ahol megtanulhatnak úszni, evezni és korcsolyázni. 11. Az osztályfőnöki órákat a 11-12. évfolyamon megtartjuk, mivel az évfolyamszintű csoportbontások miatt a korábbi osztálykeretek a szaktantárgyi órákon felbomlanak. A felsőbb évfolyamokon az osztályfőnökök inkább mentori szerepet töltenek be. 12. A tagiskola alapkoncepciójához híven viszonylag sok tantárgynál megtartottuk a csoportbontást. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát, természetismeretet, a technika és életvitelt, a rajz és vizuális kultúra tantárgyakat, az informatikát és a testnevelést. A csoportokat a tanulók tudásszintje alapján hozzuk létre, ez lehetőséget nyújt a pedagógusok számára a differenciálásra. A csoportok félévenként átjárhatóak, ez hallatlan motivációs erőt jelent a diákság körében, hiszen minden tanuló igyekszik a jobb csoportba bekerülni. 13. A fentiekben ismertetett programot hozzánk beiratkozó diákok szüleivel a tanulmányok megkezdése előtt ismertetjük, és azzal egyetértő nyilatkozatot kérünk.

Nevelési program

25


Pedagógiai program

A Kassák Lajos Tagiskola helyi vizsgarendszere (2015. szeptember 1-jén már nem értelmezhető.) Tantárgy

5.

6..

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom Történelem 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Természetismeret Informatika Technika és életvitel Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

v. - vizsga, mely írásbeli és szóbeli részből áll szv. - szóbeli vizsga ív. - írásbeli vizsga év. - érettségi vizsga év? - választható érettségi tantárgy b. – bemutató

A tanuló felmentését, mentesítését, osztályozó-, illetve különbözeti vizsgára bocsátását a tagiskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok döntése alapján. (Ktv. 69. § (2.), (3.) bek.) A különbözeti-, osztályozó-, illetve javítóvizsgák mindig bizottság előtt folynak. Tagjai: elnök, kérdező tanár és szaktanár. A szaktanár - lehetőség szerint - olyan szakos, amilyen tantárgyból az adott vizsga folyik. A bizottság tagjait a tagiskola igazgatója jelöli ki. A bizottság tagjai vezetik a jegyzőkönyvet. A vizsgák érdemjegyeit a bizottság tagjai állapítják meg a kérdező tanár javaslata alapján. Az osztályozó vizsgák időpontja a tanév utolsó hete, a javítóvizsgákat augusztus 21-e és 30-a között tartjuk.

Nevelési program

26


Pedagógiai program

Speciális nevelési feladatok I/A melléklet: Egészségnevelési és egészségfejlesztési program a törzsiskolában (Készítette: Kovács Október)

1. Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program alapjai A Németh László Gimnázium nevelőtestülete nagy jelentőséget tulajdonít az egészségnevelésnek és egészségfejlesztésnek. Tudatában van annak, hogy az egészségnevelés terén a családot követően az iskola a második legjelentősebb intézmény a gyerek életében. Alapelveinket meghatározza a személyes példamutatás, a diákok teljes személyiségének arányos, sokoldalú fejlesztésének igénye és az elsődleges prevenció prioritása. A WHO nemzetközileg elismert egészségdefiníciójából kiindulva nem elégszünk meg a betegségek megelőzésével, kiküszöbölésével, hanem programunk a harmonikus lelki állapotot, a kiegyensúlyozott közösségi kapcsolatokat is szem előtt tartja. 1.1. A program jogszabályi háttere          

a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 48. § (3) bekezdése a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a 96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás viszszaszorítására” az 1036/2003. (IV.12.) Kormányhatározat a 96/2000. Országgyűlési határozat rövid- és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról a 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 38. § (1) és (2) bekezdése az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény 1.2. Az iskola helyzete

1.2.1. Erősségek Az iskola épületének és környékének egyik erőssége maga a zöldövezeti környezet: az erről szóló részleteket a környezeti nevelési program tartalmazza.

Nevelési program

27


Pedagógiai program

Erősségünk az is, hogy az iskola tanárai nyitottak, sőt többek kimondottan elkötelezettek az egészségnevelés iránt. Néhányan e téren továbbképzésben is részt vettek. Nem elhanyagolandóak az egészségnevelés terén már létező hagyományaink: kortárssegítők, elsősegélynyújtók, egészségnap, egészségvédelmi konferenciák, népszerű sportrendezvények, rendkívüli szülői értekezletek, szülőknek szóló prevenciós rendezvények. A tanárok egy része rendszeresen sportol a diákokkal. Több éve kidolgozott drogstratégiánk van. A nevelőtestület rendkívüli értekezleteken foglalkozik az aktuális egészségnevelési problémákkal. A dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás kérdésében nevelőtestületi állásfoglalás született, amit a diákokkal és a szülőkkel is megismertettünk. A diákok körében számos vöröskeresztes aktivistánk, elsősegélynyújtónk, önkéntes véradónk és véradásszervezőnk van. 1.2.2. Gyengeségek Még mindig nem mondhatjuk el, hogy az egészségnevelésben jártas, továbbképzésen részt vett pedagógus kollégák száma megfelelő lenne. A tanárok és a technikai dolgozók között is akadnak dohányosok. Mivel iskolánkban hagyományosan magas a követelmény, és maguk a diákok is teljesítményorientáltak, így kevesebb időt tudnak szánni a rekreációs tevékenységre. Az is nehezíti a helyzetünket, hogy épületünkben csak kis számban találhatóak szabadidős tevékenységre alkalmas közösségi terek. Akadozik az iskola mellékhelységeiben a WC-papír és szappan folyamatos biztosítása, ennek költségét a diákoknak kell fedezniük. Az iskola nem rendelkezik iskolapszichológussal, pedig az a kamaszkori lelki gondokkal küzdő diákok, és a nekik segíteni kívánó pedagógusok számára jelentős segítség lenne. 1.2.3. Lehetőségek Az épület mellett tágas sportudvar, teniszpálya és tanuszoda található. Jól felszerelt tornatermünkön kívül egy kisebb kondicionáló terem is a diákok és a dolgozók rendelkezésére áll sportolási célokra. Gyakorlatilag minden diákunk számára (beleértve a testnevelésből teljesen vagy részlegesen felmentetteket is) lehetőség nyílik a mindennapos testmozgásra. A diákok számára a tanítás után és az óraközi szünetekben tanári felügyelet melletti kultúrált időtöltésként közösségi játéklehetőségeket biztosítunk (asztalifoci, pingpong, társasjátékok). Az épületben a szaktantermek audiovizuális eszközökkel (írásvetítő, számítógép, videólejátszó) megfelelően el vannak látva, rendelkezésre áll hordozható Teach Cam flexibilis kamera, projektor, kazettás magnó és CD lejátszó, és igény szerint az aulában, a kondicionáló teremben, az auditóriumban vagy a számítógépteremben is tarthatók foglalkozások. Ezen felül jól felszerelt szakszertárakkal és laboratóriumokkal rendelkezünk. 1.2.4. Veszélyek Egészségvédelmi szempontból a legfőbb veszélyforrást a Béke utca – Gyöngyösi utca kereszteződése jelenti, ahol sajnos már több diákunk is balesetet szenvedett. Sokak (tanárok is!) esetében nem elhanyagolandó tényező az iskolába jutás hosszú időtartama (esetenként több átszállással), ami egyfelől stresszt vált ki, másfelől a rekreációra szánt időt rövidíti meg. A tanulóink jelentős része – minden bizonnyal a városi levegő szennyezettsége miatt is – valamilyen allergiában szenved: leggyakoribb az emiatti felső légúti megbetegedés. Hasonlóképpen magas a mozgásszervi problémával vagy látászavarral küszködő gyerek is. A XIII. kerület drogfertőzöttsége erős. Több helyen is könnyű hozzájutni tiltott drogokhoz. Sajnos arra is több példa akadt az utóbbi időben, hogy diákjainkat a környéken atrocitások érték, zaklatták, tettleg bántalmazták.

Nevelési program

28


Pedagógiai program

1.3. Erőforrások 1.3.1. Személyi erőforrások Fontos leszögezni, hogy a személyi erőforrást az iskolában dolgozók összessége alkotja, hiszen az egészségnevelés és -fejlesztés minden pedagógus feladata, és folyamatában közvetlen vagy közvetett módon valamennyi technikai dolgozó, sőt még a büfés is részt vesz. Hasonlóan nagy jelentőségű a technikai személyzet munkája, akik a belső és külső környezet higiéniájának és tisztaságának fenntartását biztosítják, munkájukkal példaként szolgálnak a diákság számára. Az iskolában hetente két napon iskolaorvos és védőnő dolgozik, akik elvégzik a diákság egészségi állapotának felmérését, a szükséges szűrővizsgálatokat, védőoltásokat. Az iskola tantestületében szabadidő-szervező, könyvtáros, úszómester, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogmegelőzési koordinátor és vöröskeresztes tanárelnök is van. 1.3.2. Anyagi erőforrások A pénzbeni erőforrásokat javarészt az iskolafenntartó biztosítja, ezt kiegészíti az iskola dolgozói által pályázatokon szerzett pénz (táborozásra, taneszköz-vásárlásra, anyagbeszerzésre), az alapítványtól nyert támogatás (eszközök vásárlására, diákjaink az iskolán kívüli programokon, vidéki versenyeken való részvételének finanszírozására rászorultsági alapon), és külső szponzoroktól kapott alkalmi támogatás. A nem pénzbeni anyagi erőforrások között számos magánszemélyt, egyesületet és céget említhetünk, amelyek tárgyi adományaikkal (laboratóriumi anyagok és eszközök, szakkönyvek, szemléltető és egyéb taneszközök, iskolabútorok stb.) járulnak hozzá az iskola pedagógiai programjának, s benne az egészségnevelési célok megvalósulásához.

2. A Németh László Gimnázium egészségnevelési és egészségfejlesztési céljai 2.1. Alapvető célok és szempontok   

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az értékek ismerete Az egészségmegőrzés fontosságának tudatosítása és módszereinek elsajátítása 2.2. Speciális célok és szempontok

A következő területeken szerezzen mély és alapos elméleti ismereteket, valamint legyen képes és törekedjen azok gyakorlati alkalmazására és kommunikációban való felhasználására: (Minden egyes megfogalmazott cél mögött zárójelben azon tartárgyakat láthatjuk megnevezve, amelyektől elsősorban várjuk az adott cél megvalósulását.)      

Az egészséges testtartás, a rendszeres testmozgás fontossága (biológia és egészségnevelés, testnevelés) Egészséges táplálkozás (biológia és egészségnevelés, életvitel) Öltözködés és egészség kapcsolata (biológia és egészségnevelés, osztályfőnöki óra, testnevelés) Higiénia (biológia és egészségnevelés, életvitel, osztályfőnöki óra, testnevelés) Önismeret, lelki egészség (biológia és egészségnevelés, dráma, etika, életvitel, ének-zene, környezetvédelem, magyar nyelv és irodalom, testnevelés, vizuális nevelés) A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, a gyógyítást segítő magatartás (biológia és egészségvédelem, életvitel, testnevelés)

Nevelési program

29


                

Pedagógiai program

A közösség, a barátság, a párkapcsolatok, a harmonikus családi élet szerepe az egészség megőrzésében (etika, osztályfőnöki óra) Szexualitás és egészség kapcsolata, családtervezés (biológia és egészségnevelés, osztályfőnöki óra) A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete (életvitel, osztályfőnöki óra) Stresszhelyzetek felismerése és kezelése (életvitel, osztályfőnöki óra) A tanulás technikája és az idővel való gazdálkodás (életvitel, osztályfőnöki óra) A tanulási környezet alakítása (életvitel, osztályfőnöki óra) A szabadidő aktív eltöltése, rekreáció, megfelelő mennyiségű pihenés (biológia és egészségnevelés, földrajz, életvitel, osztályfőnöki óra, testnevelés) Balesetvédelem (biológia és egészségnevelés, életvitel, fizika, kémia, osztályfőnöki óra, testnevelés) Kockázatvállalás és határai (etika, életvitel, osztályfőnöki óra) Egészségkárosító magatartásformák, szenvedélybetegségek veszélyei és elkerülése (biológia és egészségnevelés, életvitel, osztályfőnöki óra, testnevelés) A természethez való viszony (biológia és egészségnevelés, életvitel, ének-zene, környezetvédelem, magyar nyelv és irodalom, történelem, vizuális nevelés) Az egészségünket veszélyeztető környezeti hatások jelentősége; az egészséges és biztonságos környezet kialakítása (biológia és egészségnevelés, életvitel, fizika, földrajz, kémia, osztályfőnöki óra, testnevelés) Döntésképesség, döntési felelősség (etika, életvitel, osztályfőnöki óra) Egészség és etika kapcsolata (biológia és egészségnevelés, etika, életvitel) A segítő attitűd (etika, osztályfőnöki óra, testnevelés) Fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek elfogadása segítése és integrációja (etika, osztályfőnöki óra, testnevelés) Önképzés (minden tantárgy)

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai foglalkozások 3.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások Pedagógiai programunk a testnevelés tantárgy számára minden évfolyamon az oktatási törvényben előírt órakereteket meghaladó óraszámot biztosít. Az 5-6. osztályban minden napra jut kötelező testmozgás: a hét négy napjára testnevelés, az ötödikre pedig úszás- (5. osztály) illetve néptáncóra (6. osztály). A 6. osztályban kéthetenként egy órát szánunk az egészségnevelés önálló keretek között történő oktatására. Ez után a 9-10. osztályban az „Ember és egészség” témakör alapos feldolgozása révén a biológia tantárgy ad nagy lehetőséget az egészségnevelési és egészségfejlesztési célok elérésére. Ezen túlmenően minden tantárgy minden óráján az adott témához hozzárendeljük a megfelelő egészségnevelési vonatkozású aktuális problémákat. Az idegen nyelvi órák fordítási és társalgási feladatokon keresztül, az etika- és drámaórák szituációjátékok, viselkedésanalízisek, és más gyakorlatok során számos egészségvédelmi témát érinthetnek. 3.1.2. Nem hagyományos szervezésű tanórák A tanév során lehetőség nyílik arra, hogy nem hagyományos szervezésű tanórákon sajátítsanak el a gyerekek ismereteket, pl. tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolában, intézmény- és múzeumlátogatás, vagy terepgyakorlat alkalmával. A terepi foglalkozások elsősorban a biológia és a földrajz tantárgyhoz kapcsolódóan szervezhetőek. Az erdei iskola szervezése nyolcadik osztályban kívánatos. Az intézmények látogatására és ta-

Nevelési program

30


Pedagógiai program

nulmányi kirándulásokra kiválóan alkalmasak hagyományos szombati kirándulásaink, de óracserével akár hétköznap is megvalósíthatók, több óra összevonásával. Meghívott előadó esetén akár az osztályfőnöki, vagy bármelyik szakóra felhasználható az érintett tanárral történő megfelelő egyeztetést követően. Egészségnap keretein belül szervezett tömbösített osztályfőnöki órákat tartunk külső előadók közreműködésével a 7-8. évfolyam számára 3.2. Tanórán kívüli foglalkozások       

Szakkörök, pl. biológia-szakkör a 7-9. évfolyamnak, vagy igény szerint specializációs foglalkozás a 1112. évfolyamosoknak Táborok, pl. nyári osztálytáborok, szaktábor a hagyományos csongrádi táborozás alkalmával, esetleg speciális szerveződésű táborok, pl. életmódtábor Szombati kirándulások az 5-6. évfolyam számára Esetleg a hagyományos őszi csillagtúra is felhasználható erre a célra Intézmény-, illetve múzeumlátogatás órai, vagy szakköri kereteken belül Előadásokon, konferenciákon (pl. hagyományos egészségvédelmi konferenciánk) való részvétel DSK, sportversenyek és egyéb sportrendezvények (pl. 24 órás kosárlabda, iskolai sportnap)

4. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés eszközei, módszerei 4.1. Taneszközök A taneszközök nem különböznek a többi tantárgyban használt eszközöktől: demonstrációs eszközök, tankönyvek, szakkönyvek, videók, CD-k, szóróanyagok, folyóiratok, internetes szakirodalom). 4.2. A helyi kommunikáció eszközei      

Faliújságok, vitrinek, plakátok Iskolanapi programok (meghívott, illetve iskolán belüli előadók, vetélkedők, filmvetítés stb.) Évkönyv Előadások Akciók (pl. a kihívás napja) Könyvtár, számítógépek 4.3. Módszerek

4.3.1. A tanítási munka során alkalmazott módszerek Az egészségnevelés módszereiként alkalmazható bármi, amit más területeken is alkalmazunk. Kiemelt szerepet kapnak az érzékenyítő, és az interaktív módszerek, pl. megemlékezés bizonyos jeles napokról (betegek világnapja, AIDS-világnap stb.) szituáció-játékok, egészségvédelmi témájú rádió- televízióhírek és újságcikkek feldolgozása, interjúk és riportok készítése, állapotfelmérések készítése, illetve értékelése stb. 4.3.2. A tanítási munkán kívül eső módszerek

Nevelési program

31


Pedagógiai program

A személyes beszélgetéseknek, tanácsadásnak mind a tanárok, mind a technikai dolgozók részéről fontos szerepe van. Az iskolai büfé kínálatával és állapotával szervesen integrálódik az egészségnevelés folyamatába. Ennek érdekében az igazgató folyamatos párbeszédet folytat a büféssel, és személyesen ellenőrzi a kitűzött célok megvalósulását. 4.3.3. Egyéb tanulói tevékenységformák Az iskola támogatja és szorgalmazza a diákok alábbi, az egészség megőrzésére és fejlesztésére irányuló önálló tevékenységformáit:     

Tanulmányi versenyek (pl. Környezet- és egészségvédelmi, elsősegélynyújtó, egészségnevelési, katasztrófavédelmi, TIT, OKTV, házi versenyek) Pályázatok (pl. Természet–Tudomány Diákpályázat) TDK kutatómunka és konferenciák Egyéni kutatómunkák Házi dolgozatok

5. Iskolai környezet 5.1. Az iskola épülete Az iskola épületéről részletesen a környezeti nevelési program számol be. Az épületben nagy felületű ablakok és üvegfalak biztosítják a természetes megvilágítást. A folyosók és közösségi terek mesterséges megvilágítása is megfelelő. A folyosók szellőztetése nehezen megoldható. A nyílászárók mérete és elhelyezkedése lehetővé teszi a kényelmes és balesetmentes közlekedést. A kondicionáló terem, a konyha, az étkező és a mellékhelyiségek felújítás előtt állnak. 5.2. A tantermek és berendezésük A nagy felületű ablakok lehetővé teszik a tantermek megfelelő szellőztetését és természetes megvilágítását. A tantermek mesterséges megvilágítása korszerű, minden teremben külön táblavilágítás is van. Az audiovizuális eszközök használatakor az ablakokat a kellő mértékben és gyorsan el tudjuk sötétíteni. A padok és a székek megfelelnek a korosztály testi adottságainak. A székek elősegítik a helyes testtartás kialakulását. A laboratóriumokban az ülőkék állítható magasságúak, a mindenkori gyakorlati munka helyes testtartásban történő végzéséhez igazíthatóak. A laboratóriumi baleset- és tűzvédelmi, valamint egészségvédelmi szabályoknak megfelelő szellőzési és menekülési útvonalak biztosítottak. A helyiségek és a vegyszerek veszélyességét jelző táblák és piktogramok a vegyszereken, a vegyszerszekrényeken és a nyílászárókon jól láthatóan el vannak helyezve. Az ülésrend kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni testi adottságait és részképességzavarait. A számítógéptermekben a bútorzat nem teszi lehetővé a tanulók magasságához és egyéb testi adottságaihoz történő igazodást.

Nevelési program

32


Pedagógiai program

6. Kapcsolatrendszer Az egészségnevelés hatékonyságának fokozása érdekében intenzív és gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk az alábbi társadalmi szervezetekkel és intézményekkel:             

Iskolaszék Szülői Munkaközösség Diákönkormányzat XIII. Kerületi Önkormányzat XIII. Kerületi Gyermekjóléti Szolgálat XIII. Kerületi Pedagógiai Kabinet XIII. Kerületi Rendőrkapitányság XIII. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum József Attila Művelődési Központ Iránytű Ifjúsági Iroda Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért BOKA Alapítvány ÁNTSZ

7. Minőségfejlesztés Iskolánkban az igazgatóhelyettes vezetésével külön minőségbiztosítási munkacsoport működik. Tevékenységüket adaptálni kell az egészségnevelési folyamatokra is.

8. Pedagógus továbbképzés A pedagógus továbbképzési programunk az egészségnevelés terén történő továbbképzéseket is támogat, sőt szorgalmaz.

9. A közeljövőben megvalósítandó tervek és célok          

Egészségfejlesztő munkacsoport létrehozása A személyes példamutatás fokozása az iskola dolgozói és diákjai körében Témahét, vagy témanap bevezetése Önképzőkör (a Németh László Tudományos Diákkörhöz kapcsolódóan) Kiállítások szervezése Az egészségnevelés erőteljesebb megjelenése az iskolán belüli kommunikációs csatornákon (iskolarádió, iskolaújságok, évkönyv) Megjelenni a kerületi médiában Nyitás a lakókörnyezet, és a kerület más intézményei felé (közös akciók, programokon való részvétel stb.) A tanárok és a technikai dolgozók belső továbbképzése. Rizikócsoportok feltérképezése és specifikus kezelése

Nevelési program

33


     

Pedagógiai program

Az iskola akadálymentessé tétele Szabadidős tevékenységre alkalmas közösségi terek kialakítása az iskolaépületben A napi iskolai felszerelés súlyának csökkentése A WC-papír és a szappan folyamatos pótlásának biztosítása a mellékhelyiségekben Az egészségnevelési témájú továbbképzést végzett tanárok számának növelése Részmunkaidős iskolapszichológus alkalmazása

10. Ajánlott szakirodalom Minden egészségnevelés iránt elkötelezett kollégának javasoljuk az alábbi szakirodalmak tanulmányozását és alkalmazását:      

Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására (www.om.hu) Egészség Évtizedének Johan Béla Programja (www.eszcsm.hu) Nemzeti AIDS-stratégia Egészségvédelem az oktatásban (Anonymus kiadó, 1999) Addiktológia, Élet és Tudomány Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. (GYISM)

I/B melléklet: A tagiskola egészségnevelési koncepciója (Készítette: Szűcs Attila)

Egészségnevelési programunk célja A gimnáziumi tanulmányai alatt a diák szerezzen képességeket, jártasságokat saját testi és lelki egészségének megőrzésére. Tanulja meg szabadidejének hasznos eltöltését, helyes arányt kialakítva a munka és az azt követő rekreációs tevékenységek között, ezzel hosszútávon fenntartva szellemi és fizikai teljesítőképességét. Nevelési és oktatási módszereink Feladatunk megoldásához összekapcsoltuk a különböző tantárgyak azon részeit, amelyek eleget tesznek a címben foglaltaknak. Így a programban a következő tantárgyak és szervezetek vesznek részt:    

Biológia Testnevelés Háztartástan Iskola orvosi szolgálat

Nevelési program

34


Pedagógiai program

 Iskolapszichológus  Iskolai szociális munkás  Osztályfőnöki órák Az egészségnevelési tantervünk tartalmazza       

A tanulók fizikai állapotának felmérését A mindennapos testnevelés megszervezését Tanulószobai foglalkozások játékos mozgásigényének kielégítését Testi és lelki prevenciós foglalkozásokat Helyes táplálkozási szokások kialakítását Szexualitás, párkapcsolatok témakörét Az iskolai orvosi vizsgálatok rendszerét

Az egészségnevelési koncepció kialakításánál figyelembe vettük prof. dr. Simon Tamás által összeállított szempontsort, amely az egészségnevelés témakörét tizenkét pontban foglalta össze. Ezek azok a mai korszellemnek megfelelő problémák, amire nekünk tanároknak is fel kell készülnünk, megelőzéssel, átfogó stratégiák kiépítésével, technikák begyakorlásával, amelyekkel a kialakulóban lévő, vagy már kialakult problémákat kezelni tudjuk. Szempontsor: 1. Dohányzás 2. Alkoholfogyasztás 3. Kábítószer-fogyasztás 4. Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem 5. Szexualitás 6. Több mozgás 7. Stressztűrés, stresszkezelés 8. Egészséges táplálkozás 9. Személyi higiéné 10. Baleset megelőzés 11. Időben orvoshoz fordulás 12. Egészségüggyel való együttműködés Egyes tantárgyakban található egészségnevelési tananyag Biológia tantárgy Feladata feltárni az emberi test életfolyamatait, különös tekintettel a keringés, légzés, mozgás szervrendszerekre ezzel megteremti a kapcsolatot a testnevelés tantárggyal. Az emésztő szervrendszer megtanításával megalapozza az elméleti szaktudást a háztartástan tantárgynak, amely tanulóink helyes táplálkozási szokásainak kialakítását tűzte ki célul. A tantárgynak fontos szerepe van a nemi nevelésben, az ember szaporodásának biológiai alapjainak megtanításában. Ezzel lehetővé válik a nyílt és őszinte beszélgetés az iskola szociális munkatársával, az iskola pszichológussal, az iskolaorvossal ás a védőnővel. Mindez segítséget nyújthat a normális párkapcsolatok kialakításában és az egészséges nemi élet folytatásában.

Nevelési program

35


Pedagógiai program

Követelmények A tanuló ismerje:  Az ember szervrendszereinek felépítését, különös tekintettel a mozgás, légzés, keringés szervrendszerekre és a nemi szervkészülékre  Használja és ismerje a szakkifejezéseket A tanuló értse:  A felsorolt szervrendszerek működését  A szerkezet és működés közötti összefüggést

A tantárgy egészségneveléshez kapcsolódó tananyaga 1.

Bevezetés az anatómia-élettan tárgykörébe, az emberi test felépítése, fő síkjai, irányai.

2.

Mozgásrendszer 

Csontvázrendszer: - A csontok kémiai, fizikai, élettani jellemzése - A csontok járulékos részei és összeköttetései - A végtagok csontjai és összeköttetései - A törzs csontjai és összeköttetései - A fej csontjai és összeköttetései



3.

4.

Izomtan: -

A vázizmok kémiai, fizikai és élettani jellemzése Végtagok izomzata Törzs izmai Fej és nyak izmai

-

A szív felépítése A szív szabályozása A vérerek általános jellemzése Kis vérkör Nagy vérkör Vér szövettana Perifériás keringés Nyirokrendszer

-

A légzőrendszer felépítése

Keringési rendszer:

Légzőrendszer:

Nevelési program

36


5.

6.

7.

Pedagógiai program

-

A légzés folyamata, szabályozása

-

Tápanyagok jellemzése A szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső jellemzése A gyomor Vékonybelek Máj, hasnyálmirigy Vastagbelek, hashártya Az anyagcsere szabályozása

-

A férfi nemi szervek A női nemi szervek Hormonális szabályozás, megtermékenyülés, terhesség

Emésztőrendszer:

Nemi szervek:

Egészségügyi ismeretek: A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség. Testnevelés tantárgy

A tantárgy keretében meg kell valósítanunk a napi szinten a gyerekek mozgásigényének kielégítését. Lehetőséget kell teremteni a szabadidős mozgástevékenységek művelésére, ezzel elősegítve a mindennapos testmozgás lehetőségét. A mozgásanyagába be kell építeni a gyógytestnevelés mozgáskultúrájából azon elemeket, amelyek hozzájárulnak az egészséges testtartás kialakításához és annak megtartásához. Rendszeresen ellenőrizni kell a tanulók fizikai állapotának változását és lehetőséget teremteni tanulóinknak arra, hogy saját fizikai képességeiket fejlesszék. A mindennapos testnevelés A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52§ (9-10), valamint az 53§(9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A törvényi szabályozás értelmében iskolánk a következő módon oldja meg a mindennapos testmozgást: 

A kötelező testnevelés órák száma: heti 3 óra.



Hetente 4 délután edzéseket tartunk ISK keretében, melyre minden tanulót szívesen látunk (röplabda, labdarúgás, floorball, kézilabda sportágakban)



A tanulók könnyű fizikai aktivitást végezhetnek az udvaron, naponta 2x a 15 perces szünetekben. (például: kosárra dobás, labdarúgás, röplabdázás)



A tanítás után a tanulók -saját felelősségükre- használhatják az udvari sportpályákat, sporteszközöket, amit a portáról kölcsönözhetnek.

Nevelési program

37


Pedagógiai program

Tervezzük a sportfoglalkozások számának növelését, rendszeres házibajnokságok megszervezésével. Negyedévente játékos erő-és ügyességi versenyeket szeretnénk tartani az udvaron, közvetlenül a tanítás befejezése után. Egészségi és környezeti nevelés a szabadidős tevékenységek keretében Számos területen igyekszünk a tanulókat és a tanárokat a testkultúra eszközeivel formálni és kialakítani bennük az igényt, hogy ez a tevékenység minél inkább életmódjuk szerves része legyen. A tanulmányi kirándulások, erdei iskola, nyári és téli táborok lehetőséget teremtenek az egészségi és környezeti nevelés céljainak megvalósításához. A Kassák-nap népszerű rendezvénye a tanár-diák mérkőzés, a különböző meghívott érdekes sportágak bemutatói, amelyek keretében tanulóink új sportágakat próbálhatnak ki és kedvelhetnek meg. Az iskola tanárai is példamutató magatartást mutatnak a diákoknak heti rendszeres szabadidős sportjukkal. Minden pénteken tanár-diák futballmérkőzést tartanak az udvaron, rendszeresen van női torna, kosárlabda és tollas.

Iskolán kívüli testnevelés Iskolánkban diákjainkkal több szabadidős sportot ismertetünk meg. Célunk, hogy későbbi hétköznapi életük során kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbb rekreációs tevékenységet. A külső helyszínen tartott testnevelés órákra azért is szükség van, mivel az intézmény csak egy tornateremmel rendelkezik és így tudjuk biztosítani valamennyi diákunk számára, hogy a 45 perces tornaórákat a tanulók aktív mozgással töltsék el. Ezek a következők:  Úszás  Küzdősport alapismeretek  Fitness  1-2 órás kerékpártúrák  Gyalogtúrák  Barlangtúrák  Lovastáborok  Korcsolya  Kenuoktatás  Evezésoktatás A különböző tevékenységek évfolyam szintű bontása, iskolánk testnevelés helyi tantervében található. Ezen sportágak kipróbálása, oktatása nem könnyű. Szerencsére az Önkormányzat sportosztálya, a kerület sportegyesületeivel közösen, fontos feladatának tartja a minél szélesebb körű képzés megszervezését. Így tudunk órarendbe beállított testnevelés órákat külső helyszínen megtartani, ahol szakemberek oktatják tanulóinkat. Ezeket az ismereteket fejlesztjük tovább nyáron, az iskola által szervezett táborokban:  Gyalogos vándortábor  Lovastábor  Vízitábor  Télen a sítábor Nevelési program

38


Pedagógiai program

Mindezek a szabadidős sportok, tantervünk anyagával teljes összhangban állnak, és egymásra épülve fejlesztik és kiegészítik egymást. A tanulók fizikai állapotát felmérő képességtesztek /5-12. évfolyamokra ajánlás/ 1) 2000 méteres síkfutás - a cardiovasculáris és cardiopulmonáris rendszer vizsgálata, illetve e szervrendszerek állapotának mérésére szolgál. 2.) Súlypontemelkedés - a lábizmok robbanékonyságának vizsgálata 3.) 30 méteres futás közben 4.) Medicinlabda vetés hátra

- a futógyorsaság és koordinációs képességek vizsgálata ciklikus mozgás pároskarral, növekvő labdatömeggel.

5.) Fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás - a felsőtest izomerejét és a test relatív erejét méri. Ezeket a teljesítményeket nem osztályozzuk, hanem MEGFELELT - NEM FELELT MEG értékelést kapnának tanulóink. Ezeket a méréseket évenként két alkalommal végezzük el. Az őszi iskolakezdés idején, illetve nyár elején. Az eredményekről a diákok és a szülők is tájékoztatást kapnak. A nyolc év során mérhetővé válik tanulóink fizikai fejlődése. Mindegyik gyakorlathoz az életkornak megfelelő teljesítményhatárokat rendelünk, melyet csatolunk mellékletben a koncepciónkhoz. Ezt a táblázatot iskolánkban 4 éve már használjuk. Ez, az Oktatási Minisztérium által javasolt Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című, 2000. évben kiadott melléklet. A mérések eredményeként életmód vezetési tanácsokat tudunk adni az arra igénytartóknak. Háztartástan     

 

Egészségnevelési koncepció a háztartástan és életvitel tantárgy keretében az V-VII. évfolyam tananyagába szervesen illeszkedik. A helyes táplálkozásra az egészség megőrzését elősegítő preventív gondolkodásra nevel mind elméletben, mind a gyakorlat szintjén. Törekszünk az életkori sajátosságoknak megfelelő korszerű táplálkozási szokások kialakítására, egészséges táplálékok megismertetésére, tanulóinkon keresztül a családjukkal is. Gyakorlati feladat az étrendkészítés, ételkészítés, kóstolás az ételek tápanyag vitamintartalmának vizsgálata. Foglalkozunk gyógynövények megismerésével, fűszerekkel és a bioháztartás kellékeivel, a vegyszermentes tartósítási eljárásokkal. Folyóiratok és szaklapok cikkeinek feldolgozásával betekintést adunk a biotechnológia, génmanipulációs élelmiszerek és a „E”-jelű termékek világába. A biológia és kémia órákon tanult elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására van lehetőség. Fontos része a tananyagnak az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati oktatása. A helytelen életmódból és táplálkozásból adódó betegségek megismertetése, valamint a prevenció lehetőségeinek feltárása.

Nevelési program

39


    

Pedagógiai program

Kapcsolattartás az iskolaorvossal és védőnővel. Rendszeres orvosi vizsgálatok elvégzése, szűrés, ha szükséges szakorvoshoz utalás. Felvilágosító beszélgetéseket tart a védőnő a VI. évf-on tanulóinknak: mentálhigiéné, serdülőkór problémáiról. Az V. évf. részére minden ismeretterjesztő beszélgetés a helyes táplálkozásról. A XI. évf. lány tanulóinak a rákszűrésekkel kapcsolatos információk megbeszélése videofilm segítségével, majd beszélgetés a védőnővel. Igény szerint az osztályfőnök is kérhet segítséget egészségügyi téma kapcsán az iskolaorvostól és védőnőtől. Testi-lelki egészségnevelés

Az egészség a testi és ugyanúgy a lelki élet egységét, harmóniáját jelenti. Fontos, hogy a gyerekek önmagukkal és társas környezetükkel is egyensúlyban éljenek. A fiatalok idejük nagy részét az iskolában töltik, ez az a hely, ahol pszichés, szociális problémáikra választ kell adnunk. Elsősorban a személyességet kell megteremtenünk. Az intézményben iskolai szociális munkás és iskolapszichológus dolgozik. A szakképzett segítők jelenlétükkel válnak elérhetővé a hozzájuk forduló tanulók számára. A szociális munkás maga is végez tanácsadást, egyéni esetkezelést, a pszichológus felé is közvetít klienseket. Az V. és VI. évfolyamban órarendbe iktatott tanulás-technika órákat tart. A foglalkozásokon: a koncentráció és emlékezet fejlesztő gyakorlatokat, beszédkészséget, gondolkodást fejlesztő gyakorlatokat, problémamegoldó, témafeldolgozó technikákat sajátítanak el a gyerekek játékos feladatokon keresztül. Ez a kiscsoportos foglalkozás jótékonyan hat az osztályközösségre, a csoporton belüli személyes kapcsolatokra, facilitálja az együtt dolgozás-tanuláshoz szükséges készségeket, személyiségjellemzőket. A gyakorlatok jellege pedig lehetővé teszi a személyiség-zavaros, részképesség-zavaros, viselkedészavaros gyerekek viszonylag korai kiszűrését. Ha a szociális munkás ilyet észlel, akkor egy team-megbeszélésen konzultál az osztályfőnökkel és a pszichológussal, értesíti a szülőt is, majd közösen eldöntik milyen formában, és ki foglalkozzon tovább a problémával. Évek óta hangsúlyos a drogprevenció. Az idei tanévben ezt egy pályázaton (MOBILITÁS) nyert öszszegből sikerült finanszírozni. A prevenciós program 3 féléven keresztül tart. A VII-XI. évf. vesz részt benne, egy délelőtt/félév. A drogprevenció a tanítási dráma eszközeivel valósul meg, a foglalkozásokat a 21. színház dolgozói tartják. A szociális munkás rendszeresen részt vesz a kerületi KEF (Kábszer. Ellenes Fórum) üléseken, és OM által finanszírozott drogügyi koordinátorképzésben is részesült. A szabadidő hasznos eltöltése is jótékonyan hat a lelki egészségre. Célunk növelni az iskola szerepét ebben, vonzóvá tenni a hasznos időtöltés szempontjából. A Fővárosi Önkormányzat által kiírt "Vitakultúra és konfliktuskezelés" c. pályázaton nyert összegből egy iskolai filmklub beindítását tervezzük, ahol a filmek után meghívott szakemberek beszélgetnek a gyerekekkel. Iskolánk kialakított drogstratégiával rendelkezik. Szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki két szervezettel:  

Iránytű Ifjúságvédelmi Iroda Sziget Drog Információs Központ

Az iskola szociális munkatársának feladata, ezen szervezetek közötti kapcsolattartás, illetve a témához kapcsolódó pályázati lehetőségek figyelése és a pályázatok megírása. Az osztályfőnöki órák egészségnevelési programja Nevelési program

40


Pedagógiai program

Osztályfőnöki órát V-XII. évfolyamig heti 1 órában tartunk. Az évi 37 órából 10 órát foglalkoznak diákjaink egészségneveléssel. A helyi tanterv a témaköröket részletesen tartalmazza osztályokra lebontva, életkornak megfelelően. A tanórák szakszerű megtartását az osztályfőnökökön kívül iskolaorvos, védőnő, iskola pszichológus, szociális munkás, drogprevencióval foglalkozó "külső" szakemberek is végezhetik. Koncepciónk A fentiekben bemutattuk az iskolánkban jelenleg működő testi-lelki egészségnevelést. Feladatunk a továbbiakban, hogy az érintett tanárok ne csak a saját szakterületükön folytassák ezt a tevékenységet, hanem próbálják meg egységes rendszerben összehangolni munkájukat. Ezért egy-egy napot, félnapot szánnánk évfolyamonként arra, hogy egészségnevelést folytassunk. Ezen alkalomból rendezvényeket szervezünk meghívott szakemberek segítségével, reformtáplálkozási tanácsadást, fizikai állapotfelmérést végzünk, sportversenyeket szervezünk, táncházat tartunk, felvilágosító munkát folytatunk. Programunkat megpróbáljuk összehangolni az iskolaorvossal. Diákjaink kötelező általános orvosi vizsgálaton vesznek részt V-VII-IX-XI. évfolyamokon. Az a tapasztalatunk, hogy az alapos orvosi felmérések miatt, az adott évfolyam osztályai aznap kiesnek a tanulásból. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezeken a napokon számukra egészségnapot szervezünk, melynek délelőtt az orvosi vizsgálat a része, délután életkoruknak megfelelő elméleti és gyakorlati életmód napot tartunk a részükre. E szerint: V-VI. évfolyamon táplálkozás- mozgás témakörökben VII-VIII. évfolyamon szexuális nevelés témakörben IX-X. évfolyamon szenvedélybetegségek témakörben XI-XII. évfolyamon családtervezés témakörben, valamint a pályázatokon elnyert közös gyakorlati foglalkozásokon vehetnek részt.  Iskolánkban hagyományosan szervezünk Kassák-napot, erre általában meghívjuk az Iránytű Ifjúsági Iroda képviselőit, akik életmód tanácsadást, stresszkezelést, drogprevenciót végeznek.  Diákjainkat rendszeresen visszük erdei iskolába. Itt alkalom kínálkozik a mozgás örömét és jelentőségét megtanítani a tanulóknak, kiegészítve az egészséges táplálkozási szokások igényének kialakításával.  Pályázatok segítségével színvonalas interaktív előadássorozaton vettek részt a tanulóink drogprevenciós témakörben.  Fontos feladat, hogy a programban résztvevők elégedettségét, vagy elégedetlenségét mérni tudjuk, ezért úgy gondoljuk, hogy egy nagyobb periódus után (5 év), kérdőíves módszerekkel mérnénk az elégedettségi szintet. Az ott leszűrt tapasztalatokat beépítenénk a működő rendszerbe, ezzel folyamatos ellenőrzést tudunk megvalósítani, ami minden, a programban részt vevő szereplőnek hasznos információt nyújt, és lehetségessé válik a program korrekciója.

Az otthon és az iskola kapcsolata Nem Egyáltalán tudom nem 1 Milyen mértékben vonják be a szülőket 0 1 2 3 az iskolai változások, fejlesztések témájában tartott megbeszélésekbe? Nevelési program

41

Jelentős mértékben 4 5


Pedagógiai program

2 Mennyire vonják be a szülőket a tanárok, a diákok szabadidős tevékenységébe? 3 A lehetőségekhez képest mennyire képviselteti magát az iskola a helyi társadalom különböző szervezeteiben, egyesületeiben? 4 A lehetőségekhez képest milyen mértékben vesznek részt a diákok, mint az iskola tanulói, a helyi közösség (a település, kerület) eseményeiben, életében? 5 Mennyire vonják be a szülőket az iskola sportéletébe? 6 Mennyire jellemző az, hogy meghívják a szülőket az iskolai eseményekre, összejövetelekre? 7 Mennyire jellemző az, hogy az iskola olyan programokat szervez, amelyeknek célja az, hogy a szülőket bevonják az iskola egészség-megőrzési és egészségfejlesztési tevékenységébe? 8 Milyen mértékben jellemző az, hogy a szülők igénylik az egészségnevelést az iskolában? 9 Tapasztalata alapján mennyire értékelik a szülők az iskola egészségmegőrző szerepét?

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

Az egészségnevelési tanterv

Nem Egyáltalán tudom nem 1 Ön szerint a kívánt mértékhez képest 0 1 2 3 mekkora súlya van az egészségfejlesztésnek a tantervben? 2 Milyen mértékben valósulnak meg az 0 1 2 3 egészségfejlesztéssel kapcsolatos célok a tantervben? 3 Mennyiben tartalmazzák a közvetlenül 0 1 2 3 nem kapcsolható tantárgyak tematikái az egészségfejlesztés gondolatiságát? 4 Mennyire követik figyelemmel a tan- 0 1 2 3 testületi értekezleteken az egészségfejlesztés alakulását az iskolában? 5 A kívánatoshoz képest mennyire ren- 0 1 2 3 delkezik a tantestület egyeztetett elképzeléNevelési program

42


4

5

4

5

4

5

4

5


Pedagógiai program

sekkel: a) a szexuális neveléssel kapcsolatban, b) a kábítószerekkel kapcsolatos felvilágosítás tekintetében c) az egészséges életmódra nevelés terén? 6 Mennyire tartja elegendőnek azt a szakirodalmat, tájékoztató anyagot, amely az iskolában jelenleg rendelkezésére áll az egészségfejlesztés témakörében? 7 Az Ön által kívánatosnak tartotthoz képest, milyen gyakran szerepel a tantestületi értekezleteken az egészségfejlesztés témája?

Nevelési program

43

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5


Pedagógiai program

Az iskola mint egészségmegőrző munkahely Nem Egyáltalán tudom nem 1 Tapasztalatai szerint mennyire tartják 0 1 2 3 be a dohányzással kapcsolatos szabályokat az iskolában? 2 Megítélése szerint, milyen mértékben 0 1 2 3 sikerül betartatni a tanárok dohányzásával kapcsolatos szabályokat? 3 Mennyire tartja elfogadhatónak az is- 0 1 2 3 kola dolgozói számára kialakított munka és pihenőhelyiségek állapotát? 4 Mennyire szívesen fogadják az iskolá- 0 1 2 3 ban a szakmai egyesületi tevékenységeket? 5 Mennyire jellemző az, hogy az iskola 0 1 2 3 összes pedagógusa egyenlő munkafeltételek, munkakörülmények között dolgozik?

Teljes mértékben 4 5

4

5

4

5

4

5

4

5

Az iskola pedagógiai programja és az egészségfejlesztési tanterv összhangja

Nem tudom 1 Változott-e az előző tanévhez képest az 0 egészségfejlesztéssel kapcsolatos egyetértés a testületen belül? 2 Megváltoztak-e az egészségfejlesztés- 0 sel kapcsolatos tennivalók az iskolában? Ön szerint mennyire érzékelhetők a pe- 0 dagógiai programban leírt egészségfejlesztési elvek a helyi tantervben? 4 Az Ön iskolájában a tennivalók fontos- Nem ságát illetően mekkora az egyetértés a pe- tudom dagógusok között az egészségfejlesztés alábbi részterületein? a) kábítószer használat 0 b) környezetvédelem 0 c) egészség és biztonság (személyi hi0 giénia, egészséges táplálkozás) d) szexuális nevelés 0 e) dohányzás 0 f) fizikai aktivitás, edzettség 0

Nevelési program

44

Egyáltalán nem 1 2 3


1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Nincs egyetértés

Teljes az egyetértés

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5


Pedagógiai program

Partneri viszony külső szervezetekkel

Ha van kapcsolat: mennyire segítik az egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket az 1 Iskolaorvos, védőnő 2 A helyi kórház 3 Az ÁNTSZ egészségfejlesztési szakemberei 4 Családsegítő szolgálat 5 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (ha van) 6 Az iskola-egészségügy - fogászati részlege 7 Helyi önkormányzat 8 Civil szervezetek 9 Vöröskereszt helyi szervezete 1 Kereskedelmi cégek

Nevelési program

45

Nem Egyáltalán tudom nem

Jelentős tékben

mér-

0 0 0

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

0

1

2

3

4

5

0 0 0 0

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5


Pedagógiai program

II/A melléklet: Környezeti nevelési program a törzsiskolában (Késztette: Kovács Október)

1. A környezeti nevelési program alapjai 1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A Németh László Gimnázium környezeti nevelési programjának törvényi alapját a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § 3. bekezdése szolgáltatja. Továbbá hátteréül szolgál ugyanezen törvény 45. § 5. bekezdése, és a törvény 2003. évi módosítása, különös tekintettel a 114. § 4. bekezdésére. A Magyar Köztársaság az alkotmányában elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez (18. §). A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54.§ 1. cikkelye kimondja, hogy „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére". A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést, és rendelkezik arról, hogy „a helyi tantervnek biztosítani kell, hogy … a tanulók elsajátíthassák … a környezetvédelemmel összefüggő ismereteket. 1.2. Az iskola helyzete Iskolánk a XIII. kerület viszonylag csendes és tiszta kertvárosi részében található. Ezen a vidéken sok a fa, cserje. Közvetlen szomszédunkban található a Gyermek téri park. A közelben több természeteshez közeli élőhelyekkel rendelkező zöldövezet található, mint pl. a Rákos-patak és a Duna-part. A legközelebbi eredeti állapotában megfigyelhető természetes életközösségek a Népsziget ártéri ligeterdei. Figyelembe véve, hogy tanulóink jelentős része a környező lakótelepeken, valamint a város belsőbb részein lakik, felértékelődik az iskola környezete. Az iskola utcájában a forgalom nem nagy, a gépjárművek haladási sebességét forgalomlassító „fekvőrendőrök” fékezik. A környék környezeti problémái közt első helyen a Váci út, a Gyöngyösi utca és a Béke út zsúfolt közlekedéséből eredeztethető zaj, levegőszennyezés és balesetveszély említendő. Kisebb, de sajnos jól látható és demoralizáló problémát jelent az utcákon gyakorta éktelenkedő kutyaürülék és eldobált szemét. Diákjaink és dolgozóink többsége tömegközlekedési eszközökkel jár iskolába. Az iskolavezetés szorgalmazza a környezetpolitikai és közlekedésbiztonsági szempontból is legkedvezőbb vasúti közlekedést, ennek érdekében folyamatos tárgyalásokat folytat a MÁV-val a menetrend és az iskola tanítási rendjének illeszkedéséről. Hasonlóképpen szorgalmazzuk a kerékpáros közlekedést is, ennek érdekében az épület alagsorában kerékpártárolót tartunk. Az iskolához nagy kiterjedésű udvar, valamint egy kisebb, a gondnoki lakás részét képező kert tartozik. Az udvar nagy részét a sportpályák foglalják el, kisebb része fásított-füvesített, kerti padokkal és pingpongasztalokkal felszerelt játszó-pihenőhely. Az épület előtti utcai front és az udvar rendben tartása a gondnok, valamint a karbantartók munkaköréhez tartozik. Az épület műszakilag is megfelel funkciójának: folyosói, termei tágasak, ablakai nagy felületűek, az aulát, a lépcsőházakat és az emeleti folyosóvégeket üvegfal határolja, a második emeletre ezen kívül a födémbe épített felülvilágítók is beengedik a természetes fényt. E program megírásának időpontjában zajlik az épület felújítása, amelynek során bizonyos műszaki megoldásokkal (pl. nyílászárók cseréje, szigetelés korszerűsítése, funkcionális helyiségek racionalizálása, étkező felújítása, épületgépészeti korszerűsítés, régi típusú csapok és WC-

Nevelési program

46


Pedagógiai program

tartályok cseréje víztakarékos fajtákra, személyre szóló öltözőszekrénysor létesítése a diákság számára) közelebb kerülünk a környezetbarát épület kategóriájához. A szaktantermek audiovizuális eszközökkel (írásvetítő, számítógép, videolejátszó) megfelelően el vannak látva, rendelkezésre áll hordozható Teach Cam flexibilis kamera, projektor, kazettás magnó és CD lejátszó, és igény szerint az aulában, a kondicionáló teremben, az auditóriumban vagy a számítógépteremben is tarthatók foglalkozások. Ezen felül jól felszerelt fizika-, kémia-, biológia- és fotólaboratóriummal, továbbá kerámiaműhellyel rendelkezünk. 1.3. Erőforrások 1.3.1. Személyi erőforrások Fontos leszögezni, hogy a személyi erőforrást az iskolában dolgozók összessége alkotja, hiszen a környezeti nevelés minden pedagógus feladata, és folyamatában közvetlen vagy közvetett módon valamennyi technikai dolgozó, sőt még a büfés is részt vesz. A környezeti neveléssel kapcsolatban jelentőséggel bír a laboráns alkalmazása. Az ő feladata a biológia, fizika és kémia laboratóriumi gyakorlatok, valamint órai demonstrációk előkészítése, a laboratóriumok és szertárak rendjének fenntartása, a vegyszerek biztonságos tárolása és kezelése, a laboratóriumi veszélyes hulladék szelektív gyűjtése. Hasonlóan nagy jelentőségű a gondnok és a két karbantartó szerepe: munkakörükhöz ugyanis hozzátartozik az iskola külső és belső környezetének rendben tartása. Mindemellett folyamatos jelenlétük segít megakadályozni a fölöslegesen égő villanyok, csöpögő fűtőtestek vagy csapok, meghibásodó WCtartályok miatti víz- és energiapazarlást az épületben. 1.3.2. Anyagi erőforrások A pénzbeni erőforrásokat javarészt az iskolafenntartó biztosítja, ezt kiegészíti az iskola dolgozói által pályázatokon szerzett pénz (táborozásra, taneszköz-vásárlásra, anyagbeszerzésre), az alapítványtól nyert támogatás (eszközök vásárlására, diákjaink az iskolán kívüli programokon, vidéki versenyeken való részvételének finanszírozására rászorultsági alapon) és külső szponzoroktól kapott alkalmi támogatás. A nem pénzbeni anyagi erőforrások között számos magánszemélyt, egyesületet (lásd: 7. pont) és céget említhetünk, amelyek tárgyi adományaikkal (laboratóriumi anyagok és eszközök, szakkönyvek, szemléltető és egyéb taneszközök, iskolabútorok stb.) járulnak hozzá az iskola pedagógiai programjának s benne a környezeti nevelési célok megvalósulásához.

2. A Németh László Gimnáziumban folyó környezeti nevelés céljai 2.1. Alapvető célok és szempontok     

A természet megismerése, szeretete és védelme Az ember által alakított környezet megbecsülése és védelme Közvetlen környezetünk harmóniája, esztétikuma Környezettudatos magatartás és életvitel A béke és a társadalmi igazságosság iránti igény 2.2. Speciális célok és szempontok

Nevelési program

47


                                

Pedagógiai program

A környezeti változások, jelzések felfogása, összefüggő rendszerben történő értelmezése, okaik megértése Globális és lokális folyamatok kapcsolatai, összefüggései Globális és lokális környezeti problémák iránti érzékenység, felismerésük és megfelelő súllyal történő értékelésük képessége Határozott álláspont kialakítása és vállalása környezeti kérdésekben Biztos elméleti alapok szerzése, és a környezetvédelem fontossága melletti érvelés képessége Döntésképesség, döntési felelősség, a megoldásra való törekvés A környezet és a társadalom érdekeit figyelembe vevő cselekvési készség Fenntartható fejlődés (Az ENSZ 57. közgyűlése a 2005-20014 közötti évtizedet a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította!) Ökológiai gondolkodás és kultúra kialakítása és fejlesztése Mértéktartó, takarékos életmód Energia-, víz- és anyagtakarékosság Megújuló energiaforrások használatára való törekvés Hulladékok csökkentése és újrahasznosítás Környezetbarát közlekedés Állatvédelem Környezeti kultúra Öltözködési kultúra Viselkedési kultúra Környezettudatos fogyasztói szokások Környezetkímélő tisztító, kozmetikai, növényvédő és egyéb vegyszerek használata Szellemi környezetünk védelme Környezetpolitikai és környezetjogi ismeretek Civil szférában történő elköteleződés Helyi szinten történő tájékozódás és aktivitás A biológiai és társadalmi sokféleség megőrzése, védelme Demográfiai problémák A gazdag és a szegény világ ellentéte, az ökológiai lábnyom Erkölcs Emberi jogok A magyar táj jellegzetességei, hazánk és városunk természeti értékeinek megismerése és megőrzése A magyar kultúra épített környezeti értékeinek megismerése és megőrzése A nemzeti és az iskolai hagyományok Önképzés

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai foglalkozások 3.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások A Németh László Gimnázium kivételesen szerencsés helyzetben van a tekintetben, hogy a környezetvédelem önálló tárgyként jelenik meg a pedagógiai programjában és órakeretében. Ez önmagában is jelzi, hogy az iskolavezetés és a nevelőtestület mennyire fontosnak érzi ezt a témát. A környezeti nevelés azonban nem szoNevelési program

48


Pedagógiai program

rítkozhat kizárólag a környezetvédelem tantárgyra, már csak azért sem, mert az az utolsó évfolyamra esik, márpedig a környezeti nevelésnek az 5. osztály kezdetétől az érettségiig folyamatosan meg kell jelennie a képzési programban. Minden tantárgy minden óráján az adott témához hozzárendeljük a megfelelő környezeti vonatkozásokat, megjelenítjük az aktuális hétköznapi környezeti problémákat.

A tantárgycsoportok lehetőségei, szempontjai és szerepe a környezeti nevelésben Magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális nevelés          

Valós művészeti értékek felmutatása Felhívni a figyelmet a ránk zúduló szellemi környezetszennyezésre Természetábrázolás a művészetekben Népszokások, hagyományok Épített környezetünk szépségei A beszélt-írott és a zenei anyanyelv védelme Az egyetemes, az európai és a magyar kultúra értékei, a környező népek kultúrája A táj leírása a nyelv, a zene vagy a képzőművészetek eszközeivel Környezeti témájú diákpályázatok szorgalmazása Hivatalos iratok, pályamunkák, plakátok, tervezése és készítése

Latin nyelv, történelem és állampolgári ismeretek, filozófia       

Környezetfilozófiai és környezetpolitikai irányzatok a múltban és a jelenben A természetátalakító tevékenység és a környezeti problémák kialakulásának történelmi előzményei és okai, filozófiai háttere Budapesthez és a Dunához kötődő történelmi események A népességrobbanás történelmi előzményei és a túlnépesedés okozta veszélyek Társadalmi ellentétek a világban és hazánkban A béke és a társadalmi igazságosság A fogyasztói társadalom kritikája

Élő idegen nyelvek     

Környezetvédelmi témájú szövegek fordítása Társalgás környezetvédelmi témákról idegen nyelven Az adott nép hagyományainak és kulturális értékeinek megismerése Az adott nyelvi terület környezeti problémáinak megismerése, és az adott nép környezetvédelmi tevékenysége Idegen nyelvi környezetvédelmi témahét

Matematika    

A környezeti mérések eredményeinek elemzése, értelmezése, táblázatos és grafikus ábrázolása, mérési adatok feldolgozása statisztikai módszerekkel A környezeti problémák és a környezetvédelem megjelenése a számítási feladatokban A bennünket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyai Harmonikus arányok

Természetismeret Nevelési program

49


  

Pedagógiai program

Az élővilág sokszínűsége Az élőlények és környezetük kölcsönhatásai Védett növény- és állatfajok

Fizika   

A környezeti változások fizikai magyarázata Az élő szervezetre káros fizikai hatások Energia, energiaválság, energiatakarékosság, energiatermelés, környezetkímélő energiatermelés, megújuló energiaforrások

Földrajz          

A földtörténeti korszakok Klimatikus viszonyok változásai a múltban és a jelenben A globális problémák földtani, meteorológiai háttere Az emberi beavatkozás hatásai az élettelen természetben A túlnépesedés földrajzi vetületei és problémái Társadalmi ellentétek a világban Energiahordozók, energiaválság, energiatakarékosság, energiatermelés, környezetkímélő energiatermelés, megújuló energiaforrások Ipari létesítmények megismerése Védett területek és objektumok hazánkban és a világon Az élettelen és az ember alkotta táj szépségei

Kémia       

Környezeti kémia Természetes és mesterséges anyagok és hatásaik A különböző technológiák hatásai a természeti és az ember formálta környezetre Környezetszennyező kémiai anyagok és ipari eljárások A veszélyes hulladékok Ipari létesítmények megismerése Környezetbiztonság

Biológia         

Az ökológia alapjai Víz- talaj- és levegőminőség-elemzés Növény- állat- és élőhelyismeret Védett élőhelyek és fajok Az élővilág és az élettelen környezet kölcsönhatásai Az élővilágot veszélyeztető környezeti hatások Az ember lelki egészségét veszélyeztető környezeti hatások Környezet-egészségügyi problémák Globális környezeti problémák

Életvitel, etika, dráma, osztályfőnöki óra 

Környezettudatos életmód

Nevelési program

50


             

Pedagógiai program

Táplálkozási szokások Anyag- és energiatakarékosság Hulladékok mérséklése, újrahasznosítás, csomagolástechnika Környezettudatos vásárlás, fogyasztóvédelem, a fogyasztói társadalom kritikája Reklámpszichológia Szellemi és lelki környezetszennyezése Környezetbarát közlekedés Környezetünk harmóniája Az ökologikus szemléletmód és életvitel jótékony hatásai az emberi szervezetre és lélekre A béke és a társadalmi igazságosság kérdése Társadalmi ellentétek a világban és hazánkban A hely, ahol élünk Népszokások, néphagyományok Helyi kezdeményezésekben, civil szervezetek munkájában való részvétel

Testnevelés, úszás, néptánc      

A test és a lélek egysége A környezeti hatások befolyása a testi fejlődésre A másik ember elfogadása és megbecsülése Együttműködés a közös cél érdekében Környezetbarát közlekedés Népszokások, néphagyományok

3.1.2. Nem hagyományos szervezésű tanórák A tanév során lehetőség nyílik arra, hogy nem hagyományos szervezésű tanórákon sajátítsanak el a gyerekek ismereteket, pl. tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolában, intézmény- és múzeumlátogatás, vagy terepgyakorlat alkalmával. A terepi foglalkozások elsősorban a biológia és a földrajz tantárgyhoz kapcsolódóan szervezhetőek. Az erdei iskola szervezése nyolcadik osztályban kívánatos. Az intézmények (Állatkert, Budakeszi Vadaspark, Botanikus kert, Természettudományi Múzeum, Nemzeti Múzeum, Csatornázási Múzeum, Közlekedési Múzeum, Néprajzi Múzeum, Planetárium, Csodák Palotája, hulladékégető, szeméttelep, szennyvíztisztító, ipari létesítmények, stb.) látogatására és tanulmányi kirándulásokra kiválóan alkalmasak hagyományos szombati kirándulásaink, de óracserével akár hétköznap is megvalósítható, több óra összevonásával. Meghívott előadó esetén akár az osztályfőnöki, vagy bármelyik szakóra felhasználható az érintett tanárral történő megfelelő egyeztetést követően. 3.2. Tanórán kívüli foglalkozások 

    

Szakkörök pl. természetkutató szakkör az 5-6. osztályosoknak, biológia, kémia, illetve földrajz szakkör a 7-9. évfolyamnak, tagozatelőkészítő szakkör a 10. évfolyamnak ugyanezen tárgyakból, esetleg humánökológia vagy környezetvédelmi szakkör, vagy igény szerint specializációs foglalkozás a 11-12. évfolyamosoknak Táborok, pl. nyári osztálytáborok, környezetvédelmi ill. természetkutató szaktábor a hagyományos csongrádi táborozás alkalmával, esetleg speciális szerveződésű táborok Szombati kirándulások az 5-6. évfolyam számára Esetleg a hagyományos őszi csillagtúra is felhasználható erre a célra Intézmény-, illetve múzeumlátogatás órai, vagy szakköri kereteken belül Előadásokon, konferenciákon való részvétel

Nevelési program

51


Pedagógiai program

4. A környezeti nevelés eszközei, módszerei 4.1. Eszközök 3. pontban felsorolt foglalkozásokon túl a környezeti nevelés fontos eszközei iskolánkban az alábbiak:               

Faliújságok, vitrinek Iskolanapi programok (meghívott, illetve iskolán belüli előadók, vetélkedők, filmvetítés stb.) Évkönyv Tanulmányi versenyek (pl. Kitaibel, Környezet- és egészségvédelmi, Csapody Vera, Herman Ottó biológia, Herman Ottó természetismereti, TIT, OKTV stb.) Pályázatok (pl. Természet–Tudomány Diákpályázat, természetfotó-pályázat stb.) Előadások TDK kutatómunka és konferenciák Egyéni kutatómunkák Szelektív hulladékgyűjtés (szárazelem, háztartási sütőolaj, laboratóriumi veszélyes hulladék) Akciók (pl. papírgyűjtés, Buy nothing day) Projektekben való részvétel (pl. savas eső, energia, zuzmóprogram stb.) Házi dolgozatok (lásd biológia és földrajz tantárgyi programok) Környezetvédelmi jeles napok megünneplése Osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások Könyvtár, számítógépterem, tanári dolgozó

4.2. Módszerek 4.2.1. A tanítási munka során alkalmazott módszerek A környezeti nevelés módszereiként alkalmazható bármi, amit más területeken is alkalmazunk. Kiemelt szerepet kapnak az érzékenyítő, és az interaktív módszerek, pl. szituáció-játékok, környezetvédelmi témájú rádió- televízióhírek és újságcikkek feldolgozása, interjúk és riportok készítése, környezeti állapotfelmérések készítése, illetve értékelése stb. 4.2.2. A tanítási munkán kívül eső módszerek Nagy jelentőséggel bír a példamutatás, mind a tanárok, mind a technikai dolgozók részéről. A laboráns és a karbantartók szerepéről már korábban említést tettünk. A takarítónők és a konyhai dolgozók munkájuk során környezetkímélő tisztítószereket használnak. Az osztályfőnökökkel való együttműködésük során ösztönzik a tanulókat az iskola belső környezetének higiénikusan és esztétikusan tartására. Az iskolai büfé kínálatával és környezeti állapotával szervesen integrálódik a környezeti nevelés folyamatába. Ennek érdekében az igazgató folyamatos párbeszédet folytat a büféssel, és személyesen ellenőrzi a kitűzött célok megvalósulását. A nyomtatási, fénymásolási műveleteket igyekszünk papírtakarékos módon megvalósítani. A selejt papírokat nem dobjuk ki, hanem gyűjtjük a tanári dolgozóban, és lehetőség szerint újra felhasználjuk őket. A tanári szobában külön gyűjtjük a papírhulladékot.

Nevelési program

52


Pedagógiai program

5. Taneszközök A taneszközök sem különböznek a többi tantárgyban használt eszközöktől, csupán annyi a különbség, hogy e nevelési program írásakor még nem áll rendelkezésre megfelelő környezetvédelmi vagy környezeti nevelési tankönyv. De vannak jó szakkönyvek, videók, CD-k, szóróanyagok, folyóiratok, és az interneten széles körben lehet tájékozódni.

6. Iskolai környezet Az iskola fehérre festett külső falai egyszerűséget, nyugalmat árasztanak, harmónia és tisztaság érzését keltik. A belső falakat erdélyi építészeti és néprajzi értékeket bemutató képsorozat, továbbá népi motívumokat bemutató kerámiák díszítik. A folyosókon számos vitrin mutat be különböző – legtöbbször a tudományokhoz kapcsolódó – anyagokat. A faliújságok az egyes tantárgyak és egyéb területek (pl. továbbtanulás, diákönkormányzat) aktuális híreit, eredményeit közlik. A hordozható paravánokon diákalkotásokat mutatunk be. A Németh László-szobor és az azt körülvevő fotók iskolánk névadójának emlékét ápolják. A lépcsőfordulókban és a földszinti folyosókon rengeteg a zöld növény, ezeket részben a karbantartók, részben – nevelési szempontok végett is – diákok gondozzák. Az osztályfőnökök ösztönzik a tanulókat, hogy az osztálytermekben is minél több növényt helyezzenek el és gondozzanak, ezek mennyisége és állapota osztály hozzáállásának függvénye. A tantermekben, a mellékhelyiségekben és a folyosókon számos szeméttároló van elhelyezve, ösztönözve a diákságot az épület tisztaságának megőrzésére.

7. Kapcsolatrendszer A nevelésben általánosságban is, de a környezeti nevelésben kimondottan jól kamatozik a kiterjedt kapcsolatrendszer. Iskolánk a szülőkön keresztül jó kapcsolatokat ápol bizonyos szervezetekkel (pl. ÁNTSZ, Levegő Munkacsoport, Chinoin Gyógyszerkutató Rt., környezetvédő szervezetek), amelyek hasznos segítséget nyújtanak a nevelő munkánkhoz. A környezeti nevelési programot kidolgozó szaktanár személyes kapcsolatban áll számos más intézménnyel és szervezettel (pl. Kutató Diákokért Alapítvány, Kutató Diákok Országos Szövetsége, FÖVPI, ELTE, Hulladék Munkaszövetség, Környezeti Nevelési Hálózat, Göncöl társaság, Hálózat az élővizekért). A leggyümölcsözőbb külső kapcsolatunk ezen a téren a KÉK Forrás Környezet- és Természetvédő Egyesülettel áll fenn. Többéves együttműködésünket közös szakmai projektek, megbeszélések, kölcsönös segítségnyújtás jellemzi. Az Egyesület diákjaink versenyfelkészüléséhez, egyéni kutatómunkájához járul hozzá szakértelmével, tanácsadással, vegyszereivel, laboratóriumi vizsgálati lehetőségeivel, nyomdai előkészítő és kiadványszerkesztő kapacitásával. Szakirodalom-bázisa folyamatosan rendelkezésünkre áll. Az iskola érdeklődő diákjai révén személyi feltételeket biztosít az egyesület néhány szakmai programjához, kutatási projektjéhez, és olyan is előfordult már, hogy mi biztosítottunk vegyszert vagy laboratóriumi kapacitást a közös kutatáshoz.

8. Minőségfejlesztés Iskolánkban megbízott tanár vezetésével külön minőségirányítási munkacsoport működik. Tevékenységüket adaptálni kell a környezeti nevelési folyamatokra is.

Nevelési program

53


Pedagógiai program

9. Pedagógus továbbképzés A pedagógus továbbképzési programunk környezeti nevelés terén történő továbbképzéseket is támogat, sőt szorgalmaz.

10. A közeljövőben megvalósítandó tervek és célok                    

Szelektív hulladékgyűjtés kiszélesítése (pl. folyamatos veszélyeshulladék- és papírgyűjtés) Komposztálás megszervezése Iskolakert létesítése Kizárólag energiatakarékos világítóeszközök, és víztakarékos szaniterek alkalmazása az iskola épületében A tantestület mind nagyobb hányadának megnyerése a környezeti nevelés ügyének, és elkötelezettségének fokozása Környezeti nevelési munkacsoport megalakítása Környezetvédelem vagy környezettan szakos tanár alkalmazása Környezeti nevelési szakképzés, központi továbbképzések Tanárok és technikai dolgozók számára belső továbbképzések Konferenciák rendezése szülők, tanárok és diákok részére Újabb pályázati források megszerzése (pl. Zöld Forrás, Erdei Iskola Program stb.) „Fogadj örökbe egy patakot” mozgalomhoz való csatlakozás További nemzetközi környezeti nevelési programokhoz való csatlakozás (pl. BISEL, GLOBE stb.) Témahét, vagy témanap bevezetése Önképzőkör (a Németh László Tudományos Diákkörhöz kapcsolódóan) Kiállítások szervezése (pl. természetfotók) A környezeti nevelés erőteljesebb megjelenése az iskolán belüli kommunikációs csatornákon (iskolarádió, iskolaújságok, évkönyv) Megjelenni a kerületi médiában Nyitás a lakókörnyezet, és a kerület más intézményei felé (közös akciók, programokon való részvétel stb.) Papírtakarékos nyomtatás, fénymásolás és adminisztráció 11. Ajánlott szakirodalom

Minden környezeti nevelés iránt elkötelezett kollégának javasoljuk az alábbi szakirodalmak tanulmányozását és alkalmazását:   

Könczey Réka- S. Nagy Andrea: Zöldköznapi Kalauz (Föld apja Alapítvány) Lélegzet, Természetbúvár és Természet Világa c. folyóiratok www.zpok.hu

Nevelési program

54


Pedagógiai program

II/B melléklet: A tagiskola környezeti nevelési programja (Készítette: Hugyecz Bernadett) I. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai I.1 A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz meg az élő és az élettelen környezettel;  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;  felkelti az igényt, képessé tesz:  a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására,  összefüggő rendszerben való értelmezésére, a rendszerben fellelhető megértésére,  a problémák megkeresésére, okainak megértésére,  kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére,  az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben,  a környezet értékeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi szervezet egy évtizedet szán annak a célnak elérése érdekében, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezetés egészségvédelem alapértékei. E cél elérését szolgálhatják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom és a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 2003) I.2 A környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket és iskolai dokumentumokat, amelyeket az iskolai környezeti nevelési program készítésénél figyelembe kell venni.

Nevelési program

55


Pedagógiai program

I.3 Helyzetelemzés, helyzetkép A tantestület egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti neveléssel a tanórákon és azokon kívül is. Az erdei iskolák, tanulmányi kirándulások és táborok egyre nagyobb teret nyújtanak a környezeti nevelésre. Az iskolában működő környezetvédelmi szakkör tagjai plakátokkal, transzparensek készítésével hívják fel társaik figyelmét tevékenységükre. I.4 Erőforrások A környezeti nevelési munka céljainak eléréséhez fontos feltétel, hogy az iskolai élet minden résztvevője jó munkakapcsolatot és együttműködést alakítson ki egymással. - Tanárok:

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával példát mutasson diákjainak. - Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon szűkebb és tágabb környezetére és figyelmeztesse társait is a helyes és kulturált magatartásra. - Szülők: Fontos az iskola és a szülők közötti kapcsolat, az együttműködés, és hogy a szülők is megerősítsék gyermekükben az iskola által közvetíteni kívánt értékeket. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói is kiveszik részüket a diákság környezeti nevelésében példamutató környezettudatos magatartásukkal (pl. előnyben részesítik az elektronikus információtárolást és –áramlást, csökkentve így a felesleges papírfelhasználást, vagy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő takarítószereket alkalmaznak). - Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az iskola költségvetését, ezért a fenntartóval való szoros együttműködés az iskola egész életét tekintve is és a környezeti nevelési munkát tekintve is fontos. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai is tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységet színesebbé tehetjük különböző intézményekben tett látogatásokkal. Iskolánk diákjai rendszeresen látogatják a Fővárosi Állat- és Növénykertet, a Füvészkertet, a Tropicáriumot, a Budai Vadasparkot, múzeumokat, valamint tanulmányi kirándulások és erdei iskolák alkalmával nemzeti parkok területét is. - Anyagi erőforrásaink: Egyik része a költségvetés, amelynek függvénye lehet az egyes tanévekben megrendezésre kerülő környezeti- és egészségnevelési célokat szolgáló programok száma. Másik része az iskolának teremkiadásból származó bevétele, illetve az iskola alapítványába befolyt pénzösszegek. Az iskolai alapítvány rászorultság alapján támogatja a tanulók erdei iskolában és tanulmányi kirándulásokon való részvételét, illetve segíti a tehetséges gyermekek (esetleg éppen természettudományos) versenyeken való részvételét. - Pályázatok: Iskolánkban figyelemmel kísérjük a különböző szervezetek, minisztériumok, alapítványok által kiírt pályázatokat. Számos esetben pályázati pénzből sikerült erdei iskolában természetismereti programok megvalósítása, víz-, levegő- és talajvizsgálati eszközök beszerzése. II. Jövőkép, célok II.1

Hosszú távú célok

Hosszú távú célunk, hogy diákjaink környezettudatos magatartást folytató felnőttekké váljanak. Ennek érdekében ki kell alakítanunk bennük:  a környezettudatos magatartást és életvitelt,

Nevelési program

56


       

Pedagógiai program

a környezetkímélő és takarékos életvitelt, a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a rendszerszemléletet, a globális összefüggések megértését, a biológiai sokféleség jelentőségének megértését, a létminőséghez tartozó viselkedési normákat és formákat az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

Az iskoláknak a diákság számára olyan oktatást kell nyújtania, amelyben a szakmai képzésen túl hangsúlyosak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre képes, felelős környezeti magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes felnőtteket kell nevelnünk. A diákok szemléletét akkor lehet leghatékonyabban formálni, ha a környezeti nevelés mind több tantárgyban jelenik meg. Minden tantárgyban és iskolán kívüli programjainkban is törekszünk arra, hogy gyermekeink a természetet, az őket körülvevő környezetet egységes egészként lássák. Tantárgyaink közül a természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika, illetve az életvitel és háztartástan tárgyak jól építenek a másik tárgyból megszerzett ismeretekre. Feladatunknak tekintjük bővíteni a tárgyak körét, bevonni a rajz, irodalom, történelem tantárgyakat is. II.2

Rövid távú céljaink

 a szakórákon minden lehetőséget megragadni a környezeti nevelésre  a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (hulladékkezelés, a szennyvíztisztítás problémái, a közlekedés levegőszennyezése, stb.)  interaktív módszerek kipróbálása (kísérletek, terepmunka, adatelemző feladatok)  természetvédelmi versenyekre való felkészítés  üzemlátogatások gyakoribbá tétele  erdei iskolai programokban természetvédelmi alprogramok szervezése  drogprevenciós program folytatása  nyári környezetvédelmi, ökológiai tábor megszervezése  iskolanap szervezése minden évben  teremrend ellenőrzésének folytatása  papírgyűjtés folytatása  többfordulós természetismereti vetélkedő szervezése minden évben  tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása  a kétszintű érettségi környezeti vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése II.3

Sikerkritérumok

Az erdei iskolai programok azt a célt szolgálják, hogy gyermekeink minél korábban közel kerüljenek a természethez; minél előbb kezdjük el az ökológiai gondolkodás kialakítását, fejlesztését. A nyolcosztályos gimnázium tanulói közül a legkisebbek gondolkodása formálható a legkönnyebben és az életkoruknak megfelelő programokkal, feladatokkal itt kezdhető meg a környezettudatos gondolkodásra és életmódra nevelés. Az erdei iskolában végzett megfigyelések és mérések a későbbiekben is ösztönzik diákjainkat a természetben való önálló vizsgálódásra, komolyabb mérésekre. A tanórák keretében tanult ismeretek itt a rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, így megvalósul a különböző tantárgyak kohéziója.

Nevelési program

57


Pedagógiai program

A környezetvédelmi szakkör a 7-8. évfolyam tanulóit célozza meg. A geoszférák környezeti problémáinak boncolgatása, szennyeződések mérése és az eredmények publikálása plakátokon, iskolaújságban mind több diákot vonz a szakkör programjain való részvételre. Jelentős eredménynek számít, ha a diákok maguk is odafigyelnek a villamos energia fogyasztására, a napközben feleslegesen világító lámpákra, a csepegő csapokra. Az évente kétszer megszervezett papírgyűjtésben a tanulókon kívül a tanárok és a szülők is aktívan részt vesznek. Fontos eredmény, hogy a papírgyűjtések között felhalmozódott papírhulladék nem a szemetesekbe kerül, hanem az osztályokban elhelyezett papírgyűjtő dobozokba. Az iskola pedagógusai és adminisztratív dolgozói takarékos papírfelhasználásukkal példát mutatnak a diákoknak. A 9-12. évfolyam tanulóinak problémamegoldó gondolkodását, illetve az önálló ismeretszerzés képességét fejleszti a nyári ökológiai táborban való részvételük, a szennyvíztisztító telepen vagy hulladéklerakó helyen tett látogatásuk. Az itt szerzett tapasztalataikat tanulmányi versenyeken kamatoztatják, illetve egyre biztosabban használják a szakirodalmat, tartanak kiselőadást, írnak cikkeket az iskolaújságba. A teremrend heti ellenőrzésével és pontozásával elértük, hogy az osztálytermek rendezettek, a gyerekek odafigyelnek, hogy ne hagyjanak szét szemetet, a termek falait képek díszítik, a növények miatt pedig otthonosak, esztétikusak.

III.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

III.1

Tanórai foglalkozások

Az alábbi táblázat röviden összefoglalja, hogy mely tantárgyakban és azon belül mely témakörökben jelenik meg több éven keresztül a környezeti nevelés, valamint célokat, elvárásokat fogalmaz meg.

Tantárgy 5-6. évfolyam

Tananyag, témakörök

Természetismeret

Célok

Erdők, vízpartok, rétek élővilága Ismerje az őt körülvevő terméMagyarország nemzeti parkjai szet élőhelyeit és azok élővilágát. Ismerje és óvja Magyarország védett értékeit. A tárgyak formája; a tér Érezze, hogy a környezetben, Lakásmodell; iskola környéke tárgyakban jelentkező esztétikum is a Színélmények (év-, napszakok) kultúrához tartozik. Őskori, egyiptomi, római művé-

Rajz

szet

Háztartási ismeretek 7-8. évfolyam

Biológia

Kémia

Nevelési program

Környezetünk anyagai Ismerje az őt körülvevő tárgyak (növényi, állati eredetű anyagok) anyagát, eredetét. Távoli tájak élővilága; életközösségek védelme, a fajok kihalásának veszélye Környezeti hatások az ember életműködéseire és egészségére Levegőszennyezés, vízszennyezés, megújuló és fogyó energiaforrások Az elemek és szervetlen vegyületeik környezetre és egészségünkre gyakorolt hatásai

58

Alakuljon ki a természettel szembeni felelősségérzet. Ismerje fel a környe-zetét veszélyeztető tényezőket. Saját környezetében alkalmazza a term.-védelem alapelveit. Ismerje a legfontosabb kö.védelmi problémákat és azok kémiai vonatko-zásait, a tanult elemek és vegyületeik élettani és környezeti hatásait, a mér- gező anyagok jelét, a háztartási vegyszerek balesetmentes használatát


Pedagógiai program

Földrajz

Kontinensek, Európa földrajza Magyarország földrajza

Fizika

Elektromosság, energiahatékonyság, elektromos energia szállítása, az elektromos áram élettani hatása

Ismerje meg az egyes kontinensek, régiók, ezen belül Európa és Magyarország környezeti értékeit, valamint környezeti és társadalmi problémáit. Ismerje az egyes társadalmak és környezetük időben és térben változó kapcsolatrendszerét, összefüggéseit. Ismerje fel az elektromos áram előállításának környezeti hatásait, az elektromos energia hatékony felhasználásának lehetőségeit, szükségszerűségét.

Rajz

Emberi arányok; színek szerepe Mozgó modellek; csomagolás Románkori, gótikus, reneszánsz művészet

Vegye figyelembe az anyag, a forma, a szerkezet és a funkció kölcsönhatá-

Hulladékok csoportjai, szelektív hulladékgyűjtés, újrafelhasználás, szerves hulladék komposztálása, szennyvíztisztítás. Az E-csoport (tartósítószerek) jellemzői, hatásai.

Ismerje a hulladékok szelektív gyűjtésének lehetőségeit, újra felhasz-nálásuknak módjait. Ismerje a komp. és szennyvíztisztítás új technológiáit.

Háztartási ismeretek

sait. Ismerje és alkalmazza a színek téralakító hatását.

Ismerje az élelmiszerekben lévő tartósítószerek hatásait az emberi szervezetre.

9-10. évfolyam

Biológia

Ökológia, a hazai természetvédelem A sokféleség genetikai alapjai

Kémia

Nevelési program

A szerves vegyületek környezetre és egészségünkre gyakorolt hatásai Műanyagok Környezeti kémia: szmog, üvegházh., savas eső, ózonlyuk, hulladékok, talaj- és vízszenny., újrahasznosítás

59

Ismerje a hazai t.-védelem rendszerét, a legfontosabb t.-védelmi szervezeteket. Tudjon érvelni a t.-védelem mellett, a környezetpusztító magatartás ellen. Értse, miért fontos az örökítő anyag változatosságának megőrzése a földi élet szempontjából. Ismerje a szerves vegyületek környezeti és élettani hatásait, a körny.-i problémák kémiai magyarázatát, a vegyipar szerepét a k.-szennyezésben és a k.-védelemben is. Ismerje a fenntartható fejlődés fogalmát.


9-10. évfolyam

Földrajz

Általános természetföldrajz: az egyes geoszférák működése, jelenségei; a földrajzi övezetesség, annak hatása a társadalmi – gazdasági életre. Népesség- és településföldrajz Ált. társadalom- és gazdaságföldrajz:

Fizika

Hőtan, hőerőművek működése és Ismerje a fosszilis energiahordozók környezetszennyezése. Hatásfok. felhasználásának globális hatásait, a Űrszemét. hőszennyezés fogalmát. Ismerje az űrkutatás kozmikus környezetünkre gyakorolt hatásait. Tárgyak esztétikai elemzése A tárgy és környezetkultúra fogalBarokk, klassz., romantika, sze- mának megértése. cesszió

Rajz

Társadalomis11meret 12. évfolyam

Fizika

Rajz

III.2

Pedagógiai program

Tudja értelmezni az élettelen és az élő természet, valamint a társadalom folyamatainak, fejlődésének egymásra gyakorolt hatásait. Legyen képes általánosítani és szintetizálni, tudja a jelenségeket és a folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. Tudatosuljon, hogy a világgazd. jellemző fo- a Föld egységes rendszer, amelyben az lyamatai, a globalizáció, a ter- ember természeti és tár-sadalmi lényként él. Értse a termelés és a fogyasztás vimelés és fogyasztás kapcsolata. szonyát, növekedésük korlátait és köGlobális problémák: népesség- vetkezményeit, ezzel együtt a Föld glorobbanás, élelmezési prob-lémák, bális problémáinak rendszerét. környezeti problémák, fenntartható fejlődés.

Túlnépesedés, élelmezési gonIsmerje meg a globális problémák dok, globális problémák. összefüggésrendszerét. Ismerje fel a A növekedés határai, a fenntart- jelenlegi társadalmi gazdasági fejlődés ható-ság kérdése. ellentmondásait, korlátait, valamint a fenntartható fejlődés fogalmát. Ismerje fel a problémák globális jellegének és az egyén, a helyi közösség felelősségének összefüggését a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv alapján. Erőművek működése és környeIsmerje az energiatermelés és felzeti hatásai. használás hagyományos és alternatív Sugárszennyezés, sugárvédelem. formáit, környezeti kockázatait, korlátaElektromágneses hullámok a tér- it. ben. Sík-tér; ábrázolási módok; exteNe kívülállóként, hanem használóriőr ként, felelősen viszonyuljon környezetéenteriőr; tárgyi környezet terve- hez. Alakuljon ki egészséges környezet zése; esztétikai szemlélet. XIX. és XX. sz. művészete

Tanórán kívüli foglalkozások

 látogatás: múzeumok, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, hulladéklerakó, szennyvíztisztító telep területén  erdei iskola  tanulmányi kirándulások  terepi gyakorlatok és mérések (víz- és levegőszennyezettséget mérő eszközökkel)  nyári környezetvédelmi és ökológiai tábor  környezetvédelem szakkör  kiállítások a „Föld napja”, a „Víz világnapja”, stb. alkalmából

Nevelési program

60


    

Pedagógiai program

kézműves foglalkozások környezetbarát alapanyagok felhasználásával papírgyűjtési akciók „akciók”: kérdőíves felmérés a diákság körében, szülők körében, faliújság, tablók készítése cikkek megjelentetése az iskolaújságban versenyeken való részvétel (Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny, Herman Ottó Országos Biológia Verseny, Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny, Bugát Pál Országos Természetismereti Vetélkedő, Teleki Pál Országos Földrajz- Földtan Verseny, Hevesy György Országos Kémia Verseny, Lóczy Lajos Országos Földrajz Verseny, Balogh János Országos Környezet- és Egészségvédelmi Csapatverseny, Less Nándor Országos Földrajzverseny, Öveges József Fizikaverseny)

IV.

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében új módszertani fogásokra van szükség. A hagyományos módszerekkel nehéz fogékonnyá tenni a diákokat a környezet problémáinak felderítésére és megoldására, sokkal hatékonyabbak lehetnek az interaktív módszerek, amikor aktív, kreatív cselekvéssel közeledünk a problémákhoz és megoldásukhoz. Ilyenek:  kooperatív tanulási technikák  játékok (szituációs, érzékelést fejlesztő, kapcsolatteremtést segítő, drámaped.)  modellek (hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelzések)  riportok (kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriportok)  projekt módszer (analízis- akcióprojektek)  terepgyakorlati módszerek (térképkészítés, egyszerű terepi megfigyelések)  aktív, kreatív munka (teremrend verseny, hulladékgyűjtő verseny, madárvédelem, -etető készítése, természetvédelmi munkák, növénygondozás)  közösségépítés (csoportok szervezése a különböző feladatokra)  művészi kifejezés (vizuális kultúra, irodalmi alkotások, zene, fotóművészet)

Taneszközök

V.

Az iskola rendelkezik azokkal az eszközökkel, szakkönyvekkel, atlaszokkal, szakirodalommal, videókazettákkal, CD-vel, víz-, talaj- és levegővizsgálati mérőeszközökkel, vegyszerekkel, amelyek a környezeti neveléshez szükségesek. Természetesen ezek aktualizálása, frissítése, esetleg pótlása is fontos.

VI.

Iskolai környezet

VI.1

Hagyományok

A környezeti nevelés terén iskolánk hagyományokkal rendelkezik. Évente kétszer papírgyűjtést szervezünk, amelyből diákok, tanárok és szülők egyaránt kiveszik a részüket. Minden évben megrendezzük a többfordulós természetismereti vetélkedőt az alsóbb gimnáziumi évfolyamok számára, amelynek döntője a tavaszi Kassák-napon kerül megrendezésre.

Nevelési program

61


Pedagógiai program

Rendszeresen jelen vagyunk természettudományos tanulmányi versenyeken, illetve az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken. Az 5-6. évfolyam részére minden tanév tavaszán öt napos erdei iskolát szervezünk, amely helyszínének kiválasztásakor fontos szempont, hogy minél több időt tölthessenek a gyerekek túrázással, az őket körülvevő természet megismerésével, tudományos megfigyelések és mérések elvégzésével. Itt is lehetőség nyílik a víz-, levegő- és talajvizsgálati eszközeink használatára, természetvédelem alatt álló területek meglátogatására. A projekt módszer alkalmazásával a diákok megismerik a táj természeti értékeit és kulturális hagyományait. Minden tanév októberében a 7-12. évfolyamon két napos tanulmányi kirándulásra kerül sor, amelyen a diákok tanáraik irányításával fedezik fel az adott táj, illetve település természeti, építészeti és kulturális értékeit. Annak érdekében, hogy ezek a kirándulások valóban tanulmányi jellegűek legyenek, és a tanagyagba beépüljenek, a diákok feladatlapokat kitöltve, a település és táj nevezetességeit csoportokban felkeresve, a kérdésekre választ keresve töltik el a két napot.

VI.2

Az iskola épülete

A folyosókon és a tantermekben található számtalan zöld növény, illetve a folyosók padjai azt a célt szolgálják, hogy minél barátságosabb és természetesebb környezetbe érkezzenek nap mint nap a diákok. A folyosókon az érettségizett osztályok tablói mellett természetesen helyet kapott számtalan dekoráció, gyermekeink festményei, alkotásai, lépcsőházunk festett üvegablakai pedig vidáman fogadják az ide érkezőket. A gyerekeknek minden tanteremben lehetőségük van szekrényekbe tenni személyes dolgaikat, testnevelés és rajz felszerelésüket. Az iskola technikai felszereltsége jó, az előadótermekben videót, televíziót, számítógépet és projektort is használhatnak kollégáink, a tantermek mindegyikében biztosított az internet hozzáférés, a nyelvtanárok óráikon CD-s magnókat használnak. Az iskola épületének földrajzi elhelyezkedése nagyon kedvező a közlekedés szempontjából, hiszen közel van metróállomáshoz, villamos megállóhoz, távolsági buszpályaudvarhoz. Elhelyezkedésének hátránya, hogy a Váci út közelsége miatt erősen szennyezett a levegő és magas a zajszint.

VI.3

Étkeztetés

Az iskola étkezője a földszinten található, 60 fő befogadására alkalmas, délnyugati fekvésű, világos, hangulatos helyiség. A szünetekben és a tanórák végén zajló ebédelés önkiszolgáló rendszerben történik. Az ebédlő falait gyermekeink munkái, alkotásai díszítik. Az ételek minősége jó, sokszor szerepelnek a menüben főzelékek, illetve gyümölcsök.

VI.4

Az iskola udvara

Az iskola udvara betonozott és közös használatú az épületben működő másik iskolával. Van kialakított kosárlabda-, focipályája és egy kis játszótere. A néhány fát leszámítva zöld felülete igen kicsi. Terveink között szerepel az udvar „zöldítése”, padok beszerzése.

VI.5

Iskolai büfé

Kívánatosabb lenne az egészséges ételek nagyobb aránya. Törekszünk arra, hogy minél több tejterméket vásárolhassanak gyermekeink. A büfé kínálatában szerepelnek saláták, gyümölcsjoghurtok és kefir is.

Nevelési program

62


VII.

Pedagógiai program

Kapcsolatrendszer, kommunikáció

A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció különböző formái. Fontos, hogy diákjaink a sok írott és hallott anyagot megszűrjék, a lényeget tudják kiemelni és az információt kritikusan mérlegelve tudják feldolgozni. Tanulóinknak el kell sajátítaniuk az előadások, szereplések módszertanát esetleges későbbi környezetvédelmi szerepvállalásuk miatt is.     

VII.1 Iskolán belüli kommunikáció kiselőadások, házi dolgozatok poszterek, plakátok készítése különböző környezetvédelmi témákban iskolaújság és iskolarádió felhasználása híradásra papírgyűjtés teremrend pontozása, verseny

   

VII.2 Iskolán kívüli kommunikáció az iskola honlapján keresztül történő híradás önkormányzattal való kapcsolattartás, együttműködés szülők bevonása a környezetvédelmi „akciókba” környezetvédelemről szóló cikkek feldolgozása, rádió- és televíziós hírek feldolgozása

VIII.

Minőségfejlesztés

A környezeti nevelési munka mérése eltér az iskola más területein alkalmazottakétól, mert a szakmai ismeretek mellett egy viselkedési módot és értékrendet is közvetít az embernek a világban elfoglalt helyéről. Ahhoz hogy számokkal, értékekkel mérhető legyen az iskola környezeti nevelésének eredménye, két évenként egy feladatlapos felmérést kell végezni a diákság körében. A környezeti attitűdvizsgálatban a tanárok segítségére lehet az iskolapszichológus és szociális munkás. Az eredményeket az osztályfőnökök és a szaktanárok közösen értékelik ki és levonják a megfelelő konzekvenciát, valamint új célokat tűznek ki. IX.

Pedagógus továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egyre elterjedtebb és elfogadottabb fogalom. A folyamatos továbbképzés a pedagógusok számára is fontos, amelynek tartalmaznia kell szakmai és módszertani képzést is. Belső továbbképzést tesznek lehetővé a rendszeres óralátogatások, bemutató órák szervezése. Külső továbbképzésekre pedig számos lehetőség nyílik más iskolák bemutató óráin, szakmai vitákon, fórumokon. Az iskola támogatja azon továbbképzéseket, ahol kiemelt szempont a környezeti nevelés, pl. humán biológusképzés, hulladékgazdálkodásról szóló továbbképzés.

Nevelési program

63

A NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents