A nem szociális célú bérlakás-építés megítélése a polgármesterek körében Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2007. augusztus A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából 2007. augusztusában felmérés készült a polgármesterek körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről. A polgármesterekkel előzetes időpont egyeztetés után telefonon keresztül készült az interjú sztenderd kérdőív segítségével. Az interjúalanyok kiválasztásánál cél volt egyrészt, hogy terület szerint reprezentatív legyen a kutatás, másrészt hogy politikai hovatartozás szerint is kiértékelhetőek legyenek az adatok. Összesen 76 interjút készítettünk, ahol 9 megyeszékhely, 10 budapesti kerület és 57 város vezetőjének véleményét ismertük meg. Az interjúalanyok az esetek 62%-ban polgármesterek voltak. Ennél kisebb arányban – 50%-ban – tudtuk a megyeszékhelyeken a polgármestereket közvetlenül megszólítani, míg Budapesten pedig szinte kizárólag csak az alpolgármesterek álltak a rendelkezésünkre. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület által kidolgozott bérlakás-építési programmal kapcsolatos reakciók A bemutatkozás során a kutató ismertette, hogy a nem szociális célú bérlakás-építési program témájában készül egy előterjesztés, és ehhez szeretnénk a véleményét kikérni. Az első kérdésre, miszerint hallottak-e már a programról, a megkérdezettek 2/3-a egyértelműen nemmel válaszolt. Inkább a budapestiek és a baloldali beállítottságúak gondolták úgy, hogy hallottak már róla. Ezután – függetlenül attól, hogy hallott-e már a programról – a kutató röviden ismertette annak legfontosabb elemeit, amelynek hatására az interjúalanyok többségétől pozitív reakció érkezett. Mit tartanak az önkormányzati vezetők a program előnyének Az interjúalanyok leginkább azzal kapcsolatosan voltak közös nevezőn, hogy a fiatalok lakáshelyzetén jelentősen javíthatna a program. Az albérletben élők helyzetének javulását már kevésbé látták egységesen. Ahol úgy gondolták, hogy ennek a körnek a helyzetén nem javítana a program, ott leginkább vagy a példában felemlített árat tartották magasnak (mert a környéken alacsonyabb áron hozzá lehet jutni akár házhoz is), vagy azt jelezték, hogy inkább a szociálisan rászorulók vannak többségben a területen, mint a piaci árat megfizetni tudó családok. A képzett munkaerő áramlásával, mint a program pozitív eredményével kapcsolatban oszlottak meg legjobban a vélemények, hiszen azokon a területeken, ahol nincs elég munkahely, a probléma más irányú.
1
2 Mit gondol a felvázolt koncepcióról
120 14
100
14
8
6
7 16
9
7
4 4
6
9 80
18
9
12
14
9
nem érdekli/nincs rá igény
10
29
lenne rá igény/ilyenben gondolkoznak 60
36
36
29 29
24
ára kedvező, reális
27
13
magas az ár, drága jól hangzik/érdekli
40
20
43
43
46
41
46
45
41
0 Mind (%)
Bp/Pest (%)
Kelet (%)
Nyugat (%)
Bal (%)
Jobb (%)
Függ. (%)
Milyen mértékű a lakásprobléma a településen A megkérdezett városvezetők szinte mind úgy gondolták, hogy vannak a városukban lakásproblémák. Egyharmaduk azonban kérdezés nélkül is visszakanyarodott a szociális bérlakások nagyobb arányban történő építésének szükségességéhez. 7. Mi történne a városában, ha megoldódnának a lakásgondok 100
7
5
14
12 4 14
12 60
14
10
nőne a lakosság
15 45
21
lakosság nem csökkenne
22
21
elégedettség, közhangulat javulna 8
7 29
22 14
21
24
27
17
0 Mind (%)
Bp/Pest (%)
Kelet (%)
fiatalok helyzete javulna
29
29
30 20
8 13
9
21
15
18
14
40
9
11
11 70
12
3
80
50
7
4
90
Nyugat (%)
Bal (%)
2
Jobb (%)
Függ. (%)
semmi (nincs probléma/ettől nem enyhülne) fejlődne, növekedne, javulna város
5. A városában milyen problémát tudna megoldani vagy enyhíteni, ha megfelelő számban állnának rendelkezésre nem szociális célú bérlakások
100 90
7
3 3
9 7
7 18
9
7
11
8
11
13
80 9
21
70 18 60
17
27
munkaerő növekedés
4 13
14
10
15
lakáshoz jutás
25 50 40
13 21
36 29
32
semmit, nincs probléma
11 30 50 20
9
42 30 24
10
munkahelyteremtés, munkanélküliség csökkentése
29
képzett munkaerő, szakemberek, értelmiségiek ott tartása, odavonzása fiatalok helyzete, helyben tartása
27 18
0 Mind (%)
Bp/Pest (%)
Kelet (%)
Nyugat (%)
Bal (%)
Jobb (%)
Függ. (%)
A megkérdezettek szinte egybehangzóan egyetértettek abban, hogy amennyiben nem oldódnak meg a lakásgondok, annak eredménye elvándorlás és fogyó lakosság és elöregedés lesz. Hány lakásra lenne szükség és tudna-e együttműködni az Önkormányzat Azzal kapcsolatosan elég szerteágazóak a válaszok, hogy hány lakásra is lenne szükség. A legmagasabb értékeket természetesen Budapest kerületeiben kaptuk: a válaszadók 21 % 1000 feletti bérlakást tartana szükségesnek. A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy valamilyen formában – telekkel (50 %) vagy beruházóként (55 %) - tudna segíteni a bérlakások felépítésében. Szinte mindenkit, a válaszadók 92 %-át érdekelték a programmal kapcsolatos további részletek. Vélemények az aktuális lakáspolitikáról Azzal kapcsolatosan, hogy milyen arány lenne ideális a saját tulajdonú és a bérelt lakásokra, nagyon megoszlottak a vélemények. A legtöbben (28 %) valahol a fele-fele arányt tartanák ideálisnak. Politikai hovatartozástól függően eléggé meghatározottan nyilatkoztak arról, hogy hol vannak jelenleg Magyarországon a lakáspolitika súlypontjai: a baloldal „természetesen” úgy gondolja, hogy a lakásszerzés-lakásépítésen, a jobboldal pedig „természetesen” úgy gondolja, hogy nincs ma Magyarországon igazán lakáspolitika. Ebből a szempontból a Függetlenek voltak a legkritikusabbak.
3
13. Véleménye szerint melyek a jelenlegi lakáspolitika súlypontjai általában
120
12 100 7 80
8
12
21
4 4
29
18
12
13
7
60
9
panelprogram
37 32
45
57
nincsenek súlypontok, nincs lakáspolitika lakásszerzés, lakásépítés
54
36
felújítás, korszerűsítés szociális támogatás
8
29
40
20
10
13
11 11
2
21
14
35
29
25
18
0 Mind (%)
Bp/Pest (%)
Kelet (%)
Nyugat (%)
Bal (%)
Jobb (%)
Függ. (%)
Úgy tűnik, hogy a témával kapcsolatosan a kutatók a kérdésekkel eléggé felkeltették a megkérdezettek érdeklődését, mert az interjú végén elhangzó kérdésekre, hogy 1) milyen reális lakáspolitikai célokat lát az Önkormányzata számára az elkövetkező 1-2 évre, valamint 2) milyen javaslatai lennének a jövőre nézve az országos lakáspolitika számára, a legtöbben a bérlakásépítés szükségességét hangsúlyozták. 14. Milyen reális lakáspolitikai célokat lát az Önkormányzata számára az elkövetkező 1-2 évre
120
100
5
5 7
7
8 80
9
21
6 3 12
4 4
7
7
10
25
9
családiházépítés támogatása
8 18
21
17
24 60
17
4
meglévő lakások értékesítése
27
25
29
nincs tervük, céljuk 27
új telkek kialakítása/ telkek értékesítése
40 59
51
meglévő lakásaik fenntartása, felújítása
51
46
43
20
58
36
0 Mind (%)
Bp/Pest (%)
Kelet (%)
Nyugat (%)
Bal (%)
4
Jobb (%)
Függ. (%)
bérlakások építése
15. Milyen javaslatai lennének a jövőre nézve az országos lakáspolitika számára
100 9
14 90 7 80
8
70
9
60
11
14
14
50
9
4
6
11
8 4
tulajdonszerzés, lakáshoz jutás 27
12 11
17
ennek a programnak a támogatása
2
szociális bérlakásépítés
10 11
21
8
18
15 40
9
7
6 12
11
12
11
12
17
11
nincs javaslata lakáshitelek könnyítése
7 30
18
7 42
20
35
32
32
bérlakásépítést, bérlakáshoz jutást támogatni
29
21
10
első lakáshoz jutás támogatása
18
0 Mind (%)
Bp/Pest (%)
Kelet (%)
Nyugat (%)
Bal (%)
Jobb (%)
Függ. (%)
Az interjú során többen említették, hogy a pontos igények megismeréséhez hasznos lenne felmérést készíteni a településükön.
5
