A NEKIFUT PROJEKT EREDMÉNYEI ÉS FELADATOK
2008-2010 Az Irányító Testület helyzetjelentése 2011. október
TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló............................................................................................................................................. 1 Helyzetjelentés....................................................................................................................................................... 3 A projekt helye a hazai TTI politikában.................................................................................................. 3 A NEKIFUT célkitűzései................................................................................................................................. 3 Módszer................................................................................................................................................................ 4 Eredmények ....................................................................................................................................................... 4 Tanulságok, tapasztalatok............................................................................................................................ 5 A NEKIFUT jelentősége.................................................................................................................................. 6 A projekt finanszírozása................................................................................................................................ 7 Feladatok............................................................................................................................................................. 7 Mellékletek ............................................................................................................................................................10 1. melléklet:
A NEKIFUT testületei és a projekt vezetése...........................................................10
2. melléklet:
A NEKIFUT munkamódszere és az alkalmazás módja; eredmények...........15
3. melléklet:
Tanulságok, tapasztalatok.............................................................................................23
4. melléklet:
Regiszter bírálati folyamat............................................................................................25
5. melléklet:
Kutatási infrastruktúrák definíciója..........................................................................35
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az EU által felkért European Strategy Forum on Research Infrastructures (ESFRI) kezdeményezésére a tagországok döntő többsége elkészítette saját nemzeti KI fejlesztési stratégiáját. Erre reagálva a magyar kormány a 2007-2013-ra szóló középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI-politikai) stratégia részeként előírta egy „egységes, az Európai Kutatási Térséggel összhangban levő, nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési stratégia és program” kidolgozását. E feladat megvalósítására indította el a kutatásfejlesztésért felelős miniszter a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projektet, egyben megbízta az NKTH-t (jogutódja a NIH) a végrehajtás koordinálásával. A miniszter 2008. szeptember 19-én kinevezte a projekt irányító testületének és munkacsoportjainak vezetőit és tagjait, összesen 79 főt. A projekt két cél elérését tűzte ki: • A már létező hazai kutatási infrastruktúrák legfontosabb jellemzőinek és fejlesztési igényeinek felmérése, a kutatási infrastruktúra adatbázis létrehozása, folyamatos karbantartása és nyilvánosságra hozatala a világhálón – magyar kutatási infrastruktúra regiszter elkészítése és üzemeltetése; • Egységes nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása. A NEKIFUT módszertana Az alkalmazott módszertan a nemzetközi gyakorlathoz képest jóval alaposabb, a kitűzött célok szélesebbek és átfogóbbak. A stratégia-formálás az előretekintés (foresight) elemeit felhasználva kezdődött el, az egész folyamat széleskörű szakmai közreműködéssel zajlott. A projekt költségvetése A NEKIFUT projekt végrehajtására – részben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, részben az NKTH költségvetéséből – összesen 83,3 millió Ft-t hagytak jóvá. A projekt 2008. augusztus 1. és 2010. december 31. között összesen 58,9 millió Ft-t használt fel (további 2,6 millió Ft-t 2011-ben fizettek ki a regiszter fejlesztésére). A nemzetközileg szerény költségvetés ellenére elért eredményeket az tette lehetővé, hogy a testületi tagok döntő többsége társadalmi munkában végezte feladatát és az adatszolgáltatás is térítésmentesen történt. A jóváhagyott összegből összesen 21,1 millió Ft felhasználására nem volt mód. A projekt eddig elért eredményei: Kutatási infrastruktúra regiszter
• A regiszter 2011. áprilisa óta magyar és angol nyelven elérhető (https://regiszter.nekifut.hu6): a 63 Stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrát (SKI ) és a hozzájuk tartozó, összesen 361 egyedi kutatási infrastruktúra (KI) adataival.
SKI cím adományozása
• Elkészült a kutatási infrastruktúrák minősítő eljárása, az SKI cím adományozási eljárására vonatkozó koncepció. • A NEKIFUT IT 63 esetben már megadta az SKI minősítést.
Külföldi/ nemzetközi
• Előkészítettük a külföldi/nemzetközi KI-k felmérését.
1
kutatási infrastruktúrák felmérése
• Azonosítottuk az ezen KI-khez kapcsolódó hazai érdekcsoportokat.
KI-k felvétele a regiszterbe
• A potenciális jelölteket feltérképeztük.
KI fejlesztési irányok meghatározása
• A KI fejlesztési stratégia szempontjából releváns tudományos trendeket feltártuk.
IT jelentés – Ajánlások a nemzeti KI fejlesztési stratégiára
• Meghatároztuk az IT jelentés szerkezetét és több fontosabb tartalmi elemet is megfogalmaztunk.
• A felmérést és a szükséges informatikai fejlesztést előkészítettük.
Tapasztalatok Az IT megállapította, hogy a hazai kutatási infrastruktúrák egyre nagyobb része válik elavulttá, ami egyrészt a tartósan alacsony K+F beruházási költségvetési támogatással, másrészt a szakpolitikai rendszer nem megfelelő működésével magyarázható. Ugyanakkor a globális trendek előrevetítik, hogy a következő évtizedben paradigma-váltás következik be a tudományos kutatás módszertanában. Az ún. e-Science forradalmasítja az új tudományos ismeretek megszerzésének folyamatát, hasonló horderejű változásokat eredményezve, mint az a reneszánsz idején történt. Mindezek alapján az Irányító Testület arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben Magyarország a tudást, azon belül a tudományos kutatási tevékenységet közép- és hosszú távú fejlődése forrásának tekinti, a hazai kutatási infrastruktúra erőteljes fejlesztésének stratégiai célként történő kiemelése elengedhetetlen. Röviden: lépéskényszerben vagyunk. A projekt eddig elért eredményei alapján az Irányító Testület a következőkben látja a projekt várható hatásait (a szükséges pozitív kormányzati döntések végrehajtása esetén): a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználása, új kutatási és KI partnerkapcsolatok kialakulása itthon és külföldön, a magyar kutatóknak nyújtott EU KFI támogatások növekedése, a fiatal kutatók helyzetének javulása. A projekt jelentős nemzetközi visszhangot kapott, Magyarországnak úttörő szerepe van kutatási infrastruktúra regiszter készítése terén. Feladatok Az eredetileg kitűzött célok elérése érdekében a következő főbb feladatok elvégzése szükséges: • A regiszter megfelelő működése érdekében: a nemzetközi kutatási infrastruktúrákra vonatkozó kérdőív indítása, a hálózatok ellenőrzése, a KI Regiszter elindítása, valamint az SKI Regiszter frissítése; • A stratégiaalkotás terén a témacsoportok műhelymunkájának folytatása, a munkacsoportok, majd az Irányító Testület zárójelentésének előkészítése, továbbá a Kormány előterjesztés előkészítésének szakmai támogatása.
2
HELYZETJELENTÉS A PROJEKT HELYE A HAZAI TTI POLITIKÁBAN A Kormány 2007-2013-ra szóló középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI-politikai) stratégiájának végrehajtási terve előírta egy „egységes, az Európai Kutatási Térséggel összhangban levő, nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési stratégia és program” kidolgozását. „Az intézkedés támogatja: a) a már létező hazai kutatási infrastruktúrák adatainak és a fejlesztési igényeinek felmérését, folyamatos karbantartását és nyilvánosságra hozatalát a világhálón; b) egységes nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztési program kialakítását.”1 E feladat lényegében közvetlen válasz volt az EU kutatási infrastruktúra-fejlesztési politikáját koordináló testület, az ESFRI2 kezdeményezésére, amely nemzeti KI fejlesztési stratégiák elkészítését szorgalmazta.3 E feladat megvalósítására indította el a kutatás-fejlesztésért felelős miniszter 2008 szeptemberében a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projektet, egyben megbízta az NKTH-t (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt) a végrehajtás koordinálásával. E feladatkört tekintve az NKTH jogutódja 2011. január 1-től a NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal). A kutatásért és innovációért felelős miniszter 2008. szeptember 19-én kinevezte a projekt irányító testületének és munkacsoportjainak vezetőit és tagjait. E testületek a koordinációért felelős kormányszerv (NKTH, majd NIH) hatályos megbízása alapján jelenleg is léteznek. A projekt eredményeiről a NIH elnöke 2011 februárjában írásban számolt be az NKITTnek (Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanácsnak).
A NEKIFUT CÉLKITŰZÉSEI A projekt két cél elérését tűzte ki (összhangban a 1066/2007 sz. kormány-határozattal): • A már létező hazai kutatási infrastruktúrák legfontosabb jellemzőinek és fejlesztési igényeinek felmérése, folyamatos karbantartása és nyilvánosságra hozatala a világhálón, • Egységes nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztési program kialakítása. (A projekt nem foglalkozott a kutatási tevékenység végzéséhez elengedhetetlen általános infrastruktúrák kérdésével, mint pl. az épületekkel, laborokkal, személyi számítógépes ellátottsággal, stb. Ezeket olyan tényezőkként kezelte, mint a villany-, gáz- és vízellátást.)
1
1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat
2
European Strategy Forum on Research Infrastructures (Kutatási infrastruktúrák európai stratégiai fóruma)
A kormányhatározat megszületésének idején Magyarország azon kevés EU tagország egyike volt, amely ilyen stratégiai dokumentumot még nem készített. 3
3
MÓDSZER A NEKIFUT módszertana a nemzetközi gyakorlathoz képest jóval alaposabb, a kitűzött célok szélesebbek és átfogóbbak. Ennek keretében: • A végrehajtás koordinációjáért felelős kormányszerv (NKTH) döntése értelmében a stratégia-formálás az előretekintés (foresight) elemeit felhasználva kezdődött el. • Ezzel szoros összhangban az egész folyamat, annak minden egyes lépése széleskörű szakmai közreműködéssel zajlott. A projekt vezetését a 18 tagú Irányító Testület, a három nagy tudományterületet (élő és élettelen természettudományokat, valamint a társadalom- és humán tudományokat) átfogó munkacsoportok végezték, de a projekt több ezer kutatót szólított meg. (A testületek összetétele az 1. melléklet: ben található.) • A kutatási infrastruktúra regiszter elkészítése során széleskörű, internet-alapú kérdőíves felmérésekre támaszkodtunk, a vártnál jóval magasabb szintű hazai szakmai érdeklődés mellett. E folyamat keretében a kormányzati kutatási infrastruktúrafejlesztési program számára nélkülözhetetlen eszközöket és módszereket fejlesztettünk és próbáltunk ki (különböző infrastruktúra-kategóriák definíciója, új minősítő rendszer kidolgozása, ezt felhasználva a létező kutatási infrastruktúrák értékelése és besorolása a közösen kialakított kategóriák alkalmazásával, a regiszter informatikai fejlesztése stb.). (Az alkalmazott definíciók az 5. melléklet: a munkamódszer részletesebb leírása a 2. melléklet: ben található.)
EREDMÉNYEK Feladat
Készültségi állapot
1.
• Az SKI regisztert magyar és angol nyelven feltöltöttük, 63 SKI (és a hozzájuk tartozó, összesen 361 rész KI) adataival; a magyar és angol nyelvű regiszter nyilvánosan elérhető a https://regiszter.nekifut.hu honlapon.
Kutatási infrastruktúra regiszter
• A kutatási infrastruktúrák minősítő eljárását kidolgoztuk, a gyakorlatban teszteltük, véglegesítettük. • Az informatikai fejlesztés döntő részben elkészült4. • Az NIIF – szerződés alapján – üzemelteti a regisztert (működik a nyilvános felület, valamint az adatok feltöltését és a minősítést támogató szegmens). 2.
3.
SKI cím adományozása
• A NEKIFUT IT 63 esetben már megadta az SKI minősítést.
Külföldi/
• Elkészült az elsődleges felmérés a magyar (nemzeti) szempontból
• Kidolgoztunk egy koncepciót arra vonatkozóan is, hogy egy megfelelő államigazgatási szervezet milyen döntési. mechanizmust követve adományozza a jövőben az SKI címet.
További tervezett, de forrás hiányában be nem indított fejlesztések: általános kinézet update, KI Regiszterhez szükséges fejlesztés, külföldi KI-hoz szükséges fejlesztés, a nevek átírása (a vezetéknév csupa nagybetűvel), a teljes adatbázis adatainak Excelbe transzformálása, angol nyelvű lektorálás, stb. 4
4
4.
5.
6.
potenciálisan stratégiai jelentıségő KI-kről.
nemzetközi kutatási infrastruktúrák felmérése
• Azonosítottuk ezen KI-khez kapcsolódó hazai érdekcsoportokat.
KI-k felvétele a regiszterbe
• A potenciális jelölteket feltérképeztük.
KI fejlesztési irányok meghatározása
• A KI fejlesztési stratégia szempontjából releváns tudományos trendeket feltártuk.
IT jelentés – Ajánlások a nemzeti KI fejlesztési stratégiára
• 2009. évi részjelentésben – az időarányos tapasztalatok alapján – már megfogalmaztunk ajánlásokat.
• A részletes felmérést előkészítettük. • A felmérést és a szükséges informatikai fejlesztést előkészítettük.
• A munkacsoport-jelentések szerkezetét és a fontosabb tartalmi elemeit megfogalmaztuk.
• Az IT jelentés szerkezetét és a fontosabb tartalmi elemeit megfogalmaztuk.
(A végrehajtott feladatokat, az eredményeket és az alkalmazott módszertant részletesen a 2. melléklet: ismerteti.)
TANULSÁGOK, TAPASZTALATOK Az Irányító Testület számos, a kormányzati szakpolitika formálása és megvalósítása során hasznosítható tapasztalatot fogalmazott meg. A hazai helyzet vizsgálata, valamint a globális fejlődési trendek elemzése alapján az Irányító Testület arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben Magyarország a tudást, azon belül a tudományos kutatási tevékenységet közép- és hosszú távú fejlődése forrásának tekinti, a hazai kutatási infrastruktúra erőteljes fejlesztésének stratégiai célként történő kiemelése elengedhetetlen. Röviden: lépéskényszerben vagyunk. Részletesebben megindokolva: • A hazai kutatási infrastruktúrák egyre nagyobb része válik elavulttá, ami jelentős versenyhátrányt okoz a nyugat-európai, valamint a dinamikusan fejlődő ázsiai és délamerikai régiókhoz képest. Ez a hátrány nemcsak a tudomány belső fejlődésére hat negatívan, hanem a gazdasági és társadalmi fejlődés meglévő erőforrásainak hasznosítását, illetve az új erőforrások megteremtését és a tudástőke bővítését is akadályozza. • Egyre erőteljesebb a nemzetközi összefogás a kutatási infrastruktúrák fejlesztése terén, s ezen belül különösen intenzív az EU tevékenysége. Az informatika fejlődése előrevetíti, hogy a következő évtizedben paradigma-váltás következik be a tudományos kutatás módszertanában. Az új kutatási módszerek, amelyek az informatika eszköztárának teljes körű kiaknázására épülnek, vagyis az e-Science, az új tudományos ismeretek megszerzésének folyamatát forradalmasítják, hasonló dimenziójú változásokat eredményezve, mint a reneszánsz idején. • Az elmúlt évtizedekben a magyar kormányok kutatási infrastruktúra-fejlesztési tevékenységére az elaprózottság és kis volumenű projektek támogatása volt a jellemző. A rendszer nem átlátható és a szakmai döntéshozatali folyamat gyakran nem nyilvános. Az egyedi kormányzati döntéseket a rendszer nem képes kezelni, szakmailag megalapozott döntéseket hozni, értékelni, illetve az ajánlásokat és a meghozott döntéseket széles körben hozzáférhetővé tenni. Az EU kutatási infrastruktúra-
5
fejlesztési projektjeihez egyre nagyobb számban jelentkező hazai kutatói csatlakozási kérelmeket a rendszer nem képes érdemben kezelni és a megnövekedett költségvetési igényeket stratégiai, TTI politikai célok alapján elbírálni. • A 2013-ig tartó időszakban jelentős többletforrás áramlik be az országba az EU Strukturális Alapjaiból. E források felhasználásának meghatározásában Magyarországnak döntő szerepe van. A kutatási tevékenység és azon belül a kutatási infrastruktúra fejlesztése teljes mértékben illeszkedik az EU politikai céljaihoz. Több új tagország erre a célra is használja az EU Strukturális Alapokat (elsősorban a Baltikumban). • Fontos hangsúlyozni, hogy a K+F infrastruktúra stratégia a nemzeti KFI stratégiára kell, hogy épüljön, különös tekintettel a hazai infrastruktúra nemzetközi hasznosítására, illetve a külföldi infrastruktúra nemzetközi együttműködésen keresztül történő használatára. Mind a KFI tevékenységnek,mind a KFI infrastruktúrának kritériuma kell legyen a nemzetközi versenyképesség. (A tanulságok és tapasztalatok részletesebb kifejtését ld. a 4. melléklet: ben.)
A NEKIFUT JELENTŐSÉGE A projekt eddig elért eredményei alapján az Irányító Testület a következőkben látja a projekt várható hatásait (pozitív kormányzati fogadtatás esetén):
[A] A közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználása A regiszter révén a meglevő KI-k elérhetővé válnak, ami egyrészt jobb kihasználtságot eredményez, és így a meglevő KI-k fenntartása könnyebb lesz; másrészt csökkenti az új KI-k létrehozása iránti igényeket. A hosszú távú stratégiai érdekek és a kitörési lehetőségek figyelembe vételével elkerülhetők a párhuzamos fejlesztések és csökkenthető az elaprózottság. A támogatási döntések világos, átlátható és kiszámítható mechanizmusokon keresztül születnek. A külföldi/nemzetközi KI igények eddig egyenként jelentkeztek, nem volt összevetési lehetőség, a döntések során elsősorban a lobbi érdekek érvényesültek. Mára – elsősorban az EU keretében folytatott fejlesztések eredményeképpen - az igények ugrásszerűen megnőttek, és ez a helyzet már nem kezelhető az igények egyedi elbírálásával. A már meglevő tagságok és az új csatlakozási igények világos kritériumok szerinti, országos szintű minősítése elengedhetetlen. A projekt kidolgoz, kipróbál és bejárat egy olyan döntéshozatali rendszert, amelyre a kormány a jövőben építhet egy szakmailag megalapozott, átlátható és kiszámítható döntés-előkészítés bevezetése esetén.
[B] Új kutatási és KI partnerkapcsolatok alakulnak ki: A regiszter segíti a hazai és a külföldi új partnerkapcsolatok kialakítását mind a kutatás, mind a KI-k üzemeltetése, fejlesztése területén. A KI-k hálózatba szerveződése erősíti a rokon kutatási infrastruktúrák üzemeltetői közötti kapcsolatot, lehetővé teszi a közös fejlesztési stratégiájuk kialakítását, valamint az egykapus szolgáltatást a külső felhasználók részére.
6
[C] Javulnak az EU KFI támogatások elnyerésének esélyei: Az SKI-k csatlakozhatnak a most alakuló összeurópai KI hálózatokhoz és EU-s támogatásban részesülhetnek. A KI-k láthatóvá tétele révén kialakuló új partnerkapcsolatok segíthetnek az EU által támogatott kutatási projektekben való részvételben is.
[D] Javul a fiatal kutatók helyzete: A jó kutatási infrastruktúra nélkülözhetetlen a magas szintű egyetemi oktatáshoz is, és szerepe van a fiatal kutatók megtartásában, vonzásában, összhangban az MTA Lendület programjának jövőépítő koncepciójával.
[E] Úttörő szerepünk lesz az EU-ban: A NEKIFUT az EU-ban elsőként készített részletes minősítési rendszeren alapuló KI regisztert, módszertanát más európai országok is át kívánják venni. Elindult az EU-szintű program, amely a minősített KI-ket kívánja regiszterbe foglalni. Magyarország ebben útmutató szerepet tölthet be. A NEKIFUT-ot mintaprojektként ismerik az EU magas szintű döntéshozói. A projekt módszertanát és eddigi eredményeit kedvezően értékelte az EU Versenyképességi Tanácsa és az EU TTI politikai testülete, a CREST is.5
A PROJEKT FINANSZÍROZÁSA A NEKIFUT projekt végrehajtására – részben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, részben pedig az NKTH intézményi költségvetéséből – összesen 83,3 millió Ft-t hagytak jóvá. A projekt 2008. augusztus 1. és 2010. december 31. között összesen 58,9 millió Ft-t használt fel (további 2,6 millió Ft-t 2011-ben fizettek ki a regiszter fejlesztés utolsó szakaszának teljesítésére). A felhasznált források eloszlása költség-kategóriánként a következő volt: projekt-menedzsment (48 millió Ft, 11 fő, 28 hónap), informatikai fejlesztés (11 millió Ft), rendezvények és háttérelemzések (2,5 millió Ft). A jóváhagyott összegből az eddigiek során összesen 21,1 millió Ft felhasználására nem volt mód. Ennek oka az, hogy a KTI Alapra vonatkozó egyenlegjavítási kötelezettség6 következtében a projekt finanszírozása, illetve a projekt szempontjából fontos szerződések megkötése 2010. június 30. után leállt.
FELADATOK A NEKIFUT projekt végrehajtása 2010 közepétől lelassult, és elsősorban a további munka előkészítésére szorítkozott. A projekt befejezéséhez elengedhetetlenül szükséges a következő feladatok elvégzése:
5 Ld. a http://ec.europa.eu/research/infrastructures/index_en.cfm címen elérhető információkat a NEKIFUT projektről 6
Kormány 1132/2010. (VI. 18.) határozata
7
A regiszter megfelelő működése érdekében • Az angol nyelvű regiszter tartalmának, formájának javítása A regiszter már tartalmazza az angol nyelvű információkat is, de szükséges az összefüggő angol szövegeket tartalmazó rész lektorálása. • A nemzetközi kutatási infrastruktúrákra vonatkozó kérdőív indítása A regiszterben kis fejlesztéssel lehetőség van azon külföldi/ nemzetközi kutatási infrastruktúrák felmérésére is, melyekben már tagok vagyunk vagy erős csatlakozási igény mutatkozik. A kérdőívet a projekt 90%-ban dolgozta ki. • Hálózatok ellenőrzése Az Irányító Testület 1 évet adott a kutatási infrastruktúra hálózatok működési szabályzatainak kidolgozásához. Ennek teljesülését 2011 közepén kellett volna ellenőrizni, ami a finanszírozás hiánya miatt még várat magára. • KI Regiszter Az előszűrés során ezres nagyságrendű volt azoknak a kutatási infrastruktúráknak a száma, amelyek nem kapták meg az SKI minősítést, viszont a regiszterben helyük lenne a szolgáltatásaik láthatóvá tétele érdekében. Az igények pontos felmérése, az adatok összegyűjtése és regiszterbe vétele erőforrásokat igényel. • SKI Regiszter frissítése A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszter akkor éri el a célját, ha folyamatosan – optimális esetben 2 évente – frissül, azaz lehetőség van új SKI minősítések elnyerésére, illetve a regiszterben szereplő SKI-k felülvizsgálatára. Az adatok frissítési lehetősége informatikailag megoldott. • a NEKIFUT projekt honlapjának frissítése és az angol nyelvű változat elindítása A stratégiaalkotás további finanszírozást igénylő részei • Témacsoportok műhelymunkája A 12 témacsoport mindegyike 1-1 napos műhelymunkában végzi el: a korábban már azonosított, a magyar kutatási infrastruktúra fejlesztés szempontjából legfontosabbnak ítélt 4-6 tudományos trendhez illeszthető kutatási területeken a magyar kutatási infrastruktúra SWOT elemzését, továbbá a kiemelten fejlesztendő kutatási infrastruktúra területek meghatározását. • Munkacsoport jelentések A témacsoportonként 3–5 kutatási infrastruktúra fejlesztési irány meghatározása után a munkacsoportok feladata lesz a párhuzamosságok kiszűrése, a szinergiák azonosítása és a kutatási infrastruktúra fejlesztési irányok számának csökkentése. • Az Irányító Testület zárójelentése Az Irányító Testület zárójelentése a 3 munkacsoport jelentésén fog alapulni: a KI fejlesztések átlátható döntési mechanizmusára, valamint konkrét KI fejlesztési irányokra tesz javaslatot. A zárójelentés első változatát országos konferencián vitatjuk meg az érintettekkel, majd elvégezzük a szükséges módosításokat. • Kormány előterjesztés, döntés, pályázati kiírás
8
A fenti feladatok elvégzése után lehetségessé válik egy kutatási infrastruktúra kérdésekkel foglalkozó tárcaközi munkacsoport megalakítása, amelynek feladata a projekt eredményeinek alapján a kormányzati K+F infrastruktúra stratégia véglegesítése, valamint az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) kutatási infrastruktúra fejlesztést célzó pályázatának előkészítése. A NEKIFUT projekt zárójelentése a kiemelten fejlesztendő kutatási infrastruktúra területekre, valamint a kutatási infrastruktúra fejlesztés pályázati stratégiájára tesz javaslatot. Miután a Kormány elfogadja a kiemelten fejlesztendő kutatási infrastruktúra területek listáját is tartalmazó KFI stratégiát, a 2012-től kiírható KI pályázatok eredményeképpen fog előállni a konkrét kutatási infrastruktúra-fejlesztési projektek listája, azaz a magyar Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv („Roadmap”). Összefoglalva, átlátható folyamat eredményeként születhetnek meg a kiemelt kutatási infrastruktúra-fejlesztési döntések.
9
MELLÉKLETEK 1. melléklet:
A NEKIFUT testületei7 és a projekt vezetése
AZ IRÁNYÍTÓ TESTÜLET ÖSSZETÉTELE Elnök:
Kroó Norbert
MTA alelnök (2011 májusáig)
Társelnök:
Falus András
Tagok:
Ábrahám László
Igazgató, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Ügyvezető, National Instruments Europe Kft., Debrecen
Babinszky László
Tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem
Balogh Margit
Igazgató, MTA Társadalomkutató Központ
Bedő Zoltán
Igazgató, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet
Ferdinandy Péter
Ügyvezető igazgató, PharmaHungary Kft.
Greiner István
Kutatási igazgatóhelyettes, Richter Gedeon Nyrt.
Inzelt Annamária
Igazgató, IKU Innovációs Kutató Központ, Pénzügykutató Zrt.,
Kenesei István
Igazgató, MTA Nyelvtudományi Intézet
Mandl József
Igazgató, Semmelweis Egyetem, Orvosi Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet
Vegytani,
Melegh Béla
Tanszékvezető egyetemi Orvostudományi Kar
Általános
Nagy Dénes Lajos
Tudományos tanácsadó, MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet
Palkovics László
Kutatási és rendszerfejlesztési igazgató, Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.
Roska Tamás
Prodékán, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar
tanár,
PTE
MTA SZTAKI Celluláris Érzékelő és Hullámszámítógépek Kutatólaboratórium Somlyódy László
Tanszékvezető egyetemi tanár, BMGE Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
Szabó Gábor
Osztályvezető, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Szabó Gábor
Rektor, Szegedi Tudományegyetem
A NEKIFUT testületek tagjainak beosztása, munkahelye a projekt eddigi végrehajtása során változhatott. Ahol ez a projekt-vezetés számára ismert volt, ott az éppen aktuális adatokat közöljük. Ellenkező esetben a projekt indításakor érvényes adatok szerepelnek a következőkben.
7
10
A MUNKACSOPORTOK ÖSSZETÉTELE Élettelen Természettudományok Munkacsoport Elnök:
Nagy Dénes Lajos
Tudományos tanácsadó, MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet
Referens:
Koncz Pál
fizikus, nyugalmazott főosztályveztő, a TTPK volt titkára
Tagok:
Bokor József
Tudományos igazgató, tanszékvezető egyetemi tanár, MTA SZTAKI; BME Közlekedésmérnöki Kar,
Bulla Miklós
Tanszékvezető, Széchenyi István Egyetem
Dömölki Bálint
Szakértő, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
Fi István
Tanszékvezető, BME Építőmérnöki Kar, Út és Vasútépítési Tanszék
Földessy János
Intézetvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, Ásványtani-Földtani Intézet
Hauszmann János
Tanácsadó, műszaki-gazdasági főszakértő, Paksi Atomerőmű Zrt. Műszaki Igazgatóság
Hegedüs Éva
Főtanácsadó, MTA Kutatóintézeti Főosztály
Kamarás Katalin
Tudományos tanácsadó, MTA KFKI Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet
Kiss Ádám
Egyetemi tanár, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék
Kiss Árpád Zoltán
Tudományos tanácsadó, ny. egyetemi tanár, MTA ATOMKI
Koncsos László
Tanszékvezető, egyetemi docens, BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
Koós Attila
Igazgató, Magyar Telecom Nyrt., Műszaki Stratégia és Gazdasági Igazgatóság
Krasznahorkay Attila
Tudományos tanácsadó, főosztályvezető, MTA ATOMKI
Kubinyi Miklós
Igazgató, MTA Kémiai Kutatóközpont, Szerkezeti Kémiai Intézet
Náray-Szabó Gábor
Egyetemi tanár, ELTE TTK Kémiai Intézet, Szerves Kémiai Tanszék
Oláh Katalin
Tudományos tanácsadó, MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet
Sánta Imre
Vezérigazgató, Dél-Dunántúli Kooperációs Központ, Pécsi Tudományegyetem
11
Sipos Pál
Egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem TTIK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék
Solymosi János
Igazgató, BHE Bonn Hungary Kft
Stépán Gábor
Egyetemi tanár, dékán, BME Gépészmérnöki Kar, Műszaki Mechanikai Tanszék
Tisza Miklós
Tanszékvezető, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Mechanikai Technológiai Tanszék
Zrinyi Miklós
Egyetemi tanár, SOTE, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerészeti Intézet
Élettudományok Munkacsoport Elnök:
Szabó Gábor
Osztályvezető, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
Referens:
Kőhidai László
Egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Tagok:
Bíró Tamás
Tudományos igazgató,laboratórium vezető, Abiol Kft., Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet
Bősze Zsuzsa
Tudományos tanácsadó, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet
Kellermayer Miklós
Igazgató, SE Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet
Kéri György
Kutatóprofesszor, Semmelweis Egyetem MTA-Pathobiokémiai Kutatócsoport
Komlósi István
Oktatási dékánhelyettes, egyetemi docens, DE- AMTC- Mezőgazdaságtudományi Kar
Kovács Kornél
Tanszékvezető egyetemi tanár; tudományos tanácsadó, SZTE TTK Biotechnológia Tanszék; MTA SZBK Biofizikai Intézet
Lustyik György
Igazgató, Softflow Hungary Kutató Fejlesztő Kft.
Molnár Mária Judit
Központvezető, SE Neurológiai Klinika Molekuláris Neurológiai Központ
Nagy László
Egyetemi tanár, DE Orvos-és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
Németh Péter
Intézetigazgató, egyetemi tanár, PTE AOK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet
Ormos Pál
Főigazgató, MTA Szegedi Biológiai Központ
Patthy László
Kutató professzor, MTA SZBK Enzimológiai Intézet
Pauk János
Osztályvezető, Gabonatermesztési Kutató Kht.
12
Peták István
Tudományos igazgató, KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft.
Pósfai György
Igazgató, kutatócsoport-vezető, MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet
Prohászka Zoltán
Tudományos főmunkatárs, SE III. Belgyógyászati Klinika, Kutatólaboratórium
Sperlágh Beáta
Tudományos igazgatóhelyettes, kutatócsoport vezető, MTA KOKI
Szombathelyi Zsolt
Kutatási igazgató, Richter Gedeon Nyrt.
Török Katalin
Igazgató, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Vass Imre
Igazgató, MTA SZBK Növénybiológiai Intézet
Veisz Ottó
Ügyvezető igazgatóhelyettes, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet
Vértessy G. Beáta
Tudományos tanácsadó, MTA Enzimológiai Intézet
Vidnyánszky Zoltán
Tudományos igazgatóhelyettes, SE MR Kutatóközpont Szentágothai Tudásközpont
Társadalom- és Humántudományok Munkacsoport Elnök:
Kenesei István
Igazgató, MTA Nyelvtudományi Intézet
Referens:
Sallay Zoltán
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Tagok:
Csirik János
Tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport
Dőry Tibor
Egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék
Font Márta
Általános, oktatási és tudományos rektorhelyettes, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék
Gács János
Tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Hrubos Ildikó
Egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet
Kokas Károly
Főigazgató-helyettes, SZTE Egyetemi Könyvtár
Németh Géza
Egyetemi docens, BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Pléh Csaba
Egyetemi tanár, BME GTK Kognitív Tudományi Tanszék
13
Pomázi Gyöngyi
Vezérigazgató-helyettes, Akadémiai Kiadó
Prószéky Gábor
Igazgató, MorphoLogic Kft.
Szabó Miklós
Dékán, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Tóth István György
Vezérigazgató, TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt.
Virágos Gábor
Főigazgató, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat
Z. Karvalics László
Tanszékvezető, SZTE Bölcsészettudományi Kar, Könyvtártudományi Tanszék
Zemplén Gábor
Adjunktus, BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
PROJEKT-MENEDZSMENT Projekt-vezető:
Némethné Jároli Erika
MTA Hivatal (korábban NKTH, ill. NIH)
(2008 -2011. júliusig) Szabó István
NIH
(2011. október 15-től) Szakértők:
Projekt-iroda vezetője:
Havas Attila
MTA Közgazdasági Kutatóintézet
Nyiri Lajos
ZINNIA Group
Eglesz Gabriella
NIH (korábban NKTH)
14
2. melléklet:
A NEKIFUT munkamódszere és az alkalmazás módja; eredmények
A PROJEKT IRÁNYÍTÁSA, DÖNTÉSHOZATALI MECHANIZMUSOK A NEKIFUT projekt széles szakértői közösségre (egyetemi, közfinanszírozású kutatóhelyi és vállalkozói szférában dolgozó szakemberekre) támaszkodva végzi a feladatát. A projekt menedzseléséről az NKTH/ NIH gondoskodik, de a szakmai munka teljes egészében a szakértők feladata. A projekt végrehajtásában közvetlenül 83 szakértő vesz részt (IT: 18, MCS1: 22, MCS2: 23, MCS3: 14, MCS referensek: 3, projekt szakmai tanácsadó: 3 fő). Ennél jóval tágabb az interjúk, workshop-ok, szakmai egyeztetések során bevont szakértők köre. Emellett a regiszter létrehozása során közel 400 kutatóval (kutatási infrastruktúra adatgazdával) került a NEKIFUT közvetlen kapcsolatba. Az 1. kérdőívünkre 3 881 válasz érkezett be. A projekt gyakorlatilag a kutatási infrastruktúrák működtetésében és fejlesztésében érdekelt teljes kutatói kört megszólította. A testületek összetételében az egyes meghatározó szektorok arányos képviseletére törekedett a projekt vezetése.8 A szakmai előkészítő munkát a munkacsoport-elnökök, a munka-csoport referensek és a projekt menedzsment közösen végezték (Core Group - CG). A CG tervezte a munkafolyamatokat, a műhely-munkák megalapozásának koncepcióit, amelyeket a munkacsoportok 12 megvitattak, 11 módosítottak és végül az 10 MTA 10 9 Irányító Testület döntött. 8 Ezt követően a három 8 Egyetem 7 7 7 munkacsoport hajtotta 6 Vállalkozás végre az Irányító Testület 6 5 4 4 döntéseit. A CG és az 4 Irányító Testület elnökei 2 között rendszeres volt az 2 egyeztetés. 0 IT
MCS1
MCS2
MCS3
Az ábrán látható számok tartalmazzák a munkacsoportok tagjait és azok referenseit is. A referensek nem tagjai a munkacsoportnak, azonban minden esetben az adott terület egy-egy kutatója látta el ezt a feladatot, így szerepeltetésük ebben a statisztikában indokolt. 8
15
A (KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA) REGISZTER FEJLESZTÉSE A stratégiai kutatási infrastruktúra (SKI) regiszter elkészítése a projekt egyik kiemelt feladata. Funkciói a következők: • A magyar SKI regiszter létrehozása • A magyar SKI regiszter indító adatállományának feltöltése • A magyar kutatási infrastruktúra (KI) KI és SKI helyzetkép készítéséhez adatok gyűjtése • A jövőképek alakításához és az ajánlások megfogalmazásához széleskörű adatgyűjtés (fejlesztési javaslatok, indoklások, tények és érvek). A munkafolyamatok tervezése, definícióalkotás A projekt első fontos lépése a kutatási infrastruktúra és a stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúra definícióinak megalkotása, valamint a munkafolyamatok tervezése volt. A definíciók szükségesek a már létező, működő kutatási infrastruktúrák minősítéséhez. Nincs nemzetközileg széles körben elfogadott kutatási infrastruktúra definíció. Sőt, a más országokban használtak közül egyik sem volt eléggé pontos, a szakpolitikai döntések megalapozására jól használható fogalom. Ezért a NEKIFUT induló szakaszában szükség volt egy új, szisztematikusan egymásra épülő fogalmakból álló definíció-család megalkotásához vezető konzultációs folyamatra. A definíció-alkotás több lépcsős, a projekt érdemi végrehajtásába bevont, frissen megbízott testületi tagok részvételére épülő on-line konzultációval indult (amelyben az Irányító Testület és a 3 munkacsoport 83 tagja vett részt). A felmérés során nyilvánvalóvá vált, hogy többféle kutatási infrastruktúra definíciót szükséges bevezetni, amelyek további kezelése eltérő lehet. Az alkalmazott kategóriák a következők voltak: • kutatási infrastruktúra (KI) • stratégiai fontosságú kutatási infrastruktúra (SKI) •
kutatási háttér infrastruktúra (HKI)
• külföldi kutatási infrastruktúra (KKI). A felmérés eredményeként előállt definíció-alternatívákat a projekt szakértői testületei megvitatták, végül az Irányító Testület döntött. A definíciókat alapul véve született az országos felméréshez kidolgozott kérdőív tartalmi része, és a definíció-család alapozta meg az értékelési kritériumokat. (Az egyes definíciókat az 5. melléklet: tartalmazza.) A munkacsoportok a projektben tervezett munkafolyamatot is megtárgyalták, amit végül az Irányító Testület hagyott jóvá. Ennek megfelelően a regiszter felmérés 2 lépcsős lett: • Regiszter #1 felmérés: egy tág merítésű, nyilvánosan is közzétett, emellett minden jelentősebb kutatóhely vezetőjének közvetlenül is megküldött, internet-alapú kérdőívre támaszkodó felmérés indult el, amelynek célja széleskörű információgyűjtés és a merítésből a potenciális stratégiai fontosságú kutatási infrastruktúrák kiválasztása volt; • Regiszter #2 felmérés: az első kör válaszainak feldolgozása után kiválasztott potenciális stratégiai kutatási infrastruktúrák üzemeltetői kaptak meghívást. E lépés célja az volt, hogy elegendő, a kutatóhelyek vezetői által hitelesített információt gyűjtsünk ahhoz,
16
hogy – egy átlátható folyamat révén, előre meghirdetett szakmai kritériumokat figyelembe véve – megalapozott döntés szülessen arról, hogy mely infrastruktúrák kapják meg az SKI minősítést. (A két felmérés során alkalmazott kiválasztási, bírálati folyamatot részletesen a 4. melléklet: tartalmazza.) Kérdőívkészítés, informatikai fejlesztés A kérdőívet a CG állította össze, a munkacsoportok bevonásával és az Irányító Testület felügyeletével. Az 1. körben a felméréshez egy, a projekt által fejlesztett on-line eszközt használtunk. A 2. körben a kért adatokat közvetlenül a projekt által erre a célra fejlesztett internet-alapú regiszterbe töltötték fel az adatgazdák (a KI-k üzemeltetői), ezért a regiszter fejlesztése modulonként zajlott: Először az adatgyűjtő modul, majd a NEKIFUT szakértőinek és testületeinek értékelő munkáját támogató modul fejlesztése valósult meg. Minden esetben a projekt maga végezte a teszteléseket is. Végül a nyilvános felület és a döntéshozói támogatás (a döntések megalapozásához szükséges statisztikák készítésének lehetősége) fejlesztése készült el 2010 végére. A Regiszter #1 kérdőíves felvétel eredményei A kutatási infrastruktúrák országos felmérésére és előszűrésére a NEKIFUT projekt 2009 februárjában kérdőívet bocsátott ki. Az első kérdőív kiküldésének célja a széles merítés és a potenciális stratégiai fontosságú kutatási infrastruktúrák kiválasztása, valamint a fejlesztésre vonatkozó javaslatok feltérképezése volt. A nyilvánosan közzétett, de minden jelentősebb kutatóhely vezetőjének is megküldött kérdőívre 3 881 válasz érkezett. Ebből az átfedések kiszűrése után 1 722 az üzemeltetett és igénybe vett kutatási infrastruktúrákra vonatkozott, mintegy ezer pedig KI fejlesztési javaslatokat fogalmazott meg. A beérkezett válaszok száma messze felülmúlta a várakozásokat. A beérkezett válaszok alapján a munkacsoportok azonosítottak néhány kutatási infrastruktúrát, amelyek létezéséről tudunk, de azok nem küldtek információt a részükre megküldött felkérés ellenére sem. Miután a NEKIFUT megkeresésére a válaszadás önkéntes alapon történt, az IT ezeket az eseteket tudomásul vette, egyben megállapította, hogy mindezen esetek ellenére a beérkezett nagyszámú válasz reális képet ad a hazai helyzetről. A válaszok nagy számában is tükröződő komoly kutatói érdeklődés miatt a projekt Irányító Testülete azt javasolta a „megrendelő” miniszternek, hogy a regiszter ne kizárólag az SKI-kat tartalmazza, hanem azokat az SKI minősítést nem kapott KI-ket is, amelyek üzemeltetői ezt igénylik. A miniszter a javaslattal egyetértett. Emellett jól körvonalazódott egyes kutatási infrastruktúrák hálózatba szerveződésének a lehetősége, sőt helyenként a szükségessége is. A projekt fontos új célkitűzése lett a KI-k közötti hálózatosodás ösztönzése. Az első kérdőív adatainak feldolgozása után kiválasztott 86 potenciális stratégiai kutatási infrastruktúra (SKI) üzemeltetői meghívást kaptak a felmérés második körébe. A 86 potenciális SKI közül 64 egyedi, 22 pedig hálózatként lett regisztrálva, mint
17
potenciális SKI. E hálózatok megalakítására a projekt tett javaslatot az érintett KI-k üzemeltetőinek. A felmérés során a kutatási tevékenységet átfogóan támogató háttérinfrastruktúrák is bejelentkeztek. Ezek közül 8 kapott meghívást a felmérés második körébe, mint SKI jelölt (a 86-ba ők is beletartoznak). Az első felmérés során gyűjtött adatok feldolgozása érdekében összesen 876 egyéni elemzést kért a projekt. A felkért kutatók díjazás nélkül végezték el ezt a munkát. Ez a tény is tükrözi a projekt célkitűzéseinek széles körben való elfogadását az érintett kutatói társadalomban. A Regiszter#2 felmérés eredményei – a regiszter feltöltése, az SKI minősítő eljárás A Regiszter #2 kérdőíves felmérés, amely egyben a kutatási infrastruktúra regiszter feltöltését is jelentette, 2009 végétől 2010 elejéig zajlott. A 86 potenciális SKI átrendeződése (hálózatokba szerveződése, csoportos kutatási infrastruktúrák kialakítása – ez utóbbi egy szervezeten belül 2-3 potenciális SKI összevonását jelentette) miatt végül 82 SKI jelölt kezdte meg a kérdőív kitöltését. Az adatok feldolgozását, a minősítő eljárást a regiszter erre fejlesztett modulja támogatta. A felkért szakértők űrlapokon értékelték a kutatási infrastruktúrákat, majd kutatási infrastruktúránként összesített javaslatot terjesztettek elő az illetékes munkacsoport számára. A regiszter a munkacsoportok, majd pedig az IT döntését is rögzíti. A 82 SKI jelölt minősítése 2010 júniusában zárult le az IT döntésével. A Regiszterbe csak azok a kutatási infrastruktúrák kerülhettek be, amelyek külső felhasználók számára is nyitottak. Az adatok elemzése során kiderült, hogy több potenciális SKI nem teljesítette ezt a feltételt, azaz nem tette közé a hozzáférés szabályait az interneten. Más hiányosságok is voltak, amelyek pótlására az Irányító Testület lehetőséget adott az SKI jelöltek számára. A pótlásra 2010. szeptember végéig kaptak lehetőséget az érintett KI-k üzemeltetői. A folyamat 2010. év végén fejeződött be. Az IT döntése alapján összesen 63 KI kapta meg a stratégiai kutatási infrastruktúra (SKI) minősítést, amelyek közül 19 hálózatban, 15 csoportosan (azaz egy szervezeten belül), 29 pedig egyedi jelleggel működik. A Regiszter 2011 áprilisában jelent meg, kereső felülete nyilvánosan elérhető, magyar nyelven a https://regiszter.nekifut.hu/, angolul a https://regiszter.nekifut.hu/en internetes oldalon. A
stratégiai
kutatási
infrastruktúrák
megoszlását munkacsoportonként (tudományterületenként) az alábbi ábra mutatja. A KI szám a különálló kutatási infrastruktúrák számát jelöli, tehát az egyedi SKIk számához hozzáadva a hálózati tagok számát is.
MCS1: Élettelen Természettudományok MCS2: Élettudományok MCS3: Társadalom- és humán tudományok
18
Az élettudományi (Mcs2) terület hálózatai állnak a legtöbb tagból, az alacsony SKI szám (12) mögött 174 különálló kutatási infrastruktúra szerepel. Ugyanez az adat az élettelen természettudományok esetében 147, a társadalomtudományok esetében pedig 40. Összesen tehát 361 kutatási infrastruktúra alkotja a 63 SKI-t. Ez a hálózatok méretét is érzékelteti. Az SKI-k kutatási szektorok szerinti megoszlás a következő:
Külföldi kutatási infrastruktúrák (KKI) felmérése A külföldi kutatási infrastruktúrákat a NEKIFUT projekt – a kormányzati részvállalás nemzetközi jogi és pénzügyi kötelezettség-vállalási mértéke alapján - két kategóriára bontva kezeli:9 a) nemzetközi kutatási infrastruktúrák, amelyekhez nemzetközi szerződés aláírásával lehet csatlakozni, és b) nemzetközi kutatási infrastruktúrák, amelyek esetében nincs szükség ilyen feltétel teljesülésére. A projekt figyelme a végrehajtás eddigi szakaszában elsődlegesen az a) kategóriába tartozó KI-kre koncentrálódott, mivel kormányzati szakpolitikai szempontból ezek élveznek elsőbbséget. A b) kategóriába tartozó KI-k regiszterbe vétele a projekt egy későbbi szakaszában történhet meg. Az a) kategóriájú KI-kban történő magyar részvétel általában nagy összegű évenkénti tagdíj kötelezettséggel jár, de ezek a kötelezettségek jelenleg nincsenek egységesen nyilvántartva és kezelve. A csatlakozási döntéseket nem átfogó stratégiai megfontolások motiválták, hanem ad-hoc jellegűek voltak, többnyire az érdekelt tudományos közösség lobbi erejétől függtek.
9 A projekt az eddigiekben nem foglalkozott a külföldön működő, nemzeti (tehát nem nemzetközi) tulajdonban levő KKI-kal, holott nyilvánvaló, hogy ezek közül számos fontos, stratégiai jelentőséggel bír(hat) a magyar kutatás és innovációs tevékenység szempontjából. A projekt esetleges folytatása esetén ezek számba vétele nem nélkülözhető.
19
A fizetési kötelezettségek jelenleg különböző költségvetési szereplők között oszlanak meg. Az ábra a tagdíj kötelezettségeket és azok megoszlását mutatja 2010-ben.
A NEKIFUT és az MTA Elnöki Kutatási Infrastruktúra Bizottsága közösen megállapította, hogy a már létező tagságok és az új igények száma összesen 39. Az igények ugrásszerű növekedését az ESFRI Roadmap-en levő 44 páneurópai kutatási infrastruktúra tervezett építése váltotta ki. A NEKIFUT egy kérdőívet készített, hogy felmérje a TTI-politikai szempontból fontos jelenlegi részvételeket, továbbá új csatlakozási igényeket. A kérdőív előzetes szűrésre alkalmas, viszont a támogatandó csatlakozási igények kiválasztásához szükség lesz a NEKIFUT projekt keretében a későbbiekben meghatározandó KI fejlesztési irányok ismeretére is. A NEKIFUT azonosította a megkérdezendők körét (az ún. érdekcsoportokat), és a kérdőív is nagyrészt elkészült. Kis informatikai fejlesztéssel az elkészült Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszter alkalmassá tehető az adatok fogadására.
STRATÉGIAALKOTÁS Koncepció és a munkamódszer/ munkafolyamat meghatározása A NEKIFUT indításakor az illetékes kormányszerv döntése alapján követelmény volt, hogy a stratégiaalkotás az előretekintés (foresight) módszertan elemeire épülő folyamat legyen. Ennek elengedhetetlen feltétele az, hogy a szakpolitikai javaslatok kimunkálása és véglegesítése széles szakmai kör véleményére támaszkodjon, és konszenzusépítésre alapuljon. A KI fejlesztési stratégia-alkotásban ez nemzetközileg is egyelőre ritkán alkalmazott eljárás, ezért munka közben kellett a projektnek megtalálnia a járható utat, a magyar adottságokhoz alakítani az eszközöket és megoldásokat.
20
Először a projekt célkitűzéseit kellett meghatározni. A tudományági és technológiai területek szerint meghatározott országos stratégiai elemzések és célkitűzések hiányában a projekt nem vállalkozhatott konkrét kutatási infrastruktúra fejlesztések kijelölésére. Jelenleg az első lépést lehet megtenni, azaz kijelölni a KI fejlesztési irányokat. A NEKIFUT a stratégiai javaslatok témakörében a következő célokat jelölte meg: • A KI fejlesztés szakpolitikai célkitűzéseinek meghatározása: kutatási infrastruktúra fejlesztési irányok azonosítása egy átfogó kormányzati stratégia számára. A KI fejlesztési irányok még nem konkrét fejlesztési projektek, hanem kiemelten fejlesztendő KI területek, amelyeken pályázatokat lehet meghirdetni létező kutatási infrastruktúrák modernizálására, új magyarországi kutatási infrastruktúrák létrehozására, létező, építés alatt álló vagy tervezett külföldi kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozásra • A szakpolitikai döntéseket megalapozó kritériumrendszer meghatározása. • Javaslat egy hatékony, átlátható, rugalmasan működő és a szakmai (tudományos, technológiai és innovációs) szempontokat minden esetben szem előtt tartó kormányzati KI fejlesztési program finanszírozási kereteinek meghatározására. • A végrehajtás szervezeti kereteinek kialakítása: javaslat egy új kormányzati irányítási és döntéshozatali rendszerre. Az alkalmazandó módszer a foresight hazai és nemzetközi gyakorlatát követve a következő elemeket tartalmazta: • Elemzések: Helyzetelemzés A hazai és nemzetközi tudományos, társadalmi és gazdasági trendek elemzése A meglevő hazai stratégiák elemzése • Szakmai konzultáció: a fenti elemzések eredményeinek megvitatása kisebb tematikai munkacsoportokban, amelynek eredményeként témacsoport-jelentések készülnek. • A munkacsoportok megvitatják a témacsoport-jelentéseket, szükség esetén további elemzéseket kérnek, majd végül elfogadják az egységes munkacsoport jelentéseket. • Az Irányító Testület a munkacsoport-jelentések alapján elkészíti a projekt stratégiai jelentését (szükség esetén interdiszciplináris, munkacsoport-közi szakértői csoportokat hoz létre egy-egy terület jelentőségének mélyebb vizsgálatára). A kutatási infrastruktúra-fejlesztés szempontjából fontos tudományos trendek E munkafolyamat során a következő tematikai kérdésekre koncentráltak a résztvevők: A magyar KI fejlesztése szempontjából releváns globális tudományos trendek meghatározása; A magyar KI jelenlegi helyzetének elemzése a fenti trendek által meghatározott kutatási területeken; A fentieket figyelembe véve annak meghatározása, hogy hová szeretnénk eljutni (azoknak a tudományos trendeknek az azonosítása, amelyekhez csatlakozni tudunk [a NEKIFUT zárójelentésében a ‘Vízió’]); Ehhez milyen KI és KI fejlesztési szakpolitika szükséges.
21
2009-ben kezdődött el a kutatási infrastruktúra fejlesztés szempontjából fontos tudományos trendek felmérése, interjúkkal, szakmai műhelyvitákkal és háttérelemzések készítésével. Ehhez kapcsolódott a magyar helyzet feltárása és a meglevő gazdasági és társadalmi igények felmérése. A három munkacsoportból egy-egy szakértő a nemzetközi szakirodalom feldolgozásával, valamint interjúk sorozatára támaszkodva elkészítette a tudományos trendelemzések első változatát, ami megalapozta az adott munkacsoport további tevékenységét. Ezután a három munkacsoport mindegyike 4-4 témacsoportot hozott létre, szükség esetén új szakértőket is bevontak, majd a témacsoportok mindegyike műhelyvitákon szisztematikus elemzéseket végzett. A következő feladatokat végezték el a témacsoportok: A kutatási infrastruktúra fejlesztés szempontjából releváns globális tudományos trendek meghatározása; Ezek közül annak a 4-6 tudományos trendnek az azonosítása, amelyek a magyar kutatási infrastruktúra fejlesztés szempontjából a legfontosabbak; A globális tudományos trendek érvényesülése Magyarországon. Az eredményeket témacsoportonként egy-egy megbízott raportőr foglalta össze írásban. Az így elkészült dokumentumok nem tekinthetőek véglegesnek; azokat részben az eltelt idő alatt végbement változások alapján értékelni, szükség esetén módosítani kell, illetve szélesebb szakmai közvélemény számára nyilvános vita céljából elérhetővé kell tenni.
22
3. melléklet:
Tanulságok, tapasztalatok
Az Irányító Testület számos, a kormányzati szakpolitika formálása és megvalósítása során hasznosítható tapasztalatot fogalmazott meg. Paradigma váltás kapujában – a kutatási infrastruktúra globális fejlődési irányai A tudományos és műszaki fejlődés eredményeként jelentősen nőtt a magas szintű K+F tevékenység végzéséhez szükséges infrastruktúrák beruházási és működtetési költsége, miközben minden ország – a leggazdagabbak is – szűkös költségvetési korlátok között képesek csak eleget tenni a kutatói igényeknek. Új típusú kutatási infrastruktúrák jelentek meg, mint például élő és élettelen anyagbankok, adatbankok. A működtetés személyi feltételei is változtak: megnövekedett a magasan kvalifikált üzemeltető szakszemélyzet iránti igény. A nemzeti kereteken belül rendelkezésre álló erőforrások szűkössége felerősítette a nemzetközi együttműködés iránti igényt a kutatási infrastruktúrák létrehozása és működtetése terén is. Az informatika fejlődése előrevetíti, hogy a következő évtizedben paradigma-váltás következik be a tudományos kutatás módszertanában. „Az új kutatási módszerek, az eScience, az új tudományos ismeretek megszerzésének folyamatát forradalmasítják, mégpedig hasonló dimenziójú változásokat eredményezve, mint a reneszánsz idején.”10 Magyarország jelentős és egyre fokozódó lemaradásban A NEKIFUT keretében végzett eddigi elemzések megerősítették azt az egyöntetű közvélekedést, hogy a hazai kutatási infrastruktúra színvonala jelentősen elmarad az EU fejlettebb tagországai mögött. Ennek a fő oka elsősorban a K+F beruházási források tartósan alacsony szintje, valamint a fejlesztések széttagoltsága, illetve koncepciótlansága. 2004 és 2009 között a K+F célokat szolgáló gépek, műszerek és szoftverek beszerzése a teljes K+F ráfordítás 8,8-12,3%-a között mozgott. Az MTA és egyéb államháztartási kutatóhelyek esetében ez az arány kirívóan alacsony volt, a felsőoktatásban átlagos, míg a vállalkozások esetében az átlagot jelentősen meghaladta. Különösen kedvezőtlen, hogy a K+F ráfordításon belül a beruházások aránya 2007 óta jelentősen, a 2003-2006-ban megfigyelt 11-12% körüli értékről 2008-ban 8,8%-ra csökkent, ami 2009-ben is csak 9,9%-ra nőtt. Az évi 23-29 Md Ft-os ráfordítás a jelenlegi színvonal megőrzésére sem elegendő, így érdemi fejlesztésre ekkora forrásból nem jut. Különösen súlyos a helyzet az állami finanszírozású szektorban (felsőoktatás, MTA és más költségvetési kutatóintézetek), ahol mindössze évi 10 md Ft körüli összeget fordíthatnak berendezések és szoftverek beszerzésére, ami még a műszerek „erkölcsi avulását” sem ellensúlyozhatja. A hálózatosodás nagyon alacsony szintű volt a hazai KI-k között – a NEKIFUT SKI címének megszerzése érdekében azonban jól érzékelhető változások történtek. A kutatóhelyek elaprózódásának csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a kutatási infrastruktúrák hasznosításának hatékonysága. Jelentős fejlesztési források nélkül azonban nem
Communication from the Commision to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the regions: „ICT infrastructures for e-Science“; Brussels, 5.3.2009; COM(2009) 108 final 10
23
számíthatunk arra, hogy a szakmai csoportok egy-egy jelentős új kutatási infrastruktúra megteremtése érdekében nemzeti szinten megszervezzék magukat. A NEKIFUT hatására bekövetkezett változások ellenére egyes kutatói körökben még mindig erős az infrastruktúrák birtoklására törekvés, nem elégséges az együttműködési hajlandóság, az egyes kutatási infrastruktúrák rendelkezésre bocsátása a kutatói közösség számára. A magyar kutatók élvonala folyamatosan arra törekedett, hogy hozzáférjen az élenjáró külföldi kutatási infrastruktúrákhoz. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben – hazai és főleg EU pályázatokon elnyert támogatások felhasználásával – Magyarországon is létrejött néhány nemzetközi szintű kutatási infrastruktúra. Ezek rendre MTA vagy egyetemi környezetben működnek, és tipikusan nagyvállalati – többnyire multinacionális vállalati – forrásokra is támaszkodnak. Nem hatékony a TTI szakpolitika szervezeti és intézményrendszere A hazai TTI-politikai szervezet- és intézményrendszer működéséről a következő kép alakult ki a projekt eddigi eredményei alapján: • A TTI-politika nem enyhíti a közfinanszírozású K+F szervezetek forráshiányát. Ez hosszabb távon azt eredményezheti, hogy a jelenleg nemzetközi mércével mérve is magas szintű kutatási tevékenységek megszűnnek az infrastruktúra romlása miatt. • A K+F finanszírozás területén az állami forrásokat elosztó, valamint a fejlesztési stratégiákat kidolgozó szervezetek között a koordináció nem elég szoros és rendszeres. A szakpolitikai eszközök átfogó értékelése kivételesnek tekinthető, a kormányzat általában úgy hoz stratégiai döntéseket, hogy a korábbi beavatkozások hatásait nem vizsgálja. • A hazai TTI-politikai szervezeti rendszer állandósult, folyamatos átalakítása a kutatási infrastruktúra területén is akadályozza a stratégiai gondolkodás és cselekvés eszköztárának megteremtését, illetve irányítási kultúrájának kialakulását, az ún. szervezeti tanulást. • A kormányzati döntéshozatal a nagyobb volumenű kutatási infrastruktúrák vonatkozásában ad hoc jellegű, nem hasznosítja a stratégiai döntés-előkészítés eszközeit. Időnként az átláthatóság, a szakmai közvélemény részvételével nyilvánosan zajló érdemi vita, az ellenvélemények ütköztetése is hiányzik. • Miután ez az állapot évtizedek óta tart, a kutatók energiáit a napi KI problémák megoldása köti le, így a rövid távú szemlélet vált uralkodóvá. Ennek következtében hiányoznak a hosszú távú gondolkodás, a stratégia-alkotás szociológiai és szociálpszichológiai feltételei is. • A finanszírozási források koordinálatlansága, e források elérésének időbeli bizonytalansága11 miatt egyrészt párhuzamos, kihasználatlan kapacitások keletkez(het)nek, illetve fontos, szükséges infrastruktúrák nem jöhettek/ jöhetnek létre. A hazai döntéshozatali rendszer egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen képes kezelni az olyan külföldi infrastruktúrák elérésére irányuló törekvéseket, amelyek volumenüknél fogva nem igényelnek az átlagostól eltérő döntési folyamatot (pl. nem szükséges kormányhatározat vagy más egyedi testületi döntés), viszont aktív kormányzati részvétel nélkül nem valósíthatók meg. 11 A kutatási infrastruktúra hazai fejlesztésének támogatására évtizedek óta elsősorban az ún. műszerpályázatok nyújtanak forrásokat, amelyek a legtöbb esetben a nagyobb beruházások finanszírozására nem elégségesek.
24
4. melléklet:
Regiszter bírálati folyamat
A regiszter létrehozásának fázisában, a helyzetkép felvétele során a munkacsoportok értékelték a hazai kutatóhelyekről a regiszter kérdőíves felhívásra beérkezett válaszokat, amelynek eredményeképpen a következő minősítéseket adták: /i/
(Potenciálisan) Stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúra (SKI)
/ii/ Magas szintű KI, amely néhány jelenleg hiányzó feltétel teljesülése esetén válhat SKI-vá /iii/ Az általános KI regiszterben jegyzett KI, egyelőre nem esélyes az SKI státusz elnyerésére /iv/ Nem KI
A REGISZTER KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATA – ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1. „Végtermékek”:
[A] A nem KI-k kiszűrése [B] Azon KI-k meghatározása, amelyek nem kapnak meghívást a 2. körbe, viszont megfelelnek a KI-kel szemben támasztott követelményeknek (és mint ilyenek, a projekt részeként létrehozandó KI regiszterbe felvételüket kérhetik)
[C] A Regiszter #2 kitöltésére meghívandók körének meghatározása [D] Input a kutatási infrastruktúra helyzetképhez [E] Input a projekt jövőképeinek alakításához [F] Input a végső ajánlásokhoz 2. A bírálati folyamattal szemben támasztott követelmények • Szakmai érvekkel alátámasztott döntések szülessenek • A projektben alkalmazott összeférhetetlenségi szabályok maximálisan teljesüljenek [Munkacsoportok ügyrendje III/C pont: „A tagok feladatuk ellátását független szakértőként végzik (nem képviselhetnek testületet, szervezetet; nem számolhatnak be testületi tevékenységükről máshol és nem számoltathatók be”); ügyrend VII/C pont: „Amennyiben a munkacsoport egy tagja munkaszerződésben áll a megvitatásra kerülő kutatási infrastruktúra működtetőjével, vagy egy új infrastruktúrát / infrastruktúra-fejlesztést megvalósítani, ill. nemzetközi / EU-s kutatási infrastruktúrához kapcsolódni kívánó intézménnyel, vagy a megvitatásra kerülő kutatási infrastruktúra rendszeres használója, úgy nem lehet jelen az ülésnek azon részén, melyen az adott kutatási infrastruktúra értékeléséről, ill. az infrastruktúrára vonatkozó prioritások meghatározásáról van szó.”]
• A döntések segítsék a projekt céljainak megvalósulását, a következő munkafázisok elvégzését • Átláthatóság az egész folyamat során
25
3. Felelősségi körök az értékelési folyamat során: Az 1. pontban meghatározott [A]-[C] pontok vonatkozásában az IT hoz döntést e munkafolyamat végén, mégpedig a 3 munkacsoport javaslatai alapján. A munkacsoportok részben tagjaik egyéni bírálata, indokolt esetben külső szakértő igénybevétele, szükség esetén a kérdőív kitöltőjével történő konzultáció, részben pedig munkacsoportülésen folytatott viták alapján fogalmazzák meg javaslataikat az IT felé. Az 1. pontban szereplő [D]-[F] eredményeket a projekt további menete során hasznosítjuk: a beérkezett kérdőívek elemzését, a munkacsoport-elnökök felügyelete és instrukciói alapján a munkacsoportok referensei végzik, a projekt szakpolitikai és módszertani tanácsadóinak a támogatása mellett. Az elemzés eredményeképpen megszülető jelentést a munkacsoportok megvitatják és elfogadják, annak eredményeit az IT számára elérhetővé teszik. A projekt jelen szakaszában az IT csak akkor vitatja azokat meg, ha az IT elnökök, vagy valamelyik IT tag azt külön kéri. 4. A bírálati kritériumok: A Regiszter #1 felmérés kérdőíve alapvetően két kritériumrendszernek való megfelelőséget vizsgál: (1) kutatási infrastruktúráról, illetve (2) [potenciálisan] stratégiai kutatási infrastruktúráról van-e szó. A kritériumok a projektben alkalmazott KI és SKI definícióból következnek. A KI definíciója: A NEKIFUT projektben kutatási infrastruktúrának azokat a berendezéseket, berendezés-együtteseket, élő és élettelen anyagbankokat, adatbankokat, információs rendszereket és szolgáltatásokat tekintjük, amelyek nélkülözhetetlenek a tudományos kutatási tevékenységhez és az eredmények terjesztéséhez. A KI szerves részét képezik azok a kapcsolódó emberi erőforrások is, amelyek a szakszerű működtetést, használatot és szolgáltatást lehetővé teszik. Az SKI definíciója: Stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrának (a továbbiakban: SKI) azokat a KI-kat tekintjük, amelyek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik: stratégiai jelentőségű országos feladatok megoldásához járulnak hozzá; nemzetközi mércével mérve magas szintű kutatási tevékenység végzését teszik lehetővé; több, egymástól független kutatócsoport számára nyújthatnak kutatási lehetőséget, és nyilvánosan elérhető szabályzatban rögzített feltételek teljesülésekor egyenlő eséllyel nyitottak a felhasználók számára; szervezeti, finanszírozási, irányítási és humánerőforrás-helyzetük biztosítja a fenti feltételeknek megfelelő működtetést. A Regiszter #1 felmérés során beérkező válaszok vizsgálata alkalmas arra, hogy a definícióban megfogalmazott kritériumoknak történő megfelelést mind az egyéni bírálatot végző munkacsoport-tagok, mind pedig a munkacsoportok megítéljék.
26
A REGISZTER #1 KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATA A „végtermékek” felsorolásában szereplő [A] – [C] pontok bírálati folyamata:
Munkafázis/Feladat
Résztvevők
1. Adatlapok rendezése A beérkezett adatlapok vizsgálata:
MCS-referensek
• az üzemeltetők és igénybevevők által kitöltött, azonos Projekt-titkárság (PT) KI-re vonatkozó adatlapok összerendezése, KI-dosszié összeállítása (azonosító számmal és egységes „rövid megnevezés”-sel való ellátása) • a több munkacsoporthoz tartozó KI-k azonosítása 2.
Adminisztratív ellenőrzés • A beérkezett adatlapok ellenőrzése adminisztratív MCS-referensek szempontból (a bírálatot lehetővé tevő adatmezőket Projekttitkárság (PT) kitöltötte-e a válaszadó) • KO (kick-out) mezők: a kitöltő azonosítási adatai, a KI azonosítási adatai
3.
MCS-k közti elosztás • Az adminisztratív szűrésen fennmaradt adatlapok MCS-referensek (a MCSelnökökkel konzultálva) szétosztása a 3 MCS között Projekttitkárság (PT)
4.
Egyéni bírálat előkészítése • KI-dossziénként tipikusan két egyéni bíráló értékel MCS-elnök (a MCSminden egyes KI-t. Szükség esetén harmadik bíráló is referens és a PM bevonásával) kijelölhető. • A bírálók kiválasztása szakmai kompetencia alapján, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével történik, a MCS-elnök döntésével. Általában a bírálók a MCS tagjai, de indokolt esetben külső szakértő is megbízható a feladattal. Az indokokról soros MCSülésen a testület elnöke beszámol. • A külső szakértő MCS-ülésre, illetve ad hoc csoportba történő meghívása a MCS-elnök döntési kompetenciája. • Az egyéni bíráló személye nem publikus, de a MCS előtt ismert. • A MCS tagjai és a külső bírálók listája nyilvános.
5.
Egyéni bírálat • Az egyéni bírálat a MCS döntés-előkészítésének Egyéni bírálók eszköze, az nem hozható nyilvánosságra. • Az egységes bírálati űrlap kitöltésével a kijelölt egyéni bírálók értékelik a részükre megküldött KI
27
adatlapokat. • Az összes bírálati anyag a MCS minden tagja számára a döntéshozó MCS-ülést megelőzően elérhető. 6.
Alcsoport képzése (szükség esetén) • Indokolt esetben (pl. túlságosan nagy számú azonos MCS-elnök (a MCSszakmai területről beérkezett javaslat; szakmailag referens és a PM indokolt, hogy az azonos szakterületi javaslatokat bevonásával) együttesen is áttekintsék az MCS-k, stb.) az egyéni bírálókból ad hoc bírálói alcsoport (BACS) is létrehozható. • A BACS döntési jogkörrel nem rendelkezik, egyeztető fórumként funkcionál. Tagjai az egyéni bírálatot végző szakértők, indokolt esetben további MCS-tagok és/vagy külső szakértők is bevonhatók munkájába. • A BACS elnöke minden esetben a MCS tagja • Az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe kell venni.
7.
A BACS véleményezés • A BACS részére kiosztott KI-dossziék egyéni bírálatát MCS vezető követően javaslatok megvitatása, BACS-álláspont és BACS-tagok ajánlások kialakítása a MCS részére. • A BACS-üléseket annak elnöke vezeti, azon vagy a MCS-elnök, vagy a MCS-referens részt vesz.
8.
Kontaktus a KI üzemeltetőjével? • Az egyéni bírálatok, illetve a BACS-ülések alapján MCS-elnök tisztázandó, hogy az adott KI üzemeltetőjével MCS-referens szükséges-e felvenni a kapcsolatot. PM • E kapcsolat célja a következő lehet: kiegészítés, pontosítás. • Az MCS-vezető, a MCS-referens, valamint a PM együttesen dönti el, hogy szükséges-e a kapcsolatfelvétel, meghatározva azokat a kérdéseket, amelyek tisztázására a kapcsolatfelvétel irányul. • A kapcsolatfelvételt emailben a MCS-referens végzi; mind az email, mind pedig a beérkezett válasz(ok) bekerülnek az adott KI dossziéjába.
9.
Kapcsolatfelvétel a KI üzemeltetőjével • A 8. fázis során kapcsolatfelvétel
meghatározottak
szerinti 8. fázis döntése szerint
10. MCS-ülés előkészítése • Az egyéni bírálatok összegyűjtése, valamint az MCS-elnök esetleges BACS-ajánlások figyelembe vétele alapján MCS-referens konkrét döntési javaslatok elkészítése a MCS számára. A vitára nem javasolt és a vitára javasolt esetek
28
elkülönítése (vitára nem javasoltak pl. az azonos PM bírálói javaslattal rendelkező, „problémamentes” PT jelölések). • Az összes beérkezett és bírálat alá vont KI-ra vonatkozó dosszié elérhetővé tétele a MCS minden tagja számára. • A PM összefoglaló anyaga a bírálatra nem előterjesztett KI jelölésekről (indokolva az elutasítást). 11. MCS-ülés • A vitára nem javasoltak listájának véglegesítése. Az így MCS-elnök kialakult listán szereplő KI-k vonatkozásában a MCS MCS-tagok együttes szavazattal (azaz nem egyenként, hanem az egész listára vonatkozóan) hoz döntést. • A MCS-ülésen a vitára ajánlott javaslatok egyedi, vagy indokolt esetben csoportba szedett megvitatása, döntés az IT részére megküldendő előterjesztésről. A döntéshozatal kérdésében a hatályos Ügyrend szerint kell eljárni. • MCS-tag kijelölése az IT elé menő egyedi KI-ra vonatkozó javaslat bírálati lapjának véglegesítésére. A lapot a MCS-elnökök fogadják el. • A MCS IT számára készített javaslata nyilvános. 12. Több MCS-ba tartozó KI-k kezelése • A több MCS területén is érintett ügyeket minden egyes MCS-elnökök MCS független esetként kezeli. Az IT elé az egyedi MCS-referensek MCS-döntések közül a KI-re nézve legkedvezőbb kerül. • Abban az esetben, ha egy MCS sem javasolja, hogy egy KI a 2. kérdőíves körbe meghívást kapjon, az érintett MCS vezetői, referensei alkotta ad hoc testület megvitatja, és véglegesíti az IT elé felterjesztendő ajánlást. 13. IT ülés • A MCS-k által beterjesztett javaslatok megvitatása, IT-elnökök döntéshozatal 14. KI-üzemeltetők értesítése • Az IT döntéseiről az egyes KI-üzemeltetők értesítése
29
PM, PT
A bírálat folyamatábrája:
Adatlapok 1. Adatlapok rendezése 2. Adminisztratív ellenırzés
3. Mcs-k közti elosztás 4. Egyéni bírálat elıkészítése
6. Alcsoportok képzése?
i
5. Egyéni bírálat
n
7. Alcsoport véleményezés
5. Egyéni bírálat
8. Kontaktus a KI mőködtetıjével?
i
9. Kontaktus, intézkedés
n 10. MCS döntés elıkészítése 11. MCS ülés 12. Több MCS-ba tartozó KI-k vizsgálata 13. IT ülés - döntés 14. KI üzemeltetık értesítése a döntésrıl
30
REGISZTER #2 KÉRDŐÍVEK BÍRÁLATI FOLYAMATA A bírálati folyamat:
Munkafázis/Feladat
Résztvevők
1. Adatlapok rendezése A beérkezett adatlapok vizsgálata:
MCS-referensek
• a több munkacsoporthoz tartozó KI-k azonosítása
Projekt-titkárság (PT)
• dossziéba rendezés 2.
Adminisztratív ellenőrzés • A beérkezett adatlapok ellenőrzése adminisztratív MCS-referensek szempontból (a bírálatot lehetővé tevő adatmezőket Projekttitkárság (PT) kitöltötte-e a válaszadó) • KO (kick-out) mezők: a kitöltő azonosítási adatai, a KI azonosítási adatai
3.
MCS-k közti elosztás • Az adminisztratív szűrésen fennmaradt adatlapok MCS-referensek (a MCSelnökökkel konzultálva) szétosztása a 3 MCS között Projekttitkárság (PT)
4.
Egyéni bírálat előkészítése • KI-dossziénként tipikusan két egyéni bíráló értékel MCS-elnök (a MCSminden egyes KI-t. Szükség esetén harmadik bíráló is referens és a PM bevonásával) kijelölhető. • A bírálók kiválasztása szakmai kompetencia alapján, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével történik, a MCS-elnök döntésével. Általában a bírálók a MCS tagjai, de indokolt esetben külső szakértő is megbízható a feladattal. Az indokokról soros MCSülésen a testület elnöke beszámol. • A külső szakértő MCS-ülésre, illetve ad hoc csoportba történő meghívása a MCS-elnök döntési kompetenciája. • Az egyéni bíráló személye nem publikus, de a MCS előtt ismert. • A MCS tagjai és a külső bírálók listája nyilvános.
5.
Egyéni bírálat • Az egyéni bírálat a MCS döntés-előkészítésének Egyéni bírálók eszköze, az nem hozható nyilvánosságra. • Az egységes bírálati űrlap kitöltésével a kijelölt egyéni bírálók értékelik a részükre megküldött KI adatlapokat.
31
• Az összes bírálati anyag a MCS minden tagja számára a döntéshozó MCS-ülést megelőzően elérhető. 6.
Alcsoport képzése (szükség esetén) • Indokolt esetben (pl. túlságosan nagy számú azonos MCS-elnök (a MCSszakmai területről beérkezett javaslat; vagy referens és a PM szakmailag indokolt, hogy az azonos szakterületi bevonásával) javaslatokat együttesen is áttekintsék az MCS-k, stb.) az egyéni bírálókból ad hoc bírálói alcsoport (BACS) is létrehozható. • A BACS döntési jogkörrel nem rendelkezik, egyeztető fórumként funkcionál. Tagjai az egyéni bírálatot végző szakértők, indokolt esetben további MCS-tagok és/vagy külső szakértők is bevonhatók munkájába. • A BACS elnöke minden esetben a MCS tagja • Az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe kell venni.
7.
A BACS véleményezés • A BACS részére kiosztott KI-dossziék egyéni bírálatát MCS vezető követően javaslatok megvitatása, BACS-álláspont és BACS-tagok ajánlások kialakítása a MCS részére. • A BACS-üléseket annak elnöke vezeti, azon vagy a MCS-elnök, vagy a MCS-referens részt vesz.
8.
Kontaktus a KI üzemeltetőjével? • Az egyéni bírálatok, illetve a BACS-ülések alapján MCS-elnök tisztázandó, hogy az adott KI üzemeltetőjével MCS-referens szükséges-e felvenni a kapcsolatot. PM • E kapcsolat célja a következő lehet: adatkiegészítés, pontosítás. • Az MCS-vezető, a MCS-referens, valamint a PM együttesen dönti el, hogy szükséges-e a kapcsolatfelvétel, meghatározva azokat a kérdéseket, amelyek tisztázására a kapcsolatfelvétel irányul. • A kapcsolatfelvételt emailben a MCS-referens végzi; mind az email, mind pedig a beérkezett válasz(ok) bekerülnek az adott KI dossziéjába.
9.
Kapcsolatfelvétel a KI üzemeltetőjével • A 8. fázis során kapcsolatfelvétel
meghatározottak
szerinti 8. fázis döntése szerint
10. MCS-ülés előkészítése • Az egyéni bírálatok összegyűjtése, valamint az MCS-elnök esetleges BACS-ajánlások figyelembe vétele alapján MCS-referens konkrét döntési javaslatok elkészítése a MCS számára. A vitára nem javasolt és a vitára javasolt esetek PM elkülönítése (vitára nem javasoltak pl. az azonos
32
bírálói javaslattal jelölések).
rendelkező,
„problémamentes” PT
• Az összes beérkezett és bírálat alá vont KI-ra vonatkozó dosszié elérhetővé tétele a MCS minden tagja számára. • A PM összefoglaló anyaga a bírálatra nem előterjesztett KI jelölésekről (indokolva az elutasítást). 11. MCS-ülés • A vitára nem javasoltak listájának véglegesítése. Az így MCS-elnök kialakult listán szereplő KI-k vonatkozásában a MCS MCS-tagok együttes szavazattal (azaz nem egyenként, hanem az egész listára vonatkozóan) hoz döntést. • A MCS-ülésen a vitára ajánlott javaslatok egyedi, vagy indokolt esetben csoportba szedett megvitatása, döntés az IT részére megküldendő előterjesztésről. A döntéshozatal kérdésében a hatályos Ügyrend szerint kell eljárni. • MCS-tag kijelölése az IT elé menő egyedi KI-ra vonatkozó javaslat bírálati lapjának véglegesítésére. A lapot a MCS-elnökök fogadják el. • A MCS IT számára készített javaslata nyilvános. 12. Több MCS-ba tartozó KI-k kezelése • A több MCS területén is érintett ügyeket minden egyes MCS-elnökök MCS független esetként kezeli. Az IT elé az egyedi MCS-referensek MCS-döntések közül a KI-re nézve legkedvezőbb kerül. • Abban az esetben, ha egy MCS sem javasolja, hogy egy KI a 2. kérdőíves körbe meghívást kapjon, az érintett MCS vezetői, referensei alkotta ad hoc testület megvitatja, és véglegesíti az IT elé felterjesztendő ajánlást. 13. IT ülés • A MCS-k által beterjesztett javaslatok megvitatása, IT-elnökök döntéshozatal 14. KI-üzemeltetők értesítése • Az IT döntéseiről az egyes KI-üzemeltetők értesítése
PM PT
33
A bírálat folyamatábrája:
Adatlapok 1. Adatlapok rendezése 2. Adminisztratív ellenırzés
3. Mcs-k közti elosztás 4. Egyéni bírálat elıkészítése
6. Alcsoportok képzése?
i
5. Egyéni bírálat
n
7. Alcsoport véleményezés
5. Egyéni bírálat
8. Kontaktus a KI mőködtetıjével?
i
9. Kontaktus, intézkedés
n 10. MCS döntés elıkészítése 11. MCS ülés 12. Több MCS-ba tartozó KI-k vizsgálata 13. IT ülés - döntés 14. KI üzemeltetık értesítése a döntésrıl
34
5. melléklet:
Kutatási infrastruktúrák definíciója
Kutatási infrastruktúra (KI) A NEKIFUT projektben kutatási infrastruktúrának (a továbbiakban: KI) azokat a berendezéseket, berendezés-együtteseket, élő és élettelen anyagbankokat, adatbankokat, információs rendszereket és szolgáltatásokat tekintjük, amelyek nélkülözhetetlenek a tudományos kutatási tevékenységhez és az eredmények terjesztéséhez. A KI szerves részét képezik azok a kapcsolódó emberi erőforrások is, amelyek a szakszerű működtetést, használatot és szolgáltatást lehetővé teszik. A kutatási infrastruktúra szerkezete és mérete nagymértékben függ az adott tudományterület sajátosságaitól, valamint a használó kutatóközösség igényeitől.
Stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúra (SKI) Stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrának (a továbbiakban: SKI) azokat a KI-kat tekintjük, amelyek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik: • stratégiai jelentőségű országos feladatok megoldásához járulnak hozzá; • nemzetközi mércével mérve magas szintű kutatási tevékenység végzését teszik lehetővé; • több, egymástól független kutatócsoport számára nyújtanak kutatási lehetőséget, és nyilvánosan elérhető szabályzatban rögzített feltételek teljesülésekor egyenlő eséllyel nyitottak a felhasználók számára; • szervezeti, finanszírozási, irányítási és humánerőforrás-helyzetük biztosítja a fenti feltételeknek megfelelő működtetést.
Kutatási háttér-infrastruktúra (HKI) Kutatási háttér-infrastruktúrának tekintjük azokat az infrastruktúrákat, amelyek: • Fenntartása elengedhetetlenül szükséges a tudományok (és az általa szolgált egyéb területek) számára, nélküle a tudomány művelésének egyes alapfeladatait lehetetlen lenne elvégezni, • Megkülönböztetés nélkül egyenlő mértékben szolgál több vagy minden tudományágat, azaz nem tudományág/terület-specifikus, • Nélkülözhetetlen az oktatás, ezen belül különösen a felsőoktatás számára, azaz nem kizárólag kutatási célokat szolgál., • (Jelenleg) nemzeti szinten finanszírozzák és továbbra is ilyen típusú finanszírozásban szükséges fenntartani, • A nemzetközi (európai) gyakorlatban nem szerepel az SKI-k között.
35
