A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei IV. negyedév

Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei 2012. IV. negyedév

A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 800 Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására

600 400 200 0 -200 2012.12.31

2013.09.30

Eger, 2012. december 20.

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés

2012. IV. negyedév

1. BEVEZETÉS 2012. októberben huszonkilencedik alkalommal kértek a Heves megye területén működő kirendeltségek munkatársai információkat körzetük jelentősebb foglalkoztatóitól a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a területileg illetékes kirendeltségek közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2012. október hónapban zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a 2012. szeptember 30-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 0,2%-os, egy évre előretekintve 2,6%-os, mérsékelt ütemű létszámnövekedéssel számolnak a válaszoló heves megyei munkáltatók. 2. HEVES MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Heves megye lakónépessége 2012. január 1-jén 306 ezer fő volt, az ország népességének 3,1%-a. 2011-ben a halálozások száma 70%-kal meghaladta az élveszületésekét, így a megye népessége a természetes népmozgalmi folyamatok következtében 1850 fővel csökkent az év során. 2010-hez képest 0,3%-kal kevesebb, 2650 gyermek jött a világra, a halálozások száma se változott jelentősen, 4550 fő volt. Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,7 halálozás jutott. A fajlagos mutatók értékei mind országosan, mind régiós szinten ennél kedvezőbbek voltak. Az előzetes adatok szerint Hevesben 2012 első kilenc hónapjában 2030 gyermek született, 1,2%kal több mint 2011. év azonos időszakában. 2012. I-III. negyedévben 3378 személy hunyt el, számuk 2,9%-kal haladta meg az előző év január-szeptemberit. Mivel az adott időszakban a halálozások száma nagyobb mértékben nőtt, mint az élveszületéseké, a természetes fogyás mértéke is jelentősebb az előző év azonos időszakinál. A népesség korösszetétele rendkívül elöregedett, a gyermekkorú népesség (0-14 éves) aránya 14,5%, az idős népességé (65 éves és idősebb) 18,1%. A 100 fő munkavállalási korú népességre jutó gyermekkorúak száma 21,5 fő (Észak-Magyarországon 22,9 fő, országosan 21,3 fő), az időskorúaké 26,9 fő (Észak-Magyarországon 25,6, Magyarországon 24,4). Az eltartottsági ráta (a két előző ráta összege) Heves megyében 48,4, az észak-magyarországival csaknem megegyező, az országos átlagnál 2,8-cal magasabb. Az öregedési index (100 fő gyermekkorú népességre jutó idős népesség) a megyéket tekintve Heves megyében az egyik legmagasabb, 125,2, messze meghaladja a régiós (111,5) és az országos (114,7) öregedési mutatót. Heves megye az ország kisebb kiterjedésű megyéinek egyike, az ország területének mindössze 3,9%-át foglalja el A megyében 9 város és 112 közigazgatásilag önálló község található, a 9 város közül 7 egy-egy kistérség központja. 2011. január 1-én a lakónépesség 46%-a városban, 54%-a községben élt. 2


2012. IV. negyedév

A megye településhálózata igen változatos. Az északi részén – mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny létszámú, 1000 fő alatti települések sokaságát találjuk. Nagyváros nincs a térségben; az itt elterülő két kistérség központja, a 2,5 ezer fő lakosú Pétervására és a 3 ezer lelket számláló Bélapátfalva. A hegyes-dombos vidéken, kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelentős a munkanélküliség. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlen. A mikrovállalkozások nagy része erdőgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységet folytat. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják időszakosan közfoglalkoztatás keretében A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma 2.000 fő. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelenős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közműellátottság színvonala is kiemelkedően e sávban a legjobb. A megyében Eger a legjelentősebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős az idegenforgalom. Megyeszékhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és felsőfokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelő infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergia-termelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer fő, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedő. A mezőgazdaságban jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar megtelepedése elsősorban Hatvanban tapasztalható. Az ipari parkban megjelent a nyugati és a távol-keleti tőke, az elmúlt 15 évben számos üzem települt be, amelyek összesen közel 4 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzet munkáltatói elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti jármű alkatrész gyártás és a híradástechnikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye középső sávjától dél felé haladva ismét kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek (átlagos lélekszámuk 1600 fő) találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. Hagyományosan a kedvező termőhelyi adottságok alapján gazdálkodó mezőgazdaság volt a fő foglalkoztató. A legnagyobb létszámot a mezőgazdasági nagyüzemek foglalkoztatták, melyek a rendszerváltást követően termőterületeik és melléküzemágaik nagy részét elveszítve létszámukat is jelentősen leépítették. A mezőgazdaság továbbra is jelentős ágazat a körzetben, bár a tulajdonosi szerkezet ebben az ágazatban jelentősen átalakult az utóbbi 20 évben. A szövetkezetek megszűnése után magángazdaságok, családi vállalkozások működnek tovább, a korábbinál sokkal kisebb létszámot – sok esetben csak szezonálisan – foglalkoztatva. Az alapvetően mezőgazdasági adottságú települések gazdaságai a kedvező lehetőséget kihasználva folytatják tevékenységüket. Ennek köszönhetően a szántóföldi növénytermesztés mellett hagyománya van a térségben a dinnye- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthető, az M3-as autópálya nyugat-keleti irányban szeli át. A Hevesi kistérség jellemzője, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az időskorú is, így e körzet eltartottsági rátája a megyei átlagnál jóval magasabb. Kevés a munkahely, főként az iparban, ebből fakadóan magas a

3


2012. IV. negyedév

munkanélküliség. Az elhelyezkedést nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. A 62/2007. (VI: 28.) OGY. határozat alapján az országban 174 kistérség közül 94 kedvezményezett kistérséget határoltak le, a 7 heves megyei kistérség közül 4 lett kedvezményezett. A besorolást foglalkoztatási, gazdasági, szociális, infrastrukturális és társadalmi indikátorok alapján kialakított komplex mutató alapján végezték, melynek országos átlaga 2,90. A megye kistérségei közül a hevesi rendelkezik a legalacsonyabb fejlettségi mutatóval (1,97) így a „Leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal is segítendő” csoportba kapott besorolást. A 2,19 értékű komplex mutatójú Pétervásárai kistérség a „Leghátrányosabb helyzetű” kategóriába került. A 2,40 mutatójú Bélapátfalvi és a 2,55 mutatójú Füzesabonyi kistérség „Hátrányos helyzetű” kistérségnek minősül. Heves megye ipari termelése 2012. I-III. negyedévben – a több mint 4 főt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján – 616,4 milliárd forintot tett ki, mely az előző évhez képest összehasonlító áron 8,8%-os növekedést jelentett (országosan a termelés volumene 0,8%kal mérséklődött) Egy lakosra a megyében 2019 ezer forint termelési érték jutott, ez az országosnál 16%-kal magasabb. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése 2011. I-III. negyedévhez képest 9,8%-kal nőtt, az előállított ipari produktum értéke 556,2 milliárd forintot ért el. Az ipari konjunktúrát elsősorban az exportlehetőség bővülése alapozta meg, ugyanis a külpiacokról származó árbevétel 17%-kal nőtt 2011. I.-III negyedévhez képest, a belföldi eladások 5%-kal visszaestek. A Heves megyei ipar mutatóit két ágazathoz tartozó vállalkozások határozzák meg, a termelési érték egytizedét előállító villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ág termelése 5,6%kal visszaesett. Az elektronikai termékek gyártása, mely az ipari termelés felét állította elő 27%kal növelte termelését, az export 30%-os növekedése mellett, miközben az ágazatban foglalkoztatottak száma 1,5%-kal csökkent. Az építőipari termelés volumene – a legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások adatai alapján – 2012. I-III. negyedévben 7,9%-kal maradt el a bázistól. Az építőipari vállalkozások a vizsgált időszakban 11,8 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, mely egy lakosra vetítve 39 ezer forintot tett ki. A mutató értéke kevesebb, mint fele az országos átlagnak. Az építőipari cégek termelési értékének 61%-a épületek, 39%-a egyéb építmények építéséből, kivitelezéséből származott. Mindkét építményfőcsoport volumenében csökkenés következett be a bázishoz képest. Az épületek esetében 3%-os a visszaesés. Az egyéb építmények esetében tapasztalt 15%-os termelési érték csökkenés a nagy részarányt képviselő útépítés szakágazat visszaesésének következménye. Heves megye idegenforgalma 2012. I-III. negyedévben bővült 2011. azonos időszakához képest. A megye kereskedelmi szálláshelyei 12%-kal több (296 ezer) vendéget fogadtak, összesen 704 ezer vendégéjszakára, mely 14%-os bővülést jelentett. A Heves megyei székhellyel működő gazdasági szervezetek 2012. I-III. negyedévben 36,1 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglévők fejlesztésére, folyó áron 4,3%-kal kevesebbet, mint 2011-azonos időszakában. Egy lakosra 118,3 ezer forint beruházási érték jutott, mely az országos 59,3%-a. Heves megyében 2012. I-III negyedévben a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél átlagosan mintegy 58,8 ezer fő állt alkalmazásban, ezek 65%-a a versenyszférában, 29%-a költségvetési szerveknél. Számuk összességében 0,4%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 0,3%-kal, a költségvetésiben 0,7%-kal többen dolgoztak. Az alkalmazásban állók hattizede 4


2012. IV. negyedév

fizikai foglalkozású, körükben 1,9%-kal bővült a szellemi foglalkozásúaknál 1,8%-kal csökkent a létszám. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy az alkalmazásban állók legnagyobb hányadát, 35,7%-át, az iparban foglalkoztatták, ahol 0,8%-kal kevesebben jutottak munkalehetőséghez, mint egy évvel korábban. 3. HEVES MEGYE MUNKAERŐ-PIACA A KSH munkaerő-felmérése alapján 2012 III. negyedévében Heves megye 15–74 éves gazdaságilag aktív népességéből 106,9 ezer fő foglalkoztatottként, 18 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 2,9%-kal csökkent, a munkanélkülieké 9,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási arány 46%, a munkanélküliségi ráta 14,4% volt, az előbbi 5,4 százalékponttal alacsonyabb, míg az utóbbi 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A megyében 2012. november végén 19 826 regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeink segítségével, az előző hónaphoz képest 307 fővel 1,6%-kal - az országos átlagnál (2,5%) kevésbé intenzívebben, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 387 fővel, 2,0%-kal - az országos átlaggal (1,9%) megegyező ütemben- nőtt a létszám.

Álláseresők számának alakulása Heves megyében 2009. január-2012. november 24000 20000 16000 12000 8000 4000

2009

2010

2011

c de

v no

t ok

t ep sz

g au

jú l

jú n

áj m

r áp

ár c m

br fe

ja n

.

0

2012

2012. november hónapban az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva a három munkanélküliségtől legnagyobb mértékben sújtott kistérségben (hevesi körzet -4,0%, füzesabonyi -3,8%, pétervásárai -2,1%) csökkent, a gyöngyösi körzetben mérsékelten, 1,2%-kal, az egri és a hatvani kistérségben jelentősebben 7,0 illetve 7,8%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 15,0%-os, az országos átlagot 2,9%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet (10 megyének és a fővárosnak jobb, 8-nak kedvezőtlenebb a mutatója). Az egyes körzetek közti különbségek is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a 5


2012. IV. negyedév

gyöngyösi és az egri körzetben 11 és 14% között alakul, Heves körzetében a 28%-os, Pétervására térségében a 20%-os arányt is meghaladja. Az álláskeresők száma és változása Az álláskeresők aránya Az álláskeresők a gazdaságilag aktív népességhez*, % számának változása 2011. 2012. Körzet száma (fő) az előző évhez november november képest 20. 20. 2012. (fő) (%) (%) (%) november 6 325 7,0 12,6 Eger 416 13,5 3 819 1,2 11,5 Gyöngyös 46 11,6 2 663 7,8 10,8 Hatvan 192 11,6 3 619 -4,0 29,2 Heves -151 28,1 2 391 -3,8 20,8 Füzesabony -94 19,9 1 009 -2,1 20,9 Pétervására -22 20,6 Heves megye 2,0 14,7 19 826 387 15,0 Észak-Magyarország 0,4 101 176 371 19,6 20,1 Országosan 536 091 9 808 1,9 11,9 12,1 Forrás: *A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, 2011.01.01. (KSH), 2012. november hónapban 2 268 fő kérte álláskeresőként való regisztrálását a hat heves megyei munkaügyi kirendeltségen, mely létszám 86 fővel 3,9%-kal meghaladja a bázis időszakban belépők számát. A nyilvántartásba vett álláskeresők 93%-a korábban már volt ügyfelünk, és mindössze 7% (153 fő) az első ízben bejelentkezők aránya. A pályakezdő belépők száma 315 fő volt, 40 fővel, 14,5%-kal több, mint 2011. novemberben. A legutóbbi munkahelyről szóló adatok szerint a legtöbben a feldolgozóiparból (21%), a közigazgatás, közösségi, személyi szolgáltatás (szintén 21%) területéről - többségüknek támogatott közfoglalkoztatása fejeződött be -, a kereskedelemből (11%), és az építőiparból (10%) érkeztek. A kilépők száma 1 959 fő volt, 94 fővel, 4,6%-kal kevesebb, mint 2011. novemberben. A kilépők 63%-a, 1 226 fő munkaviszonyt létesített. Az összes álláskereső 44,3%-a (8 779 fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű. Számuk 284 fővel, 3,3%-kal, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 0,6%-ponttal nőtt egy év alatt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresők aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 62,6%, de a füzesabonyi körzetben (53,5%) és a pétervásárai körzetben (51,1%) is meghaladja az 50%-ot. Az év folyamán 185 fővel, 1,9%-kal nőtt a középfokú végzettségű álláskeresők száma a megyében. 2012. november végén 10 111 fő volt a számuk, az összes álláskereső 51,0%-a, részarányuk 0,1%ponttal csökkent egy év alatt.. A diplomás álláskeresők száma 936 fő a megyében, 81 fővel csökkent egy év alatt, az összes álláskeresők közötti részesedésük 5,2%-ról 4,7%-ra esett vissza.

6


2012. IV. negyedév

Az álláskeresők összetételére vonatkozó főbb adatok 2011. november 2012. november Megnevezés megoszlás megoszlás fő fő (%) (%) Az álláskeresők száma 19 439 100 19 826 100 Pályakezdő Férfi Nő Alacsony iskolai végzettségű Középfokú végzettségű Diplomás 25 év alatti 50 éves és idősebb Tartósan regisztrált Álláskeresési ellátásra jogosult Aktív korúak ellátására jogosult

Létszámváltozás főben

%-ban

387

2,0

2 053 9 848 9 591 8 495 9 926 1 017 3 102 4 152 4 655

10,6 50,7 49,3 43,7 51,1 5,2 16,0 21,4 23,9

2 480 9 861 9 965 8 779 10 111 936 3 226 4 264 5 916

12,5 49,7 50,3 44,3 51,0 4,7 16,3 21,5 29,8

427 13 374 284 185 -81 124 112 1 261

20,8 0,1 3,9 3,3 1,9 -8,0 4,0 2,7 27,1

3 569

18,4

1 817

9,2

-1 752

-49,1

7 528

38,7

7 743

39,1

215

2,9

A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskereső ügyfelek számát tekintve egy év alatt 27,1%-os (1 752 fős) növekedés mérhető. 2012. november végén 5 916 fő (az összes álláskereső 29,8%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. A növekedés annak tulajdonítható, hogy az álláskeresők nagy tömegét érintő rövid időtartamú közfoglalkoztatás helyébe hosszabb idejű foglalkoztatást biztosító konstrukció lépett. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2012. november végén 2 480 főt tett ki, 427 fővel, 20,8%-kal többet, mint 1 évvel korábban. (Országosan 14,2 ezer fővel, 27,5%-kal nőtt a pályakezdő álláskeresők száma 2011. novemberhez viszonyítva!) A 2012. november végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 12,5%-át reprezentálták (országosan ugyanez az arány alacsonyabb, 12,2%). Egy év alatt a pályakezdő álláskeresők összetétele is módosult, így csökkent a 20 év alatti (19,9%-ről 18,8%-ra), és a 25 éves és idősebb (8,2%-ról 6,7%-ra) fiatalok aránya. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást tekintve 2,4%ponttal nőtt a középfokú végzettségűek súlya 50,3%-ról 52,7%-ra,. a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű pályakezdő álláskereső aránya (abszolút számban az alacsony iskolázottságú pályakezdő álláskeresők száma is jelentősen emelkedett) csaknem ugyanennyivel 42,4%-ról 40,3%-ra csökkent. A diplomások aránya alig változott, 7,3%-ról 7,1%-ra csökkent. A szervezetünk által folyósított álláskeresési ellátásokra (álláskeresők járadéka, valamint segélye) 2012. november végén 1 817 fő volt jogosult. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest 1 752 fővel, 49,1%-kal esett vissza létszámuk. Az ellátásban részesülők összes álláskeresőkön belüli részaránya ennek megfelelően a tavaly novemberi 18,4%-ról 9,2%-ra, közel 10%ponttal mérséklődött. A bérpótló juttatásra és a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közül 2012. november végén 7 743 fő regisztrált álláskereső szerepelt kirendeltségeink nyilvántartásában. Számuk az egy évvel korábbi létszámhoz viszonyítva 2,9%-kal, 215 fővel növekedett. A regisztrált álláskeresőkön belüli arányuk a 2011. novemberi 38,7%-ról 39,1%-ra emelkedett. 7


2012. IV. negyedév

2012. novemberben a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen 857 álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 12%-kal, 70-nel több, mint 2011. azonos időszakában. A november hónap folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 75%-a (646 állás) támogatott álláshely volt, 25%-a (211 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma 2011. novemberhez képest 246 fővel, 61,5%kal nőtt. A 2012. novemberben bejelentett támogatott álláshelyek 81%-a, 526 munkahely közfoglalkoztatásra irányult. A feltárt, bejelentett havi új munkaerő-igény alakulása fő 2010. január - 2012. november 3 000 2 500

támogatott nem tám.(normál)

2 000 1 500 1 000

0

2010. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2011. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2012. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov

500

A támogatáshoz nem kötött új létszámigények száma 2012. november hónapban 211 volt, az egy évvel korábbi állásbejelentések volumenéhez képest 45,5%-kal, 176 fővel csökkent. A csekély számú támogatást nem igénylő álláshely bejelentés többségét az egri (63 fő), a gyöngyösi (73 fő) és a hatvani (47 fő) kirendeltségen regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 87%-át a három nagyobb kiterjedésű körzetben jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 28 főre vonatkozó támogatás nélküli munkaerőigényt regisztrálhattunk 2012. novemberben. A nem támogatott álláshelyek 8%-a segédmunkás munkakör, 36%-a betanított fizikai munkással, 33%-a szakképzett fizikai munkással betölthető állásra irányul, további 23% szellemi munkakörre vonatkozik. A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 76 fő gépkezelő, összeszerelő, járművezető (Hatvan 36 fő, Gyöngyös 26 fő), 38 fő ipari, építőipari foglalkozású (Gyöngyös 19 fő, Eger 15 fő) 31 fő kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozású (Eger 15 fő, Gyöngyös 11 fő. 2012 I-XI. hónap folyamán 14 441 munkaerő-igényt jelentettek be kirendeltségeinken, 3 999 fővel ,21,7%-kal kevesebbet, mint 2011. első 11 hónapjában. A támogatással igényelt munkaerő-igény 9 703 fő volt, 3 074 fővel, 24,1%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. Ezen belül a közfoglalkoztatásra szóló igények száma 8 367 fő volt, 2 455 fővel, 22,7%-kal esett vissza. Az elsődleges munkaerő-piacról 1336 fő támogatott alkalmazására vonatkozó igény érkezett, 619 fővel, 31,7%-kal kevesebb, mint 2011-ben. A támogatás nélküli foglakoztatásra vonatkozó igények száma 2012 I-XI. hóban 4 738 fő volt, 925 fővel, 16,3%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban.

8


4.

2012. IV. negyedév

A 2012. III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve rövid, mindössze öt kérdéscsoportot tartalmaz, amelyet minden negyedév első napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Első kérdésünk a felméréskori létszámra vonatkozik. A második kérdésünkkel a tárgy negyedévben várható munkakörönkénti felvételről és kibocsátásról kérünk információt, és a 3 hónap múlva várható statisztikai állományi létszámot is itt kell feltüntetni. A 3. kérdés a közfoglalkoztatottak következő háromhavi létszámára vonatkozik. A 4. kérdés az 1 év múlva várható létszámot tudakolja meg. Az utolsó kérdés viszont negyedévről negyedévre változik, ezúttal arra vonatkozott, hogy a munkáltatók jellemzően mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket. Az 29. alkalommal lebonyolított, minden kistérségre kiterjesztett negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe (NMF) 448 céget vontak be kirendeltségeink, ami a megyében regisztrált szervezetek 1%-át jelentette. Mintánkban a 4 fő alatti kisvállalkozástól a 3 ezer főt foglalkoztató társas vállalkozásig szerepelnek a cégek. A piaci szféra társas és egyéni vállalkozásai a legfőbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid időn belül tükröződnek a létszámgazdálkodásukban. A megyében regisztrált szervezetek 1 %-ától kapott adatokkal a foglalkoztatottak 25%-áról nyertünk információt, az alkalmazásban állóknál (4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervek létszámhatártól függetlenül) ez az arány 45%.

A 2012. IV. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág*

Alkalmazásban állók 2012. I-III. negyedévben Száma, fő

Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás Építőipar Kereskedelem Szállítás Szálláshely-szolgáltatás Egyéb gazdasági szolgáltatások Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb személyi szolgáltatások Összesen

Megoszlása, %

Az NMF-ben szereplőknél foglalkoztatottak 2012. szeptember 30-án

Reprezentációs arány

3,2 0,2 29,5 4,2 1,8 4,0 7,7 5,6 3,2 5,3 7,9 11,8 13,2 2,5

Száma, fő 996 41 12 866 2 471 360 662 2 675 1 730 786 940 475 1 146 1 232 188

Megoszlása, %

1 883 94 17 325 2 478 1 056 2 349 4 515 3 274 1 894 3 128 4 641 6 920 7 722 1 498

3,7 0,2 48,4 9,3 1,4 2,5 10,1 6,5 3,0 3,5 1,8 4,3 4,6 0,7

52,9 43,6 74,3 99,7 34,1 28,2 59,2 52,8 41,5 30,1 10,2 16,6 16,0 12,6

58 785

100,0

26 568

100,0

45,2

9

%


2012. IV. negyedév

A felmérésben szereplőknél foglalkoztatottak között feldolgozóiparban a dolgozók aránya 48% (12,9 ezer fő), miközben a gazdaság egészét tekintve 30%-ra becsülhető az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya. A villamos energia-, gáz-, gőzellátás, valamint a mező- és erdőgazdaság szintén felülreprezentált. Ezekben az ágazatokban ugyanis nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások találhatók magas arányban, és ezek mint egy-egy térség meghatározó munkáltatói szükségszerűen kerülnek be a mintába. A felmérésbe bevont 448 munkáltatónál 2012. III. negyedév végén 26 568 fő állt alkalmazásban. A mintában szereplő cégek válaszai szerint 2012. IV. negyedévben mindössze 54 fővel, 0,2%kal nő a foglalkoztatottak száma. Az éves időhorizonton kedvezőbb a helyzet, 2013. szeptember 30-ig 689 fővel, 2,6%-kal nő a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatott létszám. Létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint Létszámváltozás 2012. 09. 30.-2013. 09. 30. Nemzetgazdasági ág Mező- és erdőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar - Élelmiszeripar - Textília, ruházat gyártása - Fa- és papíripar - Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása - Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása

- Gép- és műszeripar - Egyéb feldolgozó-ipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátásl Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolg. Heves megye

2012. 09.30.

2012. 12.31.

Változás fő %

2013. 09.30.

Változás fő %

996 41 12866 1519 436 801 574

989 42 12933 1543 441 813 575

-7 1 67 24 5 12 1

-0,7 2,4 0,5 1,6 1,1 1,5 0,2

997 42 13708 1547 438 806 577

1 1 842 28 2 5 3

0,1 2,4 6,5 1,8 0,5 0,6 0,5

2529

2519

-10

-0,4

2554

25

1,0

6421 586 2471

6458 584 2440

37 -2 -31

0,6 -0,3 -1,3

7196 590 2289

775 4 -182

12,1 0,7 -7,4

360

367

7

1,9

368

8

2,2

662 2675 1730 786

599 2753 1733 794

-63 78 3 8

-9,5 2,9 0,2 1,0

639 2745 1765 801

-23 70 35 15

-3,5 2,6 2,0 1,9

940 475 1146 1232 188 26568

931 465 1139 1239 198 26622

-9 -10 -7 7 10 54

-1,0 -2,1 -0,6 0,6 5,3 0,2

935 391 1140 1231 206 27257

-5 -84 -6 -1 18 689

-0,5 -17,7 -0,5 -0,1 9,6 2,6

A mintában szereplő cégek válaszai alapján 2012. IV. negyedévben szinte valamennyi nemzetgazdasági ágban stagnál a foglalkoztatottak száma. A közel 13 ezer főt foglalkoztató mintában szereplő, feldolgozóiparban működő munkáltatók mindössze 67 fővel, 0.6%-kal 10


2012. IV. negyedév

növelik létszámukat. Ezen belül a termelését, export értékesítését dinamikusan növelő gép- és műszeripar is csak 37 fős, szintén 0,6%-os létszámfejlesztést irányoz elő a IV. negyedévben. Egyedül a kereskedelmi cégek jeleztek mérsékelt, 78 fős, 2,9%-os létszámbővítést. Az építőiparban és az energiaszektorban csökken várhatóan 63 illetve 31 fővel a létszám. Egy éves időtávon a feldolgozóiparban várják a legnagyobb mértékű létszámbővülést. A 842 fő többletfoglalkoztatás 92%-a, 775 fő a gép- és műszeriparban valósulna meg, ezen belül is 700 fő bővítés egyetlen foglalkoztatóhoz kötődik. Az elektronikai iparban (elektronikai áramköri kártyák gyártása) tevékenykedik a megye legnagyobb létszámot, mintegy 3100 főt foglalkoztató munkáltatója. Mind a rövid távú munkaerő-piaci prognózisban, mind a negyedéves felmérésben 700 fős létszámbővítést prognosztizáltak 2013. szeptemberre. Terveik szerint 300 fővel növelik a fizikai állományukat, a szellemi dolgozók létszámát pedig 400 fővel. Csakhogy a 2012 IV. negyedéves előrejelzésben a létszám szinten tartását tervezték. Ha nem tekintjük ezt a kiemelkedő (de csak várhatóan 2013-ban megvalósuló bővítést) a létszám stagnálásáról számolhatunk be. A kereskedelem,a szállítás és az élelmiszer ipar területén számolnak 2-3%-os létszámfejlesztéssel. Ugyanakkor létszámcsökkenés várható az építőiparban (-23 fő), a közigazgatásban (-84 fő) és az energiaszektorban (-182 fő).

Létszámváltozás vállalati méret szerint A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok Létszámnagyságkategória Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közepes (50-249 fő) Nagy (249 fő felett) Összesen

Jelenlegi létszám (fő) 762 3808 10444 11554 26568

Létszám 3 hónap múlva Változás Fő Fő % 758 -4 -0,5 3819 11 0,3 10467 23 0,2 11578 24 0,2 26622 54 0,2

Létszám 12 hónap múlva Változás Fő Fő % 779 17 2,2 3787 -21 -0,6 10561 117 1,1 12130 576 5,0 27257 689 2,6

2012. IV negyedévben minden létszám kategóriában stagnálás figyelhető meg. 1 éves időtávon a 250 főfelettieknél tapasztalható 5%-os létszámbővülés, de ha a fentiekben említett egyetlen cég 700 fős bővítését kivesszük, akkor a többi 15 nagyvállalkozás összességében124 fős, mintegy 1%-os létszámcsökkenést produkál . A közepes nagyságú cégek létszáma 1,1%-kal, 117 fővel növekedik. A mikro vállalkozások létszámuk 2,2%-os bővítéséről számoltak be,.abszolút számban azonban ez csak 17 fő bővülést jelent. A minta kicsi mérete miatt sem gondolhatjuk azt, hogy a több mint tízezer heves megyei mikro-vállalkozás hasonló ütemben fogja növelni létszámát. A prognózisokba való bekerülés (és bennmaradás) sajnos nem véletlenszerű kiválasztással történik. A nagyvállalkozásoknál a teljes körűségre törekszünk, a minél szélesebb körű információ megszerzése érdekében, a kicsiknél pedig a kialakult munkakapcsolat biztosítja az adatlap kitöltését. A munkaügyi kirendeltséggel hosszabb távon együttműködő kisvállalkozások pedig sok esetben támogatásunkkal folyamatosan bővítik létszámukat.

11


2012. IV. negyedév

Létszámváltozás területi bontásban Létszámváltozás 2012. 09. 30.-2013. 09. 30. Kirendeltség körzete

2012. 06.30. 7496 8327 6076 2356 1921 392 26568

Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Heves megye

Változás

2012. 09. 30.

fő

7552 8360 6060 2359 1900 391 26622

56 33 -16 3 -21 -1 54

Változás

2013. 06.30.

% 0,7 0,4 -0,3 0,1 -1,1 -0,3 0,2

fő

7678 8257 6749 2294 1908 371 27257

% 182 -70 673 -62 -13 -21 689

2,4 -0,8 11,1 -2,6 -0,7 -5,4 2,6

Kistérségenként tekintve a válaszadó munkáltatók 2012. IV negyedévben minden körzetben a jelenlegi foglalkoztatottsági szint fenntartásáról számoltak be. Az egri és a gyöngyösi körzet munkáltatói összességében 56 illetve 33 fővel több alkalmazottal számolnak, de ez csak 0,7 illetve 0,4%-os létszámnövekedést jelent.. Egy év múlva a hatvani körzetben nőhet meg a foglalkoztatottak száma, ha az elektronikai iparban működő cég valóban végrehajtja a már sokat emlegetett 700 fős létszámbővítést. Az egri körzet 182 fős létszámbővülése elsősorban a közúti jármű alkatrészgyártásban és a húsfeldolgozásban realizálódhat. A gyöngyösi körzetben az energiaszektor létszámcsökkenése okozhat foglalkoztatottsági szint csökkenést. Az összevont adatoknál részletesebb információt nyújt a foglalkozási főcsoportonkénti várható felvételek és munkaviszony megszűnések elemzése: 2012. III. negyedévben várható létszámfelvételek és elbocsátások Eger

Gyöngyös

Hatvan

Heves

Füzesabony

Pétervására

Foglalkozási főcsoportok

Megye

egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl.

belépő fő

15

30

5

1

4

0

55

kilépő fő

-10

-26

-3

-2

-3

0

-44

szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

belépő fő

95

64

6

2

5

5

177

kilépő fő

-48

-61

-5

-2

-24

-7

-147

felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl.

belépő fő

29

9

1

6

2

2

49

kilépő fő

-23

-10

-1

-3

-2

-2

-41

ipari és építőipari foglalkozások

belépő fő

42

27

0

19

10

1

99

kilépő fő

-53

-76

-3

-13

-2

0

-147

gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők,

belépő fő

2

6

1

1

2

0

12

kilépő fő

-4

-12

-3

-3

-5

0

-27

kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások

belépő fő

26

20

11

4

8

2

71

kilépő fő

-18

-13

-7

-5

-10

-2

-55

gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

belépő fő

30

164

7

3

4

1

209

kilépő fő

-32

-91

-23

-6

-12

0

-164

irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozás

belépő fő

9

6

3

2

3

0

23

kilépő fő

-4

-2

-5

0

-1

-1

-13

mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

belépő fő

0

0

0

0

0

0

0

kilépő fő

0

-2

0

-1

0

0

-3

összesen

belépő fő

248

326

34

38

38

11

695

kilépő fő

-192

-293

-50

-35

-59

-12

-641

12


2012. IV. negyedév

.A legnagyobb volumenű létszámmozgás a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportban megy végbe, 209 belépő és 164 kilépő, ebből a gyöngyösi körzetben 164 felvétel és 91 elbocsátás realizálódhat. A szakképzettséget igénylő foglalkozások közül az ipari és építőipari foglalkozásokban 99 belépés és 147 kilépés révén 48 fővel csökkenhet az év végéig a létszám. Az egri és a gyöngyösi körzetben várható jelentős létszámmozgás: Egerben 42 belépő és 53 kilépő, Gyöngyösön 27 belépő és 76 kilépő ipari és építőipari szakmunkással számolnak a munkaadók. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban stagnál a létszám (71fő felvétel és 55 fő elbocsátás) és a gyöngyösi körzetben (20 fő felvétel és 12 fő elbocsátás) nőhet a foglakoztatás. A szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban is az egri körzetben várható jelentős létszámbővülés (95 belépő és 48 kilépő), a füzesabonyi körzetben viszont a kilépők száma (24 fő) meghaladja a belépő létszámot (5 fő). 2012. IV. negyedévben az alábbi munkakörökben várnak /5/ főt elérő, vagy meghaladó létszámegyenleget a munkáltatók: Munkakör Termék-összeszerelő Egyszerű ipari foglalkozású Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Fémmegmunkáló gép kezelője Húsfeldolgozó Pincér Szabó, varró Portás telepőr Bolti eladó Általános adminisztrátor Kézi csomagoló Ápoló, szakápoló Pék Szakács Gépészmérnök Forgácsoló Gépjárműjavító és karbantartó Autóbuszvezető Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Egyébfeldolgozó ipari gép kezelője Mechanikai gép összeszerelő Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó Takarító és kisegítő Egyszerű szolgáltatási foglalkozású Lakatos Szilárdásvány-kitermelő gép kezelője Vezeték- és csőhálózat szerelő

Felvétel 116 56 30 18 10 13 9 9 27 10 14 12 19 7 5 7 6 4 18 10 0 0 19 48 20 0 2

13

Kilépés 44 14 15 4 0 4 2 3 22 5 10 8 16 5 5 8 9 8 22 15 -5 9 29 60 33 16 39

Egyenleg +72 +44 +15 +14 +10 +9 +7 +6 +5 +5 +4 +4 +3 +2 0 -1 -3 -4 -4 -5 -5 -9 -10 -12 -13 -16 -37


2012. IV. negyedév

5. M UNKAERŐ - IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk – a fentiekben elemzett állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják – tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen rendszerességgel használják munkaerő-igényük kielégítésére az említett forrásokat. Az alábbi táblázat a „gyakran” alkalmazott módszer szerinti rangsorban mutatja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat. A válaszok feldolgozása után megállapíthatjuk, hogy a munkaadók leggyakrabban a munkaügyi központok segítségét veszik igénybe. A cégek 38%-a gyakran, 57%-a legalább alkalmanként a szervezetünkhöz fordul a válaszadó 355 munkáltató közül, és mindössze 17 (5%) nem kérte még sohasem a segítségünket. A második legnépszerűbb az informális csatornák használata, a megkérdezett munkáltatók 29%-a gyakran, 54%-a alkalmanként alkalmazza ezt a munkaerőtoborzási módszert. Harmadik leggyakrabban a cégek a hirdetést nevezték meg, melyet a munkaadók csaknem kétharmada használ (20% rendszeresen, 43% alkalmanként) munkaerőigénye kielégítéséhez. A megüresedett álláshelyek belső átcsoportosítás útján való betöltése szintén kedvelt módszer, de gyakran csak a cégek 13%-a alkalmazza, alkalmanként viszont 44%-uk él vele. A pályázat útján történő álláshely betöltés nem mindennapos gyakorlat, de alkalmanként a munkáltatók több mint egyharmada alkalmazza. A válaszadók egyharmada már keresett munkatársat interneten keresztül. A megkérdezett munkaadók 84%-a egyáltalán nem veszi igénybe munkaközvetítő cégek szolgáltatásait, csupán 13 cég (5%) használja gyakran ezt a csatornát. Munkaerő-igény kielégítésének módja

Milyen gyakran használja? (%) Gyakran Alkalmanként 38,0 57,2 28,6 54,1 19,8 43,0 12,7 44,4 9,7 36,3 4,9 11,5 6,5 26,3

Munkaügyi Kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül Hirdetés útján Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Pályázatokkal Munkaközvetítőkön, kölcsönzőkön keresztül Interneten keresztül

Soha 4,8 17,3 37,2 42,9 54,0 83,6 67,2

6. A 100 FŐ FELETTI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK RÖVID TÁVÚ LÉTSZÁMBŐVÍTÉSI, LEÉPÍTÉSI SZÁNDÉKAI A 100 fő feletti munkáltatók döntő többsége a jelenlegi létszáma megtartására törekszik, létszámbővítést a bizonytalan piaci helyzet általában nem tesz lehetővé, különösen érvényes ez az év utolsó negyedévére. Éves szinten kicsit gyakoribbak a létszámbővítési tervek, de ezen az időtávon még nagyobb a bizonytalanság. Az egyes ágazatok munkáltatóinak várakozásait az alábbiakban részletezzük: Az élelmiszer vertikumban egy egri körzetben működő, halfeldolgozással foglakozó cég tervezte létszámát 114 főről 144 főre felfuttatni 2012. év végére, és ezt a létszámot tartósan kívánja foglalkoztatni. A fémfeldolgozás ágazatban szintén egy az egri körzetben tevékenykedő cég 2012. IV. negyedév során 372 főről 333 főre csökkenti létszámát, elsősorban lakatos (20 fő) és gépmunkás (13 fő) munkakörökben csökken a foglalkoztatás. A szomszédos telephelyen, hasonló profillal 14


2012. IV. negyedév

rendelkező cég viszont 260 fős bázisról három hónapos időtávon 11 fős, egy évre előretekintve 15 fős létszámbővítést tervez. A gép-és műszeriparban három jelentős létszámbővítéssel járó fejlesztés valósult illetve valósul meg a megyében. Közel 3 milliárdos beruházás fejeződött be 2012. októberben a megyeszékhelyen a közúti jármű alkatrészgyártásban 800 főt foglalkoztató Kft-nél.. A fejlesztés révén 2010. és 2012. szeptember között 58 új munkás foglalkoztatására nyílt lehetőség a cégnél, amely a világ egyik legjelentősebb hajtómű-, kormánymű- és futómű-gyártó konszernjének leányvállalata. A társaság a fejlesztés megvalósításához csaknem 420 millió forint uniós és hazai támogatást kapott az Új Széchenyi Terv keretéből. A cég 1996 óta készít korszerű sebességváltókat és részegységeket az egri ipari parkban található gyártóbázison. A termékeiket kizárólag exportpiacokon értékesítik. A komplex beruházás lehetőséget biztosít a gyártókapacitás, a termékválaszték, valamint a kutatásfejlesztési tevékenység bővítésére is. A fejlesztéssel lehetőség nyílik a Volkswagen kisteherautó modellje, az Amarok hatfokozatú sebességváltójának gyártására is. A szerkezet „lelke” magyar, hiszen fejlesztése az egri cégnél történt. A jármű 2010-ben került piacra Dél-Amerikában, a mostani beruházás eredményeképpen pedig elkezdődhet az európai sorozatgyártása is. 2013. év végéig további 29 fő foglalkoztatását tervezik. Egy a gyöngyösi körzetben japán autógyáraknak első és hátsó lámpákat készítő cég a IV. negyedévben tovább bővíti kapacitását, és 204 fős létszámát 2012. év végéig többek között 42 fő operátor (betanított munkás) felvételével 249 főre emeli. Az elektronikai iparban (elektronikai áramköri kártyák gyártása) tevékenykedik a megye legnagyobb létszámot, 3115 főt foglalkoztató munkáltatója. A hatvani székhelyű cég tájékoztatása szerint jövő évben 300 fővel szeretnék növelni a fizikai állományukat, a szellemi dolgozók létszámát pedig 400 fővel fogják megerősíteni. A létszámbővítés teljes egészében 2013-ban valósulhat meg, mivel 2012. IV. negyedévben nem változott foglalkoztatottaik száma. A 100 főt meghaladó szakmunkás, technikus és mérnök felvétel realizálása tekintetében kissé szkeptikusak vagyunk, mivel a cég hagyományos foglalkoztatási körzetében (a hatvani kistérségen kívül a gyöngyösi kistérség, valamint a szomszédos pest megyei és jász-nagykunszolnok megyei települések) nem biztos, hogy rendelkezésre áll ilyen volumenű magasan kvalifikált szakember, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a felsőfokú végzettségűeknél általában a német és/vagy az angol nyelvtudás is felvételi kritérium. A legnagyobb volumenű létszámcsökkenés a villamos energia iparban tevékenykedő Zrt hajtja végre. 2012. IV. negyedéve során 2250 főről 2220 főre csökkent létszáma, többek között 16 fő szilárdásvány kitermelőnek szűnt meg a munkaviszonya. 2013. szeptember 30-ig 2066 főre kívánják redukálni alkalmazottaik számát. A törvényi szabályozás kritériumainak megfelelő létszámleépítés nem valósul meg, a határozott idejű szerződéssel alkalmazott fizikai állományú szak- és betanított munkások munkaviszonya fog több lépcsőben megszűnni. Eger, 2012. december 21.

15


2012. IV. negyedév

Módszertani leírás

1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés, amely 2005 közepétől országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel a különböző területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése.

2. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg  az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt);  aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán;  rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak:  a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;  a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;  az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

16


2012. IV. negyedév

3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 4. TEÁOR’08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: Ágazat betűjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-U

TEÁOR’08 Ágazat megnevezése Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás

17

Rövidített változat Ágazat megnevezése Mezőgazdaság

Ipar

Gazdasági szolgáltatások

Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolgáltatások

A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei IV. negyedév

Recommend Documents