Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei 2014. I. negyedév
A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200
Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására
150 100 50 0 -50 2014.03.31
2014.12.31
Eger, 2014. március
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
1. BEVEZETÉS 2014. januárban harmincnegyedik alkalommal kértek a Heves megye területén mőködı kirendeltségek munkatársai információkat körzetük jelentısebb foglalkoztatói létszámáról, valamint az elkövetkezı három, illetve tizenkét hónap munkaerı-gazdálkodási terveirıl. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés elsıdleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a területileg illetékes kirendeltségek közötti munkakapcsolat erısítése: a cégek várható munkaerı-keresletére történı gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielıbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenő saját adatgyőjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés 2014. január hónapban zajlott. A kérdıívben a munkáltatók a 2013. december 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkezı adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 406 fıs, 1,9%os mérsékelt ütemő létszámnövekedéssel, egy évre elıretekintve hasonló mértékő, 340 fıs, 1,6%-os létszámbıvüléssel számolnak a válaszoló heves megyei munkáltatók. 2. HEVES MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAERİ-PIACI HELYZETE Heves megye lakónépessége 2013 január 1-én 306,3 ezer fı volt, az ország népességének 3,1%a. A megyében 9 város és 112 közigazgatásilag önálló község található, a 9 város közül 7 egyegy kistérség központja. A lakónépesség 46%-a városban, 54%-a községben él. A megye településhálózata igen változatos. Az északi részén – mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny létszámú, 1000 fı alatti települések sokaságát találjuk. Nagyváros nincs a térségben; az itt elterülı két kistérség központja, a 2,5 ezer fı lakosú Pétervására és a 3 ezer lelket számláló Bélapátfalva. A térség népességeltartó ereje elegendı munkahely hiányában kicsi. Magas az idıskorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelentıs a munkanélküliség. A közmővekkel való ellátottság kedvezıtlen. A mikrovállalkozások nagy része erdıgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységet folytat. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják idıszakosan közfoglalkoztatás keretében. A megye középsı, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevı községek átlagos lélekszáma 2.000 fı. Fejlıdésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elısegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági elırelépésében az M3 autópálya jelenıs húzóerıt képvisel, hiszen a fıvárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bıvebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közmőellátottság színvonala is kiemelkedıen e sávban a legjobb. A megyében Eger a legjelentısebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentıs az idegenforgalom. Megyeszékhelyi funkcióiból 2
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és felsıfokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelı infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergia-termelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer fı, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedı. A mezıgazdaságban jelentıs a szılı és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar megtelepedése elsısorban Hatvanban tapasztalható. Az ipari parkban megjelent a nyugati és a távol-keleti tıke, az elmúlt 15 évben számos üzem települt be, amelyek összesen közel 5 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzet munkáltatói elsısorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti jármő alkatrész gyártás és a híradástechnikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye középsı sávjától dél felé haladva ismét kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek (átlagos lélekszámuk 1600 fı) találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. Hagyományosan a kedvezı termıhelyi adottságok alapján gazdálkodó mezıgazdaság volt a fı foglalkoztató. A legnagyobb létszámot a mezıgazdasági nagyüzemek foglalkoztatták, melyek a rendszerváltást követıen termıterületeik és melléküzemágaik nagy részét elveszítve létszámukat is jelentısen leépítették. A mezıgazdaság továbbra is jelentıs ágazat a körzetben, bár a tulajdonosi szerkezet ebben az ágazatban jelentısen átalakult az utóbbi 20 évben. A szövetkezetek megszőnése után magángazdaságok, családi vállalkozások mőködnek tovább, a korábbinál sokkal kisebb létszámot – sok esetben csak szezonálisan – foglalkoztatva. Az alapvetıen mezıgazdasági adottságú települések gazdaságai a kedvezı lehetıséget kihasználva folytatják tevékenységüket. Ennek köszönhetıen a szántóföldi növénytermesztés mellett hagyománya van a térségben a dinnye- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthetı, az M3-as autópálya nyugat-keleti irányban szeli át. A Hevesi kistérség jellemzıje, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az idıskorú is, így e körzet eltartottsági rátája a megyei átlagnál jóval magasabb. Kevés a munkahely, fıként az iparban, ebbıl fakadóan magas a munkanélküliség. Az elhelyezkedést nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzető roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. A megye gazdaságát 2013. évben változó irányú elmozdulás jellemezte, melyet az alábbiakban összegezhetünk: Heves megye ipari termelése 2013. I-III. negyedévben – a több mint 4 fıt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján – 640 milliárd forintot tett ki, mely az elızı évhez képest összehasonlító áron 6%-os növekedést jelentett (országosan a termelés volumene 0,1%kal nıtt) Egy lakosra a megyében 2 089 ezer forint termelési érték jutott, ez az országosnál 18%kal magasabb. A megyei székhelyő, legalább 50 fıt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése 2012. I-III. negyedévhez képest 9%-kal nıtt, az elıállított ipari produktum értéke 590 milliárd forintot ért el. A Heves megyei ipar mutatóit meghatározó, a termelési érték háromnegyedét elıállító és értékesítésének 95%-át exportból realizáló gépipar termelése 7%-kal emelkedett. Az építıipari termelés volumene – a legalább 5 fıt foglalkoztató Heves megyei székhelyő építıipari vállalkozások adatai alapján – 2013. I-III. negyedévben 29%-kal haladta meg a rendkívül alacsony szintő bázist. Az építıipari vállalkozások a vizsgált idıszakban 15,5 milliárd forint termelési értéket állítottak elı, mely egy lakosra vetítve 50,6 ezer forintot tett ki. A mutató értéke 60%-a az országos átlagnak. Heves megye idegenforgalma 2013. I-III. negyedévben bıvült 2012. azonos idıszakához képest. A megye kereskedelmi szálláshelyei 17%-kal több (345 ezer) vendéget fogadtak, összesen 813 ezer vendégéjszakára, mely 16%-os bıvülést jelentett. 3
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
A heves megyei székhellyel mőködı gazdasági szervezetek 2013. I-III. negyedévben 42,4 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglévık fejlesztésére, folyó áron 17%-kal többet, mint 2012-azonos idıszakában. Egy lakosra 138 ezer forint beruházási érték jutott, mely az országos 59%-a. A legalább 5 fıt foglalkoztató heves megyei székhelyő vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és a társadalombiztosítási intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél 2013. I-III. negyedévben átlagosan 58,1 fıt foglalkoztattak, 1,3%-kal, mintegy 800 fıvel kevesebbet, mint 2012. I-III. negyedévben. Az alkalmazottak 65%-át foglalkoztató versenyszférában 1,2%-kal csökkent, a költségvetési szférában a közfoglalkoztatásban résztvevık számának emelkedése következtében nıtt a foglalkoztatottak száma. Az alkalmazásban állók 60%-át kitevı fizikai (34,9 ezer fı) száma 1,5%-kal és 40%-át képviselı szellemi foglakozásúak (23,2 ezer fı) száma 0,5%-kal csökkent. A KSH munkaerı-felmérése alapján Heves megyében 2013. III. negyedévben a 15-74 éves népességbıl 125,5 ezer fı volt gazdaságilag aktív, közülük 111,5 ezer fı foglalkoztatottként, 14,0 ezer fı munkanélküliként jelent meg a munkaerı-piacon. Egy év alatt 22%-kal, mintegy 4 ezer fıvel csökkent a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottaké pedig 4,3%-kal, mintegy 4,6 ezer fıvel nıtt. A megyében a foglalkoztatási arány 48,3%, a munkanélküliségi ráta 11,1%, az országos átlagnál (52,3% illetve 9,8%) továbbra is kedvezıtlenebb. A nyilvántartott álláskeresık számának és összetételének alakulása Heves megyében 2013. évben havonta átlagosan 19 646 álláskeresıt tartottunk nyilván. Az átlagos létszám a tavalyi szint alatt alakult, 1 105 fıvel, 5,3%-kal volt kevesebb, mint a 20 751 fıs 2012. január december havi átlagos létszám. A csökkenés intenzitása az országos átlaghoz (5,6%) hasonló.
Az álláskeresık számának havonkénti alakulása 2013. elsı tíz hónapjában az elızı években tapasztalt szezonális ingadozást követte: I. negyedévben magas, 23-24 ezer fıs létszám, amely a II. negyedévtıl a közfoglalkoztatás és a szezonális konjunktúra munkaerı-kereslet növelı hatására folyamatosan csökken, a III. negyedévben pedig ezen a viszonylag alacsony 18-19 ezer fıs szinten alakul. A IV. negyedévben azonban a téli közfoglalkoztatás hatására korábban nem tapasztalt mértékő nyilvántartott álláskeresı létszámzuhanás következett be, az év végi zárólétszám 13,9 ezer fıvolt, 33%-kal 6,9 ezer fıvel kevesebb, mint egy évvel korábban. Álláskeresık számának alakulása Heves megyében 2010. január-2013.december 24000 20000 16000 12000 8000 4000
2010
2011
2012
c de
v no
t ok
t ep sz
g au
jú l
jú n
áj m
r áp
ár c m
br fe
ja n
.
0
2013
2013. évben az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva a megyében mőködı hat kirendeltség közül az egri, a pétervásárai és hevesi körzetben jelentısen 7-8%-kal, a gyöngyösi kistérségben 4
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
5,5%-kal, a füzesabonyi és a hatvani kirendeltség körzetében kisebb arányban, 2,2%-kal illetve 2,0%-kal csökkent a regisztrált álláskeresık átlagos száma.
Az álláskeresık száma és változása az elızı évhez viszonyítva Az álláskeresık Körzet száma (fı) 2013. év átlaga
számának változása az elızı évhez képest (fı)
(%)
Eger 5485 -472 -7,9 Gyöngyös 3875 -224 -5,5 Hatvan 2729 -56 -2,0 Heves 3623 -281 -7,2 Füzesabony 2453 52 2,2 Pétervására 1481 -125 -7,8 Heves megye 19646 -1105 -5,3 Országosan 527624 -31479 -5,6 Forrás: *A nemzetgazdaság munkaerımérlege, 2012.01.01. (KSH),
Az álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népességhez* 2012.. 2013.. (%)
(%)
13,9 12,7 12,1 29,1 18,9 20,1 15,7 12,6
12,9 12,1 11,9 27,2 19,5 18,7 15,0 11,9
A nyilvántartott álláskeresık létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 15,0%-os, az országos átlagot 3,1%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezınyben foglal helyet. Az egyes körzetek közti különbségek is jelentısek. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi és az egri körzetben 12 és 13% között alakul, Heves körzetében a 27%-os, Pétervására és Füzesabony térségében a 18-19%-os arányt is eléri. A nyilvántartott álláskeresık 45,2%-a (8 876 fı) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségő volt. Számuk 273 fıvel, 3%-kal csökkent, az összes álláskeresın belüli részarányuk 1,1%-ponttal nıtt egy év alatt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresık aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 61,9%, de a füzesabonyi (54,4%) és a pétervásárai (51,3%) körzetben is meghaladja az 50%-ot. Az év folyamán 692 fıvel, 6,5%-kal csökkent a középfokú végzettségő álláskeresık száma a megyében. 2013. évben havi átlagban 9 894 fı volt a számuk, az összes álláskeresı 50,4%-a, részarányuk 0,9%ponttal csökkent egy év alatt. Közülük a középiskolában tanultak száma 6.5%-kal, a szakmunkás képzıben végzetteké 6.6%kal lett kevesebb. A diplomás álláskeresık száma átlagosan 875 fı volt 2013. évben a megyében, 139 fıvel csökkent egy év alatt, az összes álláskeresık közötti részesedésük 4,9%-ról 4,5%-ra esett vissza. A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskeresı ügyfelek számát tekintve egy év alatt 15,5%-os (841 fıs) növekedés mérhetı. 2013. évben 6 277 fı (az összes álláskeresı 32%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. Az ún. tartósan munkanélküliek aránya az alacsony iskolai végzettségőek körében magasabb, de a közfoglalkoztatás nyilvántartási idıt megszakító hatása folytán a területi eltérések kevésbé markánsak: a legmagasabb a tartós munkanélküliek összes álláskeresın belüli aránya a hevesi kistérségben, 37% és a legalacsonyabb a hatvani körzetben, 24%.
5
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
Nyivántartott álláskeresık átlaglétszámának változása és összetétele Megnevezés Férfi Nı Segédmunkás Betanított munkás Szakmunkás Fizikai együtt Szellemi 25 év és alatta 26 - 50 év 50 év felett 8 általános és kevesebb Szakiskola, szakmunkásképzı Gimnázium, szakközépiskola, technikum Felsıfokú 1-3 hónap megszakítás 4-6 hónap nélkül 7-12 hónap nyilvántartott 13-24 hónap álláskeresı > 24 hónap Összesen
Létszám változása % Nyilvántartott álláskeresık száma (fı) megoszlása (%) 2011 2012 2013 2011 2012 2013 2012/2011 2013/2012 52,1 50,2 51,8 -6,4 -2,2 11128 10415 10186 47,9 49,8 48,2 1,0 -8,5 10233 10337 9460 25,3 25,3 25,7 -3,0 -3,7 5406 5243 5047 26,4 27,5 28,7 1,4 -1,3 5637 5716 5639 33,2 32,6 32,0 -4,7 -7,0 7098 6764 6288 84,9 85,4 86,4 -2,3 -4,2 18141 17722 16974 14,9 14,5 13,5 -5,4 -11,7 3180 3007 2656 18,3 18,6 18,5 -1,1 -5,9 3901 3857 3630 63,1 61,1 59,4 -5,9 -8,1 13485 12689 11663 18,6 20,3 22,2 5,8 3,5 3975 4205 4353 43,9 44,1 45,2 -2,4 -3,0 9377 9149 8876 28,9 28,4 28,1 -4,3 -6,6 6167 5900 5513 4779
4686
4381
22,4
22,6
22,3
-1,9
-6,5
1037 6761 4500 4502 3559 2039 21361
1014 6394 4033 4888 3452 1984 20751
875 6079 3485 3806 3784 2493 19646
4,9 31,7 21,1 21,1 16,7 9,5 100,0
4,9 30,8 19,4 23,6 16,6 9,6 100,0
4,5 30,9 17,7 19,4 19,3 12,7 100,0
-2,2 -5,4 -10,4 8,6 -3,0 -2,7 -2,9
-13,7 -4,9 -13,6 -22,1 9,6 25,6 -5,3
A szervezetünk által folyósított álláskeresési ellátásokra (álláskeresık járadéka, valamint segélye) átlagosan 1 941 fı volt jogosult. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest 329 fıvel, 14,5%-kal esett vissza számuk. A regisztrált álláskeresıkön belüli arányuk a 2012. évi 10,9%-ról 9,9%-ra csökkent. Álláskeresık összetétele ellátásra jogosultság szerint Létszám változása % Nyilvántartott álláskeresık Ellátás típusa száma (fı) megoszlása (%) 2011 2012 2013 2011 2012 2013 2012/2011 2013/2012 25,5 10,9 9,9 -58,3 -14,5 munkanélküli járadék, segély 5450 2270 1941 foglalkoztatás helyettesítı 7817 8401 36,6 40,5 7,5 7879 40,1 -6,2 támogatás 37,9 48,6 50,0 24,5 -2,5 ellátás nélkül 8094 10080 9826 100,0 -2,9 -5,3 Összesen 21361 20751 19646 100,0 100,0
A foglalkoztatást helyettesítı támogatásra jogosultak közül 2013 évben átlagosan. 7879 fı regisztrált álláskeresı szerepelt kirendeltségeink nyilvántartásában. Számuk az egy évvel korábbitól 522 fıvel, 6,2%-kal elmarad. A regisztrált álláskeresıkön belüli arányuk a 2012. évi 40,5%-ról 40,1%-ra csökkent. A nyilvántartott álláskeresık iránti kereslet 2013. évben a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen 24 873 álláshelyre vonatkozó munkaerıigény-bejelentés érkezett, 38,6%-kal, 9 595-tel több, mint 2012-ben. Az év folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 83%-a (20 585 állás) támogatott álláshely volt, 17%-a (4 288 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma a bázishoz. képest csaknem duplájára, 10 254 6
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
fıvel, 99,3%-kal nıtt. A növekedést teljes egészében a közfoglalkoztatás keretében betölthetı állások számának 109,2%-os, 9 733 fıs (8 908-rol 18 641-re) nagyarányú növekedése okozta. A támogatáshoz nem kötött új létszámigények száma 2013. évben 4 288 fı volt, az egy évvel korábbi állásbejelentések volumenéhez képest 13,3%-os, 659 fıs csökkenés tapasztalható. A legtöbb támogatást nem igénylı álláshely bejelentést a gyöngyösi (1 457 fı), az egri (1 221 fı) és a hatvani (961 fı) kirendeltségen regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 85%-át a három kedvezıbb munkaerı-piaci helyzető körzet központjában jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 649 fıre vonatkozó támogatás nélküli munkaerıigényt regisztrálhattunk 2013. évben. A nem támogatott munkaerıigények 22%-át feldolgozóipari vállalkozások, 17%-át munkaerı kölcsönzı cégek, 14%-át kereskedelemmel foglalkozó munkáltatók jelentették be. A 2013. évben bejelentett 4 288 nem támogatott álláshely 19%-a (816 munkahely) segédmunkás munkakör volt, 20% (854 fı) betanított fizikai munkással és 39% (1 657 fı) szakképzett fizikai munkással betölthetı munkára irányult, további 19%-a (824 fı) szellemi munkakörre vonatkozott.135 fı volt a fegyveres erık munkaerı-igénye. A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 854 fı feldolgozóipari gépkezelı, összeszerelı (Hatvan 429 fı, Gyöngyös 325 fı), 543 fı kereskedelmi, vendéglátó ipari szakmunkás (Eger 213 fı, Gyöngyös 212 fı), 335 fı jármővezetı, mobil gép-kezelı (Hatvan 132 fı, Gyöngyös 93 fı, Eger 63 fı), 229 fı építıipari szakmunkás (Eger 124 fı, Gyöngyös 57 fı) és 221 fı fém- és villamos ipari szakmunkás (Gyöngyös 121 fı, Eger 77 fı). A havi új állásajánlatok összességét (támogatott, nem támogatott együtt) tekintve, a munkaerıigények 68%-a (17 065 fı) szakképzetlen segédmunkás munkakörre vonatkozott, az állásbejelentések 5%-a (1304 fı) betanított jellegő munkát (gépkezelık, összeszerelık) igényelt. A szakképzett dolgozók iránti 3 973 fıs (16%) kereslet a megyében leggyakrabban bolti eladó 428 fı, tehergépkocsi-vezetı 231 fı, ipari gép karbantartó 151 fı, pultos 122 fı, kımőves 119 fı, szakács 104 fı, festı és mázoló 104 fı, lakatos 95 fı, pék 75 fı, vagyonır 61 fı, épületgondnok 67 fı, villanyszerelı 60 fı, hegesztı, lángvágó 60 fı, vezeték és csıhálózat szerelı 51 fı, földmunkagép kezelıje 45 fı, targonca-vezetı 43 fı, pincér 43 fı, forgácsoló 36 fı, szabó, varró és nyomdász, 35-35 fı, húsfeldolgozó 33 fı, ács 29 fı, fodrász 28 fı, bútorasztalos 27 fı szakmákban képzettek foglalkoztatására irányult. A szellemi munkakör betöltésére szóló mintegy 2 622 fı (11%) ajánlatból a leggyakrabban keresett foglalkozások: irodai adminisztrátor, írnok 460 fı, szociális segítı 194 fı, gyermekfelügyelı, dajka 72 fı, adatrögzítı 70 fı, építıipari szakmai irányító, felügyelı 53 fı, kereskedelmi ügyintézı 52 fı, könyvelı 46 fı, minıségbiztosítási technikus 43 fı, szociális gondozó, szakgondozó 37 fı, számviteli ügyintézı 34 fı, ápoló, szakápoló 31 fı, recepciós 28 fı és biztosítási ügynök 25 fı.
7
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
3.
2014. I. negyedév
A 2013. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBİL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK
A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés kérdıíve rövid, mindössze öt kérdéscsoportot tartalmaz, amelyet minden negyedév elsı napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Elsı kérdésünk a felméréskori létszámra vonatkozik. A második kérdésünkkel a tárgy negyedévben várható munkakörönkénti felvételrıl és kibocsátásról kérünk információt, és a 3 hónap múlva várható statisztikai állományi létszámot is itt kell feltüntetni. A negyedik kérdés az 1 év múlva várható létszámot tudakolja meg. Az utolsó kérdés negyedévrıl negyedévre változik, ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy a munkáltatók mely forrásokból elégítik ki munkaerı-igényeiket. Az 34. alkalommal lebonyolított, minden kistérségre kiterjesztett negyedéves munkaerıgazdálkodási felmérésbe (NMF) 376 céget vontak be kirendeltségeink, ami a megyében regisztrált szervezetek 1%-át jelentette. Mintánkban a 4 fı alatti kisvállalkozástól a 2 ezer fıt foglalkoztató társas vállalkozásig szerepelnek a cégek. A piaci szféra társas és egyéni vállalkozásai a legfıbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid idın belül tükrözıdnek a létszámgazdálkodásukban. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak száma nem éri el a minta egytizedét. A megyében regisztrált szervezetek 1%-ától kapott adatokkal a foglalkoztatottak 20%-áról nyertünk információt, az alkalmazásban állóknál (4 fınél többet foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervek létszámhatártól függetlenül) ez az arány 37%. A felmérésben szereplıknél foglalkoztatottak között feldolgozóiparban a dolgozók aránya 45% (12 467 fı), miközben a gazdaság egészét tekintve 30%-ra becsülhetı az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya. A vízellátás, a villamos energia ipar, a szállítás, hírközlés, valamint a kereskedelem szintén felülreprezentált. Ezekben az ágazatokban ugyanis több nagy létszámot foglalkoztató vállalkozás található, és arra törekedtünk, hogy a nagyobb foglalkoztatók döntı többsége bekerüljön a mintába. A 2013. IV. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág* Mezıgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátás Vízellátás Építıipar Kereskedelem Szállítás Szálláshely-szolgáltatás Egyéb gazdasági szolgáltatások Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb személyi szolgáltatások Összesen
Alkalmazásban állók 2013. I-III. negyedévben Száma, fı 1 868 96 17 653
Megoszlása, %
3,2 0,2 30,4 4,0 1,8 4,2 7,6 5,1 3,2 5,9 8,2 11,3 13,2 1,7 100,0
2 348 1 046 2 411 4 396 2 976 1 858
3 425 4 754 6 541 7 684
1 008 58 063
8
Az NMF-ben szereplıknél foglalkoztatottak 2013. december 31-én Száma, fı 978 4 9657 2222 797 501 2773 1442 422 785 52 296 1647 128 21704
Megoszlása, %
4,5 0,0 44,5 10,2 3,7 2,3 12,8 6,6 1,9 3,6 0,2 1,4 7,6 0,6 100,0
Reprezentációs arány %
52,4 4,2 54,7 94,6 76,2 20,8 63,1 48,5 22,7 22,9 1,1 4,5 21,4 12,7 37,4
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
A felmérésbe bevont 376 munkáltatónál 2013. IV negyedév végén 21 704 fı állt alkalmazásban. A mintában szereplı cégek válaszai szerint 2014. I. negyedévben összesen 406 fıvel, 1,9%-kal nı a foglalkoztatottak száma. Az éves idıhorizonton hasonló a helyzet, 2014. december 31ig 340 fıvel, 1,6%-kal nı a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatott létszám.
A válaszadó munkáltatók létszámváltozásának iránya Létszámváltozás iránya
Microvállalkozás (<10 fı)
Kisvállalkozás (10<=&<50 fı)
Középvállalkozás (50<=&<250 fı)
Nagyvállalat (250 fı<=)
Összesen db %
2013.12. 31. és 2014. 03. 31. között Csökkenés
3
12
13
4
32
8,5
Növekedes
21
27
25
6
79
21,0
Változatlan
121
96
41
7
265
70,5
Összesen
145
135
79
17
376
100,0
2013. 12. 31. és 2014. 12. 31. között Csökkenés
5
15
13
3
36
9,6
Növekedes
27
36
30
6
99
26,3
Változatlan
113
84
36
8
241
64,1
Összesen
145
135
79
17
376
100,0
A 376 munkáltató 21%-a tervezi növelni foglalkoztatottai számát 2014. I. negyedévben, 8,5%-a létszámcsökkenést vár, döntı többségük (70,5%) változatlan létszámmal számol. Éves horizonton a munkáltatók 64%-ánál nem változna a létszám, ez nem jelenti azt, hogy intenzívebb lesz a fluktuáció, a változatlan létszámot elırejelzık 6,5%pontos arányszám visszaesését az okozza, hogy néhány 3 hónapos idıtávon változatlan létszámot jelzı cég létszáma 1-2 fıs, nagyon ritkán 10-20 fıs változását tervezi az azt követı 9 hónap során. Valójában 270 munkáltató (a minta 72%-a) ugyanazt a létszámot tüntette fel 2014. 03. 31.-án és 2014. 12. 31én. Részben a fenti folyamatoknak köszönhetı, hogy a 3 és a 12 hónapos idıtávon várt létszámváltozás üteme (+1,9% illetve +1,6% jelentısen nem tér el egymástól).
Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a Feldolgozó-iparban (3 hónap múlva 227 fıvel, 12 hónap múlva 271 fıvel), ezen belül a Gépiparban (71 illetve 84 fıvel), a Fa- és papíriparban mindkét idıtávon 60 fıvel, a Fémalapanyag-iparban (44 illetve 69 fıvel) és az Élelmiszeriparban (46 illetve 47 fıvel) nı a legnagyobb mértékben a létszám. A Szállítás, hírközlés, raktározás ágazat munkáltatói az I. negyedévben 113 fıs, 12 hónapos idıtávon 175 fıs létszámbıvítést terveznek, de ennek a legnagyobb részben kamionsofır felvételben tárgyiasulandó létszámnövelésnek a belföldi munkaerıvel való kielégítése nem tőnik reálisnak. A Villamos energia ellátás ágazatban éves szinten 24 fıvel, a Mezı- és erdıgazdaságban 48 fıvel, a Kereskedelemben 80 fıvel esik vissza a foglalkoztatás.
9
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
Létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint 2013. 12. 31.-2014. 12. 31. Nemzetgazdasági ág Mezı- és erdıgazdaság Bányászat Feldolgozóipar - Élelmiszeripar - Textília, ruházat gyártása - Fa- és papíripar - Gumi-, mőanyag és nemfém ásványi termék gyártása - Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása - Gép- és mőszeripar - Egyéb feldolgozó-ipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátásl Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolg. Heves megye
2013. 12.31.
2014. 03.31.
Változás fı %
2014. 12.31.
Változás fı %
978 4 9657 1350 324 911 513
970 4 9884 1396 330 971 513
-8 0 227 46 6 60 0
-0,8 0,0 2,4 3,4 1,9 6,6 0,0
930 4 9928 1397 330 971 518
-48 0
-4,9 0,0
271 47 6 60 5
2,8 3,5 1,9 6,6 1,0
2646
2690
44
1,7
2715
69
2,6
3419 494 2222
3490 494 2217
71 0 -5
2,1 0,0 -0,2
3503 494 2196
84 0
2,5 0,0
-26
-1,2
797
798
1
0,1
809
12
1,5
501 2773 1442 422
557 2781 1555 427
56 8 113 5
11,2 0,3 7,8 1,2
526 2693 1617 412
25 -80 175 -10
5,0 -2,9 12,1 -2,4
785 52 296 1647
785 52 295 1652
0 0 -1 5
1 0,0 -0,3 0,3
787 52 298 1653
2 0 2 6
4,0 0,0 0,7 0,4
128 21704
133 22110
5 406
7 1,9
139 22044
11 340
14,8 1,6
A legalább 250 fıt foglalkoztató nagyvállalatoknál tapasztaljuk az összes létszámbıvülés 70%át, 237 fıt A többi vállalati méret kategóriában a változás abszolút számban egy nagyságrenddel kisebb. Létszámváltozás vállalati méret szerint 2013. 12. 31.-2014. 12. 31. Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Jelenlegi Létszámnagyságlétszám Változás Változás kategória Fı Fı (fı) Fı % Fı % Mikro (0-9 fı) Kis (10-49 fı) Közepes (50-249 fı) Nagy (249 fı felett) Összesen
591 3124 8319 9670 21704
631 3177 8431 9871 22110
40 53 112 201 406
6,8 1,7 1,3 2,1 1,9
641 3074 8422 9907 22044
50 -50 103 237 340
8,5 -1,6 1,2 2,5 1,6
A százalékos változást tekintve a mintába bekerült mikro-vállalkozások létszámbıvítése a legnagyobb arányú a 3 hónapos (6,8%) és az 1 éves idıtávon (8,6%) egyaránt. Abszolút számban azonban ez csak 50 fı bıvülést jelent. A minta kicsi mérete miatt sem gondolhatjuk azt, hogy a több mint tízezer heves megyei mikro-vállalkozás hasonló ütemben fogja növelni létszámát. A prognózisokba való bekerülés (és bennmaradás) sajnos nem véletlenszerő kiválasztással történik. A nagyvállalkozásoknál a teljes körőségre törekszünk, a minél szélesebb körő információ megszerzése érdekében, a kicsiknél pedig a kialakult munkakapcsolat biztosítja az adatlap kitöltését. A munkaügyi kirendeltséggel hosszabb távon együttmőködı kisvállalkozások pedig sok esetben támogatásunkkal folyamatosan bıvítik létszámukat.
10
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
Létszámváltozás területi bontásban 2013. 12. 31.-2014. 12. 31. Kirendeltség körzete Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Heves megye
2013. 12.31.
2014. 03. 31.
6162 8596 3062 1069 1762 1053 21704
Változás fı
6333 8678 3166 1098 1769 1066 22110
2014. 12 31.
% 171 82 104 29 7 13 406
2,8 1,0 3,4 2,7 0,4 1,2 1,9
Változás fı
6368 8547 3202 1093 1777 1057 22044
% 206 -49 140 24 15 4 340
3,3 -0,6 4,6 2,2 0,9 0,4 1,6
Kistérségenként tekintve a hatvani körzetben (104 fı illetve 140 fı) és az egri körzetben (171 fı illetve 206 fı) várható a legnagyobb arányú létszámbıvülés, míg a gyöngyösi körzet munkáltatói éves szinten pedig 49 fıs létszámfogyást jeleznek elıre. A többi körzetben a létszám szinten tartását figyelhetjük meg. Az összevont adatoknál részletesebb információt nyújt a 2014. I. negyedévi munkaerı-kereslet alakulásáról a foglalkozási fıcsoportonkénti várható felvételek és munkaviszony megszőnések elemzése. A legnagyobb volumenő a várható létszámbıvülés a Szakképzettséget nem igénylı, egyszerő foglalkozásokban 195 fı felvétel (Eger 114 fı Gyöngyös 42 fı és Hatvan 15 fı) mellett 52 fı (Eger 19 fı, Gyöngyös 15 fı és Heves 7 fı) munkaviszony megszőnést prognosztizálnak, azaz a segédmunka iránti kereslet nı. A Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık körében, 197 fı felvétel (Hatvan 114 fı és Gyöngyös 42 fı) mellett 73 fı (Hatvan 36 fı és Gyöngyös 32 fı) munkaviszony megszőnést prognosztizálnak, a +124 fıs egyenlegbıl azonban +113 fıt a tehergépkocsi-vezetı, kamionsofır iránti igény reprezentál, tehát a gépkezelık, összeszerelık iránti kereslet stagnál. Az ipari, építıipari szakmákban a felvételek száma (114 fı, ebbıl Gyöngyös 53 fı, Eger 25 fı) szintén meghaladja a munkaviszony megszőnésekét (38 fı, ebbıl Eger 12 fı, Gyöngyös 9 fı), tehát az ipari szakmunkások iránti kereslet kis mértékben nı a vizsgált munkaáltatói körben. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások iránti kereslet egyedül az egri körzetben jelentıs, itt 25 fı felvétel mellett 1 fı munkaviszony megszőnésrıl számoltak be az érintett munkáltatók. 2014. I. negyedévben várható létszámmozgások (fı) Foglalkozási fıcsoportok
Eger
Gazdasági, igazgatási, érdek-képv.-i vezetık, Belépık törvényhozók Kilépık
Gyöngyös 1
Hatvan Heves Füzesa Péter- Heves bony vására megye 3
1
2
1
2
2
8
1
5
0
Felsıfokú képzettség önálló alkalm. igénylı foglalkozások
Belépık
13
9
4
0
10 26
Kilépık
2
6
3
1
12
Egyéb felsıfokú vagy középfokú képz.-et igénylı fogl.-ok
Belépık
7
15
1
6
5
0
34
Kilépık
5
16
0
2
2
1
26
Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások
Belépık
8
7
3
3
Kilépık
4
6
0
0
Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások
Belépık
25
9
7
1
4
1
47
Kilépık
1
8
2
1
4
0
16
21 10
Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások
Belépık
0
2
2
Kilépık
1
1
1
Ipari és építıipari foglalkozások
Belépık
25
53
9
17
6
4
114
Kilépık
12
9
2
9
5
1
38 197
Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık
4 3
Belépık
23
42
114
8
5
5
Kilépık
1
32
36
1
2
1
73
Belépık
114
42
15
7
9
8
195
Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások
Kilépık
19
15
7
1
9
1
52
Összesen
Belépık
216
180
154
46
32
18
646
Kilépık
45
98
50
17
25
5
240
11
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
Foglalkozásonként, szakmánként tekintve a várható létszámmozgásokat, azt láthatjuk, hogy segédmunkások (egyszerő ipari, szállítási, szolgáltatási foglalkozások) iránti igény a leggyakoribb. A betanított munkások (termék összeszerelık, gépkezelık) iránti igény az elızı negyedévhez képest visszaesett, a felvételek száma nem haladja meg a munkaviszony megszőnések gyakoriságát. A minden negyedévben a legnagyobb volumenő fluktuációt mutató tehergépkocsi-vezetı, kamionsofır munkakörben ezúttal 113 fıs felvételi többletet jeleztek elıre a munkáltatók. A legkeresettebb szakma továbbra a villamos gépek mőszerésze, a lakatos és a hegesztı. A kiskereskedelmi eladó, és a pék szakmunkások iránti kereslet is minden negyedévben stabil. A téli szezon végén a kımővesek iránti igény ismét pozitív. A szellemi foglalkozások közül a vagyonır, a gépészmérnök, a minıségbiztosítási technikus végzettségőek iránti többletkereslet a legjelentısebb.
2014. I. negyedévben várható létszámmozgás szakmák, foglalkozások szerint belépı fı
Megnevezés Tehergépkocsi-vezetı, kamionsofır
kilépı fı
egyenleg
135
-22
113
123
-12
111
Vezeték- és csıhálózat-szerelı (víz, gáz, főtés)
25
-1
24
Lakatos
29
-5
24
Vagyonır, testır
22
-1
21
Hegesztı, lángvágó
14
-2
12
Egyéb egyszerő építıipari foglalkozású
12
-1
11
Egyéb, máshova nem sorolható egyszerő szolgáltatási fogl.
11
-1
10
Rakodómunkás
15
-5
10
Kımőves
8
0
8
Gépészmérnök
7
0
7
Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztı, -elemzı
7
0
7
Villamos gépek és készülékek mőszerésze, javítója
8
-1
7
Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelıje
8
-1
7
Minıségbiztosítási technikus
8
-2
6
Pék, édesiparitermék-gyártó
7
-1
6
Földmunkagép és hasonló könnyő- és nehézgép kezelıje
6
0
6
Egyéb termék-összeszerelı
6
0
5
Portás, telepır, egyszerő ır
6
-1
5
Általános irodai adminisztrátor
7
-4
3
Egyéb számviteli foglalkozású
3
0
3
14
-11
3
Pincér
3
0
3
Egyszerő erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású
3
0
3
13
-10
3
4
-7
-3
Egyszerő ipari foglalkozású
Bolti eladó
Intézményi takarító és kisegítı Ápoló, szakápoló Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építıipari foglalkozás
0
-3
-3
Gépjármő- és motorkarbantartó, -javító
5
-8
-3
Egyszerő mezıgazdasági foglalkozású
1
-9
-8
24
-33
-9
Fémmegmunkáló, felületkezelı gép kezelıje
12
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
4. A MUNKÁLTATÓK VÉLEMÉNYE A PÁLYAKEZDİK FOGLALKOZTATÁSÁRÓL A 2014. januári adatlap utolsó. (minden negyedévben változó) kérdése arra vonatkozott, hogy a munkáltatóknak miért éri meg, vagy miért nem érdemes pályakezdıt alkalmazni. A számszerő eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Válaszok száma Az állam számos támogatást nyújt Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerı A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Tapasztalatlanságukból adódóan lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük Betanításuk sok idıt vesz el Hosszú távon nem lehet rájuk számítani Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát
Bejelölt válaszok aránya(%)
Összes válaszoló
236
63
376
144
38
376
103
27
376
88
23
376
19
5
376
43
11
376
22
6
376
59
16
376
76
20
376
71
19
376
A „pro” érveket a válaszadók 5-63%-a jelölte be, a „kontra” érveket 6-20%-uk. Azaz kb. háromszor annyi munkáltató viszonyul pozitívan a jelenlegi gazdasági környezetben a pályakezdık alkalmazásához, mint amennyi ellene érvel. Tehát a munkáltatók többsége nyitott a fiatalok alkalmazása iránt. Az anyagi elınyök, a költségtakarékosság oldaláról közelítve tartja hasznosnak foglalkoztatásukat a válaszolók 63%-a állami támogatásra számítva, 27%-a alacsonyabb béreket megállapítva. Viszonylag magas arányban (38% és 23%) értékelték pozitívan a pályakezdık képességeit, könnyebb betaníthatóságukat, illetve friss szakmai tudásukat. A cégek mindössze 5%-a gondolja fontosnak az önálló feladatvégzést, vagy tartja erre képesnek a pályakezdı munkaerıt. A leggyakoribb ellenérv, hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani (20%), és hogy betanításuk lefoglal egy tapasztalt munkaerıt (19%), a munkáltatók 16%-a véli úgy, hogy betanítási idejük hosszú. Mindössze 11 illetve 6%-uk szerint szokják meg nehezen a munkakörülményeket illetve tapasztalatlanságuk miatti lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb munkabérük.
13
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
Módszertani leírás
1. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés, amely 2005 közepétıl országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül online történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel a különbözı területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerıgazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése.
2. A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyőjtését. A munkaerı-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedı reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet; a tıkejövedelmükbıl élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. 14
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2014. I. negyedév
3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. 4. TEÁOR’08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következı területeket fedik le: Ágazat betőjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-U
TEÁOR’08 Ágazat megnevezése
Rövidített változat Ágazat megnevezése
Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás
Mezıgazdaság
Mővészet, szórakoztatás, szabad idı Egyéb szolgáltatás
15
Ipar
Gazdasági szolgáltatások
Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolgáltatások
