a NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA projekthez kapcsolódóan

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE a „NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA” projekthez kapcsolódóan

ár- és belvízvédelem területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása

Tartalomjegyzék 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................. 3

2.

BEVEZETŐ............................................................................................................................................... 4

3. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE: KIVÁLASZTOTT CÉLCSOPORT IGÉNYEINEK ÁTALAKÍTÁSA FEJLESZTÉSI JAVASLATOKKÁ ..................................................................................... 6 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 4.

MEGELŐZÉS .............................................................................................................................................. 6 VÉDEKEZÉS ............................................................................................................................................. 12 KÁRTALANÍTÁS ........................................................................................................................................ 15 KÁRENYHÍTÉS ......................................................................................................................................... 16 HELYREÁLLÍTÁS ...................................................................................................................................... 19

TOVÁBBLÉPÉS..................................................................................................................................... 20

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A jelen Megvalósíthatóság elemzése dokumentum felsőszinten megfogalmazza a gazdák által felsorolt problémák lehetséges megoldásait, a szereplőktől elvárható legfontosabb tennivalókat, a megvalósítás kockázatait és a külső kapacitások bevonásának szükségességét. A dokumentum célja, hogy a feltárt lehetőségek, problémák, ügyféligények megoldási javaslatait röviden bemutassa, és ez az információ – egyebek mellett - adjon támpontot a fejlesztési javaslatok szűkítéséhez, kiválasztásához. A megvalósíthatóság elemzése segít felmérni az egyes problémakörök súlyát és komplexitását, így kellő alapot ad a javaslatok továbbgondolásához.

2. BEVEZETŐ A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (továbbiakban: KIH) támogatást nyert ÁROP 1.1.15 – 2012 – 2012 – 0001 jelű, „Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása” című projektjéhez (továbbiakban: projekt). A projekt keretében a KIH  a közszolgáltatások versenyképességét javító és azok versenyképességhez való hozzájárulását elősegítő négy olyan kísérleti projektet kíván megvalósítani, amelyek során négy közszolgáltató kerül versenyképességi szempontok mentén átvilágításra, hogy feltárásra kerüljenek a szervezetben meglévő javítási lehetőségek és innovációs potenciál továbbá azok kiaknázására intézkedési terv is készüljön, majd a tapasztalatok alapján olyan szakmai ajánlások és módszertan készülhessen, amely lehetővé teszi más szervezetek számára is hasonló potenciálok feltérképezését és hasznosítását. A négy átvilágítandó közszolgáltatás a következő: 1. Ár- és belvízvédelem területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. 2. Felsőoktatás területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. 3. Szociális ellátáshoz és közösségszervezéshez tartozó egyes közszolgáltatást végző intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. 4. Személy- és tehergépjárművek parkolásával kapcsolatos szabályozási rendszerek és a területhez kapcsolódó közszolgáltatást végző egyes intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. A Nexcon feladata a négy közszolgáltatás közül egy, az ár- és belvízvédelem területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. Ennek fényében a tanácsadóknak az alábbi öt feladatot kell elvégezniük: 1. Részletes munkaterv: Az egyes teljesítések ütemezését, azok mennyiségi és minőségi indikátorokhoz való illeszkedését koordináló munkaterv elkészítése. 2. Célkijelölés: az adott közszolgáltatások versenyképességi szempontú vizsgálata, mely fókuszában az áll, hogy az adott közszolgáltatások milyen hatással vannak a jelenlegi vagy potenciális felhasználók versenyképességére. 3. Lehetőségek feltárása: a versenyképességre gyakorolt hatás fényében annak feltárása, hogy milyen lehetőségei vannak az adott közszolgáltatásoknak a versenyképességi elvárásoknak való jobb megfelelésre. 4. Megvalósíthatóság elemzése: A feltárt lehetőségek megvalósíthatóságának elemzése. 5. Javaslatok megfogalmazása: A megvalósíthatósági elemzések alapján cselekvési tervek kidolgozása. A jelen Megvalósíthatóság elemzése dokumentum felsőszinten megfogalmazza a gazdák által felsorolt problémák lehetséges megoldásait, a szereplőktől elvárható legfon-

tosabb tennivalókat, a megvalósítás kockázatait és a külső kapacitások bevonásának szükségességét. A megvalósíthatóság elemzésében sokat segített Törökszentmiklós város Városüzemeltetési Osztályvezetője, Marsi Péter, aki az önkormányzati és kártalanítási (káralappal) feladatokkal kapcsolatban is széleskörű ismeretekkel bír. A megvalósításra vonatkozó részletes javaslatai a Javaslatok megfogalmazása dokumentumban lesznek kifejtve. Interjú időpontja: 2013. 11. 28. Interjú alanya: Marsi Péter, Törökszentmiklós, Városüzemeltetési Osztályvezető

3.

3.1

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE: KIVÁLASZTOTT CÉLCSOPORT IGÉNYEINEK ÁTALAKÍTÁSA FEJLESZTÉSI JAVASLATOKKÁ

MEGELŐZÉS

Problémakör neve: Ügyféligény:

Érintett közszolgáltatók:

Intenzív szántóföldi növénytermelés fókusz -

A központi kormányzat változtasson a támogatási logikáján és a rendszer kompenzálja a területi adottságokhoz jobban illeszkedő gazdálkodás miatt elmaradt bevételeket!

Központi kormányzat, Vidékfejlesztési Minisztérium

Megoldási javaslat kifejtése: A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013 őszén elkészítette a Nemzeti Vízstratégiát, amely a belvizekkel, azok kártételével, helyben tartásával kapcsolatosan rövid és középtávú célokat egyaránt megfogalmaz, azonban konkrét végrehajtási iránymutatást nélkülöz. A Darány Ignác Terv 2012-2020 Nemzeti Vidékstratégia a problémakört (belvizekkel való okszerű gazdálkodást) szintén felveti, azonban a szaktárca két stratégiai dokumentuma nincs egymással összhangban, problémafelvetésen túlmenően nem fogalmaznak meg megállapításokat. A belvizek kártételéhez szükséges területhasználati váltások kompenzációját esetlegesen megalapozó Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatásokat, amely program 2013-ban zárult. A jövőbeli 20142020 ez irányú támogatásokról, belvízzel érintett területek Agrár Környezetgazdálkodási Programba (AKG) történő bevonásáról nincs koncepció. A Vidékfejlesztési Minisztériumnak a Vidékfejlesztési Operatív Program 2014-2020 tervezése során, a Nemzeti Vízstratégia és a Darányi Ignác Terv általános belvizekkel kapcsolatos megállapításait célprogram, konstrukció szinten szükséges lenne tervezni. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

-

Vidékfejlesztési Operatív Program 2014-2020 kialakítása során a Nemzeti Vízstratégiai és Darányi Ignác Terv belvizekkel kapcsolatos megállapításainak legalább prioritás szintre történő integrálása. Az EMVA II. tengely az agrár-környezetgazdálkodási támogatások 2014-2020 keretében belvizes területek művelési ágváltozására célprogram indítása.

A gazdálkodók feladatainak felsorolása:

-

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, egyéb szakmai érdekképviseleti szerveken keresztül szakmai igények megfogalmazása a kormányzat irányába.

A megvalósítás lehetséges kockázatai:

-

A VOP-ban nem kerül forrásallokálás belvizek károkozásának csökkentését célzó termelési szerkezet váltásra. A Nemzeti Vízstratégiai és Darányi Ignác Terv tématerületi megállapításainak költségfedezete nem lesz biz-

-

tosított EU-s és hazai forrásokból. A megvalósíthatóság elemzésekor alapul vett feltételezések (alapvetések):

-

A Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai dokumentációiban rögzítettek megvalósításának programjait a 2014-2020-as tervezési időszakban hazánk rendelkezésére álló forrásokból, illetve költségvetési forrásokból meg kívánja indítani, azokra forrást kíván és tud allokálni.

Külső erőforrások bevonásának szükségessége:

-

EMVA alapokból, illetve a VOP-ból a területhasználati reform kompenzációjának kidolgozásához szakértők bevonása.


Elaprózódott birtokszerkezet -

Érintett közszolgáltatók

Legyen újra támogatva a melioráció! A társulatok ott vezessék el a belvizeket, ahol erre igény van! Legyen egységes rendszerű belvízi védekezés! A csatornák fenntartásáról, műtárgyak karbantartásáról, pótlásáról gondoskodjon az állam! A társulatok vagy működjenek rendszerben, vagy szűnjenek meg!

VIZIG/Vizitársulat/Önkormányzat/

Megoldási javaslat kifejtése: A jelenlegi közel másfél évszázad alatt több ütemben kialakult belvízelvezetést célzó infrastruktúrával kapcsolatos elvárások és igények, lehetőségek megváltoztak. A belvízi védekezés szereplőinek (Vízügyi Igazgatóságok, Vizitársulatok, Önkormányzatok) szerepét, a belvízi védekezési reform ütemtervét ki kell dolgozni, a jogalkotási folyamatot meg kell határozni. A belvízi védekezési reform ütemtervének megvalósítását kormányhatározatban javasolt rögzíteni. A reform megvalósítása alatt, a jelenlegi – átalakítani kívánt - szervezeti rendszer működésének biztosítása nélkülözhetetlen, hiszen pl. vizitársulatok finanszírozásának egyik napról a másikra történő megszüntetése a belvízi védekezésben, aszálykárok mérséklésében pótolhatatlan. Jelenleg Magyarországon 84 vízitársulat működik. A vízitársulatok közül 38 rendelkezik önálló munkaszervezettel, a többi vízitársulat a vízügyi műszaki feladatokat, vagy a feladatok egy részét vállalkozók bevonásával látja el. A munkaszervezettel rendelkező vízitársulatok átlagos alkalmazotti létszáma 20-50 fő, az összlétszámuk meghaladja az 1000 főt. A vízitársulatok feladata 35,5 ezer km belvízcsatorna, patak, kisvízfolyás, illetve öntözőcsatorna, 2500 db vízgazdálkodási célú műtárgy, 311 db belvízátemelő szivattyútelep, 120 db 5 ha-nál nagyobb holtág üzemeltetése, fenntartatása, fejlesztése. A fentiek alapján a belvízvédelmi szervezeti rendszer működtetésének reformját csak egységes és előre meghatározott koncepció, ütemterv alapján lehet végrehajtani, anélkül, hogy a belvízvédelmi feladatok ne bizonytalanodjanak el. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

A Kormány kormányhatározat keretében határozza meg a belvízvédelemi reform célkitűzéseit, ütemtervét, felelőseit, így valamennyi belvízzel, belvízi védekezés-

sel érintett szereplő számára átláthatóvá, így tervezhetővé válna a belvizekhez való viszony. A gazdálkodók feladatainak felsorolása:

-

Az egységes és rendszerbe foglalt kormányzati koncepció alapján a gazdálkodók belvizekkel kapcsolatos önazonosítása, igények definiálása, illetve a valós igények alapján történő önszerveződés megindulhat.


-

A reform átmeneti szakaszában a szabályozási diszharmónia, szervezetek működésének ellehetetlenülése merülhet fel, amely a belvizek kártétele elleni védelemre is kihathat.

A megvalósíthatóság elemzésekor alapul vett feltételezések (alapvetések):

-

Belvízreformra szükség van, a problémakörre történő adekvát válaszadás több mint 15 éve húzódik. A problémakör megoldását több kormányzati stratégia (Széll Kálmán terv, Darányi Ignác Terv, Nemzeti Vízstratégia) is sürgeti.


-

A belvízreform koncepciójának és a kapcsolódó szabályozás kidolgozásához külső szakértők igénybevétele javasolt.


Csatornák leromlott állapota -


Legyen hatékonyabb a kommunikáció a felelős szervektől! A rekonstrukciós munkálatokat koordinálják a gazdálkodókkal! Általános elvárás, hogy a belvizek már a megelőzés részeként kerüljenek a területről gyorsan levezetésre!


Megoldási javaslat kifejtése: Az elaprózódott birtokszerkezet és a rendkívül sok szereplő (agrárgazdálkodó) rendkívül heterogénné teszik a gazdálkodási színvonalat, szakmai hozzáértést, illetve a belvizek kártételével szembeni érzékenységét, elvárásait a gazdálkodónak. A belvízvédelemért felelős központi államigazgatáshoz tartozó szervek (vízügyi igazgatóságok, illetve delegált feladatot ellátó vizitársulatok), valamint a területi szervek (Önkormányzatok, járási-megyei védelmi bizottságok) egyaránt a területi szintű belvízvédelemért felelősek, feladataikat jogi szabályozás keretében végzik. Sok esetben a védekezési tevékenységek a jogi szabályozásoknak való megfelelést célozza, és már a szolgáltatás ügyfelei sem kerülnek egyértelműen definiálásra, az ügyfél igények felmérése, egyeztetése így – bár releváns az igény -, nehezen megvalósítható. A megoldás fontos eleme kell, hogy legyen a központi és területi védelmi szervek éves védelmi (prevenció, védekezés, fenntartás) tervének egyeztetésére az érdekeltekkel. Ezen túlmenően a gazdálkodóknak is feladata, hogy a területi szakmai szervezeteken (pl.: területi agrárkamarák) keresztül közel egységes elvárásokat fogalmazzanak a közszolgáltatók felé.

A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

A központi és területi védelmi szervek éves védelmi (prevenció, védekezés, fenntartás) tervének egyeztetésére az érdekeltekkel.


-

A területi szakmai szervezeteken pl.: területi agrárkamarák) keresztül közel egységes elvárások megfogalmazása. Önszerveződő módon a szakmai szervezetek által nyújtott bázisokon intézkedési tervek megvalósítása, amelyek összhangban állnak a központi védelmi szervek éves terveiben foglaltakkal (pl.: ha a gazdálkodó földje melletti csatornát helyezik jó karba az idén, akkor a hozzá kapcsolódó üzemi csatornákat a gazdálkodó is helyezze jó karba)

-


-

A társadalmasítás, párbeszéd megteremtése költség, és időigényes folyamat, ezek biztosítása nélkül a párbeszéd sikertelensége borítékolható.


-

A jó állam célja a költséghatékony és sikerorientált, ügyfél elégedettséget kiváltó intézkedések meghozatala, szabályozások kialakítása


-

Az elemzés fázisában nincs beazonosítható külső erőforrás-igény.


Közfoglalkoztatottak a csatornafenntartásban -

-

-


Legyen hatékonyabb kommunikáció a felelős szervektől arról, hogy a közfoglalkoztatottakat mikor és milyen módon kívánják a termőterületükhöz kapcsolódó csatornarendszereken foglalkoztatni! A kommunikáción túlmenően a gazdálkodókkal összehangolt rekonstrukciós munkálatokat indítsanak! A közfoglalkoztatottak jelenleg ott is cserjét vágnak, tisztítanak, ahol ezt a gazdálkodók nem feltétlenül igénylik. A közfoglalkoztatottak munkavégzése hasznos, azonban hatékonysága nem tekinthető költséghatékonynak. A gazdálkodók „panasza”, hogy ennyi pénzből és mezőgazdasági gépek bevetésével több eredményt lehetne elérni.


Megoldási javaslat kifejtése: A közfoglalkoztatásban viszonylag könnyen és nagy számban nyílik lehetőség foglalkoztatásra. A csatornák kézi tisztítása jelentős szakértelmet nem igényel, az élőmunkaerő így hosszú

távon is leköthető. A jelenlegi közfoglalkoztatási rend a központi kormányzatnak több, mint 30 Mrd Ft kiadást jelentett 2013-ban, a közfoglalkoztatási rendszer önfenntartóvá alakítása javasolható. Az önfenntartáshoz nagymértékben hozzájárulhatna, amennyiben a belvízi védekezésben szerepet játszó, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató önkormányzatok, vizitársulatok, vízügyi igazgatóságok csatornaőr szakmunkásként, segéd csatornaőrként, árvízvédelmi szakmunkásként, stb. továbbfoglalkoztathatná őket. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

A közfoglalkoztatottak részleges továbbfoglalkoztatása a védelmi szervezetekben. Az érintett gazdálkodók tájékoztatása a karbantartási munkálatokról.


-

A táblaszintű üzemeltetési munkálatok összhangba hozása a fenntartási munkálatokkal.


-

A közfoglalkoztatottak költségei megemelik az állami szervek közalkalmazott létszámát, így személyi költségeit.


-

A kormányzat célja a közfoglalkoztatáson keresztül a tartósan munkanélküli réteg visszavezetése a munka világába, amely a periféria területeken jellemzően állami alkalmazást jelent.


-




Külterületi és belterületi csatornafenntartás -

A külterületi és belterületi rekonstrukciós munkálatokat hangolják össze, és történjen hatékonyabb kommunikáció a felelős szervektől az induló programokról és azok koordinációjáról.


Megoldási javaslat kifejtése: A Vízügyi Igazgatóságok a vizitársulatok munkáját, tevékenységeit felügyelik, koordinálják. Az önkormányzatok mint önálló entitások vízkárelhárítási szempontból is önállónak tekinthetőek. Az önkormányzatok azonban szaktudása, és védelmi eszköz és kellék ellátottsága nem megfelelő hatékony vízkárelhárítási tevékenységhez. Az önkormányzati vízkárelhárítási tevékenység vízügyi szakemberek általi felügyelete, műszaki beavatkozások műszaki ellenőrzése indokolt, az önkormányzati függetlenség megtartása mellett. Amennyiben a kapcsolattartás állandó, úgy a belterületi és külterületi, állami és önkormányzati kezelésű közcélú művek üzemetetése, műszaki állapota is közeledni fog egymáshoz. A közszolgáltatók feladatai-

-

A központi és területi védelmi szervek éves védelmi

nak felsorolása:


(prevenció, védekezés, fenntartás) tervének egyeztetésére az érdekeltekkel, közös védelmi gyakorlatok szervezése. -

-

A területi szakmai szervezeteken pl.: területi agrárkamarák) keresztül közel egységes elvárások megfogalmazása Önszerveződő módon a szakmai szervezetek által nyújtott bázisokon intézkedési tervek megvalósítása, amelyek összhangban állnak a központi védelmi szervek éves terveiben foglaltakkal (pl.: ha a gazdálkodó földje melletti csatornát helyezik jó karba az idén, akkor a hozzá kapcsolódó üzemi csatornákat a gazdálkodó is helyezze jó karba)


-

A társadalmasítás, párbeszéd megteremtése költség, és időigényes folyamat, ezek biztosítása nélkül a párbeszéd sikertelensége borítékolható. A központi védelmi szervektől településenként legalább 2 fő, mindig ugyanaz a szakértő kerüljön kirendelésre a településre.


-

A jó állam célja a költséghatékony és sikerorientált, ügyfél elégedettséget kiváltó intézkedések meghozatala, szabályozások kialakítása.


-


3.2

VÉDEKEZÉS


A csendes károkozó -

-


A gazdálkodó számára a belvíz komolyabb problémákat jelent, mint az árvíz, a probléma társadalmi ismertsége, ennek megfelelően a kérdéskörre fordított anyagi és emberi erőforrások mértéke jelentősen elmarad a kívánatostól. Történjen hatékonyabb kommunikáció a társadalom felé a belvízi problémákról!

VIZIG/Vizitársulat/Önkormányzat - Belügyminisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium - MVH

Megoldási javaslat kifejtése: A mezőgazdaság a legnagyobb területhasználó, hazánk síkvidéki területeinek igen jelentős százaléka érintett a belvizek kártételével. A belvizek károkozása sok esetben az árvizek elleni védelmi költségekkel vetekedik, azonban a belvízi károkozás társadalmi elfogadottsága jelentősen elmarad az árvizek károkozása elleni védelemtől. A szakmai szervezeteken keresztül történő kommunikáció, falugazdász hálózaton keresztül történő tájékoztatás, illetve nem utolsó sorban a döntéshozók informálása a belvízi védekezés, prevenció elismertségéhez nagymértékben hozzájárulna. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

Rendszeres tájékoztatása a gazdatársadalomnak, lakosságnak a belvízi védekezésről pl.:2013-ban indult Árvízvédelmi rádió analógiájára


-

A gazdálkodók belvízvédelmi tudata erősödjön, a belvízvédekezést saját lehetőségeikhez mérten támogassák.


-

Túlzott kommunikáció a problémakörre immunissá teheti a társadalmat.


-

A vízkárok általi reális és valós idejű veszélyeztetettség megismerése a védelemirányítás, fenntartási munkálatok elvégzését is megkönnyíti.


-

Kommunikációs tanácsadók és akciók finanszírozása.


Területhasználat-védekezés-kártérítés -


A belvízi károktól 100%-ban mentesítsen a központi védelmi szolgálat! A belvíz okozta károk enyhítésében részesüljön a gazdálkodó!


Megoldási javaslat kifejtése: A jelenlegi területhasználati és támogatási rendszer reformja nélkül nem prognosztizálható változás, hiszen a gazdálkodók jövedelemtermelési szempontból továbbra is a szántóföldi növénytermesztésben lesznek érdekeltek. A jelenlegi kárenyhítési alap, jogi szabályozások is a napjainkra kialakult, konfliktusokkal, bizonytalanságokkal terhelt belvízi védelmi szerkezetet konzerválják. A gazdálkodók belvizi károkkal kapcsolatos elvárásai és igényei logikusan következnek a jogi és szabályozási környezetből. A helyzet megváltoztatásához átfogó reformra van szükség, amely keretében a számos kormány stratégiában is rögzített integrált vízgazdálkodás, vizeink helyben tartása alapelvek és a jelenlegi agrár-tájhasználat összhangjának megteremtését célozza. Bár a kárpótlást követően kialakult elaprózódott birtokszerkezet nem kedvez a belvizek kártételének mérséklésének, a tulajdonjog védelme, és „szentsége” alapján alapadottságnak tekintendő, mint ahogy a csatornahálózat mélységi nyomvonala/mélyvezetési is annak tekinthető. Alapvető hibának, konfliktusforrásnak tekinthető, ha a belvizekkel kapcsolatos új szemlélet elérését kizárólag szabályozási környezet megváltoztatásával kívánja a kormányzat elérni, anélkül, hogy a reform szerves részét képező műszaki és gazdasági pillérek megvalósítása térben és időben elmarad, háttérbe szorul a szabályozási reformok mellett. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

Egységes belvízi védelemirányítás kialakítása. Egyértelmű felelőségi viszonyok kialakítása. A védekezésben részt vevő szervezetek ne lépjenek fel egymás versenytársaiként.


-

A gazdálkodók a védelmi infrastruktúrát „jó gazda” módjára tartsák karban, állagát „békeidőben” is óvják meg.


-

A szabályozások kizárólagossága, vagy a műszaki és gazdasági intézkedések elmaradása további feszültséghez vezethet a tématerületen, amely a védekezési munkálatok sikerét bizonytalaníthatja el.


-

A belvízi védekezés, illetve károkozás jelentős költsége a nem megfelelő területhasználatból fakad.


-

Egységes belvízi kockázatbecslési térinformatikai rendszer kialakítása, amely a földhivatali nyilvántartásokkal összhangban van, ennek a térinformatkai, hidrológiai hátterét meg kell teremteni.


Mit védünk, milyen áron? -

-


Amennyiben a gazdálkodók igénylik, nyíljon lehetőség medertározásra! Induljon párbeszéd a gazdálkodók és a vízügy igényeiről, lehetőségeiről, egy egységes belvízstratégia érdekében! A belvízi védekezés költségei legyenek területi szintre lebontva, hogy az ár-érték arányról a párbeszéd megkezdődhessen! (A gazda ma érdekeltségi hozzájárulást és káralapot fizet, miközben nem látja, hogy az mire fordítódik. Gyakran saját területére vonatkozóan nem is várna el védekezési munkálatokat, az „állam” mégis szivattyúzik és érte „beszedi a pénzt”.)

VIZIG/Vizitársulat/Önkormányzat/ Nemzeti biztonsági Hivatal

Élelmiszerlánc-

Megoldási javaslat kifejtése: Az EU 60/2007-es direktívája alapján valamennyi tagállamnak intézkedési tervet kell kidolgoznia az árvizek kockázataink csökkentése érdekében. Ezen tervezést a KEOP több mint 3 Mrd Ft-al támogatja. Az érintett Árvízi Kockázatbecslési tervezést indokolt kiegészíteni a belvizek kártételének becslésével. A hatékony belvízvédelem keretében az a szervezet irányítsa a védekezést, amely a fenntartási munkálatokat is végzi, így a belvízi védekezés során az erőforrás felhasználás optimalizálhatóvá válna. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

az Árvízi Kockázatbecslési projektet kiegészítve az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal együttműködve a vízgazdálkodás mezőgazdaságot érintő kérdéseire intézkedési tervet és kockázatkezelési rendszert dolgozzon ki.


-

A mezőgazdasági szakmai szerven (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) keresztül aktívan vegyenek részt a belvízi kockázatkezelési tervezésben.


-

A belvízi problémakör komplexitása miatt nehezen megvalósítható egy projekt keretei között.


-

Hazánk a 60/2007 EC irányelv célkitűzéseit et ténylegesen meg kívánja valósítani, abba az EU-n belül is „specialitásnak” tekintendő belvizet is bele kívánja érteni.


-

A munka megvalósítására és koordinálására többlet kapacitások, tanácsadók bevonása javasolt.

3.3

KÁRTALANÍTÁS



Káralap, kollektív felelősségvállalás -

A gazda nem tudja, hogyan kell a kárigénylőt kitölteni. A túlzottan bürokratizált rendszer ügyfélbaráttá tétele. Miért kell a rendszerbe ennyi szereplő? (MVH, kormányhivatal, OMSZ, VIZIG?)

MVH/VIZIG/Vizitársulat/Önkormányzat

Megoldási javaslat kifejtése: Az MVH túlbürokratizált rendszere a gazdálkodók számára nehezen átlátható. Az MVH működését a Közigazgatási Eljárási Törvény (Ket.) szabályozza, amely kötöttségei miatt sok esetben az eljárásrendeket igen összetetté teszik, a kárigények kifizetése is elhúzódhat. A belvíz okozta károk felmérését végző kormányhivatalok növény és talajvédelmi igazgatóságai, falugazdászok sok esetben túlterheltek, a kárfelmérés elhúzódik. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-


-

-

Átlátható, és ügyfélbarát kárenyhítési rendszer kialakítása A kárenyhítési eljárások időtartamának lerövidítése A kárenyhítés igényléséhez szükséges kompetenciák (számítógépes ismeretek, eljárásrend ismerete) elsajátítása önszerveződő módon. A káresemények kellő, és alapos dokumentálása


-

Az egyszerűsített eljárásrend a valós károk túligénylését eredményezhetik, visszaélésre adhat okot.


-

A kárenyhítés bürokratizált rendszere költséges, és időben elhúzódó volta miatt a gazdálkodóknak további kárt okoz.


-


3.4

KÁRENYHÍTÉS

Problémakör neve:

Elmaradt fenntartási munkálatok védekezés terhére történő elszámolása

Ügyféligény:

A gazdák problémásnak tartják, hogy fenntartási munkáltatokat védekezési időszakban jelentősen megnövekedett költségekkel látnak el, ugyanis a védekezés költségeihez közvetve ők is hozzájárulnak. - Olcsó állam keretében a fenntartási munkálatok elvégzése történjen a fenntartási időszakban! - A fenntartási költségek megalapozására kerüljön kidolgozásra normagyűjtemény!


VIZIG/Vizitársulat/Önkormányzat

Megoldási javaslat kifejtése: Az elmaradó fenntartási munkálatokat követő védekezés költsége közel 10 x-ese, az évi rendszerességű fenntartási munkálatoknak. Az alulfinanszírozott fenntartási munkálatok miatt a belvízi védekezés során történő „expedíciós”, a belvizek összegyülekezését megelőzni kívánó akut módon végző fenntartási munkálatok a védekezés bizonytalanabbá válik, a költségei időről- időre jelentősen megterhelik a költségvetést. A fenntartási költségek aránylag pontosan tervezhetőek, az éves költségvetésbe beépíthetőek, éves ingadozása elhanyagolható, így a költségét a védelmi szervezetek (Vízügyi Igazgatóságok, Vizitársulatok, Önkormányzatok) egyaránt pontosan igényelhetik a kormányzattól, a normatív alapú finanszírozás megteremthető. A fenntartási költségek finanszírozása a belvízi prevenciós munkálatokat tervezhető teszi, a közfoglalkoztatottak bevonásával a belvízi védművek, infrastruktúra üzemeltetése az állam számára költséghatékonyabbá válik, és egyben nő a belvízi biztonság. A fenntartási munkálatok forrásainak biztosításával javul a belvízi infrastruktúra állapota. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

A fenntartási munkálatok forrásainak biztosítása.


-

A jó karba kerülő belvizi főművekhez kapcsolódó tábla, üzemi szintű vízelvezető rendszerek karbantartása már szankciókkal is számonkérhetővé válik a gazdálkodókon.


-

A belvízi károk előfordulási gyakorisága oly mértékben lecsökkenek, hogy a fenntartási munkálatok luxus beruházássá válnak, az egyszeri rendkívüli védekezés hosszú távon gazdaságosabbá válik.


-

A belvizek elöntése legalább kétévente jelentkezik, jelentős belvízi védekezésre 5-8 évente számítani lehet. Évekre előre történő belvízi elöntési visszatérési gyakoriságot, pontos idejét nem lehet megjósolni, így a jelenleg meglévő rendszert fent kell tartani.


-


Gazdálkodók általi felkészülés elmaradása -


Közfoglalkoztatottak rendszeres bevonása Rendelkezésre álló gépkapacitások optimalizálása az állami tulajdonon belül, Építőipari vállalkozásokkal történő keretmegállapodásokban a szabad gépkapacitások hasznosítása.

Hatékonyabb felvilágosítás a felelős szervektől az agrotechnikai módszerekkel kapcsolatosan! A prevenciót segítő agrotechnikák terület specifikus dotálása! Rugalmasabb SAPS rendszer kidolgozása/biztosítása!

MVH/VIZIG/Vizitársulat/Önkormányzat

Megoldási javaslat kifejtése: A hazánkban a földművelés, földtulajdonszerzést 2014-ig nem kötötték gazdálkodói gyakorlathoz, végzettséghez, szaktudáshoz. A gazdatársadalom szakmai felkészültsége, lehetőségei rendkívül heterogének, legtöbb esetben igen sablonizált szántóföldi művelési rendszereket alkalmaznak. Ez a talajokat nem kímélő, a talajok termőképességét rontó gazdálkodási mód a beszivárgási viszonyokat is rontják, így nő a talajok aszály és belvízérzékenysége egyaránt. A klímaváltozás hatására az egyre szélsőségesebb időjárási események előfordulásának gyakorisági növekedését prognosztizálhatjuk, amely a mezőgazdasági termelésben jelentős károkat okozhat. A helyes mezőgazdasági gyakorlat betartása, agrotechnikai műveletek szakszerű végzése a károk valószínűségét csökkentik. A gazdálkodók képzése, és helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásáról való meggyőzése, majd fokozatos megkövetelése a termelés biztonságát növeli, így kedvező a gazdálkodónak, nemzetgazdasági érdeket egyaránt szolgál. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, illetve belvízjárta területeken a mély talajművelés támogatása, földalapú támogatás feltételéül szabása indokolt. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrár szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet tematikus, és igényhez szabott programokat indítson a gazdálkodóknak.


-

A gazdálkodók képzési programokban vegyenek részt.


-

A képzések nem a valós igényeken alapulnak, elméleti, sztenderdizált képzésekké válnak, amelyek nem érvényesülnek a gazdálkodói gyakorlatban.

A megvalósíthatóság elem-

-

Az élethosszig tartó tanulás, népfőiskolák jelentős sze-

zésekor alapul vett feltételezések (alapvetések): Külső erőforrások bevonásának szükségessége:

repet kellene, hogy játszanak a társadalom szabadidő eltöltésében. -

Gyakorlatorientált felnőttképző és szaktanácsadó szervezeti rendszer, amely helyben a kistelepüléseken is képes kompetencia alapú oktatásra.

3.5

HELYREÁLLÍTÁS

Problémakör neve:

Védelmi avulás

Ügyféligény:

A gazdák tudják, hogy a legtöbb belvízi védekezést segítő védműhöz régóta nem nyúltak, állapotromlásuk folyamatos. - Történjen meg egy belvízreformmal összehangolt, tervszerű belvízi szivattyútelep rekonstrukció!



Megoldási javaslat kifejtése: Az elmaradó karbantartási munkálatokat követő védekezés költsége igen jelentős és kiszámíthatatlan lehet. Egy-egy védekezés alatti főelem meghibásodás a szivattyútelep üzembiztonságát csökkenti, illetve a belvízi védekezést elbizonytalaníthatja. Az elmúlt 40 évben belvízi gépek, szivattyútelepek amortizációja nem került elkülönítésre, a gépek állapota fokozatosan romló, már-már a túl-használatuk is rendszerszintű kockázatokat rejt magába. A belvízi szivattyúgépi infrastruktúra korszerűsítése, de legalább amortizációjának megállítása is, így az üzemeltetése az állam számára költséghatékonyabbá válik, és egyben nő a belvízi biztonság. A közszolgáltatók feladatainak felsorolása:

-

A gépek avulását, élettartam-üzemidő hosszabbítását meg kell oldani, finanszírozni kell.


-

A jó karba kerülő belvizi főművekhez kapcsolódó szivattyútelepek már nem lehetnek akadályai a belvízi védekezésnek, így a védelem támogatás már szankciókkal is számonkérhetővé válik a gazdálkodókon.


-

A belvízi károk előfordulási gyakorisága oly mértékben lecsökkenek, hogy a szivattyútelepek fenntartása, üzemeltetése luxus beruházássá válnak.


-

A belvizek elöntése legalább kétévente jelentkezik, jelentős belvízi védekezésre 5-8 évente számítani lehet. Évekre előre történő belvízi elöntési visszatérési gyakoriságot, pontos idejét nem lehet megjósolni, így a jelenleg meglévő rendszert fent kell tartani.


-

Gépek cseréjét, műszaki karbantartását végző külső kapacitások bevonása.

TOVÁBBLÉPÉS

4.

A jelen dokumentum kell támpontot ad a fejlesztési javaslatok szűkítéséhez, kiválasztásához. A Javaslatok megfogalmazása dokumentumban bemutatjuk, melyek a kiválasztott javaslatok, és mi a kiválasztás alapja, miért ezeket tárjuk a központi közigazgatás elé mint priorizált tennivalók. A következő dokumentumban a megvalósítás konkrét lépéseit mutatjuk be cselekvési terv szinten. A legfontosabb tartalmi pontok a fejlesztési javaslatok megvalósításának rögzítésekor a következők lesznek:   



A fejlesztési javaslat célja, indokoltága A fejlesztési javaslat megvalósításának előfeltételei A megvalósítás lépései, feladatok részletezése o Részcél o Feladat tevékenységekre bontása o Feladat becsült átfutási ideje o Szükséges erőforrások:  Emberi erőforrások  Költségvetés  Külső erőforrások o A feladat végterméke A fejlesztési javaslat egyéb jellemzői o Sikeres megvalósítás feltételei (sikertényezők) o Sikerkritérium (mikor tekintjük sikeresnek a megvalósítást) o Szervezeti szerepek bemutatása.  Felelős szerv  Közreműködő szerv  Végrehajtó szerv o A megvalósítással kapcsolatos kommunikáció szempontjai o A fejlesztési javaslat kockázatai o A fejlesztési javaslat ütemezése (hónapokban) o Egyéb kapcsolódó programok bemutatása

a NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA projekthez kapcsolódóan

Recommend Documents