A NAGYÜZEMI SERTÉSTARTÁS TECHNOLÓGIÁJA ÉS HIGIÉNIÁJA
AZ IPARSZERŰ TARTÁS JELLEMZŐI
1 állatfaj van Nagy létszám (300-5000 koca) Nagy mennyiségű vágósertés kibocsátás (5.000-100.000 db/év) Bekerített a telep (fekete-fehér elv betartása a személyi és járműforgalomban is) Prevenció Magas fokú a gépesítettség (fűtés, hűtés, szellőztetés, takarmánykiosztás, stb.) Szakmailag felkészült vezetők ,dolgozók üzemeltetik Épület és állomány rortáció van Folyamatos a termelés
A STRESSZ
A STRESSZ MEGHATÁROZÁSA
A stressz egy nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden erőteljes ingerre. (Selye János).
SELYE JÁNOS (1907-1982)
Selye János 1907. január 26-án született Bécsben. Édesanyja osztrák, míg apja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt. Mivel édesapját az első világháború után áthelyezték Komáromba, az ifjú Selye alap– és középiskoláit már Komáromban látogatta. A prágai német egyetemen szerzett orvosi valamint kémiai doktorátust. Mielőtt 1929-ben doktorrá avatták, Párizs és Róma egyetemein is több évet tanult. Kutatóként a prágai Patológiai Intézetben dolgozik, míg 1931-ben a Rockefeller-ösztöndíj elnyerésével az Egyesült Államokba távozik. Később Kanadába költözik, ahol a montreáli McGillen Egyetemen biokémiát oktat. 1945-től saját intézetének (Institut de Medicine et de Chirurgie Experimentale) igazgatója.
Selye János nevétől elválaszthatatlan a stresszelmélet, melyet hosszú és nagyon alapos kutatómunkával dolgozott ki. E mellett nagy figyelmet szentelt korunk betegségének, a szívinfarktusnak is. Stresszelméletéért közel 10 éven át jelölték orvosi Nobel-díjra, végül azonban mégsem kapta meg. Ez annak tudható be, hogy igyekezete, melyben a stresszt számos betegség okozójának tüntette fel, több orvosi szakágat érintett, amely a Nobel-díj odaítélésekor gondot okozott.
STRESSZOR - STRESSZ
Stresszor
kiváltó tényező ok
Stressz (stresszreakció)
válaszreakció okozat
ÁLTALÁNOS ALKALMAZKODÁSI SZINDRÓMA FÁZISAI (GENERAL ADAPTATION SYNDROME =GAS)
1. Riasztási reakció („üss vagy fuss”-reakció) 2. Ellenállási fázis (nő a szervezet ellenállóképessége) 3. Kimerülési fázis( a szervezet többé már nem képes alkalmazkodni, az ellenállóképesség csökken)
RIASZTÁSI (ALARM) REAKCIÓ 1. A szívverés felgyorsul, a szívösszehúzódások ereje nő, így az agy valamint izomzat számára több vér áll rendelkezésre 2. Az izmokban az erek kitágulnak 3. A belekben az erek összeszűkülnek 4. A testnek a pillanatnyi helyzet szempontjából nem lényeges funkciói és jelzései, pl. a táplálékfelvételt ösztönző éhség és a belek jelzései átmenetileg szünetelnek 5. Légzés gyorsul 6. A lép összehúzódik, így több vvs kerül a keringésbe, javítva az oxigénellátottságot 7. A pupillák kitágulnak, így a szemek a fényre érzékenyebbé válnak 8. A vércukorszint emelkedik
A (Cannon-féle) vészreakció (sokk és ellensokk): a bevezető sokkot a hőmérséklet és a vérnyomás csökkenése jellemzi. Az ellensokk szakaszában emelkedik a vérnyomás és a vércukorszint, a hőmérséklet normalizálódik. Az ellenállás szakaszában a szervezet védekező erői nagy hatásfokkal működnek. Ilyenkor a károsodás és az védekezés tartósan kiegyenlített. A kimerülés szakaszában a szervezet kimerítette adaptációs lehetőségeit, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás képessége csökken, majd megszűnik. Fokozódik a fehérjebontás, csökken a testtömeg, romlik a termelőképesség, a tejtermelés, a tojáshozam.
A SELYE-FÉLE ÁLTALÁNOS ADAPTÁCIÓS SZINDRÓMA HÁROM FÁZISA Alarm-reakció
Aktív ellenállás
Kimerülés
Ellenálló képessé g mértéke
Ellenálló-képesség normális szintje
Stresszor megjelenésének ideje
Idő
HIPOTALAMUSZ – HIPOFÍZIS – MELLÉKVESE TENGELY Stresszor Hipotalamusz ACTH-t stimuláló faktor (CRF)
Hipofízis ACTH (adrenokortikotrop hormon)
Mellékvesekéreg glükokortikoidok
Gyomor
Csecsemőmirigy
Stressz Agyalapi mirigy
Hipotalamusz
Csecsemőmirigy
Autonóm idegrendszer
Béta endorfin (csökkenti a fájdalmat)
Adrenokortikotróp hormon (ACTH)
Kortikoszteroidok (csökkentik az immunrendszer válaszait)
Mellékvesék kéreg/velő
Alarm (riasztási) reakció
Katekolaminok
Ha
nem optimális termelési környezetben tartjuk az adott állatfajt a genetikailag meghatározott termelési tulajdonságait nem képes teljesíteni.
TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK Többféle megoldás létezik,de mindegyiknél szükséges: - elégítse ki az állomány élettani igényét, - a hozzá való alkalmazkodás ne járjon a termelés nagyfokú csökkenésével és betegségek fellépésével Fertőző anyagok behurcolásának megelőzése
KANOK TARTÁSA
A tenyészkannevelés törzstelepeken történik. 8 hónaposan, 130 kg-os súly elérése után veszik tenyésztésbe Minden árutermelő sertéstelepen egészséges, spermavizsgált és fantomra szoktatott kant kell tartani. 1000 koca fölött 100-120 kocára számítunk egy kant. Természetes fedeztetés esetén 25 kocára számítunk egy kant. A tenyészkanokat 6-8 m2 alapterületű, négyzet alakú rekeszekben egyedileg helyezzük el, ahol a búgatás is lebonyolítható. Ha a rekeszekhez kifutót is csatlakoztatunk, akkor a kanoknak több mozgási lehetőségük lesz, mely szükséges a nagyfokú igénybevétel és a szervezeti szilárdság megőrzése érdekében.
FANTOM
A kanok rekeszeit kifutóval, részleges rácspadozattal képezzük ki enyhén lejtősen. A kanrekeszek oldalfalát erős anyagból, 150 cm magasra építsük. A kifutó tisztán tartása végett a lejtő alján szintén rácspadozatot alakítsunk ki. A kanrekeszeket úgy helyezzük el az istállón belül, hogy azok az üres kocák és kocasüldők rekeszei között legyenek, ezáltal hangjukkal és szagukkal stimulálják a kocák ivarzását. Fontos az állatok mozgása, mozgatása, legalább félévente elvégzett körmözés. Ha az agyar túl hosszúra nőtt, akkor azt meg kell rövidíteni
SPERMAKEZELŐ LABOR
Létavértes-Bigecs major
SPERMAKEZELŐ LABOR
Létavértes-Bigecs major
KOCÁK TARTÁSA
TENYÉSZKOCASÜLDŐK NEVELÉSE
A tenyésztésre kijelölt és a teljesítmény, valamit a származás alapján előválogatott süldőanyagot 30 kg-os fejlettség elérésekor vigyük a süldőnevelőbe. Neveléskor megfelelő mozgástér kell, a mozgáshiány kedvezőtlenül hat a szervezeti szilárdságra, a reprodukciós tulajdonságokra (kifutós rekesz) Hibátlan rácspadozat legyen Csoportonként max. 15 egyed Fontos a takarmány szakszerű adagolása, kiegyenlített fogyasztása 7-8 hónapos korban, 110-120 kg-os súlyban veszik tenyésztésbe A túl korai tenyésztésbevétel káros lehet a hasznos élettartamra A selejtezett kocaállomány vásárlásból vagy saját nevelésből pótolható.
AZ ÜRES KOCÁK TARTÁSA Kocasüldők vagy ellés utáni anyák Szoptatás alatt kimerült szervezet feltöltése biológiailag értékes takarmánnyal, 1 hétig tartó ad libitum etetés (flushing hatású is) Csoportos tartás (ivarzás-indukáló is) Termékenyítés után egyedi ketrecben megfigyelés alatt.
Búgató istálló
Termékenyített kocák egyedi tartása megfigyelésre
AZ EGYEDI TARTÁS Négy oldalról zárt tér, melyben a koca csak a rekesz hossztengelyének irányában tud mozogni. Méretei: - szélessége: 65 cm - hossza 180-200 cm, melyhez 40 cm-es vályú csatlakozik
A TAKARMÁNYOK ZEARALENON SZENNYEZETTSÉGÉNEK HATÁSA A SERTÉSEK SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TELJESÍTMÉNYÉRE
ZEARALENON
Zearalenon (F2) toxint főleg a Fusarium nemzetséghez tartozó penészgombák termelik a meleg és nedves körülmények között valamennyi takarmányon, de főleg a kukoricán. Ösztrogénhatású toxin, ennek következtében befolyásolja a szaporodásbiológiát. Végbél és hüvely előesés szintén gyakori sertések esetében főleg a hizlalási fázisban. A Zearalenon (ZEA) és származékai a célszervek egyes sejtjeiben található ösztrogénreceptorokhoz kötődve fejtik ki hatásukat. ZEA receptorral rendelkező sejtek elsősorban az endometriumban, a petefészekben, a tejmirigyben, a hypothalmusban, illetve a hypophysis elülső lebenyében vannak, de fellelhetők a májban is. Ösztrogénmimetikus hatása miatt a zearalenont a fitoösztrogének csoportjában sorolják. A ZEA szennyezője és nem természetes alkotórésze a fitoösztrogéneket tartalmazó növényeknek.
KLINIKAI TÜNETEK -
Klinikai tünetek a kocasüldőknél: Megduzzadt péra; Csecsbimbók és tőgy duzzanata; Petefészek és méhnagyobbodás, méh ödéma; Sárgatest visszamaradás és anösztrusz; Ivari ciklus hosszabbodása. Kocáknál: A fentieken kívül: Álvemhesség (sárgatest visszamaradás miatt); Kicsi alom nagyság, vetélés; Malac születési testtömeg változása; Növekszik a gyenge, lábszétcsúszós malacok aránya; Péra duzzanata; Növekszik a választástól az újravemhesítésig eltelt idő hossza; Embrió elhalás
KLINIKAI TÜNETEK
-
Kanoknál: Romló sperma minőség; több az abnormális sejt; Csökkent libidó, szőrhullás Minden állatnál: Végbél és hüvely előesés; csökkent teljesítmény.
A még nem ivarérett süldők rendkívül érzékenyek a toxin iránt.
-
MEGELŐZÉS, KEZELÉS A takarmány-alapanyagok fuzáriumos fertőződését - Fusarium gombákra genetikailag rezisztens gabonafajok előállításával és széles körű alkalmazásával - megfelelő agrotechnika biztosításával (műtrágyázás, tőszám), valamint - a takarmánytárolási körülmények optimalizálásával (10 Co, 14-15% nedvességtartalom) jelentősen csökkenthetjük. Gombatoxinokkal szennyezett takarmányok dekontaminációja során fizikai és kémiai módszerekkel kísérlik meg a szemes terményeket mentésíteni a mikotoxintól. Pl: mosás Na-karbonát vizes oldatával+ fizikai tisztítás, valamint a gabonaszemek héjának egyidejű leválasztása közel 100%os eredménnyel csökkenti a gabonaszemek ZEA szennyezettségét.
Általánosságban mondható, hogy a mikotoxinok hőstabil vegyületek, ezért a hőkezelés eredményessége megkérdőjelezhető. A takarmány alapanyagok mikotoxin szennyezettségéből származó károk mérsékelhetők, ha a szennyezett takarmányt jelentős mértékben hígítják toxinmentes takarmánnyal (nem gyakorlatias). Kémiai eljárások: gombaölés, mikotoxin elbontás. Mikotoxin megkötésére (adszorbeálás) használhatók természetes és mesterséges anyagok (pl. szilikát alapú ásványi anyagok, zeolitok bentonitok, aktív szén) Élesztőgomba kultúrák (pl. Saccharomyces cerevcisiae) takarmányhoz keverése ( a toxinnal kelátot képez és távozik a szervezetből).
KOCASZÁLLÁS
Itt az EU előírásoknak megfelelően maximum harminc napig maradhatnak az állatok. Ebben az időszakban történik a termékenyítésük. Harminc nap után ultrahangos vizsgálattal állapítjuk meg, hogy sikeres volt-e a termékenyítés. A harmadik visszabúgás után automatikusan selejtezésre kerül a koca. A hatékonyságjavítás egyik fontos eleme, hogy minél rövidebb idő alatt megtörténjen a vemhesülés, mivel egy koca napi tartása 700 Ft-ba kerül. A vemhes kocák innen a kocaszállásra kerülnek a 201 férőhelyes istállóba. (Forrás: internet: Sertéságazat korszerűsítése és fejlesztése Hajdúszováton AgrárHírek 2009. június 26. )
VEMHES KOCÁK TARTÁSA
CSOPORTOS KOCASZÁLLÁS Csoportlétszám: 35-50 egyed Férőhely: 1,6-2,0 m2/egyed
CSOPORTOS ELHELYEZÉS EGYEDI ETETÉSSEL
Csőatutomaták használata vemhes kocák csoportos tartása esetén: Ezekkel az etetőautomatákkal a vemhes kocák etethetők ad libitum jelleggel vagy adagolással. Ha a koca a forgatható adagolószerkezetet használja, akkor a takarmány a vályúba kerül. A kiadagolt mennyiséget a takarmány fajtájától függően (liszt, pellet, vagy morzsa) a cső magasságának beállításával lehet beállítani. Úgy kell kiválasztani, hogy minden elforgatásnál csak kevés mennyiséget adagoljon. Így nem marad a vályúban felesleges takarmány. (Forrás: internet)
CSOPORTOS ELHELYEZÉS CSOPORTOS ETETÉSSEL 45 cm vályuhossz, 1,5 m2 fajlagos alapterület (ebből 0,3 m2 trágyázótér) mini. Szükséges 10-12-es falkalétszám Magyarországon elterjedt (mélyalmos változatban is), de az elektronikus takarmányozás terjedésével visszaszorul.
VEMHES KOCÁK CSOPORTOS ELHELYEZÉSE KIFUTÓVAL KOMBINÁLVA
SZOPTATÓ KOCÁK TARTÁSA A vemhes kocák általában a várható fialásuk előtt 4-6 nappal kerülnek a fiaztatóba, de a legkésőbb a vemhesség 110. napjáig be kell telepíteni őket. Csoportos telepítés esetén ez a legkorábban termékenytett kocára értendő. A koca tökéletesen és fertőtlenített fiaztató istállóba érkezik, ahová fürdetőn, fertőtlenítőn keresztül kell vinni.
FIAZTATÁS HIGIÉNIÁJA E fogalmon a csíraszegény környezetben való fiaztatás és malactartás, valamint a tőgy megtisztítása után a gyakori szopásokhoz szükséges feltétel értendő. A kocákat a kutricázás előtt megtisztítják fertőtlenítő anyagot v. antibiotikumot tartalmazó vízzel Fialás előtt a koca emlőit és péráját langyos, szappanos vízzel mossák A malacok köldökzsinór csonkját alkoholos jódoldattal vagy 50% fakátrányból és 50% alkoholból álló oldattal fertőtlenítik Ellés befejezése után a kutricákat kitisztítják és száraz szalmával almoznak
Ketrecben(rácson) való fiaztatás Igények: csúszásmentesség, sérülést ne okozzon,kézi takarítás nélkül megfelelő tisztaságú és hatékonyan fertőtleníthető, teherbíró és tartós legyen Fontos,hogy az ürülék maradék nélkül eltávozzon és a padozat ne okozzon lábsérüléseket. Ha a padozat gyakori mosással tartható csak rendben az a páratartalmat növelienteropatogén mikroorganizmusok elszaporodásához vezet A padozat résarányának növelése csecssérülésekhez és lábvégmegbetegedésekhez vezethet
Változik a kocák viselkedése is: - Nedves felületet keres maga alá ürít, belefekszik, hogy felesleges hőjét le tudja adni. Így a tőgy szennyeződik gyakori a coli-vérhas és a tőgygyulladás. Padozat - meleg,száraz,rugalmas,könnyen tisztítható és fertőtleníthető - a merev, érdes, gödrös felület feltöri a koca talpát és felfekvéseket okozhat - lejtése 2-3%-os legyen, a vizelet ne a malacok etetőterén folyjon keresztülcolifertőzést növelheti
FIAZTATÓ
A fiaztatókutrica a sertéstartás legkisebb és legkényesebb tartási egysége, mivel két teljesen ellentétes igényű állat, az újszülött malac és a kifejlett koca igényeit kell egyidejűleg kis helyen kielégítenie.
FIAZTATÓ ÉPÜLETEK HIGIÉNIÁJA Kocák és malacok eltérő hőigényűek: Kocák:15-18 ̊C Malacok: 25-32 ̊C Kényszermegoldásként a fiaztatót 25-26 ̊C-ra fűtik fela magas hőm. kedvez a karbamidbontó baktériumok elszaporodásánaknő az ammóniatermelés (főleg az alom nélküli fiaztatókban) Ha túl magas az ammónia koncentráció az a fiatal malacok torzító orrgyulladásának súlyosbodását segítheti
A FIAZTATÓ KUTRICA
A kocaállás 60 cm széles, 1 m magas, felhajtható. Funkciója a malacok agyonnyomásának megelőzése, előnye, hogy a a bélsár egy helyre ürül. A malacfészek padozata jól izolált, hőszigetelő Malacoknak hőmérséklet kiegészítő fűtés (infralámpa) vagy más megoldások (búvóláda, ernyős melegítő) kellenek. Malac hőigénye: 32-33 Co
FIAZTATÓ
Belül a legkorszerűbb lagúna-rendszerű szerves tárgya kezelési rendszert alakítottunk ki. A kocák és malacok alatt rugalmas műanyag rácspadozat van. A fűtés, a hűtés és a takarmányozás is automatizált. A fűtés külön történik a malacok, és külön a kocák részére. Jelenleg hideg levegővel hűtünk a kinti kánikula miatt. Egy épületben 80 db koca van. A korábbi technológiához képest növekedett az egy ellésből származó választási malacok száma. A kiesés az új technológiában 5% alá esett a korábbi 10% helyett, így kocánként és ellésenként 10,2-10,5 malacot választunk. A malacok harminc napos korukban és átlagosan 9,5 kg súlyban kerülnek elválasztásra. Ezen a padozaton szívesebben mozog a koca és így a felfekvésből származó betegségek is minimálisak. Az expandált lemez és bordázat eredményeként lényegesen kevesebb a malacnyomásból eredő kiesés is. Innen a malacok az utónevelőbe kerülnek, ahol ötvenöt napot töltenek és átlagosan 35-38 kg-os súlyt érnek el. (Forrás: internet: Sertéságazat korszerűsítése és fejlesztése Hajdúszováton AgrárHírek 2009. június 26. )
MALAC UTÓNEVELŐ (BATTÉRIA)
HÍZLALDA
HÍZLALDA 6 db, egyenként 1200 férőhelyes, már korszerűsített sertéshizlalda üzemel. Ezekben az épületekben padlófűtést építettünk ki, mely a biogáz üzem hulladékhőjével lesz megtáplálva, nyáron ugyanaz a padlófűtés hideg víz áramoltatással a hűtést szolgálja. Az istállón belül egy-egy fakkban 50 db hízót tartunk. A hízók nedves, adagolt etetését egy automata takarmányozási program szabályozza. Az etetéshez víz mellett naponta – és állatonként – 1-1,5 liter tejsavót is felhasználunk. A számítógép monitorján minden lényeges mozzanat követhető, így még az is, hogy milyen gyorsan fogyasztják el az állatok a takarmányt. A program ennek figyelembe vételével növeli, vagy csökkenti a következő adagokat. Naponta hatszor etetünk, és mindössze két fő felügyeli a technológia működését. (Forrás: internet: Sertéságazat korszerűsítése és fejlesztése Hajdúszováton AgrárHírek 2009. június 26. )
A jelenlegi mért adatokkal alátámasztott üzemi tesztek során a lajoskomáromi malacok 25 és 120 kg között 900 grammot is meghaladó testtömeg-gyarapodásra voltak képesek 2,75–2,85 kg/kg-os fajlagos takarmányértékesítés mellett. Nem volt ritka az 1000 grammot meghaladó állatok száma sem. Vágási minősítés oldaláról pedig ez a genetikai nagyon kis szórás mellett 58– 59%-os színhús kitermelésre képes.
HÍZLALÓISTÁLLÓK HIGIÉNIÁJA
Pavilon- vagy tömbösített rendszerben építik Szárazdarás önetetésportartalom minimális, megfelelő vízellátás, állatok pihenőtere száraz, trágyaeltávolítás folyamatos, szellőző berendezések Vályúból etetéskönnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen Ketreces hizlalás előnyei: - környezet csíraszegényebb - levegő minősége jobb
Termelési rotáció Kocaszállás(csoportos): választás után 5-7 nap pihenő és vemhesítés Kocaszállás (egyedi): 30 nap megfigyelés alatt Vemhes kocaszállás: 80 nap vehemnevelés Fiaztató: 4-5 nap előkészül, 1 nap fial, 21-28 nap szoptat, 3 nap istállót mosat, fertőtlenít Battéria: 3 nap mosat, 40-60 nap nevel, (malac utónevelés) Hízlalda: 3nap mosat, 80-120 nap hizlal
TENYÉSZKOCA -
-
-
Ivarérés: 4 hónaposan Tenyészérés, tenyésztésbe vétel: 240-260 naposan Vemhesítéskori súly: 120-140 kg Első fialás: 11-13 hónaposan Vemhességi idő: 115 nap Tenyésztésben tartás: 2-3 évig (4-6 fialás) Kocaforgó (fialás/év): 2,0-2,4 Fialási /választási átlag: 12-16 (fajtától, hibridtől függő) Egy koca után egy évben választott malac száma: 25-30 Anyakoca tömege: 150-200 kg
A hízósertés életszakaszai
-
Szopós malac: 0-21(30) naposig fiaztatóban 1-1,5 kg születési súly; 3 l tej/1 kg súlygyarapodás 6-9 kg választási súly Választott malac: 30-80 (90) naposig battérián ~30 naptól 30 kg-ig Napi tömeggyarapodás 0,4-0,5 kg Fajlagos takarmányfogyasztás: 1,5-2,0 kg/kg Hízó: 80(90)-160(210) naposig Hizlaldában Napi tömeggyarapodás: 0,7-0,9 kg Fajlagos tak.fogyasztás: 2,7-3,0 kg/kg Értékesítési tömeg: 110-120 kg
A sertéstartás sikere napjainkban négy fő alappilléren nyugszik: a menedzsmenten, a technológián, a genetikán és a takarmányozáson.
Lajoskomáromi Győzelem Kft.: Ha a hatékonyságot taglaljuk tovább, akkor nem lehet elmenni szó nélkül a telepen dolgozó emberek munkája mellett sem, hiszen egy műszakban a telepen csak hatan dolgoznak (fiaztatós 1 fő, kocagondozó-inszeminátor 2 fő, battériás 1 fő, adminisztrátor 1 fő, karbantartó 1 fő). Így tehát fontos azok képzése, illetve a munka minél precízebb megtervezése és végrehajtása (pl. fialás szinkronizálás). (Forrás: internet)
A hígtrágya felhasználás
Egy 500 kocás sertéstelepen évente képződő 36.000-37.000 m3 mennyiségű mintegy 55-56 t összes nitrogén tartalmú hígtrágya szántóföldi elhelyezéséhez a 91/677/EEC sz. direktívában javasolt 170 kg/ha éves nitrogénterhelést figyelembe véve mintegy 340 ha szántóterület szükséges.
Biogáz előállítás
A gázkészítéskor hasonló biológiai folyamat játszódik le, mint a tehenek bendőjében. Csakhogy a biogáz előállítására szolgáló „betontehenekben” a baktériumok zárt és szabályozott helyen, fermentorokban dolgoznak. Biogáz-alapanyag lehet az állattartásban képződő almos vagy hígtrágya, háztartási szerves hulladékok, élelmiszeripari melléktermékek és e célra termesztett energianövények, melyekből gáz, hő és trágyázásra alkalmas szerves maradék keletkezik.
A biogázzal „két legyet üthetünk egy csapásra”: megszabadulunk a környezeti szennyeződésektől, miközben megújuló energiát állítunk elő. A biogázt fűtésre, hűtésre, áramtermelésre lehet felhasználni vagy tisztítás után a földgázvezetékeken bárhová szállítható.
A SERTÉS ÁLLOMÁNY MEGFIGYELÉSE Az állomány rendszeres, átgondolt , rutinszerű ellenőrzése, az állatok egészségi állapotának folyamatos megfigyelése szükséges naponta. Az egészet kell előbb nézni aztán a részleteket, majd megint az egészet. Észre kell venni a feltűnő és szokatlan dolgokat Ha eltérés van: Mi történ? Miért? Hogyan?
Jegyzetfüzet, tapasztalatcsere. Figyelemmel kell követni az eredményeket A jó eredmények okira is keresni kell a választ
FONTOSABB BETEGSÉGEK
MMA szindróma Megelőzésefiaztató helyiség és az fialás higiéniájának betartása Escherichia coli okozta betegségek - újszülött malacok coli- hasmenése - malacok fehér hasmenése - választott malacok coli- enterotoxaemiája Tüdőgyulladás Torzító orrgyulladás
A SERTÉSDYSENTERIA
Források: Werner Herbst: Sertésdysenteria. Magyar Állatorvosok Lapja. 2008.89.Suppl5. 14-21 www.univet.hu www.agronaplo.hu. Sertésdizentéria - ez is takarmányozási kérdés?! www.agraroldal.hu
A KÓROKOZÓ
A betegséget először az USA-ban,1921-ben írták le, a kórokozót viszont csak 1971-ben ismerték fel. Rendszertani besorolását többször is megváltoztatták.1997 óta Brachyspira hyodysenteriae néven szerepel. Anaerob baktérium,viszont aerotoleráns, Gram-negatív, 0,25-0,4 x 6-9 mikrométeres csavar alakú. Más rokon fajai is léteznek,az ún. spirochaetahasmenés okozói,így előfordul pl. a Brachyspira pilosicoli vagy az avirulens B. murdochii és a B. innocens, ill. a vitatott patogenitású B. intermedia. Más fajtájuknak madarakban és emberekben van jelentősége. Főleg süldők és fiatal hízósertések közt lép fel. Klinikai tünetei: nyálkás-véres hasmenés, étvágytalanság, kiszáradás, fogyás, esetenkénti elhullás. Világszerte, főleg az intenzív sertéstartás körülményei közt terjedt el, jelentős bevételkiesést okozva.
A Brachyspira hyodysenteriae erősen hemolizáló képességű,amelynek alapján a többi,sertésben előforduló Brachyspira-fajtól el lehet különíteni.
Brachyspira innocens (left), B. pilosicoli (middle) and B. hyodysenteriae (right). Photo: Bengt Ekberg/SVA
A KÓROKOZÓ ELŐFORDULÁSA , ELTERJEDÉSE, JÁRVÁNYTANA
A dysenteria minden sertést tartó országban előfordulhat. Korábban az USA-ban volt jelentős a fertőzöttség, míg Európában,Dánia kivételével jelenleg is problémát jelent. A betegség járványtani helyzete igen heterogén. Az észak-európai államokban és Ausztriában 0-9%-ig, Angliában 29%-ig terjedhet a fertőzöttség aránya. Németországban egyre súlyosabb a betegség elterjedése. Míg a 90-es években a sertések kb. 25%ában lehetett a kórt kimutatni,addig a 21. század elejére ez az arány a 30%-ot is elérte. A kórokozó állatról állatra bélsár szájon át történő felvétel kerül át, a fertőzés utáni második napon már ürül. A betegség előrehaladtával 1 g bélsárban 1010 csíra is lehet. A többi sertés a nyálka tartalmú bélsarat szívesen felveszi,így a fertőzési kör be is zárul.
Nem csak a hevenyen megfertőződött állatok lehetnek a fertőzés forrásai,hanem a lábadozó állatok is, akik megbetegedésük után, még 10 hétig ürítik, sőt a klinikailag tünetmentes állatok is. Esetenként az állat gyógyulása után 90 nappal is megfertőzheti társait. A látensen fertőzött kocák is közvetíthetik a kórt,amely a malacoknál,azok colostralis immunitásuk miatt, klinikai következménnyel nem jár, azonban a brachyspirák istállóba való behurcolását okozza. Egerek,patkányok szintén szerepet játszanak a betegség terjedésében. Nagyban függ a betegség terjedése a higiéniás rendszabályoktól és a tartástechnológiától. Rácspadozaton nehezebben terjed, mint mélyalmos tartásban vagy betonpadozaton. Magasabb hőmérsékleten a baktériumok gyorsabban elpusztulnak (25 °C-on kb. 7 nap). A betegség kialakulása a 40-70 kg-os süldők közt a leggyakoribb.
A FERTŐZÉS MENETE
A kórokozó a vastagbél lakója. Virulenciájának legfontosabb tünetei: aerotolerancia, mozgékonyság, kemotaxis a mucinhoz és a hemolizinek megléte. A gyomornedv alacsony pH-ja el tudja pusztítani az összes baktériumot, de ha nagy számban található meg a fertőzött egyedben, könnyedén képes áthatolni a bélrendszeren. A bélsárból és a nyálkából keletkezett védőburok miatt is tud a vastagbélig eljutni. A baktérium megtelepedését a vastagbélben az ott uralkodó környezet nagyban befolyásolja. Függ az oxigén mennyiségétől,a bélflóra összetételétől, az etetett takarmány fajtájától is. A nagy fehérjetartalmú szójadara, a csak vastagbélben lebomló oligoszacharidok és a nem keményítő poliszacharidok adása kedvez a baktériumnak. A brachyspirák jelenléte a vastagbélben kimutatható, ha a kehelysejtek nyálkatermelése fokozódik,a bélsárban megfigyelhető lesz. Az epithelsejtek leválnak, elhalnak, a vízvisszaszívás csökken, dehidratáció lép fel. Vérzések keletkeznek az erodált epithel területén, ez okozza a véres bélsarat.
KLINIKAI TÜNETEK
Az első tünet a lágy és sárgásszürke bélsár,amely a kísérletes intragastralis fertőzés után 3-37 nappal, ill. a B. hyodysenteriae szájon át való bekerülése után átlag 15 nappal lép fel. Néhány sertés ilyenkor étvágytalan, és lázas lesz. A betegség további lefolyásában sok vér és nyálka kerül a bélsárba, később folyékonyabbá válik, vér és fibrincafatok szennyezik a sertés hátulsó részét. A hát felpúposodik, ha lenyomjuk az állat fájdalmat jelez. A folytonos hasmenés miatt az állat szomjas és dehidratált. Lesoványodás, gyengeség, koordinációs zavarok is megfigyelhetőek. Ivóvíz hiány esetén az állatok gyorsan pusztulnak. A betegség 7-11 nap alatt zajlik le. A tünetek súlyosságát erősítik:stressz, a kórokozó nagy virulenciája, a nagy fertőzési nyomás, a bélsár hiányos eltávolítása a tartózkodási helyről, a takarmány rossz összetétele, az eleség felvételi zavar.
IMMUNITÁS, GYÓGYKEZELÉS ÉS MENTESÍTÉS
Korábban imidazolokat alkalmaztak de az élelmiszert szolgáltató állatoknál ez már nem engedélyezett. Jelenleg a makrolid antibiotikum, a tilozin és a makrolidok hatásmechanizmusához közel álló linkomicin, és a valnemulin kerül használatra. Sajnos ez utóbbi kettő ellen rezisztencia alakult ki az utóbbi időben. A pleumotirilinek hatékonysága igen jó. Vízbe, vagy takarmányba adagolva,illetve injekcióval adják be a gyógyszert. Az állatok gyorsan gyógyulnak, de gyógyulást követően még 21 napig kezelik őket.
MEGELŐZÉS
A természetes fertőzés védelmet nyújt az újrafertőződéssel szemben, legalább 17 hétig. A fertőzés után 8 héttel, a vérben, agglutinációs teszttel, ellenanyagot lehet kimutatni. Az antibiotikus kezelés segíthet a betegség leküzdésében. Mivel élelmiszerbiztonsági okok miatt egyre több gyógyszerkészítmény nem elérhető a továbbiakban a sertéstartók számára, emiatt a korábbinál még fontosabb szerepe van a megelőzésnek. A betegség elleni védekezés eredményét befolyásolja a környezetben túlélő kórokozók mennyisége és az általános telepi járványvédelem színvonala. A dizentéria elleni küzdelemben nagy a jelentősége a megfelelően és gondosan végzett tisztításnak és fertőtlenítésnek. A kórokozó viszonylag kis ellenálló képességgel rendelkezik, viszont a sertéshígtrágyában akár több hónapon keresztül is fertőzőképes maradhat. Célszerű ezért a trágyát akár naponta többször eltávolítani az épületekből (ún. "betontiszta" felületig, mert száraz körülmények között a kórokozó hamarabb elpusztul), valamint törekedni kell, hogy lagúnás trágyarendszer esetén a lagúnák takarításafertőtlenítése is alapos legyen.
Az egyes szekciók egyszerre ún. "all in - all out" elv szerint települjenek és ürüljenek. A fertőtlenítést megelőzően a maradék trágyát távolítsuk el a padozatokról, a hígtrágyát pedig a lagúnákból. Mivel hatékonyan fertőtleníteni csak tiszta felületeket lehet, ezért a nagyobb szennyeződések mechanikai eltávolítása és az áztatás után tisztítószer használatára van szükség. Kísérletek sora bizonyítja, hogy megfelelően hatékony tisztítószer (lúgos szerves-, savas a szervetlen szennyeződések eltávolítására) alkalmazásával az állattartó épületekben található kórokozók 80%-a eltávolítható. A tisztítás célja tulajdonképpen az, hogy ne maradjanak olyan lerakódások a felületeken, melyekben kórokozók találhatnak menedéket. A megfelelő hatóidő letelte után a tisztítószert le kell mosni, majd a felületeknek meg kell száradniuk, ellenkező esetben az alkalmazásra kerülő fertőtlenítőszer munkaoldatának koncentrációja csökken. Ebben az időszakban kerülhet sora a keletkezett felületi sérülések kijavítására is. Kizárólag hatóságilag jóváhagyott, széles hatásspektrumú, a környezetben lebomló vegyszer használható fertőtlenítés céljára.
-
-
-
Kiemelt figyelmet kell fordítani a betegség leküzdésében szerepet játszó egyéb tényezőkre is. A legfontosabbak: folyamatos rágcsálóirtás (a kórokozót hordozhatja a patkány és egér is hónapokon keresztül ürítve azt), tiszta ivóvíz biztosítása, megfelelő takarmányozás, épületrészek pihentetése, gyógyszeres kezelés, telepi zártság biztosítása, karantén idő betartása, telepi jármű- és személyforgalom korlátozása (valamint alapos jármű- és személyfertőtlenítés). A telep dizentéria mentesítésekor új állomány telepítése kizárólag a mentességet megerősítő mintavételi eredmények tükrében végezhető.
A sertésdysenteria, ugyanúgy mint más emésztőrendszeri megbetegedések, multifaktoriális megoldást kíván. Fontos szerepe van az állatorvosi gyógykezeléseknek, a fertőtlenítéseknek, valamint a légy- és rágcsálóirtásnak, csakúgy mint a takarmányadag összeállításának és a takarmányadalékoknak. A dysenteria takarmányon keresztüli kontrollja korlátozott, de lehetséges pozitívan befolyásolni a betegség lefolyását és súlyosságát a „bélbarát” takarmányozás segítségével:
1) Minél jobb a takarmányadag emészthetősége és minél kevesebb az emésztetlen keményítő mennyisége, annál kisebb a dizentéria kialakulásának veszélye. Ha az állatokat rizsre és állati fehérjékre alapozott könnyen emészthető adagokkal látjuk el (bár ezek alkalmazása nem gyakorlatias), akkor a dizentéria előfordulása ritkább, mint amikor árpára alapozott adagot etetünk.
A legtöbb eset akkor tapasztalható, amikor a takarmány búza, árpa és csillagfürt keverékéből áll. Az erjesztett kukorica (szilázs) is pozitív hatású, köszönhetően természetes összetételének, valamint alacsony pufferkapacitásának és részleges „előemésztettségének”. Az alacsonyabb fehérjetartalmú adag minimalizálja a vastagbélben az erjedéshez rendelkezésre álló fehérje mennyiségét is.
2) A dizentéria elsősorban a gyengébben evő állatoknál jelentkezik, ez hangsúlyozza a jó minőségű tápanyag fontosságát. Mesterségesen fertőzött malacoknál, melyek a fertőzés előtt és után 2-2 napig éheztek, a megbetegedési ráta 60%-ról 100%-ra emelkedett. Számos stresszfaktor, amelyek a takarmányfelvételt csökkentik, segítik a dizentéria kitörését.
3) Minél többféle a fermentálható anyag a takarmányban, annál jobb a környezet a Brachyspira baktériumoknak az osztódáshoz, a megbetegítéshez. A magas rosttartalmú és könnyen emészthető takarmány segíti a Brachyspira szaporodását. 4) Az alacsony pH a vastagbélben (pH6) gátolja a Brachyspira növekedését, míg a magasabb pH elősegíti a dizentéria kialakulását. Nehéz a vastagbél pH-ját befolyásolni szerves és szervetlen savakkal. A legtöbb szerves sav, főleg a takarmányban adagoltak, csak az emésztőrendszer első részében hatékonyak, pedig itt a legellenállóbb a Brachyspira a külső nyálkarétege miatt. Az egyetlen módszer, hogy sikeresen bevigyünk savanyítót a vastagbélbe, és ott csökkentsük a pH-t, ha a savakat egy „folyamatosan felszabadító vivőanyagon” (SRM) juttatjuk be, mely fokozatosan szabadítja fel a savakat az emésztőtraktus teljehosszában, beleértve a vastagbelet is.
5) Azok a takarmányadalékok, amelyek alkalmasak a takarmány emészthetőségének javítására, csökkentik a tápanyagok eljutását az emésztőtraktus hátulsó részébe és ezáltal gátolják a Brachyspira megtapadását. A fitogenikumok egyik jól ismert tulajdonsága, hogy növelik a takarmány emészthetőséget és csökkentik az ammónia felszabadulását a vastagbélben. Továbbá vannak olyan adalékok, amelyek segítik a bél nyálkahártyájának regenerációját, amely jelentősen karosodik a Brachyspira által.
„NÉGYES-MENTESSÉG”
-
Sertéstelepre tenyészállat utánpótlásra csak az ún. „négyes-mentes” minősítéssel rendelkező egyedeket szabad beszállítani, ha azok szerológiai lelettel is rendelkeznek a Brucellózis Leptospirózis Aujeszky-betegség és PRRS (Porcine Reproductive and Respiratory Syndrome) tekintetében
BRUCELLÓZIS A Brucella suis - nevű baktérium okozza, melynek ellenálló képessége nem túl nagy (60 oC fölött és pH 4 alatt elpusztul), az almos trágya füllesztése is elpusztítja, de híg trágyában, magzatburkokban hűvös helyen akár egy hónapig is fertőzőképes maradhat. Tenyészkocák vemhességének 6-12. hetében a leggyakoribb, a lappangva fertőzött állatban ekkor aktiválódik. Magyarország az utóbbi két évtizedben ettől a betegségtől mentes. Mentes állományba leggyakrabban fertőzött tenyészállatokkal lehet behurcolni, a betegség terjesztésében különös jelentősége van a fertőzött kanoknak. A már fertőzött állományon belül a terjesztésben a magzatburkok, a magzatvíz, a hüvely- és méhváladékok játszanak szerepet, az ezekben nagy mennyiségben lévő kórokozókat a gondozók lábbelijével, eszközökkel, járművekkel, kutyákkal hurcolják szét. A terjesztésben a rágcsálókat sem szabad figyelmen kívül hagyni! Az állatok szájon át vagy búgatáskor fertőződnek, de az bekövetkezhet mesterséges termékenyítéskor is, ha az ondó fertőzött.
TÜNETEI, MEGELŐZÉSE
-
-
Legszembetűnőbb megnyilvánulási formája a vemhes kocák vetélése és a kanok here-és mellékhere gyulladása. Megelőzésénél cél a mentesség megőrzése. Ennek érdekében: Általános járványvédelem betartása. Tenyészállatot csak négyes-mentes tenyészetekből vásároljunk. „zugkanok” kerülése „gyanús” ellések, vetélések kivizsgáltatása. Tenyészkanok, valamint a tenyészállomány kocái 10%-ának félévenkénti vérvizsgálata. A brucellózis bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség, esetleges megállapítása után a gazda kötelessége a hatósági intézkedések maradéktalan betartása.
LEPTOSPIRÓZIS
A sertésállományok fertőző eredetű vetéléseinek mintegy a felét a Leptospira-baktériumok okozzák, többségét a L. pomona, kisebb százalékát a L. hyos (L. tarassovi). A baktérium alakjáról kapta nevét (leptos=vékony, speira=csavarulat). A leptospirák ellenálló képessége kicsi, 60 oC-on, beszáradva, fagyponton, savas, lúgos, nagyobb só koncentrációjú közegben és a szokásos fertőtlenítőszerek hatására néhány percen belül elpusztulnak. Pár hétig is életképesek maradhatnak azonban enyhén lúgos közegben, a fertőzött állatok vizeletében, a hígtrágyában, vagy ha ezekkel nedves talajba, pocsolyákba, vízfolyásokba jutnak. A nedves, meleg időjárás kedvez nekik.
TÜNETEI
Süldőkben és felnőtt, nem vemhes sertésekben a fertőzés legtöbbször észrevétlenül zajlik le, fogékony süldők fertőzött hizlaldákba történő beállításakor tapasztalhatunk legfeljebb influenzához hasonló tüneteket (láz, étvágytalanság). Leggyakoribb az előhasi vemhes kocák fertőződése. Magzatkárosodással, így vetélésekkel többnyire a vemhesség 45-100. napja közötti fertőződés jár, vagyis vetélések a vemhesség második felében, legtöbbször annak végén fordulnak elő. (A vemhesség kezdeti szakaszában a magzatok a kórokozóra kevéssé érzékenyek, a 100. nap után pedig már nincs idő a magzatkárosodásra). Vemhes kocákban a fertőződés utáni 3. héttől kezdődően történik a magzatok károsodása, melynek következménye vetélés, koraellés vagy életképtelen magzatok születése. A magzatok a méhben legtöbbször fejlődésük különböző szakaszaiban, fokozatosan pusztulnak el, ilyenkor a rendes fialási idő előtt 1-3 héttel a koca különböző fejlettségű holt magzatokat vetél. A vetélések ritka kivételtől eltekintve a vemhesség második felében, legtöbbször annak végén történnek. A vetélt magzatokban anaemia (vérszegénység, sápadtak, fehérek), gyakran sárgaság látható.
MEGELŐZÉS
- Általános járványvédelem. - Tenyészállatot csak mentes tenyészetből szerezzünk be! - Jó tartási viszonyok. - Telepi pocsolyák, vízfolyások megszüntetése. - Folyamatos rágcsálóirtás. - Tenyészkanok félévenkénti, tenyészkocák 10%-ának évenkénti szerológiai vizsgálata. - A nem túl durva fertőzöttség következményeinek megelőzésére: vakcinázás. (1. oltás búgatáskor, 2. oltás 3 héttel később, az alapimmunizálás után félévente vakcinázunk.)
AZ AUJESZKY-BETEGSÉG
A betegség régi elnevezéséből ("álveszettség") is látható, hogy régen a veszettséggel tévesztették össze. Először 1902-ben Aujeszky Aladár (sz.:1869. január 11-én Budapesten) írta le önálló betegségként, megkülönböztetve a veszettségtől. A betegség alapvetően mint sertésbetegség vált ismertté, amely az egész világon előfordul. A Porcine herpesvirus-1 (PHV-1) okozza, és malacok között tömeges megbetegedést okozhat. Fogékonyak még a szarvasmarhák, juhok, de a kutya és macska is. Felnőtt sertésekben a betegség tünetmentesen is lefolyhat. Emberre a betegség nem veszélyes. A kutya és a macska a fertőzött sertések nyers húsának elfogyasztásával fertőződik. Fokozott veszélyt jelentenek: sertés gége, -garat és -tüdő. A lappangási idő 3-6 nap.
TÜNETEK
Bágyadtság, nyugtalanság, étvágytalanság, ijedt tekintet. A bőr nagyon érzékennyé válik, és igen erősen viszket (paraesthesia). A betegek rágják, harapdálják magukat. A harapdálás mértéke akár az öncsonkításig fajulhat. Macskáknál a viszketegség esetenként nem alakul ki. A garatbénulás miatt a nyelés gátolt, ezért a beteg állatok szájából csurog a nyál. A légzés nehezített. Macskáknál jellemző a pupillák egyenlőtlenül tág volta, és a gyermeksírásszerű nyávogás. A tünetek megjelenése után 36-48 órával bekövetkezik az elhullás (agy- és gerincvelő gyulladás). Tekintettel arra, hogy a betegség kezdeti stádiumában nem különíthető el biztonsággal a veszettségtől, az ilyen tüneteket mutató állatokat fokozott óvatossággal kell kezelni, és feltétlenül gondolni kell a veszettség lehetőségére is.
GYÓGYKEZELÉS
A betegség nem gyógyítható.
MEGELŐZÉS, VÉDEKEZÉS
A kutyák és macskák megbetegedése a legegyszerűbben úgy előzhető meg, ha a sertéshúst minden esetben csak hőkezelés (főzés) után etetjük. Húsevők esetében a védőoltás nem vált be. Európa szerte folyik a sertés állományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítése. Hazánkban ez 1987-ben kezdődött, és ma is tart. mentes állományokban: szigorú járványvédelmi szabályok betartása (a vírus behurcolásának megakadályozása) fertőzött állományokban: mentesítés a megyei állategészségügyi állomások által jóváhagyott mentesítési terv alapján az állomány immunállapotának felmérése a telep adottságaihoz adaptált vakcinázási program következetes végrehajtása a fertőzési lánc telepen belüli megszakítása
A SERTÉSEK REPRODUKCIÓS ÉS LÉGZŐSZERVI SZINDRÓMÁJA (PRRS)
Nevét onnan kapta, hogy a kocákban reprodukciós zavarokat, fiatal állatokban pedig légzőszervi tüneteket idéz elő. A betegséget az USA-ban állapították meg 1987-ben. A PRRS vírus különös hasonlóságot mutat a tüdőben található alveolaris makrofágokkal. A makrofágok szerepe, hogy a szervezetbe bejutó baktériumokat és vírusokat elpusztítsák és eltávolítsák, de ez a PRRS vírus esetében nem működik. Ehelyett a vírus felszaporodik, és elpusztítja a makrofágok akár 40%-át is, mellyel a test védekező mechanizmusának legnagyobb részét eltávolítja és szabad utat enged baktériumok és egyéb vírusok szaporodásának és károkozásának. A sertésállományba jutva korlátlan ideig megmarad és kifejti aktivitását.
KLINIKAI TÜNETEK A SZÁRAZON ÁLLÓ KOCÁKBAN A FERTŐZÉS ELSŐ HÓNAPJÁBAN
- Rövid ideig tartó étvágytalanság 7-14 napon át, a kocák 10-15%-ban tovább is. - A testhőmérséklet 39-40 °C-ra is felmehet. - Vetélések, gyakran kései vetélések (1-6%). Leggyakrabban ezek a megfigyelhető első jelek. - A fülek átmeneti elszíneződése (kékülés) látható (2%, Kék fül betegség).N - Néhány kocánál korai ellés, 10-15%-os gyakoriság az első 4 héten - Visszaivarzás gyakoriságának növekedése. - Hosszantartó anoestrus és az ivari ciklus kései visszatérése választás után. - Köhögés és légúti tünetek.
KLINIKAI TÜNETEK A VEMHES KOCÁKBAN A FERTŐZÉS ELSŐ HÓNAPJÁBAN
Étvágytalanság az ellési időszakban. Az ivástól való idegenkedés. Agalactica és mastitis - jelentős tünetek. Gyakran 2-3 nappal előbb megellenek. A bőr kifakulása és kis hólyagokkal társított bőrelváltozások. Levertség. Légzési tünetek. Mumifikálódott kismalacok. 10-15%-uk a terhesség utolsó 3-4 hetében pusztul el. Halvaszülés a szaporulat 30%-ig. Nagyon gyenge malacok születnek. Cianózis vagy a fülek elkékülése szórványosan megtalálható, a kocák kevesebb, mint 5%-ánál megmutatkozik. Ez csak átmeneti és lehet, hogy csak pár óráig tart. Köhögés jelentkezik néhány kocánál és néhány egyedi esetben bekövetkezhet a klinikai tüdőgyulladás.
TÜNETEK MALACOKNÁL ÉS KANOKNÁL
Malacok - Gyakori hasmenés. - Kevesebb életképes malac. - Légzőszervi problémák.
Kanok - Étvágytalanság. - Megemelkedett testhőmérséklet. - Levertség. - A libido hiánya. - Csökkent termőképesség. - Gyengébb almok. - Csökkent spermatermelés.
OKOK , KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK
Cseppfertőzés. Orrváladék, nyál, ürülék és vizelet. Nem pihentetett ólakban a vírus nagy mértékben felszaporodik, különösen a fiztatóban és a battérián. A fertőző állatok átcsoportosítása, mozgatása. Levegőben való terjedés 3 km távolságig. A felnőtt állatok a vírust sokkal rövidebb ideig ürítik (14 nap) a növendék állatokhoz képest (1-2 hónap). Trágya, por, váladék, fertőzött eszközök, járművek, stb. Fertőzött lábbelik és ruházat. Járművek különösen hideg időben. Mesterséges termékenyítés, ha a kan vírusürítő stádiumban van. (valószínűleg csak 3-4 nap). A vadkacsa és valószínűleg más egyéb madárfaj.
Köszönöm a figyelmet!
