A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén
Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése stratégiai kérdés!!!-
•1 sz prioritás: Árvízi biztonság javítása •2 sz prioritás: Természetvédelem •3 sz prioritás: Egyéb hasznosítás (mezőgazdaság, erdészet, hajózás) Árvízi biztonság javítása és a természetvédelmi igények összhangjának a megteremtése!!!
A nagyvízi mederkezelési terv
• Üzemeltetési-Fenntartási • Fejlesztési • A nagyvízi mederkezelési terv megalapozó tanulmánya –Vgt,ÁKK, Folyógazdálkodási terv, Általános Szabályozási terv kiválthatja
• Általános nagyvízi mederkezelési terv - Üzemeltetési-Fenntartási • Részletes nagyvízi mederkezelési terv – Fejlesztési A nagyvízi mederkezelési tervet az általános tervkészítés fázisaihoz igazodva, logikáját követve kell készíteni A nagyvízi mederkezelési terv az árvízi kockázatkezelési terv részeként értelmezhető
Árvízi levezető képesség javítása„Teret a folyónak” • Nem csupán vízszintes (a töltések áthelyezése), magassági értelmezés is • Az árvízi lefolyási teret is biztosítani kell szabadon hagyandó sávok • Már a kisebb árhullámoknál a hullámtéri elöntés biztosítása (lásd „fokgazdálkodás”), a víz visszatartása (az ATÁZ biológiai funkciójának a javítása), a nagy árvizek biztonságos levezetése- árvízi biztonság javítása természetvédelmi igények
Árvízi biztonság javítása
Lehetőségek általában
1. 2.
Az árvízvédelmi töltések áthelyezése, a hullámtér növelése Az árvízvédelmi töltések magasítása, erősítése – helyenként megoldás
3.
A hullámtéri feltöltődés kezelése, csökkentése, a hullámtér magasságának csökkentése kotrással, árapasztó vápák kialakítása A folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása A főmeder mélyítése, kotrása - tisztítása Mellékágak kotrása, rehabilitálása - tisztítása
4. 5. 6. 7.
Épületek, egyéb lefolyást akadályozó létesítmények tiltása, eltávolítása a hullámtérről Művelési ág megváltoztatása, optimalizálása, füves árapasztó sávok kialakítása Nyári gátak eltávolítása a hullámtérről
8. 9. 10. Szükségtározók, árvízkapuk kialakítása
Lehetséges megoldások
Lehetőségek általában
Az érdesség csökkentése, 5-6. Főmeder, mellékágak tisztítása, zátonyok, szigetek visszabontása 8. A hullámtéri területhasználat alárendelése az árvízi levezető-képesség biztosításának Művelési ág megváltoztatása, optimalizálása, füves árapasztó sávok kialakítása 4. A folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása, visszabontása
A levezető mederszelvény bővítése 5- 6. A főmeder és a nagyvízi levezetési irányú mellékágak szelvénybővítése, rehabilitálása, övzátonyok rendezése 3. Nagyvízi levezető vápák kialakítása 7-9. Épületek, nyári gátak egyéb lefolyást akadályozó létesítmények
tiltása, eltávolítása a hullámtérről A hullámtér és a mellékágak nagyobb arányú bevonása az árvízlevezetésbe Lehetséges megoldások mérsékelheti a főmeder süllyedését is
Lehetséges megoldások Lehetőségek általában
A hullámtéri feltöltődés kezelése, csökkentése A hullámtéri érdesség csökkentése ebből a szempontból is kedvező Hidraulikai szempontból kedvező árvízi meder kialakítása, a hullámtéri kiülepedés „irányítása” - „nagyvízi sarkantyúk” kialakítása, célirányos nyomvonalú nyárigátak kialakítása 3. A hullámtér magasságának csökkentése kotrással, árapasztó vápák kialakítása, Vizes élőhelyek, hullámtéri tavak kialakítása (A hullámtéri feltöltődés eltávolítása, a szárazföldi növényzet kialakulásának megakadályozása) Övzátonyok részleges eltávolítása, megnyitása Bármilyen célú kotrási anyag döntő hányadának lehetőség szerinti kiszállítása a hullámtérből Célirányos kotrásokkal vápák, anyaggödrök, vizes élőhelyek, hullámtéri tavak kialakítása (holland téglagyárak), árvízvédelmi fejlesztéseknél anyagnyerés kötelezően előírtan célirányosan kialakított hullámtéri anyaggödrökből
Duna folyó 122 VO szelvény változása 1970-2002 között
mBf 118
Hullámtér feltöltődés (kb. 2-2,5 cm/év) középvízi meder rézsűin és a szabályozási műveken a fásszárú növényzet előretörése –Lefolyási akadálymedersüllyedés növelése Az övzátonyok korlátozzák a keresztirányú átjárhatóságotfokgazdálkodás
116
114
A főág és az ágrendszerek közötti közvetlen felszíni kapcsolat egyre ritkábban alakult ki Mellékág-rehabilitáció
112
110
A kavicszátony vízborítása egyre ritkább, 108
a korábbi sekélyvízű kavicszátonyok
106 0
100
1970 évi Duna atlasz
területe lecsökkent beerdősültek, lefolyási akadályt képeznek, és élőhelyek500 200 300 fontos ívó400 m szűnnek meg 2002 évi felmérés
DB 1966
DB 2006
600
Mász.:
700
Szabályozási, jogszabály alkotási feladatok • Lefolyást akadályozó létesítmények megszüntetése, tiltása. • A kotort anyag döntő hányadát a hullámtérből ki kell szállítani. • A hullámtéri feltöltődés kezelésére lehetséges megoldás, hogy árvízvédelmi fejlesztéseknél és egyéb földművek építésénél az anyagnyerés célirányosan kialakított hullámtéri anyaggödrökből kötelezően legyen előírva. • A nagyvízi mederben - az áramlási holt-terek kivételével - tölgyerdő telepítése nem kívánatos. • Hosszútávon árvíz-levezetési, természetvédelmi és parthasználati szempontból egyaránt célszerű lenne a hullámterek állami tulajdonba vétele. Ezzel feloldható lenne a meder szabad vándorlásából származó állami területnyerés és a parti tulajdonosok közötti konfliktus is. • A különböző célú kotrásokból származó anyagdepókat csak meghatározott rövid időtartammal szabad az árvízlevezetésben részt vevő zónákban tárolni. • Az árvízlevezetésben részt vevő elsődleges és átmeneti zónákban lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő művelés engedélyezhető. Problémát jelent azonban, hogy a jelenlegi jogszabály kategórikusan tiltja az erdőben történő legeltetést, melyet a hullámterekre vonatkozóan fel kell oldani. • A medrek melletti közvetlen parti sáv jogszabályi tisztán tartása elvileg biztosított. A vízparti galéria erdők ugyanakkor jelentős ökológiai tényezők. Megőrzésük az árvízlevezetés biztosítása érdekében kompenzációs lehetőségként nem közvetlenül a parton, legeltetéssel, kaszálással karbantartott gyepterületek, füves vápák kialakításával lehetséges.
Köszönöm a figyelmet!
