A „NAGY HÁBORÚ” ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A világégés első évei, 1914-1916 A BALKÁNI „LŐPOROS H O R D Ó ” FELROBBANÁSA A X X . század elejére kialaku lt az eu róp ai n agyhatalm ak k é t, egy m ással szem b en álló tö m b je : az ún . k ö z p o n ti h atalm ak , amely Németország és az Osztrák—Magyar Monarchia 1879-es kettős szö vetségén alapult, illetve az angol—francia-orosz an tan t. A nagyha talm i tö m b ö k érd ekei szám os terü leten ü tk ö z te k egym ással; a g y arm ati vetélkedés m e lle tt a legveszélyesebb térség n ek a B a lk á n sz á m íto tt. Az ottani államok közül Szerbia az antant —mindenekelőtt Oroszország - , Bulgária pedig a központi hatalmak felé orientálódott. így a fiatal „nemzetállamok” közti konfliktusok azzal fenyegettek, hogy bekapcsolódik valamelyik nagyhatalom, s ez maga után vonja a két nagyhatalmi tömb háborúját. A lavinát elindító esemény, amely végül a háború kitörésének ürügyévé vált, 1 9 1 4 . jú n iu s 2 8 -á n következett be. Ezen a napon S z a ra je v ó b a n , a korábban a Monarchia által annektált BoszniaHercegovina fővárosában, eg y sz erb n a cio n a lista sz erv e z et ta g ja m e g g y ilk o lta a hadgyakorlatra odaérkező F e re n c F e rd in án d o sztrák —m a g y a r tró n ö rö k ö s t és fe le sé g é t. A M onarchia vezetői úgy érezték: itt az alkalom, hogy leszámoljanak Szerbiával, balkáni befolyásuk legfőbb akadályával.
[...] hosszabb vita bontakozik ki a háború kérdéséről, amelyet részletekbe menően tárgyal nak. Ennek végén a következő következtetéseket lehet megállapítani: 1. Hogy minden jelenlévő a Szerbiával való konflik tus minél gyorsabb, háborús vagy békés úton történő megoldását kívánja; 2. hogy a minisztertanács kész magáévá tenni a ma gyar királyi miniszterelnök nézetét abban a kérdés ben, hogy a mozgósításra csak a Szerbiához intézett konkrét követelések visszautasítását követően, és egy ultimátum megfogalmazása után kerüljön sor. Ezzel ellentétben a magyar királyi miniszterelnök kivételével minden jelenlevő azon a véleményen van, hogy egy tisztán diplomáciai siker, bármennyire is megalázná Szerbiát, értéktelen lenne, és ezért Szerbiával szemben olyan messzemenő követelése ket kell megfogalmazni, amelyek előreláthatóan el utasításra fognak találni, megnyitva ezzel egy katonai beavatkozással járó radikális megoldás lehetőségét. (Az Osztrák-Magyar Monarchia közös miniszterta nácsának jegyzőkönyve, 1914. július 7.) • Milyen ellentmondás fedezhető fel a szöveg ben? • M i lehet ennek az oka? • Mivel magya
rázható Tisza István különvéleménye?
A Monarchia vezetőinek számolniuk kellett azzal, hogy Oroszország a szerbek se gítségére siet; ha pedig Németország a Monarchiát támogatja, akkor Franciaország és valószínűleg Nagy-Britannia is aktivizálódik. S bár Olaszország és Románia hiva talosan a központi hatalmakkal állt szövetséges viszonyban, Bécs és Budapest még sem számíthatott ezekre az országokra, mivel a Monarchiával szembeni területi igé nyeik szembefordították őket a központi hatalmakkal. A Monarchia háborús elszántságában döntő szerepet játszott német szövetsége sének álláspontja. A német vezetés elkerülhetetlennek látta az összeurópai hábo r ú t Berlin úgy számolt, hogy Oroszország mozgósítása lassú lesz, s az oroszokat leköti a Monarchia hadserege, amíg Ők villámhadjáratukkal legyőzik a franciákat, így nem kényszerülnek kétfrontos küzdelemre. II. Vilmos német császár és környeze te ki akarta használni az országa katonai felkészültségéből adódó előnyét, mivel már látható volt, hogy az antant országai előbb-utóbb behozzák lemaradásukat A né met vezérkar, meglepő módon, Nagy-Britannia semlegességével számolt bízva ko rábbi megállapodásaikban, illetve abban, hogy Franciaország gyors „kiütése” után a briteknek már reményük sem maradna egy európai szárazföldi beavatkozásra.
A határozott német támogatás láttán az Osztrák-Magyar Monarchia kormánya szándékosan elfogadhatadan követeléseket tartalmazó ulti mátumot nyújtott át Szerbiának. A szerb kormány diplomatikus, de egyértelmű elutasító válasza után a M o n a rch ia 1914. jú liu s 2 8 -á n had at ü zen t Szerbián ak . A következő két hétben a két szemben álló tömb nagyhatalmai hadiállapotba kerültek egymással. VILLÁMHÁBORÚBÓL ÁLLÓHÁBORÚ A háború legfontosabb színterének az ún. nyugati front számított, ahol a n é m e tek , a koráb-
Lelkes bevonulás. A közvélemény kezdetben lelkesen fogadta a háború hírét, gyors lefolyá sú, győztes harcra számított. A hivatalos pro paganda is ezt ígérte —Vilmos császár híressé vált szavaival: „Mire lehullanak a falevelek, már haza is térnek a katonák. .. 1
10 / A „ N A G Y
H Á B O R Ú ” ÉS K Ö V E T K E Z M É N Y E I
[...] a szerb királyi kormány [...] 4. eltávolítja a katonai szolgálatból és általában a közigazgatásból az Osztrák-Magyar Monarchia elleni propagandában vétkes összes tiszteket és tisztviselőket; - a császári és királyi kormány fenntartja magának a jogot, hogy ezeknek neveit és tényeit a kirá lyi [tehát a szerb] kormánnyal közölje; 5. elfogadja a császári és királyi [tehát osztrák-magyar] kormány szerveinek Szerbi ában való közreműködését a Monarchia területi épsége ellen irányuló felforgató moz galmak leküzdése körül; 6. bírói vizsgálatot indít a június 28-i összeesküvésnek szerb területen levő részesei ellen; az erre vonatkozó nyomozásban a császári és királyi kormánytól kiküldött ha tósági szervek is részt fognak venni... (Az Osztrák-Magyar Monarchia jegyzéke Szer biának, 1914. július 23.) • Mennyiben felelt meg az ultimátum tartalma a Monarchia minisztertanácsi jegyzőkönyvében lefektetett céloknak? t Milyen következményekkel járt vol
na, ha Szerbia elfogadja a követeléseket? Népeimhez! [...] Hiába tett kormányom még egy utolsó kísérletet, hogy békés eszközökkel érje el ezt a célt s komoly figyelmeztetéssel megfordulásra bírja Szerbiát. Szerbia visszautasította kormányomnak mérsékelt és igazságos kívánságait és meg tagadta azon kötelességek teljesítését, amelyek népek és államok békés együttélésé nek természetes és szükséges alapjai. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem. [...] Mindent megfontoltam és meggondoltam. [...] Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldoza tokra is mindig készen állottak. Ferencz József s. k. gróf Tisza István s. k. (Ferenc József kiáltványa, 1914. július 28.) • Vessük össze Ferenc József helyzetértékelését és a minisztertanácsi jegy
zőkönyv részletéti Mely népekre utalt Ferenc József? Miért írta alá az uralkodó kiáltványát a magyar miniszterelnök?
A SCHLIEFFEN-TERV I9I4-ES MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATA iZLAND
——
NORVÉG-
országhatár, 1914
^ rn m osztrák-magyar támadási terv
TENGER
Tö r ö k o r s z á g
T
£
N
bán kidolgozott villámháborús terveiknek (Schlieffen-terv) megfelelően a semleges B e lg iu m o t lero h an va m eg k erü lték a francia fő erők et, és m élyen ben y o m u ltak az országba. Anglia elsősorban Belgium semlegességének megsértésére hivatkozva lépett be a háborúba, s segít ségével a franciák Párizs előtt, a M am e folyónál m egállították a n ém et előre nyom ulást. A k eleti fro n to n először az o ro sz o k lendültek támadásba, méghozzá gyorsab ban, mint ahogy az a német tervekben szerepelt, s b etö rte k K e le t-P o ro s z o rszágba és G alíciáb a. Ősszel azon b an a n é m e tek Tannenbergnél és a Mazuritavaknál súlyos, de nem döntő veresé g et m é rte k rájuk. Szerbia, minden vá rakozás ellenére, 1914 során kitartott az osztrák—magyar támadással szemben. 1914 őszére nyilvánvalóvá v ált, h og y a háború — szemben a propagandával — nem ér gyorsan véget, elhú zód ó k ü z d elem re k ell szám ítan i. A h a rc álló h áb orú vá alakult: a csapatok beásták magukat, azaz szögesdróttal megerősített lövészárok-rendszerekbe kényszerültek.
~~TJ fi E
R
• Következtessünk a térkép alapján: milyen eredménnyel számoltak a közpon ti hatalmak támadási tervei? • Magyarázzuk meg a térkép és földrajzi ismere teink segítségével, hogy Németország miért Belgiumon keresztül támadta meg Franciaországot?
ANYAGCSATA A z állóháború anyag csatát is je le n te tt. A győzelemre annak a félnek volt esélye, amelyik tovább bírta utánpótlással: fegyverrel, hadianyaggal és emberrel. A nyugati front hatalmas anyagcsatáiban (Verdun, 1916; Somme, 1916) hónapokon át tartó küzdelemben a szemben álló felek mindegyike katonái százezreit vesztette el, miközben a front vonalak alig mozdultak. A haditechnika a háború előtti évtizedekben „félol dalasán” fejlődött: a tüzérség ereje megnöveke dett, a gépfegyverek lekaszálták a támadó csapato kat, ugyanakkor a repülőgépek harci felhasználása gyermekcipőben járt még, az első, kezdetleges tan kok pedig csak a háború folyamán jelentek meg. A védekezés eszközei tehát fejlettebbek voltak a támadófegyvereknél. Ennek következménye volt az álló- vagy állásháború. „Találni kell egy pontot, amelyet a franciák sem miképp sem adhatnak fel, s addig kell kalapálnunk, amíg ki nem véreznek” - szólt az új német kon cepció. Ennek jegyében 1916 februárjában megtá madták Verdun erődjét. A csata tíz hónapon át tartott, a franciák mintegy 350 ezer, a németek
A VILÁGÉGÉS 300 ezer emberüket vesztették el. júniusban, Verdun tehermentesítésére, az angolok a Somme folyónál indítottak támadást. Az öthónapos harc ban a két oldal összesen négymillió katonát vetett be - s a frontvonal csak néhány kilom étert moz dult el. A Somme-nál vetették be az első tankoka t is: a meglepetés hatására az angolok helyi sikere ket elértek, döntő áttörést azonban nem. A keleti front egyik véres ütközete a galíciai Przemyslnél alakult ki: a hatalmas erődrendszert, fél éves ostrom után, 1915 márciusában foglalták el az oroszok. Az Osztrák-Magyar Monarchia 120 ezer katonája, köztük sok magyar is itt esett fogságba.
ELSŐ
ÉVEI ,
I9 I4 - I9 I6 /
II
Minden állomáson falragaszok hirdették az általános mozgósítást A vonatok megteltek bevonuló újoncokkal. Zászlók lobogtak. Zene harsogott egész Bécs forrongott Felvonulók az utcákon, sűrű embersorok, sugárzó arcok és éljenzések: igen, őket éltetik, a hétköznapi kisembereket akiket különben soha észre sem vesznek. Az igazság kedvéért meg kell mondanom, hogy a tömegeknek ebben az első felbuzdulásában volt valami nagyszabású erő, amely elragadta az embert [...] százezrek érezték azt amit békeidőben kellett volna érezniük: az összetartozást [...] mindenki úgy érezte, őt szólítják, személy szerint vesse csekélyke énjét a tömeg tisztának hitt izzásába, szabaduljon meg minden önzéstől. Rendi, nyelvi, vallási különbségeket osztályellentéteket söpört el egy pillanatra a testvériség túláradó érzése [...] mindenütt ragyogtak az arcok. (Stefan Zweig: A tegnap világa) • M ivel magyarázza a szerző a háborús lelkesedést? • Keressünk más okokat
is arra, miért lehetett olyan sikeres a háborús propaganda! A tengereken ritkán került sor látványos
A FRONTOK ÁLLÁSA I9 I4 AUGUSZTUSÁBAN
összecsapásokra: a brit-francia flotta
egyértelmű fölénye miatt a németek mindössze egy alkalommal vállalták tengeren a nyűt ütközetet, „döntet len” eredménnyel (Jütland, Dánia part
országhatár, 1914 nyugati front kelet-poroszországi front
TENGER
szert) front
jainál, 1916). Az antant sikeresen tartotta blokád alatt a központi hatalmak kikötőit, ugyanak kor a ném et búvárhajók (tengeralattjá rók) az antant tengeren keresztül érkező utánpótlását csak zavarni tudták, feltar
London
N ÉM ETO RSZÁG IfSELGIUI
ISZTRAK O RSZÁG
tóztatni nem. Oroszország balti kijáratát azonban sikerrel blokkolta a német flotta. A villámháborús tervek kudarcát 1914 őszétől a Csendes-óceánon Japán hasz nálta ki: néhány száz katonája árán „könnyedén” birtokba vette N ém etor szág gyarmatait.
ÚJ SZÖVETSÉGESEK BEVONÁSA 1914 októberében az Oszmán Biro dalom a központi hatalmak oldalán belépett a háborúba, és ezzel újabb firontok nyíltak meg. Az elmaradott tö rök birodalom számára a háború nagy megterhelést jelentett, bár amikor 1915— ben a Dardanelláknál, GalHpolinál brit csapatok szálltak partra, sikerült vissza verni a veszélyes támadást. Miután a nyugati fronton egyik fél sem tudta a véres állóháborút felszámolni, a központi hatalmak keleten próbáltak eredményeket elérni. A német és az
galíciai front
Szarajevó iB e lg rá d
BULGÁRIA • Szófia
SP A N Y O L O RSZÁG
[ORSZÁG
• A frontok állása mennyiben felelt meg a német elképzeléseknek? 9 Miért alakult ki a frontokon állóháború? 0 Milyen következményei lehettek a frontok megmerevedésének? Erre az őrjáratra azt a parancsot kaptam, hogy győződjek meg róla, egy bizonyos né met futóárok végpontját éjjel is megszállva tartják-e a németek, vagy sem. Townsend őrmester meg én tíz óra körül indultunk előre, mindketten revolverrel felfegyverkez ve. Csupasz térdünkre levágott orrú zoknit húztunk, hogy ne villogjon a sötétben. Egyszerre mindig tíz métert haladtunk előre a földön, laposkúszásban. A mozgás után mindig kb. tíz percig csak feküdtünk és figyeltünk. Átmásztunk a saját drótakadályain kon, aztán végigkúsztunk egy árok mentén, közben újabb drótakadályok szaggatták egyenruhánkat és addig meredtünk a sötétségbe, amíg forogni kezdett velünk. Egy szer elborzadva kaptam fel ujjaimat - véletlenül rátenyereltem egy régi hullára. Kúsz tunk, figyeltünk, megint kúsztunk, az ellenséges [világító] rakéták fényében halottnak tettettük magunkat aztán megint kúsztunk, figyeltünk, kúsztunk. A II. zászlóalj egyik tisztje, aki a háború után újra ellátogatott ezekhez a lövészárkokhoz, elmesélte ne kem, milyen nevetségesen kis terület volt ez a senki földje azoknak a hosszú, kínos utaknak a látszólagos végtelenségéhez képest amelyeket meg kellett tenni rajta. (Róbert Graves: Isten hozzád, Anglia, 1929) t Milyen területre használták a „senki földje” elnevezést? M i volt ennek a
harcászati jelentősége?
osztrák—magyar csapatok 1915 máju sában Gorlicénél áttörték a galíciai orosz frontot, s több száz kilométerre keletre visszaszorították a cári csapatokat. Az orosz hadsereget megtörni ugyan nem sikerült, de a Monarchia első
jelentősebb katonai sikerének hatására Bulgária rászánta
12 / A „ N A G Y
H Á B O R Ú ” ÉS K Ö V E T K E Z M É N Y E I
A TÖRÖK BIRODALOM FRONTJAI AUSZTRIAMAGYARO.
ROMÁNIA
Örmény deportáltak, 1915. A háborús nehéz ségekért a török vezetők a keresztény örmény kisebbséget okolták: erőszakos áttelepítések és tömeggyilkosságok következtében 1,5 millió örmény halt meg az Oszmán Birodalomban.
Teherán
FÖLDKÖZI TENGER
A harckocsit először az angolok állították had rendbe. Kezdetben álcázásként nevezték „tank”nak (tartály), a név azonban rajta ragadt.
• Törökország hadba lépésével milyen Európán kívüli frontokon kezdődtek
hadműveletek? 0 Mennyire változtatták meg az erőviszonyokat az Oszmán Birodalom hadműveletei? 0 Milyen területekről indult Nagy-Britannia el lentámadása? 0 Milyen „jogcím en” használta Nagy-Britannia ezeket a területeket?
magát arra, hogy a központi hatalmak oldalán belépjen a háborúba. 1915. október elején az osztrák—magyar, német és bolgár csapatok összehangolt támadást indítottak Szerbia ellen, s két hónap alatt megszállták az egész országot. A szerb hadsereg egy jelentős része nem adta meg magát, harcolva visszavonult, s angol segítséggel Görögországba hajózott. Görögország már ekkor az antant erőit támogatta, bár „hivatalosan” csak 1917-ben lépett be a háborúba.
Mérges gázt a németek alkalmaztak először a bel giumi Ypemnél. A lassú és kínos halált okozó gáz ellen kezdedeges gázálarcot használtak.
Olaszország 1915 májusában kapcsolódott be a háborúba, miután az antant titkos szerződésben területeket ígért neki a Monarchiából. Az Osztrák—Magyar Monarchia és Olasz ország határán, a nehéz, hegyes terepen újabb állóháborús frontvonal alakult ki. Az Isonzo folyó mentén a következő két évben 11 véres csata követte egymást anélkül, hogy bárme lyik fél lényegesen előrenyomult volna. 1916 derekán az utolsó sikeres orosz támadás (Bruszilov-offenzíva) — és a titkos bukaresti szerződésben neki ígért területek - hatására Románia is hadat üzent a Monarchiának, és au gusztusban csapatai benyomultak Erdélybe. Ősszel azon
Háborús propaganda —képeslapon. Karácsonyfa, rajta akasztott kis angol, francia, orosz figurák.
ban az összehangolt német—osztrák—magyar^-bolgár táma dás legyőzte a román hadsereget, és az év végéig megszállta az ország legnagyobb részét. A román kormány végül külön békére kényszerült (bukaresti béke, 1918).
A VILÁGÉGÉS EURÓPAI HADVISELŐK A SZÁRAZFÖLDÖN ÉS A TENGEREKEN
NORVÉG IZLAND
TENGER
P ^ i Központi hatalmak ’ SZŐVÖtSöQBSSÍ ■■ f- ~ -\ német búvártiajólC
hanti torftlota
O SZ tR Á K -W IA G Y A R -'
.itNGEfí ORSZÁG
Koraka j ORSZÁG
.MÁLTA
fl§
0 Mely országok tartoztak a központi hatalmakhoz, ill. az antanthatalmak
hoz a háború kezdetén? 0 H ol kezdődtek tengeri hadműveletek és milyen céllal? 9 M ely országokat vontak be a háborús felek a küzdelembe, és hol nyíltak ezáltal új szárazföldi és tengeri frontok a háború folyamán Európá ban? • M ely országok érdekeit sértette a német búvárhajók tevékenysége?
A HÁTORSZÁG Az elhúzódó háború megváltoztatta a hátország életét, m in d e n t a h ad iterm elés fo k o z á sá n a k ren d elte k alá. A z állam , minden korábbinál nagyobb mértékben, b elesz ó lt a társad alo m és a gazd aság m ű k ö d éséb e: szabályozták az ára kat, cenzúrázták az újságokat és a frontról hazaküldött leveleket, egyes üzemeket katonai irányítás alá helyeztek. Az ellátás bizto sítására ún. je g y re n d s z e rt v e z e tte k b e , azaz hivatalosan meg szabták, hogy az árucikkekből (kenyér, hús, zsír, cukor, de még a cipő is) ki mennyit kaphat. E n n e k ellen ére a z ellátás m in ő sége egyre ro m lo tt, különösen a közellátást rosszul megszer vező cári Oroszországban, illetve a központi hatalmak országai ban, ahol 1918-ra már az éhínség sem volt ritka.
ELSŐ
ÉVEI ,
I 9 I 4 - I 9 I 6 / 13
Kitört az európai háború. Ebben a helyzetben [...] el kell döntenünk, milyen utat kövessünk. Első számú lehetőségként a semlegesség jut eszembe. A történe lem azonban azt tanúsítja, hogy azok az országok, me lyek egy általános világégés idején semlegesek marad tak, a háttérbe szorulnak, és a békekötéskor kizárják őket a döntésekből. Románia nem érdemli meg, hogy ilyen megalázó helyzetbe kerüljön. A másik lehetőség az, hogy az egymással háborúban álló csoportok egyikéhez vagy másikához csatlako zunk. Nem hinném, hogy országunkban az lenne az uralkodó érzület, hogy nekünk Oroszország mellett kellene felsorakoznunk. Számunkra csak a harmadik megoldás marad: a hár mas szövetség mellé kell állnunk. Ez utóbbi oly jelentős katonai erővel rendelkezik, hogy nem férhet kétség ahhoz, hogy e hatalmas hábo rúból ő kerül ki győztesen. Nem lesz könnyű a közvéleménnyel megértetni és elfogadtatni [ezt a politikát, mégis] [...] szilárd meggyőződésem, hogy eljön majd a nap, amikor az ország áldani fogja azt a politikát, amelyet most kö vetni vagyunk kénytelenek. Természetesen minden háború kimenetele a hadiszerencsétől függ: de majd nem bizonyos, hogy a győztesek oldalán leszünk, és döntésünk elnyeri megérdemelt jutalmát. (Károly ro mán király titkos beszéde román vezetők előtt, 1914 július vége) 9 Milyen lehetőségekkel számolt a román király 1914-ben? I Miként döntött a román vezetés?
Miért?
Katonák számára hósapkát és melegítőt kötő elemi iskolás kislányok, 1914.
1914 nyarán a szarajevói merénylet háborús helyzetet teremtett az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia kö zött. Miután Németország támogatásáról biztosította a Monarchia vezetőit, vállalták a háború kirobbantását. A háború kezdetben a Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia alkotta központi hatalmak és az angol— francia—orosz—belga—szerb antant között zajlott. A várt gyors győzelem elmaradt, a frontokon állóháború alakult ki. Mindkét oldal újabb szövetségeseket vont be a küzdelembe: az antantJapánt, Olaszországot és Romániát, a köz ponti hatalmak az Oszmán Birodalmat és Bulgáriát.
I 4 Í
A „NAGY
M
M
—
Az antant győzelme SZÖVETSÉGI RENDSZEREK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
. r
f
CSENDES- :
m
B I I I I ,lf;C o®** 98B
SZltói szí^ rE> IN D I A I - ]
ÖCfví/V ;
; (1914-1916) i
r— —I antant hatalmak és i i------ 1 szövetségeseik (1917-1918)
• M ilyen következtetések vonhatók le a szemben álló hatalm i töm bök erővi szonyairól és stratégiai helyzetéről? 9 Hogyan változtak az erőviszonyok a há ború folyamán? • M i lehetett a gyarm atok szerepe a háborúban?
Egyszer menet közben azon vesszük észre magunkat, hogy kozák lovasság toppan ránk. Nem sokat érkeztünk lelőni, mindjárt köztünk osztogatták a halált. Az én két ol dalamon levő bajtársaimnak is kiosztották mentül hamarabb. Most már csak magam álltam ottan, senkit körül nem láttam, csak a kozákokat. Vártam én is, amit a bajtár sak kaptak, Istenhez fohászkodtam. Egyszercsak megáll rajtam a szeme egy szürke lo vas kozáknak. Kardját kihúzva vágtat felém, én meg rémülten futottam előle, éppen oda, ahol már vagy tizenöt embert sorakoztattak a kozákok. Én is közéjük furakodtam, a szürke lovas kozák nem jött tovább utánam. Ottan aztán vártam, hogy mit hoz a sors. Mert iskoláztak vélünk, hogy aki fogságba esik, levágják a kézit, vagy megtize delik. A kozák kancsukával [korbács] igazgatta a sorakozót, ahányszor megálltunk, mindig az jutott eszembe, no most fognak tizedelni! így fogtak el 19 16. június 15-én. Előbb gyalog mentünk, minden nap 25 vagy 30 kilométer. Tarnopolban vonatra ül tünk, és Kievig vonaton utaztunk. Kiev városában kiszálltunk, és a gyűjtőlágerben el helyezkedtünk, barak nem jutott mindnyájunknak, annyian voltunk. Étkezést is három napban egyszer kaptunk. Amikor megadták a jelt az ebédhez, akkor már törte, zúzta egymást az éhes tömeg, a gyengéknek az útból vissza kellett jönni, mert letaposták, le gázolták őket az erősebbek. [Negyedik nap] felszólítottak, ki akar munkára menni? Jelentkeztünk, csakhogy megszabadulnánk a lágerból. Ilyen rossz már úgyse lesz sehol. [.. .] Még aznap vonat ra ültünk, de nem tudtuk, hogy hova visznek. így utaztunk mink 32 napig. Elértünk egy kikötővárost, amit névszerint Szorokának hívtak. [...] Vasúti síneket kellett lehányni vagonokról. Bizony sokat megtörtént, hogy csak akkor vettük észre, hogy lelökték a sínt, mikor már a lábunknál volt. Olyan éhen voltunk, hogy nem lát tunk. Az a 32 nap tette, amikor összesen 16-szúr étkeztünk. Node, nem baj, megse gített az igaz Isten. Lehánytuk a síneket, és kaptunk fejenként egy rubel ötven kope ket. Megkértük az orosz katonát, eresszen el kenyeret venni. Mindnyájan vettünk egyet-egyet, és jól laktunk, amúgy magyarosan. Másnap hajóra ültünk, és mentünk vagy két napot hajón. Akkor kiszálltunk a Kó la félszigeten... Még gyalog kellett menni vagy 3 óra hosszát, ekkor értünk el rendel tetési helyünkre. Itt már üres barakok vártak ránk. Itten mindent adtak: élelmet, ru hát, jó lakást... A munka vasútépítés volt. [...] Minden nap mentünk munkára, nem tudtuk, mikor van vasárnap. |. ..] azér már nem volt jó sehogy, igen sokan megbete gedtek, meg is haltak. A levegő volt-e az oka, vagy a 45 fokos hideg, de egyre csak fogytunk. (Komjáthy János visszaemlékezése) • M it jelent az „ iskolázás" és a „ tizedelés” kifejezés a szövegben? • M ilyen
sors v it t a hadifoglyokra?
FORDULAT A HÁBORÚ MENETÉ BEN 1917 márciusában (a korabeli orosz naptár szerint februárban) a ki-; m erült O roszországban forrada-f lom robbant ki, s összeomlott a cári rendszer. Az új vezetés nem tudta meg állítani az állam és a hadsereg bomlását, sőt, 1917 novemberében (októberé ben) a háborúelleneá ra^káíis fbrradal-| marok, a bolsevikok vették át a hatal mat. A bolsevik vezetők hosszas, ha-f di cselekményekkel^ is megszakított tárgyalásokat folytattak N ém etor szággal, majd a felek különbékét írtak alá. A breszt-litovszki bekében (1918. március 3.) az új orosz állam mintegy 780 ezer négyzetkilométernyi területet veszített, ahol a háború előtt kb. 50 millió ember élt. Az Oroszország kiesésével szerzett előnyüket a központi hatalm ak nem tudták kihasználni, miközben egy sokkal erősebb ellenfelet szereztek ma guknak. 1917-ben a ném et vezetés korlátlan tengeralattjáró-háború se gítségével akarta m egtörni az antant erejét. Ez azt jelentette, hogy a német búvárhajók, előzetes figyelmeztetés, nél kül elsüllyeszthettek minden., akár sem leges hajót lé,: amelyről azt gyanították^ hogy angol vagy francia kikötőbe tart. A lépés óriási felháborodást váltott ki a semleges államok körében, különösen az Amerikai Egyesült Államokban. 1917 áprilisában az USA. hadat üzent a központi hatalmaknak,_ s példáját ham arosan szám os latin-am erikai állam is követte. _ Az amerikai közvéleményt már korábban is sokkol ta, amikor - számos amerikai áldozatot követelve a németek 1915-ben elsüllyesztették a Lusitania nevű utasszállító hajót, s a felháborodást csak fokoz ta az ún. Zimmermann-ügy. ArthurZjmmermann német külügyminiszter ugyanis titkosított táviratban támogatásáról biztosította Mexjkót egy esetleges, az Egyesült Államokkal vívott háborúja esetén. A brit titkosszolgálat elfogta az üzenetet, ttiegfejtette és az USA tudomására hozta a veszélyt
AZ A KÖZPONTI HATALMAK ÖSSZE OMLÁSA A N é m e t C sászárság hadi ipara a h áb orú alatti legm ag asab b term elési sz in tjé t 1918 e lején érte el, s az orosz különbékének köszönhetően minden addiginál nagyobb hadsereget vonhattak össze a nyugati fronton. A z antant e rő i azon b an m é g nag y ob bak voltak, s a tavasz folyam án m e g é r k eztek az első k ik ép ze tt am erik ai hadosztályok is. A z 1918 m árciu sá ban e lin d íto tt n é m e t offen zív át is m ét m e g állíto tták (második mam e-i csata), m a jd a nyár fo ly am án az an tant ellen tám ad ásba lend ü lt. Az antant erejéből még arra is futotta, hogy egyidejűleg a török és a balkáni frontokon is támadást indítson. A köz ponti hatalmak összeomlása itt vált először nyilvánvalóvá. Szep tem b er 29 -én B u l gária aláírta a fegyverszüneti egyez m ényt, ezzel a B alkánon m egn yílt az út az O sztrák-M ag yar M onarchia dé li határai felé. O k tó b e r 3 0 -á n a tö rö k k o rm á n y írta alá a feltétel nélküli k ap itu láció ról szóló o k m án y t, m a jd n o v e m b e r 3-án , Padovában a M o n arch ia képvi selői. Ez utóbbi állam valójában ekkor már nem is létezett: október folyamán az ún. Nemzeti Tanácsok vették át a hatal mat Prágában, Zágrábban, majd Buda pesten és Bécsben is. A német katonai vezetés egy része nem akarta elfogadni a feltétel nélküli kapitulá ciót. A német nép és a hadsereg azonban már nem akarta folytatni a kilátástalan küzdelmet: november elején forradalmi hullám söpört végig az országon. N o vem b er 9-é n B erlin b en kikiáltották a köztársaságot, szociáldemokrata ideig lenes kormány alakult, II. Vilmos császár elhagyta az országot. N o v e m b e r l i án a n é m e t m e g h a ta lm a z o tta k a c o m p ié g n e -i e rd ő b e n a lá írtá k a feg y v erszü n eti e g y ez m én y t. A háború után a központi hatalmak közvélemé nyében elterjedt az ún. „tőrdöfés-legenda” : egyes jobboldali politikusok azt hangsúlyozták, hogy or szágaik hadseregét nem a frontokon győzték ie, ha-
ANTANT
GYŐZELME
/ 15
1917. április 15-e. Ma van az oroszoknak húsvétvasárnapja, csend van az egész vona lon. A 3. zászlóaljnál, Szerdahelyi főhadnagynál barátkoznak az oroszokkal. Négy orosz tiszt átjön, itt ebédeznek, egészen estig maradnak. Megbeszélik, hogy nem tüzelnek egymásra, míg parancsot nem kapnak rá, de ezt időben közölni fogják egymással. A közös ebéd után fénykép is készült, a képért az orosz százados fog ismét átjönni. Szerdahelyit néhány tiszttel ebédre hívják holnapra. A legénység is nagy barátkozásban van az oroszokkal. Előttünk is akartak oroszok átjönni, de a köztük lévő tatárok és egy főhadnagy gép puskával rájuk tüzelt, mire visszafutottak. A barátkozó oroszok szerint a tatárokat és a főhadnagyukat elverték. A főhadnagyot a verés következtében kórházba is kellett szállítani. (Sáray Ferenc százados harctéri naplója) t Mivel magyarázható a „frontbarátkozás" jelensége? Vajon milyen következ
ményekkel járt?
A KÖZPONTI HATALMAK ELLENŐRZÉSE ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK 1918 JÚNIUSÁBAN
9 A térkép alapján mi feltételezhető a szemben álló felek erőviszonyáról? 9 Milyen adatokra lenne szükség ahhoz, hogy a valóságos erőviszonyokat meg
állapítsuk?
Domboldalba beásott osztrák—magyar katonák, 1916 körül. A háború a harco ló katonák számára szinte életformává vált.
jó l
A „ N A G Y H Á B O R Ú ” ÉS K Ö V E T K E Z M É N Y E I
Nálunk a tisztekkel egy helyiségben sem volt szabad bemenni sorkatonának, altisztnek sem. Kassán a Főutcán az én időmben csak a nyugati járdán mehetett vagy sétálhatott a sorkatona, a keleti a Tiszteké volt. 1918 első felében nagy volt az élelmiszer hiány. Blokkra lehetett csak élelmiszert kapni. A városon nyílt lázongások is voltak. Egyik áp rilis délután az összes laktanyába erősen fújták a riadót. Ez annyit jelentett, hogy min den katona a leggyorsabb iramban a kaszárnyába futott. Akkor éjjel hallottuk, hogy a városháza előtt tüntetők, főleg asszonyok egy rendőrt agyonvertek, kettőt súlyosan összetörtek, többen megsebesültek. Már a harctérre induló menetszázadok csak zár dugattyú nélkül [azaz használhatatlan állapotban] vitték a puskát. Már nem volt megbízható alakulat. (Szőr Dániel visszaemlékezése) 9 M ilyen állapotok uralkodtak a M onarchia hadseregében és a civil lakosság körében 1918-ban? • M i volt az elégedetlenség oka? 0 /M/t jelent a „blokkra
kapni" kifejezés? A BRESZT-LITOVSZKI BÉKE SZERINTI HATÁRVONAL ÉS AZ 1918 ŐSZI FEGYVERSZÜNETI VONALAK országhatár, 1914 a breszt-litovszki béke határvonala, 1918. III. 3. a Németországgal kötött compiégne-i fegyverszü1918. XI. 11.
a Bulgáriával kötött fegyverszüneti vonal, 1918. IX. 29. az Oszmán Birodalommal kötött fegyverszüneti vonalak, 1918.X. 30. az Osztrák-Magyar Monarchiával kötött padovai fegyverszüneti vonal, 1918. XI. 3.
FÖLDKÖZI
0 Hogyan hathatott a breszt-litovszki béke Németország katonai helyzetére és a kormány háborús elszántságára? 0 M ely vesztes országoknak kellett 1914-es határain belülre vonulnia a fegyverszünet alapján? 0 M ely vesztes országnak kellett legnagyobb mértékben területeket feladnia a fegyverszünet alapján? M i ennek az oka?
V
1ladikölcsön jegyzésére buzdító plakát. A hábo rú kezdetén az emberek anyagilag is támogatták kormányaikat, ún. hadikölcsönt jegyeztek. Az A háború alatt sokat fejlődött a repfilés technikája'; ' államkötvények azon de a kétfedelű, törékeny gépek még nem váltak iga ban a háború után elér zán hatékony harci eszközzé. > téktelenedtek.
nem az 1918 őszén ‘kirobbant forradalmak kény szerítették ki a megadást, vagyis „hátba döfték” ha zájukat. Valójában Erich Ludendorff tábornok, a német hadsereg vezetője: már szeptember 29-én bejelentette a koronatanács ülésén, hogy „a hadse reg állapota a katasztrófa elkerülése érdekében azonnali fegyverszünetet igényelj Ezért a német kormány már ezen a napon úgy döntött, hogy fegy verszünetet kér, s ezt javasolják a Monarchiának és az Oszmán Birodalomnak is. Az október elején el küldött német, osztrák-magyar és török fegyver szüneti kérelmekre adott válaszok leszögezték, hogy a fegyverszünet előfeltétele a még megszállva tartott területek kiürítése.
A HÁBORÚS CÉLOK VÁLTOZÁSAI A háború kitörésekor a * szövetséges nagyhatalmak céljaikat nem mindenben egyeztették, azzal azonban tisztában vol tak, hogy győzelmük esetén esélyük lesz a térkép alapos átrajzolására. Az elhúzód dó háborúban az antant nagyhatal mak szövetségeseiknek tett területi ígéreteiket titkos szerződésekben rögzítették. Az-elienfelek jelentős terü letéinek „odaígérése” fontos eszközzé vált az új szövetségesek megnyerésében. Különösen fontos kérdéssé vált a sok-v nemzetiségű birodalmak sorsa. Az an tant vezetői viszonylag korán bele törődtek abba, hogy az Oszmán Bi rodalom, amelyet közel egy évszázada az ő fellépésük tartott életben, a háború után felbomlik. Terveik szerint a ten gerszorosok környéke Oroszország kezé be került volna, az arabok lakta területe k e t biztosították az arab függetlenségi mozgalmak számára, és ;g,nemzeti ottV hont” ígértek Palesztinában a zsidóság nak. D e , még ennél is fontosabb volt, hogy Anglia és Franciaország felosz totta egymás között a közel-keleti területeket. Az orosz forradalom után azonban az orosz igényekkel már másként, számol tak, sőt, az orosz birodalom számos te rületének a sorsa is megkérdőjeleződött. Miután Oroszország központi terü letein az antanttal is ellenséges bol sevikok kerültek hatalomra, az an golok és a franciák tám ogatták a függetlenségre törekvő nemzeti m ozgalmakat.
AZ
1. Nyíltan letárgyalt békeszerződések, amelyek megkötése után nem lesz többé sem miféle titkos nemzetközi megállapodás [...] 2. A hajózás teljes szabadsága a parti vizeken kívül eső tengereken [...] 3. [...] egyenlő kereskedelmi feltételek megteremtése [...] 4. [...] a nemzeti fegyverkezéseket a [...] legalacsonyabb szintre csökkentik. 5. Az összes gyarmati igények szabad, elfogulatlan és teljesen pártatlan rendezése, an nak az elvnek a szigorú betartása alapján, hogy... az érdekelt lakosság érdekei ugyan olyan súllyal essenek latba... 6. [...] Oroszország akadálytalanul és korlátozás nélkül alkalmat kapjon saját politikai fejlődésének és nemzeti politikájának független meghatározására [...] 7. [...] Belgiumot ki kell üríteni és helyre kell állítani [...] 8. Az egész francia területet fel kell szabadítani és elözönlött részeit helyre kell állítani [...] Elzász-Lotaringiát [is beleértve] [...] 9. Az olasz határokat a világosan felismerhető nemzetiségi vonalak szerint kell kiigazítani. 10. Ausztria-Magyarország népei számára, amelyeknek helyét a nemzetek között ol talmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségeit. 11. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni [...] Szerbiának szabad és biz tosított kijáratot kell adni a tengerhez [...] 12. A jelenlegi Oszmán Birodalom török részeinek teljes szuverenitást kell biztosíta ni, de a többi nemzetiségek részére, amelyek most török uralom alatt élnek, biztosí tani kell létük feltétlen biztonságát, önálló fejlődésük teljes és zavartalan lehetőségét. A Dardanellákat állandóan nyitva kell tartani mint nemzetközi garanciákkal biztosított szabad átjárót [...] 13. Független lengyel államot kell létesíteni [...] [amelynek] szabad és biztosított kijá ratot kell biztosítani a tengerhez [...] 14. [...] meg kell alakítani a nemzetek általános szövetségét avégből, hogy a nagy és kis államok politikai függetlensége és területi sérthetetlensége kölcsönös garanciákkal egyaránt biztosíttassék. (Wilson amerikai elnök 14 pontja, 1918. január) 0 M elyek voltak a korábban is hangoztatott antant hadicélok, és m elyek az
újak? 9 M it értettek a kortársak a w ilsoni pontokból kiolvasható „nem zetek önrendelkezési elvén"? 9 M ilyen ellentm ondások fedezhetők fel a szövegben? 9 M ely pontok végrehajtása nem állt az egyes nagyhatalm ak érdekében?
ANTANT
GYŐZELME
■
w
Osztrák—magyar híradós katonák, 1917 körül.
vnflr flMPj'
Ferenc József utóda, Károly (1916-1918) katonái között 1918-ban.
!
mm mm
0 Mit ért a bolsevik kormány „annexió" alatt? 9 Milyen következményekkel járhatott Oroszor szág számára az annexió elutasítása? 9 Milyen titkos szerződésekről esik szó a szövegben? 9 Mi lyen hatást válthatott ki a titkos szerződések nyil vánosságra hozatala?
17
EÉIshH!
m
A Munkás- és Parasztkormány [...] valamennyi had viselő népnek és kormányainak azt javasolja, haladék talanul kezdjenek tárgyalásokat az igazságos, demok ratikus békéről. Igazságos vagy demokratikus békének [...] a kormány az annexiók [...] és hadisarc nélküli azonnali békét tekinti. [...] Ha valamely nemzetet erőszakosan visszatartanak egy bizonyos állam határai között, ha ennek a nem zetnek kifejezett kívánsága ellenére [...] nem adják meg azt a jogot, hogy szabad népszavazással, az annektáló vagy általában az erősebb nemzet csapatainak teljes kivonása mellett, a legkisebb kényszer nélkül döntsön államformájáról, akkor az ilyen egyesítés — annexió, vagyis hódítás és erőszak. [...] A titkos diplomáciát a kormány megszünteti és [...] haladéktalanul hozzáfog a földbirtokosok és tőkések kormánya által 1917. februártól október 25-ig jóváhagyott vagy megkötött titkos szerződések teljes nyilvánosságra hozásához. (A bolsevik orosz kormány békedekrétuma, 1917. november)
/
i ,■£& ■3Ü
ü Kalauznők. Az első világháború meggyorsította a nők munkába állását.
Beolvasztásra összegyűjtött harangok a csepeli Weiss Manfréd gyárban, 1918. A harangokból többnyire ágyúcsöveket öntöttek.
18 / A „ N A G Y
H Á B O R Ú ” ÉS K Ö V E T K E Z M É N Y E I
A N T A N T IGERETEK ES A Z A N T A N T SZOVETSEGESEK TERÜLETI KÖVETELÉSEI KÖZÉP- ÉS DÉLKELET EURÓPÁBAN ÉS KISÁZSIÁBAN
Az antant mértékadó politikusai soká ig nem törekedtek az Osztrák—Magyar Monarchia teljes feldarabolására, bár az emigráns cseh és délszláv politikusok erre próbálták rávenni ő k e t A háború előrehaladtával azonban az antant po
litikusainak meggyőződésévé vált, hogy a Monarchia mindig a német ér dekek kiszolgálója marad, s tanácso sabb —felhasználva a nemzetiségi moz galmakat — kis nemzetállamokat lét rehozni a birodalom területén, ame
TENGBR
államhatárok, 1914 a szerb területi követelések
m
a maximális csehszlovák területi igények Dlaszországnak ígért területek Romániának ígért területek Oroszországnak ígért területek Görögországnak ígért területek
lyek mind Németország, mind az új. Oroszország ellensúlyai lehetnek, A titkos egyezményeken' alapuló ha gyományos diplomáciát 1917-től kezdő dően két oldalról is megkérdőjelezték: egyrészt az orosz bolsevikok, másrészt az amerikai kormányzat. A bolsevik „béke program” és a nyűt diplomácia elve igen : vonzó volt, bár a gyakorlatban a forra dalmi erők hatalomra kerülését segítette.
W oodrow Wilson amerikai elnök 1918 januári 14 pontjában egy annexió nélküli, igazságos, a népek „ö n rendelkezésén alapuló” békét hirde tett m eg.
• Az antanthatalmak milyen területeket ígértek oda szövetségeseiknek? Mely
államoktól csatolták volna el ezeket a területeket? 9 Mely területeken ütköz tek az antant szövetségesek érdekei? 9 Mi az oka annak hogy bizonyos terü leteket több országnak is odaígértek?
1917-ben Oroszországbanforradalom robbant ki. A meggyengült nagyhatalom már nem volt képes ellenállni a központi hatalmaknak, s 1918 elején különbékére kényszerült. A német korlátlan tengeralattjáró-háború hatására az USA az antant oldalán belépett a háborúba. A háború előrehaladtával átalakultak a háborús célok is: az antant mindinkább a soknemzetiségű birodalmak felbomlásával számolt, Az orosz bolsevikok békedekrétuma, illetve Wilson amerikai elnök 14 pontja nagy hatást gyakorolt a háborús országok közvéleményére. 1918 Sszére a központi hatalmak kimerültek, ésfegyverszünetet kértek. Az Osztrák-Magyar Monarchián és Németországon forradalom söpört végig.
