A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL avagy a magyar vállalkozók lehetőségei Kínában

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL avagy a magyar vállalkozók lehetőségei Kínában

Készítette: Busa István

Budapest 2009

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ...........................................................................................................3 Táblázat – és diagramjegyzék......................................................................................6 Bevezetés ........................................................................................................................7 I. Kína történelme és gazdasága ................................................................................10 1. Egy 5000 éves kultúra.........................................................................................10 2. Bezárkózás és hanyatlás......................................................................................12 3. A reformok kora..................................................................................................14 3.1. Első szakasz: 1978 –1984 .............................................................................15 3.2. Második szakasz: 1984 – 1992 .....................................................................16 3.3. Harmadik szakasz: 1992 – 2002 ...................................................................18 4. Kína gazdasága ...................................................................................................20 4.1. 2002 – 2007: Főbb gazdasági mutatók és a gazdaság szerkezete .................21 4.1.1. Foglalkoztatottak száma és munkanélküliség.....................................23 4.1.2. Devizatartalék .....................................................................................24 4.1.3. Tőkeáramlás........................................................................................24 4.2. 2008 – A változás éve ...................................................................................26 4.2.1. A gazdasági világválság és hatásai .....................................................26 4.2.2. A kínai kormány intézkedései.............................................................29 4.3. Kína külgazdasága ........................................................................................31 4.3.1. Kína és az Európai Unió .....................................................................34 II. Kína és hazánk külgazdasági kapcsolatai............................................................36 1. Kína és Magyarország.........................................................................................36 1.1. Politikai kapcsolatok.....................................................................................36 1.2. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok ......................................................39 1.2.1. Tőkekapcsolatok .................................................................................40

-3-

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL 1.3. Magyarország Kína-stratégiája .....................................................................41 1.3.1. Kína kapuja az EU felé .......................................................................41 1.3.2. Turizmus .............................................................................................43 1.3.3. Kulturális kapcsolatok ........................................................................44 1.3.4. Oktatás ................................................................................................46 1.3.5. A magyarországi kínai kolónia szerepének fejlesztése.......................47 III. Magyar vállalkozók Kínában..............................................................................50 1. Általános ismeretek.............................................................................................51 1.1. Tartományi sajátosságok...............................................................................51 1.2. Javaslatok a kínai üzletkötéshez ...................................................................52 1.2.1. Általános szokások..............................................................................53 1.2.2. Megszólítás, bemutatkozás, névjegy átadása......................................54 1.2.3. Kapcsolatépítés, ajándékozás..............................................................55 1.2.4. Vacsorameghívás, étkezési szokások, beszédtémák ...........................56 1.3. Külső segítség igénybe vétele.......................................................................57 2. Export..................................................................................................................59 2.1. Magyar márkák Kínában...............................................................................61 2.1.1. Az Olimpia..........................................................................................62 2.1.2. Túró Kiittyy ........................................................................................62 2.1.2.1. A múlt ............................................................................................62 2.1.2.2. A jelen............................................................................................63 2.1.2.3. A jövő.............................................................................................63 3. Import..................................................................................................................64 3.1. A partner keresése és kiválasztása ................................................................64 3.1.1. Internet ................................................................................................64 3.1.2. Személyes kapcsolatok .......................................................................64 3.2. A kapcsolat felvétele.....................................................................................65 3.2.1. Távkapcsolat .......................................................................................65 3.2.2. A Nagy Falon túl.................................................................................65 3.2.2.1. Utazás és szállás.............................................................................66 3.2.2.2. Egyéb feladatok .............................................................................67 3.2.2.3. A mindennapi élet ..........................................................................68

-4-

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL 3.3. A kapcsolat építése és a kapcsolattartás sajátosságai ...................................70 3.4. Az ár és a fizetési feltételek kialakítása ........................................................72 3.5. Megrendelés és gyártás .................................................................................73 3.6. Az áru ellenértékének a kiegyenlítése...........................................................74 3.7. Az áru szállítása ............................................................................................75 3.8. Az áru átvétele, ellenőrzése és a reklamáció ................................................78 3.9. Összegzés......................................................................................................79 Befejezés.......................................................................................................................80 Bibliográfia ..................................................................................................................82 I. Felhasznált magyar nyelvű szakirodalmak és publikációk jegyzéke ....................82 II. Felhasznált angol nyelvű szakirodalmak és publikációk jegyzéke ......................83 III. Felhasznált internetes források jegyzéke ............................................................84

-5-


Táblázat - és diagramjegyzék Táblázatok: 1. táblázat: Kína főbb gazdasági mutatói ......................................................................21 2. táblázat: Kína főbb kereskedelmi partnerei 2007-ben ..............................................31 3. táblázat: Kína külkereskedelmi forgalma a világ országaival 1998 – 2007 (Mrd USD) .............................................................................32 4. táblázat: Az EU kereskedelme Kínával 2007-ben (Mrd EUR).................................34 5. táblázat: A magyar-kínai külkereskedelmi forgalom alakulása (Millió USD) .........39

Diagrammok: 1. diagram: A világ GDP-jének megoszlása országok szerint.....................................10 2. diagram: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának alakulása..................23 3. diagram: A kínai GDP éves növekedési üteme (%)..................................................28 4. diagram: Az export és import növekedése 2008-ban................................................33

-6-


Bevezetés Annak ellenére, hogy az egyedülállóan hosszan tartó és kimagasló gazdasági növekedésnek köszönhetően a világ figyelme az utóbbi időben Kínára1 irányul, úgy érzem Magyarország Kína képe még mindig meglehetősen elavult és távol áll a valóságtól. A média – számomra bosszantó – hírei pusztán szenzációhajhászásból gyakran csak a régi előítéletek megerősítésére alkalmasak és tele vannak olyan információkkal, hogy a kínaiak kígyót, békát, kutyát, bogarat esznek, a földutakon riksákkal furikáznak, lepusztult kunyhókban élnek vagy hogy náluk még létezik a halálos ítélet. Éppen ezért dolgozatomban én a változásokat hozó, dinamikus Kínát szeretném bemutatni. Azt a Kínát, ahol a világ legdrágább és legimpozánsabb beruházásai sorra valósulnak meg, ideértve a föld egyetlen mágnes vasútját, amely Sanghaj2 – egyébként mocsárra épült (!) – üzleti negyedét köti össze a helyi repülőtérrel, de említhetném minden idők legdrágább olimpiáját, vagy a „három szoros” projektet3 is. Azt a Kínát, aminek piacáért hosszú évek óta harcolnak a világ tehetősebb országai, és akinek kénytelenkelletlen lába elé borulva reménykednek, hogy a világ devizatartalékainak több, mint 40 %-át kitevő pénztömege kihúzhatja őket a jelenlegi válság okozta recesszióból. Jómagam 2000-ben, az akkor még Külkereskedelmi Főiskolán két nagyon jó barátommal együtt, szinte csak poénból ismerkedtem meg a kínai nyelvvel. Viszonylagos tájékozottságunk ellenére a Kínáról szóló ismereteink túlnyomó részét az általános tévhitek alkották.

1

Ma gyakorlatilag két Kína létezik. Egyik a Kínai Köztársaság, amely 1911. október 10-ei megalakulásakor Ázsia első demokratikus köztársasága volt, és a polgárháború elvesztésekor Tajvan (korábbi portugál nevén Formosa (a szó latin eredetű, jelentése: gyönyörű, mely a névadó portugál tengerészek szerint a partvidék szépségére utal)) szigetére emigrált, a másik pedig – egyébként dolgozatom témájának alapjául szolgáló - a polgárháborúban győztes kommunisták által 1949. október 1-én kikiáltott Kínai Népköztársaság (KNK). 2 Dolgozatomban a kínai nevek használatakor a hazánkban népszerűbb „magyaros” átírás helyett a nemzetközileg meghatározó és sokkal elterjedtebb ún. „pinyin” átírást alkalmazom. Kivételt képeznek ez alól a médiában mindennap hallható, a magyar köztudatba is beépült nevek, mint például: Peking, Sanghaj, Szecsuan. 3 A jelenleg is építés alatt álló gát a „világ legnagyobb gátja”, ill. „az ország modernitásának szimbóluma” címet is birtokolja.

-7-

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Az értékrendem gyakorlatilag a 2003/04-es, egy éves pekingi részképzésem során alakult át, és miközben egyik ámulatból a másikba estem megfogalmazódott bennem a már sok külföldi által váltig hangoztatott érzés: „Kína a világ legizgalmasabb országa!” Az ott töltött egy év alatt saját szememmel láthattam azt a bámulatos fejlődést, amiről mostanában már egyre több szó esik. Külső szemlélőként egyértelműen az infrastrukturális beruházások megvalósulásának üteme volt a leglátványosabb. Emlékszem, éjszaka nem lehetett úgy elmenni egy építkezés mellett, hogy a hatalmas épületek ablakaiban ne látszódtak volna az ívhegesztő jellegzetes, villogó fényei. A látvány elképesztő volt, és leginkább a „Schindler Listája” c. film egyik legmegrázóbb jelenetére4 emlékeztetett… Mindezek ellenére én mégis csodálkoztam, amikor egy előttem két évvel kinn tanuló „külkeres” diák közölte, hogy az általunk használt, az iskolánkat a belvárossal összekötő kétszer háromsávos főút helyén egy éve még földút volt… De hogyan jutott Kína a semmiből ilyen rövid idő alatt világhatalmi pozícióba? Hogy képes egy közepesen fejlődő ország5 maga alá gyűrni fejlettebb társait, amikor „csak bóvli kacatot” és enyhén szólva is kifogásolható minőségű ruhaneműket állít elő? Tévhit, hogy Kína csak cipőt és ruhát gyárt. Számítógépei, mobiljai, autói és repülőgépei is vannak, űrhajósokat küld a világűrbe, és vezető szerepre tör a biotechnikában is. Továbbmegyek: már nemcsak a külföldi multik telepednek ide, hanem a japánok és a koreaiak után most Kína készül globális szerepre a világpiacon, aminek bizonyítékául neves amerikai és európai cégeket vásárol fel! Ha Kína valóban ilyen régóta száguld előre, hogy lehet az, hogy ennyire keveset tudunk róla? Hogy létezik az, hogy munkába állva azt tapasztaltam, hogy a magyar cégek nyugatról szerzik be a kínai árucikkeket – nyugati áron? Hol voltak a magyar vállalkozók – vagy akár a magyar politikusok – akkor, amikor a nyugat ott tolongott Kína kapujában, és merre vannak most? Mi ma Magyarország „Kína stratégiája”, ami nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen a gazdasági továbbfejlődésünk? Sikerül-e felzárkóznunk és kiaknáznunk azokat a lehetőségeket, amik megnyithatják előttünk a Sárkány barlangjának kapuit? Tudnak-e érvényesülni – és ha igen hogyan – a magyar vállalatok, vállalkozók ezen a mind földrajzilag, mind kulturálisan távoli országban? 4

A jelenet a film 74. percében látható, mikor a lakosság deportálása közben a német fegyverek villódzása látszik az ablakokban. 5 Az ENSZ Emberi Fejlődési Indexe (HDI) alapján

-8-

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Azt hiszem ezek azok a kérdések, amiken mindenképp érdemes elgondolkodnunk, és legfőképp – ha tudjuk – megválaszolnunk. Ezek azok a kérdések, amik engem is motiváltak dolgozatom megírásakor, és ezek azok a kérdések, amikre remélhetőleg kielégítő válasszal tudok majd szolgálni a következő fejezetekben. Ahhoz hogy megértsük Kínát, a kínaiak gondolkodásmódját és fejlődésük kulcsát, először meg kell ismernünk a történetét, így tanulmányom első részében Kína történelmét dolgozom fel, kiemelt figyelmet szentelve a gazdasági vonalnak. A második fejezetben a kínai-magyar kapcsolatrendszer mellett Magyarország Kínastratégiáját, vagyis azt az átfogó – a bilaterális kapcsolatrendszer minden területére kiterjedő – stratégiát elemzem, melynek külpolitikánk egyik legfontosabb elemét kell képeznie. A harmadik – egyébként teljes mértékben saját tapasztalataimon alapuló – fejezet célja, hogy a Kínából való hazatérésem utáni 5 év alatt 3 cégnél, magyar-kínai külkereskedelmi vonalon szerzett tapasztalataimat megosztva segítséget nyújthassak azoknak a bizonytalankodóknak, akik még csak most kezdenek bele a Kínával történő kapcsolatépítésbe.

Mindemellett

szeretném,

ha

az

emberek

alaposabban

megismerkednének a születő világhatalom valódi arcával, hiszen már nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy Kína ismeretlen maradjon előttünk! A negyedik, egyben a záró gondolatok fejezetében elemzéseim keretet kapnak, és az általam vizualizált jövőképbe is bepillantást nyerünk majd. A bevezető zárásaként pedig kínai univerzistáktól idézek egy gondolatot: “A dolgokkal akkor kell elkezdeni törődni, amikor még nem is jöttek létre. Akkor kell rendet tartani, amikor még nincs felfordulás. Ami nyugalomban van azt könnyű megtartani. Ami még nem született meg, arról könnyű tervet szőni. A még törékenyt könnyű eltörni, a még parányit könnyű megsemmisíteni. A húszméteres faóriás egy pici sarjból fejlődött ki. A kilenc emeletes tornyot egy sor téglával kezdik építeni. Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik.”

-9-


I. Kína történelme és gazdasága

1. Egy 5000 éves kultúra 1994-ben Németh Gábortól, az akkori földrajztanáromtól hallottam először azt az elméletet, miszerint a történelem folyamán a világot uraló birodalmak keletről nyugatra tolódtak. Ő a felsorolást Perzsiával kezdte, majd az ókori Görögországon, a Római Birodalmon, Anglián és az Egyesült Államokon át eljutott Japánig, végül a soron következő nagyhatalomként Kínát jelölte meg. Ezt a gondolatot egészen addig helytállónak találtam, amíg mélyebb bepillantást nem nyertem Kína történelmébe. Akkor viszont rá kellett ébrednem európai szocializációmból eredő egyoldalú történelemfelfogásomra és az abból fakadó hiányosságaimra. Azzal még csak-csak tisztában voltam, hogy a kínaiak találták fel a mágneses iránytűt, a puskaport, a papírt, a porcelánt vagy mondjuk a könyvnyomtatást, de Kína – sőt még India – egykori világgazdasági pozíciója is nagyon meglepett.

1. diagram: A világ GDP-jének megoszlása országok szerint6

6

Forrás: Angus Maddison: The World Economy: A Millennial Perspective, p. 127., OECD tanulmány, 2001

- 10 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Tájékozatlanság és bámulat, lenézés és félelem – ezek között a szélsőségek között ingadozott a nyugat Kínáról alkotott képe az elmúlt századokban, aminek fő oka Kína távolságtartóságában keresendő. Kevesen tudják például azt is, hogy Kína a legrégebbi és egyetlen magaskultúra, amely nem omlott össze, vagy zsugorodott jelentéktelen országgá, mint Egyiptom vagy Görögország. A kínai hagyomány szerint 5000 éve7 folyamatosan létezik a kínai kultúra. Ezt jó tudni, ha az ember meg akarja érteni a kínaiak büszkeségét és néha túlzó nacionalizmusát. Azt is jó tudni, hogy majdnem minden nyugati hatalom és Japán több mint egy évszázadon át megalázta és megsértette nemzeti büszkeségét, ami a mai külpolitikájukban megnyilvánuló érzékenységükhöz vezetett. Úgyhogy amikor egy európai kultúrkörből származó ember az olyan abszurditásoknak tűnő jövendöléseket hallgatja, hogy „Kína épp most előzi meg Németországot, 15 év múlva túlszárnyalja Japánt és 2050-re pedig nem csak hogy a világ legnagyobb nemzetgazdasága lesz, de ha a jelenlegi tendenciák változatlanok maradnak, akkor egyedül felveszi a versenyt az egész nyugattal.” és közben európai kultúrájából fakadóan elbizakodva arra gondol, hogy „Hogy jön ahhoz egy Kína, hogy a világ vezető nagyhatalma legyen?”, akkor azért nem árt tudni, hogy az elmúlt 150-200 évtől eltekintve Kína mindig is nagyobb, erősebb és fejlettebb volt, mint az egész nyugat együttvéve! Tekinthetjük ezt az időszakot akár a „Nyugat bosszújának8” is, amiért Kína évszázadokig semmibe vette és nagyképűen lekezelte az általunk mindenhatónak tartott nyugati világunkat. Azonban újfent fordulni látszik a kocka, és az ország, amely

a

történelem túlnyomó részében a világ műszaki fejlődésének élén járt, ki akarja törölni az elmúlt 200 évet és visszavenni az őt megillető pozícióját.

7

Nem tudományos igényű munkákban, például a külföldiek számára összeállított Kína-kézikönyvekben hajlamosak az egységes kínai állam létrejöttét a valóságosnál sokkal korábbra, a Kr. e. 23. századra kitolni, a legkorábbi, eddigi ismereteink szerint csak a legendákban létezett uralkodókat és dinasztiákat valóságosnak beállítani, illetve a valóságban is fennállt dinasztiák (Shang- vagy a Nyugati Zhou-dinasztia) által uralt országot egységes, erős birodalomként ábrázolni. 8 Gondolok itt az „Ópiumháborúkra” és a Kínai Császárság bezárkózottságának egyéb durva feltörési módjaira és kifosztására, amik végül a XIX. században az összeomlásához vezettek.

- 11 -


2. Bezárkózás és hanyatlás Tévhit, hogy Kína mindig is zárt ország volt. Ennek legékesebb bizonyítéka a tengeri hajózás elterjedéséig virágzó Selyemút, amely az ókori Kínától egészen a Római Birodalomig húzódott, és korának legjelentősebb kereskedelmi útvonalának számított.9 Ugyancsak a nyitottságot támasztják alá Marco Polo Kublaj Kán birodalmáról szóló írásai is, melyek ámulatba ejtették az egész nyugati világot. Könyvéből kiderül, hogy a kínaiak műszakilag messze felettük álltak, hogy milyen gazdagok voltak és hogy mennyire más dimenziókban gondolkoztak és éltek mint ők.10 Számomra a legmegdöbbentőbb mégis az a felismerés volt, hogy a középkor legnagyobb tengeri felfedezői és utazói a kínaiak voltak. Közülük is kiemelkedik egy Zheng He nevezetű udvari főeunuch, aki a kormányzat megbízásából 1405 és 1433 között hét tengeri expedíciót vezetett nyugatra, melyek során Afrika keleti partjait is elérte. Ezen expedíciók nemigen hasonlítottak a néhány évtized múlva meginduló vakmerő európai felfedező utakra. Zheng admirális ugyanis 62 – a valaha vízre bocsátott legnagyobb, fából készült – hajóból álló flottával és 28 ezer fős legénységgel hajózott11. Világhódító terveit 3 évvel utolsó hazaérkezése után végleg félre kellett tennie, ugyanis Zhu Di császár12 rendeletben tiltotta meg a nyílt tengeri hajók építését, majd az addig épített, minden ilyen jellegű hajót összetörtek, tulajdonosaikat pedig letartóztatták. Vajon honnan jött ez a hirtelen váltás, és mi késztette a császárt ilyen radikális változtatásra? Kína az általa ismert világnak mindig is a legnagyobb, legfejlettebb, legcivilizáltabb országa volt, így a kínaiak világképe is ennek megfelelően alakult. Azt tartották, hogy Kína a világ közepe,13 a többi ország pedig periferikus helyzetű, civilizálatlan, barbár és alacsonyabb rendű.

9

Forrás: Az ókori selyemút 2005. 04. 08., CRI Online Forrás: Marco Polo utazásai (Ford. Vajda Endre, új jegyzetek: Birtalan Ágnes) Osiris Bp., 2003 11 Viszonyításképp: Zheng He vezérhajója a fennmaradt adatok szerint 120m hosszú és 50m széles volt, szemben Kolumbusz 18m hosszú és 12m széles Santa Mariájával. (Forrás: A kínai nagy armada – National Geographic) 12 Hongwu császár – a Ming-dinasztia megalapítójának – fia 13 Erre utal az ország neve is: Zhongguo, vagyis „Középső Birodalom”. 10

- 12 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A kitajok, dzsürcsik, mongolok hódításai sem változtattak ezen a meggyőződésen, mert ezek a nomád népek kizárólag katonailag voltak erősebbek Kínánál, és úgy is csak ideiglenesen. A Kína-központú világkép következményeként a kínai kormányzat elvárta, hogy

a

környező

országok

ne

csak

egyszerűen

nagyhatalomként,

hanem

feljebbvalójukként, s civilizációjuk forrásaként tekintsenek Kínára. Kína tehát nem ismerte az egyenrangú nemzetközi kapcsolatokat, csak Kína – behódolt ország viszonyokban tudott gondolkodni. A Ming-korban – amikor újra nemzeti dinasztia ült a trónon – ez a hódolati rendszer feléledt, és kialakultak intézményes keretei, amelyek egész a 19. századig változatlanok maradtak. Az önelégültségben megmerevedett Kínát az évszázadok során végül mind fejlettségben, mind katonailag utolérte, sőt el is hagyta a nyugat, aki először követekkel próbálkozott, de végül drasztikusabb módszerekkel nyitotta meg az óriási lehetőségek kapuját14. Ehhez a kulcsot a nanjingi békeszerződés 1842. augusztus végi aláírása jelentette, melynek keretében Kínának meg kellett nyitnia öt kikötőjét (Guangzhou, Xiamen, Fuzhou, Ningbo és Sanghaj), valamint brit fennhatóság alá kellett helyeznie Hongkong területét. Ezután a nyugat megvetette lábát Kína területén, sőt még a feltörekvő Japán – a történelem során első ízben – is legyőzte őket. Ezen a helyzeten még a köztársaság 1911-es kikiáltása sem változtatott. Kínának immár Japán volt az első számú ellensége, aki ellen – amennyiben vissza akarták kapni a függetlenségüket – a politikailag két részre szakadt országnak szövetkeznie kellett. A szabadság zászlaja alatt egyesült demokratikus Kuomintang és a kommunisták – egy kis amerikai segítséggel ugyan, de – megnyerték a háborút és visszafoglalták a hazájukat. Ezek után már „csak” az ország vezető pozíciói maradtak üresen, amire természetesen mindkét fél igényt tartott. A polgárháború menetrend szerint következett be. Ott a kommunisták bizonyultak erősebbnek, így végül – ahogy azt a bevezetőben is említettem – a világ két Kínát kapott egy helyett.

14

Az 1600-ban alapított Brit Kelet India Társaság a Portugálok sikerein felbuzdulva 1773-tól az ópiumot helyezte a Kínába irányuló exportjának középpontjába. Példájukat követve, ill. monopóliumukat megszüntetve más társaságok, és más országok is bekapcsolódtak a folyamatba. Amikor a kínai kormányzat ez ellen tenni próbált, a haditechnikai fölényben lévő nyugat szövetkezett, és az ún. „ópiumháborúk” során megszüntette az évszázados elszigetelődést.

- 13 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A Kommunista Párt az 1950-es évek közepéig viszonylag mérsékelt politikát folytatott, s rövid idő alatt sikerült helyreállítania Kína gazdaságát, de ami ez után következett, az ép ésszel felfoghatatlan15. Az általa túl lassúnak tartott fejlődéssel elégedetlen pártelnök – Mao Zedong 1958-ban megindította a „nagy ugrás” nevű kampányt, melynek során a parasztságot óriási népi kommunákba szervezték, s mindent az iparosításnak rendeltek alá. A nagy ugrás hatalmas éhínséghez vezetett, ami Mao pozíciójának megrendülésével járt. Mao ezért 1966-ban kirobbantotta a „kulturális forradalmat”, melynek során nemcsak a pártvezetés nagy részét, hanem a kínai értelmiséget is meghurcolták. A kulturális forradalom hivatalosan 1976-ban, Mao halálával ért véget.

3. A reformok kora A „Nagy Kormányos”16 idejében az ország egy újabb mélypontra jutott. A gazdaság romokban hevert, az éhínség valamint a politikai jelszavak a lakosságot tizedelték és az ország gyakorlatilag ismét teljesen elzárkózott a külvilágtól. Mao halála és a kulturális forradalom bukása után egy „politikai főnixnek”17 is nevezhető államférfi került hatalmi pozícióba, aki felismerte és megalkotta az elkövetkező három évtizedet leginkább meghatározó irányvonalakat. Deng Xiaoping 1978. márciusában az országos tudományos tanácskozáson a következő kijelentést tette: „Annak, hogy Kína a nyugati országokban lezajlott ipari forradalom után elmaradott országgá vált, egyik fontos oka a bezárkózás és az önvédelem volt. A Népköztársaság megalapítása után embargó alá vettek minket, s bizonyos fokig mi is bezárkóztunk és önvédelemre rendezkedtünk be, ami számos nehézséget okozott. A több mint három évtized tapasztalata arra tanít minket, hogy zárt ajtókkal építkezni nem lehet, és a fejlődés így nem indulhat meg.”

15

A témában történő alaposabb elmélyülésre kiemelten ajánlom Jung Chang: Vadhattyúk – Kína három lánya című könyvét! 16 Mao Zedong – a Kínai Kommunista Párt (KKP) 12 alapítójának legmeghatározóbb egyénisége 17 Deng-et népszerű intézkedései miatt Mao traktorgyári munkásnak száműzte, majd a haldokló Zhou Enlai kérésére miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki. Zhou halála után a „Négyek Bandája” újra eltávolította őt pozíciójából. Mao halála és a „Négyek Bandájának” kiiktatása után ügyes politikai manőverekkel újra felemelkedett és csendben eltávolította politikai ellenfeleit.

- 14 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Így a Kínai Kommunista Párt 1978. decemberében megtartott XI. Központi Bizottságának 3. Plenáris ülése már „a jelenlegi világ nyitott világ, így Kína fejlődése nem választható el a világétól” megállapítás jegyében zajlott. A fejlődés széles körű kapcsolatok kiépítését, nemzetközi erőforrások ill. piacok kihasználását, valamint a fejlett nyugati technikák, menedzsment ismeretek és tőke kínai gazdaságba történő adaptálását követelte meg. Mindezeket felhasználva Kína a függetlenséget, önállóságot és az önerőre támaszkodást tette meg vezérlő elvévé. A fenti elméletek tudatos formába öntését és kivitelezését nevezzük a „reform és nyitás politikájának”, amelyet 4 fő részre oszthatunk.

3.1. Első szakasz: 1979 – 1984 Az első szakaszban Kína szó szerint ablakot nyitott a világra, méghozzá négyet is. Shenzhen, Zhuhai, Shantou és Xiamen városokat kísérleti jelleggel Különleges Gazdasági Övezetnek18 nyilvánították. Ezek a területek speciális elbánásban részesültek, és különféle adókedvezményekkel, alacsony ingatlanárakkal, csökkentett vám- és adóterhekkel, egyszerűsített adminisztrációval és egyéb szolgáltatásokkal csalogatták be a külföldi tőkét19 és technológiákat. A Kommunista Párt az 1978. decemberi ülésén útjára indította a „négy modernizációként” elhíresült programot, amely a külkapcsolatok fejlesztése és a külföldi tőke bevonása mellett a mezőgazdaság, az ipar, a tudományok és a honvédelem korszerűsítésére helyezte a hangsúlyt. A program sikeresnek bizonyult és meghozta a kívánt eredményt. A mezőgazdasági növekedés mértéke évente átlagosan 7,6 %-ra emelkedett, és az ipar területén is jelentős változások kezdtek kibontakozni, amik a gazdaság egyéb – bankrendszer, pénzügy, árrendszer – területeit is érintették. 18

SEZ – Special Economic Zone

19

A tőke kezdetben Hongkongból ill. Makaóból érkezett, később viszont Japán, USA és Kanada lettek a legfőbb befektetők.

- 15 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Az ipar gerincét képező vállalatok is sürgős átalakításra szorultak. A gazdaságtalan központi tervutasításos rendszert fokozatosan felváltotta egy nyereségorientált, külföldi piacra is termelőképes rendszer, ahol a foglalkoztatási20- és bérrendszer21 reformja is helyet kapott. Egyre elterjedtebbek lettek a magánvállalatok, akik kizárólag a nyereségességet tartották szem előtt. Az állami vállalatok ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelentettek és jelentenek mind a mai napig, hiszen ezek fenntartása – a nagy veszteségeik miatt – hatalmas összegeket emészt fel. A problémák ellenére az újítások bevezetésének első szakaszában (1979-1984) a GDP átlagosan 8,8 %-kal növekedett, a külkereskedelmi forgalom összértéke az első öt év alatt pedig 20,6 milliárd USD-ról 53,5 milliárd USD-ra emelkedett22.

3.2. Második szakasz: 1984-1992 Az első szakaszban belekezdtek ugyan az ipar ill. a gazdaság egyéb részeinek megreformálásába, de az alapvető élelmiszerellátás stabilitása érdekében a kiemelkedő változások szinte csak a mezőgazdaság területén történtek. Ezért az 1984-től életbe lépő intézkedések már a nemzetgazdaság mezőgazdaságon kívüli, a gazdasági élet valamennyi területét érintették A második szakaszban – sikereiken felbuzdulva – további „ablakok” megnyitása mellett döntöttek. 1984-ben 14 tengerparti várost nyitott várossá nyilvánítottak, s közülük néhányban Gazdasági- és Technológiai Fejlesztési Övezetet létesítettek, amelyek sok tekintetben szintén speciális elbánásban részesültek. Az előzőek mintájára először 1985-ben a Jangce-deltában, a Gyöngy folyam-deltában, valamint a délkeleti Xiamen-Zhangzhou-Quanzhou háromszögben, majd 1988-ban a Shanong és Liaodong félszigeten illeltve Hebei és Guangxi tartományok egyes városaiban Tengerparti Gazdaságfejlesztési Övezeteket hoztak létre. Szintén 1988-ban Hainan szigetét önálló tartománnyá léptették elő és Különleges Gazdasági Övezetté nyilvánították, így ezzel Hainan a legnagyobb ilyen jellegű területté vált. 20

A reformidőszakban a munkaerőt áruként ismerték el, amely jelentős lépés volt a piacgazdaság felé. A munkában eltöltött idő helyett áttértek a teljesítmény alapján történő javadalmazásra. 22 Forrás: Jordán Gy. – Tálas B.: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században, p. 278., Napvilág, 2005. 21

- 16 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL 1990-ben az ország legnagyobb „kirakatának”23 létrehozásáról döntöttek, és megkezdték a sanghaji Pudong kerület mocsaras területeinek lecsapolását valamint hozzáláttak

a

„Sanghaji

Manhattan”

megépítésének.

Elsődleges

szempontjuk

természetesen Sanghaj nemzetközi gazdasági-, kereskedelmi-, pénzügyi- és logisztikai központtá tétele, valamint a Jangce völgy fejlesztése volt24.

Ezek hatására a

tőkebeáramlás tovább erősödött, és a fenti időszakban 93 milliárd USD értékű működőtőke áramlott az országba, a GDP pedig – folyó áron számítva – 717,1 milliárd yuanról több mint háromszorosára, 2161,6 milliárd yuanra nőtt.25

A sok igyekezet és eredmény ellenére megjelentek a negatívumok is. A központi hatalom túlságosan kiengedte kezéből a gyeplőt, így – mondhatni tradicionálisan – az államigazgatási hivatalokat átszőtte a korrupció. Az árreform hatására megnőtt az infláció, a nemzetgazdaság külső és belső egyensúlya megbillent, a társadalmi olló egyre tágabbra nyílt - hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően a példa nélküli fejlődésben 1989-1991 között szintén példa nélküli lassulás következett be, és a GDP növekedés éves átlaga rendre 4,1 %, 3,8 % és 9,2 %-ra esett. A külföldi tőke is óvatosabban viszonyult már Kínához, aminek okaként az előbbieken – ill. a Tiananmen téri mészárláson – kívül azt is megemlíthetjük, hogy hiányosságok voltak a jogi szabályozásban, nem volt meg a megfelelő infrastruktúra, anyag-, víz- és energia-ellátás, és óriási volt a bürokrácia. A külföldi tőke számára azonban még így is vonzó volt az olcsó és bőséges munkaerő, a sok természeti kincs, nyersanyag és a hatalmas potenciális piac. Ezt mutatja az is, hogy a második szakaszban a GDP növekedése átlagosan 8,5 %-ot ért el26, a lakosság reálfogyasztása pedig éves szinten 5,1 %-kal bővült27. A külföldi tőkebefektetések még mindig nagyrészt a hongkongi és makaói cégektől származtak, de nőtt a valóban külföldinek számító befektetők aránya is28.

23

A „kirakat” szó szerint értendő, mivel az ott látható épületek nem Kína valódi arcát mutatják. Forrás: Fang Ning: A kínai reform és nyitás, valamint a külgazdaság és külkereskedelem kapcsolata, p.54., EU Working Papers, 2001. 25 Forrás: GDP Growth 1952-2008 – Chinability, 2008. 05. 04. 26 Primer ágazatokban: 3,6 %, szekunder ágazatokban: 10,9 %, tercier ágazatokban: 9,7 % (Majoros Pál: Kína, a világgazdaság motorja; Világgazdasági régiók Perfekt Kiadó, Budapest, 2004) 27 A falvakban ez 4,4 %, a városokban pedig 6,5 % volt. 28 Forrás: Geoffrey Owen: A kínai gazdasági reform tanulságai, p. 77., Eszmélet, 1996. 24

- 17 -


3.3. Harmadik szakasz: 1992–2002 Ez a szakasz hivatalosan a KKP 1992. őszén megtartott XIV. Kongresszusával vette kezdetét, ahol elfogadták Deng Xiaoping azon korábbi gazdaságpolitikai javaslatát, amely a piacgazdaság mielőbbi kiépítésére, a gazdasági növekedés és a gazdasági reformok felgyorsítására, valamint a külföld felé nyitás kiszélesítésére irányult. Gyakorlatilag ekkor döntötték el a „szocialista piacgazdasági rendszer”, vagy más néven „kínai típusú szocializmus” létrehozását, így a reformok főképp a régi rendszer fokozatos lebontásából és az új kiépítéséből, a gazdaságpolitika kiigazításából, valamint a piacgazdaságnak megfelelő gazdaságirányítási és gazdálkodási rendszer szervezeti és jogi kereteinek kialakításából álltak. A reformokat ekkor kezdték el tudatosan összehangolni, a fejlesztéseket egy összetett rendszerként kezelni és egy minél jobban funkcionáló piacgazdaság felé terelni. A reform és nyitás politikájának harmadik szakaszának fellendülése Deng Xiaoping 1992-es dél-kínai körútjához köthető. Ezen a kínai holdújév alkalmából tett látogatásán Deng a piacgazdaság kiépítésére irányuló reformok elmélyítésére, a nyitás további kiszélesítésére és a gazdaság növekedési ütemének felgyorsítására buzdította a helyi vezetőket. A beruházások és a vállalkozások rohamos méretű elterjedésével a gazdasági növekedés ütemének felgyorsítása rendkívül jól sikerült. Olyannyira, hogy a déli utazást követő évben az ipari termelés 25%-ot is meghaladó bővülést produkált. Ezt a minden várakozást felülmúló fejlődést már a reformok iránt legelkötelezettebbek is túlzottnak tartották, ezért 1993. nyarától megszorító intézkedéseket vezettek be, hogy elkerüljék a második szakaszban megtapasztalt 1988. évi gazdasági túlfűtöttséget. A megszorító intézkedéseket elsősorban a pénz- és hitelpolitika, illetve a költségvetési gazdálkodás terén vezették be és elsősorban az állami szektort, valamint az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket érintették.

- 18 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Ennek ellenére a folyamat nem állt le. 1994-től a már jól működő magánvállalatok mintájára

korszerűsítették

az

költségvetési- és adórendszert,

állami 29

vállalatokat,

megreformálták

a

pénzügyi-,

valamint a bankszférát, amivel gyakorlatilag egy

háromszintű bankrendszert hoztak létre. A legfelső szinten a Kínai Népi Bank áll, mely az Államtanács vezetésével ellenőrzi a banküzletet, általános felelősséget vállalva a különféle szakosított bankok és más pénzintézetek

irányításáért,

igazgatásáért,

koordinálásáért,

felügyeletéért

és

könyvvizsgálatáért. Ezt követik a politikai jellegű bankok, amelyek a kormányzati iparpolitika eszközei, így az állam rajtuk keresztül támogatja a fejlesztésre szánt területeket. A sort a szakosított állami és vegyes tulajdonú kereskedelmi bankok zárjak, melyek ésszerűen koordinálva osztják meg egymás közt a feladatokat30. Szintén 1994-ben került sor a devizagazdálkodás reformjára is. Megszüntették a RMB31 korábbi kettős árfolyamát és egységes deviza elszámolást vezettek be. Az export ösztönzése ill. az exportbevételek növelése érdekében a népi valuta árfolyamát – természetesen jelentősen alulértékelve – a dollárhoz rögzítették. Történelmileg talán a legjelentősebb, de mindenesetre a legszimbolikusabb esemény Hongkong – a brit és a kínai kormány által aláírt szerződés32 értelmében történő – 1997. július elsejei33 visszacsatolása volt. Kína szemében ekkor ért véget az a több mint 150 évig tartó nyugati elnyomás, ami egykor megfosztotta őt méltóságától és függetlenségétől34.

29

Ezen rendszerek komplex reformjára azért volt szükség, hogy a költségvetési bevételek áttekinthetőbbek legyenek, továbbá hogy egy ésszerűbb arány alakuljon ki a központi és helyi költségvetéshez befolyó adóbevételek között. 30 Forrás: Kínai bankok – CRI Online, China ABC 31 RMB = Népi valuta, a Renminbi rövidítése. A köznyelv ugyanakkor a yuant vagy a kuait is használja. 32 A Kínára kényszerített első ópiumháborút követő 1842-es nanjingi szerződésben Hongkong szigete és számos kisebb sziget került a brit korona birtokába. A második ópiumháború után, az 1860-as első pekingi konvencióval a Kowloon (Jiu Long) félsziget következett, majd az 1898-as második pekingi konvenció 99 évre a britek birtokába adta az ettől északra fekvő úgynevezett Új területeket. 33 Sajnálatos módon ezt a napot Deng Xiaoping – aki gyakorlatilag ilyen fejlődési pályára állította az országot – már nem élhette meg. A „kínai reform és nyitás politikájának atyja” 1997. február 19-én – 93 éves korában – elhunyt. 34 Igaz, Makaó ekkor még hivatalosan Portugál gyarmatnak számított, de egyrészt gazdasági jelentősége jócskán elmaradt Hongkongétól, másrészt tudták, hogy 1999. december 20-án a „Kínai Monte Carlo” is csatlakozni fog az anyaországhoz.

- 19 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Általánosságban véve a még mindig fennálló problémák, ill. az 1997-es ázsiai válság ellenére ez a szakasz volt a reform és nyitás legsikeresebb időszaka. A GDP évi átlagos növekedési üteme tartósan meghaladta a 10 %-ot, megnőtt a magánszektor szerepe a gazdaságban, jelentős infrastrukturális beruházások – ezen belül is különösen az út- és vasútépítés, a távközlési hálózatfejlesztés területén – valósultak meg, de drasztikusan megnőtt például az egy főre jutó lakóterület mérete is. Ez szorosan összefügg a lakosság életszínvonalának látványos javulásával, ami a GDP növekedés mellett szintén világunikumnak számít. Mindezeken túl sikerült az inflációt egy számjegyűre csökkenteni és a gazdaság egyik motorjának számító külkereskedelmi forgalmat35 nagymértékben bővíteni, a külgazdasági kapcsolatokat kiszélesíteni,36

és ekkor kezdett elképesztő

méreteket ölteni a külföldi tőke bevonása és felhasználása37 is. Mindent egybevetve elmondható, hogy ebben a szakaszban sikerült megalapozniuk és a 2001. december 11-i WTO csatlakozással megkoronázniuk ahhoz a fejlődéshez vezető utat, ami Kínát az elkövetkezendő pár év alatt nagyhatalmi státuszba emelheti38.

4. Kína gazdasága A Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozással a szememben Kína lezárta azt a folyamatot, ami a felzárkózását segítette elő, és ezzel egyben a világgazdaság egyik legmeghatározóbb szereplőjévé is vált. Amennyiben a politikai eseményeket is figyelembe vesszük, akkor az új éra kezdetét személy szerint én 2002. november elejére tenném, ugyanis ekkor zajlott le a KKP XVI. kongresszusa, mely történelminek nevezhető abból a szempontból, hogy most először fordult elő a modern Kína életében egy zökkenőmentes, előre megtervezett, belharcok nélküli vezető – és egyben generáció – váltás. Így történt, hogy Jiang Zemin hatalma teljében adta át a KKP és az ország irányítását utódjának, az akkor még szinte „kölyöknek” számító, „mindössze” 59 éves Hu Jintaonak, akit még Teng Xiaoping jelölt ki majdani utódjának. 35 36 37 38

1995-ben a külkereskedelmi forgalom összértéke a GDP összegének 48%-át, az export pedig a 21,3%-át tette ki. Jellemző adat, hogy ekkor a KNK már a világ 227 országával és régiójával tartott fenn kereskedelmi kapcsolatot! Csak 1992 és 1995 között 217.283 db szerződést kötöttek, ami a reform és nyitási politika első szakaszában eltelt 13 év alatt megkötött szerződések számának az ötszöröse! Ez alatt kizárólag a világra gyakorolt gazdasági és politikai hatását értem, mert Kína még igen távol áll az olyan szuperhatalmi státusztól, mint amilyen az Egyesült Államoké.

- 20 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Mint menet közben kiderült, Hu jó választásnak bizonyult, hiszen az 56 nemzetiséget egyesítő ország irányításához elengedhetetlen kompromisszum és konszenzus készséget mutatott, ami főleg annak köszönhető, hogy – elődjétől eltérően – ő nem valamelyik csillogó nagyvárost, hanem Tibetet irányította39. A pártgyűlésen ugyanakkor grandiózus tervek és célok is születtek. Olyanok például, mint a nyugati térségek fejlesztése, a korrupció megfékezése, a nemzeti jövedelem tízévenkénti megduplázása és elhatározták, hogy 2020-ig teljesen új, jóléti társadalmat alakítanak ki. Fontosnak tartom még megemlíteni Kína gazdaságföldrajzát is, ugyanis az ország korántsem mutat egységes képet. Hagyományosan az országot két részre – Belső- és Külső-Kínára – szokták felosztani. Külső-Kínához tartoznak a hatalmas területű, de csekély népességű nyugati és északi peremterületek, Belső-Kína részei pedig a sűrűn lakott középső, keleti és déli tartományok. A két régió területe nagyjából azonos, de Külső-Kína lakossága csak mintegy 5%-a egész Kína lakosságának.

4.1. 2002 – 2007: Főbb gazdasági mutatók és a gazdaság szerkezete Amint az alábbi táblázatból is kiderül, céljaik eléréséhez egész jó úton haladnak, sőt sok tekintetben túl is teljesítik azokat. A 2002-es GDP-jüket például nem egészen 4 év alatt sikerült megduplázniuk… MEGNEVEZÉS A GDP értéke folyó áron (Mrd USD) A GDP növekedése változatlan áron (%) Az egy főre jutó GDP (USD/fő) Az infláció (%) Munkanélküliségi ráta (%) Foglalkoztatottak száma (millió fő) Az export értéke (Mrd USD) Az import értéke (Mrd USD) Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD) FDI befektetések (Mrd USD) FDI kihelyezések külföldre (Mrd USD) Valutatartalék (Mrd USD)

2002

2003

2004

1 289 9,1 960 -0,8 4,0 737.40 325,6 295,2 35,42 52,7 2,7 286,41

1 410 10,0 1 080 1,2 4,3 744.32 438,2 412,8 45,87 53,5 2,8 403,25

1 930 10,1 1 485 3,9 4,2 752.00 593,3 561,2 68,66 60,6 5,5 609,93

2005

40

Forrás: Kína és az új pártvezetés, HVG 2002/47 2002.11.23. 19-21. oldal Forrás: CIA - The world factbook - China

- 21 -

2007

2 230 2 680 3 420 10,4 11,6 11,9 1 700 2 034 2 571 1,8 1,5 4,5 4,2 4,3 4,1 758.25 764.00 769,9 762 969 1 216,1 660,1 791,6 953,9 160,80 249,80 371,80 60,3 63 74,8 12,26 16,13 22,0 818,87 1 066,34 1 528,20

1. táblázat: Kína főbb gazdasági mutatói40 39

2006

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL 2007-ben a Kínai Népköztársaság a maga 3,42 milliárd, hivatalos árolyamon számolt GDP-jével – közvetlenül az USA és Japán mögött – a nemzetgazdasági világranglista 3. helyén állt41. Ennél is lenyűgözőbb, hogy a vásárlóerő paritáson mért 10,21 milliárd USD-s GDP-jével az Egyesült Államok után már a világ második legnagyobb gazdaságnak számított42, és egyben a világ 3. legnagyobb forgalmat bonyolító külkereskedő nemzetévé vált. Igaz ugyan, hogy a világ GDP-jéből még mindig csak kb. 7 %-ot tudhat a magáénak, míg az Egyesült Államok kb. 30 %-ot. Ami pedig a GDP növekedésének ütemét illeti, ahogy az az előző fejezetekből is kitűnt, az elmúlt 30 évben átlagosan évi 10% feletti volt, ami világtörténelmi unikumnak számít. Arra ugyan volt már példa a történelemben, hogy egyes országok – pl. Anglia, az Egyesült Államok, Japán vagy Dél Korea – hosszú időn át kétszámjegyű növekedést produkáljanak, de ezek gazdasága egy-két évtized alatt kifulladt, és a növekedés egy számjegyűre zsugorodott.43 Az elmúlt évek kiemelkedően magas GDP növekedésében elsősorban az állótőke beruházások, a külföldi működő tőke befektetések és az export játszott meghatározó szerepet. Szintén az elmúlt 3 évtizedet vizsgálva Kína egy főre jutó GDP-jének éves átlagos növekedése meghaladta a 8%-ot, aminek hatására a szegénység jelentős mértékben csökkent, viszont a jövedelmek ilyen mértékű emelkedését hasonló nagyságrendű jövedelemegyenlőtlenség-növekedés kísérte44. A jövedelmi olló tágulása ellenére a reformok – bevezetésüktől számítva – emberek millióit emelték ki a szegénységből. Ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, hogy a szegénységi ráta az 1981-es 53 %-ról 2001-re 8 %ra csökkent.45 A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 2008-ban az ország egy főre jutó GDP-je 3315,- USD volt (ez a 179 vizsgált nemzetgazdaság rangsorában a 104. helyre volt elég)46, míg ugyan ez a mutató vásárlóerő paritáson számítva 5963,- USD volt, ami már a rangsor 100. helyére emelte Kínát47.

41

Legfrissebb adatok szerint a Kínai Statisztikai Hivatal 13%-ra módosította a 2007. évi GDP növekedést, és ezzel hivatalosan is a világ harmadik gazdaságává lépett elő. 42 Forrás: GDP expands 11.4 percent in 2007, fastest in 13 years – ChinaDaily 2008. 01. 24. 43 Forrás: Bogár László: Kína Szindróma – HírTv interjú, 2006. 08. 28. 44 Forrás: Reducing Inequalities in China Requires Inclusive Growth – ADB, 2007. 08. 09. 45 Forrás: Fighting Poverty: Findings and Lessons from China’s Success – World Bank, 2006. 08. 10. 46 Forrás: List of countries by GDP (nominal) per capita – Wikipedia, 2009. 04. 25. 47 Forrás: List of countries by GDP (PPP) per capita – Wikipedia, 2009. 04. 28.

- 22 -


4.1.1. Foglalkoztatottak száma és munkanélküliség 2002 és 2007 között az aktív kínai munkaerő 737,4 millió főről 769,9 millióra – 32,5 millió fővel – növekedett, ami 6,5 milliós éves átlagnak felel meg. Az újonnan érkező munkaerőt elsősorban a termelőipar, a kereskedelem és a hotel ill. éttermi szolgáltató szektor nyeli el. Összességében vizsgálva a magánszektor több embert foglalkoztat mint a zsugorodó állami szektor, ami a „Kínai típusú szocializmus” piacgazdaság-jellegű mivoltát bizonyítja.

2. diagram: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának alakulása48 A munkanélküliségi ráta „féken tartása”, vagy kevésbé toleránsan fogalmazva kozmetikázása viszont a fenn említett rendszer nevében szereplő elem meglétét támasztja alá. Természetesen azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy ekkora népességgel rendelkező ország hatékonyan köti le aktív munkaerejének közel 96 %-át. Aki járt már Kínában feltűnhetett neki, hogy a nagyobb kereszteződések mellett minden gyalogosokra vonatkozó

közlekedési

lámpa

jelzéseit

legalább

kettő,

jelzőtáblával

felszerelt

közlekedésirányító erősíti meg, vagy hogy egy nagyobb bevásárlóközpont átlagos üzletében egy átlag hétköznapi napon 2-3 eladó is jut egy vevőre – hogy csak a legszembetűnőbb példákat említsem.

A Renmin Ribao című kínai pártlapban megjelent írás szerint a kínai városokban a munkanélküliségi ráta 9,4 %-os. A kevésbé fejlett nyugati és középső országrészeket azonban még ennél is súlyosabban érinti a munkanélküliség. 48

Forrás: China Statistical Yearbook 2006, p. 275., China Statistics Press, 2007.

- 23 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL 2008. augusztusi adatok szerint a friss diplomások 30 %-a nem talált még munkát, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát tekintve új rekord született: 2007ben 5,6 millióan fejezték be tanulmányaikat, miközben 2008-ban további 6,1 millióan léptek be a munkaerőpiacra49. Mindezek ellenére munkanélküliség szempontjából a leginkább a falvakból városokba vándorolt kínai lakosság érintett. Nyugati becslések szerint körülbelül 130 millió lakos van ilyen helyzetben, de mivel nagy részük törvénytelenül élt a városokban, hivatalosan a statisztikák sem mutatták ki ezt a réteget érintő alkalmazottak számát.50

4.1.2. Devizatartalék

2008 végére Kína külföldi devizatartaléka elérte a 2000 milliárd USD-t, ami a világ 4600 milliárdos valutatartalékának több mint 40 %-át jelenti! Ezzel Kína toronymagasan tartja első helyét a világ legnagyobb devizatartalékait felhalmozó országok listáján. Ugyanakkor nem csak a végeredmény, de az idáig vezető út is lenyűgöző. A 2002-es adathoz képest 2007-re az ország devizatartalékai több mint ötszörösére duzzadtak, amiben az impozáns külkereskedelmi aktívum mellett jelentős szerepet játszott a kínaiak méltán elhíresült megtakarítási hajlandósága is. Így ezen tényezők együttes hatása tette lehetővé Kína számára, hogy a válság megoldásának szempontjából napjaink egyik leginkább irigylésre méltó országává váljon.

4.1.3. Tőkeáramlás

Bármilyen sok panasz érje is a nehézkes kínai bürokráciát, az állandóan változó szabályokat és rendeleteket, az ország mágnesként vonzza a befektetőket, akik a pénz mellett

hozzák

magukkal

a

vállalatirányítási

szakértelmüket

és

a

fejlettebb

technológiájukat is. Az OECD szerint Kína már 2002-ben több működő tőkét fogadott be51, mint az Egyesült Államok, holott az amerikai piac vonzerejével addig senki nem volt képes versenyezni! Még Japán sem… 49

A frissen végzettek körében a munkanélküliségi ráta több mint 12 %. Forrás: Növekszik Kínában a munkanélküliség – Magyar Nemzet, 2008. 11. 06. 51 Igaz ezt az eredményt nagymértékben befolyásolták a 2001. 09. 11-i események, és 2004-től ismét az USA vált a legnagyobb tőkeimportőrré. 50

- 24 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A működő tőke közel 60%-a a feldolgozóiparba került befektetésre. Ezt követi az ingatlan fejlesztés (12%), a pénzügyi közvetítés (10%), valamint a lízing és üzleti szolgáltatások (6%). Figyelemre méltó, hogy a 2006-ban a szolgáltatási szektorba áramló tőke 21%-al haladta meg a 2005. évet, a termelői iparba befektetett tőke nagysága viszont csökkent52. A fenti arányváltozás összhangban van a kínai kormányzat új hosszú távú célkitűzéseivel, miszerint saját lábra állnak és nem Kína lesz a világ bérmunka-műhelye. A kifelé irányuló kínai FDI a 2006-os évhez képest 2007-ben 36,4%-os növekedést mutat. Az összbefektetések mintegy egyharmada egyesülés és felvásárlás útján valósult meg. 2005. végéig a kumulált FDI értéke elérte a 73,33 Mrd USD-t. Ezzel a nemzetközi összehasonlításban Kína a 2005-ös 17. helyről a 13-ra ugrott53. A befektetések főleg márkanevek, gyártási technológiák, külföldi értékesítési hálózatok54 megszerzéséhez, illetve az egyre bővülő hazai energia és alapanyag igény kielégítéséhez55 köthetőek. Ám az a mintegy 75 milliárd USD, amit a külföld 2007-ben Kínában – 18,7 %-kal növelve az előző évit – beruházott, eltörpült a honi beruházások mellett. Már 2003-ban is a kínaiak

fogyasztották

el

a

világ

acéltermelésének

27,

széntermelésének

31,

cementtermelésének 40 %-át, és éhségük az energiahordozók és a nyersanyagok iránt azóta csak emelkedett56! Ugyanakkor ennek a szédületes tempónak is megvan az ára, hiszen a gigászi növekedést az ország sem energiával, sem nyersanyaggal, sem infrastruktúrával nem bírja. A kínai vezetők a külföld – többek közt a Nemzetközi Valuta Alap – sorozatos figyelmeztetései nélkül is tudják, hogy gazdaságukat immár nem fűteni, hanem hűteni kell.

52

Forrás: China Statistical Yearbook 2005, p. 153., NBSC, 2006. Forrás: Invest in China – Investment statistics 54 Főleg az EU és USA területén 55 Elsősorban latin-amerikai és afrikai beruházások 56 Forrás: China Statistical Bulletin of National Economy and Social Development 2006, p.116.,NBSC, 2007 53

- 25 -


4.2. 2008 – A változás éve 2008. első felében az illetékes kínai szervek gőzerővel dolgoztak azon, hogyan tornázhatnák 10 % alá száguldó gazdasági növekedésük mutatószámát, amikor a tengerentúlról – egy kiadós gazdasági válság képében – hirtelen megérkezett a megoldás. Igaz, ez korántsem volt olyan szívderítő, mint ahogy azt elképzelték, így eddigi terveiket félresöpörve ismét a gazdaság fellendítését tűzték napirendre. A válság mellett a 2008-as év még egy jelentős változást tartogatott a kínai nép számára. Ez a változás azon – a kínai kormány által bevezetett – intézkedések eredményeiben testesült meg, melyek a jóléti társadalom elérése érdekében a munkaerőpiacukat érintették. Az ország már nem akar a világgazdaság olcsó áruszállítója lenni, ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megnehezítse a munkaigényes iparágak életben maradását és 2008. január elsején érvénybe léptetett egy új munkajogot, amely a munkások és a szakszervezetek jogait erősíti, illetve nem utolsó sorban a béreket növeli. Az intézkedések hatására Kínában robbanásszerűen nőttek a költségek. A bérek, az energia, a nyersanyagok árának emelkedése mind drágítják a munkát és a fogyasztási cikkeket, melyeket exportálnak A bajt még tetézik a magasabb adók és a szigorúbb környezetvédelmi előírások, ezenkívül a jüan folyamatosan felértékelődik a dollárral szemben, ami drágítja az USA-ba – Kína második legfontosabb piacára – irányuló exportot57.

4.2.1. A gazdasági világválság és hatásai A 2008–2009-es gazdasági világválság az 1929-33-as nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági krízis, mely az őt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki. Előzménye az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006. végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban keményen érezteti a hatását. 57

Forrás: A csoda után - befellegzett az olcsó kínai termelésnek? – Világgazdaság, 2008. 07. 23.

- 26 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A globalizáció hatására a nagy cégek tőkéje az olcsó munkaerővel bíró országokba – Kínába és Indiába – helyeződött át, elszívva a pénztartalékokat az Egyesült Államok elől. Az USA el van adósodva Kína felé, ráadásul az elmúlt években az amerikai dollár folyamatosan gyengült a kínai jüannal szemben.. Már 2005-ben olyan helyzet alakult ki, hogy az amerikai átlag családok nem tudtak félrerakni semmilyen vagy csak kevés megtakarítást, ezzel szemben a kínai lakosság magán-megtakarításai 2004-ben a hazai össztermék 40 %-a fölé emelkedtek, ami egyébként szintén világelsőnek számít. Kínának annak ellenére fel kell készülnie a globális pénzügyi válság okozta kihívásokra, hogy a gazdasága jó állapotban van. A magas háztartási megtakarítások és az óriási valutatartalék mellett a konzervatívnak tartott banki gyakorlata miatt közvetlenül kevésbé van kitéve a válság hatásainak, mint bármely más ország, azonban a külső piaci hatások – vagyis a piacok összeszűkülése – és a gyártási költségek növekedése miatt üzemek ezreit lesznek kénytelenek bezárni még a 2009-ben58. Amennyiben a kormány a belső kereslet élénkítésével nem tudja ellensúlyozni a kieső külföldi megrendeléseket, úgy jelentős elbocsátási hullám köszönthet be, és tízmilliók kerülhetnek utcára59. Ráadásul ez nem csak gazdasági, hanem óriási politikai kockázatot is hordoz, hiszen a Párt és az emberek hallgatólagos megállapodásának értelmében jólétért cserébe az emberek szemet hunynak az autokratikus vezetés felett. Ha a gazdaság visszaesik, az emberek semmisnek tekintik ezt a megállapodást, és nem kérnek majd a recesszióval küszködő kommunizmusból. Tüntetések törhetnek ki, amelyeket a kormány erővel akar majd letörni, de – ellentétben az 1989-es Tienanmen-téri felkeléssel – most nem csak az értelmiségiek és a diákok kis csoportja, hanem több millió munkanélküli fogja a rezsim távozását követelni60. Márpedig az amerikai és az európai konjunktúrafolyamatok gyengülése miatt élénkülésben egyelőre nem is reménykedhetnek az ázsiai exportőrök, viszont a válság jelei már érezhetővé váltak. A 2008-as évben – az első jelentések alapján – Kína gazdasága mindössze 9,3 %-kal erősödött61. Az ipari termelésnövekedés üteme novemberben mindössze 5,4 %-kal bővült, és ezzel tíz éve nem látott szintre esett.

58

A guangdongi Külföldi Vállalatok Szövetsége szerint a tartományban működő 45 ezer exportorientált cégből 9 ezret számolhatnak fel januárig, és ez több, mint 2,7 millió ember állását is jelentheti. 59 Forrás: Sok tízmillió kínai és indiai kerülhet utcára – Index, 2008. 12. 19. 60 Forrás: Kína két tűz között – Népszabadság, 2008. 12. 03. 61 Forrás: Lelassul a kínai növekedés – Origo, 2009. 01. 05.

- 27 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Ez elsősorban a novemberi export 2,2 %-os – előző év hasonló időszakához mért – csökkenésének köszönhető62. A válság nem kerülte el az importot sem, mely 17,9 %-kal csökkent63. Más kérdés, hogy a kínai folyómérlegnek és a devizatartaléknak jót tett ez a fordulat, hiszen novemberben a kereskedelmi mérleg többlete 40,1 milliárd USD-re – minden idők új rekordjára – ugrott az előző – októberi 35,2 milliárdos – rekordról. Ha már a rekordoknál tartunk, itt van még egy rekord, ami különösen 2008-ban, a változás és a különféle válságok idején tűnik érdekesnek. Az ország legnagyobb bankja, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (KIKB) a világ legértékesebb bankjává lépett elő, és az elmúlt időszakban – rekordértékben – 57 %-kal növelte nettó bevételeit. A hongkongi elemzők szerint 5,05 milliárd GBP-s nettó bevétellel a kínai megabank olyan pénzintézeteket előzött meg, mint a Citibank, vagy a HSBC. A KIKB 16.500 kínai fiókot nyitott és 170 millió hazai ügyfelet tudhat magáénak, ami önmagában is világrekord… A Világbank szakértői 2009-re 8 % alatti, más prognózisok 7 % körüli növekedést várnak, de több londoni elemző és hitelminősítő cég ennél jóval alacsonyabb számokat is valószínűsített. Személy szerint azon a véleményen vagyok, hogy a mesterségesen, évtizedek alatt „lebutított” és „beidomított” kínai népet elég jól lehet motiválni, így valószínűleg a fogyasztásra is rá tudják majd venni őket.

3. diagram: A kínai GDP éves növekedési üteme (%)64 62

Forrás: Tízéves mélyponton a kínai ipar bővülése – Origo, 2008. 12. 15. Ekkora visszaesés nem volt 1993 óta! 64 Forrás: NBSC - Yearly statistics; 2008: IMF novemberi prognózis; 2009: Deutsche Bank decemberi prognózis 63

- 28 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Bármelyik forgatókönyv válik is valóra, a kínai növekedés mindenképpen meredeken lassulni fog az utóbbi öt év csaknem 11 %-os éves átlagáról, ennek ellenére a a többi erőcentrum recessziója miatt előre láthatólag Kína két éven belül így is a világ második legnagyobb gazdasága lesz65.

4.2.2. A kínai kormány intézkedései Kínai kormányzati elképzelés, hogy a jövőben a növekedés motorja a belső fogyasztás bővülése lesz, így a jelenlegi pénzügyi világválság káros hatásainak csökkentésére a vezetőség tíz pontban határozta meg a hazai fogyasztás élénkítéséhez szükséges lépéseket66, valamint kiemelt helyen foglalkozott a környezetvédelemmel is. Az intézkedések pénzügyi alapja a november végén bejelentett, két évre közel 1460 milliárd67 USD-s költségkeret, a gazdaságpolitika szintjén pedig az az aktív költségvetési és mérsékelten enyhítő pénzügypolitika, amelyet a kínai kormány követni óhajt68. A kormányzati intézkedések 10 pontja69: 1. Lakásépítés70: Megfizethetőbb és alacsonyabb bérleti díjú lakások építése, a nyomornegyedek felszámolása, a falusi házak újjáépítése és a nomád életmódot folytatók letelepedésre bíztatása. 2. Vidéki infrastruktúra fejlesztése71 Az utak és a villamosenergia-hálózat bővítése, a metángáz használatának népszerűsítése és a biztonságos ivóvíz szavatolása. További említésre méltó projekt a nagy észak-déli csatorna72 ill. a Sanghaj – Peking közti mágnesvasút építésének felgyorsítása.

65

Forrás: Nem lesz nagy hatása a kínai gazdaságélénkítő programnak – Hvg, 2008. 12. 10. Ezek egyelőre még csak tervek, a konkrét lépéseket az első negyedévben jelenti be a kormány. 67 A kormány eredeti tervei szerint november elején ez az összeg még „csak” 600 milliárd USD volt. 68 Forrás: Tíz lépés a kínai gazdaság élénkítéséért – Index, 2008. 11. 12. 69 Forrás: Kína is válságkezel, csak egy kicsit másképp – Privátbankár, 2008. 11. 12. 70 Az infrastrukturális fejlesztések és közjóléti beruházások érdekében többször, példa nélküli mértékben csökkentették az alapkamatot, valamint a kereskedelmi bankok tartalékképzési kötelezettségét is mérsékelték 71 A biztosítótársaságokat ösztönzik, hogy növekvő mértékben fektessenek be az infrastruktúra, a távközlés, az energiaipar és vidékfejlesztés terén. 72 A Jangce folyó vizét szállítaná a vízhiánnyal küszködő észak-kínai síkságra. 66

- 29 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL 3. Közlekedés: A közlekedési hálózat kiterjesztése, a szénszállító útvonalak fejlesztése, a vasúti törzsvonalak bővítése, a nyugati területeken újabb repülőterek építése. 4. Egészségügy és oktatás: Az egészségügyi és kórházi ellátórendszer megerősítése, az egészségügy alapjainak javítása. A kulturális élet és az oktatás élénkítése, középfokú oktatási intézmények építése az ország nyugati és középső területein. 5. Környezetvédelem: A szennyvíz- és hulladékkezelő létesítmények építésének felgyorsítása, a vízszennyezés visszaszorítása, az erdőtelepítési, illetve fásítási programok segítése, valamint az energiakonzervációs és a szennyezés visszaszorítását célzó tervezetek támogatása. 6. Ipar: Az innováció és az ipari termelés átszervezése, a csúcstechnológiai fejlesztések támogatása. 7. Természeti csapások utáni újjáépítés: A május 12-i szecsuani földrengés sújtotta területek újjáépítésének felgyorsítása. 8. Jövedelmek73: Az átlagjövedelmek, a gabona minimális felvásárlási árának és a mezőgazdasági területeknek nyújtott támogatások emelése. Az alacsony jövedelemmel rendelkező városi lakosok támogatása, a vállalati dolgozók nyugdíjalapjainak, illetve a speciális ellátásra szorulók járadékának emelése. 9. Közterhek74: Az általános forgalmi adóra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos reformokat minden iparágra kiterjesztik, amitől a vállalati adóterhek 17,5 milliárd USDvel lesznek kevesebbek. A kínai pénzügyminisztérium 3770 termék esetében emeli az exportadó-visszatérítést, amely a teljes kínai kivitel 27,9 %-át érinti. A támogatás emelkedésével együtt bizonyos acélipari, vegyipari és gabonaipari termékek exportadóját eltörlik, miközben egyes műtrágyák esetében csökken a kiviteli adó.

73 74

Másfélszeresére emelték a szegénységi küszöböt, mert a hatósági segélyek elköltésétől gazdaságösztönző hatást remélnek. Visszamenőleges hatállyal törölték az egyéni tőkeszámlán lévő részvények hozama után fizetendő osztalékadót ill. egyéni bankbetéteket terhelő 5 %-os kamatadót.

- 30 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL 10. Pénzügy: a gazdasági fejlődés fenntartása érdekében elengedhetetlen a pénzügyi támogatások növelése, a kölcsönzés korlátozására életbe léptetett hitelkvóták eltörlése75, továbbá a vállalkozásokra, a vidéki térségekre, a műszaki újításokra és az ipari racionalizációra fordítható bankhitelek ésszerű növelése. Az, hogy sikerrel járnak-e, szerintem nem kétséges, és ez főleg azoknak a kínaiakra jellemző tulajdonságoknak – szorgalom, kötelességtudat, takarékosság, vállalkozó kedv, tekintélytisztelet, hosszú távra gondolkodás, család, közösség, nemzetegység, lojalitás – köszönhető, amelyek a világot ámulatba ejtő fejlődésüket is eredményezték.

4.3. Kína külgazdasága Teng Xiaoping reformjainak kezdete óta a külkapcsolatok kiépítése, fejlesztése illetve ápolása kiemelkedően fontos szerepet játszik Kína életében. Az elmúlt évtizedek alatt szinte minden határvitáját rendezte, több ezer nemzetközi megállapodást kötött és olyan jelentős szervezetekben vállalt tagságot, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az Ázsiai Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet (APEC) vagy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO). Mindezek mellett Kína elemi érdeke, hogy a számára gazdaságilag stratégiai fontosságú országokkal jó diplomáciai viszonyt tartson fenn. Az elmúlt 3 évtized alatt kialakított, szerteágazó külgazdasági kapcsolatrendszerében kiemelkedő helyen az USA, az Európai Unió, illetve saját régiójának országai szerepelnek. Az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt fektetett a nyersanyagokban – elsősorban kőolajban – gazdag országokkal történő jó viszony kialakítására. Fő import partnerek Fő export partnerek Fő kereskedelmi partnerek Hely. Partner Mrd € % Hely. Partner Mrd € % Hely. Partner Mrd € % Világ 632,10 100 Világ 872,04 100 Világ 1 504,14 100 1. Japán 80,38 15,3 1. EU 179,60 20,6 1. EU 259,98 17,3 173,59 19,9 2. USA 225,59 15 2. EU 76,56 12,7 2. USA 3. Korea 51,99 12,1 3. HK 131,90 15,1 3. Japán 171,85 11,4 4. USA 20,12 8,2 4. Japán 74,89 8,6 4. HK 151,94 10,1 5. Malájzia 20,03 3,2 5. Korea 40,69 4,7 5. Korea 117,26 7,8

2..táblázat: Kína főbb kereskedelmi partnerei 2007-ben76 75

A jelzáloghitelezők és kereskedelmi bankok a hitelkvóták eltörléséből juthatnak nyereséghez, miközben a kis- és közepes vállalatok a számukra kedvező szabályokból profitálhatnak. 76 Forrás: CHINA - EU Bilateral trade and trade with the world - Bizottság, DG Trade 2008. 10. 10.

- 31 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Kína külkereskedelmi forgalma kezdettől fogva szinte folyamatosan növekedett, viszont a 2001-es WTO csatlakozást követően olyan lehetőségek nyíltak meg előtte, amelyek látványosan rövid idő alatt a világ legnagyobb exportőrévé, és a világ harmadik legnagyobb kereskedelmi hatalmává77 emelték az országot. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az – 1998-tól számítva – addig évi átlagosan 62 milliárd USD-vel növekvő külkereskedelmi forgalom 2002-től kezdve évi átlagosan 277,33 milliárd USD-re növekedett. Ráadásul míg 1998 és 2004 között a külkereskedelmi mérleg egyenlege mindössze átlagosan évi 29,6 milliárd USD pozitívumot mutatott, addig 2005 és 2007 között eltelt 3 év során ez évi átlagos 180,5 milliárd USD-re emelkedett.

Export Változás %-ban Import Változás %-ban Forgalom Változás %-ban Egyenleg

1998 183,8 0,5 140,2 -1,5 324,0 -0,4 43,5

1999 194,9 6,1 165,7 18,2 360,6 11,3 29,2

2000 249,2 27,8 225,1 35,8 474,3 31,5 24,1

2001 266,2 6,8 243,6 8,2 509,8 7,5 22,5

2002 325,6 22,4 295,2 21,2 620,8 21,8 30,4

2003 2004 2005 2006 2007 438,2 593,3 762,0 969,1 1 218,0 34,6 35,4 28,4 27,2 25,7 412,8 561,2 660,0 791,6 955,8 39,8 36,0 17,6 20,0 20,8 851,0 1 154,6 1 421,9 1 760,7 2 173,8 37,1 35,7 23,2 23,8 23,5 25,5 32,1 102,0 177,5 262,2

3.táblázat: Kína külkereskedelmi forgalma a világ országaival 1998 – 2007 (Mrd USD)78 Előzetes információk szerint 2008-ban Kína külkereskedelmi többlete 290 milliárd USD volt, míg a külkereskedelmi forgalma 2550 milliárd USD-re rúgott, ami 18 %-os bővülést jelent a megelőző évhez képest79. A rekordbevétel ellenére – amint azt már az előző részben említettem – a válság Kínát sem kerülte el. Az export 2,2 %-kal esett vissza novemberben (évesített szinten), ami óriási negatív meglepetést jelent, mivel az elemzők 15 %-os növekedéssel számoltak. A novemberi importadat is komoly mértékben eltért az előrejelzésektől, ugyanis az elemzők által várt 12 %-os bővülés helyett 17,9 %-kal esett vissza a behozatal Kínában. Az export ilyen mértékű csökkenésére 1999 áprilisa óta nem volt példa, az import visszaesése pedig történelmi mértéket öltött80.

77

Igaz, az egy főre jutó külkereskedelmi volumen csak 850 USD, ami messze elmarad a 2400 USD-s világátlagtól, így ez némiképp csorbítja a „nagyhatalmi” jelzőt. 78 Forrás: US International Trade Comission, Us Department of Commerce and US Census Bureau 79 Forrás: Kínának 290 milliárd dollár külkereskedelmi többlete volt tavaly – Azsia.net, 2009. 01. 07. 80 Forrás: Összeomlott a kínai export – Index, 2008. 12. 10.

- 32 -


4. diagram: Az export és import növekedése 2008-ban81 Sokaknak bizonyára még mindig újdonságnak hat, hogy a fejlett országokéhoz egyre jobban hasonlító termelési- és exportszerkezete átalakulóban van, és az eddig megszokott könnyűipari termékek mellett egyre jelentősebb a fejlett iparcikkek kivitele is. 2007-ben Kína fő exporttermékeinek listáját 24,6%-os részesedéssel az elektromos berendezések vezették, míg a világ laptop termelésének közel 75 %-a realizálódott az országban, és a félvezetők ill. chipek gyártásának nagy része is itt történt82. Ezeket követték az energiatermelő berendezések 18,7 %-kal, harmadik helyre szorítva a ruházati termékeket, melyek mindössze 8,9 %-os részesedéssel bírtak. Ami az importot illeti, az ország nagymértékű technológia-éhsége miatt az első helyre 26,9 %-kal itt is az elektromos gépek és berendezések kerültek. A második helyet – 13 %-kal – újfent az energiatermelő berendezések szerezték meg, míg a harmadik helyre 10,9 %-kal a kielégíthetetlen energiaéhség csillapítására szolgáló kőolaj és ásványi üzemanyagok kerültek83. Mindezen pozitívumok ellenére a fejlett országokhoz viszonyítva Kínának továbbra is vannak lemaradásai a külkereskedelem terén: még mindig elég sok az adminisztratív akadály, továbbá mind az áruminőségen, mind a termékek jövedelmezőségén sokat kell még javítania. Aránylag kevés az önálló szellemi tulajdonjoggal rendelkező kínai termék, sok exportáruban kevés a hozzáadott érték és viszonylag alacsony színvonalon feldolgozott termékeket bocsátanak a nemzetközi piacra, ráadásul hiányzik a vezetésében és szervezésében egyaránt magas színvonalat képviselő szakembergárdájuk is. 81

Forrás: Összeomlott a kínai export – Index, 2008. 12. 10. A világ IT-kivitelét tekintve Kína a legnagyobb exportőr. 83 US-China Trade Statistics and China's World Trade Statistics, 2008. 82

- 33 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL 4.3.1. Kína és az Európai Unió Az Európai Unió 1975-ben vette fel a kapcsolatot Kínával, de az első igazán fontos momentum az 1985-ös EU-Kína Kereskedelmi és Együttműködési Egyezmény megkötése volt. Ezt az egyezményt váltotta fel 2007-ben az EU Kína stratégiáját részletesen szabályozó Partnerségi és Együttműködési Megállapodás. Eltekintve a rendszeres kereskedelmi, politikai és gazdasági tárgyalásoktól jelenleg 24 különféle szektorális megállapodás van érvényben a két fél között, amik a környezetvédelemtől kezdve az iparpolitikán át az oktatásig szinte minden területet lefednek. Kína WTO taggá válását követően már nem az Egyesült Államoknak kell legjobban tartania a kínai áruktól, hanem az EU-nak, ugyanis a kiemelkedően magas dinamikának köszönhetően 2005-től Kína lett az EU–25 legjelentősebb külső szállítója84, 2007-től pedig az EU-27 lett Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, második helyre szorítva az Egyesült Államokat85. Mindezek eredményeként 2008-ra az EU és Kína között alakult ki a világgazdaság legjelentősebb bilaterális kapcsolatrendszere.

Év 2003 2004 2005 2006 2007 Átl. éves növekedés

Részesedés Részesedés Változás az EU Változás az EU Egyenleg Forgalom Export Import %-ban exportjából %-ban importjából (%) (%) 106,22 128,69 160,33 194,83 231,52

21,2 24,6 21,5 18,8

11,36 12,52 13,59 14,41 16,24

41,47 48,38 51,82 63,79 71,76

21,5

16,6 7,1 23,1 12,5

4,77 5,08 4,92 5,50 5,79

-64,75 -80,32 -108,50 -131,05 -159,76

14,7

147,69 177,07 212,15 258,62 303,28 19,7

4.táblázat: Az EU kereskedelme Kínával 2007-ben (Mrd EUR)86

84

2007-ben az EU-ba irányuló kínai export körülbelül 30 %-kal nőtt, kétszer olyan gyorsan, mint az Egyesült Államokba irányuló kínai kivitel. 85 A dinamikus kereskedelemfejlesztés mellett ebben jelentős szerepe volt az EU 25-ről 27 tagra történő bővítésének is. 86 Forrás: CHINA - EU Bilateral trade and trade with the world - Bizottság, DG Trade 2008. 10. 10.

- 34 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A kétoldalú kereskedelmet hatalmas kínai többlet jellemzi. Az EU kivitele a behozatalnak még az egyharmadát sem éri el. Ez a deficit nem csupán az EU-t, mint integrációt

jellemzi,

hanem

valamennyi

tagállamát

–

köztük

természetesen

Magyarországot – is. A már említett, egyre igényesebb termékekből álló kínai kivitelt főleg az EU-ból származó tőkével, de Kínában gyártott termékek alkotják. Az EU elsődleges célja az óriási deficit csökkentése, ami több okból sem egyszerű. Elsősorban azért, mert a gazdasági válság csak tovább növeli az olcsó termékek iránti keresletet a fejlett országokban. Másodsorban pedig azért, mert amióta Kína is a WTO tagja lett, az egyetlen ütőkártyája az maradt, ha minél tovább elhúzza Kína piacgazdasági státuszának elismerését. Ezzel ugyanis lehetősége marad – az egyébként gyakran alkalmazott – antidömping eljárások indítására, amit az esetek többségében meg is nyer. Ugyanakkor mindent megtesz, hogy Kína jobban nyissa meg előtte piacát87, illetve igyekszik kihasználni a működő tőke exportja révén az olcsó kínai munkaerő biztosította lehetőségeket is. Egyébként ezen a területen is van még hova fejlődni, hiszen annak ellenére, hogy az EU a világ egyik legnagyobb tőkekibocsátója és Kína az egyik legnagyobb tőkeimportőre, Kínában mégis viszonylag csekély az EU-ból származó tőke szerepe.88 A jónak mondható kapcsolataik ellenére azért bőven találunk problémákat is. Kereskedelmi viták, elsősorban a könnyipar területén89 jelentkeznek, de több kifogásolható tényező akad Kína gazdaság- és kereskedelempolitikájával kapcsolatban is. Mivel Kína erősen védi a piacát, ezért elég hanyagul kezeli a WTO piacra jutás feltételeivel kapcsolatos szabályait. Ezeken túl ráadásul sajátságosan értelmezik a külföldi tőkére vonatkozó szabályokat valamint a szellemi tulajdonjog védelmét, és akkor még nem is említettem termékeik többségének silány minőségét sem. A gazdaságpolitika területén is akadnak konfliktusok, ami elsősorban a jelentős kínai exporttöbbletből és a leértékelt kínai deviza exportösztönző szerepéből fakadnak, és hiányzik a megfelelő környezetvédelmi felelősségvállalás is.90

87

A WTO megállapodás fokozatos piacnyitást ír elő. A Kínában lévő külföldi tőke mindössze 6- %-a származik az EU-ból. 89 Főleg ez az oka annak, hogy az EU a mai napig nem ismerte el Kína piacgazdasági státuszát, hiszen csak így marad jogalapja a még nagyobb kereskedelmi passzívumtól megóvó antidömping eljárások kezdeményezésére. 90 Forrás: Dr. Majoros Pál: Kína szerepe a Magyar külgazdasági stratégiában, p.7.., EU Working Papers, a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karának szakmai folyóirata, 2008. XI évfolyam 3. szám 88

- 35 -


II. Kína és hazánk külgazdasági kapcsolatai

1. Kína és Magyarország Kína és Magyarország kapcsolatai egyes vélemények szerint ismert történelmünk előttre nyúlnak vissza. Ezen elméletek eredetünket Kínába teszik, és úgy vélik mi magyarok vagyunk a legnyugatabbra vándorolt kínai népcsoport. Ezt az elméletet olyan megállapításokkal szokás alátámasztani, mint például Magyarország kínai megnevezése – Xiongyali, aminek szótöve a „Hun nemzetiségű”-t tartalmazza, vagy a család-és keresztnevünk Európában egyedülálló sorrendje, ami szintén megegyezik a kínai nevek sorrendjével, illetve a dátumot is azonos sorrendben írjuk (év/hónap/nap), a legtöbb más nemzettől eltérően. Nem tudom a fenti állításnak mennyi a valóságtartalma, az viszont tény, hogy szimpátiát ébresztett a kínaiakban és kitüntetett figyelmet irányított hazánkra. Ugyan ez a magyarokról már nem mondható el, ugyanis polgáraink túlnyomó többségének Kína-képe nem éppen pozitív, ráadásul meglehetősen távol is áll a valóságtól. Akár faji, akár ideológiai vagy bármilyen más okból kifolyólag hajlamosak szemellenzővel elmenni a világunkat megváltoztató gazdasági és társadalmi változások mellett, ezzel kiaknázatlanul hagyva a Kínában rejlő lehetőségeket is.

1.1. Politikai kapcsolatok Magyarország az elsők közt – 1949. október 6-án – ismerte el a Kínai Népköztársaság megalakulását. Az ezt követő időszakban Kína ideológiai zártsága nem tette lehetővé a nyugati kultúra széleskörű megjelenését, ezért a kelet-európai, baráti szocialista országok kulturális és gazdasági ismertsége volt az általános. Petőfi versei, az Ikarus buszok vagy Ludas Matyi legalább annyira egyet jelentettek ekkor a kínaiaknak Magyarországgal, mint ahogy számunkra most a Nagy Fal, a kínai piacok, éttermek, illetve az olcsó kínai áruk jelentik Kínát.

- 36 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A kulturális forradalom komoly szakadást eredményezett a kapcsolatainkban, így itthon a kutatókon kívül nem sokan figyeltek fel a ’70-es évek végén megindult kínai reformfolyamatokra. A kínaiak viszont mindig is figyelemmel kísérték a magyarországi eseményeket, de főleg az 1980-as évek magyar reformjai váltottak ki komoly érdeklődést az ottani közgazdászokban. Ebben az időben kínai szakértői delegációk egymásnak adták a kilincset Budapesten, hogy a magyar megoldásokból és szakértőktől tanuljanak. Az 1984-es Magyar-Kínai Gazdasági, Kereskedelmi és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottságot létrehozó jegyzőkönyvet követően ismét rendszeressé váltak a baráti látogatások és a politikai kapcsolatok is új lendületet vettek. Sajnos ez a lendület hamar kifulladt, mert a rendszerváltást követően a magyar gazdaságpolitika EU-orientált fejlődési irányába nem került bele elég hangsúlyosan a Kínával kapcsolatos gazdaságfejlesztés. Olyannyira nem, hogy míg a világ Kína és az egyéb általunk leépített keleti piacok kegyeit kereste, addig Magyarország sorra varrta el Kínához fűződő kereskedelmi szálait, hanyagolta el diplomáciai kapcsolatait, és mindezek tetejébe még sanghaji konzulátusát is bezárta. Miközben a XX. század utolsó évtizedében minden figyelmünk az uniós tagságunkra összpontosult, a 30-40 évvel azelőtt Kínában szerzett hírnevünk lassan végleg megkopott. Ezalatt a világ tőkeerős országai egyaránt ki akartak hasítani egy szeletet a kínai tortából, ezért ezen országokban mind a kormány, mind az üzleti szféra fokozott figyelmet fordított Kínára és a kínai kapcsolatok fejlesztésére, viszont a kelet-európai országok tőkehiánnyal és az átalakulás problémáival küzdő vállalatai nem igazán engedhették meg maguknak azokat a nagy volumenű befektetéseket, amelyekkel a jobb pozícióban lévő országok ismert nevekké váltak Kínában. Az 1990-es évek elejének Magyarország szempontjából van még egy érdekes hozadéka: az akkori magyar-kínai vízummentességnek köszönhetően sok ezer kínai érkezett Magyarországra a jobb megélhetés reményében, aminek köszönhetően a középkelet európai régióban nálunk alakult ki a legrégebbi és legnépesebb kínai kolónia. Bár a szigorodó szabályok és a további elvándorlás miatt ez a folyamat megállt, számuk ma így is 20-40 ezer közöttire tehető.

- 37 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A kínai-magyar kapcsolatok új időszámítása 2003. augusztusában kezdődött. Az esemény Dr. Medgyessy Péter hivatalos miniszterelnöki látogatásához kötődik, aki magyar miniszterelnökként 44 év után először tett látogatást Kínában. A látogatás alatt a felek felelevenítették kihűlt kapcsolataikat és megállapodtak, hogy Magyarország adottságai alapján Kína közép-európai regionális gazdaságfejlesztési központjává válhat. A találkozó sikerességét jelzi az is, hogy alig egy hónappal Magyarország EU csatlakozását követően Hu Jintao kínai államfő hivatalos látogatást tett hazánkban. Ekkor Közös Nyilatkozatot adtak ki, amelyben partnerségi szintre emelték a bilaterális kapcsolatokat, és aláírták a két ország közötti Gazdasági Együttműködési Megállapodást, valamint innentől kezdve rendszeressé váltak a magas szintű látogatások is. 2003-tól látványosan felgyorsultak az események, amik ráadásul egyértelműen jelezték Magyarország Kína iránti elkötelezettségét, valamint – a korábbi időkkel ellentétben – a kínai kormányzat számára is biztosítani tudták a folyamatosságot és következetességet a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében. Eddig soha nem látott mértékben bővült Magyarország kínai kapcsolatait irányító intézményi rendszere is. Mindenek előtt 2003. októberében a magyar kormány által kinevezett, a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos kezdte meg működését, aki a magyar-kínai kapcsolatok általános fejlesztését és kormányközi koordinációját felügyeli.91 2004-től gyakorlati értelmet nyert a Magyar-Kínai Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság (GVB)92 működése is, melynek ülésein ettől kezdve példátlanul sok vállalat képviseltette magát. Ugyan ebben az évben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül létrejött egy magyar-kínai tagozat, megindult a pekingi Magyar Nagykövetség magasan képzett, kínaiul beszélő, a kínai kultúrát és helyi sajátosságokat jól ismerő diplomatákkal történő feltöltése, valamint újra megnyílt az 1990-es évek elején bezárt Sanghaji Főkonzulátus is. A fent említett események csak példák azon számos egyéb gazdasági, tudományos, kulturális és oktatási megegyezés közül, amelyek az elmúlt 5 évben jöttek létre a két ország között, és amelyek – remélhetőleg – egy hatékony, jól átgondolt Kína-stratégia részét képezik.

91 92

2006-tól nem kormánybiztosi, hanem változatlan tartalommal miniszterelnöki megbízotti poszttá változott. A GVB tulajdonképpen a gyakorlati gazdasági kérdések megvitatásának és a kormányzati hatáskörbe tartozó problémák egyeztetésének fóruma.

- 38 -


1.2. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok Az elmúlt évtizedet vizsgálva elmondható, hogy Kína és Magyarország jó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ápol. Igaz, ezt a tényt egyelőre a gazdasági együttműködés volumene még nem támasztja alá, de a kétoldalú kereskedelem fejlődésének trendje biztató, és a külkereskedelmi forgalmat tekintve már most is kölcsönösen egymás legnagyobb kereskedelmi partnereinek számítanak a másik fél térségében.

Import Export Forgalom Egyenleg

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2 085 155 2 240 -1 930

3 285 178 3 463 -3 107

2 874 390 3 264 -2 484

3 587 401 3 988 -3 186

3 856 762 4 618 -3 094

4 367 1 070 5 437 -3 297

5. táblázat: A magyar-kínai külkereskedelmi forgalom alakulása (millió USD)93 Az elmúlt néhány év intenzív kapcsolatfejlesztésének köszönhetően a kétoldalú kereskedelem volumene 2005-ben megközelítette a 4 milliárd USD-t, 2007-ban pedig átlépte az 5 milliárd USD-t, ami az 1995-ös 148 millió USD-hez képest majdnem 37szeres bővülést jelent. A két ország külkereskedelmi mérlegét mindig óriási magyar passzívum jellemezte, de bíztató az exportunk sokkal dinamikusabb növekedése. Mivel a forgalom nagy része a multinacionális cégek leányvállalatai közt generálódik, ezért az importunk jelentős hányada feldolgozva, magas hozzáadott értékkel hagyja el az országot és áramlik tovább a fejlettebb országok felé. Sok szakértő egyetért abban, hogy a hazánkban maradó kínai import és a Kínába irányuló kivitelünk aránya a fenti képnél jóval kedvezőbb, de még így is negatív marad. Mind a kivitel, mind a behozatal koncentráltnak mondható, mert mindkét reláció több mint 70 %-a tíz termékcsoport közt oszlik meg. Túlnyomórészt mindkettőben gépi berendezések, elektronikai termékek, gépjárművek és alkatrészeik találhatók. A magyar szállításokat jelenleg főként motor és alkatrészei, elektronikai és távközlési termékek, számítástechnikai eszközök, egyéb gépipari termékek, műanyag alapanyagok és gyógyszer jellemzik.

93

Forrás: Dr. Majoros Pál: Kína szerepe a Magyar külgazdasági stratégiában, p.10.., EU Working Papers, a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karának szakmai folyóirata, 2008. XI évfolyam 3. szám

- 39 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A legfontosabb importtételek a gépek és berendezések, elektronikus alkatrészek, számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok és tartozékaik, nyomtatott és integrált áramkörök, monitorok, laptopok, továbbá cipők, textil és ruházati cikkek illetve vegyi anyagok.

1.2.1. Tőkekapcsolatok Örvendetes tény, hogy Magyarországon is megjelentek a kínai nagyvállalatok első befektetései. A kínai elektronikai termékeket gyártó Hisense Group a Flextronics-szal közösen hozott létre egy televízió-összeszerelő üzemet. A Huawei nagyvállalat magyarországi leányvállalata pedig már közel 100 magyar munkatárssal rendelkezik. Ennek ellenére a kínai befektetések még mindig elég szerénynek mondhatók, hiszen 2006. végéig a kumulált összeg mintegy 200 millió USD, ami nagy része a hazai kínai kolónia kereskedelmi és vendéglátóipari beruházásaiból tevődik össze. A Kínában befektetett magyar tőke kumulált összege 2006 végéig mintegy 250 millió USD volt, amivel hazánk a külföldi befektetők rangsorában a 46. helyen szerepelt. Sajnálatos viszont, hogy a fenti összeg jelentős hányada valószínűsíthetően a hazánkban bejegyzett

kínai

vállalatokhoz

köthető,

akik

„külföldi

befektetőként”

jelentős

kedvezményekben részesülnek az anyaországban. A politikai elitünk komoly erőfeszítéseket tesz a beruházási kedv élénkítéséért. Ennek egyik eredménye, hogy 2008 novemberében két állami tulajdonú intézmény – a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a China Development Bank – képviselői Együttműködési keretmegállapodást írtak alá Budapesten. A bankok fejleszteni kívánják kapcsolataikat, különösen a beruházások kölcsönös finanszírozásában, valamint egyes projektek társfinanszírozásban történő megvalósításában, aminek révén új lehetőségek nyílnak a hazai fejlesztésekhez szükséges források bevonására és a két ország közötti együttműködés további elmélyítésére. A szerződés aláírásának a jelen gazdasági feltételek mellett az a tény is különös jelentőséget ad, hogy az együttműködés lehetőséget biztosít az MFB számára, hogy tovább bővítse a piaci forrásokra alapozott fejlesztési hiteleit, melyek megkönnyíthetik a tőkehiányos magyar vállalatok piacra jutását ebben a kiélezett versenyhelyzetben is.

- 40 -


1.3. Magyarország Kína-stratégiája Az Európai Unió 1995-ben fogalmazta meg első saját középtávú Kína-stratégiáját és az együttműködés főbb vonalait, de ettől függetlenül a tagállamok nemzeti érdeke egy saját koncepció kidolgozása. Magyarországnak – már csak méreténél fogva is – az aktív szerepvállalás mellett átgondolt, és Kína számára is előnyös együttműködési stratégiát kell felmutatnia, hiszen Kína hihetetlenül gyors gazdasági fejlődése magára vonta a világ minden részének figyelmét, és ezen a pályán nekünk igencsak nehéz lesz labdába rúgnunk. Miközben az elmúlt években a két ország közötti kapcsolatok jelentősen fejlődtek, nagyon messze vagyunk akár a jelenben elérhető optimumtól, akár a jövőbeli lehetőségekre való felkészüléstől. Kína-stratégiánk kidolgozásának alapvető célja, hogy hosszabb távra kijelölje azokat a célokat, együttműködési elveket és szervezeti formákat, amelyek segítségével a magyar– kínai gazdasági, idegenforgalmi, kereskedelmi, kulturális, műszaki-tudományos, oktatási, pénzügyi, politikai és egyéb együttműködés mindkét fél számára – a kínai üzleti kultúrában megszokott „win–win” alapon – nyereséggel járjon.

1.3.1. Kína kapuja az EU felé A politikai kapcsolatok résznél ismertetett tényezők alapján egyértelmű, hogy Magyarország és Kína kapcsolatainak újraértelmezése látványos eredményeket hozott. Azonban a cél nemcsak a két ország kapcsolatainak erősítése, hanem az is, hogy Magyarország ugródeszkává válhasson a Kína-EU kapcsolatokban. A fenti elemek nem titkoltan a magyarországi befektetési környezet Kína-baráttá tételét is szolgálják. Természetesen nem elégséges csak az egyik irányban gondolkodni: nagyon nagy szükség van arra is, hogy Magyarországon egyre többen tudjanak Kínáról, és egyre többen ismerjék fel a világ eme meghatározó országában rejlő lehetőségeket. A kínai kormány által néhány éve meghirdetett „Go Global” stratégia célja a kínai nagyvállalatok multinacionálissá válása, és ezen belül az európai piac az egyik legfontosabb célpont. Ehhez szükség lesz a kínai vállalatok részéről Európába telepíteni bizonyos mértékű gyártókapacitásokat, kutató-fejlesztő központokat, értékesítési vállalatokat és logisztikai bázisokat.

- 41 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Magyarország mindezekhez egyre javuló lehetőségeket nyújt, hiszen a térségünkben egyedülálló módon 2003-ban Budapesten nyitott fiókot a Bank of China, illetve 2004. augusztusától – a régióban szintén egyedülálló módon – működik a Malév és a Hainan légitársaság közös üzemeltetésű Budapest-Peking közvetlen járata is. Az elmúlt másfél évtizedben országunk kimagaslott a kelet-európai országok közül a közvetlen külföldi tőkebefektetés terén, most pedig itt a lehetőség, hogy a jövőben megpróbáljuk kihasználni a kínai tőkeexpanziót is. Bíztató jelzés lehet, hogy miniszterelnökünk 2007. szeptemberében aláírta a Kínai Márkás Termékek Kereskedelmi Központjának (CBTC) Budapestre tervezett megalakulásáról szóló megállapodást Pekingben, ezzel lehetőséget adva Kínának, hogy tőlünk hódítsa meg Európát. Mivel a CBTC nem csak a magyar piacot, hanem az EU valamennyi lehetséges kínai partnerét célozza, ezért hazánk lehet a kínaiak „európai hídfőállása”, ami mindenképpen előnyt jelent a magyar gazdaságnak. A várakozások szerint a felélénkülő üzleti kapcsolatok komoly gazdasági turizmust generálhatnak majd a központ irányába. Továbbá a betelepülő közel 2000 kínai cégnek a magyar törvények szerinti vállalkozásokat kell alapítania, ahol hozzávetőleg 2000-5000 új munkahelyet hoznak majd létre, ebből pedig a költségvetés is komoly adó- és járulékbevételt könyvelhet el94. Ezeken kívül a CBTC-ben külön vámhivatalt építenek ki a gyorsabb ügyintézés érdekében, és nem mellékesen a megrendelt kínai áruk európai piacra való beléptetésekor fizetendő vámokból is juthat pénz Magyarországnak. Feltéve, ha a kínaiak azt, vagy egy másik magyar vámhivatalt választanak. Különféle előnyök miatt ugyanis mostanában inkább Szlovákián keresztül érkeznek a távol-keleti termékek, ami azt jelenti, hogy a szomszédos ország zsebeli be a vámbevételek 25 %-át, míg a többi megy a közösbe. Ennek megakadályozására a foghíjas magyar vámrendszert kellene megreformálni, de gondolom a szokásos fáziskésés miatt ez egyhamar nem fog megvalósulni.

94

Meg kell említenem, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2005 és 2007 között évente a nagyvállalatok mintegy 200 milliárd forinttal kaptak vissza több támogatást, mint amennyit társasági adóban befizettek a büdzsébe. A kormány eddigi nyilatkozatai szerint a CBTC-be települő cégeknek nem biztosítanak adókedvezményeket.

- 42 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A világ második kínai márkás termékekkel foglalkozó központjában95 egyébként tudatosan mellőzik a ruházati, textil és cipőipari társaságok jelenlétét, és helyettük inkább az elektronika, a gépipar, a gépgyártás, a jármű-infrastruktúra és az építőipar területéről érkező cégek költöznek majd, akik alig várják, hogy bebizonyítsák termékeik túljutottak a „gagyi”- korszakon és képesek saját márkanévvel, európai marketinggel és értékesítési hálózat kiépítésével belépni a piacra. Céljuk ugyan az, mint ami a koreai, vagy korábban japán termékeknek is volt: először árban, majd minőségben versenyezni az európai piacon jelenlévő termékekkel. Ez a folyamat ijesztőnek tűnhet, de igazából csak egy ijesztőbb lehetőség van: ha nem rajtunk, hanem más európai országon keresztül jutnak be a kínai cégek a piacra.

1.3.2. Turizmus A turizmus két okból is kiemelt fontosságú szerephez jut a magyar Kína-stratégiában. Az első, hogy szolgáltatás exportként ez az egyik – ha nem a legfontosabb – kitörési lehetőségünk a külkereskedelmi passzívumunk lefaragásában, a második pedig hogy egymás

megismerésénél

semmi

sem

lehet

hatékonyabb

eszköz

a

személyes

kapcsolatoknál. Ez ugyanis megteremtheti azt az ismertséget, illetve szimpátiát, ami a magyar termékek Kínában történő sikeres értékesítéséhez elengedhetetlen fontossággal bír. Magyarország 2003-ban 6. európai államként kapta meg Kínától az államilag jóváhagyott célország (ADS) státuszt, ám a benne rejlő lehetőségeket az akkor kitört madárinfluenza járvány miatt sajnálatos módon nem tudta kiaknázni, ugyanis 2004-re már gyakorlatilag egész Európa rendelkezett ezzel a jogosítvánnyal. Ennek ellenére van még egy nagyon fontos ütőkártyánk: mégpedig a Kínát és Közép-Európát összekötő egyedüli repülőjáratunk. A benne rejlő lehetőségek kihasználása kulcsfontosságú, hiszen az egyre növekvő számú és újabb élményekre vágyó kínai turisták a hagyományos nyugat-európai célpontok mellett egyre inkább érdeklődnek Kelet-Európa iránt is.

95

Az elsőt Chinamexmart (vagy Dragon Mart) néven 2004. december 7-én Dubaiban nyitották meg.

- 43 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A Magyar Turizmus zRT. ez alkalommal példás gyorsasággal járt el és hozott intézkedéseket

a

kínai

turisták

Magyarországra

csalogatása

ügyében.

Kínában

tartózkodásom évében régi kedves ismerősöm személyében turisztikai képviselőt küldött Pekingbe, egy rakás jól megszerkesztett és igen figyelemfelkeltő marketing anyag társaságában, aki egyből nekifogott hazánk népszerűsítésének. Az első munkahelyem jóvoltából volt szerencsém részt venni az első turisztikai szakkiállításon, ahol már a magyar idegenforgalmi cégek is képviseltették magukat, és mérsékelt érdeklődés mellett, de a közelgő olimpiára való felkészülés jegyében elkezdhették kialakítani kínai kapcsolataikat. Amennyiben

a

puszta

számokat

nézzük

elmondhatjuk,

hogy

2006-ban

a

Magyarországra látogató kínaiak száma 33 243 fő volt, ami az előző évhez képest 7,6 %os növekedést jelent. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmára vonatkozó adatok szerint a kínai vendégek száma 2006-ban 21 923 fő volt, ami 32,9 %-os, a vendégéjszakák száma pedig 46.263, ami pedig 32,1 %-os emelkedés 2005-höz képest.. Az átlagos tartózkodási idő a kínaiak esetében 2,1 nap volt, ugyanakkor a kínai vendégek száma az összes látogató mindössze 0,1 %-át tette ki, ami azt mutatja bőven van még kiaknázatlan lehetőség – és természetesen tennivaló – a magyar-kínai turisztikai kapcsolatok terén.

1.3.3. Kulturális kapcsolatok A Kínával ápolt kapcsolataink nem szorítkozhatnak csupán politikai, vagy üzleti síkra, hiszen a két ország közti együttműködés nagy részét egyszerű, hétköznapi emberek intézik, így a kulturális kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére éppoly hangsúlyt kell fektetnünk, mint a gazdaságiakra. Ez már csak azért is így van, mert Kínában nem, vagy csak nehezen tud jó üzletet kötni az, akit nem ismernek, vagy akiről nincs referenciájuk, és ez nem csak cégekre, hanem országokra is vonatkozik. A pozitív országkép a kapcsolatépítés alapfeltétele. Magyarország a kínai ismertségi listán valaha előkelő helyen állt, de mára a Kínában szerzett hírnevünk erősen megkopott, és a jelenleg hatalmon lévő generációnak Magyarország neve a kínai népnevünk alapján feltételezett hun rokonságon kívül, mást szinte nem is juttat az eszébe, miközben más, hasonló nagyságrendű országok elénk kerültek a kínaiak ismertségi rangsorában

- 44 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A Magyarország-kép megújításának és megtartásának pótolhatatlan eszköze a kulturális jelenlét, amely a kapcsolatok érzelmi hátterét adja. Mivel a Kínával ápolt kapcsolatainknak a zene96, a tánc és az irodalom97 területén vannak a legjelentősebb hagyományai, így mindenképp érdemes volt a kínaiak rokonszenvének megszerzését ezekbe a kategóriákba eső eszközökkel kezdenünk98. Ennek megfelelően a magyar kormány 2007. és 2008. között közel egy évig tartó, Kína 8 városát érintő bemutatkozó eseménysorozatot – úgynevezett „Magyar Évadot” – rendezett, ami összetettségét tekintve eddig Magyarország legnagyobb volumenű bemutatkozása volt külföldön. Az Évad során kulturális, turisztikai, gasztronómiai események és gazdasági rendezvények követték egymást annak a célnak az elérése érdekében, hogy fejlesszék a két ország kapcsolatát, a magyar gazdaságról új képet alakítsanak ki Kínában, felhívják a kínai befektetők figyelmét az uniós és schengeni tagságunkból fakadó előnyökre, illetve lehetőséget biztosítsanak a magyar áruk, a tudományos-technológiai együttműködések és az egyéb befektetési lehetőségek bemutatására. Az Évad sikeres volt és mindenképpen nagy előrelépésnek számít a kínai ismertségünkben, ugyanakkor ez csak egy hosszú út kezdete, melynek során egy leendő világbirodalomban szeretnénk legjobb hírét vinni Hazánknak. Ezek szerint Kínában a hírnevünk sínen van, de az éremnek két oldala van. Magyarországot vizsgálva elmondható, hogy – amint azt már a fejezet elején említettem – az ismeretek hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Feltételezem ez azért van, mert az emberek többsége valószínűleg nem is tud azokról az eredményekről, amelyet az elmúlt három évtized gazdasági fejlődése hozott. Gyakorlatilag minden magyar, akit Kínában kalauzoltam, vagy akiknek a Kínában készült felvételeimet mutattam megdöbbenéssel fogadta

a felhőkarcoló erdőket, az autó áradatot, az ápolt köztereket és mindazt az

életszínvonalat, ami egy átlag városlakó kínait jellemez. Pedig az igazi különbség leginkább az országban rejlő elképesztő tudatosságban, a gazdasági és pénzügyi potenciálban, az általános kereskedelmi környezetben, az emberek üzleti érzékében és szorgalmában, valamint a kimeríthetetlennek tűnő lehetőségek területén mutatkozik meg.

96

Liszt Ferenc nevét még most is sokan ismerik, és Kínában működik a világ legnagyobb taglétszámú Kodály Társasága is. 97 Petőfi Sándor teljes életművét lefordították kínai nyelvre, és a „Szabadság, szerelem” c. verse a mai napig benne van a tankönyvekben.. 98 Ezeken kívül még az építészet területén tudunk jelentősebb eredményeket felmutatni, ugyanis Sanghajban közismert Hudec László építész, aki a múlt század első felében a város több nevezetes épületét is tervezte.

- 45 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A fent taglalt probléma ellensúlyozására 2006 decemberében a magyar Oktatási Minisztérium

és

a

kínai

állam

támogatásával,

valamint

az

Eötvös

Lóránd

Tudományegyetem és a Pekingi Idegen Nyelvű Egyetem együttműködésével létrejött az ELTE Konfuciusz Intézet, melynek célja, hogy bárki megismerkedhessen a kínai kultúrával, és Kína is megmutathassa új, nyitott arcát a világnak. Az intézmény berkein belül egyébként kiállításokat, kurzusokat és előadásokat szerveznek, sőt tanfolyamokat is tartanak üzletembereknek – vagy éppen turistáknak – azért, hogy ezek után már ne mondhassák olyan könnyen: „Nekem ez kínai!”

1.3.4. Oktatás A magyar–kínai együttműködés mindkét fél számára előnyös és gyümölcsöző fellendítése nem képzelhető el a két ország nyelvét, kultúráját és belső viszonyait egyaránt jól ismerő szakembergárda nélkül. Jelenleg ugyanis a szakemberek és tolmácsok száma jelenti a szűk keresztmetszetet, ami egyébként még a jövőben is gátolni fogja a kétoldalú kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését, hiszen az elmúlt évtizedekben tapasztalható elmaradás a legnagyobb erőfeszítésekkel sem hozható be néhány év alatt. A megfelelő kínai nyelvtudással, ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező szakemberek és tolmácsok kiképzéséhez legkevesebb 10–12 éves intenzív tanulásra van szükség, amelyből – ideális esetben – legalább 4–5 évet természetes nyelvi környezetben kéne eltölteni. Ennek pénzügyi és szervezeti feltételeit jórészt a két ország kormányzati szerveinek kell megteremteniük és folyamatosan biztosítaniuk, mivel egyénileg ez nem oldható meg. Számunkra e tekintetben is kedvező adottság, hogy az itt élő kínaiak gyermekének többsége – legalább egy ideig – magyar iskolába jár, s így a magyar nyelvet elég jó színvonalon megtanulja. Az is igaz sajnos, hogy közülük sokan a kínai nyelvet, főleg a kínai írásjegyeket nem tudják megfelelő mértékben elsajátítani. Szerencsére az illetékesek ezt a problémát is idejében felismerték, így – Európában egyedülálló módon a magyar oktatási rendszer keretein belül – a két ország kormányának közös döntése értelmében, 2004. szeptemberében, Budapesten létrejött egy magyar-kínai kéttannyelvű általános iskola. A magyarországi kínai kolónia gyermekeinek oktatása mellett az lenne az ideális állapot, ha rá tudnák venni az erre fogékony és a jövőbe előretekinteni képes magyar szülőket is, hogy a budapesti magyar–kínai kéttannyelvű iskolába járassák gyermekeiket.

- 46 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Hazánknak európai elhelyezkedéséből és EU tagságából adódóan van még egy adu ásza az oktatás terén, amire mindenképp oda kéne figyelni. Nevezetesen, hogy a magyar felsőoktatási intézmények angol nyelvű kurzusaira minél több kínai önköltséges hallgató érkezzen. Ezt a kormányzat megfelelő propagandával elősegítheti, miközben a gyakorlati bonyolítást az érintett magyar egyetemek intézhetnék. Az önköltséges hallgatók fogadása nem csupán pénzügyi bevételt jelentene, hiszen két évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy a hazánkban eddig egyetemre járt 15–20 ezer önköltséges külföldi hallgató túlnyomó többsége jó szószólója hazánknak a világban. Örvendetes tény, hogy – főleg a Magyar Évadnak köszönhetően – egyre több intézmény él ezzel a lehetőséggel és köt megállapodásokat kínai egyetemekkel. Remek példa erre a Szolnoki Főiskola, aminek angol nyelvű üzleti képzésére két városból – Sanghaj és Fuzhou – összesen 16 diákot vettek fel, és a kínai fél 2009. június végére újabb 30 jelentkezőt ígér. Mivel kölcsönös érdekünk, ezért az oktatás fontosságát a kínaiak is elismerik és támogatják. Ugyanis egy korábbi kínai értékelés szerint – megfelelően koordinált, minden irányban nyitott és mindenekelőtt a külgazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére orientált gazdaságpolitika folytatása, valamint az ehhez szükséges szakembergárda kinevelése esetén – Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy egy-két évtizeden belül Kelet- és Nyugat Európa határán Európa Hongkongjává váljon.

1.3.5. A magyarországi kínai kolónia szerepének fejlesztése A tartósan itt élő kínaiak száma – családtagjaikkal együtt – mintegy 20-40 ezer főre tehető. Rajtuk kívül évente mintegy 4–5 ezer kínai állampolgár látogat Magyarországra rövidebb-hosszabb időre rokonlátogatási, üzleti és tanulmányi céllal. A rendszerváltás után a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok átalakultak, mivel a megszűnő állami vállalatok helyébe lévő magyar cégeknek semmi tapasztalatuk nem volt a – még ma is sokaknak gondot okozó – kínai exportőrökkel, ezért ezt az űrt az ide érkező kínaiak töltötték be. Itt kell megjegyeznünk, hogy az 1988-1992 közti időszakban hazánkban letelepedő kínaiakat – a politikai menedékjogot kérőket is beleértve – gyakorlatilag csak gazdasági érdekek motiválták.

- 47 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Ez a folyamat egyébként kölcsönösen kedvező megoldás volt mind a kínaiaknak, mind a rendszerváltás után tömegesen elszegényedő magyar társadalomnak, aminek a negyede – egyes becslések szerint akár a harmada is – csak a kínai piacokon volt képes megvásárolni a bolti ár töredékéért kínált termékeket. Ezek az árusok tehát az életszínvonal-zuhanása közepette is fennmaradt társadalmi stabilitás megőrzőiként bizonyos szociális – pénzben nem kifejezhető hasznosságú – funkciót is betöltöttek. Az évek óta itt élő és tevékenykedő kínai cégtulajdonosok és kínai alkalmazottaik túlnyomó többségükben szerény, szorgalmas és törvénytisztelő emberek, akik azonban az elmúlt másfél évtizedben gyakran kerültek kiszolgáltatott helyzetbe egyes magyar ügyintézők nem éppen barátságos és tisztességes magatartása miatt. Ez a bánásmód a kínaiakban eleinte meglevő beilleszkedési szándéknak nem nyújtott táptalajt, inkább erősítette azt a folyamatot, hogy egy integrálódásra kész etnikumból Magyarországon tevékenykedő kínai külkereskedőkké váljanak, akik nem tekintik életcéljuknak a tartós letelepedést. A betagozódási folyamat lefékeződésének egyébként nem kizárólag a közel két évtizede tartó ellenálló magyar mentalitás az oka, hanem egyre inkább szerepet játszott benne Kína erősödése is. Magyarországnak megvan az az előnye is, hogy a hazai kínaiak egy része nem csupán a kivándorlás szempontjából évszázadok óta legmobilabbnak számító Zhejiang és Fujian tartományból származik, hanem Kína több mint harminc tartományi szintű közigazgatási egységének többségéből is érkeztek ide emberek. Ez lehetőséget teremt arra, hogy rajtuk keresztül Kína több szegletét elérjük, és ott kapcsolatokat építsünk ki. Ráadásul ezek nem is hideg vonalas, hanem a kínaiaknak oly fontos „ismerősöm ismerőse” jellegű kapcsolatok lennének. Ráadásul van egy kínai elitünk is, amely tehetsége és nálunk szerzett pénze révén otthon is megbecsültségnek örvend, így olyan ajtók is megnyílhatnak előtte, amelyek magyar vállalkozók előtt esetleg nem. Amennyiben ápoljuk a hozzájuk fűződő kapcsolatainkat, akkor mindenképpen hasznos hídszerepet tudnak betölteni. Mindenekelőtt a jelentősebb forgalmat lebonyolító és tőkeerős kínai cégek képviselőire és tulajdonosaira érdemes nagyobb figyelmet fordítani, és őket megnyerni a magyar áruk, szolgáltatások és szellemi termékek Kínába történő exportjának elősegítésére, de ne tévesszük szem elől a kisebb cégeket sem, mert a jövőben még ezek is nagyobb és tőkeerősebb cégekké válhatnak. További vívmány lehetne, ha ezek a cégek nem csak célpiacnak, hanem a térség logisztikai központjának is tekintenének minket.

- 48 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Szerencsére a magyarországi kínaiaknak nem csak negatív tapasztalatai vannak, így a kolónia elitjének nagyobb megbecsülésével és az országhoz kötődésének erősítésével még mindig elérhetjük, hogy ne csak vissza-visszalátogassanak, hanem életvitelszerűen itt is éljenek. Pont ebből az apropóból is jelentős vívmánynak tekinthető a magyar–kínai kéttannyelvű iskola tevékenysége, melynek szintén az emberek marasztalását és a jövőbeli hídszerepet kell szolgálnia. Célszerű volna ezt a jelenleg még csak nyolc osztályos iskolát tizenkét osztályossá fejleszteni, hogy az ott tanuló fiatalok az érettségi vizsga letétele után egyforma eséllyel felvételizhessenek akár a kínai, akár a magyar felsőoktatási intézményekbe. Különösen oda kell figyelnünk azokra a kínaiakra, akik gyermekeiket magyar iskolába járatják, sőt akár a magyar állampolgárság felvételének gondolatával is foglalkoznak. Ezzel párhuzamosan – mint már említettem – ösztönözni kellene az erre fogékony magyar szülőket is, hogy ebbe az iskolába járassák gyermekeiket. A fenti célok eléréséhez azonban más magatartásra, stílusra és legfőképp szemléletre lenne szükség, és a magyar közvéleményben felbukkanó előítéletek valamint tévhitek helyett inkább a valóságból kellene kiindulnunk, s megpróbálkozni azzal, hogy saját érdekeinket összehangoljuk az övéikkel.

- 49 -


III. Magyar vállalkozók Kínában Az ezredfordulón, mikor másodnyelvnek választottam a kínait, környezetem mély megdöbbenéssel és csodálkozással vette tudomásul. Akkortájt nem csak a közemberek, de még a vállalkozók sem igen foglalkoztak Kínával. Akkori kínai tanárom, aki meglévő vállalkozásából mostanra a legjobb referenciákkal rendelkező tolmács- és fordítócéget, valamint tanácsadó céget hozta létre, 2004-ben – nem kis büszkeségemre – azt mondta nekem, hogy a tanácsadói profil felvételében nagy szerepet játszott a folytonos bíztatásom, noszogatásom és értetlenkedésem, hogy ő még miért nem foglalkozik a témával. Ha jobban belegondolunk, hogy egy egész életében Kínával foglalkozó, kínaiul tökéletesen beszélő, kultúrájukat, szokásaikat, gondolkodásmódjukat nagyszerűen ismerő, ráadásul kiemelkedően jó üzleti érzékkel rendelkező embernek nem kis erőfeszítésébe telt az „egyszerű” tolmácsolás és fordítás mellé egy másik – a kínaiakkal komolyabb kapcsolattartást igénylő – üzleti profil felvétele érthető lesz, hogy egy átlagos cég miért is választotta inkább a „saját terepnek” számító Nyugat-Európát a távoli ismeretlennel szemben. Az átlagos magyar mentalitás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy az emberek a több nyereséggel és lehetőséggel kecsegtető bizonytalant válasszák a kisebb hasznot ígérő biztossal szemben. Legalábbis amíg sláger nem lesz a téma. Hiába a kínálkozó alkalmak, az észérvek, az emberek csak akkor kapnak észbe, ha már a csapból is az adott dolog folyik. Így volt ez a gázfűtés vagy a hőszigetelés illetve műanyag nyílászárók elterjedésekor, mostanában ilyesmi van Kínával kapcsolatban, és a jövőben ez lesz az alternatív fűtési rendszerek, vagy az alacsonyabb adókulcsok, de szigorúbb szankciók bevezetésével is. Amint azt már a bevezetőben említettem, 2004-es munkába állásomat követően 3 cégnél dolgoztam vezető külkereskedelmi beosztottként, közvetlenül a tulajdonos irányítása alatt, így ebben a fejezetben – egy átlagos végzős diákhoz képest jelentősen nagyobb mennyiségű információ és tudás birtokában – szeretném megosztani eddig szerzett tapasztalataimat. Előre az általános, mind export, mind import szempontjából használható dolgokat teszem, majd – a téma nagyságából és szélességéből eredően – röviden felvázolom, mire is kell odafigyelni egy külkereskedelmi áruügylet során.

- 50 -


1. Általános ismeretek 1.1 Tartományi sajátosságok Amint azt már a „Kína gazdasága” című fejezetben is taglaltam, az országot egy gazdaságilag fejlett és egy fejletlenebb részre lehet osztani. Mivel az egész világ a tengerparti sávra, a csillogó nagyvárosokra és a szem előtt lévő tartományokra koncentrál, ezért a korlátozott lehetőségekkel rendelkező magyar vállalatoknak tanácsos lenne elszakadni a berögzült Peking-Sanghaj-Hongkong triótól, és távolabbi, de kevésbé kiélezett versenyhelyzettel rendelkező régiókra összpontosítani a figyelmüket. Már csak azért is érdemes ezekben a területekben gondolkodni, mert a helyi szervek olyan kedvezményeket nyújtanak a beruházásokhoz, amelyeket a fejlettebb országrészben már nem adnak. A szokásos adókedvezményeken túl további 3 évig 15%-os társasági adókedvezményt biztosítanak, és ezeken a területeken enyhítettek a korlátozott és tiltott ágazatok szabályozásán is. Őszintén megvallva ennek ellenére tapasztalataim azt mutatják, hogy amikor behozatalról van szó, akkor a legjobb üzleteket a gazdaságilag két legaktívabb – Guangdong és Zhejiang – tartománybéli cégekkel lehet kötni. Ugyanakkor míg az import szempontjából még magyarázható a Belső Kínából történő beszerzés, hiszen a Külső Kínában található gyárak árelőnye elvész a magasabb szállítási költségek miatt (bár ez is erősen mennyiség függő), addig az export esetében a legtöbb árucikkünkkel Belső Kínában szinte esélytelenek lennénk a nyugatiakkal szemben. Igaz, ahhoz hogy akár az elmaradottabb területeken labdába tudjunk rúgni szükséges a politikai felső vezetésünk támogatása abban, hogy a megfakult Magyarország-képünk ismét csillogóan vonzó legyen a helyiek számára. Van még egy különleges igazgatású terület, amit egyes vélemények előszeretettel részesítenek előnyben a kínai üzletkötések során, ez pedig Hongkong. Véleményem szerint annak ellenére, hogy stabil és megbízható üzleti valamint jogi háttérrel, kiváló helyi és kulturális ismeretekkel rendelkezik Kínát illetően, én személy szerint még soha nem tudtam jó üzletet kötni hongkongiakkal. Ennek okát én abban látom, hogy zseniális kereskedőállamként ők főleg közvetítő szerepet töltenek be, nem kis haszonkulccsal.

- 51 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Amennyiben magunk szeretnénk azt lefölözni, érdemesebb a magyar kínai kolóniában szerzett kapcsolatunkon, vagy esetleg más külső segítségen keresztül érvényesíteni üzleti elképzeléseinket. Import esetében azonban különösebb odafigyelés és problémák nélkül találhatunk az átlagos kínainál jóval jobb minőségű árut szinte tökéletes kiszolgálással – igaz jelentősen magasabb áron.

1.2 Javaslatok a kínai üzletkötéshez A kínaiaknak kultúrájukból fakadóan van néhány számunkra különös, szokatlan, helyenként irigylésre méltó szokásuk és tulajdonságuk, de mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a kínai emberek az európaitól teljesen eltérő értékrend, illemszabályok és erkölcsi normák szerint élnek. Ami kereskedelmi szempontból a legfontosabb – egyben számomra legszimpatikusabb, és magyar szemmel nézve leginkább átvételt igénylő – dolog, az a hosszú távra történő gondolkodás, és a kölcsönös előnyökkel és megelégedéssel járó, úgynevezett „win-win alapú” üzletkötés. Ezen kívül van három alapfogalom, ami alapvetően meghatározza az üzleti életet Kínában. Az első az arc, vagyis mianzi, ami a kínaiban a tekintély szó szinonimája is egyben. A tárgyalások során ügyelni kell arra, hogy szerezzünk magunknak arcot – vagyis tekintélyt, ugyanakkor partnerünk se veszítse el az övét, még a vitás ügyek tisztázásakor sem! A másik meghatározó fogalom a kapcsolat, avagy a guanxi. Ez a szövevényes kapcsolatrendszer minden szinten működik: szívességért szívesség jár. Kínában majdnem minden a kapcsolatokon keresztül oldódik meg, ami egyébként jelentős mértékben összefügg a nagymértékű korrupcióval, amely ellen az állam látványos, ám kevés sikerrel járó küzdelmet folytat. A harmadik alapvető fogalom a hátsó kapu, a houmen, mely a kapcsolatokból következik. Ha valami a túlzott szabályozás miatt nehezen kivitelezhető, gyakran a kapcsolatrendszeren keresztül érik el céljukat. Jó ha tudjuk, Kínában mindenütt meg lehet találni a hátsó kaput! Ezeken kívül számtalan babona és hiedelem mozgatja nem csak az üzleti, de a mindennapi életüket is. Ezek leginkább a számmisztikában, a színekben, jelképekben és a kínai nyelv hangalaki sajátosságaiban testesülnek meg. Az európai szokásokhoz képest az ázsiaiak sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az illemszabályokra, és komoly üzleti lehetőségektől eshet el az, aki nem ismeri, vagy nem tartja be a kínai üzleti etikettet.

- 52 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Ezért az alábbiakban összefoglalom azokat a főbb különbségeket és tapasztalataimat, melyeket a kínaiakkal folytatott több éves üzleti kapcsolataim során gyűjtöttem.

1.2.1. Általános szokások o A kínaiak intim szférája meglehetősen tág, így a zárkózottabb európaiak közeledésüket zaklatásnak, tolakodásnak vehetik. Ugyanakkor ez a fajta kapcsolatteremtés csak verbális formában nyilvánul meg. Ennek megfelelően nem szeretik, ha idegenek megérintik, megölelik, átkarolják vagy megpuszilják őket. Legalábbis amíg közelebbi viszonyba nem kerülnek velük. o Nagyon fontos náluk a hierarchia. Ez főleg az idősek és a feljebbvalók iránti tiszteletben nyilvánul meg. o

A kínai nem ideges népség, így a heves vérmérsékletet sem nézik jó szemmel. Semmi esetre sem célszerű idegeskedni vagy kiabálni, helyette inkább mosollyal leplezzük érzelmeinket, pont úgy, ahogy ők teszik.

o A fehér ember látványa – néhány turisták, üzletemberek által gyakran látogatott helyszínt kivéve – még ma is hatalmas csodálkozást vált ki. Legyünk barátságosak és mosolyogva üdvözöljük őket, ezzel életre szóló örömöt szerezve nekik. o A hatalmas népsűrűség miatt a forgalmasabb helyeken teljesen megszokott és normális dolog a tolongás, tolakodás. Ha érvényesülni szeretnénk, muszáj lesz belevetni magunkat a tömegbe. Tömegiszonyosok hátrányban! o A kínai remek kereskedő nemzet, ezért az alkudozás kötelező és elengedhetetlen része a jó üzletkötésnek. Ez érvényes mind az utcai, mind az üzleti életre is. A nyugati szokásokat átvéve a kiállításokon az utóbbi években megjelentek az árlisták. Ez régebben nem volt szokás, mindenkinek egy rövid társalgás után személyre szabott árat adtak. Természetesen a rajta szereplő árakat még véletlenül sem szabad véglegesnek tekinteni. A végső ár legfőképp a kapcsolattartónk kvalitásain múlik. o Ne lepődjünk meg, ha a szállodából, pályaudvarról, állomásról, buszmegállóból – vagy igazából bárhonnan – kilépve emberek hada lep el minket és próbál ránk sózni a különféle apró tárgyaktól kezdve a népszerű hamisítványokon át a „masszázsig” mindent, amiért pénzt remélnek. Ugyanis a fehér embertől az átlag kínai semmi mást nem akar, csak a pénzét, de azt rámenősen, pofátlanul.

- 53 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL o A kínaiaknak van egy pár európai szemet és fület sértő szokása, amire nem árt előre lelkileg felkészülni. Ezek közé tartozik a köpködés, a böfögés, a csámcsogás, a szürcsölés, az evés közbeni beszéd, vagy mondjuk az engedélykérés nélküli dohányzás – akár étteremben és más nemdohányzó részeken is.

1.2.2. Megszólítás, bemutatkozás, névjegy átadása o A már fentebb említett guanxi fontossága miatt a kínaiak sokkal jobban szeretnek ismerőssel, vagy ismerős ismerősével üzletet kötni, mint egy teljesen ismeretlennel. De függetlenül attól, hogy találunk-e ilyen személyt vagy céget számíthatunk arra, hogy a bizalomépítés lassú, hosszadalmas – és a gyakori kiutazások miatt – költséges folyamat lesz o Az üzletemberek adnak a rangjukra, (ez a tekintélyelvűségből fakad és „arcot” is ad nekik) és szeretik a formális bemutatást. Ne lepődjünk meg, ha esetleg az első bemutatás alkalmával hűvösnek tűnnének, de akkor se bízzuk el magunkat, ha a második találkozó alkalmával már a „legjobb barátjuknak” neveznek minket. o A bemutatkozás mindig állva történik egy határozott kézfogás keretében. A kínaiak nem hajbókolnak, maximum vállból előrehajolnak, és a kézfogás közben bólintanak a fejükkel. o A névjegykártya – amin célszerű a magyar nyelv mellett legalább angolul feltüntetni az adatokat – átadásának külön hagyománya van Kínában. Első és legfontosabb, hogy átadáshoz és átvételhez mindkét kezet használjuk, a cserét pedig némi meghajlás és széles mosoly keretei közt bonyolítjuk! A kártya átvételekor – és mindenképp a kártya eltétele előtt - illik átnézni az adatokat! o Kínai nyelvű névjegy készítésekor figyelni kell a tradicionális és egyszerűsített írásjegyek megfelelő használatára! A KNK-ban és Szingapúrban az egyszerűsített írásjegyeket, míg Tajvanon és Hongkongban a tradicionálisakat használják. Míg a KNK-ban a tradicionális írásjegyek látványa legfeljebb klasszikus műveltséget vagy hagyományőrzést sugall, addig Tajvanon az egyszerűsített karakterek sértőnek számítanak! Hongkongban nincs ilyen probléma.

- 54 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL o A kínaiak névjegyén elől szerepel a család-, utána a keresztnév, majd ezt követi a cégnél betöltött pozíció, csakúgy mint nálunk. Amennyiben angolosítva írjuk a nevünket, mindenképp emeljük ki vezetéknevünket! o Hongkongban régóta bevett szokás, és a KNK-ban is kezd általánossá válni, hogy eredeti kínai keresztnevük helyett – a könnyebb kapcsolattartás érdekében – valamilyen számukra szimpatikus angol nevet választanak. Ezek használata viszont csak az engedélyük megadása után ildomos.

1.2.3. Kapcsolatépítés, ajándékozás o Az ajándékozás a kapcsolatépítés egyik fontos eleme, viszont a számtalan hagyomány és babona miatt nagyon körültekintően kell megválasztani az ajándék tárgyát! A legfontosabb mégis az, hogy sose legyen olyan dolog, amit a partner nem tud viszonozni, mert ezáltal elveszti az „arcát”! o Az ajándék lehetőség szerint valamilyen pozitív formában utaljon az ajándékozóra, vagy cégére. A szolid logó megengedett. Ha erről mégsem gondoskodunk volna időben, a reptéri „duty free shop”-okban kapható külföldi márkás cigaretta, whisky, konyak, bor vagy pálinka jó ajándéknak számít. o A halálra (pl. falióra, vágott virág vagy bármilyen fehér színű tárgy), a kapcsolatok megszakadására (olló, kés vagy bármilyen vágóeszköz), vagy a szegénységre (általában az élelmiszerek többsége) utaló ajándékot nem igazán célszerű ajándékba adni. A szilva és a szilvavirág viszont minden esetben kerülendő,

mivel

ezek

kínai

szavának

hangalakja

megegyezik

a

szerencsétlenséggel. Hasonló okokból nem szabad semmit négyesével – vagy olyan készletet, amiben 4 darab alkot egy szettet – ajándékozni, mert a 4-es szám kiejtése a halállal egyezik meg99. o Az ajándék legyen becsomagolva, de a csomagolóanyag semmiképp ne legyen fehér, mert ez a halálra utal. Az örömet, szerencsét és gazdagságot szimbolizáló piros és arany színek viszont biztos kiváltják majd partnerünk tetszését. o Ne várjuk el, hogy az ajándékot azonnal megnézzék, és mi is csak akkor bontsuk fel, ha a partner ragaszkodik hozzá. Az ajándékot illik viszonozni… 99

Ezt a számot egyébként más vonatkozásban is próbáljuk minél inkább mellőzni. Ha például a telefonszámunkban megtalálható a 4-es, javasolt másik kontakt-szám megadása. Ezzel ellentétben a kínaiak kedvenc száma a 8-as, úgyhogy ennek tudatos használata viszont szimpátiát válthat ki!

- 55 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL o A tettetett szerénység nagyon népszerű, így majdnem biztos, hogy a megajándékozott egyszer-kétszer vissza fogja utasítani az ajándékot, és fordított esetben tőlünk is ezt várja el, ezért ajándék átadásakor makacsul tartsunk ki szándékunknál. Ajándék elfogadásakor hasonlóképp járjunk el! Persze ettől lehetnek eltérő helyzetek, és nem árt felismerni az esetleges valós visszautasítást sem…

1.2.4. Vacsorameghívás, étkezési szokások, beszédtémák o Kínában

a

vacsorameghívás

a

kapcsolatépítés

legfontosabb

és

legszokványosabb eszköze, valamint az ajándékozás egyik bevált formája is egyben! Szinte biztosak lehetünk benne, hogy komolyabb megbeszélésre asztalhoz invitálnak majd bennünket! Ezt természetesen ennek megfelelően kell kihasználni, és semmiképp nem szabad csupán az étkezésre koncentrálni! o Az étkezés általában hagyományos kínai kerekasztalnál történik, aminek a belső részére, egy kisebb átmérőjű forgó tárcsára helyezik a rendelt ételek összességét, amiből mindenki szedhet. A vendégnek illik minden fogást megkóstolnia, de az étkezés végeztével a tányérján mindig hagyni egy keveset. Ennek elmulasztásakor úgy értelmezik még éhesek vagyunk, és rendelik a következő kört, vagy éppen szednek még nekünk az asztalon lévő étkekből. Ez a gesztus egyébként szintén tipikus, és a tiszteletet valamint a törődést jelképezi, így érdemes viszonozni – főleg a kiürülő poharak esetében. Az étkezést mindig a vezetők kezdik meg! o Természetesen az étkezési szokások sem mentesek a babonáktól. Éppen ezért a teáskanna csőre sohasem állhat az asztalnál ülők felé, az evőpálcikát soha ne mutassunk mások arcába, ne szúrjuk rá az ételt és főleg ne állítsuk függőlegesen a rizses edénybe, mivel ezek a dolgok a halálra utalnak. o Mivel olajozza a kapcsolatokat, ezért a kínaiak szeretnek italozni, és sértésnek veszik ha nem csatlakozunk hozzájuk. Ezért ha valaki nem iszik alkoholt, legalább alkoholmentes itallal próbáljon részt venni a mulatozásban. o Az étkezés alatt folytatott beszélgetésnek nem igazán vannak szabályai, de célszerű a vendéglátónkhoz igazodni. Amennyiben üzletről szeretnénk beszélni, érdemes megvárni a kínai fél kezdeményezését.

- 56 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL o A beszélgetés közben mindenképp kerüljük a politikai témákat, és sose tegyünk negatív megjegyzést se cégünkre, se feljebbvalónkra, mert ezzel nem igazán keltjük megbízható partner benyomását. Bár a szexualitás tabutémának számít, mégis gyakran felbukkanó jelenség mind a beszélgetések, mind pedig a hétköznapi élet során. Ez talán annak is köszönhető, hogy a külföldiek szórakoztatásából származó jövedelem az egyik fő bevételi forrásuk. A személyes kérdések – kor, család, gyerekek, fizetés – ellenben a legkedveltebb témák közé tartoznak, hiszen a fiatal kor, a nagy család és a magas fizetés sikerességet sugall a partner felé. o Amint fentebb is említettem az álszerénység divatos, így a dicséretet nem köszönetnyilvánítással, hanem szerénykedéssel illik fogadni.

1.3 Külső segítség igénybe vétele Amennyiben mi magunk nem rendelkezünk a kínaiakkal történő üzletkötéshez elengedhetetlenül szükséges ismeretekkel, mindenképpen keresnünk kell valakit, aki ezt megteszi helyettünk. A legjobb megoldás természetesen egy hozzánk lojális, megbízható alkalmazott, akinek mind nyelvismerete, mind tapasztalata adott az ügyletek lebonyolításához. Ez majdnem minden esetben a legkifizetődőbb megoldás, hiszen általában nagy összegek cserélnek gazdát, és az alkalmazott járulékos költségei eltörpülnek az elvi haszon mellett, cserébe viszont egy kizárólag a mi dolgainkat intéző embert kapunk. A legjobb, ha az a valaki egy jó kapcsolatokkal rendelkező, kínaiul beszélő magyar személy, hiszen egy kínaitól sosem várhatjuk el, hogy minden esetben a mi malmunkra hajtsa a vizet. Ő mindig a saját kapcsolatait fogja előnyben részesíteni a cégünkkel szemben. Ennek ellenére – megfelelő kontroll mellett – ő is a jobb megoldások közé tartozik. Külkereskedelmi tevékenységről lévén szó feltételezem, hogy a cégek többsége rendelkezik valamilyen idegen nyelvet beszélő munkatárssal, ám legtöbbjük nem engedheti meg magának még egy kifejezetten a kínai piacra specializálódott alkalmazott felvételét. Ekkor mindenképpen külső segítséget kell igénybe venni. Kína növekvő népszerűsége miatt egyre többen kezdtek ilyen jellegű tevékenység folytatásába, felkutatásuk már csak néhány kattintást igényel valamelyik internetes kereső találatai közt.

- 57 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Legolcsóbb verzió, ha meglévő ügyintézőnk tudását egészítjük ki valamilyen gyorstalpaló megoldás segítségével. Ma már viszonylag sok helyen – többek közt az ELTE Konfuciusz Intézetben, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-nál vagy a MKIK kínai-magyar tagozatánál – is készítenek kiadványokat Kínáról, szerveznek tájékoztatókat üzletembereknek, és sok egyéb módon próbálják elősegíteni a vállalatközi kapcsolatok fejlesztését. Véleményem szerint ezen szolgáltatások közül kiemelkedik a pekingi Magyar Nagykövetség Külgazdasági attaséja – Wolf Csaba – által indított újkeletű kezdeményezés, melynek keretében szinte teljes körű ingyenes – vagy önköltség-térítéses – segítséget nyújtanak hazai vállalkozásoknak a kínai piacon történő érvényesüléshez. Erről bővebben mind az „Export”, mind az „Import” című fejezetek vonatkozó részeinél olvashatunk majd. A következő lépcsőfok egy szabadúszó külsős személy, vagy kisebb vállalkozás, aki csak a kínai ügyeinket intézi. A hozzám hasonló tapasztalatokkal és nyelvtudással rendelkező emberek általában kaphatóak ilyen jellegű munkákra. Előnyük a meglévő szaktudás, a közvetlenebb kapcsolat és a tanácsadó cégekhez képest kedvezőbb ár, hátrányuk viszont a szűkebb mozgástér, az általában kisebb kapcsolatrendszer és a korlátozottabb szakmai tudás. A legszakszerűbb, legnagyobb kapcsolati tőkével és áltatában Kínában lévő bázissal is rendelkező, ám egyben legdrágább megoldást a profi tanácsadó cégek kínálják. Nagyobb volumenű beruházásokhoz, jogi területet is érintő projektekhez, vagy bármilyen komoly szaktudást igénylő feladatokhoz kizárólag őket érdemes felkeresni. Kínai alkalmazottakat is magába foglaló csapataik rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, kvalitásokkal, tapasztalatokkal

és

kapcsolatokkal,

ami

egy

lebonyolításához szükséges lehet.

- 58 -

komolyabb

lélegzetvételű

ügylet


2. Export Mivel ezen a területen elég kevés tapasztalattal rendelkezem, ezért kénytelen voltam az általam felületesen ismert tények és információk mellé az első munkahelyemről, a már említett tolmács- és fordítóirodából profi tanácsadóvá avanzsált cég vezetőjétől – volt kínai tanáromtól – szakmai segítséget kérni. Az 1989-et követő politikai átalakulás következtében a gazdaságunk szerkezete átalakult és elfordultunk a keleti piacoktól, aminek következménye a magyar termékek teljes piacvesztése lett, holott Oroszországban a Globus neve egyet jelentett a konzervvel, Kínában pedig hemzsegtek az Ikarus buszok. Sajnálatos, de ma szinte egyáltalán nem rendelkezünk olyan volumenű termékkel, ami Kínában eladható lenne, és hatékonyan hozzá tudna járulni az óriási kereskedelmi passzívumunk lefaragásához. Éppen ezért más eszközökhöz kell nyúlnunk, úgymint a tőkeimport, tudás- és technológia export, termelési vegyesvállalatok, a turizmus vagy a regionális szerepünk erősítése. Szerencsére a vállalkozók körében - az olcsó kínai importcikkek mellett – egyre nő az érdeklődés a magyar áruk és technológiák exportja iránt is. Ez már csak azért is örvendetes, mert Kína nagyon nyitott a magyar szellemi termékekre, technológiákra és „know-how”-ra, amit az egyre szaporodó sikeres beruházások (környezetvédelem, hulladékégetés, szennyvíztisztítás, borkészítés, libafarm, Túró Rudi, alkatrészgyártás és IT szektor) is bizonyítanak. Csakhogy a magyar technológia hiába erősségünk, viszont önmagában nem eladható termék, ugyanis a Kínában történő hasznosításához elengedhetetlen a megfelelő szaktudás és a tőke, amely tekintetekben szintén szűkös lehetőségekkel rendelkezünk. Az ismeretek és a biztos üzleti háttér hiánya miatt alternatív finanszírozási lehetőségek – bankhitel, külső befektetők – ritkán jöhetnek szóba, ehelyett általános az a vállalkozói elképzelés, hogy a meglévő találmányt vagy technológiát önmagában megveszik a kínaiak. Ez igen nehezen járható út és semmiképpen sem ilyen egyszerű, hiszen egyrészt a kínai tőkebefektetés még nem elterjedt, másrészt a nyugati befektetők nagy lehetőséget látnak a kínai piacon, és szívesen áldoznak is rá, így nyilván inkább rájuk esik a választás, hiszen ők nem csak technológiát, hanem pénzt is hoznak.

- 59 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Természetesen nem lehetetlen a magyar technológia kínai értékesítése, de érdemes felkészülni arra, hogy sok időre és pénzre lesz szükség ahhoz, hogy bármit is eladjunk Kínában. Az optimális a megoldás az lehetne, ha a technológia tulajdonosa és egy befektető közösen látna fantáziát egy-egy ilyen üzletben, de úgy tűnik, a szereplők egyelőre nehezen találják meg egymást, ami szintén az információ hiányára vezethető vissza. Érdemes alaposan végiggondolni – akár szakértők igénybevételével is – a realitásokat, megkeresni a legjárhatóbb modellt, gazdasági számításokat, terveket készíteni, vagyis nem vaktában próbálkozni, mert abból a legritkább esetben lesz üzlet. A magyar ipar gyengesége mellett Kínában is bőven találhatunk a magyar exportot hátráltató tényezőket. Ezek általában kivétel nélkül abból fakadnak, hogy Kína foggalkörömmel védi piacát, és mindent a saját fejlődésének rendel alá. Értem ez alatt többek közt azt is, hogy bármilyen termékről legyen szó, néhány éven belül biztos megjelenik a kínai alternatívája, amivel árban senki nem lesz képes versenyezni. Ez főleg úgy fordulhat elő, hogy a kínai kormánynak meglehetősen nagy a beleszólása a kereskedelem menetébe, és annak ellenére, hogy elvileg megengedett a 100 %-ban külföldi tulajdonú cégek alapítása, a gyakorlat inkább azt mutatja, hogy különféle politikai intézkedések és szankciók miatt kizárólag külföldi-kínai vegyes vállalatok jönnek létre, amiből a kínai fél az esetek többségében megtartja az idegen technológiát, és kitúrja a külföldi beruházót. Különféle tenderek esetében is igen bevált gyakorlat a hazai vállalatok előnyben részesítése, és általában már a pályázat kiírásakor a hazai vállalatokhoz szabják a kritériumokat. Természetesen a fentiek mind ellentétesek a WTO előírásaival, de az eddigiek alapján úgy tűnik a szervezet nem sokat tud tenni az ellen, hogy Kína ne sajátosan értelmezze a rá rótt kötelezettségeket. Értelemszerűen a kínai bürokrácia nem csak a szellemi termékek, hanem a külföldi áruk bejutását is megnehezíti különféle adminisztratív akadályokkal. Bár a WTO csatlakozás óta az átlagos vámszint 8,8 %-ra csökkent, a számukra érzékeny területeken továbbra is megtartották a magasabb vámokat. Mindezek tetejébe a gyakran késedelmes vámkezelés mellett sok az olyan nem vámjellegű – tanúsítványok, bizonyítványok, minősítések beszerzése, kínai szabályok szerinti címkézés, indokolatlan termék-, állat- és növényegészségügyi vizsgálatok – akadály is, amik mind-mind megnehezítik a termékek piacra jutását, esetleg még rossz hírüket is kelthetik.

- 60 -


2.1. Magyar márkák Kínában Meglátásom szerint – bár elképzelhető, hogy ez nem így van – a rendszerváltás utáni első magyar termékek hongkongi kereskedők közvetítésével jutottak a kínai piacra. Elégé ismert tény, hogy országunk egyik büszkeségét, a Tokaji Aszút, egy hongkongi üzletember kezdte árulni Sanghaj egyik elegáns negyedében – csillagászati áron. Ez, és ehhez hasonló történetek ébreszthették rá a magyar vállalkozókat a kínai piacban rejlő lehetőségekre, így a kínai-magyar agrárkapcsolatok mára a két ország együttműködésének egyik legígéretesebb területévé váltak. Az elmúlt években több sikeres magyar kezdeményezés valósult meg Kínában, és a tejipari, szeszipari, baromfiipari ágazatokban elért sikerek mellett egyre több magyar élelmiszeripari termék találja meg a piacát a távol keleti országban. Aki a kínai piacra készül, mindenképp végezzen előzetes piacfelmérést terméke vagy technológiája másolhatóságáról, ugyanis a szellemi tulajdon védelmének Kínában egyáltalán nincs hagyománya. Maximális levédés esetén is 1-2 éven belül számtalan hasonló cikk jelenik majd meg a porondon, kiváltva ezzel a magyar importot. Bár a kínaiak alapvetően hosszú távra gondolkodnak, számtalan nyugati hatás begyűrűzése révén ott is elszaporodtak a csalások, így szállítani csak előre utalásra, vagy visszavonhatatlan akkreditívre szabad! Végül a legfontosabb szabály: „Szép dolog a bizalom, de még szebb az ellenőrzés!” Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mindig, minden fázisban ellenőrizni kell a partnert! Ellenőrizzük a múltját, a kapcsolatait, a referenciáit, a termékeit, mindent amit mond, de még azt is amit kérdez! Biztosítsuk magunkat szerződésekkel, és soha de soha ne adjunk át minden olyan információt, ami a technológia használatát nélkülünk is lehetővé tenné. És itt jön a képbe a már korábban említett nagykövetségi kezdeményezés, amely az általános tanácsadástól és protokoll ismeretektől kezdve a potenciális partner megkeresésén és felkutatásán át a jogi és gyakorlati segítségig bezárólag rengeteg támogatást tud nyújtani díjmentesen, illetve amennyiben az intézkedések során komolyabb költség merülne fel, akkor önköltségi áron áll a kínai piacot meghódítani szándékozó magyar vállalkozók rendelkezésére! Logikai zárásként álljon itt két példa a már gyakorlatban is megvalósult magyar sikerek közül.

- 61 -


2.1.1. Az Olimpia Ha szerény mértékben is, de két magyar cég beszállításai révén a 2008-as Pekingi Olimpián is képviseltettük magunkat. A Graboplast ahhoz a 2500 buszhoz szállított speciális padlót, amelyek az olimpia idején Pekingben, Tianjinben, és Qingdaóban szállították a szurkolókat. Az ázsiai országba irányuló szokásos exportjukon felül, amely 2007-ben 400 ezer tonna volt, ez további 150 ezer tonnára szóló megrendelést, és kitűnő referenciát jelentett nekik. A győri vállalat mellett a budapesti Polaritás Kft. jutott közvetlen megrendeléshez, hiszen ők a kajak-kenu pálya rajtgépeit és bójarendszerét szállították. Igaz, már az előző olimpián is ők építették a gépeket, ami igen jó hírét keltette a vállalatnak

2.1.2. Túró Kiittyy A jelenlegi legnagyobb beruházásnak és médiavisszhangnak örvendő Kínába irányuló magyar technológia-export a Túró Rudi ikertestvére, Túró Kiittyy, avagy kínaiul: Duoluo Kaidi. A 2008. végén felavatott üzemben napi százezer darabot állítanak elő az idehaza jól ismert túródesszertből, és hamarosan savó alapú ízesített italokat, kefirt, joghurtot és tartós tejet, sőt - terveik szerint - tejport is fognak gyártani. 2.1.2.1. A múlt Az EU-Milk közel 4 éve dédelgetett ötletét támogató Eximbank, amely öt évre szóló 1,8 millió EUR-os hitellel szállt be, az alapítóval egyetemben igyekezett körültekintően eljárni, így a kínai partner mellett teljes egészében átvilágította a beruházást, továbbá alaposan megvizsgálta az együttműködés részleteit is. A kínai partner a közel 7 millió EUR törzstőkével rendelkező Zhong Xing Részvénytársaság lett. Mivel a valódi Hungarikumnak számító, és a Friesland Hungária zRT., valamint a Danone Kft. által 50-50 %-ban birtokolt és szabadalmi oltalom alatt álló gyártási technológiájú és márkanevű Túró Rudi elérhetetlen volt, így az EU-Milk is egyedi és szabadalmaztatott gyártási technológiát dolgozott ki, amely eltér a másik két társaság gyakorlatától. Nem mellékesen egyik legfőbb előnye, hogy a termék hatvannapos eltarthatósági idővel készülhet, míg a Danone és a Friesland tejdesszertjeinél ez a paraméter csak 21 nap.

- 62 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL 2.1.2.2. A jelen Ami az EU-Milk és a Zhong Xing Rt által közösen gyártott termékeket, elsősorban Túró Kiittyy-t illeti, előállítási technológiája, neve – tehát úgy ahogy van – Kínában már jogi oltalom alatt áll, és felkészült a piaci bevezetésre. A mintegy 5 millió EUR összértékű beruházás a kezdeti elképzelésekben szereplő 2000 négyzetméter alapterületű gyárépület helyett 5000 négyzetméteres komplexumban jött létre, és megtérülésének várható ideje öt év. A gyártáshoz a magyar cég adja a technológiát, a know-howt, a berendezéseket és a gyártáshoz nélkülözhetetlen speciális adalékokat, valamint jelenleg a csokoládét is. Ezzel szemben a kínai fél adja az alapanyagot, amit saját - egyelőre 10 ezer tehenes - holsteinfríz tehenészetük termel. Az általuk előállított tej a szakhatóságok és a kormányzat által már hivatalosan is „biztonságos terméknek” számít, és már 2007. februárjában megkapta a „bio” minősítést. 2.1.2.3. A jövő Mivel a társult vállalkozásoknak még semmilyen bejegyzett jogi formája sincs, ezért remélhetőleg már 2009-ben megalakulhat egy közös vállalat, ami alapot adhat a jövedelmek esetleges export útján történő növeléséhez is. Ez, illetve a hazai értékesítés felfutása adja az alapját azon merésznek tűnő elképzeléseknek, miszerint a 10 évre aláírt együttműködési periódus végére tehénállományukat a jelenlegi 10 ezerről 150-ezresre szeretnék bővíteni, továbbá termelésüket pár hónap alatt napi 300 ezer darab túródesszertre, illetve napi 120 ezer darab ivójoghurtra kívánják növelni. Ezek után már tényleg csak az igazi marketing munka és a piac megdolgozása van hátra. Az általános kínai ízlésvilágtól egyébként maga a túró - a hagyományok híján - kicsit távol van, de ha kiderül a kínai fogyasztó számára, hogy édes, és főleg egészséges, akkor minden bizonnyal - legalább egy kóstolás erejéig – meggyőzhető lesz. Első körben Pekingre koncentrálnak majd,

és hirdetéseikkel a városi fogyasztókat célozzák meg. Az elmaradhatatlan

népszerűsítő rajzfilm-reklám a Peking Televízióban lesz látható, benne természetesen Kiittyyvel, „Az Egészség Angyalával”. Az alapítók biztosak abban, hogy a jól irányzott marketingstratégiájuk segítségével a hazai fogyasztókat sikerül majd meggyőzni a garantált minőségről, és a közelmúltban kirobbant melaminos tejbotrány sem okoz majd különösebb fennakadást. Ráadásul Kínában hatalmas felvevőpiaca van a tejpornak és a magyar szakemberek szerint a minőségi terméket a kínai feldolgozóipar a jövőben sem nélkülözheti majd.

- 63 -


3. Import 3.1. A partner keresése és kiválasztása 3.1.1. Internet A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az, amikor az interneten kezdünk el keresgélni. Több olyan kínai kereskedelmi portál is van, ahol ezerszámra találhatunk potenciális beszállítókat. A legnépszerűbbek a www.alibaba.com és a www.made-inchina.com, de kínai nyelvtudással és a legnépszerűbb kínai keresőoldal a www.baidu.com segítségével is eredményesek lehetünk. Óvakodjunk azonban azoktól, akik kéretlen levelek küldözgetésével próbálnak külföldi partnert szerezni, ugyanis ezek között kevés eséllyel találunk megbízható gyártót.

3.1.2. Személyes kapcsolatok Az előző részekben leírtaknak megfelelően a legjobb út természetesen az, ha valamilyen személyes kapcsolatunkon keresztül tudunk partnert találni magunknak. Kezdetnek az is elégséges, ha a kínai kolónián belül szerzünk ily módon ismeretséget, mert innen már jó eséllyel léphetünk a következő lépcsőfokra. Mondjuk ezekkel a kapcsolatokat is fenntartásokkal kell kezelni, hiszen „a kínaiaknak nincs lehetetlen, bármit meg tudnak oldani és bármit képesek nekünk megszerezni”, csak éppen az a nem mindegy, hogy milyet, mennyit, mikorra és legfőképpen milyen áron. A személyes kapcsolatok kialakítására jó lehetőséget biztosítanak a kiállítások. A Magyarországon rendezett események előnyei, hogy hazai terepen ismerkedhetünk a partnerjelöltekkel, így sokkal könnyebb a kedvükben járni és nem utolsó sorban megspóroljuk az olcsónak nem nevezhető utazási költségeket is. Ugyanakkor egyértelmű hátránya az, hogy itt egy kiállítóra rengeteg érdeklődő jut, ezért sokkal nehezebb a számunkra előnyös pozíció kialakítása, míg Kínában számtalan kiállító versenyez a mi kegyeinkért. Ennek viszont megvan az ára, és megfelelő segítség nélkül fennáll a veszély, hogy az utazás ellenére sem érjük el a célunkat.

- 64 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Ugyan nem a személyes kapcsolatépítés legklasszikusabb formája, én mégis ide sorolnám a „Külső segítség igénybe vétele” című részben említett cégek, szervezetek közbeiktatását. Legtöbbjük ugyanis kiváló személyes kínai kapcsolatokkal rendelkezik, sokaknak kínai alkalmazottjuk, munkatársuk is van, így az általuk szerzett üzletfelek úgy fognak ránk tekinteni, mintha egy távoli ismerős ajánlásával kerültünk volna a képbe. Itt is külön kiemelem Wolf Csaba kezdeményezését, ahol díjmentesen, kínai alkalmazottakon keresztül juthatunk értékes információkhoz.

3.2. A kapcsolat felvétele

3.2.1. Távkapcsolat Minden eddigi nyomatékosítás és érvelés ellenére gyakori az egyetlen személyes találkozó vagy előzetes ajánlás nélküli üzletkötés. Az igazat megvallva ha alaposan megvizsgálnám a saját üzletkötési statisztikámat, valószínűleg nálam is ebbe az irányba billenne el a mérleg nyelve. Ennek kínai oldalról az az oka, hogy az óriási verseny hatására és a túlélés reményében kénytelenek minden kínálkozó lehetőséget megragadni, magyar oldalról pedig egyértelműen a költséghatékonyság játssza a főszerepet. Általános tapasztalatom, hogy a megkereséseket örömmel veszik, gyorsan reagálnak, és a levelezés apró részletei az esetek többségében utalnak a partner megbízhatóságára is. Természetesen ily módon is végig lehet vinni egy ügyletet, de arra számítsunk, hogy sokkal nehezebb lesz jó pozíciót kiharcolnunk, nem fogunk tudni túl előnyös fizetési és szállítási feltételeket szabni és az együttműködés sem lesz problémamentes. Mindezek tetejében a fellépő problémákat is igen kevés eséllyel tudjuk majd úgy orvosolni, hogy az nekünk is megfeleljen.

3.2.2. A Nagy Falon túl Ismét visszatértünk a személyes kapcsolatok útján történő üzletkötéshez. A Magyarországon – vagy bármilyen más európai színtéren – történő ismerkedésre most nem térnék ki, ugyanis az a szememben „hazai terepnek” minősül, így különösebb részletezést nem igényel. Annál inkább szólnék egy kínai utazással kapcsolatos teendőkről, sajátosságokról.

- 65 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A hideg vonalas kapcsolatépítés legkézenfekvőbb módja egy kiállítás meglátogatása. Kezdetnek mindenképp ajánlom valamelyik nagy volumenű rendezvény egyikének felkeresését, ugyanis itt a legkisebb az esélye a mellényúlásnak. Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a legjobban beharangozott és előzetesen legjobb választásnak tűnő szakkiállítások gyakorlatilag haszontalanok. Ha mégis ragaszkodunk a szakkiállításhoz, akkor próbáljunk olyat választani, ami időpontban közel esik a nagyokhoz, és mindenképp látogassunk meg azokat is. Kína legnagyobb ilyen jellegű üzleti rendezvénye az úgynevezett „Kantoni Vásár”100, hivatalos nevén Kínai Exportcikkek Vására, ami évente kétszer – áprilisban és októberben – kerül megrendezésre Guangdong tartomány fővárosában Guangzhouban, vagy más néven Kantonban. Nevéből adódóan ez egy általános vásár, ahol gyakorlatilag bármi, ami Kínában készül megtalálható. Másik előnye, hogy az ország legrangosabb üzleti eseménye révén, illetve az óriási érdeklődés és túljelentkezés miatt csupán válogatott és leinformált cégek kerülhetnek a kiállítók közé, ezzel is csökkentve a melléfogás veszélyét. Kína második legnagyobb kiállítása a Yiwu Nemzetközi Áruvásár, amit évente egyszer októberben, Zhejiang tartomány egyik kereskedővárosában, Yiwuban rendeznek meg. Itt olcsóbb, de silányabb minőségű termékekkel találkozhatunk inkább, és a kereskedői felhozatal is igénytelenebb a kantoninál. A nagy kiállításokon ott tolong az egész világ, ezért mindenképp számolni kell a felbolydult állapot következményeivel. A szállodák árai, a repülőjegyek, és minden egyéb kapcsolódó szolgáltatás árai többszörösükre – de legalább a duplájukra – emelkednek, ráadásul a helyek is gyorsan elfogynak, így az utazás szervezését legkésőbb 3 hónappal az esemény előtt ajánlatos elkezdeni. 3.2.2.1. Utazás és szállás Egy átlagos időszakban a Malév Budapest-Peking retúr jegyének ára 150.000,- forint körül mozog, a kiállítás előtt egy hónappal viszont nagy eséllyel már csak hét számjegyű árakkal találkozhatunk. Ekkor érdemes esetleg más légitársaságok járatai közt is szétnézni, és Hongkongon, Sanghajon, vagy más kínai nagyvároson keresztül Guangzhouba jutni. A foglalás időpontjától függetlenül olcsóbb, de nyelvtudást igénylő megoldás, ha a Malév Peking-Guangzhou járata helyett más, egy belföldi légitársaság szolgálatait vesszük igénybe. Ugyanez érvényes bármely Kínán belüli légi úton történő helyváltoztatásra is. 100

2008. októberében, a 104. alkalommal megrendezett vásár történetében először az addigi 2 részes rendezvény 3 részesre bővült, valamint átrendezett és ésszerűsített tematikával az addigi két helyszín helyett már csak egy vadonatúj komplexum adott helyet az eseménynek.

- 66 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A kínai szállodák csillagai nem ragyognak olyan fényesen, mint európai társaiké, ezért ha elfogadható helyen szeretnénk megszállni ne nagyon menjünk 3 csillag alá. Aki pedig tényleg kifinomult európai ízléssel bír készüljön fel arra, hogy az 5 csillag sem fogja kielégíteni az igényeit. Ez lehet, hogy első hallásra ijesztő, de igazából egyáltalán nincs mitől tartani, hiszen ár/érték viszonylatban messze lekörözik a világ szállodáinak nagy részét. Még a kiállítás miatt megemelkedett árakkal számítva is. 3.2.2.2. Egyéb feladatok Kína vízumköteles ország. Az Olimpiát megelőző időszakig magyar állampolgár viszonylag egyszerűen juthatott akár többszöri belépésre jogosító, bármilyen típusú vízumhoz, de a szigorítások életbe lépésével ez a folyamat kissé komplikáltabb lett101. Javaslatom, hogy az utazásunkat feleslegesen bonyolító, kínai állami szervek által kiállított meghívólevéllel történő bajlódás helyett üzleti célokra is nyugodtan igényeljünk turista vízumot, hiszen ebbe soha senki nem fog belekötni. Amennyiben ragaszkodunk a többszöri belépésre jogosító vízumhoz, úgy inkább Hongkongon keresztül utazzunk, és ott intézzük azt el. Ami az utasbiztosítást illeti, ma már sok bankkártya nyújt fedezetet az egész világon történő utazásainkhoz, de ennek hiányában – általában másfélszeres felárral – bármelyik utazási irodában, de még közvetlenül a repülő indulása előtt akár a reptéren is megköthetjük az utasbiztosításunkat. Érdemes még itthon elkészíteni a konkrét útitervet, odafigyelve arra, hogy kellő mennyiségű időt hagyjunk a gyárlátogatásokra, találkozókra, üzleti vacsorákra. Emellett ajánlatos összeállítani a kiállítás megtekintését és dokumentálását megkönnyítő eszközök listáját, ugyanis szinte elképzelhetetlen az, ami ott várja a látogatót. Erre nem is vesztegetnék több szót, elég annyi, hogy a rendezvény körbejárásához rendelkezésre álló 5 nap a legjobb indulattal is csak arra elég, hogy körbefussunk a pavilonokon. És ez szó szerint értendő. Ennek megfelelően gondoskodni kell extra – lehetőleg gurulós – táskáról a katalógusok részére, és természetesen a csomagoláskor is gondolni kell a szerzemények hazahozatalára is. Igaz, a kiállítók felismerték a „probléma súlyát”, így egyre többen térnek át a papír alapú katalógusról CD alapúra, ezzel is növelve bennmaradási esélyüket. 101

Részletek a KNK Magyarországi Nagykövetségének honlapján olvashatók.

- 67 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Kína látványosságainak megörökítése mellett a fényképezőgép is igen hasznos társnak bizonyulhat. A gigászi méretekből adódóan már az első nap végén is alig találunk vissza az érdekesebbnek tűnő kiállítókhoz, nem is beszélve az 5. nap végéről. A pavilon sorszámának megörökítése mellett érdemes lefényképezni a kiállítókat is, mert az ázsiai arcvonásokhoz nem szokott európai szem könnyen összekeverheti a standok résztvevőit. Az igazán fontosnak tartott cégek képviselőivel pedig célszerű közös képet készíteni, ezzel is erősíteni bennük a szimpátiát. A hazaúton pedig jelentős túlsúlydíjak befizetésétől menthet meg minket, ha a kevésbé fontos prospektusok főbb adatait, illetve nekünk tetsző lapjait megörökítjük, a lapokat pedig egyszerűen hátrahagyjuk. 3.2.2.3. A mindennapi élet A megérkezést követően először is pénzre lesz szükségünk. Amennyiben nincs eurós bevételünk, és mindenképp forintot kell váltanunk, akkor célszerűbb dollárt vinni a kedvezőbb USD/RMB árfolyam miatt. Ez egyébként nem csak a mindennapi, de az üzleti életre is vonatkozik. A magas jutalékok miatt a reptéren csak minimális összeget célszerű beváltani, és inkább az első utunkba eső valutaváltással is foglalkozó bankot célozzuk meg. A bankkártya használata még nem annyira elterjedt, de a népszerűbb kártyakibocsátók termékeit102 elfogadják az ATM-ek. Miután készpénzhez jutottunk, az első dolog amit beszerzünk, az egy kínai mobiltelefonszám legyen. Ehhez először is egy kártyafüggetlen mobiltelefonnal, másodszor pedig legalább 50 yuannel103 kell rendelkeznünk. Legegyszerűbben metróállomásokon, de ha nagyon sürgős, akkor már a reptéren találunk sim-kártya árusokat. A telefonszám vásárlásakor célszerű 6, 8, 9-es számjegyekből álló számot választani, igaz ez nem fog kijönni 50 yuanből, viszont pozitív képet fest majd rólunk leendő partnerünk szemében. Amennyiben több városba is el szeretnénk látogatni, ügyeljünk arra, hogy olyan számot válasszunk, ami egész Kína területén feltölthető. A kínai telefonszám megléte nem csak költséghatékony megoldás, de elengedhetetlen a kinti kapcsolattartáshoz, ráadásul valamelyik népszerűbb internetes hangtovábbító szolgáltatás segítségével minimális összegért hívhatnak minket itthonról is. A hazai gyakorlattal ellentétben Kínában a hívott fél is fizet, úgyhogy ne lepődjünk meg, ha annak ellenére fel kell tölteni egyenlegünket, hogy egyetlen egy kimenő hívást sem kezdeményeztünk. 102 103

American Express, Visa, MasterCard és JCB. E sorok írásának időpontjában 1 yuan = 30 forint.

- 68 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL A Kínában tapasztalható kulturális sokk mellbevágó. A különbségek felsorolása egy külön dolgozat terjedelmét is kimerítené, így én csak a legfontosabbakra szorítkozom. A különbség már a reptérajtón kilépve érezhető. Külföldi ábrázatunk emberek tömegét fogja körénk vonzani, akik a legkülönfélébb árukat és szolgáltatásokat akarják majd ránk sózni a reális ár többszöröséért. Tőlünk ott mindenki pénzt remél, és vérmérsékletének megfelelően próbálja azt megszerezni tőlünk. A taxi olcsó, de figyeljünk rá, hogy a taxiórát elindítsák, a szállodáig hozzánk csapódó nemkívánatos személyeket pedig egy egyszerű, de határozott „Bu yao!”104 felkiáltással tarthatjuk távol magunktól. Kína a világ egyik legbiztonságosabb országa, de a turisták által előszeretettel látogatott helyszíneken figyeljünk a zsebtolvajokra! Ezeken a helyeken azonban nem csak a zsebtolvajok tudnak ügyesen megszabadítani a pénzünktől, hiszen amint azt már feljebb is említettem a kínaiak nagy része a külföldiekből él, így biztosra vehetjük, hogy az árult portékákat kivétel nélkül jóval magasabb áron kínálják, mint azt mondjuk egy kínainak tennék. Ily módon az alku Kínában nem csak ajánlott, hanem egyenesen kötelező! Emellett ajánlatos még a termékek valódiságának is kiemelt figyelmet szentelni! A tájékozódás megszokást igényel, de nem kivitelezhetetlen feladat. A legfontosabb, hogy a szálloda recepcióján található kínai írásjegyekkel is ellátott névjegyekből mindig tartsunk magunknál 1-2 darabot, ugyanis az szinte borítékolható, hogy a taxisok nem fogják megérteni a szálloda nevének kiejtésére tett próbálkozásainkat. Az útlevelünket nem kell

mindig

magunknál

tartani, de tanácsos

minden dokumentumunkról

fénymásolatot készíteni, és az eredeti dokumentumoktól eltérő, de ugyancsak biztonságos helyen tárolni őket. A csapvíz fogyasztása nem ajánlott, fogmosásra viszont bátran használható. A szállodákban található elektromos aljzatok univerzálisak, és a Kínai elektromos hálózat is megegyezik az európaival, így elektromos eszközeinket a hotelszobában gond nélkül feltölthetjük majd. Az internet széles körűen elterjedt, de cenzúrázott. Figyeljünk oda adataink biztonságára! Az éttermekben pálcikát és kínai nyelvű étlapot találunk majd. Az európai evőeszközökkel és angol nyelvű menüvel ellátott helyek ritkábbak, és drágábbak is hétköznapi társaiknál. 104

Ejtése: „pu jao”, jelentése: Nem kérem! Kellő határozottság esetén szinte mindig beválik.

- 69 -


3.3. A kapcsolat építése és a kapcsolattartás sajátosságai Amint arról már sok szó esett, a kínaiakkal való kapcsolattartásban kiemelkedő fontossággal bír a kölcsönös szimpátia és bizalom mielőbbi kialakítása, hiszen igazán jó ügyletek csak ekkor köttethetnek. Több helyen hallható és olvasható az, hogy a kínai nyelvismeret nem feltétlenül szükséges, hiszen ma már egyre több kínai beszél angolul. Én ezzel az állítással legalább két okból nem értek egyet. Először is a kínaiul tudó külföldi a mai napig ritkaságszámba megy, a kínaiak pedig kellőképp büszkék és elfogultak saját kultúrájukkal, valamint nyelvükkel szemben ahhoz, hogy emellett szó nélkül elmenjenek, így ez a képesség nagyon sok kaput pillanatok alatt megnyithat. Másodsorban pedig igaz ugyan, hogy egyre több az „angolul beszélő” kínai, de ember legyen a talpán, aki gond nélkül elboldogul a kínaiak által használt „Chinglish-sel”. Mindezek fényében véleményem szerint igenis nagyon fontos – de legalábbis óriási előny – az, ha fel tudunk mutatni egy kínaiul beszélő kontakt-személyt, aki a fenn említett szimpátiát és bizalmat mihamarabb kialakítja számunkra. Egy kínai út során a kapcsolatok építése általában az első közös vacsorával, illetve lehetőség esetén egy gyárlátogatással veszi kezdetét. A kínai fél mindig gondosan ügyel arra, hogy jó vendéglátó legyen, ezért minden téren igyekszik megkönnyíteni a helyzetünket. Kocsit küld értünk a szállodához, ami elvisz minket az általa szervezett és fizetett programra, majd a találkozót követően vissza is juttat bennünket. Sőt, ha még az indulás előtt kérjük, az utazás részleteinek intézésében is készségesen részt fog venni. Ilyenkor figyeljünk arra, hogy a „Javaslatok a kínai üzletkötéshez”

című részben

említetteknek megfelelően ne pusztán a szórakozásra figyeljünk, hanem oldott hangulatban teremtsünk magunknak „arcot” és alakítsunk ki egy erős alkupozíciót. Miután hazatértünk, és a rövidke személyes találkozó után immáron „jó barátságba” kerültünk kínai partnereinkkel, az üzleti rész kerülhet előtérbe. Rögtön az elején érdemes egy külső, független forrásból leellenőrizni partnerünktől kapott információinkat,105 különös tekintettel az exportjog meglétére! Előfordulhat ugyanis, hogy egy gyártó nem rendelkezik kiviteli jogosultsággal, amit rosszabb esetben úgy próbál áthidalni, hogy adócsalás céljából, a hatóságokat kijátszva próbálja kijuttatni áruját az országból. 105

Ötlet híján ilyen jellegű segítséget kérhetünk a „Külső segítség igénybevétele” című részben említett szervezetektől is.

- 70 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Ez önmagában nekünk nem lenne baj, de az egyre szigorodó kínai szabályozás miatt nem igazán képesek számunkra is megfelelő körülményeket teremteni. Ezért ha partnerünk vonakodik FOB árat adni, ragaszkodik az EXW klauzulához, magánszámlára kéri a pénz utalását és kizárólag yuanben határozza meg árait, akkor mindenképp gyanakodjunk, és tereljük legális mederbe a folyamatokat még akkor is, ha ez többletkiadásokkal jár. Természetesen az ilyen cégekkel is együtt tudunk működni, mindössze annyi a dolgunk, hogy megkérjük lépjen kapcsolatba és kössön szerződést egy export-import céggel, akin keresztül minden probléma nélkül lebonyolíthatjuk az üzletet. Amennyiben az áru megkívánja, szintén a kapcsolat elején érdemes tisztázni az együttműködés jellegét, gondolok itt egy esetleges kizárólagossági egyezmény megkötésére, amivel szintén tovább erősíthetjük pozíciónkat nem csak az értékesítési piacon, de kínai partnerünknél is. Eddigi munkáim során Kínában alapvetően háromféle együttműködéssel találkoztam. Azt hiszem ez a beskatulyázás leginkább annak a propagandának a következménye, melynek során a KKP évtizedek óta, tudatosan „butítja le” az embereket. Ennek megfelelően mindhárom típusra jellemző a nehéz felfogás, értetlenség, felületesség és tudatlanság. A három csoport is ezen tulajdonságok elmélyültségi fokának mértékéből alakult ki. Ezek közül számunkra a legrosszabb, az általam nemes egyszerűséggel csak „teljes sötétségnek” nevezett társaság. A velük való együttműködésből semmi jó nem származhat. Teljesen mindegy hányszor és mit beszélünk meg velük, úgyis azt és úgy csinálják, ahogy akarják. Az egyetlen vigaszt az jelentheti, hogy erre a tényre viszonylag hamar fény derül, így még a legkisebb elkötelezettség előtt faképnél hagyhatjuk őket. Sajnos Kínában gyakran találkozhatunk eme csoport képviselőivel… A másik két csoporttal történő együttműködésnek nincs különösebb akadálya. A középső „team” tagjai megfelelő odafigyelés és szájbarágás mellett képesek jól elvégezni a rájuk bízott feladatokat. A velük végzett közös munka egy átlagos európai üzletember számára még mindig meglehetősen nehézkesnek tűnhet, de idővel megszokható. A lényeg, hogy sokszor és nagyon pontosan magyarázzuk el, lehetőleg fényképekkel alátámasztva mutassuk meg mit is szeretnénk, és akkor nem lesz baj. Egyébként a kínai üzletfelek nagy többségét ide sorolnám. A legideálisabb partnernek a csoportosításom harmadik részének tagjai minősülnek, de ők ritkák, mint a fehér holló. Mindig tudják mi a dolguk, mit és hogyan várunk el tőlük, és ezeket maradéktalanul be is tartják.

- 71 -


3.4. Az ár és a fizetési feltételek kialakítása Miután megtaláltuk a partnert, felvettük vele a kapcsolatot, esetleg még személyes találkozásra is sort kerítettünk és kellőképp megalapoztuk a jó tárgyalási pozíciónkat, következhet az áralku. Fel kell készülni rá lelkileg, hogy a kívánt eredmény elérése, és az összes részlet tisztázása aktív kapcsolattartás mellett is legalább 1 hónapot fog igénybe venni, és semmiképp sem lesz egy könnyű menet. Az alkudozás során gyakorlatilag bármi bevethető. Nem feltétlenül kell ragaszkodni racionális és gazdaságilag megalapozott érvekhez106, és semmiképp ne csak az árra koncentráljunk. A kínaiak, mint bárhol máshol a világon, legkönnyebben a mennyiség növelésével engednek az árból, de sajnos az ő mércéjük magyar szemmel nézve enyhén szólva is nagyléptékű. Éppen ezért általában a magyar fél örülhet, ha egyáltalán el tudja érni a minimális mennyiséget, úgyhogy ezekben az esetekben az alku tárgya a már kiadott ár megtartása mellett az általa szabott alsó mennyiségi határ eltörlése szokott lenni. Ehhez hasonlóan könnyebben jutunk eredményre, ha az árcsökkentés mellett inkább „extrákkal” szereljük fel a termékeket, csiszolunk a fizetési feltételeken vagy mondjuk a garanciaként felajánlott ingyenes mennyiséget növeljük107. Ami a kezdeti fizetési feltételeket illeti, általánosan bevett szokás a vételár 30/70 arányú felosztása. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy 30 % előleg fejében a kínai fél legyártja és behajózza a terméket, majd a hajóstársaság által kiállított hajóraklevél másolatának ellenében kéri a maradék 70 % kifizetését. Számunkra az áru feletti rendelkezésre jogosító eredeti okmányokat így csak a teljes összeg kézhezvétele után postázzák. Ezeken a feltételeken a későbbiekben mindenképp célszerű csiszolni. Az előleg kifizetése igazából csak a kapcsolat elején hordoz magában némi rizikófaktort, viszont a fennmaradó rész kifizetését mindenképp az áru megérkezte utánra kellene átütemezni, hiszen a termék minőségéből eredő gyártói kötelezettségvállalást így tudjuk a legbiztosabban kieszközölni. A kínaiak közt ez eleve így működik, de kellő alapozás és bizalomépítés után ezt mi is el tudjuk érni. 106

Egyik tárgyalásom során, miután minden érvem kudarcot vallott azzal értem el a kívánt árat, hogy egy magyar-kínai futballmeccset követően a mi vereségünkre, illetve a szegény magyarok, valamint saját érzéseimre hivatkoztam, valami „Ugyan had’ legyen meg egyszer a szegény magyaroknak is a vágya, ha már egyszer testvéri nép vagyunk!” féle sületlenséghez hasonló mondattal. Pedig sosem szerettem a focit, és az a vereség is teljes mértékben hidegen hagyott… 107 Erről bővebben az utolsó részben írok majd.

- 72 -


3.5. Megrendelés és gyártás Feltételezve, hogy „kijöttünk a teljes sötétségből”, és az igazi ritkaságszámba menő „álompartnerekkel” sem találkoztunk, vagy ha mégis, velük úgysem lenne különösebb dolgunk, így csak az átlagos kínaiakra vonatkozó elemeket emelem ki. Az alaphelyzet az, hogy kellő odafigyelés mellett, és óvodai szintű magyarázatokkal a kínai gyártók igenis képesek jó termék előállítására. Természetesen ez a mi részünkről is nagy energiabefektetést igényel, hiszen minden munkafolyamatot ellenőrizni kell. Ezért van az, hogy a kínaiakkal leginkább hosszú távra kell tervezni, hiszen csak így térülhet meg az az idő és energia, amit az együttműködés kezdeti szakaszában a gyártás és a termék tökéletesítésére fordítottunk. Miután megegyeztünk az árban és a fizetési feltételekben, indulhat a gyártás előkészítése. Ez – első alkalommal, illetve megfelelő bizalom hiányában – csak az előleg kézhezvétele után veszi kezdetét. Ha mondjuk nem raktárkészletre, hanem megrendelésre gyártatjuk az árut, különösen oda kell figyelni a részletekre. Szerencsére a kínaiak elég rugalmasak, és hajlandóak a többszörös változtatások végrehajtására. Sőt, az előleg kifizetését tanúsító banki igazolás ellenében általában még a gyártáshoz is hozzáfognak. Mielőtt azonban elkezdődne a kért mennyiség legyártása, mindenképp javasolt egy mintadarab bekérése. Biztosak lehetünk benne, hogy a részletes magyarázatok ellenére még lesz mit javítani a kívánt eredmény eléréséhez. Ezt a folyamatot – főleg ha megrendelésre dolgozunk – bele kell számítani a gyártási időbe, és még ha a leggyorsabb futárszolgálattal is dolgozunk, akkor is legalább 2 héttel késlelteti az áru behajózását. Természetesen ez a legoptimistább kalkuláció, és csak abban az esetben él, ha már az első mintadarab kellőképp megközelíti az elvárásainkat, és nem szükséges a második legyártása és hazajuttatása. Ha valamilyen oknál fogva mégsem csináltatnánk mintát, és legalább alkalmanként jelen sem tudunk lenni a gyártásnál, minden fontos dologra és apró részletre fel kell hívnunk a figyelmüket, lehetőség szerint fényképekkel alátámasztva, elmagyarázva! Ez az egyetlen járható útja annak, hogy eladható minőségű áru kerüljön a raktárunkba.

- 73 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Ha úgy találjuk, hogy a folyamatok mégsem az általunk elvárt módon és irányba tartanak, akkor vegyünk igénybe külső segítséget, ellenőriztessük a gyártást, a csomagolást és a konténerbe rakott mennyiséget. Erre azonban nem mindig van szükség. Ha úgy ítéljük meg, hogy partnerünk kellőképp intelligens és megbízható, akkor elég fényképek folyamatos bekérésével ellenőrizni a kívánalmakat. A gyártási időnek akkor jut szerep, ha megrendelésre dolgozunk, vagy mondjuk nem kellő időben kezdtük meg a kapcsolatok előkészítését, és a szezon kezdetére fizikailag is szeretnénk rendelkezni áru felett. A gyártási idő termékenként változik, de tapasztalataim szerint körülbelül 3-4 hetet vesz igénybe. Az általam látott leggyorsabb szállítási idő 2 hét volt, a leglassabb pedig 8 hét. Általában van mód a gyártási idő felgyorsítására, de ekkor különösen oda kell figyelni, hogy a megnövekedett tempó ne menjen a minőség rovására.

3.6. Az áru ellenértékének kiegyenlítése A fizetési feltételek kapcsán már esett szó a kínaiak által leggyakrabban alkalmazott fizetési szokásról, ezért itt inkább a mivel, hogyan és mikor kérdésekre adok választ. Kínában alapvetően kétféle devizával ajánlatos fizetni, mégpedig amerikai dollárral és euróval. Mivel a kínai gazdaság erősen USA orientált, és a yuant is sokáig az USD-hez kötötték, ezért az átváltási árfolyamok ennél a fizetőeszköznél a legkedvezőbbek, ráadásul több olyan céggel is találkoztam már, akik nem tudtak eurót fogadni. Ezért az a véleményem, hogy ha valaki nem rendelkezik eurós bevétellel, amit a kínai beszerzéshez felhasználhatna, akkor általában a dollárban történő fizetés a kedvezőbb megoldás. Legalábbis eddig ez volt a gyakorlat, de elképzelhetőnek tartom, hogy a jelenlegi válság ezt a tendenciát is megfordítja. A leginkább elfogadott és alkalmazott fizetési mód a banki átutalás. Elméletben a visszavonhatatlan akkreditív is használható, de sem a kínai, sem a magyar fél nem szokta erőltetni, ugyanis átutalással a kínaiak hamarabb a pénzükhöz jutnak, a magyarok pedig jelentős banki költségeket spórolhatnak meg. Mellékesen jegyzem meg, hogy ez a fajta szemlélet vezetett oda, hogy Magyarországra szinte csak a leggyengébb minőségű, kvázi legolcsóbb kínai termékek kerülnek behozatalra.

- 74 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Az időtényezőnek – már amennyire a kialkudott mozgásterünk engedi – több szerepe is lehet. Azt már említettem, hogy a teljesítés utáni fizetéssel kontrollálni tudjuk az eladót, és ösztönzőleg hatunk a minőségre, de ezen felül értékes hónapokat nyerhetünk likviditásunk megőrzésére, illetve pénzünk „megdolgoztatására”. Azonban az árfolyamingadozások miatt figyelnünk kell miben, és meddig tároljuk pénzünket. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen igaz, hiszen a 2008. július közepei állapotokhoz viszonyítva 2009. március elején a dollárért 105 forinttal, az euróért pedig 81 forinttal kell többet fizetnünk a forint gyengülése miatt. Bízom benne, hogy fizetőeszközünk a jövőben stabilizálódik majd, de addig is célszerű valamilyen devizaszámlát nyitnunk, a megfelelő időben oda átvezetnünk, majd ott tárolnunk és forgatnunk pénzünket. Végezetül

pedig

szeretném

megemlíteni,

hogy

lehetőség

szerint

a

kínai

magánszámlára történő utalások lehetőség szerint kerülendők! Nem csak azért, mert a hazai törvénykezés hivatalosan nem teszi lehetővé, hanem mert kezdetben nem lehetünk 100 %-ig biztosak partnerünk megbízhatóságában! Ez alól – kellő óvatosság mellett – egyetlen kivételre látok reális lehetőséget, mégpedig ha megrendelésre dolgozunk, és a határidő lerövidítése érdekében a mintadarab minimális költségét szeretnénk mihamarabb Kínába juttatni. Ekkor – persze csak ha nem sikerült lebeszélnünk partnerünket eme csekély összeg szükségességéről, esetleg meggyőznünk az első nagyobb összeggel együtt történő elutalásáról – jöhet szóba a Western Union azonnali pénzküldési szolgáltatása. Ez ugyan nem teljesen hivatalos megoldás, ezért mindenkinek magának kell felállítania a fontossági sorrendet.

3.7. Az áru szállítása Kína és Európa között az óriási népszerűség miatt a közlekedési infrastruktúra még a nagy földrajzi távolság ellenére is igen jónak mondható. Igaz, a négy klasszikus fuvarozási módozat közül eddig csak kettő vált be. A tisztán közúti fuvarozás a fejletlen úthálózat és az irreálisan magas költségek miatt egyáltalán nem versenyképes. A vasúti áruszállítás pedig – annak ellenére, hogy a Transzszibériai Expressz pekingi ágán elméletileg megoldható lenne – a jelentős dézsmálás, a viszonylag magas ár és hosszú menetidő, illetve a sínpárok nyomtávjának eltéréséből adódó kényelmetlenség miatt a gyakorlatban nem igazán terjedt el. Legalábbis eddig…

- 75 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Ami a kisméretű, kis terjedelmű és alacsony súlyú – esetleg sürgős illetve összességében nem nagy mennyiségű – áruk szállítását illeti, ott egyértelműen a légi fuvarozás a legjobb választás. A szállítandó áru mennyiségének függvényében választhatunk a csomagküldő szolgálatok (TNT, DHL, UPS, stb.), illetve a légi teherfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szállítmányozók ajánlatai közül. A csomagküldő partnernél kialkudott ártól függően általános tapasztalatom, hogy 15-20 kg súlyú áru esetén őket, e fölött pedig egy légi teherfuvarozót kell választani. Igaz ugyan, hogy az ő skálájuk csak 45 kg-tól indul, de az alacsonyabb költségek miatt még így is megéri inkább nekik adni a fuvart. Légi szállításnál nagyon oda kell figyelni a terjedelem súlyra, ugyanis ha az áru inkább terjedelmesebb, mint súlyosabb, akkor e paraméter alapján fognak számlázni! Ha az áru terjedelme, vagy terjedelem súlya eléri a 2 köbmétert, akkor jön számításba a negyedik, egyben legnépszerűbb áruszállítási mód, a tengeri fuvarozás. Tengeri fuvarozás esetén az áru terjedelmétől függően gyűjtő-, vagy teljes konténeres szállítási mód áll a rendelkezésünkre. Gyűjtő fuvarozás esetén a már említett 2 köbméter az a minimális mennyiség, amivel érdemes foglalkoznunk, míg a gazdasági szempontok alapján vett felső határ valahol 10-15 köbméter környékén alakul. E fölött ugyanis érdemesebb egy egész konténert kibérelni, hiszen amellett hogy olcsóbb, az átrakodások hiánya miatt az átfutási ideje is rövidebb. Ha minden a papírforma szerint alakul, akkor az elkészített árut 4-5 nappal az indulás előtt a szállítmányozó felveszi a gyártó telephelyén, majd 28 tengeren töltött nap után megérkezik valamelyik népszerűbb északi (Rotterdam, Hamburg) vagy déli (Koper, Trieszt) kikötőbe, ahonnan körülbelül még egy hét alatt vasúton Budapestre szállítják. Budapesttől kap szerepet az imént „leírt” közúti szállítás, mikoris a konténert – vámkezelés után – felrakják egy kamionra, és úgy szállítják ki a vevő telephelyére. Ez a fuvarozási mód népszerűségét kedvező árának köszönheti, viszont az áru hazajuttatására itt legalább 40-50 napot számolnunk kell. Amennyiben mégsem lenne ennyi időnk, de a légi fuvarozástól kedvezőbb áron szeretnénk hozzájutni a rendelésünkhöz, akkor akad még egy módozat amit választhatunk: ez pedig a tengeri-légi fuvarozás kombinációja. Ebben az esetben a szállítási idő nagyjából a kétharmadára rövidül, és költségeink is valamivel alatta maradnak a légi fuvarozásénak. Itt egyébként a konténert hajón átviszik Dubaiba, onnan pedig repülővel hozzák tovább Bécsbe, ahonnan vagy vasúton, vagy közúton érkezik haza az áru. Ez a módozat nem annyira elterjedt, hiszen érték-ár arányban alulmarad mind a tengeri, mind a légi fuvarozással szemben.

- 76 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Sőt, ha lehet hinni a minap olvasott hírnek, akkor már a vasúti áruszállítással szemben is. Alig egy hónapja, 2009. márciusában megkezdődött ugyanis a Kína és Magyarország közötti áruforgalmat vasúton bonyolító rendszeres konténervonatok közlekedése, ami véleményem szerint felpörgetheti az eseményeket, és nagyban hozzájárulhat hazánk „logisztikai központtá” válásához. A cikk108 állítása szerint az eddigi 3 próbaszállítmány sikeres volt, és a MÁV Cargo Zrt. illetve a MÁV Kombiterminál Kft. közreműködésével heti rendszerességgel indított vonatok egyenként 500-1000 tonna árut szállítottak a tengeri szállításhoz képest jelentősen gyorsabban és lényegesen gazdaságosabban. Az elsősorban elektronikai berendezésekkel és gépipari alkatrészekkel megrakott konténereket szállító szerelvények több, mint 7000 km és mindössze két hét után a Szolnoki Ipari Parkba érkeznek, ahol 12 ezer négyzetméternyi raktárterület fogadja őket. Amennyiben ez a projekt sikeres lesz, a jövőben a vonatok továbbra is heti rendszerességgel érkezhetnek majd, és hazánk egy újabb ütőkártyával bővítheti logisztikai eszköztárát mind a Kína, mind pedig az Európai Unió piacainak meghódításáért vívott csatában. Akármelyik fuvarozási módot választjuk is, szállítmánybiztosításra mindenképp szükségünk lesz. Amellett, hogy egy jelképes összeg fejében kár esetén részlegesen vagy teljesen hozzájuthatunk a sérült, elveszett vagy megsemmisült árunk ellenértékéhez, a magyar hatóságok felé bizonyítékként is használhatjuk. Egy vámérték-vizsgálat során ugyanis ez is nagymértékben hozzájárul a valós érték megállapításához, de engem egyszer egy komoly bajból is kihúzott már. Pályafutásom elején elég sok szál futott össze a kezemben, és kiment a fejemből, hogy a csomagolási jegyzéken és hajóraklevélen szereplő robogók mellett pár darab nagy értékű high-end audió berendezés is lapul a konténer mélyén. A szállítási költségek csökkentése miatt mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy az audió gyártó a robogós konténerünkbe tegye bele a mintadarabokat, viszont ez a megoldás a kínai oldalon hivatalosan kivitelezhetetlen volt, így gyakorlatilag ők kicsempészték a mintákat az országból. Mivel a zűrzavarban jelenlétüket elfelejtettem feltüntetni az egységes vámáru-nyilatkozaton, és egy szúrópróba-szerű konténervizsgálaton megtalálták őket, az egyetlen dolog, ami hitelt adott azon érvelésemnek, hogy pusztán gondatlanul, de jóhiszeműen jártam el, az az audió berendezésekre megkötött biztosítás volt. Egy szóbeli „ejnye-bejnyével” megúsztam az esetet, mindössze egy új EV-t kellett kitöltenem…

108

Konténervonatok Kínából Szolnokra – Világgazdaság, 2009. április 7.

- 77 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Az import folyamatoknak van még egy, a szállítás során felmerülő kötelező eleme is, ez pedig a vámkezelés. Ennél a résznél én csak a leggyakrabban alkalmazott típusra, a szabad forgalomba helyezésre térek ki, ami alapvetően két helyen – külföldön, illetve belföldön – történhet. A hazai vámkezelés olcsóbb, de általában időigényesebb, és a vámvizsgálat szempontjából is körülményesebb megoldás. A külföldi vámkezelés költségesebb ugyan, de megvan az az előnye, hogy az ÁFÁ-t nem kell azonnal befizetnünk, elég lesz csupán az áru értékesítése után rendezni az állammal. Kvázi halasztott fizetésként is értelmezhetjük: pénzünk nálunk marad, nekünk dolgozik, jobb lesz a likviditásunk, és még az árfolyamkockázattól sem kell tartanunk. Végül, de nem utolsó sorban említést érdemelnek maguk a szállítmányozók is, akiknek különösen a megrendelésre történő, határidős és kötbéres szállítások teljesítésekor jut kiemelkedően fontos szerep. Igazság szerint a nagyobb cégek esetében kicsi a mellényúlás veszélye, de a kicsik közt is akad jó szolgáltatást, illetve versenyképes árakat nyújtó társaság. Itt nem lenne értelme a részlehajlásnak, hiszen mindenkinek magának kell megtalálnia a számára szimpatikus és elvárásainak megfelelő partnert, akivel hosszú távon, zökkenőmentesen tud együttműködni.

3.8. Az áru átvétele, ellenőrzése és a reklamáció Amennyiben következetesen betartottuk az előzőekben leírt javaslatokat, az áru átvételekor nem igazán érhet minket kellemetlen meglepetés. Mivel a kínaiak hosszú távra terveznek, nem az a céljuk, hogy azt az egy küldeményt szállítsák nekünk. Éppen ezért igyekeznek mindent a kívánalmainknak megfelelően csinálni, így mind a mennyiség, mind a minőség, mind pedig a szolgáltatás színvonala megfelelő szokott lenni. Ismétlem, feltételezve, hogy legalább a középső, vagy a legjobb szellemi kvalitású csoportból sikerült partnert találnunk magunknak. Mindettől függetlenül át kell számolnunk a csomagokat, és legalább szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell a minőséget, illetve a csomag felirata és tartalma közti összefüggést. Az első szállítmány esetében egyébként nem árt a teljes mennyiség alapos átvizsgálása sem. Mindeközben fényképezőgép, toll és jegyzetfüzet legyen nálunk, hogy minden egyes rendellenességet, hiányosságot, problémát dokumentálni tudjunk. Ez nagyon fontos eleme a reklamáció érvényesítésének.

- 78 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Sajnos a reklamáció kérdése a kínaiakkal történő üzletkötés egyik sarkalatos pontja. Ha erre kerülne a sor, akkor nagyon jó kapcsolatokkal, tapasztalatokkal és határozottsággal kell rendelkeznünk, hogy követeléseinket érvényesíteni tudjuk, ugyanis a kínaiak nagyon nehezen írnak jóvá, vagy pótolnak bármit, amit saját költségükre kell megtenniük. Általános válaszuk, hogy „majd a következő szállítmánynál letudjuk valahogy”. Ez sajnos a legkevésbé kielégítő, vagy megnyugtató válasz, hiszen – a probléma súlyától függően – egyáltalán nem biztos, hogy lesz következő szállítmány. Amennyiben mégis, akkor inkább ott kell behoznunk, amit az előzőnél elveszítettünk. Természetesen újdonsült barátainknak a termékekre vonatkozó garanciát illetően is van egy bevett szokásuk. Mégpedig az, hogy a vásárolt áru mennyiségének 2 %-át ingyen, kvázi garanciális célokra történő felhasználásra odaadják. Még ha elfogadhatónak tartjuk is az ilyen jellegű megoldást, akkor sem szabad ezt a mennyiséget 5 % alá engedni, hiszen termékeik minőségét ismerve szükségünk lesz a többletre. Természetesen több komoly probléma esetén eme „garanciális többlet” megléte nem zárja ki azt, hogy egy esetleges következő rendelésnél érvényesítsük jogos követeléseinket.

3.9. Összegzés Mivel a 2008-as pénzügyi válság, illetve a forint mélyrepülésének következményeként a devizaárfolyamok az egekbe szöktek, ráadásul a 2008-ban napvilágot látott kínai törekvéseknek megfelelően a kínai export jelentősen megdrágult, ezért a nehézségek ellenére arra bíztatnék mindenkit, hogy az olcsó és silány minőségű kínai termékek behozatala helyett inkább a kínai piacban rejlő potenciál kihasználására törekedjen!109 Jelenleg hatalmas kiaknázatlan lehetőségek rejlenek az ásványvízfogyasztás és termálvízfelhasználás területén is, hiszen a kínaiak egy főre jutó vízfogyasztása jelenleg csupán hatoda a világátlagnak, és sorra épülnek a termálfürdőt üzemeltető „wellness” központok is. Ezeken túl Kína óriási környezetvédelmi és vízminőségi problémákkal küzd, melyek elhárításáért kész nagy összegű anyagi áldozatokat hozni. Úgyhogy irány egy kiállítás, a magyarországi kínai kolónia vagy a CBTC, építsünk kapcsolatokat, ha kell kérjünk szakértői segítséget és törjünk át azon a nem is olyan Nagy Falon!

109

Ez alól természetesen kivételt képez a reexport.

- 79 -


Befejezés Miután megismertük Kína múltját és jelenét, nézzük meg hova vezethet az út, amit Deng Xiaoping utódai építenek, és hogy mi magyarok tudunk-e élni a lehetőséggel, hogy „hidat verjünk” nekik, vagy egyszerűen csak letarol minket a „nagy kínai úthenger”. Kína növekvő világgazdasági és geopolitikai szerepe illetve pozíciója mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá kellett hogy váljon, de vajon a 2008-as válság milyen irányba tereli majd el ezt a folyamatot? Főszereplő lesz a világ színpadán, vagy csak statiszta? Úgy vélem, pusztán gazdasági szemmel vizsgálva egyértelműnek tűnhet a válasz, és az évezredes konfuciánus gondolkodásmód és takarékoskodás most meghozza gyümölcsét. A több mint 2000 USD-s valutatartalék lehetővé teszi számára, hogy a világ hitelezőjévé váljon110, olyan nemzetközi pénzügyi szervezetekben érvényesítse saját érdekeit, illetve szabhasson feltételeket, mint az IMF111, vagy éppen a csökkenő exportteljesítményét kompenzálja a belső kereslet felélénkítésével112. Kína jelentős szerepet játszik a világ pénzügyi szektorában megfigyelhető átrendeződésekben is. Míg tíz évvel ezelőtt a világ ötven legnagyobb bankja között nyoma sem volt kínai pénzintézetnek, mára a világ három, a piaci kapitalizációjuk alapján legnagyobb bankjával Kína rendelkezik, és az elemzők szerint az ázsiai bankok dominanciája még a jelenleginél is erősebb lehet. Ráadásul Kína gőzerővel igyekszik nemzeti valutáját nemzetközivé, sőt regionális elszámoló egységgé fejleszteni. Ami pedig a reálgazdaságot illeti, a csökkenő mutatószámok113 ellenére előre láthatólag továbbra is az övé lesz a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasága, ráadásul márciusban – a világon talán elsőként – a kínai feldolgozóipar újra növekedési pályára állt, mutatva, hogy 2008 őszén a gazdaságba áramoltatott 586 milliárd USD beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

110

Az USA legnagyobb hitelezőjeként nagymértékben hozzájárult az Egyesült Államok válságkezeléséhez. A magasabb pénzügyi hozzájárulásért cserébe Kína változásokat szeretne az IMF és az IBRD irányítási struktúrájában, illetve nagyobb beleszólást kér a döntéseikbe. 112 2009. márciusában, amikor a világ autógyártói évtizedek óta nem látott recesszióval küszködtek, 14 kínai autógyártó minden idők legtöbb – 1,026 millió – személygépkocsiját értékesítette a hazai piacon! Ez az összes értékesítés kb. 90 %-a volt, és kb. 10 %-kal szárnyalta túl a 2008. márciusi rekordot. 113 2009-re a Világbank 6,5 %-os GDP növekedést prognosztizál. 111

- 80 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL Ugyanakkor Kína mégis „sötét lónak” számít, hiszen a száguldó gazdaság mellékhatásaként fellépő környezetvédelmi problémák114 mellett a kormány 2008-as jóléti intézkedései és a válság együttesen társadalmi és belpolitikai feszültségeket115 gerjesztett116.

A

kínai

társadalom

az

előbb

említett,

remélhetőleg

rövidtávú

következmények mellett kénytelen szembenézni több olyan hosszú távú problémával117 is, mint az elöregedő népesség, az eltolódott nemi arányok vagy a kiélezet nemzeti ellentétek118. Akárhogy is alakul, az előnyök és a hátrányok adottak, így nekünk már csak azt kell észrevennünk, hogy hol profitálhatunk Kína meneteléséből. Jelenleg úgy tűnik, hogy a magyar export számára kapóra jönnek Kína környezetvédelemmel és mezőgazdasággal kapcsolatos problémái, de a kínaiak európai expanziójába bekapcsolódva a fejlődésükben is megtalálhatjuk számításainkat. Ezt támasztja alá az ilyen jellegű disztribúcióhoz szükséges infrastruktúra119 egyre bővülő kiépítése is. Mindezen tények és a kapcsolatokról szóló pozitív hírek ellenére úgy érzem nem használjuk ki elégé a Kínában rejlő lehetőségeket, és szinte csak egy helyben toporgunk. Az tény, hogy a téma állandóan napirenden van és dolgozunk a folyamatokon, csak épp konkrét eredményeket nem sikerül felmutatnunk120. Ettől függetlenül úgy vélem, hogy minden lehetőségünk és adottságunk megvan ahhoz, hogy az európai-kínai kapcsolatokat alakító európai központ legyünk, és a kormányzati támogatás hatékonyságától függetlenül is tudjunk eredményeket elérni, hiszen főleg rajtunk, üzletembereken múlik a kínai-magyar kapcsolatok fejlődésének iránya és mértéke! Úgyhogy merjünk nagyot álmodni, merjünk nagyban gondolkodni, és csupán két dolog lebegjen a szemünk előtt: a cél, és a bevezetőben említett idézet, mely szerint: „Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik.” 114

A környezetszennyezés katasztrofális méreteket öltött. A föld 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában található, óriási vízhiánnyal küzd, és ami maradt az is nagyon szennyezett. A tömeges erdőirtások nem csak a sivatagosodást gyorsítják, de jelentősen hozzájárulnak az előző két probléma felnagyításához is. 115 A tízmilliós elbocsátások és az évi 6-7 millió friss diplomás miatt ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség. A falusi és a városi jövedelmek közötti különbség még mindig nagy, és ez a szakadék tovább szélesedik, mindezen túl a társadalomban az abszolút vagyoni különbségek is növekednek. A jóléti rendszerek hiányosak, a korrupciót pedig nem sikerül megfékezni. A falvakban a földkisajátítások miatt, a városokban pedig az elbocsátások miatt egyre növekszik a tiltakozó megmozdulások száma. 116 A forrongások és a „gazdasági növekedés függőség” ellenére nem valószínű, hogy komolyabb baj lenne, mert a kínaiak tanultak a múltból, nem akarnak háborút ill. káoszt, és a KKP is jól kezeli az eseményeket. Ráadásul Kína rendelkezik a világ legnagyobb hadseregével is… 117 A dolog pikantériája, hogy minden gond ugyan arra, a túlnépesedés megfékezésére és a jóléti társadalom kialakítása érdekében 1979-ben született intézkedésre, a születésszabályozásra vezethető vissza. 118 Folyamatos kihívás az ujgur és a tibeti autonóm területen a nemzeti feszültség, továbbá napirenden van még a „haza békés egyesítése” is, ami a Tajvannal való kapcsolatok végső rendezését jelenti. 119 Bank of china, Hainan-Malév repülőjárat, szolnoki vasút, CBTC, Asia Center 120 Ezen állításomat nagyon jól szemlélteti az alábbi cikk: Üzletemberek bevásárlókörúton

- 81 -


Bibliográfia121 I. Felhasznált magyar nyelvű szakirodalmak és publikációk jegyzéke [10.] Marco Polo utazásai (Ford. Vajda Endre, új jegyzetek: Birtalan Ágnes) Osiris Bp., 2003 [15.] Jung Chang: Vadhattyúk – Kína három lánya, Európa könyvkiadó, 2006. [22.] Jordán Gyula – Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században, p. 278., Napvilág kiadó, 2005. [24.] Fang Ning: A kínai reform és nyitás, valamint a külgazdaság és külkereskedelem kapcsolata, p.54., EU Working Papers, 2001. [28.] Geoffrey Owen: A kínai gazdasági reform tanulságai, p. 77., Eszmélet, 1996. [39.] Kína és az új pártvezetés, HVG 2002/47 2002.11.23. 19-21. oldal [90.] Dr. Majoros Pál: Kína szerepe a Magyar külgazdasági stratégiában, p.7.., EU Working Papers, a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karának szakmai folyóirata, 2008. XI évfolyam 3. szám [93.] Dr. Majoros Pál: Kína szerepe a Magyar külgazdasági stratégiában, p.10.., EU Working Papers, a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karának szakmai folyóirata, 2008. XI évfolyam 3. szám Dr. Majoros Pál: Kína, a világgazdaság motorja; Világgazdasági régiók Perfekt Kiadó, Budapest, 2004 Kína, a nagy falat Wolfgang Hirin, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2006.

121

Az itt található források számai a dolgozatomban található források lábjegyzeteinek sorszámaira utalnak.

- 82 -


II. Felhasznált és ajánlott angol nyelvű szakirodalmak és publikációk jegyzéke

[6.] Angus Maddison: The World Economy: A Millennial Perspective, p. 127., OECD tanulmány, 2001 [48.] China Statistical Yearbook 2006, p. 275., China Statistics Press, 2007. [52.] China Statistical Yearbook 2005, p. 153., NBSC, 2006. [56.] China Statistical Bulletin of National Economy and Social Development 2006, p.116.,NBSC, 2007 [64.] IMF és Deutsche Bank GDP előrejelzései [78.] US International Trade Comission, Us Department of Commerce and US Census Bureau State Administration of Foreign Exchange, The Asia-Pacific Arbitration Review 2009

- 83 -


III. Felhasznált internetes források jegyzéke [9.] http://hungarian.cri.cn/1/2005/04/08/[email protected] [11.] http://www.geographic.hu/ngm/0507/index.php?m=200507&s=5 [25.] http://www.chinability.com/GDP.htm [30.] http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter3/chapter30701.htm [40.] https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ch.html - Econ [42.] http://www.chinadaily.net/china/2008-01/24/content_6418067.htm [43.] http://tudastar.googlepages.com/profbog%C3%A1rl%C3%A1szl%C3%B382222222 [44.] http://www.adb.org/media/Articles/2007/12084-chinese-economics-growths/ [45.] http://econ.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/EXTDEC/EXTRESEARCH/0,,con tentMDK:20634060~pagePK:64165401~piPK:64165026~theSitePK:469382,00.html [46.] http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_(nominal)_per_capita [47.] http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_(PPP)_per_capita [50.] http://mn.mno.hu/portal/595596?answerID=4508 [53.] http://www.fdi.gov.cn/pub/FDI_EN/Statistics/FDIStatistics/default.htm [57.] http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=232700&fr=rss [59.] http://index.hu/gazdasag/vilag/utc081219/ [60.] http://nol.hu/kulfold/metazin/kina_ket_tuz_kozott [61.] http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090105-kina-89-szazalekra-lassul-azidei-novekedesi-utem.html [62.] http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20081215-tizeves-melyponton-a-kinai-iparbovulese.html [64.] http://www.stats.gov.cn/english/statisticaldata/yearlydata/ [65.] http://hvg.hu/gazdasag/20081210_moodys_kina_gazdasag_elenkites.aspx

- 84 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL [68.] http://index.hu/gazdasag/valsag0810pp/?s=t%C3%ADz+l%C3%A9p%C3%A9s [69.] http://www.privatbankar.hu/html/cikk/cikk.php?kommentar=26744 [76.] http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113366.pdf [79.] http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=60&newsid=92747 [80-81.] http://index.hu/gazdasag/vilag/kinex081210/ [83.] http://www.uschina.org/statistics/tradetable.html [86.] http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113366.pdf [101.] http://hu.chineseembassy.org/hu/ [108.] http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=268122 [120.] http://azsia.net/modules.php?op=modload&name=News&file=article&thold=1&mode=flat&order=0&sid=15937

- 85 -

A NAGY FALON INNEN ÉS TÚL avagy a magyar vállalkozók lehetőségei Kínában

Recommend Documents