XVIII.
A N N A I-KS
MUSEI
NATIONALIS
HUNGARICI.
1920—21.
A MUSZÁRI ÉS SZTANIZSAI ARANYBÁNYA CALCITJAI. Irta:
DR. VENDL
MÁRIA.
(Hét á b r á v a l . )
A hunyadmegyei muszári és sztanizsai aranybányában az arany kisérő ásványai közé tartozik a calcit is, mely mind a két helyen igen szép kristályokban fordul elő. K caleitokból D R . Z I M Á N Y I K Á R O L Y m. nemz. museumi osztályigazgató úr szép darabokat, gyűjtött, melyeket megvizsgálás céljából nekem adott át. SCHUMACHER1 az erdélyi aranybányákról szóló munkájában ismerteti az arany kisérö ásványait s a muszári calcitokról is ad rövid ismertetést. Megemlíti, hogy a kristályok többnyire skalenoederes és romboederes kifejlődésüek, mint formákat felemlíti a — V2Ä, — 2R romboedereket és az 7í3 skalenoedert. A néha előforduló ikrekről szintén említést tesz, sőt ezekről ábrát is közöl. Érdekes ezeknél az a jelenség, hogy a — V 2 R szerint összenőtt egyének közül az egyik jóval nagyobb, mint a másik. Részletesebb ismertetést S C H U M A C H E R munkájában e calcitokról nem találunk. A muszári calcitkristályok kifejlődésük szerint négy csoportba oszthatók, illetőleg négy typust képviselnek. I. typus. Az első csoportba tartozó kristályok aprók, 1 — 2 nun. nagyságúak, kissé rózsaszínűek és szürkés-fehér kvarczon V?—2 cm. átmérőjű gömbös csoportokban helyezkednek el. K gömbök felületén csak a kristályok végei a (0112) —V2Ä lapjai láthatók. Ez apró, gömbös csoportokat alkotó calcitkristályok közelében nagyobb, kissé szürkés szinii, félig átlátszó calcitkristályok nőttek kisebb csoportokban a kvarczra, melyek a (0112) — V2R és (1010) co R kombináczióját mutatják. A prizma rövid, lapjai 1
SCHUMACHER,
Goldlagerstätten
Geologie. 1912, S e i t e 57.
in
Siebenbürgen.
Zeitschrift
für
praktische
MCJSZÁRI ÉS SZTANIZSAI CALCITOK.
187
egyenetlenek, a romboeder lapjai rostosak. A szürke kvarcz felületén egyes helyeken egészen apró fehér kvarczkristálykák csoportjai, azonkívül pyrit és barna sphalerit láthatók. Egy másik telérdarabon ugyancsak a és (10W) öoR kombinációját mutató, apró, 1—2 mm.-es (0112) —l/zR színtelen calcitkristályok ugy nőttek egymáshoz, hogy egy meredekebb romboedert alkotnak. Ezek a meredek romboedert alkotó kristálycsoportok azután néha gömbös csoportokban helyezkednek el. E rövid prizmás kristályok között akadtak olyan szürkés szinü, félig átlátszó kristályok, melyeken a prizmalaptól jobbra és balra egy skalenoeder is fellép, mely azonban nem volt pontosan megállapítható; lapjai annyira rostosak és görbültek is, hogy pontos mérés lehetetlen volt. II. typus. (1. és 2. ábra.) Az ide tartozó kristályok az e (0112) — Vafi, /' (0221) — 2 R és V (2131) 1ÎS kombináczióját mutatják, néha fellép még az M (4041) 4 R s a V (2131) R 3-al és m(0112) — ^ - S - e l kombflálva az m (10ÍO) <x>R is. A kristályok fehér színűek, átlátszók vagy áttetszők, nagyságra nézve igen különbözők. Vannak egész kicsiny, 1—2 mm.-es és nagyobb 1—2, sőt 3 cm.-es kristályok is. Uralkodó forma a (2131) R3 nagy és többnyire érdes, kimart lapokkal. A (0112) — V2 R lapjai az alapromboeder éleinek megfelelő irányban rostozottak, de azért 1. ábra. 2. ábra. fényesek és mindig jól mérhetők. A (0221) — 2 R lapjai mindig rostosak és kimartak, legtöbbnyire csak keskenyen tompítják a (2131) R3 skalenoeder megfelelő éleit, néha azonban nagyobb lapokkal is fellép, s ez esetekben a (0221)—2R és a (2131) R3 körülbelül egyenlő kifejlődésü. Az M(4041) 4 R többnyire csak alárendelten lép fel, lapjai azonban mindig fényesek és jól tükrözők. Sok kristályt csak az R 3 és — V2 R kombinácziója alkot, mely két forma majdnem egészen egyforma arányban fejlett, miáltal a kristályok kissé gömbölyded alakúak. Azokon a kristályokon, melyeken az (1010) is fellép, az uralkodó forma szintén a (2131) R 3, tetején a fényes és rostos lapu (0112) — VaÄ-el. E romboeder alatt néhány kristályon még egy negativ romboeder jelenik meg, mely azonban lapjainak görbesége miatt nem volt
Dr. VEN DL MÁRIA
188
mérhető. A prizma fennövése helyén.
itt is rövid, csak kevés
látható belőle a
kristály
III. typus. (3. abra.) E kristályok mind roinboederes termetűek és néha a romboederen kivül más forma nem is található rajtuk. A romboeder az /'(0221) — 2R, melynek lapjai egyenetlenek, érdekes étetési idomokkal. A kisebb 3 — 5 mm. élhosszal biró kristályok, drúsákban szorosan egymás mellett helyezkednek el, csak felső részük, a három romboeder-la|) szabad, néha ez is csak részben. A kristályok áttetszők, néha egészen átlátszók, kissé sárgás szinüek s alul Tudásszerkezetű calcitba mennek át. Mint kisérő ásvány, gömbös marcasit lép fel. A (0221) — 2 R romboeder sarkéleit gyakran az r (1011) R tompítja, legtöbbnyire azonban csak nagyon keskenyen. Sok kristályon megjelenik még apró és fényes lapokkal a (0112) — l/*R romboeder és a (2131) R3 skalenoeder. k(0221)~2R. e e (0ii2) — l / 2 R és (0221) — 2 R, (0112) — V2 R. (2131) — R3 kombinációját mutató kristályok között találhatók olyanok is, melyeknél a (0221) — 2R étetett, hálóhoz hasonló rácsozatu lapjára apró egyének nőttek a (0112) — V 2 R szerinti ikerállásban. (Lásd SCHUMACHER idézett müvét.) IV. typus. (4. és 5. ábra.) A IV. typust alkotó kristályok skalenoederes termetűek, de a II. typust alkotó skalenoederes kristálytól teljesen eltérők. Formákban a leggazdagabb ez a csoport; két skaleoneder (két pozitív és egy negatív), hat romboeder (két pozitív és négy negativ) alkotja a kombinácziókat. A prizma hiányzik. Az uralkodó forma egy negativ skalenoeder; az erre vonatkozó mérések eredményei a következők : Határértékek
Rövidebb sarkéi Hosszabb „ Ez adatokhoz közel állnak a — 31/2o ii' « / s i = 18. 49. 67. 20 : 18. 49. 67. 20 : -
3
/
2
£
2 0
/9
=
hajlásszöge: 83°58' — 84°5' „ : 2 8 ° 2 5 ' — 28°34' következő skalenoederek hajlásszögei: (18.^9.67.20) 67. 49. 18. 20 = 84° 2' 5 8 " 18. 67. 49. 20 = 28° 28' 18"
(11. 29. 40. 12)
11. 29. 40, 12 : 40. 29. 11. 12 = 83° 16' 14" 11. 29. 40. 12 : 1 1 . 4 0 . 2 9 . 1 2 - = 29° 1 1 ' 1 2 "
M U S Z Á R I KS S Z Ï A N I Z S A I CALCITOK.
»/5 R V* =
(5. 13. 18. 5)
5. 13. 18. 5 : 18. 13. 5. 5 = 5. 13. 18. 5 : 5. 18. 13. 5 -20/i3Í2u/5 =
189
83° 42' 3 0 " 2 5 ° 44' 1 2 "
( 1 2 . 3 2 . 4 4 . 13)
12. 32. 44. 13 : 44. 32. 12. 13 =
8 3 ° 41 ' 2 2 "
12. 32. 44. 13 : 12. 44. 32. 13 =
28° 58' 3 2 "
A közölt értékeket összehasonlítva a muszári calciton végzett mérések eredményeivel, az tűnik ki, hogy a muszári calciL skalenoederének mért értékei legközelebb állnak a (18. 49. 67. 20) — 3l/2
8° 13' 110° 15' 3 ( T a ( 1 8 . 4 9 . 6 7 . 20)
1
POÜGENDÜRP'S
2
J a h r b . f. Min. 1877. p. 161. GOLDSCHMIDT, Atlas der Kristalfonnen.
3
Annalen
1876.
CLVIII.
p.
415.
skalenoeder
éleit
Dr. VENDL MÁRIA
190
párhuzamosan tompítja, tehát vele egy övben fekszik. (0331) helyett a (0. 29. 29. 10)-et kell felvennünk, melynek számított szögadatai az alább közölt kis táblázat szerint, közelebb is állnak a mért .értékekhez, mint a (0331) szögértékei. Mért
0. 29. 29. 10 0. 29. 29. 10 0. 29. 29. 10
Számított
18^49. 67. 20 = 16 c 2' — 16° 9' 0221 = 7° 35' — 7° 44' 29. 29. 0. 10 = 109° 33' — 109° 44'
16° 6' 10" 7° 36' 3 3 " 109° 40' 18"
A (18. 49. 67. 20) — 31/20 R 6Y / 3 I skalenoeder mellett fellép a (2131) R 3 skalenoeder, melynek lapjai kissé rostosak, de azért jól tükrözök s ezekhez járul még a (0221) — 2 R és a (4041) 4 R romboeder. A (0221) lapjai itt is étetési idomoktól egyenetlenek, de azért fényesek. Néha megjelenik még az (1011) R és (0881) — 8R romboeder is s ritkán a (0112) — xíi R igen kicsi, rostos, de fényes lapokkal. A muszári calciton tehát határozottan 9 formát sikerült tanom, melyek a következők:
megállapí-
Prisma: m = e f * d r M
(ÎOJO) =
oo R =
Romboederek: = (01Ï2) — —l/iR = (0221) = — 2 R == (0.29. 29. 10) = = (0881) = — 8 R = (1011) = R = -- (4041) = 4R =
(211)
-(110) = (111) — 29/io# = (39.39. = (335) (100) (311)
48)
Skalenoederek: -(2131) = R3 = (201) 5. ábra. S = (18.49.67.20) =—^otf07 /si = (35.17.32) Az alább következő táblázatban összeállítottam az alakok meghatározására szolgáló mért értékeket, egybevetve a számított hajlásokkal. Mint m é r t értékeket a mérések közepét tüntettem fel. V
Mért
0112
1102
0221
9'
45°
3'
2201
101° 10'
101°
9'
1011 : 0221
5 0 ° 37'
0221
0. 29. 29. 10
0221
0881
45°
Számított
7° 40' 19° 45' 1
4"
50° 34' 3 2 " 7° 36' 19° 39' 2 6 "
MUSZÁRI ÉS SZTANIZSAI CALOITOK .
Mért
191
Számított
2181
2311
75° 17'
75° 22'
2131
0221
3 7 ° 34'
37° 41'
2131
4041
19° 28'
19° 33'
2131
3121
3 5 ° 35'
3 5 ° 36'
18. 49. 67. 20
18. 67. 49. 20
28° 30'
28° 28' 1 8 "
18. 49. 67. 20
67. 49. 18. 20
8 4 ° 2'
84°
2'58"
16° 5'
16°
6' 1 0 "
18. 49. 67. 20
0. 29. 29. 10
A megvizsgált sztanizsai calcit a M a g y a r o k - h e g y i P a p (Popa) a r a n y b á n y á ból származik. A sztanizsai Kolcz Szt. Háromság b á n y a rövid oszlopos, a (0112) — V&R és (1010) 00 R kombinácziójából álló calcitjait PRIMICS GYÖRGY 1 ismerteti az Erdélyi Értesitőben megjelent értekezésében. BUDAI JÓZSEF2 is, ugyancsak az Erdélyi Értesitőben, említést tesz a sztanizsai calcitról, melyek szintén a (0112) — vagy a (0112) — Va R és (1010) 00 R kombinácziójának alakját mutatják. A Magyarok " h e g y i Pap bányából s z á r m a z ó calcitkristályok mészkövön ülnek pyrit t á r s a s á g á b a n ; mind prizmás kifejlő7. ábra. G. á b r a . désüek, de azért két csoportba oszthatók. Vannak rövid prizmás kristályok, melyek tetején a (0112) — l/zR látható és hosszú oszlopos kristályok, melyeket a (2131) R 3 skalenoeder tetőz be és melyek igen gyakran mind a két végükön kifejlettek (6. ábra). E kristályokon néha fellép az (5052)5UR r o m b o e d e r és mint keskeny csillogó lap tompítja a (2131) megfelelő éleit (7. ábra). A kristályok viztiszták, átlátszók, a lapok jól fejlettek, fényesek. A kristályok nagyságára nézve megjegyzendő, hogy a rövid oszlopos (1010) és (0112) kombinácziójából 1 Erdélyi Értesítő, 1891. XVI. p. 129. 2 Erdélyi Értesítő, 1890. XV. p. 313.
D r . V E N DL. M A R J A
álló kristályok kicsinyek, csak 1 —4 mm. nagyságúak, mig azok a kristályok, melyeken a prizma a skalenoederrel kombinálódik, nagyságra nézve igen különbözők, hosszúságúk az 1 mm-től 3 — 4 cm.-ig terjed. A sztanizsai, Magyarok-hegyi calcit formái tehát a következők: Prizma: m =
(1010)
Romboederek: e = k = Skalenoeder: v =
=
oo 7? =
(0112) (5052) (2131)
=
(211).
=
— '/s R =
=
5
/a R =
RS
(110),
(12. •!.-J)
=
A mért és számított értékek a következők: Mért
Számított
0112
1102
1010
0110
44° 58'
45°
5 9 ° 57'
60°
3'
2131
2311
75°
19'
75°
22'
2131
3121
35° 35'
35°
36'
2131
5052
17° 46'
17°
48'
A méréseket a budapesti tudományegyetem ásvány-kőzettani intézetében D R . M A Ü R I T Z B É L A egyetemi tanár úr szives engedélyével végeztem.
A n n . ' M u s . H u n g . XVIII. ( 1 9 2 0 - 2 1 ) .
Tab.I.
Werner u.Winfer, F r a n k f u r t
Ann. Mus. Hung. XVIII. (1920-21 ).
Tab. II.
Werner u Winler,Frankfurt/M.
Editum die 15. Decembris
Megjelent 1921. deczember
1921.
15-én.
ANNALES HISTORICO-NATURALES
MUSEI NATÍONALIS HUNGARICI VOL.
XVIII.
1920—21.
A MAGYAR N E M Z E T I MUZEUM TE1lM É S Z E TR A J Z I 0 S Z TÁLYA1N A K FOLYÓ IRATA. XVIII.
K Ö T E T .
1 9 2 0 - 2 1 .
KIADJA
A MAGYAR N E M Z E T I
MUZEUM
SZERKESZTI
HORVÁTH
GÉZA
BUDAFEST, MAGYAR 607.
KIRÁLYI
ÁLLAMI
1921.
NYOMDA.
Conspectus matoriarum. — Tartalomjegyzék. Pag. Új-guineai madár-cestodák. I. Papagály-cestodák. (Tizenkét ábrával.) — Vogel-Cesloden aus NeuGuinea. I. Papagei-Cestoden. (Mit 12 Textfiguren) 1 Dr. baron G. J. d e F e j é r v á r y , R e m a r q u e s s u r la position systématique des genres Bufavus et R a n a v u s 28 P o p p i u s B. ( i ) und E. B e r g r o t h , Beiträge zur Kenntnis der myrmecoiden Heteropteren. 31 (Tafel I—II.) The G'acial-Theories in the light of biological inDr. J. Éhik, vestigation. (With 7 figures.) 89 Kapeller Kristóf (1835—1918) alga-gyüjtései a Dr. F i l a r s z k y Nándor, 111 Quarnero-öbölben Nematocera Polyneura aus Neu-Guinea usw. des M. P. Riedel, Ungarischen-National-Museums in Budapest (Mit 7 Textfiguren.) . 129 145 Genera duo nova Sciitelleridarum Dr. G. Horváth, 147 Ásványtani közlemények. (Négy ábrával.) Dr. Koch S á n d o r , Vorarbeiten zu einer Monographie der Notacanthen. Dr. K. Kertész, XXXIX—XLIV. (Mit 14 Textfiguren.) 153 Új h a l f a j a Quarnero öbölből. — Ein neuer Fisch Dr. Hankó B é l a , 177 aus dem Quarnero Note sur l'emploi de quelques termes biologiques . 181 Dr. baron G. J. d e Fejérváry, A muszári és sztanizsai a r a n y b á n y a calcitjai. (Hét Dr. Vendl Mária, 186 ábrával.) Dr. Kotlán S á n d o r ,
