14. Foglalja össze, hogy a munkaviszony megszüntetésének milyen módjait ismeri, különös tekintettel a speciális esetekre! Beszéljen a mellékelt nyomtatványok szerepéről, főbb tartalmi elemeiről!
A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntetése valamelyik (esetleg mindkét) fél részéről tett jognyilatkozattal történik. Ennek négy esete a következő: a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése révén, valamelyik fél rendes felmondásával, valamelyik fél rendkívüli felmondásával, valamelyik fél próbaidő alatti megszüntető nyilatkozata által történő megszüntetés. Két fontos kötelező szabály a munkaviszony megszüntetése kapcsán: a fentiektől eltérő módon, alapon vagy esetben a munkaviszony jogszerűen nem szüntethető meg, a munkaviszony megszüntetéséhez írásbeli formára van szükség (tehát közös megegyezést és az egyoldalú nyilatkozatokat is írásba kell foglalni).
A munkaviszony megszüntetése határozott idő esetén. Határozott idő eltelte Ha a munkaviszonyt határozott időre létesítették, akkor annak lejártával a jogviszony automatikusan megszűnik, így a szükséges igazolásokat ki kell adni a munkavállaló részére. Abban az esetben azonban, ha az érintett munkavállaló a munkaszerződésben megjelölt határozott idő lejártának dátumát figyelmen kívül hagyja, így a munkáltatónál akár csak egy napot is tovább dolgozik, és erről a munkáltatói jogkör gyakorlója tudott, vagy tudnia kellett, az adott munkavállaló jogviszonya határozatlan idejűvé alakul át. Kivételt képez ez alól a 30 napos, vagy ennél rövidebb határozott időre létesített munkaviszony, mert az a határozott időn túli munkavégzés esetén is csak annyi idővel hosszabbodik meg, amennyi időre eredetileg kötötték
A munkaviszony megszüntetése határozatlan idő esetén. 1. Közös megegyezés A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének lényege: a felek írott formában rögzítik, hogy adott (jövőbeli) időpontban közösen megszüntetik a munkaviszonyt minden egyéb feltételtől vagy körülménytől függetlenül. Megjegyezzük, hogy a felek hallgatólagosan is, de egyértelmű ráutaló magatartással is "megállapodhatnak" (konszenzusra
juthatnak) a munkaviszony közös megszüntetését illetően, azonban ehhez a tényleges megvalósulás, tehát a munkaviszony valódi megszüntetése is szükséges. Lévén a munkaviszony szerződésen, a munkaszerződésen alapul, ezért a felek közös megegyezéssel történő "szerződésbontása" teljesen megfelel a polgári jogban a szerződések szerződő felek részéről történő - közös akarattal való megszüntetésének. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén természetszerűleg nem kell alkalmazni a rendes felmondásra vonatkozó szabályokat (így a rendes felmondásra vonatkozó korlátozásokat sem). 2. Rendkívüli felmondás A munkajogban a rendkívüli felmondás mindkét felet azonos szabályok szerint illeti meg, "szimmetrikus" jogintézmény. A tartós jogviszonyokat (így a munkaszerződésből származó jogviszonyt is) nagyon fontos okból azonnali hatállyal is meg lehet szüntetni; ez a rendkívüli felmondás intézménye. A rendkívüli felmondás a másik félhez intézett (írásba foglalt) egyoldalú jognyilatkozat, amely bizonyos feltételek fennállása esetén (a törvényi indokoknak megfelelő, világos, valós és okszerű indoklás, rövid határidőn belüli megtétel) azonnali hatállyal megszünteti a munkaviszonyt. A rendkívüli felmondás a munkaviszony szankciós jellegű megszüntetését jelenti, ezért hatályosul (általában) azonnal, és ezért rögzítettek azok az okok, amelyek megléte esetén lehet csak élni vele. Ezek az okok a következők: a másik fél minősített kötelességszegése, amelynek jellemzői: o munkaviszonyból származó o lényeges kötelezettség o szándékosan vagy súlyos gondatlansággal történő o jelentős mértékű megszegése, vagy a másik fél olyan magatartása, amely a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné teszi. Csak a fenti két alapfeltétel valamelyikének teljesülése esetén lehet élni a rendkívüli felmondással, amelynek időhatára is szigorúan kötött:
A munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt. A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. (Mt.)
A próbaidő alatt a munkaviszony minden kötöttség nélkül azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntethető. A munkaviszonynak ebben a formában történő megszüntetésére is vonatkozik az a követelmény, hogy a jogokat és a kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. (Mt.) A próbaidőre nem terjed ki a felmondási védelem (korlát) és nem kell alkalmazni rá a felmondás egyéb szabályait sem. A próbaidő alatti egyoldalú munkaviszony-megszüntetés nem felmondás.
A szükséges dokumentációk tartalma Munkaszerződés, Jognyilatkozat a közös megegyezésről, vagy felmondó levél.
A munkaviszony megszűnése Lehet, hogy sokakban fel sem merül, de a vonatkozó munkajogi szabályok alapján különbséget kell tennünk a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között. A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogy az adott munkaviszony az érintett felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, a törvényben meghatározott objektív körülmény, vagy körülmények beálltával automatikusan megszűnik. Ezzel szemben a munkaviszony megszüntetése mindig valamely fél részéről történő kezdeményezést jelent (rendes, vagy rendkívüli felmondás), hiszen még a közös megegyezés esetén is az egyik fél teszi meg először az erre vonatkozó ajánlatát. A munkavállaló munkaviszonyának megszűnése tehát a munkaviszonyban szereplő felektől független, annak bekövetkezése külső körülmény következménye. A Munka törvénykönyve ide sorolja azokat az eseteket, amikor a munkavállaló meghal, vagy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, valamint ha a munkavállaló határozott idejű munkaszerződésében foglalt határozott idő lejár, illetve ha a munkáltató, vagy annak egy szervezeti egysége a köztisztviselők, vagy közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. Munkavállaló halála A munkavállaló halál esetén a munkaviszony a halál bekövetkezésének napján szűnik meg. A munkaviszonyból eredő anyagi természetű követeléseket (a munkavállaló haláláig járó munkabért és egyéb járandóságait) az örökösök érvényesíthetik, így például az örökös igényt tarthat a még ki nem vett szabadságnak pénzbeli megváltására is. Munkáltatói kártérítési kötelezettség fennállása esetén ugyancsak az örökös terjeszthet elő kártérítési igényt. Munkáltató megszűnése A munkáltató jogutód nélküli megszűnésére kerülhet sor például a munkáltató felszámolása vagy végelszámolással történő megszüntetése esetén, melynek következtében a munkavállaló munkaviszonya automatikusan megszűnik. Ezzel szemben a munkáltatói jogutódlás (például a munkáltató Bt. Kft-vé alakul át) az alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát nem érinti, így a jogelőd munkáltatóval létesített munkaviszony a jogutóddal változatlanul fennáll. Ez különösen a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából fontos, hiszen az e munkaviszonyban a jogelődnél és a jogutódnál töltött időket együttesen kell számításba venni. A jogutód nélküli munkáltatói megszűnés esetén a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget kell kifizetni. Határozott idő eltelte Ha a munkaviszonyt határozott időre létesítették, akkor annak lejártával a jogviszony ugyancsak automatikusan szűnik meg, így a szükséges igazolásokat ki kell adni a munkavállaló részére. Abban az esetben azonban, ha az érintett munkavállaló a munkaszerződésben megjelölt határozott idő lejártának dátumát figyelmen kívül hagyja, így a munkáltatónál akár csak egy napot is tovább dolgozik, és erről a munkáltatói jogkör gyakorlója tudott, vagy tudnia kellett, az adott munkavállaló jogviszonya határozatlan idejűvé alakul át. Kivételt képez ez alól a 30 napos, vagy ennél rövidebb határozott időre létesített
munkaviszony, mert az a határozott időn túli munkavégzés esetén is csak annyi idővel hosszabbodik meg, amennyi időre eredetileg kötötték. Munkavállalóból köztisztviselő Megszűnik a munkaviszony továbbá akkor is, ha a munkáltató, vagy annak egy szervezeti egysége a köztisztviselők, vagy közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, mivel ebben az esetben a munkavállaló vonatkozásában jogviszonyváltás történik. A munkavállalót ugyanis ebben az esetben köztisztviselővé, vagy közalkalmazottá nevezik ki.
