nemzeti havilap „Igaz magyarnak lenni akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerôsödik” – Wass Albert
Tartalom:
2011. Július - IV. évfolyam 6. szám
www.szebbjovo.hu
A kétharmad esete a féltéglával Érdekes fogalom ez a bizonyos kétharmados többség, sokféle képzet társulhat hozzá. Az egyszeri választópolgár például azt gondolná, a kétharmad tudatában nem lehet úgy elhajítani egy féltéglát az Országház üléstermében, hogy az ne egy fideszes képviselő fejére pottyanjon. A rideg valóság azonban egészen más. A kormánypárti többség a viták idején általában igen csekély létszámban képviselteti magát a Tisztelt Házban, amikor pedig szavazógépként funkcionálnak, akkor rendszeresen zsibvásárt csinálnak a nemzet templomából. Ez utóbbi állapotot elégelte meg Novák Előd, és az egyik június végi, hétfői ülésnapon nemes egyszerűséggel megafont ragadott, és a kézi hangosbeszélő segítségével próbálta meg túlharsogni a ricsajozó álláshalmozókat. Jellemző, hogy a szokásos hangzavarban sokan azt sem vették észre, miszerint a jobbikos honatya ügyrendi javaslatra szót kapott a levezető elnöktől; Novák csak ezek után vette kézbe a megafont, hogy végre hallassa a hangját. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke ahelyett, hogy ricsajozó frakciótársait utasította volna rendre, inkább megvonta a szót Novák Elődtől, méghozzá egész napra. A jobbikos képviselő később így nyilatkozott az ügyről: „Nem csoda, hogy a házvezetés kitiltotta az ülésteremből a kamerákat, hiszen azok hűen tükröznék az ott lévő, méltatlan hangulatot. A Jobbik teret biztosítana az alternatív közvetítéseknek, vágóképeknek, hiszen a plenáris ülésen minden közügy, még a keresztrejtvényfejtés, a számítógépes játékok, az étkezés és a szeméthegyek is.” Novák Előd demonstratív, megafonos felszólalását több megmondóember is öncélú, magamutogató performansznak minősítette, ám ahhoz, hogy az egyszerű választópolgárok véleményét is megismerjük, elég végiglapoznunk az internetes hozzászólásokat, amik a legkülönbözőbb irányultságú honlapokon keletkeztek a hírrel kapcsolatban. A kommentelők túlnyomó többsége – politikai hitvallástól függetlenül – Novák Elődnek adott igazat. Még olyanok is, akik saját bevallásuk szerint utálják a Jobbikot. A kormánypárti képviselőkkel azonban nemcsak akkor van baj, amikor ricsajozva ellepik az Országház üléstermét. Amikor kevesen vannak jelen, akkor is igyekeznek soknak látszani. Mert az nem lehet, hogy a narancsos szavazónak a
tévéközvetítés során azzal kelljen szembesülnie, hogy hőn szeretett képviselője magányosan szónokol a Nagy Nemzeti Hogyishívjákról, s szavait bánatosan visszhangozza az ürességtől kongó ülésterem! Ezért a fideszes stratégák azt találták ki, hogy ha a szónok körül nincs bent senki a teremben, és a tévé körülötte csak üres székeket mutatna, akkor azon frakciótársai, akik jelen vannak, menjenek oda, és üljék körbe a felszólalót, ezzel hitetve el a nézőkkel, hogy a vita milyen nagy érdeklődés közepette zajlik. Így is lett, s ahogy jöttek sorra a narancsos felszólalók, a tömegnövelő látványbrigád úgy rohant egyik padsorból a másikba. Kontur Pált, az egyik ilyen vándorló honatyát megkérdezték az újságírók, milyen épkézláb magyarázatot tud adni arra, hogy ilyen látványosan vonzódik az éppen aktuális felszólalóhoz, miszerint akármelyik párttársa beszél, ő mindenáron a közelébe akar férkőzni. Nos, Kontur honatya a következőképpen világította meg a helyzet pszichodramatikus összefüggéseit: „Nagyon nehéz ország-világ előtt beszélni, és jólesik az embernek, ha így buzdítják a társai. Ha valaki mellett ott ülünk, az biztonságot ad. Ez olyan, mint a család. Ha van valaki az ember mögött vagy mellett, akkor jól tud dolgozni.” Na, kérem szépen, itt most vegyünk néhány mély lélegzetet, és képzeljük magunkat egy madárdaltól hangos erdei tisztásra, nehogy olyan kifejezések jussanak eszünkbe, amiket a legprosztóbb valóságsóban is kifütyülne a hangmérnök, és csak ezek után fogalmazzuk meg higgadt és kiérlelt véleményünket, miszerint: Kontur Pál és hasonszőrű társai elsősorban menjenek el a búbánatos nagy magyar Alföldre, nehogy megártson nekik a huzamosabb tartózkodás a cinikus pofátlanság Csomolungmáján. Másodsorban, aki arra a feladatra vállalkozik, hogy milliós javadalmazásért cserébe törvényhozási ügyekben fejti ki a véleményét a nagy nyilvánosság előtt, az semmiféle buzdítást ne várjon el, ne óhajtson semmilyen családias légkört, és ne remegjen meg sem a térde, sem a hangja, ha beszélni kell. Amennyiben mégis frusztrálja ez a kihívás, akkor válasszon másféle hivatást, például menjen el a Hortobágyra állatokat őrizni. Ott szinte kizárt a lámpaláz, mert a terelőpuli ritkán felesel vissza, a marhák és a disznók sem okvetetlenkednek, és a bárányok is hallgatnak. Bogdán Szabolcs
„Ma már rálátásunk van arra, hogy Debrecenben az elmúlt tizenhárom évben ugyanolyan személyi bebetonozások történtek, mint amelyek az utóbbi nyolc évben országos szinten.” - Interjú Kulcsár Gáborral 2. oldal Amit nem az igazságnak megfelelően rendeztek el, az nem lehet végleges. Ne tekintsük tehát eleve esélytelennek a jogos magyar követelések teljesítését. - Trianoni megemlékezés 3. oldal Kulcsár Gergely felhívta a figyelmet a debreceni csatornázási munkálatok körül kialakult visszásságokra, és kijelentette: a Jobbik jogi lépéseket tesz az ügyben. - Országgyűlési hírek 4. oldal A Jobbik elveivel összeegyeztethetetlen döntések is születtek a Városházán. - Debreceni közgyűlési hírek 4. oldal A magyarság nemzetté válásának a kultúra egysége az alapja, amely a nép nyelvében és a népköltészetben alapozódik meg. - Petőfiről és Aranyról, a népiesség jegyében 5. oldal A kilakoltatások helyett vélhetően a volt tulajdon bérlakásként való bérlése, azaz a szerencsétlenül járók egyfajta lassú kivéreztetése lesz jellemző. - A vidék vesztésre áll 6. oldal Ügyészséghez fordul a Jobbik a KabaPüspökladány térségi botrányos földosztás miatt - A nemzeti párt fellép a korrupció minden formájával szemben 6. oldal A nemzeti pártot most 3,5 százalékkal többen támogatták a körzetben, mint az előző országgyűlési képviselői választáson - Második erő lett a Jobbik Hajdú-Bihar megyében 6. oldal „Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió előbb-utóbb fel fog bomlani, és ennek eredményeként újra fogják rajzolni a határokat.” - Székelyföldre látogatott Szegedi Csanád 7. oldal A magánvád ellenére felfüggesztette az országgyűlés Rubi Gergely jobbikos képviselő mentelmi jogát - A honatya kész a bíróságon megvédeni igazát 7. oldal A rejtvény a szokásos - de e hónaptól DVD-nyereményeket sorsolunk ki! 8. oldal
Szebb Jövô
2. oldal
Vesszõparipája a rend és a közbiztonság A közrendet akadályozó tényezőkről, a közbiztonság javításának lehetséges megoldásairól beszélgettünk Kulcsár Gáborral, a Hajdú-Bihar megyei, valamint a debreceni Jobbik alelnökével, Debrecen városának jobbikos önkormányzati képviselőjével. A városatya szakmaiságával a jobbikos Rendvédelmi Kabinet tagjaként országos szinten is hozzájárul a biztonságosabb élet feltételeinek megteremtéséhez. Önnek jelentős szerepe volt a többször meghurcolt Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megyei megszervezésében. Kérem, meséljen erről! A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületben szervezőként és polgárőrként egyaránt tevékenykedtem. A szervezés igazán egyszerűen zajlott, hiszen az igény eleve megvolt a megyében tényleges járőrszolgálatot folytató polgárőrség jelenlétére. Megyei alelnöki státuszomból adódóan sok nemzeti érzelmű csoporttal ápolok jó kapcsolatot, így az alapokat nagyon rövid idő alatt sikerült leraknunk. Politikai síkon is minden igyekezetemmel azon voltam, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet senki ne moshassa össze az egykori Magyar Gárdával, így elkerüljük a boszorkányüldözést. Ennek ügyében tárgyalásokat folytattam a városi fideszes vezetőkkel, akik akkor még pozitívan fogadták elképzeléseinket. Ígéretet kaptam, hogy a városban működő polgárőr egyesületekkel egyeztetve a mi egyesületünk is integrálódhat a közrend biztonságát védő szerveződések soraiba. Pár hónappal később azonban azzal kellett szembesülnöm, hogy megkereséseimre nem reagáltak az említett képviselők. Innentől kezdve – noha tevékenységünket mindenhol örömmel fogadták – a kormányzat elintézte, hogy egyenruhás bűnözőkként tartsák számon polgárőreinket. Tudomásom szerint újabb, jogilag kifogásolhatatlan megyei polgárőr szervezet létrehozásán fáradoznak. Mit tudhatunk erről a vállalkozásról? Az új polgárőr törvény szerint egyrészt az önkormányzattal, másrészt a rendőrséggel kell együttműködési megállapodást kötnie bármely önkéntes alapon működő,
bejegyzett és törvényesen működő polgárőr egyesületnek. Dr. Uzonyi Attila rendőrkapitány biztosított arról, hogy mindenben a segítségünkre lesz, hogy ez az új szerveződés problémamentesen beilleszkedhessen a többi polgárőr egyesület közé a város közrendjének biztosítása céljából. Személyi állomány tekintetében nem lesz különösebb változás, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai fogják az új polgárőrségünk magvát is alkotni. Természetesen várunk soraink közé minden hazáját féltő, tisztességes magyar embert. Ön szerint melyek azok a városrészek, ahol kiemelten fontos a polgárőr-jelenlét? Elsősorban sajnos azok a területek a legveszélyesebbek, ahol a felzárkóztatásra váró, integrációra vágyó honfitársaink aránytalanul nagy számban élnek. Ezeken a helyeken rendkívül gyakoriak a vagyon elleni bűncselekmények mellett a tömegverekedések, súlyos testi sértések is. Példának okáért említhetjük a Petőfi teret, amely sötétedés után a legkevésbé sem biztonságos. A teljesség igénye nélkül a legproblémásabb területek közé sorolhatom a Biczó István-kertet, a Nagysándor telepet, az Újkerti és Vénkerti lakótelepeket, valamint az Árpád teret és a Csapó utca egyes részeit. Úgy vélem, hogy megfelelő járőrszolgálattal, a rendőrség és a polgárőr csoportok együttműködésével elejét lehetne venni a folyamatos bűncselekményeknek. Ön képviselőként a várost irányító vezetők munkájába is belelát. Hogyan értékeli Debrecen város Közgyűlésének munkáját? Az elmúlt nyolc hónap elegendő volt arra, hogy megszokjuk a közgyűlés légkörét, és ennek megfelelően teljesítsük küldetésünket. Ma már rálátásunk van arra, hogy Debrecenben az elmúlt tizenhárom évben ugyanolyan személyi bebetonozások történtek, amelyek az utóbbi nyolc évben országos szinten. Mi azonban nem mondjuk elhamarkodottan senkire, hogy köztörvényes bűnöző. Amint felmerül a korrupció gyanúja bárkivel, bármely párthoz tartozó személlyel vagy csoportokkal, esetleg hivatalnokokkal szemben, azonnal intézkedni fogunk, és mindent megteszünk, hogy az illető megkapja méltó büntetését. Olyan közgyűlésben szeretnénk dolgozni, amely valóban a város érdekeit tartja szem előtt. Mint megyei Jobbik-alelnök, vidéken is látok korrupciógyanús ügyeket, mint például hűtlen kezelést. Tehát megyei berkeken belül is az igazság és becsületesség betartásán és betartatásán fogok fáradozni. Deczki Anna
Szebb Jövô nemzeti havilap
Felelős k i a d ó: K ősze g hy C s a n á d Ábe l • Fe l e l ő s s zer kesz tő : B o gdán Sz ab o lc s Főmunk at á r s: D ecz k i An n a • Tö rd e l é s, s ze r k e sz tés: Szeb b J övő Team S zer ke sztősé g: D e b re ce n , Si m o n ff y u. 1 / b. • H o nlap : w w w.szeb b jovo.hu N yomd a : H a j d ú 2 0 0 0 Kf t. Ke nta u r N yo m d a D eb recen, B ádo go s u. 2.
2011. július
2011. július
Trianonra emlékezve
Mindenhol fölháborodást keltett
(Kulcsár Gábor, a Jobbik Hajdú-Bihar megyei alelnökének beszéde)
Az akkori magyarok önszántukból soha nem fogadták el ezt az igazságtalan, megalázó, istentelen békediktátumot; csupán az új háborúval, ismételt megszállással és teljes felosztásukkal való fenyegetés hatására, országos harangzúgás és könnyhullatás közepette írták alá a minden szempontból tarthatatlan feltételeket. Abban bizakodtak, hogy az első adandó alkalommal revansot vesznek eltipróikon, és az utolsó véráztatta rögig visszaszerzik területeinket, lakóival együtt. A trianoni szerződés a „győztesek” táborában sem okozott osztatlan örömet. Az USA képviselőháza tiltakozásul megtagadta a ratifikációját, a velünk rokonszenvező Olaszország képviselői még a béketárgyalást is ott hagyták, de még Anglia és Franciaország törvényhozásában is éles viták kereszttüzébe került. Azaz mindenütt látták a negatívumait, sehol sem tekintették feltétlenül véglegesnek, s nem zárták ki a revízió lehetőségét! Nem kevesen azt is észrevették, hogy ezzel a „békével” már születése pillanatában elvetették egy újabb förtelmes háború magvait. Persze ezek a „szánom-bánom, de mit tehetnék ellene” című kései kesergők csöppet sem változtattak a gúzsba kötött magyarság rémült aléltságán, ezért az ilyen olcsó vigasztalásoknak nem is tulajdoníthatunk különösebb jelentőséget.
A trianoni szerződés a világtörténelem legrosszabb, legkegyetlenebb, legördögibb békéje, amely a fő vesztes, Magyarország számára örökre kiheverhetetlen és elfogadhatatlan. 325.000 négyzetkilométernyi területünkből elkoboztak 232.000 négyzetkilométert (71,5%), közel 21 millió fős népességünkből elragadtak 13 millió 270 ezer főt (63,6%), s nekünk csupán 7,6 millió fő (36,4%) maradt; azaz elvesztettük hazánk háromnegyedét, lakosságunk kétharmadát, s magyar testvéreink egyharmadát (közel 3,5 millió főt). Ilyen mértékű csonkítást egyetlen „vesztes” sem szenvedett. A csonka Magyarország körvonalait úgy szabták meg, hogy sehol se legyen természetes, védhető határa. Nem törődtek az etnikai és nyelvi határokkal sem, hanem belevágtak a nemzet élő húsába, és színmagyar tömböket faragtak le rólunk, ősi magyar vidékeket raboltak el állítólagos stratégiai és vasúthálózati szempontok miatt, no meg persze dús alföldi termőföldjeinkből is harapni akartak valamicskét. Így az a rémregénybe illő helyzet állt elő, hogy országunk körös-körül önmagával határos, azaz a határ menti szűk sávban él mintegy 1,5-2 millió honfitársunk, nagyrészt olyan ősi városainkban, mint Pozsony, Kassa, Ungvár, Nagyvárad, Arad, Temesvár, Szabadka... Minden értékünktől megfosztva
Csonka-Magyarország szétzüllesztésére törekednek
Az új határok megbontották a Kárpátokkal övezett zárt terület tökéletes földrajzi és vízrajzi egységét, és ötfelé tépték azt. Ugyanakkor szétrombolták ideális gazdasági harmóniáját is, hiszen egy önellátásra képes országból több életképtelen, szegénységre kárhoztatott országot kreáltak, amelyek magukban nem bírtak boldogulni; sőt ahelyett, hogy az utódok elmaradottabb iparát és mezőgazdaságát felemelték volna a fejlettebb magyar gazdaság színvonalához, éppen fordítva, a virágzó termelést, a korszerűbb technológiát hagyták alacsonyabb szintre süllyedni. Továbbá Csonka-Magyarországot megfosztották legfontosabb nyersanyagaitól (só-, érc- és nemesfémbányák), energiaforrásaitól (szén, kőolaj, földgáz, vízenergia), erdeitől, hegyi legelőitől, gyógyfürdőitől, állatállományának zömétől és tengeri kijáratától is. A legérzékenyebb csapás talán kulturális téren érte a Kárpát-medencét, mivel 13 millió polgárt deportáltak egy tündöklő magas kultúrából egy csökevényes, alacsonyabb szintre.
Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a trianoni kór nemcsak a leamputált részeket, a határokon kívülre rekesztett magyar milliókat kezdte ki, hanem ugyanúgy megtámadta az anyaországot is. Lassan, sunyin araszolva juttattak bennünket odáig, hogy súlyunkat, szerepünket tekintve Budapesten éppúgy kisebbségbe szorultunk, mint Pozsonyban vagy Kolozsvárott. Ám amíg az ostoba, szerencsétlen rabszolgákban, s az agymosástól megmenekült, öntudata foszlányait még őrző maroknyi magyarságban legfeljebb tehetetlen, vak düh vagy ökölbe szorított, ütni kész harag ágaskodik, addig Istentől elrugaszkodott megrontóiban tengernyi gyűlölet halmozódik, és irgalmatlan önigazoló bosszúvágy munkál. A jólétben tobzódó árulók, a törpe senkik, a cinikus „demokraták”, a szociálliberális csatornatöltelékek röhögve és ordítva üzentek hadat az egész társadalomnak, az évszázados tradícióknak, az értelmes emberi életnek. A saját szabadságuk és karrierjük nevében káoszba fojtják a rendet, feláldozzák a magyarságot megtartó értékeket, áthágják a morált és a tör-
Szebb Jövô vényeket. Piedesztálra emelik az erőszakot, a homoszexualitást, a drogfogyasztást, a prostitúciót, a romboló szektákat, a sztárkultuszt és más devianciákat. Leborulva imádják a pénzt, a „másságot”, a gátlástalan törtetést, a gennyes hazugságot, és legszívesebben mindenkit elpusztítanának, aki nem tart velük, aki megtagadja talmi elveiket, rothadó nihiljüket, s egész elmebajos, dicstelen világukat. Megmaradt javaink idegen szívűek kezében Valahol létezik (léteznie kell!) egy titkos forgatókönyv, mely a történelmi Magyarország izraeli kézre játszását, zsidó elbirtoklását vázolja fel. A világuralomra törő önjelölt kiválóságok, a kontinenseket, nemzeteket behálózó bankok és multinacionális cégek cionista vezérei, védhető világközpontot, „elvitathatatlan” jogosultságú új hazát akarnak maguknak szerezni, a magyarság rovására. A Közel-Keleten, a háború után végrehajtott államalapítás nem váltotta be elképzeléseiket, és a harcias arab tengerben nincs tovább maradásuk. Ezért vált oly kitüntetetté érdeklődésük a békés természetű, vendégszerető, a gyengéket és legázoltakat mindig pártoló magyarok országa iránt. Mert itt a minimális ellenállás, az egészséges önvédelem hiányában könnyebb, akadálytalanabb a betelepülés és a térfoglalás, mert itt néhány év alatt elérhetik azt, amit Izraelben hosszú évtizedek alatt sem sikerült. Ennek érdekében a magyarországi politikában és gazdaságban máris az ő strómanjaik, szálláscsinálóik irányítanak mindent; ügyesen felvásárolták valamennyi stratégiailag fontos ágazatunkat, zsebre tették bankjainkat, gyárainkat, kereskedelmi vállalatainkat, bányáinkat, energiatermelésünket, földjeink többségét, övék a parlament, a bíróságok, a tömegtájékoztatás. Övék a meghatározó kultúrintézmények, egyetemek, főiskolák és alapítványok zöme, őket szolgálja csaknem minden. Eközben a magyarság sebesen morzsolódik, szegényedik, züllik és fogyatkozik. Öntudata, nemzethűsége, ereje egyre csökken. Nyitva a kapu a hitsorsosok tömeges bevándorlása, beözönlése előtt. A képzetlen, lumpenizált, legyengített bennszülött emberhalmaz jó lesz kiszolgáló személyzetnek, földtúró jobbágynak, éhbérért robotoló aljamunkásnak.
3. oldal len katonai megszállás sem tarthat örökké, s nem akadályozhatja meg egy nép feltámadását. Amit nem az igazságnak megfelelően rendeztek el, nem lehet végleges. Magyarország sohasem ismerheti el azt a csonkítást, melynek áldozatává vált, és semmilyen pártnak, kormánynak vagy államfőnek sincs joga lemondani bármiről nemzetünk nevében. Ne tekintsük tehát lehetetlennek, eleve esélytelennek a jogos magyar követelések teljesítését. Bár a fentiek éppen azt tanúsítják, hogy eddigi könnyelműségünkkel, felelőtlen passzivitásunkkal még a meghagyott Magyarországot is elveszíthetjük, s valóban csekély reményünk lehet egy jelentős revízióra, két sarkalatos tétel mégis mellettünk szól. Az egyik, hogy a kisebbségi sorsnak egyetlen hatásos gyógyírja van: meg kell szüntetni, azaz érvényesíteni kell a nemzeti önrendelkezést. A másik pedig az, hogy a magyar nemzet egy és oszthatatlan, tehát részekre szabdalva is összetartozik. Dolgozzunk Magyarország feltámadásáért! A totális vagy teljes revízió előnyei, hogy visszanyernénk egész őshazánkat, így igazságérzetünk hiánytalanul kielégülhetne, a Kárpát-medence egysége is minden téren megvalósulhatna, s Magyarország jelentős középhatalomként végre megmutathatná, mire képes a saját erejéből. Árpád apánk egyetlen épkézláb leszármazottja sem tűzhet maga elé vonzóbb és szentebb célt, mint eltaposott hazánk, keresztre feszített nemzetünk megmentését! Dolgozzunk tehát minden erőnkkel, teljes reménységgel a jobb sorsra érdemes Magyarország felvirágzásáért, az ördögi cselszövéssel elorzott nemzetrészek visszaszerzéséért! A magyarok Istene világosítsa meg elménket, és bátorítsa szívünket ebben az életre szóló, gyönyörű küzdelemben! Éljen a területileg egységes, szenvedéseiben megtisztult, s a jövőben töretlenül bízó nagy Magyarország! Kulcsár Gábor a Jobbik Hajdú-Bihar megyei alelnöke debreceni önkormányzati képviselő PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ iskolarendszerű (esti) szakképzés indul 2011. szeptemberében a debreceni Fényes Elek Gazdasági Középiskolában
Nem nyugszunk bele!
Diákigazolvány igényelhető! ECDL mentesség szerezhető: Szövegszerkesztés, Táblázatkezelés, Adatbázis-kezelés, Internet és kommunikáció modulokból
Vérző sebeink gyógyításának kötelessége és lehetőségei azért nyitva állnak előttünk, hiszen semmilyen szerződés, egyet-
A jelentkezés feltétele: érettségi bizonyítvány Bővebb felvilágosítás: www.fenyeselek.hu; 20/916-74-20; Debrecen, Csengő u. 4. (porta)
4. oldal
Szebb Jövô
2011. július
pazarlóan működnek. A negyedik javaslat az államadósság újragondolása, hiszen jelen pillanatban a magyar gazdaság levegőt sem kap, nemhogy talpra tudjon állni. Z. Kárpát Dániel interpellációjában a devizahitel-károsultak problémáinak tényleges megoldására hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a kormány törvényjavaslata alapján a kereskedelmi bankrendszer minimális terhet fog viselni, s egyetlen célja az, hogy a felelősséget áthárítsák a következő kormányzatra. Z. Kárpát Dániel rámutatott arra, hogy a devizahitelesek egy része fellélegezhet, ám ennek árát kamatostól fogják visszafizetni. Lenhardt Balázs a kormány által benyújtott ún. Otthonvédő Akcióterv vitája során felhívta a figyelmet arra, hogy a kiszolgáltatott devizahitelesek hiába reménykednek benne, hogy végre az ő alapvető érdekeiket fogják figyelembe venni. A képviselő szerint a kérdés ma Magyarország legkomolyabb, életbe vágó társadalmi problémája. Ha nem változtat most a kormány, akkor július elsejét követően fokozatosan százezrek is utcára kerülhetnek. Többen már most felrobbantották vagy felgyújtották a házukat, hogy ne kerüljön a kapzsi bankok kezébe. Mégsem veszik
Debreceni közgyûlési hírek A június 6-án tartott közgyűlésen a képviselő-testület egyhangúan elfogadta Kőszeghy Csanád Ábel, jobbikos frakcióvezető-helyettes azon módosító indítványát, amely a város közterületének tisztántartásáról és a zöldterületek védelméről szóló rendeletet egészíti ki. Az előterjesztés szerint a nemdohányzók védelmében, valamint a gyermekek egészségének megőrzése érdekében tilos július elsejétől a dohányzás Debrecen város játszóterein. A nyári szünet előtti utolsó közgyűlésen azonban több, a Jobbik elveivel ös�szeférhetetlen döntés született. Kőszeghy Csanád Ábel örömét fejezte ki ugyan, hogy a városvezetés az önkormányzati rendelettervezetek véleményezésében elektronikus formában biztosítja a társadalmi részvétel lehetőségét, azt azonban kifogásolta, hogy ezeket az észrevételeket az illetékes osztály nem juttatja el valamennyi képviselőhöz. A Jobbik szerint így fennáll a lehetősége egy kívülről tetszetős, de alapjaiban véve haszontalan javaslattételi rendszer létrehozásának. Tartózkodott a Jobbik-frakció a Debrecen helyi építési szabályzatairól és szabályozási tervéről szóló rendelet módosítása
ügyében, mely lényegében a kisvállalkozók hirdetőberendezési lehetőségeinek könnyítését célozta meg. Az alapgondolatot természetesen a jobbikos képviselők is támogatják, sőt, már tavaly az Alkotmánybírósághoz fordultak ebben az ügyben. A frakcióvezető-helyettes azonban figyelmeztette a közgyűlést, hogy az építési törvény 9.§ szerint egy ilyen módosításhoz több, az illetékes szervekkel való egyeztetés szükséges. Mivel Papp László alpolgármester a hosszadalmas ügyintézésekre és a bevált gyakorlatra hivatkozva megkerülte ezeket az egyeztetéseket, a módosítás törvénytelenül történik, azaz a közgyűlés törvénytelenséget követ el. Nem fogadták el a jobbikosok az egyes oktatási intézményekben a csökkenő gyermeklétszámmal indokolt közalkalmazotti létszám megállapítását a 2011/2012-es nevelési-oktatási év feladatainak tükrében. Az előterjesztés értelmében néhány speciális intézményben növelnék a pedagógusok számát, augusztustól azonban húsz pedagógus veszíti el majd állását. Számukra – egy-két kivételtől eltekintve – az önkormányzat nem biztosít álláslehetőséget. D.A.
5. oldal
Petõfi és Arany - a népiesség jegyében
Országgyûlési hírek Kulcsár Gergely azonnali kérdésében az uniós pályázatok felhasználásának visszásságaira hívta fel a figyelmet. Kijelentette, hogy Debrecenben a csatornázás körül alakultak ki problémák, hiszen az építés egyetlen szakasza sem zajlott a tervezett szerint. Kulcsár azt is közölte: a Jobbik megteszi a szükséges jogi lépéseket. Bertha Szilvia a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteivel szükséges egyeztetés hiányára hívta fel a kormány és a közvélemény figyelmét, és kiállt a kormányzattal szembeszálló, tiltakozó szakszervezetek mellett. Gyenes Géza kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz, amelyben az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésének elmaradását kérte számon. Vona Gábor napirend előtti felszólalásában a valódi gazdasági szabadságharcról beszélt. Felvázolta a Jobbik négy forrásteremtő javaslatát is. Az első egy progresszív adórendszer bevezetése az egykulcsos adózás helyett, amely helyreállíthatná a társadalmi igazságosságot. A második javaslat a szociális kártya és az erre épülő szociális bolthálózat bevezetése, a harmadik pedig az uniós források újragondolása, mert a pályázati pénzek
Szebb Jövô
2011. július
komolyan ezt a sorsdöntő kérdést, a kormány javaslata szemfényvesztés, becsapják a kiszolgáltatott embereket, miközben izraeli ingatlanforgalmazók hirdetik héber és magyar nyelven, hogy nemsokára olcsón lehet hozzájutni mások élete munkájához. Varga Géza benyújtotta a magyarországi élelmiszeripar privatizációs folyamatának hatásait feltáró eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatát. A képviselő elmondta, hogy a Jobbik választási ígéretéhez híven minden területen az elszámoltatásra törekszik. Miután hazánkban a rablóprivatizáció az élelmiszeripart érintette a legsúlyosabb módon, így ezen a területen is fel kívánják tárni a visszásságokat. Vona Gábor sajtótájékoztatón rámutatott, hogy Orbán Viktornak igaza van abban, miszerint Magyarország háborúban áll az államadóssággal. Leszögezte: az államadósság 1345 milliárd forintos csökkentését a kormány valójában a magánnyugdíjpénztárak felszámolásával érte el, és ezt „adja most elő saját eredményként”. Z. Kárpát Dániel a hazánkban zajló népesedési katasztrófára, a cigányság körében zajló robbanásszerű növekedésre, valamint a kivándorlás súlyosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a kormány semmilyen cselekvési tervet nem dolgozott ki idáig. Novák Előd kijelentette: a Jobbik szeretné megtudni, hogy pontosan milyen eredményeket mutat a Nemzeti Konzultáció, hiszen az első Nemzeti Konzultáció során nagy botrányt váltott ki, hogy a barikad.hu érdeklődésére nem volt hajlandó pontos eredményeket kiadni sem a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, sem a Miniszterelnökség, konkrét táblázatos eredményt a mai napig nem láthattunk. Hangsúlyozta: egy ilyen magas költségvetésű állami közvélemény-kutatás ellenőrzés nélkül nem tekinthető hitelesnek. Szilágyi György a sporthuliganizmus elleni fellépésről szóló törvényjavaslat vitájában kijelentette: a kormány ismét túllőtt a célon. A szurkolói kártya kötelező bevezettetése és a túlzott törvényi fenyegetés nem csak a garázdákat, hanem még a valódi szurkolókat is el fogja űzni a lelátókról. A Jobbik szerint a garázdák ellen jelenleg is van lehetőség hathatós fellépésre. A Jobbik több mint egy tucatnyi módosító javaslatot nyújtott be a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslathoz. Az egyik értelmében Magyarország elismeri és támogatja a külhoni magyar közösségek életében meghatározó szerepet játszó egyházak és vallási közösségek tevékenységét is. (deczki)
Népiesség a magyar irodalomban A népiesség nem csupán a romantika korában volt domináns, hanem az európai irodalmak történetében is dobogós helyet vívott ki magának. A népi jelző jelentése ekkoriban mindenre kiterjedt, ami a tág értelemben vett közösségnek is jellemzője volt. Magyarországon Kölcsey Ferenc fogalmazta meg a Nemzeti hagyományok című esszéjében, hogy a magyarság nemzetté válásának a kultúra egysége az alapja, amely a nép nyelvében és a népköltészetben alapozódik meg. Ezt a tézist egyébként programként, a magyar irodalom programjaként és politikai értelemben is a közös, nemzeti kultúra megalapozásának tekintette. A Bessenyei Györggyel elindult irodalmi megújulás aztán Petőfi Sándor költészetével jutott el a csúcspontra. Petőfi neve a magyar irodalmi közvéleményben összeforrt a költészet fogalmával. Művészete a romantika kiteljesedését, de egyben annak meghaladását is jelentette. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú és méretű életmű maradt utána, amely korfordulót jelentett a nemzet irodalmában. Nem utánozta a népdalt, hanem mint egyszerű, legtermészetesebb kifejező formát használta. Kezdetben írt verseinek nagy részére tréfás hangnem, a szándékoltan egyszerű nyelvhasználat, a természetesség jellemző, hiszen legfőbb esztétikai elve az egyszerűség. Ez az egyszerűség azonban tudatos művészi munka eredménye. A magyar népi irodalom megteremtője Petőfi számára a népiesség nemcsak elvet jelentett, hanem a művészin túlnőve, társadalmi és politikai programot is. Számára és a hatása alatt álló Arany János számára a népies költészet nem cél volt, csupán csak eszköz a nép nevelésére, tehát egyfajta nemzetpedagógia. Petőfi szerette a magyaros ritmust, a mesterkéltet és az elvontat viszont kifejezetten kerülte. Bevezette a magyar lírába a csikóst, a betyárt, a juhászt, az alföldi mitológiát. Ennek a népies tárgyválasztásnak köszönhetően született Petőfi legélvezetesebb alkotása, a János vitéz. Ez az elbeszélő költemény a népies epika mintapéldája, egyfajta mese-eposz, melynek nyelve a népnyelv kifejező gazdagságából táplálkozik. A valószerű falusi életképet összekapcsolja a mesevilág jól ismert motívumaival. Kukorica Jancsit vitézzé teszi, akinek erejével, bátorságával és eszességével rendkívüli akadályokat kell legyőznie, s ezek mellett jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutnia.
Ez a mű jelzi Petőfi népiességének legmagasabb pontját. A János vitéz világképe a nép világképe is, hiszen a hős azt a benyomást kelti, mintha a nép képzelete hozta volna létre. Nincsen benne semmi, ami ne fordulhatna meg egy értelmesebb parasztember fejében. A magyar irodalomnak vannak ugyan sokkal nagyobb szabású alkotásai, a magyar szív verését azonban talán ebből a műből érzi ki leginkább az olvasó.
A szabadság hírnöke Petőfi 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett. A nemzeti és az egyetemes emberi szabadság ügye szorosan összekapcsolódott költészetében és gondolkodásában. Ismerte kora valamennyi politikai eszmeáramlatát, költészetében a politikai líra is felerősödött. Művészi forradalmisága politikai forradalmisággal párosult. Ilyen tárgyú verseit a hit hatja át. Hitte, hogy az emberiség egyenletesen halad végső célja, az általános boldogság felé, a cél elérésének eszköze pedig a szabadság. A költő aztán 1848. március 15-e legnagyobb hőse lett, Nemzeti dala a forradalom egyik közvetlen okává és jelszavává vált. „Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel” – írta később a történelmi dátumról Jókai Mór. Március 15-e után azonban egyre kizárólagosabb uralomra jutott költészetében a politika. A nagy népgyűlések szenvedélyességét közvetíti a Föltámadott a tenger… című versének lendülete is. Később viszont lényeges változások történtek politikai világszemléletében. Szabadszálláson országgyűlési képviselőnek jelöltette magát, de nem került be a parlamentbe. Életfilozófiájának addigi derűje megingott, csalódás és kiábrándulás lett úrrá rajta.
Arany megjelenése Arany Jánost az irodalmi közvélemény méltán tartja Petőfi mellett az egyik legnagyobb magyar költőnek. Írói pályája meglehetősen későn, harminc éves korában indult, mégis minden szál hozzá vezetett, a szellemi élet középpontjává vált. Munkásságában teljes szintézisre jutott a népi realitás, a nemzeti história, valamint a romantikus hagyomány. Népiességének lelki oka a hit, a mérhetetlen szerénység, ugyanakkor a mérhetetlen magyar gőg. Arany korábban más társadalmi osztályt, más világot nem ismert, mint a népét, s ebből ugyanolyan nehezen mozdult ki, mint szülőföldjéről, Szalontáról. Csak később és nagyon lassan hagyta el azokat a szűk népi határokat, amelyeket maga köré font. Az elveszett alkotmány című művében még nem népies, csak a hagyományok őrzője. A Kisfaludy Társaság pályázatára írt Toldi viszont az ország legjobb költői közé emelte alkotóját. Arany azt adta, amire a nemzedéknek égetően szüksége volt: a magyar nép hősét, a mintaszerű magyart. Toldi Miklós a felemelkedő, a nemzetté váló népet képviseli, így tehát Miklós sorsa a nép sorsává lett. Arany Toldi kudarcaival és hibával az egész magyar nemzet hibáira mutatott rá. Toldi így csakhamar nemzeti hőssé és jelképpé vált. A szabadságharc utáni keserűség Arany népköltői szerepe a szabadságharc alatt érte el tetőpontját, de a szabadságharc utáni időkben is megnyilatkozott. Lelki tája a megtört fájdalom országa, az akkori Magyarország lett. A hangja egyre jobban távolodott a népiestől, és ebben a mértékben tágult világa is. A Toldi estéje - mely megírásában nyomon követte az első Toldit - már sokkal kevésbé népeposz. Hiányoznak belőle azok a szembetűnően népi mozzanatok, melyek az első Toldi alaphangját adták. A szabadságharc után egyre tudatosabb lesz benne, hogy távolodnia kell a Toldiban megütött hangtól. Ennek a belátásnak egyik oka volt a petőfieskedő utánzók megjelenése. De szíven ütötte az is, hogy meghalt a nagy barát, a szellemi vezér, akinek egyénisége a népi felé vonta. Arany azok közé tartozott, akiknek a barátság nagyobb élmény volt, mint a szerelem, és Petőfi elvesztését élete végéig gyászolta. A sors iróniája, hogy a Petőfi-szobor 1882. október 15-i avatásán megfázott és tüdőgyulladást kapott, s ez vezetett végül a halálához. (danna)
Szebb Jövô
6. oldal
A vidék vesztésre áll Több mint két éve harsogja a nagyvállalatok összefogásával alakult Társaság a Lakásépítésért Egyesület, hogy több száz lakásos bérlakásegyütteseket kell építeni, kezdetben kísérleti jelzővel, állami támogatással. A helyi anyaggal és élőmunkaigényes technológiával, a munkanélküliek foglalkoztatásával történő építést szorgalmazók hallgattak, vagy nem hallatszottak. Tavaly könyvet jelentettünk meg Bérházépítőjáték címmel. Kiáltványok sorával figyelmeztettünk arra, hogy a vidéki szakemberek megtartása nélkül nem lehet helyi foglalkoztatást fejleszteni. E helyi foglalkoztatás egyik kulcseleme pedig a kistelepülési szakemberek részére történő bérlakásépítés lenne. Előre jeleztük továbbá, hogy a főként fővárosi, részben nemzetközi építési vállalkozások szerzik meg az állami támogatási forrásokat, melyekből aztán könnyűszerkezetes házakat építenek. Csakhogy az ilyen típusú házak építésénél lehet legkevésbé igénybe venni képzetlen közmunkásokat, holott ez elsőrendű cél volt. Mindemellett tisztázatlan, hogy a vállalkozó cégek milyen költségszinten fogják az épületeket üzemeltetni. Eljött az a nap, amikor a kilakoltatásoktól – azaz a használt lakások tömegének a piacon való megjelenésétől – rettegő lakásépítő vállalkozók megnyugodhatnak. A kilakoltatások helyett ugyanis vélhetően a volt tulajdon bérlakásként való bérlése, azaz a szerencsétlenül járók egyfajta lassú kivéreztetése lesz jellemző. A végképp fizetésképteleneknek és hasonlóknak pedig az állítólag részben közmunkával épülő, főváros környéki, könnyűszerkezetes lakásokban történő elhelyezését fogják szorgalmazni. Két éve írjuk és mondjuk: „A vidék hallgat!” A vidéki településvezetők legyintve
nyilatkozzák, hogy nincs esély településenként néhány bérlakás építésére helyi anyaggal és munkaerővel. Ilyen lakások elsősorban a helyi foglalkoztatást szervező fiatal szakemberek megtartásához létfontosságúak. A képzett fiatalok az építési-fenntartási munkák, valamint a mezőgazdasági feldolgozó helyek működésének megszervezését is képesek lennének ellátni. Jelentős szempont azonban a zömében saját munkaerővel építtethető, igen szerény üzemeltetési költséggel bíró otthonok létesítése is. Lelkes ifjak évekig dolgoztak azon, hogy a piaci építési anyagok és a helyi anyagok legjobb kombinációit kidolgozzák, és a házilagos bővítés legjobb megoldásait megtalálják. Kidolgozták azt is, hogy milyen módon lehet egyetlen jól megépített kályhával egész lakásokat kifűteni, modern fatüzelésű konyhai tűzhelyen főzni. A javasolt házak a hagyományos, negyven fok tetőhajlás körüli tetőkkel hagyományos településképbe illeszkednek, így esélyt adnak arra, hogy ne váljanak uralkodóvá a huszonegynéhány fokos „amerikai” és „mediterrán” tetők. Most úgy fest, hogy a könnyűszerkezetes házakat építők győztek. A miniszterelnök állást foglalt a fővárosi építési akciók és egy bizonyos építési technológia mellett. Így volt ez annak idején a paneles építéseknél is. Gratuláljunk a kormányzati tanácsadóknak, akik minden bizonnyal „technológiapártatlanok”. Az elnémult, haldokló vidék mindenesetre továbbra is vesztésre áll. Dr. Kőszeghy Attila Okl. építőmérnök, építész, településgazdálkozás szakmérnök, ny. főisk. tanár, a Kós Károly Egyesülés Országépítő c. lapjának felelős szerkesztője Kőszeghy Csanád Ábel Okl. településmérnök
2011. július
Megyei hírek Szoboszlón tört meg a jég Június negyedikén országszerte a trianoni békediktátum 91. évfordulójára emlékezett a magyarság. Ám a hajdúszoboszlói Trianon-rendezvény a maga nemében egyedülállónak számít a hazai megemlékezések sorában. Ezen az első hivatalos önkormányzati szervezésű rendezvényen ugyanis a beszédet Tóth Attila, a Jobbik képviselője mondta.
Második erő megyénkben a Jobbik Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője úgy értékelte, a Püspökladányban tartott időközi országgyűlési képviselő-választáson a voksok alapján a nemzeti radikális párt második erővé nőtte ki magát a térségben. „A választáson résztvevők 27,5 százaléka támogatta a Jobbikot, ami 3,5 százalékkal több, mint az előző országgyűlési képviselő-választáson volt ebben a körzetben” – jelentette ki Dúró. A nemzeti párt országgyűlési képviselője hozzátette, a szavazás eredménye bizonyítja, hogy a Fidesz-kormány ígérete az új munkahelyek teremtésére, a közbiztonság megerősítésére csak üres frázis.
Újabb rovástáblák a megyénkben Ma már országszerte egyre több helyen találkozhatunk rovásírásos helységnévtáblával. Hajdú-Bihar megyében másodikként (Nyíradony után) Bárándon állítottak rovásírásos helységnévtáblát, ám hamarosan Hajdúszoboszló határában is látható lesz a sokak által ismert felirat. A szoboszlói Jobbik tervei szerint mindegyik, a városba bevezető út mellett látható lesz ilyen tábla, de anyagi okok miatt első lépcsőben egyelőre két helyen állítják fel a rovásírásos helységnévtáblát. Az avató ünnepségen a helyi jobbikos politikusok mellett részt vett Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és Mohácsi László református lelkész.
Ügyészséghez fordul a Jobbik a Kaba-Püspökladány térségi botrányos földosztás miatt A Jobbik országgyűlési képviselőiként a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordulunk a Kaba-Püspökladány térségi, az elmúlt napokban nyilvánosságra került botrányos állami termőföld-bérbeadások ügyében. A rendelkezésre álló információk alapján felmerül bűncselekmény elkövetésének gyanúja is, ezért kezdeményezzük az ezer hektár földterületet érintő szerződések felülvizsgálatát és a nyomozás elrendelését. A beadványban azt is indít-
ványozzuk, hogy az ügyészség a Nemzeti Földalap irodáinak esetleges érintettségét szintén vizsgálja meg. Mivel az ügyben a legfelsőbb szintekig elérő fideszes politikusok is érintettek lehetnek, ezért a Központi Nyomozó Főügyészségen teszünk feljelentést. A Jobbik fellép a korrupció minden formájával szemben, kivált, ha a magyar termőfölddel kapcsolatos visszaélésekről szerez tudomást. A nemzeti radikális
párt egyben követeli, hogy az érintett ezer hektárnyi földet helyben lakó, azt valóban megművelni szándékozó gazdák kaphassák meg, politikai kapcsolatoktól mentes, tiszta eljárás keretében. Ha ez nem így történik, a Jobbik ebben a korrupciógyanús ügyben is véghez fogja vinni az elszámoltatást. Hegedűs Lorántné és Kulcsár Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselői
2011. július
Szebb Jövô
Székelyföldön járt Szegedi Csanád Háromnapos székelyföldi körúton vett részt Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője. A Jobbik elnökhelyettese Marosvásárhelyen tartott fogadóórával egybekötött sajtótájékoztatóján elmondta, látogatásának elsődleges célja a tájékozódás, a székely-magyarság véleményének megismerése. A nemzeti radikális párt koncepciójával kapcsolatban kifejtette, hogy kompromisszumos megoldásként a tervezett nyolc helyett tíz régió létrehozását tartja elfogadhatónak, melyben Székelyföld és Partium önálló régióként szerepel. Ennek érdekében a Jobbik támogatja a székelyek esetleges utcai megmozdulásait is. Szegedi Csanád Székelyudvarhelyen is tartott fogadóórát, ahol a megjelentek csalódottságuknak adtak hangot a Fidesszel és az erdélyi magyar politikai elittel kapcsolatban. Véleményük szerint a magyar állampolgárság visszaadása csak egy gesztus volt, amit jelez, hogy a Jobbik kivételével egyik politikai erő sem áll ki határozottan a területi önrendelkezés mellett. Kifogásolták, hogy a honosítás során különböző dokumentumokkal kell bizonyítaniuk magyarságukat, miközben felmenőik az elmúlt évszázadok alatt ezt már többszörösen, sokszor életükkel fizetve is megtették. A jobbikos európai képviselő a Kézdivásárhelyen megrendezett Székely Szigeten előadást is tartott. Beszédében Magyarország és Románia EU-s tagságának hátrányait, valamint Magyarország és az erdélyi
magyarság előtt álló lehetőségeket elemezte. A kölcsönös, demográfiai mutatókra is kedvezően ható munkahelyteremtés kapcsán stratégiai fontosságúnak nevezte, hogy csonkahon magyarjai, valamint határon túli nemzettestvéreink gazdasági szövetséget kössenek egymással. A politikus szólt emellett a székely önrendelkezés szükségességéről, valamint Magyarország külpolitikai kilátásairól is, különös tekintettel a területi revízió esélyeire. A körút utolsó állomásaként Szegedi Csanád Fenyéden is beszédet mondott. A Jobbik politikusa kiemelte, hogy bár nem a közeljövőben, de a határmódosítás igenis reális forgatókönyv. Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió előbb-utóbb fel fog bomlani, s ennek eredményeként újra fogják rajzolni a határokat. Ebben a történelmi pillanatban készen kell állnunk arra, hogy újból egyesítsük a kárpát-medencei magyarságot, ami azonban nem képzelhető el erős anyaország és erős intézményrendszerrel rendelkező székelység nélkül. Ha pedig az erős anyaország legalapvetőbb pillérének számító föld- és vízvédelmet az Unió megakadályozza, akkor fel kell vetni az EU-ból való kilépés lehetőségét is – tette hozzá a politikus, aki szerint a magyarságtól idegen Észak-Atlanti szövetségi rendszertől függetleníteni kell magunkat, s vissza kell térni a közel egymilliárd rokonunkat egyesítő turáni népek szövetségrendszerébe. (jobbik.hu nyomán)
Felfüggesztették képviselõnk mentelmi jogát Nem javasolta az illetékes bizottság Rubi Gergely mentelmi jogának felfüggesztését, bár a jobbikos parlamenti képviselő ezt kérte. Magánvádas ügyekben egyébként az Országgyűlés még akkor sem szokta felfüggeszteni a mentelmi jogot, ha ezt maga a képviselő kéri, Rubi esetében azonban mégis megtette. Rubi Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője a Hajdú-bihari Napló március 17-ei számában többek között azt nyilatkozta, hogy azért hozták létre a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, mert az Országos Polgárőr Szövetség helyi szervezete „nem nagyon mert fellépni a bűnelkövetők ellen. Beérték azzal, hogy délutántól estig pár órát kint voltak, majd hazamentek lefeküdni… Előfordul, hogy polgárőrautóval rendőröket fuvaroznak, mert a kapitányságnak nincs pénze tankolni”. Tóth Attila, a megyei polgárőr szövetség
elnöke emiatt feljelentést tett a Debreceni Városi Bíróságon, amely az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta magánvádas ügyben az Országgyűlés elnökénél. Kövér László ezt a kérelmet az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnak továbbította, ahol hat igen, egy nem és egy tartózkodás mellett azt javasolták, ne függessze fel az Országgyűlés a képviselő mentelmi jogát, ám ennek ellenkezője történt. A kormánypárt kettős mércét alkalmaz, mert hasonló esetekben, azaz magánvádas eljárásnál a fideszes képviselők mentelmi jogát nem függesztik fel – nyilatkozta Rubi Gergely, hangsúlyozva: soha nem kívánt a mentelmi joga mögé bújni, ő maga is kérte annak felfüggesztését, és készen áll arra, hogy a bíróság előtt védje meg állításait, amik szerinte a véleménynyilvánítás kategóriájába tartoznak.
7. oldal
Orbán és a hívság Böngészem az MTI honlapját, egymás alatt sorjáznak az unalmas hírek, mígnem egyszer csak megakad a tekintetem a következő címsoron, hogy aszongya: „Orbán: Magyarország mindig az alacsony adózás híve lesz”. Háromszor is el kellett olvasnom, hogy higgyek a szememnek, s közben mindvégig olyan arcot vágtam, mint mondjuk Schmitt Pál, amikor megtudja, hogy betűleves lesz ebédre... Szóval Orbán szerint Magyarország mindig az alacsony adózás híve lesz. Ércsük. No, akkor mondok én neked valamit, te Viktor, nagyon érdekelni fog tégedet: Lakik itt, a házunkban egy idős néni, bizonyos özvegy Hanákné, aki nagyon nagy híve a rántott csirkének, a borjúszegynek meg a báránybordának, de már vagy másfél évtizede csirkefarhátból főzi még a húslevest is. Aztán ott van a másodikon Szabóék kamasz fia, a Zsoltika. Szegénykém nagyon nagy híve a csajoknak, de annyira pattanásos és oly nagyon gátlásos, hogy évek óta nem jön össze neki egy valamirevaló randi. A szomszédjukban Elemér bácsi lakik, aki elképesztően nagy híve a háromcsillagos konyaknak meg a tölgyfahordóban érlelt almapálinkának, de valami miatt mindig csak olyan pillepalackos kiszerelésű italhoz jut hozzá, amit direkte szőlőérzékenyek számára fejlesztettek ki bizonyos erre specializálódott szakemberek. Aztán itt van még a háromgyerekes családapa, Béla, aki elkötelezett híve a tömegközlekedésnek, ám már évek óta gyalog meg biciklivel jár, mert tudja, hogy ha venne egy buszbérletet, akkor abban a hónapban vagy öt napig nem enne semmit a családja, pedig kivétel nélkül mindannyian nagy hívei a táplálkozásnak. Szerényen a sor végére hagytam magamat. Olyan szívesen írnám le, amit még soha nem volt alkalmam tiszta szívből megfogalmazni, hogy milyen nagy híve vagyok az éppen aktuális magyar miniszterelnöknek, de nem tehetem. Ahhoz az kellene, hogy valami ördöggel cimboráló, fekete mellényes félelemkeltő legyen a kormányfő. Szebb Jenő
Lapostetők, pincék szigetelése, bádogosmunkák, szendvicspanel szerelése. SZIGÉP-D Kft. Debrecen, Gönczy Pál u. 60/D 06-20-9259263
Szebb Jövô
8. oldal
2011. július
LAKATOS
LELKI DOLGAINK
Napjainkban a lelki eredetű betegségek egyre gyakoribbak. Lelkünk jelzései: szorongás, állandó feszültség, kóros félelem, agresszió, dühroham, önbizalomhiány, stressz, pánikbetegség, önértékelési zavarok és még sok jel. A mai gyerekek hajlamosabbak az érzelmi zavarokra, féktelenségre, depresszióra, zárkózottságra, önleértékelésre, függőségre, stb. A meg nem oldott lelki konfliktusok, traumák előbb vagy utóbb testi tünetekben fognak megjelenni. Kérje szakember segítségét: Tóthné Zsuzsa kineziológus Bejelentkezés: 06-70/3687-930
Szerezzen szakképesítést! Mérlegképes könyvelő Államháztartási mérlegképes könyvelő Ügyfélkapcsolati vezető, Iskolatitkár, Ügyintéző titkár, Nyilvántartási és okmányügyintéző, Marketing és reklámügyintéző, Gazdasági informatikus, Számítástechnikai szoftverüzemeltető, Szállítmányozási ügyintéző Claritas Gens Nonprofit Kft. www.claritasgens.hu +36 70 527 63 00
Virág-
és dísznövénykertészet
Egynyári és kétnyári balkonnövények, csokrok, koszorúk
Tel.: 0670/378-3562
Cím: Debrecen, Diószegi út 5-ös km-tábla
Szkítia Nemzeti Könyvesbolt
Nemzeti könyvek, újságok, nemzeti pólók, CD-k, ajándéktárgyak, kitűzők, jelvények, felvarrók, kerámiák, kulcstartók. Kiadványaink utánvétellel megrendelhetők. Debrecen, Batthyány u. 18. Tel.: (52) 450-021 www.szkitiakonyvesbolt.hu
Tintapatronok és lézertonerek utántöltése forgalmazása. Több mint 300-féle nyomtatási kellék készleten! Debrecen Senyei u. 39. az Árpád tér mellett 52 745 995 WWW.TONERKLINIKA.HU
Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsoportokat az ábrában, hat kivételével. Egy szót könnyítésül előre beírtunk. A kimaradó hat szóból egy Babits Mihály-idézetet állíthat össze. A megfejtést augusztus 1-jéig küldje el címünkre (Jobbik, 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/B). A megfejtők között 5 darab műsoros DVD-t sorsolunk ki. A nyertesek nevét következő lapszámunkban közöljük. A nyereményeket postán küldjük el.
T A R A J
Kétbetűsek: AK, DI, JÁ, KI, OM. Hárombetűsek: ART, ASA, FAL, KOS, NAP, NEM, POR, RAG, RÉR, TRE, VAP, ZAK, ZSÉ. Négybetűsek: AKAR, ALAP, ALÁZ, ALOM, AVAT, DODÓ, ISTA, KARA, KIES, LÉNY, LIDÓ, OLAV, OROS, RAMI, RITA, ROZS, SILÓ, TELL, TURA. Ötbetűsek: ÁSZÁR, BAROM, CLARA, CSERE, CSÉRI, CSILI, CSURI, EGÉSZ, FOROG, KABAR, KALAP, KAVAR, KIRÁZ, KOLOS, KÓBOR, LABOR, LAKAT, LAURI, LAVÓR, MADÁR, MAKÓI, MALÉV, PÓZOL, RÁLEL, SALAK, SASAD, TAROL, VARSA, ZAVAR. Hatbetűsek: APADÁS, DABASI, IKERÍT, KOMORA. Hétbetűsek: KÉTSZER, PERSELY, RIVAROL, SZENVED.
A Jobbik Debreceni
Szervezetének elérhetőségei:
Telefon (munkaidőben): 0620/470-8570 E-mail:
[email protected]
Nyolcbetűsek: BARÁTSÁG, RIADALOM, SZARATOV, TAKARODÓ. Kilencbetűsek: KARAMELLA, PALATINUS, SZENVEDNI. Tízbetűsek: PALACSINTA, SZÓRAKOZIK.
A Szebb Jövô címû lapot az alábbi helyszíneken találhatja meg:
Debrecen: • Ezüst Oroszlán Presszó, Senyei-Oláh István u. 41. • Videótéka, Csapó u. 88 • Italdiszkont, Csapó u. 86 • Trófea Söröző, Gárdonyi Géza u. 2 • Fornetti látványpékség, Cívis u. 16 (Pavilon) • István úti ABC, István út 58. • Szkítia Könyvesbolt, Batthyány u. 18. • Derék utcai ABC, Derék u 39. • Privát Élelmiszerbolt, Cívis u. 4. • Tünde presszó, Ótemető u 24., • Vándor presszó, Nagybánya u 10. • Fa kocsma, Kishegyesi ut 242. • MISSO-FOOD Kft., Bethlen u. 45-47. Italkereskedés, • Hétvezér presszó • Vadászkürt söröző • Torony Presszó, Csonkatorony u. • Állateledel bolt, Ibolya u. • Turkáló, Józsaparkban (Db.-Józsa, Szentgyörgyfalvi u. 9.) • Presszó, Debrecen-Józsa, Sereg utca 3. • Italbolt, Debrecen-Bánk, Fácán u. 14, • Italbolt, Debrecen-Szepes 35.
