A MUNKÁLTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCIÓS FELADATAI Dr. Bóday Pál ügyvezető elnök Országos Humánpolitikai Egyesület Velence, 2008. december 5.
A SZTRÁJKRÓL
A dolgozók körében felzúdulást kelthet, ha • nem megfelelőek a munkakörülmények vagy • a munkarend, esetleg • nagyobb létszámleépítést jelentenek be.
A sztrájk leggyakoribb oka mégis a bérekkel és a bérjellegű juttatásokkal való elégedetlenség.
SZTRÁJKOK MAGYARORSZÁGON
Magyarországon – nemzetközi összehasonlításban – nem nagy a sztrájkok száma. Az utóbbi időben a tömegkommunikációban hangsúlyos szerephez jutottak a sztrájkok. Ezek a munkabeszüntetések elsősorban olyan munkáltatóknál játszódtak le, amelyek közszolgáltatói feladatokat látnak el (pl. MÁV, BKV). Ezért tevékenységük (vagy éppen annak elmaradása) közfigyelemre számíthat.
SZTRÁJK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
A sztrájk egyfajta válsághelyzet • az adott szervezetben és • a (köz)szolgáltatásokat igénylők számára is
A válsághelyzet hatásának csökkentése • külső és • belső kommunikáció segítségével
A SZTRÁJKKAL KAPCSOLATOS „TEVÉKENYSÉGI” TERÜLETEK
A konfliktusok kezelése Tárgyalástechnika Válság, válságkezelés, válságkommunikáció
A KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZ A MUNKÁLTATÓ SZÁMÁRA
Jól alkalmazva csökkentheti a sztrájk kialakulásának veszélyét (akár el is kerülheti) (ha mégsem tudja megakadályozni) csökkentheti a következmények negatív hatásait
A KOMMUNIKÁCIÓ HATÉKONYSÁGA A SZERVEZETBEN
A szervezeten belüli működés egyik kulcskérdése a kommunikáció hatékonysága az egymással • • •
alá-, fölé- vagy mellérendeltségi viszonyban dolgozó munkatársak
milyen eredményességgel adják át egymásnak a különböző információkat.
MI BEFOLYÁSOLJA A KOMMUNIKÁCIÓ HATÉKONYSÁGÁT?
A kommunikáció hatékonysága mindenekelőtt attól függ, hogy milyen mennyiségű információ áramlik az egyes információs csatornákon, milyen torzítással jutnak el az információk a rendeltetési helyükre, valamint tartalmilag és formailag tekintettel vane az információ azokra, akiknek szól.
A KOMMUNIKÁCIÓ „LÉNYEGE” Nem az a fontos, hogy
elmondjam,
hanem az, hogy
megértsenek.
A KOMMUNIKÁCIÓ „TERÜLETEI”
a kommunikáció szereplői a kommunikáció csatornái a kommunikáció időzítése a verbális- és a non-verbális kommunikáció kapcsolata az átadandó információ tartalmi és formai elemei kommunikációs technikák a kommunikáció hatékonysága
A MEGGYŐZŐ KOMMUNIKÁCIÓ
a befogadó közeg ismerete az információ optimális mennyiségének kiválasztása az információ tagolása (hangsúlyos kezdés és befejezés, időnként ismétlés), az üzenet strukturálása (logikus érvrendszer felállítása, kettős érvelés az előnyök és hátrányok bemutatására), pozitív megerősítés a hallgatóság irányába, minél több különböző kommunikációs csatorna felhasználása (hangzó és képi információk együttes használata).
A KONFLIKTUSOKRÓL A konfliktus formája
Hatékony viselkedés
Eredmény
Instrumentális konfliktusok
Problémaazonosítás és elemzés, eredményes tárgyalási és döntéshozatali technikák
Megoldás
Szocio-emocionális konfliktusok
Mindkét oldal beleélő képességének, empátiás készségének javítása, nyílt kommunikáció
Megértés
Tárgyalási konfliktusok
Kulturált tárgyalás
Kompromisszum
Hatalmi konfliktusok
A pozíciók, tevékenységi körök egyértelmű meghatározása
Termékeny munkavégzés
Belső konfliktusok
Önismeret
A belső harmónia és a hatékonyság fokozódása
A KONFLIKTUSOK KEZELÉSE 1. 2. 3.
„Én győzök, te veszítesz” „Te győzöl, én veszítek.” A kölcsönös igény-kielégítés elve • ennek a célja a probléma KÖZÖS megoldása
ÖNÉRVÉNYESÍTÉS – „ASSZERTIVITÁS”
Megadó, szubmisszív (passzív) viselkedés Agresszív viselkedés Önérvényesítés (asszertivitás) • Az asszertív kommunikáció technikáia A meghallgatás készsége A konfrontáció készsége A megelőző én-üzenetek Az önfeltáró én-üzenet „Felmászunk a létrán”
TÁRGYALÁSTECHNIKA
TÁRGYALÁSI TÍPUSOK
Versengő tárgyalás Együttműködő tárgyalás
A TÁRGYALÁS FELTÉTELEI
Hatalom és befolyásolási képesség • Tudás, szakértelem, felkészültség • Legitimitás • A másik fél szükségleteinek, helyzetének, lehetőségeinek ismerete
Információ Idő • A tárgyalás határideje • A felkészülésre rendelkezésre álló idő • A tárgyalás konkrét ideje
FELKÉSZÜLÉS A TÁRGYALÁSRA
Tartalmi kérdések Tárgyalástechnika Felkészülés rendkívüli eseményekre A tárgyalás helyszíne, körülményei
A TÁRGYALÁS FOLYAMATA „Barátkozás” „Felvezetés” „Vita” „A vita lezárása” Tárgyalásvezetés
VÁLSÁG, VÁLSÁGKEZELÉS, VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ
VÁLSÁG, VÁLSÁGKEZELÉS
A válság kialakulásának folyamata Felkészülés a válságra • A szervezet felkészítése a válságra • A válságstáb • A válságkezelési tervek
VÁLSÁGKEZELÉS, VÁLSÁGKOMMUNIKÁCÓ
A válság, a válságkezelés és a válságkommunikáció viszonya • Az összhang kérdése • A válsággal érintettség és a kommunikációval érintettség viszonya • A szinkronkülönbség kérdése • Az időbeliség kérdése
A célcsoportok körülhatárolása és szegmentálása
VÁLSÁGKEZELÉS, VÁLSÁGKOMMUNIKÁCÓ
Az érintettek viselkedése válsághelyzetben, közvélemény kialakulása • Közelítés • Közelítés • Közelítés
a tömeglélektan felől az egyén viselkedése felől a szervezet felől
A válságkommunikációval elérendő célok • A célok hierarchiája • A hitelesség kérdése
VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ
A válságkommunikáció és a média • Csatorna- és eszközválasztások • A média magatartása a válsághelyzetben
Nyilvános szereplők a válsághelyzetben • Ki nyilatkozzon?
VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ – néhány jótanács
Hallgasd végig a kérdést, mielőtt válaszolsz! Használd a mindennapi nyelvet, kerüld a szakzsargont! Figyelj viselkedésedre, mutasd, hogy nyugodt vagy! Légy előzékeny, fogékony, közvetlen, nyitott, kedves és igazságos – ha szükséges sajnálkozó és aggódó. Ha kell, védekezz! Értsd meg a riporter foglalkozását és helyzetét. Próbálj úgy bánni a riporterrel, mint aki partnered, vagy szövetségesed. Az igazságot mondd, a teljes igazságot!
VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ – néhány jótanács
Nézz a riporter szemébe, ha válaszolsz. Ha tudod a nevét, azon szólítsd! Használd a válságkommunikációs tervet! Tájékoztasd az alkalmazottakat a válság részleteiről, lehet, hogy a média nem keresi a hivatalos megnyilatkozót! Ne légy gyáva! Ha aggódsz, vagy sajnálkozol, ne gondold, hogy remegned kell megalázkodásodban! Ne találgass! Vagy tudod a dolgot, vagy nem! Ne félj túlságosan, ha nem tudsz pontosan idézni (hacsak az nem jelent meg már írásban)!
VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ – néhány jótanács
Ne legyen kedvenc médiumod! Állandóan egy újságot vagy televíziót kedvelni rossz üzlet. Ez később visszaüthet! Ne szakítsd meg a hirdetést, csak azért mert a riporter nem közreműködő! A hirdetés célja egyébként nem az újság megsegítése. Ne ragaszkodj egy történethez, ha az már megváltozott, de légy következetes! A média megérti, ha a dolgok változnak. Ne ess abba a hibába, hogy megjósolod a jövőt! Ne viselj napszemüveget és ne rágj rágógumit!
A VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓS TERV ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI
Mikor kell, hogy életbe lépjen? Melyek a kommunikációs célok? Kikből áll a válságstáb, ki a vezetője, ki a szóvivő? Melyek a külön kezelendő célcsoportok? Mi a megfogalmazott üzenetek tartalma? Melyek a kommunikáció lépései? Melyek az igénybe vehető nyilvánossági csatornák? (címjegyzék!) Ki, miről tájékoztat, nyilatkozik? Milyen egyeztetési folyamatokat, külső kapcsolatokat kell figyelembe venni? (címjegyzék!)
KÉRDÉSEK, AMELYEKRE FEL KELL KÉSZÜLNI
Mi történt? Kiket és mennyiben érint? Mi a kiváltó ok? Ki, vagy mi a felelős? Mit tesz a szervezet a válság gyors elhárításának érdekében? Mit tesz a szervezet, hogy a kiváltó okokat is megszüntesse? Van-e, lehet-e még nagyobb, mögöttes probléma? Tudja-e a szervezet a folyamatokat ellenőrizni? Mennyi ideig tart a folyamat? Voltak-e figyelmeztető jelek? Kárigénnyel kihez fordulhatnak a válsággal érintettek?
FELKÉSZÜLÉS A MUNKÁLTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSOLATOS FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA
Rendszerezett ismeretek Készségfejlesztő tréningek „Gyakorlat”
