MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN
Szeged, 2004. május 27–29.
A multimédia jelenléte a mérnöktanárképzésben, illetve a szakképzésben Molnár György Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Műszaki Pedagógia Tanszék
[email protected] 1. Bevezetés Elérkeztünk egy olyan korba, amikor a rohamosan fejlődő elektronika és számítástechnika alkalmazása a napi munkánk egyre több területén jelen van. Az informatika szerepe nem szűkíthető le a számítógépeken végzett adatfeldolgozásra. Az ipari felhasználással kezdődő fejlődés, mára behálózta napjaink munkáját és szórakozását. A számítógép felhasználási területe bármely alkalmazás lehet, megtalálható a szórakoztatóiparban, az oktatásban és a menedzserek, üzletkötők napi munkájában egyaránt. Az eladók nem katalógusokkal, hanem laptoppal a kezükben járnak, és bemutatókat, látványterveket és műszaki lehetőségeket rögtönöznek az ügyfél igénye szerint. Az oktatás is színtere lett a fejlődésnek. A technika új, az eddigiektől eltérő lehetőségeket, új oktatási formák és tartalmak kialakítását tette lehetővé. Különös szerephez jut a számítástechnika, ezzel együtt a multimédia is a komputerekkel folyó tanítás-tanulás kialakításában. A technika korszaka, amely már régóta nyitott minden más emberi tevékenység számára, most az oktatás számára is megnyílt. A tanítás-tanulás folyamatának nem csak a tárgya lehet a számítógép, de egyre inkább az eszköze is. Az oktatásnál meg kell különböztetni a számítógépes oktatást a számítógéppel támogatott oktatástól. Míg a számítógépes oktatás során a számítógépes programok kezelését ismerhetjük meg (hang- és mozgóképszerkesztő, illetve -lejátszó programok), addig a számítógéppel támogatott oktatás során más tantárgyak anyagait segíthetjük, és színesíthetjük hangokkal, illetve mozgóképekkel. Különösen nagy szerepe lehet a számítógéppel támogatott oktatásnak a nyelvtanulásban, hiszen a szavak kiejtését segítheti, ha a gép kimondja az adott szót. A számítógépekkel együtt a multimédia és az e-learning is egyre nagyobb szerephez jut, melyek megjelenése a munka jellegét változtatja meg, amely a szakembereket képző iskolákra nézve módosítja majd az oktatás jellegét, illetve gazdagítja a tanulás iskolai formáit. Ennek a változásnak a vizsgálata az oktatásban, a leendő tanárok, illetve a tanulók körében meglehetősen aktuális és indokolt a jövőre nézve. Az iskola képzeletbeli kiterjesztésével az otthoni környezetben is lehetővé teszi a művelődési folyamatok kiszélesedését. Egy tanártól és tanulócsoporttól, valamint rögzíttet tanulási időtől és tanteremtől független, szabadabb tanulás lehetőségét nyitja meg.
138
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN
Szeged, 2004. május 27–29.
2. A kutatás célja A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon hosszú évek óta folyik már tanárképzés. A műszakipedagógus-képzés gondozása elsősorban a Műszaki Pedagógia Tanszék feladata. Műszaki pedagóguson a 14–19 évesek műszaki jellegű szakképző iskoláinak (azaz műszaki szakközépiskola, szakmunkásképző iskola, technikusképzés) szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tárgyainak oktatására, valamint a gyakorlati képzés vezetésére képes tanerőt értünk. A műszakipedagógus-képzés három képzési szinten valósul meg: okleveles mérnöktanárképzés: okleveles mérnök + egyetemi szintű pedagógiai kvalifikáció; mérnöktanárképzés: üzemmérnök + főiskolai szintű pedagógiai kvalifikáció; műszaki szakoktató: technikus + főiskolai szintű pedagógiai kvalifikáció. A vizsgálódásom központi kérdése a következő: Milyen hatékony a mérnöktanárképzés, illetve a szakképzés, vannak-e hiányosságai, mely területeken kellene erősíteni a képzéseket? Ezt a kérdéskört a kutatási témám szempontjából tovább fejtegetve jutottam el a közvetlenül vizsgálandó feladatkörhöz, a mérnöktanárképzésben és a szakképzésben alkalmazott, illetve a mérnöktanárok és a gyakorlóiskolák tanulói által igényelt multimédiás anyagok és eszközök felméréséhez. A multimédia jelentése eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók gyűjtőneve, funkciója, pedig egy komplex számítógépes technológia megvalósítása segítségével kiváltott interakció, amely elsősorban valós idejű. A felmérés közvetlen célja: A módszertani szokások, technikai adottságok és multimédiás funkciók, valamint a módszertani igények felmérése. Módszer: Olyan jellegű önkitöltős kérdőíveket használtam, amelyek a multimédiás oktatóanyagokkal és eszközökkel kapcsolatos infrastruktúrát, új igényeket és módszertani mintákat célozzák meg. Az előadás további része a kérdőíves vizsgálat eredményeit dolgozza fel. 3. A kérdőíves felmérés rövid bemutatása A kérdőíves felmérés egyik része 2002 decemberében készült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógia Tanszékén, a másik része pedig 2003 tavaszán a tanszék 4 budapesti gyakorlóiskolájában. A vizsgált csoportot a mérnöktanár-hallgatók köre alkotta (okleveles mérnöktanár: 20 fő, műszaki tanár: 41 fő), illetve a középiskolák tanulói (109 fő). A kérdőív 25 kérdése öt részterületet érintett, melyek a következők: − Oktatási tevékenység felmérése, illetve tanulói adatok − Számítógép-használat − Internethasználat − Oktatóprogramok, oktatási eszközök alkalmazása − Tanítási módszerek alkalmazása
139
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN
Szeged, 2004. május 27–29.
4. A felmérés eredményének ismertetése A vizsgálatban kizárólag anonim kérdőíves minták szerepelnek. A kikérdezés valóságtartalma megkérdőjelezhető az önkitöltős forma miatt, ennek ellenére a kapott eredmények egybevágnak számos más hasonló felmérés eredményeivel. A következőkben a teljesség igénye nélkül ismertetem a diagramformában kiértékelt eredményeket (A 2., és 4. kérdéscsoport egy-egy kérdésének eredményét mutatom be). Számítógép-használat Hol nyílik lehetősége számítógép használatára?
egyéb 4%
sehol 1%
munkahelyen 30%
otthon 46% iskolában 19%
1. ábra Forrás: Saját diagram (tanári)
Hol nyílik lehetőséged számítógép használatára?
ismerősnél 17%
egyéb helyen 4%
sehol 1%
munkahelyen 1% iskolában 36%
otthon 41%
2. ábra Forrás: Saját diagram (tanulói) 140
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN
Szeged, 2004. május 27–29.
Oktatóprogramok, oktatási eszközök alkalmazása
Használ-e az oktatói tevékenysége során audiovizuális eszközöket?
38%
egyáltalán nem 16%
ritkán
23%
néha 13%
gyakran
11%
mindig 0
10
20
30
40
3. ábra Forrás: Saját diagram (tanári) A tanáraid használnak-e a tanítási órákon audiovizuális eszközöket? (Pl.: írásvetítő, kivetítő, magnetofon) egyáltalán nem 7%
mindig 0%
ritkán 23%
néha 43%
4. ábra Forrás: Saját diagram (tanulói)
141
gyakran 27%
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN
Szeged, 2004. május 27–29.
Fontosnak tartja-e (tartaná-e) ezen eszközök használatát?
7%
nem 1%
inf rastruktúrától
19%
tantárgy jellegétől
40%
tananyagtól f üggően 32%
minden esetben 0
10
20
30
40
50
5. ábra Forrás: Saját diagram (tanári)
Fontosnak tartod-e (tartanád-e) ezen eszközök használatát?
10%
egyáltalán nem
3%
igen,az infrastruktúrától függően
26%
igen,a tantárgytól függően
46%
igen,tananyagtól függően
15%
igen minden esetben
0
10
20
30
40
50
6. ábra Forrás: Saját diagram (tanulói) 5. Eredmények értékelése Összegzésül megállapítható, hogy a tanárok többsége ritkábban használja azokat a tanítási módszereket, amelyeket a felmérések alapján leginkább alkalmasnak ítél a számítógép és a multimédia módszertani eszközként való használatára. Ezt az 142
MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN
Szeged, 2004. május 27–29.
eredményt támasztja alá egy 2001 őszén végzett felmérésem is, amely mérnöktanárok körében készült. A kérdőív feldolgozása után az derült ki, hogy a mérnöktanárok által leggyakrabban használt és leginkább kedvelt tanítási módszerek a hagyományos módszerek (tanári magyarázat, egyéni munka, csoportmunka), annak ellenére, hogy ezeket unalmasnak és fárasztónak tartják mind a tanulók, mind pedig a tanárok. Ugyanis a tanárok ezeket a módszereket tudják magabiztosan kezelni, alkalmazni. Megállapítható tehát, hogy a kikérdezett mérnöktanár-hallgatók körében nagyfokú módszertani bizonytalanság uralkodik. Nincsenek tisztában a tanítási módszerek által nyújtott lehetőségekkel, főként az új generációs módszerek esetén (multimédia, kooperatív módszer, projektmódszer, szerepjáték). Ezáltal nem is ismerik e módszereket, és nem is tudják alkalmazni. Ugyanez a bizonytalanság tapasztalható a megkérdezett tanulók részéről is, ők sincsenek tisztában a modern tanítási módszerekkel, annak ellenére, hogy ha nem is tudatosan, de használják ezeket, például mikrokörnyezet szintjén (pl.: ICQ, chat). Ennek a kevésbé szerencsés helyzetnek a feloldása az lehetne, ha a mérnöktanár-hallgatók az ICT-ben rejlő hatékony és korszerű módszertani lehetőséget leginkább a mérnöktanárképzés által nyújtott módszertani minták és megfelelő multimédiás környezet segítségével ismerhetnék meg, ahol a tanítási módszerek kombinációja valósulna meg. Ehhez viszont nagy valószínűséggel a képzés tanmenetét kellene átdolgozni, beleillesztve módszertani minták kidolgozását is. Ugyanis megfelelő oktatási módszerek nélkül a multimédia adta lehetőségek csak kis mértékben érvényesülnek. Ezen problémák feltárása egy következő lépése lesz a kutatásnak. Felhasznált irodalom [1] Molnár György: Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat, Budapest (2002) [2] Tót Éva: A számítógép, mint a tanárok kommunikációs eszköze. In: Új Pedagógiai Szemle, 10. (2001) [3] Farkas János: Információs vagy tudástársadalom. Aula Kiadó, Budapest (2002) [4] European Training Village, http://www.trainingvillage.gr/etv, 2001.10.23. 18:30 [5] Mihály Ildikó: Korszerű információs és kommunikációs technikák az Európai Unió iskoláiban. In: Új Pedagógiai Szemle, 10. (2001) [6] Horváth György: Vélemények mérlegen. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (1996) [7] Forgó Sándor – Hanser Zoltán – Kis-Tóth Lajos: Médiainformatika. Líceum Kiadó, Eger (2001) [8] Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (szerk.): Pedagógusok pedagógiája. Nemzetközi Tk. Budapest (2001)
143
