8. Ismertesse a semmisség, illetve a megtámadhatóság szabályait! Az érvénytelenségi okok Érvénytelenségi okok fennállhatnak: - az akaratban - a nyilatkozatban - a célzott joghatásban Érvénytelenség csak törvényben kifejezetten meghatározott érvénytelenségi ok esetén fordul elő. 1. Semmis a kifejezetten jogszabályba ütköző szerződés, illetve amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek (pl. kötelező utat ír elő jogszabály, és ezt kikerülik), vagy amely jó erkölcsbe ütközik (pl. a nyilvánosház létesítése céljából történő lakásbérlet Tilos szerződések: a jogszabályba ütköző szerződés semmis. 2. a személyi jog körében: a korlátozottan cselekvőképesek jognyilatkozata semmis 3. a színlelt szerződés semmis, ha pedig más szerződést leplez, a leplezet szerződés szerint kell elbírálni. 4. a fizikai kényszerrel megkötött szerződés is semmis. 5. az uzsorás szerződések is semmisek. 6. a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. 7. az álképviselet esete akkor áll fenn, ha valaki képviseleti jogosultság nélkül köt más javára szerződést, illetve ha képviseleti jogkörét túllépi. Az általa kötött szerződés semmis A megtámadhatóság esetei 1. tévedés A szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, és azt a másik fél okozta, vagy legalábbis felismerhette. 2. jogi kérdésben való tévedés A jog ismerete fikció 3. a felek kölcsönös tévedése Ha ugyanarra a kérdésre nézve vannak tévedésben a felek. Ilyenkor mindkét fél megtámadhatja a szerződési nyilatkozatokat. 4. lelki kényszer Ez is megtámadhatóságot eredményez. 5. megtévesztés
6. aszinallagmatikus szerződések A szerződés igazságtartalma, a benne lévő szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányos kell legyen 7. tisztességtelen kikötést tartalmazó szerződés
9. Ismertesse a kötbér szabályait, funkcióját! Mi a foglaló? 1. A kötbér A szerződés biztosítéka. A szerződés nem teljesítése vagy a nem szerződésszerű teljesítés esetére kikötött pénzösszeg: meghiúsulás, késedelem vagy hibás teljesítés esetére. Pénzösszeg fizetése, ha a kötelezett későn, hibásan vagy nem teljesít. A kötbér: •
bármilyen szerződéshez kapcsolható
•
írásban kell kikötni
•
alapja lehet a felek megállapodása, amelyben a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős nem vagy nem szerződésszerűen teljesít
•
joghatásait a Ptk. rendezi
•
utána kamat érvényesen nem köthető ki
•
túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti
•
a kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel
•
a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja
•
a késedelem vagy hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól
•
a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni
•
bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni
2. A foglaló Akkor alkalmazzák, ha a szerződéskötés és a teljesítés időben elválik. Lehet pénz vagy más dolog is. Mindig a szerződés megkötésekor kell átadni. A szerződés megkötését jelzi, teszi kézzelfoghatóvá, és biztosítékul szolgál. Tehát négy eleme van a fogalomnak: - a szerződés megkötésekor - pénz vagy más dolog - szerződés megkötését jelzi - a szerződés megkötésének biztosítéka.
Ha valamelyik fél hibájából meghiúsul a szerződés : - ha a foglalót adó hibájából: ilyenkor a foglalót elveszíti; - ha a foglalót kapó (eladó) hibájából: a foglaló kétszeres összeggel jár vissza. Ha egyiknek sem róható fel a meghiúsulás vagy mindkét félnek, semmifajta speciális szankció nem jár, a foglaló visszajár.
10. Ismertesse a jótállás és a szavatosság fogalmát, szabályait! Ismertesse az elhatárolásukat! A jótállás A jótállás főszabályként a szerződést biztosító, a szerződésben rögzített mellékkötelezettség. Jótállás esetén ugyanazok a jogok érvényesíthetőek, mint szavatosság esetén de annál hosszabb határidővel. A jótállás alapján a jogosultra nézve kedvezőbb a bizonyítási teher is: a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Lényege: annak fokozott garantálása, hogy a szolgáltatott dologban a törvényes és a szerződésben rögzített tulajdonságok maradéktalanul megvannak. Alapja lehet: - a felek megállapodása -
jogszabály
-
csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott időtartam alatt áll fenn.
A szavatosság A hibás teljesítés elsődleges jogkövetkezménye a szavatossági jogok feléledése. A szavatossági jogok a következők: kijavítás, árleszállítás, kicserélés, elállás. Amennyiben tehát a kötelezett hibásan teljesít a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. A dolog kicserélését akkor lehet kérni, ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, és a hiba rövid idő alatt, értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, vagy a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges. Ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt , a jogosult elállhat a szerződéstől. A jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. A jogosult főszabályként a teljesítéstől számított hat hónapon belül érvényesítheti szavatossági jogait. Rejtett hiba esetén a jogosult szavatossági jogait egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetében három évig érvényesítheti.
11. Ismertesse a szerződést biztosító mellékkötelezettségek fajtáit! Ismertesse a bankgarancia szabályait! A mellékkötelezettségek fajtái: 1. szerződést megerősítőek: -foglaló -kötbér -jogvesztés kikötése -jótállás 2. dologi biztosítékadási jellegűek: Dologi: -bankgarancia -óvadék -zálojog Személyi jellegű: -kezesség A bankgarancia A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek-így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása-esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Célja a jogosult helyzetének kedvezőbbé tétele. Valamelyik bank kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos esemény beállta vagy elmaradása vagy bizonyos okmányok benyújtása esetén a jogosultnak fizet. A kötelezett nem maga teljesít, hanem átruházza ezt a bankra, meghatározott feltételek esetén fizet a bank és nem a kötelezettől függ a teljesítés. Jutalék jár érte, de így is megérheti a kötelezett szempontjából. A bankgarancia vállalója mindenesetben a pénzintézet. A kötelezett kérheti a bankgarancia lejártának meghosszabbítását. A garancián alapuló jogról való lemondásnak is helye van. Bankgarancia vállalásának korlátai:
-
általános alapelv, hogy a bank csak hitelképes személyekért vagy szervezetekért vállal garanciát
-
a vállalt garanciát viszont biztosítékokhoz kötheti
-
a bank a garanciavállaláshoz megkövetelheti pl. annak tudomásul vételét, hogy a kötelezett helyett megfizetett összeget annak bankszámlájáról haladéktalanul leveszi, fedezet hiánya esetén pedig a kötelezett kamatot köteles fizetni.
Fizetés a bank által: -
a fizetés esedékességét követően a jogosultnak a garancialevélben megnevezett pénzintézetet fel kell hívnia annak közlése mellett, hogy a kötelezett nem teljesítette fizetési kötelezettségét
-
a kötelezettnek a már megtörtént fizetésekről értesítenie kell a pénzintézetet a szüksége mutatkozó adatok közlése mellett
12. Mutassa be a szerződés megszegésének eseteit és jogkövetkezményeit! Szerződésszegés minden olyan helyzet, állapot, amely a szerződéssel ellentétes, nem áll összhangban a szerződés céljával, vagyis rendellenes. Az egyes szerződésszegés - fajták 1. A késedelem Időleges nem-teljesítés. A késedelem a szerződésben megállapított időpont elmúlása teljesítés nélkül. 1. 1. Kötelezetti késedelem A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésből vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt, illetve más esetben, ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít. A kötelezetti késedelem jogkövetkezménye, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna. 1. 2. Jogosulti késedelem A jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, illetve ha nyugtát nem állít ki, vagy az értékpapírt nem adja vissza A jogosulti késedelem következménye, hogy a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni; éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna; késedelme idejére kamatot nem követelhet.
2. A hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a teljesítés fizikai vagy jogi fogyatékosságban szenved.
- A fizikai fogyatékosság a tárgy valamely kellékhiányát jelenti - A jogi fogyatékosság esetén a teljesítésben valamilyen jogi hiba áll elő Attól függően milyen a hiány (fizikai vagy jogi), kétféle a jogkövetkezmény: beszélünk kellék- és jogszavatosságról . A hibás teljesítés jogkövetkezménye többirányú: - kijavítás - ár- vagy díjleszállítás - el lehet állni a szerződéstől, ha nem áll már érdekében a teljesítés A hibás teljesítés minden jogkövetkezménye objektív, csak a kártérítés szubjektív - Fajlagos szolgáltatás esetén további jog a kicserélés - A kijavítás joga úgy is megilleti a jogosultat, hogy saját maga másutt kijavíttatja, és ennek a javításnak a költségeit hárítja a hibásan teljesítő eladóra. 3. Lehetetlenülés Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. 4. A teljesítés megtagadása Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.
13. Mutassa be a szerződés módosításának folyamatát! Ismertesse a szerződés megszűnésének eseteit! A szerződés módosulásának módjai: - a felek akarat-megegyezése - bíróság ítélete - jogszabály által 1. A felek akaratából Érintheti a szerződés alanyát, tárgyát, tartalmát. - alanyváltozás Tulajdonképpen jogutódlás. A lényeg, hogy a jog alanyában személycsere történik. - jogcímmódosítás Ha haszonélvezője van a lakásnak, megállapodást köt a tulajdonossal, hogy lemond erről, és marad a lakásban mint bérlő vagy szívességből ingyenesen. - tárgy változása Amikor a lehetséges teljesítési megoldások egyikére koncentrálják a szerződést. - tartalom változása Ennek példái az egyösszegű tartozásra részletfizetésben való megegyezés 2. Bíróság ítélete Ezzel a bíróság beavatkozik a felek autonómiájába. 3. jogszabályi módosítás [Ptk. 226.§(2)] Ilyen volt pl. a kedvezményes lakáskölcsönökkel kapcsolatos állami beavatkozás. Kivételesen
használatos,
csak
nagyszámban,
társadalmi
méretekben
előforduló
szerződéseknél. A sérelmet szenvedő félnek a törvény jogot ad arra, hogy a jogszabályi beavatkozás következtében ő kérje az egyedi szerződésének bírói úton való korrekcióját, vagy elállhat a szerződéstől.
A szerződés megszűnése teljesítés nélkül Esetei: - felek általi szerződés-megszüntetés
- jogszabály általi szerződés-megszüntetés - bírói beavatkozással történő szerződés-megszüntetés - halál mint jogi tény is lehet szerződés-megszüntető bizonyos szerződéseknél. 1. a felek akaratából A felek szerződés-megszüntető joga okszerűen következik abból, hogy keletkeztethetnek és módosíthatnak szerződést - a megszüntetés a szerződés felszámolása kölcsönös megegyezéssel. - a felbontás az eredeti állapotot állítják helyre. - a felmondás a felmondás határidejével szűnik meg a szerződés. - az elállás. 2. a halál mint jogi tény Mindig van jogutód, a jogutód lép a jogelőd helyébe.
14. Ismertesse a vállalkozási szerződés szabályait!
Vállalkozási szerződés: -
munkával elérhető eredmény produkálása
-
eredménykötelem
A vállalkozó köteles valamilyen dolgot létrehozni, javítani, tervezni, a megrendelő köteles ezt az eredményt átvenni és megfizetni a vállalkozási díjat. A kereskedelmi jellegű vállalkozási szerződéseknek 3 csoportja van:
-
-
Beruházás
-
Kutatási
-
Utazási jellegű.
Alanyai: -
Megrendelő, vállalkozó
-
Mindkettő bármely jogalany lehet, gyakorta szakképzettséghez és gyakorlathoz kötött
-
A speciális vállalkozási szerződések tipikusan gazdálkodó szervezetek között jönnek létre
-
Természetes személy: akkor, ha egyéni vállalkozó, vagy ne üzletszerűen, haszonszerzésből folytat ilyen tevékenységet
-
Egyéni vállalkozó: belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Személyes közreműködés,
Főkötelezettségek: -
Vállalkozó: -
Eredmény létrehozása: ezzel teljesíti a szerződést, az eredmény bekövetkeztéért a vállalkozó szavatossággal tartozik
-
Ezt a munkát a vállalkozó szolgáltatni is köteles
-
Dologszolgáltatás: abban az esetben, ha a vállalkozó a saját anyagát használja fel a munka elvégzéséhez
-
Ezen anyagok tulajdonjogát is köteles átruházni
-
A munka elvégzése tekintetében nincs a vállalkozó alárendelve a megrendelőnek, azt úgy végzi el, ahogy akarja
-
A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles úgy eljárni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyorsbefejezését.
-
Megrendelő: -
Vállalkozói díj megfizetése: eredményért nyújtott ellenszolgáltatás
-
Nem ismeri a magyar jog az ingyenes vállalkozást – ehelyett a megbízás ingyenes változata él
-
Díj: munka, anyagok, alkatrészek, szükséges ráfordítások ellenértéke
-
Külön díjazás csak akkor, ha aggálytalanul megállapítható, hogy a felek a díj meghatározásánál valamilyen szolgáltatásra nem voltak tekintettel
-
Szerződés keretein túlnyúló munkavégzés – megbízás nélküli ügyvitel szabályi irányadók
Teljesítés -
általános szabályok
-
a megrendelő nem köteles részteljesítést elfogadni
-
egyébként max. felelős őrzés szerint felel a megrendelő részteljesítés esetén
-
próba: lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelő köteles szolgáltatni
-
vállalkozót törvényes zálogjog illeti meg a munka eredményén a vállalkozói díj erejéig
Elállás: -
a megrendelőt kártalanítás ellenében objektív elállás joga illeti meg, ezzel csak a teljesítésig élhet
Teljesítési határidő: -
Vállalkozó: bizonyos esetekben a szerződésszegés már a teljesítési határidő lejárta előtt beáll:
-
határidő előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a teljesítés nem történhet meg határidőre, és az a megbízónak többé mér nem áll érdekébe
-
nem feltétele a megbízó elállásának, hogy a késedelem felróható legyen a vállalkozónak, ez objektív elállási ok
-
akkor is, ha nyilvánvaló előre is, hogy a teljesítés hibás lesz
Megrendelő: -
Késedelmes előzetes pénzügyi fedezet biztosítása
-
Adatszolgáltatás, közbenső intézkedés késedelmes teljesítése
-
Munkahely nem alkalmas, addig a vállalkozó megtagadhatja a munka elvégzését, míg a megbízó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, sőt, megszabott határidő eltelte után el is állhat a szerződéstől
Speciális vállalkozási szerződések
-
a szakfeladatokat erre szakosodott jogalany bonyolítja le. Így az építési beruházásokhoz kapcsolódó négy legfontosabb vállalkozói típusú szerződés: -
fővállalkozás
-
tervezési szerződés
-
építési szerződés
-
szerelési szerződés
15. Ismertesse a megbízás szabályait!
A megbízási szerződés fogalma, funkciója, eredete, jogforrása -
a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasítása szerint és érdekeinek megfelelően ellátni
-
funkciója: jogi formát adjon a kötelezett által másnak nyújtandó tevékenységet kifejtő magatartásának
-
nem eredményfüggő, általában a tiszta megbízás ritka, csak az a legfőbb vonása
-
önállósult fajtái: bizomány, szállítmányozás
-
eredete: római jog: munka- vagy ügyviteli szolgálatra irányuló ügyletek három fő típusa: o vállalkozási szerződés o munkabérlet o mandátum (megbízás)
-
szabad emberhez e megbízás méltó, szigorúan ingyenes, szívességi, csak honorárium jár ért
-
magyar jog: minden olyan tevékenységet megbízási szerződésnek minősít, amelyet a kötelezett valaki más érdekében és más számlájára végez, és nem minősül munkaszerződésnek, vagy más jellegű jogviszonynak
A megbízás lényeges eleminek különös vonásai -
Alanyok: o Megbízó: bárki lehet o Megbízott: szakértelemhez kötött megbízások esetén csak szakember
-
tárgya: közvetett tárgya nincs, közvetlen tárgya: felek kifejtendő magatartása
-
jellemzői: o gondos és szakszerű ügyvitel o díjköveteléskor meghatározó az elvárható gondosság és a szakszerű ügyellátó magatartás o bizalmi elem fokozottabban érvényesül – személyes eljárás
o indoklás nélküli felmondás joga mind a két fél részéről o ingyenesség és visszterhesség egyaránt, főszabály a visszterhesség
