Nemzetközi jog 1. írásbeli kollokvium Egy kis ízelítő az eddigi dolgozatokból. ☺ A válaszok reprodukciója szöveghű; azaz a nyelvtani és szintaktikai hibákat nem javítottam ki.
KÉRDÉS A felelős állam köteles a nemzetközi jogsértéssel okozott sérelmet teljes egészében jóvátenni. Ismertesse, milyen formákban nyújtható jóvátétel!
VÁLASZ Kötelező jóvátétel Kölcsönös jóvátétel Vegyes jóvátétel
KÉRDÉS Ismertesse a föderáció és a konföderáció közötti legfontosabb különbségeket!
VÁLASZOK • Föderáció: katonai célra való szerveződés, az államok e célból fognak össze, gyengébb szerveződés. • Konföderáció: nem csak katonailag, hanem gazdaságilag is közösen szerveződik. Erősebb kötelék. • •
A föderatív szerkezetben a föderáció tagjai egyenlők, ám külpolitikailag és gazdaságilag szoros egységet képeznek. A konföderatív szerkezetileg lazább mint a konföderáció, gazdaságilag nem kötelesek összehangolódni és tagjai főbb külpolitikai kérdéseket leszámítva nincs elkötelezve.
Példák konföderációra: ENSZ / EU / NATO / Görögország Példa föderációra: Nagy-Brittania [sic!]
KÉRDÉS Mit jelent a nemzetközi jog kodifikációja és identifikációja? Kik végzik e tevékenységeket?
VÁLASZOK Identifikáció: Egy állam nemzetközi jogalanyiságának elismerése. Kodifikáció A nemzetközi jog kodifikációja annyit tesz, hogy a nemzetközi szokásjogot összegyűjtik és rendszerbe foglalják, rendszert alkotnak. Ezt a munkát az ENSZ Kodifikációs Bizottsága végzi.
•
•
• • • • • • • • • • • •
• •
A kodifikációt az erre a célra kinevezett Bizottság végzi. A kodifikáció a nemzetközi szerződéseket foglalja össze. A területi szokásjogot nemzetközi szerződésben rögzíti, az identifikációt követi. Egy rendelet, törvény vagy határozat államilag történő elismerése. Nemzetek összességére megállapított jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Szerződések, iratok, nyilatkozatok írásba foglalása, majd könyvekbe illesztése → végül ezek megőrzése. Egy adott földrajzi terület szokásjogának „egységbe foglalása”, összegyűjtése, melyet nemzetközi szerződésbe foglalnak A nemzetközi jog kodifikációja a nemzetközi szokásjogok törvényi erejűvé emelése. A Nemzetközi Bíróság és az államok végzik. A kodifikációt az erre a célra kinevezett Bizottság végzi. A kodifikáció a nemzetközi szerződéseket foglalja össze. Egy területre vonatkozó gyakorlat, nemzetközi szabállyá történő kihirdetése. Deklarálják a nemzetközi jog kodifikációját, azaz a nemzetközi jog felújítása. A nemzetközi jogi szabályok belső jogba való beépítése. A kodifikáció szűk értelemben vett minőségi jogalkotást jelent. A kodifikáció egy meghatározott joganyag felújjítása [sic!]. Kiválasztást, kiválogatást jelent. A szabályok, jogszabályok kiválogatását, kiválasztását jelenti. A kodifikációt az Európai Unió Bizottsága és az Európai Unió Tanácsa végzi. A kodifikációt az Európai Közgyűlés vagy az Állandó Nemzetközi Bizottság végzi.
KÉRDÉS Mi a főszabály a nemzetközi szerződések időbeli, területi és személyi hatályát illetően?
VÁLASZOK Időbeli hatály. • Az új szerződés megszünteti a régit. • Nem lehet visszamenőleges hatályú declarizációtól hatályos Területi hatály. • A nagyobb területre vonatkozó szerződés erősebb a kisebb területre vonatkozónál. • Adott nemzetközi szabály érvényes azon a szerződésben résztvevő tagállamokra, melyeknek territoriális kiterjedése közigazgatásilag adott. Személyi hatály. • A több emberre vonatkozó erősebb a kevesebbre vonatkozónál. • A szerződés a szerződő felek uralma alatt lévő személyekre vonatkozik.
KÉRDÉS Mi az a végveszély?
VÁLASZ A végveszély egy olyan állapot, melynek fennállása esetén az államot érintő hátrányos, káros következmények bekövetkezésének lehetőség fennáll és ebben az állapot az adott állam cselekedhet a jogszabállyal ellentétesen, megsértheti ezt, de csak akkor, ha másként képtelen elhárítani a veszélyt, csak a norma megszegésével.
KÉRDÉS Mi a persistent objector szabály?
VÁLASZOK • Egy örökös ellenző, egy olyan állam, aki nem akarja egy nemzetközi jogszabály érvényesülését saját magára nézve, nem akar beletartozni abba a közösségbe, amelyre ez a jog vonatkozik. • Azon állam, mely ellenáll a nemzetközi szerződésben lefektetett elvekkel, kényszerintézkedéseket kell ellene alkalmazni. • A nemzetközi szerződés megkötése során; nem az államot, hanem a személyeket köti politikailag a jóhiszemű betartáshoz. [A hallgató valószínűleg a gentlemen’s agreement fogalmával keverte össze.] • Az a kormány, mely hatalmát alkotmányellenes módon szerezte.
KÉRDÉS Mit mondott ki a Nemzetközi Bíróság az ENSZ nemzetközi jogalanyiságáról a Bernadotte-ügyben?
VÁLASZ Az ENSZ minden állammal szemben nemzetközi jogalanyként léphet fel, mivel teljes jogú, körű jogalanyiságot élvez, annak ellenére, hogy nem tartozik a tagállamok közé.
KÉRDÉS Nevezze meg a nemzetközi szokásjogi szabály létrejöttének két konjunktív feltételét.
VÁLASZ Széles népréteg által használt íratlan/írott szabály legyen, amelyet törvényként alkalmaznak, kialakulása hosszú időre felek és a gyakorlatban folyamatos átalakuláson megy keresztül.
KÉRDÉS Mit jelent a szerződés hitelesítése és melyek ennek módjai?
VÁLASZOK • Hitelesítés • Amikor az adott dolog hatályba lép. • A szerződés tartalmának megerősítése. • Mód: ratifikáció; belső jogba való beültetés, becikkelyezés; törvényben való kihirdetés; miniszterelnöki rendeletben való kihirdetés; aláírás
KÉRDÉS Mi a jószolgálat?
VÁLASZOK • Egy vagy több állam egy másik államnak szolgálatot tesz. • A jószolgálat az amikor az egyik fél javára tesz valamilyen szolgálatot. • Az egyik állam segítséget nyújt másik bajbajutott országon, pl. árvíz, földrengés idején segít akár élelmezés, ivóvíz, orvosi ellátással kapcsolatban, katonai segítséget adhat háborús övezetekben.
KÉRDÉS Miben hasonlítanak és miben tér el egymástól a nemzetközi viták békés rendezésének két eszköze: a jószolgálat és a közvetítés?
VÁLASZ • [Eltérés] szolgáltat, a másik közvetít [sic!]
KÉRDÉS Milyen eredménye lehet a nemzetközi szerződés értelmezésének? Melyik a főszabály és miért?
VÁLASZOK • Főszabály szerint a megszorító [értelmezés] alkalmazandó, mert ez használhatóbb lehet a konkrét ügyek eldöntésében. • Államok külön értelmezik, majd együttesen is. A nemzetközi szervek is értelmezik. • A fő szabálya az Általános nemzetközi szabály.
KÉRDÉS Milyen elméletek alakultak ki a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára vonatkozóan? Ismertesse ezeket röviden.
VÁLASZ A nemzetközi jog a nemzetekkel foglalkozik, amely a belső jognak nincs hatáskörében.
KÉRDÉS Melyek az államiság ismérvei?
VÁLASZ Egy adott állam létrejöttével alakul ki.
KÉRDÉS Milyen módon jöhetnek létre új államok?
VÁLASZOK Más államok beleegyezésével, újonnan szerzett területen.
KÉRDÉS Melyek a jogellenességet kizáró tényezők? Válassza ki az egyiket, és ismertesse röviden.
VÁLASZOK Végszükséglet [sic!!!]. A végszükséglet az, hogy senki sem lehet abban megakadályozni, hogy a létfenntartásához szükséges lépéseket megtegye.
KÉRDÉS Mikor fogadták el és mit tartalmaz a Drago-Porter egyezmény, ill. a Briand-Kellogg paktum?
VÁLASZOK [Drago-Porter egyezmény] 1965. Valaminek a célját írja elő. Briand-Kellogg paktum: 1969 nemzetközi jogok és kötelezettségek kölcsönössége Drago-Porter Egyezmény: 1986 nemzetközi jogok és kötelezettségek egyensúlya
KÉRDÉS Sorolja fel a nemzetközi jog alanyait.
VÁLASZ [A felsorolás:] Állam, nemzetközi szervezetek, egyházi szervezetek, kultúrális [sic] szervezetek.
KÉRDÉS Milyen egyezményeket fogadtak el a résztvevők a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának kezdeményezésére 1949-ben összeült genfi diplomáciai konferencián?
VÁLASZOK Egészségügyi, szociális és kultúrális [sic], gyermekvédelmi
KÉRDÉS Hasonlítsa össze az elismert és az el nem ismert állam helyzetét! Azaz ismertesse, hogy mennyiben korlátozott az el nem ismert állam „cselekvőképessége”.
VÁLASZ Az el nem ismert állam nem gyakorolhat nemzetközi jogokat, és nem vonatkoznak rá nemzetközi kötelezettségek. Az el nem ismert állam nem lehet tagja nemzetközi szervezetnek. Az el nem ismert állam nem gyakorolhat nemzetközi szerződésben foglalt nemzetközi gazdaságra vonatkozó előnyöket. Az elismert államra vonatkoznak a nemzetközi jogok és kötelezettségek és az ebből fakadó előnyök és hátrányok is.
KÉRDÉS Az 1969. évi bécsi egyezmény főszabályként elfogadja a fenntartások tételének szabadságát, melyet azonban három esetben korlátoz. Nevezze meg e korlátokat!
VÁLASZ Nem élhet fenntartással az, akinek a körülmények hátrányos megváltozása felróható, tehát ő idézte elő.
KÉRDÉS A nemzetközi jog mely alanyaira vonatkozik az alábbi állítás? Származékos a(z) ............... és a(z) ......................... jogalanyisága.
VÁLASZ Nép és nemzetközi személyek.
KÉRDÉS Miről rendelkezik az 1978. évi egyezmény?
VÁLASZOK [A helyes válasz ez lett volna: a nemzetközi szerződésekben való államutódlásról.] Arról rendelkezik, hogy a nemzetközi szerződésekre milyen hatást gyakorolnak az állami szerződések.
KÉRDÉS Mikor fogadták el az alábbi dokumentumokat? (a) Népszövetség Egyezségokmánya (b) ENSZ Alapokmánya
VÁLASZOK (a) 1876; 1970; 1990 (b) 1919; 1976; 1990
KÉRDÉS Mit jelent az Estrada elv?
VÁLASZ A mexikói állam kijelentette, h [???] fogadja az el nem ismert államok diplomatáit, az adott országban lévő diplomáciai képviselőit nem rendeli haza, de nem fogadja el az adott állam szuverenitását (csendes ellenkezés).
KÉRDÉS Mit jelent az állami immunitás abszolút értelemben?
VÁLASZOK • Az adott állam különállását jelenti más államoktól. • Az adott állam belső rendelkezéseit, ügyvitelét nem korlátozza, befolyásolja egy külső tényező.
KÉRDÉS Válaszoljon a nemzetközi jog kodifikációjával kapcsolatos alábbi kérdésekre. [...] Milyen dokumentum elfogadásával zárult a nemzetközi felelősség jogának kodifikációja?
VÁLASZ Az ENSZ Alapokmányával.
KÉRDÉS Mit jelentenek az alábbi fogalmak?
VÁLASZOK • Nyílt szerződés. A nemzetközi szerződés egyik fajtája, mivel nyílt, mindenki számára elérhető a tartalmuk. • Erga omnes jogalanyiság. Nem megkérdőjelezhető a jogalanyiság, magától értendő. Mindenkivel szemben ugyanolyan jogalanyiság. • Jogi lehetetlenülés. Valami megakadályozza a jog alkalmazását. Egy adott állam egy nemzetközi szerződés által ellehenít [sic!] egy másik államot → ez által [sic!] nem tudja jogait érvényesíteni. A szerződés abban az esetben jogosan megszeghető ha jogi lehetetlenülés áll fent, ugyanis az állam jogi érdeke mást kíván meg, csak akkor lehet rá hivatkozni, ha ez a többi állam számára is egyértelmű. Valamilyen okból nincs döntéshozatali képessége a jogalanynak. • Preambulum. Felszólalás. A szerződő felek leírják bele a feladatukat és annak teljesítését.
KÉRDÉS Mi a különbség a nemzetközi szerződés hitelesítése és a szerződés kötelező hatályának elismerése között? Sorolja fel ez utóbbi módozatait.
VÁLASZOK Különbség. • Egy nemzetközi szerződés ha nem hitelesítik akkor is működik. A kötelező hatály elismerése akkor kötelező ha az állam elfogadta aláírta a szerződést és kötelezettséget vállalt ezzel. [NB: a központozás teljes hiánya.] • A hitelesítés csak érvényesít, a kötelező hatály szabályoz. • A nemzetközi szerződés hitelesítése írásban történik, míg a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése szóban történik. • Nem egy időpontban következik be. Módozatok. • Expressis verbis, hallgatólagos. • Hallgatólagos, kollektív, közvetlen, írásos, közvetett.
KÉRDÉS A nemzetközi jog tárgya folyamatosan bővül. Nevezzen meg legalább kettő olyan területet, amely több mint százéves múltra tekint vissza; és legalább kettő olyan tárgykört, amely az utóbbi száz évben jelent meg szabályozási tárgyként.
VÁLASZOK • Régi területek: Poroszország. Új területek: Anglia • Régi területek: Anglia, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok. Új területek: AfrikaÁzsiai országok, Cameroon, Togo
KÉRDÉS Milyen követelményeknek kell megfelelni a gyakorlatnak ahhoz, hogy szokásjoggá váljon?
VÁLASZ A nép önmaga érdekében belátja, hogy ezek a szokásjogi szabályok fontosak számára.
KÉRDÉS Milyen szerződés-értelmezési módszereket sorol fel az 1969. évi bécsi egyezmény?
VÁLASZOK Kifejtő, leíró, összehasonlító, értelmező.
KÉRDÉS Az önrendelkezési jog az ENSZ Alapokmányával jelent meg a nemzetközi jogban. (a) Ki/mi az önrendelkezési jog alanya? (b) Mit jelent a külső önrendelkezés? (c) Mit jelent a belső önrendelkezés?
VÁLASZOK (a) Az önrendelkezési jog alanya: Állam (b)-(c) Külső önrendelkezés – belső önrendelkezés. • [Külső önrendelkezés] Amikor adott állam más állam szuverenitását megsértve cselekszik, ám pozitív kimenetelű céllal (pl. békefenntartás). Ezt más állam jóváhagyásával teszi. – [Belső önrendelkezés] Amikor egy állam az érintettek beleegyezése nélkül teszi meg a szükséges lépéseket. • [Külső önrendelkezés] Másik állam, vagy az adott ország területétől eltérő, állam ügyeibe történő beavatkozás. – [Belső önrendelkezés] Az állam belsőjogaira [sic!] vonatkozó rendelkezések. Az állam saját jogait korlátozza, önmaga dönt belső ügyeinek rendelkezéséről. • [Külső önrendelkezés] Nemzetközi szervezet vagy más államok közbenjárásával történik. – [Belső önrendelkezés] Országon belüli önrendelkezés, más államok és nemzetközi szervezetek beavatkozása nélkül.
KÉRDÉS Melyek az államiság ismérvei?
VÁLASZ Nép, kormányzás, jogrend, szabadság
KÉRDÉS Létezik-e a nemzetközi jogban kivétel az erőszak tilalma alól?
VÁLASZ Igen, ha egyéni, kollektív dologról van szó. Minden más szempontból elítélik az erőszak alkalmazását.
