A mütrágya-kartelről. mütrágyagyárosok kartelt kötve, a hazánkra nézve legfontosabb mütrágyanem, t. i. a szuperfoszfát árát megint fölemelték

IX.

I. (816.) szám.

B u d a p e s t 1899. a u g u s z t u s h ó

Évfolyam.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. V. országos gazdakongresszus. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a szegedi kiállitás kapcsán országos gazdakongresszust rendez. A kongresszus ideje: 1899. szeptember hó 4. és 5-ikén; h e l y e : Szegeden, a városháza nagytermében.

A vásár teljesen szabad. Áruját tetszése szerint kiki maga vagy bármely megbízottja által eladhatja, mint hivatalos közvetítő azonban a Magyar Mezőgazdáit Szövetkezete szerepel. A vásár iránt érdeklődőknek részletes tájékozást nyújt és bejelentési iveket küld a Borsod vármegyei gazdazági egylet. A rendező-bizottság.

A mütrágya-kartelről.

Nyílt titok, hogy a magyar-osztrák mütrágyagyárosok kartelt kötve, a hazánkra n é z v e legfontosabb mütrágyanem, t. i. a szuperfoszfát árát megint fölemelték. Kedvezmények. A tagok névre szóló 1897-ben volt az ásványi szuperigazolványt kapnak, amely a tanácskozá- foszfát kilóperczentenkénti ára 23 krajsokon való részvételre, a kiállitáson sza- czár, 1898-ban fölemelték azt hivatkobad belépésre s a vasúton kedvezményes zással arra, hogy a spanyol-kubai háutazásra jogosít. (II. oszt. jegygyei I. ború következtében a nyersanyag ára osztályon, III. oszt. jegyei II. osztályon felszállott 27 krajczárra, ezidén pedig utazhatnak ugy a gyors, mint a személy- minden indokolás nélkül 29 krajczárban vonatokon.) A tagok a kongresszus mun- állapították azt meg. kálataitkinyomatva, díjtalanul megkapják. Míg tehát egy waggon 18%-os ásA kongresszus részletes tervezetét ványi szuperfoszfát 1897-ben 418 frtba és a „Köztelek" f. évi 58. számában közöltük. 1898-ban 4ö6 frtba került addig jelenleg 522 frt az ára, a mi waggononként 72, illetve 36 forintnyi árOrszágos sörárpavásár. emelést jelent. A 'borsodmegyei gazdasági egyesület az Ha a szuperfoszfát ára a világOMGE,-vei úgyis mint a Gazdasági Egyesületek piac z o n is hasonló arányban emelkedett Országos Szövetségének központjával karöltve volna, ezen áremelkedésbe nekünk mas a miskolezi kereskedelmi és iparkamara és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete közremii- gyar gazdáknak is bele kellene nyugodködéésével 1899. évi augusztus hó 28-án nunk, mert kiváltságokra nem tartunk országos sörárpavásárt rendez Miskolczon. számot. A vásáron résztvenni akaró eladó, a Á m d e a legnagyobb fogyasztással Borsod vármegyei gazd. egyesület titkári hivabíró Németországban a szuper foszfát ára talába eladó sörárpájából faj- és minőségenjelenleg is a tavalyi színvonalon áll, söt kén 5 kg. mintát tarttozik legkésőbb augusztus mivel értesülésünk szerint Amerikában hó 24 ig beküldeni. Tag lehet mindaz, akif. évi augusztus hó 20-áig a kiállítási irodánál (Bpest, Köztelek) jelentkezik és 3 frt tagsági dijat lefizet.

MAGYAR

MEZŐGAZDÁK

SZÖVETKEZETE,

BUDAPEST,

A z A d r i a n c e , P l a t t és C o .

„Adriance"

A V.

Ezeket a körülményeket számba véve, a sopronmegyei gazdasági egyesület a hazai mütrágyakartellel szemben máris állást foglalt. Emiitett egyesület ugyanis, tekintettel a szuperfoszfát tulcsigázott árára, érintkezésbe lépett a hazai gyárosokkal, v á j j o n nem hajlandók-e az egyesület tagjait, akik évenként 100 vaggonnál több foszfáttrágyát szükségeinek, bizonyos árkedvezményben részesíteni, mert az is a nyílt titkok sorába tartozik, hogy a mütrágyagyárosok egyes gazdáknak a kartel daczára titkos kedvezményeket nyújtanak. Miután azonban a tárgyalások eredményre nem vezettek és mütrágyagyárosaink a kartelszerüen megállapított 29 krajczárból az egyesületnek engedményt tenni hajlandók nem voltak, a fentemlitett egyesület derék elnöke egy németországi czéggel lépett érintkezésbe, amely hajlandónak is nyilatkozott, hogy az egyesület tagjainak a szükséges szuperfoszfátot a tavalyi áron f o g j a szállítani. Ezen czéggel a vételi szerződés azóta tényleg már meg is köttetett oly értelemben, hogy a czég az egyesület tagjainak 1 0 0 — 2 0 0 waggon 1 6 — 1 8 % - o s , kifogástalan minőségű árut kiloperczentenként 27 krajczáron, a megrendelő vasúti állomására díjmentesen szállítva tartozik átengedni; a trágya ára 30 napon belül fizetendő, engedmény 3 % . A szállítási feltételek tehát teljesen azonosak a mi gyárosaink feltételeivel, de a trágya ára jóval alacsonyabb s igy

1% ALKOTMÁNY-UTCZA Vermorel-féle

villefranchei gyár világhírű

nagykiterjedésű foszfáttelepek nyomára akadták, nagyon valószínű, hogy a nyersanyag ára a közeli j ö v ő b e n csökkenni fog.

P

_ I _

j

b I d

I I

u

peronospora-fecskendőinek, , ,Excelkévekötő-, marokrakő-, arató- és s i o r s z é n k é n e g e z ő és „La Torpille" kénvirágfnvó gépeinek fűkaszáló- gépeinek magyarországi kizárólagos képviselete. Minden a mezőgazdaság keretébe tartozó szükségletek, mint: vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. a gazdákra nézve legelőnyösebb beszerzési forrása. A szövetkezet alapszabályait és havonként kétszer megjelenő „ÜZLETI ÉRTESIIŐ'-jét bárkinek ingyen és bérmentve megküldi. M a i s z á m u n k 16 oldal.

31.

1Í78 kétségtelen, hogy a hazai gyárosok a műtrágya árát nem a nyersanyag drágább volta miatt, hanem tisztán csak nyerészkedés czéljából csigázták fél, bizonyára arra számítva, hogy 9 forintos búzaár mellett könnyen fizethet a gazda nagyobb árt a trágyáért is. Amidőn mütrágyagyárosainknak ezen kapzsi eljárását nyilvánosságra hozzuk, teszszük ezt nemcsak azért, hogy gazdatársainkat meggyőzödtessük arról, hogy a hazai gyárosok,, akik gyártmányaik értékesítésénél úgyszólván kizárólagosan a magyar gazdaosztályra vannak ráutalva, a mütrágyaárak megállapításának n e m a méltányosság, hanem a kizsákmányolás elvét követik, hanem különösen azért, hogy gazdatársainkat megfelelő ellenakczióra indítsuk. Néhány évvel ezelőtt a német gazdák is hasonló helyzetbe jutottak, amennyiben a gyárosok kartelt kötve, különösen a Thomassalaknak árát aránytalanul felcsigázták; a „Bund d e r L a n d w i r t e " akkor kiadta a jelszót, hogy ilyen áron a gazda nem vásárol s nem is vásárolt, aminek rövid idő alatt az volt az eredménye, hogy a kartel szétrobbant és az árak leszállottak. Ilyen erélyes intézkedésre nálunk ezidőszerint szükség nincs, mert elegendőnek tartjuk, ha azok a gazd. egyesületek, melyeknek tagjai a műtrágyákat nagyobb mennyiségben igénybe veszik, a sopronmegyei gazd. egyesület példáját követik és mütrágyaszükségletüket egyszerűen Németországból fedezik. Ezen az uton okvetlenül sikerülend mütrágyagyárosainkat méltányosabb árak megszabására indítani. Mert nem szabad felednünk, hogy a szuperföszfátnak csak bizonyos, nagyon korlátolt mértékig terjedő terméstfokozó hatása van, amennyiben 100 kg. szuperfoszfát rendszerint csak 1 0 0 — 1 5 0 legfeljebb 200 kg. szemterméstöbbletet szokott eredményezni, hogy továbbá ezen terméstfokozó hatása nagyon sok esélynek — időjárás, rovarkárok stb. — van kitéve,, minélfogva a számító gazda a műtrágyáért bizonyos árnál többet a legjobb akarat mellett sem adhat, hiszen a műtrágyával nemcsak termését, hanem jövedelmét is kell, hogy fokozza, ami tulmagas trágyaár mellett ki van zárva. Ezen okokból sok gazdát már a tavalyi áremelés is visszariasztott a szuperfoszfátnak egyébként nagyon ajánlható alkalmazásától, de a jelenlegi árak mellett a legtöbb magyar gazda vagy lemondani kénytelen a műtrágyázás által elérhető előnyökről, aminek mezöés közgazdasági hátrányait bővebben fejtegetni, azt hiszem felesleges, vagy hátat kénytélen fordítani a magyar iparnak, ami az előadott okokból ugy köz-, mint magángazdasági okokból teljesen indokolt, daczára annak, hogy egyenlő esélyek mellett mindenkor a hazai gyártmánynak kell az elsőséget adni. A különben is minden oldalról megtámadott magyar mezőgazdaság érdeké-

K Ö Z T E L E K , 1899 AUGUSZTUS HO 2. ben tett ezen teljesen objektív felszólalásunkat mütrágyagyárosaink szives figyelmébe ajánljuk! Eensch Árpád.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán*

Miért van kevés válogatott dohányunk ? Ö Néhány év óta túlnyomóan vastaglevelii dohányok jutottak a kisvárdai körzetből beváltásra; ez volt az oka a válogatott osztály csekély mennyiségének. Rosz esztendők jártak ez időben a dohány beérésére, túlságos szárazság volt. Am nemcsak ez volt az oka a finomabb levelek hiányának; hanem nagyban hozzájárult az, hogy a kertészeknek kiosztott nagy területeken igen szélesek a dohánysorok s távol esnek a palánták is egymástól. Ebben aztán a dohánylevelek erősen kifejlődhetnek, tulnagyra nőnek és vastagok maradnak. A nagy terület, mely egy-egy kertésznek ki van osztva, még további rossz következményeket is von maga után. Ugyanis a kertész, a ki nem győzi a sok munkát, arra számit, hogy kevés dohánylevelet produkáljon a tőke, mert azzal kevesebb a dolga; hanem aztán cserébe legyen jő nagy, jó vaskos, súlyos, ne legyen kényes a kezelésnél, ne rongyolódjék, ellenben fizessen a mázsán súlya és épségéért. Ezt a czélt a ritka sorok, távoli palántközök mellett még azzal is véli elérni, h°gy jó mélyen tetőz. Persze hogy az ilyen dohány még hozzá friss trágyába ültetve vastag, durva levelű, rossz tartalma szinte utólérhetetlen. Ily remekbe készült levelekre jöjjön aztán olyan érési időszak, mint a mult évi volt és akkor kész a csizmatalp-levél. Már maga a szamosháti dohány nem finom fajta, égésére nézve meg éppen sok kívánnivalót hagy hátra. Ha a termelők válogatott dohányanyagra akarnak számítani, akkor ezeken az állapotokon segíteni kell. Az előadott mizériák megszüntetésére a Kerpely tanár által ajánlott sürübb ültetés és friss trágya mellett műtrágyák felhasználása által keli segíteni. A sürübb ültetésnél arra kell figyelemmel lenni, hogy a levelek éretlenek ne maradjanak ; különösen ha a trágya csak tavaszszal lenne alászántva. Az ilyen dohány az erjedés alatt menthetetlenül elpusztulna. A páros sorok (t. i. egy pár sürü és egyegy munkasor) egyenlőtlenül fejlesztik ugyan a dohányt (Barcson a mintatelepen tapasztaltam) de mégis jobbak, akár a tulsürü palántaközüéknél, akár a tulritka (eddigi szokás) ültetésüeknél. A 60—80 cm. sortávolés 30—30 cm. palántköz távolság szerintem elegendő, egyenközü soroknál. Az egészen sürü palánta közök mellett a levelek lehervadnak (Csengerben tapasztaltatott). — Ezeknél sem szükséges töréskor minden sort,f! hanem csak minden másodikat bejárni. Fődolog, hogy a levelek éretlenül ne maradjanak. Egész kis korukban tehát töltögetés illetve tetejezésig vagy helyesebben a nagy hőség beálltáig ne födjék teljesen egymást. Ha a termelő kevesebb területet ád a kertésznek, ez reá fog érni még arra is, hogy az aljadohányt valamint a hegyleveleket külön-külön arassa le. Ezzel nemcsak azt éri el, hogy egy pár levéllel többet hagyhat a tőkén s a levél ezáltal is finomabb lesz, hanem a felsőbb levelek jó beérését és tartalmát is biztosítja a sürü ültetés mellett is. De sőt még azt is nyeri vele, hogy a lesült aljlevél nem keveredik a III ik osztályú

62. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M . csomók közé és megmenekszik ezáltal a vegyes csomózástól, a mely annyi kalamitást okoz a beváltásnál és megmenekül egyúttal az ilyen Mhányástól! Az éretlen hegylevelek pedig, melyek az eddigi eljárás mellett az anyadohányok vagy a kisebb alakúak az aljadohányok közt a csomó közepén sötétlettek, s az erjedés alatt elfeketedve elrontották a dohány egész gumójának értékét s ez által méltán rémei az erjedéssel bajlódó kezelőnek, ezek legalább megérnek, nem rontják a termelő átlagát a beváltásnál; tehát ugy a termelőnek mint a jövedéknek megfizethető értékesebb anyagot szolgáltatnak. Ha visszatekintünk azon időre, a midőn még a termelők több magasabb osztályú dohányt szállítottak, szembeötlik, hogy azon osztályzatok csökkenése összeesik a szamosfajta kötelező használatával, de egyúttal a talajvizsgálat s5 évi vetésforgó behozatalával is. Természetes, hogy az elől sem szabad elzárkózni, hogy ennek előtte 10°/o buroklevél egy csomóba elég volt; ma már 50%-on alul azt nem válogatjuk. Tehát a gyártási igények is fokozódtak. Azon talajok, melyeken p. o. Szabolcsban dohány nem ültettetik, kevés trágyát kapnak s a humusz lassan gyül, de fel is emésztődik azonnal az idegen vetemények által, ugy hogy a dohány inkább kizsarolt, mint pihent földbe kerül. A termelők állítják, hogy ennek ellensúlyozására a dohány alá sok-sok nyers trágyát kell adniok. Ez bizony nagy baj, de az még nagyobb, hogy még csak őszszel sem szánthatják alá a trágyát s mint állítják, arra is képtelenek, hogy takarmány után termelhessenek. Ily körülmények közt nem csoda, ha a talajvizsgálat illetve engedélyterület kijelölésének nincs elég jó eredménye s hogy a finom dohányok tekintetéből hatástalan. Ezen czélra talán a műtrágyák alkalmazása lenne czélszerü, mert ha már a föld müvelése ós jókarban tartása hiányos is a dohányon kívül, mégis teljesen pótolni fogja a műtrágya a kiélt talaj hiányait s a mi fő nem a nyers trágya jut a dohánynak, vagyis finomabb lesz s nemesebb lesz az anyag tartalma is. Fődolog azonban az is, hogy a termelő a műtrágya költségeit kibírhassa, hogy az tuldrága ne legyen. Fejér Viktor.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Törekedjünk értékesebi) állatok tenyésztésére. A „Köztelek" f. évi 48-ik számában a frankfurti kiállításról irt ismertetésemnek Németország állattenyésztésére vonatkozó adatai méltán okoztak feltűnést s legkevésbé sem lehet azon csodálkozni, ha többen is e kérdéssel behatóbban óhajtanak foglalkozni s egy és más irányban felvilágosítást kérnek. Ilyen kérdéseket intéztek e lapok szerkesztőségéhez, intéztek hozzám is, s ezért czélszerünek tartom e helyen behatóbban megvilágítani a dolgot, illetőleg a kérdésekre megadni a feleletet. Az érdeklődők mindenike azt kérdi, mit tegyen teheneivel, hogy azok naponta 20—25 liter tejet adjanak, mit tegyen sertéseivel, hogy testben nagyobbodjanak s hogy szapöraságuk fokozódjék. Az első kérdésre mindenekelőtt az a feleletem, hogy nincs olyan mód ős eljárás, a melynek alkalmazásával a ma csak 3—4 liter tejet adó tehén tejelőképességét egy hét alatt 20—25 literre fokozzuk. A tejelőképesség fajta és egyéni tulajdonság, a melyet lehet ugyan

62.

SZAM. 9-ÍK

ÉVFOLYAM.

K Ö Z T E L E K , 1899. A U G U S Z T U S

H O 2. 3

télire szalmakazlakkal rakott körül s a melyet helyes takarmányozás, gondos ápolás által igen mostoha bánásmódtól, viszontagságoktól egyáljelentékenyen fokozni, de nem megnégyszerezni. talán nem kiméit. A z utóbbi időben kétségen Jól tejelő egyedeket kell tehát először beszekivül javultak a viszonyok, de sok idő telik reznünk s csak azután fokozhatjuk azok tejelőképességét napi 20—25 literre. S az ilyen "bele, mig annyira javulnak, a hol állanak jól tejelő egyedek beszerzése ütközik a legna- külföldön. A német gazda szarvasmarhájára nem ragad két-három ujjnyi vastagon a trágya, gyobb nehézségbe. Eredeti magyar tejelő marmert gondosan kefélgeti; az utolsó paraszt hánk nincs, nemzetünk a legutóbbi időkig istállójában is sima-fénylő szőrzetüek az állatok. csak a gabonatermelés s gulyabeli rideg marha A német gazda nem csapja ki reggel állatjait tenyésztésével foglalkozott s csupán a házi szüka sovány legelőre, a honnat csak este — éheséglet fedezésére fejt néhány tehenet, ilyen körülsen — terelődnek azok be, hanem övig érő, jól mények között nálunk tejelő jelleg ki nem fejlődápolt legelőn, többnyire csak kipányvázza hetett, népünk csak a rideg marhával való bánásteheneit s hogy a légycsipések elien megmódhoz értett s ért jórészt ma is. Nem igy Németvédje, sokszor vékony vászonlepedővel le is országban. Külföldönmár eredetileg is olyan fajtakarja azokat. Ha kipányvázott teheneit nem ták keletkeztek, amelyek kevésbé igázásra, de inis őrizné egész nap, de délben okvetlenül odakább tejelésre voltak alkalmasak; nemzedékek megy, hogy kifejje azokat, mert jól tudja, hogy hosszú sorozatán keresztül tejelésre használtattak s ezáltal tejelőképességükfolytonosanfokoztatott; a tejelő képesség fentartása és öregbítése czéljából, nemcsak igen jól, de okvetetlenül a fejős tehenek ápolása, kezelése, takarmányoháromszor naponta kell kifejni a tőgyet. Kétzása, a nyert tej feldolgozása mestersége a szeri fejésnél legalább 20%-al apad a mennyinépnek századok óta s igy öntudatlanul, akaség s ha a tőgy egyszer ennyivel apasztott, ratlanul tapasztalatokat szerzett, a melyek visszafokozni azt igen bajos. S vájjon hány segélyével a tejelőképességet fokozta s a mely helyen győződik meg nálunk a tulajdonos tudás nemzedékről-nemzedékre szállt. Végre vagy a gazdatiszt, hogy kifeji-e az a cseléd hozzánk is eljutott a nyugat kulturája, mi is kellőleg a tőgyet, pedig a tejelőképesség fokokezdtünk tehenészeteket létesíteni s mert nem zódására a tőgynek igen jó kifejése nagy mérrendelkeztünk olyan fajta szarvasmarhával a tékben van befolyással. Jól fejni, naponta mely e czélra alkalmas lett volna, a külföldiháromszor fejni, egyenlő a tejelőképesség hez nyultunk s vettünk tarka marhát ott, ahol fokozásával. Rosszul fejni, naponta kétszer lehetett s olyant a milyent adtak. Vettünk fejni, egyenlő a tejelöképesség csökkenésével. testileg gyönyörű szépen alakult állatokat, de csak igen keveset olyant, a mely egyszersmint Teheneinek takarmányát olyan gonddal, jó tejelő is lett volna. Igen természetes az, olyank odaadással készíti elő a német gazda, hogy egy tehenet, a mely naponta csak 12—15 mintha egyedül attól függne boldogulása. A széliter tejet ad, el nem ad az ember semmi nát kivéve mindent megszecskáz, a korpából lanáron, ellenben szívesen eladja azt, a melyik gyos meleg vizzel moslékot csinál s Önti ezt a csak 3 — 4 liternyit ad. Gyakorlati tapasztalaközös vályúba, de itató vederben maga tartja tai arra is megtanították a német paraszt az állat elé s 'a korpából az állat tejelőkégazdát, hogy jól tejelő tehénnek üszöborjából pességéhez mérten kisebb vagy nagyobb adais j ó tejelőtehén lesz, sőt az ilyen tehéntől got ad. Szóval minden tekintetben oly meszsze származó bika után jobban tejelő üszök szármenő gondoskodást tanusit állatjai iránt, a maznak, mint egy olyan bika után, mely roszminőt nálunk csak a legritkább esetben lehet szul tejelő tehéntől származik. Mig tehát' ő észlelni. \ tenyészegyedeinek a jelzett módon való megS bámulatos ezek mellett csupán az, válogatásával folytonosan fokozta teheneinek hogy némely vidéken a tehenet rendszeresen tejelőképességét, addig nekünk ideadta azokat használják igában is, ezek persze nem adnak a különben szép testű s éppen ezért nekünk 20 liter tejet, mert a kiváló nagy tőgygyel nagyon is tetszetps egyedeket, amelyeknek ő amúgy sem vette tehenészetében hasznát. biró tehenek igázásra alkalmatlanok, de még mindig adnak annyit, a mennyit nálunk a legInnét van azután, hogy amig náluk 100 tehén közül 40—50 darab ad 15—25 liter tejet, jobbak szoktak adni. addig nálunk ugyanannyi között csak 1—2 db A z angol fehérszőrű nagy sertés — náakad 15—25 literes. Azután — valljuk meg lunk yorkshireinek nevezik — testi nagysága őszintén — nagyon sok magyar gazda nem is s óriási szaporasága köztudomásu dolog. Csak igen ösmerős az állattenyésztés törvényeivel s megfelelő tartás, ápolás s a tenyésztendő nem is igen foglalkozik az ilyen alapvető tuanyag megválasztása szükséges s a kocza bizdományok megtanulásával. Kevés gazda van tosan 24 malaczot vet évente. De hát hol tanálunk, aki a tenyészanyag megválasztásánál láljuk fel mindezen kívánalmakat széles Maaz anya tejelőképessége iránt is érdeklődik s gyarországon ? Nálunk attól a 250 kgm sulyu igazán kevés olyan, aki a bikának leszármazákoczától is megkívánják, hogy a legelőn tursát is figyelembe veszi. Sok tehenészetben azt kálgasson s legalább időszakonkint ott keresse is látja az ember, hogy a szimmentháli üszőt meg táplálékát, a szoptatás ideje alatt sem kap csak 2—3 éves korában bocsátják bika a)á; elegendő táplálékot, a malaczokra sincs eleilyen helyt nem tudják persze, hogy a tejelő gendő gond fordítva s innét van, hogy az itt szervek kellő kifejlesztése czéljából okvetlenül született első nemzedék már nem lesz súszükséges az üszőket lehető korán — rende- lyosabb kifejlődött állapotban 160—180 kgmsen IV2 éves korban — bika alá bocsátani; nál s lasacskán leapad sulyuk 120—150 kgra. természetesen ugy kell a borjúnak takarmányoA silány táplálás mellett a szaporaság is zását vezetni, hogy lVa éves koráig csaknem csökken, a mi pedig csak ugy volna fentartteljesen kifejlődjön. A hozzánk bekerült siláható, ha megfelelő táplálás mellett a legszanyabbul tejelő anyag tejelöképességének teporább koczák utódjai osztatnának be a nyésztés utján való megjavítására tehát mindenütt tenyészetbe. De hát hol gondolnak még törekszünk, pedig e nélkül a leggondosabb erre i s ; legtöbb helyt az elválasztás után egytakarmányozás és ápolás mellett sem fogjuk két hónappal azt sem tudják, hogy melyik masoha a lehető legmagasabb tejelési képességet lacz melyik koczától származik; ez az oka, elérni. Igaz, hogy pillanatnyi eredményt a te- hogy mangalicza sertéseinknél. is a szaporaság nyészanyag megválasztásával el nem érünk, de — eltekintve egynéhány gazdaságtól —annyira következetességgel már a harmadik negyedik nem kielégítő, s hogy nemzedékek oly hosszú nemzedéknél a tejelőképesség fokozódása sorozatán át sem fokoztatott az. Azután isszembeötlő lehet. tállóink is többnyire olyanok, hogy a kevésbé szilárd, igényesebb angol sertésnek, különösen zord telekben nem nyújtanak elég meleget. A z ápolást illetőleg pedig, arra a szeSzóval mi az angol sertést is olyan rideg báretetteljes gondozásra, amelyet a német paraszt násmódban részesítjük, mint a hazai mangaliteheneivel szemben tanusit, a mi parasz- czát s panaszkodunk, ha nem hoz legalább tunk talán nem is képes. Hozzá volt ő kétszer akkora jövedelmet. Nem gondoljuk szokva a mi magyar marhánkhoz, a melyet

meg, hogy az a yorkshirei kocza a maga 20—24 malaczával — ha azok választolt korukban csak 7 írtjával adatnak e l — 140—160 frtot szolgáltat be, de ezt csak ugy teheti, ha évente 80—100 frtot takarmány alakjában fektetünk bele, ellenkezőleg annyit sem jövedelmez, mint egy félvad hegyi sertés. Csakhogy az ilyen jól táplált sertés malaczai nem 7 frtot, de jóval többet érnek. A frankfurti kiállításon láttam nyolcz hetes szopós malaczokat, amelyek darabjáért akármelyik mészáros megadta volna a 12 frtot, a tenyésztő természetesen jóval többet. Ugyhiszem rámutattam röviden azon momentumokra, melyek szemelőtt tartásával az állatokat értékesebbé lehet tenni. Kováesy Béla.

GAZDASÁGI IPAR. RovatvuetS: Zalka Zsigmond.

A borkészítésnél nyert melléktermények értékesítéséről, ív. 4. Eczetlcészités

bortörlcölyböl.

A bortörkölyt eczet készítésére már régi idők óta használják azon kiváló tulajdonánál fogva, hogy igen nagy felületet ad, a melyen szesztartalmu folyadékok könnyen eczetesednek. Maga a bortörköly is ad eczetet, ha vizzel lesz leöntve. De a törköly segélyével könnyen állitható elő boreczet, mig szeszből, vagy silányabb minőségű borból, esetleg helytelen pinczekezelés folytán megeczetkésedett, vagy pláne már megeczetesedett borból is A z eczetkészitéshez szükséges eczetkádat a mellékelt 90. ábra mutatja a mely ugyanezen kád keresztmetszetét is feltünteti. 1 A kád tölgyfából készül, s felülről lefelé kissé szűkül. Hogy a törköly össze ne tömődjön, a kádban 4 átlyukgatott fenék van elhelyezve oly módon, hogy a fenekeket léezdarabok tartják. A kád tetejéhez ugyancsak egy átlyukgatott fenék van erősítve s ebben két erősebb üvegcső van megerősítve. A kád alsó végén egy csap van alkalmazva az eczet leeresztésére. Minden választó fenék alatt 2—3 cm. átmérjü, körben álló s lefelé ferdén álló lyukak vannak fúrva, a melyeken át levegő juthat a törkölyhöz. A felső fenék nyílásaiba kanócz van elhelyezve, hogy ezen át csepegjen le a'felöntött folyadék. A törkölyt a használat előtt kihagyjuk erjedni, és megeczetesedni. Ezután a törkölyt az átlyukgatott fenekek közé helyezzük, s a fedett kádba teszszük. A kádon lévő, az ábrában c-vel jelölt nyíláson át most könynyü bort, vagy 6°/o-os alkoholt esetleg vizet öntünk a kádba. A z eczetesitendő folyadék lassad végig szivárog a törkölyön, a hol is nagyobb mennyiségű levegővel érintkezve, az eczetsavbaktérium által, a mely a törkölyre tapadva igen nagy számban van a kádban, lassanként átalakittatik eczetté. A helyiségnek, a melyben a kád áll, 20—25° C. hőmérsékletűnek kell lennie. Minthogy a kádban a levegő oxigénje nagy mértékben abszorbeáltatik, ez okból a kád belsejében a hőmérséklet 35—30° C-ra is felemelkedik, s ezen hőfoknál az eczetképződés gyorsan megy végbe. A megeczetesedett folyadék a kád alján összegyűl s innen leeresztve szükség szerint még 2—3-szor, esetleg többször is felöntendő, hogy a teljes eczetesedés végbemenjen. A z ilyen kád hónapokig használható, anélkül, hogy friss törkölylyel kellene megtölteni. Vigyázni kell azonban arra, hogy a kádak folytonosan üzemben álljanak, mert külöDben

1180 a törköly felbomlást szenved és tovább nem használható. A törkölyben foglalt anyagok az eczetnek ugyanoly ízt adnak, mint a boreczet. Ha a törkölyre csak vizet öntünk, ugy természetesen igen hig eczetet kapunk, a mennyiben a vizbe csakis annyi eczetsav kerül a mennyi a törkölyben foglalt czukor elerjedése folytán képződött szeszből állt elő. 4. Eczetsavas réz készítése lortörköly segélyévél. Az eczetsavas réz (rézrozsda, Grünspan) előállítása ugy történik, hogy megeczetesedett törkölyt rézlapokkal rétegeznek egy fakádban, s a képződött rézrozsdát a rézlapokról lekaparják. Eczetsavas réz készítésére csakis oly törköly használható fel, a mely megelőzőleg más czélra nem volt kihasználva. Tehát sem a törkölybor, sem a törkölypálinka készítésére használt törköly nem alkalmas. A törkölyt elsőben is 40—45 cm. magas falu fakádakba lazán berakják s azután szalmával befödik. Minthogy a törköly levegővel érintkezik, az abban lévő czukor elerjed szeszszé, ez pedig oxidálódik eczetsavá. Ezen folyamat 3—4 nap alatt befejeződött. Az eczetesedés alatt a törköly erősen felmelegszik. Ha az eezetképződés lassan memje végbe, ugy a hőmérsékletet emelni kell azáltal, hogy a kádak elhelyezésére szolgáló helyiséget fűtjük, s a törkölyt több ízben felkavarjuk, hogy levegővel jöjjön érintkezésbe. Nem kívánatos azonban, hogy a

törköly 40o, C.-on felül melegedjék, mert ekkor igen könnyen rothadás áll be. Hogy megtudjuk, vájjon a törköly alkalmas-e már az eczetsavas réz készítésére, abba egy rézlapot teszünk bele, s ha azt látjuk, hogy 24 óra múlva a rézlap egy egyenletes zöld kristályos kéreggel van bevonva, ugy a törköly a rézrozsda készítésére felhasználható. Ha rozsdásodás be nem áll, ugy még az eczetesedés nincs kellőképp befejezve. A rézlapok, a melyeket Francziaországban használnak, 11—16 cm. hosszúak, 8 cm. szélesek és 1 millimeter vastagok. A rézlapokat mielőtt a törkölybe teszik, erősen lékalapálják, hogy a reá tapadt oxydréteg lepattogjon, azután pedig rézrozsdaoldattal lemossák és megszárítják. A rézlapokat tüzfelett 40—50o C-ra felhevítik s azután a törköly közé ugy rétegezik, hogy a törkölyréteg vastagsága 3—5cm.-t tegyen ki. Egy 45 cm. magas és 35 cm. átmérőjű kádba 120—160 darab rézlemez helyezhető el s sulyuk 15—20 kg-ot tesz ki. A legfelső törkölyréteget szalmával födik be s egy 15— 20o C. hőmérsékletű nedves pinczében 2—3 hétig állani hagyják. Ekkor a rézlapokat kiszedik, a reájuk tapadt törkölytől megtisztítják s azután vizbe, vagy gyenge eczetbe mártva, a lapokat a pinczében felállítják szárítás czéljából. A vizbie vagy eczetbe mártást és megszáritást hetenként egyszer 6—8 hétig megismétlik.

KÖZTELEK, 189§ AUGUSZTUS HO 2. A bemártás folytán az eredetileg semleges rézsóból rézoxyd felvétele által barikus rézsó képződik s a lemezeken lévő kristályos réteg 3—4 millimeter vastagra növekszik. A rézrozsdakérget rézkésekkel a lemezekről leszedik s fakádban vizzel egy pépnemü anyaggá gyúrják s a pépet 30 cm. hosszú és és 25 cm. átmérőjű bőrzacskókban kipréselik és kiszárítják. A rézlapok újból felhasználhatók rézrozsda előállítására. Ily módon minden kádból 2—3 kg. nedves rézrozsda állitható elő és 100 kg. rézlapról 12—15 kg. rézsó kaparható le.

62, SZÁM. 9-IK EVEOLYÁM január hő 4. és február hó 4-én megjelent számaiban Dérezy Péter t. barátom megdönthetetlen számadatokkal be is igazolt. De egyben egy érdekes propozicziót is tett, azt nevezetesen, hogy a gazdáknak nincs kifogásuk a daraetetés eltiltása ellen, ha ennek folytán a marha ára a budapesti piaczon emelkedni fog, a mi azonban ha be nem következnék, ugy a közélelmezés javára a kimutatott 7 krnyi árkülönbözettel csökkentsék a mészárosok a hus árát.

Tekintve, hogy a mészárosok minden reális számításon alapuló ellsnérvelés daczára fentartják azt az állításukat, hogy a daraetetés ily exorbitansul emeli a hus árát s tekintve, hogy ők a fogyasztásra kerülő hus, tehát a közélelmezés olcsóbbá tétele érdekében sürgetik a daraetetés betiltását, joggal lehetett remélni, hogy akkor, a mikor most ujabban a Próbavágás — daraetetés. „hivatalos próbavágás" elrendelését kérték a tanácstól, kilátásba fogják helyezni a daraeteA budapesti mészáros-ipartestület évek tés eltiltása fejében a hus árának megfelelő óta sürgeti a székesfővárosi tanácsot, hogy a leszállítását, a mit megcselekedni azonban marhavásártéren a daraetetést tiltsa be, mert " tudtunkkal elmulasztottak. No de ezt meg sem szerintük az állattulajdonosok eladó állataik tehették, mert számításaik merőben önkényebendőjét a daraetetéssel mesterségesen növesek s tévesek. lik és súlyosabbá teszik, ami végeredményében nagy élősulyveszteséget idéz elő s a foIsmételt sürgetésre a fővárosi tanács jugyasztásra kerülő hus megdrágulását vonja lius hó 28-ra tűzte ki a „hivatalose próbavámaga után. A mészárosok panaszolják, hogy gás megtartását, melyen a mészáros-ipartescsaknem kivétel nélkül élősúly szerint lévén tület hivatalosan konstatálni kérte a próbavákénytelenek megvásárolni az állatokat, levágás gandó állatok élősúlyát s levágatásuk után 1. után számításaikban a legtöbb állatnál, (mind- •a hus, 2. a nyelv, máj, vese, lép, sziv, 3. orr, azoknál, amelyeket vásár előtt darával etettek,) tüdő, lábak, 4. faggyú, 5. bőr és szarvak, 6. csalatkoznak, mert ezek élősúlyukhoz viszo- paczal, gyomor és százrétü 7. a belek, 8. a nyítva, jelentékenyen kevesebb hussulyt adnak, vér súlyának külön-külön való megállapítását, mint a szénával etetett állatok ; „a darával hogy ez adatokból az élő és. vágósuly közötti teleetetett állatok vásári ára tehát a husérték- differenczia vagyis az élősulyvesztegség meg hez való viszonyban aránytalanul magasabb, legyen állapitható. mint a csak szénával etetetteké". Ezen az alapon kellett volna a próbaváEzeket a panaszokat hangoztatják már gásnak végbemennie, a mely voltaképpen jő ideje mészárosaink szóban és nyomta- végbe is ment, nem is, mert a kiszemelt állatásban. tok levágattak ugyan s az egyes testrészek Állításaik beigazolására hivatalos próba- súlya külön külön meg is mázsáitatot', oly módon vágások elrendelését kérték a tanácstól már a azonban, hogy a próbavágások ellenőrzémult évben, mely kívánságuknak eleget teendő, sére egybehívott bizottság egyetlen egy tagjáa hivatalos próbavágás el is rendeltetett s nak, — a mészáros-ipartestület elnökének kivéteannak még a mult év deczember havában lével — egyhangúlag kimondotta, hogy a kellett volna végbemennie ; az előkészületeket próbavágást s a nyerendő adatokat authentikuerre a mészáros-ipartestület meg is tette, de soknak s elfogadhathatónak nem tartja, mert a „hivatalos" próbavágás elmaradt, mert a a próbavágandó állatok közül csak a szénával mészáros-ipartestület nem preczirozta kellő- etettettek takarmányozása s itatása ellenőriztetett, mig a darával etetett állatok takarmáképpen kívánságait. nyozását senki sem ellenőrizte, azonképpen Közlönyük szavai szerint a .mészárosok itatásukat sem, a mi pedig egyike a legfontocsak a bendőtartalom különbözőségét panaszol- sabb momentumoknak. ták, mint a melvlyela sulyveszteségi különbözet legpregnánsabbul igazolható," feltehető tehát, Egy helyesen megejtendő próbavágás elhogy ennek hivatalos uton leendő konstatálását engedhetetlen előfeltétele, hogy az lehetőleg egykérték a tanácstól s mert a próbavága- forma minőségű, lehetőleg ugyanazon hizlalási tást megelőző tárgyaláson egyéb kívánságokkal eljárás szerint hizlalt állatokon végeztessék is előállottak s ezeket írásban előzőleg be nem s hogy ugy a darával, mint a szénával etetett jelentették a „hivatalos próbavágás" elmaradt; ökrök etetése és főleg itatása vásár előtt a ugy látszik azonban nem nagy sajnálkozására legszigorúbban ellenőriztessék. E helyett a a mészárosoknak, a kik azzal vigasztalták mészáros-ipartestület ugy akart eljárni, hogy magukat, hogy „tél idején a próbavágás úgyis július hó 21-én vásárolt 2 drb szerb és 2 drb csak féleredménynyel járna, mert a szerbálla- magyar ökröt, melyeket szénával etetvén, tatok darafelvevő képessége ilyenkor a legkisebb karmányozásukat s itatásukat 27-ig a legs a jellemzetes tünetek főképpen a nyári hóna- szigorúbban ellenőriztette ; ezzel szemben 27-én pokban állapitható meg. „ vásárolt 2 drb magyar és ugyancsak 2 drb szerb — darával etetett — állatot, melyeknek A próbavágatásra előkészített állatokkal miként való takarmányozásáról és főleg itatáazonban megejtették a nem hivatalos próba- sáról semmiféle, vagy legalább is hivatalosan vágást és konstatálták, hogy a sulyveszteség konstatált adatok nem állottak rendelkezésre. széna és dara etetett állatok között tényleg igen jelentékeny, jelésül, hogy „a darával eteA kiküldött bizottság tehát csak észtett állatok élösulyuJcból 6°/o-al többet veszítenek szerűen járt el, amikor a próbavágás kiindulási mint a szénával etetettek s ennélfogva a dará- alapját helytelennek nyilvánítván, a nyerendő val etetett állatok bevásárlási ára a nagyobb adatokat elfogadhatatlanoknak jelentette ki. sulyveszteségnél fogva a hust kilónként 7 krajA kiszemelt állatokat ezen kijelentés czárral drágítja". daczára, — mely jegyzőkönyvbe is vétetett — Kétségkívül minden, a dologhoz csak a mészáros-ipartestület levágatta s az egyes némileg is értő ember az első pillanatra tisztá- testrészek lemázsálását hivatalos asszisztenczia, ban volt azzal, hogy alapos számítási hiba és illetve közreműködés mellett megejtette. — minőségileg egymástól nagyon is eltérő állatok Az eredményt a túloldali adatok tüntetik fel. összehasonlításából származott a próbavágás ilyetén eredménye, a mit a Köztelek f. évi A sézrozsda előállítására felhasznált törköly kiszárítva feltüzelhető.

62. SZAM. 9-ík É V F O L Y A M . súlya csak 3 U grammot (pontosan 0-785 gr.-ot) tett ki. Viszont összehasonlításul az akadémia gazdaságában termett 5 rendes fejlettségű kalászt vettem elő. Nem választottam ki a legszebbeket. Ebben a normális 5 buzakalászban volt 188 mag, melyek súlya több mint 7 grammot (pontosan T167 gr.-ot) tett ki. íme a különbség. Most ez utóbbi magvakból előszedtem néhányat, meghatározandó, hogy sulyuk és az aszott magvak súlya között minő viszony van. Ismét nem válogatva a rendes magvakban, kitűnt, hogy a bánhegyesi 5 buzakalászból nyert 98 aszott maggal 20 rendes szem tartott egyensúlyt. Ezzel illusztráltam a bánhegyesi buza silányságát, de most az a kérdés, hogy mi okozta ezt? Ha abból indulnánk ki, hogy melyik gomba van legerősebben kifejlődve a búzán? ugy azt kellene mondanunk, hogy a Cladosporium herbarum. Az Ophiobolust nem okozhatjuk, mert hiszen 3 száron ez a gomba nem is konstatálható és ezen a 3 száron éppolyan nyomorultak a szemek, mint az Ophiobolus által megtámadott szárakon. Különbség semmi sincs közöttük, mert az 5 kalászban egyetlenegy csak félig telt szemet sem lehetett találni. Csakhogy a Cladosporium herbarum majdnem mindig csak akkor telepszik le a gombára, ha ez már sárgul s ez alatt az idő alatt sok az eső. Ezért, daczára annak, hogy most rozsda csekély mértékben mutatkozik a búzán, azt mondhatjuk, hogy része lehet a kárban a rozsdának is, de főrésze lehet bizonynyal a roszkor jött esőzéseknek lesz, annálinkább, mert a bánhegyesi kötött talajon az esőviz bizonynysl nehezen szivárog le s igy a gyökérzet az erősen átázott talajban a szolgálatot könynyen felmondta s részben rothadásnak indult. A buza nem kapált földbe volt vetve. A megelőző vetés alatt (különösen ha az gabona volt) ez a nehéz talaj még jobban megtömődött, a mi csak elősegítette az esőzések által okozott pusztulást. Mezey Gyula.

Hajtanak a börze agarai. A budapesti Schlesinger és Polakovits gabonakereskedő czég egyik főnöke : Sándor Pál a vasút gabonaszállítási ankét alkalmával hangsúlyozta, hogy az agráriusok makináczióival szemben nem bocsátkozik ugyan az idei termés számszerinti megállapításába, de kijelentheti, hogy az 1899. évi gabonatermés oly nagy mint régen volt Magyarországban. Egy gabonakereskedőnek ezen kijelentése nem egyéb, mint a földmivelésügyi minisztériumban a gazdasági tudósitóktól beérkezett értesítések alapján összeállított termésbecslési adatok megbízhatósága ellen irányult czáfolat. De nem, mintha a kritikus jobban tudná, hogy vájjon az országban mily terméseredmény várható, hanem hát, a ki oly szenvedélyes kontreminőr, mint . az illető czég főnöke, a ki az árra való tekintet nélkül szakadatlanul adogatja a papirosbuzát, mert az sokkal nagyobb haszonra nyújt reményt, mint a vásárlás: annak persze nincs Ínyére, ha a hivatalos jelentés bátorkodik közép vagy gyenge térmést kilátásba helyezni. És tényleg, ha Sándor ur a gabonacsarnokban már junius végén, tehát még aratás előtt híreszteli, hogy az ő birtokán minden egyes magyar holdon 8, azaz nyolcz métermázsa elsőrendű buza termett, akkor az összes papirbuzakereskedők az ország minden egyes búzával bevetett magyar holdjáról tényleg, nyolcz métermázsát várnak, már csak azért is, mert évről-évre ismétlődő dolog, hogy Sándor ur áruba bocsátja

KÖZTELEK,

1899. AUGUSZTUS HO 2.

a papirbuzát, kiindulva azon elvből, hogy a malmok is, de a szolid kereskedők is segítségére lesznek közvetlen aratás után a búzaárakat többé-kevésbé törvényes uton és módon lehetőleg leszorítani, mint ezt minden évben tapasztalni bőven van alkalmunk. Néha sikerül is a kontreminöröknek ez a spekuláczió, mert fájdalom akárhány búzatermelő kénytelen gabonáját eladni mihelyt 'szállítható, a kereskedők és malmosok pedig az ily kényszerhelyzetbe jutott termelőt legnagyobb örömmel támogatják oly módon, hogy sok és szép búzájáért potom árakat fizetnek. Támogatják, őket a körülmények is, miután a búzából várt pénzt más uton nem lehet megkapni. Pedig ha például ez idén a termelő kölcsönt vehetne fel gabonájára jutányos kamatláb mellett és nem sietne termését eladni, olyan árak volnának elérhetők a búzáért, hogy Sándor maga is vakmerőségnek ismerné el a százezerekre menő métermázsák vaktában való eladását, mert Sándor ur maga is beismeri tán, hogy ez évben sem Romá^ niából sem Oroszországból nem igen importálható hozzánk a buza, tehát csakis az országon belül lehet búzát beszerezni és ha a szegény termelő maga nem volna kénytelen kapitulálani az eladási kényszer előtt, akkor annyit fizetnének a búzáért, a mennyit a gazda kér és a kontreminőrök nem diktálhatnák az árakat. Elég egy körülményre utalni, ha egyáltalán bizonyítékra van szükség t. i. hogy az októberi buza egyre olcsóbb lesz, mig az áprilisi buza egyre emelkedik árában. Ez abszurdum. Vagy nagyobb a világ búzatermése a szükségletnél, akkor lejebb kell szállni egyformán az őszi és tavaszi buza árának, vagy ha a világtermés nem elégítheti ki a fogyasztást, akkor ennek a következménye kell, hogy őszszel mutatkozzék már. Csakhogy Sándor és társai ugy okoskodnak, hogy őszszel a gyenge termelő (fájdalom be sok van ilyen) siet túladni búzáján olcsó áron is, ekkor megveszik a spekulánsok, ha azután jólaktak a szegény ember asztalán, akkor kezdik beismerni és híresztelni, hogy tulajdonképpen itt is, máshol is rossz a termés, hajtják fel a kezeik közt levő buzánák az árát és kaczagva vágják zsebre a szegény ember szorultságán keresett hasznot. De hát miért nem kísérli meg a kormány, szegény termelőknek való előleg nyújtást, miért nem épülnek mielőbb közraktárak, melyekbe a buza elhelyezendő ős előlegezendő volna ? Miért malomnak, kereskedőnek minden előnyt nyújtani és miért nem a gazdát is támogatni. Vagy hát előnyösebb közgazdaságilag, ha 10—20 kereskedő vagy malmos nyer néhány milliót az olcsón összevásárolt gabonán? Ártalmára volna az állam érdekének, ha a milliókra menő termelők 1—2 forinttal többet kapnának az általuk nagy küzdelem és rizikó árán előállított 35 millió métermázsa búzáért? Hát nem az uzsorának egy faja az, ha egyesek meggazdagodnak tisztán az által, hogy mások kényszerhelyzetéből lelketlen kitartással előnyt és vagyoni hasznot kovácsolnak ? Hogy ezen vak szenvedélyben mennyire merészkednek, mutatja eléggé az a valóban megbotránkoztató kprülmény, hogy Darányi miniszter hivatalos közléseinek pártatlanságát nyilvánosan kétségbe vonni bátorkodnak, ezzel egyszerűen hazugságban hagyni igyekeznek mindazokat, kik a buza árának leszállításában nincsenek segítségükre. Nem 36—37 millió mm. termelt ez évben Magyarország, hanem 44 milliót, ezt hangoztatják a börziánerek most; de biztosra vehető, hogy két hó múlva ugyanazon merészséggel fogják bizonyítgatni, hogy csak 33 millió métermázsát tesz a magyarországi búzatermés. Persze ekkor nem a termelő, hanem a kereskedő búzája drágul. Megsérteném "Darányi miniszterünket, ha Sándor úrral szemben igazolni akarnám a miniszteri termésbecslést. Csupán annyit jegyzek meg személyes tapasztalataim nyomán, hogy á legjobb tiszavidéki földeken, a hol*katasz-

1183

trális holdon való 10 métermázsás termés felel meg a jó közepesnek, ez idén hét mázsa alig termett, de ennek is egyharmad része hasznavehetetlen, ha csak juheledelnek nem. Mutathatnék nem egy tábla búzát, melynek holdja alig ad négy mázsa ocsút, még pedig nem is a külterjesen kezelt földekről; sőt minél jobb karban van a föld és minél kedvezőbb elővetemény után került bele a búzamag, annál silányabb a termés; már pedig Magyarország búzatermése csak akkor lehet 40 millió és ezen felül, ha az Alföldön kifogástalan minőségű búzák teremnek, nem lehet 40 millió métermázsa, ha az Alföldön jó egy negyed része a búzának katasztrális holdanként öt mázsa silány, őrlésre alkalmatlan búzát terem, mint a folyó 1899. évben. Hisz nem is vennének potom áron búzát, ha a termelők jutányos kamat melleit előleget kaphatnának termésükre. De ám kitől? Tán biz a falusi takarékpénztártól, melynél a kamat és költség ma is 12—14 százalékot teszen ? Vagy a kereskedőktől, kik ismert elővételi ügyleteik révén kölcsönt adnak a kisbirtokosnak oly feltétellel, hogy az illető adósok 15—20 perczenttel az áron alul kötelesek a búzát nekik átadni, mihelyt csépelnek. Nem lévén azonban, aki támogatásra méltatná a búzatermelőket, kell hogy áldozatul essék minden gazda, kinek helyzete oly siralmas, hogy terményét eladni kénytelen, ha vevő akad rá ; ez ugyan egy ideig hátrányos következménynyel bír a többi termelőre is, de annál biztosabbra vehető, hogy később az árak javulni fognak, mert sem 8, sem 7 forintért búzát nem szerezhet be semmiféle árnyomasztó, ha a termelő nem erőlteti az eladást. Nem kell az idén komolyan venni a börziánerek azon fenyegetését, hogy amerikai, orosz vagy oláh búzát behoznak; a mi termésünk pedig alig, hogy a közös vámterület fogyasztását kielégítheti. De feltéve hogy tényleg több a búzánk a szükségletnél, hát nem egyszer volt eset rá, hogy 1—2 millió métermázsa készlet maradt meg az uj termésig; ha nem fizetik meg most a kellő árt, annál inkább későbben, mert elvégre malom is, kereskedő is minden évben megkísérli a búzának árát lefelé liczitálni cséplés közben és mihelyt látják, hogy olcsón nem kapják a búzát, megveszik azt drágán is. Csak tessék az utolsó két-három év áralakulását nézni, nem-e mindig nagy termést és olcsó árakat regéltek a vevők juliusban, augusztusban, de már szeptemberben egy, de egy és fél forinttal is emelkedett a buza ára, mert ekkor a szegény embert mái lefőzték, egyéb termelő pedig nem adta olcsón búzáját, megvették drágán. Egyre utalnak arra, hogy a külföld lanyha, nem keres sem búzát, sem lisztet, de ám a külföldiek is szívesen várnak, mig a belföldi kontreminőrök mindinkább lejebb szorítják a buza árát, tudják azok is, hogy julius—augusztusban olcsó a magyar buza és akkor kezdik a vásárlást, mikor eléggé lement az ár tényleges értékén alul, ekkor jelentkezik a külföld mint vevő és ekkor emelkedik a buza ára; igaz ugyan, hogy ekkor a termésnek egy része már a kereskedők és malmok birtokában van, de ez mégis csak egy töredéke az össztermésnek és ennek is elfogyott már nagy része, mert az emberek gyomra sohsem kedveli az éhséget, a fogyasztás nem szünetel, még ha malmok és Sándorék azt állítják is, hogy egy métermázsa búzát vagy egy zsák lisztet sem lehet eladni. Tartózkodók legyenek tehát a búzatermelők az eladással. Busásan gyümölcsözik ez idén a türelem és kitartás; ha 35 milliós termés mellett búzánk 10—12 frtot ért, akkor ezt ez évben semmi esetre sem kell 7—8 forinton vesztegetni, még ha 40 millió termett volna is, a mi azonban teljesen ki van zárva.

1184

K Ö Z T E L E K , 1899 AUGUSZTUS HO 2.

VIII/1. osztályához czimzendők s legkésőbb V E G Y E S E K . augusztus 10-ig beküldendők. Félreértések elkerülése végett megjegyeztetik, hogy a jelen Mai számunk tartalma: Oldal. felhívás értelmében jelentkező termelő szőlőAj OMTTK. közleményei . — 1177 készlétéinek eladása tekintetében semminemű A miUrájrva-karlHn'i!. Hcnsah Árpád. 1177 irányban sincs lekötve, hanem azt szabadon, Próbavágás — daraetetés, Jeszenszky Pál 1180belátása szerint legjobb módon értékesítheti, Hajtanak a börze agarai. K—s 1178 viszont a bejelentés megtételéből a bejelentő sem igényt nem formálhat, "sem következtetést Növénytermelés. nem vonhat arra, hogy csemegeszőlőterméséMiért van kevés válogatott dohányunk ? Fejér Viktor 1178 nek eladását a földmivelésügyi minisztérium magára vállalja vagy közvetítse. Állattenyésztés. Törekedjünk értékesebb állatok tenyésztésére. KoÁllatorvosi tiszti vizsgák. Az állatvácy Béla 1178- orvosi tiszti vizsga tárgyában kiadott 6839/899. Gazdasági ipar. eln. számú szabályzat szerint a vizsgálóA borkészítésnél nyert melléktermények értékesíbizottság folyó évi október havában s ezentúl téséről. _ ... — 1170 mindég január, április és október hónapokban Levélszekrény 1180 fogja megtartani a vizsgálatokat. Azok az Kereskedelem, tffzsdeT Z .".7 1" I Z Z íTöö—1166 állatorvosok, a kik valamely vizsgára meghívót Szerkesztői üzenetek. ... _ 1166 kívánnak, ezt a bizottság elnökénél (Budapest, földmivelésügyi minisztérium) 50 kros bélyegKinevezés. Ő felsége a király a földmive- jegygyei ellátott kérvényben kérik, melyet a lésügyi magyar miniszter előterjesztésére vizsga havát megelőző hó (deczember, márczius, Dr. Nádaskay Béla, Dr. Rátz István, Dr. Tangl szeptember) 15-ig kell beküldeni. Á kérvényFerenez és Dr. Preisz Hugó a budapesti állat- hez csatolandó a folyamodó állatorvosi oklevele orvosi főiskola rendes tanárait jelen minősé- vagy ennek hiteles másolata, végzett középgükben, a VI. fizetési osztály második, foko- iskolai tanulmányairól szölö utolsó bizonyítványa, esetleg felsőbb tanulmányairól szóló zatába nevezte ki. végbizonyítványa, legalább két évi tényleges Halálozás. Özv. Nyiredy Jánosné szül. állatorvosi gyakorlatot igazoló bizonyítványok Jeszenszky Rozália julius hó 28-án életének és rövid életleirása. Állatorvosi gyakorlatnak 74-ik évben Keszthelyen meghalt. A megbol- számit: a hatósági állatorvosi alkalmazásban, az dogultban Nyiredy Jenő, gazdasági tanintézeti állatorvosi akadémián, illetőleg főiskolán segédtanár, édesanyját gyászolja. tanár, tanársegéd vagy gyakornok minőségben, A szegedi kiállításról. A kiállítási iroda a katonai tényleges szolgálatban állatorvosi amely eddig Budapesten, a Köztelken műkö- teendőkre való beosztással és a magángyakordött, augusztus hó 5-ikétől fogva Szegedre latban eltöltött idő. A hatósági szolgálatot az költözködik át. Az összes kiállítást érdeklő illető hatóság az akadémián, illetőleg főiskolán levelek tehát a „Kiállítási iroda, Szeged" eltöltött időt az illető szaktanár, a katonai ezimre küldendők. Az építkezések javában foly- szolgálatban eltöltött időt az. illetékes katonai nak ugy, hogy e hó első felében minden kiállí- parancsnokság, valamely ménesintézeten, illetási csarnok fel lesz állítva. A kiállítási tár- tőleg ménesbirtokon állatorvosi alkalmazásban gyakat azonban csak - e hó vége felé kell eltöltött időt a ménesintézet parancsnoka, illebeküldeni. A beküldés pontos ideje s módja tőleg a ménesbirtok igazgatója és a magánfelől minden csoportbiztos külön fogja tájé- gyakorlatot az illetékes községi elöljáróság koztatni a csoportjához tartozó kiállítókat. A bizonyítványával, továbbá a mennyiben a kibejelentési határidő minden csoportra nézve le- hirdetés az állatorvosi oklevelen igazolva nincs, járt. Tekintettel azonban arra, hogy sokan a a törvényhatóságnak az állatorvosi oklevél gyümölcstermés eredményétől tették függővé a kihirdetésére vonatkozó határozatával - kell kertészeti csoportban való részvételüket, friss igázolni. Életleirásában a folyamodó megjelöli gyümölcsül et a kertészeti csoportbizottság kivéte- születése helyét, vallását, életkorát, családi lesen elfogad, ha az erre vonatkozó bejelen- állapotát, végzett középiskolai, esetleg felsőbb tési ivek augusztus hó 8-ig a kiállítási tanulmányait és röviden vázolja, hogy állatirodához beérkeznek. Augusztus 8-ikán a orvosi gyakorlatát hol, meddig és mily alkalkertészeti csaportbizottság Szegeden ülést maztatásban folytatta. Azok az állatorvosok, a tart s ez alkalommal a kiállítók helyét végle- kik legalább is valamely középiskola 6. osztágesen kijelöli. Minden kiállító figyelmét felhív- lyának sikeres elvégzésével járó előképzettséget juk arra, hogy azokat az adatokat, amelyet ki- igazolni nem tudják, az állatorvosi tiszti vizsállítandó tárgvai felől a katalógusba bevétetni gára meghívót egyátalán nem kaphatnak. akar, sürgősen küldje be, még pedig : BudaTanulmányi kirándulás Mezőhegyesre. pest Kiállítási Iroda czimen, mert a katalógust Budapesten állítják egybe. Másirányu bejelen- A nagy-szt-miklósi m. kir. földmives-iskola tanfolyamán résztvevő néptanítók tések és tudakozódások Szegedre intézendők. gazd. . Herczogh Hugó igazgató és Vitályos György Eladó csemegeszőlő bejelentése. Ter- s.-tan. mint előadók vezetése alatt tarfulmányi melőink közül mind többen ülietnek csemege- kirándulást rendeztek f. hó 22. és 23 án a szőlőt. az abból várt nagyobb jövedelmet azon- mezőhegyesi állami ménésbirtok megtekintése ban gyakran nem érik el. Abból a czélból, és tanulmanyozására. A kiránduló társaságot hogy á csemegeszőlőt venni szándékozók meg- Ilosvay Sándor százados és Kemény Géza ismerhessék azokat a forrásokat, a honnan urad. intéző kalauzolta, kik két nap lefolyása csemegeszőlőt a termelőktől közvetlenül be- alatt fáradságot nem ismerve igyekeztek a szerezhetnek, a földmivelésügyi miniszter fel- gazdaságot bemutatni és szakszerű előadások, hívja a hazai termelőket, hogy várható eladó magyarázatok kíséretében tanulságossá tennni. csemegeszőlő-készléteikre vonatkozó adatokat Népies gazdasági előadások. A földmiaz erre szolgáló bejelentő iven legkésőbb velésügyi miniszter az összes megyei és váaugusztus hó 10-ig jelentsék be, . hogy azokat rosi gazdasági egyletekhez ismét felhívást invidékenként csoportosítva, kimutatásba össze- tézett, hogy a népies gazdasági előadások, foglalva közzélehesse. A bejelentő lapok a gazdasági tanfolyamok, továbbá ezekkel kapközönség kényelme szempontjából az Országos csolatban a mezőgazdasági háziipar gyakorlati Magyar Gazdasági Egyesületnél (Budapest, oktatását czélzó tanfolyamok rendezésére voKöztelek) az összes vármegyei gazdasági egye- natkozó tervezetüket f. évi szeptember hó sületeknél, gazdaköröknél, valamennyi pincze- 20-ig mutassák be. Negyedik éve lesz már, és szőlészet borászati felügyelőnél s a föld- hogy a földmivelésügyi miniszter kezdeményemivelésügyi minisztérium szőlőszeti osztályában- zésére erkölcsi és anyagi támogatásával az kaphatók s egyszerű levelezőlapon ioglalt meg- egyesületek a jövő tél folyamán képzett gyakeresésre bárkinek megküldetnek. A bejelenté- korlati gazdák közreműködésével a gazdasági sek a földmivelésügyi m, kir. minisztérium ismeretek terjesztése ezéljából előadásokat

-62. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M . tartsanak, tanfolyamokat rendezzenek. A népies szakelőadásokat és tanfolyamokat a földmivelők évről-évre fokozottabb érdeklődéssel látogatják s mig az első évben 34.000, a Il ik évben már 200;000 ember vett részt, az utóbbi tél folyamán tartott előadásokat s 40 rendszeres téli tanfolyamot, már több mint 300.000 egyén hallgatta, kik között az előadások tárgya kinyomatva több mint 150.000 példányban lett kiosztva. A földmivelésügyi miniszter méltányolva a mezőgazdasági háziipar fontosságát, felhívta az egyesületeket arra is, hogy a gazdasági tanfolyamokkal kapcsolatban mezőgazdasági háziipar egyes ágainak gyakorlati oktatását is vegyék fel működési körükbe. így a helyi viszonyokhoz mérten kosár, seprű, kefekötés, szalmakalap, takaró, gyékényfonás, gazdasági és kerti eszközök, készítését stb. ölelné fel az oktatás. Nők részére ugyancsak a háziipar keretében mutattatnék be a gazdasági és kerti terményeknek jobb értékesithetése ezéljából házi utón való olyatén feldolgozása, hogy ezek a kereskedés tárgyaivá lehessenek és a külföldről való behozatalt feleslegessé tegyék. A gazdasági ismeret terjesztés terén elért sikerdus eredmény azt a reményt nyújtja hogy a földmivelésügyi miniszternek ezen akcziója is meg fogja hozni áldásos gyümölcsét annál is inkább, minthogy az egyesületek ilv arányú eddigi működése biztosítékot képez arra, hogy a jövőben is mindent meg fognak tenni a siker biztosítása érdekében. Anglia. A ezukorkérdés. A „L. E." a ezukorprémium törlésének kudarczát hozván elő, azt állítja, miszerint Németország, AusztriaMagyarország és Francziaország azonnal tőrölnék a czukorkiviteli prémiumot, ha a többi importáló ország az Egyesült-Államoknak annak idején tett példáját utánoznák s a prfcmiumozott ezukrot oly magas vámtarifa mellett eresztenék be magokkoz, minő a neki nyújtott prémium maga. Igen ám, csakhogy evvel az angol gyarmatok által produkált ezukor is talaját vesztetette Amerikában s az is angol piaezra terelődött, hol a prémiumozott idegen czukorral kénytelenittetett a versenyt felvenni, Már most az a nagy kérdés jött elő, Anglia tovább is vámmentes elvei mellett marad-e, melyek mellett czukortermelését épp ugy feláldozza, mint ahogy azt a mezőgazdaságával tette? Érre avval felel meg az angol kormány, hogy azon kéréssel fordul képviselőháza elé, léptesse életbe a külföldi ezukor oly vámolását, amelylyel Indiában van terhelve s melyet tavaly Curzon indiai alkirály abból a czélból léptetett életbe, hogy avval az indiai termelőket védje a külföld versenye elől. Anglia evvel megtette az első lépést a védvámozás terén. Képzelhető, hogy a propoziczió heves ellentállásra fog lelni, de általában az a hiedelem van elterjedve, hogy ha védelmet nyújtottak az indiai csukortermelésnek az indiai védvám behozatalával, ugyanazt kiterjesztik nehézség nélkül a belföldi piaezra is, az Antillák termékét védendő. Az angol szívesen fogja elvét feláldozni, ha azt látja, hogy abból pénzbeli haszna van. Kérdés: avval szembe mit fog használni a prémiumdijazás ?. 97073/28681. C V. szám. Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak védnöksége alatt álló fiumei nyilvános raktár részvénytársaság Fiúméban foglalkozik a Fiúméba vasúton érkező és onnan hajóval továbbítandó, valamint a Fiúméba hajóval érkező és onnan vasúton elszállítandó, és a helyi áruk átvitelével, megőrzésével, gondozásával, csomagolásával, átadásával s egyéb kezelésévenl, nem különben az átvettáruk tüzkárelleni biztonságával. A részvénytársaság gabona elevátorában a külföldre rendelt vagy inportált gabonanemüek mindennemű . kezelését (u. m. elválást, keverést, egalizálást, rostálaért, trieurozást és osztályozást) elvála'ja, úgyszintén végezteti a gabonának zsákokban vagy ömlesztett állapotban való (allarifusa) hajóba rakását is. A részvénytársaság a nagymélt. kereskedelemügyi m, . • i i I 1 l i ii / ic 1 ocsátja. Budapest, 1899. julius hó 24-én. Az igazgatóság.

62; SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK, 1899, AUGUSZTUS HO 2. 7''

IiUTZ-féle valódi, teljesen ólommentes P o r c e l B á n - z g m i á i c f e s t é k k e l falakon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó m a . lat éretik el, melyen penész és gombaképzödés teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot forditana'<. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal, mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok

Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20.

g u perfoszfátok a legmegbízhatóbb,

a legjobban

bevált

és a

• m

legolcsóbb

foszforsavas trágyaszerek, minden talajra alkalmasak. Tartalmaznak 10—20°/o vizben oldható foszforsavat. Vegytartalomért feltétlenül szavatolunk. Tekiutettelemütrágyákgyors hatásáras igen nagy hozamképességére

n é l k ü l ö z h e t e t l e n az ő s z i vetéseknél.

54658/11. 2. a. számhoz.

Hirdetmény.

A kisbéri, bábolnai, mezőhegyest és fogarasi ménesbirtokon és a gödöllői koronauradalomban termesztett magvak, a mennyiben azok az uradalom, saját czéljaira nem szükségesek, az alább részletezett feltételek mellett

mindazon gazdáknak kiadatnak, a fordulnak. Á feltételek a következők:

Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatása. Ajánlok'továbbá: * Csontlisztet, Cliilisalét romot, kénsavas ammoniákot, kálisót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, tliemenaui szab. s z n p e r r o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására ; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s áron s z á l l í t :

Központi iroda:

2?..

i iránt a birtokok igazgatóságaihoz

2. Az eladási árak Kisbérre és Bábolnára a győri, — Gödöllőre és Me?öhegvesre a budapesti, végül Fogarasra nézve a fogarasi piaczon jegyzett piaczi, vagy tőzsdei árak alapján fognak megállapittatni olyképpen, hogy az elszállítás napján, jegyzett tőzsdei vagy piaczi .árakhoz, a vetőmagminőségéhez képest métcrmázsánkint 50 krajczártól 1 forintig hozzászámittatik, az igy megállapított árakból azonban szállítási köiteégre Kiíbórcn cs Bábolnán Z0 krajczár, Gödöllőn 15 krajcár és Mezőhegyesen 50 krajczár levonatik. 3. A szükséges vetőmagvakra előjegyzéseket is tehetnek a gazdák az emiitett uradalmak igazgatóságainál és pedig őszi gabonára

folyó évi szeptember

30-ig,

B u d a p e s t ,

K ö z t e l e k .

Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál ^minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r

Szesztermelő"

nélküíözhetlén

támasza, a gyakorlatnak., : . Egyesületi tagok irigyen kapják.

tavasziakra pedig

folyó

Prága, Hélnricjisgasse

évi deciember

31-ig,

Egyesületi

tagdíj

egy évre 10 frt. A „MAGYAR

TERMELŐ"

előfizetési

SZESZ-

ára egy évre 5 frt. 714*;;

Budapest, 1899. julius hó 23-án.

Földmivelésügyi m. kir. miniszter.

Bérlet megszűnése következtében g ö r g e t e g ! u r a d . b i r t o k o n az

ö s s z e s Hirdetmény.

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

S e n i e i * ^ s / V hibátlanul

működnek

nevezetosen: gőzcséplőgép, összes hozzátartozókkal, vetőgépek, b o r o n á k , e k é k ; Í O O d b legjobb fajú tenyész sertés, 2 4 0 dl) süldő, 1 2 0 0 d b középfinom gyapjú b i r k a , Í O d b m e r i n o precoce, a keszthelyi gazdasági intézettől hozatott kos, etető k a m a r a , teljes felszorelés járgánynyal. Kérdezősködések a

görgetegi urad. birtok kezelöségéliez intézendők. P C T Cséplőgép és ö k r ö k csak aug. vége f e l é l e n n é n e k á t a d h a t ó k . ~SK9 éssi

szúnyogok stb. ellen. vakondok muszkák csótányok patkányok egerek

f e l s z é r é l ö s e k

eladatnak:

Magyar kir. államvasutak.

Az 1900 évben Párisban tartandó világkiállításon részt vevő kiállítok tájékoztatása czéljából már most közhírré tétetik hogy ugy. a kiállításra küleendő, mint az onnan visza küldendő, el nem adott és ki nem sorolt kiállítási tárgyak szállítására (élő állatok kivételével) a magyar és osztrák, valamint a bosznia-hercegovinai vasutak ugy az oda mint a visszaszállításra nézve helyi díjszabásaik díjtételeiből, nemkülönben az ezen vasutak egymásközti forgalmában mérsékelést engedélyeztek, a viszaküldés hetáridejét a kiállítás berekesztését követő b. hónapra terjesztvén ki. Az osztrák és magyar, valamint a bosznia-hercegovinai vasutak részéről engedélyezett ezen kedvezmény mikénti alkalmazására vonatkozó feltételek valamint a külföldi vasutak kedvezményei később fognak közététetni. A kiállításra rendelt élő állatoknak Párisba és visza való szállítására a fent megnevezett vasnta;on a kiállítási állatokra, érvényes díjszabás fog alkalmaztatni. Budapest 1899. julius hó. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. "

Somogy vármegyében a

Egyszeri kiadás, Állandó védelem! Több ezer fényes elismerés, Kérjen prospectust!

Kari

B e n d e r L,

w i e i í iv/i t .

KÖZTELEK,

1899. AUGUSZTUS HÓ 2.

62. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M

szőlő, burgonya, répa, komló, paradicsom, gyümölcsfák és egyéb bokrok, p e r o n o s p o r a , p h i t o p h t o r a , o i d i u m , a n t r a c n o s i s stb. által okozott betegségei ellen.

pflQT

H a t h a t ó s

v

é

d

számos növényi p a r a s i t a , h e r n y ó , f é r e g , p ó k , c s i g a , vérmoha képződése és férgei ellen a

ő

és

e

s

z

k

ö

z

a körte,

levéltetü,

H a i

alma,

rózsa

rozsdája,

d r . Aschenbrarsdt-fféle b o r d ó i p o r (permetezéshez) és a

di*. HscheniBrandt-féSe r é z - k é n p o r Németországban, Francziaországban gazdasági ványaival

tiz év óta általánosan

e g y e s ü l e t e k , s z a k t e s t ü l e t e k , t u d o m á n y o s i n t é z e t e k és ajánltatik.

(porozáshoz) és az összes

használtatik

szakféifiak

legkitűnőbb

bizonyit

Ser -4 magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémia növénykórtani állomása áltál, a szőlő• és burgonya peronosporája ellen mint védszer a legmelegebben ajánltatik.

m* Az összes művelt államokban szabadalmazva. ®m M

a

g

y

a

r

g y á r t m á i z i y .

Minden csomag a „Borászati Lapok" e l l e n ő r z ő p e c s é t j é v e l van ellátva, é s a g y á r t á s á l l a n d ó ellenőrzés alatt folyik. H a t á s a f e l t é t l e n ü l b i z t o s ; — a r é z t e l j e s e n k ö z ö m b ö s í t v e ; — a l k a l m a z á s a rendkívül egyszerű; — a p e r m e t e z ő és p o r o z ó g é p e k e t k i m é l i ; — n e m tömit; — e l ő k é s z ü l e t n é l k ü l r ö g t ö n h a s z n á l h a t ó ; — e s ő l e n e m m o s s a ; — alkalmazása olcsó. vegyi

A

d r .

A

s

c

l

i

e

n

b

r

a

n

d

t

-

l

e

i

e

I b o r c i ó i

p

o

r

SL l e g b i z t o s a b b , l e g k ö n n y e b b e n a l k a l m a z h a t ó és l e g o l c s ó b b ellenszere. HÜ® E g y s z e r ű e n v i z b e s z i t á l j u k és p e r m e t e z ü n k vele. © f j | K é n y e l m e s e n kezelhető, biztos hatású, nem kell h o z z á sem mész, sem e g y é b keverék. A z első és m á s o d i k permetezéshez 2 k g ; a h a r m a d i k permetezéshez 2 % — 3 kg. szükséges egy hl. vízhez. A b o r d ó i 5 0 k g o s zsák okiban íi k g ÍO „ „ h kg 5 kgos postacsomagokban a k g B u d a p e s t e n vasútra, g ő z h a j é r a vagy postára adva.

Bösr A

dr.

p o r

á r a : __

A s c l i e n b r a i i d t - f é l ®

__

...

38 kr., 38 kr., 40 k r .

r é s - k é n p o r

az

s e r © i s ü n i t a i f i a , l s tsq leghathatósabb ellenszere, biztos óvszer az ellen, hogy a

m o l y - p i l l e

(Cocliis ambiguella)

nyári lepkéje julius hó második felében n e r a k j a petéit a s z ő l ő f ü r t r e , egyúttal sok esetben helyettesitheti a spora e l l e n való h a r m a d i k permetezést. X levélzethez és a gyümölcshöz k i t ű n ő e n tapad, eső l e n e m mossa, szél l e n e m f ú j j a .

A dr. Aschenbrandt-féle réz-kénpor ára:

50 kgos zsákokban á kg.__. . 10 , „ „ , 5 „ postacsomagban á kg Budapesten vasútra, hajóra, vagy postára adva. Megrendeléseket elfogad a „

B

o

r

á

s

z

a

t

i

L

... ..

:, ..

,

a

p

o

k

"

_

... ...

perono-

28 kr. 28 kr. 30 kr.

k i a d ó h i v a t a l a ,

BUDAPEST, (Üllői-út 25. szám.) P e r m e t e z ő k e t (Vermorel-féle á drb 20 frt) és p o r z ó k a t (Yermorel-féle á drb 18 frt) szívesen szerzünk be. P r o s p e k t u s t és használati utasítást k í v á n a t r a b á r k i n e k i n g y e n k ü l d ü n k .

62.

SZAM.

9-ÍK

ÉVFOLYAM.

K Ö Z T E L E K , 1899. A U G U S Z T U S

HO

2.

A z 1899 évi julius hó 28-án megejtett próbavágási eredmény. Élősúly h

: 53.:

-g

a

megejtett mérle- > gelésnél megálla- i pitott suly i Szénával etetett két szerb ökör ' Darával etetett „ i n két szerb ökör * Szénával etetett 1 f t - s kétmagyar ökör Darával etetett 111t . kétmagyar ökör

k „ fi „ 413 20-50 '>(!•— 44-50 ' D U 51'05<>/o 2-57»/o 2-57<>/o 5-80»/o „„. 437 2250 26 50 49 — 0 0 0 46'49»/o 2"39»/o 2'81»/o 5-74% 559 26 50 31— 8550 lmft iulu 52'—»/o 2-46»/o 2"880/o 7-95<>/o 549 26 50 36 — 84-— 1ft.iU4i> 49"230/o 2"370/o 3'220/Q 7'530/e

Könnyebb tájékozódás okából az egyes testrészek súlyviszonyát az élősúlyra vonatkoztatva, százalékokban is czólszerünek tartottuk feltüntetni. Nem szándékozunk behatóan foglalkozni a nyert mázsálási adatokból levonható konzekvencziákkal, nem tartván a megejtett próbavágást korrektül végezettnek s csak annak konstatálására szorítkozunk, hogy a súlyban és minőségileg is meglehetősen egyforma magyar marhánál az élősuly-differenczia a szénával és a darával etetett állatok között jelentéktelen, annak daczára, hogy a darás ökrök — a mészáros-ipartestület elnökének kijelentése szerint alaposan megdaráztattak és meggyőződésünk szerint bizonyára gondoskodtak ez állatok alapos itatásáról is. A sulydifferencziának tehát a gyomor és gyomortartalom között kellene jelentékenynek lennie, a külömbség azonban csak 1*66 százalék, sőt a bél és vér figyelembevételével még csekélyebb. — De még a minőségileg és súlyban nagyon különböző szerb állatoknál is a differenczia csak 2 7 1 % , illetve valamivel több, mint3%-ra rug. Miután pedig a mészárosok bevallottan a bendőtartalom különbözőségéből vélik legpregnansabbul bebizonyítani, az élősúly veszteség jelentékeny nagyságát a széna és darával etetett állátók között, a próbavágás eredménye vajmi kevéssé támogatja ezt az állításukat, annál kevésbbé, mert szerintök az állatok darafelvevő képessége ilyenkor nyáron a legnagyobb (talán vízfelvevő képessége ?). Eddig sem tagadta senki, hogy a daraetetés nagyobb sulyveszteséget idéz elő, mint a szénaetetés, persze csak közvetve, a nagyobb vízfelvétel folytán, de azt tagadja és bebizonyíthatja minden objektíve gondolkodó és hozzá értő ember, hogy e sulyveszteség nem tehet 6°/o-ot, mert normális eseteket feltételezve a differenczia l V a j maximálisan 2°/o-ra rug, amint ez különben a fentebbi táblázatból is kiszámítható, Azon persze senki sem csodálkozhatott, hogy a kedvezőtlen eredményt látva, a mészárosok kijelentették, hogy véletlenül „meg nem felelő állatokat" választottak a próbavágás czéljaira. A z efféle kijelentések nagyon is a komolyság rovására irhatok, de nemkülönben az is, hogy az élősulyveszteség mikénti megállapításával sincsenek tisztában. A z egyik szerint az élősulyveszteség olyformán számítandó ki az élősúlyból, hogy abból levonatik, a hus, bőr és faggyú súlya, a másik szerint pedig az élősulyveszteség megtudható, ha a szarvasmarhának 4 negyedét lemérjük (hus, vér, bőr, lábak, faggyú nélkül) s a nyert súlyt az élősúlyból levonjuk. (Mindez olvasható a M. H. L. mult évi decz. 16. és f. évi január hó 13-iki számában). így persze a kilogromonkénti 7 kros árdrágulást, ki lehet mutatni, de arra

1181 „Vulkán* permetező alkatrészek mikép váltak be használatban? Különösen az érdekel tudni, hogy ezen „Vulkán" anyag ellentáll-e a kékkő oldat hatásának. T.-Bicske. St. A. 366. kérdés. Szíveskedjék az idecsatolt buza betegségét meghatározni. Nálunk ily buza több helyen van ós pedig nagyobbára oly földeken, a hol a buza nem kapált földbe lett vetve. Magyar-Bánhegyes. Z.

Felelet. 6150 112-50 7-730/0 1 4-090/8 08 50 158 7-280/o 1 .-800/o 86— 119— 8-—o/o 11 -07°/o 86— 142 — 7-71-o/o 12-73»/o

313-900/0 39 50 4-200/9 37— 3-440/0 4350 3--90«/o

293'64°/o 86— 3-890/o 41 — 3'860/o 36 50 3'27°/o

J w 1Í17S iU/í > 111t; 1110

73857 50 92"830/o 7'230/o 837 — 105-50 8904% 11 -OlO/o 985— 89 50 91'620/o 8-32% 100350 11750 89'980/o 10"—o/0

azután nem lehet igényt tartani, hogy ily számitások alapján ,a főváros tanácsa a daraetetést betiltsa. Reméljük, hogy ezt tenni nem is fogja. Jeszenszky

Pál.

LEVÉLSZEKRÉNY Kérdés. 358. kérdés. Melyik módszerrel készíthető a ribizliböl és málnából néhány hónapig eltartható b o r ? B. J. 359. kérdés. Kihez kell fordulni aziránt, hogy községünk belterületén lévő egy árok oly módon szabályoztassék, hogy az esőviz azon lefolyhasson, mert most az esőviz levezetésére nem alkalmas. Már több izben fordultam a járás főszolgabirájához is, de .teljesen hiába, mert annak a rendeletére nem hajlandók a tulajdonosok az árkot megmélyiteni. Csákány. V. L. 360. kérdés. A szabadalmi törvény világosan nem mondja, hogy a Magyarországra nyert szabadalom törvényes-e, illetve teljes oltalomban részesül-e Ausztriában és külföldön. És ha nem részesül, akkor mi történik azzal az egyénnel, aki a szabadalom tárgyát külföldön elkészíti, gyártja? Ha nem részesül, hogyan lehet azt szabadalmaztatni külföldön, Ausztriában? Szóval a magyar feltaláló szabadalmazott találmányával csak Magyarországon van-e biztosítva bitorlók ellen; más országban (Ausztriában) utánozhatják-e? Nem szabályozzák és ha igen, milyenek a keréskedelmi szerződések ; és mely államokkal állunk viszonyosságban szabadalmi oltalom dolgában. B. I. 361. kérdés. Nyári marhahizlalásnál mi pótolhatja a burgonya hiányát? Halas. M. K. 362. kérdés. A Kis-Kunságban a simmentháli és magyar marha közül melyik alkalmasabb a tenyésztésre; hizlalásra és tejtermelésre ? Halas. M. K. 363. kérdés. Melyik a juhok és malaczok megjelölésének legczélszerübb módja (és ideje) és mily eszközökkel és anyaggal kell e megjelölést végrehajtani és hol szerezhető be ezen eszköz? ff. V. 664. kérdés. Mai postával feladtam két csomag buzakalászt, mely egy táblán termett, de nagyon eltérő kinézésű. K é r e m megmonmondani, miért nem fejlődtek ki az egyik csomagban levő kalászok ? Betegség-e ez s ha igen, mi okozhatta, a munka vagy az időjárás és hogy miként lehet ellene védekezni? Sárbogárd. V. J. 365. kérdés. Tisztelettel kérdem t. gazdatársaimtól, hogy a „Köztelek"n . hirdetett

Yadzalb irtása. {2-ik felélet a 324. kérdésre.) ű A vadzab ellen sikeres védekezés, tekintve, hogy a magvak a talajban sekélyebb és mélyebb rétegekbe kerülnek, egyszeri szántás, vagy zöldtakarmány, de még kapásnövény, termesztés sem vezet mindenkor czélhoz, ha kikerüli figyelmünket a tiszta vetőmag felhasználása; vagy ha uj illetve friss trágyázott földekben gabonanemüek termeltetnek. Ha csak lehet, a trágyát kapás növény alá hordassuk ki legalább is néhány évig, míg a gazdaságban a vadzab legnagyobb részt kiveszett. Tarlóbuktatás után pedig 2 hetenként a talaj boronálása és újbóli felszántása, ismételt boronással; tovább nagyban apasztható kapásnövények és repcze termelésével, ez utóbbival annál is inkább, mert a talaj előkészítése megkívánja a gyakori szántást. A z igen elszaporodott vadzab csak többszöri egymásután termesztett zöldtakarmánynyál pusztítható ki gyökeresen, de megkívántatik, hogy a szomszédos terület birtokosai is védekezzenek ellene, mert ellen esetben a szél és madarak közbejöttével ismét elgyomosodik talajunk. A kérdéses területet czélszerü volna biborherével bevetni és a biborhere lekaszálása után, ^ is, répával esetleg tengerivel bevetni, mi nézetem szerint czélhoz vezetne. Kohn László. Borkészítésre alkalmas gyümölcsök. (Felelet a 358. kérdésre.) A kérdezett gyümölcsökr bői lehet és szoktak is bort készíteni. A z eljárás a szokásos borkészítéstől csak annyiban különbözik, a mennyiben a szóban forgó gyümölcsök magas sav- és alacsony czukortartalma az megköveteli. Hogy az élvezésre és eltartásra alkalmasbort kapjunk, a gyümölcsmustot annyi vízzel eresztjük fel, a mennyi a szükséges savtartalom (0'7—0'9) elérésére megkívántatik, viszont az alacsony czukortartalmat tiszta süvegczukorral felemeljük 18—22—32°/o-ra a szerint, a mint könnyebb vagy nehezebb minőségű, illetőleg édes bort (likőr bort) akarunk készíteni. Persze, ha ezt pontosan elérni akarjuk, nincs más hátra, minthogy a sajtolással kapott tiszta gyümölcsmust sav és czukortartalmát esetről-esetre megállapítsuk és további eljárásunkat ehhez szabjuk. Ha azonban a megközelítő szabatossággal megelégszünk — a inthogy az rendszerint elégséges is — alapul vehetjük az illető gyümölcs közepes sav és czukortartalmát. Ez pedig a következő : málnában van 3 8 6 % czukor és 1 •42% sav a ribiszkében „ 6-38 , „ 215 „ az áfonyában „ 5 02 „ „ 1'66 „ a földi szederben 4 - 44 „ „ 1 "19 , a fái szederben „ 9'19 „ „ 1'86 „ Ez adatokból kiszámíthatjuk, hogy minden liter sajtolt gyümölcslére, vagy egy és fél kg. gyümölcslére venni kell : a málnához 1 liter vizet és 32—40—60 ; deka czukrot ; a ribiszkéhez 2 liter vizet és 48—60—90 . az áfonyához 1-5 liter vizet és 4 0 — 5 0 — 7 5 deka czukrot; a földi szederhez 0'5 liter vizet és 24—30— 44 deka czukrot; a fai szederhez r5.liter vizet és 3 5 — 4 5 — 70 deka czukrot, a szerint véve a kisebb, na-

1182 gyobb vagy legnagyobb mennyiségű czukrot, a mint asztali, pecsenye vagy édes bort akarunk készíteni. Ha azután gondoskodunk arról, hogy az erjedés kedvező körülmények között, 1 tehát a kellő idő alatt és teljesen végbe menjen, továbbá, ha az eezeterjedéstől a mustot, illetőleg a bort megvédelmezzük — ízletes és értékes borokat kaphatunk, kivált a ribiszkéből, és áfonyából mely utóbbi azonban mintegy 3 év alatt kapja meg jellemző tulajdonságait. Ezt vörös borok festésére is szokták alkalmazni, a mire különösen alkalmassá teszi szép .szine és fanyar ize. Vizlevezetés. (Felelet a 359. kérdésre) Ha az árok elhanyagolt állapota a csapadékvizek lefolyását akadályozza, a hatóság köteles a tulajdonost az árok helyreállítására szorítani. Illetékes hatóság a főszolgabíró, akinek ezer eszköz áll a rendelkezésére, hogy az akaratos tulajdonos makacsságát megtörje. Jogában áll őt megbírságolni, vagy az árkot kimetszetni és a költségeket rajta egyszerűen végrehajtás utján behajtani. Szabadalom védelme. (Felelet a 360. számú kérdésre.) Magyarország és Ausztria az egymás területén adott szabadalmakat kölcsönösen lajstromozzák és védelemben részesitik. A többi külföldi államokban a szabadalmak csak akkor részesülnek védelemben, ha ott törvény szerint lajstromozva vannak. Egyéb részletkérdésekkel itt behatóan nem foglalkozhatunk, azonban a kérdésttevő bármely szabadalmi irodában kellő felvilágosítást szerezhet. Burgonyát pótló takarmány. (Felelet a 361. Jcérdésre.) A hizlalásban a burgonyát, mint alaptakarmányt legtökéletesebben a takarmányrépa pótolja, ez azonban még később kerülhet etetés alá, mint a burgonya. Különösen szénhydráttartalomban messze áll ugyan a szecskázott csalamádé a burgonyától, de szükség esetén és kellő keveréklen, ez pótolhatja általánosan legjobban a burgonyát a nyári hizlalásban, különösen az Ön viszonyai között. Különben is csak valami 15—20 napról van szó, mert azután a burgonyaetetés kezdetét veheti és szeptember végén a répára való esetleges áttérés is megejthető. m. k. Magyar marha-e vagy szimmentliali ? (Felelet a 362. számú kérdésre.) A z ön körülményei a primogen magyar marha tenyésztésének kedveznek és hizodalmas és jó tejelő törzset — mint azt lapunkban többször olvashatta — ez a marhacsoport is szolgáltat. A tejadás és hizás tekintetében azonban a szimmenthali jóval előbb áll s ha ezt kellőképpen elhelyezni s ellátni képes, eredménynyel tenyésztheti. Degenerálódásban, betegségi kalamitásokban nem fenyegeti annyi veszély, ha magyar marhát produkál, mintha szimmenthalit, ezt is fontolja hát meg, mielőtt végleg határoz. Részemről a magyar marha tenyésztését ajánlom. m. k. i l l a t j e g y z é s . (Felelet a 363. számú kérdésre) Az állatjégyzésnek számos módja van. Ezek közül általánosan használatos a tüzes vassal való bélyegzés, a tetoválás, a füicsipkézés és a fülbevalók alkalmazása. Bárányt, malaczot ideiglenesen Iegczélszerübb nyakukba akasztott fatáblákkal, vagy aztán sablonok segélyével olajfestékkel jegyezni homlokukon vagy oldalukon. Állandó jegyzés czéljára használhatja a fülcsipkéző fogót, melyet a Dréher vagy Pischer-Czégnél (Budapest, Kossuth Lajos-utcza) vásárolhat. Evvel egy kivágást csinálva a bal fül alsó szélén, a tőhöz közel, jelent 1-et, mellette egy kicsipés 2-őt, a fül hegyén egy kicsipés 4-et, utána a felső szélen egy kivágás 8-at s azon tul egy a tőhöz közel 16-ot. Hasonló sorrendben a jobb fülön jelentenek a kicsipések 32-őt, 64-et stb. így minden folyó számot jegyezhet. Alkalmazásba veheti aztán a fülbevalókat, melyeket a mondott czégeknél rendelhet meg tetszés szerinti számban és a szükséges szá-

KÖZTELEK,

1899

AUGUSZTUS

HO

2

mokkái s jelekkel ellátottan. Ezek alkalmazásánál az eljárás az, hogy lyukasztó fogóval a fület ki kell fúrni, s ezen lyukba a fülbevalót befűzvén, azt a fogóval való rácsattintással be kell zárni. Körülményesebb s drágább mód a tetoválással való jegyzés. Ehhez külön tetováló fogó van, melynek segélyével a kivánt számok vagy egyéb jelek a fül belső felszínére szurkálhatok. A z igy ejtett apró sebekbe aztán valamely alkalmas festéket (pl. spirituszszal elkevert puskaport vagy kormot) dörzsöl be az ember, mely a sebekbe beleforradva adja vissza a beszurkált számokat vagy egyéb jeleket. Mondott czégeknél ez az eszköz is megszerezhető. A berlini hires Hauptner-czég (LuisenStrasse 53.) éppen most hirdet egy „TátovierÁutomat" nevü uj tetováló eszközt, melyet itt képben is bemutatni czélszerünek tartok. A gép — mint látjuk — egy fogó, amely alkalmas szerkezeténél fogva a beszurkálást és festékkel való bedörzsölést együttesen és egyszerre végzi, ekként az eljárást gyorsítván. Árát nem tudom, kipróbálni időm még nem volt, jósága felől véleményt még nem mondhatok, azért a „Krotalia" néven közkézen forgó fülbevalókat ajánlom kérdésttevő figyel-

62. S Z Á M . 9 - i K

ÉVFOLYAM.

nyári spórák (uredospórák) alakjában. A kalász nyelén, továbbá a polyvák külső részén s a kalászok szakállán azután megtalálni még a sáros rozsdát (Puccinia graminis-t), mely fekete vonalak alakjában látszik : e rozsdagombának téli (teleutó) spórái mutatkoznak, mégpedig már szépen kifejlődve. Az egészséges kalászokon ugy a kormos gabonagombát, valamint a rozsdát csak figyelmes szemlélés után lehet konstatálni kis mértékben. A beküldött kalászok vizsgálata alapján már most a beküldő kérdésére azt felelhetni, hogy az egyik csomóban lévő kalászok azért nem fejlődtek ki, mert ezeket a rozsda erősen megtámadta s azért olyan piszkosak, mert az esős időben a cladosporium herbarum a már sárga kalászokra rátelepedett. Egy táblán a talajviszonyok nagyon változók lehetnek s ezek befolyással vannak a rozsda kifejlődésére, miért sokszor ugyanazon a táblán a rozsdától erősen és kevésbbé szenvedett részeket találni. De meg kell még jegyeznem, hogy lehetséges az is, hogy a táblának azon a részén, melyről a fejletlen kalászok eredtek, a gabona meg volt dűlve; erre vall az, hogy e kalászok nyelei vékonyak, s erre vall az is, hogy a kormos gabonagomba annyira kifejlődött rajtuk. Mert kint a táblákon rendesen akkor lepi be erősen a termést a Cladosporium herbarum, ha az megdűlt s az eső igy érte. Végre az is lehetséges, hogy meg volt dűlve az egészséges kalászokat termő buza is, de ez esetben ennek megdülése későbben állott be, mint a piszkos búzáé. Szóval, én a dolognak csak valószínű magyarázatát adhatom meg, melynek alapján a gazdának kell eligazodnia. Arra a kérdésre, hogy miként lehet ilyen baj ellen védekezni ? kielégítő feleletet sem én nem adhatok, sem más nem adhat.

mébe, melyek a gyakorlatban eddig a legjobban beváltak a jegyzés czéljaira. A z ideiglenes jegyzést az újszülötten czélszerü végezni, az állandót pedig a csecstől való elválasztás alkalmával. A z újszülöttre elégséges az anyja, vagy a ketrecz, fiadztató számát alkalmazni; állandó jegyzés czéljából ellenben rendszerint nem elég a folyó szám feltüntetése, bár igy is lehetséges a törzskönyvezés, hanem többnyire szükséges a folyószámnak, a születési év számának és az anya számának is a feltüntetése, pl. ekképpen: 9 J321, ami azt jelentené, hogy az 1899-ben a 12. számú anyától születt 21-ik malacz vagy bárány. Monostori. Beteg és egészséges buzakalászok e g y tábláról. {Felelet a 364. kérdésre.) A Sárbogárdról beküldött egyik kalászcsomó nyelestől együtt piszkos szürke, a másik ellenben szép sárga; az előbbi csomóban a kalászok részben üresek, részben fejletlen magvakat tartalmaznak s a kalásznyél vékony, az utóbbiban a kalászok teltek, magvaik elég szépek, a kalásznyél vas'agabb. A piszkos szürke kalászok egészen be vannak lepve a kormos gabonagombával (Cladosporium herbarum-mal), mely még az összeszorult magvak szőrös hegyén is látszik. Szétfejtve a kalászokat, ugy a pelyvák belső részén valamint a magvak felületén megtalálni a polyvarozsdát (Puccinia glumarum-ot) mégpedig

A rozsdával megküzdeni ma még nem tudunk, valamint a megdülést sem kerülhetjük ki, ha az időjárás abnormisan nedves, még akkor sem, ha a mennyire lehet kerüljük mindazt, a mi a megdülés veszélyének legjobban kiteszi a búzát. Ilyenek a sűrű vetés, korai vetés, friss trágyázás stb. Ennek fejtegetése azonban már nem ide tartozik. # Aszottszemft piszkos buza. (Felelet a 366. kérdésre.) Magyar-Bánhegyesről megvizsgálás végett 5 kalászos buzaszárat gyökerestől küldtek be. A buza szárai, levelei, de különösen kalászai piszkos kinézésüek s már szabad szemmel is láthatjuk, hogy e piszkos szint a kormos gabonagomba (Cladosporium herbarum) okozza, mit azután a górcsői vizsgálás is igazol. A levélzet a foltos gabonarozsda (Puccinia Rubígo vera) által is meg van támadva, de a kórmos gabonarozsda miatt a rozsdafoltokat alig venni észre; egyéb rozsdát a búzán nem találni. A z 5 buzaszár közül kettőnek a tövén a buzatö gombáját (Ophiobolus graminis) látni jellegzetesen, az alsó töveket belepő feketés, sárkinézésü bevonat képében kifejlődve, mig a másik 3 száron az Ophiobolus nem konstatálható. Az egyik, az Ophiobolus által megtámadott tövön a feketedés átmegy a gyökérzet tőrészére is. A gyökerekhez a kemény agyagtalaj annyira hozzá van tapadva, hogy a gyökérzet szárazon a talajtól el nem választható. Szétfejtegetve a kalászokat, látni, hogy ezekben nem csak a polyvák, hanem a magvak is be vannak lenve a kormos gabona gombával. A kalászok mind egyformák. Piszkosak, részben üresek, s a mi mag van, » z kivétel nélkül aszott, fejletlen, szóval nyomorult. Hogy képet adhassak e kalászokról, gondosan szétfejtettem őket, s magvaikat lemértem és megolvastam. A z 5 kalászban 98 mag volt, a melyek

62; SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK, 1899, AUGUSZTUS HO

2.

1185''

I volt hanyagolva. Kiviteli kereslet nem volt még észlelTengeriben kisebb a forgalom, az árak valamihető. A hetihozatal körűlbelü 63'000 mm. tesz ki. vel lanyhultak, helyben 4:67Va -4-72V2 frtot ér el. Rozs ó áruban kinálat hijján üzlettelen. Uj rozs Zab változatlan 5-50-6-70 frtig ér el helyben a buza árával kapcsolatosan lanyhult el és a forga- minőség szerint. lom csak nehézkesen alakult, a kinálat is bővebb volt, Határidők a lanyha külföld s csekély érdeklődés mig a fogvasztás csak gyenge érdeklődést tanusit. A következtében lanyhák. hét elejével fizetett árak 6.60—6.65 forint helyben és Déli 12 órakor következőképp áll: budapesti paritásban nem voltak fenntarthatóak és a Köttetett. Déli tárlat. hét végével 6.47Va—6.55 forintnál többet nem jegyezhetünk. Nyiri származékok debreczen—nyíregyházai Buza októberre . . 0• 8-36—37 paritásra augusztus-szeptemberre 6.05—6.12V2 forinton Rozs okt. . . . 0• • 6-64—65 keltek el, utóbb azonban ez árak mellett eredményte- Tengeri júliusra . 0.——•——• •— lenül vannak kinálva. , augusztusra . 0— 4-56—58 krpa (takarmány és hántolási czélokra) mérsé„ májusra 0. 4-74—76 kelt hozatalok mellett alig változott. Ó áru csak szór- Zab okt. . . . 0• 5-44—45 ványosan kerül a piaczra és helyben 6.10 forintig Káp.-repcze aug. • 11-90—-12 jegyez, mig uj árpa 5.50 - 5.75 forint között kelt el. Jobb és exportképes árpákból eddigelé csak mintákat Szeszüzlet. mutattak, melyek minőségben különbözőak ugyan, de erőteljes világos árpák sem ritkák. Siett. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő Zab elég bőven van kinálva, mig a kereslet mér- tudósítása.) sékelt maradt. Az árak nyomottak ugyan, jelentékeA szeszüzletben hét elején az üzletmenet nyebb visszaesés azonban e héten nem következet be. élénk volt és a forgalom e ugy a nagybani, mint a Középminőségű árú — és ez képezte a forgalom zömét detail üzletben kielégítő. Elkelt szilárd irányzat mellett — 5.50—5.75 frt, prima áru 5.90 írtig helyben volt finomított szesz nagyban azonnali szállításra 55-75, értékesíthető. élesztőszesz 55-25—55*50 frt. Az exkontingens és denavitorlavászonból, természet szinüen, feketén Tengeri e héten csak gyengébb érdeklődésre talált turált szesz ára szintén 50 krral drágábban jegyeztettek. vagy sárgán telítve, legjobb minőségben, és csupán 10 krral olcsóbb árakon volt értékesíthető. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersÁllomásokon átvéve alig van forgalom. A Tiszavidéken s legolcsóbb árakon: követelt árak készletek hijjában magasak és igy elszál- szesz e hétnek elején gyéren volt kinálva és nagyobb lítási czélokra a helybeli raktáráru felel meg legjob- üzlet nem is létesült. Néhány kisebb tétel 50 krral drágább áron lett számítva. Bécsben a kontingens ban. Helyben 4*70—4'72Va, forinton jegyzünk. nyersszesz ára 25 krral drágábban 20 frton kelt el. Olajmagvak. Készáru káposztarepcze és bánáti A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18.75— repczében e héten alig volt forgalom, mi mellett az árak lanyhuló irányt követtek. Káposzta- 19.25 forint. B I I D A F E STEIV Bécti jegyzés 19.80—20.— frt kontingens nyersrepcze helyben 11-50—11-75 frtig. Bánáti repcze helyben 1111-30 frtig értei. Káposztarepcze 1899. F o n c i é r e - p a l o t a . A n d r á s s y - u t sarkán. aug.-ra 12-——12-10—12-20 frt között köttetett és 12.05 Prágai jegyzés 54-15 .— frt adózott és 18-75— —12.15 frton zárul. Ó vadrepcze 5"50—6-25 frt helyben. —•— frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 10.50—11-60 frt kiviteli szeszért Gomborka és lenmag üzlettelen. Hüvelyesek : Bab (uj) kináltatik ugyan, eladások90% hektoliterje. A kivitel ismét néhány tétel finomított szeszt M i n t a g y ü j t e m é n y kívánatra küldetik. azonban csak szórványosan történtek, mert érdeklődés e czikk iránt továbbra sem mutatkozik. A mult vásárolt, 50 krral drágábban. Vidéki szeszgyárak közül : Temesvár, Arad. Lúheti jegyzések 7-75 frt aprószemü babért Gyöngyösön 6'75frt, gömbölyű babért Zomborban 6-75 frt, barna gos, Losoncz, 25 krral a többiek 50 krral drágábban, babért Kalocsa, Baján csas névlegesek. Ó-áruban csak zárulnak. szórványosan fordult elő üzlet. Dunavidéki állomásoBudapesti zárlatárák t hiten: Finomított szesi kon Baja-Zombor 6.— frtot jegyzünk 65-75-56-— frt, élesztőszesz 55-75—56-— frt, nyersVetőmagvak: Vöröshere üzlettelen. Bánáti vörös-siesz adózva 54 75—5 5— frt, nyersszesz adózatlan here 38. 40.— frt felvidéki áru 40. 45-— frt, (exkontingens) 14-25—14 75 frt, denaturált szesz 18-50 :—. luczernát 45. 47.— frt, muharmag 6. 6.50 frt,- 19-25 frt. Kontingens nyersszesz —.Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérbükköny 5-25—5.50 frt, baltaczim 12.50-13.50 frt között mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizejegyez névleg helyben. Budapesti gabonatőzsde. tés mellett értendők. (Quttmann és Wahl budapesti terménybizományi Napi jelentés 1899. augusztus 1. czég jelentése.) A központi vásárcsarnok árujegyzóse nagyban Budapest julius 29. Eladatott: (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A külföld ma ismét lanyhány érkezik, az egyes Az időjárás az egész hét folyamán meleg és Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeszáraz volt. Zivatar több helyen fordult ugyan elő, de helyekről érkezett gyengébb cséplési eredmények . is csak rövid ideig tartott és a mindenütt folyamatban compensáltattak a más oldalról beérkezett jobb jelenté- tének jelentése. 1899. julius hó 29-ről. A hét utolsó napjainak forgalma emelkedett, főleg levő aratási és cséplési munkálatokat nem zavarta. A sekkel s igy ugy a készáru, mint a határidőüzlet elgyümölcs és zöldségfélékben, mig a vajbeküldés csekély hozatalok uj áruban, különösen búzában már valami- lanyhult. apadt. Tojás ára jelenleg nagyon lanyha vel bővebbek és az áru nehéz suly mellett, színre sárKészbuza ma mérsékelten volt kinálva, a mal- mértékben és változó. Baromfikereslet élénk, ára emelkedett. gás. A terméseredmény különböző, de mindenesetre át- mok továbbra is csekély vételkedvet mutattak s igy a Az áruk a következő árakon keltek el és pedig: lagban jobb mint remélték és igy a röviddel ezelőtt forgalomban volt 11,000 mm. csak 5 krral olcsóbb áron Husnemüek : I. marhahús, budapesti eleje 44—49 közzétett hivatalos termésbecslés iránt, amely az ered- lett elhelyezve. kr., hátulja 50—53 kr. Borjú, bőrben vidéki 46—50 kr., ményt nem tartja oly kedvezőnek, kevés bizalmat taUj-buza: budapesti eleje 46—48 kr., hátulja 52—56 kr. kilónkint. núsítottak. A külföldön ugyancsak nyárias, meleg időSzalámi, budapesti 170—175 kr., kassai 165—170 kr. járás uralkodik és a terméskilátások nagyobbára ked81 kg frt 9 — 1100 tim. 1 Tiszavidiki: kilója. vezőek. Ausztriában — a reánk nézve legfontosabb 100 , 81 . „ Baromfi: - Sütni való csirke 80—100 kr. Liba, fogyasztó piaczon — a kilátások nem felelnek meg. 100 „ 81 „ ., 8-80 sovány hazai 2.20—2.60 frt párja. Vad : Ozbak 50—60 800 1nm. 81 kg frt O'IO Az üzleti forgalom a külföldi piaczokon még kr., szarvas 28—32 kr. kilónkint. 2C0 » 80 , „ gyengébb volt mint a mult héten. A fogyasztás telTej és tejtermékek: Teavaj 1—1.10 frt, főzővaj 200 , 80 . „ 8-90 jesen tartozkodo és a spekuláczió nem talál ösztön80—90 kr. Turó 8—12 kr. Tejföl 26—28 kr. kilója. , ICO „ 80 „ „ 8-90 zést, hogy az üzletben részt vegyen. Az árak igy Tojás : Alföldi 27—23 frt, erdélyi 26—27 frt pr. 200 > 80 . » érdeklődés hiánya mellett nagyobbára változatlanok. uagy láda. 100 , 80 , , 8 90 Amerikában az időjárás szeszélyességére és a helyi Zőldségnemüek : Zeller, kalarábé, vöröshagyma 100 » 80 , „ 8 85 spekuláczió üzleti befolyása alatt az árak többszörösen káposzta, kelkáposzta, burgonya, ugorka és paradicsom, 400 . 80 , , 8-82 ingadoztak, a kiviteli kereslet azonban gyenge és a tök, zöldbab és borsó folyó napi áron kelt. Gomba, 100 », 79 „ 870 látható készletek ismét gyarapodtak. Az angol piaczok tinóru, mely nagy mennyiségben érkezik 40—50 kr. 8-70 100 , 79 . . szintén lanyhák, az á.rak azonban keveset változtak, kilója. 100 .jm. 79 kg frt 885 éppúgy mint Francziaországban is, ahol a forgalom Gyümölcsből a rétes-alma 14—16 kr., a nyári 100 ínm. 79 kg. frt 8 85 állandóan korlátolt. A többi kontinentális piaczokon édes 10—14 kr., piros asztrakán 12—14 kr. kilója. 200 , 79 , „ 8-72 alig mutatkozik érdeklődés. Az üzlet nasyon szükkörü, Sárga baraczk 12—24—34 kr. Cseresznye, székely 150 8.60 » 70 „ „ annál inkább, mert a spekuláczió és a fogyasztás a jó ropogós 16—26 kr. Őszi baraczk gellérthegyi apró 100 8.85 » 78 . „ terméskilátásokban bizva, várakozó állá spontot foglal el. 40—60 krajczár kilója. Beküldésre ajánlatos: Vad, 100 . 77 . , 8.67 baromfi, gyümölcs, tojás, zöldségfélék és dinnye. Nálunk a kenyérmagvak iránt ugyancsak lanyha Fehérmegyei: 1200 , 79 8-77 a hangulat. A kínálat bővebb, mig a vevők tartózkodóak. Pestvidéki: nm. 80 kg frt 200 J Takarmányczikkek, tengeri kivételével, ennek ellenében 100 » 80 . „ 8.90 inkább ártartóak. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen200 l 80 " ,", 8-80 tése. Budapest, 1899. julius 31-ről. Az üzleti hét részleteiről következőket jelent100 » 80 „ „ 8.80 hetjük : Hns. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52—54, 200 , 79 „ „ 8;80 Buza ó áruban csak mérsékelten van kinálva, H. oszt. 49-52, UI. oszt. 47—49, eleje I. oszt. 46—48, 200 „ 79 . , 857 mig uj búzában a hozatalok aránylag már jobbak. A II. oszt. 45 -46, III. oszt 42—45, borjúhús hátulja I. 100 » 78 , „ 8.60 malmok ennek ellenében alig mutatak vételkedvet és ősit. 56-58, II. oszt.|50-56, eleje I. oszt. 50—52, II. 100 n 78 , „ 8.50 a vásárlásaikban, hivatkozással az állandóan rossz oszt. 44-50, birkahús hátulja I. oszt. 42—44, IL oszt. Ó-buza: lisztüzletre, csak a legszükségesebb beszerzésekre szorít40-42, eleje I. oszt. 36-38, p . oszt. 34—36, bárány 3300 , 77 „ , 8.97 „ „ koztak. A tulajdonosok kényszerülve voltak tehát majd Marosi: 0-—, hátulja • •—, sertéshús magyu eleje 1 db 0. mindennap árengedményeket tenni, annál inkább, mert Rozs továbbra is el van hanyagolva, ugy a ke- szalonnával elsőrendű 1 q 47—52-0, vidéki 36—44, szaa kinálat is sürgető alakot öltött és igy az árak foko- reslet, mint a kinálat gyér. Budapest távolságában lonna nélkül elsőrendű 50-52, vidéki 36—44, sertészatosan körülbelül 25 krt vesztettek. Ó áruban a csök- 6-45—6-55 frtig fizetik. hús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — kenés mérsékeltebb, azonban mégis körülbelül 10—15 , sertéshús füstölt magyar Árpában még csak most indult az üzlet, takar- — - , szalonna nélkül krt tesz ki. Az Összes forgalom főleg azonnal átvehető mányáruért 5-60—5-80 frtot fizetnek helyben. Jobb- —•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. prompt áruban körülbelül 7CVOOO mm. Szállítási áru el 56-60, füstölt belf. csonttal 0-60—0-75, osont nélkül 0-75 miuőségü áruért 7. 7-50 frtig fizetnek.

Ponyvák.

Kocsi- kazal és repczetakarók, gőzmozdony- és cséplőgép-ponyvák

SCHOTTOLA ERNŐnél Ponyvák javítása és telítése olcsón eszközöltetik.

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

62; SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-05—0-C6, tejszín 0' 0'—, tejföl 0-25—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-90—1-—,1. rendű 0 60—0-70, II. r. 0-50—60-—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű —— 0 — I I . rendű 00-—, tehéntúró 0-06—0-12, juhtmó 38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0 32—48, emmenthali sajt 1-10—1:20, groji sajt 0-50—0-60. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0.00 1 b 3.0—4.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0-0, 1 q-3.-—4.00 zeller 100 drb 0-4$—á.50,1 karalábé 40—50., vöröshagyma 100 köt. 06-0—1.50, 1 q 3.50—5.50, foghagyma 100 köt 50;—W, í q 6.—1 2.—, vörösrépa"100 drb OJO—0"80, fehérrépa 0., fejeskáposzta 4—5.0Ó, kelkáposzta 100 db 0.5—1.0, vöröskáposzta 0. .—, fejessalála 0.70— 1.80, kötött saláta 0. .—, burgonya, rózsa 1 q 1.60— 2.20, sárga 2.(10—2:70, külföldi —. , fekete retek 100 drb 0.70—0.75, uborka nagy salátának lCOjdrb 60—3.—, savanyítani: való-100 db .40—.50, savanyított 00.—l.lu, zöld papr. i 20,-40. tök főző 3.-^5, .zöldbab 2.0—5;—, zöldborsó hiivolyes hazai 1 kg.? 4.0—6.—, fejtett 1 lit. 6—10.—, tengeri 10Q cső ., karfiol 100 drb Ifi.—20.—, paradicsom 1 kg. 3.—-4.50, spárga 0. 0.—, torma 1 q 10—12, ,• Fűszerek Italok. Paprika éa I. rendüj 1 q. frt 3C—-60, H. rendű 20—30, csöves — , (szárított) köménymag - i — b o r s ó k m a g a " ' q. frt 28—30, méz csurgatott 0-30—

1186''

1899, AUGUSZTUS HO 2.

- 0-85, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borin, — drb ! ízt Ionra fizott 1 q 44-C- 45'0, füstéit 50—52', sertés- Wött bárány, - drb élő kecske, — drb ölött. zsír hordóval §0-0—51:0, hordónélkül 49-0—49-0, kolbász Borjuvásár élénk lefolyású volt. nyers 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 125 Arak a következők: Elő borjuk: belföldi —•-•— —16b, külföldi , malaez szopós élő 1 db 2-- 4'—, frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—42 frtig, kivétisztított 0-90—1 — 44 frtig súlyra, növendék borjú frtig, Baromfi, a) Elő. Tyúk 1 Pá* .írt 125—1*30 talesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra csirke 0 55—0'75, kapran bizolt 0-- 0-—, sovány 0 — kivételesen Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, gali0.—, rucza bizott 2 20-2-40, sovány 1 20—1 30, Ind cziai frtig, növendék borjtt frtig dbkint, hizott 5-01—6—,-SOványü:fl0^2.40, pulyka hizott 0-— , kiv. ölött bárány 0 0—0-— frtig, bécsi ölött borjú — 0'—, sovány 0——0--. fi) Tisztított. Tyúk 1 db frl — frtig súlyra. Elő bárány 0 —• frtig, kivételesen írtig 0-60-0-70, 1 kg. ———, csirke 1 db 0 50-0 00, 1 kg, élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü kappan hizott 1 dh O-rrr—O-—, 1 kg. —•—-•—, - récze hizott 1 db 1 00-1-30, 1 kg. 50-60, félkövér 1 db lud hizott i db 1-80-2-50, 1 kg. 60 -0'70, Budapesti juhvásár. 1899. julius hó 31-én. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság 1 lg. , ludmáj 1 db 30-0-80, 1 kg. 1.—-1 . jelentése a "Köztelek" részére). ludzsir 1 kg. 0-8—100, idei liba: 1 db —. Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 1121, feljavított Hal. Elö. Barcsa 1 kg. frt Q-70—080, csuka 0-— juh 290, kisorolt kos 30, kiverő juh —, bárány —, —0-—, ponty (dunai) 0 00- 0 80, süllő —• •—, ke- kecske 15, boszniai , szerbiai 580, angol kereszcsege 0'—0-0, márna —•——•—, ezompó 0"3Ó—0"35. tezés —, romániai — durvaszőrü — db. angolna O'-^—O'—, ápró kevert 0-20—0"20, lazacz , Birkavásár vontatott lefolyású volt. puztráng 0' 0'—*

Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 34—56 kr., prima kr., primissima — — - kr., élő borjú 25—34 kr., príma.36 - 45 kr., primissima 40-52 (—) kr., fiatal sertés 34-43 kr., kizsigerelt sertés nehéz 46—54 kr., süldő 40—52 kr., kizsigerelt jub 38—44 kr., bárány páronkint 4—12 kr. Bécsi sertésvásár. 1899. aug. 1-én. (Schleiffe 1der és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köz telek« részére). Felhajtás : 3184 lengyel, 6168 magyar sertés, összeS n 9352 drb. A forgalom lanyha volt. Ara kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 36- 37 kr, kivételesen 37.50 kr, közepes 35-37-0 kr, könnyű •— kr, süldő 34—43 kr. Bécsi juhvásár. 1899. julius hó 27-én. Felhaltál 2151 db juh. Arak : export juh páronként 2324-—, kivét. - , raczka —• , selejtes juhpárkint 20 —22 — frt

Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 20—24'— Szerkesztői üzenetek. frtig páronkint, 20-5—23.—frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. - •- - frtig, feljavított juhok 17"—19 0 páronkint, 20 00 21-— frtig súlyra, kisorolt kosok—• •— pár., kiv, >1. K. urriak, Halas. A paradicsom értékesítése frtig, raczkajuh 11-50— páronkint, —• •—, kiv. végett tessék a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó frtig súlyra, bárány -0, kecske 15, kiv. —— frt pár. Szövetkezetéhez fordulni. (Budapest, Központi Vásáranya juh 0-——'— pár., suly, szerbiai 12' csarnok.) 16-— anyajuh • frtig páronkint, 100 kiló után — frt M. K. úrnak, M.-Ővár. Közleménye elég érdekes, azonban a lényeges tévedésektől sem ment, különösen terjengős volta miatt sajnálatunkra nem haszKőbányai sertésvásár. 1899. Julius 27. (Első nálhatjuk. Próbálkozzék meg kisebb foglalatú vagy magyar sertéshizla,S-részvénytársaság telefon-jelentése a gyakoriali irányú kérdésekkel foglalkozni. .Köztelek" részére.) A vásár lanyha volt. Heti átlagN. S. Kis-Sitke, Az 1898. évi II. t.-cz. 33. §-a árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 43 5—43-0, világosan a munkaadót, kötelezi a munkakozben meg280-r300 kg. nehéz 44 50—45-— kr, öreg 300 kg. tuli betegedett munkás gyógyíttatására és ellátására. Mint—-0 •— kr, vidéki sertés könnyű kr. Szerb 42 5—44-0 hogy a kérdésben közöltek szerint munkaadóul nem a kr. Eomán tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet- birtokost, hanem a vállalkozót, t. i. az u. n. aratósulylevonás és 4%> engedmény szokásos. — Eleség- gazdát kell és lehet csak tekinteni, a szigorú jog szemárak: Tengeri ó 4;90—'•— frt, árpa 6-50 frt Kőbányán pontjából a gyógyítás is kizárólag annak a terhét' képezi. átvéve. Helyi állomány: Julius 24. maradt 42208 drb B. K, urnák Papolcz. A leírásból nem állapitható Felhajtás: Belföldről 1408 drb, Szerbiából 2032 darab, meg, hogy . miféle természetű daganat az, mely időnkint Romániából drb, egyéb államokból darab. a tehén péraajkai között megjelenik. Valószínű, hogy az Összesen 4340 *db. F ő ö s s z e g 40548 db. Állomány elvetett hüvely féle az, bár lehetséges, hogy a hüvely és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fo- falán fejlődött kocsányos daganat. Ezen irányban a gyasztásra (I—X. kerület) 1206 drb, belföldre Budapest hüvely vizsgálat egészen biztos felvilágosítást adhatna.. környékére 795 drb, Bécsbe 84 drb, Csehországba, Ha a tehén február havában befedeztetett s azóta nem Morvaország és Sziléziába —^ drb, Ausztriába 545 db. folyat,'ugy ez magában véve arra inutat, hogy a tehén Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, vemhes és most már a vemhessége idejének felén tul A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban el- van, a mikor a yehem mozgásai is észlelhetők, mely hullott 1, vaggonból kirakatott hulla 29, borsókásnak egyike a vemhesség leginkább biztos jelének. találtatott 4, összesen 34 db. összes elhajtás 1534 (Dr. P. B.)

zitószállásokban maradt 4686 drb. Felhajtás: Szerbiából 2932 db, Romániából drb, összesen 618 drb. —ll'O. Búzaliszt 00 Elhajtás: 2534 drb, maradt állomány 4484 drb és 2 —•—, 3 —•—, 4 — g 4484 drb szerb és — db román. Az egészségügyi Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stoke- pedig szemlénél jan. 1-től máig 310 drb a fogyasztás alól kirmi 24—35, borsó héjas magyar 4-00—5-—, koptatott vonatott és technikai czélokra féldolgoztatott. magyar 13—15, külföldi 13-17, bab fehér apró C—7 n agy 6.0—7-5, színes 7'0— 8-0. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 ládafrt27-25—28-5 n. oszt. (1440 db.) 26-0—27 0, meszes———, orosz tojás Bécsi vágőmarhavásár. 1899. julius 31, A bécsi 100 db: —. tea tojás 2'—^2-50, törött tojás0-—-0-— marha- és huspénztár jelentése.f ! Gyümölcs. Faj alma 1 q frt 7—10, köz. alma 8—10 összes felhajtás 4900 db. Ebből magyar 3392 db, fajkörte , közönséges körte 8—10, szilva magvaváló 0.—0.—, vörös 0.7—10, meggy faj 8—12, közön- galicziai 550 db, bukovinai 333, németországi 025 db, séges 8—12, ringló — , baraczk kajszin 18—35,, hizott 3100 db, legelő 586 db, fiatal 1214 db, ökör -, kicsi 3561 db, bika 684 db, tehén 441 db, bivaly 214 db. őszi 40— 60, dinnye görög nagy 1 drb Szombaton a vesztegv ásárra . 207 drb volt fel, sárga faj 0. 0.—, 1 kg. közönséges — — . szőlő 1 kg. 0. 0.—, csemege —, dió (faj papir- hajtva. A felhajtás körülbelül 500 (lrhbal volt nagyobb héjti) 18—24, közönséges 14.0—20.—, mogyoró 28—32, a mult hetinél s daczára ennek az üzlet igen élénken gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messi- bonyolódott le a mult heti árakkal. A mai vásáron nai 100 db 0 —, pugliai —•—•—, mándarin 0-00— minden eladatott. 0-00, czitrom 12-—, föge hordós 1 q 18—20, koArak: prima magyar 32—34-— (—•—)frt, szekunda izorus 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő- 38—70 28—31 frt, tertia 25—27 frt. Galicziai prima 3437 — ejres 1 üt. 0-C4-0-10, eper 1 kg. 0-15—0 30 kr. (—•—) frt, szekunda 30—33 frt, tertia 27—29 frt. Német prima 36—38--^ "(—.—),szekunda 32—35, tertia 28-31 frt. Konzervökrök . 22-—29"— é. s., rosszabb minőségű — frt é. s. Bika 25-3!•—() frt é.s., tehén 22—32 jelentése a .Köttetek" részére). Felhozatott a szokott községékből 121 szekér réti széna, 4 szekér muhar- frt és bivaly 17—22-— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra 45' zsúpszalma, 5 szekér alomszalma, ;0 szekér takar- minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben mányszalma, — szekér tengeriszár, 20 szekér egyéb kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyantakarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles stb.), azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 500 'zsák szecska. A forgalom közép Arak q-ként, a frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) következők; réti széna 200- 300, muLar uj 260—290, Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy isupszalma 140—180, alomszatma 130—150, egyéb az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár takarmány — —, lóhere — , takarmány- ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy szalma — 0—O—y tengeriszár — ', luezerna 0 , sarjú — , szalmaszecska 1KÖ—200, széna rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt , uj , zabosbükköny 220-290.j összes megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből kocSíszám 20©*, sulf 2OOC0O kg. nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék' és Nagy-Mihályról . Allatvásárok. (Zemplénmegye). Bécsi szurómarhavásár, 1899. julius 27-én. FelBudapest! sznrémarlinvásár. íulius hó 28 án. 3079 borjú, 1553 élő sertés, 773 kizsigerelt A tzékesfSvárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság hozatott: sertés, 190 kizsigerelt juh, 210 bárány. ielentise. A gyenge felhajtás következtében az üzlet igen.lassan bonyolódott le, kgkint 2 krral veszteFelhajtatott: ,716 drb belföldi, — db galicziai, séggel. A kizsigerelt sertések üzlete szintén igen lanyha — - drb tiroli. 12 db növendék élő borjú, — db élő volt. ' bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb

A i ® s » i . n a g y . gasiü. egyesfiltt tBlaJfltM. Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő é* kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. Q. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán aa 0. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Budai Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.

RtSZVfillY-TAltSULAT

B I J 9 Í P E 8 T . Maiyirtruág legnagytbfc éa tgyedBH

|gaida>ági

gépgyára,

M«ly a faxdilkodáilios ufiksége*

0 0 "

ö s s z e s

"T^a

gazdasági gépekat gyártja.

62; SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK, 1899, A U G U S Z T U S H O

1189''

2.

Pályázat

A tarczali m. k i r . v i n c z e l l é r - i s k o l a s á vele kapá l l a m i szőlőtelepek

több évi termésű borai f. évi augusztus hó 16-án délelőtt 10 órakor kezdődő n y i l v á n o s szóbeli á r v e r é s e n

eladásra

bocsáttatnak.

A z egész eladó borkészlet 47? h e k t o l i t e r , melynek b e c s é r t é k e 25 f r t és TO ffrt között váltakozik. A borok czukor-, szesz- és savtartalomra elemezve vannak. A z árak hordó nélkül értendők; a hordók hektoliterje 2 frt 60 krral számíttatik. A z eladó borkészletek hordónként bocsáttatnak árverésre, hogy azok is vehessenek, a kik egy-egy fajtából csak kisebb mennyiséget kívánnak beszerezni. A z egyes hordók űrtartalma 130—140 liter. A z árverezők kötelesek a megvenni szándékolt bor kikiáltási árának 5%-át az árverezés megkezdése előtt, a vinczellériskola igazgatóságához bánatpénzül letenni. A z árverés megkezdése előtt zárt ajánlatok is adhatók be, melyekhez szintén 5?/o bánatpénz csatolandó. A z eladandó borok a vinczellér-iskola igazgatóságánál való egyszerű jelentkezés mellett előzőleg is megízlelhet ők. Ugyanott bővebb felvilágosítások szerezhetők. Tarezal, 1899, évi julius hó 29.

M. kir. vinczellér-iskola igazgatósága. Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. (Legolcsóbb utazás/Bécs és Fiume között vagy viszont Budapesten át.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint az Abbáziába, Lussin-piccoló és Cirkvenica üdülőhelyekre, továbbá a dalmát partvidékre, valamint Olaszországba való utazások megkönyebbitése czéljából Bécsből Fislfiéba és viszont Budapesten át igen mérsékelt áru menetjegyek es pedig az I. osztályban 3670, a II. osztályban 24-40, és a III. osztályban 11-80 koronáért adatnak ki. Ugyanezen árakon Bécs—Zágráb és Károlyváros között is adatnak ki közvetlen menetjegyek Budapesten át. Ezen menetjegyek, melyekből az I. és II. osztályúak a gyorsvonatok hasznáatára is jogosítanak, 8 napig érvényesek és azokkal ezen időtartamon belül az utazás Budapesten láttamozás mellett megszakítható. Egyúttal felemlittetik, hogy Bécs és Budapest, valamint Budapest és Fiume között háló- és étkező-kocsik közlekednek, továbbá hogy Fiúméból a dalmát vidékre a közlekedést a magyar-horvát hajózási társaság kényelmes hajói, Fiúméból Velenr czébe és Anconába pedig az impresa Fiume—-Venezia legnagyobb kényelemmel berendezett termes gőzhajói igen olcsó viteldijak mellett közvetítik. Bővebb felvilágosítás Budapesten a városi menetjegy irodában (Hungária szálloda) és Cook Tamás utazási irodájáben (Nemzeti szálloda), továbbá Nágel és Wortmann czég utazási irodájában Abbáziában és Bécsben, valamint a Cook Tamás féle Schenker és társa utazási irodájában Bécsben, Stangen Károly utazási irodájában Berlinben és Antonio Paolinál Velenczében nyerhető. Budapest, 189a. évi junius hó 27. Az igazgatóság.

Diószeghi minőségben ad

el

a diószeghi czukorgyár i, Pozsonymegyében.

Gróf Andrássy " Tivadar az Ö exczellencziája Tőke-Terebesi hitbizományi; uradalmában egy írnoki és egy gyakornoki állás jön üresedésbe f. é. szeptember bó l-én. Megkívántatik pályázóktól felső gazdasági intézeti végzettség/ — s.az írnoki állásra folyamodótól egy évi gyakorlat s a hadkötelezettség elegettétele. írnoki fizetés az első évben 200 frt s teljes ellátás — s a próbaév illetve véglegesítés után circa 150 frt termékekbeni pótlás. Gyakornoki fizetés az első három hónapban teljes ellátás, három hó eltelte, után teljes ellátáson kivül 150 frt évi fizetés. Pályázni kivánók sajátkezüleg irt keresztlevéllel s okmányokkal, felszerelt folyamodványaikat legkésőbb augusztus hó '20-ig á Nagyméltóságú gróf Andrássy Tivadar és Gyula központi jószágigazgatóságához intézve alólirotthoz —: nyújtsák be. Töke-Terebesi uradalmi tiszttartóság.

S z a l a y 17068/99. szám..

Hirdetmény.

B é l a

Magyar királyi államvasutak.

A termesgőzhajók nyári menetrendje Fiume—Velencze és Fiume—Ancona között. Fiume és Velencze között a legnagyobb kényelemmel berendezett gyorshajók közlekednek, melyek az I. helyeri kivül még külön luxus-osztálylyal is birnak, melyek külön teremmel, kitűnő ágyakat tartalmazó kabinokkal, dohányzóteremmel és viltamps világítással, vannak ellátva. A Fiume—Ancona között közlekedő ^gőzhajó a termen, kivül még; egy kisebb 4 hálóhelylyel ellátott családi teremmel (sálon prive) is bir, mely külön megrendelhető. Ezen termes hajók nyári menetrendje f. é. márczius hó 15-étől 1899. évi. október 31-ig a következő : Fiúméból indul Velenczébe minden kedden és szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz, érkezés Velenczébe m7snáp reggel 7 órakor. Velenczéből indul Fiúméba minden hétfőn és csütörtökön este 7 óra 30 perekkor a Szf.-Márk térről, érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. Fiuméből indul Ancőnába minden hétfőn és csütörtökön este 8 órakor csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz, érkezés Anconába másnap reggel 6 óyakor csatlakozásban a Rómába induló gyorsvonatkoz. Anconából indul Fiúméba minden szerdán és szombaton este 8 óra 30 pereikor csatlakozásban a római, nápolyi és bolognai gyorsvonatokkal; érkezés Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Fiúméból Anconáig vagy Velenczéig a gőzhajónfizetendő:... a luxusosztályban ágygyal együtt ... ... 16 korona az I. helyen ... ... ... ... 12 „ Bécs államvasút és éjszaki vasút p. u. és Fiume közt Budapesten át álábhi menétdijakfizetendőkés p. a gyorsvnnaton I. oszt. 36 kor. 70fillér,II. oszt. 24 kor. 40'fillér és a személyvonaton III. oszt. 11 kor. 80 fillér. Ezen jegyek 8 napig érvényesek, mely idő alatt az utazás Budapesten láttamozás mellett tetszés szerint megszakítható. A fentebbi útirányon át Olaszországba-közvetlen gyorsvonátu menetjegyek is kiadatnak következő árakon Budapest—Firenze—Fiúmén át I. 0 ;t., 75.80 frc. II. 55.45 frc. III. 30.15 frc. Budapest— Genua—Velenczén át ... ... I. 92.50 „ „ 67.25. „ „ 36.55 % 71.05 „ „ 62.85 „ „ 28.70 Budapest—Milano—Velenczén át I. .92.25. „ „ 67-.10 .„ „ 36.45 „ Budapest—Turin—Velenczén át I. 104.45 „ „ 75.55 , . „ 41.05 jgh Budapest—Nápoly—Fiume-*-Anconán át I. 76.95 "„:"„ 55.65 „ „ 30.30 Budapest—Róma Fiume—Anconán át I. Ezen jegyeken kivül Budapestről Battaglia, Bologna, Brindisi, Livorno, Padua, Pisa, Verona állomasokra is adatnak ki- közvetlen menetjegyek. Bővebb értesítés nyerhető a magyar kir. államvasutak városi menetjegyirodáiban és Cook-féle utazási irodában, a >Courir« nemzetközi utazási irodában, Abbaziában és Bécsben >Schenker és társai czégnél Budapesten és Bécsben és Antonio de Paóii czégnél Velenczében, valamint a »Stangen-féle« utazási irodában Berlinbdn. .. ' . . • 1; . ).,; évi juníus hó 27-én. .:. . Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.) , '

HIRDETÉSEK

mely már számos év óta kífünő termést adott és rozsda ellen nagy ellenálló képességet tanúsítottlegjobb

gazdasági Írnoki és gyakornoki állásra.

felvétetnek a kiadóhivatalban

BUDAPEST,

t U i i - n t 85-dUUt Mám

Konpsztirozott trágyát

le szállított Árban, kisebb és nagyobb mennyiségben, ország bármely Irányában vasúton '; Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút IX., Külső Üllői-nt. Hivatalos vizsgálat bizonyította, hogy ez a lőtrágyával és peczegSdrök tartalmával kemposztirozott, 2-8 évig érlelt trágya sokszorosan felülmúlja a közönséges istálló trágyát. szolgál felvilágosítással, úgyszintén küld vegyMinden kérdezősködésre készséggel 1 í. szállító vasút igazgatósága. térjük a vasúti állomás esetleg a vasúti Síelvtngt velünk

&2. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

K Ö Z T E L E K , 1899, AÍTGUSZTITS H 0 1

1100

Állami Vinczellér-ískola Igazgatósága Egerben.

Tisztavéríi

Pályázati hirdetmény,

S O U T H D O W J Y - K O S O K eladók a L e n e s c h i t z i

A z egri m. kir. állami vinczellér-iskolánál az 1899/1900. tanévre töl>l> egész á l l a m i és fizetéses e l l á t á s s a l e g y b e kötött h e l y l é v é n ü r e s e d é s b e n , ezennel

pályázat

wr drbonkint 50

hirdettetik.

Hg, Schwarzenberg-féle uradalom igazgatósága P O S T E L B E R G

nehéz

rendű

fiatal

erdélyi igás ökör Papp

Antalnál,

Szamosujvárt.

E g e r , 1899. augusztus 1-én.

A készlet egész éven át állandóan 800—1000 8061 darab.

igazgatósága.

ff K A I N I T SS nagyban és kiosin)ben.

Mirrudeíhe**

8278

Kapható

szeptember hő l-ig

vincz.-iskola

(Csehország).

egész éven át l e g e l s ő

küldendők be, honnan a fel- vagy fel nem vételről idejekorán értesíttetnek.

m. kin.

uradalomban

80 f rtért, t m

L e n e s c h i t z v a s ú t á l l o m á s t ó l (Prága-Düxi vasút)

Felvételi kellékek 1. 16 éves életkor betöltését igazoló keresztlevél; 2. legalább négy elemi osztály jó sikerreli bevégzését tanusitó iskolai bizonyítvány; 3. ép, erős, egészséges testalkattal és védhimlőveli beoltást igazoló orvosi bizonyítvány; 4. községi elöljáróság által kiállított jó erkölcsi bizonyítvány; 5. szegénységi bizonyítvány; 6. szülőjének vagy gyámjának irásbeíi nyilatkozata, hogy a tanuló a tanfolyam bevégeztéig az intézetet el nem hagyja. A pályázatban előny adatik a magasabb képzettségüeknek, a katonai kötelezettségnek eleget tett altiszteknek, szőlőmivesek fiainak és kertészek vagy kádároknak. A fennti okmányokkal felszerelt s kellő bélyeggel ellátott kérvények a Nagym. földmivelésügyi m. kir. Minister úrhoz czimezve, alulírott igazgatósághoz legkésőbb

Az egri

———

am Oraságoe Margar Gatdatáei BffyeaMtt mbéri hHmtaidnál (Mudapoat K6stéUb).

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfiirt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 fn. A rásüti ssállitásiköítség a különbőzé távolságú rendeltetési áMoaaá•ok werínt 180—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkba egy»sületi tagok réssére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénstáráhos beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemtay tó vételénél fizetendők.

109904. szám. C IV. á.

Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. 1. (Uj helyi személy és podgyász díjszabás kiadása a magyar kir' államvasutakon.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint f. évi szeptember hó 1-től kezdve a magyar kir. államvasutak vonalain továbbá a pécsbarcsi vasúton uj helyi személy és podgyász díjszabás lép életbe, a melylyel egyidejűleg a magyar kir. államvasutakon 1896. évi márczius hó 1-vel életbe lépett helyi személy és podgyász díjszabás az összes pótlékokkal együtt érvényen kívül helyeztetik. Ezen Uj díjszabásba az eddigi díjszabásban valamint a pótlékokban levő határozmányok összefoglalva vétettnek fel, s különösen kiemeltetik, hogy a tanuló „bérletjegyek ezentúl a tanuló arczképével ellátandó,, Tanuló Igazolvány" alapján, nem mint eddig a titkárságnál, hanem mindazon állomásokon, melyektől ily bérletjegyek rendszeresítve vannak lesznek válthatók, a megállóhelyekre nézve pedig a hozzája lekközelebb eső szomszébos állomáson. Bővebb tájékozás az uj dijszbásból nyerhető,-mely a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Csengeri utcza 33. szám.) 1 koronáért kapható. Budabest, 1899. julius 20-án. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

MAESCHALL A / kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gőzfürésze és fahajlitó telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:

landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangn éremmel kitüntetve.

T i s z t i és p o l g á r i l o v a g l ó e s z k ö z ö k ! Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. M i n t a r a k t á r a kereskedelmi muzeum állandó k i á l l í t á s á b a n Budapesten, Városliget.

KÉPES

ÁRJEGYZÉK

INGYEN

ÉS

BÉRMENTVE.

62; SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M . r 15 szóig 30 la., mén falul minden

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.

K Ö Z T E L E K , 1899, A U G U S Z T U S HO 2.

1191''

KIS HIRDETESEK,

ÁLLÁST KERESŐK,

Mauthner Ödön

ÁLLATOK,

Komondorszukát, Ajánlatokat az

ár, kor

csász. és kir. udvari

Radwaner és" Rónai

nemesi

birtok "ajánl?"

iartóréwapt, biborherét,

szöszös bükkönyt,

káposzta-repczét,

őszi b ü k k ö n y t ,

FALB

őszi borsót,

íííVjV.oV íiTíuVi:

ppfpf

wrMötet stl.

ü l

mindenféle gazdasági magot. Minták beküldése a l k a l m á v a l amenynyiség és ár szíves

VEGYESEK,

I l i ü l

„1TITL.. í i

TeS9ám

árjegyzéket' kému"0"

Biborhere, bükköny, őszi borsó

KOHNés STEIN

BUDAPEST, M y - M 9 .

1192

KÖZTELEK, 1899. ÁUCÜSZTUS HO 2

GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását

Felhívjuk a t. cz. grazdaközönségret ezennel Emánuel von Proskovitz jun. tanár urunk által termelt

gözekével

hajlandó vagyok elvilallni; épúgy

mélyrigolozást

szőlő-telepítésekhez.

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. n • p • U L r r

W

KT 13 Ö t n H U ,

gőzszántási vállalkozó b ü d a p e s t - i e l e n f ö l i ) .

Lapunk bekötési táblája ! p

62. SZÁM. 21-ik É V F O L Y A M .

1 fpt 3 6 k r é r t (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkban.

Kwassitzi

eredeti

HANNA korán érö rozsunknak — a meddig a készlet tart — idejekorán való megrendelésére, mely szintén ugy a bel-, mint a külföldön jónak találtatott. Ezen tenyészet is kiváló koránérettség által tűnik ki, úgy hogy a kései rozsnemüek és az árpa előtt érik, a mi a gazdasági üzemre igen hasznos.. Kwassitzi korán érő rozsunk jó termést ad, hosszú szalmát és a legtöbb finomhéjas, fodrozott, zöld színű szemet tartalmazza (84% zöld szein, szemben a petrusi rozszsal, mely 54%-ot tartalmaz). A zöld szemek tudvalevőleg értékesebbek — mert nitrogén tartalmuk nagyobb — mint a másszinüeké. A vetés, mint eredeti Hanna árpánknál, átlag 150 kg. hektáronkint.

K W A S S I T Z I csukorgyár részvénytársaság. 8293 Posta- és távirda-állomás : Kwassitz. Kaiser Ferdinands-Nordbahn állomás : Kwassitz-Tlumatschau (Morvaország).

Egy

és több vasú aczélekéim

egyetemes és

t a l a j iiaivolo eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g

1898.

szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.

legjobb hírnévnek és kelendőségnek

Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

Eperjes,

.

és czélszerü

.

( október 1—3. \ legelső dij \ á l l a m i arany-V érem.

Bacher

Rudolf

cs. és kir. k i z á r ó l a g o s e k e g y á r a

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképyiselő: S z ű c s

Zsigmond.

UnicumDríil egyetemes sorbavetőgép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva e g é s z

Európában

a l e g j o b b hírnévnek: és a legnagyobb ö r v e n d , ezeknélfogva az összes eddigi között az

első helyet f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással

Melichar

Ferenc®

cs. és kir. szabadalmazott kizárólagos vetőgépgyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).