a Műszaki Földtudományi Karon UÁLIS KÉPZÉS

Oktatás és Kutatás a Műszaki Földtudományi Karon DU UÁLIS KÉPZÉS

Tartalomjegyzék DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ A KAR TÖRTÉNETE KÉPZÉSEINK | ALAPSZAKOK KÉPZÉSEINK | MESTERSZAKOK KÉPZÉSEINK | DOKTORI KÉPZÉSEK TOVÁBBKÉPZÉSEK KUTATÁS MIÉRT A MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR? DIÁKÉLET A KARON INTÉZETEINK PROFESSZORAINK ÉRDEKESSÉGEK H2020 PROJEKTJEINK TÁMOGATÓINK

3 4 5 8 11 12 14 15 17 19 26 28 29 30

A kar elérhetősége Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Dékán: Prof. Dr. Szűcs Péter, egyetemi tanár Dékánhelyettesek: Dr. Debreczeni Ákos, egyetemi docens, gazdasági-fejlesztési dékánhelyettes Dr. Mádai Ferenc, egyetemi docens, oktatási-tanulmányi dékánhelyettes Dr. Mucsi Gábor, egyetemi docens, tudományos dékánhelyettes Postacím: 3515 Miskolc- Egyetemváros, A/4. épület I. emelet Telefon: +36 46 565 051 Email: [email protected] Weblap: www.mfk.uni-miskolc.hu

TARTALOMJEGYZÉK

Dékáni köszöntő

A világ népességének egyre növekvő ásványi nyersanyag, energia- és vízigényeinek kielégítésében, a környezetvédelmi problémák egy jelentős részének kezelésében kiemelkedő szerepe van a földtudományoknak. Ennek megfelelően a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara optimistán tervezi jövőjét az oktatás és a kutatás területein. Ennek az optimizmusnak az alapja az a történelmi múlt és szakmai tradíció, amellyel a Kar rendelkezik. A Műszaki Földtudományi Kar, amelynek története 1735-ig vezethető vissza, a világ egyik legrégebbi intézményének tekinthető a bányászati és földtudományi felsőfokú képzés területén. A majdnem három évszázados múlt alatt számos alkalommal kellett a Karnak megújulnia a változó körülmények miatt. A finanszírozási lehetőségek megváltozása jelenleg is fontos változások elé állítja a Műszaki Földtudományi Kart. Az angol nyelvű oktatási kínálatunk kiszélesítésével, valamint a különböző nemzetközi kutatási programokban való részvétel növelésével továbbra is szeretnénk fenntartani meghatározó szerepünket a bányászattal és műszaki földtudományokkal foglalkozó középeurópai intézmények között.

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ

Az utóbbi évek sikeres pályázati tevékenységével tovább erősödött a Kar kutatási aktivitása az ásványi nyersanyagok, az energiahordozók, a felszín alatti vizek feltárása és hasznosítása, a földtani kutatás, a környezetvédelem, valamint a hulladékgazdálkodás és a geoinformáció feldolgozás területein, melyekhez a Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ megfelelő kutatói és infrastrukturális hátteret biztosít. Nemzetközi színvonalú laboratóriumaink nem csak a magas szintű kutatási tevékenységet, hanem a gyakorlatorientált oktatást is segítik. Érdemes tehát a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karára jönni tanulni vagy kutatásokat végezni. Bízunk abban, hogy a hazai hallgatóság mellett mind több külföldi diákot is üdvözölhetünk a miskolci Egyetemvárosban, ahol egy gyönyörű parkos környezetben egymás mellett találhatóak meg az oktatási épületek, a laboratóriumok, a központi könyvtár, a kollégiumok, az egyetemi menza, a bevásárlóközpont és a sportlétesítmények. Emellett a selmeci eredetű diákhagyományok ápolása felejthetetlen élményekkel gazdagítja az itt tanulók és dolgozók életét.

Prof. Dr. Szűcs Péter dékán

Vivat Academia! Vivat Professores! 3

A Kar története A Műszaki Földtudományi Kar története és működése jogfolytonosan 1735-ig, a világon elsőként Selmecbányán (akkori nevén Schemnitz, ma Banská Štiavnica) létesített bányászati tanintézetig (Bergschule) vezethető vissza. A bányászat és kohászat vezető műszaki és jogi szakembereinek képzésére a Magyar Királyság területén létrejött, császári fennhatóság alatt működő intézmény első tanára Mikoviny Sámuel, korának legnagyobb mérnök-polihisztora volt. 1762. október 22-én Mária Terézia határozott az intézmény akadémiai szintre történő fejlesztéséről. 1763-ban megalakult az Ásványtani, kémiai, kohászattani Tanszék Nikolaus Joseph Jacquin vezetésével. 1765-ben alakult meg a második professzúra, a matematika, fizika, mechanika-gépészet oktatására. A Bányászati Akadémia (Academia Monta-nistica, Bergakademie) szervezetét és működését 1770-ben maga Mária Terézia hagyta jóvá. A német nyelven folyó oktatás három évfolyamon folyt. Az 1770-et követő évtizedekben a selmeci akadémia a bányászati-kohászati tudományok egyik európai központja lett. Számos külföldi szakember és tanulni vágyó fiatal kereste fel az akadémiát, s töltött hosszabb-rövidebb időt az intézményben, hallgatva az előadásokat és dolgozva a laboratóriumokban. 1808-ban Heinrich David Wilckens vezetésével erdészeti tanintézet létesült Selmecbányán, amelyet 1846-ban egyesítettek a Bányászati Akadémiával, így az intézmény neve Bányászati és Erdészeti Akadémia (K. K. Berg- und Forstakademie) lett.

4

1848/49-ben a hallgatók között kialakult nemzetiségi ellentétek miatt az ausztriai és cseh–morvaországi hallgatók egy része elhagyta Selmecet. A német ajkú hallgatók részére Leoben-ben, a cseh–morvaországi hallgatók részére pedig Příbram-ban szerveztek tanintézetet, amelyek később akadémiai rangra emelkedtek. Az 1867-es kiegyezéssel a selmeci akadémia magyar állami intézmény lett, Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia néven. A magyar oktatási nyelvet 1868 és 1872 között fokozatosan vezették be. 1872-ben az eddigi egységes „bányász” képzést, mely elnevezés az akkori szaknyelvben egyaránt jelentett bányászatra, kohászatra és pénzverészetre való oktatást, négy szakra választották szét: bányászati, fémkohászati, vaskohászati, valamint gépészeti és építészeti szakokra. Az erdészképzés két szakon folyt: általános erdészeti és erdőmérnöki. Az intézmény 1904-től Bányászati és Erdészeti Főiskolaként működött tovább. 1919-ben – miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került – a főiskola teljes felszerelésével, személyzetével és hallgatóságával Sopronba települt át. Réz Géza bányász professzor, akkori rektor vezetésével. 1922-ben az alma mater neve Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolára változott. 1934-ben a főiskola elvesztette önállóságát, és az újonnan megszervezett országos hatáskörű József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki kara lett, huszonhét

tanszékkel. 1949-ben a Miskolcon újonnan alapított Gépészmérnök Karral, valamint a Sopronban működő Bányamérnöki és Kohómérnöki karokkal közösen megalakult a Nehézipari Műszaki Egyetem (1990-től Miskolci Egyetem). 1959-ig az első két évfolyamot Miskolcon, a felsőbb évfolyamokat Sopronban oktatták karunkon. A megváltozott bányászati igényekre tekintettel 1948-ban megtörtént az addig egységes bányászati képzés szétválása, a bányaművelő szak mellett fluidum-bányászati, bányakutató (geológusgeofizikus) mérnöki, később bányagépész, rövid időre földmérő mérnöki szakok jöttek létre. A műszaki-gazdasági változásokhoz, valamint a kar szakmai-tudományos felkészültségéhez igazodva 1992-ben új képzési rendszer alakult ki, melyben már megjelent a környezetmérnöki, az előkészítéstechnika mérnöki, később a hidrogeológus mérnöki szak is. Az idő közben átalakult oktatási és kutatási feladatokhoz alkalmazkodva a Kar neve 2000. január 1-től Műszaki Földtudományi Karra változott. 2006-

tól a Karon is bevezetésre került a Bolognaitípusú több-ciklusú képzés.

A KAR TÖRTÉNETE

Képzéseink A Műszaki Földtudományi Kar műszaki és természettudományi képzési területeken három alapszakkal (BSc), nyolc mesterszakkal (MSc), egy földtudományi tudományterületen működő doktori iskolával, valamint hat szakirányú továbbképzéssel várja leendő hallgatóit. A képzések kialakításánál kiemelkedő figyelmet fordítottunk arra, hogy megfelelő számú szakot, specializációt tudjunk diákjaink számára felsorakoztatni a több-ciklusú képzési rendszerben. ALAPSZAKOK A Kar három alapszakon indít képzés, mely a műszaki képzési területen 7 féléves, a földrajz alapszakon 6 féléves, és elsősorban gyakorlatorientált ismereteket ad. A három alapszakon összességében 8 specializáció közül választhatnak a hallgatók. Ezek döntő többsége országos viszonylatban egyedülálló, Magyarországon kizárólag itt, Miskolcon megszerezhető tudást jelentenek. Mindez a későbbiek során a munkavállalásnál is előnyös lehetőségeket kínál. A képzések az alábbi alapszakokon és specializációkon folynak. Műszaki Földtudományi alapszak A hét féléves képzés a szilárd ásványi nyersanyagok, valamint szénhidrogének és vízkészletek kitermeléséhez szükséges mérnöki szakterületeket (földtani kutatás, nyersanyag-kitermelés és feldolgozás) fogja egységbe. Ezen szakismereteket

KÉPZÉSEINK

Magyarországon csak nálunk lehet elsajátítani. Az alapszakot elvégzők földtudományi mérnökök lesznek, akik alkalmasak a földkéreg nyújtotta természeti erőforrások (ércek, energiahordozók, építőipari nyersanyagok, különleges ásványi anyagok, ivóvíz, gyógyvíz és termálvízkészletek, geotermikus energia) kutatására, feltárására, illetve a készletek hatékony, gazdaságos és környezetkímélő módon történő kitermelésére és előkészítésére. Végzett mérnökeink alkalmasak a sajátos építmények építési, üzemeltetési feladatainak ellátására; vállalkozási és szakhatósági munkák elvégzésére; tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására; komplex mérési, adatfeldolgozási és tervezési munkákban való közreműködésre. Specializációk: Földtudományi, Bánya- és Geotechnikai, Olaj- és Gázmérnöki, Nyersanyagelőkészítési. Az alapszakra jelenleg 5 mesterszakunk épül: Földtudományi mérnöki, Bánya- és Geotechnikai mérnöki, Hidrogeológus mérnöki, Olaj- és Gázmérnöki, angol nyelvű Olajmérnöki.

Tudja-e, hogy a kar ásványtannal foglalkozó professzorai összesen 7 új ásványt fedeztek fel? www.geology.uni-miskolc.hu

Végzett mérnökeink – specializációtól függően – általában a hazai és nemzetközi földtani kutatással foglalkozó vállalkozásoknál, bányászati- és geotechnikai, valamint kőolaj- és földgázipari cégeknél, az energia-, építő- és gyógyszeriparban, környezetvédelmi vállalatoknál, állam- és közhivatalokban helyezkednek el. Az alapszakon végzettek nagy eséllyel folytathatják tanulmányaikat olyan angol nyelvű mesterszakos képzéseken is, melyek részben, vagy egészben a Kar oktatóinak közreműködésével valósulnak meg.

5

Tudja-e, hogy az egyetemi hallgatók részére rendelkezésre álló ásvány- és kőzetgyűjtemény legrégebbi darabjait a jogelőd selmecbányai akadémia diákjai is használták?

6

Környezetmérnöki alapszak A hét féléves képzés olyan környezetmérnökök képzését eredményezi, akik az ipari termelés, illetve település-üzemeltetés különböző területein jelentkező veszélyeket képesek felismerni, megelőzni, valamint a kárelhárítást irányítani. Az alapszakot elvégzők alkalmasak a meglévő környezeti ártalmak és károk felismerésére, kezelésére, elhárítására; járatosak a természeti erőforrások észszerű felhasználásának módszereiben, a hulladékszegény technológiák kialakításában, működtetésében. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására. Alkalmasak környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére, hatásvizsgálatok elkészítésére, közigazgatási, önkormányzati és környezetvédelmi hatósági munkák végzésére. Specializációk: Geokörnyezetmérnöki, Környezet-technikai. Az alapszakra két mesterszakunk épül: a Környezetmérnöki és a Hidrogeológus mérnöki.

Földrajz alapszak A hat féléves képzés során a geográfusok elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet megértéséhez, értékeléséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, mely által alkalmassá válnak környezeti, tájminősítési és településelemzési szakmai kérdések megoldására, a földrajzi adatok adatbázisba rendezésére, kezelésére. Specializáció: Geoinformatikai kutató.

Végzett mérnökeink a hulladékfeldolgozással és -elhelyezéssel, újrahasznosítással foglalkozó cégeknél, az iparban a termelés és fejlesztés területein, környezet- és természetvédelmi hivataloknál, szakértői, tanácsadói és döntés-előkészítési munkákban kamatoztathatják tudásukat.

A geográfusok elhelyezkedhetnek országos hatáskörű szerveknél, államigazgatási, vízügyi, környezet-, táj- és természetvédelmi intézményeknél és hivataloknál, valamint terület- és településfejlesztési szerveknél, kistérségi társulásoknál és önkormányzatoknál.

A Geoinformatikai kutató specializációra épül a Kar Geográfus mesterszakja. Lehetőség van továbbá földrajz tanári diploma megszerzésére is, a Kar Földrajz Intézete és a Bölcsészettudományi Kar együttműködése folytán. Korszerű, természettudományos szemléletmódjuk miatt a szakon végzettek alkalmasak komplex természettudományi és társadalomföldrajzi problémák feltárására, megértésére, megoldására. Kellő mélységű ismeretanyaggal rendelkeznek a minket körülvevő természeti és társadalmi-gazdasági környezet működéséről.

KÉPZÉSEINK

DUÁLIS KÉPZÉS Versenyelőnyben a munkaerőpiacon! A duális képzés célja, hogy a hallgató az elméleti tudás mellett, egy jelentős gyakorlati tapasztalatot is megszerezzen a képzési idő alatt. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán mind a három alapszak keretében lehetőség nyílik a duális képzésre. A hallgatók szempontjából előnyként könyvelhető el, hogy a külső gyakorlati képzés szakmailag minősített vállalatoknál folyik a tantervi előírásoknak megfelelő ütemben. Ez a többlet gyakorlati képzés megnöveli a hallgatók szakmai kompetenciáját, mely előnyöket generál számunkra a majdani munkaerő piacon.

Tudja-e, hogy a duális képzésre történő jelentkezés két, egymással párhuzamos szakaszból áll. Az általános felvételi eljárás megegyezik a nem duális képzésekével (állami felvételi eljárás), melyhez csatlakozik párhuzamosan a vállalati felvételi eljárás. A jelentkezést követően a jelentkezőnek fel kell vennie a kapcsolatot a kiválasztott vállalati partnerekkel, amelyeknél a duális képzés gyakorlati idejét szeretné eltölteni a hallgató. Ezeknek a cégeknek a listáját az adott képzés mellett a felvételi tájékoztató tartalmazza. A vállalat saját felvételi eljárást folytat le (hasonlóan egy állás interjúhoz), melynek eredményéről legkésőbb július első napjaiig tájékoztatja a jelentkezőt. Fontos megjegyezni, hogy a sikertelen vállalati felvételi nem érinti az állami felvételi eljárást!

Évente 2x13 hetet vesz igénybe az elméleti (egyetemen töltött idő) és 22 hetet a cégnél a gyakorlati képzésre fordított idő. Mindezek mellett 4 hét szabadságra marad ideje a hallgatónak. Közben kb. 1,5 év tiszta gyakorlati időt szerez, mely munkavállalásnál komoly előnyt jelenthet a későbbiek során.

Tudja-e, hogy a képzésekről részletes információ a Műszaki Földtudományi Kar honlapján található? www.mfk.uni-miskolc.hu

KÉPZÉSEINK

7

Tudja-e, hogy hazánkban jelenleg több mint 950 db működő bányát tartanak nyilván, amelyek évente kb. 80 millió tonna hasznosítható ásványi nyersanyagot termelnek? Bővebb információ: www.mbfh.hu

MESTERSZAKOK A Műszaki Földtudományi Kar főként a három alapszakára épülő mesterszakjait kínálja a hallgatóknak, melyek segítségével a már alapképzésben megszerzett ismereteket fejleszthetik tovább az elméleti tudásanyag bővítésével. A mesterszakok interdiszciplináris – természettudományi és műszaki – jellege miatt bizonyos határokon belül lehetőség van a nem földtudományi mérnökként vagy környezetmérnökként végzettek felvételére is. A képzés ideje egységesen 4 félév. Földtudományi mérnöki mesterszak A képzés célja olyan geológus- és geofizikusmérnökök képzése, akik rendelkeznek a földtani szerkezetek és az ásványi nyersanyagok kutatásához, feltárásához, a földtani vagyon értékeléséhez, illetve a környezetföldtani vizsgálatok elvégzéséhez, környezetszennyezések lehatárolásához szükséges földtani, geofizikai és geoinformatikai ismeretekkel. Képesek ezen feladatokat megtervezni és irányítani, új módszereket kifejleszteni. A megszerzett magas szintű gyakorlati, továbbá elméleti ismereteik birtokában alkalmasak a szakterület kutatás-fejlesztési feladatainak végzésére és irányítására, valamint a tudományos kutatásokba való bekapcsolódásra. A szak angol nyelen is indul 2014 óta.

8

A szakképzettség magyarországi hasznosítási területét azok a vállalatok, gazdasági társaságok, kutatóintézetek és szakhatóságok jelentik, amelyek ásványi nyersanyagok felkutatásával, gazdálkodásával, ennek tervezésével és szabályozásával foglalkoznak. A földtudományi ismeretek mellett megszerzett mérnöki tudás birtokában az itt végzett hallgatók az alkalmazott földtudományok és nyersanyagkutatási technológiák fejlesztésére, művelésére, felügyeletére szakosodott intézményeknél helyezkednek el. Ezek például a fosszilis energiahordozók, fémes és nem-fémes ásványi nyersanyagok kutatását végző hazai és külföldi tulajdonú vállalkozások, környezettechnológiai tervező és kivitelező cégek, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok, önkormányzatok. Bánya- és Geotechnikai mérnöki mesterszak A képzés célja olyan korszerű természettudományos, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező mérnökök képzése, akik képesek a külszíni és mélyművelésű bányászati tevékenység, speciális felszínközeli földmunkák, valamint bányá-

szati jellegű földalatti térségek létesítése és az alagútépítés során jelentkező földtani, geotechnikai, műszaki, technikai, gazdasági feladatok megoldására. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak az ásványi nyersanyag kitermelés területén termelésirányítói, tervezői, szakértői, hatósági feladatok ellátására, szűkebb szakterületükön kutató-fejlesztő munkára. A geotechnikai feladatok sokaságát sorolni sem érdemes, hiszen minden építkezés, út- és vasútépítés, közműlétesítés, vízrendezés, árvízvédelem, külfejtés, rekultiváció, stb. jelentős geotechnikai feladattal, földmunkával jár. Továbbra sem csökken a települések geotechnikai okokra visszavezethető veszélyeztetése (pinceomlások, löszfalak és egyéb természetes rézsűk omlásai, suvadások, rogyások, lejtőcsúszások, sárfolyások, stb.), ezek megelőzésére és a bekövetkező károk helyreállítására, a problémák megoldására jól képzett szakemberekre van szükség. A különleges feladatok között az ipari robbantástechnika és a bányamérési feladatok említhetők, ahol a képzett szakemberekre, az utánpótlásra folyamatosan szükség van.

KÉPZÉSEINK

Tudja-e, hogy a világ lakosainak ivóvízellátásában ma már a felszín alatti vizek jelentik a legfontosabb forrást? Magyarországon ez az arány még magasabb. A hazai ivóvizek 97%-a a felszín alól származik. Hidrogeológus mérnöki mesterszak A képzés célja olyan magasan kvalifikált mérnökök képzése, akik képesek a felszíni és felszín alatti vízkészletek fenntartható kitermelésére, ehhez kapcsolódó földtani és környezetvédelmi, valamint a vízvédelmi, vízminőség-védelmi, vízbázis-védelmi, víz-kárelhárítási feladatok megoldására. Másrészt alkalmasak különböző mérnöki létesítmények (épületek, mélyépítési műtárgyak, víz-tározók, földművek, utak, külfejtések, mélyművelésű bányák, stb.) építésénél felmerülő mérnök-geológiai problémák megoldására, tudományterületükön kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására. A szak angol nyelven is indul 2015 óta. A felszíni és felszín alatti különböző típusú szennyeződések egyre növekvő száma miatt a vízigények mennyiségi és minőségi kielégítése egyre nagyobb feladatokat ró majd a jövőben a hazai szakemberekre is. Jelentős mértékben növekednek azok a műszaki feladatok is, amelyek megoldásához mérnökgeológiai ismeretekre van szükség. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a Víz Keretirányelv fogalmaz meg fontos feladatokat vízkészleteinket illetően. A vizkészletekkel foglalkozó szakemberek számára az egyik legfontosabb cél az, hogy a jogszabályban rögzített módon felszíni és felszín alatti vizeinket jó állapotba hozzuk. Hazánkban a megújuló energiaforrások részarányának növelésében fontos szerepet kell kapnia a geotermikus energia hasznosításának. A geotermikus energia hosszú távú hasznosítása is elképzelhetetlen azonban a felszín alatti vízkészletek védelme nélkül.

KÉPZÉSEINK

Előkészítéstechnikai mérnöki mesterszak Az előkészítéstechnika célja az anyagok valamilyen társadalmilag fontos cél érdekében történő átalakítása, így az előkészített anyag alkalmassá válik további végtermékek előállítására. Ide tartozik a kitermelt ásványi nyersanyagok előkészítése, átalakítása hasznosítható vagy tovább feldolgozható termékké, de szintén ide sorolhatók a hulladékok újrahasznosítását lehetővé tevő feldolgozási, átalakítási eljárások is. Az előkészítéstechnikai mérnökök egyaránt foglalkozhatnak szenek, ércek, ásványi nyersanyagok, építő- és kerámiaipari anyagok, hulladékok, biomasszák, élelmiszer- és gyógyszeripari alapanyagok aprításával, dúsításával, osztályozásával, hasznos komponensek kinyerésével, technológiák biológiai eljárásaival, technológiai rendszerek tervezésével, üzemeltetésével, folyamatirányítási feladatokkal.

Olaj- és Gázmérnöki mesterszak A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik rendelkeznek a kőolaj-, földgáz- és geotermális energiahordozó készletek feltárásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez, szállításához, tárolásához, szolgáltatásához és felhasználásához szükséges technológiai ismeretekkel. Rendelkeznek továbbá infrastrukturális rendszerek tervezéséhez, létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges felkészültséggel, a mérnöki tevékenység végzéséhez elengedhetetlen ismeretekkel és készségekkel, továbbá elméleti tudásuk birtokában alkalmasak a szakterület kutatásfejlesztési feladatainak végzésére és irányítására. Petroleum Engineering mesterszak Az angol nyelvű olajmérnöki szak képzési programja olyan speciális bányászati tevékenységre készít fel, amely folyékony vagy gáznemű energiahordozók (tágabb értelemben ásványi nyersanyagok) fúrt kutakon keresztül történő kitermelését, előkészítését, és csővezetékes szállítását végzi. A szénhidrogénmezőktől a felhasználókig kiépített technológiai rendszer egy komplex és integrált nyomástartó rendszer, ezért az olajmérnöki feladatokat szervesen kiegészítik a gépészmérnöki ismeretek is. A korábbi évtizedekben kialakult szemlélet szerint az olajmérnök a szénhidrogéntelepek feltárásával, leművelésével, a termelt fluidumok szállításával foglalkozó rendszerszemléletű technológus-mérnök.

9

A képzéshez kidolgozott tantervek nagymértékben támaszkodnak arra, a több mint 5 évtizedes oktatási és kutatási tapasztalatra, amely a kőolaj- és földgázkutatás, -kitermelés, -szállítás és -felhasználás témaköreiben felhalmozódott a Miskolci Egyetemen.

Tudja-e, hogy Magyarországon az egy fő által termelt települési szilárd hulladék (szemét) mennyisége éves szinten meghaladja az 500 kg-ot (ennek térfogata eléri a 2500 litert), és hogy ennek a nagy része lerakásra kerül jelenleg?

A fejlődési trendek alapján látható, hogy a kőolaj és a földgáz a 21. század legfontosabb, egyelőre mással nem helyettesíthető energiahordozói, ezért a kapcsolódó mérnöki szakismeretekre és tevékenységekre hosszú távon is szükség lesz. Mivel a világ olaj-, és gáziparának, nemzetközileg elfogadott, és általánosan használt nyelve az angol, ezért az angol nyelven folytatott olajmérnök-képzésben résztvevők jelentős előnnyel indulnak a nemzetközi munkaerő-piacon. Környezetmérnöki mesterszak A szakirányú alapképzéshez illeszkedő mester program a környezetvédelem két hazai vonatkozásban is jelentős és dinamikusan fejlődő területével foglalkozó szakemberek képzését célozza meg. Az egyik hangsúlyos terület a hulladékok keletkezésének, hasznosításának, kezelésének és ártalmatlanításának gyorsan fejlődő mérnöki ismereteket igénylő területe. Ide tartoznak a hazánkban egyre nagyobb teret kapó hulladékégetési és ellenőrzött hulladéklebontó eljárások, a biogáz hasznosítás, a hulladéklerakó üzemeltetés, utógondozás, monitorozás, valamint a környezetvédelemi hatások. A másik a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos hidrogeológiai, műszaki és technológiai ismeretek magas színvonalú – tervezői feladatokra is felkészítő – programja, az alkalmazott hidrogeológia és az erre szorosan épülő szennyezett területek kármentesítésének kérdése.

10

Geográfus mesterszak A mesterszak elvégzésével az okleveles geográfusok képessé válnak a természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi összefüggések megértésére, ezek alapján eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére és alkalmazására (beleértve a kutatást is), az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására. Képesek továbbá az önállóan gyűjtött adatokat adatbázisba rendezni, illetve geo-informatikai alapon rendszerezni. Az országos geográfus képzés céljaihoz hasonlóan képzésünk korunk társadalmi-gazdasági kihívásainak, a helyi és regionális intézményrendszer megerősödésével összefüggő feladatoknak kíván megfelelni. Olyan problémamegoldó, térlátásra és térbeli gondolkodásra képes szakember (geográfus) képzése a cél, aki a földrajzi környezet kölcsönhatásait, annak sajátosságait kutatja. A Miskolcon végzett, alapvetően térinformatikai és geomorfológiai beállítottságú geográfusok a kutatásban és a gyakorlatban egyaránt alkalmasak az összetett szemléletű táj-, környezet-, természetvédelmi és gazdálkodási szempontok, a gyakorlati település-, illetve területfejlesztési, tájépítészeti elképzelések, valamint az államigazgatási és vállalkozói döntések előkészítésére, meghozatalára.

A végzett környezetmérnökök képesek a meglévő, illetve potenciális környezeti veszélyek azonosítására, felmérésére, a környezeti károk megelőzésére, csökkentésére, továbbá kárelhárítási projektek irányítására, hulladékgazdálkodási és monitoring rendszerek tervezésére, üzemeltetésére, szennyezett területek vizsgálatára, rekultivációjára.

Tudja-e, hogy Magyarországon, pontosabban Tállyán található Európa mértani közepe, melyet 1992-ben mértek ki a szakemberek?

KÉPZÉSEINK

AZ MFK RÉSZVÉTELE NEMZETKÖZI KÉPZÉSEKBEN A Műszaki Földtudományi Kar nagy súlyt helyez a hallgatói mobilitás támogatásra.

DOKTORI KÉPZÉSEK (PHD) A Műszaki Földtudományi Karon mester szintű diplomát szerzett, kiemelkedő teljesítményt nyújtó mérnököknek és geográfusoknak lehetőségük van a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában tovább folytatni tanulmányaikat, egyénre szabott oktatási és kutatási programok keretében. A doktori iskola a földtudományokon belül azon területeken tevékenykedik, melyek megfelelnek a Műszaki Földtudományi Kar képzési profiljának. A tématerületek kari intézetekhez kapcsolódnak, így azok oktatási-kutatási programjának összeállításában, továbbá a kutatási témák meghirdetésében az intézeteké a meghatározó szerep. Kutatási tématerületek: Geotechnikai rendszerek és eljárások; Fluidumtermelő és szállító rendszerek; Környezeti eljárástechnika és nyersanyagelőkészítés; Alkalmazott geofizikai kutatások; Alkalmazott földtani és hidrogeológiai kutatások; Természet- és társadalomföldrajz.

Tudja-e, hogy részletes információk a doktori iskola honlapján keresztül érhetők el? www.mfk.uni-miskolc.hu

KÉPZÉSEINK

A kar tagja a FEMP-nek (Federation of European Mineral Programs) melynek keretében három, az EMC (European Mining Course), az EMEC (European Mineral Engineering Course), és az EGEC (European Geotechnical and Environmental Course) képzési program érhető el. A munkában résztvevő oktatási intézmények: Aalto University, Delft University of Technology, Miskolc University, RWTH Aachen University, Wroclaw University of Technology and the University of Exeter (Camborne School of Mines). A FEMP tagjai között jelenleg 35 ipari partner szerepel, közöttük a világ vezető bányászati cégeivel, amelyek támogatásával éves szinten 50-60 fő vehet részt az angol nyelvű kurzusokon. A vállalatok közvetlenül juttatnak el a FEMP-hez ösztöndíj és szakmai gyakorlat felhívásokat, állásajánlatokat. Az EMEC és EGEC kurzusok 2014-től 2 éves mesterképzéssé alakultak át. Ez az oktatási szerkezet olyan kompetenciákat fejleszt ki a hallgatókban, melyeket hagyományos mesterképzés során nem kaphatnak meg. Erre az előnyre hamar felfigyelt az ipar is, és a programot kiemelten erős ipari támogatás és figyelem kíséri. Mindezek mellett a karon jelenleg több mint 50 tantárgy érhető el angol nyelvű oktatással. A kar jelentős szerepet vállal a Stipendium Hungaricum és a Science Without Borders programok keretében, a külföldi hallgatók számára meghirdetett ösztöndíj pályázatok képzéseinek megvalósításában. www.stipendiumhungaricum.hu

11

Szakirányú továbbképzések A Műszaki Földtudományi Kar folyamatosan törekszik képzéseinek kiszélesítésére, a már végzett mérnökök tudásának gyarapítására, továbbképzések szervezésére. A Karon jelenleg 6 szakirányú továbbképzési lehetőséget kínálunk végzett mérnököknek. Ezek jellemzően levelező rendszerben folynak, a képzési idő 4 félév, melynek végén szakdolgozatot írnak a hallgatók. A megszerezhető ismeretek között a szakmai törzsanyagon és a speciális szakmai ismereteken túl gazdasági és humán, valamint gyakorlatorientált tudásanyag is szerepel. A mérnök kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői, vezető tervezői, illetve szakértői jogosultság megszerzésére is lehetőségük nyílik a végzetteknek. A képzések jellemzően kétévente indulnak, a pontos információkat a Kar és a szaktanszékek honlapjai tartalmazzák. Olajmérnöki Szakirányú Továbbképzési Szak A szakon végzett mérnökök alkalmassá válnak az olajipari technológiai rendszerekben lejátszódó speciális áramlási folyamatok megértésére és számítására, a technológiai rendszerek és a környezet kölcsönhatásának elemzésére, a kockázatok becslésére, havária helyzetek kezelésére. Képesek komplex tervezési munkák irányítására, projektmenedzseri feladatok ellátására, szénhidrogén-, víz- és geotermális energiát termelő kutak fúrására, biztonságos kiképzésére, kútjavítási műveletek tervezésére, irányítására, valamint kőolaj- és földgáztermelő, illetve -tároló létesítmények üzemeltetésére.

12

Tudja-e, hogy a jelenlegi magyarországi föld alatti gáztároló kapacitás nagysága – Európában egyedülálló módon – meghaladja az éves földgázfogyasztásunk felét? Bővebb infomráció: www.magyarfoldgaztarolo.hu

Mélyfúrási Szakmérnöki Szakirányú Továbbképzési Szak A képzés során szerzett ismeretek segítségével a végzett mérnökök alkalmasak lesznek mélyfúrási technológiai rendszerekben lezajlódó speciális folyamatok megértésére és számítására, a mélyfúrási rendszerek és a környezet kölcsönhatásának elemzésére, komplex tervezői munkák irányítására. Szénhidrogén-, víz- és geotermális energiát termelő kutak fúrására, biztonságos kiképzésére, kútjavítási munkálatok megtervezésére, fúróberendezések üzemeltetésére, kutatás-fejlesztési feladatok elvégzésére. Földgázellátási Szakmérnöki Szakirányú Továbbképzési Szak A földgázellátási szakmérnöki oklevelet szerzett szakemberek korábban megszerzett mérnöki szakképzettségük és a szakon megszerzett speciális felsőfokú szakismeretek birtokában képesek a gázipar teljes vertikumában a vezetékes és tartályos gázellátás, a gázszállítás, a gáztárolás, a gázelosztás, és a gázfelhasználás területén felmerülő műszaki feladatok hatékony megoldására. Alkalmasak továbbá a gázellátó és fogyasztói rendszerek tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére és ellenőrzésére, a gazdaságos és környezetbarát gázfelhasználás megvalósítására, az engedélyes tevékenységek végzésére a liberalizált földgázpiacon, valamint vezetői, irányítói, felügyeleti, munkatársi, tervezői és szakértői munkakörök betöltésére.

TOVÁBBKÉPZÉSEINK

Geotermikus Szakmérnöki Szakirányú Továbbképzési Szak A geotermikus szakmérnöki oklevelet szerzett szakemberek kompetenciát szereznek mind a geotermikus energiatermelés, mind a -hasznosítás területén. Részletesen megismerik Magyarország geotermikus természeti adottságait és felhasználási lehetőségeit. Részletes ismereteket kapnak a nemzetközi trendekről, a világ geotermikus iparáról. Alkalmassá válnak geotermikus energiahasznosítási projektek helyszínének megválasztására, a tervezésére és a létesítéshez, üzemeltetéshez szükséges feladatok elvégzésére. Jogosulttá válnak önálló geotermikus tervezői, szakértői tevékenység folytatására. Hidrogeológia Szakirányú Továbbképzési Szak A hidrogeológus szakirányú továbbképzésben végzett szakemberek a korábban megszerzett képesítésük és a megszerzett speciális felsőfokú ismeretek birtokában átlátják az ivóvízkészletekkel való gazdálkodás rendszerét, képesek a korszerű vízkészletgazdálkodási ismeretek alkalmazására, megismerik Magyarország és a szomszédos országok határain átnyúló víztesteket. Rendelkeznek az ivóvízkészletek feltárásához, kitermeléséhez, hasznosításához, mennyiségi és minőségi védelméhez szükséges felkészültséggel, képesek vízkészlet-gazdálkodási tervek elkészítésére. Alkalmassá válnak a hidrodinamikai és anyagtranszport folyamatok modellezésére, a fizikai-kémiai rendszerekben lejátszódó speciális folyamatok értelmezésére.

TOVÁBBKÉPZÉSEINK

Hévízkészlet-gazdálkodási Szakirányú Továbbképzési Szak A hévízkészlet-gazdálkodási szakmérnökök speciális ismereteik birtokában képesek átlátni a termálvíz-készletek gazdálkodási rendszerét, alaposan ismerik Magyarország és a határokon átnyúló termálvíztestek kiterjedését és felépítését. Rendelkeznek a hévízkészletek feltárásához, kitermeléséhez, hasznosításához, mennyiségi és minőségi védelméhez szükséges ismeretekkel, képesek termálvízkészlet-gazdálkodási tervek elkészítésére. Alkalmasak a víztestekben lezajlódó hidrodinamikai, anyag- és hőtranszport folyamatok számításokkal való követésére, valamint bármely vízkészlet gazdálkodással kapcsolatos részfeladat kidolgozására, különböző végzettségű szakemberek munkájának irányítására.

13

A Műszaki Földtudományi Kar egyedisége az oktatásban és a kutatásban Egy több mint 275 éves múlttal rendelkező oktatási intézmény csak akkor maradhat sikeres és eredményes, ha oktatási és kutatási tevékenységét a társadalmi-gazdasági fejlődés, valamint a tudomány fő irányainak felismerésével folyamatosan átalakítja, fejleszti és bővíti. A jogelőd intézmény megalakulásakor, működésének első évszázadában a nemesfémek, az ércek biztosították az uralkodók hatalmát és jelentették a gazdagság alapjait. Az ipari forradalom évtizedeiben az energiahordozók, a szén, az ipari ásványok iránti igény kielégítésére alkalmas szakemberek, mérnökök tudására jelentkezett igény. A XIX. század végén és a XX. században az intenzív földtani kutatások mellett az ásványi nyersanyagok iránti igények kibővültek, a szénkutatás, a szénhidrogén-kutatás és -termelés került meghatározó szerepbe. Napjaink alapvető igénye a fenntartható fejlődés alapját biztosító, természeti erőforrásgazdálkodás megvalósítására felkészült, a természeti környezet iránt elkötelezett, magas szintű természettudományi, műszaki, gazdasági és jogi ismeretekkel rendelkező szakemberek, mérnökök képzése. A fenntartható fejlődés egyik területét jelentő környezeti pillér meghatározó elemei a természeti erőforrások, az ásványi nyersanyagok, az energiahordozók, a víz és a természeti környezet. Ezek felkutatása, hosszú távú hasznosítása, megóvása és kezelése, magas szintű mérnöki ismereteket igényel. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán, ill. korábban annak jogelődjén megszerezhető ismeretek évszázadok óta a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás célkitűzéseit szolgálják és segítik elérni. A Kar sajátossága, hogy itt, a föld- és környezet-tudományok természettudományi alapjaira építve, a műszaki-gyakorlati megvalósításhoz is megfelelő ismereteket szereznek a hallgatók. A kor kihívásainak megfelelően kiemelt oktatási és kutatási területek ma is a karon, a nyersanyagkutatás, -kitermelés, -előkészítés, az energiaforrás-

14

kutatás (szén, szénhidrogén, biomassza), a geotermikus energia, a vízkészletgazdálkodás, a vízkutatás és -kitermelés (ivóvíz, gyógy- és termálvíz), a földtani adatszolgáltatás, a térinformatikai feldolgozás, a földtani szimuláció és modellezés, a társadalom és gazdaságföldrajzi kérdések. A Kar további oktatási és kutatási területe közé tartozik a különleges földalatti létesítmények tervezése, kivitelezése, az üzemeltetés, valamint a nagymélységű fúrások létesítése, a kapcsolódó mérnöki feladatok megoldása is. A természeti környezet és a természeti erőforrások védelmét segítő hulladékgazdálkodás, -feldolgozás és -hasznosítás, a környezeti kockázatelemzés, kárfeltárás és kármentesítés, valamint az ehhez szükséges természettudományi, műszaki, jogi és gazdasági ismeretek. A színvonalas képzést és kutatást, a tudományosan minősített professzori és oktatói közösség mellett, a korszerűen felszerelt, az oktatásban és kutatásban egyaránt használt laboratóriumi hálózat, valamint a nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok, részképzések, közös kutatási projektek is segítik. A magas szintű természettudományi, műszaki és gyakorlati ismeretek mellett meghatározó az a humánum és hagyomány-rendszer, ami az egyetemi évek mellett az egész szakmai életpályán is meghatározó, és pozitív kihatással van.

KUTATÁS

Miért a Műszaki Földtudományi Kar?

Dr. Fancsik Tamás a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója „Az egyetemi környezet egy táptalaj, amire életképes vagy életképtelen „magvakként” lépünk és saját magunk által formálódunk végül azzá, akikké válunk életünk során. Minél több időt hagyunk parlagon, annál többet vesztünk lehetőségeinkből és csökkentjük saját esélyeinket a bennünk lévő talentum kiteljesítésére. A Miskolci Egyetem hagyományaiban és jelenében, műszerezettségében vagy oktatói felkészültsége által egyaránt hordozza az ideális intellektuális és szakmai környezetet minden hallgató számára, fejlődése és szakemberré válása érdekében.” Dr. Gável Viktória Cemkut Cementipari Kutató-Fejlesztő Kft., tanúsítási iroda vezető „A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara lényegesen többet nyújtott számomra, mint egy átlagos műszaki képzés, ugyanis itt a mérnöki szemlélet anyagismerettel kibővített speciális formáját sajátíthattam el. A mérnöki és természettudományoknak ez a sajátos elegye pedig világszerte versenyképes tudást jelent, ami mind a mai napig szilárd alapja további szakmai fejlődésemnek is.” Dr. Hámor Tamás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Jogi és Igazgatási Főosztályának vezetője „Felmenőim között volt bányamérnök és geológus is, ezért határoztam el magam a földtani felsőfokú tanulmányok mellett. Az ELTE és a Nehézipari Műszaki Egyetem jöhetett komolyan szóba e vonatkozásban. Az utóbbi híres

MIÉRT AZ MFK?

volt ipari szempontú, alkalmazott földtani és mérnöki megközelítéséről, valamint az országban egyedülálló campusáról és diákéletéről. Az elhelyezkedés mindannyiunk számára problémamentes volt. Az én pályafutásomban is voltak megtorpanások, de éppen az ilyen kritikus szakaszokban éreztem legjobban az Alma Mater segítő kezét, amely erkölcsi támasz mindig többet ért az anyagiaknál. Büszke vagyok, hogy a Miskolci Egyetem vendégoktatójaként munkálkodhatok a jövő generáció és a haza boldogulásáért.” Dr. Szabó László Senior Manager Training HTC, Duna-Dráva Cement Kft. - Vezérigazgatóság „A Selmecbányai alapítás óta felhalmozott szaktudás nemzetközileg elismertté és keresetté tette a Miskolci Egyetemen végzett bányamérnököt. A bányamérnöki diploma tárta ki számomra is a kaput a nagyvilágra. Részesévé válhattam egy szakmai közösségnek, amely aktívan részt vesz a nemzetközi innovációs folyamatban, hogy annak eredményei itthon is hasznosuljanak.” Szakál Tamás Kutatás-Termelés MOL Igazgató, MOL Nyrt. „A Miskolcra jelentkezők Magyarországon az egyetlen olyan felsőoktatási intézménnyel és képzésválasztékkal találják szembe magukat, ahol a napjaink világgazdáságát meghatározó természeti erőforrások és nyersanyagok fenntartható kinyerésének és felhasználásának módjait sajátíthatják el. A jól kiépített egyetemi-vállalati kapcsolatok és együttműködések támogatást adnak olyan versenyképes diploma megszerzésére, amely kulcs a sikeres elhelyezkedésre az olaj- és gázipar hazai és nemzetközi piacán egyaránt.”

15

Prof. Dr. Szarka László Csaba az MTA levelező tagja, az MTA Kutatóintézeti Főosztály vezetője, egyetemi tanár „Négy évtized múltán visszaemlékezve úgy érzem, végül is jó döntés volt Miskolcra jelentkezni geofizikusmérnök-hallgatónak. Megtanultuk, hogy a geofizika egyszerre rendelkezik a fizika szigorú következetességével és a földtan széles áttekintőképességével. Küldetése, hogy korrekt fizikai mérésekkel és megfontolásokkal segítse az olyan bonyolult közegek megismerését, mint a Föld belseje.” Dr. Zsuga János az FGSZ Földgázszállító Zrt. Igazgatóságának elnöke „Az energetikával való foglalkozás napjaink egyik legnagyobb kihívása. Érdekes, izgalmas terület, amely meghatározóan mozgatja a világot. Ahhoz, hogy az energetika kihívásokkal teli világában jól teljesítsünk, a széles körű ismeretek megszerzése elengedhetetlen. A hosszú évek tapasztalata, a folyamatosan bővülő lehetőségek olyan alapot adnak a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán végzett mérnököknek, amellyel biztos munkalehetőség és megélhetés vár rájuk.” Busku Imre okleveles olaj- és gázmérnök, felelős műszaki vezető helyettes „Többet nyújt, mint más egyetemek. A felkészült, magas kompetenciákkal rendelkező oktatói gárda és a kimagasló színvonalú infrastruktúra mellett, olyan mikrokörnyezetben élhetitek mindennapjaitokat, amely egyedülálló Magyarországon. A pezsgő diákélet kapcsolatot teremt más karok, szakok diákjaival, továbbá végzett már dolgozó leendőbeli kollégákkal. 24-99 éves korig bátran mondhatom, hogy szívében még mindig mindenki diák. Ezt adja a Miskolci Egyetem, a Műszaki Földtudományi Kar.”

16

Leskó Gábor okl. előkészítéstechnikai mérnök, szennyvíztisztító üzemvezető, ÉMK Kft. „2002-ban kezdtem a tanulmányaimat a Műszaki Földtudományi Kar hallgatójaként. Szakirány választásom az eljárástechnikai képzésre esett, mivel már akkor megláttam a szakmában rejlő lehetőségeket. A mai energiaigényes, de egyre inkább környezetközpontú világban elkerülhetetlen azon technológiák alkalmazása és fejlesztése, melyek csökkenthetik a primer nyersanyagok felhasználását. Már a záróvizsga napja előtt állásajánlatot kaptam attól a cégtől, ahol a gyakorlati időmet töltöttem. A cég ipari szennyvíztisztítójának üzemeltetési mérnöke lettem, majd fél év elteltével megbíztak a teljes üzem vezetésével. Az itt szerzett tudás sokban hozzájárult, hogy megálljam a helyem a szakmában. Az egyetemi oktatókhoz azóta is szoros szakmai kapcsolat köt, a mai napig bátran fordulok hozzájuk kérdésekkel.” Kecskés Áron okl. előkészítéstechnikai mérnök, üzemvezető, MARS Magyarország Kft. „Azt, hogy 2002-ben a Miskolci Egyetem mellett döntöttem, a mai napig életem egyik legjobb döntésének tartom. A Műszaki Földtudományi Kar oktatási színvonalával, hagyományőrző kultúrájával, az oktatók diákokhoz való hozzáállásával abszolút egyedülálló, és kimagaslóan pozitív személyiség formáló hatású. Úgy érzem, ez a közeg hozzásegített ahhoz is, hogy tudásom és mentalitásom kiemelkedjem kollégáim közül, és ez által egy komoly cég vezetését elvállaljam. Egy miskolci egyetemista mindig bízik a másik miskolci egyetemistában. Ezt az összetartást hivatott kifejezni a végzéskor avatott gyűrű is, mely mindig megnyitja az utat az ugyanilyen gyűrűvel rendelkező idősebb és fiatalabb kollégák előtt.”

MIÉRT AZ MFK?

Diákélet a karon A Miskolci Egyetem egy igen különleges hely a diákélet szempontjából. A Selmeci diákhagyományok (vagy más névvel bányász/erdész/kohász hagyományok) kialakulása az 1700-as évekig vezethető vissza. Ennek egyik lényeges része, hogy az újonnan érkezett hallgató (balek) nem egyedül néz szembe az egyetemi élettel, annak kihívásaival, hanem már a legelején két felsőbb évest (Firma) választhat maga mellé, akik segítenek az akadályok leküzdésében, legyen az tanulással, hallgatói ügyek intézésével, vagy egyéb dologgal kapcsolatos. Sok esetben ez a választás egy életre szóló kötelék is egyben.

A hagyományok ismerete és aktív művelése mellett lehetőség van a szakmai kapcsolatok kiszélesítésére, nem csak a diáktársakkal, hanem az iparban dolgozó néhány éve, vagy éppen évtizedekkel korábban végzett leendő kollégákkal is. Rendezvényeinken egyaránt képviselik magukat az oktatók, és a már munkába állt végzett mérnökök is. Mindannyian ugyanebben a világban élték diákéveiket, így sokkal könnyebben és természetesebben alakulnak ki ismeretségek a régi-új emlékek kapcsán.

DIÁKÉLET A KARON

17

Számos rendezvényünk biztosít lehetőséget a diákhagyományok ápolására, vagy éppen a sportolásra, a szórakozásra, a tudományok népszerűsítésére: •

bALEKHÉT. A gólyatábor miskolci egyetemi változata. Az egyetemre érkező ifjú hallgató itt ismerkedhet meg a felsőbb évesekkel, és a Selmeci hagyományok alapjaival. Intenzív, játékos és komoly programokkal tűzdelt, egy hetes vetélkedő a kar új hallgatói között.

•

balekoktatás, balekvizsga. A felsőbb éves hallgatók (Firmák) vezetik be a bányász hagyományok rejtelmeibe a frissen érkezett, érdeklődő diákokat (balekokat), akik majd egy „vizsgán” számot adva tudásukról léphetnek tovább a Firmává válás útjára.

•

Kari sportnap. A nap folyamán többféle sportágban zajlanak a barátságos mérkőzések a csapatok között (darts, csocsó, kispályás labdarúgás stb.). Aki nem érzi közel magához egyik sportágat sem, még mindig bizonyíthat a főző csapatversenyekben.

•

MEN (Miskolci Egyetemi Napok). Egy minden évben megrendezésre kerülő fesztivál koncertekkel, aminek részét képezi a karok közötti verseny is. Az egyetemi karok csapatai, a diákrektor-jelöltek irányításával, három napon keresztül több játékos és sport-vetélkedőn mérik össze erejüket, tudásukat a diákrektori címért.

•

18

ISW – International Students Week. A kar tagja egy nemzetközi bányászkohász szervezetnek (International Federation of Mining, Metallurgy, Petroleum and Geology Students), amely rendszeresen szervez nemzetközi diákheteket, ahol a hallgatók megismerkedhetnek a tagországok bányászatikohászati oktatásával, illetve helyi/nemzetközi cégekkel, azok működésével.

A kiterjedt kapcsolatoknak köszönhetően nemzetközi diákcsere programban is részt vehetnek legkiválóbb hallgatóink, így külföldi egyetemeken is bizonyíthatják tudásukat, és szélesíthetik látókörüket. A Tudományos Diákköri Verseny kiemelt fontosságú a kari tehetséggondozás területén. A TDK tevékenyégben részt vevő hallgatók száma és eredményessége is figyelemre méltó. Évente kb. 30-40 dolgozat kerül prezentálásra, melyek mintegy fele továbbjut a kétévente megrendezésre kerülő országos konferenciára (OTDK). Karunk rendezi továbbá középiskolások számára azt az Országos Földtudományi Diákkonferenciát, ahonnan a legjobb előadók szintén jogot nyernek az OTDK részvételre. A Karon négy nemzetközi szervezet hallgatói csoportja is működik: AAPG (American Association of Petroleum Geologists), SPE (Society of Petroleum Engineers), EAGE (European Association of Geoscientists and Engineers), SEG (Society of Economic Geologists). Utóbbi az ELTE geológus hallgatóival közösen alkot egy hallgatói csoportot. www.aapg.org www.spe.org www.eage.org www.segweb.org

DIÁKÉLET A KARON

18

Intézeteink ÁSVÁNYTANI-FÖLDTANI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Mádai Ferenc, egyetemi docens Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Szakáll Sándor, egyetemi docens Földtan - Teleptani Intézeti Tanszék, Vezető: Prof. Dr. Less György, egyetemi tanár Honalpacím: http://geology.uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története A 250 éves múlttal rendelkező intézet története a Selmeci Bányászati Akadémia első tanszékéig vezethető vissza. Az intézet előd tanszéke 1841-től felel a földtani, ásványtani tárgyak oktatásáért. Oktatói, illetve hallgatói között a magyar földtan és ásványtan olyan meghatározó alakjait tartja nyilván, mint Szabó József, Pettkó János, Ruprecht Antal, Wehrle Alajos, Szádeczky-Kardoss Elemér, Böckh Hugó, Pávai Vajna Ferenc, Rozlozsnik Pál, Földvári Aladár, Vitális István, Vendl Miklós. 1956 és 2007 között két önálló tanszéken folyt az oktatás. A Földtan-Teleptani Tanszékből 1987-ben önálló tanszékké vált ki a Hidro- és Mérnökgeológiai Tanszék. A két tanszék, oktatási profilját meghagyva 2007-től Ásványtani-Földtani Intézetként működik. Kutatások Az intézetben folyó kutatások jelentős része a nyersanyagkutatás különböző területeihez – ásványparagenezisek, geokémia, teleptan, szerkezetföldtan, tektonika, nyersanyag-kitermelés környezeti hatásai, alternatív energiahordozók földtana – kapcsolódik. A kutatási tevékenység országosan és nemzetközi szinten is elismert a leíró- és topografikus ásványtan, archeometria terén, valamint a paleogén korú kőzetek óriásegysejtűek segítségével történő korhatározásában. Az intézet rendszeres terepi földtani vizsgálatokat végez alapkutatási és alkalmazott kutatási célból. A laboratóriumi nagyműszerek – elektronsugaras mikroszonda, röntgen diffraktométer, röntgen fluoreszcens spektrométer, Gandolfi kamera, derivatográf, mikroszkópok – komoly anyagvizsgálati hátteret jelentenek. Az utóbbi hat évben öt új, a Nemzetközi

INTÉZETEINK

Ásványtani Szövetség által elfogadott ásványfaj felfedezése történt meg itt, és továbbiak vannak folyamatban. Oktatás Az intézet gondozza a Műszaki Földtudományi alapszak Földtudományi specializációját, mely alapképzésben nyújt geológus- és geofizikusmérnöki szakismereteket. Ezek mellett gondozza a Földtudományi mérnöki mesterszakot, döntően a geológusmérnöki modult. Emellett alaptárgyi képzést nyújt Ásvány- és kőzettani alapismeretek, Geológia tárgyakból mindhárom alapszak részére; Magyarország földtana, Környezetföldtan tárgyakból évfolyamszinten egyes alapszakoknak. Az intézet tanszékei által oktatott főbb területek: ásványtani, földtani alaptárgyak oktatása a kar különböző alap- és mesterszakjain; kőzettani, földtani szaktárgyak a földtani szakok, szakirányok (geológus, geofizikus, hidrogeológus) részére; érces, nemérces nyersanyagok, kőszén teleptana és kutatása; kőolajföldtan, szénhidrogénkutatás; környezetföldtan és ásványvagyon gazdálkodás. Új irányként jelentkezett az 1990-es évektől a környezetföldtan, majd az utóbbi évtizedben a környezeti ásványtan, környezetgeokémia, valamint a bányászati hulladékok geokémiája. Szakmai és oktatási kapcsolatok Az intézet neves európai és hazai szakmai szervezetekkel, kutatóintézetekkel, cégekkel van kapcsolatban: European Federation of Geologists, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Politechnica Wroclawska, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kjeoy Research and Education Centre, Istanbul Technical University (ITU), Rotaqua Kft., Universität Jena, University of Zagreb.

19

Kutatások Az intézet folyamatosan részt vesz különböző témájú TÁMOP kutatásokban: fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, kritikus elemek készletei, felszíniés felszín alatti vizek kutatásai. Néhány további ipari kutatás az utóbbi időből: kotrógépek jövesztő szerveinek tervezése a kőzetek optimális felaprításához, bányagép diagnosztika és biztonságtechnikai vizsgálatok, kőzetek, geopolimerek mechanikai vizsgálatai, valamint külfejtési rézsűk állékonysági vizsgálata. A kutatásokat geomechanikai, kőzetmechanikai, biztonságtechnikai, kőzetforgácsolási CAD, valamint zaj és vibráció laboratóriumok segítik. Az utóbbi években jelentős fejlesztések voltak a kőzetmechanikai laboratóriumban, melyben nagy mélységekben uralkodó feszültségek is modellezhetővé váltak. Hasonló fejlesztések voltak a rezgésmérés és a pormérés technikákban is. BÁNYÁSZATI ÉS GEOTECHNIKAI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Molnár József, egyetemi docens Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Debrecezni Ákos, egyetemi docens Geotechnikai Berendezések Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Ladányi Gábor, egyetemi docens Honlapcím: http://bgi.uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története Az intézet 2007. január 1-én alakult, de tanszékei tiszteletet parancsoló korúak, közel negyed évezredesek. A bányászati tanszéket 1770-ben, több mint 240 éve alapították a Selmeci Akadémián. Első professzora Cristoph Traugott Delius volt, akinek méltán híres bányaműveléstani könyve közel egy évszázadnyi időre a kor meghatározó jelentőségű bányaművelési szak- és tankönyve lett. A bányászati tanszéken belül különült el 1865-ben a bányagéptani, majd 1872ben a geodéziai és bányaméréstani szakterület. Ezek a továbbiakban önálló szaktanszékekként működtek, míg a megmaradó tanszék a bányaműveléstan kérdéseivel foglalkozott. Napjaink magyar bányamérnökei kevés kivétellel mind a selmeci iskola utódintézményeiben, 1920-tól Sopronban, majd 1959 óta Miskolcon szerezték meg oklevelüket.

20

Oktatás Az intézet a műszaki földtudományi alapszak bánya- és geotechnikai specializációjának, valamint a bánya- és geotechnikai mérnöki mesterszaknak a szakfelelőse. Az oktatás fő tématerületei a következők: ásványi lelőhelyek értékelése, építőanyagok, energiahordozók és energiaforrások, bányanyitás és bányaépítés, bányászati technológiák és gépeik, műszaki ábrázolás és géptan, szivattyúk, kompresszorok, geomechanika, kőzetmechanika, bányabiztonság, gépek karbantartása és diagnosztikája, valamint zaj és vibráció. Oktatási feladatokat a tématerületeknek megfelelően a kar más szakjain, sőt a Gépészmérnöki és Informatikai Karon folytatott energetikai mérnök képzésben is ellát. Az intézet a BSc és az MSc képzések mellett a karon folyó doktori képzésben is részt vesz, továbbá az ipar gyakorlati igényeit kielégítő oktatási feladatokra is vállalkozik. Az oktatási munkát külső kollégák, üzemi szakemberek is segítik speciális gyakorlati ismereteik átadásával. Szakmai és oktatási kapcsolatok Néhány cég, amelytől az intézet kutatási feladatokra megbízást kapott, illetve az oktatásban, szakmai gyakorlatok biztosításában partnere volt: Colas Északkő Bányászati Kft., Hacettepe University Department of Mining Engineering (Ankara, Törökország), Mátrai Erőmű Zrt., Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. és a MOL Nyrt.

INTÉZETEINK

FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Intézetigazgató: Prof. Dr. Kocsis Károly, akadémikus, egyetemi tanár Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Dobos Endre, egyetemi docens Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék, Vezető: Siskáné Dr. Szilasi Beáta, egyetemi docens Honlapcím: http://foldrajz.uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története Az elmúlt évtizedekben a kar az oktatási profiljának szélesítése, a földtudományi képzés teljessé tétele érdekében több szakiránnyal gazdagította képzési profilját. A geográfus-mérnöki szakirány számára az egyetem és a kar 1992ben Földrajz-Környezettani Tanszék alapítását határozta el, és megindította a műszaki földtudományi szakon belül a képzést. 1993-ban a tanszék élére a földrajztudományok doktorát, Dr. Hahn Györgyöt hívta meg a kar vezetése. A tanszék 2000-ben kettévált Természetföldrajz-Környezettan és Társadalomföldrajz Tanszékekre. Az akkor még a Környezetgazdálkodási Intézethez tartozó tanszékek 2007-től a Földrajz Intézet, majd 2013-tól a Földrajz-Geoinformatika Intézet keretein belül működnek. Kutatások Az intézet keretein belül folyó legjelentősebb kutatások a nemzetközi összefogásban megvalósuló geoinformatikai, azon belül talajtani, árvízvédelmi, tájhasználat-optimalizálási és környezeti modellezési, térképezési és adatbázisfejlesztési projektek, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli elemzésével, értelmezésével, leírásával foglalkozó kutatások. Az intézet szorosan együttműködik a Miskolci Egyetem más intézeteivel közös projektekben. Kiemelkedő jelentőségű a társadalmi hatások vizsgálata. Jelentősebb kutatások: V4 soil (Validation of the Central European soil database); Floodlog (Flood modeling and logistic model development for flood crisis management); e-SOTER (Regional pilot platform as EU contribution to a Global Soil Observing System); GS Soil (Assessment and strategic development of INSPIRE compliant Geodata-Services for European Soil Data); „The Cross Border Knowledge Bridge in the Renewable Energy Sources Cluster in the East Slovakia and North Hungary” (KNOWBRIDGE) projekt; „Study of municipalities and other entities readibility to address flood protection, increase their

INTÉZETEINK

knowledge level in accordance with legislation” HUSK/1011/2.1.2/0058, valamint számos OTKA kutatás. Oktatás Az intézet a Földrajz alapszak oktatásáért felelős, amelynek választható specializációja a geoinformatikai kutató. A szak célja olyan geográfusok képzése, akik elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet megértéséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, ismereteket szereznek a környezet működéséről, a természeti és társadalmi-gazdasági környezetről. Az alapképzésre épülő Geográfus mesterszakon a geoinformatika specializáció választható. A mesterszak célja olyan szakemberek képzése, akik a természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértése alapján képesek eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére és alkalmazására, az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására. Szakmai és oktatási kapcsolatok Az intézet kutatási partnerei: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet, Szent István Egyetem, MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, European Commission Joint Research Center, Institute of Environment and Sustainability (Ispra, Olaszország), Kassai Műszaki Egyetem (Szlovákia), Kassai Biztonságmenedzsment Főiskola (Szlovákia).

21

Tanszék fő kutatási profilját az alapítás óta a nyersanyagok felkutatásához és kitermeléséhez, valamint a környezetünk megóvásához kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatások, módszer- és műszerfejlesztések fedik le. A tanszék jelentős szerepet játszott a szénhidrogén-kutatást szolgáló tellurikus – később a magnetotellurikus – módszer hazai bevezetésében, továbbfejlesztésben. Nemzetközi szinten máig is széles körben elismertek a szén- és bauxitbányászati földalatti geofizikai módszerek – különösen a telepszondázás – fejlesztése, műszerek tervezése és építése terén elért eredmények. A tanszéken folyó jelenlegi kutatások súlypontja a mérési adatokban rejlő földtani információk hatékony kinyerését szolgáló minősített inverziós és tomográfiai, geostatisztikai valamint a geofizikai adat- és információfeldolgozó módszerek kutatása, fejlesztése. Ezek a kutatások jelenleg részben az MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport keretében folynak. GEOFIZIKAI ÉS TÉRINFORMATIKAI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Turai Endre, egyetemi docens Geofizikai Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Turai Endre, egyetemi docens Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Havasi István, egyetemi docens Honlapcím: http://geophysics-geoinformatics.uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története Az intézet 2007-ben alakult a Geodéziai és Bányaméréstani, valamint a Geofizikai Tanszékekből. A Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék a Cséti Ottó által Selmecbányán 1872-ben alapított Bányaméréstan és Geodézia Tanszék jogutódja. A Geofizikai Intézeti Tanszék jogelődjét, Tárczy-Hornoch Antal akadémikus kezdeményezésére – Európában az elsők között – a selmecbányai Bányászati Akadémia jogutód intézményében, Sopronban, a Földmérőmérnöki Kar keretében Kántás Károly professzor, akadémikus vezetésével alapították 1951-ben. Kutatások A Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék fontosabb kutatási témái: hagyományos geodéziai-bányamérési, mérnökgeodéziai, geometriai adatnyerési eljárások a térinformatikában, térinformatika, geoinformatika, geodéziai információ-technológia, geostatisztika, kockázatszámítás. A Geofizikai Intézeti

22

Oktatás A Geofizikai Intézeti Tanszék a Műszaki Földtudományi alapszak Földtudományi specializációján a geofizikai tantárgycsoport oktatásáért felel. A tanszék a Földtudományi Mérnöki mesterszak, Geofizikus-mérnöki és Geoinformatikusmérnöki specializációinak a felelőseként irányítja az egyetemi képzést. Több tárgy oktatását ellátja a Környezetmérnöki alapszakon, a Földrajz alapszakon, a Műszaki Földtudományi alapszak specializációin, valamint a Műszaki Földtudományi Kar összes MSc szakján. A Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában az Alkalmazott geofizikai kutatások tématerülethez tartozó témacsoportokat gondozza. A tématerületen történő doktori képzés eredményességét jelzi az egyetemi szinten kiemelkedőnek és országosan is jónak számító 50% közeli „fokozatot szerzett/doktori képzésre felvettek” aránya. A Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék a Műszaki Földtudományi Kar minden hallgatóját oktatja a BSc és többségüket az MSc képzésben is. Témavezetéssel és több doktori tárgy oktatásával vesz részt a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola munkájában. Szakmai és oktatási kapcsolatok Az intézet fontosabb szakmai kapcsolatai: European Association of Geoscientists & Engineers, European Geophysical Society, Deutschen Geophysikalischen Gesellschaft, University of Rome “La Sapienza”, AGH University of Science and Technology (Krakow), MTA Geofizikai Tudományos Bizottság, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, MOL Nyrt., Bányamérők Nemzetközi Egyesülete, MTA Geodéziai Tudományos Bizottság.

INTÉZETEINK

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET Intézetigazgató: Prof. Dr. Szűcs Péter, egyetemi tanár Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék, Vezető: Prof. Dr. Szűcs Péter, egyetemi tanár Környezetmérnöki Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Madarász Tamás, egyetemi docens Honlapcím: http://kgi.uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története A Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézete az 1987ben alapított Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék oktatási-kutatási és infrastrukturális hátterét felhasználva 1992-ben alakult meg. Az intézet mára az ország kiemelt, a felszín alatti vizekkel foglalkozó kutatóhelyévé vált, ahol egy professor emeritus, két egyetemi tanár és három docens irányításával összesen mintegy 25–30 fő, köztük számos fiatal dolgozik oktatás-fejlesztési, kutatási és egyéb projektek sikeres megvalósításán. Az intézet tevékenysége a hidrogeológiai, mérnökgeológiai és környezetvédelmi tudományterületekre terjed ki. Kutatások A hidrogeológia területen belül a vízkutatás-vízbeszerzés, vízvédelmi tervezés, hidrológia-hidrográfia, szivárgáshidraulikai jellemzők vizsgálata, vízbázisvédelem, karszt-hidrogeológia, hidrodinamikai és transzportmodellezés; a mérnökgeológia területén műszaki létesítmények mérnökgeológiai előmunkálatai, dinamikai geológiai folyamatok kutatása, rézsűállékonysági vizsgálatok, talajmechanikai laboratóriumi kutatások, építésföldtani térképezés, hulladéklerakók és általában a környezetvédelem geotechnikája a legfontosabb szakterületek. Az intézet környezetgazdálkodási tevékenysége kiterjed a fenntartható vízkészlet gazdálkodásra, a sérülékeny vízbázisok védelmére, a hulladék-gazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízminőség-védelemre és a szennyezett területek kármentesítésével kapcsolatos problémákra. Az intézet több mint 20 éve üzemelteti a Bükki Karsztvíz Észlelő rendszert. Kiemelt kutatási feladatunk a felszín alatti vizekhez kapcsolódó nemzetközi kutatási potenciál fejlesztése, melynek segítségével gyakorlatilag a teljes Észak-Magyarország régió felszín alatti vízkészleteinek vizsgálata megvalósítható.

INTÉZETEINK

Oktatás Az intézet a Kar gyakorlatilag valamennyi alap- és mesterszakán végez a vízföldtan, geotechnika-mérnökgeológia és a környezetmérnöki tudományok területén oktatási tevékenységet, egyben a vezetője is a környezetmérnöki alapszakon belül a geokörnyezetmérnök specializációnak, továbbá a hidrogeológus-mérnök és környezetmérnök mesterszakoknak is. Szakmai és oktatási kapcsolatok A gyakorlati és alkalmazott kutatási feladatok megoldásához sokrétű szakmai kapcsolatrendszer került kialakításra az elmúlt években, melyek közül a legjelentősebbek: Vízügyi igazgatóságok, Környezetvédelmi felügyelőségek, Vízművállalatok, PannErgy, Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt., MecsekÖko Környezetvédelmi Zrt., Tatai Környezetvédelmi Kft., Golder Associates (Magyarország) Zrt., Michelin Hungária Zrt.

23

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Turzó Zoltán, egyetemi docens Olajmérnöki Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Turzó Zoltán, egyetemi docens Gázmérnöki Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Szunyog István, egyetemi docens MOL Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Zsuga János, címzetes egyetemi tanár Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet társult Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Bódi Tibor, egyetemi docens Honlapcím: http://www.kfgi.uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története Az intézet jogelődje, az Olajtermelési Tanszék 1951-ben került megalapításra a Bányamérnöki Karon. Az első és hazai viszonylatban mindmáig egyetlen olajmérnöki szaktanszék vezetésével Gyulay Zoltán egyetemi tanárt bízták meg. A szaktárgyak előadói, az első „olajmérnökök”: Alliquander Ödön, Gyulay Zoltán, Szilas A. Pál, de részt vettek az oktatásban az olajipar jeles szakemberei is. Szilas A. Pál elképzelései alapján 1966-ban megindulhatott a gázipari mérnökképzés is. Ugyancsak ő vezette be a képzésbe a geotermikus energiatermelést. 1993-ban az Olajtermelési Tanszék átalakult Kőolaj és Földgáz Intézetté, az Olajmérnöki és Gázmérnöki Tanszékeket magába foglalva. Az intézet társult tagja a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézete.

24

Kutatások Az intézet kutatásai elsősorban a kőolaj, a földgáz és a megújuló energia iparágaihoz kapcsolódó területeken folynak: olaj- és gáztermelés technológiái, többfázisú áramlás olaj- és gázkutakban, reológia, kőolaj távvezetékek tervezése, rezervoármechanika, speciális kőzetfizikai tulajdonságok mérése, szénhidrogén készlet meghatározása, kútvizsgálatok, másodlagos termelési eljárások, mélyfúrási technológiák, kútkiképzés, kitörésvédelem. Kutatások folynak még az integrált szénhidrogén szállító és -tároló rendszerek, a földgázelosztó és -felhasználó rendszerek, a földgáz és megújuló termikus energiák kombinált felhasználása, a biogázok, a geotermikus energiatermelőés ellátó rendszerek, valamint a szén-dioxid-tárolás területén. Az intézet kiemelt kutatási területnek tekinti a geotermikus energia, a biogázok, a megújuló gázok, valamint a szén-dioxid-szállítás és -tárolás aktuális technológiai kérdéseinek vizsgálatát. A kutatási laboratóriumi háttér igen jelentős, mely többek között az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetnek köszönhető. Itt elsősorban a rezervoármechanikai és kőzetfizikai mérések, kutatások folynak. Oktatás A Miskolci Egyetem Magyarország egyetlen oktatási intézménye, ahol olaj- és gázmérnök képzés folyik. A Kőolaj és Földgáz Intézet a felsőfokú képzés teljes vertikumát átfogja, specializáció felelős a Műszaki Földtudományi alapszak Olajés gázmérnöki specializációján, az Olaj- és gázmérnöki Mesterszak, valamint az angol nyelvű Olajmérnöki Mesterszak esetében. A nem szakirányban végzettek számára felsőfokú szakképzési lehetőséget kínál Földgázellátási Szakirányú Továbbképzési Szak, Geotermikus Szakirányú Továbbképzési Szak, Olajmérnöki Szakirányú Továbbképzési Szak, Mélyfúrási Szakirányú Továbbképzési Szak, valamint Wellcontrol Training School képzések keretében. Az oktatáshoz nagy szakmai tudással rendelkező szakemberek gyakorlati tapasztalatait is felhasználja. A Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában a Fluidumtermelő és -szállító rendszerek tématerület felelőse. Szakmai és oktatási kapcsolatok A Kőolaj és Földgáz Intézet igen jelentős, több évtizedre visszatekintő szakmaikutatási kapcsolatokkal rendelkezik, melyek közül a legjelentősebbek: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., FGSZ Földgázszállító Zrt., Rotary Fúrási Zrt., TIGÁZ Zrt., TIGÁZ DSO Földgázelosztó Kft., TXM Exploration and Production LLC.

INTÉZETEINK

NYERSANYAGELŐKÉSZÍTÉSI ÉS KÖRNYEZETI ELJÁRÁSTECHNIKAI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Gombkötő Imre, egyetemi docens Mechanikai Eljárástechnikai Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Faitli József, egyetemi docens Bioeljárástechnikai és Reakciótechnikai Intézeti Tanszék, Vezető: Dr. Bokányi Ljudmilla, egyetemi docens Honlapcím: http://ejt.uni-miskolc.hu

Az intézet rövid története Az intézet által ma művelt szaktudomány-terület egykori alap ismeretköre az ércelőkészítés volt, amelynek fő elemeit az 1550-ben Agricola tollából elkészült De re Metallica c. több nyelvre lefordított mű már tartalmazta. Az 1735-ben Selmecen létesített Bányászati Akadémia tananyagában az ércelőkészítés ismereteit döntően a bányaművelés, kis részben a fémkohászat tárgyak keretében nemzetközi hírű professzorok oktatták. Önálló szak-, illetve tudományterületté az első világháború után fejlődött, az új Érc- és Szénelőkészítéstani Tanszék alapításával, amelyet Finkey József, majd Tarján Gusztáv vezetett, akinek Mineral Processing című kétkötetes szakkönyve világszerte ismert, több országban, köztük Kínában az egyetemi oktatásban fontos szerepet töltött be. Az új fejlődési folyamatok eredményeképpen 1992ben megalakult az Eljárástechnikai szak. 2008-tól lehetővé vált a tanszék önálló intézetté történő fejlesztése. Kutatások A kutatási feladatokban az intézet által művelt tudomány- és szakterület egyrészt az eljárástechnika – döntően a mechanikai eljárástechnika, de e mellett a biológiai, termikus eljárástechnika, részben a reakciótechnika – másrészt a nyersanyagelőkészítés, amely területen az ásványi eredetű primer nyersanyagok előkészítése mellett fontos terület a másodlagos nyersanyagok: hulladékok és maradványanyagok előkészítése, harmadrészt pedig a környezeti eljárástechnika, azaz a levegő, víz- és talaj tisztítása, tisztántartása. E teljes szakterületet Magyarországon – egyedüli egyetemi oktatási és kutatási műhelyként – a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézete műveli és oktatja. Tevékenysége hazánkban és nemzetközileg is elismert. Az intézet, illetve a jogelőd szervezeti egységek működése 90 éves. Az intézeti laboratórium a következő főbb egységekre

INTÉZETEINK

osztható: Aprító-osztályozó-darabosító, Nyersanyag- és hulladékelőkészítéstechnikai, Nanoeljárástechnikai, Bioeljárástechnikai, Szennyvíz-technológia, Portechnikai és keverékáramlási, valamint Kőzetfizikai laboratóriumok. Oktatás Az intézet az alap-, a mester- és a doktor szintű képzések mindegyikében önálló szakok, ill. specializációk szakvezető intézete, illetve jelentős a más szakokra történő beoktatási tevékenysége is. A képzési struktúra – mindhárom szinten – alapvetően kétfelé oszlik: nyersanyagelőkészítési, valamint környezeti eljárástechnikai és hulladékelőkészítési irányokra. Ennek megfelelően az intézet a specializáció vezetője a Műszaki Földtudományi alapszak Nyersanyagelőkészítési, illetve a Környezetmérnöki alapszak Környezettechnikai specializációinak. A mesterképzésben a Környezetmérnöki szak Környezeti Eljárástechnika modul vezetője. A Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola keretében négy fő témacsoporthoz köthető a képzés: mechanikai eljárástechnika, nyersanyag- és hulladékelőkészítés, környezeti eljárástechnika és környezetvédelmi geotechnika. A European Mining, Minerals and Environmental Program mesterszintű ásványelőkészítési képzésében a hallgatók angol nyelvű szaktárgyi képzésben részesülnek az intézetben. Szakmai és oktatási kapcsolatok Az alábbi cégekkel és oktatási szervezetekkel ápol szoros együttműködést az intézet: Omya Hungária Mészkőfeldolgozó Kft., AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladék-gazdálkodási Kft., Perlit-92 Bányászati és Feldolgozó Kft., Vertikál Építőipari és Kommunális Szolgáltató Zrt., ALCUFER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Universität Paderborn, Otto-von-Guericke-Universität Magdeburg, Montanuniversität Leoben, Technische Universität Berlin.

25

Professzoraink

26

Prof. Dr. Csőke Barnabás, egyetemi tanár, CSc Okl. bányamérnök, 1998- tól a Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet egyetemi tanára. Széchényi Professzori Ösztöndíj (1997). Kutatási területe: Mechanikai eljárástechnika, nyersanyag-előkészítéstechnika. Diszperz anyagrendszerek alapjelenségeinek vizsgálata. Aprítási és szétválasztási folyamatok modellezése, optimálása. Hulladékelőkészítő technológiák, eljárások és berendezések fejlesztése. Számos hazai és nemzetközi projekt témavezetője. Oktatási területe: aprítás, darabosítás, ásvány- és hulladékelőkészítés, hulladékgazdálkodás. 1988-ban vendégdocens a Freibergi Bányászati Akadémián. 182 szakcikke jelent meg. Találmányainak száma 14. Hosszú időn keresztül tagja volt az International Scientific Committee és International Advisory Committee of International Mineral Processing Congress bizottságoknak.

Prof. Dr. Földessy János, egyetemi tanár, CSc Geológus, egyetemi tanár a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézetében. 1981-ben MSc diplomát szerzett a University of Sydney-n Ausztráliában, majd a földtudomány kandidátusa minősítést az MTA-n. Magyarországon több ércelőfordulás kutatásán dolgozott, többek között a recski Lahóca, a recski mélyszint, Telkibánya, Rudabánya megismerésén. Öt évet töltött különböző nyersanyagkutató szakértői feladatokon Kubában, és részt vett egy szlovákiai aranyérc kutatási program vezetésében. Több alapkutatási K+F projekt szakmai vezetője.

Prof. Dr. Dobróka Mihály, egyetemi tanár, DSc 1972-ben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett fizikus oklevelet, majd 1976-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egyetemi doktori címet. A műszaki tudomány kandidátusa fokozatot 1986-ban, a műszaki tudomány doktora fokozatot 1996-ben szerezte meg. 1972-től a Miskolci Egyetemen dolgozik, 1983-ig a Fizikai Tanszéken, majd a Geofizikai Tanszéken, ahol 1997-ben professzori kinevezést kapott. 1997-től különböző vezetői beosztásokat látott el (tanszékvezető, intézetigazgató), 2004. július 1. és 2013. június 30. között a Miskolci Egyetem tudományos és nemzetközi rektorhelyetteseként szolgált. Jelenleg a Geofizikai és Térinformatikai Intézet egyetemi tanára és a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola vezetője.

Prof. Dr. Kocsis Károly, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja Az MTA levelező tagja, a Földrajz Intézet egyetemi tanára (2001-től). 2000 és 2010 között a Társadalomföldrajz tanszék vezetője, 2007-től a Földrajz Intézet igazgatója. Emellett az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet igazgatója és kutatóprofesszora (2010-től). Az MTA Elnökségének tagja, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke. Fő oktatási és kutatási területe a népesség-, település-, etnikai-, vallás- és politikai földrajz. Több tucat projektnek volt a tudományos vezetője. Számos tudományos bizottság, szervezet aktív tagja: MTA (közoktatási, társadalom- és természetföldrajzi, demográfiai, földtudományi doktori bizottságok, MAB), MFT, Hungeo. Több mint 340 publikációval (közülük 16 önálló könyvvel), 1250 független hivatkozással rendelkezik. Több szakmai kitüntetés birtokosa.

PROFESSZORAINK

Prof. Dr. Less György, egyetemi tanár, az MTA doktora Geológusként a Moszkvai Geológiai Egyetemen szerzett diplomát, majd a Magyar Állami Földtani Intézetben dolgozott 2005-ig. Ekkor került főállásban a Miskolci Egyetemre, ahol 1999-től már mellékállásban tevékenykedett. A PhD-fokozatot 1993-ban, míg a MTA doktora címet 2008-ban szerezte meg. Ugyanezen évben habilitált, majd 2010-ben egyetemi tanári kinevezést kapott az egyetem Ásványtani-Földtani Intézetébe, ahol jelenleg a FöldtanTeleptani Intézeti Tanszék vezetője. Kutatási területe a paleogén óriásegysejtűek rendszertana és rétegtana, valamint az észak-magyarországi paleomezozoos hegységek (Bükk, Aggtelek-Rudabányai-hegység) földtana és szerkezetfejlődése. Líbia középső részén földtani térképező expedíciót vezetett. Több mint 130 publikációjára kb. 1000 független hivatkozást kapott. Prof. Dr. Szűcs Péter, dékán, egyetemi tanár, az MTA doktora A Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán szerzett kitüntetéses geofizikus-mérnöki oklevelet 1988-ban. Pályája kezdetén a Geofizikai Tanszéken, majd az MTA Bányászati Kémiai Kutatólaboratóriumában dolgozott. 1993-ban Dr. Univ. címet, majd 1996-ban PhD doktori oklevelet szerzett. 1998-tól 2010ig a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai- Mérnökgeológiai Intézeti Tanszékének egyetemi docense. 2010-től ugyanitt egyetemi tanár és intézeti tanszékvezető. Szakterülete: hidrogeológia, hidrodinamikai és transzport modellezés, kúthidraulika, kalibrációs és regressziós eljárások fejlesztése, felszín alatti áramlási rendszerek vizsgálata, ásvány-, gyógyvíz és hévízkutatás, vízkészletvédelem, valamint geotermikus rendszerek vizsgálata. 2009-ben megszerezte az MTA doktora tudományos címet, illetve sikeresen habilitált. 2013. július 1-től a Műszaki Földtudományi Kar dékánja.

PROFESSZORAINK

Prof. Dr. Takács Gábor, egyetemi tanár, DSc Az Olajmérnöki Tanszék professzora, 1995–2012 között tanszékvezetője. Tanított a Texas Tech University-n, az Abu Dhabi Petroleum Institute-on tanszékvezetőként 2007–2010 között. A termeléstechnológiai területen több mint 35 éves oktatási és kutatói tapasztalata van, több könyve jelent meg az USA-ban: “Modern Sucker-Rod Pumping” (1993), “Sucker-Rod Pumping Manual” (2002), “Gas Lift Manual” (2005), “Electrical Submersible Pumps Manual” (2009). 100-nál több publikációval rendelkezik, kutatási területe az olaj-, és gázkutak termelése, a mechanikus termelőberendezések tervezése és optimizálása. Ezen szakterületek nemzetközileg elismert szakértője, rendszeresen tart mérnöktovábbképző tanfolyamokat világszerte, számos olajcég külső konzulense. PROFESSOR EMERITUSAINK Prof. Dr. Bartha Gábor, DSc Prof. Dr. Bérczi István, CSc Prof. Dr. Bobok Elemér, DSc Prof. Dr. Gyulai Ákos, DSc Prof. Dr. Hevesi Attila, DSc Prof. Dr. Juhász József, DSc Prof. Dr. Kovács Ferenc, az MTA rendes tagja Prof. Dr. Lakatos István, az MTA rendes tagja Prof. Dr. Némedi Varga Zoltán, DSc Prof. Dr. Pápay József, az MTA rendes tagja Prof. Dr. Somosvári Zsolt, DSc Prof. Dr. Szabó Imre, CSc Prof. Dr. Tarján Iván, DSc Prof. Dr. Tihanyi László, CSc

27

Érdekességek

KUTASS VELÜNK! A Műszaki Földtudományi Kar az elmúlt 3 évben közel 1,5 milliárd Ft értékben nyert el kutatási pályázatokat. Ennek az intenzív kutatási-fejlesztési és pályázati aktivitásának köszönhetően több mint 70 fő azon BSc és MSc hallgatóink száma, akiket aktívan be tudtunk vonni az aktuális pályázati és ipari kutatásokba. A Kutatóegyetemi, a CriticEl és a Kútfő TÁMOP projektek keretében számos TDK dolgozat, szakdolgozat, diplomamunka és PhD dolgozat készült. Ezek összesített száma jóval meghaladja a százat. A kutatások iránt érdeklődő, plusz feladatokat is elvállaló diákok így nem csak szakmai tapasztalatot és ösztöndíj kiegészítést kaptak, hanem a legtöbb esetben legalább egy TDK dolgozat, de még inkább egy szakdolgozat is kikerekedett a munka végére. Nem mellékesen, ez a tevékenység egy álláspályázatnál sem mutat rosszul, főként akkor, ha az eredményekből hazai, vagy netalán nemzetközi publikáció is készült! Csak néhány érdekes kutatás, amiben részt vehettek hallgatóink: kritikus ásványi nyersanyagok lelőhelyeinek feltérképezése, hulladékok újrahasz-nosítása, lapos képernyős panelek újrahasznosítása, LCD panelek indium tartalmának visszanyerése, akkumulátorok-, nyomtatott áramkörök- és LED fényforrások feldolgozása. Ásvány-, gyógy- és hévízkészletek feltárása, felszín alatti szennyezések modellezése, az időjárásnak a felszín alatti vízkészletekre gyakorolt hatása. A geotermikus energia-, a megújuló gázok-, a biomassza vizsgálata, a szén-dioxid föld alatti elhelyezése, információ feldolgozási technológiák, stb. A kutatás biztosan folytatódik, mivel a kar közel húsz Horizon 2020 pályázatot adott be nemzetközi partnereivel közösen, melyek között már vannak nyertesek!

28

AZ MFK HALLGATÓI ORSZÁGOS VERSENYEKEN Az egyetemi hallgatók számára az egyik legnagyobb megmérettetés a tudományos diákköri dolgozatok elkészítése és megvédése. A 2015-ban megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencián a kar 39 nevezett dolgozattal volt jelen, melyek közül 19 db díjazásban részesült. A díjazottság tekintetében ez a 49%-os eredmény az országos 30%-os átlaghoz képest kimagasló. A dolgozatok ilyen arányú sikeréhez nem csak a kar elkötelezett oktatói, hanem a karon futó igen jelentős kutatási-fejlesztési projektek is hozzájárultak, melyek a napi szintű iparági problémák megoldására késztetik a kutatás iránt érdeklődő hallgatókat. UNI CUM HABEAS A Miskolci Egyetemen is egyedülálló, hogy a Műszaki Földtudományi Kar oktatóiból és hallgatóiból szerveződött egy olyan zenekar 2013 októberében, ahol közös „örömzenélésre” van lehetőség. A zenekar számos rendezvényen fellépett már, így a minden évben megrendezésre kerülő Geográfus Napokon, valamint az EFOTT-on is! A repertoár főként népszerű (a karra is utaló) számokat tartalmaz, így például a „16 tonna fekete szén” csakúgy megjelenik a koncerteken, mint az „acélváros”. A régebbi rockzene mellett mai slágereket is játszanak, hiszen így kerül egyensúlyba a hallgatók és az oktatók kívánsága. MOL INTÉZETI TANSZÉK Nemzetközi szintű szakemberek képzésére fókuszált a MOL Csoport, amikor 2014-ben megalapította a MOL Intézeti Tanszéket a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán. Ez egy kiváló példája az ipar és az oktatás együttműködésének, hiszen a kitűnő szakmai tudással és gyakorlati ismeretekkel rendelkező ipari kollégák így rendszeresen részt tudnak venni a tantervek kidolgozásában, meghívott előadóként pedig, a legfrissebb gyakorlati ismeretekkel látják el az érintett szakok hallgatóit. „A MOL célja, hogy olyan frissdiplomások kerüljenek ki a tanszékekről, akik tudásuknak köszönhetően rögtön versenyképes bérrel és szakmai lehetőségekkel kezdhetik meg nemzetközi olajipari karrierjüket, és akik – annak köszönhetően, hogy a vállalati gyakorlati ismeretek egy részével már az egyetemen megismerkedhetnek – sokkal rövidebb idő alatt tudnak önálló, színvonalas munkát végezni munkahelyükön” – Fasimon Sándor, a MOL-csoport teljes magyarországi operatív működésért felelős vezetője (Forrás: mol.hu)

ÉRDEKESSÉGEK

H2020 projektjeink KINDRA - Knowledge Inventory for Hydrogeology Research A projekt célja a hidrogeológiai ismeretanyag számbavétele („felleltározása”) európai szinten. A számbavétel alapján meghatározásra kerülnek a Víz Keretirányelv érvényesítésével kapcsolatos kutatási kihívások, valamint az integrált vízgazdálkodásban alkalmazható új innovációs lehetőségek. A projekt megvalósítása egy 6 tagú konzorcium együttműködésében történik: (1) University La Sapienza, Rome, Italy (koordinátor); (2) European Federation of Geologists, Belgium; (3) Environment and Water Agency of Andalusia, Spain; (4) La Palma Research S.L., Spain; (5) University of Miskolc, Hungary; (6) The Geological Survey of Denmark and Greenland, Denmark. INTRAW – International Cooperation on Raw Materials A projekt célja nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködési lehetőségek feltárása és megalapozása az Európai Unió tagországai, illetve Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Afrikai Köztársaság és az USA között a következő területeken: kutatás és innováció; nyersanyag-politika és -stratégia; közös képzési programok, különböző szinteken; engedélyeztetési eljárások; nyersanyagkutatási jelentési rendszerek; nyersanyagkutatási, kitermelési, előkészítési és újrahasznosítási gyakorlatok; a kritikus ásványi nyersanyagokkal való gazdálkodás, esetleges helyettesítésük.

H2020 PROJEKTJEINK

A projekt megvalósítása egy 15 tagú konzorcium együttműködésében történik: (1) European Federation of Geologists (EFG), Belgium (koordinátor); (2) Council for Scientific and Industrial Research (CSIR), South Africa; (3) Exeter University, Camborne School of Mines, UK; (4) Fraunhofer-Gesellschaft (FRA), Germany; (5) Fundação para a Ciência e Tecnologia (FCT), Portugal; (6) Assimagra- Associação Portuguesa dos Industriais de Mármores (ASM), Portugal; (7) Australian Academy of Technological Sciences and Engineering (ATSE), Australia; (8) Geological Survey of Slovenia (GeoZS), Slovenia; (9) La Palma Research S.L. (LPRC), Spain; (10) Miskolc University (MU), Hungary; (11) Pan-European Reserves & Resources Reporting Committee (PERC), Belgium; (12) Agency for International Minerals Policy (MinPol), Austria; (13) Recifemetal-Reciclagem de Ferros e Metais (RFM), Portugal; (14) Resources Computing International (RCI), UK; (15) American Geosciences Institute (AGI), USA. CHPM2030 - Combined Heat, Power and Metal extraction from ultra-deep ore bodies A projekt célkitűzése olyan új, és remélhetőleg a nyersanyag kitermelést is gyökeresen megváltoztató technológiai megoldás kidolgozása, amely az energia ellátást, illetve a stratégiai fémes elemek kinyerését egyetlen összekapcsolt folyamatban valósítja meg mesterséges kialakítású geotermális létesítmények által. A projekt megvalósítása egy 12 tagú konzorcium együttműködésében történik: (1) Miskolci Egyetem, Magyarország (koordinátor); (2) University of Szeged, Hungary; (3) Fédération Européenne des Géologues, France; (4) Iceland Geosurvey, Iceland, (5) British Geological Survey, UK; (6) Laboratório Nacional de Energia e Geologia, Portugal; (7) Vlaamse

Instelling voor Technologisch Onderzoek, Belgium; (8) La Palma Research S.L., Spain; (9) Agency For International Minerals Policy, Austria; (9) Geological Institute of Romania, Romania; (11) Katholieke Universiteit Leuven, Belgium; (12) Geological Survey of Sweden, Sweden. UNEXMIN – Autonomous Underwater Explorer for Flooded Mines A projekt célja az Európában található elárasztott bányatérségek kutatására és feltérképezésére alkalmas autonóm robot fejlesztése. A robot felfedező roncsolás mentes módszerekkel és 3D térképészeti módszerekkel gyűjt értékes földtani, ásványtani információkat. Az adatgyűjtés célja az Európai gazdasági térségben található felhagyott bányatérségek esetleges újranyitásával kapcsolatos döntéstámogatás, aktualizált információk szolgáltatása révén. Erre a célra alkalmas robot napjainkban még nem létezik, így a fejlesztés úttörő a maga nemében. A projekt megvalósítása egy 13 tagú konzorcium együttműködésében történik: (1) Miskolci Egyetem, Magyarország (koordinátor); (2) Geoloski Zavod Slovenije, Szlovénia; (3) Tty-Saatio, Finnország; (4) Universidad Politecnica De Madrid, Spanyolország; (5) La Palma Research Centre For Future Studies Sl, Spanyolország; (6) Inesc Porto – Instituto De Engenharia De Sistemas E Computadores Do Porto, Portugália; (7) Resources Computing International Ltd, Egyesült Királyság; (8) Geoplano Consultores SA, Portugália; (9) Ecton Mine Educational Trust, Egyesült Királyság; (10) Federation Europeenne Des Geologues, Belgium; (11) Geo-Montan Kft, Magyarország; (12) Empresa De Desenvolvimento Mineiro, Portugália; (13) Center za upravljanje z dediscino zivega srebra Idrija, Szlovénia.

29

Támogatóink

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

30

A.S.A Magyarország Kft. AlCuFer Basalt-Középkő Kőbányák Kft. BIOKOM Nonprofit Kft. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Cemkut Kft. COLAS Északkő Kft. Duna Dráva Cement E.ON Hungária Zrt. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Kft. Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. FGSZ Zrt. FŐGÁZ Zrt. GEOKOMPLEX Geológiai-Geodéziai Tervező és Kivitelező Kft. Geoservice Kft. Innováció 2000 Kft. KISS CÉGCSOPORT KITE Zrt. KŐKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Magyar Földgáztároló Zrt. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Magyar Horizont Energia Kft. Mátrai Erőmű Zrt. Mecsekérc Zrt. Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. MIVÍZ Kft. MOL Nyrt. Nitrokémia Környezetvédelmi és Tanácsadó Zrt. Omya Hungaria Mészkőfeldolgozó Kft. Perlit 92 Kft. Prímagáz Hungária Zrt. Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Rotaqua Kft. Rotary Fúrási Zrt. Sanofi Aventis/Chinoin TIGÁZ DSO Földgázelosztó Kft. TIGÁZ Zrt. Vertikál Nonprofit Zrt.

TÁMOGATÓINK

UNI-DUO „Eltérő utak a sikeres élethez!” TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0010 projekt A projekt fő célja a Miskolci Egyetem társadalmi, gazdasági szerepének fejlesztése, kiterjesztése különös tekintettel a duális képzési megoldásokra. Ehhez kapcsolódó közvetlen célok a projektben: 1. Hallgatók, diákok munkaerő-piaci igényekhez igazodó pályaorientációja, ennek keretében a lemorzsolódási arány csökkentése. 2. A piaci szereplők együttműködésének fejlesztése az összehangolt felsőfokú és középfokú képzési struktúra kialakítása érdekében. 3. A piaci szereplők együttműködésén alapuló képzésfejlesztés, mely egyrészt a duális, moduláris gyakorlatorientált képzéseket fejlesztése, másrészt a képzők képzése tevékenységek útján valósul meg. Valamennyi modul a képzés két szintjét integrálja, a középfokú oktatást, és a felsőfokú oktatást. Ez a szemlélet biztosítja azt az irányított átjárhatóságot, mely lehetővé teszi a tehetségek azonosítását, fejlesztését és nyomon követhetőségét, valamint a teljesítményproblémákkal küszködők kezelését, ami képességeiken és készségeiken alapuló pályaorientációra épül. Kiemelt szolgáltatásaink: • • • • • • •

Duális képzési portál működtetése Pályaorientációs szolgálat működtetése Tehetséggondozási programok fenntartása Felzárkóztatási programok indítása DUÁLIS képzési pilot programok megvalósítása Mentor programok kezdeményezése Egyetemi – Vállalkozói Charta megkötése és hálózat működtetése

Web: www.uniduo.uni-miskolc.hu

UNIDUO

31

MISKOLCI EGYETEM

Műszaki Földtudományi Kar Postacím: 3515 Miskolc- Egyetemváros, A/4. épület I. emelet Telefon: +36 46 565 051 - Email: [email protected] - Weblap: www.mfk.uni-miskolc.hu

Európai Szociális Alap

%()(.7(7e6$-g9ė%(