Tudományos Diákköri (TDK) tevékenység jelentősége a Karon

Tudományos Diákköri (TDK) tevékenység jelentősége a Karon Egészségügyi Főiskolai Karunkon mindig nagy szerepet tulajdonítottunk a fejlődés és a tehetséggondozás szempontjából fontos Tudományos Diákköri (TDK) tevékenységnek. Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázatán sikeresen vettünk részt 2002-ben. Pályázati programunk egyik célja volt a hazai és nemzetközi együttműködés segítése, interdiszciplináris programok támogatása. Ezen pályázat keretében tovább erősítettük a nagyváradi és kialakítottuk az ungvári TDK-s kapcsolatunkat. A Karunkon folyó képzések lehetőséget teremtenek arra, hogy a hallgatóink közös kutatási témákat dolgozzanak ki, és együttműködéssel lehetőség nyílik egy-egy fontos terület többdimenziós, interdiszciplináris vizsgálatára, az egészségügyi és a szociális szférák közös kutatási programjainak összeállítására. Stratégiai célunk a TDKmunka integrálása a kari tudományos-kutatási projektekbe. Fontos, hogy a tehetséges hallgatóinkat bevonjuk a szakok, szakirányok tudományos tevékenységébe,

felkészítsük

őket

a

tudományos

munka

magasszintű

elsajátítására. Ezáltal elősegítjük azt a folyamatot, hogy a legjobbak a diploma (oklevél) megszerzését követően folytassák tanulmányaikat a mester (MSc./MA) képzésben, és legyenek olyan végzett diplomásaink, akik célként kitűzik maguk elé a tudományos Ph.D fokozat megszerzését. A magasszintű TDK-munka fontos része a Debreceni Egyetem vezetése által is lényegesnek tartott tehetséggondozásnak, karrierfejlesztésnek, oktatói/kutatói utánpótlás nevelésnek. A TDK-aktivitás több tényezőtől függ: a hallgatók ambíciójától, a tehetségek felismerésétől, az oktatók tutori tevékenységétől, a diák/tanár kapcsolattól, a motiváltságtól. A megfelelő színvonalú tudományos tevékenység fontos feltétele a fejlődésnek, a magasszintű oktatásnak, a minőségfejlesztésnek, és főiskolánk kedvező megítélésének. Nyíregyháza, 2007. március 6. Dr.Kalapos István Tanszékvezető, főiskolai tanár Tudományos Diákköri Tanács elnöke

-1-

Egészség-és társadalomtudományi szekció „A” épület Nagyelőadó 2007. március 20. 11 óra 30 perc 1.

Grosmann Károly Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, III. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Ebál vagy Garizim hegye A Biblia orvosszociológiai olvasatban Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens - Székedi Levente egyetemi tanársegéd

2.

Szabó Eunika Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Előítéletesség- vizsgálat egy hagyományos erdélyi faluban Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens

3.

Dobos Hajnalka - Dobos Johanna Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyamos hallgatók Románia Nagyvárad Munka nélkül a város rabságában Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens

4. Tarsoly Normen Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, II. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad A Bihar megyei Hegyközi Kistérség falvainak funkciói Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens, Székedi Levente egyetemi tanársegéd 5. Bara Tünde Partiumi Keresztény Egyetem, Szociális Munka Szak, IV. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Otthonba?…vagy otthon lenni! Témavezető: drd. Wéber Cecília, egyetemi adjunktus 6.

Szabó Melánia Hajnalka Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Nagyváradi nyugdíjasok és a szociális ellátó rendszer Témavzető: drd. Pásztor Rita,

7. Boczákné Radvánszki Erzsébet Általános Szociális Munkás Szak III. évfolyamos Levelező tagozatos hallgató Ligettanyai napszámosok élete Témavezető: Dr. Fábián Gergely PhD. főiskolai tanár

-2-

8. Mártyásov András Beszaga Mihajló Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar VI. évfolyamos hallgatók Ukrajna, Ungvár Kolosztomával rendelkező páciensek sebészeti rehabilitációja Témavezető: doc. Chobej Sztepán. 9. Varjú Ágnes, Bubrják Anrietta, Varvarinec A., Ivanyo T., Pavljuk A. Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar IV.-VI. évfolyamos hallgatók, Ukrajna, Ungvár Az akut miocardiális infarktus másodlagos prevenciójának helyzete Ungváron Témavezető: Dr. Riskó Sándor egyetemi docens, orvostudományok kandidátusa 10. Tóthné Gál Eunika Védőnő Szak. III. évfolyamos hallgató A dúlaság, mint egy új színfoltja napjaink szülészetének Témavezető: Csákiné Dudás Enikő Emese 11. Fodor Mária Védőnő Szak. IV. évfolyamos hallgató A terhestorna segítő szerepe a várandósság idején Témavezetők: Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd, Lengyelné Tarkó Edit 12. Kapusi Anita Védőnő Szak. IV. évfolyamos hallgató A fiatalok drogfogyasztó magatartásának vizsgálata a debreceni underground party scénában Témavezető: Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd 13. Dévényi Patrícia Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak IV. évfolyamos, Levelező tagozatos hallgató A fraktálok és a biológia A vérkeringés bemutatása fraktálmodellekkel Témavezető: Csajbók Zoltán főiskolai adjunktus 14. Veres Anett Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak, 2006-ban nappali tagozaton végzett hallgató ICDview Eszköz a morbiditási elemzésekhez Témavezető: Daragó László

-3-

Grosmann Károly Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, III. évfolyam, Románia Nagyvárad Ebál vagy Garizim hegye A Biblia orvosszociológiai olvasatban Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens - Székedi Levente egyetemi tanársegéd A dolgozat az orvosi szociológia témakörében készült. Kutatásom során a Bibliában előforduló betegségeket igyekeztem számba venni, értelmezni. Ugyanakkor szociológiai kritériumokat alkalmazva megvizsgáltam a kor emberének és a korabeli társadalomnak a betegség- és egészségképét, betegségekhez való viszonyulásukat. A kutatás folyamán összegyűjtöttem és rendszereztem az orvosi szociológia szempontjából releváns bibliai szövegeket. Ezek értelmezéséhez elsődlegesen a tartalomelemzés módszerét használtam. Az elemzés longitudinális-keresztmetszeti-trendvizsgálat alapján történt, amelynek során a bibliai szövegekben előforduló betegségekkel kapcsolatos attitűdök történelmi változásait tanulmányoztam.

-4-

Szabó Eunika Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Előítéletesség- vizsgálat egy hagyományos erdélyi faluban Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens A kutatás során vizsgált település múltját, demográfiai összetételét elemezve megfigyelhető, hogy Kémeren (Szilágy megye, Románia) növekvő tendenciát mutat a roma lakosság aránya. Ezzel párhuzamosan növekszik a településen a többségi és a roma lakosság közötti feszültség is, ami indokolja a téma vizsgálatát. Kutatásom célja feltárni a többetnikumú település lakói közötti kapcsolatok jellegét. Feltételezem, hogy a községben élő romákkal szembeni negatív megkülönböztetések hátterében főként a kulturális és gazdasági okok állnak. A kérdőíves és interjús módszerekkel történt vizsgálat alanyai hólabda módszerrel kiválasztott lakosok a településről. Az eredmények alapján több szinten is megfigyelhető a többségi és a roma lakosság közötti szegregáció jelenléte, valamint az előítéletes attitűdök megnyilvánulása. A kutatás gyakorlati haszna, hogy javaslatokat tartalmaz a település lakosainak együttműködési lehetőségeit illetően.

-5-

Dobos Hajnalka - Dobos Johanna Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyam, Románia Nagyvárad Munka nélkül a város rabságában Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens Az interjúkészítés és mentális térképezés módszerével, Nagykárolyban folytatott vizsgálódásaink során azon városlakók sajátos helyzetét elemeztük, akik az 1989 előtt felkínált munkalehetőség miatt költöztek városra s a gyárak bezárása után munkanélkülivé válva elszegényedtek. Feltételeztük, hogy ezek a személyek

nagyobb

valószínűséggel

kerültek

hátrányos

helyzetbe

elsőgenerációs városlakó voltuk miatt. A munkahely megszűnése után mindaz, ami e munka nélkül városban rekedt egyének számára a városi életmódot jelentette - amibe erőfeszítések árán sikerült integrálódni- semmivé lett. Ezek az emberek elvesztették kialakított státuszukat, s mivel a prímér szektorba már nem térhettek vissza, a szekunder szektorból pedig kiestek, esélyeik minimalizálódtak, és életük gyökértelenné vált. A kutatás egyik következtetése szerint munka nélkül a város rabságában élni akkor a legnehezebb, ha túlélési technikáink egy olyan kultúrának részei, amelyben szocializálódtunk és amely gyökeresen eltér attól, amelyben jelenleg élünk.

-6-

Tarsoly Normen Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, II. évfolyam, Románia Nagyvárad A Bihar megyei Hegyközi Kistérség falvainak funkciói Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens, Székedi Levente egyetemi tanársegéd Kutatásom célja a Hegyközi Kistérség falvainak a kistérségen belüli, valamint a közeli megyeszékhely, Nagyvárad felé betöltött funkcióinak elemzése társadalomtörténeti és szociológiai perspektívában. A vizsgált települések funkcióit demográfiai, gazdasági, mezőgazdasági, infrastrukturális, kulturális, valamint a humán erőforrások szempontjából tanulmányoztam. Következtetéseimben felvázoltam a kistérség funkcionális átalakulását. A hagyományos kistérségi központok elveszítették történelmileg kialakult szerepeik jelentős részét miközben új központok jelentek meg. A Hegyköz ma már részben a közeli Nagyvárad vonzáskörzetéhez tartozik, a kialakulóban levő metropolis-körüli övezetbe tagolódva. Ennek ellenére a térség falvai részben továbbra is a tradicionális ellátó funkciót töltik be a város számára. Ugyanakkor új funkciók is megjelentek, amelyek főként Nagyvárad munkaerőszükségletének biztosításával állnak kapcsolatban.

-7-

Bara Tünde Partiumi Keresztény Egyetem, Szociális Munka Szak, IV. évfolyam, Románia Nagyvárad Otthonba?…vagy otthon lenni! Témavezető: drd. Wéber Cecília, egyetemi adjunktus Dolgozatomban a mamutintézményekből kikerült, jelenleg családtípusú otthonokban nevelkedő fiatalok helyzetét, életkörülményeit vizsgálom, valamint

hozzáállásukat

a

két

intézményrendszerrel

szemben.

A

témaválasztásomat indokolja, hogy szakmai gyakorlataim nagy részét a családi otthonokban és gyermekvédelmi intézményekben végeztem. Ez a tanulmány a tapasztalataim összegzése is. A felmérést Romániában, Hargita megyében készítettem, a gyermekvédelemhez tartozó, a megye különböző területén lévő 12 családi ház fiataljai között. Feltételezem, hogy a családi otthonok a mamutintézményekhez képest sokkal hatékonyabbak a családi funkciók ellátásában,

jobb

életkörülményeket,

szocializációs

közeget

és

személyiségfejlődési terepet biztosítanak. A kutatás során a kérdőívezés és a résztvevő megfigyelés módszereit használtam, valamint interjúkat készítettem az otthon lakóival.

-8-

Szabó Melánia Hajnalka Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyam, Románia Nagyvárad Nagyváradi nyugdíjasok és a szociális ellátó rendszer Témavezető: drd. Pásztor Rita Az "őszülő évszázad"-ként is emlegetett XXI. században az átlagos élettartam általános növekedésével átértékelődnek a társadalmi igények. Dolgozatomban az állami szociális ellátás időseknek nyújtott szolgáltatásait vizsgálom, valamint a Bihar megyében élő idősek szociális hálójának működését. A kutatás célintézményei a Nagyváradi Szociális és Multifunkcionális Központok, ahol az idősek körében végeztem véleményfelmérést arról, hogy mennyire elégedettek a jelenlegi szociális ellátó rendszer által nyújtott szolgáltatásokkal. Az eredmények betekintést nyújtanak ezen ellátási forma jelenlegi működésébe, valamint javaslatok megfogalmazására is lehetőséget teremtenek a segítségnyújtás hatékonyabbá tételére annak érdekében, hogy az idős emberek integrációja eredményesebb legyen.

-9-

Boczákné Radvánszki Erzsébet Általános Szociális Munkás Szak III. évfolyam, levelező tagozat Ligettanyai napszámosok élete Témavezető: Dr. Fábián Gergely PhD. főiskolai tanár Dolgozatom címének a Ligettanyai napszámosok élete elnevezést adtam azon oknál fogva, hogy az itt élő emberek napszámból élnek. Munkámmal azt a célt szeretném elérni, hogy bebizonyítsam, hogy a szegénység, az állandó nélkülözés, a társadalmi egyenlőtlenség igenis létezik. Szegénység az „mindig” volt, szintje, mértéke, társadalmi megítélése azonban folytonosan változott. Egy szempontból azonban e történelmileg oly sokat változott jelenség mindig azonos marad: egy adott társadalom legrosszabb helyzetben lévő tagjai a mindenkori szegények. Kutatásaim interjúk és kérdőívek által kapott eredményeivel és a mellékelt képi anyaggal akarom láttatni a megfelelő létkörülmények határán kívül ragadó családok helyzetét. Témaválasztásomat azzal indoklom - az elesettek életével való érzékenységem mellett - hogy 1967-től 1982-ig Ligettanyán éltem, itt nőttem fel. Azóta számos változáson ment át a község, és a helyzet csak rosszabbodott. A kutatásomhoz a kérdőíves felmérés mellett főként az interjú módszerét választottam, így több személyes információt tudtam gyűjteni a helyi emberek életével és szokásaival kapcsolatban. Az interjú teljesen önkéntes és névtelen volt. Ami a dolgozat tartalmi lényegét illeti meg, két nagyobb részből épül fel az írás. Első egységében, amely természetesen több fő-és alpontra tagolódik, a szegénység és az annak felszámolására tett kísérletek elméleti szempontú megközelítése a célom. Ezek után ismertetem kutatásom eredményeit. Négy hipotézist állítottam fel, amelyek az előzetes várakozásoknak megfelelően be is igazolódtak. Feltételeztem, hogy a szegénység legnagyobb kockázati tényezője a munkanélküliség; hogy a hátrányos helyzetű emberek kevés figyelmet fordítanak az egészségükre; hogy a hátrányos helyzetű emberek kevésbé fogyasztják az egészséges ételeket; valamint hogy ezen emberek csak egymás segítségére számíthatnak. Kérdéseimre adott válaszaikkal a hátrányos helyzetű emberek igazolták állításaim bizonyosságát. Gyakorlati hasznosságát abban látom prezentációmnak amellett, hogy az embereket fogékonnyá akarom tenni a szegénységben élők problémáinak megoldása iránt, hogy megfogalmaztam egy öt pontból álló, jövőre vonatkozó - 10 -

elképzelésrendszert: 1.A segélyezési rendszer, ami működik, átmenetileg jó, de hosszú távon nem.2.Munkahelyeket kell teremteni! 3. A hátrányos helyzetű embereknek oktatási programban kellene részt venniük! 4.Civil szervezetek működése. 5. A vállalkozók több szolidaritást vállaljanak! Én személy szerint sokat nem tudok előrelendíteni a szegények sorsán alkalmi adakozásaim ellenére sem-, ám a döntéshozóknak, a kompetens közösségeknek

minél

többet

kell

tenniük

megszüntetésére!

- 11 -

a

szegénység

fokozatos

Mártyásov

András

Beszaga

Mihajló

Ungvári

Nemzeti

Egyetem

Orvostudományi Kar VI. évfolyam, Ukrajna Ungvár Kolosztomával rendelkező páciensek sebészeti rehabilitációja Témavezető: doc. Chobej Sztepán. A szociális és ekonomikus szempontból megtekínve a vastagbél rák a 4-5 helyet a végbél rák pedig az 5-6 helyezetett foglalja el a világon. A radikális sebészeti beavatkozás után a vastagbél ráknál és a kombinatív terápia alkalmazása a végbél rák kezelésében lehetőséget nyújt az öt éves tulélési index növeléséhez, ami a világban kb. 60%. A korai stádiumokban pedig elérheti a 90%. Tudományos munkánk célja volt: a rekonsztruktív sebészeti beavatkozások idejének és típusainak pontosítása. Célunk eléréséhez a következő adatokat használtuk fel: az Ungvári Megyei Korház proktológiai osztályán 2002 – 2006 -os évek között 59 béldaganatos páciens kapott orvosi ellátást. Közülük 28 férfi (47,5%) és 31 nőnemű (52,5%). Átlagos életkor 56 év. A

pácienseket

a

daganatos

folyamat

lokalizációjának

szempontjából

csoportokra osztottuk: I csoport – 42 beteg (71,2%) kiknél a kolosztomák a vastagbél rákkal kapcsolatosan voltak kivezetve. II csoport 17 páciens (28,8%) kiknél a kolosztomák a végbél rákkal kapcsolatosan voltak kivezetve. Továbbá a pácienseket a kolosztoma kivezetésének okától függően a kovetkező csoportokra osztotuk: I csoport – 38 páciens (64,4%) kiknél a kolosztoma kivezetésének oka – daganatos folyamat. II csoport – 12 beteg (20,3%) kiknél a kolosztoma kivezetésének oka – a daganatos perforáció. III csoport – 9 páciens (15,3%) - az elsődleges anasztomózis védelme és kimélése. A preventiv kolosztoma kivezetése a daganatos folyamat stádiumától függően a következő képen nézet ki: 1. T3–4N0 – 42 páciensnél. 2. T3–4N1-2 – 11 betegnél. 3. T1–2N0 – 6 betegnél. Tudományos munkánk eredménye: 1.

45 (76,8%) páciensnél, akik preventiv kolosztomákkal rendelkeztek a

sebészeti rehabilítáció 1-6 hónapon belül volt lebonyolítva. 2.

Ezen páciensek többsége daganatos folyamatja T1–3N0 stádiumban

volt (39 páciens).

- 12 -

3.

T1–4N1-2 stádiumban az első hat hónapban 5 beteg eset át

rekonsztruktív sebészeti beavatkozáson. 4.

Ezen páciensek későbbi rehabilítációja a bél regenerációs folyamatok

fékezésével van kapcsolatban.

- 13 -

Varjú Ágnes, Bubrják Anrietta, Varvarinec A., Ivanyo T., Pavljuk A. Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar IV.-VI. évfolyam, Ukrajna, Ungvár Az akut miocardiális infarktus másodlagos prevenciójának helyzete Ungváron Témavezető: Dr. Riskó Sándor egyetemi docens, orvostudományok kandidátusa Cél: az AKUT MIOCARDIÁLIS INFARKTUS (AMI) másodlagos prevenció helyzetének tanulmányozása, valamint a 2004-es Európai Kardiológusok Tanácsának ajánlásaival való egybevetése. Aktualitás: az utóbbi évek során javulás figyelhető meg az AMI gyógyítása terén, azonban az infarktus utáni betegek körében az újra bekövetkező fatális szív-érrendszeri esetek jelentősen magasabbak, mint az átlag. AMI után egy év leforgása alatt a férfiak 25%-a, a nők 38%-a hal meg. Elsősorban akkor, ha megmaradnak a rizikófaktorok és nem történik meg a megfelelő másodlagos gyógyszeres megelőzés, ami kétségbe vonja az AMI gyógyszeres kezelésének hatékonyságát. Információs anyag és módszer: A 2006-os év folyamán előre kidolgozott protokoll szerint megvizsgáltunk 114 beteget, akik 2004-ben AMI-n estek át, és az Ungvári Városi Klinikai Kórház rendelőintézetének kardiológusánál voltak nyilvántartva. Eredmény: a betegek 70%-a Q-AMI-n esett át, 78%-a férfi, 53%-a munkaképes korcsoporthoz tartozik, az átlag életkor 59 év. Mind ez az AMI „fiatalodásáról”, viszont nagyobb mértékben – az idősebb korosztályú nők körében

–

az

AMI

hipodiagnosztikájáról

tanúskodik.

Pozitívumként

tapasztaltuk, hogy a hipertoniában szenvedők többsége (96%-a) rendszeres gyógyszeres kezelésben részesül, ezek 80%-a rendszeresen méri vérnyomását, 76%-a saját tonométerrel rendelkezik, 68%-uk vérnyomása eléri a célértéket. Örvendetes, hogy a betegek 98%-a béta- blokkolót, 88%-a aspirint, 88%-a statinokat, 80%-a ACE-gátlót szednek. Ugyanakkor, a betegek 19%-a folytatja a

dohányzást,

75%-a

túlsúlyos

vagy

elhízott,

18%-ának

magas

a

vércukorszintje, 32%-ának pedig magas a koleszterinszintje. Következtetések: az AMI másodlagos megelőzésének javítása terén Ungváron kiaknázatlan tartalékok vannak, főleg az életmód változtatása révén a normális - 14 -

testsúly, vérnyomás, cukor- és lipidszint elérése érdekében. A gyógyszeres kezelés megválasztásakor előnybe kell részesíteni a korszerű és effektív bétablokkolókat, ACE-gátlókat, statinokat a megfelelő dózisokban, melyek a célvérnyomás, pulzusszám és lipidszint eléréséhez szükségesek.

- 15 -

Tóthné Gál Eunika Védőnő Szak. III. évfolyam dúlaság, mint egy új színfoltja napjaink szülészetének Témavezető: Csákiné Dudás Enikő Emese A dúla szó hallatán, még sokakban kérdés merülhet fel, hogy miről is van szó?! A dúla fogalmat dr. Marschall Klaus – nemzetközileg elismert neonatológus professzor vezette be, az Egyesült Államokban. A dúla egy görög eredetű szó, melynek jelentése „szolgálatban”- a gyakorlatban, ez úgynevezett „asszonytársi segítő”- t takar, a szülésre vonatkoztatva. Témaválasztásomban az motivált, hogy egyrészt, érdekelt a dúlaság témaköre, és másrészt mivel kevésbé ismert, szívesen kutattam utána. A dolgozatban az általános rész után a kutatásomat elemeztem. Kutatásom elsődleges célja az volt, hogy feltárjam mennyire ismerik a kismamák, anyukák az alternatív, új lehetőségeket, többek között a dúlákat, a várandósság, szülés körüli eseményekkel kapcsolatban, valamint, hogy összefüggéseket keressek az anyák és a dúlák véleményei között. A hipotézisek során feltételeztem, hogy: - az alacsonyabb iskolai végzettségűek kevésbé ismerik az újabb, alternatív dolgokat. - akik még nem hallottak a dúlákról azok szívesen megtudnának többet is róluk. - aki a dúlákról nem hallottak, azok más alternatív szülési módokat sem ismernek. - akik hallottak már a dúlákról, azok főleg érzelmi, lelki segítségnyújtást várnának el tőlük. - a dúlák tapasztalatai alapján az egészségügyi személyzet tartózkodóan áll hozzájuk, mert kevésbé ismerik a dúlákat. - a dúlák tiszteletben tartják az egészségügyi team feladatait, és nem avatkoznak nem az ő kompetenciájuk alá tartozó dolgokba. A kutatás két részből állt: elsősorban kérdőíves felmérést végeztem a Jósa András Oktató Kórház Szülészetének Gyermekágyas részlegén a megszült anyák között 2006. augusztus-szeptemberében, mely során 100 kérdőívet osztottam ki, amiből 86- ot tudtam értékelni. A kutatásom második részében a Magyarországi Dúlák Egyesületének nyolc tagjával készítettem interjút.

- 16 -

A kapott eredmények összefoglalásaként elmondható, hogy a kérdőívet kitöltők többsége már hallott a dúlákról, de ahhoz keveset, hogy határozott véleményt formálhassanak róluk, illetve a tevékenységükről. Általánosítható tényként jelentkezett az is, hogy akik nem hallottak a dúlákról, azok az egyéb alternatív, új lehetőségeket sem ismerték. Az új információk legfőbb forrásának pedig a kismamáknak szóló kiadványokat, a médiát, és nem utolsó sorban a védőnőt jelölték meg. A dúlákkal készített interjúkkal az volt a célom, hogy megismerjem, bemutassam az ő nézőpontjukat is magukról a dúlákról, és az ő feladatkörükről. A kutatás során a hipotéziseim helytállóak voltak és beigazolódtak. Mint leendő védőnő nagyon fontosnak tartom, hogy a szakmámmal kapcsolatban, széleskörűen tájékozott legyek minden új, alternatív témában is, hiszen a gondozottaim tőlem fogják elsősorban elvárni, - mint a kutatásom is igazolta- az információk átadását. Valamint jónak tartanám, ha a dúlák és a védőnők segíthetnék, kiegészíthetnék egymás munkáját.

- 17 -

Fodor Mária Védőnő Szak. IV. évfolyam A terhestorna segítő szerepe a várandósság idején Témavezetők: Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd, Lengyelné Tarkó Edit Napjainkban a várandósok elvárása az egészségügyi ellátással szemben sokkal nagyobb, mint a korábbi évtizedekben. A hagyományos terhesgondozáson túl, nagy igény van a mentális és a pszichés felkészítésekre is. A szülésre, újszülött fogadására történő felkészülés, ezen belül is a terhestorna népszerűsítése, tanítása főleg a kisebb városokban, falvakban nem működik. Az itt élő várandósoknak kevesebb a lehetőségük a nagyvárosban élőkhöz képest, hogy ilyen programokon vegyenek részt. A terhestorna foglalkozások célja: - az akaratlagos relaxáló képesség elsajátítása, a tudatos, helyes légzés alkalmazása, és a leginkább igénybevett izomcsoportoknak a megfelelő erősítése. A torna nagy pozitívuma, hogy felpezsdíti a vérkeringést, serkenti a magzat vér és oxigén ellátottságát. Csökkenti az ingerültséget. Hozzásegít a könnyebb, rövidebb vajúdáshoz, szüléshez és kisebb lesz az esélye a császármetszésnek. Továbbiakban még segíti a gyermekágy regenerációs folyamatait, és hamarabb visszanyeri a várandós eredeti alakját. A csoportosan és társsal végzett torna, kedvezően hat a gravidák lelki állapotára is. A gravidák általában szeretnének tornázni, de egyénenként más- más gátló tényező miatt ez sajnos nem mindig lehetséges. A kutatás során arra a következtetésre jutottam, hogy a tornára járó várandósok sok valós ismerettel, tapasztalattal rendelkeznek. Tudják, ismerik a torna pozitívumát, szerepét és fontosságát. A tornára nem járók, pedig csak a könyvekből, illetve hallomásból tudnak véleményt alkotni. Jelenleg a köztudatban nem eléggé ismert ez a lehetőség, az emberek nem értik a lényegét, nem tartják fontosnak a felkészítést. A jó védőnő fontosnak tarja a szülésre felkészítést és a gyógytornásszal való jó kapcsolatot, mellyel növelné a szélesebb körű megismertetést. A védőnőknek a mozgás jótékony hatásait szem előtt tartva ösztönözniük kell a várandósokat a terhestornára való nagyobb aktivitásra, hogy a kismamák részt vegyenek a jobb közérzetet eredményező, felfrissülést kínáló, és a feszültséget oldó tornában. Ezért el kell érni, hogy egy korszerűbb, modernebb szemlélet alakuljon ki a várandósok egészségének érdekében.

- 18 -

Kapusi Anita Védőnő Szak. IV. évfolyam A

fiatalok

drogfogyasztó

magatartásának

vizsgálata

a

debreceni

underground party scénában Témavezető: Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd Témaválasztás indoklása: A ’90-es években kialakuló, elektronikus zenei partyra járás egy elfogadott dolog lett. Ehhez a szórakozáshoz, viszont gyakran kötődik a drogok legális és illegális fogyasztása. Feltételezem, hogy az underground partykat látogató fiatalok életvitelében, a drog – fogyasztás igen fontos szerepet játszik. Az egyes zenei irányzatok és az egyes drogfajták kiválasztása között, összefüggés figyelhető meg. Célkitűzés: Ennek következtében, a drog-problémák közül egy speciális területre

szűkítettem

vizsgálódásaimat,

amely

a

fiatalok

szórakozási

szokásaihoz kapcsolódó fogyasztói szokások megismerésére irányult, illetve célom volt még, hogy bemutassam, a fiatalok körében leggyakrabban fogyasztott különböző party drogokat, és a különböző zenei irányzatok kialakulását, a 60-as évektől kezdve napjainkig. A kutatásom általános célja, a jelenlegi 2006-os debreceni „underground” party élet és az ide látogató fiatalok kultúrájának, drogfogyasztó szokásainak mélyebb megismerése, megértése volt. Elérése érdekében, több helyszínen, szórakozóhelyen vettem részt. Olyan fiatalokat ismerhettem meg itt, akik érintettek az illegitim fogyasztásban. Velük

interjúkat

készítettem,

melyeknek

eredményét,

és

a

szerzett

tapasztalatokat, a pályamunkámban részletesen kidolgoztam és bemutatom. Ezek birtokában közelebb kerülhetünk hozzájuk, megismerhetjük a fiatalokat, a szórakozási szokásaikat, jobban megérthetjük Őket, és hatékonyabb lehet a kommunikáció közöttünk. Így könnyebben felismerhetjük ezt a problémát, a kockázati tényezőket, a problémás személyeknek a kiszűrését, és a megfelelő szakemberek bevonásával segítséget nyújthatunk, hiszen egy speciális kultúráról sikerült mélyebb ismereteket gyűjteni.

- 19 -

Dévényi Patrícia Egészségügyi ügyvitelszervező, IV. évfolyam, levelező tagozat A fraktálok és a biológia A vérkeringés bemutatása fraktál-modellekkel Témavezető: Csajbók Zoltán A testben az erek és az idegek hálózata, valamint a légutak fraktálként írhatók le. A fraktál struktúra nagy előnye e rendszerekben, hogy jelentősen megnöveli a felület/térfogat arányokat, elősegítve ez által az oxigén és a szén-dioxid cseréjét, illetve egyéb kémiai folyamatok végbemenetelét. Elemzem a fraktálok és a vérkeringés viszonyát, meghatározva a keringés modellezésének céljából szükséges feltételeket. A Fractint programcsomag telepítésével egy olyan számítógépes környezetet alakítottam ki, amelynek a segítségével egy egyszerűsített vérkeringés-elágazás modellt tudok vizsgálni. Az előadásom célja a vérerek szimmetrikus és aszimmetrikus elágazásának bemutatása, összehasonlítása és ábrákkal történő illusztrációja a paraméteres Lindenmayer-rendszerek segítségével. A keringés általános bemutatása után kitérek az erekben végbemenő áramlások fizikájára, ideértve a folyadékok belső súrlódását és a csövekbeli réteges áramlást. Erre azért van szükség, mert a vér egy különleges folyadék, azaz nemcsak folyékony, hanem szilárd anyagokból is áll, így meg kell vizsgálni vajon a vér, mint newtoni folyadék megállja-e a helyét. Ezen túlmenően, hogy a keringést hatékonyan modellezni tudjuk, a Hagen-Poiseuille-féle törvény segítségével bizonyos egyszerűsítésekkel kell élnünk. Mindezek után a modellezés első lépéseként bemutatom azon szükséges feltételeket, amelyek a kettős elágazások jellemzői (tömegmegmaradás elve, bifurkációs pont és a bifurkációs hatványkitevő), az elágazások szögeinek vizsgálatát (mit nevezünk optimális elágazási szögnek), az erek átmérőjét, mint a rendszer egyik változóját és a „nyílt-fa struktúrát”, amely azzal a feltételezéssel él, hogy a fa következő generációja az előző generációból villás (dichotomus) elágazással származtatható. Külön kitérek a modellezésre használt különleges fraktálra, a paraméteres Lindenmayer rendszerre (továbbiakban L-rendszer). Struktúrája alapján az Lrendszerek rekurzív szabályai miatt önhasonló alakzatokat hoznak létre. A rendszer általános leírása: G={V, S, ω, P}, ahol V: változók halmaza, S: - 20 -

állandók halmaza, ω: start, a rendszer kezdő, kiinduló pontja és P: generálás szabályai.

Bemutatom,

hogy

az

L-rendszerek

milyen

mértékben

és

eredménnyel használhatók a vérkeringés egyszerűsített modellezésére a Fractint programcsomag alkalmazásával. Általános eredményként bemutatom, hogy a keringésben az elágazások fajtája és mértéke az erek funkciójától függ.

- 21 -

Veres Anett Egészségügyi ügyvitelszervező, 2006-ban végzett nappali tagozaton ICDview Eszköz a morbiditási elemzésekhez Témavezető: Daragó László A statisztikák által leggyakrabban használt adatok a morbiditás és mortalitás. A vizsgálatok alapját a Betegségek Nemzetközi Osztályozási rendszere (BNO) és a Homogén Betegség Csoportok (HBCs) osztályozási rendszeréből nyert adatok képezik. Alapvető probléma, hogy a felhasználandó adatok megjelenítése és elemzése nehéz feladat, hiszen rendkívül nagy mintákat és nagyszámú kategóriát ölelnek fel ezek az esetek. A VIEW eszközök olyan speciális technikai és grafikus eszközök, amelyek segíthetnek

a

statisztikai

vizualizációjában

minták

valamint

a

érdekes

rejtett

részeinek

részletek

osztályozásában,

kihangsúlyozásában,

összpontosításában, közvetlen célkitűzés nélkül. Előadásomban bemutatom a VIEW-eszközöket, részletezem az ICD-view tervezési menetét, valamint konkrét eseteket elemzek az ICD-view eszközzel. Morbiditási elemzéseket végeztem az ICDview-val, hogy bebizonyítsam, milyen hasznos ez az eszköz a statisztikai minták rejtett részleteinek kihangsúlyozásában, megjelenítésében. Ezeknek a vizsgálatoknak nem az a céljuk, hogy eredményeik alapján konkrét következtetéseket vonjunk le, csupán azokat a kérdésköröket teszik láthatóvá, amelyek további, mélyebb felülvizsgálatot igényelnek. Az ICDview eszköz használata radikális előrelépést jelent a morbiditási statisztikák

előkészítésében,

segítségével

olyan

összefüggések

körvonalazódhatnak, amelyek az eddigi statisztikai módszerekkel rejtve maradtak.

- 22 -

Ápolás és betegellátás szekció „B” épület 201-es terem 2007. március 20. 11 óra 30 perc 1.

Vendégelőadó Csehországból

2.

Vendégelőadó Csehországból

3.

Dr. Lesch Miklós Zoltánné Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató Életminőség és tájékozottság hepatitis-C víus fertőzés kezelése alatt Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens

4.

Kun Erika Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató A masszázs jelentősége ápolásban Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens

5.

Keszthelyi Adrienn Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató Betegjogok érvényesülése felnőtt- és gyerekszemmel Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens

6.

Paróczai Istvánné Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató Colorectális daganatos betegek műtét utáni ápolása és stomás utókezelése Témavezető: Majorosné Kovács Lívia

7.

Szabó Katalin Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató Életminőség változás rövidtávú vizsgálata csípőprotézis beültetést követően Témavezető: Dr. Miksi Gyula főorvos

8.

Hajdúné Demcsák Lívia Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató Egészségügyi Dolgozók tájékozottsága a C vírus hepatitisről Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens

9.

Kocsány Józsefné Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató Az obstruktív alvási apnoe kórkép ismeretének vizsgálata a DEOEC-ban - 23 -

Témavezető: Dr. Munkácsy Csaba egyetemi tanársegéd 10.

Konczné Kiss Krisztina Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató A tuberculosis járványügyi helyzete B-A-Z megyében az elmúlt évtizedben. Antituberculoticum rezisztencia, ápolási kihívások Témavezető: Dr. Jáger Margit Osztályvezető főorvos

11.

Vizi Valéria Laura Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató A polysomnografiás vizsgálatok 4 éves tapasztalatai az alvásfüggő légzészavarok kivizsgálásában csecsemő és gyermekkorban Témavezető: Dr. Sólyom Enikó PhD, egyetemi docens

12.

Vajda Zoltánné Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató Burnout szindróma az onkológiai osztályon Témavezető: Gecse Attila pszichológus református lelkész

13.

Fehér Ibolya Ápoló Szak II. évfolyamos levelező tagozatos hallgató Szakdolgozó szerepe az ambuláns vérnyomás monitorozásban Témavezető: Dr. Sárváry Attila PhD. főiskolai docens

14.

Mótyán Gabriella Mentőtiszt Szak III. évfolyamos hallgató Életmentők-mentőlelkek A munkahelyi stressz a mentődolgozók körében Témavezető: Sági István főiskolai tanársegéd

15.

Gáspár Szilvia Mentőtiszt Szak IV. évfolyamos hallgató Gyermekkori mérgezések és sürgősségi ellátások Témavezető: Dr. Kiss Gabriella

16.

Puki Andrásné Mentőtiszt Szak IV. évfolyamos hallgató A modern reanimatio kialakulása Témavezető: Sági István főiskolai tanársegéd

- 24 -

Dr. Lesch Miklós Zoltánné Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat Életminőség és tájékozottság hepatitis-C víus fertőzés kezelése alatt Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens Az elmúlt 20 év során vált egyértelművé, hogy a vírushepatitisek komoly következményekkel járó, globális népegészségügyi problémát jelentenek, hiszen a fertőzöttek száma a WHO adatai szerint meghaladja az 500 milliót. A világ lakosságának 3%-ában, mintegy 150 millió egyénben mutatható ki, hogy kapcsolatba került a HCV–vel, tehát vérükben a vírus hatására képződött ellenanyag (anti–HCV) kimutatható volt Magyarországon körülbelül 70.000 emberben mutatható ki a HCV, közülük kb. 30.000 egyén szervezetében a vírus szaporodik és krónikus májbetegséget idéz elő. A betegség időben való felismerésével és kezelésével a vírusfertőzés 50-60%-ban megszűntethető, tehát lehetőség van a betegség gyógyítására. Ezen feladatok ellátására alakultak Hepatológiai Centrumok országszerte. Itt történik a betegek kivizsgálása, kezelése.Az ellátás javítása érdekében végeztem a kutatásomat, a HCV fertőzött, gondozott betegek között. Hipotéziseim: 1) Feltételezem, hogy a Hepatológiai Centrumban gondozásba vett HCV fertőzött betegek nincsenek tisztába betegségük terjedési módjával. 2) Feltételezem, hogy miután a beteg közölte környezetével a vírus hordozást, nagyfokú elutasításban volt része. 3) Feltételezem, hogy a Hepatológia Centrumnak nagyobb szerepe van a beteg tájékoztatásában, kivizsgálásában, mint egyéb szakellátásoknak. 4) Feltételezem, hogy a betegek túlnyomó többsége a kezelés kellemetlen mellékhatási ellenére vállalja a terápiát. Kutatásom célja: − A

Centrumban

gondozott

betegek

betegségükkel

kapcsolatos

tájékozottságának felmérése − betegségtudatuk, életminőségük felismerése − saját ellátásukról alkotott megítélésük A fenti célkitűzésük megfogalmazását indokolja , hogy az egész

világon

egységesen használt pegilált alfa- interferon korszak óta sok közlemény megjelent, de kevés az életminőséggel foglalkozó munka. A Kutatás helye: Jósa András Oktató Kórház , Felnőtt Infektológiai Osztály - 25 -

Hepatológiai Gondozója Ideje: 2006. november 02. től- december 01. –ig A vizsgálat módszere: 18 kérdőívből álló anonim kérdőív (Nő: 41fő, Férfi: 22fő, Összesen: 65 fő, átlagéletkor: 45 év) 1. Hipotézis A betegek tájékozottságát vizsgáltam, hogy szerintük hogyan kaphatták el a fertőzést. 32fő nem tudja, 14fő transzfúziót gyanítja, 11fő műtét során, 2fő fogászati beavatkozás során kaphatta el a fertőzést, 4fő pedig egyéb módokat is megemlített. Rákérdeztem a fertőzés terjedési módjára, a kérdésre több választ is megjelölhettek. 58fő vér útján való terjedést jelölt meg, 9fő drog, közös tűhasználatot, 3fő nem válaszolt a kérdésre egyértelműen. Arra is kíváncsi voltam, hogy tudják-e a betegek, hogy fertőzöttségük jelent-e veszélyt a közvetlen környezetükre. 12fő úgy gondolta , hogy valamilyen formában veszélyezteti a környezetét. 51fő viszont tudja , hogy nem jelent potenciális veszélyt. 2. Hipotézis A Hepatológiai Centrumok szerepét vizsgáltam a betegek szemszögéből. Megkérdeztem, hogy ki közölte velük a fertőzés tényét. 2fővel a vérellátó, 2fővel belgyógyász, 1fővel a háziorvos és 58fő viszont a hepatológiai szakorvostól tudta meg, hogy krónikus beteg. Arra is kíváncsi voltam, hogy kellő módon felvilágosította a Hepatológiai Centrum a betegségével és a kezelés lehetőségeivel kapcsolatban. Mindenki úgy gondolta, hogy rendben felvilágosították. A gondozás minőségét is vizsgáltam. 61fő meg volt elégedve a gondozásával, 2fő viszont nem volt egészen elégedett. Továbbá megkérdeztem, ki találta kellemetlennek a kivizsgálást. 48fő nem találta annak, 3fő szerint elviselhető volt, illetve 12fő kellemetlennek találta a procedúrát. 3. Hipotézis Miután kiderült a betegről, hogy HCV hordozó volt-e valamilyen elutasításban, megkülönböztetésben része és ha igen akkor hol.

- 26 -

51fő élt át valamilyen elutasítást ebből 21fő az egészségügyben, 9fő a családjában és 11fő a munkahelyén szenvedte ezt meg. Mindössze 12fő nem tapasztalt semmilyen megkülönböztetést. 4. Hipotézis: A kezelés alatt jelentkező mellékhatásokra kérdeztem rá illetve arra, hogy a kellemetlen mellékhatások ellenére és mind testi , mind a lelki megterhelések ellenére vállalnák-e az újbóli kezelést. Leggyakoribb mellékhatások:a súlyos fogyás, a nagyfokú gyengeség, a hajhullás, depresszió és az impotencia. A 63 beteg közül 59-nek volt több mellékhatása is ebből 52fő mégis vállalná az újrakezelést, 4főnek nem volt súlyos mellékhatása ebből 2fő mégis vállalná az újbóli kezelést. Összefoglalás A gondozott betegek nagy többsége tájékozott a betegségükkel kapcsolatban . Ismerik a terjedési módokat, tudják hogyan fertőzhetnek. Sajnálatos módon a környezetükben nagyfokú elutasítást is tapasztaltak. Különösen meglepő, hogy leggyakrabban az eu.-i ellátás során szembesültek ezzel. A Hepatológiai Centrumnak a kivizsgálásában, tájékoztatásában, gondozásában kiemelkedő szerepe van. Ezt igazolja a betegek tájékozottsága és a kivizsgálás, kezelés alatti együttműködésük. Csak kevesen ítélték úgy, hogy nem volt értelme vállalni a terápia és kivizsgálás okozta kellemetlenségeket. A kezelésnek az életminőséget kedvezőtlenül befolyásoló mellékhatásait sok beteg megtapasztalta. Javaslatok Betegklubok működtetése a Hepatológiai Centrumokban, ahol a gondozottak megismerkedhetnek a sorstársaikkal, valamint a családtagokat is bevonhatják. Mivel a leggyakoribb problémát a betegek reményvesztettsége és depressziója okozza fontos lehet pszichiáter meghívása, aki akár egyénileg is tudna foglalkozni a betegekkel. Jogászok, Hepatológiai szakemberek

akik

felvilágosítást és segítséget nyújthatnának abban, hogyan érvényesíthetik jogaikat azok, akiket valamilyen diszkrimináció ért a munkahelyén vagy az egészségügyben. Nem árt azonban az eü. dolgozók ismereteit is fejleszteni, mivel a felmérésből az is kiderül, hogy körükben szintén gyakori az ismerethiány. - 27 -

A lakosság tájékoztatására jobban ki kellene használni a helyi és országos médiát, újságokat televízió nyújtotta lehetőségeket. A médián keresztül olyan hiteles információkhoz juthatna el a lakosság is, amely eloszlathatná a betegséggel kapcsolatos tévhiteket, előítéleteket. Keszthelyi Adrienn Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat Betegjogok érvényesülése felnőtt- és gyerekszemmel Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens Témaválasztásommal szeretném felhívni a figyelmet a gyermekekre, akik még a legtöbb esetben nem tudnak kiállni a saját jogaikért. Ideje meghallani a hangjukat, odafigyelni az igényeikre, hogy gyógyulásukat ezzel is elősegítsük. A gyerekek jogai csak úgy teljesülhetnek maradéktalanul, ha mi felnőttek tisztában vagyunk betegjogainkkal. Munkámat kutatásra alapozom, zárt kérdőívek segítségével bizonyítom a hipotéziseimet. Vizsgálat helyszíne: a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház Gyermekosztálya. Mintaválasztás: A véletlenszerű mintaválasztás módszerével a gyermekosztály fekvő-illetve járó beteg ellátásban részesülő betegeit és szüleiket kérdeztem meg. A felmérést 2006 decemberében végeztem. A vizsgálat alatt a kérdőívek kiosztásában minden alkalommal személyesen vettem részt. 120 darab felnőtt és 120 darab gyermekkérdőívet osztottam ki, amelyből 100-100 darab volt értékelhető. Hipotézisek: 1.

feltételezem, hogy az egészségügyi ellátásban részesülő gyermekek

szüle tisztában vannak a saját és beteg gyermekük jogaival, hogy a tájékozottság a magasabb iskolai végzettséggel egyenesen arányos, továbbá a gyermekek is hasonlóan tájékozottak jogaikat illetően, mint a felnőttek. 2.

Feltételezem, hogy a betegjogi tájékoztatásban nagy szerepe lenne az

ápolóknak, ezt a lehetőséget nem használják ki kellőképpen. 3.

Feltételezem, hogy a betegjogi képviseletről van ismeretük a szülőknek,

és tudják, hogy az egészségügyi ellátás során felmerülő jogi panasszal kihez fordulhatnak. 4.

Feltételezem, hogy a gyerekek bíznak az egészségügyi dolgozókban,

problémájuk esetén bizalommal fordulnak hozzájuk. A

részletes

eredmények

a

dolgozatomban

találhatók.

Összességében

elmondható, hogy a gyerekek a gyakorlatban jól boldogulnak a betegjogok - 28 -

világában, a betegjogok többnyire érvényesülnek. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a gyerekek bíznak az egészségügyi dolgozókban, többnyire jól érzik magukat a kórházban, a szeretetteljes bánásmód, az odafigyelés, a törődés, a gyermek centrikusság jelen van az intézményben. A gyakorlat azt mutatja, még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a betegek tájékoztatására.

Sokkal

többet

kell

tenni,

a

tájékoztatás

jogának

érvényesüléséért, ez a felelősség nemcsak a z egészségügyi dolgozókat terheli. A médiának, aminek nagyon nagy a befolyása a lakosságra, több kis filmet, előadássorozatot, figyelemfelkeltő reklámot kellene sugározni a témával kapcsolatban. Az osztályokon kifüggesztett betegtájékoztatók nem mindig érdekesek,

színesek,

ezért

személyesebb

hangvételű

prospektusokat,

könyvecskéket kellene minden beteg gyermek, felnőtt részére biztosítani. Véleményem szerint a betegtájékoztatás az ápoló kompetencia körébe kell, hogy beletartozzon, mert a beteg vele találkozik a legtöbbet. A kérdőívek feldolgozása során azt tapasztaltam, hogy a szülők igénylik a betegjogi képviseletet, a betegjogi tájékoztatás is nagyszámban tőlük várják. Ezért mindenképpen szükség lenne a betegjogi képviselő számának növelésére, akik munkájukkal hatékonyabban védenék a betegek érdekeit. Úgy érzem a kutatásom során a célomat elértem, az eredmények nemcsak a hiányosságokra világítanak rá, hanem azokra a pozitív tényezőkre is, amelyek ha rejtetten is de a gyakorlatban mégis érvényre jutnak.

- 29 -

Paróczai Istvánné Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat Colorectális daganatos betegek műtét utáni ápolása és stomás utókezelése Témavezető: Majorosné Kovács Lívia Magyarországon a colorectális daganatos betegség kialakulásának gyakorisága a második helyen áll. A stomaviselők száma 15 000-re tehető. Kezelésük nem csak az egyén számára megterhelő gazdaságilag, hanem a társadalom számára is. A szerző a kutatást az egri Markhot Ferenc Kórház sebészeti és érsebészeti osztályán, szakrendelőjében végezte, a kontrollra jelentkező betegek körében. 2005. január 01.-től 2005. december 31.-ig terjedő időszakot foglalja magába. Kérdőíves felmérés formájában vizsgálta a betegek műtét utáni életminőség változását, a társadalomba való újra beilleszkedését. Dolgozatában összefoglalta a fenti kérdésekre érkezett válaszokat, részletesen elemezte és értékelte azokat a hipotézisek alapján. Megállapítja, hogy az emberek nem vigyáznak egészségükre kellőképpen, amíg el nem veszítik azt. Nem ismerik eléggé a táplálkozás szerepét a betegség kialakulásában.

A

legveszélyeztetettebb korosztály az 51-60 év. Stoma viselőként kevés a munkalehetőség számukra, nem szívesen alkalmazzák őket. Titkolják, szégyellik betegségüket. Bizonyos fokú társadalmi elszigeteltséget élnek meg. A család segítsége nélkül nem tudnak újra beilleszkedni a környezetükbe. Cél, hogy önbecsülésük erősödjön, ne magányosodjanak el, vigyázzanak megmaradt értékeikre.

- 30 -

Szabó Katalin Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat Életminőség

változás

rövidtávú

vizsgálata

csípőprotézis

beültetést

követően Témavezető: Dr. Miksi Gyula főorvos Az arthrosisos betegek a népesség 10-20%-át érintik, amelynek száma az átlagéletkor előrehaladtával exponenciálisan emelkedik. Ezen betegek nagy terhet jelentenek a népgazdaság számára, a nyugati országokban a GDP 1%-át is eléri. A népbetegségként is felfogható kórkép kezelési lehetőségei közül a protézis műtét adja a legjobb eredményt. A műtét nagy szövődmény rátával bír, de mindezek ellenére a műtét iránti igény nagyon magas. A szerző ismertette az egri Markhot Ferenc Kórház Ortopédiai osztályán a protézises betegek kivizsgálási protokollját, és a TEP-es betegek ápolását. Felmérése során az 1999-ben operált coxarhrosisos betegek után vizsgálatát végezte, akik Jonhson and Jonhson Ultima típusú cementes csípőprotézist kaptak. 5 év elteltével kérdőív

segítségével

értékelte

a

betegek

fájdalmának

változását,

a

fájdalomcsillapító szükségességét, a mozgásterjedelem és terhelhetőség javulását, a betegek önellátó képességének változásait és a betegek protézis műtétről alkotott elégedettségét. Dolgozatában összefoglalja a fenti kérdésekre érkezett válaszokat, részletesen elemzi, értékeli azokat hipotézisek alapján. Megállapítja, hogy a csípőprotézis műtét rövid távon életminőség javulást eredményez, javasolja a vizsgáló módszer, különböző időben, különböző technikával és implantátumok összehasonlítására szolgáló kiterjesztést.

- 31 -

Hajdúné Demcsák Lívia Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat Egészségügyi Dolgozók tájékozottsága a C vírus hepatitisről Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens I. Témaválasztás aktualitása, indoklása Az egészségügyi munka során elszenvedett fertőzés sokféle módon létrejöhet. Vannak azonban típusos helyzetek és fokozott kockázatú munkakörök, amelyekben a HCV fertőzés gyakrabban fordulhat elő. A szakirodalmi adatok szerint az egészségügyi dolgozók között a HCV fertőzés gyakorisága a kontroll populáció kétszerese. A Nyíregyházi Jósa András Oktató Kórházban 2003-ban történt ez irányú nagyobb jellegű szűrővizsgálat a dolgozók körében. A nyíregyházi Foglalkozás egészségügy adatai alapján, a szűrővizsgálat során 6 dolgozónál volt kimutatható a HCV vírus jelenléte, mely az elmúlt két évben 12 főre emelkedett. A munkahelyi fertőzésekben kiemelt szerepet játszhatnak a vérrel, véres váladékkal szennyezett éles eszköz használata közben előforduló munkahelyi balesetek. Ezek között is leggyakoribb és típusos baleset az „injekciós baleset”, amelynél az egészségügyi dolgozó vérrel szennyezet tűvel sérti meg magát. A kórházi dolgozók tűsérüléseit gyakran, kb. 10%-ban követi C vírus okozta hepatitis. Sajnos az erre vonatkozó helyi adatok és publikációk nem állnak rendelkezésre. Azonban fontos említést tenni arról, hogy igen magasra emelkedett a tűszúrásos balesetek száma. A Foglalkozás egészségügy adatai alapján, míg 2001-ben egyetlen egy esetet sem regisztráltak, addig 2006. október 30.–i adatok szerint 111 eset került kivizsgálásra az adott évben. Részben ez az adat késztetett arra, hogy a témát feldolgozzam. Valamint az a kutatási eredmény, mely a Jósa András Oktató Kórház Hepatológiai Centrumában, a gondozott betegek körében készült. A felmérés szerint 63 megkérdezett betegből a feltett kérdésre 22 fő válaszolta azt, hogy nagy fokú elutasítást tapasztalt az egészségügyi beavatkozás kapcsán, miután a HCV hordozás tényét közölte. Véleményem szerint ez adódhat abból, hogy a dolgozóknak nincsenek megfelelő ismereteik a HCV fertőzést illetően, ezért tartottam fontosnak ennek bebizonyítását. II. A kutatás célja A kutatás alapvető célja az egészségügyi dolgozók hepatitis-C fertőzéssel kapcsolatos ismereteinek felmérése. Ezzel olyan, helyi adatokon nyugvó ismereteket kívánok nyújtani, melyek megalapozhatják a későbbi felvilágosító - 32 -

munkát,

meghatározhatja

a

továbbképzések

tematikáját.

Mindezek

eredményeként munkám hozzájárulhatna a hatékony megelőzéshez. Továbbá szeretném bebizonyítani, hogy az egészségügyi dolgozók nagy többsége nem érzi magát biztonságban munkavégzés során, hogy nem szenvedhet el HCV fertőzést.A vírushordozás relatíve magas rizikójára való rámutatás. III. Összegzés A feldolgozás kérdőíves módszerrel történt, 92 került feldolgozásra. A dolgozók helyes általános ismeretekkel rendelkeznek a HCV fertőzés gyakoriságáról. Azonban említést kell tennünk arról, hogy pontosabban ismerik az előfordulási gyakoriságot világviszonylatban (61 fő), mint a hazai adatokat. Széleskörűek az ismereteik a HCV fertőzés terjedési módjáról. Ezt támasztja alá, hogy 63 fő volt, aki leggyakoribb terjedési módként a vért határozta meg. A védőoltás tekintetében összesen 10 fő, aki még nincs tisztában azzal a sajnálatos ténnyel, hogy nincs HCV ellen védőoltás. A dolgozókat munkavégzésük során nagyfokú félelemérzet kíséri a tekintetben, hogy megfertőződhetnek. Létezik ez a félelem annak ellenére, hogy tisztában vannak a megelőzési lehetőségekkel, mint azt a nyitott kérdésre adott válaszok is tükrözik. A félelemérzetük egyrészt adódik abból, hogy úgy gondolják (72 fő), a vírushordozó beteg könnyebben fertőzheti meg az egészségügyi dolgozót, mint fordítva. Másrészt adódik abból, hogy nem érzik biztonságban magukat az egészségügyi beavatkozások során (79 fő). A vírushordozás relatíve magas rizikóját az támasztja alá, hogy 49 fő vállalta, történt már tűszúrásos balesete, ami a válaszadók több mint fele. A megkérdezettek több mint fele (57 fő) tisztában van azzal, hogy fertőződésük esetén nem tölthetik be saját munkakörüket. Valószínűleg ezek a dolgozók nagyobb gondot és figyelmet fordítanak a balesetek elkerülésére. Nagyon kevés dolgozó (13 fő) közölné a HCV fertőzés tényét a munkahelyi vezetővel. Ez azért figyelemre méltó, mivel a dolgozónak kötelessége tájékoztatni a munkáltatóját, az esetleg meglévő betegségeiről. VI. Javaslatok 1.

Az

egészségügyi

dolgozókat

rendszeresen

részesíteni

kell

munkavédelmi továbbképzésben. Rendszeresen tájékoztatni kell a dolgozókat azokról a dolgozói munkavégzési sajátosságokról, automatikus mozdulatokról, melyek a fertőződés kockázatát rejtik magukban. - 33 -

2.

A munkavégzési rendszabályok betartását ellenőrizni kell.

3.

A higiénes rendszabályok szigorú betartása és betartatása.

4.

Fontos a dolgozók rendszeres tájékoztatása a vírusfertőzésekkel

kapcsolatos újabb ismeretekről, megelőzési lehetőségekről. 5.

Fontos

feladat

lenne

valamennyi

egészségügyi

dolgozó

HCV

szűrésének elvégzése, a fertőzött dolgozók HCV hordozásának felderítése. 6.

Végezetül a felfedezett vírushordozó dolgozókkal törődni kell. Segíteni

kell a dolgozókat a felelősségteljes emberi magatartásforma kialakításában, az elhivatottságuknak megfelelő munkakör megtalálásában.

- 34 -

Kocsány Józsefné Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat Az obstruktív alvási apnoe kórkép ismeretének vizsgálata a DE-OEC-ban Témavezető: Dr. Munkácsy Csaba egyetemi tanársegéd Bevezetés: Morbiditását, mortalitását és interdiszciplináris hatását tekintve az OSAS (obstruktiv sleep apnoe syndrome) a legjelentősebb alvászavar. Epidemiológiai adatok szerint az össznépesség 2-4 %-ban megtalálhatók a megbetegedés minimális kritériumai. Magyarországon 180-200000-re tehető a közepesen súlyos betegek száma, 30000 beteg súlyos állapotban van, sürgős beavatkozást igényel. Egyik fontos rizikó tényezője a hipertóniának, a szívinfarktusnak, és az ischémiás stroke-nak. Az előzőekben felsorolt kórképek miatt nagyon fontos a prevenció, illetve minél hamarabbi felfedezése, és kezelése a kórképnek. Kutatás bemutatása: Helye: DE OEC Neurológiai Tanszék stroke osztály (betegek körében) DE OEC Tüdőgyógyászati és Belgyógyászati Klinika (ápolók körében). Ideje: 2005. november 15-től, 2006. augusztus 15-ig (betegek körében) 2007. január eleje ( ápolók körében). Vizsgálati módszer: - beteg dokumentáció tanulmányozása - kérdőíves módszer (önkitöltős, anonim, zárt és nyitott kérdések) Feldolgozás: -manuális, és számítógépes (Excel-program) Eredmények: Vizsgálatom bizonyította, a száz betegből 69 fő horkol, közülük 23fő már 1115 éve. A magas szám ellenére, mindössze 17 fő (24,69%) járt orvosnál. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, hamarabb fordulnak ezen problémával orvoshoz( az egyetemet végzettek 40%-a, amíg a nyolc általánost végzettek 14,81%-a). A további eredmények közül kiemelném, hogy a vizsgált mintában (50 fő) a szakdolgozók közül, 31 fő (62%) ismeri a betegséget, azonban csak 11 fő tudott két kórképvonzatot felsorolni. A horkoló betegek közül 48 fő feküdt már kórházban, 31 fő már akkor is horkolt. Ennek ellenére, csak 7 fő esetében figyelt fel az ápoló a horkolásra, ezen betegeknek megtörtént a kivizsgálása, 2 betegnél bizonyított az OSAS megléte. A dohányzás hatását is vizsgáltam, ebben a vizsgált mintában összefüggés mutatkozott a horkolás kialakulása és a dohányzás között. A vizsgált horkoló - 35 -

betegek közül, 41 fő dohányzik, 12fő már több mint húsz éve, 20 főnek apnoéi vannak. Javaslatok: A kórkép jelentősége miatt, a betegek felvilágosítása fontos és elengedhetetlen. Nagyobb nyilvánosság lenne a legfontosabb (TV, prospektus, dohányzás elleni kampánynál érinteni ezt a kórképet is). Ápolók továbbképzései, szakdolgozói kongresszusok elengedhetetlenek, valamint a klinikák és kórházi osztályok között szervezett előadássorozatok.

- 36 -

Konczné Kiss Krisztina Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat A tuberculosis járványügyi helyzete B-A-Z megyében az elmúlt évtizedben. Antituberculoticum rezisztencia, ápolási kihívások Témavezető: Dr. Jáger Margit Osztályvezető főorvos A globalizáció, az új, súlyos kihívást jelentő fertőző betegségek felbukkanása, és a már leküzdöttek ismételt megjelenése miatt a járványügyi biztonság kiemelten kezelt kérdés az Európai Unióban, így hazánkban is. A tuberculosis, e majdnem elfeledett betegség a kilencvenes években hazánkban ismét megjelent. Közel negyven éve nem fedeztek fel új, hatásos antituberculoticumokat, és terjed a rezisztens Mycobacterium tuberculosis törzsek száma. Jelenleg a problémát elsősorban az jelenti, hogy az adott betegek között több a súlyosabb kórformában szenvedő, többnek a kezelése húzódik el, illetve válik elégtelenné, a rezisztenssé váló baktériumok miatt. Több betegnél újul ki a betegség, mint az megengedhető volna. A rezisztens törzsekkel való fertőződés az egyén számára, és a fertőzés terjedésének szempontjából egyaránt katasztrófát jelent. A rezisztencia kérdése a pulmonális tbc kezelésében - a nem túl széles terápiás paletta miatt kulcsfontosságú. Hazánkban sem ismeretlen a poli illetve multirezisztens tbc fajta, amely azoknál az embereknél alakul ki, akik rendszertelenül szedik gyógyszereiket, antiszociális magatartásúak, az egészségügyi személyzettel képtelenek együttműködni. Éppen ezért a betegek kezelése során nagy hangsúlyt kell fektetni az ápolási feladatokra, a gyógyszerszedés ellenőrzésére, a hatékony betegoktatásra. Fontos, hogy évről – évre megfelelő információ birtokába jussunk az egyik legismertebb fertőző betegségről, a tuberculosisról. Kutatásomban összehasonlítom Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye tuberculosis helyzetét. Mindezt a statisztika nagyon jól szemlélteti, igaz a száraz adatok kicsit lehangolónak tűnnek, de ha elemezzük, összehasonlítjuk azokat akkor megérthetjük átláthatjuk az összefüggéseket és a változásokat

- 37 -

Vizi Valéria Laura Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat A polysomnografiás vizsgálatok 4 éves tapasztalatai az alvásfüggő légzészavarok kivizsgálásában csecsemő és gyermekkorban Témavezető: Dr. Sólyom Enikó PhD, egyetemi docens A polysomnografiás vizsgálat olyan új elektrofiziológiai vizsgáló módszer mely során a vizsgált csecsemő és gyermek több élettani paraméterét tudjuk egyidőben mérni, regisztrálni, az adatokat tárolni, utólag elemezni, a controll vizsgálatokat összehasonlítani. A vizsgálat az alvásfüggő légzészavarokat , és ennek egy speciális formájának a hirtelen csecsemőhalál prevenciós program részeként a veszélyeztetettek szűrését célozza meg. A téma aktualitását a csecsemőhalálozáson belül a hirtelen csecsemőhalál viszonylag magas előfordulása is indokolja. Borsod megyében 2004-ben 78

egy éven aluli

csecsemőhalott közül 6 halt meg hirtelen csecsemőhalálban ez a 10,5 ezrelékes megyei csecsemőhalálozás 7,6%-a. A polyszomnografiás vizsgálat önmagában nem elégséges a szűréshez, komplex kivizsgálás és anamnézis felvétel egésziti ki. Az osztályunkon elvégzett 547 polysomnografias vizsgálatból az elmúlt 4 év tapsztalatait dolgoztam fel. A vizsgáló módszer: az alváslaboratóriumi anamnézis lapok bizonyos részeinek, a kórlapoknak és a polysomnografias vizsgálatoknak a statisztikai feldolgozása. 2002- 2005 között a 295 polysomnografiás vizsgálatból 207 első és 88 controll vizsgálat történt. A fiúk aránya 55,5 % a lányoké 44,4 %. Életkor szerinti megoszlásban a legtöbb vizsgálatot 2-12 hónapos kor között végeztük 80,1 %. A leggyakoribb beutalási diagnózis az apnoe 51,1%, bizonytalan rosszullét 22% obstructív apnoe 16,6%,

alacsony a vizsgálatkérés a hirtelen

csecsemőhalál veszélyeztetettség miatt 3%. Az elvégzett polysomnografias vizsgálatok eredményei a következő: az alvásfüggő légzészavarok közül a centrális alvási apnoe 12,5% az obstructív alvási apnoe 36,6% a negatív eredmény 50,8% . Az alvásfüggő légzészavarok együttes aránya 49,1% Az obstructív alvási apnoe a fiúknál 16,7%-kal gyakrabban fordul elő mint lányoknál. - 38 -

Az obstructív alvási apnoe viszonylag magas előfordulása miatt (hirtelen csecsemőhalál egyik rizikó tényezőjeként szerepelhet) 40 obstructív alvási apnoe diagnózisú és 40 negatív eredményű 2-12 hónap közötti csecsemő anamnesztikus adatait és vizsgálati eredményeit hasonlítottam össze. Az alváslaboratóriumi anamnézis lap feldolgozásával válasz kaphatunk az alvási apnoék előfordulási gyakorisága és a terhesség alatti kockázati tényezők, környezeti befolyásoló tényezők, táplálkozással összefüggő problémák, az életkor szerinti megoszlás összefüggéseire. Az így szerzett tapasztalatok alapján a jelenlegi prevenciós lehetőségeinket továbbfejleszthetjük.

- 39 -

Vajda Zoltánné Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat Burnout szindróma az onkológiai osztályon Témavezető: Gecse Attila pszichológus református lelkész Az egészségügyi rendszer forrong a világon mindenütt. Magyarországon is egyre nagyobb az elégedetlenség a nyújtott szolgáltatásokkal, a lakosság panaszkodik a személytelen és nem megfelelő ellátás miatt. Az ápolói gyakorlat szinterei is tükrözik az egészségügyben végbe menő változásokat. Az ápolóknak egyre súlyosabb betegeket kell ellátniuk, egyre kevesebb elismerésért és reálbérért. A pszichés, szomatikus megterhelés plusz feladatott ró az egyébként is túlterhelt ápolókra. Munka teljesítményükkel szemben viszont nagyon csekély a dicséret illetve egy-egy biztató szó az orvostársadalom részéről. Tapasztalatom szerint a legtöbb ápolón jelentkeznek a burnout szindróma tünetei, de különösen azoknál figyelhető meg ez a jelenség akik súlyos állapotú betegekkel foglalkoznak. Témát személy szerint azért tartom fontosnak, mert a velem együtt dolgozó kollégák között is nagymértékben észrevehető a kiégés tünetei és következményei. Négy régió onkológiai osztályát hasonlítottam össze: 1.

Borsod- Abaúj- Zemplén megyei Egyetemi Oktató Kórház Miskolc

(értékelhető 18) 2.

Bács- Kiskun megyei Önkormányzat Kórháza Kecskemét (értékelhet

kérdőív15) 3.

Budapest Országos Onkológiai Intézet (értékelhető kérdőív 29)

4.

Zala megyei Kórház Zalaegerszeg (értékelhető kérdőív 18)

100 darab kérdőívből 85 darab érkezett vissza ebből 80 darab volt értékelhető. A kérdőívek összeállításánál 24 zárt és 1 nyitott kérdés volt. A vizsgálat alanyai: ápolók. A négy onkológiai osztályon azt kutattam, hogy eltérőek lesznek e a kapott eredmények a kutatás szempontjából. A feldolgozott kérdőívek alapján elmondható, hogy a magyar ápolók túlterheltek naponta 2530 beteg ellátásáért felelősek, ami nagyon sok ennyi beteget lehetetlen teljes körültekintéssel megfelelően ellátni. Ahol jó a kollektíva vagy empatikus a főnővér a dolgozókkal, ott a munkateljesítményben érződik (dicséret, 25 főfőnővértől, kellemes közérzet, jó team munka). A pszichés megterhelés feldolgozása munkahelyen nem megoldott, 29 fő úgy nyilatkozott, hogy működik Bálint-csoport az osztályon, de nem teljes hatékonysággal. 71 fő - 40 -

problémát munkahelyen kívül beszéli meg valakivel. A megkérdezet ápolók hallottak a kiégési szindrómáról és 46 fő már a tünetei is megmutatkoznak (kimerültség, levertség, reménytelenség, kiúttalanság). A kérdőívek teljes feldolgozása választ ad a „Burnout szindróma az onkológiai osztályon” című TDK munkára.

- 41 -

Fehér Ibolya Ápoló Szak II. évfolyam levelező tagozat Szakdolgozó szerepe az ambuláns vérnyomás monitorozásban Témavezető: Dr. Sárváry Attila PhD. főiskolai docens A

Magyarországon

vezető

halálokként

szereplő

cardiovascularis

megbetegedések egyik leggyakoribb rizikófaktora a hypertonia-betegség, több mint 2 millió hypertoniás beteggel lehet számolni hazánkban. A hypertonia súlyos célszerv károsodásokhoz vezet, melyek megléte jelentősen rontja a beteg életkilátásait. A hypertoniás szív- és érrendszeri terhelés becslésére az automata ambuláns vérnyomásmérésre kifejlesztett ABPM (Ambulatory Blood Pressure Monitoring) vizsgálatot tartják legérzékenyebbnek. Előadásom készítésekor munkahelyem a Debreceni VESZ Járóbeteg Kardiológiai Intézet 2004 évi ABPM adatbázisát összesen 205 vizsgálatot elemeztem. A vizsgálat célja: •

Vizsgálataink minőségének értékelése.

•

Egyes számított paraméterek normális értékének becslése, melyekről nincs irodalmi adat.

•

Milyen okokból vált szükségessé a beteg számára a 24 órás vérnyomás monitorozás?

•

Tanulságok, következtetéseink munkánk minőségének javítása érdekében.

Összefoglalás •

Vizsgálatunk alapján megállapítottuk, hogy az általunk alkalmazott szigorú kritériumok szerint meglepően sok a hibás monitorozás, alig több mint fele volt csak értékelhető.

•

A 24 órás szisztolés SD (standard deviatio, vérnyomás variabilitás) értékek 15-16 körül vannak, míg a diasztolés SD alacsonyabb, 12 körüli. A magas SD sok hibás mérésre vagy rossz vérnyomás beállításra, kifejezetten ingadozó vérnyomásra, az alacsony érték egyenletes vérnyomás beállításra utalhat.

•

A PNy (pulzus nyomás) a normális átlagvérnyomású csoportban 45 Hgmm-nek, a magas vérnyomású csoportban 49 Hgmm-nek adódott.

•

A MAP (artériás középnyomás, számítási képlete: 2*RRd+RRs/3) egyértelműen elkülönült a magas és normális átlagvérnyomású csoportban (90 ill. 108), így valószínűleg 100 körüli határértékkel lehet számolnunk.

- 42 -

•

Az

automata

ambuláns

vérnyomásmonitorozás

körültekintőbb

kivitelezésével, a betegek pontosabb tájékoztatásával javíthatjuk az ABPM értékelhetőségét, ezáltal fontos diagnosztikus és therápiás adatokat szolgáltatunk az értékelő orvos számára, hozzásegítjük a beteget a szövődmények elkerüléséhez, a megfelelő életminőséghez.

- 43 -

Mótyán Gabriella Mentőtiszt Szak III. évfolyam Életmentők-mentőlelkek A munkahelyi stressz a mentődolgozók körében Témavezető: Sági István főiskolai tanársegéd A

mentőállomáson

töltött

gyakorlataim során

tapasztaltam,

hogy

a

mentődolgozók óriási stressznek vannak kitéve a munkájukból adódóan. De vajon, meg tudnak-e birkózni vele? Dolgozatomban erre a kérdésre kerestem a választ. Dolgozatom első részében foglalkoztam a stressz élettanával, kialakulásával, hatásával és kezelésével. Ezen kívül a stresszokozó tényezőkkel,

egyes

személyiségtípusokkal

és

a

pszichoszomatikus

megbetegedésekkel. A második részben kérdőíves módszerrel végeztem kutatást a mentődolgozók és a könyvtárosok körében. Azt vizsgáltam, hogy mennyi stressz éri a dolgozókat munkahelyükön. Milyen a stresszkezelő módszerük? Milyen stresszbetegségek alakulnak ki náluk? Mennyire hajlamosak a depresszióra? A kérdőív négy részből állt. Többek között megvizsgáltam,

hogy

milyen

a

dolgozók

viszonya

főnökükkel,

munkatársaikkal, félre tudják-e tenni családi gondjaikat munkaidőben, érzésük szerint mennyire tudnak megfelelni az elvárásoknak, mennyire ismeri el a társadalom a munkájukat. Vizsgáltam, hogy milyen stresszbetegségek alakulnak ki náluk, mennyit dohányoznak, mennyi kávét és alkoholt fogyasztanak. A második kérdőív egy elképzelt munkahelyi szituációról szól. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mennyire stresszesek egy ilyen helyzetben a mentődolgozók és a könyvtárosok. A harmadik kérdőív arra vonatkozik, hogy általában, nyugodt körülmények között mennyi stressz hat az egyénre. A negyedik kérdőív azt mutatja meg, hogy mennyire depressziósak a mentődolgozók és a könyvtárosok. Hipotéziseim: 1.

Feltételezem azt, hogy a mentődolgozók a stressz levezetésében

általában a munkatársak segítségét veszik igénybe, inkább velük beszélik meg a munkahelyen történteket, mint a családjukkal. Kutatásom során ez a hipotézisem igazolódott, ezért javaslatom az, hogy szervezzünk olyan programokat, amelyek lehetővé teszik a munkatársak találkozását a munkahelyen kívül is, pl.: állomások közötti focimeccs, főzőverseny, egyéb szabadidős programok. - 44 -

2.

Feltételezem azt, hogy a mentődolgozók a stressz levezetésében nem

egy szakember segítségét vennék igénybe, hanem inkább szabadidejükben kikapcsolódnának, pihennének, sportolnának. Ezt a hipotézisemet elvetettem, mert a kutatásomból kiderült, hogy a mentődolgozók igénybe szeretnék venni a szakember segítségét. Ezért javaslom, hogy tegyük lehetővé, hogy a mentődolgozók

a

munkahelyükön

kéthetente,

kiscsoportokban

megbeszélhessék problémáikat szakemberrel, vagy igény szerint a dolgozó bármikor egyedül is felkereshesse a munkahelyi pszichoterapeutát. 3.

Feltételezem azt, hogy a mentődolgozók körében sokkal nagyobb

arányban fordulnak elő stresszbetegségek. Ezt a hipotézisemet a kutatásom igazolta. 4.

Feltételezem azt, hogy a mentődolgozók körében sokkal többször fordul

elő a depresszió. Ezt a hipotézisemet elvetettem, mert a kutatásom ezt nem igazolta.

- 45 -

Gáspár Szilvia Mentőtiszt Szak IV. évfolyam Gyermekkori mérgezések és sürgősségi ellátások Témavezető: Dr. Kiss Gabriella Dolgozatom célja a leggyakrabban előforduló gyermekkori mérgezések bemutatása, külön hangsúlyt helyezve azok sürgősségi ellátására. A gyermekekhez való szoros kötődésem, és érdeklődésem nem véletlen, tíz éve dolgozom a Heim Pál Kórházban csecsemő-és gyermek-szakápolóként. Mind belgyógyászati, mind sürgősségi munkám során nap mint nap találkozom mérgezéses esetekkel. Nagyon gyakoriak a gyógyszercserék, túladagolások, növényi mérgezések. A gyermekkori balesetek 5-7%-a mérgezés. Gyermekkori intoxikációk sokasága következik be szülői gondatlanságból, mely néha a gyermekek életét követeli. Munkám első részében kívánom bemutatni a mérgezésekkel kapcsolatos általános tudnivalókat, első ellátásukat és azok gyermekkori sajátosságait. Külön hangsúlyt helyezve a gyermeki szervezet eltérő működésére, az anamnézis fontosságára, valamint a felnőtt és gyermek ellátás különbségeire. Az ezt követő fejezetekben pedig, a leggyakrabban előforduló,

és

sürgősségi

ellátás

szempontjából

kiemelt

fontosságú

mérgezéseket taglalom. Úgy mint: növényi mérgezések, gombamérgezések, marószer

mérgezések,

háztartási

vegyszer

és

oldószer

mérgezések,

növényvédőszerek, nitritek és nitrátok, fémmérgezések, gyógyszer mérgezések, gázmérgezések Sajnos egyre gyakoribbak a serdülőkorban előforduló suicid kísérletek, disco balesetek, alkoholmérgezések, és kábítószer túladagolások, ezért ezeket is részletesen bemutatom. Dolgozatom végén néhány érdekes esettanulmányt közlök, ezekkel is igazolva a mérgezések sokféleségét, és az első ellátás fontosságát. Majd az általam készített diagrammok következnek, melyekben a Heim Pál Kórház adatait dolgoztam fel. A mérgezések számának alakulását mutatják 1999-2005 között. Leendő mentőtisztként fontosnak tartom a gyermekellátásba való bővebb betekintést, hisz a gyermeki szervezet működése nagyban eltér a felnőttétől, a mérgezéseket tekintve pedig különösen veszélyeztetettek. Budapest kivételével az országban nincs speciálisan gyermek-mentőellátásra képzett személyzet, sem erre felszerelt mentőgépkocsi, így nélkülözhetetlen, hogy a mentőtisztnek megfelelő jártassága legyen a gyermekmentés terén is. A csecsemők és a gyermekek korszerű és eredményes intenzív osztályos ellátása csak jól - 46 -

szervezett gyermekmentés mellett képzelhető el. A gyermekek sokszor a betegség kezelése szempontjából legértékesebb órákat kényszerülnek a mentőautóban eltölteni. A kórlefolyás tekintetében a betegségek kezdetétől számított percek, órák történései meghatározó jelentőségűek. Az első ellátó szerepe pedig kulcsfontosságú.

- 47 -

Puki Andrásné Mentőtiszt Szak IV. évfolyam A modern reanimatio kialakulása Témavezető: Sági István főiskolai tanársegéd Az újraélesztés mindig foglalkoztatta a laikusokat és a szakembereket egyaránt. A fellelhető irodalom alapján állítható, hogy jelentős fejlődésen ment át történelme során, s ez a folyamat napjainkban is tart. Néha az új eljárások, ajánlások befogadása nem zökkenőmentes. Dolgozatomban ezt a problémakört jártam körül. Célkitűzésem az újraélesztés történelmének, fejlődésének áttekintése a különféle korokban, az elsősegélynyújtók által végzett beavatkozások és tevékenységek bemutatása az újraélesztés során. A napjainkban ajánlott protokollok lépésein keresztül mutatom be a régmúlt korok beavatkozásait, módszereit ill. technikáit, valamint az elsősegélyt végző szakemberek tevékenységeinek fejlődését a most használt eljárások, technikák illetve beavatkozások alkalmazásáig. Kutatásaimat két különböző módszer szerint végeztem el az OMSZ dolgozói körében (mentőápolók, mentőtisztek). Az első kérdőív alapján történt (50-50db). Ezek összesítését követően választ kaptam arra, hogy az évek során folyamatosan változó protokollok miképpen befolyásolják a mentő dolgozók munkafolyamatát. Milyen gyorsasággal tudnak átállni az egyik protokollról a megújult protokollra. A kérdések alapján kiderül az a tény, hogy a munkájukat végző segélynyújtók személyesen hogyan értékelik és élik meg az új protokollok bevezetését. A mentőápolók számára felállított két hipotézis és eredményei: 1. Feltételezem, hogy a mentőápolók annak ellenére, hogy ismerik az új protokollt, nem értenek egyet minden ajánlásával, és nem is alkalmazzák maradéktalanul. Hipotézisem beigazolódott, mivel a mentőápolók mindössze fele alkalmazza az új protokollt annak ellenére, hogy ismerik azt. 2. Feltételezem, hogy az AED használatának bevezetése részben megkönnyíti a segélynyújtók munkáját, illetve a sikeres reanimálások számát növeli. A hipotézisem a kapott válaszok alapján nem igazolódott, de a cáfolata sem igaz, hiszen majdnem azonos arányban oszlanak meg a vélemények az AED használatáról. A mentőtisztek részére készült két hipotézis és eredményei: 1. feltételezem, hogy az újraélesztés ABC-jét illetően megoszlanak a dolgozók által alkotott vélemények az új és a régebbi protokoll összehasonlításában. Eredményem alapján a mentőtiszt dolgozók között megoszlanak az ellátást illetően a vélemények, részben az új, részben a régi - 48 -

protokollt alkalmazzák, tehát a hipotézisem bizonyítást nyert. 2. Feltételezem, hogy az új protokoll szerinti ALS lépései gyorsabb és megbízhatóbb ellátást biztosítanak. Hipotézisemet fenntartom, miszerint a 2005. nov. 28-án kiadott irányelvben szereplő ALS ellátás a mentőtisztek számára gyorsabb és megbízható ellátást biztosít. A következő kutatásom különböző régiókban lévő mentőállomásokon végeztem. Célom az esetlapok protokoll követése a reanimálás szempontjából. A kutatás két megadott időszakára jellemző, hogy két különböző protokoll szerint kellet ellátni a betegeket. 2005. júl. 01-nov. 30 közötti és 2006. júl. 01nov. 30 közötti időszakban. A vizsgálat időszakonként 40 darab esetlap áttanulmányozását szemlélteti. Konzekvenciám: a két értékelést együttvéve a dolgozók a betegellátás során az adott időszak protokollja szerint járnak el, viszont igen nagy azoknak a száma, akik kombinálják a két protokollt.

- 49 -

Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szekció DE ÁOK Anatómia Intézet tanterme 2007. március 21. 14 óra 1.

Palicz Ibolya Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyamos nappali tagozatos hallgató A XIII-as véralvadási faktorra specifikus monoklonális antitestek karakterizálása, ELISA módszer kidolgozása a szabad FXIII-B alegység meghatározására DE OEC Klinikai Kutató Központ Témavezető: Dr. Katona Éva tudományos főmunkatárs

2.

Kállai Judit Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, III. évfolyamos nappali tagozatos hallgató Az Arabidopsis Thaliana BSL3 foszfatáz overexpressziójára és sejten belüli lokalizációjára alkalmas vektorkonstrukció készítése DE OEC Orvosi Vegytani Intézet Témavezető: Dr. Farkas Ilona egyetemi docens

3.

Nyíri Johanna Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyamos nappali tagozatos hallgató Nyomelem-analitikai és nyomelem-speciációs vizsgálatok gyógyszerekben, gyógyhatású készítményekben atomabszorpciós spektrometriás módszerrel DE Természettudományi Kar, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Témavezető:

4.

Prof. Dr. Posta József egyetemi tanár

Bokorné Lévai Gabriella Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató Methicillin rezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA) törzsek Tigeciclynnel szembeni érzékenységének in vitro vizsgálata DE OEC Orvosi Mikrobiológiai Intézet Témavezető: Dr. Szabó Judit PhD, egyetemi docens

- 50 -

5.

Ferencz Anita Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyamos levelező tagozatos hallgató A Helicobacter pylori virulencia faktorainak és clarithromycin rezisztenciájának meghatározása paraffinba ágyazott szöveti mintákon SZTE-ÁOK Pathológiai Intézete Témavezetők: Dr. Sükösd Farkas, Prof.Dr. Mikó Tivadar egyetemi tanár

6.

Nagy Jennifer Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyamos nappali tagozatos hallgató Immuncitokémia szerepe a tüdődaganatok differenciál diagnosztikájában. Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Pathológia Osztály, Debrecen Témavezető: Dr. Kovács Ilona Ph.D, osztályvezető főorvos

7.

Kiss Ágnes Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyamos nappali tagozatos hallgató Kettős immunhisztokémiai jelölés alkalmazása a prosztata carcinoma szövettani diagnosztikájában Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Pathológia Osztály, Debrecen Témavazetők: Dr Hargitay Zoltán , Dr Kovács Ilona PhD, osztályvezető főorvos

8.

Sipos Ilona Nóra Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyamos nappali tagozatos hallgató Emlő preparátumok szövettani feldolgozásának problémai Kenézy Gy. Kórház – Rendelőintézet, Patológiai Osztály, Debrecen Témavezetők: Ignácz Andrea Zsuzsa, Dr. Kovács Ilona Ph.D. osztályvezető főorvos

9.

Csapó Judit Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyamos nappali tagozatos hallgató A HCN2 csatornák expressziója a gerincvelő hátsó szarvában gyulladásos fájdalomállapotban DE OEC Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Témavezető: Prof. Dr. Antal Miklós egyetemi tanár

- 51 -

Palicz Ibolya Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyam nappali tagozat A XIII-as véralvadási faktorra specifikus monoklonális antitestek karakterizálása, ELISA módszer kidolgozása a szabad FXIII-B alegység meghatározására DE OEC Klinikai Kutató Központ Témavezető: Dr. Katona Éva tudományos főmunkatárs A XIII-as faktor alapvetően fontos a hemosztázis fenntartásában. A vérben inaktív protranszglutamináz formájában kering, a véralvadási kaszkád utolsó szakaszában trombin és Ca2+ hatására aktiválódik. Fő funkciója a fibrinláncok keresztkötése, melynek következtében a fibrinháló mechanikailag stabilabb lesz. Két A és két B alegységből álló heterotetramer, mely fibrinogénhez asszociálódva kering. Az A alegység a potenciálisan aktív egység. Megakaryocyta, monocyta/macrophag sejtek szintetizálják. A sejtekben A2 homodimerként van jelen, a plazmában teljes egészében komplexben kötött. A B alegységet a máj termeli, teljes mennyiségének körülbelül 50%-a komplexet képez az A alegységgel, másik fele szabad formában kering. A B alegységnek stabilizáló/gátló, hordozó szerepet tulajdonítanak. A szabad B alegység egyéb funkcióiról keveset tudunk. A komplex plazma XIII-as faktor és az alegységek totál koncentrációjának meghatározására korábban már kifejlesztettek ELISA módszereket az intézetünkben. Munkám célja az volt, hogy a B alegységre specifikus monoklonális ellenanyagok közül szelektáljak olyan ellenanyag párt, mely a szabad FXIII-B alegység kimutatására alkalmas szendvics ELISA kidolgozását teszi lehetővé. A rendelkezésre álló B alegységre specifikus antitestek között 5 olyat találtunk, melyek a két típusú alegység kapcsolódását gátolták, tehát az epitóp, amelyhez kötődnek nagy valószínűséggel csak a szabad B alegységen hozzáférhető. Ezen 5 antitestet a komplexben kötött FXIII-B-t egyaránt felismerő antitestekkel párosítva sikerült egy ellenanyag párt találni, melyek szendvics ELISA rendszerben egyidőben képesek a B alegységet megkötni. A kiválasztott ellenanyagokat alkalmazva optimalizáltuk az ELISA rendszer paramétereit. A kifejlesztett ELISA detektálási határa 0,56 ng/mL FXIII-B, lineáris tartománya 0-80 ng/mL. Reprodukálhatósága megfelelő, mind az optimális mind a rutin hiba 10% alatt van. Hemosztázis szempontjából normál - 52 -

egyének egyidőben levett plazma és szérum mintáit megvizsgálva (n=14) a plazmában 8 3 mg/L, a szérumban 19 6 mg/L FXIII-B koncentrációt kaptunk. A plazmában mért FXIII-B koncentráció a szérumban mértnek (totál FXIII-B) 41

9 %-a (30-62%), mely az irodalmi adtoktól nem tér el

jelentősen.

- 53 -

Kállai Judit Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, III. évfolyam nappali tagozat Az Arabidopsis Thaliana BSL3 foszfatáz overexpressziójára és sejten belüli lokalizációjára alkalmas vektorkonstrukció készítése DE OEC Orvosi Vegytani Intézet Témavezető: Dr. Farkas Ilona egyetemi docens A fehérjék foszforilációja és defoszforilációja a reverzibilis poszttranszlációs módosítások fontos formája, amely a szubsztrátfehérjék konformációjának, aktivitásának, lokalizációjának és stabilitásának változtatásával számos folyamatot szabályoz az eukarióta sejtekben. A defoszforilációt katalizáló protein foszfatázok növényi képviselői kevésbé ismertek, mint állati homológjaik. A szerin-treonin-specifikus foszfoprotein foszfatáz enzimcsalád növényi képviselői közé tartoznak a nagy N-terminális doménnel rendelkező úgynevezett kelch foszfatázok, amelyek állatokban nem fordulnak elő. Ezek egyike az általunk tanulmányozott BSL3. Funkciójának felderítése érdekében olyan expressziós vektort készítettünk, amellyel a foszfatázt a növényben könnyen detektálható formában expresszálhatjuk és sejten belüli lokalizációját is meghatározhatjuk. A BSL3 cDNS-ét Arabidopsis thaliana sejtszuszpenzióból PACT2 vektorban készített cDNS könyvtárból a cDNS 5’ és 3’ nemkódoló szekvenciái

alapján

tervezett

oligonukleotid

primerekkel,

polimeráz

láncreakció segítségével teljes hosszúságában amplifikáltuk és pGEM-T Easy vektorba illesztettük be. Ezután a cDNS start kodonja előtt PCR módszerrel XbaI, a stop kodon mögött SmaI restrikciós hasítási helyet alakítottunk ki, majd a cDNS-t Bluescript KS(+) segédvektorba ligáltuk. A Bluescript segédvektorból a cDNS-t XbaI és Sma I enzimekkel hasítottuk ki, majd a bináris 35S(2x)-YFP pPCVB plazmidba illesztettük be. A készített vektorkonstrukcióval a foszfatázt sárga fluoreszcens fehérjével fúzionálva expresszálhatjuk.

- 54 -

Nyíri Johanna Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyam nappali tagozat Nyomelem-analitikai és nyomelem-speciációs vizsgálatok gyógyszerekben, gyógyhatású

készítményekben

atomabszorpciós

spektrometriás

módszerrel DE Természettudományi Kar, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Posta József egyetemi tanár TDK munkám során gyógyszerekben és gyógyhatású készítményekben határoztam meg a nyomelemek koncentrációját és kioldódásuk mértékét és folyamatát

lángatomabszorpciós

spektrofotometriás

(FAAS),

illetve

grafitkemencés atomabszorpciós spektrofotometriás (GFAAS) módszerrel. Ezek a vizsgálatok azért fontosak, mert ezáltal fel tudjuk mérni, hogy a különböző gyógyhatású készítményekből a gyomorban milyen ütemben és milyen mennyiségben oldódnak ki az egyes nyomelemek, és azáltal a szervezet számára időben milyen ütemű a felszívódásuk, hasznosulásuk. A vizsgálatokat Actival max, Centrum A-Z Luteinnel , Eurovit, Elevit és Gravida filmtablettákkal végeztem. A tabletták nyomelemeinek kioldódását Mu-59 kioldódás mérő készülékkel követtem. A tablettákat mesterséges gyomornedvben oldottam. A gyomornedvből meghatározott időközönként vettem mintákat. A mintákat ezután a vizsgálandó nyomelemnek és meghatározási módszernek megfelelően hígítottam. A filmtabletták összes nyomelem-tartalmát is meghatároztam, úgy hogy előtte atmoszférikusan elroncsoltam a tablettákat. A filmtabletták cink-, réz- és vastartalmát lángatomabszorpciós (FAAS) technikával, króm- és molibdén-tartalmát pedig GFAAS módszerrel mértem. Az általam végzett roncsolással meghatározott összes nyomelem-tartalmat, összehasonlítottam a gyártó által megadott értékkel. A Gravidanál minden vizsgált elem kioldódása gyakorlatilag megtörténik az első 1 órában, az azt követő 2 órában, amíg a tabletta a gyomorban tartózkodik, további kioldódás nem történik. Az Actival , a Centrum A-Z-ig luteinnel, az Eurovit és az Elevit esetében azt találtuk, hogy a kioldódás nem olyan intenzív, mint a Gravida esetében. Ezeknél a gyógyszereknél fokozatosan oldódnak ki az elemek a 3 óra alatt, és az összes gyógyszernél elmondhatjuk, hogy a kioldódás mértéke az összes nyomelem-tartalomhoz viszonyítva több, mint 60 %-os. - 55 -

Bizonyos elemeknél elérjük a 100% -os kioldódást is. Az Actival Max-ból és a Gravidából minden elemre a legnagyobb volt a kioldódás mértéke. A centrum A-Z-ig-luteinnel esetében alig kisebb, és az Eurovitból és az Elevitből a legkisebb a kioldódás mértéke. A kioldódás számításánál az általam, roncsolásal meghatározott értékeket vettem 100%-nak, ami általában jó egyezést mutatott a gyárilag feltüntetett koncentrációkkal. Speciációs analitikai módszerrel meghatároztam, a tabletták Cr(III) és Cr(VI) koncentrációját is. Szerencsére a toxikus Cr(VI) koncentráció minden tabletta esetén a kimutatási hatás alatt volt.

- 56 -

Bokorné Lévai Gabriella Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, III. évfolyam levelező tagozat Methicillin

rezisztens

Staphylococcus

Aureus

(MRSA)

törzsek

Tigeciclynnel szembeni érzékenységének in vitro vizsgálata DE OEC Orvosi Mikrobiológiai Intézet Témavezető: Dr. Szabó Judit PhD, egyetemi docens A methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) az egyik leggyakoribb nozokomialis pathogen baktérium. Számos súlyos kórházi fertőzésben, mint sebfertőzések, véráramfertőzések játszik kóroki szerepet. Terápiás gondot jelent, hogy gyakran multirezisztens. Ezekben az esetekben csak a glikopeptid csoportba tartozó antibiotikumok, a vancomycin és a teicoplanin lehetnek hatásosak. Egy új szer, a tigecyclin, amely a tetraciklinekhez hasonló hatást fejt ki a fehérjeszintézis gátlásán keresztül, szintén hatásos lehet az MRSA fertőzések kezelésében. A tigecyclin jelenleg még nincs forgalomban Magyarországon, ezért még nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy milyen a tigecyclin rezisztencia előfordulása az MRSA törzsek körében. A Wyeth cég jóvoltából lehetőség nyílt a tigecyclin korong (Oxoid) beszerzésére és az érzékenység in vitro korongdiffúzióval való vizsgálatára. A vizsgálatokhoz a Debreceni Egyetemen 2005. január 1. és 2005. december 31. között izolált 102 MRSA törzset használtam. Kontroll törzsként a S. aureus ATCC 43300 törzset alkalmaztam (CLSI, 2005). A Clinical and Laboratory Standards Institute ajánlása alapján a gátlási zónákat a következőképpen értékeltem. Érzékenynek tekintettem a törzset, ha a tigecyclin korong gátlási zónájának átmérője > 18 mm. Mérsékelten érzékeny volt a törzs, ha ez az érték 15-17 mm közé esett. Rezisztensként vettem figyelembe az izolátumot, ha a zóna átmérője < 14 mm volt. A Debreceni Egyetemen kitenyészett MRSA törzsek mindegyike rezisztens volt az oxacillinnel szemben. Vancomycinre és teicoplaninra a törzsek 100 %-ban érzékenyek maradtak. Magas fokú volt az erythromycinnel és clindamycinnel szembeni rezisztencia (mindkét esetben 99 %). A ciprofloxacin vonatkozásában közel hasonló mértékű rezisztencia (97%) volt megfigyelhető. A tigecyclinnel szemben az izolátumok 89.2 %-a érzékenynek bizonyult. Mérsékelten érzékenynek a törzsek 7.8 %-át találtam, rezisztensnek mindössze 2.9 % mutatkozott.

- 57 -

Eredményeim alapján elmondható, hogy a tigecyclin a Debreceni Egyetemen előforduló MRSA törzsekkel szemben a glikopeptidek után a második leghatásosabb szer. A tigecyclin elsősorban az MRSA által előidézett bőr és lágyrész fertőzésekben lehet a glikopeptidek terápiás alternatívája.

- 58 -

Ferencz Anita Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyam levelező tagozat A

Helicobacter

pylori

virulencia

faktorainak

és

clarithromycin

rezisztenciájának meghatározása paraffinba ágyazott szöveti mintákon SZTE-ÁOK Pathológiai Intézete Témavezetők: Dr. Sükösd Farkas, Prof.Dr. Mikó Tivadar egyetemi tanár A Helicobacter pylori (H.p.) az emberiség egyik leggyakoribb kórokozója, a Föld népességének több mint fele hordozza. Ugyanakkor a H.p.-nak tulajdonított

megbetegedések

ennél

ritkábban

vannak

jelen.

Ennek

magyarázata, a fertőzöttek immunstátusza és a baktériumok virulencia faktorainak különbözőségében keresendő. Célul tűztük ki, hogy a szövettani vizsgálatra kerülő, és annak során formalin fixált, majd paraffinba ágyazott biopszás mintákból határozzuk meg, a H.p. két legfontosabb virulencia faktorának, a Cag A-nak és Vac A-nak jelenlétét, illetve allél típusát. Továbbá ugyanezen mintákból mutassuk ki, a baktérium kiirtásához elsőként választandó antibiotikum, a clarithromycinnel szemben fennálló esetleges rezisztenciát is. Egymást követő 95 db emésztést

követően

hagyományos

biopsziás mintából deparaffinálást, proteináz K

nyertünk

DNS-t,

fenol-chloroformos

és

vizsgálva

a

automatikus

hő

inaktiválásos,

tisztítási

eljárás

alkalmazhatóságát. A kapott DNS töménységét és tisztaságát Nanodrop készülékkel mértük. Ezt követően, nested és seminested PCR végeztünk Cy 5 jelölt primerek felhasználásával és az eljárást a gyorsabb értékelést segítendő, multiplex PCR formájában is egyesítettük. A kiértékelést Alfexpress II acrylamid

gélelektroforézis

készülékben

végeztük.

A

clarithromycin

rezisztencia meghatározásra szolgáló FISH reakció során, a gyári leírás szerint játunk el. Megállapítottuk, hogy vizsgálati eljárás 94 %-ban kivitelezhető, a legjobb eredményt adó hagyományos fenol-chloroformos tisztítás módszerrel.

Az

esetek 21 %-a bizonyult clarithromycin rezisztensnek. Összefoglalva: A beállított módszerrel a kórszövettani vizsgálatra érkező mintákból a klasszikus pathologiai diagnózison túl további, a H.p.-ra vonatkozó, a gyógyítási eljárást befolyásoló adatok nyerhetőek.

- 59 -

Nagy Jennifer Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyam nappali tagozat Immuncitokémia szerepe a tüdődaganatok differenciál diagnosztikájában. Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Pathológia Osztály, Debrecen Témavezető: Dr. Kovács Ilona Ph.D, osztályvezető főorvos A légutakból származó minták esetében a rutinszerűen alkalmazott Giemsa festésen túl a vizsgáló módszer, illetve a vizsgálati anyag számos kiegészítő technika

alkalmazását teszi lehetővé. Ilyen lehetőséget jelenthetnek az

immuncitokémiai vizsgálatok, melyek segítséget nyújthatnak az elváltozás hisztogenezisének tisztázásában, a primer tumor kiindulásában, illetve szükség esetén prognosztikai marker vonatkozásában is. Az immunhisztokémiai vizsgálatokat a mindennapi citológiai diagnosztikában készült keneteken illetve sejtblokk preperátumokon végeztem el. Célom

volt

az

immunhisztokémia

alkalmazhatóságának

diagnosztikus

értékének és a módszer korlátainak vizsgálata előzetesen Hematoxilyn-Eosin, vagy Giemsa festéssel feldogozott tüdő citológiai keneteken.

- 60 -

Kiss Ágnes Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyam nappali tagozat Kettős immunhisztokémiai jelölés alkalmazása a prosztata carcinoma szövettani diagnosztikájában Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Pathológia Osztály, Debrecen Témavazetők: Dr Hargitay Zoltán , Dr Kovács Ilona PhD, osztályvezető főorvos A prosztata carcinoma incidenciájában emelkedő tendenciát mutat ezért a pontos

és

megbízható

diagnosztika

alapvető

követelményévé

vált.

Diagnosztikus célra corebiopsziás mintákat alkalmaznak, melyeknél az anyag kis mennyiségű volta miatt számos nehézség adódhat. Munkánk során a diagnosztikus szempontból legfontosabb jellemzőket mutatjuk ki ugyanazon síkban készült metszeten, hogy így a kis anyagokra jellemző reprezentatív terület kimetsződést lehetőség szerint elkerüljük. Formalin fixált paraffinba ágyazott prosztata adenocarcinomás eseteket dolgoztunk fel, melyeken immunhisztokémiai festéssel p63 és p504s kettős jelölést alkalmaztunk. Munkánk során beállítottuk az optimális antigén feltárási paramétereket, melyekkel idő és költség takarítható meg. P504s- sel pozitív fetődést tapasztaltunk az adenocarcinomás mirigyekben, melyekben p63-al pozitív sejt nem volt. Bazális réteg kimutatására használt p63 csak a hiperpláziás valamint a normális mirigyekben volt. P504s kis százaléknban hiperpláziás mirigyekben is pozitív volt. Vizsgálataink

alapján

kimondható,

hogy

a

p504s

önmagában

csak

korlátozottan de p63-al együtt alkalmazva jelentős mértékben megkönnyíti az adenocarcinoma diagnózisát. Összefoglalva megállapíthatjuk, mind a diagnosztikus biztonság, mind az idő és költség hatékonyság szempontjából a p63, p504s együttes használata ugyanazon metszeten előrelépést jelent a prosztata rák diagnosztikájában.

- 61 -

Sipos Ilona Nóra Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyam nappali tagozat Emlő preparátumok szövettani feldolgozásának problémai Kenézy Gy. Kórház – Rendelőintézet, Patológiai Osztály, Debrecen Témavezetők: Ignácz Andrea Zsuzsa, Dr. Kovács Ilona Ph.D. osztályvezető főorvos A zsíros emlőszövet hisztotechnikai feldolgozása hagyományos módszerrel többnyire nehezen kezelhető és értékelhető metszeteket eredményez. A metszetkészítési nehézségek, és a metszetek festések alatti fizikai károsodása is szövetbeágyazási tökéletlenségre utal, melynek legfőbb oka a szövetblokk nem megfelelő zsírtalanodása és víztelenedése. Ajánlások szerint zsíros anyagok feldolgozásánál célszerű már a fixálásnál a rutintól eltérően eljárni. A formalin mellett alkoholt is tartalmazó fixálószert gyorsabbnak, megbízhatóbbnak tartják, ezért a hónalji zsírszövetre különösen javasolt alkohol, formalin és jégecet tartalmú fixálókeveréket próbáltam ki, szövetbeágyazás tekintetében pedig

úgynevezett zsírtalanító eljárásokat

alkalmaztam. Az általam legjobbnak bizonyult módszer elvi alapja, hogy a víztelenítő sor végén alkalmazott alkohol/xilol keverékével, valamint a közbeiktatott acetonnal erőteljesebb zsírtalanító víztelenítést értem el. Fenti eljárás eredményeképp kapott blokkok metszése könnyebb, nem tapasztalható zsíros részre jellemző szakadozás. A metszetek a festések során is megtartják integritásukat. Mikroszkóppal vizsgálva szintén szembetűnő a szöveti struktúra jobb megőrzöttsége, HE festés és immunhisztokémiai módszerrel készült metszet esetében egyaránt. A módszer alkalmazásának kiemelt jelentősége lehet az emlőpreparátumok feldolgozásában ajánlott nagy blokk technika esetében.

- 62 -

Csapó Judit Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV. évfolyam nappali tagozat A HCN2 csatornák expressziója a gerincvelő hátsó szarvában gyulladásos fájdalom-állapotban DE OEC Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Témavezető: Prof. Dr. Antal Miklós egyetemi tanár Hiperpolarizáció által aktiválódó ciklikus nukleotid függő kation csatornák (HCN) a központi és perifériás idegrendszer számos területén expresszálódnak, beleértve a gerincvelői hátsó gyöki ganglionokat. Ezen feszültségfüggő ioncsatornák szabályozzák

az idegsejtek nyugalmi membránpotenciálját,

valamint részt vesznek a neuronok szinaptikus jelátvitelének modulációjában. Irodalmi adatok alapján feltételezhető, hogy a hátsó gyöki dúcsejtekben expresszálódó HCN csatornák szerepet játszanak a gerincvelő hátsó szarvában, neuropátiás fájdalomállapotokban fellépő centrális szenzitizáció kialakításában és fenntartásában. Korábbi kísérletek bizonyították, hogy a HCN csatorna 2-es alegységét (HCN2) erőteljesen expresszálják a patkány gerincvelő hátsó szarvának I-II-es laminájában végződő peptiderg nociceptív primer afferensek axonvégződései. A HCN2-immunreaktív primer afferens terminálisok többsége P anyagot (SP) is tartalmaz, jelezve, hogy az ioncsatorna működése a gerincvelői fájdalomfeldolgozásban is szerepet játszhat. Jelen kísérletünkben ezért vizsgáltuk, hogy a Freund adjuváns által kiváltott perifériás gyulladás során változik-e a HCN2 fehérje expressziója a lumbális gerincvelő felületes hátsó szarvában. A perifériás gyulladás során megnövekedett c-Fos aktivitást mutató

lumbális

gerincvelői

szegmentumban

immunhisztokémiai

módszerekkel vizsgáltuk a HCN2 fehérje eloszlását a hátsó szarv I-II-es laminájában. Azt találtuk, hogy a Freund adjuváns által kiváltott gyulladás nem okozott szignifikáns változást a HCN2 immunreaktív axonterminálisok denzitásában a gerincvelő felületes hátsó szarvában. A HCN2 és SP kolokalizációjának kvantitatív elemzése viszont azt mutatta ki, hogy a kolokalizáció mértéke kismértékben csökkent az ipszilaterális hátsó szarvban a kontralaterális oldalhoz képest ebben a krónikus gyulladásos modellben.

- 63 -

Gyógytornász szekció DE EFK Debrecen, Kassai u. 26. Campus 309-es tanterem 2007. március 21. 9 óra 1

. Herman Erika Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató

A láb statikai betegségeinek megelőzése és kezelése egy új terápiás eszközzel Témavezető: Pucsok Judit Dóra gyógytornász 2. Tóth Adrienn Klára Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató A gyermekkori könyöktáji törések komplex funkcionális kezelése Témavezető: Veresné Balajti Ilona főiskolai adjunktus 3. Juhász Ildikó Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató A neglect jelenség kezelése speciális mozgásterápiával Témavezető: Molnár Róbertné gyógytornász 4. Pataki Szilvia Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató A mozgásfejlődési tényezők és a fizikai aktivitás kapcsolata tartáshibák esetén Témavezető: Dr. Némethné Gyurcsik Zsuzsanna főiskolai tanársegéd 5. Apró Ágnes Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató Az autostreching fájdalomcsillapító hatékonysága és jelentősége fúvós és vonós zenészek körében Témavezető: András Anita főiskolai tanársegéd

Témaismertetések 6. Borsos Judit Orsolya Gyógytornász Szak II. évfolyamos hallgató Daganatos betegek fizioterápiájának elmélete 7. Boros Kitti Gyógytornász Szak III. évfolyamos hallgató Az ülő életmód hatásai a gerinc fiziológiás görbületeire és ennek következményei 8. Pósa Emese Gyógytornász Szak III. évfolyamos hallgató A csipő stabilizátorainak célzott funkcionális mozgásterápiája coxarthrosis esetén 9. Szőcs Nikolett Gyógytornász Szak III. évfolyamos hallgató Az izületi fájdalmak csökkentése és a medence, gerinc stabilitásának növelése szülést követően 10. Bojti Adrienn Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató Sclerosis multiplex fizioterápiás kezelése 11. Széll Gábor Gyógytornász Szak III. évfolyamos hallgató

- 64 -

A thoracalis lokalizációjú scoliosis komplex funkcionális kezelése a mellkasmobilitás javítása érdekében

- 65 -

Herman Erika, Gyógytornász szak, IV. évfolyam A láb statikai betegségeinek megelőzése és kezelése egy új terápiás eszközzel Témavezető: Pucsok Judit Dóra gyógytornász Napjaink leggyakoribb egészségügyi problémái közé tartoznak a láb statikai elváltozásai, melyek az egész szervezetre hatással lehetnek. Dolgozatomban elemzem a statikai problémák jellegét, kialakulását és különböző kezelési módjait. Bemutatom a Masai Mezítlábas Technikát (MBT), az alkalmazott speciális lábbelit mint

új terápiás eszközt,

ismertetem azokat a

neurofiziológiai és kineziológiai alapokat, amelyek alapján az MBT kifejti jótékony hatását. Saját vizsgálataimban 3 esetben elemeztem a számítógépes talpvizsgálat eredményeit az eszköz használata előtt és használatát követően. A bemutatott és elemzett számítógépes vizsgálati eredmények már rövid távon is igazolják az MBT hatékonyságát, valamint azt, hogy tartós alkalmazása teljes gyógyuláshoz vezethet. Saját adataim és az irodalmi adatok is alátámasztják azt a feltételezést, hogy az MBT hozzásegít bennünket lábunk egészségének megőrzéséhez és a már kialakult betegségek kezeléséhez.

- 66 -

Tóth Adrienn Klára, Gyógytornász szak, IV. évfolyam A gyermekkori könyöktáji törések komplex funkcionális kezelése Témavezető: Veresné Balajti Ilona, főiskolai adjunktus Az urbanizáció és a motorizáció elterjedésével a gyermekbalesetek száma és súlyossága is jelentősen megnőtt. Jelenleg a gyermekkori halálozáshoz és tartós rokkantsághoz vezető leggyakoribb ok a baleset. A testtájékok közül a felső végtag sérülése a leggyakoribb, amely a végtagtörések 50-53%-át adja. Kiemelkedik ebből a komplett alkartörések magas száma és a könyöktájék sajátos gyermekkori törésformája a supracondyler és a condylustörés. A gyermekkori végtagtörések ellátásának a növekvő csont patofiziológiai sajátosságai miatt megvannak a speciális szakmai szabályai, és ebből következően a gyermektraumatológiai fizioterápiának is. Szakmai körökben azonban megoszlanak a vélemények, szükség van-e, és milyen mértékben a gyermeksérülések „utókezelésére”. Pályamunkámban

egy

általam

készített

kérdőív

segítségével

megvizsgáltam, hogy a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet traumatológiai

osztályán

2005-ben

és

2006-ban

ellátott

gyermekkori

könyöktáji törések esetében milyen gyakorisággal alkalmazták a komplex funkcionális kezelést a könyök mozgásainak helyreállítása érdekében, valamint az utókezelésben milyen jelentőséggel és eredményességgel bírt a gyógytorna. A kérdések kitértek a baleset körülményeire, az orvosi ellátásra, a fizioterápiás kezelésekre és a sérült végtag funkciójára is. A kiküldött kérdőíveknek kb. a fele érkezett vissza és 47,73%-a volt alkalmas a kiértékelésre. A vizsgálat azt mutatta, hogy a sérültek több mint fele (62,5%) nem részesült rendszeres gyógytornakezelésben, annak ellenére, hogy a problémára szabott fizioterápiás kezelések hatékonysága egyértelműen bizonyított. A szakember által végzett komplex helyreállításra már csak akkor került sor, amikor nagyobb mértékű funkcionális zavarok jelentkeztek, vagy a kezdeti panaszok nem csökkentek beavatkozás nélkül. Egy páciens esetében lehetőségem nyílt a kezelés végigkövetésére, illetve gyógytornászok irányítása mellett a kezelés kivitelezésére (egyéni torna, subaqualis torna, fizikoterápia) is. - 67 -

- 68 -

Juhász Ildikó, Gyógytornász szak, IV. évfolyam A neglect jelenség kezelése speciális mozgásterápiával Témavezető: Molnár Róbertné, gyógytornász A neglect jelenség a stroke következtében kialakuló neuropszichológiai zavarok közé tartozik, mely legtöbbször a jobb oldali parietális lebeny sérülése következtében jelenik meg és a bal testfél, illetve térfél elhanyagolásában manifesztálódik. Megléte hátráltatja a rehabilitációs folyamatot és rontja a beteg életminőségét is. Dolgozatomban egy beteg esetének bemutatása által szeretném a figyelmet a neglect kezelésének fontosságra felhívni. Bemutatom a neglect kimutatására alkalmas vizsgálati teszteket, melyeket a terápia kezdetekor és annak befejeztével is elvégeztettem betegemmel. Saját szerkesztésű kérdőívvel mértem fel a beteg állapotának szubjektív megítélését. A speciális mozgásterápia alkalmazásával a célom a figyelmi funkció javítása és a bal oldal testsémába való visszaépítése, ezért a kezelések középpontjában a szenzoros, a taktilis, a proprioceptív és a vestibuláris ingerlés állt. Vizsgálataimban csak egy beteg esetét volt módom feldolgozni, így messzemenő

következtetések

levonására

nincs

mód,

de

betegem

szempontjából mindenképpen sikernek értékelem az elért eredményeket.

- 69 -

Pataki Szilvia, Gyógytornász szak, IV. évfolyam A mozgásfejlődési tényezők és a fizikai aktivitás kapcsolata tartáshibák esetén Témavezető: Dr. Némethné Gyurcsik Zsuzsanna, főiskolai tanársegéd A modern társadalmi és gazdasági körülmények lehetővé teszik a különböző fizikai aktivitási formák kiaknázását. Mindezek ellenére az általános tapasztalat az, hogy a tizenévesek (célcsoportom) az immobilizáció ördögi körébe kerülnek. Ezen tényező, és az egyéb mozgásfejlődési vonatkozások jelenléte révén egyre gyakrabban találkozunk tartáshibák kialakulásával. Célkitűzésem volt, hogy megmutassam a kapcsolatot a gyerekek mozgásfejlődése és fizikai aktivitása között. Vizsgáltam, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a tartás kialakulását, az izomzat fejlődését. Feltettem a kérdést, hogy gyógytornászként hogyan tudom tartáshibájukat korrigálni az általam tanult módszerekkel, a mozgást megszerettetni, és hasznos életmódbeli tanácsokkal ellátni őket. Vizsgálataim a fájdalom jelenlétére és lokalizációjára, az inspekcióval felmérhető tünetekre, a gerinc mozgásterjedelmére, az ízületek mozgáspályájának nagyságára és a mellkas mobilitásának vizsgálatára terjedtek ki. Két hónapos intenzív gyógytornát végeztettem és megismételtem a vizsgálatokat. Eredményeim az alábbiakban foglalhatók össze: az intenzív kezelés során célzott izomerősítéssel, az izmok egyensúlyának helyreállításával egyes esetekben látványos eredmény érhető el, melyet a szubjektív változások és az objektív paraméterek jól mutatnak.

- 70 -

Apró Ágnes, Gyógytornász szak, IV. évfolyam Az autostretching fájdalomcsillapító hatékonysága és jelentősége fúvós és vonós zenészek körében Témavezető: András Anita főiskolai tanársegéd A hívatásos muzsikusok körében a fájdalom gyakori panasz, amelynek oka az izomdiszbalansz. Az izomegyensúly felbomlása független attól, hogy a zenész dinamikus vagy statikus izommunkával játszik-e hangszerén, aszimmetrikus vagy szimmetrikus-e a hangszer tartása, a nem és az életkor sem meghatározó. Vizsgálatom célja a kialakult kontraktúrák és az izomgyengeség felmérése, az elváltozások csökkentése autostretching megtanításával és izomerősítéssel. 11 zenész esetében mértem a nyaki gerinc, a vállöv és a vállízület mozgáspályáját, fájdalmas pontokat kerestem és a szubjektív fájdalom mértékét próbáltam objektivizálni. A muzsikusokat hangszerük szerint válogattam: négy fuvolista, három hegedűs és négy csellista vett részt a vizsgálatokban és a mozgásterápiás kezelésben. Az izomegyensúly felbomlása hangszertől, nemtől és kortól függetlenül minden vizsgált muzsikusnál jelen volt. Már háromhetes intenzív tornagyakorlatok

után

is

mérhetően

javult

az

érintett

ízületek

mozgásterjedelme, csökkent a fájdalom intenzitása és mutatkoztak jelei az izomerő növekedésének is. Dolgozatomban sikerült bizonyítani, hogy az izomtudat kialakításával, autostretching alkalmazásával a fájdalom enyhíthető, ezzel együtt a beszűkült ízületi mozgáspálya növelhető.

- 71 -