A MOL-CSOPORT KÖZÉP-EURÓPA VEZETÔ INTEGRÁLT

A MOL- CSOPORT – K ÖZÉP - EURÓPA OLAJ - ÉS GÁZIPARI CSOPORTJA

VEZETÔ INTEGRÁLT

A MOL Közép-Európa vezetô integrált olaj- és gáz-

A MOL-csoport valamennyi alaptevékenységét

ipari csoportja, egyúttal nettó árbevétele alapján

illetôen piacvezetô Magyarországon. Fô célkitûzése a

Magyarország legnagyobb vállalata.

részvények értékének és hozamának folyamatos

A

csoport

fô

tevékenysége

a

következô

területeket foglalja magába: • kôolaj-,

földgáz-

és

növelése a meglévô és új piaci lehetôségek minél teljesebb kihasználásával, dinamikus fejlesztési és ter-

gáztermékek

kutatása

és termelése;

jeszkedési stratégia követésével és a belsô hatékonysági tartalékok feltárásával, versenyképességük

• kôolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás, kôolajter-

további növelésével. A MOL Rt. részvényeit a Buda-

mékek szállítása, tárolása, disztribúciója, kis- és

pesti Értéktôzsdén és a Luxembourgi Értéktôzsdén is

nagykereskedelme;

jegyzik. Az értékpapírokkal kereskednek a Londoni

• földgáz és egyéb gáztermékek importja, szál-

SEAQ International tôzsdén kívüli rendszerében is.

lítása, tárolása és nagykereskedelme.

Kiemelt pénzügyi adatok, IFRS (Mrd Ft)

2001

2002

1.174,8

1.159,7

-1

72,1

128,8

78

Üzleti eredmény létszámleépítési céltartalékképzés elôtt

-3,2

72,3

n.a.

Üzleti eredmény

-3,2

57,2

n.a.

1,2

66,9

5.649

Értékesítés nettó árbevétele EBITDA

Adózás elôtti eredmény Nettó eredmény

’02/’01%

1,2

65,3

5.159

Mûködési cash flow

71,4

167,8

135

Beruházások és befektetések

72,3

89,6

24

13

675

5.092

Egy részvényre jutó eredmény (EPS), Ft Sajáttôke-arányos eredmény (ROE), %

0,3

16,1

4.661

Átlagos lekötött tôkére esô megtérülés (ROACE), % létszámleép. célt. képz. elôtt

-0,5

11,7

n.a.

Átlagos lekötött tôkére esô megtérülés (ROACE), %

-0,5

9,3

n.a.

2001

2002

’02/’01%

Kiemelt üzleti adatok Nettó bizonyított készlet – kôolaj (millió hordó)

80,6

74,1

-8,1

– földgáz (millió kôolaj hordó-egyenértékes)

227,2

200,8

-11,6

Összes nettó bizonyított készlet (millió boe)

307,8

274,9

-10,7

– kôolaj és kondenzátum (ezer hordó/nap)

31,2

30,5

-2,2

– földgáz (ezer kôolaj hordó-egyenértékes/nap)

60,3

58,0

-7,9

Összesen (ezer kôolaj hordó-egyenértékes/nap)

91,5

88,5

-3,3

12.853

12.882

0,2

308

335

8,8

4.472

4.061

-9,2

Napi átlagos nettó termelés

Földgáz-értékesítés (millió m 3 ) PB és gáztermék értékesítés (kt)* Kôolajtermék-értékesítés* – belföldi értékesítés (kt) – külföldi értékesítés (kt)

2.258

2.544

12,7

Kôolajtermék-értékesítés összesen (kt)

6.730

6.605

-1,9

377

377

–

66

54

-18,2

443

431

-2,7

*vegyipari alapanyagok nélkül Töltôállomások száma – Magyarország – régió Töltôállomások összesen

T ARTALOM Részvényesi érték Elnöki és vezérigazgatói levél

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3

Fôbb stratégiai célok 2003-2005-re . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 Kutatás-Termelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Feldolgozás és Kereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 • A MOL-Slovnaft együttmûködés 2002-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 Földgáz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 Petrolkémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 Társasági értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 Fókusz A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31

Konszolidált pénzügyi kimutatások 2001. és 2002. december 31.

. . . . . . . . . . . . . . . . .43

Hatékonyság Összefoglaló pénzügyi adatok (IFRS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .87 Fôbb mûködési adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88 Kiegészítô olaj- és gázipari információk a US GAAP SFAS 69-nek megfelelôen (nem auditált) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92 Társaságirányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .98 • A Felügyelô Bizottság jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .108 • Szervezeti felépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110 • Társasági Információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .111 Olajipari és pénzügyi kifejezések fogalomtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .114

Részvényesi érték

ELNÖKI

ÉS VEZÉRIGAZGATÓI LEVÉL

Hernádi Zsolt, Elnök-vezérigazgató

Mosonyi György, Vezérigazgató

Tisztelt Részvényesek!

megtérülése következtében, valamint a jövôbeni létszámleépítésekre képzett céltartalék miatt. A szabályozott üzletben

2002. kiemelkedôen fontos év volt a MOL Magyar Olaj-

elszenvedett veszteségek ellenére, és a szigorú beruházási

és Gázipari Rt. számára. A rekorderedmény elérése mellett

fegyelemnek köszönhetôen, a MOL fenn tudta tartani pénzügyi

alkalmunk nyílt arra is, hogy áttekintsük az elmúlt három

rugalmasságát, és az eladósodottsági mutatót a megcélzott

évet, és értékeljük az 1999-ben meghirdetett hároméves

sáv alsó tartományába csökkentette, miközben folytatta alap-

stratégiai terv eredményeit, melyek alapját a fókusz, a

üzletei fejlesztését is.

kiválóság és a dinamizmus képezték. Az elmúlt években a térségben lezajlott folyamatok megerôsítették azt az 1999-

Vegyes üzleti környezet

ben kialakított jövôképet, mely szerint a régióban erôteljes

Nem minden folyamat hatott kedvezôtlenül 2002-ben az

gazdasági fellendülés indul meg, az üzemanyag-fogyasztás

üzleti tevékenységre. Folytatódott a nyugat-európai kereslet

jelentôsen növekszik, és várhatóan ebben a szektorban is

kétszeresét kitevô növekedés a régióban, a hazai piacon az

megindul a konszolidációs folyamat.

üzemanyagok iránti kereslet 4-5 százalékkal emelkedett. A nemzetközi piacokon a kôolaj átlagos ára az elmúlt évihez

Teljesítettük stratégiai céljainkat kulcsüzleteinkben

hasonlóan alakult, a Brent dated olaj hordónkénti ára 24,4

Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy röviden bemu-

dollárról csak mérsékelten, 25 dollárra, emelkedett.

tassuk a legfontosabb elért eredményeket. A 2000-2002-es

Ugyanakkor – elsôsorban az iraki válság következtében – az

években a nem alaptevékenységünkbe tartozó tevékenységek

olajárak a januári 20 dollár környékérôl 30 dollárra

értékesítése, illetve alapüzleteink átszervezése révén kulcs-

emelkedtek az év végére. Az elmúlt évben kedvezôtlen vál-

fontosságú üzleteinkre összpontosítottunk. Külföldi kutatási

tozások

projektjeink többségének eladásával átalakítottuk a nemzetközi

tükrözôdött a finomítói termékek gyenge árrésében. A gaz-

kutatási üzletet, és tevékenységünket oroszországi mezôfej-

dasági recesszió különösen 2001. szeptember 11-ét

lesztésre koncentráltuk. Jelentôs elôrelépést értünk el divesztí-

követôen vált érezhetôvé, a fôbb kôolajtermék-felhasználó

ciós programunkban, a tranzakciók értéke elérte a célul

piacokon a fogyasztás stagnált – vagy csak minimális

kitûzött 150 millió dollárt, ami által jelentôs lekötött tôke

mértékben emelkedett –, a készletek szintje viszonylag

szabadult fel. A regionális konszolidáció elsô lépéseként si-

magas volt az év folyamán. Mindez, különösen az elsô fél

keres partneri kapcsolatot valósítottunk meg a vezetô szlovák

évben, az emelkedô kôolajárak ellenére nyomott termék-

olajipari társasággal, a Slovnafttal, valamint Magyarország

árakhoz vezetett, így a feldolgozás eredményességét alap-

elsô számú petrolkémiai vállalatával, a TVK-val. A kiváló

vetôen meghatározó termékárrések jelentôsen csökkentek.

zajlottak

le

a

világpiaci

környezetben,

ami

mûködés elérése érdekében – stratégiai célkitûzésünkkel összhangban – csökkentettük befolyásolható költségeinket,

Kiemelkedô teljesítmény

amit elsôsorban szervezetünk sikeresen végrehajtott karcsú-

Örömmel számolunk be részvényeseinknek, hogy tár-

sításával és az ehhez kapcsolódó létszámcsökkentéssel értünk

saságunk

el. El kell mondanunk azonban, hogy társasági szinten nem

környezetben 2002-ben rekord szintû, 65,3 Mrd forint

tudtuk elérni a célként kitûzött 19 százalékos ROACE-tervün-

nettó eredményt ért el annak ellenére, hogy 15,1 Mrd forin-

ket, mindenekelôtt a szabályozott gázüzlet nem megfelelô

tos céltartalékot képzett a 2003. és 2005. között tervezett

3

különösen

a

számunkra

nehéz

iparági

leépítések költségeinek fedezésére. Ez a kiemelkedô teljesít-

mûködésének elsô teljes éve, melynek következtében a

mény jól mutatja a MOL erôs versenypozícióját és az alap-

finomító termékkihozatala jelentôsen javult a nehéz fûtôolaj

üzletek kiváló hatékonyságát. E kedvezô eredményhez jelen-

könnyebb, fehéráruvá alakításával. A termékstruktúra áta-

tôsen hozzájárult a gázüzlet veszteségének meghatározó

lakítása 10 Mrd forinttal járult hozzá az üzleti eredményhez.

csökkenése – az üzletág 2002-ben csupán 81 millió forint

Az Európai Unió 2005-ös üzemanyag-minôségi elôírásaihoz

veszteséggel mûködött. Engedjék meg, hogy összefoglaljuk

való alkalmazkodás érdekében újabb fejlesztéseket határoz-

a 2002-es üzleti év fôbb eredményeit fontosabb üzleti

tunk el a finomítói eszközparkban. A projekt részeként új

szegmensenként.

gázolaj-kénmentesítô és hidrogénüzem épül, s gázolajkeverô és -tároló üzemeket újítunk fel. Az üzemek általános ter-

Megkezdôdött a közös termelés a Jukosszal

vezése 2002-ben lezárult, és tendereztetés keretében

A hazai kutatás-termelés területén továbbra is a

kiválasztottuk a fô kivitelezôket. A beruházás teljes értéke

hatékonyságra és a költségek kontrolljára összpontosítot-

eléri az 55 Mrd forintot.

tunk, emellett sikernek tartjuk, hogy az elôzetes várakozásokhoz képest lassult a hazai termelés csökkenésének

További hatékonyságjavulás a kiskereskedelmi üzletben

üteme. A sikeres kutatási eredményeket jól mutatja 97

A kiskereskedelmi üzletben a hazai piacon 2001-hez

százalékos három éves átlagos készletpótlási mutatónk,

képest több mint 2 százalékkal nôtt az értékesítés mennyi-

amely biztosítja a jövôbeni termelést. Nemzetközi színtéren

sége. Magyarországon négy töltôállomás bezárása mellett

folytattuk együttmûködésünket a Jukosszal Oroszországban

három újat nyitottunk zöldmezôs beruházással. A régióban

készletakvizíciós projekt keretében. Decemberben vegyes-

öt új töltôállomást adtunk át, 17 MOL-Slovensko állomást

vállalati megállapodást írtunk alá a Zapadno-Malobalik

pedig értékesítettünk a Slovnaft részére. Hatékonyságjavító

környéki mezô közös fejlesztésére és kitermelésére, a tranz-

intézkedéseink eredményességét mutatja, hogy az egy

akció 2003. márciusában zárult le, amely lehetôvé teszi

töltôállomásra jutó üzemanyag-értékesítés belföldön 3

2005-re a kôolajtermelés megkétszerezôdését. Az esemény

százalékkal növekedett. Sikeresen alakítottuk át töltôállomá-

úttörô jelentôségû mind a MOL, mind a Jukosz számára,

saink üzemeltetésének formáját, melyben tenderen kiválasz-

hiszen ez az elsô olyan projekt, amely a jelenlegi orosz

tott vállalkozók üzemeltetik a MOL tulajdonában álló töltôál-

engedélyezési rendszerben külföldi befektetôvel valósul meg.

lomásokat. Az új rendszer növeli a töltôállomásainkat mûködtetôk vállalkozási kedvét, miközben költségeinket szi-

Nemzetközi kutatási tevékenységünk során Észak-

gorú kontroll alatt tartja. A pozitív hatást már 2002-ben

Pakisztánban egy konzorcium operátor tagjaként részt vet-

éreztük, az új rendszer mintegy 1,2 Mrd forint meg-

tünk egy jelentôs gázkészlet felfedezésében. Bár a mezô

takarítást eredményezett.

mérete és gazdaságos kitermelhetôsége csak 2003-ban kerül értékelésre, az elôzetes eredmények alapján a MOL

Kártyarendszereink továbbra is rendkívül népszerûek a

10 százalékos részesedése a bizonyított készletekbôl közel

vásárlók körében. A tavalyi év végére a törzsvásárlói kártyák

3 Mrd m3-t érhet el.

száma 7 százalékkal, az üzemanyagkártyás eladások száma 5,2 százalékkal nôtt 2001-hez képest.

További optimalizáció a Slovnafttal a Feldolgozás és Nehéz piaci környezet a petrolkémiai szegmensben

Kereskedelem szegmensében A Feldolgozás és Kereskedelem üzletágának ered-

A petrolkémiai szegmensben nehéz piaci környezettel kel-

ményére az eladások mértékének jelentôs növekedése mel-

lett szembesülnünk. A kedvezôtlen iparági környezetben a

lett kedvezô hatással volt még a hatékony és rugalmas

várt fellendülési ciklus még nem jelentkezett, így a szektor

ellátási lánc kialakítása, a készletek erôteljes csökkentése,

árpozíciója gyengébb volt, melynek hatása csoportszinten

továbbá a kereskedelmi csatornák összehangolása a MOL

kevésbé jelentkezett a magasabb piaci árrésû alapanyag-

és a Slovnaft között. Emellett ez volt a késleltetett kokszoló

szállítás következtében. A polimerek piaci ára nem követte

4

a nyersanyagok árának emelkedését, s a növekvô értékesítés

MOL és a Slovnaft finomítói, kereskedelmi és petrolkémiai

sem tudta kompenzálni a szûkülô szegmens árrések negatív

tevékenységének további integrációjában, mert lehetôvé

hatását. Ezek a piaci körülmények a szegmens eredményét

teszi további szinergiák elérését és a részvényesi érték

nullszaldó körüli értékre csökkentették. 2002-ben megkezd-

növelését. Bár a Slovnaft tevékenységét 2002-ben szintén

tük stratégiai fejlesztési programunk megvalósítását a TVK

kedvezôtlenül befolyásolta a gyengébb ipari környezet –

régióbeli vezetô szerepének megerôsítésére. A projekt négy

ennek következményeként a szlovák cég üzleti eredménye

alprojektet tartalmaz, fô eleme az etiléntermelés kapacitásá-

3,2 Mrd koronára esett vissza –, a sikeres partnerséget jól

nak évi 620 kt-ra növelése új olefinüzem munkába állításával.

jelzi a 45 millió dolláros szinergiahatások elérése. Ez az

A program befejezése 2004. második felére várható, és a

összeg több mint háromszorosa a 2001-ben elértnek, s

teljes költség 430 millió euró lesz.

meghaladja eredeti célkitûzéseinket is. Társaságunk az elmúlt idôszakban is aktív szerepet játszott a régió privatizá-

Felkészülés

egy

új

gázszabályozási

rendszer

bevezetésére

ciós folyamataiban mindenhol, ahol a szigorú befektetési feltételek ezt lehetôvé tették. A MOL a jövôben is csak olyan

A gázüzlet vesztesége az elmúlt évben jelentôsen csökkent, a 2001-es 122 Mrd forintos veszteség 81 mil-

tranzakciókban vesz részt, amelyek illeszkednek stratégiájához és jelentôs pénzügyi hozzáadott értéket biztosítanak.

lióra enyhült, amelynek hátterében nem a szabályozói környezet javulása, hanem az erôs forint pozitív hatása és a

Összpontosítás a belsô hatékonyság javítására

dollárban

állt.

Belsô hatékonyságunk további növelését 2002-ben is ki-

Várakozásunk szerint az új gáztörvény biztosítja majd a piac

emelt célnak tekintettük. Júliusban – az üzleti folyamataink át-

átláthatóságát, s összhangban az EU követelményeivel és

alakítását szolgáló (BPR) projektünk egyik legfôbb eredménye-

Magyarország tervezett 2004-es csatlakozásával, meg-

ként – korszerûsítettük vállalatirányítási informatikai rend-

valósítja a részleges piacnyitást. Úgy véljük, csak egy új

szerünket. Hatékonyságjavító programunk részeként a cso-

gáztörvény és árszabályozás nyújthat hosszú távon elfogad-

port létszámát a korábban tervezett 12.000 fô helyett

ható megoldást a gázüzlet jövôjére. Az elmúlt évben tár-

11.000 fô alá csökkentettük. A belsô hatékonyság további

saságunk aktívan részt vett az új szabályozói rendszer

javulása a novemberben bejelentett 2003-2005-re vonatkozó

kialakítását szolgáló munkálatokban. Célunk, hogy felkészít-

megújult stratégiánk egyik fô eleme. Most engedjék meg,

sük a MOL gázüzletét a piaci liberalizációra, valamint egy

hogy bemutassuk megújult stratégiánk fôbb célkitûzéseit.

meghatározott

importár

csökkenése

olyan piacalapú árrendszer kialakítására, amely lehetôvé teszi hosszú távon a hatékony mûködést. Emellett természetesen továbbra is mérlegeljük a gázüzlet elôtt álló

2002-ben új stratégiai célokat tûztünk ki a 20032005-ös évekre

alternatívákat, és készen állunk a stratégiai döntések

A MOL Igazgatóságának meggyôzôdése, hogy kiemelkedô

meghozatalára, amennyiben a szabályozói környezet keretei

részvényesi értékteremtés csak úgy érhetô el, ha a csoport

világossá válnak.

kiegyensúlyozott üzleti portfolióval és a kockázatok helyes kezelésével továbbra is a regionális növekedésre, a hatékony-

Megállapodás a Slovnaft többségi részesedésének megszerzésére

ság növelésére és a stabilitás fenntartására koncentrál. A regionális konszolidációs folyamatban való aktív szerepvállalás

Üzleteink organikus növekedésének elôsegítése mellett

mellett a jövôben is kiemelt figyelmet fordítunk olyan ténye-

továbbra is aktív szerepet vállaltunk a regionális down-

zôkre, amelyek a vezetés kontrollja alatt állnak. Ezek a ténye-

stream konszolidációs törekvéseiben. Ennek egyik legjelen-

zôk magukban foglalják az organikus növekedési lehetôségek

tôsebb lépéseként 2002. novemberében megállapodást

megragadását, a hatékonyságjavulás és az integráció elônye-

írtunk alá a Slovnaft többségi tulajdonának megszerzésérôl,

inek minél tökéletesebb kihasználását. Célunk a csoportszin-

ezzel egy idôben döntöttünk a MOL zártkörû alaptôke-

tû 17 százalékos ROACE-mutató és az 1 Mrd dollárt megha-

emelésérôl. A tranzakció logikus lépésként értékelhetô a

ladó EBITDA elérése normál iparági feltételek mellett.

5

A mûködés hatékonyságát 2005-re összességében 175 mil-

Mivel az Igazgatóság továbbra is lehetôséget lát érték-

lió dolláros javulással kívánjuk tovább növelni, amely magában

teremtô növekedésre, a stabil tôkestruktúra fenntartása

foglalja az anyavállalat létszámának 2.500 fôvel történô

érdekében konzervatív osztalékpolitika követését fogja java-

csökkentését a nemzetközi szintû létszámhatékonyság

solni a 2003-as közgyûlésnek. Ezzel összhangban, figyelembe

elérése érdekében.

véve a gázüzletben még fennálló szabályozási bizonytalanságot, az Igazgatóság változatlan, 55 forint részvényenkénti

A MOL célja az integráció fokozása a kôolajtermelés

osztalék kifizetését javasolta a 2002-es üzleti évre.

megkétszerezésével, valamint a finomítók megszerzett piacának növelése fókuszált töltôállomás- és petrolkémiai fejlesz-

Az Igazgatóság az elkövetkezô három évben is mindent

téseken keresztül. E célok eléréséhez 2003. és 2005. között

megtesz ambiciózus céljaink elérése érdekében, valamint

2 milliárd USA dollárnyi tôkebefektetést látunk szükségesnek.

hogy részvényeseink számára a maximális értéket biztosítsa.

A MOL a pénzügyi rugalmasságának köszönhetôen továbbra

Végül szeretnénk megköszönni az Igazgatóság 2002-ben tá-

is kész a növekedési lehetôségek kihasználására az akvizíciók

vozó tagjainak, hogy eredményesen hozzájárultak a MOL sike-

területén. Bár a kritikus tömeg elérésének egyik lehetséges

reihez, munkatársaink áldozatos munkáját és elkötelezettsé-

útja a privatizációban és a konszolidációban való részvétel, a

gét, valamint üzleti partnereink lojalitását a 2002-es évben.

társaság kész eszközállományának optimalizálására vásárlások és swap-ok révén.

Hernádi Zsolt

Mosonyi György

elnök-vezérigazgató

vezérigazgató

6

F ÔBB

STRATÉGIAI CÉLOK

Hatékonyság

2003–2005- RE

Növekedés

Kockázat kezelés

Képességek

Az organikus növekedés és a re-

Egyensúlyban tartott társasági

A mûködés optimalizálása az

gionális konszolidációs lehetôsé-

portfolió

egész csoporton keresztül

Társasági A MOL jövôjének kontrollja

gek kihasználása, egy vezetô közép-európai olajvállalat felépítése • 2005-ös ROACE cél 17%

• 2005-ös társasági EBITDA

• 40% eladósodottsági szint

• A pénzügyi rugalmasság

• 175 m USD hatékonyság-

cél meghaladja az 1 mrd USD-t

tartása

fenntartása

javulás 2005-re

• A vezetô regionális petrol-

• Befektetési elvek további

• Regionálisan optimalizált

kémiai pozíció kiaknázása

érvényesítése

üzleti modell

• További akvizíciós növeke-

• Egyensúlyban tartott

dési lehetôségek kihasználása

portfolió

• 2005-ös ROACE cél 30%

• A 25.000 bbl/nap kôolaj-

• A társaság kockázatvállalási

• Széleskörû partner

• 20 millió USD

termelés 50.000 bbl/nap

képességével összhangban

kapcsolatok

hatékonyságjavulás 2005-re

értékre növelése

lévô kutatási költségek

• A meglévô speciális

• Hazai termelés intenzifikálása

• A kutatási kockázat

képességek hasznosítása

• Fókuszált portfolió építés a

mérséklése érdekében a

kulcsterületeken

nemzetközi termelés növelése

Kutatás-Termelés

készlet vásárlással Termékelôállítás és Kereskedelem • 2005-ös ROACE cél 18%

• Részvétel az orosz kôolaj

• A végfelhasználói megnyert

• Az integrált regionális

• 70 millió USD hatékonyság-

tranzitban

piac a finomítói termékkibo-

logisztika és értékesítés

javulás 2005-re

• 1.000 töltôállomás 8 or-

csátás legalább 50%-a

kialakítása

szágban 2005-re – 200 új

• Megfelelés a környezetvédel-

• A finomítók mûködésének

töltôállomás a régióban

mi elôírásoknak

optimalizálása

• Minôség-vezérelt termékfej-

• Fókuszálás a kiválasztott

lesztés az export lehetôségek

piacokra

kiaknázására Földgáz • 2005-ös ROACE cél 12%

• Együttmûködés a szabályo-

• Partnerség a szabályozási

• Szervezet-átalakítás a libera-

• 25 millió USD hatékonyság-

zásban

és piaci kockázat, valamint a

lizációra való felkészülés

javulás 2005-re

• A tranzitban és tárolásban

jövôbeli beruházások kockáza-

jegyében

lévô növekedési lehetôségek

tának csökkentésére

kiaknázása

• Felkészülés a piacnyitásra • Az esetleges piacvesztés minimalizálása

Petrolkémia • 2005-ös ROACE cél 20%

• Jelentôs TVK kapacitás

• A petrolkémiai üzlet mére-

• Szövetségek és partner-

• 10 millió USD hatékonyság-

növelés

te/feladata összhangban a

ségek mérlegelése

javulás 2005-re

• PP beruházás a Slovnaft-ban

finomítói termelôképességgel

• A MOL-SN-TVK szinergiák

• A regionális polimer érté-

teljeskörû kiaknázása

kesítés növekedés kiaknázása

• Az értékesítési csatornák optimalizálása

7

K UTATÁS - TERMELÉS

Üzleti folyamatok A divízió végzi a hazai és külföldi kôolaj- és földgázkutatási, valamint -termelési tevékenységet. A hazai kutatási és termelési tevékenység célja az értéknövelés, melynek eszköze a hatékonyság javítása és a költségek csökkentése mellett a modern technológiák és módszerek alkalmazásával megvalósított maximális kihozatal elérése. Nemzetközi tevékenységünk elsôsorban bizonyított készletek akvizíciójára irányul.

Fôbb eredmények 2002-ben • A MOL a hazai kutatási és termelési tevékenységére vonatkozóan 1999-ben fô straté-

lefektetett 4,5 USD/boe fajlagos termelési költségszint alatt maradt.

giai célként a hatékonyság növelését és a költségek csökkentését határozta meg. Kijelenthetô,

• 2002. decemberében a MOL vegyesválla-

hogy a divízió 2002-ben elérte, néhol túl is

lati szerzôdést írt alá az egyik legnagyobb orosz

szárnyalta a kitûzött célokat. 2002. végére 1,5

olajtársasággal, a Jukosszal, a Nyugat-Szibériá-

USD/boe szintre csökkent a három év átlagából

ban – Oroszország legjelentôsebb olajtermelô

számított fajlagos hazai megtalálási költség és

térségében – található Zapadno-Malobalik (ZMB)

2,39 USD/boe szintre a hároméves átlagból

mezô termelésbe állítására és kitermelésére.

számított fajlagos termelésbeállítási költség,

2003. márciusában – az elôzetes feltételek tel-

szemben a stratégiában megfogalmazott 4,5

jesítését és az összes szükséges engedély be-

USD/boe összevont fajlagos megszerzési és ter-

szerzését követôen – a szerzôdés életbe lépett.

melésbeállítási költségcéllal. A forint dollárral

A megállapodásnak köszönhetôen társaságunk

szembeni

néhány éven belül megduplázza jelenlegi kôolaj-

erôsödése

és

a

hazai

termelés

csökkenése ellenére a divízió a stratégiában

termelését, és jelentôsen növeli olajkészleteit. • A külföldi portfólió átalakítását követôen társaságunk a nemzetközi színtéren 3 kutatási blokkban tevékenykedik operátorként. 2002-ben a MOL Rt. egy konzorcium tagjaként és operátoraként ígéretes gázkészletre bukkant a pakisztáni Tal blokkban, melynek teljes bizonyított készlete az elôzetes számítások alapján 26 milliárd m3-re becsülhetô. 2003-ban a konzorcium a találat lehatárolásáról és a mezô termelésbe állításának megkezdésérôl döntött. A konzorcium további befektetéseket eszközöl a Tal blokk egyéb ígéretes területeinek feltárására.

8

Hazai kutatás és termelés A

MOL

Magyarországon

2002-ben

36

2

kutatási blokk 34.374 km -nyi területén végzett kutatásokat,

ami

az

ország

szénhidrogén-

kutatási területeinek 65 százalékát fedi le. Társaságunk a magyarországi bizonyított készletek csaknem 100 százalékát birtokolja. 2002ben 9 szeizmikus mérési és 7 kutatófúrásos projekt fejezôdött be. A fúrások közül négy meddônek, kettô nem ipari értékû szénhidrogén nyomosnak, egy pedig produktívnak bizonyult. A hazai kutatási

Brent kôolajár (USD/hordó)

tevékenység

zöme

bizonyított

készletének

mintegy

8,3

millió

három régióra össz-

hordónyi növekedését várjuk. 2003-ban további

pontosult. Az egyik,

négy fúrás mélyítése várható. A harmadik

25

napjainkban kiemelt

kiemelt területen, a Nyugat-Dunántúlon a fúrási

20

fontosságú terület a

adatok két kút esetében utaltak szénhidrogén

Tiszántúlon,

jelenlétére, melyek ipari értékét 2003-ban

30

15

a

De-

recskei-árok régiójá10

rétegvizsgálatok tisztázzák.

ban található, ahol a

5

2001-ben felfedezett Hosszúpályi-D

0 98

99

00

01

02

A

2002-es

kutatási

tevékenység

ered-

föld-

ményeként 0,9 millió toe-val (6,7 millió boe) nôtt

gázmezô továbbkuta-

a nettó bizonyított készlet az új felfedezéseknek

tása céljából 2002-

és kiterjesztéseknek köszönhetôen. További

3

ben mélyített kutatófúrás 0,8 milliárd m bizonyí-

kisebb (0,3 millió boe) készletnövekedést ered-

tott készletnövekményt eredményezett. Az év

ményezett a kihozatali hatékonyságnövelô eljárá-

folyamán a mezôtôl ÉK-i irányban – további csap-

sok (EOR/IOR) alkalmazása. A korábbi becslések

dák feltérképezése céljából – 3D szeizmikus

felülvizsgálata 1,8 millió toe-val (13,9 millió boe)

méréseket is végeztünk. Az ország középsô

csökkentette a készleteket. A 2002. december

részén, az ugyancsak kiemelt kutatási területnek

31-ei hazai nettó bizonyított szénhidrogénkészlet

számító Paleogén-medencében, a Tóalmás-D kô-

36,4 millió toe (274,9 millió boe) nagyságot ért

olaj- és gázcsapadékmezô felfedezését megala-

el a készletváltozások és az éves 3,4 millió toe-

2

pozó 3D modellt újabb, mintegy 250 km -nyi

nyi nettó termelés egyenlegeként. A teljes szén-

szeizmikus méréssel

hidrogénkészlet 73 százalékát a 30,2 milliárd

terjesztettük

A

m3-nyi földgázkészlet teszi ki. A három év átlagá-

350

térségben egy lemé-

ból számított készletpótlási arányt – a kutatás

280

lyített fúrás ígéretes

sikerességének legfontosabb mutatóját – illetôen

CH-indikációkat ered-

társaságunk kiváló, 97 százalékos arányt ért el.

Nettó bizonyított készlet (M boe)

210

ki.

ményezett, a kút ki140

vizsgálására

70 0

99 Kôolaj

00

01 Földgáz

02

2002-ben a MOL 1,05 millió tonna kôolajat

A

és 3,1 milliárd m3 földgázt termelt. A 2002-es

Nagykáta környékén

olajtermelés 19 százaléka EOR (megnövelt

folyamatban lévô le-

kihozatali technológiák) alkalmazásával valósult

határoló kutatófúrás-

meg, mely terén a társaságunknak tekintélyes

tól

tapasztalata van. Jelenleg a MOL 9 tárolóban

ban 98

2003-

kerül

az

sor.

olajtelep

9

alkalmaz EOR-technikákat, elsôdle-

lesz, mint a jelenlegi teljes hazai olajtermelés. A

gesen CO2- és földgázbesajtolást. A

MOL és a Jukosz együttmûködésével lehetôvé válik

divízió termelési tevékenységét 13

a kimagasló színvonalú és naprakész technológiák

operatív egység végzi 59 olaj- és

ismeretének és gyakorlatának egymás közti

71 gázmezôben. Termelési tevé-

megosztása és átadása, ami lehetôvé teszi az olaj-

kenysége mellett a divízió 5 föld-

mezôk optimális fejlesztését és termelését.

alatti gáztárolót és 2 gázfeldolgozó üzemet mûködtet.

A ZMB Kft-t Igazgatótanács fogja irányítani és felügyelni, melybe három-három fôt delegál a MOL

Külföldi kutatás-termelés

és a Jukosz. Az Igazgatóság munkáját egy MOL- és

A MOL 2002. során külföldi

Jukosz-tagokból álló állandó – szükség esetén kül-

tevékenységében készletakvizícióra és a meg-

sô szakértôk által is támogatott – team fogja segí-

maradt kutatási projektjeire összpontosított. A tár-

teni. A mindennapi mûködést a Jukosz, mint a pro-

saság erôfeszítései több hónapos tárgyalás után

jekt helyi operátora, irányítja majd. A MOL oroszor-

eredménnyel jártak. 2002. december 19-én a

szági részvételének egyes regisztrációs követelmé-

MOL és a Jukosz képviselôi aláírták a megál-

nyei miatt a tranzakció 2003. márciusára volt

lapodást a közös vállalat létrehozásáról, amely a

lezárható, ezért a készlet- és termelési adatok,

nyugat-szibériai Zapadno-Malobalik olajmezô közös

valamint a tranzakció pénzügyi hatása is csak

fejlesztését és termelését biztosítja. Az irányadó

2003-tól fog megjelenni a MOL elszámolásában.

orosz licenzia rendszer alatt ez az elsô olyan projekt, amely külföldi partner bevonásával indult. A MOL és a Jukosz 1999-ben kezdte meg a tárgyalásokat a mezô együttes feltárásáról. A partnerek elôször egy termelésmegosztási szerzôdésrôl tárgyaltak, majd 2001. közepén, a termelésmegosztási

szerzôdés

létrehozásának

nagy

idôigénye miatt úgy döntöttek, hogy a mezôfejlesztést a jelenlegi licenzia rendszer keretei között valósítják meg. A tranzakció lehetôséget teremt a MOL számára, hogy részt vegyen a 145 millió hordó készlettel és megközelítô-

Másik nagy elôrelépés a nemzetközi tevékeny-

leg 19.000 hordó/nap

ségünkben a MOL részvétele egy észak-pakisztáni

jelenlegi termeléssel ren-

új gázfelfedezésben. Társaságunk 1999. óta kutat

1800

delkezô olajmezô fejleszté-

a Tal blokkban egy konzorcium operátoraként. A

1500

sében és termelésében.

konzorciumnak három pakisztáni cég – az OGDCL,

Nettó kôolajtermelés (kt) (kondenzátummal)

PPL, POL – mellett tagja a pakisztáni kormány is.

1200

A ZMB mezô fejlesz900

tési terve, 300 millió

600

dolláros fejlesztési költ-

300

ség mellett, 2,5 millió tonna/év 98

99

konzorciumban. A 2000. év szeizmikus méréseit követôen a

millió

mérések értelmezésének eredménye igéretes

hordó/év) csúcstermelés

geológiai lehetôséget mutatott, így a konzorcium

elérését irányozza elô 2005-ig. A termelésbôl a

egy kutatófúrás megkezdését határozta el 2002-

MOL-ra jutó rész nagysága hozzávetôleg akkora

ben. A fúrás jelentôs gázbeáramlást produkált,

0 00

01

02

(18

A MOL 10 százalékos részesedéssel rendelkezik a

10

ezután három ígéretes réteg tesztelésérôl szüleOROSZORSZÁG ZMB BLOKK Moszkva

tett döntés. A rétegvizsgálat iparilag hasznosítható gáztalálatot állapított meg. A feltárt készletek hozzávetôlegesen 65 milliárd m3 valószínûsíthetô készletet tesznek ki (26 milliárd m3 bizonyított készlet). 2003-ban a konzorcium a találat lehatárolásáról és további kutatások megkezdésérôl döntött.

Iszlamabad PAKISZTÁN

A MOL folytatta kötelezettségei teljesítését Jemenben. A 48-as blokkban egy sikertelen kutatófúrás lemélyítése történt meg év közben. A még

MOL Irodák

JEMEN

hátralévô kút fúrása 2003-ban indul. A 49-es blokkra vonatkozóan a MOL elkészítette a második kutatási fázis részletes munkaprogramját és a

A hároméves program keretében egy „lapo-

partnerekkel közösen tendereztetéssel kiválasztot-

sabb” és sokkal hatékonyabb szervezet jött lét-

ta a szeizmikus mérést kivitelezô céget. A mérés

re, melynek eredménye az elôzôekben említett

2003. elején kezdôdik.

fajlagos

hatékonysági

mutatók

javulásában

jelentkezik. A divízió 2002-ben az új stratégiai Egyéb folyamatok

kihívásokra való felkészülés részeként átvilágítot-

1999. óta a MOL a kitûzött stratégiai

ta mûködését. E vizsgálat képezte az alapját az

célok teljesítése érdekében jelentôsen átszer-

új, a következô 3 évben megvalósítandó haté-

vezte kutatási és termelési tevékenységét. En-

konyságjavítási programnak. Az új program

nek keretében átalakult a termelési szervezet, a

többek között a termelés további jelentôs átala-

hazai és külföldi kutatási és termelési divíziók

kítását tartalmazza, mely során különös figyel-

összevonásra kerültek, a karbantartási tevé-

met szentel azon szinergiák kiaknázásának,

kenység pedig az „egy szervizcég modell”-nek

amelyek a karbantartási feladatoknak a tovább-

megfelelôen átalakításra került.

képzett üzemeltetôi személyzethez történô átcsoportosításából származnak. A tervezett hatékonyságjavítási intézkedések a divízió és a hozzá kapcsolódó leányvállalatok létszámának további jelentôs csökkenésével járnak.

11

F ELDOLGOZÁS

ÉS KERESKEDELEM

Az üzlet tevékenysége Az üzleti szegmens a kôolaj- és az olajtermékek beszerzését, finomítását, szállítását, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítését végzi. Az üzleti szegmens célja a hatékonyság és az értékesítés növelése az integrált ellátási lánc menedzsment rendszer, illetve a magas termékminôség, a kiváló eszközpark és az ország földrajzi helyzetének kihasználása révén. A Lakossági Szolgáltatások a termékek és szolgáltatások kiskereskedelmi értékesítését végzi a hazai és nemzetközi töltôállomás-hálózat mûködtetésével. A kiskereskedelmi üzlet célja a hálózat hatékonyságának javítása, a vevôkre irányuló figyelem és a vásárlói lojalitás növelése és a hálózat szelektív bôvítése a régióban.

A 2002. év legfontosabb eredményei

12 százalékkal növeltük, ugyanakkor készleteinket csökkenteni tudtuk.

• 2001. óta minden olyan tevékenységet, amely a downstream értéklánchoz kapcsolódik,

• 2002-ben társaságunk megkezdte az EU

az integrált ellátási lánc menedzsment rendsze-

2005-ös termékminôséget biztosító projekt

ren belül mûködtetünk. Az üzlet ily módon tör-

megvalósítását, amelynek keretében közel 55

ténô mûködtetése 2002-ben tovább fejlôdött,

milliárd forintos finomítói beruházást végzünk,

lehetôvé téve, hogy a piaci és a vevôi igények vál-

hogy megfeleljünk az EU 2005-ös szigorú, ter-

tozásaira gyorsabban reagáljunk, és ezáltal javít-

mékminôségre vonatkozó elôírásainak. Ez a be-

suk downstream tevékenységünk hatékonyságát.

ruházás megerôsíti a MOL-csoport régióbeli versenypozícióját. 2002. végére a projekthez kap-

• Ennek eredményeképpen – az erôs forint

csolódó összes fontos szerzôdést megkötöttük.

és a gyenge finomítói marginok kedvezôtlen hatása ellenére – a szegmens jól teljesített az

• Kiskereskedelmi tevékenységünk szem-

iparági versenytársakkal összehasonlítva. A

pontjából a 2002. évet a siker évének könyvel-

nagykereskedelemben értékesített termékek

hetjük el. A folyamatos hálózat hatékonyság

mennyiségét – a fûtôolajat, a petrolkokszot és a

fejlesztésnek

vegyipari alapanyagokat leszámítva – közel

növekedést értünk el az egy töltôállomásra jutó

köszönhetôen

3

százalékos

üzemanyag-forgalom területén, valamint több mint 30 százalékkal növeltük a nem üzemanyag termékek forgalmazásából származó bevételünket. Az üzemeltetési forma váltás (partneri üzemeltetési forma bevezetése) megvalósítása jelentôs költséghatékonyság növekedést eredményezett. Ebben az évben vezettük be a MOL elsô prémium benzinjét, a Tempo 99 EVO-t. Ennek az új benzinfajtának magas az oktánszáma, kénmentes és megfelel mind az Autógyártók Nemzetközi Szövetsége (IAVM) által támasztott szigorú követelményeknek, mind a 2008-ban bevezetendô EU szabványoknak.

12

Üzleti környezet

A MOL a vásárolt kôolajat több termelôtôl és

2002-ben a kôolajár átlagban közel azonos

exportôrtôl szerezte be. A MOL a 2001-es 5,8

szinten maradt, mint 2001-ben; a dated Brent

millió tonnával szemben 2002-ben 4,9 millió

éves átlaga a hordónkénti 24,4 dollárról 25 dol-

tonna kôolajat importált. Az import mennyisé-

lárra emelkedett. Az éven belüli tendenciák azon-

gének csökkenése a maradékfeldolgozó üzemek

ban nagyon eltérôek voltak. 2001-ben az olajárak

mûködésének köszönhetô, elsôsorban a késlel-

lefelé mozogtak, különösen a szeptember 11-i tra-

tetett kokszolónak, amely változatlan mennyiségû

gédia után, míg 2002-ben, elsôsorban az iraki vál-

fehéráru elôállítását teszi lehetôvé 12,5 száza-

ság miatt, a januári 20 dollár közeli szintrôl az év

lékkal kevesebb kôolaj felhasználásával, a nehéz

végére 30 dollárra emelkedtek.

fûtôolaj további feldolgozása révén.

A nemzetközi piaci környezetben mutatkozó

A késleltetett kokszoló mûködésének eredmé-

kedvezôtlen változásokat tükrözte a finomítói

nyeképpen 2001. végétôl a finomítói termékho-

árrések (crack spreadek) alakulása. A 2001.

zam jelentôsen javult: a motorbenzinek aránya 22

szeptember 11. után bekövetkezett gazdasági re-

százalékról 25 százalékra, a gázolajoké 38 száza-

cesszió hatása mutatkozott meg a fôbb olajipari

lékról 41 százalékra nôtt, míg a nehéz fûtôolajok

termékeket felhasználó térségek stagnáló vagy

részesedése 15-rôl 2 százalékra csökkent. A ter-

csak nagyon mérsékelten növekvô fogyasztásá-

mékstruktúra változása hordónként jelentôs növe-

ban, miközben a készletek viszonylag magas szin-

kedést hozott a MOL finomítói árrésében. A

ten voltak az év során. Ezek a hatások nyomott

maradékfeldolgozás során keletkezô petrolkokszot

termékárakhoz vezettek – különösen 2002. elsô

nyereségesen értékesítettük.

felében –, a kôolajárak emelkedése ellenére. Mindennek következtében a finomítás eredményes-

Versenyképességünk fenntartása érdekében

ségét meghatározó finomítói árrések jelentôsen

arra

estek. A motorbenzinek finomítói árrése (Premi-

megfeleljünk

um Unleaded, FOB Med) 24 százalékkal, a gáz-

követelményeinek.

olajé (EN 590, FOB Med) 36 százalékkal csökkent

beruházásokat fogunk végrehajtani a motorbenzin

2001-hez képest.

és a gázolaj gyártás területén. A gázolajtermelés

törekszünk, az

hogy EU

teljes

2005.

Ennek

mértékben

évi

érdekében

minôségi további

fejlesztése egy új gázolaj-kénmentesítô üzem és Finomítás és logisztika

egy új hidrogéngyár építését foglalja magában,

2002-ben a MOL finomítóiban feldolgozott

továbbá a gázolajkeverô és a -tároló egységek

kôolaj több mint 80 százaléka import forrásból

felújítását. A motorbenzin termékvonal fejlesztése

származott, és az kizárólag orosz kôolaj volt.

egy új benzin-kénmentesítô üzem létesítését jelenti. 2002-ben a gázolaj-kénmentesítô üzem és a hidrogéngyár tervezési folyamata (basic engineering) befejezôdött, és a tenderkiértékelés után az EPC-partnerekkel megtörtént a szerzôdéskötés. Az 55 milliárd forint nagyságrendû beruházási program eredményeképp a MOL teljes motorbenzin- és gázolajtermelése megfelel majd az EU 2005-ös minôségi követelményeinek. A

MOL-csoport

hatékonyságának

további

javítása érdekében 2002-ben egy megvalósíthatósági tanulmány készítése kezdôdött, amelynek keretében felülvizsgálatra kerül a MOL, a TVK és

13

a Slovnaft ipari szolgáltatásainak közös és integ-

vonatkozóan. A szükséges mûszaki feltételek meg-

rált kiszervezésének lehetôsége, beleértve a kar-

teremtését követôen évi 5 millió tonna orosz kôolaj

bantartást, az energetikai és a vízgazdálkodással

mediterrán térségbe történô tranzitja válik lehetô-

kapcsolatos szolgáltatások ellátását. Továbbra is

vé. A projekt megvalósítása lehetôséget teremt a

kiemelten csak az alap tevékenységi körre kon-

MOL számára, hogy további bevételhez jusson a

centrálunk, és elkezdtük a szennyvíztisztítási és

meglévô csôvezetékrendszer jobb kihasználásából,

hulladékégetési

miközben növeli a kôolajellátás biztonságát.

tevékenységek

kihelyezésére

irányuló tenderezési eljárást. Nagykereskedelem 2002-ben folytattuk logisztikai rendszerünk ha-

2002-ben a vevôközpontúság javítására irányu-

tékonyságának javítását, hogy fenntartsuk kitûnô

ló erôfeszítéseink sikeresek voltak, és fenntartottuk

eszközparkunkból származó versenyelônyünket. A

a hazai üzemanyagpiacon elért 80 százalék feletti

napi logisztikai tevékenységeket korszerû informati-

részesedésünket. A fûtôolajat, petrolkokszot és

kai támogatással végezzük, s ez a folyamatok opti-

vegyipari alapanyagokat leszámítva közel 12 száza-

malizálását és – az on-line információszolgáltatás

lékkal növeltük az összes értékesített mennyiséget.

révén – szükség esetén gyors beavatkozásokat tesz

Továbbra is mi vagyunk a fô beszállítói a legnagyobb

lehetôvé. 2002-ben folytattuk logisztikai rendsze-

végfelhasználóknak, mint például a MÁV-nak, a

rünk racionalizálását. Az ellátási lánc menedzsment

Volán-vállalatoknak, a Malévnek és a Magyar Hon-

részeként mûködtetett logisztikai rendszer alkalma-

védségnek. A nemzetközi olajvállalatok – megújított

zásával további készletcsökkenést sikerült elérnünk.

szerzôdések keretében – továbbra is döntôen a MOL-tól vásárolt áruval elégítik ki magyar piaci

A hatékonyság további

Kôolajtermék-értékesítés megoszlása (kt)

igényiket, amint az tették 2001-ben is.

javítására tett erôfeszítések elôsegítették, hogy

8000

a Feldolgozás és Keres-

7000

kedelem szegmens rész-

6000

ben kompenzálni tudta a negatív külsô körülmé-

5000

nyek hatását. Ennek elé4000

rése a technológiában és

3000

a mûködésben rejlô tar-

2000

talékok mozgósítása által vált lehetôvé. Ennek a

1000

programnak fontos ele0 98

99

00

01

02

me volt a készletek további csökkentése. A szeg-

Benzinek

Kenôanyagok

Gáz- és tüzelôanyagok

Bitumenek

Fûtôolajok

Egyéb

mens 360 ezer tonnával

2002-ben erôs volt az üzemanyagok iránti ke-

csökkentette készletét,

reslet: a hazai üzemanyagpiac 4-5 százalékkal

ami 13 milliárd forint

bôvült, míg a regionális növekedés 3-4 százalék

mûködôtôke-csökkenést

volt. A korábbi évekhez hasonlóan a gázolajkereslet

eredményezett.

növekedése meghaladta a motorbenzinét. A nagykereskedelmi árrés és a piaci részesedés opti-

Eszközeink maximális kihasználtsága és a kô-

mumának elérése a belföldi üzemanyag-értékesítés

olajellátás biztonságának fokozása érdekében vál-

stabilizálódását eredményezte, miközben az átla-

lalatok közötti megállapodást írtunk alá júniusban

gos értékesítési árrés növekedett. A Slovnafttal

és államközi megállapodást decemberben a Barát-

való együttmûködés az árrések növekedését ered-

ság és az Adria kôolajvezetékek integrációjára

ményezte a regionális piacokon, miközben az

14

értékesített mennyiség 38 százalékkal nôtt. A MOL

2002-ben a MOL hazai üzemanyag-kiskeres-

képes volt teljesen kihasználni a régióban tapasztalt

kedelmi értékesítési volumene – a július 1-jei jöve-

gázolajkereslet növekedését, azáltal, hogy saját

déki adó emelésének kedvezôtlen hatása ellenére –

termelését vásárolt gázolajjal egészítette ki, melyet

2,3 százalékkal nôtt. A hazai piaci részesedésünk a

saját berendezésein a továbbértékesítés elôtt

Magyar

kénmentesített.

Szövetség (MÁSZ) tagjai között

Ásványolajipari stabil

maradt

95-ös motorbenzin fogyasztói árszerkezete 250

A bitumenpiacon kihasználtuk a megélénkült

(43,6 százalék). Az autó-

autópálya-építési programból származó lehetôsége-

gáz-értékesítési helyek nö-

ket. A MOL 12 százalékkal növelte eladásait, ezen

vekedésének eredménye-

belül a kitûnô minôségû modifikált bitumenek érté-

képpen az év során autó-

100

kesítési volumene 60 százalékkal nôtt. Eközben a

gáz-értékesítésünk meg-

50

termékcsoport hatékonysága is javult, mivel a ter-

duplázódott. A hálózat tel-

0

mékféleségek számát csökkentettük.

jesítménye az egy töltôál-

200 150

98

99

00

Termelés, forgalmazási fedezet

lomásra jutó átlagos for-

01

02

KKKSZ díj

Termékadók és ÁFA

Az autógáz kiskereskedelmében folytatódott a

galom alapján további 3

dinamikus növekedés, a MOL eco+ márkázott autó-

százalékkal nôtt, az érté-

gáz értékesítése 50 százalékkal nôtt. Év végére 30

kesítési volumenek növekedésének és a hálózat

százalékos piaci részesedést értünk el 128 töltô-

racionalizációjának köszönhetôen. A MOL dinami-

állomással.

kus növekedést ért el a nem üzemanyag termékek értékesítésében: 2002-ben a shopértékesítés

A piaci pozícióinkból eredô értéktermelés maxi-

több mint 30 százalékkal nôtt, emellett olyan

malizálása érdekében 2002. április 1-jétôl egysé-

programokat valósítottunk meg, amelyek megala-

ges kereskedelmi szervezetet alakítottunk ki, amely

pozzák a következô év további kétszámjegyû

minden tevékenységet – az alapanyag-vásárlástól

növekedését.

A MOL-töltôállomás hálózat fejlôdése

termékeink értékesítéséig – magában foglal. Így a 2002-ben sikeresen

450

végrehajtottuk a hálózat-

400

szervezet képes megfelelni a vevôk igényeinek, rugalmas „make and/or buy” megközelítéssel.

üzemeltetési

formavál-

350 300

A hatékonyság és a vevôközpontúság növelése

tást, azaz csaknem az

250

érdekében a MOLCHEM petrolkémiai kereskedelmi

összes saját töltôállomá-

200

leányvállalatot az év elejétôl a MOL-ba integráltuk.

sunkat kiadtuk partneri

150

üzemeltetésbe. 2002-ben a MOL elhatározta, hogy átszervezi a

rendszerben

Az

új

független

100 50 0

98

99

kenôanyagüzletét. Július 1-jétôl a kész kenôanyagok

vállalkozók mûködtetik a

termelése és értékesítése a hazai és a regionális

töltôállomást, üzemanyag-

értékesítések bôvítésével együtt – a 100 százalék-

és nemüzemanyag-értéke-

ban saját tulajdonú MOL-LUB Kft.-hez került.

sítéshez kapcsolódó jutalék ellenében. A megma-

Összes hazai

radó 12 saját töltôállomást 2003. elsô félévében Lakossági Szolgáltatások

adjuk ki az új üzemeltetési formába. Ennek az üze-

2002. a jelentôs fejlôdés és az innováció éve

meltetési formának köszönhetôen jobban haszno-

volt a Lakossági Szolgáltatások Divízió számára, a

síthatjuk a töltôállomás-kezelôk vállalkozó szellemét,

hálózati hatékonyságot, a nyújtott szolgáltatások

miközben még szorosabb kontroll alatt tartjuk a

körét, a hálózat külsô megjelenését és a kereske-

költségeket.

delmi tevékenységet tekintve.

15

00

01 Összes külföldi

02

Szintén növekedést könyvelhettünk el a romá-

partnerei hûségpontokkal jutal-

niai piacon, ahol üzemanyag-értékesítésünk volu-

mazzák a törzsvásárlókat, akik az

mene több mint 50 százalékkal, az egy töltôál-

összegyûjtött pontokat bármilyen

lomásra jutó forgalom pedig 41 százalékkal nôtt,

termékre, szolgáltatásra vagy

az értékesítés és a hálózatunk növekedésének

ajándékra beválthatják a MOL

eredményeképpen. A flottakártya és a prémium

PL

SK

377 H

teljes hálózatában. 2002. végén a MOL 431

déséhez. A nemüzemanyag-értékesítés dollárban

töltôállomást üzemeltetett, ebbôl

kifejezve 42 százalékkal nôtt.

377-et Magyarországon, 54-et

HR

továbbra is a meglévô kúthálózat fejlesztésén van

tovább építse a „MOL” márkanevet marketing- és

a hangsúly annak érdekében, hogy növelni tudjuk

kommunikációs kampányok segítségével. Ebben a

az egy töltôállomásra jutó bevételt, valamint a

programban termékbevezetés, designváltás és új

hálózat hatékonyságát. Célunk a töltôállomások

szolgáltatások bevezetése szerepelt, melyek mind-

megjelenésének javítása, továbbá termékkíná-

egyike hozzájárult a „MOL” márkanév imázsának

latunk és szolgáltatásaink körének bôvítése.

fejlesztéséhez. Szeretnénk kiemelni az új prémium

2002-ben három új kutat nyitottunk meg, befe-

termékünk, a Tempo 99 EVO bevezetését, az új

jeztük egy kút teljes rekonstrukcióját, és felújítot-

vállalati, az új Shop 24 design megvalósítását,

tuk további 15 töltôállomás shopberendezéseit az

valamint a kártya- és loyalty-rendszerhez kapcso-

új Shop 24 koncepciónak megfelelôen. Külföldi

lódó szolgáltatások számának növelését, mint a

hálózatunkat tekintve folytattuk a terjeszkedô

2002-es imázsépítés kiemelkedô eszközeit.

hálózatfejlesztési

programunkat

5

romániai

töltôállomás megnyitásával. sikereket

értünk el az üzemanyagkártyás érté-

A shopok modernizálása és felújítása, illetve az

kesítés területén. A legújabb fejlesz-

új szabványunk (Shop 24) kiterjesztése felgyorsult

téseknek köszönhetôen mind a MOL,

2002-ben. A Shop 24 koncepció új, fiatalos szol-

mind a Slovnaft üzemanyagkártyával

gáltatások bevezetését tette lehetôvé a MOL

rendelkezôk fizethetnek a csoport

számára. A modernizált shopoknak köszönhetôen

töltôállomásain a régióban (beleértve

a MOL maximalizálni tudja a nem-üzemanyag-

Szlovákiát és Romániát). Ennek ered-

forgalmát a logikus és körültekintôen átgondolt

ményeképpen

kereskedelmi koncepció alkalmazásával.

duplázódott a kártyatulajdonosok által elérhetô üzemanyagot forgalmazó helyek száma. A MOL-üzemanyagkártya-értékesítés 5,2 százalékos növekedésével a flottakártyás tranzakciók aránya is tovább növekedett 2002-ben. A Multipont program, a népszerû MOL Törzsvásárlói program bankkártya alapú alkalmazása nagy sikert aratott a hazai kártyás piacon. 2002. végére a kártyatulajdonosok száma meghaladta a 100.000 fôt. A Multipont kártya újszerûsége abban áll, hogy ötvözi a fizetési funkciót a törzsvásárlói kártya elônyeivel. A Multipont program

16

YU

1 MOL töltôállomások

pedig külföldön. Magyarországon

meg-

RO

BIH

Az év folyamán a MOL számos lépést tett, hogy

gyakorlatilag

48

2 SLO

járult az átlag feletti gázolaj-értékesítés növeke-

jelentôs

UA

A

Tempo Diesel termék bevezetése szintén hozzá-

2002-ben

3

CZ

A MOL-SLOVNAFT EGYÜTTMÛKÖDÉS 2002-BEN

százalékkal marad el a 2001-es évitôl. A gyengébb üzemi teljesítmény legfontosabb okai között

2002. novemberében megszületett az a

megemlítendôk a finomítói árrések 2002-ben vi-

megállapodás, mellyel a MOL többségi tulajdont

lágszerte tapasztalt zuhanása és az a jelentôs lét-

szerzett a Slovnaftban, két évvel a 36,2 száza-

szám-leépítési céltartalék, amelynek elkülönítése a

lékos tulajdonrész megvásárlása után. Ez a tranz-

BRAVO hatékonyságjavítási projekt (lásd alább)

akció a közép-európai olajipar elsô, határokon

keretében 2003-2005 között végrehajtandó át-

átívelô akvizíciója. A többségi tulajdon megszer-

szervezések miatt vált szükségessé. Mindezeken

zése lehetôvé teszi a MOL számára, hogy még job-

kívül az erôs szlovák nemzeti valuta szintén negatí-

ban kiaknázza a szinergialehetôségeket, valamint

van befolyásolta az eredményeket, különösen

hogy

annak tükrében, hogy az exportpiacok fontossága

realizálja

a

két

vállalat

szorosabb

együttmûködésébôl származó elônyöket.

egyre növekszik a hazai piacon felerôsödô importnyomás miatt élesedô verseny következtében. A Slovnaftnak mindazonáltal sikerült megfordítania a hazai piacon év elején jelentkezô piacvesztési tendenciát az erre válaszul kidolgozott, piacorientált kereskedelmi politika segítségével. Az új kereskedelmi politika alkalmazása lehetôvé tette a Slovnaft számára, hogy a harmadik negyedévre stabilizálja részesedését a hazai piacon. A 2002. folyamán, a nemzetközi piacon bekövetkezett kedvezôtlen fejlemények dacára, a Slovnaft 3,03 Mrd koronás adózott eredményt ért el, amely megközelíti a 2001. évi rekord eredményt. Ezt az eredményt elsôsorban az tette lehe-

A MOL a többségi irányítást úgy szerezte meg,

tôvé, hogy jelentôs mértékben javult a pénzügyi tel-

hogy a Slovnaft két legnagyobb szlovák tulaj-

jesítmény, fôleg az erôs nemzeti valuta, az átalakí-

donosától, a Slovintegra és a Slovbena (SISB) cé-

tott adósságállomány, valamint az eladósodottság

gektôl megvásárolt egy 31,6 százalékos részvény-

mértékének csökkenése miatt. A 2001-ben még

pakettet. A tranzakció értelmében ugyanakkor a

16 százalékos eladósodottsági szinttel szemben

SISB 9,99 százalékban a MOL tulajdonosává vált.

2002-ben likvid eszközei meghaladták az adósságállományt. Kedvezôen hatott az eredményekre a

A többségi tulajdonosi pozíció révén növekszik a MOL mozgástere a szerkezeti átalakítás terü-

szinergiahatásokból realizált 35 millió dollár, ami több mint háromszorosa az elôzô évinek.

letén és az együttmûködési szinergiahatások realizálásában, emellett a vállalatirányítási kérdések

Divesztíció és átszervezés

megoldása is egyszerûbbé válik. Ezáltal az operatív

2002-ben is folytatódott az üzleti alaptevé-

irányítás több figyelmet tud szentelni a stratégiai

kenységekre összpontosított portfólió átalakítása.

projekteknek, így a töltôállomás-hálózat fejleszté-

Az év folyamán több mint 165 millió korona értékû

sének, valamint a környezetbarát dízel- és a világ-

eszközállomány került értékesítésre. A Slovnaft

színvonalú polipropiléngyártás megvalósításának.

cseh nagykereskedelmi és kiskereskedelmi leányvállalatainak, a Slovnaft Moraviának és a Slovnaft

2002. fôbb eseményei

CS-nek az összevonása 2002. elejére megtörtént,

2002-ben a Slovnaft-csoport 3,2 milliárd

a Slovnaft Trade export leányvállalat beolvadt az

szlovák koronás üzemi eredményt ért el, ami 47

anyavállalatba. Megtörtént a napi, rutinszerû

17

LO

számviteli tevékenységek kiszervezése a pro-

vonása egyetlen, közös karbantartó cégbe,

fesszionális Accenture szolgáltató céghez, amely

ezenkívül a Slovnaft igénybe vette egy nagy tapasz-

hasonló számviteli szolgáltatásokat végez a MOL

talattal rendelkezô tanácsadó cég segítségét,

számára is.

hogy olyan karbantartási politikát tudjon kialakítani, amely jobban támogatja az üzembiztonság

A befolyásolható költségek fenntartható szintre

javítására vonatkozó célkitûzést.

történô csökkentését célzó, az egész vállalatot felölelô erôfeszítés részeként 2002-ben projekt

Az EU 2005-ös üzemanyagminôség gyártásá-

indult a szervezeti struktúra átalakítására, hogy az

nak megvalósítása közös MOL-Slovnaft akció kere-

illeszkedjék az újonnan kidolgozott, áramvonalasí-

tében történik azért, hogy a közös projekt meg-

tott üzleti folyamatokhoz. A tervezett átszervezés-

valósításból származó szinergialehetôségeket

sel összhangban a Slovnaft 492 millió koronás

kiaknázhassuk. A partnerek a gyártástechnológia

céltartalékot képzett az ehhez a projekthez kap-

beszerzésének fázisában a közös fellépésbôl

csolódó

költségek

eredô elônyöket tudtak realizálni. 2002-ben a kör-

fedezésére. A projekt BRAVO néven vált ismertté,

nyezetbarát dízel projekt megvalósítása a tervezé-

a mozaikszó jelentése: Business Restructuring

si fázisba lépett.

jövôbeni

létszám-leépítési

and Value Oriented Organisation, azaz Üzleti Átszervezés és Érték-orientált Szervezet.

A Slovnaft megkezdte egy 255 kt/év névleges kapacitású polipropilénüzem megvalósítását, ami

40

4

CZ

Operatív tevékenység és a fejlesztések

lényegében az elsô lépés a petrolkémiai üzletág

A Slovnaft jelenlegi, 364 töltôállomásból álló

modernizálásának útján. Ugyanakkor ez a beruhá-

hálózatának modernizálása elkezdôdött, párhuza-

zás mérföldkô a csoportszintû petrolkémiai straté-

mosan a kiskereskedelmi stratégia szellemében

gia megvalósításában is, melynek célja a fejleszté-

megvalósuló új benzinkutak építésé-

sek optimalizálása az egész csoportra kiterjedôen,

vel.

szlovákiai

hiszen a beruházási program összehangolása

2

kiskereskedelmi leányvállalata immár

megtörtént a TVK-val, a MOL-csoport másik

UA

teljes egészében a Slovnaft tulaj-

petrolkémiai vállalatával.

PL

318 SK

A

MOL

korábbi

dona, a 17 korszerû töltôállomás

A

H

HR

RO

YU

Slovnaft töltôállomások

átalakítása az év folyamán meg-

A társasági szolgáltatások terén jelentôs szi-

történt, így most már Slovnaft

nergiaelônyöket sikerült elérni a vegyszerek, kata-

márkanévvel mûködnek tovább. A

lizátorok, illetve adalékok közös beszerzése során,

benzinkúthálózat rekonstrukciója és

valamint az e-kereskedelem eszközeit felhasználó

a

közös pályáztatással és anyagbeszerzéssel.

kútépítés

egységesített

szab-

ványtervek, technológiák és berendezések alapján történik, a közös beszerzésnél kínálkozó elônyök kiaknázása érdekében. Ezen túl-

Összefoglalás

menôen a Slovnaft megkezdte a MOL-töltôállomás

2002. a MOL-Slovnaft partnerség tekinte-

shop mûködtetési modelljének és a MOL üzem-

tében a jelentôs elôrehaladás éve volt, a felek foly-

anyagkártyás rendszerének bevezetését is.

tatták mindazon lépéseknek a megtételét, amelyek egy erôs és hatékony regionális piaci szerep

Az üzemvitel biztonságának javítása érdekében

kialakításához szükségesek. Meggyôzôdésünk,

a Slovnaft felülvizsgálta karbantartási politikáját,

hogy a MOL többségi tulajdonosi szerepe a

illetve a karbantartási szolgáltatások biztosításá-

Slovnaftban lehetôvé fogja tenni a partnerek szá-

nak módját. A hatékonyság javítása céljából meg-

mára, hogy még több szinergiát aknázzanak ki a

történt a három fô karbantartás-szolgáltató össze-

szorosabb együttmûködés révén 2003. folyamán.

18

F ÖLDGÁZ

A tevékenység leírása Ez a divízió felelôs a földgáz importálásáért, szállításáért, tárolásáért és nagykereskedelméért, továbbá feladata a külsô kulcspiacok számára a földgáz tranzitszállítása. A divízió célja a megbízható földgázellátás fenntartása, a divízió eszközeinek hatékony üzemeltetése, valamint a tevékenység befektetett eszközei utáni korrekt megtérülés elérése. További elérendô divíziós cél a szabályozói tárgyalásokon való részvétel a megfelelô pozíció elérése érdekében a jövôbeni liberalizált piacon.

Legfontosabb eredmények 2002-ben • 2002. folyamán társaságunk aktívan

• A kedvezôtlen szabályozói

feltételek

résztvett a kormány és a hatóságok képviselôi-

következtében az üzlet nem tudott elégséges

vel

új

eredményt realizálni, emiatt CAPEX-terveinkben

a

csak a legszükségesebb projektekre tudtunk

folytatott

gáztörvény

tárgyalásokon,

törvénykezési,

ahol

árképzési

az és

várható liberalizált piaci terveirôl egyeztettek.

koncentrálni. Mindemellett 2002-ben 9 Mrd forintnyi beruházás valósult meg, fôleg a bizton-

• A rendkívül hideg tél ellenére a MOL képes volt kielégíteni a váratlanul magas gázigényeket,

ságos

ellátáshoz

szükséges

fenntartások

területén.

felhasználva a korábban a földalatti gáztárolókban letárolt földgázt.

• 2002-ben jelentôs figyelmet fordítottunk a nemzetközi tranzitüzlet fejlesztésére. Az év folyamán társaságunk 1,69 Mrd m3 földgázt szállított a szerbiai NIS, és 158 M m3-t a boszniai BH-Gas számára. Ez 8 százalékos mennyiségi növekedést jelentett.

19

Átlagos import ár (Ft/m3) Átlagos értékesítési ár (HUF/m3)

Üzleti környezet

inak. 2002-ben az

2002-ben az 1994-es gázszolgáltatási törvény

importált földgáz át-

és gázárrendelet volt hatályban. E két dokumen-

lagos költsége – fo-

tum tartalmazta a szabályozott hazai földgáz-

rintban számolva –

tevékenységek mûködését, és definiálta az árkép-

28 százalékkal esett

zés kereteit. A 2001. végén hatályát vesztett

vissza

2001-hez

20

gázárrendeletet módosítás nélkül hosszabbították

képest. Ugyanakkor

10

meg. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az ár-

– a fogyasztás struk-

rendszert a kormány, hasonlóan az elmúlt évek

túrájában bekövet-

gyakorlatához, 2002-ben sem alkalmazta.

kezô kedvezô változásoknak

Az EU-csatlakozás kö-

Földgáz-értékesítés források szerint 13500

és

40 30

a

0 98

99 Átlagos import ár

2002. július 1-jétôl

vetelményeinek megfelelô-

érvényes, bizonyos gázszolgáltatók által ellátott

en a meglévô szabályozás

nem lakossági fogyasztók 5,4 százalékos gázdíj

10800

felváltására a kormányzat

emelésnek köszönhetôen – az átlagos nagy-

8100

az ipari szereplôk közre-

kereskedelmi ár 8 százalékkal nôtt. A szabályozott

mûködésével elkészítette

eladási ár és az importár közötti különbség, vala-

az új gáztörvény terve-

mint a forint erôs árfolyamának pozitív hatásaként

zetét. A várhatóan 2004.

a divízió üzemi eredménye – a létszámleépítési

elején

új

céltartalék hatása nélkül – 1,7 Mrd forintra

törvény célja, hogy létre-

emelkedett. Ez kiemelkedô javulást jelent az elmúlt

hozzon egy átlátható és

évhez képest. Az említett pozitívum ellenére az

megnyitott

üzlet még így sem tudta elérni a jelenlegi szabá-

5400 2700 0 98

99 Import forrás

00

01

02

Hazai forrás

életbe

részlegesen földgázpiacot.

A

MOL

szándéka

lépô

az,

hogy

lyozás által garantált szabályozott megtérülés

felkészítse a gázüzletet a részlegesen megnyíló li-

szintjét. Ezért csak egy megfelelô új gáztörvény és

beralizált piac kihívásaira, és egy olyan megál-

árképzési rendszer kihirdetése biztosíthatná a

lapodást érjen el az új ár- és tarifarendszer

jövôbeni biztonságos gázellátáshoz szükséges

területén, amely tükrözi a piaci viszonyokat és

beruházásokhoz nélkülözhetetlen megtérülési szint

lehetôvé teszi a gázüzlet hatékony mûködését.

elérését.

Társaságunk teljes mértékben támogatja a gyors Ellátás és kereskedelem

piacnyitási folyamatot.

Magyarországon a MOL rendelkezik egyedül A MOL gázüzlete ki volt, és jelenleg is ki van

földgáz-nagykereskedelmi engedéllyel, melyhez egy-

téve az olaj és olajtermékek világpiaci árváltozása-

úttal ellátási kötelezettsége is társul. Társaságunk a kizárólagos földgázellátója a hazai regionális gázszolgáltató vállalatoknak, a nagynyomású vezetékhálózatunkra közvetlenül csatlakozó ipari fogyasztóknak és a villamos erômûveknek. Amellett, hogy a MOL Rt. az egyedüli nagykereskedô, kissebségi részesedéssel is rendelkezik a hazai gázszolgáltató társaságokban. Mivel a gáz kiskereskedelmi értékesítése nem tekinthetô alaptevékenységnek a csoporton belül, a MOL 2003. februárjában értékesítette saját gáz-kiskereskedelmi leányvállalatait.

20

00

01

02

Átlagos értékesítési ár

Társaságunk 2002-ben 12,9 Mrd m3 földgázt

a kijelölt vezetékszakaszokat. Az ilyen jellegû projek-

értékesített, megközelítôleg ugyanannyit, mint

tek finanszírozása azonban mindaddig korlátozott

2001-ben. A hazai szükségletek kielégítését 2,9

marad, amíg a szabályozói környezet módot nem ad

Mrd m3 hazai, és 10 Mrd m3 importgázból bizto-

a MOL-nak a gázüzleten

sítottuk. A hazai földgáztermelés csökkenésével

elérhetô

Magyarország egyre nagyobb mértékben függ a

megtérülés elérésére.

külföldrôl érkezô földgáztól. Az 5 évvel ezelôtti 65

Hozzá kell azonban ten-

százalékos importfüggôség 2002-ben közel 78

nünk, hogy az új gáz-

százalékra emelkedett.

törvény elôreláthatólag

Földgáz-értékesítés vevôcsoportok szerint (M m3)

megfelelô

tartalmazza majd az Az importált földgáz döntô része a Panrusgázon

eszközök alapján számí-

keresztül Oroszországból érkezett, a maradék

tott megfelelô szabá-

hányad pedig Ukrajnából, a Gas de France-tól és a

lyozott megtérülést.

13500 12000 10500 9000 7500 6000 4500 3000 1500 0

99

Viszonteladók

Ruhrgastól. Az ellátás biztonságának fenntartása érdekében a MOL hosszú távú, „take-or-pay” típusú gázbeszerzési szerzôdéseket kötött.

98

vételek maximalizálása érdekében társaságunk – kihasználva Magyarország kedvezô földrajzi fekvését

érdekében, hogy felkészüljön a liberalizációra, illet-

–

ve hogy az új versenykörnyezetben maximalizálni

2002-ben a szerbiai NIS és a boszniai BH-Gas kez-

tudja piaci részesedét. A legfontosabb közvetlen

deményezte az eredeti, 1998-ban kötött hosszú

fogyasztókkal meglévô kapcsolataink erôsítésére

távú földgázszállítási szerzôdés meghosszabbítását.

piaci alapú, rugalmas, hosszú távú szerzôdéseket

A MOL – a 2003. december 31-ig érvényben lévô

kívánunk bevezetni. Továbbra is törekszünk köz-

módosított feltételek alapján – 2002-ben 1,69

vetlen gázellátási szerzôdéseket kötni potenciális

Mrd m3 földgázt szállított Szerbiába.

megragadja a tranzitból adódó lehetôségeket.

zöldmezôs fogyasztókkal. Megpróbáljuk a hazai gázpiacról rendelkezésre álló információinkat fel-

A BH-Gas esetében – a módosított megállapo-

használni abban, hogy magasabb színvonalú szol-

dásnak megfelelôen – a MOL 2002-ben 158 M m3

gáltatások kidolgozásával nagyobb arányú része-

gázt tranzitált Boszniába.

sedést tartsunk meg a piacon. Emellett kiemelten kezeljük munkatársaink marketingtudásának növe-

Középtávon társaságunk jelentôs lehetôségeket

lését, a kockázatkezelési eszközök és az ügyfe-

lát a tranzit mennyiségének növelésére mind

leinknek nyújtandó új értékesítési konstrukciók ki-

Bosznia, mind Szerbia esetében, emellett vizsgáljuk

dolgozását és fejlesztését.

a

Földgázszállítás és tranzit A MOL 5.226 km hosszú magasnyomású földgázszállító rendszert birtokol és üzemeltet. A társaság a 2002-ben is szigorúan szabályozott beruházások mellett néhány új, a biztonságos ellátást fenntartó projektbe is belekezdett. Az említettek közé tartozik a beregdaróci kompresszorállomás felújításának befejezése és a nemesbükki kompresszorállomás vezérlôrendszerének korszerûsítése. A környezetvédelmi elôírásoknak való megfelelés érdekében számos gázátadó állomást modernizáltunk, valamint megvizsgáltuk és felújítottuk

21

már

létezô

tranzitszállítások

01

02

Erômûvek Ipari és egyéb fogyasztók

A hazai tevékenységeinkbôl származó be-

A MOL számos lépést kezdeményezett annak

00

bôvítésének

lehetôségeit az egyéb szomszédos piacok – Szlovénia és Horvátország – felé.

A tárolók csúcs/mobilgáz kapacitás aránya 1,3 százalék, s ez kedvezôbb, mint más európai szezonális tárolók 0,9-1 százalék közé esô

2002. októberében Bécsben elôzetes együtt-

csúcs/mobil kapacitás arányainak átlaga. Mivel a

mûködési megállapodás született az OMV Erdgas

MOL földgáztárolói szezonális tárolók, ezért képe-

GmbH (Ausztria), a BOTAS (Törökország), a

sek voltunk a 2002. második félévében a váratlan

TRANSGAZ (Románia) és a BULGARGAZ (Bulgária)

és

és a MOL között egy Türkmenisztánból, Azer-

keresletingadozásokat kielégíteni.

kemény

hideg

által

elôidézett

jelentôs

bajdzsánból, illetve Iránból kiinduló és Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és

A korlátozott beruházási programunk kereté-

Ausztrián át Nyugat-Európába tartó tranzitvezeték

ben 2002-ben megkezdtük a hajdúszoboszlói fel-

kiépítésérôl.

színi technológia rekonstrukcióját és a pusztaedericsi tároló felszín alatti és felszíni technoló-

Tárolás 2002-ben a MOL 3,34 Mrd m

giájának teljes felújítását. Az év folyamán folytattuk 3

mobilgáz

a kardoskúti tároló rehabilitációs programját is.

tároló kapacitással és a hozzá tartozó 44,2 M m3/nap csúcskapacitással rendelkezett a föld-

Az ipar fejlôdésének, a gazdaság folyamatos

alatti gáztárolóiban. A tárolókapacitások egyre

átalakulásának és a lakossági gázigények növekedé-

növekvô szerepet játszanak a téli hónapok

sének eredményeként a hazai gázfogyasztás a

megfelelô gázellátásában.

következô 10 évben egyértelmûen növekedni fog. Ennél is fontosabb azonban, hogy a téli csúcsnapi gázfogyasztások jelentôsen emelkednek majd. Következésképpen ezen igények biztonságos kielégítése érdekében tárolókapacitásainkat növelni kell.

22

P ETROLKÉMIA

Az üzlet definíciója A MOL petrolkémiai leányvállalata, a TVK, Magyarország egyetlen integrált olefin- és poliolefingyártója, és az egyik legjelentôsebb szereplôje a gyorsan fejlôdô közép-európai polietilén- és polipropilén piacnak. A vegyipari társaság legfontosabb alapanyag-szállítója a MOL-csoport, amely elsôsorban vegyipari benzint és vegyipari gázolajat ad el neki. A csoport egyúttal a legnagyobb vevôje is a társaságnak, a TVK-tól az etilénmûvében keletkezô társtermékeket – hidrogént és pirobenzin frakciókat – vásárol. A MOL-csoport IFRS szerinti jelentésében a TVK teljeskörûen konszolidált leányvállalatként szerepel, mûködési adatai és eredménye a petrolkémiai szegmensben jelennek meg.

Kiemelt események • A nagyon gyenge vegyipari fedezetek

• A TVK Igazgatóságának jóváhagyását és a

ellenére a TVK üzleti eredménye a környezet-

hitelszerzôdések aláírását követôen 2002. elsô

védelmi céltartalékképzés nélkül – sok verseny-

fél évében megkezdôdött a Petrolkémiai Fejlesz-

társával ellentétben – 2002-ben is pozitív ma-

tési Program megvalósítása, melynek tervezett

radt. A mérsékelt piaci kereslet dacára a

költsége 430 millió euró. A teljes beruházási

petrolkémiai szegmens 5, illetve 10 százalékkal

összeg 35 százalékát a TVK saját forrásból, a

növelte polietilén- és polipropilén értékesítését.

fennmaradó

A megnövekedett értékesítés következtében a

finanszírozza.

termelôüzemek

kapacitáskihasználtsága

részt

pedig

bankkölcsönökbôl

is

javult.

• 2002-ben a petrolkémiai szegmens 795 kt vegyipari benzint, 119 kt vegyipari gázolajat és 85 kt könnyû szénhidrogént szerzett be a MOLcsoporttól, miközben 198 kt, az etilénmûben keletkezett társterméket értékesített a csoport számára. A vegyipari benzin és gázolaj szállítása csôvezetéken történik.

23

Üzleti környezet

A TVK jelenlegi, 9 fôs Igazgatóságából az Igaz-

Az integrált olefin-, poliolefin gyártók jövedel-

gatóság elnökét is beleértve 6 fô MOL alkalmazott,

mezôsége, a rendkívül kedvezôtlen 2001-es évhez

s szintén MOL alkalmazott a vegyipari társaság 5

képest is, tovább csökkent 2002-ben. 1997. óta

fôs Felügyelô Bizottságának egyik tagja, a Felügyelô

2002-ben voltak a legalacsonyabbak a vegyipari

Bizottság elnöke.

fedezetek és a jövedelmezôség. Egyrészrôl a nyersolaj árával összhangban a vegyipari alapanya-

A MOL-csoport további jelentôs szinergialehe-

gok ára is meredeken emelkedett 2002-ben

tôségeket lát a finomítás és olefingyártás koordi-

– és átlagban magasabb szintet ért el, mint

nálásában, a vegyipari tevékenység és társaság-

2001-ben –, másrészrôl az árbevételre negatív

irányítási szolgáltatások csoportszinten történô

hatással voltak a 2001. évinél is alacsonyabb ter-

harmonizálásában – így a TVK tiszaújvárosi és a

mékjegyzésárak, valamint az erôsebb forint.

Slovnaft pozsonyi tevékenységének összehan-

Szakértôi elôrejelzések szerint 2003-tól a vegy-

golásában –, valamint a kereskedelmi csatornák

ipari fedezetek növekedése várható, a következô

optimalizálásában.

petrolkémiai ciklus pedig 2004-2005-re progOlefinek

nosztizálható.

Az 1975-ben épült olefinMOL-TVK partnerkapcsolat

üzemben vegyipari benzinbôl és

A MOL jelentôs részesedést szerzett a TVK-ban

vegyipari gázolajból állítanak elô

annak érdekében, hogy megvalósítsa stratégiai cél-

etilént és propilént. Az üzemet

jait, azaz megszerzett piacot biztosítson a finomí-

többször felújították és intenzi-

tásban keletkezô jelentôs mennyiségû vegyipari

fikálták. Az etilénre vonatkoztatott

alapanyagnak, és kihasználja az értéklánc további

névleges kapacitás jelenleg 370

elemének integrálásában és a szorosabb együtt-

kt/év. Az olefintermelés mellett

mûködésben rejlô potenciális szinergiákat. A szi-

az Olefin Üzletág látja el etilénnel

nergiák tovább növekedhetnek azáltal, hogy a

– saját termelésbôl, illetve import-

Hazai és export polimer értékesítés alakulása 2001 - 2002-ben

szigorodó környezetvédel-

ból – az egyetlen hazai PVC-gyártót, a Borsod-

mi

a

Chemet. 2002-ben a TVK 38 kt – vezetéken

keletkezô

érkezô – etilént vásárolt az ukrán Orianától, ami 31

egyes komponensek egy-

százalékos mennyiségi növekedést jelent 2001-hez

elôírások

finomításban

500 400

miatt

re nagyobb hányada lesz

képest. Az olefintermelés 3 százalékkal volt maga-

300

alkalmatlan motorhajtó-

sabb 2002-ben, mint 2001-ben.

200

anyag-keverô komponensPoliolefinek

ként való felhasználásra.

100 0 01 Hazai polymer értékesítés

02 Export polymer értékesítés

Vegyipari alapanyagként

A Polimer Üzletág különbözô minôségû kis- és

azonban ezek az anyag-

nagysûrûségû polietiléneket, valamint polipropiléne-

áramok továbbra is fel-

ket gyárt hazai és exportpiacokra. Az 1986-ban

használhatók lesznek.

átadott nagysûrûségû polietilén-üzem névleges kapacitása 200 kt/év, a két kissûrûségû polietilén-

Számos tranzakció – köztük a 2001-es sikeres

üzem összes névleges kapacitása pedig 120

nyilvános vételi ajánlat – után a MOL 34,48 száza-

kt/év. Az üzletág különbözô típusú polipropiléneket

lékos tulajdoni hányadával a TVK legnagyobb

is gyárt három üzemében. 2002. elején a három

részvényesévé vált. A MOL-nak két pénzügyi befek-

üzem névleges kapacitása a következôképpen

tetôtôl vételi opciója van további 17,85 százalék

alakult: 50, 100 és 140 kt/év. A legújabb, 140

TVK-részvény megvásárlására.

kt/év névleges kapacitású polipropilénüzemben (PP-4) 2000. tavaszán indult meg a termelés. Az üzem névleges kapacitását 2002. végére 180

24

kt/év-re bôvítették. A PP-4 üzem jelenleg a régió

Egyéb fontos

legkorszerûbb és leghatékonyabb termelôegysége.

események

A kapacitásbôvítést követôen a legkisebb polipropilénüzemet (50 kt/év) 2002. év végén bezárták.

Üzemek kapacitáskihasználtságának alkulása 2001-2002-ben

Stratégiájával összhangban a TVK 2002ben sikeresen befejezte

100 95

A növekvô értékesítéssel összhangban a poli-

nem alap tevékenysé-

90

mertermelés mintegy 6 százalékkal nôtt 2002-ben.

get folytató leányvállala-

85

A hazai polimerpiacon több mint 57 százalék volt a

tainak – köztük a mû-

80

TVK részesedése 2002-ben. A legfontosabb

anyag-feldolgozó társa-

export-célpiacok – nagyság szerinti sorrendben – a

ságoknak – az értékesí-

következôk voltak: Németország, Olaszország,

tését. A divesztíciós

Lengyelország, Egyesült Királyság, Franciaország

és egyéb racionalizálási

és Ausztria.

programoknak köszön-

01

02

Olefin üzemek

HDPE üzemek

LDPE üzemek

PP üzemek

hetôen a létszám 14 százalékkal csökkent 2002Petrolkémiai Fejlesztési Program

ben. Az értékteremtô képesség növelése érdeké-

Az 1999-ben elfogadott stratégiával összhang-

ben került sor a marketing- és értékesítési szerve-

ban, a kedvezô piaci kilátásokra alapozva a csoport

zet átalakítására és az értékesítési tevékenység

a vegyipari üzlet fejlesztését, az európai termelési

hatékonyságának javítására. Az intézkedések

méret elérését határozta el a Stratégia Fejlesztési

elsô pozitív hatása – az értékesített mennyisé-

Program megvalósításával. A projekt befejezése

gek növekedése – már 2002. második félében

után a TVK megtartja vezetô szerepét és növeli költ-

jelentkezett.

séghatékonyságát a régióbeli polimer gyártók között. A stratégiai projekt négy alprojektbôl áll,

A TVK környezetvédelmi díjat nyert sikeres

melyek megvalósításával nemcsak a termelôkapaci-

erôfeszítéseiért és kiváló eredményeiért, amelyeket

tás bôvül, hanem a termékportfolió is szélesedik és

a vegyipar környezetvédelmi teljesítménye fejlesz-

a költséghatékonyság is növekedik. Az elsô alprojekt

tésének támogatásában és saját tevékenysége

egy 250 kt/év névleges kapacitású új LINDE-tech-

környezeti hatásainak csökkentésében ért el.

nológiájú etilénmû megvalósulása után az összes névleges etiléntermelô kapacitás 620 kt/évre nô.

Szintén elismerést kapott a TVK többségi tulaj-

A fejlesztési program második eleme egy új, 200

donában lévô Inno-Comp Kft. az Oktatási Mi-

kt/év névleges kapacitású, nagysûrûségû polietilént

nisztériumtól. Az innovációs díjat 2002-ben egy új

gyártó üzem építése Mitsui technológiával, ami a

típusú polipropilén kifejlesztéséért nyerte el a Kft.

termékportfolió diverzifikálásával a versenyképessébimodális HDPE–gyártó lesz a régióban. A harmadik

szakértôi

alprojekt – a 140 kt/év névleges kapacitású PP-4

alapozva, a menedzs-

üzem 180 kt/évre történô kapacitásbôvítése –

ment korábbi elôrejelzé-

2002.

sével

negyedik

negyedévében

befejezôdött.

Termelés alkulása 2001-2002-ben

2002-ben a TVK a

get is növeli. Az üzem megépülésével a TVK az elsô

értékelésre 400 300

összhangban, 200

E fejlesztés következményeként a legöregebb, 50

megemelte a jövôbeli

kt/év névleges kapacitású PP-2-es üzemet leállítot-

környezetvédelmi kötele-

100

ták. A negyedik alprojekt az új üzemek mûködteté-

zettségekre képzett cél-

0

séhez szükséges kiszolgáló létesítmények megvaló-

tartalék öszszegét. A

sítását foglalja magában. A 2002. elsô fél évében

vegyipari

megkezdett Petrolkémiai Fejlesztési Program befe-

megnövelt céltartalékból

jezésének tervezett idôpontja 2004. második fele. A

egy régebbrôl örökölt

teljes

talajszennyezés rehabil-

program

megvalósítása

költségkereten belül folyik.

határidôn

és

társaság

a

01

Etilén

HDPE

Propilén

LDPE

itációs költségeit fogja fedezni. A szennyezôdés a ’70-es években keletkezett, felfedezése azonban csak a ’90-es évek elején került sor.

25

02

PP

T ÁRSASÁGI

ÉRTÉKEK

A regionális piac vezetô olajipari vállalatává kívá-

náltuk az üzleti folyamatok átalakítása (BPR)

nunk válni. Ezért olyan szervezeti mûködést, struk-

program eredményeit, ami által jelentôs mérték-

túrát és képességeket kell kialakítanunk, amelyek

ben sikerült folyamatainkat standardizálni, egysze-

lehetôvé teszik dinamikus növekedésünket a régió-

rûsíteni és informatikai alapúvá tenni. A mûködési

ban, továbbá olyan emberierôforrás-politikát és

folyamatok további egyszerûsítésére és a kontroll-

gyakorlatot kell megvalósítanunk, melyek az iparág

mechanizmusok megerôsítésére folyamatmenedzs-

legjobbjaira jellemzôk. Emellett olyan kapcsolatokat

ment rendszeren alapuló programot indítottunk. A

kell kiépítenünk vevôinkkel, üzleti partnereinkkel, a

mûködési hatékonyság további javítása magában

régió társadalmával, tágabb mûködési környeze-

foglalja a társaság létszámának további 2.500

tünkkel, melyeket értékteremtô, etikus és felelôs-

fôvel történô csökkentését is az elkövetkezendô

ségteljes viselkedés jellemez.

három évben. Ezzel elérhetô lesz a nemzetközi szintû létszámhatékonyság, valamint a strukturális költ-

MOL-csoport teljes munkaidôben foglalkoztatott munkavállalóinak száma (záró) (fô)

E stratégiai célt és a

ségek jelentôs mérsékelése.

mûködési követelményeMunkatársak iránti elkötelezettségünk és

ket megfogalmazó jövô-

25000

képünket 2000. májusá20000

felelôsségünk

ban társaságunk vezetôi

A változó üzleti környezetben a regionális

15000

és munkavállalói közösen

növekedést lehetôvé tevô mûködés és a folyamatos

10000

alkották meg és fogadták

hatékonyságjavítás csakis magas szinten felkészült,

el, s e közös célért indult

elkötelezett, teljesítmény-orientált munkatársakkal

meg az az átfogó változ-

lehetséges. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy folya-

tatási folyamat, melynek

matosan fejlesszük munkatársaink tudását, képes-

három éve alatt jelentô-

ségeit, és versenyképes jövedelemmel ismerjük el

sen

tár-

teljesítményüket. Ezért az elmúlt években olyan HR-

szervezetét,

rendszereket fejlesztettünk ki és vezettünk be, ame-

5000 0 98

99 MOL Rt.

00

01

02

Leányvállalatok

átalakítottuk

saságunk

lyek a munkavállalók tudását, képességeit és tel-

mûködési folyamatait és kultúráját.

jesítményét helyezik a középpontba. 2002-ben A szervezet és mûködésének fejlesztése

továbbfejlesztettük és informatikai alapúvá tettük

Szervezetünket úgy alakítottuk át, hogy az

kompetencia-menedzsment rendszerünket, így mun-

egyszerû és „lapos”, ezáltal gyors döntéshozatali

katársaink kiválasztásakor, illetve teljesítményük

képességgel rendelkezô legyen. Az átalakítással

értékelésékor és továbbképzésükkor a betöltendô

párhuzamosan kiépítettük a mátrix-

munkakör követelményeire, illetve a munkatársaink

típusú irányítást. Az elmúlt évben to-

tudására, készségére és képességére alapozva hoz-

vábbfejlesztettük a mûködés szabá-

zuk meg döntéseinket. Mind több munkavállalóra

lyozását, felülvizsgáltuk és átlátható-

terjesztjük ki teljesítmény-menedzselési, és az ehhez

vá tettük a döntéshozatali és kontroll-

kapcsolódó ösztönzési rendszerünket. Elindítottuk

mechanizmusokat. Megkezdtük a re-

tehetséges fiatal munkatársaink második generá-

gionális növekedést támogató szer-

ciójának speciális képzését, amely segítséget nyújt

vezeti felépítés kialakítását. A tavalyi

vezetôvé válásukhoz, ezzel is biztosítva társaságunk

évben is következetesen folytattuk

számára a magasan képzett menedzserek után-

tevékenységeink racionalizálását, az

pótlását. Kiemelt humánrendszereink egységesíté-

erôforrások koncentrálását. Felhasz-

sét portfoliós társaságainknál megkezdtük.

26

A korrekt és etikus munkahelyi és üzleti maga-

A tûzesetek számát illetôen ugyanakkor folytató-

tartás erôsítésére az elmúlt évben kidolgoztuk és

dott az évek óta megfigyelhetô csökkenés, amely

elfogadtuk a MOL-csoport etikai kódexét, melynek

szerint a megelôzô évhez képest 2002-ben 22

irányelvei jól tükrözik elkötelezettségünket és

százalékkal kevesebb, összesen 14 eset történt,

felelôsségünket munkatársaink, üzleti partnereink,

ami, figyelembe véve az iparág nagyfokú tûz- és

vevôink és a társadalom iránt.

robbanás-veszélyességét, igen jelentôs eredménynek számít.

Környezetünk iránti felelôsségünk A MOL az egészségvédelem, a biztonság-

A környezetvédelem területén múltbéli tevékeny-

technika és a környezetvédelem területén elért

ségünkbôl eredô kötelezettségeink teljesítésére

eredménye alapján is az olajipari vállalatok élmezô-

megközelítôleg 4,2 Mrd forintot fordítottunk az e

nyébe kíván tartozni. Éppen ezért kiemelt figyelmet

célra elkülönített céltartalék-keretbôl, s ezzel 2001-

fordít az eredmények folyamatos javítására és köz-

hez képest több mint kétszeres értékû környe-

zétételére. Ez az elkötelezettség motiválja, hogy a

zetvédelmi kötelezettséget teljesítettük. A teljesített

MOL-csoport teljes mûködése a csoport EBK poli-

kötelezettségek

tikája mentén valósuljon meg. A célrendszerben

ráfordítás nagyságát tekintve is kiemelkedik a sav-

mutatkozik meg a cégvezetés törekvése a folyama-

gyanta kezelése, melybôl 2002-ben 44 ezer tonna

tos javulásra. Az elvárt teljesítményt évente aktuali-

ártalmatlanításáról gondoskodtunk, de további

zált

jelentôs összegeket fordítottunk a talaj- és

célkitûzésekben,

EBK-teljesítménymutatók

formájában, számszerûn megfogalmazzuk, lehetô-

közül

a

mennyiséget

és

a

talajvízszennyezések felszámolására is.

séget biztosítva az év során elért idôarányos eredmény objektív elemzésére és a gyenge pontok azonosítására, végsôsoron pedig a fejlôdésre.

Ezen felüli, egyéb EBK-témájú projektek megvalósítására megközelítôleg 5,5 Mrd forintot fordított társaságunk, ebbôl 2,8 Mrd forintot az

A 2002-es évben két tragikus esemény is

egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezet-

emlékeztetett minket arra, hogy az olajipar veszé-

védelmi elôírások együttes kiegészíté-

lyes ágazat: a Dunai Finomító csôkemencéjenek fel-

sére szolgáló technológiai korszerû-

robbanása során két kollégánk életét vesztette, egy

sítésekre, illetve felújításokra, 2,7

harmadik munkatársunk pedig közlekedési baleset-

Mrd

ben hunyt el. 1986. óta elôször kell a munkaválla-

környezetvédelemi beruházásokra.

forintot

pedig

kifejezetten

lók körében halálos balesetekrôl beszámolnunk. Az érintett családokról méltó és megfelelô módon gon-

A biztonságos és az egészséget

doskodott a MOL. Kiemelten fontosnak tekintjük,

nem veszélyeztetô munkahelyek fej-

hogy a megfelelô konzekvenciák levonását követôen

lesztését, valamint a jogszabályi

a szükséges megelôzô intézkedéseket megtegyük.

elôírások kielégítését célozta az a nagyszabású projekt, amelyet 2001-

A 3 napnál hosszabb munkaidô-kieséssel járó

ben indítottunk, és amely 2002-ben is folytatódott.

munkabalesetek száma a megelôzô évhez képest

Ennek keretében azonosítottuk és értékeltük a MOL

24 százalékkal emelkedett, a bekövetkezett 62

tevékenységébôl adódó egészségvédelmi, bizton-

munkabaleset mintegy fele azonban nem a tech-

ságtechnikai és környezetvédelmi kockázatokat.

nológiáink üzemeltetésével, hanem a jármûvel történô, illetve a gyalogos közlekedéssel függött

Társaságunk nemcsak a technológiáinak mû-

össze. Mivel a foglalkoztatottak létszáma jelentôs

ködtetésébôl , de a termékei felhasználásából szár-

mértékben csökkent az év során, az esetek gyako-

mazó környezetterhelés csökkentését is kiemelten

riságát jelzô mutatószám, a baleseti frekvencia – az

kezeli, ezért 2002-ben bevezettük a hazánkban for-

1.000.000 ledolgozott munkaórára jutó munka-

galmazott csúcsminôségû üzemanyagok közül is

balesetek száma – az esetek számát meghaladó

kiemelkedô Tempo Evo 99-et, amely a minimálisra

mértékben emelkedett, és elérte a 4,16-os értéket.

szorítja a gépjármûvek károsanyag-kibocsátását,

27

javítja a fogyasztást, és már most is megfelel az

közül 4 rendelkezik MSZ EN ISO/IEC 17025:2001

Európai Unióban 2008-tól kötelezôen életbe lépô

szabvány szerinti akkreditációval. A szénhidrogén-

elôírásoknak.

kutatás és -termelés területén folyamatban van a Munkahelyi Társaságunk elnök-vezérigazgató-

Egészségvédelmi

és

Biztonsági

Irányítási Rendszer (MEBIR) kialakítása.

ja 2002-ben elsô alkalommal jutalA szabványos irányítási rendszerek továbbra is

mazta EBK Elnöki Díjjal az ered2001-ben

a vevôközpontúság, a környezettudatos mûködés,

kiemelkedôen hozzájáruló teljesítmé-

valamint az egészségvédelmi és biztonságtech-

nyeket. A díj megalapítása is kifejezi

nikai szempontok figyelembevételét biztosították

vezetésünk elkötelezettségét az EBK

cégünk mindennapi mûködése során.

ményeink

javításához

területén elért teljesítmények további javulása iránt. A díj egyéni, szervezeti

A szabványos irányítási rendszerek többéves

és MOL-csoport-tagvállalat kategóri-

mûködtetése során felhalmozott tapasztalatokra

ákban került odaítélésre.

építve 2002-ban a MOL elhatározta, hogy olyan teljesítménymérô rendszert alkalmaz, amely a

Az egyes területeken elért sikerek mellett

mûködésnek nemcsak a minôségi, környezettuda-

2002. üzenete számunkra, hogy még számos ten-

tossági és biztonsági aspektusát vizsgálja, hanem

nivaló áll elôttünk. Így például célunk, hogy az ipará-

más, a mûködés szempontból fontos kritériumokat

gi kiválóság elérése az egészségvédelem, a bizton-

is, például a vevôi és dolgozói megelégedettséget,

ság és a környezetvédelem terén is megvalósuljon.

a társadalmi hatást vagy a pénzügyi eredményeket. 2002-ben ennek a – EFQM Üzleti Kiválóság

A minôségirányítás iránti felelôsségünk

Modellként ismert – teljesítménymenedzsment esz-

A 2002. évben a MOL minôségmenedzsment

köznek a kísérleti bevezetésére és alkalmazására

tevékenységét a MOL-csoport Minôségpolitika meg-

került sor egy üzleti egységnél, és két leányvállalat-

valósítására irányuló akciók és programok végre-

nál. A következô évben a MOL elemzi a teljes vál-

hajtásának folytatása jellemezte. A program az új

lalatra

ISO

lehetôségét.

9001:2000

szabvány

és

a

jelenlegi

történô

EFQM-modell

alkalmazásának

menedzsmentelvárások követelményei szerint alakítja át mûködési folyamatainkat, fôként a tanúsítvánnyal rendelkezô üzleti egységeinknél.

2002-ben elsô alkalommal került odaítélésre az Elnöki Minôség Díj, melynek kritériumrendszere az EFQM-modell. A díj megalapításával a felsô vezetés

A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO)

ösztönözni és támogatni kívánja az EFQM-modell

vonatkozó standardjainak megfelelô minôségügyi és

széles körû alkalmazását a MOL szervezeteiben,

környezetközpontú irányítási rendszereink mûködte-

elôsegítve ezzel a minôségszemlélet és -kultúra

tése mellett a MOL különbözô üzleti egységeinél

meghonosítását.

egységes elvek mentén kezdôdött meg az átállás az ISO 9001:2000 szabványra. A MOL hazai termelési és termékforgalmazási területeinek mindegyike szabványos rendszer keretei között mûködik. A társaság szervezetei közül a K+F és a Földgázellátás 2002-ben tanúsíttatta minôségirányítási rendszerét, így jelenleg már 3 egységünk rendelkezik ISO 9001:2000, további 8 egység ISO 9002:1996 tanúsítvánnyal, valamint 3 szervezet rendelkezik ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerrel. Laboratóriumaink

28

Társadalmi elkötelezettségünk Hiszünk társaságunk társadalmi felelôsségvállalásában. A MOL társasági értékei közé emelte azokat a társadalmi értékeket, amelyek megôrzését adományozásai és támogatásai révén fontosnak tartja. A MOL kiemelt figyelmet szentel a gyerekek, a szociálisan rászorulók és az egészségügy anyagi problémáinak megoldására, és szponzori tevékenységén keresztül a kultúra és a sport színvonalának elômozdítására. A MOL felelôsséget érez a jövô nemzedéke iránt, ami nem csak a gyermekkórházak és más gyermekintézmények felkarolásában, hanem egyéb

A MOL kiemelt fontosságúnak tartja a környezet

kapcsolódó tevékenységek és képzési programok

megóvását, éppen ezért tekintélyes összegeket

támogatásában is megnyilvánul. E programok ki-

fordít a környezetszennyezés megelôzésére, illetve

emelt kedvezményezettjei a Heim

a környezeti károk helyreállítására, emellett részt

Pál Gyermekkórház, a Bethesda

vesz különbözô környezetvédelmi projektekben is. A

Gyermekkórház

MOL számos környezetmegôrzô projektet segít,

és

a

Fóti

Gyermekváros.

kiemelt támogatója a Hortobágyi Nemzeti Parknak, amely a világörökség része.

A MOL meggyôzôdése, hogy Magyarország legnagyobb vállala-

Az elmúlt évben a társaság több mint 600 mil-

taként kiemelt szerepet kell vállal-

lió forintot fordított támogatási célokra, az összeg

nia a kulturális és sportélet fel-

felhasználásáról a támogatási alapelvek szigorú

emelkedésében. Társaságunk je-

keretei között döntött. A MOL ezen elvek értel-

lentôs összegeket fordít a nem-

mében nem támogat – többek között – magán-

zeti kulturális intézmények, múzeumok, valamint a

személyeket, pártokat és kormányzati szervezete-

mûvészetek és a zene – köztük az opera – támo-

ket, egyházi és felekezeti célú programokat,

gatására. A társaság számos sportág pártfogója,

valamint olyan szervezeteket, amelyek faji, nemi,

amelyek közül a kajak-kenu az egyik legnépszerûbb,

vallási, kisebbségi vagy bármely egyéb diszkriminá-

mint

ciót alkalmaznak, illetve támogatnak.

Magyarország

legsikeresebb

sportága.

Ezeken kívül a szponzorált technikai sportok üzleti érdekeinket szolgálják.

29

Fókusz

A

VEZETÉS BESZÁMOLÓJA ÉS ELEMZÉSE A PÉNZÜGYI HELYZETRÔL,

VALAMINT A MÛKÖDÉS EREDMÉNYEIRÔL Kiemelt pénzügyi eredmények

Mûködési környezet áttekintése

• A Kutatás-termelés szegmens 2002. évi üzleti

A nemzetközi, a regionális és a hazai gazdasági

eredménye – a létszámleépítésre képzett céltartalék

környezet alakulása jelentôs hatással volt a MOL pénzü-

egyszeri hatása nélkül – 55,0 Mrd Ft volt. Az üzleti

gyi és mûködési teljesítményére. Az eredményt negatívan

eredmény 2001. évi értékhez viszonyított 18%-os

befolyásolta a finomítói árrések jelentôs csökkenése. A

csökkenését a forintban számolt alacsonyabb kôolaj-

hazai fogyasztói inflációs ráta jelentôsen változott, 2002-

árak és a termelés enyhe csökkenése okozta. Az üzleti

ben 5,3%, míg 2001-ben 9,2% volt. A forint erôsödött

eredmény így 18%-kal csökkent a 2001. évi értékhez

az USA-dollárral szemben: az éves átlagos árfolyam

képest.

2001-ben 286,5 Ft/USD, míg 2002-ben 258,0

• A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens üzleti

Ft/USD volt. A forint az euróval szemben 5,3%-os

eredménye – a létszámleépítésre képzett céltartalék

erôsödést mutatott a 2001. évi 1,3%-os erôsödéssel

egyszeri hatása nélkül – 42,7 Mrd Ft volt, amely 39%-

szemben. A magyar GDP növekedési üteme az elôzetes

kal alacsonyabb a 2001. évi értékhez képest. Az ered-

adatok szerint 2002-ben 3,3% volt, a 2001. évi 3,7%-

mény tükrözi az alacsonyabb nemzetközi finomítói

kal szemben.

árrések és az erôs forint hatását, melyet részben javíA vásárolt földgáz és kôolaj árának meghatározása

tott a fûtôolaj és a vegyipari alapanyag nélkül számított növekedése,

USA-dollárban történik, a finomított termékek értékesíté-

valamint a maradékfeldolgozó pozitív hatása. A kimuta-

sébôl származó bevételek döntô része forintban jelent-

tott üzemi eredmény 46%-kal, 70,1 Mrd Ft-ról 37,8

kezik, de a dollárban jegyzett piaci áraknak megfelelôen

Mrd Ft-ra csökkent.

határozzuk meg. A forint dollárral szembeni árfolyamá-

értékesítés

mennyiségének

12%-os

• A Földgáz szegmens üzleti eredménye a létszám-

nak ingadozása ezért hatással van a MOL mûködésére.

leépítésre képzett céltartalék nélkül 1,7 Mrd Ft volt,

Ennek konkrét hatása attól függôen változik, hogy a tár-

szemben a 2001. évi 122,2 Mrd Ft veszteséggel,

saság milyen mértékben képes áraiban érvényesíteni a

fôként az importált gáz költsége és a szabályozott

devizaárfolyamok változásának hatását.

értékesítési árak közötti különbség – alacsonyabb világ2002-ben a kôolaj átlagos árszintje a közel-keleti poli-

piaci áraknak és az erôs forintnak köszönhetô –

tikai helyzet bizonytalansága ellenére gyakorlatilag vál-

csökkenése következtében. • A Petrolkémia szegmens vesztesége 1,5 Mrd Ft

tozatlan maradt. Ugyanakkor a fô olajtermékek jegyzés-

volt szemben a 2001. évi 5,0 Mrd Ft-os nyereséggel.

árai a 2001. évi szinthez képest csökkentek. Ennek kö-

A polimerértékesítés volumenének jelentôs növekedése

vetkeztében a kôolaj-feldolgozás eredményességét alap-

- 7,2% – részben ellensúlyozta a petrolkémiát sújtó ked-

vetôen meghatározó crack spread-ek az elôzô évihez

vezôtlen nemzetközi piaci környezetet, valamint a 2,1

képest jelentôsen csökkentek. A Brent típusú kôolajár

Mrd Ft összegû környezetvédelmi céltartalék-képzés

25,0 USD/hordó volt, amely 2,5%-kal haladja meg a

hatását.

2001-es 24,4 USD/hordó átlagárat. Az orosz Ural

• A mûködési cash flow 167,8 Mrd Ft volt, amely

Blend – a MOL kôolajvásárlásában meghatározó kôolajtí-

135%-os növekedést jelent, elsôsorban a gázüzlet

pus – mediterrán tôzsdei jegyzésára 23,7 USD/hordó

eredményének erôteljes javulása miatt. A forgótôke-

volt, ami 3,0%-kal növekedés a 2001-es, 23,0

igény változása 18,6 Mrd Ft-tal növelte a mûködési

USD/hordóhoz képest.

cash flow-t. • Az egy részvényre jutó eredmény (EPS) 13 Ft-ról 675 Ft-ra emelkedett 2002-ben.

31

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

Az átlagos FOB Med benzinár 4,1%-kal, a gázolajárak

Az idôjárási viszonyokban bekövetkezô változások

3,8%-kal csökkentek, míg a magas kéntartalmú fûtôola-

keresleti ingadozásokat okoznak a földgáznál és egyes

járak 18,7%-kal, a vegyipari benzin FOB Med ára pedig

finomított termékeknél. A MOL-csoport mûködési ered-

4,6%-kal emelkedett. A MOL fô termékeinek crack

ményei

spread-jei (az adott kôolajtermék és a kôolaj jegyzésára

ugyanakkor a társaság integrált jellege csillapítóan hat az

közötti különbség) kedvezôtlenül változtak 2002-ben. A

egyes tevékenységekben mutatkozó egyedi szezonalítás-

benzin és a gázolaj FOB Med átlagos crack spread-je

ra. A földgáz és tüzelôanyagként felhasznált kôolajter-

24%-kal, illetve 36%-kal csökkent.

mékek iránti kereslet általában a harmadik negyedévben

szezonális

változásoknak

vannak

kitéve,

a legalacsonyabb, október és március között pedig a Míg a kôolajipari termékek piaca teljes mértékben li-

legmagasabb. Az üzemanyagok iránti kereslet jellemzôen

beralizált, a MOL földgázüzlete szabályozott. A földgáz-

a második és harmadik negyedévben a legmagasabb, és

árakat minden év július 1-jén – az adott szabályozási év

az elsô negyedévben a legalacsonyabb. Mindezek hatása

kezdetén – rögzítik. Az importföldgáz átlagos beszerzési

az egyes szegmensek eredményeiben is tükrözôdik. A

3

ára 2002-ben 27,9%-kal 28,3 Ft/m -re csökkent, míg

társaság a Magyarországon termelt földgáz és kôolaj

az éves átlagos értékesítési átlagár 2001-hez képest

döntô része után a magyar államnak bányajáradékot

8,0%-kal (+2,1 Ft/m3-rel) 28 Ft/m3-re növekedett.

fizet, ennek mértéke 2002-ben és 2001-ben egyaránt 12% volt.

Fontosabb pénzügyi adatok szegmensenként

KONSZOLIDÁLT NETTÓ KÜLSÔ ÁRBEVÉTEL (millió Ft)

2002

2001

4.486

6.169

Feldolgozás és Kereskedelem

652.886

671.311

Földgáz

359.639

329.029

Petrolkémia

123.510

139.141

19.136

29.119

1.159.657

1.174.769

2002

2001

Kutatás-termelés

51.303

67.164

Feldolgozás és Kereskedelem

37.835

70.136

-81

-122.170

-1.459

4.985

-30.774

-24.857

Kutatás-termelés

Központ és egyéb ÖSSZESEN

KONSZOLIDÁLT ÜZLETI EREDMÉNY (millió Ft)

Földgáz Petrolkémia Központ és egyéb Szegmensek közötti átadás ÖSSZESEN

345

1.565

57.169

-3.177

A nettó értékesítés csak a MOL-csoporton kívüli felek részére történô eladásokat, az üzleti eredmény mind a külsô vevôk felé, mind a csoporton belül más szegmensek felé történô értékesítések eredményét foglalja magába. A Kutatás-termelés belföldön kitermelt kôolajat, kondenzátumokat és PB-gázt ad át a Feldolgozás és Kereskedelemnek, valamint földgázt a Földgáz szegmensnek. A belsô transzferárak piaci alapon kerülnek megállapításra. A belföldön kitermelt földgáz esetében azonban a transzferár a szabályozott nagykereskedelmi ár, csökkentve a tárolási, szállítási és készletezési díjjal, amennyiben értéke alacsonyabb az aktuális piaci árnál, mint ahogy az a 2002. és 2001. évben volt. A szegmensek közötti átadás sor tartalmazza a nem realizált profit állományváltozásának üzemi eredményre gyakorolt hatását. Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott termék az idôszak végén készleten marad, és csak a következô idôszakban kerül értékesítésre a csoporton kívülre. Szegmenseredmény szempontból az átadó az átadás idôpontjában azonnal kimutatja az eredményt. Társasági szinten azonban csak a harmadik fél részére történô értékesítés idôpontjában kerül kimutatásra az eredmény. Az elôzô években a nem realizált eredményhatás nem került elkülönítetten kimutatásra, hanem az átvevô szegmens eredményében szerepelt. Nem realizált eredmény fôként a Kutatás-termelésbôl a Gáz és Energetika szegmensbe, illetve a Feldolgozás és Kereskedelembôl a Petrolkémia szegmensbe történô átadáskor keletkezik.

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

Értékesítés árbevétele, mûködési költségek és üzleti eredmény

elôállítású eszközök aktivált értéke 2002-ben 14,9 Mrd Ft, 2001-ben 18,6 Mrd Ft volt.

A csoport USA-dollárban számított nettó árbevétele 2002-ben 10%-al nôtt. Forintban a nettó árbevétel

Kutatás-termelés áttekintése

1.159,7 Mrd Ft volt, amely 1%-kal alacsonyabb a

A Kutatás-termelés szegmens üzleti eredménye a

2001. évi értéknél. Az exportértékesítés árbevétele

2001-es 67,2 Mrd forinttal szemben 51,3 Mrd Ft

334,0 Mrd Ft volt, amely 5%-os emelkedést jelentett,

volt, s ez 23,7%-kal alacsonyabb a 2001. évinél. A

és az összes értékesítés 29%-át tette ki. 2002-ben az

szegmens 2001. évhez képesti eredménycsökkenését

egyéb bevételek 7,3 Mrd Ft-ot értek el, ez közel fele a

alapvetôen a kôolaj Ft-ban kifejezett világpiaci árának

2001. évi – a Kôolajtároló Rt. eladásából származó

esése, a 3,7 Mrd Ft-nyi megképzett létszám-leépítési

6,3 Mrd Ft nyereséget is magában foglaló – értéknek.

céltartalék, valamint az alacsonyabb kôolaj- és földgáztermelési volumenek okozták.

Az anyagjellegû ráfordítások 10%-kal csökkentek. Ezen belül az anyagköltség 17%-kal lett kevesebb, elsô-

2002. végén a MOL-csoport 36 db belföldi kutatási

sorban a feldolgozott kôolaj mennyiségének csökkenése

blokkal rendelkezett, amelyek összterülete 34.374

és a forintban alacsonyabb importárak következtében.

km2-t tett ki. 2002-ben 17 kutatási területi engedély

Az eladott áruk beszerzési értéke 5%-kal esett, tükröz-

járt le, ebbôl hetet meghosszabbítottunk, és 4 db új

ve az importföldgáz alacsonyabb árának és a készter-

kutató blokkot vettünk fel. A kutatási tevékenység egyik

mékek megnövekedett regionális kereskedelmének

jelentôs 2002. évi eredménye volt a Hosszúpályi

együttes hatását. Az igénybe vett anyagjellegû szolgál-

mezôben feltárt további 839 M m3-es bruttó készlet-

tatások és alvállalkozói teljesítmények értéke 6%-kal

növekmény.

növekedett, elsôsorban a magasabb karbantartási költA 2002. december 31-i fordulónapra vonatkozó

ségek miatt.

készletértékelés szerint a MOL összes magyarországi A személyi jellegû ráfordítások az átlagos 11%-os

nettó bizonyított termelésbe állított és késôbb ter-

béremelés ellenére 2%-kal csökkentek, tükrözve lét-

melésbe állítandó szénhidrogénkészlete 36,4 millió

számcsökkentési intézkedéseink hatását. A MOL-cso-

tonna-egyenérték (Mtoe) (azaz 274,9 millió hordó-

port TVK-munkavállalókat nem tartalmazó záró létszá-

egyenérték (Mboe) volt (40,8 Mtoe, 307,8 Mboe

ma 14.253 fôrôl 10.808 fôre csökkent. Az anyavál-

2001-ben), amely 30,2 Mrd m3 (200,8 Mboe) – kon-

lalat záró létszáma – figyelmen kívül hagyva a leányvál-

denzátummal és folyékony gáztermékekkel együtt

lalatokat – 2002-ben 7.296 fô volt, szemben a 2001.

értelmezett – földgázból és 9,8 Mt (74,1 Mboe) kôolaj-

évi 9.390 fôvel.

ból áll. A 2001. december 31-i érték 34,3 Mrd m3 földgázból és 10,7 Mt kôolajból tevôdött össze. A kész-

Az értékcsökkenés és értékvesztés összege 5%-kal

leteket a korábbi becslések átértékelése 13,9 millió

lett kevesebb, elsôsorban a 2001. évben kôolaj- és

Mboe-val, a 2002. évi kitermelés 26 Mboe-val csök-

földgáztermelô berendezésekre elszámolt 3,8 Mrd Ft

kentette. Az új találatok és mezôkiterjesztések 6,7

összegû értékvesztés miatt, szemben 2002. évi 1,0

Mboe-val növelték a készleteket, további 0,3 Mboe

Mrd Ft összegû értékvesztéssel.

növekedés a kihozatali hatékonyság növelô eljárások alkalmazásának köszönhetô.

A jövôbeni létszámleépítésekre képzett 15,1 Mrd Ft összegû céltartalék egyszeri hatását figyelmen kívül

2002-ben folytattuk a külföldi kutatási területekrôl

hagyva az egyéb költségek és ráfordítások értéke 80,3

történô kivonulást. A görögországi projekt munkaprog-

Mrd volt, s ez 11% csökkenést jelent.

ramjának utolsó fázisa – Ioanina blokkban egy kutatófúrás mélyítése – az év elsô felében lezárult.

A saját termelésû készletek állományváltozásának

Ugyanakkor, csökkentett részesedéssel, de folytattuk

eredménynövelô hatása 2002-ben és 2001-ben 15,4

projektjeinket Pakisztánban és Jemenben, ahol a

Mrd Ft, illetve 9,2 Mrd Ft volt, tükrözve a készletek

munkaprogram folytatása gazdaságilag indokoltabb,

csökkentésére irányuló intézkedések hatását. A saját

mint a kivonulás.

33

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

A jemeni projekt a 2001. évi sikeres partner-

Feldolgozás és Kereskedelem áttekintése

bevonást követôen folytatódott 2002-ben. A MOL

A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens teljesít-

részesedése a partnerbevonást követôen 70%-ra csök-

ményét 2002-ben jelentôs mértékben befolyásolta a

kent, de operátori szerepét megôrizte. A munkaprog-

forint dollárral szembeni erôs szintje és a finomítói

ram elsô fázisában a 49-es blokkban a kutatás

árrés szûkülése, melyeket csak mérsékelni tudott a

elôkészítése (infrastruktúra kiépítése, szeizmikus mé-

késleltetett kokszoló üzembe helyezésének a termékki-

rés elôkészítése) folyamatban van. A jelenlegi szerzô-

hozatalra gyakorolt kedvezô hatása. A kiskereskedelmi

dés szerint a mostani, második kutatási fázis 2004.

tevékenység hatékonysága tovább javult, miközben

júniusáig tart.

megôriztük vezetô pozícióinkat a belföldi piacon.

Pakisztánban a MOL mint operátor és mint a kon-

A szegmens üzleti eredménye 46%-kal maradt el a

zorcium egy tagja, ígéretes gázmezôt talált. A mezô

2001. évitôl, és 37,8 Mrd Ft-ot tett ki. Az üzleti ered-

mérete és gazdaságos kitermelhetôsége 2003-ban

mény a létszámleépítésre képzett céltartalék (4,9 Mrd

kerül értékelésre, de az elôzetes eredmények alapján a

Ft) és a divesztíciók egyszeri hatásának kiszûrésével

3

mezô készlete hozzávetôleg 26 Mrd m

(a MOL

részesedése 10%).

37%-kal csökkent az elôzô évhez képest. A Reuter’s által publikált átlagos Ural finomítói árrés 32%-kal lett kevesebb, míg a MOL finomítói árrésének csökkenése

Jelentôs mérföldkô volt a Zapadno-Malobalik (ZMB)

ennél kisebb mértékû volt. Számításaink szerint a forint

projektben, hogy 2002. december 19-én a felek (a

erôsödése 13,1 Mrd Ft-forinttal csökkentette az ered-

MOL és a Jukosz) aláírták a vegyesvállalati megál-

ményünket a 2001. évihez képest.

lapodást. Bizonyos elôfeltételek teljesítését követôen 2003. márciusában megkezdôdött a közös termelés.

A kôolaj-feldolgozás volumene 6,0 Mt volt, s ez 0,8 Mt-val kevesebb az elôzô évinél. A 2001. novemberé-

2002-ben a kôolajtermelés 1,1 Mt volt – amely

ben megvalósult finomítói fejlesztés (maradékfeldolgo-

mindössze 1,3%-kal marad alatta az elôzô évinek – a

zó) eredményeként a feldolgozott kôolaj mennyiségét

hazai kôolajtermelô mezôk természetes kimerülése

csökkenteni tudtuk, miközben az értékesebb fehéráruk-

3

volt

ból ugyanazt a mennyiséget állítottuk elô. A feldolgozá-

2002-ben, mely 3,9%-os csökkenést (-125 M m3-t)

son belül a hazai kôolaj aránya – 2,1%-kal emelkedve –

mutatott 2001-hez képest. A MOL napi belföldi kôolaj-

16,7%-ra nôtt.

következtében. A földgáztermelés 3,1 Mrd m

és földgáztermelése átlagosan 11.192 toe volt 2002ben, szemben a 2001. évi 11.615 toe-vel. A kôolaj-

A finomítói termékek összes értékesítése –

egyenértékben kifejezett termelés 72,8%-a a földgáz-

beleértve a PB-gáz és gáztermékek volumenét, de

termelésbôl származott 2002-ben, az azt megelôzô évi

figyelmen kívül hagyva a TVK-nak értékesített vegyipari

73,2%-kal szemben. A kondenzátum termelés mennyi-

alapanyagokat – közel az elôzô évi szinten teljesült, 7,0

sége 8,9%-kal csökkent, 270 kt-ról 245 kt-ra. Hat

Mt-ról 6,9 Mt-ra változott. A hazai értékesítés 0,4 Mt-

mezôben alkalmaztunk kihozatali hatékonyságot növelô

val (-9%) alacsonyabb volt a tavalyinál, míg az export

eljárásokat (EOR), ami a teljes kôolajtermelés 19%-át,

0,3 Mt-val (14%) meghaladta a 2001. évi értéket. Az

azaz 0,2 Mt-t jelentett.

értékesítés – a vegyipari alapanyagok és a fûtôolaj figyelmen kívül hagyásával – 12%-kal nôtt az elôzô

A kôolaj-kitermelés fajlagos költsége 3,9 USD/bbl

évhez viszonyítva.

volt 2002-ben, a 2001. évi 3,2 USD/bbl-lel szemben. A földgázkitermelés fajlagos költsége pedig 6,9 3

3

2002-ben is a piaci részesedés és a fajlagos árré-

USD/em -rôl 9,0 USD/em -re emelkedett. A fajlagos

sek közötti optimális egyensúly elérésére törekedtünk.

költségek növekedésében alapvetôen a forint erôsö-

Bár az üzemanyagok hazai piaca több mint 4%-kal

dése – amely a dollárban kifejezett fajlagos önköltség

bôvült, benzin- és gázolajeladásaink – fajlagos árrésük

értékét növelte – és a termelési volumenek csökkenése

növelése mellett – az elôzô évi szinten maradtak.

játszott szerepet.

Miközben a régióban az üzemanyag-kereslet 3-4%-kal nôtt, a MOL 38%-kal növelte üzemanyag-értékesítését a régióban.

34

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

A fûtôolaj értékesítése belföldön 51%-kal, külföldön

A Petrolkémia áttekintése

77%-kal (összesen 764 kt) csökkent. A kevesebb fûtô-

A szegmens 1,5 Mrd Ft üzemi veszteséget realizált

olaj-termelés ellenére vevôinket sikerült megtartani a

2002-ben a 2001-ben elért 5,0 Mrd Ft nyereséggel

szükséges fûtôolaj importálásával. 2002-ben bitumen-

szemben. A változás hátterében fôként a piaci viszo-

eladásainkat 16%-kal növeltük, és megtartottuk 87%-

nyok 2002. évi romlása áll. Ezen túlmenôen a 2002-

os piaci részesedésünket

ben képzett 2,1 Mrd Ft értékû környezetvédelmi céltartalék tovább csökkentette a szegmens eredményét.

3%-os piacbôvülés mellett a PB-gáz és gáztermékek

A céltartalékot döntôen az 1970-es és 1980-as évek-

belföldi nagykereskedelmi értékesítése 5,4%-kal meg-

bôl származó környezeti károk kármentesítésének

haladta az elôzô évit. Exportszállításainkat sikeres mar-

fedezetére képeztük.

ketingtevékenységünk és a régiós autógázpiac növekedésének eredményeként 33%-kal növeltük az elôzô évi-

Az iparág nyereségtermelô képessége jelentôsen

hez képest. Nagykereskedelmi piaci részesedésünk,

csökkent a 2001-es évhez képest, mivel a polimerek

2%-os emelkedés mellett, 83%-ra nôtt.

ára nem követte a nyersanyagok árának emelkedését. Az alapanyagok közül a vegyipari benzin jegyzésára

PB-kiskereskedelmi eladásaink 6,7%-kal nôttek, bár

4,3%-kal növekedett, míg a vegyipari gázolajé 3,6%-kal

a hazai kereslet csupán 1,8%-kal bôvült. Folytattuk

maradt el 2001. évi értéktôl. Ugyanakkor a termék-

autógáz-értékesítési hálózatunk kiépítését, az eladási

jegyzésárak közül az LDPE éves átlagban 6%-kal, a

helyek száma 89-rôl 128-ra növekedett, melyekbôl 82

HDPE-jegyzésárak 13,2%-kal estek 2002-ben. A poli-

a MOL tulajdonában van. Kiskereskedelmi piaci része-

propilén jegyzésárak pedig közel az elôzô évi szinten

sedésünk 22%-ra nôtt.

maradtak. Mindezek következtében 2002-ben az integrált árrés 14,7%-kal csökkent, ezen belül az etilén

A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatai alap-

árrése 27, az LDPE árrése 9,3, míg a HDPE árrése

ján kiskereskedelmi részesedésünk a benzin esetében

20,4%-kal szûkült, amit csak részben ellensúlyozott a

41,3%, míg a gázolajnál 46,9% volt. Kiskereskedelmi

polipropilén 8,5%-os árrés emelkedése. Az erôs forint

motorbenzin-értékesítésünk 1,5%-kal, gázolajeladásunk

kedvezôtlen hatással volt az euróalapú eladásokra, bár

3,5%-kal haladta meg az elôzô évit.

ezt meghaladta a dolláralapú alapanyag-beszerzésre gyakorolt pozitív hatása.

A MOL-töltôállomások átlagos forgalma tovább javult, az elôzô évinél 3%-kal, a MÁSZ-töltôállomások

A növekvô értékesítés részben kompenzálta a

átlagos forgalmánál 11%-kal magasabb. Kenôanyag-

szûkülô árrések negatív hatását. 2002-ben a termék-

kiskereskedelmi részesedésünket 12%-kal növelve több

eladások szintje 818,1 kt volt – 2001-hez képest ez

mint 70%-ra emeltük. Töltôállomásaink nemüzem-

5,2%-os növekedés –, ebbôl az exporteladások 6,2%-

anyag-értékesítése tovább bôvült, a shop-eladások

kal emelkedtek. A polimerértékesítés – 596,5 kt –

2002-ben 31,6%-kal emelkedtek. A kibocsátott törzs-

7,2%-kal volt magasabb a 2001. évi értéknél, míg az

vásárlói kártyák száma 7,4%-kal, üzemanyagkártyás

olefinértékesítés nem változott az elôzô évhez képest,

eladásainké 5,2%-kal nôtt.

(221,6 kt). A polimereladások a belföldi piacon 10,3%kal nôttek. Az értékesítés növekedése mellett csökken-

Belföldi töltôállomás-hálózatunk hatékonyságának

teni tudtuk a készletek szintjét.

növelése érdekében 2002-ben 4 töltôállomást bezártunk, és 3 új, zöldmezôs töltôállomást építettünk.

A beruházási kiadások 21,9 Mrd Ft-ra nôttek,

Szlovákiai töltôállomásainkat a Slovnaftnak értékesítet-

fôként a kapacitásbôvítést célzó projekt elôrehaladása

tük, és tovább bôvítettük romániai hálózatunkat. Így az

következtében. A tervezés, valamint a kapcsolódó be-

év végén összesen 431 töltôállomásunk mûködött,

szerzések folyamatban vannak, és a kivitelezés már

ebbôl 377 Magyarországon, 54 pedig a régióban.

megkezdôdött.

35

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

A Földgáz szegmens áttekintése

fogyasztási szerkezet kedvezô alakulása és a 2002.

2002-ben a Földgáz szegmens üzleti vesztesége

július 1-jétôl életbe lépett 5,4%-os áremelés következ-

mindössze 0,1 Mrd Ft volt, szemben a 2001. évi

tében. Az áremelés a viszonteladói, nem kedvezményes

122,2 Mrd Ft-tal. A jelentôs eredményjavulásban az

kategóriába tartozó fogyasztókat érintette.

import beszerzési árak forintban meghatározott A Központ és egyéb szegmens

értékének csökkenése játszott szerepet. Az üzleti veszteség tartalmazza az év végi földgázkészletek után

A Központ és egyéb szegmens – mely az irányítás

elszámolt értékvesztést, melynek értéke 0,8 Mrd Ft

és szolgáltatás szervezeteit tartalmazza – vesztesége

volt (2001-ben 14,2 Mrd Ft), továbbá 1,8 Mrd Ft lét-

30,8 Mrd Ft volt 2002-ben. Az 5,9 Mrd Ft-os

számleépítési céltartalék képzését.

csökkenést a szegmens üzleti eredményében döntôen a 4,6 Mrd Ft létszámleépítési céltartalék-képzés okoz-

A nagykereskedelmi földgáz-értékesítésbôl szár-

ta. 2002-ben társaságunk – egy nemzetközi tanácsadó

mazó árbevétel 333,5 Mrd Ft-ról 361,1 Mrd Ft-ra

cég segítségével – befejezte a szervezeti mûködés

emelkedett, az értékesítési ár 8,0%-os, valamint az

átvilágítását, és ezt követôen kialakult az a stratégiai

értékesítési volumen 0,2%-os növekedésének – 29,4

akcióprogram,

M m3 – eredményeként. A földgáztranzitálásból szár-

hatékonyságának nemzetközi szintre történô emelését.

mazó bevétel 6,9 Mrd Ft volt a 2001. évi 7,2 Mrd Ft-

A szükséges létszámleépítés a 2003-2005 közötti

tal szemben. A bevétel csökkenése alapvetôen a forint

idôszakban fog megvalósulni.

amely

lehetôvé

teszi

a

MOL

erôsödésének volt a következménye. A tranzitszállítás volumene 2002-ben 1,8 Mrd m3 volt az elôzô évi 1,7 3

Mrd m -rel szemben.

Az üzleti folyamatok átalakítása (BPR) projekt egyik fô eredményeként 2002. július 1-jével megtörtént az SAP-alapmodulok implementálása. Az SAP/R3 rend-

A földgáz-értékesítés volumene 2002-ben – 12,9

szer tranzakciós moduljai bevezetésének eredménye-

Mrd m3-rel – közel az elôzô évi szinten alakult. A gáz-

képpen, korszerû elszámolási és nyilvántartási rend-

szolgáltatók számára történô értékesítés 2001-hez

szerek alkalmazásával, jelentôsen növelni tudjuk a dön-

viszonyított elmaradását – amely a 2001. év utolsó

tés-elôkészítés és teljesítményértékelés hatékonyságát,

hónapjában bekövetkezett rendkívüli hideg idôjárásnak

a társaság integrált mûködésének biztosítását.

volt köszönhetô – kompenzálta az energiaszektor fogyasztásának emelkedése. Az ipari szektor földgáz3

igénye 0,1 Mrd m -rel mérséklôdött.

A Központ és egyéb szegmens év végi záró létszáma 2.662 fôrôl 1.125 fôre csökkent, döntôen a Nitrogénmûvek értékesítésének következményeként,

Az importforrásból történô értékesítés 10,0 Mrd 3

m volt, mely a teljes értékesítés 77,8%-át tette ki.

amelynek létszáma a Központ szegmensnél került kimutatásra.

(2001-ben ez az arány 76,2%). A csúcsigényeket tárolói készletekbôl elégítettük ki, melyek alapvetôen

Befolyásolható költségek

korábban importált földgázkészleteket foglalták maguk-

A MOL-csoport 1999 végén meghirdetett 2000-

ban. A hazai termelésû földgáz értékesítése 2,9 Mrd

2002-es stratégiájában célul tûzte ki, hogy 2002.

3

3

m volt a 2001-es 3,1 Mrd m -rel szemben.

végére 100 M USD-vel csökkenti kontrollálható költségeit. 2002. végére a meghirdetett 100 M USD-ból

A gázüzleten realizált veszteség 2001-hez viszonyí-

reálértéken 94,6 M USD megtakarítást sikerült elérni.

tott jelentôs mérséklôdését elsôsorban az importföld-

Az 1999. évi 704 M USD-rôl költségeink – 1999-es

gáz beszerzési árának kedvezô alakulása eredményez-

reálértéken számolva – 609,4 M USD-re csökkentek

te. Az importgáz árának 27,9%-os csökkenése rész-

2002-ben. A költségmegtakarítást az üzleti folyamatok

ben a dollárban meghatározott alacsonyabb beszerzési

racionalizálásával, létszámcsökkentéssel, tevékeny-

árnak, részben pedig az erôs forintnak köszönhetô. A

ségek kiszervezésével, a nem alaptevékenységhez tar-

nagykereskedelmi értékesítési ár 2002-ben 28,0

tozó eszközök értékesítésével, illetve az általános költ-

3

3

Ft/m -re emelkedett – (2001-ben 25,9 Ft/m ) – a

ségek szigorú kontrolljával sikerült elérni.

36

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

A MOL-csoport 2002. évi befolyásolható költsége

Adózás

egyszeri tételek nélkül számítva 2,1 Mrd Ft-os növek-

2002-ben a ténylegesen fizetendô adó 1,0 Mrd Ft-

ményt mutat 2001-hez képest. A kismértékû növeke-

tal, 2001-ben 2,2 Mrd Ft-tal csökkentette a csoport

désben meghatározó a biztosítási díjak növekedése, a

eredményét. 1999. és 2001. között a MOL 70%-os

nemzetközi trenddel összhangban. Reálértékben szá-

adókedvezményre volt jogosult, 5,4%-os tényleges

molva a megtakarítás 4%.

adókulcsot eredményezve, miután két egymást követô évben 1,0 Mrd Ft-ot meghaladó összeget költött ter-

A pénzügyi mûveletek eredménye

melôeszköz-beruházásokra. A 2001. évi beruházások

A pénzügyi mûveletek bevétele 2002-ben 30,3 Mrd

eredményeként a MOL 2002-ben 100%-os adóked-

Ft volt, ami 29%-os növekedést jelent az elôzô évhez

vezményre volt jogosult, melyet a 2002. évi beruházá-

képest, elsôsorban a devizahiteleken felmerült 2002. évi

sok alapján várhatóan 2003-ban is igénybe vehet.

24,2 Mrd Ft árfolyamnyereségnek köszönhetôen, szemben a 2001-ben keletkezett 17,5 Mrd Ft-tal. Az ugyan-

2002-ben a halasztott adók 0,9 Mrd Ft-tal növelték

ezen idôszakot terhelô pénzügyi ráfordítások összege

az adóráfordítás összegét, az alacsonyabb halasztott

28,4 Mrd Ft volt – ebbôl a fizetett kamatok összege

adó-alap és a visszaforduló adókülönbözetek megszûné-

17,4 Mrd Ft – , ami 14%-os csökkenést jelent 2001-hez

sének éveiben várható tényleges adókulcs változásának

képest, fôként az alacsonyabb átlagos adósságállomány

együttes hatásaként. 2001-ben a halasztott adónak

miatt. A csökkenést részben ellensúlyozta az egyéb

jelentôs mértékû, 8,4 Mrd Ft-os, pozitív hatása volt az

pénzügyi ráfordítások 2,0 Mrd Ft-ról 6,0 Mrd Ft-ra

adóráfordításra. Ez javarészt a MOL Rt. tárgyidôszaki

történô növekedése. Az egyéb pénzügyi ráfordítások

vesztesége következtében keletkezett halasztott adó-

döntô részét a dollárban fizetett, földgázimportra kötött

eszköznek tulajdonítható, mely veszteség felhasz-

devizafedezeti ügyletek vesztesége teszi ki.

nálható a jövôbeli adókötelezettségek csökkentésére. A halasztott adó részletes levezetése a beszámoló 24.

Részesedés a társult vállalkozások eredményébôl

jegyzetében található.

A MOL-csoport társult vállalkozásoktól származó eredménye 2002-ben 7,9 Mrd Ft volt, melybôl 5,6

Mérleg szerinti eredmény

Mrd Ft a Slovnaft-nál keletkezett. A Panrusgáz Rt., az

2002-ben a külsô tulajdonosokra jutó veszteség

ÉGÁZ Rt. és a DÉGÁZ Rt. szintén jelentôsen hozzájárult

0,3 Mrd Ft volt – szemben a 2001. évi 6,1 Mrd Ft

az eredményhez.

külsô tulajdonosokra jutó nyereséggel –, amely növelte a konszolidált mérleg szerinti eredményt. A külsô tulaj-

Adózás elôtti eredmény

donosokra jutó eredmény csökkenése a TVK Rt. és

A fent említett tényezôk hatásaként a csoport

Nitrogénmûvek Rt. rosszabb eredményességét tükrözi.

adózás elôtti eredménye 2002-ben 66,9 Mrd Ft volt, szemben a 2001. évi 1,2 Mrd Ft nyereséggel. Cash flow

KONSZOLIDÁLT CASH FLOW (MILLIÓ FT) Üzleti tevékenységbôl származó nettó pénzeszköz ebbôl: forgótôke változása Befektetési tevékenységre felhasznált nettó pénzeszköz Finanszírozási tevékenységre felhasznált nettó pénzeszköz Pénzeszközök nettó változása

37

2002

2001

167.845

71.412

18.624

-9.908

-65.213

-45.343

-118.292

-6.292

-15.660

19.777

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

Az üzleti tevékenységbôl származó cash flow a

egész csoportra kiterjedô hatékonyság-növelése is javí-

2001. évinél 135%-kal magasabb, 167,8 Mrd Ft volt,

totta. A MOL rövid lejáratú bankhitelekkel és feltöltôdô

fôként a gázüzleten elszenvedett alacsonyabb vesztesé-

hitelkeretekkel finanszírozza a mûködôtôke-igényben

gek következtében. A forgótôke változásának hatását

bekövetkezô szezonális változásokat. A befektetések

kiszûrve a mûködési cash flow 83%-kal növekedett. A

finanszírozása elsôsorban általános vállalati célú

forgótôkeigény csökkenése 18,6 Mrd Ft-tal javította a

hitelekkel, illetve bizonyos mértékig projektekhez kötött

mûködési cash flow-t. Kedvezôen hatott a forgótôke

hosszú távú bankhitelekkel történik.

állományára a készletek 1,8 Mrd Ft-os és a vevôkövetelések 14,3 Mrd Ft-os csökkenése, valamint a szállítói,

2002-ben csoportszinten az eladósodottság lénye-

illetve egyéb kötelezettségállomány 2,5 Mrd Ft-os, illetve

gesen a társaság által középtávon határértékként meg-

6,1 Mrd Ft-os növekedése. Mindezt csak részben ellen-

határozott 40%-os szint alá csökkent. A csoport

súlyozta az egyéb követelések 6,2 Mrd Ft-os növekedé-

összes adóssága 2002. december 31-én 260,8 Mrd

sének negatív hatása. 2002-ben a fizetett társasági adó

Ft-ot tett ki, amely 116,1 Mrd Ft rövid lejáratú hitelbôl

1,4 Mrd Ft-ot tett ki.

– ideértve a hosszú lejáratú hitelek éven belül esedékes részét – és 144,7 Mrd Ft hosszú lejáratú hitelbôl

A beruházási tevékenységre fordított pénzeszközök

tevôdött össze. 2002. december 31-én az eladóso-

65,2 Mrd Ft-ot tettek ki, szemben a 2001. évi 45,3

dottsági mutató, (azaz a nettó adósságállomány és a

Mrd Ft-tal. A beruházásokra és kutatási tevékenységre

nettó adósságállomány plusz saját tôke plusz külsô

felhasznált összeg a 2001. évi 68,6 Mrd Ft-hoz képest

tulajdonosok részesedése hányadosa), 31% volt.

– fôként a TVK 2002-ben megkezdett stratégiai petrolkémiai fejlesztési programja eredményeként – jelentôsen

2002. december 31-én a csoport hosszú távú

megnôtt, és 90,3 Mrd Ft-ot ért el. A leányvállalatok és

adósságának deviza-összetétele szerint az euróban

egyéb befektetések értékesítésébôl származó pénzbevé-

denominált hitelek 50,2%-ot, a dolláralapú adósság

telek csökkentek, amihez hozzájárult az is, hogy a MOL

32,7%-ot, míg a forinthitelek 17,1%-ot tettek ki. A

Szlovákia Slovnaft részére történô értékesítésébôl szár-

hosszú lejáratú hitelállományból 161,7 Mrd Ft – a cso-

mazó bevétel egy része már 2001-ben elôlegként be-

port összes adósságának 62,0%-a – 5 éven belül fize-

folyt. Továbbá a befektetett eszközök értékesítésébôl

tendô vissza. A deviza-összetétel kialakítása portfólió

származó pénzeszközök nem tartalmaznak a MOL Nile

alapú megközelítés alapján történt, figyelembe véve a

eszközértékesítésébôl 2001-ben befolyt összeghez

csoport

hasonló egyszeri pozitív hatásokat.

tettségét. A rövid lejáratú hitelállomány a 2001. de-

tevékenységének

tényleges

árfolyamki-

cember 31-i 128,9 Mrd Ft-ról 2002. december 31-re A finanszírozási tevékenységre felhasznált nettó

116,1 Mrd Ft-ra csökkent. A teljes adósságállomány

pénzeszközök 118,3 Mrd Ft-ot értek el, fôként a hosszú

deviza-összetételében 35,0% volt az euró-, 37,8% a

lejáratú hitelek visszafizetése és a jelentôs sajátrész-

dollár- és 27,2% a forintalapú hitelek részesedése.

vény-vásárlás hatására. A kötvénykibocsátásból befolyó pénzeszközök meghaladták a 2001-es értéket, míg a

2002. februárjában a MOL felállította 100 Mrd

rövid lejáratú hitelekkel kapcsolatos nettó pénzmozgás

forintos kötvényprogramját, amelynek keretében 48

2002-ben nem volt jelentôs.

Mrd Ft össznévértékben bocsátott ki kötvényeket. A kötvényprogram a hazai tôkepiachoz való rugalmas hoz-

A pénzeszközök év végi állománya 2002-ben 42,3 Mrd Ft, szemben a 2001. évi 57,9 Mrd Ft-tal.

záférést, valamint a finanszírozási források diverzifikálását is biztosítja.

Finanszírozási források

2002-ben a MOL hosszú és rövid lejáratú hiteleinek

A MOL a kimagasló mûködési cash flow-nak, a

átlagos forrásköltsége 7,1% volt – a betétek és for-

beruházások és befektetések visszafogott szintjének és

gatási célú értékpapírok után kapott kamatokat is

az erôs forintnak köszönhetôen 2002-ben jelentôs

figyelembe véve – az árfolyamveszteség és -nyereség

mértékben csökkenteni tudta hitelállományát. A

hatása nélkül, míg az árfolyamveszteség és -nyereség

mûködési cash flow-t a kintlevôségek beszedésének az

hatásával együtt a finanszírozás költsége -3,4%.

38

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

2003-ban a társaság a beruházásait és befektetéseit, valamint a lejáró hosszú lejáratú hiteleinek tör-

• A nettó „short” dollár cash flow kitettséget az év folyamán euró/dollár opciós stratégiákkal fedeztük.

lesztését saját forrásokból és további hitelfelvételekbôl

• A hosszú távú hitelállomány deviza-összetételét a

kívánja finanszírozni, utóbbiak esetében figyelemmel a

cash flow „short” dollár kitettségének figyelembevételé-

finanszírozási források további diverzifikációjára és a

vel alakítottuk ki. Így a MOL hitelportfóliójára jelentôs

finanszírozás biztonságának elérhetô hitelkeretek fenn-

kedvezô hatással volt a forint euróval szembeni, és az

tartásával való biztosítására.

euró dollárral szembeni erôsödése. A hitelállomány deviza-összetételének

Kockázatkezelés

részletezése

a

„Pénzügyi

Források” alatt található.

A MOL mint integrált kôolaj- és földgázipari társaság,

• Az „elôrefizetett finomítói árrés” ügyleteket 2001-

a különbözô üzletágai közötti jelentôs portfólióhatást figye-

ben kötöttük, és kettôs célt szolgáltak. Egyrészt csökken-

lembe véve határozza meg kockázatkezelési stratégiáját.

tették a finomítói árrés kockázatát, kiküszöbölve annak

A kockázatok mérésének módszerét továbbfejlesztve,

volatilitását, másrészt az elôrefizetés a likviditáskezelési

2002-ben és jelenleg is a kockáztatott Adózás Elôtti

eszközök diverzifikálását szolgálta. Az ügyletek 2002-ben

Eredményt számoljuk Monte Carlo Szimuláció alkalmazá-

jártak le, jelentôs pozitív eredménnyel zárultak, mivel az

sával. 2002-ben a kockázatkezelés fókusza a fô kockáza-

év során a finomítói árrések nyomottak voltak.

ti faktorokra, elsôsorban az importgázárra irányult, az azt

• A fix kamatozású hitelek arányát alacsonyan tar-

meghatározó tömegáru referenciák, valamint a „short”

tottuk a változó kamatozású hitelekhez képest, így a tár-

dollár kitettség EUR/USD opciókkal történô kezelésén

saság részesült a nemzetközi és hazai kamatlábak csök-

keresztül. Az adósságállomány deviza-összetételét 2001-

kenésének jótékony hatásából a finanszírozási költségek

hez képest lényegében változatlanul tartottuk. 2002-ben

jelentôs csökkenésén keresztül.

a következô kockázatkezelési tranzakciók történtek: • Az importföldgáz árát katasztrófa esetére fedeztük. A fedezeti ügylet alapja az importföldgázár, és a

A társaság nem kötött, és nem áll szándékában spekulációs ügyleteket kötni.

fedezetet 2003-ra is kiterjesztettük. Beruházások és befektetések

MOL-CSOPORT CAPEX

(1)

(MILLIÓ FT)

2002

2001

Kutatás - Termelés

26.362

23.573

Feldolgozás és Kereskedelem

22.007

22.240

Földgáz Petrolkémia

9.025

5.615

21.941

6.742

Központ és egyéb

10.342

14.088

Összesen

89.626

72.258

(1)

A konszolidált CAPEX adatok tartalmazzák a létesítményi projektek üzembehelyezési adatait az aktivált kamat értéke nélkül, a

pénzügyi befektetések értékét és az elhatárolt és költségként elszámolt kutatási költségeket egyaránt.

A 2001. évi visszafogott CAPEX-programot 2002-

A Kutatás-Termelés Divízió az elôzô évihez képest

ben magasabb CAPEX-felhasználás követte, fenntartva

1,6 Mrd Ft-tal többet, 10,8 Mrd Ft-ot fordított hazai

azonban a szigorú forrásgazdálkodási követelményeket.

kutatási projektekre. A hazai termelési célú projektekre

A fô irányvonalat egyfelôl a mûködôképességünk fenn-

az elôzô évi 9,1 Mrd Ft CAPEX felhasználással szem-

tartásához szükséges beruházások, másfelôl az Euró-

ben 12,5 Mrd Ft-ot használtunk fel. Ezen projektek

pai Unióhoz történô csatlakozás elôfeltételeit kielégítô

keretében elsôsorban a szénhidrogén-termelés intenzi-

fejlesztések, valamint a TVK esetében a termelési

fikálását hajtottuk végre, illetve a bányászati létesít-

kapacitásbôvítô beruházások jelentették. A 2002. évi

ményeink mûszaki színvonalának fenntartásához szük-

MOL-csoport CAPEX-felhasználás 89,6 Mrd Ft volt,

séges beruházásokat valósítottuk meg.

szemben a 2001. évi 72,3 Mrd Ft-tal.

39

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

A külföldi kutatási tevékenység csökkentése 3,0

2002-ben a TVK elindította a stratégiai fejlesztési

Mrd Ft-tal alacsonyabb CAPEX-et eredményezett, mint

projektjét. A 430 millió euró értékû beruházás ered-

2001-ben (4,9 Mrd Ft). Az orosz ZMB mezô fejleszté-

ményeként az olefin- és polietiléntermelési kapacitá-

sérôl az év végén megállapodás született partnerünk-

sokat jelentôsen növeljük, míg a polipropilén termelési

kel, a Jukosz céggel, de a pénzügyi zárás és a kapcso-

kapacitását bôvítettük. A tervezési, beszerzési és kivite-

lódó költségek felmerülése 2003-ban esedékes.

lezési munkák folyamatban vannak. A Polipropilén-4 üzem bôvítése 2002-ben fejezôdött be. A projekt ered-

A Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió beruhá-

ményeként a petrolkémiai szegmens CAPEX-felhaszná-

zásainak teljesítése 0,8 Mrd Ft-tal maradt el az elôzô

lása 2002-ben 21,9 Mrd Ft volt, lényegesen maga-

évitôl. A 2001-ben sikeresen üzembe helyezett Mara-

sabb az elôzô évi 6,7 Mrd Ft-nál.

dékfeldolgozás projektet követôen megkezdtük az EU2005 benzin/gázolaj minôségeket biztosító projektcso-

A Gázüzlet szabályozási környezetének tisztázat-

magot, melynek várható CAPEX-igénye 55 Mrd Ft

lansága ellenére 2002-ben 3,3 Mrd Ft-tal volt maga-

2004. végéig. A Logisztika területén a 2002-ben

sabb a beruházások értéke, mint 2001-ben. A beruhá-

végrehajtott beruházásaink révén – 3,9 Mrd Ft az elôzô

zások során a gázellátás biztonságának fenntartására

évi 3,1 Mrd Ft-hoz képest – biztosítani tudtuk a vezeték-

fókuszáltunk. Folytattuk, illetve befejeztük a földgázszál-

rendszereink és logisztikai telepeink mûködôképességét

lítási és tranzittevékenységhez kapcsolódó projektjein-

oly módon, hogy azok megfeleljenek a hatósági elôírá-

ket. Megtörtént a Hajdúszoboszló-Endrôd gázvezeték

soknak, környezetvédelmi rendelkezéseknek. A partner-

és kompresszorállomás átadása (1,4 Mrd Ft). A föld-

ekkel folytatott tárgyalások és a támogató államközi

alatti tárolók rekonstrukciós munkáira 2002-ben

szerzôdések aláírásának eredményeként megkezdôdött

összesen 2,7 Mrd Ft CAPEX-felhasználás történt.

az Adria kôolajvezeték szállítási irányának megfordításá-

Döntôen kapacitást és technológiai színvonalat szinten

hoz szükséges beruházások elôkészítése a Barátság-

tartó rekonstrukciós munkák folytak.

Adria vezetékek integrálásához. Az Irányítás-Szolgáltatás szervezet projektjeire 1,8 A Lakossági Szolgáltatások Divízió CAPEX-fel-

Mrd Ft-tal többet fordítottunk 2001-hez képest. Infor-

használása kismértékben emelkedett (3,9 Mrd Ft az

matikai fejlesztéseink közül a 2002. júliusában elindult

elôzô évi 3,3 Mrd Ft-tal szemben). Belföldön a beruhá-

SAP R/3 alaprendszerek és a tervezés-kontrolling

zások 2,4 Mrd Ft-ot tettek ki, ami 15,3% növekedést

tevékenységet támogató fejlesztéseink 4,5 Mrd Ft-ba

jelent 2001-hez viszonyítva. Ennek keretében területe-

kerültek.

ket vásároltunk, valamint felújítási és környezetvédelmi feladatokat hajtottunk végre. A regionális hálózatfejlesztési programunk gyorsítása következtében új töltôállomások építésére 55%-kal, míg ingatlanvásárlásra 9,3%-kal költöttünk többet 2001-hez képest.

40

A

V E Z E T É S

V A L A M I N T

B E S Z Á M O L Ó J A A

M Û K Ö D É S

É S

E L E M Z É S E

A

P É N Z Ü G Y I

H E L Y Z E T R Ô L ,

E R E D M É N Y E I R Ô L

Gázár per

Egyéb perek

A magyar gázszolgáltatásról szóló törvény szerint a

2002. december 31-én a MOL 1 M Ft-ot megha-

földgáz árát a gazdasági miniszter állapítja meg, és

ladó egyedi perértékû peres és nem peres eljárásainak

rendeletben hirdeti ki. A miniszter által megállapított ár

száma 156 volt, melyek összértéke sem lehet 10 Mrd

hatósági maximált árként alkalmazandó. A MOL állás-

Ft-ot

pontja szerint a gazdasági miniszter nem alkalmazta a

eredményére.

meghaladó

pénzügyi

hatással

a

MOL

gázárképletet, és a viszonteladói gázárat nem a megfelelô jogszabályokkal összhangban állapította meg. A

A MOL által harmadik személyekkel szemben

MOL ezért a viszonteladói gázár jogszerûtlen megálla-

kezdeményezett 89 eljárás közül a gázárral kapcsola-

pítása miatt 2000-ben polgári peres eljárást kezdemé-

tos 2 eljárás mellett további 43 peres, 34 végrehajtási

nyezett a Fôvárosi Bíróságnál 7,3 Mrd Ft kár megtérí-

és felszámolási, illetve 10 fizetési meghagyásos eljárás

tése iránt (amelyet 2000. júliusában, augusztusában

volt még folyamatban. A MOL mint felperes által indí-

és szeptemberében szenvedett el és mely összeget a

tott eljárások közül a legjelentôsebb az MB Kôolajkutató

tovább realizált károk alapján emelt volna fel) a gazda-

Rt. ellen a 2000. augusztusában bekövetkezett pusz-

sági miniszter, a Gazdasági Minisztérium és a Kormány

taszôlôsi gázkitöréssel kapcsolatos károk megtérítése

ellen. Miután a rendes bíróságok a MOL keresetét és

iránt indított választott bírósági eljárás.

fellebbezését, majd a jogerôs ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmét elutasították, a MOL alkotmányjogi

A MOL ellen indított 67 eljárás közül 17 munkaügyi

panasszal élt a Magyar Köztársaság Alkotmánybíró-

per, melyek többségét munkaviszony megszüntetésével

ságánál, és keresetet nyújtott be a Magyar Állam ellen

kapcsolatban kezdeményezték a volt munkavállalók. A

a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz alkot-

munkaügyi perek mellett a MOL elleni perek másik

mányos jogai sérelmének méltányos kompenzációja

jelentôs csoportja a vezetékekhez és kutatás-termelési

iránt. Az eljárások 2002. végéig nem zárultak le.

tevékenységhez kapcsolódó szolgalmi jogi kártalanításokkal és bányakárok megtérítésével kapcsolatos, 15 M Ft egyedi perértéket meg nem haladó eljárások.

41

MOL M AGYAR O LAJ -

ÉS

G ÁZIPARI R T .

ÉS

L EÁNYVÁLLALATAI

Nemzetközi Számviteli Szabványok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2002. és 2001. december 31-vel végzôdô évekre a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt

42

F ÜGGETLEN K ÖNYVVIZSGÁLÓI J ELENTÉS A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. tulajdonosainak: Elvégeztük a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. és leányvállalatai 2002. december 31-i konszolidált mérlegének, konszolidált eredménykimutatásának, saját tôke változásának és cash-flow kimutatásának a vizsgálatát. A pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Számviteli Szabványok szerint készültek és összeállításuk az ügyvezetés felelôssége. A mi feladatunk a pénzügyi kimutatások hitelesítése könyvvizsgálatunk alapján. A 2001. december 31-vel végzôdô évre vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatásokat más könyvvizsgáló hitelesítette és arról korlátozás nélküli záradékot adott ki 2002. április 29-én. Annak a könyvvizsgálónak a jelentése azonban nem fedte le azokat a módosító tételeket, melyekkel a mellékelt pénzügyi kimutatások 2 (i) jegyzetében részletezett, az IASB által kiadott SIC 33 rendelkezés 2002. január 1-i bevezetése kapcsán történt számviteli politika változás miatt az 2001. évi konszolidált pénzügyi kimutatások az összehasonlíthatóság érdekében visszamenôlegesen módosításra kerültek. A könyvvizsgálatot a Nemzetközi Könyvvizsgálati Szabványok alapján hajtottuk végre. A fenti szabványok értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kellô bizonyosságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak jelentôs mértékû tévedéseket. A könyvvizsgálat magában foglalja a pénzügyi kimutatások tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a pénzügyi kimutatások bemutatásának értékelését. Meggyôzôdésünk, hogy munkánk megfelelô alapot nyújt a független könyvvizsgálói jelentés megadásához. Véleményünk szerint a fentiekben hivatkozott pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Számviteli Szabványok Bizottsága által kiadott Nemzetközi Számviteli Szabványokkal összhangban készültek és azok a MOL Magyar Olajés Gázipari Rt. és leányvállalatai 2002. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetérôl és az ezzel az idôponttal végzôdô évben folytatott tevékenységének eredményérôl és cash-flow-járól valós és hû képet adnak. Elvégeztük a 2. jegyzetben részletezett, a 2001. évi konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódó, az összehasonlíthatóság érdekében visszamenôlegesen tett módosítások vizsgálatát. Véleményünk szerint a hivatkozott módosítások helyénvalók és megfelelôen kerültek alátámasztásra.

Ernst & Young Kft. Budapest, Magyarország 2003. március 21.

43

K ONSZOLIDÁLT 2002.

ÉS

2001.

MÉRLEGEK

DECEMBER

31.

Jegyzet

2002

2001

millió forint

millió forint módosított

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Immateriális javak

3

26.000

18.785

Tárgyi eszközök

4

472.739

488.790

6i)

101.606

100.931

Befektetések társult vállalkozásokban Egyéb befektetések Halasztott adó eszközök Egyéb befektetett eszközök

6 ii)

4.119

4.982

24

18.134

19.035

7

Összes befektetett eszköz

8.123

3.374

630.721

635.897

Forgóeszközök Készletek

8

120.325

129.966

Vevôkövetelések, nettó

9

121.459

138.168

10

9.288

13.809

Befektetések Egyéb forgóeszközök

11

35.440

32.891

Pénzeszközök

12

42.251

57.911

Összes forgóeszköz

328.763

372.745

ÖSSZES ESZKÖZ

959.484

1.008.642

FORRÁSOK Saját tôke Jegyzett tôke

13

93.245

97.818

Tartalékok

14

246.934

268.022

Mérleg szerinti eredmény Összes saját tôke Külsô tulajdonosok részesedése

65.262

1.241

405.441

367.081

68.714

74.063

Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú hitelek éven túli része

15

144.746

225.597

Céltartalékok várható kötelezettségekre

16

49.432

40.000

Halasztott adó kötelezettségek

24

587

–

270

360

195.035

265.957

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Összes hosszú lejáratú kötelezettség Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók és egyéb kötelezettségek

17

159.029

160.628

Céltartalékok várható kötelezettségekre

16

15.173

12.025

Rövid lejáratú hitelek

18

64.634

54.427

Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része

15

51.458

74.461

Összes rövid lejáratú kötelezettség

290.294

301.541

ÖSSZES FORRÁS

959.484

1.008.642

A mellékelt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

44

K ONSZOLIDÁLT 2002.

ÉS

2001.

EREDMÉNYKIMUTATÁSOK

DECEMBER

31.

Jegyzet

2002

2001

millió forint

millió forint

1.159.657

1.174.769

módosított Árbevétel

19

Egyéb mûködési bevétel Összes mûködési bevétel

20

7.273

15.374

2 xxii)

1.166.930

1.190.143

868.500

961.587

73.801

75.307

71.608

75.326

95.351

90.470

Anyagjellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások

21

Értékcsökkenés és értékvesztés Egyéb mûködési költségek

22

Saját termelésû készletek állományváltozása Aktivált saját teljesítmények értéke Összes mûködési költség Üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi mûveletek (bevételei) / ráfordításai, nettó

23

Részesedés a társult vállalkozások eredményébôl Adózás elôtti eredmény Társasági adó

24

Adózott eredmény Külsô tulajdonosok részesedése az eredménybôl Mérleg szerinti eredmény Egy részvényre jutó eredmény (forint)

25

A mellékelt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

45 45

15.428

9.236

-14.927

-18.606

1.109.761

1.193.320

57.169

-3.177

-1.888

4.742

-7.866

-9.083

66.923

1.164

1.939

-6.136

64.984

7.300

278

-6.059

65.262

1.241

675

13

KONSZOLIDÁLT 2002.

ÉS

2001.

KIMUTATÁSOK A SAJÁT TÔKE VÁLTOZÁSÁRÓL DECEMBER

31.

Mérleg Jegyzett tôke

Tartalékok

szerinti eredmény

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

98.113

261.184

20.240

379.537

2000-es eredmény átvezetése

–

20.240

-20.240

–

Jóváhagyott osztalék

–

-5.400

–

-5.400

-295

-1.124

–

-1.419

–

-791

–

-791

Átváltási tartalék

–

-6.087

–

-6.087

Mérleg szerinti eredmény

–

–

1.241

1.241

97.818

268.022

1.241

367.081

2001. január 1.

Saját részvény ügyletek nettó hatása Cash-flow fedezeti ügyletek

2001. december 31. 2001-es eredmény átvezetése

–

1.241

-1.241

–

Jóváhagyott osztalék

–

-5.380

–

-5.380

-4.573

-18.710

–

-23.283

–

2.712

–

2.712

Átváltási tartalék

–

-951

–

-951

Mérleg szerinti eredmény

–

–

65.262

65.262

93.245

246.934

65.262

405.441

Saját részvény ügyletek nettó hatása Cash-flow fedezeti ügyletek

2002. december 31.

A mellékelt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

46

K ONSZOLIDÁLT 2002.

ÉS

2001.

CASH - FLOW KIMUTATÁSOK

DECEMBER

31.

Jegyzet

2002

2001

millió forint

millió forint módosított

Üzleti tevékenység eredménye

57.169

-3.177

71.394

75.671

-816

-2.169

Készletek értékvesztése

2.162

18.103

Tárgyi eszközök értékvesztése / (visszaírása)

3.239

-381

Céltartalékok növekedése / (csökkenése)

9.245

-5.020

-139

414

Üzleti eredmény kiigazítása az üzleti tevékenységbôl származó nettó bevételhez Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés Pénzügyi eszközök nem realizált nettó nyeresége

Tárgyi eszközök értékesítésébôl származó (veszteség) / nyereség Leányvállalat értékesítésébôl származó nyereség Tárgyévben felmerült kutatási és feltárási költségek Egyéb pénzmozgással nem járó tételek Üzleti tevékenységbôl származó nettó pénzáramlás a mûködôtôke változás elôtt Készletek csökkenése / (növekedése)

-729

-7.325

9.109

10.554

-9

-1.082

150.625

85.588

1.838

6.775

Vevô követelések csökkenése / (növekedése)

14.330

-2.252

Egyéb követelések (növekedése) / csökkenése

-6.172

5.744

2.509

-7.881

6.119

-12.294

Szállítók növekedése / (csökkenése) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése / (csökkenése) Társasági adó fizetés Üzleti tevékenységbôl származó nettó pénzáramlás Beruházások, szénhidrogén kutatás Tárgyi eszközök értékesítésébôl származó készpénz Leányvállalatok megvásárlása Leányvállalatok értékesítéséhez kapcsolódó nettó pénzáramlás

29a

Társult vállalkozások megvásárlása Egyéb befektetések megvásárlása Befektetések értékesítésébôl származó készpénz Adott hitelek és hosszú lejáratú bankbetétek változása Rövid lejáratú befektetések állományváltozása

-1.404

-4.268

167.845

71.412

-90.334

-68.576

4.781

13.853

–

-13.707

5.508

16.408

-1.280

–

–

-217

1.860

1.075

-1.901

-482

4.334

-1.638

Kapott kamatok és egyéb pénzügyi bevételek

5.789

4.473

Kapott osztalék

6.030

3.468

-65.213

-45.343

14.368

–

Befektetési tevékenység nettó pénzáramlása Hosszú lejáratú kötvények kibocsátása Hosszú lejáratú kötvények törlesztése Diszkont kötvények kibocsátása Hosszú lejáratú hitelek felvétele Hosszú lejáratú hitelek törlesztése

29b

-4.463

–

15.467

13.703

69.569

53.937

-158.171

-79.185

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozása

-3.296

3.533

Rövid lejáratú hitelek állományváltozása

-1.253

38.317

Fizetett kamatok és egyéb pénzügyi ráfordítások

-20.229

-28.631

Tulajdonosoknak fizetett osztalékok

-5.380

-5.401

Külsô tulajdonosoknak fizetett osztalékok

-1.621

-1.146

Saját részvény értékesítés Visszavásárolt saját részvény Finanszírozási tevékenység nettó pénzáramlása Készpénz

(csökkenése) / növekedése

3.114

1.377

-26.397

-2.796

-118.292

-6.292

-15.660

19.777

Készpénzállomány év elején

57.911

38.134

Készpénzállomány év végén

42.251

57.911

JEGYZETEK

A

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI SZABVÁNYOK

SZERINT

ELKÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ 2002.

ÉS

2001.

DECEMBER

31.

1 Általános A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (a továbbiakban MOL Rt. vagy a Társaság) 1991. október 1-én alakult meg a jogelôd Országos Kôolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) átalakulásával. Az állami vállalatok átalakulási törvénye értelmében az OKGT eszközei és kötelezettségei a fordulónappal átértékelésre kerültek. A MOL Rt. és leányvállalatai (a továbbiakban MOL Csoport, vagy a Csoport) kôolaj, földgáz és gáztermék kutatásával és termelésével, szállításával és tárolásával, kôolaj finomításával, valamint finomítói termékek és földgáz kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A Csoport dolgozóinak létszáma 2002. december 31-én 12.861, míg 2001. december 31-én 16.438 fô volt. A Társaság székhelye Magyarországon van, Budapesten, az Október huszonharmadika u. 18. alatt. A Társaság részvényeit a Budapesti Értéktôzsdén, GDR-jait a Luxemburgi Értéktôzsdén jegyzik, illetve kereskednek azokkal a tôzsdén kívüli kereskedelemben a SEAQ International-en (London), New Yorkban, Berlinben és Münchenben. 2 Számviteli politika A MOL Rt. hivatalos éves beszámolóját a 2000. évi C. számviteli törvény szerint (a továbbiakban MSZSZ) készíti. E törvény egyes elôírásai eltérnek a Nemzetközi Számviteli Szabványokban (IFRS) foglaltaktól. A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Számviteli Szabványok Bizottsága (IASB) által megfogalmazott, 2002. december 31-én érvényben lévô szabványok szerint készültek. A MOL Rt. nem konszolidált, MSZSZ szerint készített beszámolójában, illetve a csatolt pénzügyi kimutatásokban szereplô saját tôke és mérleg szerinti eredmény közötti különbségek levezetését a 32. Jegyzet tartalmazza. A bekerülési költség elvének alkalmazása érdekében a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások úgy tekintik a MOL Rt.-t, mintha az 1991. október 1-én jött volna létre, az eszközök és kötelezettségek aznapi értékének megállapításával, figyelembe véve az IFRS által elôírt módosításokat. A csatolt konszolidált pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2003. március 21-én fogadta el. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. i) Számviteli politika módosítása Az IASB Értelmezô Bizottsága 2001-ben kibocsátotta a SIC-33 számú, Konszolidáció és az equity módszer – Potenciális szavazati jogok és a részesedések számítása címû, 2001. január 1-tôl hatályos értelmezését. A SIC33 szerint a mérleg fordulónapján lehívható potenciális szavazati jogokat (törzsrészvények vételi opciója) figyelembe kell venni a befektetések feletti befolyás, azaz a konszolidációs módszer meghatározásánál. Jelentôs befolyás esetén az equity módszer, meghatározó befolyás (alapvetôen a szavazati jogok 50%-a feletti rendelkezés) esetén a teljes konszolidáció alkalmazása szükséges. A Társaság a TVK Rt. 2002. december 31-i 34,5%-os részesedése mellett rendelkezik olyan azonnal lehívható opciós szerzôdésekkel, melyek a TVK törzsrészvényeinek 17,8%-át képviselô részvénycsomag megvásárlására biztosítanak jogot (5. Jegyzet). Mivel a tényleges szavazati jog meghaladja az 50%-ot, a SIC 33 alapján teljeskörû konszolidáció szükséges. A 2001. december 31-i pénzügyi kimutatásokban a TVK Rt. equity módszerrel került bevonásra. A 2002. évi teljeskörû konszolidáció módszerének alkalmazása miatt az összehasonlító idôszak adatai módosításra kerültek (az összehasonlító idôszakban a TVK visszamenôleg teljes konszolidálásra került).

48

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

ii) Beszámolási pénznem Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. iii) Konszolidációs elvek A konszolidált pénzügyi kimutatások a MOL Rt.-t, illetve az ellenôrzése alatt álló leányvállalatokat foglalják magukba. Ellenôrzésrôl általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több mint 50%-át és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történô befolyás révén elônyöket élvez annak tevékenységébôl. A kisebbségi tulajdonosokra esô tôke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön sorban jelenik meg. Amint a 2(i) jegyzetben kifejtésre kerül, az azonnal lehívható szavazati jogok is figyelembe vételre kerülnek az ellenôrzés meghatározásához. A konszolidáció a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források megszerzéskori piaci értékének alapul vételével. A külsô tulajdonosok részesedése a nettó eszközök piaci értékének külsôkre jutó hányadaként jelenik meg. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció idôpontjától kezdôdôen, illetve a tranzakció idôpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A társult vállalkozásokban lévô befektetések (általában 20-50% üzletrész birtoklása esetén), ahol a Társaság jelentôs befolyást gyakorol, az „equity” módszer alkalmazásával kerülnek felvételre. A társult vállalkozásokban lévô befektetések értékének módosítása az esetlegesen értékvesztésre utaló jelek észlelésekor történik, illetve abban az esetben, ha a korábbi értékvesztést elôidézô körülmények már nem állnak fenn. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszûrésre kerülnek. A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. iv) Goodwill Az üzletrész bekerülési értéke és az üzletrész révén a leányvállalatokban megszerzett eszközöknek a megszerzés napján érvényes valós értéke közötti különbözet goodwill-ként kerül kimutatásra a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokban az eszközök között. A goodwill az értékcsökkenéssel és esetleges értékvesztéssel csökkentett beszerzési költségen szerepel a könyvekben. A goodwill értékcsökkenése lineáris, a várható hasznos élettartama alapján. Az értékcsökkenési periódus meghatározása esetileg történik, általában 5 és 20 év között van. A nettó értékeket évente felülvizsgálják abból a szempontból, hogy az üzletrész jövôbeni nyereségtermelô képessége kellôképpen biztosítottnak látszik-e. Amennyiben a goodwill értékvesztésére utaló jelek vannak, annak realizálható értéke a goodwill alapjául szolgáló eszközökbôl képzett készpénz-generáló egységek értéke alapján számítható ki. Amennyiben a könyv szerinti érték magasabb, mint a realizálható érték, értékvesztést számolnak el. v) Negatív Goodwill Negatív goodwill a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokban az alábbi módokon jelenik meg: – Amennyiben a negatív goodwill várható jövôbeni veszteségekhez és kötelezettségekhez kapcsolódik és azok a beszerzéskor beazonosításra kerültek, illetve azok számszerûsíthetôk, akkor azok felmerülésekor a negatív goodwill közvetlenül az eredmény terhére elszámolásra kerül.

49

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

– A megszerzett eszközök valós értékét meg nem haladó negatív goodwill összegére az ahhoz tartozó amortizálható eszközök súlyozott átlagos hátralévô hasznos élettartama alapján lineáris értékcsökkenést számolnak el. – A negatív goodwill azon része, amely a megszerzett nem-monetáris eszközök valós értéke felett van, megszerzéskor egy összegben elszámolásra kerül az eredménykimutatásban. vi) Pénzeszközök és pénz egyenértékesek A pénzeszközök a készpénzt és bankbetéteket foglalják magukba. A pénz egyenértékesek olyan rövid távú, beszerzéstôl számított három hónapnál nem hosszabb lejáratú, magas likviditású befektetési formák, amelyek minimális értékváltozási kockázatot hordoznak és azonnal pénzeszközökre konvertálhatók. vii) Vevôkövetelések A vevôkövetelések céltartalékkal csökkentett névértéken kerülnek kimutatásra. viii) Értékpapírok A Társaság 2001. január 1-tôl alkalmazza az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok elszámolása és értékelése standardot. Ennek alapján a befektetések a következô három kategóriába kerülnek besorolásra: lejáratig tartott, forgatási célú és értékesíthetô befektetések. A lejáratig tartott értékpapírok olyan befektetések, amelyekbôl fix vagy meghatározható pénzáramok származnak és a Csoport szándékozik és képes azokat lejáratig megtartani. A forgatási célú értékpapírok közé azok a befektetések tartoznak, amelyeket elsôsorban a rövid távú árfolyammozgásokból várható nyereség miatt vásárolt a Csoport. Minden más befektetés – kivéve a Csoport által nyújtott kölcsönöket és a Csoport vevôköveteléseit – az értékesíthetô befektetések kategóriába tartozik. A lejáratig tartott befektetések a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra, kivéve, ha lejáratuk a mérleg fordulónapját követô 12 hónapon belül esedékes. Ezen befektetések amortizált bekerülési költségen jelennek meg a mérlegben. Az értékesíthetô befektetések a forgóeszközök részét képezik, ha a vezetôség a mérleg fordulónapját követô 12 hónapon belül értékesíteni kívánja azokat. Ezen befektetések bekerülési értéke a fizetett ellenérték valós értéke, beleértve a tranzakciós költségeket. Az értékesíthetô befektetéseket a mérleg fordulónapján valós értékükre értékelik át, ha az megállapítható. ix) Pénzügyi instrumentumok és fedezeti ügyletek Pénzügyi instrumentumnak minôsülnek a mellékelt konszolidált mérlegben a pénzeszközök, vevô és egyéb követelések, szállító és egyéb kötelezettségek, adott és kapott hitelek és kölcsönök, befektetések, kötvénykövetelések és kötelezettségek. Ezen tételek értékelése során alkalmazott elveket jelen számviteli politika vonatkozó jegyzetei tartalmazzák. A pénzügyi instrumentumok az alapul szolgáló szerzôdéses kötelezettségek valós tartalma alapján válnak eszköz-, forrás- vagy tôkeelemmé. A kötelezettségek közé sorolt pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó kamatok, osztalékok, nyereségek és veszteségek felmerüléskor az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. A saját tôkében megjelenô pénzügyi instrumentumok tulajdonosainak nyújtott juttatások a saját tôke terhére kerülnek elszámolásra. A pénzügyi instrumentumok csak abban az esetben kerülnek elszámolásra egymással szemben (nettósítás), ha a Társaságnak ahhoz törvényes joga van, továbbá, ha feltett szándéka, hogy az érintett eszközt és forrást vagy nettó módon, vagy egyidejûleg rendezi.

50

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

A Csoport nemzetközi jellegébôl adódóan fokozottan ki van téve a nyersanyagárak, a kamatlábak és az árfolyamok változásának. Az ebbôl eredô kockázatok csökkentésére a Csoport származékos ügyleteket köt, bár nem minden származékos ügylet minôsül fedezetinek számviteli szempontból. A Csoport Kockázatkezelési Részlege által a következô származékos ügyletek kerülnek általában alkalmazásra: – kamat swap a lebegô hitelkamat kockázat fedezésére, – finomítói margin fedezeti ügyletek a kôolaj és a finomítói termékek árváltozásaiból eredô kockázat levédésére, – kôolaj és földgáz ár swap ügyletek a beszerzési árak kockázatának a fedezésére, – devizás származékos ügyletek az árfolyamkockázat fedezésére. A Csoport abban az esetben minôsíti elszámolási szempontból fedezeti ügyletnek a származékos ügyletet, amennyiben: – a fedezeti ügylet várhatóan hatékony a fedezett kockázat következtében fellépô érték vagy pénzáram változások ellensúlyozásában, – a fedezeti ügylet hatékonysága megbízhatóan becsülhetô, – a fedezeti ügylet kötésekor az alapkockázat és a fedezeti ügylet közötti kapcsolat megfelelô dokumentációval alátámasztott, és – pénzáramlásokra vonatkozó fedezet esetén az elôrejelzett tranazakció, amely a fedezeti ügylet tárgyát képezi, nagy valószínûséggel bekövetkezik. Származékos pénzügyi instrumentumok Származékos ügyletnek minôsül minden olyan pénzügyi eszköz, amely: – értéke valamilyen meghatározott alapügylet függvényében változik; – a piaci tényezôk változására hasonlóképpen reagáló ügyletekhez képest elhanyagolható kezdeti befektetést igényel vagy nem szükséges hozzá kezdeti befektetés, és – egy késôbbi idôpontban kerül pénzügyi rendezésre. Alapügyletnek minôsülnek a meghatározott kamatláb, értékpapír árfolyam, tömegáru jegyzési ár, deviza árfolyam, árfolyamokból és rátákból képzett indexek, hitel besorolások vagy indexek, illetve egyéb hasonló változók. Az IAS 39 alapján nem fedezeti ügyletként elszámolt származékos pénzügyi instrumentumok (lásd fent) valós értéken kerülnek kimutatásra, az értékükben bekövetkezett változások a tárgyévi eredményben jelennek meg. A szerzôdésekbe rejtett származékos ügyletek az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén kiemelésre kerülnek az alapul szolgáló szerzôdésbôl és különálló származékos ügyletként kerülnek kimutatásra: – a rejtett származékos ügylet gazdasági jellemzôi és kockázatai nem mutatnak szoros kapcsolatot az alapul szolgáló szerzôdés gazdasági jellemzôivel, – egy, a beágyazott származékos ügylet jellemzôivel rendelkezô különálló ügylet megfelelne a származékos ügylet definíciójának, és – a hibrid (rejtett származékos ügyletet tartalmazó) ügylet nem valós értéken kerül kimutatásra, értékének változásai nem jelennek meg az eredményben. Valós érték változását fedezô ügyletek A valós érték fedezeti ügyletek a mérlegben szereplô eszközök és kötelezettségek valós értékében bizonyos kockázatok hatására bekövetkezô, tárgyévi eredményben megjelenô változásokat ellensúlyozzák. A valós érték fedezeti ügyletként elszámolt származékos ügyletek valós értéken kerülnek kimutatásra, amely a fedezett kockázat függvényében változik. A fedezeti elszámolásnak megfelelôen a fedezeti ügylet valós érték változásának

51

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

eredményhatása bizonyos korlátok között ellensúlyozza a fedezett ügylet valós értékében bekövetkezett változások eredményhatását, az IAS 39 elôírásainak megfelelôen. Ha megállapítást nyer, hogy a fedezeti ügylet nem kiemelten hatékony, a fedezeti elszámolás nem folytatható, a fedezeti ügyletet önálló származékos ügyletként kell elszámolni. Pénzáramok változását fedezô ügyletek A pénzáram-fedezeti ügyletek a mérlegben szereplô eszközökkel és kötelezettségekkel, nagy valószínûséggel bekövetkezô elôre jelzett tranzakcióval vagy mérlegben nem szereplô elkötelezettséggel kapcsolatos pénzáramok változékonyságát ellensúlyozzák. A pénzáram fedezeti ügyletnek minôsülô kiemelten hatékony fedezeti ügylet valós értékében bekövetkezô változások közvetlenül a saját tôke fedezeti tartalék elemében jelennek meg. Az értékváltozás nem hatékony összege a tárgyévi eredmény részét képezi. Ha a fedezett pénzáram mérlegben megjelenô eszközt vagy kötelezettséget eredményez, minden, korábban közvetlenül a saját tôkével szemben kimutatott fedezeti nyereség és veszteség átsorolásra kerül a saját tôkébôl és a keletkezô eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékében kerül elismerésre. Minden más esetben a saját tôke fedezeti elemén kimutatott nyereség vagy veszteség az eredménybe kerül átsorolásra abban az idôszakban vagy idôszakokban, amikor a fedezett elkötelezettség vagy elôrejelzett tranzakció az eredményt érinti. Ha megállapítást nyer, hogy a fedezeti ügylet nem kiemelten hatékony, a fedezeti elszámolás a továbbiakban nem folytatható. Ilyen esetben a közvetlenül a saját tôkében elszámolt halmozott fedezeti nyereség vagy veszteség a saját tôkében marad mindaddig, míg a tranzakció, amelyre az elkötelezettség vagy az elôrejelzés vonatkozott be nem következik. Amennyiben a tranzakció, amire az elkötelezettség vagy az elôrejelzés vonatkozott várhatólag nem történik meg, a közvetlenül a saját tôkében elszámolt halmozott fedezeti nyereség vagy veszteség az eredménybe kerül átsorolásra. x) Készletek A készletek, beleértve a befejezetlen termelést is, a bekerülési és a realizálható érték közül az alacsonyabbikon vannak kimutatva, figyelembe véve az esetleges lassan mozgó vagy felesleges tételek leírását. A realizálható érték megegyezik a befejezési, értékesítési és marketing költségekkel csökkentett piaci értékkel. A vásárolt áruk, beleértve a nyersolaj értékét, elsôsorban a súlyozott átlagár számítás alapján határozzák meg, a vásárolt gázkészlet esetében pedig a FIFO módszert használják. A saját elôállítású készletek értéke az anyagköltséget, a közvetlen bérköltséget és az üzemi általános költségek arányos részét foglalja magába. A nem realizálható készletek teljesen leírásra kerülnek. xi) Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési (vagy az 1991. október 1-én megállapított könyv szerinti) értéken jelennek meg a könyvekben. Értékesítéskor, illetve kivezetéskor a bruttó érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül a könyvekbôl és az esetleges nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A bekerülési érték az eszköz árán túlmenôen az import vámokat, vissza nem igényelhetô adókat és az eszköz üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, például finanszírozási költségeket tartalmazza. Az üzembe helyezést követôen felmerülô költségeket, mint például karbantartás vagy javítás, általában az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a felmerülésükkel egyidôben. Amennyiben a felmerülô költségek egyértelmûen az

52

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

adott eszköz várható hasznos élettartamának vagy eredeti teljesítményének a növelését eredményezik, a költségek aktiválásra kerülnek az eszközértékre. A beruházások között a folyamatban lévô beszerzések és elôállítások szerepelnek bekerülési költségen. A költségek a beszerzési költségeket és a közvetlen önköltségeket foglalják magukba. A beruházásokra értékcsökkenést csak az eszköz üzembe helyezését követôen számolnak el. Az olaj és gáz kutatási és feltárási költségek elszámolása alább, a xv) bekezdésben található. xii) Immateriális javak Az immateriális javak értékének alapja a bekerülési ár. A könyvekben való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan a cég jövôbeni gyarapodását eredményezi és annak költsége egyértelmûen meghatározható. Az érték felvételét követôen értékcsökkenést, illetve szükség esetén értékvesztést számolnak el. Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris a várható hasznos élettartam alatt. Az értékcsökkenési kulcsokat évente rendszeresen felülvizsgálják. Az olaj és gáz kutatási és feltárási költségek elszámolása az alábbi xv) bekezdésben található. xiii) Értékcsökkenés Az értékcsökkenés elszámolása lineáris, az alábbi kulcsok alapján: Épületek

2 – 10%

Finomítói berendezések

10 – 25%

Gáz és olaj szállító és tároló berendezések

4 – 14,5%

Töltôállomások és felszereléseik

4 – 20%

Egyéb gépek és berendezések

10 – 33%

Az egyes szénhidrogén mezôkhöz kapcsolódó olaj- és gáztermelô- és gyûjtô berendezések értékcsökkenése a bizonyított, gazdaságosan kitermelhetô szénhidrogén készletek alapján, a termelés arányában kerül elszámolásra. A készletek felülvizsgálata évente történik. A több szénhidrogén termelô mezôhöz kapcsolódó szállító berendezések értékcsökkenése egyedileg, lineárisan, a várható hasznos élettartam alapján történik. A bérelt berendezéseken végzett felújítások aktivált értékének az értékcsökkenése a várható hasznos élettartam és a bérleti idôszak közül a rövidebbik alapján történik. A hasznos élettartamok és az értékcsökkentési módszerek rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon megfelelô tükröztetése érdekében.

53

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

xiv) Eszközök értékvesztése Amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékvesztési felülvizsgálat alá kerülnek. Abban az esetben, ha a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, értékvesztést számolnak el az eredmény terhére. A realizálható érték az eszköz használati értéke és piaci érték közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során az eszközért megkapható, míg a használati érték a folyamatos használatból eredô cash flow-k nettó jelenértékének és az esetleges maradványértékbôl adódó bevételeknek az összege. A realizálható érték becslése egyedi eszközönként, illetve amennyiben ez nem lehetséges, készpénz-generáló egységenként történik. Az elszámolt értékvesztések évente felülvizsgálatra kerülnek és amennyiben a realizálható érték emelkedik, úgy a korábban elszámolt értékvesztés részben vagy teljesen visszaírásra kerül. xv) Olaj és gáz kutatási és feltárási költségek elszámolása A kutatási és feltárási költségek elszámolásának az alapja a Successful Efforts módszer. A kutató fúrás költségei azok felmerülésekor aktiválásra kerülnek az immateriális javak között. Amennyiben bizonyított készleteket azonosítanak be és a feltárásról döntés születik, a vonatkozó aktivált költségek átsorolásra kerülnek a tárgyi eszközök közé. A nem bizonyított mezôk eszközértékét rendszeresen felülvizsgálják és szükség esetén értékvesztést számolnak el. A kutatás egyéb költségeit, a kutató fúrások költségének kivételével azok felmerülésekor az eredmény terhére számolják el. A sikertelen kutatófúrások a sikertelenné minôsítést követôen kerülnek elszámolásra az eredmény terhére. Geológiai és geofizikai kutatási költségek felmerüléskor az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. xvi) Céltartalékok Céltartalék képzésre kerül sor abban az esetben, ha a Csoportnak jelenbeli kötelezettsége (jogilag elôírt vagy vélelmezett) keletkezik egy múltbeli esemény eredményeképp és valószínû, hogy gazdasági javak átadásával kell majd a kötelezettséget rendezni, továbbá a kötelezettség összege jól megbecsülhetô. A céltartalékok mérlegkészítéskor felülvizsgálatra, a becslések pontosításra kerülnek. A céltartalék értéke a kötelezettség rendezésére vonatkozó kiadások jelenértéke, melynek meghatározására kockázatmentes becsült kamatlábat használnak diszkontrátaként. Az idô múlását jelentô diszkontfeloldás alkalmazásakor a céltartalék mérlegértéke évrôl évre nô a diszkont-hatással. A növekmény az eredménykimutatásban a kamatköltségek között kerül elszámolásra. Szervezet átalakításra képzett céltartalék A Csoport munkavállalói a munkáltató részérôl történô felmondás esetén a vonatkozó magyar törvények és a Kollektív Szerzôdés értelmében végkielégítésre jogosultak. A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokban az ilyen jellegû céltartalék akkor kerül elismerésre, ha a szervezet-átalakítási program meghatározásra került és kivitelezésének feltételei teljesültek. Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék A jelen és jövôbeni bevételekhez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások felmerüléskor jellegüknek megfelelôen költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválják ôket. Az azonosítás évében céltartalékot képeznek a jelenben fennálló, a múltbeli mûködés eredményeképp bekövetkezett azon környezetszennyezések elhárítási kiadásaira, amelyek nem járulnak hozzá a jelen- és jövôbeli bevételek keletkezéséhez. A céltartalék mértékének megállapítása az érvényes jogszabályok és rendeletek, illetve az ismert technológiák alapján történik. Céltartalék akkor kerül megképzésre, ha valószínûsíthetô vagy bizonyos a kötelezettség megléte és megfelelôen becsülhetô annak mértéke.

54

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

Mezôfelhagyási kötelezettségek A Társaság a kôolaj- és földgáz termelô mezôkön a termelés felhagyását követôen jelentkezô jövôbeni költségeinek jelenértékére céltartalékot képez. A céltartalék értékére vonatkozó becslés a jelenleg ismert szabályozás, technológia és árszint alapján történik. xvii) Tartalékok A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplô tartalékok értéke nem azonos a tulajdonosoknak kifizethetô tartalékok összegével. Az osztalék mértékének meghatározására a MOL Rt. egyedi, magyar számviteli törvény szerint készített éves beszámolója szolgál. Átváltási tartalék Az átváltási tartalék a külföldi társaságok konszolidációja során keletkezô átváltási különbözeteket tartalmazza. Az olyan monetáris eszköz kapcsán keletkezô átváltási különbözet, amely tartalmilag a Csoport külföldi társaságba történô befektetésének részét képezi, a konszolidált pénzügyi kimutatásokban a befektetés megszüntetéséig a saját tôke elemeként kerül kimutatásra. Amikor a kapcsolódó eszközök kivezetésre kerülnek, a felhalmozott átváltási tartalék ugyanabban az idôszakban kerül elszámolásra bevételként vagy költségként, amikor a kivezetett eszközökbôl származó nyereség vagy veszteség. Fedezeti tartalék A fedezeti tartalék a hatékony pénzáram-fedezeti ügyletek valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza addig az idôpontig, amíg a fedezeti ügylet tárgyát képzô elôrejelzett tranzakció bekövetkezik vagy már nem várható, hogy be fog következni. xviii) Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tôkébôl kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet, valamint az esetleges nyereségek és veszteségek közvetlenül a tartalékokban kerülnek elszámolásra. xix) Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. xx) Egy részvényre jutó hozam Az egy részvényre jutó hozam meghatározása a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények idôszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. xxi) Devizamûveletek A devizamûveletek az adott tranzakció napján érvényes devizaárfolyammal forintosított értékben kerülnek kimutatásra. A tranzakciók pénzügyi rendezésekor érvényben lévô árfolyamnak az eredeti bekerülési árfolyamtól való eltérése esetén a különbség a mellékelt konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

55

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

Külföldi tevékenység A Társaságnak kiskereskedelmi értékesítési és szénhidrogén-kutatási tevékenységet végzô befektetései vannak, melyek többsége a Társaság integráns részét képezi. Ezen leányvállalatok beszámolójának forintosítása oly módon történik, mintha a tevékenységük a Társaság tevékenysége lenne: a mellékelt konszolidált mérlegben a monetáris eszközök és források év végi árfolyammal, a nem monetáris eszközök pedig az adott tranzakció napján érvényes árfolyammal kerültek átváltásra. Az eredménykimutatás tételei a tranzakciók napján érvényes árfolyamokkal kerültek átszámításra. A fentiekbôl keletkezô árfolyamkülönbözetek a mellékelt konszolidált eredménykimutatásban szerepelnek az adott periódusban. Külföldi társaságok A Csoportnak olyan külföldi bejegyzésû társaságai is vannak, melyek nem képezik az anyavállalat integráns részét. Ezen társaságok pénzügyi kimutatásainak átváltása a mérlegtételek esetében év végi árfolyamon, az eredménykimutatás tételeinek esetében átlagárfolyamon történik. Minden átváltási különbözetet a saját tôke átváltási tartalék sora tartalmaz. xxii) Árbevétel elismerés Árbevétel abban az esetben kerül elismerésre, ha valószínûsíthetô a tranzakcióval összefüggô gazdasági elôny társasághoz érkezése, valamint annak összege megfelelôen mérhetô. Az árbevétel összege az értékesítéshez kapcsolódó adók és engedmények nélkül kerül elszámolásra akkor, amikor a javak átadása, illetve a szolgáltatás nyújtása megtörténik, a kockázatok és hasznok átszállnak. Az értékesített földgáz a szállított gáz mennyisége alapján kerül elszámolásra, az átadás idôpontjában rögzített, hatósági áron. A hatósági árak meghatározása részben a tervezett értékesítési volumenek és költségek alapján történik, amit a követô szabályozási idôszakban utólagosan módosítanak a terv- és tényszámok közötti eltérésekkel. Továbbá a költségek elismerésének idôszaka és mértéke nem feltétlenül azonos az árszabályozás során, mint a Társaság MSZSZ vagy IFRS szerinti beszámolójában. A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak semmiféle bevétel- vagy költségelhatárolást ezen különbséggel kapcsolatosan. A kamatbevételek elismerése idôarányos a kapcsolódó eszköz kamathozamának tükrözésével. Az osztalékbevételek a tulajdonosoknak az osztalékhoz való jogának az életbe lépésével kerülnek elszámolásra. Azon származékos eszközök valós értékében bekövetkezô változások, amelyek nem felelnek meg a pénzáramokra vonatkozó fedezeti ügyletek követelményeinek, a megfelelô idôszak eredményében kerülnek elismerésre. xxiii) Finanszírozási költségek Finanszírozási költségként az eszközök elôállításához és beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek kerülnek aktiválásra. Az aktiválás kezdô idôpontja az eszköz elôállításának kezdô pontja, amikor a finanszírozási és egyéb költségek felmerülnek. Az aktiválási idôszak az eszköz használatba állításának idôpontjáig tart. A finanszírozási költségek a kamatokat, illetve egyéb, a finanszírozáshoz kapcsolódó költségeket foglalják magukba, beleértve az árfolyamveszteségeknek azt a részét is, ami a kamatot helyettesíti.

56

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

xxiv) Társasági adó A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A halasztott adó számítása a kötelezettségi módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel pénzügyi kimutatásokban történô, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában idôbeli különbség adódik. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az idôbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adó kötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló becslését az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozólag. Halasztott adó követelés csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínûsíthetô, hogy a Csoport a jövôbeni tevékenysége során adóalapot képezô nyereséget produkál, amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítést nyerhet. A mérleg fordulónapján a Csoport számba veszi a meg nem térült halasztott adó követelését, valamint a korábban a mérlegben el nem ismert adóeszközeit. A korábban a mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövôbeni nyereség adójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tôkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban, vagy egy másik idôszakban szintén a saját tôkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenôleges hatályú változása miatt bekövetkezô módosításokat is. xxv) Szegmens információk Vezetôi információs célok érdekében a Csoport négy fô szegmensre osztható: Kutatás-termelés, Feldolgozás és Kereskedelem, Gáz és Vegyipar. Ezen szegmensek alapján kerülnek bemutatásra az elsôdleges szegmens információk. A Csoport másodlagos szegmens információkat nem mutat be, mivel eszközeinek nagy része egyetlen földrajzi területen, Közép-Európában helyezkedik el. xxvi) Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a pénzügyi kimutatások részét képezô mérlegben és eredménykimutatásban. Ezeket a jegyzetek tartalmazzák, kivéve azon eseteket, amikor a kedvezôtlen kimenetel következtében keletkezô kötelezettség esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli eszközök akkor kerülnek a jegyzetekben közlésre, ha azok realizálódása valószínû.

57

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

S Z A B V Á N Y O K

P É N Z Ü G Y I

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

3 Immateriális javak

Kutatási Vagyoni

költségek

Negatív

értékû jogok

Szoftverek

aktivált értéke

Goodwill

goodwill

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

1.596

10.957

6.984

1.213

-5.107

15.643

209

3.709

132

4.403

–

8.453

1.805

14.666

7.116

5.616

-5.107

24.096 10.797

Bruttó érték Nyitó egyenleg 2001. január 1. TVK Csoport nyitó egyenlege 2001. január 1. Nyitó egyenleg 2001. január 1. – Módosított - növekedések - csökkenések és átsorolások Záró egyenleg 2001. december 31.

34

6.917

3.846

–

–

-1.467

-923

-563

-586

527

-3.012

372

20.660

10.399

5.030

-4.580

31.881

725

6.815

2.928

138

-911

9.695

203

926

–

604

–

1.733

928

7.741

2.928

742

-911

11.428

58

2.482

300

248

-253

2.835

-892

-778

-226

-586

98

-2.384

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Nyitó egyenleg 2001. január 1. TVK Csoport nyitó egyenlege 2001. január 1. Nyitó egyenleg 2001. január 1. – Módosított - értékcsökkenés - csökkenések és átsorolások - értékvesztés Záró egyenleg 2001. december 31.

–

–

1.217

–

–

1.217

94

9.445

4.219

404

-1.066

13.096

278

11.215

6.180

4.626

-3.514

18.785

372

20.660

10.399

5.030

-4.580

31.881

190

7.407

3.938

3

–

11.538

-17

-730

-1.763

-68

2.574

-4

545

27.337

12.574

4.965

-2.006

43.415

94

9.445

4.219

404

-1.066

13.096

29

3.135

368

271

-214

3.589

9

-639

-535

-68

836

-397

59

174

894

–

–

1.127

191

12.115

4.946

607

-444

17.415

354

15.222

7.628

4.358

-1.562

26.000

Nettó érték 2001. december 31. Bruttó érték Nyitó egyenleg 2002. január 1. - növekedések - csökkenések és átsorolások Záró egyenleg 2002. december 31.

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés Nyitó egyenleg 2002. január 1. - értékcsökkenés - csökkenések és átsorolások - értékvesztés Záró egyenleg 2002. december 31. Nettó érték 2002. december 31.

Értékvesztés 2002-ben 894 millió forint, míg 2001-ben 1.217 millió forint értékvesztés került elszámolásra magyarországi sikertelen kutatási tevékenység eredményeként. Kutatási költségek A fenti táblázatban szereplô aktivált kutatási költségeken túlmenôen 2002. és 2001. év folyamán további 9.109 millió, illetve 10.554 millió forint összegû kutatási költség merült fel, amelyek a mellékelt konszolidált eredménykimutatások mûködési költség elemei között kerültek elszámolásra.

58

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

4 Tárgyi eszközök

Mûszaki gépek, berendezések,

Egyéb

Ingatlanok

jármûvek

berendezések

Befejezetlen beruházás

Összesen

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

402.915

261.362

42.730

50.299

757.306

33.912

112.282

14.528

1.746

162.468

436.827

373.644

57.258

52.045

919.774

33.211

38.537

9.158

47.260

128.166

Bruttó érték Nyitó egyenleg 2001. január 1. TVK Csoport nyitó egyenlege 2001. január 1. Nyitó egyenleg 2001. január 1. – Módosított - növekedések - csökkenések és átsorolások Záró egyenleg 2001. december 31.

-22.668

-53.504

-3.852

-80.304

-160.328

447.370

358.677

62.564

19.001

887.612

145.150

140.081

28.999

–

314.230

5.420

40.413

5.669

–

51.502

150.570

180.494

34.668

–

365.732

24.318

34.772

8.809

519

68.418

-8.758

-27.003

-2.414

-519

-38.694

3.063

484

206

–

3.753

-67

-320

–

–

-387

169.126

188.427

41.269

–

398.822

278.244

170.250

21.295

19.001

488.790

447.370

358.677

62.564

19.001

887.612 113.917

Halmozott értékcsökkenés Nyitó egyenleg 2001. január 1. TVK Csoport nyitó egyenlege 2001. január 1. Nyitó egyenleg 2001. január 1. – Módosított - értékcsökkenés - csökkenések és átsorolások - értékvesztés - értékvesztés visszaírás Záró egyenleg 2001. december 31. Nettó érték 2001. december 31. Bruttó érték Nyitó egyenleg 2002. január 1. - növekedések - csökkenések és átsorolások Záró egyenleg 2002. december 31.

23.058

22.789

3.829

64.241

-9.196

-14.476

-3.961

-51.811

-79.444

461.232

366.990

62.432

31.431

922.085

169.126

188.427

41.269

–

398.822

24.408

34.261

6.160

862

65.691

-2.556

-8.747

-3.662

-862

-15.827

862

82

43

–

987

–

–

-327

–

-327

191.840

214.023

43.483

–

449.346

269.392

152.967

18.949

31.431

472.739

Halmozott értékcsökkenés Nyitó egyenleg 2002. január 1. - értékcsökkenés - csökkenések és átsorolások - értékvesztés - értékvesztés visszaírás Záró egyenleg 2002. december 31. Nettó érték 2002. december 31.

59

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

Nullára leírt eszközök A még használatban lévô, azonban már nulla nettó értékre leírt immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke 2002. december 31-én 150.903 millió forint, 2001. december 31-én 124.323 millió forint volt. Finanszírozási költségek A tárgyi eszközök bruttó értéke magába foglalja az aktivált finanszírozási költségeket. 2002. év során 0, 2001. év során 602 millió forint finanszírozási költség került aktiválásra. Az átlagos tôkésítési ráta 2001-ben 0.4% volt. Értékvesztés 2002

2001

millió forint

millió forint

Kôolaj és gáz mezôk tárgyi eszközei

486

2.014

Romániai töltôállomások

501

–

Gázelosztó eszközök

–

1.258

Petrolkémiai eszközök és berendezések

–

481

Összesen

987

3.753

Értékvesztés visszaírása

-327

-387

Összes nettó értékvesztés

660

3.366

Tulajdoni hányad

Tulajdoni hányad

2002

2001

100%

100%

5 Befektetések konszolidált leányvállalatokban

Társaság

Ország

Tevékenységi kör

Kutatás és termelés GES Kft.

Magyarország

Geofizikai mérések végzése, mérési adatok feldolgozása

Geoinform Kft.

Magyarország

Szénhidrogén kutatás

100%

100%

Kunpetrol Kft.

Magyarország

Karbantartási munkák

100%

100%

MOL CIS

Ciprus

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

100%

felkutatása, kitermelése

100%

100%

Kútfúrás és kapcsolódó karbantartási munkák

100%

100%

Külföldi olaj- és földgázkészletek felkutatása, kitermelése

MOL Greece Ltd.

Ciprus

Külföldi olaj- és földgázkészletek felkutatása, kitermelése

MOL Nile Ltd.

Ciprus

Külföldi olaj- és földgázkészletek felkutatása, kitermelése

MOL Pakistan Ltd.

Hollandia

Külföldi olaj- és földgázkészletek felkutatása, kitermelése

MOL BHM OIL-Invest Ltd.

Ciprus

Külföldi olaj- és földgázkészletek felkutatása, kitermelése

MOL Syria Ltd.

Hollandia

Külföldi olaj- és földgázkészletek felkutatása, kitermelése

MOL Tunisia Ltd.

Ciprus

Külföldi olaj- és földgázkészletek felkutatása, kitermelése

MOL Yemen Ltd. Rotary Rt.

Ciprus Magyarország

Külföldi olaj- és földgázkészletek

60

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

Társaság

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

Ország

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

Tulajdoni hányad

Tulajdoni hányad

2002

2001

89%

89%

Tevékenységi kör

Gáz és Energetika MOL Gáz Kft.

Magyarország

Földgázellátás, gázközmû-fejlesztés és vagyonkezelés

Balatongáz Kft.

Magyarország

Gázközmû-fejlesztés és vagyonkezelés

77%

77%

Kiskungáz Rt.

Magyarország

Gázközmû-fejlesztés és vagyonkezelés

53%

53%

Turulgáz Rt.

Magyarország

Gázközmû-fejlesztés és vagyonkezelés

58%

58%

Zsámbékgáz Rt.

Magyarország

Gázközmû-fejlesztés és vagyonkezelés

96%

96%

100%

–

Feldolgozás és Értékesítés MOL-LUB Kft

Magyarország

Kenôanyaok gyártása és kereskedelme

MOL Austria GmbH

Ausztria

Kenôanyagok és kôolajszármazékok

MOL Chem Kft.

Magyarország

Kôolajszármazékok nagykereskedelme

MOL Romania PP s.r.l.

Románia

MOL Slovensko spol. S.r.o.

Szlovákia

Moltrans Kft.

Magyarország

nagykereskedelme

75%

75%

100%

100%

Üzem- és kenôanyag kiskereskedelem

100%

100%

Üzem- és kenôanyag kiskereskedelem

értékesítve

100%

Ásványolaj termékek szállítása

100%

100%

MOLTRADE Mineralimpex Rt. Magyarország

Energetikai termékek importálása, exportálása

100%

100%

Terméktároló Rt.

Magyarország

Stratégiai készlettárolási feladatok

Petrolszolg Kft.

Magyarország

Szeb Gáz Kft.

74%

74%

Karbantartási munkák

100%

100%

Magyarország

Falugáz rendszer üzemeltetése

100%

100%

TVK Rt.

Magyarország

Vegyipari termékek

44%

44%

TVK Austria GmbH

Ausztria

Nagy- és kiskereskedelem

23%

23%

Inno-Comp Kft.

Magyarország

Nagy- és kiskereskedelem

31%

31%

TVK Ingatlankezelô Kft.

Magyarország

Ingatlanforgalmazás

44%

44%

TVK Inter-Chemol GmbH

Németország

Nagy- és kiskereskedelem

44%

23%

Vegyipar

TVK Italia Srl.

Olaszország

Nagy- és kiskereskedelem

44%

44%

TVK-MOL-Chem S.a.r.l.

Franciaország

Nagy- és kiskereskedelem

72%

72%

TVK UK Ltd.

Nagy-Brittania Nagy- és kiskereskedelem

44%

44%

Plastico S.A.

Románia

Mûanyagtermékek elôállítása és kereskedelme értékesítve

40%

Flexofol Kft.

Magyarország

Mûanyagtermékek elôállítása és kereskedelme értékesítve

44%

Ecocenter Kft.

Magyarország

Hulladékkezelés

értékesítve

44%

TVK ReMat Kft.

Magyarország

Hulladékkezelés

értékesítve

44%

szolgáltatás, vendéglátás, utaztatás

100%

100%

Vagyonkezelés

100%

100%

100%

100%

értékesítve

59%

Központ és egyéb MOL Hotels Rt.

Magyarország

MOL Invest Rt.

Magyarország

MOL Lízing Kft.

Magyarország

Szállodai, munkásszállás

Lízingtevékenység végzése a MOL csoport számára

Nitrogénmûvek Rt.

Magyarország

Mûtrágyagyártás

61 61

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

TVK Csoport 2001. december 31-én a Csoportnak 34,5% részesedése volt a TVK Rt. jegyzett tôkéjében. 2001. márciusában a Csoport késôbbi visszavásárlási opcióval értékesített 9,8% tulajdoni hányadnak megfelelô TVK részvényt. Mivel a Csoport még mindig jogosult, illetve kötelezett visszavásárolni ezen részvényeket lejáratkor oly módon, mintha hitelt fizetne vissza, a részesedés nem került kivezetésre, és a tranzakció bevétele a hosszú lejáratú hitelek éven belül esedékes részeként kerül kimutatásra (lásd 15. jegyzet) amortizált költségen. Ezen részvények figyelembe vételre kerültek a Csoportra jutó, a TVK-ból származó eredmény megállapításánál. 2000. évben a MOL Rt. a Magyar Külkereskedelmi Bankkal (MKB) megállapodást kötött a TVK Rt. 8%-os tulajdoni hányadának megvásárlására jogosító vételi opcióra. A Társaság egyidejûleg eladási opciót bocsátott ki ugyanakkora darabszámú részvényre ugyanazon fél vonatkozásában, melynek lehívása közvetlenül a vételi opció lejárata után válik lehetôvé. 2001. április 20-án a TVK Rt. közgyûlése 396.158 db dolgozói részvény bevonásáról döntött, melyek többsége már 2001. elején is a TVK tulajdonában volt. A bevonás eredményeképp a MOL részesedése a TVK Rt.-ben 0,53%-kal növekedett. 2001. május 29-én a MOL nyilvános vételi ajánlatot tett a TVK részvényeire 4.184 forintos árfolyamon. A nyilvános ajánlat idôszaka alatt 354.687 darab TVK részvény került felkínálásra és elfogadásra a Társaság által, melynek következtében a TVK-ban való részesedés 1,5%-kal emelkedett. A részvények átadására 2001. november 19-én került sor a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követôen. 2002. szeptember 30-án a Társaság meghosszabbította a Deutsche Bank leányvállalatával, a Matura GmbHval 2001-ben kötött opciós szerzôdését a TVK Rt. jegyzett tôkéjének 9.83%-át kitevô TVK részvényre vonatkozóan 2003. december 31-ig. 2002. szeptember 24-én a Társaság meghosszabbította az MKB-val 2000-ben kötött opciós szerzôdését a TVK Rt. jegyzett tôkéjének 8.02%-át kitevô TVK részvényre vonatkozóan 2004. március 31-ig. 2002. december 31-én a Csoportnak 34,5% részesedése volt a TVK Rt. jegyzett tôkéjében. Értékesítés Az év során a Társaság értékesítette a mûtrágyagyártással foglalkozó Nitrogénmûvek Rt.-ben lévô 59%-os részesedését, illetve az üzem- és kenôanyagok kiskereskedelmével foglalkozó MOL Szlovákiát is. A TVK Csoport értékesítette 91%-os részesedését a Plastico S.A., romániai mûanyag gyártó vállalatában, illetve a hulladékkezeléssel foglalkozó leányvállalatait (TVK ReMat Kft. és Ecocenter Kft.), melyek esetében 2001. évben értékvesztés került elszámolásra a nettó realizálható értékük erejéig.

62

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

6 Egyéb befektetetések i) Befektetések társult vállalkozásokban

Befektetés

Ország Slovnaft A. S.

Szlovákia

Tulajdoni

nettó

nettó

hányad

hányad

értéke

értéke

2002

2001

Tevékenység

Magyarország

2002

2001

HUF millions

HUF millions

86.078

85.066

Finomítás és kôolajtermékek kereskedelme

Ecomisso Kft.

Befektetés

Tulajdoni

36,2%

36,2%

Veszélyes hulladék anyag kezelése

értékesítve

44.3%

–

637

DÉGÁZ Rt.

Magyarország

Regionális gázszolgáltató

27,2%

27,2%

6.611

6.739

ÉGÁZ Rt.

Magyarország

Regionális gázszolgáltató

35,5%

35,5%

5.320

5.393

Panrusgáz Rt.

Magyarország

Földgázkereskedelem

50,0%

50,0%

1.961

1.974

TVK Erômû Kft.

Magyarország

Erômû

11,5%

11,5%

473

26

Gerecsegáz Rt.

Magyarország

Gázszolgáltató

50,1%

50,1%

270

273

Villas Hungária Kft.

Magyarország

Bitumengyártás

40,0%

40,0%

247

237

TVK Automatika Kft.

Magyarország

mûködtetése, termelés

22,6%

22,6%

213

178

Erômûtervezés

30,0%

30,0%

156

156

Ellenôrzési és telekommunikációs rendszerek

IN-ER Erômû Kft.

Magyarország

Egyéb belföldi társult vállalkozások Összesen

277

252

101.606

100.931

2002. novemberében a Társaság megállapodást kötött a szlovák Slovbena a.s. és Slovintegra a.s. társaságokkal a Slovnaft a.s.-ben meglévô teljes 31,6%-os részesedésük megvásárlásáról. A MOL által 2000-ben megszerzett 36,2%-os Slovnaft részvénycsomaggal együtt a tranzakció lezárását követôen a MOL részesedése a Slovnaftban eléri a 67,8%-ot. A tranzakció teljesítésének feltétele, hogy azt a szlovák és magyar versenyhatóságok jóváhagyják, illetve a felek a szükséges külsô jóváhagyásokat megszerezzék. A hatályos szlovák jogszabályoknak megfelelôen a MOL-nak a tranzakció zárását követôen keletkezik nyilvános vételi ajánlati kötelezettsége a Slovnaft további részvényeire vonatkozóan. A megállapodás értelmében a MOL 6.520.691 Slovnaft részvényt vásárol 85 millió USD készpénz, 984.000 db „A" sorozatú törzsrészvény (az alaptôke emelést megelôzô jegyzett tôke 1%-a), valamint 9.817.578 db újonnan kibocsátásra kerülô „C" sorozatú törzsrészvény ellenében. A MOL Igazgatósága döntött az alaptôke új részvények zártkörû kibocsátásával történô felemelésérôl. Az újonnan kibocsátásra kerülô „C" sorozatú részvények, melyek névértéke részvényenként 1.001 Ft, részvényenként 1,001 (egy egész egyezred) szavazatra jogosítják tulajdonosaikat. A „C" sorozatú részvények jegyzésére a tranzakció zárásakor, zártkörû kibocsátás keretében kerül sor, 6.000 Ft/részvény kibocsátási áron, melyet a jegyzésre jogosult Slovintegra, a.s. és Slovbena, a.s. az átruházásra kerülô Slovnaft részvények egy részének, nem pénzbeli hozzájárulásként történô átruházásával teljesít.

63

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

S Z A B V Á N Y O K

P É N Z Ü G Y I

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

ii) Befektetések egyéb társaságokban

MOL Benz d.o.o. (Szlovénia)

Befektetés

Befektetés

Tulajdoni

Tulajdoni

nettó

nettó

hányad

hányad

értéke

értéke

2002

2001

2002

2001

HUF millions

HUF millions

1.622

945

100%

MOL Kárpátalja Kft.

99%

99%

468

400

100%

100%

354

757

értékesítve

30%

–

855

100%

100%

–

353

MOL Agram Kft. BC Erômû Kft.

100%

Pentaszervíz Kft. Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. Generál Gomsz Kft. Mineralkontor GmbH MOL Reinsurance Ltd. MOL Halas Kft.

2%

2%

300

300

100%

100%

246

246

74%

–

134

–

100%

100%

97

96

54%

54%

Egyéb (Egyedileg 90 millió forint alatti könyv szerinti befektetések) Összesen

92

92

806

938

4.119

4.982

7 Egyéb befektetett eszközök

Beruházásokra adott elôlegek

2002

2001

millió forint

millió forint

3.311

102

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletbôl származó nettó követelés (lásd 26. Jegyzet(iv))

2.950

–

Adott kölcsönök

1.862

3.272

Összesen

8.123

3.374

8 Készletek

2002

2001

millió forint

millió forint

Vásárolt földgáz

55.760

44.049

Félkész és késztermékek

32.619

48.163

Egyéb alapanyagok

16.777

19.485

Vásárolt kôolaj

8.357

10.624

Egyéb áruk

6.812

7.645

120.325

129.966

Összesen

A vásárolt földgáz készletekre – a könyv szerinti és a nettó realizálható érték különbségeként – 2002. december 31-én és 2001. december 31-én 817 millió forint, illetve 14.241 millió forint értékvesztés lett elszámolva.

64

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

9 Vevôkövetelések, nettó

Vevôkövetelések Kétes követelésekre képzett értékvesztés Összesen

2002

2001

millió forint

millió forint

124.065

141.052

-2.606

-2.884

121.459

138.168

2002

2001

10 Értékpapírok

millió forint

millió forint

Lejáratig tartott értékpapírok

6.540

11.076

Értékesíthetô befektetések

2.748

2.733

Összesen

9.288

13.809

11 Egyéb forgóeszközök

2002

2001

millió forint

millió forint

19.578

15.187

Elôre fizetett jövedéki adók

3.354

4.028

Egyéb elôre fizetett költségek és elhatárolt bevételek

2.755

4.139

Szállítóknak fizetett elôlegek

2.143

1.163

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletbôl származó nettó követelés (lásd 26. Jegyzet (iv))

1.959

741

Elôre fizetett bérleti díjak

Elôre fizetett és visszaigényelhetô adók és vámok

1.254

1.557

TVK opciók (lásd 26. Jegyzet)

806

520

Kamatkövetelések

518

600

Munkavállalóknak adott kölcsönök és egyéb követelések

475

511

Készletekre adott elôlegek

151

49

Kölcsön követelések

145

191

Egyéb Összesen

2.302

4.205

35.440

32.891

2003. januárban a Társaság önrevíziót hajtott végre az önkormányzatoknak fizetett 2001. évi helyi iparûzési adó vonatkozásában. Ennek eredményeképp kiderült, hogy a Társaság a szükséges mértéknél 2.264 mFt-tal több adót vallott és fizetett be az önkormányzatok felé. Minden, az önrevízió elvégzéséhez szükséges dokumentum elkészült és az érintett önkormányzatok részére benyújtásra került. A visszafizetés módjáról és feltételeirôl folyik az érintett önkormányzatokkal az egyeztetés. A túlfizetés összege 2002. december 31-én az Elôre fizetett és visszaigényelhetô adók és vámok között kerül kimutatásra.

65 65

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

12 Pénzeszközök

2002

2001

millió forint

millió forint

Bankbetétek forintban

17.656

14.778

Készpénz egyenértékesek

13.420

14.062

Bankbetétek devizában

10.437

28.059

687

761

Készpénz forintban Készpénz valutában Összesen

51

251

42.251

57.911

13 Jegyzett tôke A MOL Rt. jegyzett tôkéje 2002. és 2001. december 31-én 98.400 millió forint, amely 98.400.000 darab „A” sorozatú, névre szóló törzsrészvénybôl, és 1 darab „B” sorozatú elsôbbségi jogokat biztosító részvénybôl áll. A „B” sorozatú elsôbbségi részvény tulajdonosa a Magyar Állam. Az elsôbbségi részvény tulajdonosának beleegyezô szavazata szükséges a Közgyûlésen hozott egyes határozatok elfogadásához. 2002. novemberben a MOL Igazgatósága döntött az alaptôke új részvények zártkörû kibocsátásával történô felemelésérôl a 6. Jegyzetben részletezett Slovnaft tranzakcióval összhangban. Az újonnan kibocsátott „C” sorozatú törzsrészvények névértéke 1.001 forint lesz. A „C” sorozatú részvény 1,001 (egy egész egyezred) szavazatra jogosítja fel tulajdonosait. A „C" sorozatú részvények 6.000 forintos áron zártkörûen lesznek a tranzakció keretében kibocsátva. (További részletekért lásd 6. Jegyzet). A részvények névértéke egyenként 1.000 forint.

Visszavásárolt

2000. december 31.

Összes

saját részvények

részvények

részvény darabszáma

darabszáma

darabszáma

286.994

98.113.007

98.400.001

Munkavállalói és menedzsment juttatások

-195.018

Értékesítések

-99.332

Vásárlások 2001. december 31.

589.522 98.400.001

Munkavállalói és menedzsment juttatások

582.166

97.817.835

-634.651

Értékesítések

-449.609

Vásárlások 2002. december 31.

Kintlévô

5.657.219 98.400.001

66

5.155.125

93.244.876

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

14 Tartalékok Osztalékok A 2003. áprilisra meghirdetett éves közgyûlésen elfogadásra javasolt osztalék összege részvényenként 55 forint a 2002-es évre vonatkozóan. Mivel a jóváhagyás még nem történt meg, ez az összeg nem szerepel a 2002es konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A 2001-es üzleti év eredményébôl a Társaság éves rendes közgyûlésén a tulajdonosok 5.380 millió forint osztalék kifizetését hagyták jóvá, amely részvényenként 55 forintnak felelt meg. Az osztalékfizetésre felhasználható tartalékok összege a Társaság egyedi beszámolója alapján 2002. december 31-én 59.613 millió forint, 2001. december 31-én pedig 109.884 millió forint.

15 Hosszú lejáratú kötelezettségek

Biztosíték nélküli bankhitelek EUR-ban

Súlyozott

Súlyozott

átlagos

átlagos

kamatláb

kamatláb

2002

2001

2002

2001

%

%

millió forint

millió forint

4,23%

4,78%

81.074

156.796 99.657

Biztosíték nélküli bankhitelek USA dollárban

5,28%

5,55%

73.716

Biztosíték nélküli kötvények forintban

8,92%

15,50%

14.560

5.000

10,00%

11,56%

13.878

22.449

4,24%

4,74%

8.502

8.878 4.255

Biztosíték nélküli bankhitelek forintban TVK részvényekhez kapcsolódó kötelezettség EUR-ban Biztosítékkal fedezett bankhitelek USA dollárban Biztosítékkal fedezett bankhitelek forintban

4,01%

5,30%

2.278

11,31%

10,19%

600

1.600

–

–

1.596

1.423

196.204

300.058

Egyéb Összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú része Összesen

51.458

74.461

144.746

225.597

A biztosítékkal fedezett hiteleket meghatározott beruházási projektekhez vették igénybe, melyekre a biztosítékot a finanszírozott eszközök jelentik.

2 - 5 éven belül esedékes kötelezettségek 5 éven túl esedékes kötelezettségek Összesen

67

2002

2001

millió forint

millió forint

110.259

188.664

34.487

36.933

144.746

225.597

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

S Z A B V Á N Y O K

P É N Z Ü G Y I

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

16 Céltartalékok várható kötelezettségekre

Környezet-

Szervezet-

Mezô-

védelem

átalakítás

felhagyás

Egyéb

Összesen

HUF millions

HUF millions

HUF millions

HUF millions

HUF millions

23.313

6.423

20.316

3.379

53.431

1.622

1.626

-1.079

–

2.169

Egyenleg 2001. január 1. Képzés és korábbi becslések felülvizsgálata Kamat hatás

2.327

–

2.174

–

4.501

Felhasználás

-2.679

-4.412

-145

-840

-8.076

24.583

3.637

21.266

2.539

52.025

becslések felülvizsgálata

3.795

15.237

-1.936

–

17.096

Kamat hatás

2.263

–

2.106

–

4.369

Felhasználás

-4.511

-3.625

-162

-587

-8.885

26.130

15.249

21.274

1.952

64.605 12.025

Egyenleg 2001. december 31. Képzés és korábbi

Egyenleg 2002. december 31. Rövid lejáratú rész 2001. Hosszú lejáratú rész 2001. Rövid lejáratú rész 2002. Hosszú lejáratú rész 2002.

5.892

3.530

249

2.354

18.691

107

21.017

185

40.000

6.963

6.088

170

1.952

15.173

19.167

9.161

21.104

–

49.432

Környezetvédelmi céltartalék 2002. december 31-én 26.130 millió forint céltartalék szerepel a mérlegben a múltban keletkezett, elsôsorban talaj, talajvíz szennyezôdések és veszélyes hulladékokkal (pl. savgyanta) kapcsolatos kötelezettségekre. A céltartalék összegének meghatározására a MOL belsô környezetvédelmi audit team által készített felmérés szolgált. A felmérés rendszeres idôközönként külsô szakértôk által felülvizsgálatra kerül, mely legutóbb 2000-ben történt. A becsült költségek kb. 70%-a 2003. és 2007. között merül majd fel, a maradék 30% pedig 2007. után. A céltartalék összegének becslése a jelenleg ismert technológiák és mai árak alapján, kockázattal súlyozott cash-flow meghatározásával történt, becsült kockázatmentes kamatlábbal diszkontálva. Szervezet átalakítási céltartalék A hatékonyság-javítási program keretén belül a MOL Rt. a munkavállalók létszámát 2.900 fôvel tervezi csökkenteni a következô három év során. Mivel a MOL vezetôsége elkötelezte magát a változások mellett és a szervezet átalakítási tervet az érintetteknek kellôen részletezett formában kommunikálta, a MOL 2002. végén 15.081 millió forint értékû céltartalékot képzett ezen költségek fedezetére amely a jövôbeli fizetési kötelezettségek jelenértékének felel meg. Mezôfelhagyási kötelezettség 2002. december 31-én 21.274 millió forint céltartalék képzése vált szükségessé a termelés befejezését követô mezô- és kútfelhagyási költségekkel kapcsolatosan. Ennek a költségnek körülbelül 5%-a 2003. és 2007. között merül majd fel, a fennmaradó 95% pedig 2007. után. A céltartalék mértéke a vezetôségnek a vonatkozó jogszabályok jelenlegi értelmezése alapján, a jelenlegi árszinten került kiszámításra és a becsült kockázatmentes kamatlábbal lett diszkontálva. Egyéb céltartalékok Az egyéb céltartalékok várható szerzôdéses szankciókkal, egyes töltôállomások bezárásakor felmerülô költségekkel és jogi vitákkal kapcsolatos kötelezettségekre vonatkoznak.

68

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

17 Szállítók és egyéb kötelezettségek

2002

2001

millió forint

millió forint

Szállítók

91.685

90.665

Fizetendô adók és hozzájárulások

30.007

23.713

Fejlesztési célra kapott támogatás

9.326

7.887

Fizetendô vámok

6.405

5.962

Halasztott bevételek

3.422

3.604

Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek

2.606

2.140

Fizetendô banki kamatok

2.602

2.440

Deviza fedezeti ügylet (lásd 26. Jegyzet)

2.263

–

KKKSZ-szel szembeni kötelezettség

2.031

2.741

Devizacserés kamatswap ügyletekbôl származó kötelezettség (lásd 26. Jegyzet)

929

–

TVK opciók (lásd 26. Jegyzet)

845

553

Vevôktôl kapott elôlegek

766

4.523

Kamatswap ügyletbôl származó kötelezettség (lásd 26. Jegyzet (ii))

585

941

Származékos ügyletekbôl (forwardok) származó kötelezettség (lásd 26. Jegyzet)

469

9.069

Kôolajtermékre vonatkozó swap ügyletôl származó kötelezettség (lásd 26. Jegyzet) Egyéb Összesen

–

381

5.088

6.009

159.029

160.628

18 Rövid lejáratú hitelek

2002

2001

millió forint

millió forint

Biztosíték nélküli hitelek USD-ban

22.516

27.903

Diszkont kötvények forintban

31.750

13.703

Biztosíték nélküli hitelek forintban

7.051

10.246

Biztosíték nélküli hitelek EUR-ban

1.596

391

Egyéb Összesen

1.721

2.184

64.634

54.427

2002

2001

19 Árbevétel földrajzi régiók szerinti megoszlása

millió forint

millió forint

Magyarország

825.343

856.342

Egyéb európai országok

159.901

189.058

Ausztria

127.302

83.585

Szlovákia

17.517

14.212

Románia

16.784

14.563

Európán kívüli országok

12.810

17.009

1.159.657

1.174.769

Összesen

69 69

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

20 Egyéb mûködési bevételek

Követelés és kötelezettségek árfolyamnyeresége

2002

2001

millió forint

millió forint

1.940

–

Leányvállalatok értékesítésén elért nyereség

729

6.644

Értékvesztés visszaírás

700

387

Kapott bírságok

594

166

Átruházott követelés

587

410

Készletek értékvesztésének visszaírása

548

418

Negatív goodwill amortizációja

214

253

Káreseményekkel kapcsolatos bevételek

251

666

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének eredménye

133

1.040

99

361

Kapott késedelmi kamatok Vevôkövetelésekre képzett értékvesztés változása, vevôkövetelések leírása

–

981

Egyéb

1.478

4.048

Összesen

7.273

15.374

2002. februárjában a Társaság értékesítette a MOL Szlovákia leányvállalatát a Slovnaftnak, amelyen 1.111 millió Ft-os eredményt ért el, a 630 millió Ft-os közbensô eredmény kiszûrése után. 2002 augusztusban a Társaság értékesítette a Nitrogénmûvek Rt-ben meglévô 58% részesedését, melyen 421 millió forint nyereséget realizált. A tranzakció 2002. novemberében zárult le Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követôen. 2002. év folyamán a TVK értékesítette számos leányvállalatát, köztük a romániai Plastico S.A-t, illetve hulladékkezelô vállalatait, a TVK ReMat Kft.-t és az Ecocenter Kft.-t, amely 803 millió forint nettó veszteséget eredményezett.

21 Személyi jellegû ráfordítások

2002

2001

millió forint

millió forint

Bérköltség

43.766

46.531

Társadalombiztosítási járulék

17.194

18.219

Egyéb személyi jellegû kifizetések

12.841

10.557

Összesen

73.801

75.307

A Társaság a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulását azok alkalmazásának idôtartama alatt, a törvény által elôírt idôpontokban és módon fizeti és nincsen kötelezettsége társadalombiztosítási járadékfizetésre az alkalmazást követô idôszak vonatkozásában.

70

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

22 Egyéb mûködési költségek

2002

2001

millió forint

millió forint

Szervezet átalakítás költségeire képzett céltartalék

15.237

1.626

Stratégiai készletek tárolásáért fizetett díj (KKKSZ díj)

15.084

17.279

Bányajáradék

12.388

12.051

Bérleti díjak

9.466

8.304

Adók és hozzájárulások

6.455

9.444

Egyéb külsô szolgáltatások

5.812

7.574

Biztosítási díjak

4.377

2.522

Külsô könyvviteli szolgáltatás díja

3.681

2.799

Tanácsadási díjak

3.663

5.831

Reklámköltségek

2.539

2.324

Takarítási díjak

2.265

2.101

Vagyonvédelemmel kapcsolatos költségek

2.216

1.892

Bankköltség

1.628

2.399

Környezetvédelmi termékdíj

1.582

1.611

Káresemények

1.278

1.593

-587

-840

Egyéb céltartalékok változása Környezetvédelmi céltartalék változása Mezôfelhagyási céltartalék változása Követelések és kötelezettségek árfolyamvesztesége

-716

-1.057

-2.098

-1.224

–

3.239

Egyéb

11.081

11.002

Összesen

95.351

90.470

23 Pénzügyi mûveletek ráfordításai, nettó

2002

2001

millió forint

millió forint

24.166

17.479

5.194

5.098

Kapott osztalékok

430

492

Befektetések értékesítésébôl származó nyereség

283

24

Devizahitelek árfolyamnyeresége Kapott kamatok

Egyéb pénzügyi bevételek

213

342

Pénzügyi mûveletek bevételei összesen

30.286

23.435

Fizetett kamatok

17.364

20.279

4.369

4.501

690

1.268

Céltartalék kamata Pénzügyi befektetések leírása Pénzügyi befektetések eladásának vesztesége Egyéb pénzügyi ráfordítások Pénzügyi mûveletek ráfordításai összesen Pénzügyi mûveletek ráfordításai, nettó

71 71

–

120

5.975

2.009

28.398

28.177

-1.888

4.742

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

24 Társasági adó A mellékelt konszolidált pénzügyi beszámolókban szereplô adófizetési kötelezettség a 2002. és 2001. december 31-én végzôdô évekre az alábbi elemekbôl áll:

Tárgyévi társasági adó Halasztott társasági adó Adófizetési kötelezettség / (követelés) összesen

2002

2001

millió forint

millió forint

1.023

2.242

916

-8.378

1.939

-6.136

Az alkalmazandó társasági nyereségadó kulcs a Csoport Magyarországon mûködô vállalatai esetében 2002ben és 2001-ben egyaránt 18%. A Csoport tárgyévi társasági adófizetési kötelezettsége a Csoporthoz tartozó társaságok egyedi, a mûködésük szerinti országban hatályos törvények szerinti adózás alá esô nyeresége alapján kerül meghatározásra. A MOL Rt. 2002-ben 100%, 2001-ben pedig 70%-os társasági adókedvezményre jogosult bizonyos termék-elôállítást szolgáló beruházásoknak köszönhetôen. A 100%-os adókedvezményt várhatóan 2003-ban is igénybe veheti. A külföldi jogi személyeknek kifizetett osztalék esetén az osztalékra jogosultat 20%-os osztalékadó terheli, amelyet az illetôség szerinti országgal fennálló, kettôs adóztatás elkerülésérôl szóló egyezmények módosíthatnak. Amennyiben az osztalékot belföldi vagy külföldi természetes személy kapja 20%-os személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik. Az adót mindkét esetben a kifizetô vonja le. A mellékelt konszolidált mérlegekben szereplô halasztott adó egyenlege 2002. és 2001. december 31-én az alábbi elemekbôl áll, a halasztott adó alapja szerinti bontásban:

Értékcsökkenés és amortizáció Csoporton belüli tranzakciók nem realizált eredménye Finanszírozási költségek aktiválása

2002

2001

millió forint

millió forint

-6.663

-94

15.244

12.949

-8.509

-10.236

-14.452

-12.390

26.373

24.583

Hazai kôolaj- és földgáz kutatási és feltárási költségek elszámolásából származó eltérések Környezetvédelmi céltartalék Egyéb céltartalék Árfolyam különbözetek Leányvállalatok vesztesége

21.314

9.952

-30.872

-5.434

34.737

31.589

-34.737

-31.589

Vásárolt földgázkészlet leírása

10.317

14.300

Felhalmozott adóveszteség

65.683

65.683

Leányvállalatok meg nem térülô vesztesége miatti csökkentô tétel

Pénzügyi instrumentumok átértékelése

-1.522

-825

Egyéb

10.459

12.828

Összesen

87.372

111.316

Halasztott adó követelés

18.134

19.035

587

–

Halasztott adó kötelezettség

72

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

A magyar adózási szabályok alapján számított 2001. évi veszteség összege a következô négy évben használható fel a várható pozitív adóalapok csökkentésére. A számviteli nyereség alapján elvárt és a tényleges adófizetési kötelezettség közötti különbség számszerû levezetését az alábbi táblázat mutatja be:

2002

2001

millió forint

millió forint

Adózás elôtti eredmény a mellékelt konszolidált eredménykimutatás szerint

66.923

1.164

18%-os adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség

12.046

210

-5.501

-1.316

535

-117

Beruházási adókedvezmény Halasztott adó eszközök átértékelése Magyar adójogszabályok változásának hatása

-437

-2.383

Megtérülési idôszak módosítása

-167

-1.608

Leányvállalatok el nem ismert vesztesége

937

1.355

Társult vállalkozásoktól származó, nem adózó bevételek

-3.354

-2.510

Meg nem térülô idôbeli eltérések

-2.101

124

Egyéb Társasági adófizetési kötelezettség összesen

-19

109

1.939

-6.136

25 Egy részvényre jutó nyereség Az egy részvényre jutó alap hozam számítása (az adózott eredménybôl az elsôbbségi részvények tulajdonosaira esô osztalék levonását követôen) a forgalomban lévô részvények súlyozott átlagos darabszáma alapján történik. Sem 2002-ben, sem pedig 2001-ben nem volt olyan tranzakció, ami ezt az értéket „hígítaná”.

Eredmény

Forgalomban levô részvények

Egy részvényre

(millió forint)

darabszámának súlyozott átlaga

jutó nyereség (Ft)

Egy részvényre jutó alap és hígított hozam 2001

1.241

97.837.761

13

Egy részvényre jutó alap és hígított hozam 2002

65.262

96.658.661

675

26 Pénzügyi instrumentumok Pénzügyi instrumentumok valós értéke A mérlegben szereplô pénzügyi instrumentumok a befektetések, egyéb befektetett eszközök, vevôkövetelések, egyéb forgóeszközök, pénzeszközök, a hosszú és rövid lejáratú hitelek, szállítók és egyéb kötelezettségek. A származékos ügyletek az egyéb befektetett eszközök, egyéb forgóeszközök és a szállítókötelezettségek, valamint az egyéb kötelezettségek között jelennek meg. A felsorolt eszközök és kötelezettségek mérlegértéke jól közelíti valós értéküket. Az 5. Jegyzetben kifejtettek szerint, a Társaság 2004. márciusáig érvényesíthetô vételi és eladási opciókkal rendelkezik a TVK Rt. tôkéjének 8%-át megtestesítô részvényekre. Az opciós díj az opciós idôszak alatt kerül leírásra a konszolidált eredménykimutatásban. Ezen opciók tôzsdén nem jegyzett pénzügyi instrumentumok. Az opciók tárgyát képezô TVK részvények tôzsdei kereskedelme nem elegendôen nagy volumenû ahhoz, hogy az opciók valós

73

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

értékének meghatározásához megfelelô alapot szolgáltasson. Emiatt az opciók valós értéke nem határozható meg kellô bizonyossággal. A Társaság az opciókat TVK részvényre vonatkozó határidôs vásárlási szerzôdésként kezeli, és amortizált bekerülési értéken mutatja ki. Az opcióhoz kötôdô követelés összege 2002. december 31-én 806 millió forint, (lásd 11. Jegyzet) míg a kapcsolódó kötelezettség értéke 845 millió forint (lásd 17. Jegyzet). Ugyanezen tételek értéke 2001. december 31-én 520 millió forint, illetve 553 millió forint volt. Pénzügyi kockázatkezelés (i) Hitelkockázat A Társaság számos ügyfélnek szállít termékeket vagy nyújt szolgáltatásokat. Figyelembe véve a szerzôdési volumeneket és a vevôk hitelképességét, sem egyedileg, sem összevontan nem áll fent jelentôs hitelkockázat. A Társaság által mûködtetett ellenôrzési folyamat biztosítja, hogy csak megfelelô pénzügyi háttérrel rendelkezô ügyfelek részére történik értékesítés és a hitelkockázat nem halad meg egy elfogadható szintet. A hitelkockázat által érintett lehetséges legnagyobb összeg a pénzügyi eszközök mérlegértéke, beleértve a származékos ügyleteket. (ii) Kamatkockázat A Társaság kamatkockázati politikája szerint a kamatozó kötelezettségek legalább 25%-a, legfeljebb 75%-a lehet fix kamatozású. 2002. december 31-én a Társaság hosszú lejáratú hiteleinek 25%-a volt fix kamatozású, a kamatswap ügyletek hatását is figyelembe véve. A Társaság a változó kamatozású hitelek kamatkockázatát kamatswap ügyletekkel fedezi. Ezen fedezeti ügyletek kamatfizetési periódusa hat hónap, ami összhangban áll a fedezett hitelek kamatfizetési idôszakaival. 2002. december 31-én a Társaságnak két kamatswap megállapodása volt érvényben, 16 millió USD, illetve 33 millió USD alapösszegben, 2004-es, illetve 2003-as lejárattal. A kamatswap megállapodások 2002. év végi illetve 2001. év végi valós értéke 585 millió forint kötelezettség illetve 941 millió forint kötelezettség volt (lásd 17. Jegyzet). Mindkét érvényben lévô kamatswap megállapodás pénzáram-fedezeti ügyletnek minôsül. A Társaság devizában fennálló, változó kamatozású hitelei a kamatkockázatának és árfolyamkockázatának mérséklésére devizacserés kamatswap ügyleteket köt. Ezen fedezeti ügyletek kamatfizetési periódusa az alapügylettel összhangban hat hónap. 2002. december 31-én a Társaság négy 2004-ig, illetve 2006-ig érvényes devizacserés kamatswap ügylettel rendelkezik, melyek összesített névleges értéke 60 millió EUR. A kapcsolódó követelés és kötelezettség 2002. december 31-én 96 millió (lásd 11. Jegyzet) forint illetve 929 millió forint (lásd 17. Jegyzet). 2001-ben nem volt ilyen jellegû ügylet. A Terméktároló Rt., a MOL Rt. teljeskörûen konszolidált leányvállalata, 2002-ben kötött egy 2003-as lejáratú kamatswap megállapodást, melynek valós értéke 2002. végén 30 millió forint kötelezettség.

74

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

(iii) Likviditáskockázat A Társaság likviditási politikája elôírja, hogy biztosítani kell a Pénzügyi Stratégia megvalósításához elegendô pénzeszköz, lehívható hitelkeret rendelkezésre állását. A lehívható, fel nem használt hitelösszeg 2002. év végén 171.885 millió forint, amelybôl 135.849 millió forint hosszú lejáratú. Ez utóbbi összegbôl 62.696 millió forint azonnal lehívható a MOL illetve a MOL-on keresztül finanszírozott leányvállalatok pénzügyi szükségleteinek kielégítésére, 14.862 millió forint bizonyos MOL projektek elôrehaladásával összhangban vehetô igénybe, míg 58.291 millió forint a TVK-hoz tartozik. (iv) Árfolyamkockázat A Társaság többféle devizakonverziós ügylet és opció útján valósítja meg az árfolyamkockázatok kezelését, amelyek az üzletmenettel és finanszírozási tevékenységgel kapcsolatos külföldi pénznemben történô pénzáramok révén jönnek létre. A Társaság árfolyamkockázatát fôként a jelentôs USD alapú kôolaj és földgázimport eredményezi. Bár az olajtermékek eladási ára is USD-függô, a földgáz értékesítési árak forintban szabályozottak. Ebbôl eredôen a Társaság nettó árfolyamkitettsége USD-ban jelentkezik. A Társaság árfolyamkockázati politikája az elôzô bekezdésben ismertetett USD kitettség csökkentésére irányul, határidôs USD/HUF vásárlás és EUR/USD opciók alkalmazása útján. Alacsonyabb költségei miatt ez utóbbi képvisel nagyobb súlyt. A Társaság két hosszútávú nemzetközi földgázszállítási szerzôdéssel rendelkezik, melyek esetében az elszámolás SDR alapon történik. A szerzôdésben foglalt SDR alapú árkalkuláció az IAS 39 szerint egy SDR/USD swap beágyazott származékos ügyletnek minôsül. Ez az ügylet az alapul szolgáló szerzôdéstôl elkülönítésre került, és a gázszállítási szerzôdés pénzáram-fedezeti ügyleteként kerül kimutatásra. A beágyazott SDR pénzáram-fedezeti ügylet valós értéke 2002. december 31-én 2.950 millió forint nettó követelés (lásd 7. Jegyzet). A Társaság bizonyos rövid lejáratú hiteleivel kapcsolatos árfolyamkockázatait is EUR/USD opciókkal fedezi. A Társaság az árfolyamkockázat lefedését szolgáló származékos ügyleteit a hitelek esetében valós érték fedezeti ügyletként, egyébként különálló származékos ügyletként számolja el, és valós értéken mutatja ki. 2002. december 31-én a rövid lejáratú hitelek árfolyamkockázatának fedezetére kötött származékos ügyletek valós értéke 2.263 millió forint nettó kötelezettség (lásd 17. Jegyzet) az alapügyletek jelentôs árfolyamnyereségének következtében. Ugyanezen idôpontra vonatkozóan a jövôbeli gázvásárlások árfolyamkitettségét mérséklô származékos ügyletek valós értéke 41 millió forint nettó követelés. 2001. december 31-én a rövid lejáratú hitelek árfolyamkockázatára kötött fedezeti ügyletek valós értéke 741 millió forint követelés volt (lásd 11. Jegyzet). Az alapanyag és termékszállítási szerzôdésekkel kapcsolatban nem voltak nyitott pozíciók. Tömegáru árkockázat A MOL, mint integrált olaj- és gázipari vállalkozás, mind eladóként, mind vásárlóként tömegáru árkockázatnak van kitéve. A fôbb tömegáru kockázatok: kôolajár kockázat a hazai termelés mennyiségében, finomítói margin kockázat a feldolgozott termékek mennyiségében, valamint fûtôolaj és gázolaj árkockázat az importált földgáz mennyiségében. Ez utóbbi kockázatot a földgáz importár meghatározási módja hozza létre.

75

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

2002-ben a Kockázatkezelés a Társaság finomítói margin kitettségének fedezését állította középpontba. A kockázat kezelésére Elôre Fizetett Finomítói Margin Swap és Forward ügyletek szolgáltak, ahol a Társaság elôre értékesítette az érintett idôszakokra vonatkozó finomítói marginját (a kôolajtermékek súlyozott átlagára, csökkentve a Brent jegyzett árfolyammal) és elôre megkapta a swap fix lábát. Ez az ügylet az IAS 39 alapján nem minôsül fedezeti ügyletnek, különálló származékos ügyletként kerül elszámolásra. Az ebbôl származó kötelezettség valós értéke 2002. december 31-én 469 millió forint, míg 2001. december 31-én 9.069 millió forint volt (lásd 17. Jegyzet). A Társaság továbbá swap ügyleteket kötött kôolajra és olajtermékekre olyan esetekben, amikor a fizikailag lebonyolított alapügylet ezt szükségessé tette. Az ügylet 2002. elsô negyedévében lezárult, így a mérleg fordulónapján nincs ebbôl származó követelés vagy kötelezettség. 2001. december 31-én az ilyen ügyletekbôl fennálló pozíció értéke 381 millió forint nettó kötelezettség volt (lásd 17. Jegyzet). Annak érdekében, hogy a Társaság mérsékelje egy esetleges iraki háború miatt várható nagyarányú gáz importár növekedés kedvezôtlen hatásait, 2002-ben a MOL vételi opciókat vásárolt krízis helyzet kezelésére. A fedezeti ügyletek költségének csökkentése érdekében a Társaság úgy döntött, hogy IPE Brent-et és IPE Gasoil-t választ a formulában használt FOB MED Fueloil 1% és a FOB MED Gasoil 0,2% helyett. A helyettesítô fedezeti ügylet használata szokványos azokban az esetekben, amikor a védelem krízishelyzet miatt válhat szükségessé. 2002. december 31-én ezen helyettesítô fedezeti ügyletek valós értéke 1.822 millió forint nettó követelés (lásd 11. Jegyzet). 27 Mérlegen kívüli kötelezettségek Adott garanciák A MOL Csoporton kívüli felek részére vállalt garanciák összege 119 millió forint. Jelzáloggal terhelt eszközök A Csoportnak 4.720 millió forint értékben vannak jelzálogként lekötött eszközei, amely egy leányvállalat által felvett hitelek biztosítékául szolgálnak. A MOL Rt.-nek nincsenek jelzáloggal terhelt eszközei. Szerzôdéses beruházási kötelezettségek A szerzôdéses beruházási kötelezettségek értéke 2002. december 31-én 37.465 millió forint, amelybôl 34.212 millió forint az EU-2005-benzin/gázolaj minôségeket biztosító fejlesztési projekt-csomaghoz kapcsolódik. A 2004. végére befejezôdô beruházás tényleges forrásigénye 2003-ban és 2004-ben fog jelentkezni. A további szerzôdéses beruházási kötelezettség tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére vonatkozik. Földgázvásárlási kötelezettségek, Take-or-Pay és Ship-or-Pay szerzôdések A Társaság több beszerzési forrásával – Panrusgas, Ruhrgas, O&G Ltd., Eurobridge, Gas de France – hosszú távú földgázvásárlási szerzôdéseket kötött a múltban, hogy fogyasztói számára megbízható szolgáltatást nyújthasson. 2002. december 31-tôl ezen szerzôdések 160,1 milliárd m3 földgáz beszerzésére vonatkoznak (szerzôdéses mennyiségek 2001-2015 között 15 C-on, amelybôl 134,6 milliárd m3 take-or-pay kötelezettség mellett érvényes), megközelítôleg 7.789 milliárd forint értékben (amelybôl 3.191 milliárd forint take or pay kötelezettség mellett érvényes) a 2015-ben végzôdô idôszakban. A Társaság hosszú távú ship-or-pay alapú földgázszállítási szerzôdést kötött az OMV-vel, melynek köszönhetôen 2016-ig földgázszállítási joggal rendelkezik a HAG termékvezetéken. 2002. december 31-én a hátralévô 14 évre vonatkozó összesített fizetési kötelezettség ezen szerzôdésbôl adódóan 34.416 millió forint.

76

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

A MOL várakozása szerint a hazai gázpiac részben vagy teljes egészében liberalizálásra kerül középtávon. A Gáztörvény tervezete alapján, amelyet a Parlament várhatóan 2003. elsô felében tárgyal és 2004. januártól lép életbe, a feljogosított fogyasztók földgázt az általuk választott szállítóktól piaci áron vásárolhatnak. A nem feljogosított fogyasztók számára azonban a gázárak legalább 2007. júliusig továbbra is szabályozottak maradnának és az új árszabályozás, amely várhatóan 2004. januárban lép életbe, az import gáz költségét a fogyasztókra hárítaná, amíg az import árak egy bizonyos sávban mozognának a lakossági fogyasztóknak nyújtott árkiegészítés mellett. Amikor a fogyasztói árakat liberalizálják, az esetlegesen olcsóbb importbeszerzési forrással rendelkezô piaci szereplôk megjelenése következtében lehetséges, hogy a MOL meglevô hosszú távú gázbeszerzési szerzôdései az azokban foglalt take-or-pay típusú kötelezettségek miatt potenciálisan veszteségessé válnának. (Potenciálisan veszteségesnek azon szerzôdést nevezzük, amelyben a kötelezettség szerzôdés szerinti teljesítésének elkerülhetetlen költsége meghaladja annak elvárt gazdasági hasznait a hátralévô futamidô alatt.) A Gáztörvény tervezete szerint a Magyar Energia Hivatal korlátozhatja a földgázimportot, amennyiben bizonyítani lehet, hogy az ilyen import jelentôs gazdasági hátrányokat és pénzügyi nehézségeket okozhat a hosszú távú gázbeszerzési szerzôdés kötelezettje vagy jogosultja számára. Mivel a jövôbeni piaci helyzet kritikus elemei nem ismertek – beleértve, de nem korlátozva a gázárak jövôbeni trendjét az európai piacon, a hazai gázkereslet alakulását, a feljogosított fogyasztók szabad piacra történô kilépésének tényleges mértékét, az importszabályozásokat és korlátozásokat stb. – jelenleg nem meghatározható, hogy van-e olyan hosszútávú szerzôdésekbôl származó kötelezettség, melyeket meg kellene jeleníteni ezen éves beszámolóban. Földgáz tranzit szerzôdések A Társaság hosszú távú take-or-pay földgáz tranzit szerzôdést kötött a NIS céggel 1998-ban, ami alapján a NIS 2003-tôl 2017. december 31-ig terjedô idôszakban 49.6 milliárd m3 földgázt szállíthat a MOL csôvezeték hálózatán. A Jugoszlávia ellen bevezetett ENSZ korlátozások miatt a szerzôdés felfüggesztésre került 2001. júliusáig. 2001. július 31-én került aláírásra az a szerzôdésmódosítás, amely meghatározza a 2001-2003 között szerzôdött mennyiségeket. Ebben a szerzôdésmódosításban a 2003. évre rögzített éves mennyiséget (2 milliárd m3) a NIS szerzôdésmódosításakor prognosztizált földgázfogyasztásának lassúbb felfutása miatt nem tudja elvinni, ezért a felek a jelenleg aláírás alatt lévô 3. számú szerzôdésmódosításban a 2003. évi szállítandó mennyiséget 1,85 milliárd m3-ben határozták meg. Ugyancsak take-or-pay tranzit szerzôdés keretében nyújtunk szállítási szolgáltatást az Energoinvest/BH-GAS (Bosznia-Hercegovina) részére. A bosnyák partner rövidtávú mennyiségi felfutásának az eredeti ütemtervhez képest tapasztalt jelentôs elmaradásának eredményeként, a felek módosították a szerzôdést 2001. június 19-én, 2001. január 1-i visszamenôleges hatállyal. A módosítás értelmében 8,22 milliárd m3 földgáz továbbítására kerül sor összesen, melybôl a 2003-2018. március 31-e között szállítandó mennyiség 7,3 milliárd m3 tesz ki. Mindkét szerzôdés alapján a másik fél köteles fizetni a szállítási költséget a take or pay záradék alapján. Földgáz értékesítési kötelezettségek A Társaság 2020-ig 3.197 milliárd forint értékben (106 milliárd m3 15 C-on) földgáz értékesítésére vállalt szerzôdéses kötelezettséget, fôként a regionális gázszolgáltatók igényeinek fedezésére.

77

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

Lízing, bérlet A Csoport jövôben felmerülô lízing és bérleti díj fizetési kötelezettsége 6.396 millió forint, amelybôl 3.116 millió forint 2003-ban, 2.663 millió forint 2004. és 2008. között, 617 millió forint pedig ezt követôen válik esedékessé. A kötelezettség jelentôs része a hazai kutatási tevékenységhez kapcsolódik. Hosszú távú szerzôdések szolgáltatások vásárlására A Társaság rendelkezik telekommunikációs és számviteli szolgáltatási szerzôdésekkel, melyekbôl eredôen a 2003-2008-ig terjedô idôszakban 28.955 millió forint fizetési kötelezettsége származhat. Peres ügyek A Csoport szokásos mûködése során több peres ügyben is érintetté vált. Jelenleg nincs folyamatban olyan peres ügy, melynek kimenetele jelentôs negatív hatással lehet a Csoport pénzügyi helyzetére, eszközeire, eredményére vagy üzleti tevékenységére. Azon peres ügyek összesített perértéke, melyekben a Csoport mint alperes szerepel 8.534 millió forint,ezek kapcsán 891 millió forint céltartalék képzésére került sor. A Csoport ugyancsak indított pereket mások ellen, ezek összértéke 6.996 millió forint. Környezetvédelmi kötelezettségek A Csoport a valószínûsíthetô és számszerûsíthetô környezetvédelmi kötelezettségekre céltartalékot képzett (Lásd 16. jegyzet). Elsôsorban az almásfüzítôi finomítónál és a TVK Rt.-nél vannak olyan további környezeti szennyezôdések, amelyek mértékének, kiterjedésének és a kapcsolódó kármentesítéseknek a költsége jelenleg nem számszerûsíthetô. Ezek meghatározása érdekében a Csoport folyamatos vizsgálatokat és munkákat végez. Jukosz vegyesvállalati megállapodás 2002. december 19-én Moszkvában a MOL és a Jukosz aláírták az oroszországi Zapadno-Malobalik mezô közös fejlesztésére és kitermelésére vonatkozó közös vállalati szerzôdést. A megegyezés értelmében a projektet egy Oroszországban 50-50 százalékos tulajdonmegosztásban bejegyzett vegyes vállalat fogja megvalósítani. A társaságot az igazgatóság irányítja és felügyeli, amelynek 3 tagját a MOL, 3 tagját a Jukosz jelöli ki. A MOL által fizetendô összes hozzájárulás összege 100 millió USD, ami a projekt 50%-ára nyújt fedezetet. A partnerek várhatóan mintegy 300-350 millió USA dollárt fektetnek be a termelési kapacitás kiépítésére. A projekt megvalósítás révén a MOL megduplázza éves olajkitermelését, a Jukosszal való együttmûködés erôsítése pedig hozzájárul az olajellátás biztonságához. A szerzôdésben meghatározott feltételek 2003. március 17-én teljesültek teljeskörûen, így mindkét fél ettôl az idôponttól gyakorolhatja a szerzôdésben meghatározott jogait, illetve mindkét felet ettôl az idôponttól kezdve terhelik a szerzôdésben foglalt kötelezettségek. 28 A mérleg fordulónapját követô események 2003. január 31-én a MOL szerzôdést írt alá a földgáz-kiskereskedelmi portfóliójába tartozó Zsámbékgáz Rtben, MOL-GÁZ Kft-ben, Turulgáz Rt-ben és Gerecsegáz Rt.-ben meglévô többségi részesedéseinek értékesítésére vonatkozóan. A megállapodás-csomag a Társaság eddigi divesztíciós törekvéseinek egyik legjelentôsebb eredménye. A részesedések együttes könyv szerinti értéke 2002. december 31-én 8,4 milliárd forint volt. A vételár 20,6 milliárd forint, mely a MOL-GÁZ Kft. leányvállalati kölcsöneinek átvállalását és azonnali megfizetését valamint külsô kötelezettségeihez kapcsolódó anyavállalati garanciáinak átvállalását is magában foglalja. A tranzakciók zárásához a Gazdasági Versenyhivatal illetve a MOL-GÁZ Kft. esetében a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása is szükséges, amelyeket a Társaság várhatóan 2003. második negyedévében kap meg. 2003. március 5-én a MOL szerzôdést írt alá a 100%-os tulajdonában álló Rotary Rt. értékesítésére vonatkozóan. A részesedés eladási ára 3 milliárd forint. A tranzakciónak várhatóan nem lesz jelentôs eredményhatása. A tranzakció zárásához a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása is szükséges, amit a Társaság várhatóan 2003. második negyedévében kap meg. A tranzakciót követôen a MOL középtávú szerzôdés keretében folytatja együttmûködését a Rotary Rt.-vel.

78

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

29 Jegyzetek a konszolidált cash-flow kimutatásokhoz a) A leányvállalatok értékesítéséhez kapcsolódó nettó pénzáramlás elemzése

Leányvállalatok pénzeszközei

2002

2001

millió forint

millió forint

-265

-15.329

Értékesítésbôl befolyt pénzeszközök

5.773

31.737

Leányvállalatok értékesítéséhez kapcsolódó nettó pénzáramlás

5.508

16.408

Leányvállalatok értékesítésével kapcsolatos nettó eszközök áramlása

Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök

2002

2001

millió forint

millió forint

1.358

130

-9.855

-38.187

-70

-578

–

-143

Készletek

-6.228

-6.351

Vevôkövetelések

-2.425

-4.077

Egyéb követelések

-1.700

-6.821

-265

-15.329

-19.185

-71.356

Halasztott adó eszköz

Pénzeszközök Eszközök Céltartalékok

75

64

Külsô tulajdonosok

2.852

1.140

Hosszú lejáratú hitelek

1.037

18.772

–

3.791

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók Egyéb kötelezettségek Források Értékesített nettó eszközök Leányvállalatok értékesítésén elért nyereség (lásd 20. jegyzet) Közbensô eredmény kiszûrése

777

3.743

6.460

21.623

11.201

49.133

-7.984

-22.223

729

6.644

-630

–

Kapott ellenérték

9.343

28.867

MOL Szlovákia értékesítésével összefüggésben kapott elôleg

-3.570

3.570

Mínusz: jövôben befolyó ellenérték Nettó pénzeszköz beáramlás

–

-700

5.773

31.737

b) Hosszú lejáratú hitelek felvétele

2002

2001

millió forint

millió forint

Hosszú lejáratú hitelek állományának növekedése

50.792

42.068

Ebbôl nem pénzmozgás: devizahitelek nem realizált árfolyamnyeresége / vesztesége

18.777

11.869

Hosszú lejáratú hitelek felvétele

69.569

53.937

79

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

S Z A B V Á N Y O K

P É N Z Ü G Y I

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

30 Szegmens információk

2002

Immateriális Értékcsök-

Vevôi

Szállítói

Tárgyi

Értékesítés

Üzleti

eszközök

kenés és

követelések

kötelezett-

eszközök

nettó árbevétele

eredmény

beszerzése

értékvesztés

nettó

ségek nettó

nettó értéke

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

4.486

51.303

16.846

17.788

638

5.498

72.511

Feldolgozás és Kereskedelem

652.886

37.835

20.677

27.216

56.057

45.683

185.951

Gáz

359.639

-81

9.606

11.280

42.557

28.944

100.953

Vegyipar

123.510

-1.459

20.164

10.043

20.788

4.748

93.075

19.136

-30.774

8.486

5.281

1.419

6.812

20.249

Kutatás-termelés

Központ és egyéb Szegmensek közötti átadás Összesen

javak és tárgyi

–

345

–

–

–

–

–

1.159.657

57.169

75.779

71.608

121.459

91.685

472.739

2002. január 1-tôl a Társaság döntése értelmében az 5. Jegyzetben részletezett SIC 33 elôírásaival összhangban teljeskörûen konszolidálja a TVK-t. Ugyanettôl a dátumtól kezdôdôen menedzsment beszámolási szempontból a Csoport négy fô termelô egységre oszlik: Kutatás-termelés, Feldolgozás és Kereskedelem, Gáz, valamint Vegyipar. Az értékesítés nettó árbevétele a Csoporton kívülre történô értékesítések árbevételét tartalmazza. 2002-ben a Kutatás-termelés, a Feldolgozás és Kereskedelem, a Gáz, Vegyipar valamint a Központ és egyéb szegmensek vállalatcsoporton belüli értékesítésbôl származó árbevétele rendre 152.389 millió forint, 240.822 millió forint, 22.397 millió forint, 48.675 millió forint és 12.894 millió forint volt. Az egyes szegmensek üzleti eredménye magában foglalja mind a külsô vevôk felé, mind a Csoporton belül más szegmensek felé történô értékesítések eredményét. A Kutatás-termelés belföldön kitermelt kôolajat kondenzátumokat és PB gázt ad át a Feldolgozás és Kereskedelemnek, valamint földgázt a Gáz szegmensnek. A Feldolgozás és Kereskedelem vegyipari nyersanyagokat, propilént és izobutánt ad át a Vegyiparnak és a Vegyipar különféle termékeket ad át a Feldolgozás és Kereskedelemnek. A belsô transzferárak az aktuális piaci árakon alapulnak. A földgáz transzferár a szabályozott nagykereskedelmi ár (nem számítva a 2000. novembertôl a nem lakossági szektorban, az 500 m3/óra fogyasztás feletti vásárlói körnél történt áremelést) tárolási, szállítási és készletezési díjjal csökkentve, amely 2001-ben és 2002-ben is az aktuális piaci ár alatt volt. Az egyes szegmensek eredményei tartalmazzák az adott szegmenshez tartozó teljeskörûen konszolidált leányvállalatok eredményeit is. A mûtrágya elôállító Nitrogénmûvek Rt. eredményei a Központ és egyéb szegmensben szerepelnek. A szegmensek közötti átadás tartalmazza az üzemi eredményre gyakorolt nem realizált nyereségének változását. Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott termék az idôszak végén készleten marad és csak a következô idôszakban kerül értékesítésre a Csoporton kívülre. Szegmens eredmény szempontból az átadó azonnal az átadás idôpontjában kimutatja az eredményt. Azonban társasági szinten csak a harmadik fél részére történô értékesítés idôpontjában kerül elszámolásra az eredmény. Az elôzô években a nem realizált eredményhatás nem került elkülönítetten kimutatásra, hanem az átvevô szegmens eredményében szerepelt. Nem realizált eredmény keletkezik a Kutatás-termelésbôl a Gáz szegmensbe illetve a Feldolgozás és Kereskedelembôl a Vegyipar szegmensbe történô átadáskor.

80

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

S Z A B V Á N Y O K

P É N Z Ü G Y I

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

2002-ben a MOL Rt. értékesítette a MOL Szlovákiát, egy teljeskörûen konszolidált leányvállalatot a Slovnaft részére. Mivel ez a leányvállalat a Feldolgozás és Kereskedelem szegmenshez tartozott, a tranzakció teljes 1,7 mrd Ft-os nyeresége a Feldolgozás és Kereskedelem szegmens eredményében szerepel. Azonban a nyereség 36,2%-a (a MOL Slovnaft-ban lévô részesedésének arányával egyezôen) kiszûrésre került. A kiszûrés a szegmensek közötti átadás soron szerepel.

2002

Immateriális Értékesítés

javak és tárgyi

Értékcsök-

Vevôi

Szállítói

Tárgyi

eszközök

kenés és

követelések

kötelezett-

eszközök

Üzleti

nettó árbevétele

eredmény

beszerzése

értékvesztés

nettó

ségek nettó

nettó értéke

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

Kutatás-termelés

6.169

67.164

12.920

19.947

1.204

5.639

76.974

Feldolgozás és Kereskedelem

671.311

70.136

24.524

26.447

55.538

38.435

198.285

Gáz

329.029

-122.170

5.284

13.093

57.105

34.225

103.524

Vegyipar

139.141

4.985

7.024

10.545

21.158

5.055

86.255

29.119

-24.857

8.305

5.294

3.163

7.311

23.752

–

1.565

–

–

–

–

–

1.174.769

-3.177

58.057

75.326

138.168

90.665

488.790

Központ és egyéb Szegmensek közötti átadás Összesen

2001. január 1-tôl a korábban a Feldolgozás és Kereskedelem szegmensben kimutatott gáz szállítási eszközök üzemeltetése átkerült a Gáz szegmensbe. Az elôzô idôszak adatai az összehasonlíthatóság érdekében módosításra kerültek. A Kutatás-termelés, a Feldolgozás és Kereskedelem, a Gáz, a Vegyipar, valamint a Központ és egyéb szegmensek belsô értékesítésbôl elért árbevétele 2001-ben 159.444 millió forint, 209.476 millió forint, 24.869 millió forint, 58.795 millió forint illetve 14.344 millió forint volt. Mivel a MOL Csoport tevékenységét 2002. január 1-tôl négy fô termelô egységre osztotta, az elôzô év adatai is ezzel összhangban módosításra kerültek. 31 Tranzakciók kapcsolt felekkel Társult vállalkozásokkal illetve egyéb részesedésként kimutatott kapcsolt vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók

Vevôkövetelések kapcsolt vállalkozásoktól

2002

2001

millió forint

millió forint

9.438

12.144

Szállítókötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

29.680

31.095

Értékesítés nettó árbevétele kapcsolt vállakozások felé

79.341

77.622

A Társaság vásárolt illetve értékesített különbözô termékeket és szolgáltatásokat kapcsolt vállalkozásoktól illetve kapcsolt vállalkozások részére a normális üzletmenet keretein belül 2002-ben és 2001-ben egyaránt. Valamennyi tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra.

81

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

Juttatások az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság számára Az Igazgatóság külsô tagjainak díjazása 2002. és 2001. során 24 millió, illetve 17 millió forint volt. Emellett, az Igazgatóság külsô tagjai egy hosszútávú ösztönzési rendszerben vesznek részt, melynek részleteit a 14. Jegyzet tartalmazza. A MOL által alkalmazott Igazgatósági tagok a felsôvezetôi juttatásokon felül Igazgatósági tagságukért nem részesülnek külön juttatásban. A Felügyelô Bizottság tagjai 20 millió forint illetve 21 millió forint juttatásban részesültek 2002-ben, illetve 2001-ben. Az Igazgatóság, a Felügyelô Bizottság és a menedzsment tagjai által birtokolt részvények

2002

2001

Részvény darabszám

Részvény darabszám

38.542

14.110

1.698

2.191

Igazgatóság Felügyelô Bizottság Menedzsment

21.697

14.904

Összesen

61.937

31.205

A Társaság vezetésének tagjaival történt tranzakciók Az Igazgatóság három tagjához kapcsolódó különbözô vállalkozások nyújtottak 2002. során tanácsadási szolgáltatásokat a MOL Csoport számára összesen közel 50 millió forint értékben. A Felügyelô Bizottság egyik tagja tulajdonos a szlovák Slovbena a.s. és Slovintegra a.s. társaságokban, mely társaságokkal 2002. novemberében a Társaság megállapodást kötött a Slovnaft a.s.-ben meglévô teljes 31,6%os részesedésük megvásárlásáról, illetve zártkörû MOL részvénykibocsátásról (Lásd 6. jegyzet). Teljesítmény arányos hosszú távú ösztönzési rendszer A MOL Rt. Közgyûlése 2001. április 27-én jóváhagyta azt a hosszú távú ösztönzési rendszert, amely alapján az igazgatóság külsôs tagjai fix összegû, a MOL részvény árfolyama, valamint a BUX index részvényei árfolyamának egymáshoz viszonyított arányán alapuló részvényjuttatásban részesülnek. A rendszer alapján 100%-os teljesítés esetén az igazgatóság elnöke 41.500 USD-nek, az igazgatósági tagok 25.000 USD-nek megfelelô mértékû részvényjuttatásra jogosultak. Minden igazgatósági tag 25.000 USD-nek megfelelô fix részvényjuttatásban részesül (41.500 USD az Igazgatóság külsôs elnöke részére). A 2001. április 1-tôl 2002. március 31-ig terjedô teljesítési idôszakra vonatkozóan – az elôírt 1 év várakozási idô elteltével – 19.272 db MOL részvényre lesznek jogosultak a külsô igazgatósági tagok amely nem tartalmazza a már távozott külsô igazgatósági tagok 10.282 db MOL részvény juttatását. A felsôvezetôk számára is – 2000. évtôl kezdôdôen – hosszútávú ösztönzési rendszer került bevezetésre, a teljesítmény mérése ugyanazon elvek szerint történik, mint az Igazgatóság esetében, viszont a teljesítési idôszak minden év január 1-tôl december 31-ig tart. A kifizethetô maximális összeg az éves alapfizetés 50-60% között alakul, melyet, 2 év várakozási idôvel részvény formájában juttat a Társaság. A hosszútávú ösztönzési rendszer alapján összesen 33.255 db MOL részvényjuttatás lett jóváhagyva a felsôvezetôk számára 2002. évre vonatkozóan. Rövid távú ösztönzôként 240 millió forint lett jóváhagyva a felsôvezetôk számára, a 2001-es év teljesítmény mutatóinak értékelése alapján.

82

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

S Z A B V Á N Y O K

P É N Z Ü G Y I

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

A Csoportban további különbözô társasági és egység szintû ösztönzési rendszerek vannak közel 200 vezetô beosztású alkalmazott számára, akik munkája jelentôs és közvetlen hatással lehet a Csoport nyereséges mûködésére. A hosszútávú ösztönzési rendszer keretében összesen 83.162 MOL részvényjuttatás míg a rövidtávú ösztönzési rendszer keretében 240 millió forint juttatás lett jóváhagyva a fô teljesítmény mutatók értékelésével összhangban. Az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság tagjai részére nyújtott hitelek Sem az Igazgatóság, sem a Felügyelô Bizottság tagjai részére nem került sor hitel nyújtására. 32 A magyar számviteli szabványok és az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi beszámolók közötti eltérések levezetése A Magyar Számviteli Törvény 1992. január 1-én lépett hatályba és azóta többször módosult. Az új, 2000. évi C. törvény, amely 2001. január 1-én lépett életbe, közelebb hozta a magyar számvitelt az IFRS-hez. A számviteli alapelvek kialakításában meghatározó volt az EU 4., 7. és 8. direktívája, azonban ezek bizonyos vonatkozásban még mindig eltérnek az IFRS-tôl. A következô táblázat mutatja a magyar, nem konszolidált saját tôke egyeztetését az IFRS beszámolóhoz.

Mérleg szerinti

2001. december 31. – MSZSZ

Jegyzett tôke

Tartalékok

eredmény

Saját tôke

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

98.400

286.411

-73.826

310.985

IFRS konszolidáció hatása

–

76

4.026

4.102

Külsô tulajdonosok részesedése az IFRS szerint

–

-5.347

3.258

-2.089

IFRS módosítások: - Halasztott adó

ii)

–

15.333

6.163

21.496

- Termelôberendezések értékcsökkenése

v)

–

5.649

-646

5.003

i)

–

-21.751

21.751

–

- Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék - Mezôfelhagyási kötelezettségekre képzett céltartalék

i)

- Saját részvények visszavásárlása

–

-18.916

20.016

1.100

-582

-2.249

33

-2.798

–

-1.708

3.069

1.361 10.410

- Successful Efforts módszer szerinti elszámolásra történô áttérés hatása - Finanszírozási költségek aktiválása

–

13.966

-3.556

- Kutatási, termelési eszközök értékvesztése

iii)

–

-422

422

–

- Feldolgozó eszközök értékvesztése

–

-1.432

2.540

1.108

- Külföldi kutatási eszközök értékvesztése

–

-1.523

756

-767

–

1.891

16.815

18.706

–

-443

-97

-540

–

-1.067

2.682

1.615

–

–

-2.371

-2.371

- Tunéziai termelô eszközök értékvesztésének visszafordítása - Külföldi felszámolási költségekre képzett céltartalékok - Pénzügyi eszközök átértékelése

iv)

- TVK opció amortizációja - Egyéb 2001. december 31. – IFRS

–

-446

206

-240

97.818

268.022

1.241

367.081

83

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

Mérleg szerinti Jegyzett tôke

Tartalékok

eredmény

Saját tôke

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

98.400

208.259

47.780

354.439

IFRS konszolidáció hatása

–

1.791

-556

1.235

Külsô tulajdonosok részesedése az IFRS szerint

–

-1.728

1.941

213

2002. december 31. – MSZSZ

IFRS módosítások: - Halasztott adó

ii)

–

23.992

1.364

25.356

- Termelôberendezések értékcsökkenése

v)

–

5.003

-831

4.172

- Mezôfelhagyási kötelezettségekre képzett céltartalék

i)

- Saját részvények visszavásárlása

–

1.100

-300

800

-5.155

-20.926

-316

-26.397

–

1.361

1.749

3.110 8.697

- Successful Efforts módszer szerinti elszámolásra történô áttérés hatása - Finanszírozási költségek aktiválása

–

10.410

-1.713

- Feldolgozó eszközök értékvesztése

–

-843

121

-722

- Külföldi kutatási eszközök értékvesztése

–

-767

–

-767

iv)

–

18.107

18.304

36.411

–

-540

-646

-1.186

vi)

–

4.328

-2.709

1.619

- Szoftverekkel kapcsolatos

–

-2.371

1.033

-1.338

- Egyéb

–

-242

41

-201

93.245

246.934

65.262

405.441

- Pénzügyi eszközök átértékelése

iii)

- TVK opció amortizációja - Származékos ügyletek (IAS 39)

2002. december 31. – IFRS

i) Céltartalékok 2001. január 1-tôl a céltartalékokra vonatkozó magyar szabályok szerinti elôírások megegyeznek az IFRS szerintivel, ezáltal 2001. december 31-ével azok értékében nincs különbség. Azonban, tekintettel arra, hogy az MSZSZ nem rendelkezik a diszkontálásról, az IFRS szerint kamatköltségként elszámolt diszkonthatás az MSZSZ szerinti beszámolóban az egyéb ráfordítások között kerül kimutatásra. ii) Halasztott adó Az IFRS elôírja a halasztott adó eszköz vagy kötelezettség kimutatását minden idôbeli adóeltérésre, ha ezen eszközök és kötelezettségek elszámolt értéke a jövôbeni adóalapot képezô nyereség meghatározásakor érvényesíthetô lesz. Az MSZSZ nem teszi lehetôvé ilyen eszköz vagy kötelezettség felvételét a mérlegbe. iii) Finanszírozási költségek aktiválása Az IFRS megengedi azon finanszírozási költségek aktiválását, amelyek közvetlenül eszköz beszerzéshez vagy eszköz-elôállításhoz kapcsolhatóak. A finanszírozási költségek magukba foglalhatják az árfolyam különbözetnek a kamatot helyettesítô részét is. Az MSZSZ az árfolyam különbözeteket nem engedi aktiválni, de a finanszírozáshoz kapcsolódó kamat aktiválását elôírja a minôsített eszközökre.

84

J E G Y Z E T E K

A

E L K É S Z Í T E T T

N E M Z E T K Ö Z I

S Z Á M V I T E L I

K O N S Z O L I D Á L T

P É N Z Ü G Y I

S Z A B V Á N Y O K

S Z E R I N T

K I M U T A T Á S O K H O Z

iv) Deviza konverzió Az IFRS szerint a külföldi pénzértékre szóló monetáris eszközöket és kötelezettségeket év végi árfolyamon kell értékelni. Az MSZSZ szerint ettôl eltérôen, a teljes nettó nem realizált árfolyamnyereséget korábban el kellett határolni a késôbbi idôszakok árfolyamveszteségének ellentételezésére. 2003. január 1-tôl azonban ez a módszer megváltozott oly módon, hogy a 2002. végéig elhatárolt, felhalmozott nem realizált árfolyamnyereséget a következô öt év során kell feloldani. Az MSZSZ lehetôvé teszi a beruházási hiteleken keletkezett nem realizált árfolyamveszteségek elhatárolását, maximálisan az idôszak összes nem realizált nettó veszteségének nagyságáig. Továbbá az MSZSZ a külföldi pénznemben meghatározott befektetéseket monetáris eszközként kezeli, így ezek a befektetések év végén átértékelés tárgyát képezik. v) Termelô eszközök értékcsökkenése Az IFRS szerint a termelôeszközökre termelésarányosan kell értékcsökkenést elszámolni, figyelembe véve a becsült összes bizonyított készletet minden mezônél. A MOL Rt. 1996. december 31. elôtt minden termelôeszközt a várható hasznos élettartam alapján lineárisan értékcsökkentett. vi) Származékos ügyletek Az IAS 39 hatályba lépésével egyidejûleg, az MSZSZ ugyancsak hatályba léptetett bizonyos szabályozásokat a származékos ügyletek elszámolásával kapcsolatosan. Azonban a magyar szabályozás óvatosabb a valós érték meghatározásakor, mivel nem minden nem realizált nyereség kerül elszámolásra. Ezenkívül a cash-flow fedezeti ügylet koncepciója sem került bevezetésre az MSZSZ által, az ilyen fedezeti ügyletek vesztesége ugyanolyan módon kerül elszámolásra, mint az egyedi származékos ügyletek esetében.

85

Hatékonyság

ÖSSZEFOGLALÓ

PÉNZÜGYI ADATOK

(IFRS)

Eredménykimutatás a december 31-vel végzôdô évre

1998

1999

2000

2001

2002

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

módosított

módosított

Értékesítések és egyéb, a mûködésbôl származó bevételek

640.091

749.400

1.039.264

1.190.143

1.166.930

Mûködési költségek

1.109.761

568.079

693.360

997.261

1.193.320

Üzleti tevékenység eredménye

72.356

56.040

42.003

-3.177

57.169

Nettó eredmény

54.168

35.417

20.240

1.241

65.262

Mérleg a december 31-vel végzôdô évre

1998

1999

2000

2001

2002

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

módosított

módosított

Befektetett eszközök

403.413

485.438

614.692

635.897

Forgóeszközök

214.402

257.445

317.936

372.745

630.721 328.763

Eszközök összesen

617.815

742.883

932.628

1.008.642

959.484

Saját tôke összesen

307.046

363.716

379.813

367.081

405.441

Külsô tulajdonosok részesedése

6.289

6.262

5.672

74.063

68.714

Hosszú lejáratú kötelezettségek

195.334

216.863

327.156

265.957

195.035

Rövid lejáratú kötelezettségek

109.146

156.042

219.987

301.541

290.294

Források összesen

617.815

742.883

932.628

1.008.642

959.484

Cash-flow a december 31-vel végzôdô évre

1998

1999

2000

2001

2002

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

millió forint

módosított

módosított

Üzleti tevékenységbôl származó nettó készpénz

98.954

142.912

49.376

71.412

167.845

-112.586

-115.992

-170.616

-45.343

-65.213

13.612

-18.163

114.063

-6.292

-118.292

-20

8.757

-7.177

19.777

-15.660

Befektetési tevékenységre felhasznált nettó készpénz Finanszírozási mûveletekbôl származó cash-flow Készpénz nettó csökkenése/növekedése

87

FÔBB

MÛKÖDÉSI ADATOK

Bizonyított nettó szénhidrogénkészletek alakulása

Földgáz

Kôolaj

3

Bcf

35.444

1.252

6.688

-2.416

-85

2.574

millió m

Kombinált

kt millió hordó

ktoe

million boe

49

35.244

257

19

3.897

28

Összes magyarországi készlet 1998. december 31-én Készletátértékelés Új felfedezés, feltárás Termelés Készletvásárlás, vagy értékesítés 1999. december 31-én

214

8

553

4

745

5

-3.158

-112

-1.132

-8

-3.989

-29

–

–

–

–

–

–

30.083

1.063

8.683

63

35.897

262 14

Készletátértékelés

1.659

58

103

3

700

Új felfedezés, feltárás

3.438

122

1.734

13

5.387

41

-2.965

-105

-1.041

-8

-3.651

-28

–

–

–

–

–

–

Termelés Készletvásárlás, vagy értékesítés 2000. december 31-én

32.215

1.138

9.479

72

3.383

289

Készletátértékelés

2.328

82

455

3

1.926

15

Új felfedezés, feltárás

2.828

100

1.715

13

4.136

31

-3.101

-110

-979

-7

-3.629

-27

Termelés Készletvásárlás, vagy értékesítés 2001. december 31-én Készletátértékelés Új felfedezés, feltárás Termelés Készletvásárlás, vagy értékesítés 2002. december 31-én

–

–

–

–

–

–

34.270

1.210

10.670

81

40.766

308

-2.189

-77

100

1

-1.864

-14

1.016

36

–

–

948

7

-2.932

-104

-956

-7

-3.443

-26

–

–

–

–

–

–

30.165

1.065

9.814

74

36.408

275

Külföldi készlet (Tunézia) 1998. december 31-én Készletátértékelés Új felfedezés, feltárás Termelés Készletvásárlás, vagy értékesítés 1999. december 31-én

1.038

36

1.731

12.6

2.568

18.7

-852

-29

-1.420

-10

-2.063

-15

–

–

–

–

–

–

-22

-1

-36

–

-59

–

–

–

–

–

–

–

164

6

275

2.0

446

3.5

Készletátértékelés Új felfedezés, feltárás Termelés

-3

–

-4

–

-7

–

-162

-6

-271

-2

-439

-4

2000. december 31-én

–

–

–

–

–

–

Készletátértékelés

–

–

–

–

–

–

Új felfedezés, feltárás

–

–

–

–

–

–

Termelés

–

–

–

–

–

–

Készletvásárlás, vagy értékesítés

–

–

–

–

–

–

Készletvásárlás, vagy értékesítés

88

Földgáz

Kôolaj

millió m 3

Bcf

2001. december 31-én

–

–

–

Készletátértékelés

–

–

–

Új felfedezés, feltárás

–

–

Termelés

–

–

Kombinált

kt millió hordó

ktoe

million boe

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Készletvásárlás, vagy értékesítés

–

–

–

–

–

–

2002. december 31-én

–

–

–

–

–

–

36.482

1.288

8.419

61

37.812

276

30.247

1.069

8.958

65

36.343

266

32.215

1.138

9.479

72

38.333

289

34.270

1.210

10.670

81

40.766

308

30.165

1.065

9.814

74

36.408

275

Összes szénhidrogénkészlet (hazai és külföldi) 1998. december 31-én Összes szénhidrogénkészlet (hazai és külföldi) 1999. december 31-én Összes szénhidrogénkészlet (hazai és külföldi) 2000. december 31-én Összes szénhidrogénkészlet (hazai és külföldi) 2001. december 31-én Összes szénhidrogénkészlet (hazai és külföldi) 2002. december 31-én

Átlagos termelési költségek alakulása

1998

1999

2000

2001

2002

6,00

5,84

5,09

5,54

6,44

444,9

462,7

421,7

400,2

508,5

Kôolaj USD/hordó Földgáz USD/millió köbláb (MMcf)

Kutatási információk

Tesztelt kutak ebbôl kutatófúrás (ebbôl külföldi) kôolajtalálat (ebbôl külföldi)

1998

1999

2000

2001

2002

43 (3)

38 (4)

16 (2)

26 (2)

17 (2)

16 (3)

17 (3)

7 (2)

16 (2)

9 (2)

5 (1)

3 (–)

1 (–)

2

– (–)

földgáztalálat (ebbôl külföldi)

2 (–)

2 (1)

– (–)

5 (1)

2 (1)

meddô kút (ebbôl külföldi)

9 (2)

12 (2)

6 (2)

9 (1)

7 (1)

ebbôl feltárófúrás

27 (–)

21 (1)

9 (–)

10

8 (–)

kôolajtalálat (ebbôl külföldi)

14 (–)

11 (–)

1 (–)

10

6 (–)

földgáztalálat (ebbôl külföldi)

12 (–)

8 (–)

8 (–)

–

2 (–)

1 (–)

2 (1)

– (–)

–

– (–)

meddô kút (ebbôl külföldi)

Szénhidrogén-termelés (bruttó adatok) (kt)

Kôolajtermelés

1998

1999

2000

2001

2002

1.258

1.243

1.136

1.064

1.050

Kondenzátum-termelés

357

282

279

270

245

PB-termelés

158

192

201

195

192

90

39

45

42

42

Egyéb gáztermék

Földgáz termelés és értékesítés (millió m3)

1998

1999

2000

2001

2002

Hazai termelés nettó száraz

3.872

3.396

3.249

3.226

3.101

Import

8.728

9.014

9.047

9.587

10.700

-367

-44

-115

544

-411

-45

10

-101

101

-442

-322

-54

-14

443

31 13.390

Tárolói különbözet ebbôl hazai ebbôl import Összes forrás

12.233

12.366

12.181

13.358

Gázszolgáltatóknak

8.954

9.112

8.739

9.800

9.531

Erômûvi értékesítés

1.900

1.973

1.687

1.880

2.278

Ipari és egyéb fogyasztóknak

1.055

948

1.202

1.173

1.074

Veszteség és saját felhasználás Összes értékesítés és felhasználás

324

333

553

505

508

12.233

12.366

12.181

13.358

13.390

1999

2000

2001

2002

Földgáz tárolói záró mobil készlet, millió m3

1998 Hazai

478,4

462,3

554,2

392,5

348,1

Import

1.858,8

1.844,5

1.833,4

1.359,4

1.724,0

Összes

2.337,2

2.306,8

2.387,6

1.751,9

2.072,1

Kôolaj-feldolgozási adatok, kt

1998

1999

2000

2001

2002

Feldolgozott hazai kôolaj

1.208

1.200

1.091

1.002

1.001

Feldolgozott import kôolaj

5.627

5.774

5.710

5.840

4.989

Teljes kôolaj-feldolgozás

6.835

6.974

6.801

6.842

5.990

Gazolin-feldolgozás

340

287

274

259

223

Egyéb alapanyag-feldolgozás

795

631

593

773

1.202

7.970

7.892

7.668

7.874

7.415

280

–

–

–

–

69

63

62

74

85

1998

1999*

2000*

2001**

2002**

Belföldi termék-értékesítés

5.528

5.404

5.339

4.472

4.061

Gáz- és tüzelôolajok

1.661

1.617

1.777

1.692

1.735

Motorbenzinek

1.211

1.202

1.147

1.130

1.133

Fûtôolajok

1.318

1.254

1.063

1.146

567

Teljes feldolgozott mennyiség Bér- és közös feldolgozás Átlagos desztillációs kihasználtság

Kôolaj termék-értékesítési adatok, kt

Speciális és vegyipari benzin

787

790

820

11

11

Bitumenek

238

226

219

202

234

Kenôanyagok Egyéb termékek

47

38

37

49

38

266

278

276

242

343

90

Export értékesítés

1998

1999*

2000*

2001**

2002**

1.805

1.944

1.921

2.258

2 544

Gáz- és tüzelôolajok

861

971

837

995

1 351

Benzinek

391

460

421

576

545

94

81

89

72

67

113

95

126

104

111

Kenôanyagok Bitumenek Egyéb termékek Összes termék-értékesítés

346

337

449

511

470

7.333

7.348

7.260

6.730

6.605

*Megjegyzés: MOL-csoport; ** MOL-csoport vegyipari alapanyagok nélkül

Vegyipari termelési adatok, kt

2000

2001

2002

ethylene

368

359

365

LDPE

108

107

113

HDPE

191

184

194

PP

231

260

278

Vegyipari termék értékesítési adatok, kt

2000

2001

2002

Belföldi értékesítés

351

381

397

Export értékesítés

401

396

421

Összes termék-értékesítés

752

777

818

Teljes munkaidôs átlagos létszám, fô

1998

1999

2000

2001*

2002*

Kutatás és termelés

4.001

3.970

2.415

2.203

2.154

Feldolgozás és kereskedelem

7.168

7.172

7.318

6.077

4.454

143

672

676

2.411

2.115

1.512

1.004

688

381

387

554

526

541

13.961

13.642

11.942

10.482

8.513

Gáz Társasági szolgáltatások Központ és egyéb MOL Rt. összesen Leányvállalatok MOL-csoport

6.179

6.842

6.074

4.736

6.755

20.140

20.484

18.016

15.218

15.268

1998

1999

2000

2001*

2002*

14.048

12.585

10.796

9.390

7.296

6.418

6.336

5.761

7.048

5.568

20.466

18.921

16.557

16.438

12.864

* a TVK-val együtt

Záró létszám, fô

MOL Rt. Leányvállalatok MOL-csoport * a TVK-val együtt

91

K I E G É S Z Í T Ô O L A J - É S G Á Z I P A R I I N F O R M Á C I Ó K A US GAAP SFAS 69- N E K M E G F E L E L Ô E N ( N E M A U D I T Á L T )

A) Készletek A bizonyított készlet olyan kôolaj- és gázkészletre vonatkozó mennyiségi becslés, amely figyelembe véve a jelenlegi gazdasági és mûködési feltéteket, geológiai és mérnöki adatatok alapján gazdaságosan kitermelhetô. A bizonyított kifejlesztett készlet, olyan készlet, amely a meglévô eszközök és technológia alkalmazásával gazdaságosan kitermelhetô. A közzétett készletadatok nem tartalmazzák azon felfedezésekhez rendelhetô mennyiségeket, melyek jelenleg még nem bizonyítottak, hiszen a technikai, pénzügyi és egyéb feltételek nem teszik lehetôvé azok gazdaságos kifejlesztését, kitermelhetôségét. Kôolaj- és gázkészlet mennyiségi értékére egészen pontosan becslést nem lehet adni, hiszen az alkalmazott becslési módszer szubjektív döntési elemeket is tartalmaz, ezért a becslés maga idôrôl-idôre átvizsgálás tárgyát képezi. Az év végi becsült nettó bizonyított kôolaj- és földgázkészlet értékeket és az abban történt évközi változásokat az alábbi tábla mutatja.

Földgáz (millió m 3)

Kôolaj és kondenzátumok (kt) Konszolidált vállalatok

Társult

Hazai

Külföldi Összesen

14.938

Konszolidált vállalatok

vállalatok Összesen

Hazai

Társult

Külföldi Összesen

vállalatok Összesen

Készlet 2000. december 31-én

– 14.938

–

14.938

30.283

–

30.283

–

30.283

-194

–

-194

–

-194

3.091

–

3.091

–

3.091

Mezôkiterjesztés és új találatok

1.484

–

1.484

–

1.484

2.556

–

2.556

–

2.556

Improved recovery alkalmazása

-215

Korábbi becslések módosítása

470

–

470

–

470

-215

–

-215

–

Készletek vásárlása

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Készletek értékesítése

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

-1.379

–

-1.379

–

-1.379

-2.964

–

-2.964

–

-2.964

Termelés Készlet 2001. december 31-én

– 15.319

–

15.319

32.751

–

32.751

–

32.751

Korábbi becslések módosítása

15.319 53

–

53

–

53

-2.658

–

-2.658

–

-2.658

Mezôkiterjesztés és új találatok

38

–

38

–

38

967

–

967

–

967

Improved recovery alkalmazása

37

11

–

11

–

11

37

–

37

–

Készletek vásárlása

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Készletek értékesítése

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

-1.357

–

-1.357

–

-1.357

-2.754

–

-2.754

–

-2.754

– 14.064

–

14.064

28.343

–

28.343

–

28.343

–

9.691

–

9.691

24.165

–

24.165

–

24.165

Termelés Készlet 2002. december 31-én

14.064

Bizonyított, kifejlesztett készlet 2000. december 31-én

9.691

2001. december 31-én

7.357

–

7.357

–

7.357

18.506

–

18.506

–

18.506

2002. december 31-én

6.609

–

6.609

–

6.609

13.488

–

13.488

–

13.488

92

Kôolaj, kondenzátum és földgáz (kt egyenérték) Konszolidált

Társult

vállalatok Készlet 2000. december 31-én

Összesen

vállalkozások

Hazai

Külföldi

Összesen

38.333

–

38.333

–

38.333

Korábbi becslések módosítása

1.926

–

1.926

–

1.926

Mezôkiterjesztés és új találatok

3.843

–

3.843

–

3.843

Improved recovery alkalmazása

294

–

294

–

294

Készletek vásárlása

–

–

–

–

–

Készletek értékesítése

–

–

–

–

–

Termelés Készlet 2001. december 31-én Korábbi becslések módosítása

-3.629

–

-3.629

–

-3.629

40.767

–

40.767

–

40.767

-1.845

–

-1.845

–

-1.845

Mezôkiterjesztés és új találatok

893

–

893

–

893

Improved recovery alkalmazása

36

36

–

36

–

Készletek vásárlása

–

–

–

–

–

Készletek értékesítése

–

–

–

–

–

-3.443

–

-3.443

–

-3.443

36.408

–

36.408

–

36.408

2000. december 31-én

28.098

–

28.098

–

28.098

2001. december 31-én

21.605

–

21.605

–

21.605

2002. december 31-én

17.165

–

17.165

–

17.165

Termelés Készlet 2002. december 31-én Bizonyított, kifejlesztett készlet

B) Aktivált eszközérték Kôolaj és földgáz kutató és termelô tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak összesített bruttó értékét, halmozott értékcsökkenését, értékvesztését valamint nettó könyv szerinti értékét az adott évek fordulónapjára vonatkozóan az alábbi tábla mutatja.

millió Ft Konszolidált

Társult

vállalatok

vállalkozások

Összesen

Hazai

Külföldi

Összesen

171.699

2.800

174.498

–

174.498

171.699

2.800

174.498

–

174.498

–

–

–

–

–

Halmozott, értékcsökkenés, értékvesztés

-83.556

-1.092

-84.648

–

-84.648

Nettó könyv szerinti érték

88.143

1.708

89.851

–

89.851

184.107

2.947

187.055

–

187.055

184.107

2.947

187.055

–

187.055

2000. december 31-én Bruttó érték Bizonyított vagyonhoz kapcsolt Nem bizonyított vagyonhoz kapcsolt

2001. december 31-én Bruttó érték Bizonyított vagyonhoz kapcsolt Nem bizonyított vagyonhoz kapcsolt Halmozott, értékcsökkenés, értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

–

–

–

–

–

-106.121

-1.892

-108.013

–

-108.013

77.986

1.055

79.041

–

79.041

200.898

2.916

203.814

–

203.814

200.898

2.916

203.814

–

203.814

–

–

–

–

–

121.852

1.932

123.784

–

123.784

79.046

984

80.030

–

80.030

2002. december 31-én Bruttó érték Bizonyított vagyonhoz kapcsolt Nem bizonyított vagyonhoz kapcsolt Halmozott, értékcsökkenés, értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

93

C) Felmerült költségek Az év során kôolaj- és földgázvagyon megszerzésére, kutatásra és mezôfejlesztésre fordított összeg, függetlenül attól, hogy aktiválásra kerül vagy költségként kerül elszámolásra.

millió Ft

Konszolidált

Társult

vállalatok

vállalkozások

Összesen

Hazai

Külföldi

Összesen

Készlet megszerzése

26

195

221

–

221

Bizonyított készlet

26

195

221

–

221

–

–

–

–

2.098

12.987

–

12.987

2002. december 31-én végzôdô évre

Nem bizonyított készlet Kutatási tevékenység

10.889

Geológiai és geofizikai mérések

4.940

40

4.980

–

4.980

Kútfúrás

5.893

946

6.839

–

6.839

Bérleti díjak, egyéb

56

1.112

1.168

–

1.168

7.977

–

7.977

–

7.977

18.892

2.293

21.185

–

21.185

Készlet megszerzése

179

135

314

–

314

Bizonyított készlet

179

135

314

–

314

Mezôfejlesztés ÖSSZES FELMERÜLT KÖLTSÉG 2001. december 31-én végzôdô évre

Nem bizonyított készlet Kutatási tevékenység

–

–

–

–

–

9.388

4.618

14.006

–

14.006

Geológiai és geofizikai mérések

3.158

409

3.567

–

3.567

Kútfúrás

5.967

3.428

9.395

–

9.395 1.044

Bérleti díjak, egyéb

263

781

1.044

–

5.792

–

5.792

–

5.792

15.359

4.753

20.112

–

20.112

Készlet megszerzése

360

382

742

–

742

Bizonyított készlet

360

382

742

–

742

–

–

–

–

–

8.981

2.601

11.582

–

11.582

Mezôfejlesztés ÖSSZES FELMERÜLT KÖLTSÉG 2000. december 31-én végzôdô évre

Nem bizonyított készlet Kutatási tevékenység Geológiai és geofizikai mérések

3.938

1.007

4.945

–

4.945

Kútfúrás

4.561

1.213

5.774

–

5.774

Bérleti díjak, egyéb Mezôfejlesztés ÖSSZES FELMERÜLT KÖLTSÉG

481

381

862

–

862

7.321

–

7.321

–

7.321

16.662

2.983

19.645

–

19.645

94

D) EREDMÉNY Kôolaj- és földgáztermelési tevékenység csoport szintû eredménye, figyelmen kívül hagyva a finanszírozási költségeket és az ehhez kapcsolódó adóhatást.

millió Ft

Konszolidált

Társult

vállalatok

vállalkozások

Összesen

Hazai

Külföldi

Összesen

116.611

–

116.611

–

722

–

722

–

722

115.889

–

115.889

–

115.889

-28.499

–

-28.499

–

-28.499

-7.421

-1.932

-9.353

–

-9.353

-15.568

-18

-15.586

–

-15.586

–

2002. december 31-én végzôdô évre Értékesítés küldô félnek történô értékesítés belsô átadások Termelési költségek Kutatási költségek Értékcsökkenés, értékvesztés Egyéb eredményre ható tételek Adózás elôtti eredmény Adó MÛKÖDÉSBÔL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY

-3.755

-702

-4.457

61.368

-2.652

58.716

116.611

-4.457 58.716

–

-2

-2

–

-2

61.368

-2.654

58.714

–

58.714

127.722

–

127.722

–

127.722

2001. december 31-én végzôdô éve Értékesítés küldô félnek történô értékesítés

116

–

116

–

116

127.606

–

127.606

–

127.606

-27.587

–

-27.587

–

-27.587

-6.257

-4.618

–

–

-

-18.082

-51

-18.133

–

-18.133

-994

138

-856

–

-856

74.802

-4.531

70.271

–

70.271

Adó

-10.936

–

-10.936

–

-10.936

MÛKÖDÉSBÔL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY

63.866

-4.531

59.335

–

59.334

138.004

1.113

139.117

–

139.117

209

1 113

1 322

–

1 322

137.795

–

137.795

–

137.795

-24.880

-65

-24.945

–

-24.945

-7.039

-2.601

-9.640

–

-9.640

-15.326

-1.101

-16.426

–

-16.426

-399

5.440

5.041

–

5.041

90.360

2.786

93.146

–

93.146

belsô átadások Termelési költségek Kutatási költségek Értékcsökkenés, értékvesztés Egyéb eredményre ható tételek Adózás elôtti eredmény

2000. december 31-én végzôdô éve Értékesítés küldô félnek történô értékesítés belsô átadások Termelési költségek Kutatási költségek Értékcsökkenés, értékvesztés Egyéb eredményre ható tételek Adózás elôtti eredmény Adó

-12.332

–

-12.332

–

-12.332

MÛKÖDÉSBÔL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY

78.028

2.786

80.814

–

80.814

Megjegyzés (1) A külföldi szegmens 2000. évi egyéb bevétele tartalmazza a Tunéziai és Egyiptomi érdekeltség eladásából származó nyereséget. (2) A hazai vállalatok esetében 2000. és a 2001. évben 5,4%-os tényleges adókulccsal számoltunk a 2001. évi összes tevékenységbôl származó negatív adóalap ellenére.

95

E/1) Jövôbeli diszkontált nettó pénzáramok standardizált értéke A bizonyított készletek kitermelésébôl származó jövôbeli nettó pénzáramok standardizált értéke a következô képpen kerül meghatározásra: 1. Az év végi gazdasági feltételek figyelembe vételével meghatározásra kerül a bizonyított készlet mennyiség jövôbeli kitermelésének ütemezése. 2. A bizonyított készlet értékesítésébôl származó jövôbeli becsült pénzáramok év végi árszinten kerülnek meghatározásra. 3. A jövôbeli pénzáramokat csökkentik a becsült termelési költségek (beleértve a szállítási költséget és a bányajáradékot), jövôbeni fejlesztési és egyéb költségek (javarészt mezôfelhagyási és karbantartási költségek). A becslések év végi gazdasági feltételeken alapulnak. 4. A jövôbeli nyereségadó meghatározása az év végén érvényes törvényi adókulcs, és adókedvezmények figyelembevételével történik. Az adóalap számításánál a nettó pénzáramot csökkenti a termelést szolgáló eszközök adótörvény szerinti értékcsökkenése. 5. A jelenérték meghatározása az SFAS 69 elôírásai szerinti 10%-os diszkontráta alkalmazásával történik. A jövôbeli diszkontált nettó pénzáramok standardizált értékét nem lehet úgy értelmezni, hogy az a társaság kôolaj- és földgázvagyonának valós értékét mutatja. A valós érték meghatározásánál többek között figyelembe kellene venni azon készleteket is melyek jelenleg nem bizonyítottak, az ár- és költségszintek jövôbeli változásait, valamint a jelenérték meghatározásához olyan diszkontfaktor alkalmazása szükséges, amely jobban jellemzi az idô múlását és a becslésekben rejlô kockázatokat.

HUF million

2000

2001

Konszolidált vállalatok Hazai

Külföldi Összesen

2002

Konszolidált vállalatok Hazai

Külföldi

Összesen

Konszolidált vállalatok Hazai Külföldi

Összesen

Jövôbeni bejövô pénzáramok

1.807.007

–

1.807.007

1.635.231

–

1.635.231

1.426.639

–

1.426.639

Jövôbeni termelési költségek

-416.048

–

-416.048

-411.163

–

-411.163

-379.752

–

-379.752

-130.863

–

-130.863

-164.233

–

-164.233

-169.089

–

-169.089 -141.651

Jövôbeni fejlesztési és egyéb költségek Jövôbeni adóráfordítás Jövôbeni nettó pénzáram Diszkont hatás

-175.667

–

-175.667

-161.735

–

-161.735

-141.651

–

1.084.429

–

1.084.429

898.100

–

898.100

736.147

–

736.147

-472.404

–

-472.404

-393.267

–

-393.267

-318.551

–

-318.551

612.025

–

612.025

504.833

–

504.833

417.596

–

417.596

Jövôbeli diszkontált nettó pénzáramok standardizált értéke

2003. év elején a Kormány elfogadta és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az Országgyûlés elé terjesztette a földgázellátásról szóló törvényjavaslatát. A törvényjavaslat és a végrehajtási rendeletek várhatóan kedvezôtlenül befolyásolják a jövôbeni termelés gazdaságosságát bizonyos hazai gázmezôkön. Ennek pontos hatását csak a végrehajtási rendeletek elfogadása után lehet megfelelô biztonsággal számszerûsíteni.

96

E/2) Jövôbeli diszkontált nettó pénzáramok standardizált értékének változása

millió Ft

Konszolidált

Társult

vállalatok

Összesen

vállalkozások

Hazai

Külföldi

Összesen

612.025

–

612.025

–

612.025

-100.478

–

-100.478

–

-100.478

-147.087

–

-147.087

–

-147.087

54.437

–

54.437

–

54.437

fejlesztési költségváltozás

4.662

–

4.662

–

4.662

Év során felmerült fejlesztési költség

5.792

–

5.792

–

5.792

Év során felmerült egyéb költség

5.102

–

5.102

–

5.102

–

–

–

–

–

-729

–

-729

–

-729

70.100

–

70.100

–

70.100

2000. december 31 Kôolaj és fölgáz értékesítés, csökkentve a termelési költségekkel Eladási ár és termelési költség változásának hatása Felfedezésbôl, kiterjesztésbôl, IOR-bôl származó nettó pénzáram Jövôbeni termeléshez kapcsolódó

Készleteladás és készletvásárlás miatti változás Készletbecslések felülvizsgálata miatti változás Diszkont feloldása Nyereségadó nettó változása

1.010

–

1.010

–

1.010

504.833

–

504.833

–

504.833

-87.391

–

-87.391

–

-87.391

-40.795

–

-40.795

–

-40.795

8.774

–

8.774

–

8.774

fejlesztési költségváltozás

1.657

–

1.657

–

1.657

Év során felmerült fejlesztési költség

7.977

–

7.977

–

7.977

Év során felmerült egyéb költség

5.070

–

5.070

–

5.070

2001. december 31 Kôolaj és fölgáz értékesítés, csökkentve a termelési költségekkel Eladási ár és termelési költség változásának hatása Felfedezésbôl, kiterjesztésbôl, IOR-bôl származó nettó pénzáram Jövôbeni termeléshez kapcsolódó

Készleteladás és készletvásárlás miatti változás Készletbecslések felülvizsgálata miatti változás Diszkont feloldása Nyereségadó nettó változása 2002. december 31

–

–

–

–

–

-47.899

–

-47.899

–

-47.899

59.279

–

59.279

–

59.279

6.091

–

6.091

–

6.091

417.596

–

417.596

–

417.596

97

TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS IGAZGATÓSÁG Hernádi Zsolt (43) Az Igazgatóság elnöke 2000. július 7-tôl, elnök-vezérigazgató 2001. június 11-tôl, az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl. (2) A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari tervezô-elemzô szakán szerzett diplomát 1986-ban. 1989. és 1994. között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.ben, 1992-tôl 1994-ig a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. vezérigazgatója 1994. és 2001. között, 1994. és 2002. között tagja az Igazgatóságnak. 1995. és 2001. között a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, 2001tôl tagja a European Round Table of Industrialists szakmai szervezetnek.

Akar László (50) Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-tôl (1) 1977-ben szerezte diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1977-1990 között az Országos Tervhivatalban és a Pénzügyminisztériumban tölt be vezetô pozíciókat. 1994-98 között Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, a Kormány Gazdasági Kabinetjének titkára, az IMF Magyarországot képviselô helyettes kormányzója. 1998-tól a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója.

Dr. Csányi Sándor (50) Az Igazgatóság tagja 2000. október 20-tól. (2) A Pénzügyi Számviteli Fôiskolán 1974-ben végzett, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1980-ban, ahol doktorált. 1986-tól a Magyar Hitelbank fôosztályvezetôje, 1989-92 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese. 1992-tôl az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A MATÁV Rt., a Mastercard Europe, az Európai Takarékpénztári Szövetség Igazgatóságának tagja, OTP Garancia Biztosító Rt., a „Gyulaj” Erdészeti és Vadászati Rt. és a Csányi Pincészet Rt. Felügyelô Bizottságának elnöke, a Bankszövetség tagja, valamint a Világtakarékpénztári Intézet Adminisztratív Tanácsának, a Cégvezetôk Nemzetközi Egyesületének és a Nemzetközi Bankárképzô Intézetének is tagja.

Michel-Marc Delcommune (55) A társaság pénzügyi vezérigazgató-helyettese 1999. október 11-tôl, az Igazgatóság tagja 2000. április 28-tól. A belgiumi Liege egyetemén szerezte vegyészmérnöki diplomáját 1972-ben, majd MBA fokozatot szerzett a New York állambeli Cornell Egyetemen. 1972-ben csatlakozott a PetroFina csoporthoz, majd 1990-tôl elsôsorban vállalati pénzügyekkel és biztosítási kérdésekkel foglalkozott, mint elsô vezérigazgató-helyettes és pénzügyi vezérigazgató-helyettes. 1999-tôl humán erôforrás igazgatóként irányította a Fina és a Total vállalatok sikeres egyesülési folyamatát. Tagja a Cornell Egyetem Nemzetközi Tanácsadó Testületének, és tagja a TVK Igazgatóságának. Belga állampolgár.

Dr. Dobák Miklós (48) Az Igazgatóság tagja 1996. május 29-tôl a nemzetközi intézményi befektetôk javaslatára. (1) A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1979-ben. Külföldi ösztöndíjai: Kölni Egyetem (1983-84); Stanford University (1990); Harvard Business School PMD (1992); Wharton Business School (1993). A közgazdaságtudományok kandidátusa, BKÁE Vezetési és Szervezési Tanszékének tanszékvezetô professzora. Az IFUA Horváth & Partner Vezetôi Tanácsadó Kft. ügyvezetôje, a Középület Rt. Felügyelô Bizottságának tagja.

98

Dr. Horváth Gábor (47) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl. (2) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1979-ben. 1990. óta önálló ügyvédi irodát vezet. Fô tevékenysége a társasági jog, a vállalati pénzügyi jog és a vállalatszervezési jog. A MOL Hotels Rt. végelszámolója és az OTP Bank Rt. és a CD Hungary Rt. Felügyelô Bizottságának tagja.

Kamarás Miklós (58) Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-tôl. (2) Gépipari Mûszaki Fôiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Okleveles könyvvizsgáló és adótanácsadó. 1972-1990-ig az ÉPGÉP-nél töltött be különbözô vezetô pozíciókat, majd a vállalat vezérigazgatója volt. 1995-1998 között az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. 1998-tól a Deloitte & Touche Magyarország partnereként és más könyvvizsgáló cégek vezetôjeként dolgozott. 2002-tôl az ÁPV Rt. vezérigazgatója. Jelenleg az ÁPV Rt. Igazgatóságának elnöke és a BAUGÉP Kft. Felügyelô Bizottságának elnöke.

Dr. Kemenes Ernô (63) Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-tôl. (1) Diplomáját 1962-ben szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1965-ben közgazdasági doktori címet szerzett. 1963-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója, késôbb tanszékvezetô tanár. 1968-1987 között különbözô vezetô pozíciókat tölt be az Országos Tervhivatalban, Mûvelôdési Minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban, 19871990-ig az Országos Tervhivatal vezetôje, miniszteri rangban. 1992-2001 között Deloitte & Touche Magyarország vezetôje, a kelet-közép európai régió egyik irányítója. 1992-1998-ig a Magyar Nemzeti Bank Jegybanktanácsának tagja. 2001-tôl nyugdíjas egyetemi oktató a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Részt vesz az OECD, EU és IMF ország-jelentések készítésében.

Mosonyi György (54) A társasági vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja 1999. július 19-tôl. A Veszprémi Egyetemen szerezte vegyészmérnöki diplomáját 1972-ben. 1974-tôl a Shell International Petroleum Co. (SPIC) magyarországi képviseletének munkatársa, 1986-tól kereskedelmi igazgatója. 1991-ben a londoni Shell-központban dolgozott. 1992-93-ig a ShellInterag Kft. ügyvezetô igazgatója. 1994-1999-ig a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. Közben 1997-ben a Közép- és Kelet-Európai Régió elnöke, 1998-ban egyúttal a Shell Csehország vezérigazgatója is. A TVK Rt. Igazgatóságának elnöke. A Joint Venture Szövetség elnöke, az Amerikai Kereskedelmi Kamara Igazgatótanácsának tagja, a Panrusgáz Igazgatóságának tagja.

Ian Paterson (56) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl. (1) A Cambridge Egyetemen a Természettudományok MA fokozatát, Durham-ben a geofizika MSc fokozatát, emellett a Harvard Business School PMD fokozatát szerezte meg. 1970-tôl a British Petroleum Plc.-nél töltött be különbözô pozíciókat Nagy-Britanniában, az USA-ban és a KözelKeleten. 1984 és 1998 között az Enterprise Oil Plc.-nél dolgozott, 1991-tôl a nemzetközi tevékenységekért felelôs igazgatósági tagként. Jelenleg a Paladin Resources Plc. és a Hunting Plc. igazgatója, valamint az Octagon Energy Limited elnöke, a Sondax Ltd, Igazgatóságának elnöke. Brit állampolgár.

Simóka Kálmánné Dr. (58) Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-tôl. (1) 1973-ban szerezte diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi egyetemen, majd 1978-ban közgazdaságtudományi doktori címet szerzett. 1975-1985 között a Pénzügyminisztériumban tölt be különbözô vezetô posztokat. 1995-1998-ig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója. 2000-tôl a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. A Civis Hotel Rt. Felügyelô Bizottságának elnöke. Az MFB Rt. Felügyelô Bizottságának tagja.

(1) Audit Bizottság (2) Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság

99

ÜGYVEZETÔ

TESTÜLET Hernádi Zsolt (43) Hernádi úr önéletrajzát az igazgatósági tagoknál adjuk meg.

Mosonyi György (54) Mosonyi úr önéletrajzát az igazgatósági tagoknál adjuk meg.

Michel-Marc Delcommune (55) Delcommune úr önéletrajzát az igazgatósági tagoknál adjuk meg.

Áldott Zoltán (35) Stratégiai és üzletfejlesztési igazgató Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1991-ben, okleveles közgazdász. 1990. és 1991. között a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. tagja, 1992. és 1995. között az Eurocorp Pénzügyi Tanácsadó Rt.-nél töltött be különbözô munkaköröket. 1995. és 1997. között vezette a MOL privatizációs fôosztályát és 1997-tôl 1999-ig a tôkepiaci terület igazgatója. 1999-tôl stratégiai és üzletfejlesztési igazgató, 2000. novemberétôl a csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese, majd 2001. júliustól stratégiai és üzletfejlesztési igazgató. A Slovnaft A.S. igazgatóságának elnökhelyettese, és a Panrusgáz Rt. igazgatósági tagja.

100

A

FELSÔVEZETÉS TAGJAI

1 Hernádi Zsolt (43) Elnök-vezérigazgató – CEO

6 Bánhegyi Ilona, LL.M. (34) Jogi igazgató

2 Mosonyi György (54) Vezérigazgató

7 Geszti László (52) Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió, ügyvezetô igazgató

3 Michel-Marc Delcommune (55) Pénzügyi igazgató 4 Áldott Zoltán (35) Stratégiai és üzletfejlesztési igazgató 5 Szemmelveisz Zoltán (45) Földgáz Divízió, ügyvezetô igazgató

8 Dr Szórád József (51) Lakossági Szolgáltatások Divízió, ügyvezetô igazgató 9 Bokor Csaba (41) Kutatás-Termelés Divízió, ügyvezetô igazgató 10 Váradi Béla (42) Humán erôforrás igazgató

(7) (5)

(9)

(10)

(6) (2)

101

(8)

(4)

(1)

(3)

FELÜGYELÔ

BIZOTTSÁG Dr. Kupa Mihály (62) A Felügyelô Bizottság elnöke 2002. október 11-tôl. 1969-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1975-ben doktori címet kapott. 1969-1975 között a Statisztikai Hivatal, 1975-1984 között Pénzügy Kutató Intézet, 1984-1990 között a Pénzügyminisztériumban tölt be különbözô vezetô funkciókat. 1990-tôl 1993-ig pénzügyminiszter. 1992-tôl 1993-ig az EBRD Kormányzótanácsának alelnöke és a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Kormányzótanácsának elnöke. 1991-tôl majd 1998tól független parlamenti képviselô, 2001-tôl a Centrumpárt elnöke. Jelenleg az Excellence Pénzügyi Tanácsadó és Szervezetfejlesztô Rt. Felügyelô Bizottságának tagja és a Edusys Kereskedelmi és Tanácsadó Rt. igazgatósági tagja.

Bognár Piroska (45) 2001-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem Humánszervezô szakán. 2001-tôl a MOL Vegyész Szakszervezet ügyvezetô elnöke.

John I. Charody (76) közgazdász (M.B.E., J.P.) A Felügyelô Bizottság tagja 2002. október 11-tôl. 1953-56 között a Kôolajkutató és Feltáró Vállalat Geofizikai Kutató Intézetében dolgozott. 1956. után Ausztráliában vezetô pozíciót tölt be: Bridge Oil Ltd., Aurora Minerals, Project Mining, valamint több tôzsdén jegyzett olaj és bányász társaságnál. Winton Enterprises Pty. Ltd. és Galina Investment nemzetközi tanácsadó cégek elnök-vezérigazgatója. Charody az Ausztrál Igazgatók Intézetének 1971. óta, Vezetés Ausztrál Intézetének pedig 1967. óta tagja, béke bíró 1972. óta. 1990. után az Ausztrál Szövetségi Kormány Budapestre akkreditált, a régió kapcsolataiért felelôs kereskedelmi minisztere. 1997. óta igazgatósági tag a QBE Atlasz Biztosító Rt.-nél.

Slavomír Hatina (56) A Felügyelô Bizottság tagja 2002. október 11-tôl Vegyészmérnöki diplomával és tiszteletbeli doktorátusi fokozattal rendelkezik. 1970-tôl dolgozik a Slovnaft-nál, ahol különbözô vezetôi pozíciókat tölt be. 1994. és 2001. decembere között a társaság vezérigazgatója. 1994. óta a társaság Igazgatóságának elnöke. A Szlovák Mûszaki Egyetem 2001-ben tiszteletbeli doktori címet adományozott számára. Hatina úr szlovák állampolgár.

Kudela József (56) A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 1994. nevember 30-tól. Felsôfokú szakszervezeti és humán szervezôi egyetemi szakképesítéssel rendelkezik. 1989-tôl a MOL Bányász Szakszervezet elnöke.

102

Dr. Lámfalussy Sándor (74) A Felügyelô Bizottság tagja 1999. február 24-tôl Közgazdaságtudományi diplomáját a Louvain-i Egyetemen, D.Phil fokozatát Oxfordban, a Nuffield College-ben szerezte. 1981-82-ben a Yale Egyetem vendégprofesszora. Egy ideig a Bank of Brussels vezérigazgatója, majd 1976-tól 1993-ig a Bank for International Settlements (Nemzetközi Fizetések Bankja) vezetô embere, az utolsó kilenc évben vezérigazgatója. 1994-tôl 1997. júliusáig az European Central Bank (Európai Központi Bank) elôdjének, az Európai Monetáris Intézetnek (European Monetary Institute, EMI) elnöke. Jelenleg a Louvain-i Katolikus Egyetem (Belgium) professzora. Belga állampolgár.

Dr. Lukács János (44) A Felügyelô Bizottság elnöke 1999. február 24-tôl, 2002. október 11-ig. 2002. október 11-tôl a Felügyelô Bizottság tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem számvitel-statisztika-számítástechnikai tanári szakán szerezte diplomáját 1983-ban. Könyvvizsgálói és adószakértôi szakképesítéssel rendelkezik. A BKÁE Számviteli Tanszék vezetôje, a közgazdaságtudományok kandidátusa.

Major János (51) A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 1994. november 30-tól Vegyipari gépésztechnikus, jelenleg a Janus Pannonius Tudományegyetem személyügyi szervezô fôiskolai szakának hallgatója. 1994-tôl a MOL Rt. Vegyipari Munkavállalók Szakszervezeti Ttanácsának titkára. 2003-tól a MOL Vegyész Szakszervezet koordinációs titkára.

Dr. Oláh Lajos (35) A Felügyelô Bizottság tagja 2002. október 11.-tôl Diplomáját 1993-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi karán, tanulmányait Riga-i, Leiden-i, Stellenbocsh-i, Johannesburg-i és brüsszeli ösztöndíjakkal egészítette ki. 19931996 között a Prímagáz Hungária Rt.-nél dolgozott. 1996-1999 között Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-nél projektvezetô, 1999-2002 között a BÉT Tôzsdetanácsának kibocsátók által delegált tagja. 1999-tôl a LOGOS Kft. ügyvezetô igazgatója, az ÁPV Rt. Igazgatósági tagja.

103

A MOL mindig is kiemelten fontosnak tartotta a legmagasabb elvárásoknak megfelelô társaság-

teljesítményét, hogy a részvényesek elvárásai maximálisan teljesüljenek.

irányítási rendszer fenntartását. A részvényesekkel történô kapcsolattartás A MOL társaságirányítása összhangban van a

hivatalos csatornái az éves jelentés és beszámoló,

Budapesti Értéktôzsde követelményeivel, a Pénz-

valamint a Budapesti Értéktôzsdén keresztül köz-

ügyi Szervezetek Állami Felügyeletének irányelve-

zétett negyedéves jelentések és egyéb sajtóbeje-

ivel és a jelenleg érvényes tôkepiaci szabályo-

lentések. Emellett a részvényesek tájékoztatást

zással. Emellett a MOL rendszeresen felülvizsgálja

kapnak az üzletmenetrôl, az eredményekrôl és a

az általa alkalmazott elveket, hogy ezen a terüle-

stratégiáról az éves rendes közgyûlésen valamint

ten is megfeleljen a folytonosan fejlôdô legjobb

a rendkívüli közgyûléseken. Rendszeres befektetôi

nemzetközi gyakorlatnak.

körutakat szervezünk az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Európa nagyvárosaiba a

Az Igazgatóság

befektetôk – a részvénytulajdonosok és a globális

A MOL ügyvezetô szerve az Igazgatóság,

letéti igazolások (GDR) birtokosok – tájékoz-

melynek kollektív felelôsségi körébe tartozik vala-

tatására. A befektetôk év közben is megkereshetik

mennyi társasági mûvelet.

a MOL-t kérdéseikkel, a közgyûléseken felvethetnek kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

Az

Igazgatóság

mint

a

MOL

testületi

felelôsséggel mûködô ügyvezetô szerve tevékeny-

A MOL Befektetôi Kapcsolatok szervezete fele-

ségében, célkitûzésében kiemelt feladatként

lôs a fenti tevékenységek összefogásáért és a rész-

szerepel a részvényesi érték növelése, az ered-

vényesekkel történô napi kapcsolattartásért (kon-

ményesség és hatékonyság javítása, a mûködés

takt információ a „Részvényesi Információk” feje-

átláthatóságának biztosítása, a kockázatok kezelé-

zetben az éves jelentés végén található). További

se, a környezetvédelem és a biztonságos munka-

információ a MOL honlapján (www.mol.hu) is elér-

végzés körülményeinek garantálása.

hetô, ahol egy külön fejezet foglalkozik a részvényeseket és a pénzügyi világ tagjait érintô kérdésekkel.

A MOL Rt. és leányvállalatai egységet alkotnak, ezért az Igazgatóság a fenti elvek és célok érvénye-

Az Igazgatóság mûködése

sítését, a MOL kultúra csoport szintû elterjesztését

Az Igazgatóság, mint testület mûködik és hoz

elsôdleges feladatának és kötelességének tekinti.

határozatokat.

Fenti elvek és célok rávilágítanak arra a

Az Igazgatóság a társaság megalapításakor,

speciális és különleges kapcsolatra, amelyet az

1991-ben ügyrendben határozta meg saját

Igazgatóság a részvényesek és a vállalat vezetés,

mûködését, amelyet rendszeresen aktualizál a

a vállalat közt képvisel. Ennek a speciális szerep-

legjobb gyakorlat fenntartása érdekében.

nek felel meg az Igazgatóság összetétele, azaz a

Az ügyrend tartalmazza:

nem alkalmazotti jogviszonyban álló igazgatók

– az Igazgatóság feladat- és hatáskörét,

számának meghatározó többsége (8 tag).

– az Igazgatóság számára szükséges információk körét és a jelentések gyakoriságát,

Kapcsolat a részvényesekkel

– az elnök és alelnök fôbb feladatait,

Az Igazgatóság tudatában van annak, hogy a

– az igazgatósági ülések rendjét és elôkészíté-

testület felelôs a MOL-csoport eredményeiért és

sét, annak állandó napirendjét (keretét),

teljesítményeiért, teljes mûködéséért, tisztában van a részvényesek elvárásaival, és mindent meg-

– a döntéshozatali rendszert, a döntések végrehajtásának ellenôrzését.

tesz annak érdekében, hogy azoknak a társaság mûködtetése megfeleljen. Folyamatosan elemzi és értékeli a mûködési környezetet és a cégcsoport

Az Igazgatóság 2002-ben 13 ülést tartott, melyeken az átlagos részvételi arány 88% volt.

104

Az Igazgatóság egyes feladatok megoldása

A Döntési és Hatásköri Lista (DHL) alapelvei:

céljából bizottságokat hozott létre. A bizottságok elôzetes határozathozatali jogosítvánnyal rendel-

– a részvényesek érdekének biztosítása az Igazgatóságon keresztül,

keznek az Igazgatóság és a menedzsment közti hatásköri megosztást tartalmazó döntési és

– a hatékonyabb, gyorsabb MOL szinten egységes döntéshozatal támogatása és elôsegítése,

hatásköri listában meghatározott kérdésekben.

– a menedzsment döntési szabadsága és a szigorú belsô irányítási- és teljesítménymérési

Az

Igazgatóság

az

alábbi

bizottságokat

mûködteti:

rendszer kívánalmai között a megfelelô egyensúly biztosítása,

Az Audit Bizottság: (5 nem alkalmazotti jogviszonyban álló tag)

– a döntési kompetenciák azon a szinten jelentkezzenek, ahol a legtöbb információ áll rendelke-

Feladatai: a pénzügyi és ehhez kapcsolódó

zésre a döntés meghozatalára,

jelentések ellenôrzése, a belsô ellenôrzési rend-

– a megfelelô utóértékelés, kontroll biztosítása,

szer hatékonyságának figyelése, a tervezés, az

– a funkcionális és üzleti mátrix irányítás MOL

audit körének és eredményeinek ellenôrzése, a

Rt. és leányvállalati szinten való biztosítása.

külsô auditor függetlenségének és objektivitásának A rendszer, melyet a belsô audit folyamatosan

biztosítása. Az Audit Bizottság 2002-ben 5 alkalommal ülésezett, az átlagos részvételi arány 88% volt. A

Társaságirányítási

és

Javadalmazási

ellenôriz, arra hivatott, hogy megelôzze azt, hogy a vállalat hibásan hajtsa végre az Igazgatóság által meghatározott politikát és stratégiát.

Bizottság: (3 nem alkalmazotti jogviszonyban álló és egy alkalmazotti jogviszonyban álló tag). Fela-

A DHL strukturálása lefedi a társaság vezetési

datai: a testületi tevékenység elemzése, értékelé-

szintjeit, azaz az I. vezetôi szint jelenti az elnök-

se, az igazgatósági tagsággal kapcsolatos kérdé-

vezérigazgatót és a vezérigazgatót. A II., III. és IV.

sek, a tulajdonosok (részvényesek) és Igazgatóság

vezetôi szinten helyezkednek el az üzleti területek

közötti kapcsolattartás támogatása, az ügyrendi,

vezetôi és a leányvállalati felsôvezetôk.

szabályozási és etikai kérdések, a vállalati folyamatok, eljárások, szervezeti megoldások, kompen-

Az Igazgatóság és a fenti vezetési szintek közt

zációs rendszerek áttekintése, javaslatok a legjobb

egyedi szervezeti szintként mûködik az Ügyvezetô

gyakorlat megvalósítására.

Testület (Executive Board vagy EB), melynek tagjai:

A Társaságirányítási és Javadalmazási Bizott-

– Elnök-vezérigazgató

ság 2002-ben 7 ülést tartott, melyeken a részvé-

– Vezérigazgató

teli arány 100% volt.

– Pénzügyi igazgató

Stratégiai Bizottság: (Két nem alkalmazotti és

– Stratégiai igazgató

három alkalmazotti jogviszonyban álló tagból állt, 2002. nyár végén, teljesítve feladatát, megszûnt);

Az Ügyvezetô Testület egy döntés-elôkészítô

Feladatai: a legfontosabb stratégiai kérdések,

fórum, ahol minden tagnak véleménykifejtési köte-

akciók, divesztíciók, és egyéb kiemelt ügyek elôké-

lezettsége van, melyek alapján a végsô döntést az

szítése voltak az Igazgatóság számára.

elnök-vezérigazgató hozza. Amennyiben a vezérigazgatónak, illetve a pénzügyi igazgatónak eltérô

Az Igazgatóság és az Ügyvezetés kapcsolata

véleménye van, a döntést az Igazgatóság hozza.

A Döntési és Hatásköri Lista határozza meg az Igazgatóság által az Ügyvezetéshez delegált dön-

A nem alkalmazotti jogviszonyban álló

tési és hatásköri jogosítványokat annak érde-

Igazgatósági tagok hosszútávú ösztönzési

kében, hogy az Igazgatóság által lefektetett üzleti,

rendszere Az ösztönzési rendszer célja, hogy olyan rész-

EBK, etikai, kockázatkezelési és belsô kontroll politikák a leghatékonyabban érvényesüljenek.

vényalapú juttatást biztosítson az Igazgatóság alkalmazotti jogviszonyban nem álló tagjai részére,

105

amely segít a legalkalmasabb jelöltek megnyerésé-

fix 300.000 Ft díjazásban részesül és részére

ben és megtartásában. Emellett célja, hogy az

semmilyen más juttatás nem jár.

Igazgatóság tagjainak érdekeltsége összhangban legyen a részvényesek érdekeivel és ösztönözze a

A 2002. március 31-ig számított évre a jut-

hosszútávú teljesítmény javítását illetve a részvé-

tatásra jogosult Igazgatósági tagoknak a teljes 25

nyesi érték növelését.

ezer US dollár ellenértékû részvény jár a relatív és fix bázisú részvényjuttatás keretében. Az április 1.

Az eredeti ösztönzési rendszer (elfogadva 1999. július 19-én) módosított változatát a 2001.

után választott Igazgatósági tagok esetén mindkét részvényjuttatás idôarányosan jár.

április 27-i közgyûlés hagyta jóvá. Az ösztönzési rendszert a Felügyelô Bizottság teljes és kizáróla-

A felsô vezetés ösztönzési rendszere

gos hatáskörrel mûködteti.

A felsô vezetés ösztönzési rendszere az alapbérbôl és a következôkben részletezett rövid- és

A juttatott részvények vagy a társaság által

hosszútávú ösztönzôkbôl tevôdik össze.

visszavásárolt, korábban kibocsátott törzsrészvények vagy új kibocsátású részvények vagy e kétféle

Rövidtávú ösztönzés

részvények kombinációja. A juttatásnak két

Az

eleme van.

ösztönzés

társasági

szintû

pénzügyi

mutatókon, illetve divíziószintû kulcsteljesítményjelzôkön alapul.

Relatív bázisú részvényjuttatás A juttatás a MOL részvénynek a BUX-indexben

A kifizetés maximális összege az éves alapbér

– a Budapesti Értéktôzsde hivatalos részvényindex-

50-80%-a, és az éves közgyûlést követô értékelés

ében – szereplô egyéb társaságok részvényeihez

alapján történik meg. Az ösztönzés fele készpénz-

viszonyított árváltozásán alapul. A juttatás maxi-

ben,

mális mértéke 25 ezer US dollár (vagy ennek

kifizetésre.

másik

fele

részvényjuttatásban

kerül

forintellenértéke) illetve a társaság elnökének – ha nem áll a társaság alkalmazásában – 41,5 ezer

Hosszútávú ösztönzés

US dollár. Az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság

A hosszútávú ösztönzés a MOL részvény és a

az éves jelentésben és az éves rendes közgyûlé-

BUX-indexben szereplô többi részvény relatív árvál-

sen számolnak be a részvényeseknek a juttatott

tozásán alapul, összhangban az Igazgatóság

részvényekrôl.

határozatával és a belsô szabályzatokkal.

Fix bázisú részvényjuttatás

A kifizetés maximális mértéke az éves alapbér

Valamennyi Igazgatósági tag részére évi 25

50-60%-a a Teljesítmény Menedzselési Rendszer

ezer US dollár, illetve a társaság elnökének – ha

értékelésnek megfelelôen. A kifizetés részvények

nem áll a társaság alkalmazásában – 41,5 ezer

formájában történik egy két éves várakozási

US dollár értékû részvényjuttatás.

idôszakot követôen.

Egyéb juttatások

Béren kívüli juttatások

A nem magyar állampolgár és nem magyar-

Ebbe a körbe tartozik a személyes célra is

országi lakhelyû Igazgatósági tagok minden

használható vállalati autó; élet-, baleset-, utazási-

Igazgatósági ülés után (maximum 15 alkalommal),

és felelôsségbiztosítás, valamint az évenkénti

amikor Magyarországra utaznak 1.500 US dollár

rendszeres orvosi szûrôvizsgálat.

juttatásban részesülnek. A bizottságokat vezetô Igazgatósági tagok havi 1.000 US dollár díjazást

Felügyelô Bizottság

kapnak. Az „Aranyrészvény Igazgató”, aki az Állami

A Felügyelô Bizottság a tulajdonosok meg-

Privatizációs és Vagyonkezelô Rt. (ÁPV Rt.)

bízásából ellenôrzi a társaság ügyvezetését.

alkalmazottja és általa jelölt Igazgatósági tag, havi

106

A MOL Rt. alapszabálya szerint a társaság Fe-

jóváhagyott szerzôdés a 2002. évi éves beszá-

lügyelô Bizottsága maximum 9 tagból állhat, jelen-

molókat elfogadó, 2003-ban tartandó éves köz-

leg a testület 9 fôbôl áll. A Társasági Törvény értel-

gyûlés befejezéséig érvényes.

mében a testületben a munkavállalói oldalt a Bizottság 1/3-ának kell képviselni, így a MOL Rt. Felü-

A könyvvizsgálati szerzôdés keretében az Ernst

gyelô Bizottságában 3 fô képviseli a dolgozókat, és

& Young auditálja a Számviteli Törvény szerint

6 fô a tulajdonosok által megbízott külsô személy.

készült nemkonszolidált és konszolidált éves beszámolókat valamint a Nemzetközi Számviteli

A

Felügyelô

Bizottság

javadalmazásáról

Szabványok (IFRS, korábban IAS) szerint készült

legutóbb az 1999. február 24-i rendkívüli köz-

konszolidált éves beszámolót. Az említett pénzügyi

gyûlés döntött, ennek megfelelôen az elnök:

kimutatások vizsgálata a Nemzeti Könyvvizsgálati

250.000 Ft/hó, míg a tagok 200.000 Ft/hó

Standardok,

javadalmazásban részesülnek.

Standardok (ISA), valamint a Számviteli Törvény és

a

Nemzetközi

Könyvvizsgálati

a könyvvizsgálatra vonatkozó egyéb törvények és Könyvvizsgálók

jogszabályok alapján került végrehajtásra. A

A MOL-csoport – beleértve a TVK-t is -

könyvvizsgálók a könyvvizsgálati munka folyam-

könyvvizsgálatát a 1999. és 2002. októbere

atosságát rendszeres helyszíni munkavégzéssel

közötti idôszakban az Arthur Andersen látta el.

illetve a MOL fô testületi ülésein történô részvétel-

Miután az Arthur Andersen felhagyott tevékenysé-

lel és egyéb konzultációs formákon keresztül biz-

geivel 2002-ben, a MOL az Ernst & Young-nél

tosítják. A könyvvizsgálók ezenkívül negyedévente

történt egyesülést követôen kötött szerzôdést, oly

áttekintik a tôzsdei gyorsjelentést, bár teljes

módon, hogy a könyvvizsgálatban korábban

könyvvizsgálatot nem végeznek és így nem bocsá-

közremûködö kulcsemberek változatlanok marad-

tanak ki könyvvizsgálói jelentést sem ezekrôl.

tak. A könyvvizsgálót a MOL közgyûlése választja meg. A MOL mindig csak egy évre választ

Az Arthur Andersen és az Ernst & Young nyúj-

könyvvizsgálót, ezért legutóbb a 2002. évet lezáró

tott egyéb szolgáltatásokat is a MOL-nak. 2002-ben

éves beszámolók vizsgálatára kötöttek szerzôdést.

az ilyen jellegû szolgáltatások teljes költsége lénye-

A 2002. október 11-i rendkívüli közgyûlés által is

gesen alacsonyabb volt, mint a könyvvizsgálat díja.

A könyvvizsgálók részére 2002-ben illetve 2001-ben kifizetett díjak a következôk:

MOL RT. könyvvizsgálatának díja Leányvállalatok könyvvizsgálatának díja Egyéb szolgáltatások Összesen

A jelentôsebb egyéb szolgáltatások a következôek voltak:

–

Bérszámfejtés

és

2002

2001

millió Ft

millió Ft

79

79

167

136

86

282

332

497

tanácsadás

a

MOL

Samburg külföldi munkavállalói számára

– 2002. novemberében a Slovnaft részvény-

– Adótanácsadás

vásárláshoz kapcsolódóan tanácsadói szolgáltatások nyújtása

Véleményünk szerint az Ernst & Young által ilyen jogcímen nyújtott szolgáltatások egyike sem veszélyezteti a könyvvizsgálói függetlenséget.

107

A

FELÜGYELÔBIZOTTSÁG JELENTÉSE

Jelentés a MOL Rt. 2002. évi MSZSZ anyavállalati és konszolidált beszámolójáról A Felügyelô Bizottság összetétele a 2002. október 11-i rendkívüli közgyûlés vonatkozó határozatai alapján megváltozott, négy, korábban is a Felügyelô Bizottságban dolgozó tag mellett öt új tag látja el megtisztelô feladatát. Ezen összetétel biztosította a Felügyelô Bizottság mûködésének folyamatosságát, a törvényekben elôírt kötelezettségeinek teljesítését. A Felügyelô Bizottság jelentését az Igazgatóság beszámolója, a könyvvizsgálók véleménye és program szerint végzett folyamatos évközi ellenôrzések alapján alakította ki. A MOL Rt. változatlanul Kelet-Közép Európa egyik vezetô integrált kôolaj- és gázipari társasága, piacvezetô hazánkban, 1.273.086 milliárd forintos nettó árbevételével továbbra is az ország legnagyobb vállalatának számít. Az Igazgatóság elmúlt évi munkája – a racionalizálási és a hatékonyságnövelô intézkedések folytatásának köszönhetôen – eredményesnek minôsíthetô. - tovább bôvültek a társaság szénhidrogén készlettartalékai, - a kedvezôtlen világpiaci tendeciák ellenére a versenytársaknál kedvezôbb eredmények a finomítás kereskedelemben, - a divesztícióból származó bevételek a terv szerint alakultak, - eredményesen megtörtént a SAP R3 rendszerre történô átállás, - folytatódott a MOL és a Slovnaft között meglévô szinergiák kihasználása, - a hitelszerkezet átalakítása következtében csökkentek az árfolyamkockázatok Fentiek mellett az erôs forint és az alacsonyabb import gáz árak következtében csökkent veszteség a gázüzletben. A Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Igazgatóság elmúlt évi mûködése és intézkedései összhangban voltak az elmúlt évben aktualizált stratégiai célkitûzésekkel, a részvényesi érték maximálását, a régió vezetô integrált olajipari társaságává válását szolgálták. A MOL Rt. belsô szabályozottsága, ellenôrizhetôsége megfelelô, integrált irányítási és információs rendszere áttekinthetô és megbízható. A beszámoló alapjául szolgáló könyvvezetés a számviteli törvény elôírásainak megfelelôen, a társaság számviteli politikájával összhangban készült. A mérleg valamennyi adata leltárral alátámasztott. Adófizetési kötelezettségeinek megállapítása és befizetése a hatályos jogszabályoknak megfelelôen történt. 2001-ben helyi iparûzési adó túlfizetés történt, melyet a társaság 2002-ben tárt fel. A túlfizetés az éves közterhek 0,5%-át teszik ki. A társaság méltányos megállapodást kötött az érintett önkormányzatokkal, az adó túlfizetés visszatérítése legkésôbb 2004. szeptember 15-re megtörténik. A társaság 2002. évi beszámolója megbízható és valós képet nyújt a gazdálkodásról.

108

A MOL Vállalatcsoport is nyereségesen gazdálkodott 2002-ben. A konszolidálásba teljes körûen 29, equity módszerrel /részlegesen/ további 39 társaság került bevonásra. A Vállalatcsoport mérleg szerinti eredménye az anyavállalatéhoz képest alacsonyabb 39.307 millió Ft. A tulajdoni szerkezet változott, 3,9%-kal csökkent a külföldi intézményi befektetôk aránya. A MOL GDR-ek letétkezelôje, a JP Morgan részesedése 5,51%-al 18,85%-ra csökkent. A hazai intézményi- és magánbefektetôk tulajdoni hányada 5,1%. Az ÁPV Rt. megôrizte 25% + 1 aranyrészvényét a társaságban. A MOL részvények forgalommal súlyozott tôzsdei átlagárfolyama az elôzô évhez képest 13,8%-kal emelkedett, 5.208 forint volt 2002-ben. A MOL Rt. 2001. április 27-i évi rendes közgyûlése által jóváhagyott, a külsô igazgatósági tagokra vonatkozó hosszú távú ösztönzési rendszer szerint az érintettek a részvényárak alakulásának függvényében részvényjuttatásban részesülhetnek. 2002. április 1-je és 2003. március 31-e között a MOL részvények relatív teljesítménye az 57. percentilisbe esik, így az Igazgatóság külsô tagjainak a relatív bázisú részvényjuttatás mértékébôl 64% jár. A Felügyelô Bizottság támogatja az Igazgatóság részvényenkénti 55 forint bruttó osztalékfizetési javaslatát, mely összhangban van a társaság külsô növekedési lehetôségeket is számításba vevô stratégiai elképzeléseivel. A Felügyelô Bizottság a MOL Rt. 2002. évi auditált beszámolóját 825.580 M Ft mérleg fôösszeggel és 47.780 M Ft mérleg szerinti eredménnyel, a MOL Vállalatcsoport 2002. évi auditált konszolidált beszámolóját 848.159 M Ft mérleg fôösszeggel és 39.307 M Ft mérleg szerinti eredménnyel a Közgyûlésnek elfogadásra javasolja. Ezen beszámolók nem tartalmazzák a közgyûlésnek elfogadásra javasolt osztalék eredményre gyakorolt hatását.

Budapest, 2003. március 31.

A MOL Rt. Felügyelô Bizottsága nevében:

Dr. Kupa Mihály a Felügyelô Bizottság elnöke

109

SZERVEZETI

FELÉPÍTÉS

KÖZGYÛLÉS

IGAZGATÓSÁG

ELNÖKVEZÉRIGAZGATÓ

FELÜGYELÔBIZOTTSÁG

VEZÉRIGAZGATÓ

TERMÉKELÔÁLLÍTÁS ÉS KERESKEDELEM

LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK

JOG

HUMÁN ERÔFORRÁS

KOMMUNIKÁCIÓ

VÁLLALATI KAPCSOLATOK

TÁRSASÁGI MINÔSÉGÜGY ÉS EBK

VEGYIPARI PORTFÓLIÓ MENEDZSMENT

SLOVNAFT PORTFÓLIÓ MENEDZSMENT

BPR PROJEKT

STRATÉGIA ÉS ÜZLETFEJLESZTÉS

PÉNZÜGY

BELSÔ AUDIT

BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM

ÜGYVEZETÔ TESTÜLET

KUTATÁSTERMELÉS

FÖLDGÁZ

VÁLLALATI

INFORMÁCIÓK

A MOL Rt. alapításának dátuma: 1991.

A jelenleg érvényes alapszabályt a 2002. október

október 1. Bejegyezve a Fôvárosi Bíróság, mint

11-i rendkívüli közgyûlésén fogadták el. Az alapsz-

Cégbíróság jegyzékében 1992. június 10-i dátum-

abály megtekinthetô vagy igényelhetô a társaság-

mal, 1991. október 1-i hatállyal 01-10-041683

tól, valamint elektronikus formában letölthetô a

számon.

társaság honlapjáról

Jogelôd: Országos Kôolaj- és Gázipari Tröszt és

Alaptôke 2002. december 31-én: 98.400.000

tagvállalatai.

névre szóló, egyenként 1.000 Ft névértékû, „A” sorozatú törzsrészvény, valamint 1 darab névre szóló, 1.000 Ft névértékû, meghatározott elsôbbségi jogokat biztosító, „B” sorozatú szavazat-

Tulajdonosi szerkezet:

elsôbbségi részvénybôl áll.

2001. 12. 31.

2002. 12. 31.

Részvény (db)

%

Részvény (db)

%

45.550.411

46,3%

41.692.937

42,4%

9.840.000

10%

9.840.000

10%

24.600.002

25,0%

24.600.002

25,0%

5.283.133

5,3%

5.069.509

5,1%

12.458.012

12,7%

11.970.743

12,2%

581.066

0,6%

5.155.125

5,2%

87.377

0,1%

71.685

0,1%

Külföldi befektetôk OMV ÁPV Rt. Magyar magán és intézményi Letétkezelôk MOL Rt. (saját részvények) Nem regisztrált

A részvényekre vonatkozó információ

érhetô

el.

A

MOL-részvények

árfolyama

a

Budapesti Értéktôzsdén a Reuters rendszeren A Mol részvények árfolyamát közzéteszi a magyar

keresztül a MOLB.BU, a Bloomberg rendszeren

napilapok többsége, a Magyar Tôkepiac naponta

pedig a MOL HB RIC kóddal érhetô el.

ismerteti az árfolyamokat és a forgalmazott mennyiségeket. A MOL GDR-jainak indikatív

Az alábbi táblázat mutatja a MOL részvények

áralakulása és forgalma londoni SEAQ-on a

illetve GDR-ok kereskedési adatait 2002-ben

Reuters rendszeren a MOLBq.L RIC kóddal, a

negyedévente.

Bloomberg rendszeren a MOLD LI RIC kóddal

Idõszak

BUX forgalom

BUX záróár

SEAQ forgalom

SEAQ záróár

(db részvény)

(Ft/részvény)

(db GDR)

(USD/GDR)

1. negyedév

13.624.739

4.995

17.546.240

17,65

2. negyedév

17.020.764

4.690

28.344.324

19,23

3. negyedév

15.345.028

5.275

13.617.726

21,39

4. negyedév

19.267.601

5.245

14.982.058

23,4

111

Saját részvényállomány

rozatban foglalt feltételeket, a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit és az értékpa-

A MOL 1999. július 19-én megtartott rendkívüli

pírtörvényben, valamint az érvényes tôzsdei elôírá-

közgyûlésének 10. számú határozata az alábbiak

sokban szereplô bejelentési kötelezettségek tel-

szerint adott felhatalmazást az igazgatóság

jesítését is köteles figyelembe venni.

részére saját részvények vásárlására: Ennek indokai: – a felhatalmazás 5 évig érvényes; – a részvénytársaság tulajdonába kerülô saját

– a részvényalapú ösztönzési rendszerek súlyának

részvények együttes névértékének összege nem

növelése a részvényesek és a vezetés érdekeinek

haladhatja meg az alaptôke 10 százalékát;

még erôsebb összehangolása érdekében;

– a részvények a tranzakció lebonyolításának nap-

– a tôkeszerkezet optimalizálási lehetôségének

ján érvényesülô tôzsdei árszinten kerülhetnek a

elôsegítése a forgalomban lévô részvények vásár-

társaság birtokába;

lása (és esetleges késôbbi bevonása) útján, vala-

– az igazgatóság a lebonyolított tranzakciókról és

mint a szóba jöhetô részvényjellegû vagy hibrid

a megvásárolt saját részvények felhasználásáról

finanszírozási instrumentumok alkalmazásának

az azokat követô elsô közgyûlésen számoljon be,

megkönnyítése.

és eljárása során az Igazgatóság a jelen hatáA MOL Rt. tulajdonában 2002. január 1-én 581.066 darab MOL részvény volt, mely év végére 5.155.125 darabra növekedett. A változást az alább felsorolt tranzakciók okozták:

Változások 2002-ben

darab

Sajátrészvény darabszám 2002. január 1-én

581.066

Részvények értékesítése a BÉT-en

-448.509

Részvények vásárlása BÉT-en

5.506.751

Alkalmazottak természetbeni részvényhez juttatása és visszavásárlása Sajátrészvény darabszám 2002. december 31-én

-484.189 5.155.125

Társaságunk 2002. január 29-én 448.509 darab MOL részvényt értékesített és ugyanekkora mennyiségû MOL részvényt vásárolt a Budapesti Értéktôzsdén 5.300 Ft-os áron.

112

A felsôvezetés részvénytulajdona 2002. december 31-én

Név

Tisztség

Hernádi Zsolt

Elnök-vezérigazgató, az Igazgatóság tagja

Tulajdonban lévô részvények száma

Mosonyi György

Vezérigazgató, az igazgatóság tagja

7.648

Dr. Csányi Sándor

Az igazgatóság tagja, elnök-helyettes

1.399

6.289

Michel-Marc Delcommune

Pénzügyi igazgató, az Igazgatóság tagja

Akar László

Az Igazgatóság tagja

12.514 1.296

Dr. Dobák Miklós

Az Igazgatóság tagja

3.132

Dr. Horváth Gábor

Az Igazgatóság tagja

3.132

Dr. Kemenes Ernô

Az Igazgatóság tagja

–

Iain Paterson

Az Igazgatóság tagja

3.132

Kamarás Miklós

Az Igazgatóság tagja

–

Simóka Kálmánné Dr.

Az Igazgatóság tagja

–

Dr. Kupa Mihály

A Felügyelô Bizottság elnöke

Bognár Piroska

A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja

484

Dr. Lámfalussy Sándor

A Felügyelô Bizottság tagja

380

Dr. Lukács János

A Felügyelô Bizottság tagja

290

Dr. Lajos Oláh

A Felügyelô Bizottság tagja

–

John I. Charody

A Felügyelô Bizottság tagja

–

József Kudela

A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja

–

János Major

A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja

544

–

Slavomir Hatina

A Felügyelô Bizottság tagja

Áldott Zoltán

Stratégiai igazgató

6.519

–

Dr. Bánhegyi Ilona

Jogi igazgató

2.073

Bokor Csaba

Kutatás-Termelés Divízió, ügyvezetô igazgató

7.013

Geszti László

Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió, ügyvezetô igazgató

1.139

Szemmelveisz Zoltán

Földgáz Divízió, ügyvezetô igazgató

1.502

Dr. Szórád József

Lakossági Szolgáltatások Divízió, ügyvezetô igazgató

Váradi Béla

Humán erôforrás igazgató

– 900

113

OLAJIPARI

ÉS PÉNZÜGYI KIFEJEZÉSEK FOGALOMTÁRA

Átlagos termelési költség

Brent típusú kôolaj

Magába foglalja a kôolaj és földgáz kiter-

Északi-tengeri

melésének, összegyûjtésének és elôkészítésének

jegyzésára irányadónak tekintett a nemzetközi kô-

költségeit.

olajpiacon.

Barrel (hordó)

Bruttó termelés

A kôolajiparban használt angolszász mérték-

A szénhidrogénmezôkbôl származó összes kôolaj

egység, egy tonna kôolaj hozzávetôleg egyenlô 7,3

és földgáz mennyisége a bányajáradék levonása

barrellel.

elôtt.

Bányajáradék

Desztillációs kapacitáskihasználtság

A nemzetközi gyakorlat és a Bányatörvény elôírá-

A finomító elsôdleges desztillációs kapacitásának

sai szerint a Magyar Állam a Magyarországon

kôolajra vonatkoztatott kihasználtsága.

kitermelt kôolaj és földgáz legnagyobb része után

Downstream, DS

bányajáradék fizetését írja elô. Ennek mértéke

Feldolgozás és Kereskedelem szegmens.

1998. január 1. óta 12%.

Fehéráru

Bizonyított készlet

A kôolajból kinyerhetô alacsonyabb sûrûségû

Az a becsült kôolaj-, földgáz- és cseppfolyós

(általában értékesebb) termékek (PB, benzinek és

gáztermékmennyiség, amely a geológiai és mér-

gázolajok).

nöki adatok szerint nagy biztonsággal (több, mint

Finomítói fedezet

90 százalék) gazdaságosan kinyerhetô a már

Teljes finomítási kapacitás osztva az összes

ismert tárolókból, a fennálló gazdasági és

értékesített termékmennyiséggel.

üzemelési feltételek mellett.

Folyékony gáztermékek

Bizonyított feltáratlan készlet

A

Olyan készlet, amely olyan területeken lévô új

hidrogének, a propántól a nehezebb kompo-

kutakból nyerhetô, ahol még nem történt fúrás,

nenseket is tartalmazó gazolinokig bezárólag.

vagy olyan meglévô kutakból, ahol viszonylag jelen-

Fokozott olajkinyerési eljárás (EOR)

tôs ráfordítás szükséges az átalakításhoz.

Olyan eljárások/technológiák összessége, ame-

Bizonyított feltárt termelési készlet

lyekkel az elsôdleges (segédenergia nélküli) és

Az a készlet, amely a meglévô kutakban a ter-

másodlagos (EOR-nak nem minôsülô, pl. vízbesaj-

melés számára rendelkezésre álló idô alatt kiter-

tolás, nem elegyedô gázbesajtolás) módszerekhez

melhetô.

képest többletolaj-kihozatalt lehet produkálni. (Pl.

Bizonyított feltárt nemtermelô készlet

égetéses eljárás, áramlási profilt befolyásoló be-

Olyan készlet, amely a meglévô kutakból a rendel-

avatkozások.)

kezésre álló idô alatt kitermelhetô, de a befe-

Franchise rendszerben mûködtetett MOL-

jezetlen

töltôállomás

vezeték-összeköttetések

vagy

egyéb

földgázból

kôolajok

keveréke,

leválasztott

amelynek

cseppfolyós

szén-

mechanikai vagy szerzôdéses követelmények

MOL-logóval és termékkínálattal mûködtetett, de

hiánya miatt a szénhidrogéneladás még nem

nem MOL-tulajdonú töltôállomás.

kezdôdött meg.

Készlet

Boe (barrel of crude oil equivalent)

A

A gáz fûtôértéke alapján hômennyiségi alapon kô-

alkotórészek azon becsült térfogata, amelyrôl

olajra történô átszámítása után kapott térfogati

föltételezzük, hogy ismert kitermelési módszerrel

egyenértékes. Gyakorlati alkalmazáskor 1 boe

kereskedelmi méretekben kinyerhetô egy ismert

alatt általában 6.000 köblábnyi (kb. 170 normál

fölhalmozódásból egy adott idôpontot követôen az

m3) gázt értünk.

aktuális gazdasági körülmények között érvényes

kôolaj,

kondenzátum,

állami szabályozás mellett.

114

földgáz

és

más

KKKSZ

Nettó termelés

Kôolaj és Kôolajtermék Készletezô Szövetség,

A szénhidrogénmezôkbôl származó összes kôolaj

Magyarországon a kôolaj és kôolajtermékek

és földgáz mennyisége a bányajáradék levonása

stratégiai készletezését látja el.

után.

Kogenerációs erômû

Nettó száraz gáztermelés

Szén- vagy földgáztüzelésû erômû, amely villamos

A kitermelt összes gáz, csökkentve a termelt vagy

és termikus energia egyidejû termelésére alkal-

leválasztott szén-dioxid, illetve a gazolin gôztérfo-

mas.

gat mennyiségével.

Kondenzátumok

Russian export blend

A folyékony fázisú szénhidrogének azon csoportjá-

API sûrûség: 32,5, kéntartalom 1,25%, orosz

nak általánosító elnevezése, amelyben dominálnak

kôolajok keveréke, amelyek jegyzésárai irány-

a könnyû alkotók, és amelyeket a földgáz szepa-

adóként szolgálnak a nemzetközi kôolajpiacokon.

rálásával a felszínen nyernek ki.

Termelésbe állítás

Magyar Ásványolaj Szövetség

Szénhidrogénkészletek letermeléséhez szükséges

A legjelentôsebb magyarországi kôolajtermék-

föld alatti és föld feletti létesítmények meg-

forgalmazó társaságok szövetsége.

valósításának folyamata.

Maradékfeldolgozási projekt

Termelésmegosztási egyezmény (PSA)

Célja a kôolajfinomítás során keletkezô termékek

Kôolaj- vagy földgázmezôre vonatkozó, a termelés

(fûtôolaj)

megosztását célzó egyezmény az adott állam és a

könnyebb,

értékesebb

termékekké

(fehéráruvá) történô átalakítása.

befektetôk között.

MCF

Toe (tonna olaj egyenértékes)

Millió köbláb, a földgáziparban használt angolszász

A gáz fûtôértéke alapján hômennyiségi alapon kô-

mértékegység, egy köbméter egyenlô 35,314

olajra történô átszámítása után kapott tömeg

köblábbal.

egyenértékes. Gyakorlati alkalmazáskor 1 toe alatt

MEH

általában 1.200 Nm3-nyi gázt értünk.

Magyar Energia Hivatal

Upstream

Meddô kút

Kutatás-termelés szegmens

Olyan kivizsgált kutató- és/vagy feltárófúrás,

Vízszintes fúrás

amely nem igazolja szénhidrogéntelep meglétét,

Olyan fúrás, amelyeknél a függôleges szakaszt

vagy nem képes annyi kôolajat, illetve földgázt gaz-

követôen vízszintes vagy ahhoz közeli tartományt

daságosan kitermelni, amelynek alapján érdemes

alakítanak ki a célrétegben, a beáramlási kereszt-

lenne kúttá fejleszteni.

metszet növelése érdekében.

115

PÉNZÜGYI KIFEJEZÉSEK

ISDA International Swap Dealers Association Az ISDA Master szerzôdés derivatív (szár-

Átlagos lekötött tôkearányos megtérülés

mazékos) ügyletek jogi lebonyolítására vonatkozó

(ROACE)

általános keretszerzôdés két fél között.

Üzleti eredmény osztva a felhasznált átlagos

Kapitalizáció

tôkével

pénzügyi

A társaság piaci értéke, az alaptôkét alkotó

állománya

részvények darabszáma szorozva a részvények

[összes

eszköz-(befektetett

eszközök+befejezetlen

beruházás

+pénzeszközök és értékpapírok+rövid lejáratú

aktuális piaci árával.

kötelezettségek)+rövid lejáratú hitelek].

Nettó eredmény

CF@R (Cash Flow at Risk)

Adózás utáni eredmény a társult vállalkozások

A vállalat kockázatainak mérésére szolgáló mód-

eredményének

szer. Figyelembe veszi a kitettséget és a MOL Rt.

részesedésének levonása után.

portfóliójában található különbözô üzletek volatil-

Részvényesi hozam

itását.

A részvények árfolyamváltozásának és a fizetett

EBITDA

osztalékból adódó összes hozam.

Üzleti eredmény és az értékcsökkenés összege.

Saját tôkearányos megtérülés (ROE)

EBITDA ráta

A társaság részvénytôkéjére esô megtérülést

Üzleti eredmény plusz értékcsökkenés osztva az

mutatja meg, a nettó eredmény osztva a társaság

értékesítés nettó árbevételével.

saját tôkéjével

Eladósodottság

Short pozíció

A nettó hitel és a nettó hitel plusz saját tôke plusz

Olyan kockázati kitettség, ahol egy társaság

a külsô tulajdonokra esô részesedés hányadosa.

eredményét és/vagy cash flow-ját negatívan

GDR

befolyásolja

A J.P.Morgan, mint letétkezelô által letétben tar-

árfolyam, kamatláb) emelkedése.

tott részvényekrôl kiállított letéti igazolások (Global

Üzleti

Depositary Receipt), amelyek külföldön kerültek

készpénz

forgalombahozatalra.

A társaság üzleti tevékenységébôl származó nettó

IFRS

készpénz jelzi a társaság képességét az osztalék

Nemzetközi Számviteli Szabványok, korábban IAS.

és a kamat kifizetésre és a beruházási programok

egy

a

külsô

tevékenységbôl

finanszírozására.

116

és

külsô

tényezô

tulajdonosok

(termékár,

származó

nettó

RÉSZVÉNYESI

INFORMÁCIÓK

A társaság székhelye

Részvények

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság

kérhetô

(MOL Rt.)

Budapesti Értéktôzsde

1117 Budapest,

1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5.

Október huszonharmadika u. 18.

Telefon: 429-6636, fax: 429-6654

kereskedelmérôl

információ

1502 Budapest, Pf. 22 Telefon: 209-0000, 209-1010, 209-2020

GDR információ Morgan Guaranty Trust Company

Részvényesi kapcsolatok

60 Wall Street, New York, New York 10260, USA

Befektetôi Kapcsolatok – befektetôi és elemzôi

US Morgan Service Center

kapcsolatok, tôzsdei árak, nyilvános dokumen-

+ 1-800-428-4237 vagy az Egyesült Államokon

tumok

kívül + 1-781-575-4328.

1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.

Hirdetmények közzétételének helye

Telefon: 464-1395

A társaság közleményeit a Magyar Tôkepiac címû

fax: 464-1335

országos napilapban jelenteti meg. A társaság a

e-mail: [email protected]

közgyûlési meghívót a Népszabadság és a Magyar Nemzet címû napilapokban is megjelenteti.

Részvénykönyv vezetése KELER Rt. 1075 Budapest, Asbóth u. 9–11. Telefon: 269-6550 ingyenesen hívható zöld szám: (80) 390-207 Ügyfélfogadási idô: munkanapokon 09.00 – 15.00