III/A Modul Proszeminárium
Szolnok 2010
A kiadványt írta: Kincses Julianna Lektorálta: Nagyné Farkas Rózsa A kiadványt szerkesztették: Gacov Katalin és Kaszab István Gábor
A kiadvány a TÁMOP-3.2.4-09/1-2010-0003 "Lépésről lépésre a Gutenberg-galaxis megismerésétől a digitális írástudásig" - Újszerű könyvtári szolgáltatások bevezetése a Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központjában az élethosszig tartó tanulás térségi megvalósítása érdekében című pályázat keretében jelenik meg
Közreadó: Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ
Tartalomjegyzék Bevezető 1. Könyvtártípusok 2. Dokumentumtípusok és a tájékozódás eszközei 3. Könyvtári katalógusok 4. A bibliográfiák 5. Gyakorlati keresés az ALEPH integrált könyvtári rendszerben 6. Magyar folyóiratcikkek keresése (Matarka) 7. Külföldi szakirodalom keresése, az EBSCO adatbázis bemutatása 8. Az irodalmi- és forráshivatkozások rendszere a Szolnoki Főiskolán
Bevezető Bár a középiskolából kikerülő diákok egy része többé-kevésbé elsajátítja az alapvető könyvtárhasználati ismereteket, ám az egyetemekre, főiskolákra kerülő diákoknak egy újfajta tanulási módszert kell elsajátítaniuk. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap az önálló munka. A referátumok, tudományos diákköri munkák és szakdolgozatok elkészítése feltételezi a szellemi munka technikájának ismeretét. A legtöbb felsőoktatási könyvtár rendelkezik olyan helyi sajátossággal is, amivel a diákok eddig az iskolai és a közművelődési könyvtárakban nem találkoztak. Ilyen lehet az állománytestek és a különgyűjtemények elhelyezése, vagy a katalógusok típusai. Az elektronikus dokumentumok megjelenésével időről-időre új információforrások látnak napvilágot, aminek használatát szintén meg kell tanulni. Következésképpen a használóképzésnek a felsőoktatásban egyre nagyobb szerepet kell kapnia. Ehhez a tevékenységhez minden oktató a maga területén hozzájárul azáltal, hogy megköveteli a hallgatóktól a szakirodalom ismeretét, elvárja az önálló szakirodalom kutatást a feladatok során, továbbá tudományos dolgozatok értékelésekor nem fogadja el a pontatlan, az eredeti mű visszakeresésére alkalmatlan bibliográfiai hivatkozásokat. Ez a jegyzet ahhoz ad segítséget, hogy a diákok képesek legyenek megfelelni az elvárásoknak, megismerhessék a kutatásmódszertan könyvtári hagyományos és digitális eszközeit.
4
1. Könyvtártípusok 1.1
Nemzeti könyvtár
Egy adott ország központi könyvtárának elnevezése. Magyarország nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár [OSZK] alapjait 1802-ben Széchényi Ferenc rakta le, amikor jelentős gyűjteményét a nemzetnek adományozta. A könyvtár feladatai: a Magyarországon megjelent dokumentumok és az országra vonatkozó külföldi irodalom beszerzése a teljesség igényével, a kötelespéldányok gyűjtése és elosztása, a nemzeti bibliográfia kiadása, egyéb központi feladatok, mint a könyvtárközi kölcsönzés, fölöspéldányok cseréje stb. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár is ellát nemzeti könyvtári feladatokat: a hazai kiadványokat a teljesség igényével gyűjti. 1.2
Szakkönyvtárak Egy adott szakterület (tudományág, foglalkozás, mesterség, művészet) irodalmát gyűjtik és e szakterület művelőit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. Az országos szakkönyvtárak nagyobb átfogó szakterület hazai irodalmát a teljesség igényével, a külföldi szakirodalmat válogatva gyűjtik. Országos szakkönyvtárakban készülnek a szakterület hazai és külföldi szakirodalmát regisztráló szakbibliográfiák. Kutatóintézetek, termelő egységek, cégek is tartanak fenn szakkönyvtárat. Ezek az adott munkahely szakirodalmi igényeit elégítik ki, és általában nem nyilvánosak.
1.3
Felsőoktatási könyvtárak Feladatuk az intézményben folyó oktató és tudományos kutatómunka szakirodalmi ellátása. Gyűjtőkörük alkalmazkodik az egyetemen vagy főiskolán oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez.
5
1.4
Iskolai könyvtárak Az iskolai könyvtár az általános és középiskolák könyvtára. Gyűjtőkörét az ott folyó oktató-nevelő munka és az iskolai tananyag határozza meg. Feladatuk közé tartozik az alapvető könyvtárhasználati ismeretek oktatása.
1.5
Közművelődési könyvtár Általános gyűjtőkörű, többnyire önkormányzati fenntartású könyvtár. Célja: a helyi lakosok vagy azok egy csoportjának igényeit kielégíteni. Elsődleges feladata, hogy nevelő, valamint az önművelődést és tájékoztatást szolgáló tevékenységgel előmozdítsa az általános és szakmai műveltség növelését.
1.6
Egyházi és magánkönyvtárak
A történelmi egyházak jelentős szerepet játszottak a tudomány és az oktatás területén a középkor óta. Ezért az egyházi könyvtárak gyűjteményei muzeális értékűek. A magánkönyvtárak között is volt muzeális értékű gyűjtemény, egy részük sajnos elkallódott. 1.7
Egyes könyvtárak több típusba is besorolhatók A Szolnoki Főiskola Könyvtára nyilvános felsőoktatási szakkönyvtár, a Magyar Testnevelési Egyetem Könyvtára felsőoktatási könyvtár és egyben a testnevelés, testkultúra, sport országos szakkönyvtára, de ide sorolható a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Könyvtára is.
1.8
Nem minden könyvtár nyilvános Az iskolai könyvtárak csak az adott oktatási intézmény (általános és középiskola) diákjait és dolgozóit látják el. Sok muzeális értékű könyvtárat megtekinthetnek a látogatók, de a szolgáltatásait csak külön engedéllyel a kutatók vehetik igénybe. A nem nyilvános könyvtárak dokumentumai - indokolt esetben – könyvtárközi kölcsönzés vagy másolatszolgáltatás útján érhetők el.
6
1.9
Fontos tudni! Az 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1. § E törvény célja: c) „mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését,” Azaz: bármely könyvtárba iratkozunk be, közvetett módon igénybe vesszük más könyvtárak szolgáltatásait is. Használjuk a nemzeti és szakkönyvtárak bibliográfiáit, lelőhelyjegyzékeit és egyéb szolgáltatásait. Könyvtárközi kölcsönzés vagy másolatkérés útján bármely könyvtárban lévő dokumentumhoz hozzájuthatunk. A lelőhely felderítése és a kölcsönzés lebonyolítása a könyvtáros feladata, de a költségeket legtöbbször az olvasónak kell vállalni. A Szolnoki Főiskola Könyvtárában a könyvtárközi kölcsönzéssel egy ezzel a feladattal megbízott könyvtáros foglalkozik, akinek közvetlen elérhetősége: - személyes megkeresés esetén a könyvtár kölcsönzői övezetében - telefonon az 56/344-201/122 mell. - illetve a weboldalunkon található e-mailcímeken
2. Dokumentumtípusok és a tájékozódás eszközei A dokumentumokat több szempont alapján is osztályozhatjuk.
7
2.1 Az információ hordozója szerint Az információ hordozója szinte bármilyen anyag lehet: kő, fa, agyag, papirusz, pergamen, papír, cellulóz, mágnesszalag, mágneslemez, CD, CDROM, DVD. Az információk rögzítésének három fontos állomását érdemes megjegyezni: - a könyvnyomtatás feltalálása - az audiovizuális dokumentumok és az - elektronikus dokumentumok megjelenése. 2.2 A publicitás szempontjából A dokumentumok lehetnek - egyediek (például egy kézirat vagy hivatalos ügyirat, történelmi jelentőségű oklevél) - vagy sokszorosítottak (nagy példányszámban készül és többnyire kereskedelmi forgalomba kerül), - a kettő között létezik az úgynevezett szürke irodalom (kis példányszámban jelenik meg és szűk szakmai kör számára hozzáférhető, pl.: disszertációk, konferencia kiadványok, szakmai beszámolók). 2.3 Időszakosság szempontjából a művek lehetnek - egyszeri megjelenésűek (a könyvek nagy része ilyen, befejezett lezárt művek, siker esetén több kiadásuk is megjelenhet kisebb módosításokkal), - időszaki kiadványok (rendszeres időközben, változó tartalommal jelennek meg, pl.: hírlapok, folyóiratok, évkönyvek). 2.4 Tartalmi szempontból - szakirodalom (ismeretet közöl, tudásunkat gyarapítja, életvitelünkhöz szükséges információt közöl), - szépirodalomi és művészeti alkotások (érzelmeinkre hatnak, esztétikai élményt nyújtanak).
8
2.5 Könyvtárhasználat szempontjából - elsődleges mű (az a dokumentum, mű, amit valamilyen okból el szeretnénk olvasni), - másodlagos dokumentum (ami segítséget nyújt az előbbi megtalálásához, ezek a katalógusok, bibliográfiák és más jegyzékek, amik az elsődleges dokumentumok adatait regisztrálják). A fent említett kategóriáknak szinte minden kombinációja előfordulhat a könyvtárakban. 2.6 Néhány, a tájékozódás szempontjából fontos dokumentum 2.6.1 Enciklopédia Az emberi tudás, vagy egy tudományterület alapvető ismereteit összefüggéseiben leíró átfogó jellegű mű. Név- és tárgymutató egészíti ki, aminek segítségével egy adott fogalomról szóló ismeretet könnyebben megtalálunk. Mivel csak az alapvető ismereteket foglalja össze, az adott téma iránt érdeklődők számára irodalomjegyzék, bibliográfia található a fejezetek vagy a könyv végén. - Általános enciklopédia (pl. a Magyar Larousse) - Szakenciklopédia (pl. a Magyar sport enciklopédiája) 2.6.2 Lexikon Az emberi tudás egészének vagy egy szakterületnek a fogalmait, adatait szócikkekben tömören ismertető mű. Az elrendezése betűrendes, így egymástól távol eső fogalmak kerülnek egymás mellé. A fogalmak közötti összefüggést utalók jelzik. A szócikkek végén ritkán fordul elő irodalomjegyzék. - Általános lexikon (pl. Pallas Nagy Lexikona, Révai Lexikon, Magyar Nagylexikon) - Szaklexikon (csak egy szakterület ismereteit, fogalmait ismerteti, de az általános lexikonnál részletesebben, szinte valamennyi tudományágnak van Magyarországon megjelent lexikona vagy kislexikona). - Életrajzi lexikon (híres emberek egy csoportjának életrajzi adatait, munkásságát a személyek nevének betűrendjében tömören bemutató mű, pl. a Magyar Életrajzi Lexikon).
9
2.6.3 Szótárak A nyelvtanulást segítő, gyakran használt - kétnyelvű szótárak mellett vannak - szakszótárak, melyek egy szakterület speciális szókincsét tartalmazzák két vagy több nyelven, - az értelmező szótár egy adott nyelv szókészletének elemeit magyarázza. 2.6.4 Monográfia A monográfiák egy szűkebb témakör ismereteinek részletes kifejtését tartalmazzák. 2.6.5 Adattárak Adott tudományágra, szakterületre jellemző adatokat, ismereteket összegyűjtő kézikönyvek (pl. függvénytáblázatok, statisztikai évkönyvek, címtárak, jogszabálygyűjtemények, kronológiák, határozók, almanachok). 2.6.6 Folyóiratok Minden tudományág, szakterület rendelkezik tudományos és ismeretterjesztő folyóirattal. A folyóirat előállítása gyorsabb a könyvekénél, ezért a tudományos eredmények általában előbb jelennek meg itt, mint könyvként. A tanulmányok, cikkek, egy speciális ismeretről szólnak, terjedelmük rövid, egy-két oldal, tudományos cikk esetén tíz-húsz oldal is. Ezért egy folyóirat számban több tanulmány jelenik meg egyszerre. Az ismeretterjesztő cikkek nem mindig tartalmaznak bibliográfiát, hisz már több helyen megjelent ismeretet közölnek közérthető formában. A tudományos cikk mindig tartalmaz bibliográfiát, amiből megtudhatjuk, kik foglalkoztak még a kérdéssel, esetleg kinek az eredményeit fejleszti tovább a kutató. 2.6.7 Napilapok, hírlapok A gazdasági, politikai kulturális és tudományos élet aktuális híreit, a viszonylag egyszerű előállítás miatt – naprakészen közlik. Ezen hírekről elemző, összefoglaló írás csak később jelenik meg folyóiratokban, könyvekben.
2.6.8 Elektronikus folyóiratok Sok folyóiratnak, napilapnak van már elektronikus változata is. 10
A Magyar Elektronikus Könyvtár és a hozzá kapcsolódó Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis közel nyolcszáz folyóirat weblapjának címét és tartalomjegyzék szolgáltatások címét tartalmazza.
http://mek.oszk.hu/
www.epa.oszk.hu 3. Könyvtári katalógusok A könyvtári katalógus két kérdésre ad választ. Adott dokumentum meg van-e a könyvtárban, és ha igen, akkor azon belül hol? A könyvtárakban a dokumentumok elhelyezését az igények és még inkább a lehetőségek határozzák meg. Leggyakoribb és az olvasó számára is legcélszerűbb a szabadpolcos elrendezés. 11
A dokumentumok egy részét raktárakban helyezik el, különgyűjteményeket hoznak létre, dokumentumtípusokat is külön rakják fel, elkülönítik a státusz szerint (kölcsönözhető, nem kölcsönözhető) a könyveket. A használónak meg kell tudni, hogy melyik részlegben, helyiségben, azon belül melyik polcon, milyen sorrendben találhatók a dokumentumok. A hazai könyvtárak többsége, így a Szolnoki Főiskola Könyvtára is a szabadpolcos elrendezésnél az Egyetemes Tizedes Osztályozás [ETO] szakrendet követi: - szépirodalmi műveket a szerzők betűrendjében, szerző hiányában vagy sok szerző esetén a cím kezdőbetűje alapján tárolja, - a szakirodalmat az ETO osztályai szerint, azon belül szerző vagy cím betűrendje alapján. A katalógus több egyszerű jegyzéknél. A katalógus teszi lehetővé, hogy a dokumentumot több szempont alapján visszakeressük. A katalóguscédula és a bibliográfiai rekord (a számítógépes gyakorlatnál bővebben!) tartalmazza a dokumentum formai (könyv adatait írják le a könyvtárosok: cím, szerző, kiadás éve, kiadó stb.) és tartalmi (a könyv témája, miről szól, feltárása a nemzetközileg elfogadott ETO szakjelzettel, tárgyszóval történik) ismérveit és raktári jelzetét. Ennek segítségével tájékozódunk a könyvtárban. 3.1 Egyetemes Tizedes Osztályozás [ETO] Az ETO az ismereteket tíz főosztályba sorolja, a főosztályok további tíz osztályt, az osztályok további tíz alosztályt tartalmaznak. 0 Általános művek 1 Filozófia. Pszichológia 2 Vallás 3 Társadalomtudomány 300 Általában 301 Szociológia 310 Statisztika
Melvil Dewey
12
320 Politika 330 Gazdaság. Közgazdaság-tudomány 338.4 Idegenforgalom 339.3 Belkereskedelem 339.5 Külkereskedelem 340 Jog 4 (További fejlesztésre fenntartva) 5 Természettudomány 500 Általában 510 Matematika 520 Csillagászat 530 Fizika 540 Kémia 6 Alkalmazott tudományok 610 Orvostudomány 620 Műszaki tudományok 630 Mezőgazdaság 640 Háztartás. Vendéglátóipar 650 Vezetéstudomány 7 Művészet. Szórakozás. Sport 8 Nyelv és irodalom 9 Földrajz. Életrajz. Történelem 3.2 Raktári jelzet A raktári jelzet mutatja meg a könyv helyét a polcon: - szépirodalmi mű esetén egysoros a jelzet, a szerző vagy cím első betűje és egy kétjegyű szám (pl. Ady Endre munkáinak A 25 a raktári jelzete) - szakirodalmi művek raktári jelzete kétsoros, a felső sor az ETO szakjelzet alapján megállapított háromjegyű (néha . alosztással több) szám. Az alsó sor a betűrendi (cutter táblázat szerinti) jelzés, Charles Ammi Cutter mely a könyv szakon belüli helyét adja meg. 3.3 A könyvtári ábécé A betűrendes katalógusban a cédulák rendezése a könyvtári ábécé szerint történik. Ez nem tartalmazza a hosszú magánhangzókat, a kettős mássalhangzókat két külön betűként kezeli. 13
4 A bibliográfiák Bármilyen korszerű is legyen egy katalógus, csak azt tudjuk meg belőle, hogy egy konkrét dokumentum a könyvtárban megvan-e vagy valamilyen témáról találunk-e könyveket? Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy témáról milyen könyvek, cikkek, tanulmányok, egy adott szerzőnek milyen művei jelentek meg, akkor a bibliográfiákat kell megnéznünk. A bibliográfia olyan dokumentumok jegyzéke, amelyek valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek. Rendezett formában sorolják fel a dokumentumokat, a rendező elv lehet betűrend, szakrend, időrend vagy bármi más, ami a használat szempontjából célszerű. Legtöbb esetben név-, tárgy- vagy címmutató egészíti ki, aminek segítségével az egyes tételek visszakereshetőek. 4.1 Fajtái -
Retrospektív (összefoglaló, lezárt) Kurrens (rendszeresen, folyamatosan megjelenő) Egyetemes (a világirodalom műveit regisztrálja) Nemzeti (egy nemzet irodalmának műveit regisztrálja) Általános (valamennyi tudományágat regisztrálja) Szakbibliográfia (egy szakterület irodalmát regisztrálja) Személyi bibliográfia (egy szerző írásait tartalmazza) Életrajzi (egy személy életéről, munkásságáról szóló) Helytörténeti (egy település, vagy földrajzi egység történetét bemutató művek listája) Filmográfia (filmeket ír le) Diszkográfia (hanglemezeket, CD-et ír le) Repertórium (folyóiratok tanulmányait leíró bibliográfia) Rejtett bibliográfia (nem önállóan, hanem más írásmű részeként jelenik meg) Annotált (a bibliográfiai adatok mellett rövid ismertetést, annotációt találunk) Ajánló (figyelemfelkeltés céljából, adott olvasói csoport számára készül) Témabibliográfia (tudományos publikációnak és diplomamunkának fontos része).
14
5 Gyakorlati keresés az ALEPH integrált könyvtári rendszerben
Könyvtári katalógusunk elérhető a könyvtárban, az arra kijelölt gépeken, illetve a világ bármely pontjáról, interneten keresztül is: http://konyvtar.szolfportal.hu/ >> Könyvtári katalógus. (De kattinthatunk közvetlenül a http://193.225.111.223/F/ címre is)
Ha belépünk, a következő képernyőt kapjuk:
A kezdő képernyő már rögtön a Keresés funkcióval indul. Nagyon egyszerű dolgunk van, hiszen még tanácsokat is kapunk a kezdő lépésekhez. Gyorskeresésnél ez tökéletesen elegendő, hiszen rögtön rá tudunk keresni a minket érdeklő dokumentumra, ki tudjuk választani, hogy mit keressen (pl: szerzőt, címet, konzulenst (szakdolgozatnál), megjelenési évet, stb. Nézzünk meg erre egy klasszikus példát: Bauer-Berács féle Marketing könyv: 15
A következő találatokat kapjuk:
A könyv címére kattintva tudunk meg részleteket a dokumentumról. Használjuk ki bátran az online katalógus lehetőségeit, spóroljunk időt azzal, hogy találati listánkat e-polcra mentjük vagy elküldjük e-mail címünkre. Így később is folytathatjuk a keresést, illetve bárhonnan, bármikor meg tudjuk nézni korábbi találati listánkat.
16
A SZOLF sorra kattintva megtudjuk a részleteket az adott könyvről:
Melyek azok az adatok, amelyekre figyelni kell? 17
Példánystátusz: Megmutatja, hogy egy adott könyv/jegyzet kölcsönözhető (és mennyi időre), vagy nem kölcsönözhető. Ez az adat egyben megadja a kiindulópontot ahhoz, hogy megtaláljuk a könyvet a polcon. Hiszen a kölcsönözhető könyvek a „Kölcsönzőben” a nem kölcsönözhető könyvek az „Olvasóteremben” találhatóak. Lejárat: Az éppen aktuális hozzáférhetőségről ad információkat. Ha itt az szerepel „Polcon”, akkor a példány bent van a könyvtárban, kivihető Ha itt egy Dátum van, akkor az adott példány addig a napig kölcsönzésben van. Gyűjtemény: Megmutatja, hogy a dokumentum a könyvtár melyik gyűjteményében található. Ez lehet például: KözpKvt: Raktári állomány: Európai Unió: Szakácskönyvek:
a törzsállományban található a raktárban található az Európai Uniós különgyűjteményben található a Szakácskönyv különgyűjteményben található
Raktári jelzet: Megmutatja az adott dokumentum raktári jelzetét, vagyis azt, hogy melyik tudományterületbe tartozik bele, illetve mi az ún. Cutter száma. Ez egy nagyon fontos adat, sőt talán a legfontosabb. Ugyanis ez fogja megmutatni, hogy a könyv/jegyzet pontosan hol van a polcon. Amikor tehát keresünk a katalógusban és megtaláltuk a keresett könyvet, mindig írjuk fel, mert csak így találjuk meg a polcokon. Nem könnyű a több tízezer könyv között eligazodni, a könyvtárosok sem ismerhetik fejből minden könyv lelőhelyét (csak a párszáz kötelezőt tudjuk észben tartani )
Ez volt a legegyszerűbb keresés, hiszen minden adott volt. Tudtuk a könyv címét, szerzőjét, megtaláltuk a katalógusban, volt belőle kölcsönözhető. Tökéletes helyzet. 18
De mi van akkor, ha a helyzet bonyolódik? Csak egy témánk van, amihez anyagot szeretnénk gyűjteni. Legyen ez a téma például az „egészségturizmus az Alföldön” Legelőször érdemes azt tisztázni, hogy milyen dokumentumtípusokban szeretnénk irodalmat keresni, mert ennek megfelelően kell adatbázist választani. 5.1 Könyvtárunk adatbázisai:
Könyvek katalógusa (KÖNYV) Jegyzetek katalógusa (JEGYZET) Folyóirat cikkek katalógusa (FOLYÓIRAT) Szakdolgozatok katalógusa (SZD) Médiakatalógus (hangzóanyag, videóanyag, CD-ROM-ok) (MED)
Alapértelmezés szerint a teljes adatbázissal indul el a katalógus, a többit ki tudjuk választani:
Ezt azért hasznos még a tájékozódás elején elvégezni, mert így a keresés megkezdése előtt szűkíthetjük a találatokat. Például: ha az a feladat, hogy csak folyóiratcikkeket kell gyűjteni, akkor felesleges a szakdolgozat-adatbázisban is keresni.
19
5.2 Adatbázisok ismertetése, gyakorlati tudnivalók Könyvek, jegyzetek katalógusa: Az előző példában bemutatott módon tudunk az adatbázisokban keresni:
Ebben az esetben nincs konkrét könyv, amit keresnénk, tehát a találati listát részletesebben meg kell néznünk, ahhoz, hogy eldöntsük, a megtalált könyv jóe a mi témánkhoz, vagy sem. Fentebb megnéztük a példányadatokat, beszéltünk a címről, szerzőről. Most lássuk kicsit részletesebben, miről ad még információt a katalógus:
20
Év: A kiadási év. Fontos, mert nem mindegy, hogy mikori az adott dokumentum. Pl: ha napjaink, vagy a közelmúlt fejlesztései érdekelnek, akkor nem lesz jó egy 1983-as kiadású könyv (ami tökéletesen megfelel akkor, ha történeti áttekintést kell írnunk). Terjedelem: A dokumentum fizikai adatai, segít abban, hogy elképzeljük, hogyan nézhet ki a könyv (jegyzet). Jelen esetben ez egy igen vastag, közepes nagyságú, színes könyv lehet. Ez több okból is hasznos: a.) amikor a polcon keressük, legalább tudjuk, milyet keressünk b.) vastagsága alapján eldönthetjük, tartalmazza-e mindazt az információt, amire nekünk szükségünk van.
21
Bibliográfia: Ha ezt látjuk, akkor tudjuk, hogy a kötet tartalmaz irodalomjegyzéket. Ennek örülhetünk, hiszen ez segíthet abban, hogy további olyan irodalmat találjunk, ami arról a témáról szól, amit mi szeretnénk feldolgozni. Tárgyszó: Megmutatják, milyen témakörök vannak a dokumentumban, vagyis miről szól a könyv (cikk, szakdolgozat, stb.). Ez minden találatnál jelen van, ez adja az adatbázisokhoz az egyik pluszt, amiért érdemes használni őket. A kulcsszavak is segítenek eldönteni, hogy az adott találat megfelelő-e a témához, vagy nem. Ha igen, akkor kosárba tehetjük, ha nem, akkor megyünk tovább, a következő találatra. Van néhány adat, amit célszerű felírni (kinyomtatni) ahhoz, hogy a keresett könyvet a polcokon is megtaláljuk: - cím, szerző, - raktári jelzet, - példánystátusz, (kölcsönözhető vagy nem, van-e belőle szabad példány) - gyűjtemény Folyóirat cikkek katalógusa: A keresés ugyanazon az elven működik, mint a könyvek esetében. A különbség a Találati listánál van. Nézzük meg egy cikk (az adatbázis, katalógus nyelvén szólva egy rekord adatait: Szerző: A cikk szerzőjét mutatja meg Cím: A cikk címe Forrás: A cikk részletes adatait adja meg, pontosan: folyóirat címe, évfolyama, éve, száma, valamint, hogy pontosan melyik oldalon található a cikk. Pl: Economica, 2009. 2.sz., p. 58-72.
22
Szakdolgozatok katalógusa Az adatbázisban minden olyan szakdolgozat szerepel, amely legalább elégséges minősítést kapott és írója megvédte a záróvizsgán. (A pontos érdemjegyek nem nyilvános adatok.) A 2004 óta íródott dolgozatok elektronikus formátumban állnak rendelkezésre, csak helyben olvashatóak. Az adatbázisban interneten keresztül csak az adatait lehet megnézni, úgy mint a könyvekét, folyóiratcikkekét. Itt is van azonban néhány specifikum, amivel eddig nem találkoztunk: Ki volt a konzulens, milyen szakon írták, illetve hozzáférhető-e elektronikus formában.
23
FONTOS INFORMÁCIÓ: a szakdolgozatok nem másolhatóak, nem menthetőek el, csakis helyben olvashatóak, csak jegyzetelni lehet belőlük, gondolatot, esetleg egész mondatokat csakis hivatkozás formai szabályainak betartásával lehet! Úgy mintha könyv, vagy cikk lenne, mert ezeket is szerzői jogok védik.
24
6 Magyar folyóiratcikkek keresése (Matarka) A www.matarka.hu címen található a Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa.
Ez tartalmazza a Magyarországon megjelent folyóiratok kereshető tartalomjegyzékeit. A kiváló minőséget garantálja, hogy több mint 25 intézmény szakemberei dolgozzák fel a megjelenő folyóiratokat. Az adatbázis 2002 óta létezik, de nemcsak az új folyóiratokat tartalmazza, hanem visszamenőleg, az 1800-as évektől megjelenő cikkek között tudunk keresni.
25
Amelyik folyóiratnak van teljes szövegű változata, azt egy kattintással elérhetjük innen.
26
7 Külföldi szakirodalom keresése, az EBSCO adatbázis bemutatása Az EBSCO Publishing cég online adatbázis-szolgáltatásával több ezer időszaki
kiadványt, képet, térképet, könyvet, video és audio dokumentumokat tesz elérhetővé interneten keresztül. Az adatbázis használatával hozzájuthatunk a legfrissebb szakirodalomhoz, szinte bármilyen témában, a legkülönfélébb nyelveken. Alapvetően angol adatbázis, de keresőfelülete és egyes részei már magyar nyelven is elérhetőek. Könyvtárunkban elérhető adatbázisai: 1) Business Source Premier üzleti iparág leggyakrabban használt kutatói adatbázisa marketing, menedzsment, vezetői információs rendszerek (MIS), termelésirányítási információs rendszerek (POM), számvitel, pénzügy, közgazdaságtan több mint 2300 folyóirat teljes szöveggel (ebből 1100 lektorált kiadvány) 1986-ig visszamenőleg tartalmaz teljes szövegű anyagokat, és 1998-ig visszamenőleg tartalmaz hivatkozott referenciákat naponta frissül 2) Regional Business News regionális üzleti kiadványok teljes szövegét tartalmazza Egyesült Államok több mint 80 világvárosi és vidéki regionális üzleti kiadványát foglalja magában 3) MEDLINE szakmailag irányadó orvosi információ orvostudomány, beteggondozás, fogászat, egészséggondozási rendszer, preklinikai tudományok
állatorvostan,
4) ERIC több mint 1 300 000 pedagógiai témájú rekord
27
több mint 317 000 teljes szövegű dokumentumra tartalmaz hivatkozást 1966-ig visszamenőleg 5) MasterFILE Premier több tudományágat átfog több mint 1730 általános referencia kiadvány teljes szövegű változata 1975-től kezdődően közel 500 kézikönyv teljes szöveggel 84 774 biográfia, 100 554 eredeti forrásdokumentum, 235 186 fotó, térkép és zászló képgyűjteménye naponta frissül 6) Health Source - Consumer Edition fogyasztói egészségügyi tájékoztatási gyűjtemény orvostudományok, táplálkozástudomány, sportgyógyászat, általános közegészségügy
gyermekgondozás,
több mint 80 teljes szövegű, fogyasztói egészségügyi magazin 7) Health Source: Nursing/Academic Edition magában foglalja a Lexi-PAL Drug Guide adatbázist is, amely a több mint 4700 márkanevet tartalmazó 1300 generikus gyógyszer betegtájékoztató anyagát öleli fel közel 550 teljes szövegű tudományos folyóirat tartalmaz, számos orvosi területről 8) Library, Information Science & Technology Abstracts (LISTA) könyvtárosság, az osztályozás, a katalogizálás, a bibliometria, az online információ-visszakeresés és az információkezeléssel kapcsolatos témakörök több mint 500 alapvető folyóirat, könyvek, kutatási jelentések és előadásanyagok az 1960-as évek közepéig nyúlik vissza. 28
9) GreenFILE kutatásokkal alátámasztott információval szolgál globális felmelegedés, zöld építés, környezetszennyezés, fenntartható mezőgazdaság, megújítható energia és az újrahasznosítás témakörében több mint 384 000 rekord indexelése és referátumai több mint 4700 rekord teljes szöveggel 10)
Academic Search Complete
a világ legértékesebb és legátfogóbb, multidiszciplináris teljes szövegű adatbázisa
tudományos
igényű,
7100 teljes szövegű periodikum, 6100 lektorált folyóiratot beleértve. több mint 11 200 folyóirat és összesen több mint 12 700 kiadvány, köztük monográfiák, beszámolók és konferencia-előadások indexelését és referátumait foglalja magában 1887-ig nyúlik vissza, és a teljes szövegű anyagok többsége kereshető PDF formátumban van több mint 1300 folyóirathoz állnak rendelkezésre kereshető idézetek 11)
Newspaper Source Plus
több mint 700 teljes szövegű hírlap, illetve közel 31 millió teljes szövegű cikk több mint 677 000 televíziós és rádiós híranyag átiratainak teljes szövege Néhány folyóiratcím, mely elérhető az EBSCO-ban: Könyvtári Figyelő Tudományos és Műszaki Tájékoztatás Közgazdasági Szemle 29
Development & Finance: Quarterly Hungarian Economic Review Budapest Sun Monetary Transmission in Hungary Hungarian Quarterly Harvard Business Review Journal of Marketing The Journal of Finance Journal of Economic Literature
7.1 EBSCO a gyakorlatban: http://search.ebscohost.com
A címlistára kattintva az egyes adatbázisok folyóiratainak listáját láthatjuk, részletes leírással (pl.: melyik évtől érhető el az adott folyóirat, azon belül mutatja, melyik érhető el teljes szöveggel):
30
A további információ az adott adatbázis részletes adataihoz visz el:
Egyszerű keresőfelület: Ide csak beírjuk a kereső kifejezést és máris indulhat a kutatás.
31
A kapott találati listát tetszés szerint használhatjuk fel. A találati listát szűkíthetjük szakterületre, időhatárt állíthatunk be, oldalszámot adhatunk meg, stb.
32
Nézzük meg, hogyan néz ki egy találat, illetve a későbbiekben hogyan használhatjuk fel a kapott találatot:
33
A sokoldalú adatbázisban lehetőség van saját fiók létrehozására, amely segítségével rendezhetjük korábbi kutatásainkat, keresőprofilokat hozhatunk létre. Ezeket később előhívhatjuk, kinyomtathatjuk, elküldhetjük e-mailben, megoszthatjuk másokkal.
7.2 Citációs index vagy idézettségi mutató Amennyiben egy adatbázisban keresünk, akkor lehetőség van az adatbázison belüli idézettség adatait:
A megtalált forrásokra felhasználás során hivatkozni kell! Többféle hivatkozási rendszer létezik, de az egyszerűség kedvéért itt csak a Szolnoki Főiskola által használt változatot mutatjuk be. 34
8 Az irodalmi- és forráshivatkozások rendszere a Szolnoki Főiskolán „A felhasznált irodalom bibliográfiai adatainak közlése minden esetben követelmény; nemcsak az olvasó tájékoztatása, hanem állításaink alátámasztása, a tudományos etika és mások munkájának tiszteletben tartása, valamint a szellemi termékek jogi védelme szempontjából is. Tudományos munkák esetében a hivatkozások nélküli (szószerinti, vagy gondolati) átvétel tulajdonképpen idegen szellemi alkotásoknak az eltulajdonítása, más szóval plágium. Plágium lehet pl. más szerző művének, vagy annak egyes részleteinek saját név alatt való közlése, más eredeti gondolatainak (tehát nemcsak idézetek!) hivatkozás nélküli átvétele, átfogalmazása, vagy a szakdolgozat több szerzőtől való, hivatkozások nélküli „összeollózása”. Ezért a hivatkozások kérdése nem csupán a gondolati elődök előtti tiszteletadás, s nem is csupán a szerzői jogokat érintő kérdés. A hivatkozások, valamint az irodalomjegyzék és a bibliográfia elengedhetetlen része a tudományos munkáknak, megfelelő hivatkozások nélküli szakdolgozat nem fogadható el! A tudományos igényű munkák megírása közben érveink alátámasztása, mondanivalónk bizonyítása érdekében, vagy éppen azért, mert az adott szerzővel, vagy bizonyos nézeteivel nem értünk egyet, vitatkozunk vele, óhatatlanul hivatkozásokat kell alkalmaznunk. Szó szerinti idézeteket akkor alkalmazunk, ha az olyan gondolatot, adatot, vagy megállapítást tartalmaz, amely elengedhetetlenül szükséges a dolgozat megírásához. A szó szerinti idézetek esetében az idézett mondatrészből kiemelni, kihagyni, vagy betoldani csak nagyon korlátozott mértékben, úgy lehet, ha azt pontosan és egyértelműen (pl. szögletes zárójelek között, dőlt betűvel, kiemeléssel) jelezzük. A szó szerinti idézetek esetén, ha nem az eredeti mondat elejétől, vagy végéig idézünk, az elhagyást három ponttal (…) kell jelezni. Nem szó szerinti, csupán tartalmi idézést, ún. parafrázist akkor alkalmazunk, ha a gondolat tartalma segíti a dolgozat mondanivalójának kifejtését. Amennyiben a szakdolgozatban valamely műből szó szerint idézünk, az átvett szövegrészt teljes egészében idézőjelbe tesszük, a nem szószerinti (csak tartalmi) idézetet, hivatkozást nem tesszük idézőjelbe, de mindkét esetben utalunk az irodalomra. Ügyeljünk arra, hogy szószerinti idézeteink ne legyenek hosszabbak fél oldalnál. Tartsa szem előtt, hogy alkalmazott idézetei nem válhatnak ok nélkülivé, feleslegessé, vagy öncélúvá! Csak akkor megalapozott az idézet használata, ha ez nélkülözhetetlen, indokolt és releváns. 35
Nem indokolt pl. közhelyeket, gondolati kliséket, általánosságokat, vagy megbízhatatlan származású, nem ellenőrizhető tényeket, adatokat idézni. Csak különleges esetben (pl. ha az eredeti forrás többé nem fellelhető) szabad mások átvett idézeteit idézni. A tanulmányaink során már használt tankönyvekre, jegyzetekre általában csak akkor hivatkozunk, ha ténylegesen fel is használtuk ezeket, vagy igazoljuk, esetleg vitatjuk a műveket, illetve egyes részleteiket. Mindig pontosan, egyértelműen, következetesen és félreérthetetlenül kell hivatkozni! A hivatkozásnak tartalmaznia kell a szerző(k) nevét, a mű címét, könyv esetében a kiadó nevét, a kiadás helyét és évét, esetleg a sorozat címét, cikk, tanulmány esetén a lap, folyóirat, periodika nevét, évfolyamát, a megjelenés pontos jelölését. Ha az idézett műnek több kiadása is van, mindig a legutóbbira, vagyis a legfrissebbre kell hivatkozni. A hivatkozásokat el kell különíteni a dolgozat szövegétől. Ha egy-egy bekezdésben több adatot is szerepeltetünk egy azonos forrásból, nem célszerű a hivatkozásokkal nagyon széttördelni a mondanivalót. Ez esetben a bekezdés végén hivatkozhatunk az adatok forrására, jelezve, hogy az adott bekezdés adatai azonos forrásból kerültek átvételre. 8.1 Irodalmi hivatkozások A felhasznált irodalmi forrásokra a szöveg megfelelő helyén mindig hivatkozni kell! A hivatkozás leggyakrabban szokásos módja a láb-, vagy végjegyzetben történő hivatkozás. Ezt a formát javasoljuk használni a dolgozat megírása során. Ez esetben a szöveg megfelelő helyén (szó szerinti idézetnél az átvételt záró idézőjel után, tartalmi idézetnél a kölcsönzött gondolat végén, ami lehet mondat, vagy bekezdés vége is) felső indexként elhelyezett sorszámhoz tartozó lábjegyzet közli a hivatkozott forrás bibliográfiai adatelemeit. A láb- vagy végjegyzetek alkalmazása a számítógépes szövegszerkesztők segítségével egyszerűen és gyorsan kezelhető hivatkozási mód. A szövegszerkesztő program „Beszúrás” menüjében található opció segítségével dolgozatunkban folyamatosan számozott hivatkozásokat készíthetünk úgy, hogy bármikor kibővíthetjük munkánkat és jegyzeteinket. A hivatkozások olvasó általi gyorsabb visszakeresése végett Önnek is érdemesebb az oldal aljára szerkesztett lábjegyzeteléses technikát használnia. Indokolt a láb- és végjegyzetek között abból a szempontból is különbséget tenni, hogy a lábjegyzetekben a dolgozat gondolati menetéhez nem közvetlenül kapcsolódó észrevételeinket, megjegyzéseinket is közölhetjük, úgy, hogy közben az olvasónak nem kell 36
a dolgozat végére lapoznia. S bár léteznek más hivatkozási formák is (pl. sorszámozott hivatkozás, vagy első adatelem és dátum rendszerű hivatkozás) szakdolgozatírás gyakorlata elsősorban a lábjegyzetekben történő hivatkozások alkalmazását indokolja. A lábjegyzetekben történő hivatkozásnál is alkalmazhatunk rövidítéseket. Ha egy-egy műre többször hivatkozunk, az első említésénél megadjuk a teljes könyvészeti adatokat, majd jelezzük, hogy a hivatkozott művet a továbbiakban rövidítve adjuk meg. Így már a második hivatkozásnál elegendő a szerző nevével, vagy a kötet címével egyszerűsítve utalnunk (pl. az első hivatkozásnál jelezve: Az idézett mű a továbbiakban: Szerző [kiadás éve] 15. o.). A hivatkozások rendszeres vezetése, állandó rendben tartása a szakdolgozatírás fontos munkaszervezési eleme, a hivatkozások megírás utáni, utólagos elkészítése szinte reménytelen feladat egy szakdolgozat esetében. 8.2 Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások formai követelményei A felhasznált irodalomra vonatkozóan a következő adatokat kell lejegyezni: 1. Könyv esetén A szerző vezetékneve, keresztneve (ha három szerzőnél nem több a szerzők száma, kiírjuk a neveket és a nevek közé kötőjelet teszünk). Háromnál több szerző esetén az első név után „et.al” jelölést használunk. A szerző(k) tudományos fokozatát, vagy címét (pl. Dr., akadémikus), munkaköri beosztását (pl. tanszékvezető) nem tüntetjük fel. Gyűjteményes kötetek, vagy többkötetes művek esetén, ha a szerkesztők száma nem több mint három, akkor a szerkesztő(ket) tesszük a tétel elejére. A szerkesztő(k) neve után ebben az estben fel kell tüntetni a ”(szerk.)” kifejezést is. Ha a könyvnek nincs szerzője, vagy szerkesztője, vagy jelöletlen, vagy háromnál több szerzője (szerkesztője) van, akkor a cím kerül a tétel elejére. A könyv címe a címoldal alapján (dőlt betűvel). A könyv alcíme(i) a címoldal alapján (dőlt betűvel). A kiadás sorszáma. Csak akkor kell feltüntetni, ha a mű több kiadást ért meg. A megjelölés arab számmal történik (pl. 2. kiad.). Ha többkötetes műről van szó, akkor a kötetjelzést is fel kell tüntetni. Amennyiben a kötetek teljes sorozatára hivatkozunk, akkor: 1-4. köt., ha
37
csak egy konkrét kötetre, akkor: 2. köt.. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a kötet címét is (lásd alább). Többkötetes mű estén a kötetcímet dőlt betűvel jelenítjük meg. A kiadás helye. Ha több kiadási hely van, akkor kötőjellel válasszuk el őket! A kiadás éve. A kiadó neve (lehet rövidíteni is). Ha több kiadó van, akkor kötőjellel válasszuk el őket! Sorozat keretében megjelent műveknél a sorozat címét és számát a leírás végén, ferde zárójelben közöljük; a sorozatcím és a sorozati szám közé vesszőt teszünk, a szám után pedig pontot. Gyűjteményes kötetekben megjelenő önálló munkák leírásánál először a hivatkozott mű szerzőjét és címét adjuk meg, a címleírás második részében közöljük a munka gyűjtőcímét és adatait, majd a kiemelt tanulmány terjedelmét. 2. Időszaki kiadványok cikkei, folyóiratcikkek A szerző neve (mint a könyveknél), a cikk címe eredeti nyelven (zárójelben a cikk címe magyarul). A folyóirat címe rövidítés nélkül, dőlt betűvel, a folyóirat évfolyama római számmal. A megjelenés éve (napilap esetén a megjelenés teljes dátuma). Az évet, ill. dátumot zárójelek közé kell tenni. Hónap, illetve évszakmegjelölés, amennyiben a folyóiratnak nincs száma, pld: Tavasz. Folyóirat száma. Az oldalterjedelem „p” – azaz, az első és utolsó oldal számának közlése. 3. Doktori disszertációk, kandidátusi értekezések, szakdolgozatok A szerző neve, a mű címe dőlt betűvel, műfaja (pl.: szakdolgozat). Az elfogadó intézmény neve zárójelben, az elfogadó intézmény székhelye, az elkészítés (kiadás) éve, terjedelmi adatok, mint a könyveknél. 4. Konferencián elhangzott, de nem publikált kéziratok Szerző neve, mint a könyveknél, az előadás címe dőlt betűkkel, a konferencia címe dőlt betűkkel, a konferencia helye, ideje, rendezője. 5. Vállalati irodalom (prospektus, katalógus, stb.) címleírásában feltüntetendő legfontosabb adatok A gyártó cég, vállalat neve, teljes, a kiadványon közölt névalakban, a cég, vállalat címe, a kiadvány címe magyarul (zárójelben az eredeti cím). Feltüntetendő a gyártmány, típus vagy márka, a lapszám, műfaj (pl. prospektus). 6. Jogszabályok A jogszabály száma, kibocsátója, megnevezése, a jogszabályt megjelentető közlöny pontos megjelölése, név, év, éven belüli sorszám. 7. Elektronikus dokumentumok 38
Az elektronikus dokumentumok leírása fizikai adathordozó (pl. CD-ROM) esetén nagyban hasonlít a könyvek leírásához, fő eltérés az oldalszám hiányában található, ezen adatelem helyett az adathordozók száma szerepel. Távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumok estén a könyveknél megszokott adatelemek általában hiányoznak (pl. nem mindig lelhető fel a szerző, a megjelenési dátum, kiadó stb.), de amennyiben fellelhetőek, akkor a könyvek leírásának megfelelően kell az adatokat rögzíteni. A hozzáférés módját (tehát az Internet-címet) és a letöltés dátumát mindenképpen fel kell tüntetni! Az információ hordozó címe után érdemes feltüntetni az [Elektronikus dok.] kifejezést, ez alól kivételt képez az internetes forrás. 8. A következő adatelemek hiánya esetén az alábbi rövidítéseket kell alkalmazni Megjelenési hely ismeretlen: h.n. (azaz „hely nélkül”, vagy s.l., azaz sine loco) Megjelenési idő ismeretlen: é.n. (azaz „év nélkül”, vagy s.a., azaz sine anno) Kiadó ismeretlen: k.n. (azaz „kiadó nélkül”, vagy s.n., azaz sine nomine) A hivatkozásoknál alkalmazott oldalszám megjelölő formátum esetében az oldalak számát követően vagy a latin eredetű (pagina (lat.) – lap, oldal) „p.” betűvel, vagy az „o.”, azaz az oldal szó rövidítésével jelezhetjük a hivatkozás lapjait.”1
Ha a jegyzetben foglaltak szerint jár el tanulmányai során, garantált a sikeres út a diplomához.
1
Fülöp Tamás: Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szolnok, 2010. p. 27-30. (elektronikus jegyzet) 39
Felhasznált irodalom Nyomtatott források 1. Bono, Edward de : Hat keret a figyelem tudatos irányításához. Budapest : HVG Kiadó Zrt, 2010. 179 p. 2. Fülöp Péter: Információtól a műveltségig . Celldömölk : Apáczai, 2010. 99 p. 3. Karvalics László, Z.: Bevezetés az információtörténelembe. Budapest : Gondolat: Infonia, 2004. - 247 p. 4. Siró Béla: Könyvtári ismeretek, könyvtárhasználat, információtechnika. Debrecen : Pedellus Tankönyvkiadó Kft, 2007. 48 p. 5. Tipográfia és helyesírás 30 nyelvhez : tipográfiai és helyesírási tanácsadó magyar és idegen nyelvű szövegekhez kézirat-előkészítőknek, szerkesztőknek, szövegfeldolgozóknak, korrektoroknak. Budapest : Akad. Kiadó, 2007. - 186 p. 6. Tóth Erzsébet: Hatékony információkeresés a weben : az internetes keresők lekérdezési hatékonyságának vizsgálata. Nyíregyháza : Örökségünk Könyvkiadó, 2010. 159 p. 7. Tóth László: Kritikai olvasás, kritikai gondolkodás : a fejlesztés alapjai. Debrecen : Pedellus Tankönyvkiadó Kft, 2007. 116 p.
Elektronikus források 1. Fülöp Tamás: Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szolnok. 2010. (elektronikus jegyzet) http://tok.szolfportal.hu/images/stories/szakdolgozat/utmutato_szakdolgozat_keszitesh ez.pdf 2. Magyar Elektronikus Könyvtár http://www.mek.oszk.hu/ 3. Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum http://www.epa.hu/ 4. MATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa www.matarka.hu 5. HUNOPAC Könyvtári információ Magyarországon http://mek.oszk.hu/html/opac.htm 6. EBSCO Adatbázisok http://search.ebscohost.com
40
