A minősítés és az önértékelés kapcsolata, szerepe a minőségfejlesztésben
A pedagógus minősítés helye a minőségfejlesztésben Előzmény: 2007-2012-ig pedagógus teljesítményértékelés Helyzet: Különböző szempontok alapján történt a pedagógusok értékelése az intézményen belül, ugyanakkor KJt. 40. § szerint 5 egységes szempontra kellett ezt konvertálni – minősítés csak speciális esetekben. A tanfelügyelet és pedagógus előmeneteli rendszer szerinti célja: Az iskolák közötti minőségi különbségek csökkentése, az egyes köznevelési intézményekben a pedagógia munka minőségének emelése- középpontban a pedagógusok munkájának minőségével.
A legfontosabb változások a pedagógiai munka minőségére vonatkozóan • A pedagógus kötelezettségeiben új elemeke (ld. Nkt.62§. (1) • A pedagógiai szakmai munkában konkrét elvárások (NAT) • A pedagógusmunka külső ellenőrzése (tanfelügyelet)
• A pedagógus előmeneteli rendszerben (életpálya fokozatok)
Legfontosabb változások a pedagógus kötelezettségeiben Nkt. 62§.1.§ • m.) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, •
o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,
•
p) megőrizze a hivatali titkot,
•
q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,
•
r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
Legfontosabb változások a pedagógiai szakmai munkában NAT bevezető fejezete (1.2.): Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek (9 db.), pl.: • az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; • váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
Legfontosabb változások a pedagógiai szakmai munkában Az eredményes tanulás segítésének elvei (8 db), pl: • a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; • a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; • az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése;
A minőségfejlesztés alapja az EU szerint • Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlásából “Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében“ (2001/166/ EC) annak egyik fontos pontját választotta: • A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.
Az intézményi önértékelés eddigi története • Tanév végi vezetői beszámolók • COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program, benne az intézményi önértékelés – nyitott önértékelés, irányított önértékelés (meghatározott területekkel), intézkedési terv (ek). • IMIP- benne intézményi önértékelés az intézmény által választott szempontokkal és módszerekkel (Kt. kötöttségek: szülők, alkalmazottak megkérdezése, országos kompetenciamérés felhasználása a fejlesztésben.)
A külső intézményértékelés régen • Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (1993-as kt.) • A szempontrendszer nem egységes, különböző rendszerek éltek, általában szakértői műhelyek gondozásában • Tapasztalatok: eltérő minőség, uralkodik a papíralapúság, a bürokratikus működés ellenőrzése.
…és most • Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (2011 Knt.) • A szempontrendszer egységes (ld. tegnapi előadást), egységesen felkészített külső szakértők (tanfelügyelők) végzik. • Nem uralkodik a dokumentumelemzés, a helyszíni látogatás, óra-, foglalkozás, tevékenység-látogatás fontos eleme, nem a bürokratikus működés, hanem a pedagógiai munka minősége áll a középpontban.
…és most • Tanfelügyelet- ennek keretében a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése, egységes eljárás, egységes szempontok alapján • Életpályás minősítések: egységes eljárás, egységes, részletesen kidolgozott szempontok alapján • Belső értékelési rendszer, jól meghatározott standardok szerint a külső értékeléshez igazítva
Mi az, ami továbbra is hasznosítható? • Minden tapasztalat, amit eddig szereztünk • A szülők megkérdezése, amit már megszoktak, az ajánlott eszköz változik • Az alkalmazottak megkérdezése, amit már megszoktak, az eszköz változik • A belső önértékelési team működése • A pedagógusok belső teljesítményértékelésének személete, a visszacsatolás bevált gyakorlata
Mi az, ami új? Hamarosan megkezdődik az intézmények számára ajánlott belső önértékelési rendszer kidolgozása, a következő elemekkel: Az intézményi önértékelés egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat, a pedagógiai munka minősége • Benne a pedagógusok értékelésének egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat • Benne a vezetők munkájának egységes szempontú értékelésefókuszban a pedagógusok munkájának támogatása • Alapelv: a külső értékelés és az önértékelés szoros kapcsolata
A teljes értékelési rendszer pedagógus
vezező
intézmény
Önértékelés
✓
✓
✓
Tanfelügyelet
✓
✓
✓
Minősítés
✓
_
?
Az intézményi önértékelés, a tanfelügyeleti értékelés és a minősítés kapcsolata
Intézmény külső értékelése Pedagógusok és vezetők külső értékelése, minősítés Belső önértékelések: pedagógus, vezető, intézmény
Az önértékelési és külső értékelési standardok kapcsolata • A tanfelügyelet intézményre vonatkozó standardjaira támaszkodik az önértékelés • Az önértékelés területei, szempontjai ugyanazok • Az egyes szempontok mentén az intézmény, vezető, pedagógus saját célkitűzéseket határoz meg, azok teljesülését vizsgálja
Középpontban a tanulási folyamat • Hogyan tanítunk, hogyan tanulunk? • Milyen módszereket alkalmazunk? • Hogyan érvényesül a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztése, a fejlődésük követése? • Milyen eredményeket értünk el eddig? • Mit tudunk tenni, hogy egyre jobbak legyenek az eredményeink? • Miben kell még fejlődnünk? Kinek mi a feladata ezzel kapcsolatban? • Stb.
Az intézményi önértékelés minőségfejlesztő szerepe • Az intézménynek 5 éven belül tervezetten alkalma van folyamatosan visszajelezni a pedagógusok munkájáról, az intézmény működésének jellemzőiről – motiváló, ha elsősorban az erősségekre figyelünk, és arra építve fogalmazunk meg a magunk számára fejlesztési célokat, feladatokat (intézkedési tervek). • Az egyéni fejlődésre is motivál, ha ebbe a szervezetfejlesztési folyamatba bevonja a vezetés a nevelőtestület tagjait (megértem, hogy egyénileg hogyan tudok hozzájárulni az eredményesebb pedagógiai működéshez). • Közösen tökéletesítik az intézményi önértékelési rendszert, összhangban a külső értékeléssel.
Az intézményi önértékelés megközelítései • Egészséges egyensúly az erősségeink és a fejlesztendők között! • Menedzseljük belső értékeinket, bátran mutassuk meg másoknak is (jó gyakorlat)! • Mindig legyenek fejlesztésre vonatkozó céljaink! • Tartsuk fontosnak a partnerek (szülők, tanulók) véleményét! • A külső értékelést fogadjuk fontos visszacsatolásként! • Fogadjuk el, hogy nem lehetünk mindenben a legjobbak, ha ezt már az önértékelésben feltárjuk, nem okoz meglepetést a külső értékelés.
Ajánlott feladatok az intézményi önértékeléssel kapcsolatban a 2013/14 tanév II. félévére • A munkaköri leírások felülvizsgálata (ha nem történt meg). • Pedagógusok teljesítményértékelésének igazítása a külső értékeléshez, a minősítés szempontjaihoz (ld. hamarosan megjelenő életpálya útmutató, tanfelügyeleti kézikönyv). • A vezető értékeléséhez kapcsolódó intézményi szervezeti kultúra, klíma vagy egyéb- a vezetés munkájáról visszajelzést adó mérések folytatása- majd a már végleges tanfelügyeleti eszközök alapján módosítása (szülői, dolgozói elégedettségmérés). • Az intézmény specialitásainak megfelelő szempontok megőrzése a jövőben – ezek kiválasztása. • Portfólió anyagok gyűjtése
Legyünk büszkék az erősségeinkre!
Minden iskolának, óvodának, gyermeknek, tanulónak, pedagógusnak, vezetőnek fontos: ismerje és elismerjék, mi az, amiben ő a legjobb! Ez a minőségfejlesztési akarat alapja. Ebben segít az önértékelés!
Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati Elérhetőségek: +3630 9649276
[email protected]
