A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint

YBL - Minőségirányítás - Bsc

A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint Az ISO 9001-es szabvány 4. fejezete: általános követelménye, hogy a szervezetnek  meg kell határoznia, milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási rendszerhez, és hogyan kell ezeket alkalmazni a szervezetben, 

meg kell határozni ezeknek a folyamatoknak a sorrendjét és kölcsönhatásait,

 meg kell határoznia a folyamatok eredményes működésének és szabályozásának biztosításához szükséges feltételeket és módszereket,  gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek e folyamatok működésének és figyelemmel kísérésének támogatásához szükségesek,  figyelemmel kell kísérnie, mérnie és elemeznie kell ezeket a folyamatokat, valamint  alkalmaznia kell azokat a tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények elérése és folyamatos fejlesztése érdekében szükségesek. Az ISO 9001-es szabvány 5. fejezete: A vezetőség felelősségi köre, amelybe beletartozik a minőségpolitika, a minőségterezés, a felelősségek és hatáskörök meghatározása, a belső kommunikáció és kapcsolttartás, valamint a minőségirányítási rendszer működésének és eredményességének időszakos átvizsgálása. Az ISO 9001-es szabvány 6. fejezete: Gazdálkodás az erőforrásokkal, beleértve az emberi erőforrásokat, infrastruktúrát és munkakörnyezetet. Az ISO 9001-es szabvány 7. fejezete: A termék előállítása, amely itt a szervezetnek a vevő számára végzett tevékenységét jelenti (lásd a termék fogalom meghatározását). Ennek részei: 

A termék-előállítás megtervezése

 A vevővel kapcsolatos folyamatok, amelybe beletartozik a vevői követelmények meghatározása, a követelmények átvizsgálása az ajánlatadás és szerződéskötés előtt annak érdekében, hogy a szervezet a vevő igényeinek mindenben megfelelő terméket vagy szoláltatást legyen képes nyújtani.  Tervezés és fejlesztés abban az esetben, ha a szervezet termékfejlesztést is végez vagy a termék megtervezése is az ő feladata. 

Beszerzés, amelybe beletartozik a termék beszerzés és alvállalkozó bevonása.

 Előállítás és szolgáltatás nyújtása, amelyet szabályozott módon kell előkészíteni, végrehajtani, figyelemmel kísérni és ellenőrizni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy csak megfelelő termék illetve szolgáltatás kerüljön átadásra.  A megfigyelő és mérőeszközök kezelése, amelyre akkor van szükség, ha a termék vagy szolgáltatás megfelelőségének ellenőrzéséhez mérőeszközökre, műszerekre van szükség.

F. N. M. 2013.

oldal 1


Az ISO 9001-es szabvány 8. fejezete: Mérés, elemzés fejlesztés követelményei, amelybe beletartozik a minőségirányítási és a termék előállítási folyamatok figyelemmel kísérése, a termék ellenőrzése, valamint a vevői megelégedettség vizsgálata. Az így kapott adatok és eredmények alapján kell intézkedni az esetleg nem megfelelő termék kezeléséről, és dönteni a további helyesbítő vagy megelőző tevékenységekről. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának azt kell bemutatni, hogy a szervezet minőségirányítási rendszere megfelel a szabvány összes követelményének, és azt a dokumentumokban előírtak szerint bevezették, eredményesen működtetik és folyamatosan fejlesztik. A dokumentumok és feljegyzések bizonyítják a minőségirányítási rendszer működését.

A minőségirányítási rendszer dokumentumai A minőségirányítási rendszernek dokumentáltnak kell lenni, de a dokumentumok alapvető tartalmi követelményein túl azok formai kialakítást az ISO 9001-es szabvány nem írja elő. A rendszerdokumentáció bemutatja, hogy a minőségirányítási rendszer részleteiben és egészében mennyiben alkalmas a vezetőség által megfogalmazott minőségpolitika megvalósítására, leírja, szabályozza és bizonyítja a minőségirányítási rendszer működését, ezért elengedhetetlen feltétele a rendszer tanúsításának. A minőségirányítási rendszer dokumentálásának mértéke szervezetenként különböző, attól függ, hogy milyen a szervezet nagysága, milyen típusú tevékenységet végez, mennyire bonyolultak a folyamatok, valamint milyen a személyzet képzettsége. A dokumentáció lehet bármilyen formájú vagy típusú adathordozón. Annak érdekében, hogy a minőségirányítási rendszer szabályozottan, a minőségpolitikának és a minőségcéloknak megfelelően működjön, továbbá nyomon követhetők legyenek a végrehajtott intézkedések, és kimutathatók, igazolhatók legyenek az elért eredmények, különböző dokumentumokra van szükség. Az ISO 9001-es szabvány szerint a minőségirányítási rendszer dokumentációjának az alábbiakat kell tartalmaznia: a)

nyilatkozatot a minőségpolitikáról és minőségcélokról,

b)

minőségirányítási kézikönyvet,

c) eljárásokat a dokumentumok és a feljegyzések kezelésére, a nem megfelelő termék kezelésére, a helyesbítő és a megelőző tevékenységekre, valamint a belső auditra, d) azokat a folyamatokat, amelyekre a szervezetnek – folyamatai eredményes megtervezéséhez, működtetéséhez és szabályozásához – szüksége van, valamint, e) azokat a szabványban megkövetelt feljegyzéseket, amelyek objektív bizonyítékot szolgáltatnak az elvégzett tevékenységekről és az elért eredményekről. Minden szervezet maga határozza meg, hogy milyen terjedelmű dokumentációra van szüksége, és milyen adathordozót kíván használni. Egy eredményesen működő, letisztult minőségirányítási rendszerre a jól áttekinthető, nem terjengős, ismétlődéseket nem tartalmazó dokumentáció a jellemző. Az ISO 9001-es szabvány megköveteli, hogy a dokumentumok kezelésére vonatkozó eljárást írásban (dokumentált eljárásban) szabályozzák. A dokumentumok kezelésnek F. N. M. 2013.

oldal 2


szabályozása azért szükséges, hogy mindenhol, ahol arra szükség van, álljanak rendelkezésre az alkalmazandó dokumentumok. Csak megfelelőség szempontjából jóváhagyott érvényes dokumentumokat használjanak, és megakadályozzák, hogy véletlenül elavult dokumentumokat alkalmazzanak. Ennek érdekében kell szabályozni a dokumentumok készítésének, jóváhagyásának, kiadásának, átvizsgálásának, módosításának, azonosításának, elosztásának és megóvásának módját és felelőseit. A dokumentumok kezelésre vonatkozó szabályozásnak azokra a külső eredetű dokumentumokra is ki kell terjedni, amelyek a termékre vonatkozó követelményeket írnak elő. Külső dokumentumok pl. a tervdokumentáció, az alkalmazandó jogszabályok és szabványok, vagy maga a szerződés is lehet külső dokumentum. A feljegyzések sajátos dokumentumok, a minőségirányítási rendszerben előírtak teljesítését és annak eredményét bizonyítják. (Pl. naplók, jegyzőkönyvek, jelentések, mérési eredmények stb.) A feljegyzések kezelésére vonatkozó szabályozás annak érdekében szükséges, hogy a feljegyzések maradjanak olvashatók, legyenek könnyen azonosíthatók és visszakereshetők, továbbá szabályozni kell azok megőrzési idejét és selejtezését.

Minőségirányítási kézikönyv A minőségirányítási kézikönyv a minőségirányítási rendszer alapdokumentuma. Az ISO 9001-es szabvány általános minőségirányítási követelményeket határoz meg azzal a céllal, hogy minden szervezetre alkalmazhatók legyenek, a szervezet típusától, méretététől és az általuk végzett tevékenységektől függetlenül. Ebből következik, hogy a követelmények teljesítésének módja igen eltérő lehet a különböző szervezeteknél. A minőségirányítási kézikönyv mutatja be, milyen módon teljesíti a szervezet a szabvány követelményeit. Mivel a szabvány előírja, hogy a minőségirányítási rendszer dokumentációjának tartalmazni kell a vezetőség nyilatkozatát a minőségpolitikáról és a minőségcélokról, ezt a minőségirányítási kézikönyvben szokott szerepelni. A szabvány szerint minőségirányítási kézikönyvnek az alábbiakat kell tartalmazni: a) a minőségirányítási rendszer alkalmazási területét, beleértve az esetleges kizárásokat és azok alkalmazási területét, b) A minőségirányítási rendszerben kialakított dokumentált eljárásokat vagy az azokra való hivatkozást c) A minőségirányítási rendszer folyamatai közötti kölcsönhatásokat. A minőségirányítási kézikönyv mutatja be, hogy a szervezet milyen tevékenységet végez, és az összes tevékenységi területére vonatkozik-e a minőségirányítási rendszer, vagy végez olyan más tevékenységet is, amelyre nem terjed ki a minőségirányítás. A rendszer tanúsítása az így megadott területre vonatkozik. Vannak olyan követelményei a szabványnak, amelyek bizonyos szervezeteknél nem értelmezhetők, ezért a szabvány lehetőséget ad arra, hogy megfelelő indoklás mellett ezeket a követelményeket ne vegyék figyelembe (kizárják), és vannak olyan követelmények, amelyek a szervezet tevékenységétől függően más-más hangsúlyt kapnak. A kizárások csak a szabvány „A termék előállítása” fejezetében megadott követelményekre vonatkozhat. Például F. N. M. 2013.

oldal 3


a tervezéssel nem foglalkozó kivitelező szervezet nem veszi figyelembe a tervezésre és fejlesztésre vonatkozó követelményeket, de egy tervező szervezet kizárhatja a megfigyelő- és mérőeszközökre vonatkozó részt. A minőségirányítási rendszerben 6 dokumentált eljárást kötelező kialakítani, amelyek: a dokumentumok kezelése, a feljegyzések kezelése, a minőségirányítási rendszer belső auditja, a nem megfelelő termék kezelése, helyesbítő tevékenység és a megelőző tevékenység. Emellett a szervezet más eljárásokat is kialakíthat, ha a szükséges a rendszer fenntartásához. Például eljárási utasításban szabályozhatják a gazdálkodást az erőforrásokkal, a megfigyelőés mérőeszközök kezelését, vagy a munkák átadási-átvételi eljárását, de ezek más módon is szabályozhatók, ha arra van célszerűbb megoldás. A rendszerben alkalmazott folyamatok leírására megfelelő lehet pl. a folyamatábra vagy a folyamat lépéseit bemutató táblázat. A gyakorlatban a minőségirányítási kézikönyv többnyire a szabvány valamennyi követelménypontjára vonatkozóan tartalmaz leírást, gyakran a szabvány követelménypontjainak megfelelő sorrendben, holott ez nem előírása a szabványnak. Ennek oka többnyire az, hogy a minőségügyi rendszer tanúsítását végző külső auditorok számára áttekinthetőbbé tegyék a dokumentációt. A minőségirányítási kézikönyv lehet mindössze néhány oldalas, amely megadja, hogy a részletesebb szabályozás milyen más dokumentumokban található meg. Legnehezebb bemutatni a minőségirányítási kézikönyvben a rendszer folyamatai közötti kapcsolatot. A jól működő minőségirányítási rendszer alapja, hogy a folyamatokat helyesen definiálják, megkülönböztessék az alaptevékenységek folyamatait és az azokat segítő úgynevezett támogató folyamatokat, valamint az irányítási folyamatokat. A folyamatok hálózatával lehet áttekinthetővé és kezelhetővé tenni a szervezet egész működését. A folyamatok sorrendjének és a folyamatok közötti kapcsolatok meghatározásával pedig felszínre kerülnek az esetleges szabályozási hiányosságok, vagy túlszabályozások, átfedések, felesleges párhuzamosságok. Például az egymást követő két folyamat közötti kapcsolat hiánya miatt ezen a ponton a munkavégzésben is valószínűleg zavarok keletkeznek.

Az építőipari szervezeteknél alkalmazott dokumentumok A minőségirányítási rendszer belső dokumentációja, amelyet az ISO 9001es szabvány megkövetel:

a)

 Minőségirányítási kézikönyv, amely a rendszer alapdokumentuma;  A szabvány által előírt dokumentált eljárások (dokumentumok kezelése, feljegyzések kezelése, nem megfelelő termékek kezelés, helyesbítő tevékenység, megelőző tevékenység és a belső audit.)  A szervezet tevékenységeiből adódó folyamatok szabályozása (pl. előkészítés, termelés, ellenőrzés, gazdálkodás az erőforrásokkal, beszerzés stb.). Azok a dokumentumokat, amelyekre a szervezetnek - folyamatai eredményes tervezésének, működtetésének és szabályozásának biztosítása céljából szüksége van F. N. M. 2013.

oldal 4


 Technológiai utasítás, minden olyan esetben, amikor annak hiánya kedvezőtlenül hatással van a minőségre, vagy technológiai utasítással csökkenthető a nem megfelelő munka vagy termék valószínűsége és szükség szerint munkautasítások. Ezek a szervezet tevékenységére szabott belső dokumentumok.  Munkautasítások szükség szerint Külső forrásból származó dokumentumok, amelyek a vevők és más érdekelt felek követelményeit tartalmazzák

b)

 Szerződés, tervdokumentáció, beleértve a műszaki leírást és költségvetést  Hatósági engedélyek  Alkalmazandó jogszabályok, szabványok és a termék követelményeket előíró egyéb műszaki specifikációk Az építési munkához kapcsolódó sajátos belső összhangban a szerződéssel, kiviteli tervdokumentációval,:

c)

dokumentumok,

 Kivitelezés tervezés dokumentumai: ütemterv, organizációs terv, időterv, helyszíni berendezési terv, olyan részletességgel, amely a folyamatos munkavégzéshez, a részfolyamatok zavartalan kapcsolódásához és több munka párhuzamos szervezéséhez szükséges, a minőségcéloknak megfelelően.  Minőségterv az adott létesítményre vonatkozóan  Ellenőrzési és mintavételi terv a minőségterv részeként, vagy önállóan, a teljes kivitelezési munkára vonatkozóan

Feljegyzések Az ISO 9001-es szabvány megköveteli, hogy a feljegyzések kezelésére vonatkozó eljárást írásban (dokumentált eljárásban) szabályozzák. A feljegyzések olyan sajátos dokumentumok, amelyek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel a követelményeknek, és eredményesen működik. A feljegyzések bizonyítják, hogy az előírt tevékenységeket végrehajtották, és dokumentálja azok eredményét. A feljegyzéseknek olvashatónak és könnyen azonosíthatónak kell lenni mindaddig, amíg használatban vannak, illetőleg ameddig meg kell őrizni azokat. Az építőipari szervezeteknél alkalmazott legfontosabb feljegyzések: Az ISO 9001-es szabvány által megkövetelt feljegyzések, például

a)

 Belső auditjelentések, vezetőségi átvizsgálás határozatai  Ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek  Beszállítók értékelése és kiválasztása  Nem megfelelő termék kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek feljegyzései  Helyesbítő és megelőző tevékenysége feljegyzései b) F. N. M. 2013.

Az építési munkához kapcsolódó sajátos feljegyzések oldal 5


 Építési napló, amely a kivitelezési folyamatot követi nyomon és annak eredményét dokumentálja (a jogszabályban előírt részletességgel vezetve)  Kooperációs jegyzőkönyvek, amelyek a kivitelezés folyamatának egy-egy közbülső állapotáról készülnek, feladatokat, követelményeket határoznak meg, és regisztrálják egy korábbi feladat vagy követelmény teljesítési állapotát  Hatósági egyeztetések jegyzőkönyvei  Az ellenőrzési terv végrehajtását és eredményét igazoló feljegyzések, amelyek bizonyítják a tervezett vagy más okból szükséges ellenőrzések elvégzését, azok eredményét, lehetővé teszik az ellenőrzés alapján elrendelt intézkedések nyomonkövetését, és lehetőséget adnak a hibák elemzésére annak érdekében, hogy azok későbbi megismétlődését el lehessen kerülni  Megfelelőségi nyilatkozatok, amelyek a követelmények teljesítését igazolják a nyilatkozat tevő által  Átadás-átvételi jegyzőkönyvek, amelyek egy kész munka vagy munkarész állapotát és az esetleges további feladatokat, feltételeket, kötelezettségeket határoznak meg Ezek a feljegyzések egy adott projekt folyamatában és azt követően, ha szükséges, bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a vállalt kötelezettségek illetve követelmények milyen módon vagy mértékben teljesültek. Emellett a feljegyzések olyan adatokkal szolgálnak a folyamatokról és azok eredményéről, amelyek elemezve, feldolgozva azokat, későbbi fejlesztésekre, tökéletesítésekre irányuló döntéseket alapozhatnak meg. (A tényeken alapuló döntéshozatal a minőségirányítási rendszer egyik alapelve.) Vizsgálatról és ellenőrzésről készült feljegyzések A vizsgálatokról olyan feljegyzést kell készíteni, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgálat az előírt feltételeknek megfelelően megtörtént. A feljegyzésben legyen feltüntetve minden olyan körülmény, amely lehetővé teszi, hogy a vizsgálatot azonos módon és azonos körülmények mellett megismételjék, ha az szükségessé válna. A vizsgálati jelentésnek vagy jegyzőkönyvnek tartalmazni kell minden adatot és mért értéket, amely alapján a vizsgálati eredmények kiértékelése elvégezhető.

F. N. M. 2013.

oldal 6


A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a következőket: 

a vizsgálat tárgya, a termék megnevezése



a vizsgálat módszere (pontos leírás, vagy hivatkozás szabványra)



a vizsgálat helye és ideje



a vizsgált minták azonosítása és mennyisége



a vizsgálati körülmények, ha azok hatással vannak a mérési eredményre



a használt mérőeszközök és a mérőeszköz pontossága



a mért értékek



a vizsgálatot végző személyek neve, beosztása és aláírása.

Egyes esetekben fontos lehet, hogy a vizsgálaton vagy az ellenőrzésen jelenlévő személyek is fel legyenek sorolva, illetve aláírják a jegyzőkönyvet. Ha a vizsgálatokat független laboratóriumban végezték, akkor a vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza még a laboratórium megnevezését, címét, hivatkozást az akkreditált vagy kijelölt státuszra, -

a megrendelő nevét és a megrendelés adatait,

-

a vizsgálatért felelős nevét, beosztását, aláírását,

-

a vizsgálati jegyzőkönyv keltét

nyilatkozatot arról, hogy a vizsgálati eredmények csak a megvizsgált mintára vonatkoznak. A vizsgálati jegyzőkönyvhöz csatolni kell a mintavételi jegyzőkönyvet, amely hasonló részletezettséggel tartalmazza mindent, amely a minta azonosításához szükséges, leírja a mintavétel módját és körülményeit. A vizsgálati eredmények elemzését és az abból levont következtetéseket a vizsgálati jegyzőkönyv nem tartalmazza. A vizsgálati eredmények értékeléséről készített feljegyzés tartalmazza a követelményt, és a megfelelőségre vonatkozó megállapítást az elvégzett vizsgálatokra hivatkozva. Ebben célszerű a vizsgálati jegyzőkönyvre hivatkozni, vagy értelemszerűen feltüntetni a vizsgálatra vonatkozó adatokat. Az építés-kivitelezés folyamatának figyelemmel kísérése és tervszerű ellenőrzése a felelős műszaki vezető feladata, aki az ellenőrzések elvégzésének tényét és eredményt feljegyzi az ellenőrzési naplóban, építési naplóban vagy más dokumentumban, attól függően, hogy ezt a szervezet minőségirányítási rendszerében hogyan szabályozták. A kivitelező vállalkozás saját ellenőrzéseiről készített feljegyzéseit célszerű külön naplóban vagy más belső használtra készült feljegyzésformátumban dokumentálni, amelyet nem szükséges a műszaki ellenőrnek megmutatni. A teljesítésre vonatkozó kivitelezői nyilatkozatok egyben azt is jelentik, hogy az elvégzett, munkát vagy munkarészt a minőségirányítási rendszerben szabályozott módon ellenőrizték, és az a követelményeknek megfelel. Az építési naplóba a műszaki ellenőr is tehet bejegyzéseket, aki a /építtető képviseletében kíséri figyelemmel a kivitelezést. A műszaki ellenőr tevékenysége nem csökkenti a felelős műszaki vezető ellenőrzési kötelezettségét vagy felelősségét. A műszaki ellenőrnek saját használatra részletesebb feljegyzéséket szükséges készíteni, mint az építési naplóra vonatkozóan előírás. A feljegyzés F. N. M. 2013.

oldal 7




bizonyítja, hogy az ellenőrzést a tervnek megfelelően elvégezték,



rögzíti az ellenőrzés eredményét,



tartalmazza az ellenőrzés nem megfelelő eredménye alapján szükséges intézkedéseket,



bizonyítja, hogy az elrendelt intézkedéseket végrehajtották, és az eredménye megfelelő,



nem megfelelő eredmény esetén dokumentálja azokat a körülményeket, amelyek alapján elemezni lehet a nemmegfelelőség okát, annak megszüntetése érdekében.

Az ellenőrzésre vonatkozó feljegyzéseknek kapcsolódni kell az ellenőrzési tervhez. A feljegyzések teszik lehetővé, hogy nem megfelelő ellenőrzési eredmény után dönteni lehessen a további teendőkről, és azok végrehajtását nyomonkövessék. A feljegyzések szolgáltatnak adatokat a helyesbítő vagy megelőző intézkedések megtervezéséhez. A vizsgálatok értékelése és azok alapján hozott döntések általában következményekkel járnak, előfordulhat, hogy valamelyik fél vitatja annak megalapozottságát, ezért fontos a vizsgálatok pontos végrehajtása. Ennek három alapfeltétele van: 

felkészült személyzet,



megfelelő mérőeszköz vagy berendezés,



a vizsgálati körülmények megfelelősége.

A vizsgálat jellegétől függ, hogy milyen felkészültséget, gyakorlatot, jártasságot követel meg a személyzettől, illetve hogyan befolyásolják a mérés eredményét szubjektív tényezők. A vizsgálatok végrehajtásához a vizsgálati módszerrel összhangban lévő vizsgálóeszköz szükséges, amelynek főbb paramétereit a vizsgálati szabványok gyakran meghatározzák. Fontos tudni, hogy a mérőeszköztől megkövetelt pontosság a mérés tárgyát képező követelmény érték pontosságával, tűrésével függ össze. Mérésre olyan eszköz használható, amelynek pontossága és mérési bizonytalansága ismert, és a megkövetelt mérési pontosságot biztonsággal teljesíti. Az ISO 9001-es szabvány követelményeket tartalmaz a mérőeszközökre vonatkozóan. A vizsgáló- és mérőeszközök pontosságának és vizsgálatra való alkalmasságának folyamatos fenntartása érdekében a mérőeszköz használóinak, akár laboratóriumról, akár munkahelyi vizsgálatokról van szó, felügyelet alatt kell tartani a mérőeszközöket. A mérőeszköz felügyelet azt jelenti, hogy az eszközökről, azok mérési képességéről, használati feltételeiről nyilvántartást kell vezetni, a műszereket azonosítani kell, és a mérés jellegétől valamint az eszköztől függően rendszeresen hitelesíteni vagy kalibrálni és/vagy ellenőrizni kell az alkalmasságát. A hitelesítést az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a kalibrálást úgynevezett kalibráló laboratóriumok végezhetik. A kalibráló laboratórium iránti bizalmat erősíti, ha az akkreditált laboratórium. Az akkreditálás az MSZ EN ISO/IEC 17025 „Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei” szabvány szerinti felkészültség és alkalmasság elismerését jelenti. A mérőeszközök hitelesítésekor vagy kalibrálásakor kiállított bizonyítvány vagy jegyzőkönyv a mérőeszköz fő paramétereit, mérési pontosságát és bizonytalanságát adja meg, de nem foglal állást arról, hogy milyen vizsgálatra alkalmas, illetve alkalmas-e bizonyos vizsgálatok F. N. M. 2013.

oldal 8


elvégzésére az eszköz. Ennek eldöntése a hitelesítési vagy kalibrálási bizonyítvány vagy jegyzőkönyv megállapításai alapján a felhasználó feladata, mivel a felhasználó ismeri, hogy az adott mérés milyen pontosságot követel. A hitelesítés vagy kalibrálási dokumentum ajánlásként megjelöli mikor szükséges a hitelesítést, kalibrálást megismételni. A műszer használója ettől eltérhet, ha úgy ítéli meg, hogy a mérési körülmények, a használat gyakorisága vagy egyéb körülmények azt indokolják, de ezt az indoklást tényekre alapozva írásban kell rögzíteni. Fontos, hogy a mérőeszközökre vonatkozó tevékenységek tervszerűek és dokumentáltak legyenek, annak érdekében, hogy a vizsgálatokat mindig megfelelő állapotban lévő eszközzel végezzék el, és ezt bizonyítani is tudják. A mintavétel és a vizsgálat körülményei általában hatással vannak a mérés eredményére, ezért a vizsgálati módszerben előírt feltételeket a mintavételre, csomagolásra, szállításra, tárolásra, a próbatest elkészítésére vonatkozóan ugyanolyan gondosan be kell tartani, mint a vizsgálatra előírt követelményeket. Ha a vizsgálati módszer meghatározza az előkészítés (kondicionálás) és a vizsgálat környezeti feltételeit (például a laboratórium hőmérsékletét, páratartalmát, tárolási időt), azok meglétéről gondoskodni kell a vizsgálat tervezése és előkészítése során.

Az építőipari vállalkozások minőségirányítási rendszere Az építés-kivitelezés mindig egyedi tevékenység, akár annak eredményét, akár a kivitelezés körülményeit tekintjük. Az építéssel létrehozott termék (építmény) élettartama és értéke lényegesen nagyobb, mint általában más termékeké. Sajátossága az építésnek, hogy a termék tényleges minősége csak akkor értékelhető, amikor az elkészült, mivel nem lehet „minta után rendelni”, és nem lehet a terméket, vagyis az építményt kicserélni. Általában a hibás, vagy a nem megfelelő szerkezet csak nagy költséggel, vagy nem teljes értékűen javítható. Az építés az emberi környezet átalakításával jár, emberi szükségletek kielégítését szolgáló létesítmények megvalósítása a célja, ezért szoros kapcsolat van az építés minősége és az életünk minősége között. Az épület hosszú élettartama alatt az emberek és a közösség igénye is változik a műszaki és gazdasági változásoknak, vagy akár a divatnak megfelelően. Széles azoknak a köre, akik az építményről véleményt alkotnak, ezért a minőség megítélése is bonyolultabb, mint általában más termékek esetében. Lényeges eltérés van az építés-kivitelezést végző szervezet és más ipari tevékenységet végző szervezetek között, amelynek hatása van a minőségirányításra. Az építmények megvalósítását végző szervezet, a projekt szervezet, általában több független vállalkozás együttműködésével jön létre. A projektben résztvevő személyek egyszerre tartoznak a saját állandó szervezetükhöz, és a projektszervezethez, így a projektcélok mellett a saját szervezetük céljait is szem előtt tartják, de többnyire a saját szervezetük elvárásait tekintik fontosabbnak. A változó fő- és alvállalkozói kapcsolatok miatt a munkát végzők személyi összetétele rendszeresen változik, a különböző vállalkozások alkalmazottai eltérő vállalati kultúrát képviselnek. Az építési folyamatban soha nem tervezhető meg előre minden tevékenység, az előre nem várható események kockázata sokkal nagyobb, mint más iparágakban. Így például az időjárás, vagy az együttműködő felek megbízhatósága komoly kockázati tényező lehet, amelyek a költségeket és a határidőket befolyásolják.

F. N. M. 2013.

oldal 9


A fentiek érzékeltetik a minőségirányítás jelentőségét, fontosságát, és indokolják a minőségszabályozás más iparágaktól eltérő módszereit. Az ISO 9000 és ISO 9001 szabványok egy viszonylag állandó vagy huzamosabb ideig folyamatosan működő szervezetre vonatkoznak, és olyan általános elveken nyugszanak, amelyek lehetővé teszik alkalmazásukat a lehető legszélesebb körben, ahol valamilyen értékteremtő, termelő vagy szolgáltató tevékenységet végeznek. Egy kivitelező cég azonban nem vesz részt a teljes szervezetével a vállalkozásban, ugyanakkor más szervezetekből alvállalkozókat von be. Az építményt tehát több vállalkozó együttműködésével alakult szervezet valósítja meg, és ez a szervezet a létesítmény átadása után megszűnik, de összetétele az építés folyamata alatt is változik. A projektszervezetet több önálló gazdasági társaság egységei alkotják. A szervezet időleges, a projekt élettartamára hozzák létre, nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, a szervezeten belüli kapcsolatokat szerződések szabályozzák. Az ISO 9001 szerint a projektszervezet nem tanúsítható, csak az abban résztvevő vállalkozások külön-külön. A tanúsítás arra a tevékenységi körre érvényes, amelyre a vállalkozás bizonyítottan felkészült, és az erre vonatkozó szabályozó dokumentumoknak megfelelően jár el. Az építési projekt minőségirányítása a megvalósításában résztvevő valamennyi vállalkozást érinti. A projektet irányító (pl. a fővállalkozó) szervezet a projektcéloknak megfelelő követelményeket támaszt az együttműködő (alvállalkozó) szervezetekkel szemben. Az összekapcsolódás az együttműködés és a partnerkapcsolat úgy lehet a legeredményesebb, és kölcsönösen előnyös, ha a résztvevők hasonló módon alakították ki a saját minőségirányítási rendszerüket. Ezért indokolt, hogy az építőipari vállalkozások a szakmai sajátosságoknak legmegfelelőbb közös minőségirányítási rendszermodellt alkalmazzanak. A hazai építőipari vállalkozások a hagyományosan kialakult gyakorlatnak megfelelően sok tekintetben azonos vagy hasonló eljárások szerint dolgoznak, ezért az ISO 9001-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert bevezető különböző kivitelező cégek könnyen megtalálják a közös hangot, ha egy projekten együtt kell dolgozniuk. Az építéskivitelezési gyakorlatban például általános, hogy az egy építkezésen dolgozó különböző szervezetek munkájának összehangolására és a munkák menetének ellenőrzésére a heti rendszerességgel tartott kooperációs egyeztetéseken kerül sor. Az építés-kivitelezés sajátossága, hogy a felelős műszaki vezető, aki általában az építésvezető, az építési munka helyszíni irányítója, egyszemélyi felelőse állandó kapcsolatban van az építtetőt képviselő műszaki ellenőrrel az építkezés teljes folyamatában, így minden váratlan esemény fellépésekor azonnali egyeztetésre van lehetőségük. Az építőipari sajátosságok miatt egy kivitelező cégnek olyan minőségirányítási rendszert kell kialakítania, amely -

figyelembe veszi azt, hogy a termék előállítás nem gyártó üzemben, hanem az építési helyszínen történik, mindig egyedi tervek szerint, mindig más körülmények között, ezért az folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás képességének fenntartása mellett szabályoz minden tevékenységet és folyamatot, amely állandó vagy ismétlődő;

-

a szervezet a személyi, tárgyi és anyagi erőforrásainak megfelelően pontosan meghatározza azokat a kereteket, amelyen belül a szervezet vállalkozhat, és ezeken a

F. N. M. 2013.

oldal 10


kereteken belül szabad mozgásteret biztosít, amelyhez a vezetők és munkatársak a rájuk ruházott felelősségi körnek megfelelő hatáskörrel rendelkeznek; -

folyamatosan gondoskodik arról, hogy a meghatározott felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személyek felkészültsége, gyakorlata, vagyis alkalmassága mindig képessé tegye a szervezetet a vállalt feladatok elvégzésére;

-

folyamatosan fenntartja és fejleszti az erőforrásait összhangban azzal a tevékenységi körrel, amelyre vállalkozik;

-

megvannak a szabályozott módszerei arra, hogy a szerződéses partnereivel szemben maghatározott kötelezettségeinek teljesítését, a minőséget, határidőt és költségeket folyamatosan figyelemmel kísérje, és a teljesítésre vonatkozó nyilatkozatait ezekkel megalapozottá tegye;

-

az eredményeit folyamatosan kiértékelje, és azok alapján szükség szerint intézkedéseket hozzon és fejlesztéseket hajtson végre.

Egy építés-kivitelezéssel foglalkozó cég minőségirányítási rendszerével szemben követelmény, hogy az a tevékenységi kör, amelyre a kivitelező vállalkozik, legyen szabályozott, amilyen mértékben csak lehetséges egy projektszervezetben való részvétel megkövetelte rugalmasság mellett. Legyen meghatározva, milyen feladatok ellátására teszi képessé a saját erőforrása, és milyen alvállalkozói és beszállítói háttérrel rendelkezik. Szükséges, hogy legyenek meg a módszeri és eszközei az előkészítő munkák ellátására, amelynek során az adott projekt, vagy az abban vállalt részfeladat megtervezését és előkészítését végzik. A minőségirányítási rendszeren belüli minőségszabályozás funkciója minimálisra csökkenteni annak kockázatát, hogy a munkavégzés hibás, vagy a szerződéstől eltérő legyen. Ennek az építés-kivitelezésben különös jelentősége van, mert az építés sajátosságaiból adódóan a hibák nagy anyagi veszteségeket okoznak, és többnyire nem javíthatók teljes értékűen. A minőségellenőrzés a minőségszabályozás egyik elemeként működik. Ebben a rendszerben a hangsúly a hibás termékek vagy nem megfelelő munka kimutatása helyett a hibák keletkezését megakadályozó tevékenységek, és intézkedések láncolatán van. A hibák keletkezésének lehetőségét csökkentő vagy megszüntető intézkedéseknek ott van a legnagyobb jelentőségük, ahol a hiba vagy nemmegfelelőség következtében a legnagyobb kár keletkezik. Az építési tevékenységben tipikusan ilyen feladat egy-egy kritikus munkaszakasz megkezdése előtt a szükséges feltételek meglétének ellenőrzése, például a munkaterület vagy a fogadószerkezet átvétele, az elvégzésre kerülő munka megtervezése, előkészítése, erőforrások és információk rendelkezésre állása. Az építmény minőségét a beépített építési termékek minősége mellett a helyszíni építési munkák határozzák meg, ezért a technológiai utasítások fontos dokumentumai a minőségirányítási rendszernek. (Más megnevezése is lehet, pl. technológiai vagy kivitelezési folyamatszabályozás.) A technológiai utasítás az egymást követő folyamatok, illetve részfolyamatok szabályozására szolgál, és különösen ott van jelentősége, ahol a folyamat menete, a szükséges erőforrások, és a folyamatot nyomon követő ellenőrzés módja a rendelkezésre álló más dokumentumok alapján nem egyértelmű, illetve ahol annak hiánya növeli a nem megfelelő munkavégzés, illetve hibák kockázatát. A technológiai utasítás tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyek a folyamat minőségszabályozásához szükségesek.

F. N. M. 2013.

oldal 11

A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint

Recommend Documents