A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága. Sződi Sándor (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft) A manapság sikeres vállalkozások eszköztárában a már jól bevált és hagyományosnak tekinthető megoldások mellett egyre újabb és újabb módszerek jelennek meg. Létérdekké vált mások jó gyakorlatainak megismerése, a sikeres módszerek adaptálása. A minőségügyi szaklapok ezen a területen tehetik talán a legtöbbet olvasóik tájékoztatása területén. Ez a segítség napjainkban mindinkább felértékelődik, mert vállalkozásaink többsége egyre kevesebb figyelmet fordít szakkönyvtárak működtetésére, szakfolyóiratok előfizetésére. Sok esetben a munkatársak konferencia látogatásait is háttérbe szorítják az elhibázott gazdasági számítások. Előadásomban a Magyar minőség és a Minőség és Megbízhatóság tevékenységeiből szeretnék egy csokorra valót átadni.
1
Magyar Minőség: A Magyar Minőség Társaság lapja. Alapítás éve: 1991. Főszerkesztő: alapítás óta Dr. Róth András. A folyóirat 2008. januárjától elektronikus formában jelenik meg. Megjelenés: havonta.
2
Minőség és Megbízhatóság: Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságának lapja. Alapítás éve: 1966. Elnök-főszerkesztő: Dr. Molnár Pál. A folyóirat 2009-től elektronikusan is olvasható. Megjelenés: kéthavonta.
A Magyar Minőség és a Minőség és Megbízhatóság szerkesztőbizottsági összetételének folyamatos megújítása mellett az olvasói vélemények (vevői vélemények) megismertetésére is nagy figyelmet fordított. A különböző felmérések eredményeinek hasznosítása a lapok struktúra változása mellett, pl. több tematikus szám megjelenését is generálta. Örvendetes, hogy a lapok készítésébe új szakterületek és szakemberek is bekapcsolódtak. A korábbi „ipar
3
centrikusság” megszűnőben van. A köz,- vagy a szociális szféra olvasói között mára az egészségügyi terület érdeklődése is egyre számottevőbb. A minőségügyi szaklapok vevőközpontúságát jól szemlélteti, hogy a szerkesztőbizottsági
tagok
„rendszeres
tájékozódásai”
mellett
olvasói
elégedettségi felméréseket is végeznek. Ennek illusztrálására következzen néhány megállapítás és diagram a Magyar Minőség legutóbbi felméréséből: Arra kérdésre, hogy milyen változtatásokat látnának szívesen, az olvasók részletesebb
bemutató
anyagokat
várnak
az
általános
minőségügyi
problémamegoldó feltáró technikákról, új trendekről, módszerekről. Ami hiányzik az olvasóknak a lapból, a speciálisan szolgáltatások területén alkalmazható módszerek ismertetése; az egészségüggyel foglalkozó cikkekből többet szeretnének, és a megnövelt szintű minőségirányítási követelmények, öncélú, néha indokolatlan kiválasztásához vezető okok elemzését várnák el. A lap általános megjelenésével alapvetően elégedettek az olvasók, praktikusnak tartják, és kellemesnek. A Magyar Minőség olyan területekről is ad információt az olvasóinknak, amihez olvasóink egyébként nem jutnak hozzá. • A válaszadók több mint három éve olvassa a folyóiratot • Az olvasók 62%-a fél- két és fél óra közötti időt fordít egy-egy lapszám olvasására • Az olvasóink 43%-ának nagyon, 57%-ának valószínűleg hiányozna a folyóiratunk, ha nem jelenne meg • Az olvasóinknak megküldött folyóiratot 57%-ában mások is elolvassák, a további olvasók létszámát tekintve 20%-át még egy fő, 30%-ot 2-3 fő, másik 30%-ot 4-5 fő, 20%-ban pedig még többen olvassák • A válaszadók 19%-a felső vezető, 52%-a minőségügyi vezető, 4%-a középvezető 4
• A minőségüggyel kapcsolatos beszerzésekben az olvasók 24%-a döntéshozó, 38%-a részt vesz a döntéshozatalban • Az olvasóik 24%-a nő • Az olvasóik 90% minden számot elolvas • A válaszadók mindegyike egyetért a tematikus számok megjelentetésével • Az olvasók életkora szerint mindenki 35 év feletti, 20%-uk 65 év feletti Az alábbi diagramoknál 1-10-ig kellett pontozniuk a válaszadás során, az 1 nem, vagy legkevésbé a 10-es érték az igen, vagy teljes mértékben válaszokat takarja.
A folyóiratunk növeli a szakmai ismereteket?
1
2
3
4
5
6
5
7
8
9
10
A folyóiratunk tájékoztat a Társaság életéről.?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
A folyóiratunk tájékoztat a szakmai társadalmi hírekről?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Általános véleménye a 2012. évben eddig megjelent számokról.
1
2
3
4
5
6
6
7
8
9
10
A „Minőség és Megbízhatóság” olvasói elégedettségéről A válaszadók 20%-a felsővezető, 35%-a minőségügyi vezető 0,5%-a középvezető, míg a minőségügyi munkatársak részaránya 18%-ot tett ki. A válaszadók valamivel több, mint felének a példányait más is olvassa; ugyanakkor valamivel kevesebb, mint fele tájékozódik a lapról a weboldalról. A többség gyűjti a szakfolyóirat példányait, ragaszkodik hozzá: több mint kétharmaduk ugyanis úgy nyilatkozott, hogy hiányozna a lap, ha nem jelenne meg, és egyharmaduk szerint is „valószínűleg” hiányozna. A válaszadók közel kétharmada (63%) egyetért a főként egy-egy meghatározott témára koncentráló (tematikus) számok megjelentetésével. Az angol nyelvű cikkek jelenlegi gyakorlat szerinti arányával 82% ért egyet, és csak egy elenyésző kisebbség (mindössze 11%) tartja szükségesnek az angol nyelven megjelenő cikkek számának növelését. A válaszadók kb. ¾ része (74%) szükségesnek tartja valamennyi angol nyelven publikált cikk magyar nyelvű fordításának leközlését. A hazai és külföldi minőségügyi rendezvényekről szóló beszámolókat a túlnyomó többség (91%) szükségesnek tartja. A válaszolók valamivel több, mint kétharmada (68%) egyetért azzal, hogy a lap külön előfizetési díj ellenében, elektronikus változatban is elérhető legyen. Mindössze csak 25% ért viszont egyet azzal, hogy a jövőben a szaklap csak elektronikus formában jelenjen meg. A válaszadók leírták, hogy milyen módszertani és minőségtechnikákról szeretnének bővebb információkat és mások jó gyakorlatai közül melyik szakterületekkel ismerkednének szívesen. A „Minőség és Megbízhatóság” szakfolyóirattal kapcsolatosan a válaszadók összességében közel 80 %-os elégedettségi szintet jeleztek vissza. A külalakkal, az esztétikai megjelenéssel és a terjedelemmel a válaszadók közel 90 %-os szinten elégedettek.
7
A felmérés minden kétséget kizáróan legnagyobb eredményét a publikálásra javasolt témakörök jelentik. Megfelelően feldolgozva és értelmezve több évre előre hasznos iránymutatásként szolgálhatnak a szerzők témaválasztásánál, mivel az ebben a témakörben megírt cikkek – megfelelő színvonal esetén szinte automatikus elfogadásra számíthatnak. A javasolt témakörök gyakorlatorientált feldolgozása általános elvárás, ami több szempontból elég nehezen teljesíthető, de a szerkesztőbizottság törekvései is erre irányulnak. Hazánkban az elmúlt évek során a minőségügyi szaklapok is jelentős változásokon mentek keresztül. A nyomtatott példányokat egyre inkább felváltják az elektronikusak. Ez a technika nem csak olvasóktól, de a szerkesztőségektől is merőben új és más hozzáállást igényel. Az alapvető cél persze nem változott: szakmai információval ellátni olvasót és ezzel minél szélesebb körben terjeszteni a minőségkultúrát. A
minőségügyi
szaklapok
jótékony
segítséget
jelenthetnek
egy-egy
szárnybontogató tehetség szakmai újdonságainak bemutatásakor, de pl. az egyetemek tudományos eredményeinek publikálásából is kivehetik részüket. Az elméleti tudás megismertetése és közkinccsé tétele a kutatóhelyeknek és a gyakorlati felhasználóknak egyaránt érdeke. A hazai eredmények közzététele mellett mindig jut hely a külföldi szakirodalom vázlatos bemutatására, egy-egy minőség guru írásának átvételére, vagy a minőségügyi tendenciák áttekintésére. A különböző minőségdíjak népszerűsítéséből, a legjobbak munkáinak közzétételéből is kiveszik részüket a szaklapok készítői. Sok esetben már a felhívások közzétételével is ráirányíthatják a figyelmet a díjak gazdaságélénkítő hatására, más esetekben a gyakorlati eredmények megismertetése jelent pozitív hozadékot.
8
Írásaink, riportjaink segítségével időről-időre olyan embereket is szeretnénk bemutatni, akik munkájukkal bizonyították emberi kiválóságukat, minőség iránti elkötelezettségüket. Nem titkolt szándékunk, hogy példájukkal bátorítsunk, követésre ösztönözzünk másokat. Az ország különböző helyszínein nemegyszer tapasztaltuk, hogy az újságot, mint a minőségügyi oktatások fontos kellékeit tartják számon. A szerkesztőségekbe jó néhány megkeresés érkezett már, melyek további részletek, vagy a szerzők elérhetősége után érdeklődtek. Mostanság sokszor halljuk, hogy a minőség ügye leáldozóban van, presztizse nagymértékben csökken. A szaklapok segítségével is szeretnénk elérni, hogy a minőségről kialakult nem éppen hízelgő képet átformáljuk: meggyőzzük az érintetteket arról, hogy a minőség nem luxus és a vevőközpontúságnak is az egyik legfontosabb eleme. Minőségügyi szaklapjaink szerkesztői azt szeretnék, ha olvasótáboruk növekedne, s ebben a helyi vezetést fontos partnernek tekintik. A vezetés személyes példaadása katalizátor szerepet tölthet be és segítheti a lapok iráni érdeklődés felkeltését. Ennek következtében persze nőhet a vezetői munka hatékonysága és szakszerűsége.
9
