A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I PUBLICATIONES B I B L I O T H E C A E ACADEMIAE SCIENTIARUM H U N G A R I C A E 36.
T Ő K É S LÁSZLÓ V
*
'
A MIKROKÁRTYA ÉS A KUTATÓK The Miorocard a n d t h e Scholars by L.
Tőkés
(
A mikrokértya ós a k u t a t ó k Bp. 1963. 18 p. 24 cm. | Klny. Magyar Könyvszemle 1963. 1—2. | | A Magyar Tudományos Akadémia K ö n y v t a rának Közleményei. — Publicationes Bibliothecae Academiae Soicntiarum Hungaricae. 35. | Angol kiv. m i k r o k á r t y á n . English s u m m a r y on micro-opaque oard. E T O 001.89p 778.14.071
A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I PUBLICATIONES B I B L I O T H E C A E ACADEMIAE SCIENTIARUM H U N G A R I C A E 35.
T Ő K É S LÁSZLÓ
A MIKROKÁRTYA ÉS A KUTATÓK The Mieroeard and the Scholars by L.
Tőkés
BUDAPEST, 19C3
A mikrokártya és a kutatók. I. A mikrokártyák használatúnak időszerűsége. Kevés könyvtári szakkönyv keltett olyan nagy feltűnést és tartós hatást, m i n t Fremont R I D E R A ludó.i és a tudományos könyvtár jövője című m u n k á j a . 1 R I D E R , a Wesleyan University könyvtárosa, a nagy tudományos könyvtárak fejlődését vizsgálva arra a következtetésre j u t o t t , hogy azok állománya átlag 16 évenként megkétszereződik. A könyvtárak állományának rohamos növekedése s a könyvtári kiadások emelkedése következtében létrejött súlyos gondokat a könyvtárosok többféle módon kísérlik meg elhárítani. Egyik kísérlet erre az állomány selejtezése, egy másik a könyvtáron belüli jobb helykihasználás, a feldolgozás és a köttetés egyszerűsítése, egy h a r m a d i k a központi katalógusok s a könyvtárak közötti fokozott együttműködés megteremtése volt, de a kialakult helyzeten lényegében egyik kísérlet sem változtatolt. R I D E R szerint új eljárásra van szükség annak érdekében, hogy a könyvtárak növekvő problémái megoldódjanak: a könyvek helyettesítésére mikrokártyákkal A mikrokártya-készítés ötlete régi; m á r a X I X . században készültek mikrokártyának nevezhető felvételsorozatok, századunk elején pedig G O L D S C H M I D T és Ö T L E T 2 fejtették ki a mikrokártyák szükségességére és használatára vonatkozó elméletüket; a n n a k továbbfejlesztése és széleskörű gyakorlati megvalósítása azonban R I D E R érdeme volt. R I D E R az egy könyvre j u t ó könyvtári költségek elemzése során megállapította, hogy azok négy összetevőből állnak: beszerzési költségek, kötési költségek, a könyv feldolgozásával kapcsolatos kiadások és raktározási költségek. A könyvtárak számára nem csupán a beszerzési költségek jelentenek komoly kiadásokat. E z t bizonyítja a Wesleyan University Library statisztikai adatai alapján készített k i m u t a t á s az egy könyvre eső átlagos kiadásokról: 1. 2. 3. 4.
Beszerzés Köttetés Feldolgozás Raktározás összesen
— . 9 5 Dollár —.40 „ 1,05 —,75 3,15 Dollár
R I D E R hívta fel először a figyelmet arra, hogy mikrokártyák esetében az összes költségtényező megváltozik. A beszerzési költségek általában csökkennek az eredetihez képest, a köttetési, feldolgozási és raktározási költségek pedig esetleg el is tűnhetnek, m e r t a mikrokártyán m á r szerepelhet a címleírás és szakjelzet, s a k á r t y á k katalógusfiókban vagy dobozban raktározhatok. A mikrokártya a m a g y a r könyvtárakban az utóbbi években kezdett ismertté és népszerűvé válni. Több k ö n y v t á r fototechnikai kísérleteket folytat ezzel kapcsolatban, sőt jelentős mennyiségű mikrokártya előállításáról és külföldi terjesztéséről is beszámol-
1
RIDER, F r e m o n t : The scholar and the future of the research GOLDSCHMIDT, R ó b e r t — Ö T L E T , P a u l : Sur une farmé nauvelle I n t e r n a t i o n a l d e I l i b l i o g r a p h i e . B u l l e t i n . 1907. 6 1 — 6 9 . 1. 1
library. du livre
1944. le lirre microphotographique.
Institut
4 h a t u n k . 3 A m i k r o k á r t y á k felhasználását ismertető külföldi és belföldi közlemények hatására többen a m i k r o k á r t y á b a n l á t j á k a fejlődés ú t j á t , s a mikrofilmtekercset m á r elavultnak tekintik. Az ilyen vélemények népszerűsítik ugyan a m i k r o k á r t y á t , de annak helyes gyakorlati felhasználását nem mozdítják elő, hanem tévedésekhez és a mikromásolás gyakorlatában nem eléggé járatos könyvtárosok és k u t a t ó k félrevezetéséhez vezetnek. Az egyik tudományos kutatóintézet dokumentációs osztálya nemrég azzal a tervvel foglalkozott, hogy m o s t létesülő fotólaboratóriumát, amelynek főfeladata folyóiratcikkek másolatának előállítása, legelőször m i k r o k á r t y a készítő berendezéssel látja el. Egyeskönyvtárak régi hírlapsorozatok reprodukálását szeretnék mikrokártyán megoldani. Hasonló tervek gyakori felvetése időszerűvé teszi a mikrokártyák felhasználási lehetőségeinek vizsgálatát. A mikrokártya elnevezése és mérete. A „ m i k r o k á r t y a " elnevezés nem egyértelm ű , s a m i k r o k á r t y a elnevezései és meghatározásai sok félreértésre és vitára a d t a k alkalmat. A kérdést bonyolította az is, hogy a R I D E K által ismertté t e t t ,,microcard" szó szabadalmilag v é d e t t kereskedelmi elnevezés lett, és csak a wisconsini Microcard Corporation m i k r o k á r t y á i r a v o n a t k o z t a t h a t ó . Az ISO 386. számú szabványjavaslata 4 anyaguk szerint osztja két csoportra a mikrofelvételeket, s ennek megfelelően átlátszó mikrofilmlapot (sheet microfilm) és átlátszatlan mikrolapot (sheet micro-opaque) különböztet meg. Az előbbi meghatározása: átlátszó, négyszögletes síkfilm, amelyent bizonyos számú (kivételesen egy) mikrofelvételt helyeztek el. Az utóbbi: u g y a n a z átlátszatlan anyagon. A francia és angol nyelvű szakirodalom az átlátszó mikrofilmlapot „microfiche" néven emlegeti. A n é m e t nyelvben Mikroplanfilm és Mikrokarte a mikrokártyák neve. A magyar nyelvben a „mikrokártya" és , , m i k r o f i l m l a p " megfelelő elnevezésnek látszik. Mikrokártyán azonban nem mindig átlátszatlan m i k r o l a p o t ért ü n k , mert a m i k r o k á r t y a általános kifejezéssé vált, és g y a k r a n az átlátszó mikrofilmlapot is m i k r o k á r t y á n a k nevezzük. A m i k r o k á r t y á k mérete sem egységes. Az ISO 68. számú szabványjavaslata szerint az átlátszó mikrofilmlapok a j á n l o t t mérete 75 X 125 m m és 105 X 118 m m . Európában elterjedt a 90 X 120 m m mikrofilmlap-méret. Az átlátszatlan m i k r o k á r t y á k mérete még n a g y o b b változatosságot m u t a t ; a 75 X 125 m m méret a leggyakoribb,, de a dokumentációs m i k r o k á r t y á k és mikronyomatok ú t j á n sok, ettől eltérő m é r e t ű mikrokártya v a n forgalomban. II. A mikrokártya-készítés gyakorlata. 1. A m i k r o k á r t y á k készítésének legegyszerűbb m ó d j a az egymás mellé k i r a k o t t dokumentumok egyszerre történő fényképezése. Ilyen módon lemezes fényképezőgéppel is lehet m i k r o k á r t y á t előállítani. Az 2. ábrán b e m u t a t o t t mikrokártya Linhof Technika 9 X 1 2 lemezes fényképezőgéppel készült Autolilli síkfilmre. A mikrokártya szabad szemmel is olvasható címe a t a n u l m á n y n y o m t a t o t t címének mikrofilm ú t j á n felnagyított és a szöveg mellé helyezett fényképmásolata. A 90X120 m m m é r e t ű síkfilm kihasznált területe 7 5 X 1 2 0 mm volt; a másolatok 75X125 mm m é r e t ű kartonvastag fotopapírra készültek. Ez a módszer erősen korlátozza a mikrokártya-készítés lehetőségét, m e r t nem alkalmas bekötött n y o m t a t v á n y o k éskéziratok fényképezésére; csupán egyoldalasan írott szövegek vagy két példány felvágása ú t j á n k i r a k o t t n y o m t a t v á n y o k reprodukálására és különböző méretű rajzok, plakátok m i k r o k á r t y á j á n a k előállítására használható. 2. A mikrokártya-készítés Amerikában elterjedt módszere a mikrofilmcsíkok másolása. Ennél az eljárásnál a felvételek rendszerint 16 m m széles perforálatlan filmre készülnek 1:14—1:20 arányú kicsinyítéssel. Minden h a t felvétel után a filmen három felvétel helyét üresen hagyják, így 120 m m hosszúságú, felvételeket tartalmazó, filmszaka3 Az A k a d é m i a i K ö n y v t á r f o t o l a b o r a t ó r i u m a 1958 ó t a foglalkozik m i k r o k á r t y á k előállításával; a z első hazai, m i k r o k á r t y a - k i a d v á n y o k i t t k é s z ü l t e k . 19(il-ben a z A k a d é m i a i K ö n y v t á r f o t o l a b o r a t ó r i u m a 8980 m i k r o k á r t y a f e l v é t e l t cs 5665 d b m i k r o l a p - m á s o l a t o t á l l í t o t t elő. 4 International Organization for Standardizalion. Drafl ISO Recommandation No. 386. Terminology of microcopies and their bases.
5 szok és üres filmszakaszok következnek egymás után a filmtekercsen. Előhívás u t á n a filmszélekből 1—1 m m - t levágnak, a filmtekercset az üres részek közepén filmcsíkokra vágják fel s az üres filmdarabok közepébe lyukat vágnak. E lyukak segítségével illesztik különleges másolókeretben egymásmellé a filmcsíkokat. Nagyüzemi előállítás esetén a másolatok fotopapírtekercsre készülnek, s utólag vágják azokat 75X125 mm m é r e t ű r e . 5 Kezdetben 5 filmcsíkból állították össze a m i k r o k á r t y á t , s a címet a k á r t y a hátoldalán helyezték el sokszorosítással. Később kialakult a mikrokártya mai formája, melyen a cím az első oldalon felül kap helyet. Hasonló eljárással 35 mm széles filmcsíkokról is készíthetők mikrokártyák; perforált film esetében a perforációk levágása u t á n 25 mm széles filmcsíkokat nyerünk, így három csík ( 3 X 3 felvétel) helyezhető el egy 75X125 mm mikrokártyán, ha a felvevőgép képmérete 2 4 X 3 6 mm. (2. ábra.) 3. Európában a filmcsíkok másolása helyett szívesebben használnak m i k r o k á r t y a felvevő készülékeket mikrokártyák előállítására. 6 A mikrokártya felvevő készülék könyvtartója és megvilágító berendezése tekintetében nem sokban különbözik a m i k r o filmfelvevő készülékektől, fényképező szerkezetét és filmtartóját illetően azonban egészen más, mert alkalmasnak kell lennie a 9 0 X 1 2 0 mm vagy 75X125 mm méretű síkfilmek szakaszos továbbítására, a felvételek elhelyezésére több szabályos sorban. A filmlapra kerülő felvételek nagysága különféle méretű fényképezőkeretek cserélgetésével változt a t h a t ó ; a kazetta megfelelő továbbítását és a sor váltását a kazettára erősített fogazott lécek teszik lehetővé. Minden mű első k á r t y á j á n egy-két sort a cím számára üresen szokás hagyni; a címet meghatározott méretű papírra írógéppel írott vagy n y o m t a t o t t szövegről címfényképező készülékkel lehet a filmlapra fényképezni. A mikrofilmlapok előállítása a tekercsfilmre fényképezéssel ellentétben lassú és körülményes m u n k á t jelent. Míg a mikrofilm tekercsek kidolgozása önműködő, nagyteljesítményű gépekkel megoldható, a síkfilmeket csak kézi eszközökkel lehet kidolgozni. A tekercsfilmre fényképezésnél viszont h á t r á n y o s a képméret állandósága, amelyhez alkalmazkodva a kicsinyítés mértékét a dokumentum nagyságának megfelelően változtatgatni kell, és nehéz a felvágott filmcsíkok tárolása és másolása is; a negatív mikrofilmlapok rendezése, tárolása és másolása ennél kényelmesebb. Mikrokártya felvevő készülék használata lehetővé teszi a képméretek megváltoztatását, az egy lapra kerülő felvételek számának és alakjának legmegfelelőbb megválasztását. (3. ábra.) A Falz-Werner típusú mikrofelvevő készüléken a felvételek elhelyezésére és méretére számos lehetőség v a n : egy filmlapra 9—120 felvétel kerülhet; legnagyobb képmérete 3 5 X 2 6 m m , a legkisebb 8 X 9 m m . Az ilyen felvevőkészülékek beállítása és működtetése nagy gondosságot és pontosságot igényel, m e r t minden hibás felvétel az egész mikrofilmlap ismételt elkészítését teszi szükségessé. 4. A mikrokártya-készítés negyedik módszere is a mikrofilmtekercsbűi indul ki. A mikrofilmfelvétcleket, mikrofilmcsíkokat vagy a mikrofilm tekercs papírszalagra készített és felvágott másolatát kartonlapra lehet illeszteni. Az ilyen „összeillesztett" mikrokártyák legelső változata az ablakszerű kivágással ellátott indexkártya volt, amelynek nyílásába átlátszó műanyaggal egy mikrofilmfelvételt erősítettek. A szétvágott mikrofilmtekercs felvételeinek rendezése és nyilvántartása ilyen módon megoldódott; a kezdetben mankó szerepét betöltő kartonlapok később a mikrofilmfelvételeknek gépi válogatórendszerekbe illesztését tették lehetővé, pl. a ,,Filmsorl" kártyákon a mikrofilmfelvételt és a lyukkártyás válogatórendszert egyesítették. A több felvételt tartalmazó mikrofilm• KUIPERS, J . W.: Microcards and microfilm for a ccnlral reference filé. I n d u s t r . a n d E n g i n . Cheri). 42. vol. 1950. 8. no. 1483—1407. 1. • A l e g i s m e r t e b b e u r ó p a i m i k r o k á r t y a felvevő k é s z ü l é k e k : NDH Goebel Micro-fiche Camera ( X e d e r l a n d s e D o c u m e n t R e p r o d u c t l e ) ; Microfiche Apparalus (Les A p p a r e i l s Controleurs, Paris); Goebel Mikrokopie Gerate ( F a l z W e r n e r , Leipzig).
6 csíkok mikrokártya f o r m á j ú tárolására és rendezésére átlátszó műanyagtasakokból összeillesztett borítékokat és átlátszó a b l a k o k a t tartalmazó kartonokat g y á r t a n a k . A filmtekercs felvágásához és tasakba helyezéséhez kényelmesen kezelhető vágó készülékek kerültek forgalomba. 7 A mikrofilm tekercsről másolt, átlátszatlan, felragasztható mikroszalagok tetszés szerinti hosszúságú darabokra vághatok és különféle méretű mikrokártya-indexek előállítására alkalmasak. Nagyüzemi előállításukról egyelőre csak az USA-ból és Angliából hallottunk. A 16 m m széles filmről másolt mikroszalagok kereskedelmi elnevezései: Microstrip, Microtape, Microtak és Microbond. Rendszerint m á r cl v a n n a k látva n y o m á s r a érzékeny ragasztóréteggel, vagy felragasztás előtt hátoldalukat nedvesíteni kell. 8 Angliában egyes k i a d v á n y o k a t 16 mm széles mikrofilm és mikroszalag f o r m á j á b a n egyaránt sokszorosítanak; a megrendelők, ha előnyben részesítik a mikrok á r t y á t a filmtekerccsel szemben, a mikroszalag tartozékaként megvásárolhatják a n y o m t a t o t t címmel ellátolt fehér k a r t o n l a p o k a t , és felragaszthatják a mikroszalagcsíkokat. 9 16 m m széles mikroszalagból 4 csík, 35 mm széles inikroszalagból 2—3 csík helyezhető el egy 7 5 X 1 2 5 m m méretű k á r t y á n . A mikroszalaggal egyesített k á r t y á r a a könyvtári m u n k á k n á l bizonyára nagy jövő vár, m e r t folyóiratcikkek mikroszövegének tárolására, referáló kartonok előállítására s még sok területen hasznosítható. Mikrofilmcsíkokról olcsó berendezéssel kis fotólaboratóriumokban is készíthetők mikroszalagmásolatok. (4. ábra.) I I I . A mikrokártyák könyvtári használata. 1. Mikrofilm vagy mikrokártya? A könyvtárosokat gyakran foglalkoztatja a mikrofilm és m i k r o k á r t y a k ö n y v t á r i használhatóságának, szerepének kérdése. Igaz-e, hogy a mikrokártya átveszi a mikrofilm szerepét a k ö n y v t á r b a n ? A mikrokártyakészítés gyakorlata alapján nyilvánvaló, hogy bármelyik eljárást is alkalmazzuk m i k r o k á r t y á k előállítására, ez a művelet lényegesen lassúbb, költségesebb és több hibalehetőséget tartalmaz, m i n t a mikrofilmtekercsek készítése. Az első módszer — több dokumentumoldal fényképezése egyszerre —- használhatósága annyira korlátozott, hogy a mikrofilmezést helyettesítő széleskörű alkalmazásáról nem lehet szó. A második módszer, mikrofilmcsíkok másolása, felhasználja a negatív mikrofilm tekercs előállításának kényelmességét és automatizáltságát, de nélkülözi a felvágott negatív film tárolásának biztonságát s a sokszorosítás gépesítését. Csak néhány nagy külföldi mikrokártya-kiadó használ másolópapírtekercseket és önműködő kidolgozóberendezést filmcsíkokból összeillesztett m i k r o k á r t y á k másolására. A harmadik m ó d szer — mikrokártya felvevő berendezés igénybevétele — szintén sok gyakorlati nehézséggel jár. E készülékek távolról sem annyira önműködőek és nem olyan könnyen kezelhetők, mint a m o d e r n mikrofilmfelvevő gépek. E g y modern mikrofilmfelvevő gépbe — pl. Lumoprint vagy Recordak típusú felvevőbe — 30—50 m film, vagyis 800—1250 felvételre elegendő nyersanyag tölthető be egyszerre, s felvételezési teljesítménye önműködő élességállítás, motorizált film továbbítás stb. következtében több száz felvétel óránként. A mikrofilm tekercseket egyszerre lehet ö n m ű k ö d ő előhívógépen kidolgozni és folyamatos másológépen másolni. A mikrokártya felvevő készülékbe ezzel szemben egyszerre csak egy síkfilmet, rendszerint 20—40 felvételre elegendő nyersanyagot, lehet tölteni. A képméretek beállítása, a mikrokártyák elkerülhetetlen „megszerkesztése", az egy lapra kerülő oldalak beosztása, a cím fényképezése stb. is lassítja a m u n k á t . Egy mű mikrok á r t y a negatívjának előállítása ezért lényegesen többe kerül, m i n t a mikrofilm elkészítése. A költségtöbblet kellő számú másolat készítése és értékesítése esetén természetesen megtérülhet, de a külföldi tapasztalatok szerint 15 példány a l a t t a mikrofilm mindig
7 Film I n s e r t i o n K i t és Micro-Jacket I n s e r t e r . L d . B A L L O U , I l u b b a r d W . : Guidetomicrorcproduction equipmenL A n n a p o l i s , 1959. 1 Uo. > Microtexls as média for pullication. H e r l f o r d s b i r e , 19G0. 57—58. 1. Discussion; N. A. BRAMPTON.
Gergely
Pal
A Z
AKADÉMIA
LEVÉLTÁRA
A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A KÉZIRATTÁRÁBAN, M D A P E S T . íasa.
KÖNYVTÁRÁNAK
v •
7. ábra. ,,TAnhoj
Technika"
lemezes fényképezőgéppel készített m i k r o k á r t y a
Csapodi Csaba A PRÜVENIENG1A ELVE A KÖNYVTÁRBAN BUDAPEST,
19S9.
^mWM
2. ábra. Mikrofilmcsíkok másolásával előállított
mikrokártya
8
A Magyar Tudoffiányos Akadémia Könyvtárának Mikrokártya Kiadványai Uy é s o k a l e n d a r i o m . . . 164:5* e s z t é n d ö r e . . . FrölicH• D á v i d . . . á l t a l . Lőcse [1642J, B r e v e r . 40 l e v . 10 cm. S::K ! . ?4% Lh. :MTAK.
• iu'k/'dr fSgB
DtJU
f 3. ábra. Goebel-fóle felvevőkészülékkel f é n y k é p e z e t t mikrokártya
4. ábra. Mikroszalagok
lí, Ottó O r f a h r u n ^ e i i Ube.r vér-kle i n e r t e u x Á t e r a a t u r t e x t e a . Kart-ei-karten. R e p r o ^ r a p h i e l . O h g ,
1961,
K r . 3 .
-von auf 5 1 - 5 4 # S .
t •
H H H H H M i
á — ö . ábra. Folyóiratcikk katalóguscédulája h á t l a p j á n a cikk mikromásolatával
10
* V I
•
• j|
S
7. ábra. Peremlyukasztásos mikrokártya
8. ábra. Peremlyukasztásos k á r t y a felragasztott mikroszalagokkal
11 olcsóbb a mikrokártyánál. Néha a használat szempontja teszi szükségessé a kevés példányú m i k r o k á r t y á k előállítását a magasabb költségek ellenére, m e r t a m i k r o k á r t y a a mikrofilmnél jobban illeszthető a könyvtárosok és kutatók által használt kartotékrendszerbe, könnyen válogatható, az egy-egy műre vagy fejezetre eső részek másolása esetenként különféle példányszámban is megvalósítható. A mikrofilmre v e t t művek 30—100 méteres tekercsekben kerülnek másolásra, s a több m ű v e t tartalmazó tekercseken belül nem lehet vagy nem érdemes folyamatos másolásnál egyes részeket kihagyni vagy a többitől eltérő példányban másolni. Ezen túl sokan azért vetik el a mikrofilmtekercset a m i k r o k á r t y á v a l szemben, m e r t olvasásakor fárasztó a tekercselés. Ebben van bizonyos igazság, a könyvtári gyakorlat azonban nem igazolja a mikrofilm tekerccsel szemben elfoglalt túlzó álláspontot. A mikrofilmtekercs a műszaki fejlődés és a mikrolapok elterjedése során nem vált elavulttá, sőt az automatikus xerográfiai nagyítógépek (Copyflo) használatával növekszik a mikrofilmtekercs és meglevő mikrofilmjeink értéke és sokszorosítási lehetősége, mivel a folyamatos nagyítási eljárás a mikrofilm tekercsen alapul. A washingtoni Library of Congress Eotoreprodukciós Szolgálatának statisztikai adatai szerint az elektrosztatikus nagyítási eljárás bevezetése óta nem csökkent, hanem növekedett a mikrofilmezés mennyisége. 111 A mikrokártya sokat hangoztatott előnye csak bizonyos típusú könyvtári anyag esetében kétségtelen: lexikonok, szótárak, bibliográfiák, táblázatok, sorozatban megjelenő tudományos közlemények mikrokártyái könnyen válogathatok és átcsoportosíthatók; átlapozásuk, egyes részek megtalálása könnyebb, mint mikrofilmen vagy eredetiben . A mikroformában kiadásra kerülő folyóiratok, részletekben kiadott tudományos k u t a t á s i jelentések reprodukálására egyedül a mikrokártya tekinthető alkalmasnak. A gyakran használt reference-anyag tárolására és használatára a mikrokártya általában megfelelőbba mikrofilmnél. Előnyei ezzel szemben nem tapasztalhatók k ö n y v t á r i és kézirattári állom á n y tömbök, terjedelmes kódexek, levéltári gyűjtemények állományvédelmi fényképezésénél, vagy ha csak néhány másolatra van szükség. A mikrofilmezés említett gyorsaságán kívül a használat szempontja is a mikrofilm tekercs mellett szól. Egy 600 lapos kódex tanulmányozása esetén a m i k r o k á r t y á k a t hússzor kell kicserélni és kétirányú mozgatással beállítani az olvasókészüléken; ugyanaz a kötet mikrofilm tekercs f o r m á j á b a n , motoros mikrofilmolvasó készüléken, percek alatt kényelmesen átlapozható. Nem kellőképpen bizonyított a mikrokártya alkalmassága régi hírlapsorozatok állományvédelemre vagy hely takarékosságra irányuló fényképezése esetében sem. A nagyalakú hírlapokat nem lehet erősen kicsinyíteni a felvételben; egy mikrokártyára legfeljebb 8—10 lap fényképezhető az olvashatóság jelentős csökkenése nélkül. A legtöbb mikrofelvevő gép k ö n y v t a r t ó j a nem alkalmas bekötött hírlapok elhelyezésére, és azok fényképezése a legtöbb mikrofilmfelvevőn is leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A mérsékelt kicsinyítés érdekében a hírlapokat csak egyoldalasait lehet fényképezni, ezért elkerülhetetlen a fényképezőgép derékszögű elfordítása, ami azonban kevés mikrofelvevő készüléken lehetséges. 11 A mikromásolatok használatában járatos könyvtárosok szerint a mikrokártya kényelmes használata hírlapok olvasása esetéhen csak akkor tapasztalható, ha az olvasó egy meghatározott hírlapszámot keres; egész évfolyamok átlapozása esetében — régi hírlapsorozatok olvasásánál ez a leggyakoribb — a 8—10 lapot tartalmazó mikrokártyák cserélgetése a k u t a t ó m u n k a akadályává válik. 12 A párisi Bibliothéque Nalionale hírlapsorozatait 35 mm mikrofilmtekercsre fényképezik. A mikrofilmeket a szabványtól eltérő, 210—300 m hosszúságú tekercsekben tárolják, és használatukhoz 10 HOLMES, D. C.: Elcclrostatic photoreproduction al the U. S. Library of Congress. l ' n o s c o 13. for Libr. 15. v o l . 1961. 19—22. 1. 11 I l í r l n p f é n y k é p e z é s r e a l k a l m a s a k a R e c o r d a k C és - D , és a K o n t o p h o t - U n i m a t 61 t í p u s ú m i k r o f i l m f e l v e v o k . . 18 SHOE-MAKÉK, R a l p h J . : Remarks on microcards and microfilm for newspapers. A m e r . l)oc. 1. vol. 1950 207—208. 1.
12 különleges olvasókészüléket szerkesztettek. 1 3 A műszaki adottságokat figyelembe véve a 35 m m széles mikrofilmtekercsben és az egyes felvételek gyors másolására is alkalmas •olvasókészülékekben 14 találhatjuk meg jelenleg a régi hírlapok megőrzésének és használat á n a k legjobb lehetőségét. A gazdaságosság szempontja sem indokolja a hírlapok m i k r o k á r t y á r a fényképezését a mikrofilmezés helyett. A fényképezés költségeinek kiszámításánál hiba lenne csupán a nyersanyag á r á t venni számításba, m e r t az csak egyike a költségtényezőknek. A készülék elhasználódásának értéke, a m u n k a d í j és az üzemfenntartási költségek is jelentősen közrejátszanak az önköltség kialakulásában. A negatív mikrofilmlap nyersanyagának á r a például kevesebb lehet, m i n t az azonos d o k u m e n t u m o k a t tartalmazó mikrofilm á r a , a ráfordított m u n k a nagysága m i a t t a mikrofilmlap önköltsége mégis jelentősen t ú l h a l a d j a a hasonló terjedelmű anyag mikrofilmezésének önköltségét. Tapasztalataink szerint a mikrofilmlap előállításához szükséges munkaidő többszöröse a mikrofilmezéshez szükséges munkaidőnek. Ezért nem fogadható el W O L K és T O N N O N kitűnő tanulmányán a k néhány következtetése a folyóiratcikkek mikrofilmlapra fényképezésével kapcsolatb a n . 1 5 A mikrofilmlap előállításának nehézségei m i a t t folyóiratcikkek egvpéldányos másolására a mikrofilmlap csak kivételes esetekben lehet használhatóbb a mikrofilmnél, m e r t az említett költségtényezők a mikrofilmlap árát jelentősen növelik. Megváltozik azonban a m i k r o k á r t y a értékelése akkor, ha nem másolásra, hanem kiadásra használjuk fel azt. 2. Mikrokiadványok. Ismertek a könyv- és folyóiratkiadás nehézségei a magas nyomt a t á s i költségek, az előállítási idő nagysága s a terjesztési és tárolási problémák m i a t t . A m i k r o k á r t y á k kiadási eszközként jelentkező felhasználása ezért világszerte rohamos fejlődést m u t a t . Ez a kérdés könyvtári szempontból nemcsak azért érdekes, m e r t a k ö n y v t á r a k a mikrokiadványok vásárlói és őrzői, hanem azért is, mert a könyvtárak e g y ú t t a l mikrokiadók is lehetnek. A mikrokiadásra alkalmas dokumentumok három fő .csoportját lehet megemlíteni: A) Tudományos forrásanyag; B) Eredeti tudományos közlemények; C) Könyvek és folyóiratok (Újrakiadás).
Az első csoportba olyan értékes könyvtári, kézirattári gyűjteményeket sorolhatunk, amelyek iránt széles körben érdeklődés nyilvánul meg. A mikrokártyakiadás szükségességét itt gondosan kell mérlegelni, m e r t kis példányszám esetén a mikrofilm jobb közreadási formának bizonyulhat. A mikrokártyakiadás legtöbb lehetőségét az eredeti tanulmányok, tudományos m u n k á k kiadása jelenti. A mikrokártya a nyomtatással szemben jelentős költségmegtakar í t á s t eredményez azáltal, hogy a szerző kézirata képekkel, táblázatokkal, rajzokkal •együtt közvetlenül fényképezhető, s el lehet kerülni a betűszedési, korrigálási és más, a nyomtatással kapcsolatos kiadásokat. Közismert, hogy az elkészült tudományos értekezéseknek, jelentéseknek csak egy része kerül n y o m t a t o t t formában kiadásra. A kiadatlan anyagban jelentős tudományos értékek rejlenek, és sajnálatos lenne, ba ezek közreadására semmilyen lehetőség nem adódna.
15
PRINET, J e a n : Conseri'ation
et lecture des microfilms
de long rnétrage.
B. Bibi. d e F r a n c é . 2. v o l . 1957. 193—
1 9 5 . 1. u
Mikrofilm-Lcsegerate mit Rückvergrösserungaeinrichtung, ls WOLK, L. J . v a n der—TONNON, J . C.: The inicrocopy 1 7 . v o l . 1950. 5. n o . 134 — 141. 1.
R e p r o g r a p h i e . 1. .Tg. 1961. 2. Nr. 4 5 — 4 6 . 1. on fiat film as an aid in documenlation. Rev. Doc.
13 A Micro Library folyóirat a következőkben foglalta össze a szokásos, n y o m t a t o t t kiadás akadályait: 1 6 a) A szerző kézirata terjedelmes statisztikai vagy bibliográfiai anyagot tartalmaz; tömörítéssel vagy kivonatolással a m ű elveszítené értékét. b) A kézirat nem terjedelmes ugyan, de költséges klisék elkészítését tenné szükségessé. Ez az eset áll elő például rajzok, zeneművek, fényképek, táblázatok stb. kiadásánál. c) Bizonyos túlzottan speciális tudományos beszámolók csak szűk kör érdeklődésére t a r t h a t n a k számot. d) A megszokottól eltérő gondolatok, ú j elméletek és irányzatok néha nem találnak kiadóra, mert a kiadók félnek a kockázattól. e) Sok könyvtár és levéltár nem a d j a kölcsön reprodukálásra az általa őrzött értékeket azok védelme érdekében. f ) Korlátozott terjedelmű értekezések nagy terjedelmű mellékletei m á r nem közölhetők nyomtatásban a szűkre szabott keretek között. Az említett esetek többségében a mikrokártya mint kiadványforma komolyan számításba jöhet. Mikrokártya-kiadásra alkalmasak például egyes tudományos szakterületek részletes bibliográfiái, kevesek által tanulmányozott nyelvek szótárai, régészeti ásatások vagy más k u t a t ó m u n k á k kis kört érdeklő részletkutatási eredményei, doktori és egyetemi értekezések stb. Általában a m i k r o k á r t y a alkalmasabb reference-anyag használatára, mint huzamos olvasást, másolást igénylő művek kiadására. A mikrokártyák megtekintésére alkalmas kézi nagyítók a reference-anyag széleskörű használatát elősegítik. Adott esetekben sikerrel lehet megvalósítani a kettős kiadást: a nyomtatás és a mikromásolás egymást kiegészítő felhasználását. Az első tanulságos példát erre a University of Wisconsin Press egyik kiadványa, a Totál Distribution of the Sounds in Siamese, egy 200 lapos nyelvészeti munka jelentette, amelynek publikálására korábban egy kiadó sem vállalkozott. Ez a mű egy tanulmányból és mintegy 150 lap bonyolult táblázatból állott. A Wisconsin Press ötletes vállakozói a bevezető t a n u l m á n y t k i n y o m t a t t á k rendes nyomdai úton, a táblázatokat pedig három mikrokártyán sokszorosították. A 100 példányban kiadott mű ára 2,50 dollár volt. 1 7 A kettős kiadás lehetősége elősegítheti az idegen nyelvű publikálás fejlesztését is. Külföldön a magyar nyelvű kiadványok feldolgozása és használata nem megfelelő. Mikrokártya ú t j á n alkalmunk lenne a m a g y a r nyelven megjelent fontosabb tudományos m u n k á k idegen nyelvű fordítását vagy k i v o n a t á t külön kiadványként vagy az eredeti mű mellékleteként közzétenni. A mikrokártyák növekvő tudományos felhasználására m u t a t a Nemzetközi Geofizikai Év észlelési adatainak kiadása a World Meteorological Organizalion által. A 10 millió adatot tartalmazó s összesen 200 kötetet jelentő anyag 100 példányos, offsetsokszorosítású kiadása sorozatonként 4400 dollárba került volna, ezért a kiadást mikrok á r t y á n készítették el, s így egy sorozat ára csak 265 dollár volt. 1 8 Ebben az esetben a m i k r o k á r t y a a nyomtatásnál sokkal gyorsabb sokszorosítási f o r m á t jelentett, m e r t az egy mikrokártyára kerülő anyag — kb. 40—90 lap — beérkezése u t á n a felvételt azonnal elkészíthették, míg n y o m t a t o t t kiadás esetén várni kellett volna egy-egy kötet teljes anyagának beérkezésére. N y o m t a t o t t kiadásnál a nyomóformák ritkán maradnak meg a n y o m t a t á s után, mikrokártyakiadás esetében azonban a negatívok később is sokszorosíthatók.
11
WOLK, L. J . v a n d e r : Micro publishing. WEBB, T h o m s o n : Microcards and their I . n o . 6 6 — 7 2 . 1. ÁSHPORD, O. M.: Collectionand pnblication " A netv publication series on microcards. 17
Micro L i b r a r y , 1. vol. 1958. 2/3. n o . 4 — 5 . 1. uses in scholarly publishing. P u b l i s h e r s ' W e e k l y . 165. v o i . 1954. of IGY meteorologicaldata. R e v . D o c . 25. v o l . 1958. 3. no. 7 4 — 7 8 . 1 . M i c r o c a r d B. 1960. 22. n o . A u g u s l .
14 Ez a példa e g y ú t t a l a periodikus kiadványok mikroformájú közzétételének realitását is bizonyítja. Bár még kevés kísérlet t ö r t é n t folyóiratok mikrokártya-kiadására — egyelőre három folyóirat jelenik meg kizárólag m i k r o k á r t y á n — , bizonyos, hogy a mikromásolatok a t u d o m á n y o s folyóiratok kis példányszámú kiadásának megfelelő eszközévé válnak majd. A mikrokiadás h a r m a d i k területe, a nehezen beszerezhető korábbi kiadású nyomt a t o t t könyvek és folyóiratok újrakiadása, az üzletszerű kiadói tevékenység és a könyvtári állománygyarapítási és állománykiegészítési törekvések összetnlálkozása következtében j u t o t t jelentős szerephez. A mikrokiadói katalógusok tételeinek többsége mikrokártya f o r m á b a n ú j r a k i a d o t t műveket ismertet; értékes folyóiratsorozatok újrakiadásáról olvashatunk legtöbbet. Az Annalen der Chemie 614 kötete, az American Journal of Science 249 kötete, a Science évfolyamai; Zentralblatt fur Bakleriologie, a szovjet Zsurnal Obscsej Biologii és Kolloidnüj Zsurnal sorozatai sok m á s között az egyik legújabb amerikai mikrokártya-katalógusban szerepelnek. 20 Ebben a katalógusban 26 amerikai mikrokártyakiadó kiadványai találhatók meg; k ö n y v t á r a k is vannak közöttük, s ez u j a b b bizonyíték a k ö n y v t á r i feladatok és a mikrokiadói tevékenység összekapcsolásának lehetőségére. Folyóiratok kumulációs indexeinek mikrokiadása például jellegzetes könyvtári feladat lenne. Az ilyen m u t a t ó k mikrokiadásának szükségességére és lehetőségére m u t a t a Chemical Abstracts 1907—1916. évi indexeinek mikrokártya-kiadása az American Chemical Sociely által. Eredetiben ez az anyag 4823 lapot tesz ki, mikroformában viszont 60 mikrok á r t y á n el tudták helyezni. 2 1 Érdekes mikrokiadói vállalkozás a svéd hírlapok kulturális cikkeinek havi indexelése és mikrofilmlap kiadása is. 22 Az indexelési m u n k a 1947 óta folyik; ennek során 70 jelentős hírlap 23 tárgykörébe — az irodalom, művészet, régészet, történelem, földrajz, természettudományok, orvostudományok stb. körébe — tartozó cikkeket gyűjtik össze. Ez a m u n k a havonta kb. 2000 hírlapcikk kiválogatását jelenti. 1959 óta ezt a válogatást mikrofilmlapon k i a d j á k ; a cikkeket egyforma méretű lapokra ragasztják és 18-szoros kicsinyítéssel 9 0 X 1 2 0 min mikrofilmlapokra fényképezik. Egy lapon 16 felvételben k b . 50 cikket lehet így elhelyezni. 3. Mikronyomat. A mikronyomatok — nyomdai eljárással sokszorosított mikrolapok — el terjesztője legfőképp a Readex Microprint Corporation volt. A 6 X 9 inch (152,4X228,6 m m ) méretű Readex Microprint lapok előnyét a kiadó abban határozza meg, hogy a lefényképezett könyvlapok elrendezése folytán (10 sorban 10, összesen 100 lap) könnyű a mikroszövegben eligazodni; a mikronyomatok tartósabbak a fotokémiai úton sokszorosított mikrokártyáknál, s bizonyos példányszám felett azoknál olcsóbbak. A Readex Microprint Corporation számos jelentős irodalmi sorozatot jelentetett meg mikrolapon; kiadta többek között az összes 1500—1800 között angol nyelven megjelent színdarabot. Mikronyomaton adtak ki újra több bibliográfiát, például E V A N S : American Bibliography 13 k ö t e t é t . Érdekesség, hogy a m i k r o n y o m a t - k i a d v á n y o k között egy könyvtári katalógus is v a n : U. S. Surgeon-General'sOffice. Index-calalogue of the library. 1SS0—1048. 4 Series. E kiadv á n y ára 125 dollár. 2 3 A mikronyomatok néhány v i t a t h a t a t l a n előnyük ellenére nem terjedtek el olyan m é r t é k b e n , mint a m i k r o k á r t y á k . 4. Dokumentációs mikrokártyák. Újszerű m i k r o n y o m a t o k a t állít elő a varsói Műszaki és Tudományos Dokumentációs Központ. Jól felszerelt fotólaboratóriumában és sokszorosító műhelyében 105X148 m m méretű referáló kartonok százezrei készülnek foto-offset eljárással. U j a b b a n a k a r t o n o k hátlapjára hasonló eljárással elhelyezik az Catalog of Microcard Publications 1901—62. N o . 3. " Microcard 11. 1960. 23. no. Nov. PLAS, P. v a n d e r : Stvedish newspaper index on microfiche. Micro L i b r a r y , 2. v o l . 1959. 1. no. 7—8. 1. 23 MELOHER, D á n i e l : Uses of microprint in bibliography. L i b r a r y J o u r n a l , 81. v o l . 1959. 1114—1117. 1.
22
15 ismertetett folyóiratcikkek mikromásolatát. Ezek a mikronyomatok minőség tekintetében elmaradnak a korábban ismert mikronyomatok mögött, hiszen közönséges katalóguskartonra készülnek, de csekély — 1:6 körüli — kicsinyítési a r á n y u k következtében kézi nagyítóval is olvashatók. Ez a sokszorosítási eljárás költséges, m e r t a mikrofelvételek 70 mm széles filmre készülnek, s a felvételenként szétvágott filmdarabokat a sokszorosítási formának megfelelően össze kell ragasztani, de a magas példányszám és a kutatók szakirodalmi tájékoztatásának szükségessége indokolja e sokszorosítási eljárás alkalmazását. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai Tudományos és Műszaki K ö n y v t á r a hasonló elgondolás alapján egészíti ki referáló kártyáit. A 7 5 X 1 2 5 mm m é r e t ű k á r t y á k hátlapjára felragasztják az ismertetett folyóiratcikk nem erős, 1:5—6 kicsinyítésű, mikromásolatát. Egy k á r t y á r a legfeljebb 4 lap kerül, de ez megfelel az ismertetett folyóiratcikkek átlagos terjedelmének. 1960 óta a k ö n y v t á r néhány tárgykörben e referáló mikrokártyák előfizetéses megrendelését vezette be. 24 A dokumentációs m i k r o k á r t y á k a tudományos szakirodalom feltárásának és rendezésének hatásos eszközei, s a mikrok á r t y á k elterjedésével számíthatunk azok hazai bevezetésére is (5—6. ábra). A. filmcsíkokból vagy mikroszalagcsíkokból összeillesztett mikrokártyák növekvő szerepet kapnak az adminisztrációs m u n k a és az irattári anyag csökkentése terén. A mikrokártyákból összeállított i r a t t á r a t — ellentétben a filmtekercs tárolási rendszerrel — állandóan ki lehet egészíteni a filmcsíkok vagy mikroszalag-másolatok pótlásainak a régi k a r t o n r a illesztése által vagy ú j kartonok elhelyezésével; ugyanígy könnyű a selejtezés is. Az előállítási költségek az ilyen „egy példányos" mikrokártyáknál nem oszlanak meg a másolatok között; a különféle hivatalok, bankok, nyilvántartási irodák mégis sikerrel alkalmazzák adminisztrációjuk egyszerűsítésére. 25 IV. Tapaszlalatok a mikrokártya-készítés és használat könyvtári gyakorlatából. Egyes mikrokiadók kiadványait m i k r o k á r t y a — ,,micro opaque card" — vagy mikrofilmlap — „microfiche" — f o r m á j á b a n egyaránt meg lehet rendelni. Mindkét változat ugyanarról a negatív filmről készül, de az előállítást és a használatot tekintve jelentős különbség van köztük. Az első, alapvető különbség, hogy az átlátszó mikrofilmlap olvasása átvilágítással, diaszkópikus olvasókészülékkel, az átlátszatlan mikrok á r t y á k olvasása episzkóp-rendszerű, visszavert fénysugarakat kivetítő olvasókészüléken történik. N é h á n y mikrofilmolvasó készülék, így pl. a könyvtárainkban ismert Dokumator, síkfilmtartóval van ellátva, és alkalmas mikrofilmlapok olvasására. Átlátszatlan m i k r o k á r t y á k mikrofilmolvasó készüléken nem olvashatók, a m i k r o k á r t y a olvasókészülékeken azonban fehér karton-alátéttel mikrofilmlapok is használhatók, b á r a visszaverődő fénysugarak a kép kettősségét idézik elő. A másik különbség az alapa n y a g tartósságában nyilvánul meg. A film-alapanyagú mikrolap m i n d k é t oldala könnyen karcolódik, ezért tárolásához védűborítékra és dobozra van szükség. A mikrokártya tartóssága kielégítőbb; a papír mikrokártya nehezebben sérül, tartós tárolásához nincs szükség védűborítékra és a levegő p á r a t a r t a l m á n a k szabályozására. Míg a mikrofilmlapkiadók — pl. a svédországi Nemzetközi Dokumentációs Központ — hajlandók kiadványaikat mikrokártya formában is szállítani, a mikrokártya-kiadók sohasem adnak mikrofilmlap-másolatot mikrokártya helyett. A papír ínikroinásolatok előállítása ugyanis olcsóbb, egyrészt azért, mert a fotopapír kevesebbe kerül a filmnél, másrészt a papír mikrokártyák kidolgozásának automatizálási lehetőségei miatt.
" IvREMENECKAJA, A. V.—LEV, D. J . : New melhods for presenting bibliographical informalion in thc l'SSII. Uncsco 11. for Libr. Vol. 15. 1961. 28—30. 1. 15 IlIDEU, F . : Archivál materials on microcards. A m e r . Doc. 1. vol. 1950. 1. no. 4 2 — 4 5 . 1. 18 Itückvergrösserungen von Mikrokarten mii Linhof Technika — oder Color-Kameras. l l e p r o v r a p h i e , 1. J n . 1961. 4. N r . 91. 1.
16 Eltérő az átlátszatlan mikrokártyák és az átlátszó mikrofilmlapok reprodukálást és nagyítási lehetősége. Az átlátszatlan pozitív m i k r o k á r t y a csak nehéz reprodukáló m u n k á v a l sokszorosítható, 2 6 a pozitív mikrofilmlapról azonban könnyen lehet nagyítókészülékkel vagy olvasókészülékkel nagyítást készíteni. Mikrokártyák felvételeinek kinagyítására alkalmas készülék előállításáról csak nemrég k a p t u n k hírt. A Microcard Reader Corporation által g y á r t o t t Microcard Copier működése az ismert gyorsmásoló eljáráson, negatív és pozitív papírtekercsek és előhívó-rögzítő oldat használatán alapul. 2 7 A mikrokártya és mikrofilmlap közötti különbség megnyilvánul a felvételek minőségében is. A mikromásolalok használói t a p a s z t a l h a t j á k , hogy a mikrofilmlap élesebb, részletdúsabb, ragyogóbb v e t í t e t t képet ad az olvasókészülékben, m i n t az átlátszatlan mikrokártya. N y o m t a t o t t szöveg mikrofelvételénél ez az eltérés nem jelentős, de az olvashatóságot jelentősen befolyásoló tényezővé válik kéziratok, gépelt szövegek, rajzok reprodukálása esetében. Az Akadémiai K ö n y v t á r számos kódexe mikrofényképezésénél tapasztalható volt, hogy a mikrofilmlapmásolatok sokkal olvashatóbbak a mikrokártya-másolatoknál. L I N N É Herbáriuma svédországi mikrokiadása előtt f o l y t a t o t t kísérletek eredményeinek vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az ugyanarról a negatívról készített mikrofilmlap-másolatok a papír másolatokat minőség tekintetében felülmúlják. 2 8 A minőséget jelentősen befolyásolhatja a felvétel kicsinyítési aránya; 1 : 18 a r á n y ú kicsinyítésen túl m á r romlik a m i k r o k á r t y á k olvashatósága és másolhatósága. A kicsinyítési a r á n y megválasztása, tekintettel az eredeti dokumentum jellegére, a felvevőgép, felvételi anyag és az olvasókészülékek minőségére, gondos mérlegelést tesz szükségessé. A m i k r o k á r t y á k — 1: 15—18 lineáris kicsinyítés esetén is — nagy d o k u m e n t u m anyag sűrített tárolására alkalmasak, és alaki egyformaságuk pontos rendezést tesz ehetővé, ami a mechanikai, pl. a lyukkártyás válogatás számára megfelelő alapot jelenthet. A könyvtári mikromásolás szakirodalmában még nem k a p t a meg a fontosságát megillető helyet a m i k r o k á r t y á k válogatása, jóllehet a mikroszövegek gépi válogatórendszerekkel történő összekapcsolásának lehetőségei m á r bebizonyosodtak. Az Akadémiai K ö n y v t á r fotolaboratóriuma, mikrofilmezéssel és fotomásolással kapcsolatos prospektus- és cikkgyűjteménye elhelyezése és válogatása érdekében, sikeres kísérleteket f o l y t a t o t t peremlyukasztásos m i k r o k á r t y á k előállítására. A m i k r o k á r t y a felvevő készülékkel előállított 90 X 120 m m méretű n e g a t í v filmlapokon a felső sor — a címfényképezésnél szokásos módon — üresen marad. A mikrokártya-másolatokon erre az üres sávra t ö b b lyuksort lehet elhelyezni. (7. ábra). Ezek a m i k r o k á r t y á k 3 X 8 átlagos m é r e t ű szöveglapot t a r t a l m a z n a k ; a felvételek számát a beállítás megváltoztatásával növelni vagy csökkenteni lehet. Ez a válogatórendszer nincs kötve a mikrokártya felvevő által megszabott negatívmérethez; 75 X 125 mm méretű mikrok á r t y á k is másolhatók 90 X 120 mm méretű fotopapirra. Beleilleszthetők ezenkívül a mikrofilmtekercsre vagy mikrofilmcsíkra készített mikrofelvételek is mikroszalagmásolat formájában, m e r t azonos — 90 X 120 m m — méretű és lyukasztású üres kartonlapokra fel lehet ragasztani a mikroszalagokat. (8. ábra). A mikroszalagok felragasztása nem okoz észrevehető torzulást a kartonlapokon. A mikroszövegek egyesítése a peremlyukasztásos k á r t y á k k a l számos dokumentációs munkaterületen a kis t e r j e delmű d o k u m e n t u m o k (pl. prospektusok, folyóiratcikkek) összegyűjtésének, kis helyet foglaló tárolásának és válogatásának megoldását jelentheti. V. A mikrokártyák magyarországi elterjedésének akadályai. 1. Olvasókészülékek hiánya. Kellő számú és minőségű olvasókészülék nélkül a mikrokártya nem válhat az eredetit pótló, gyakran használt és mindig használatra kész k ö n y v t á r i munkaeszközzé. 87 28
Full-size copi.es directly The Linnean Herbárium.
from microcards. Microcard B. 1961. 25. no. J u l y . Micro L i b r a r y , 1. vol. 1959. 6/7. no.
17' Az olcsó olvasókészülékek szükségességével minden mikrokártya-kiadó és mikroszövegeket gyakran használó k u t a t ó tisztában van, és a gyárak is törekednek az igények kielégítésére, mégis kevés — világviszonylatban is — a jó és olcsó olvasókészülék. Ilyennek tekinthető például a Hollandiában g y á r t o t t Huygens mikrofilmlap-olvasó ; súlya 4,5 kg,, objektívje Xenar 1: 3,5/30mm; ára 75 dollár, tehát m a g u k a k u t a t ó k is megvásárolh a t j á k . Európában a legutóbbi évekig mikrokártya-olvasókészülékeket nem állítottak elő. U j a b b a n a Micro Methods és a Kodak gyár készít mikrokártya-olvasókészülékeket, ez utóbbi az amerikai Microcard Reader Corporation olvasógépe szabadalmának megvásárlásával. Az amerikai mikrokártya és mikronyomat olvasókészülékek beszerzési ára aránylag magas: 250—350 dollár. 29 A mikrokártya-olvasókészülékek helyettesítésére olcsó kézi nagyítókat, ún. nézőkészülékeket is gyártanak. Ezek a nagyítók inkább egyes adatok, szövegrészek, címek megtekintésére alkalmasak, m i n t folyamatos olvasásra, de a k u t a t ó k hasznos eszközei lehetnek, és a mikrokártya használatát függetleníthetik az olvasókészüléktől akkor, ha csak rövid szövegek olvasására van szükség. Az amerikai Microcard Pocket-size Reader és a Microskaner elemmel és izzóval működő kézi nagyítókészülékek. Európai megfelelőjük a Minilook nagyító mikrofilmlapok megtekintésére; olcsósága m i a t t nemcsak a tudományos k u t a t ó k , hanem az egyetemi hallgatók is örömmel fogadták. A hollandiai Delft műszaki egyetemén 1958-ban fél év alatt 250 diák szerzett be valamilyen mikrofilmlap-olvasókészüléket. 3 0 Míg a nyugat-európai könyvtárak a nehézségek ellenére többé-kevésbé már berendezkedtek mikrokártyák használatára, a mikrokártyák magyarországi elterjedésének egyik legnagyobb akadálya az olvasókészülékek hiánya. Mikrofilmlapokat Dokumalor olvasókészüléken jól lehet olvasni, a m i k r o k á r t y á k olvasására azonban kevés a lehetőség, m e r t egyelőre csak egy-két külföldi olvasókészülék van az országban. Az eddigi kísérletek hazai készülékek előállítására nem jelentenek megfelelő eredményt és alapot sorozatgyártáshoz. Ez a helyzet nem szükségszerű, mert optikai és finommechanikai iparunk, fejlettsége lehetővé tenné a külföldiekkel azonos minőségű olvasókészülékek hazai előállítását is. A műszaki tervek elkészítésénél nem az eddigiekhez hasonló — egymástól elszigetelt — vállalkozásokra, hanem a könyvtárosok és műszaki szakemberek tartós együttműködésére lesz szükség. A mikrokártya-olvasókészülékekkel szemben támasztott alapvető követelményeket az 1:20 feletti nagyításban, egyenletes fényelosztásban, éles objektívrajzban, megfelelő hőszigetelésben és kényelmes k á r t y a t o v á b b í t ó szerkezetben jelölhetjük meg. 2. A mikrokártyák ára. A mikromásolatok áráról nemzetközileg és egy-egy országon belül is eltérőek a vélemények. Mint említettük, az előállítási költség változó összetevői: a m u n k a b é r , a nyersanyagok ára, a felszerelés költségei, a kiadási példányszám stb. befolyásolják a mikrokártyák árát. A m i k r o k á r t y á k eladási ára még: mindig magasabb annál, m i n t amit a nagyüzemi előállítás lehetőségével indokoltnak s a könyvtárak és kutatók szempontjából kívánatosnak t a r t h a t u n k . A mikrokártyák ára egyelőre nem tükrözi a mikrokártya előállításának lehetőségeit, s távol áll F . R I D E R . elképzelésétől, aki a 100 példányt meghaladó mikrokártya-kiadványok darabonkénti 5 centes á r á t is megvalósíthatónak t a r t o t t a , 3 1 m e r t a külföldi mikrokártyák ára darabonként 20—50 cent. A Stockholmban kiadott Micro Library által hirdetett mikro-
88
Recordak Microprinl Reader, M o d e l A. N a g y í t á s a 1 : 22; á r a 345 d o l l á r . Microlex Reader. N a g y í t á s a 1 : 2 1 — 28; á r a 2 3 7 d o l l á r . Microcard Reader, M o d e l 6 B S p e c i a l . N a g y í t á s a 1 : 23; á r a 335 d o l l á r . 80 Micro Library. 1. v o l . 1 9 5 8 . 1. n o . A p r i l . 81 RIDER, F . : Microcards,a neiv form of publication. I n d u s t r . a n d E n g . C l i e m . 42. v o l . 1950. 1 4 6 2 — 1 4 6 3 . 1.
18 filmlapok ára 50 cent. Az amerikai Microcard Bulletinben szereplő mikrokártyák ára 2 0 — 3 5 cent körül változik. 3 2 A Science évfolyamai mikrokártyán nem olcsóbbak, m i n t •eredetiben. 3. A kutatók idegenkedése. A könyvtárosok m á r kezdik megszokni a mikromás o l a t o k a t , a kutatók részéről azonban még idegenkedés nyilvánul meg a kiadványok ilyen formájával szemben. Egyik gyakori kifogás — amit egyébként mindenki elism e r —, hogy a m i k r o k á r t y a nem kelti a n y o m t a t o t t könyv megszokott hatását, nem a l k a l m a s a „szép k ö n y v " helyettesítésére. Művészeti kiadványok, fényképgyűjtemén y e k kiadására a m i k r o k á r t y a sokkal kevésbé megfelelő, m i n t szövegek és vonalas á b r á k reprodukálására. A kutatók tartózkodó m a g a t a r t á s á n a k oka részben tájékozatlanságuk. Nem ismerik az olvasókészülékeket és a mikroszövegek használatának lehetőségeit. Külföldön nemegyszer felmerült a n n a k a szükségessége, hogy az egyetemi k ö n y v t á r a k és nagy tudomán y o s könyvtárak s a j á t olvasótermeik mellett vagy kisebb intézetekben rendezett kiállításokkal, bemutatókkal, olvasókészülékek kölcsönzésével népszerűsítsék a mikromásolatok a t , és tanítsák meg a k u t a t ó k a t azok használatára. 3 3 Hasonló felvilágosító m u n k á r a k ö n y v t á r a i n k b a n is szükség van és erre számos lehetőség kínálkozik. 4. A nemzetközi tapasztalatok elégtelensége és a módszertani kutatómunka hiányosságai. A magyar k ö n y v t á r a k az elmúlt tíz évben, a hazai mikrofilmezés és dokumentációs fényképezés n a g y a r á n y ú elterjedése idején, elsősorban a szakirodalomra és a belföldi tapasztalatcserékre támaszkodtak fotoműhelycik és mikrofilmgyűjteményeik létrehozása v a g y fejlesztése alkalmával, és elhanyagolták az e téren igen nagy fontosságú külföldi tapasztalatcseréket. A szakkönyvek összefoglalásai, az elméleti kérdéseket tárgyaló t a n u l m á n y o k s a prospektusok jó kiindulást jelentenek a gyakorlati kérdések tanulmányozására, de nem elegendők mindig pontos következtetések levonására. Célszerű lenne t ö b b figyelemmel kísérni a mikrofilmező és fotomásoló készülékek nemzetközi bemutatóit, é s a modern külföldi készülékekből, tároló és válogató berendezésekből egy-egy kísérleti d a r a b o t könyvtáraink számára megvásárolni, hogy azok használhatósága és a hazai előállítás vagy a behozatal kérdései tisztázódjanak. A fejlődést tervszerű módszertani k u t a t á s o k és kísérletek is elősegítenék. Külföldön g y á r a k , kiadók, országos intézmények f o l y t a t n a k kísérletező m u n k á t a mikromásolatok tökéletesítése, ú j eljárások és készülékek bevezetése érdekében. Magyarországon a jól felszerelt fotólaboratóriummal rendelkező nagykönyvtárak h i v a t o t t a k a szükséges k í s é r l e t e k és módszertani kutatások elvégzésére. Sajnálatos tény, hogy a legnagyobb k ö n y v t á r i fotólaboratóriumok központi jellegük és országos szerepük következtében a r á n y t a l a n u l sok f e l a d a t o t látnak el és kevés időt tudnak kísérleti m u n k á k r a fordítani Kár, hogy könyvtáraink nem összesítik és nem hangolják össze az eredeti formában beszerezhetetlen könyv- és folyóiratanyagra vonatkozó igényeiket. Az igények összesítésév e l s az anyagi terhek felosztásával a k ö n y v t á r a k együttesen fedezhetnék a legszükséges e b b kézikönyvek és hiányzó periodikák mikrofilmezésének vagy mikrokártya-kiadásán a k költségeit.
33 Az Annalen der Chemie Theatre 3ti k ö t e t e (140 s z í n d a r a b ) •közlése szerint. U g y a n e z t 5 é v v e l 33 /DC microfiche servicc.
t e l j e s s o r o z a t a (1943-ig) 4920 m i k r o k á r t y á n 1008 d o l l á r é r t k a p h a t ó . Bell's British 215 m i k r o k á r t y á n 38,80 d o l l á r é r t v á s á r o l h a t ó m e g a Microcard Bulletin 16. (1956.) k é s ő b b a Catalog of Microcard Publicalions 3. s z á m a 50 d o l l á r é r t h i r d e t i . .Micro L i b r a r y , 1. v o l . 1959. 6/7. no. 7. 1.
A k i a d á s é r t felel a/. A k a d é m i a i K i a d ó i g a z g a t ó j a 63.56926 A k a d é m i a i N y o m d a , B u d a p e s t — F e l e l ő s v e z i t ő : B e r n á t
György
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI 1. Haraszthy Gyulai A 130 éves Akadémiai Könyvtár. Bp. 1956. 2. Berlász Jenő —Szakmáryné N é m e t h Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. B p . 1956. 3. Csapodi Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957. 4. Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. Bp. 1957. 5. Haraszthy Gyula: Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű \ kérdései. Bp. 1958. 6. Gergely Pál: Arany János és az Akadémia Könyvtára. Bp. 1958. 7. Moravek E n d r e : Die netten ungarischen Bibliolheksnormcn. Wien 1957. 8. Szakmáryné N é m e t h .Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. Bp. 1958. 9. Gergely Pál: Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Bp. 1958. 10. Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1958. 11. Moravek E n d r e : Kiadványtípusok á katalogizálás, szempontjából. Bp. 1958. 12. Szakmáryné N é m e t h Mária: A központi folyóiratcímjegyzék kérdései. Bp. 1959. 13. Csapodi Csaba: L'arenir des périodiques scientifiques. La Haye 1958. 14. F. Csanak Dóra: Az Akadémiai 'Könyvtár története a szabadságharcig. Bp. 1959. 15. Moravek Endre—Wegor Imre: Magyar könyvészeti kifejezések kis orosz szótára. Bp. 1959. 16. Csapodi Csaba: Der geographische Begriff im Katalogsystem der Bibliotliek. Wien. 1959. 17. Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyrtárbán. Bp. 1959. 18. Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka. Bp. 1960. 19. Sáfrón Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet. Bp. 1960. 20. Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban. — Les sciences socialies liongíoises d a n s les publioations de l'Uneseo. Bp. 1960. 21. Gergely Pál: Pápai Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. 22. Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtárában. " B p . 1961. 23. Sarlóska Vince E r n ő : Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumentumok. Bp. 1961. 24. Csapodi Csuba: Alikor pusztult el Mátyás király könyvtára? Bp. 1961. 25. Moravek Endre — Woger Imre: Abbreviaturae Oyrillicae. Bp. 1961. 26. Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai. Bp. 1902. 27. Tőkés László: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyvgyiíjteménye és fotoláboratóriuma. Bp. 1962. , . 28r-Fráter Jánosnó: ,,Nemzeti részvét emelte". Bp. 1902. 29. B ü k y Béla; Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1902. 30. Moravek Endre: Index acronymortim seleclorum.^Pars 2. Instituta scicntifica. Bp. 1962. 31. Méroinó Juhász Margit: Mikszáth Kálmán tárgyi és szellemi hagyatéka, a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban. (Előkószületben.) 32. Rózsa György: The documenlation of science organization as an emerging new branch of scienlijic injormation. Bp. 1902. 33. Gergely Pál —Molnár Zoltán; Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma. 1840—1900. Bp. 1902. 34. Csapodi Csaba: Mikor szűnt meg Alátyás király könyvfestő műhelye? Bp. 1903. ,•35. Tőkés László: A mikrokártya és a kutatók. Bp. 1963.
