A MI KÓRHÁZUNK december. Új rezidensek A húszéves CT Emlő-klub. Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak

A MI KÓRHÁZUNK Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak

2012. december

• Új rezidensek • A húszéves CT • Emlő-klub

Tartalomjegyzék

Karácsonyi köszöntő

3

Rezidensek köszöntése

4

Képriport a Szemészetről

5

Fiatal Diplomások Fóruma

8

Interjú Péterfy Nórával

10

Stigmatizált gyerekek

11

Naptár 2013

12

Húszéves a CT

14

Együtt a mellrák ellen

15

Hogyan alakul ki a rákos daganat?

16

Szakdolgozói Tudományos Nap

17

Intézeti Diabetes Nap

18

Kongresszusok

19

Hírek – események

21

A Mi Kórházunk • a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak ingyenes lapja Megjelenik 2000 példányban, szerkeszti a Szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Dr. Kázmér Tibor főigazgató Szerkesztő: Dr. Balázs Magdolna, • Újságíró: Székely Ilona Címlapfotó: Bazánth Ivola • Képszerkesztő: Várkonyi Zoltán • Fotók: Bazánth Ivola, Várkonyi Zoltán, Karajorgis Mária Nyomdai előkészítés és kivitelezés: fotoGOLD Kft. Felelős vezető: Borvető Béla Kapcsolat: [email protected] • Budapest 1125 Diós árok 1–3. ISSN 1587-1193

M

eglehetősen mozgalmas esztendőt tudhatunk magunk mögött, és várhatóan a következő sem lesz sokkal nyugalmasabb. Intézményünk január 1-jétől már állami fenntartás alatt működik, ami egyrészt sok felelősséget és gondot levesz a vállunkról, másfelől azonban – és ez tagadhatatlan – a betegellátással kapcsolatos munkát, a szervezést nem teszi könnyebbé. Gazdálkodásunkban is fokozott figyelemre, takarékos megoldásokra van szükségünk. Talán nem kell magyaráznom, hogy az állam óriási küzdelmet folytat az ország pénzügyi nehézségeinek leküzdésében. A forráshiány természetesen nem kerülhette el az egészségügyi ágazatot sem, a kórházak állami tulajdonba vétele, munkájuk, beszerzéseik központi irányítása ezért kényszerű, de szükségszerű lépés. Ez magyarázza az ellátórendszer országos szinten tapasztalható struktúraváltását, több egészségügyi szolgáltató mára módosult funkcióját is. Emellett jelentős változás történt az egyes ellátásokhoz és gyógyítási szintekhez rendelt területek nagyságában, lélekszámában is. A Szent János Kórház életében az egyik nagy változást a Szent Margit Kórház leválása hozza, amely 2013 január első napjától már önálló költségvetési intézményként végez gyógyító munkát. Ezzel többéves „házasság” bomlik föl, a válás lebonyolítása pedig igen sok munkát adott mindkét intézménynek. Ám mindvégig arra törekedtünk, hogy – miközben teljesítjük a fenntartó által előírtakat – ebből semmit ne érezzenek betegeink. Sem itt, sem ott. A mi munkánk ugyanis mindenek felett és elsősorban a munkánkra szoruló emberek testi-lelki gyógyítása. Ha jól végezzük munkánkat, a páciens meggyógyul, de legalábbis nem romlik tovább az állapota. Továbbra is ezt fogjuk tenni, és prevencióval, szűrésekkel segítjük a bajok megelőzését vagy korai észlelését. Régi-új főigazgatóként a nyár derekától gondoskodom arról, hogy a kórházban minden a lehető legolajozottabban menjen tovább. Érzem kollégáim bizalmát, a vezetőség támogatását ebben a nem könnyű helyzetben. Köszönöm minden munkatársamnak, orvosoknak, ápolóknak és a gyógyítást segítő szakembereknek a munkát. Nem szoktam üres ígéreteket tenni, de azon leszek, hogy a százéves Szent János Kórház patinás nevét kedvező kontextusban említhesse a szakma és a közvélemény. Folytatnunk kell elődeink munkáját, amely több, mint száz esztendőn át biztosította az intézmény fennmaradását. Munkatársaimnak kívánom, hogy újult erővel lépjenek át a következő esztendőbe, koncentráljanak a mindennapokra és azokra a betegekre, akik a segítségünkre szorulnak. Békés karácsonyt és további sikereket kívánok mindnyájunknak, betegeinknek pedig bizalmat, gyógyulást.. Dr. Kázmér Tibor főigazgató

A Mi Kórházunk • 3

El kell csenni a tudást a nagyoktól Rezidensek köszöntése

K

ötetlen baráti beszélgetésre hívta a kórház vezetősége a nálunk dolgozó rezidenseket, s aki tudott, eleget is tett a meghívásnak. Tizennégy fiatal jelent meg november közepén, akiket Kázmér Tibor intézményvezető mellett Nyulasi Tibor orvos igazgató és Lászlóné Dezső Kornélia ápolási igazgató fogadott. A fiatalokat Folyovich András, a kórház rezidensképzésért felelős neurológus főorvosa „pásztorolta”. Az összejövetelen a főigazgató – a többi között – a korábbi idők elhelyezkedési lehetőségeit vetette össze a jelenlegi helyzettel. A fiatal orvosok ma kényelmesebb helyzetben vannak, mint elődeik – derült ki -, hiszen néhány évtizede valóságos háború folyt egyegy jobb budapesti álláshelyért, s nem is igazán lehetett válogatni az orvosi szakmák között. Ma viszont a fiatalok „diktálnak”. A főigazgató meg is ragadta az alkalmat, hogy kiderítse, a jelenlévők közül hányan tervezik a külföldre távozást. Senki nem jelentkezett, bár az is igaz, hogy ezt nem erősítenék meg

szerződéssel (a jelenet Mátyás király történetét idézte az okos lánynyal). A hazai kórházak nagyon jól állnak szakmailag – emelte ki Kázmér Tibor -, más a helyzet a körülményekkel, a bérezéssel. Tulajdonképpen ezt tükrözték a rezidensek jelzései is. Többen nyilatkoztak úgy, hogy tudományos munkát is folytatnának, sőt van, akinek már több tudományos közlése is megjelent. A rezidensek részéről igényként merült föl egyrészt, hogy több szakorvos segítse tevékenységüket, másfelől az elvárások egzaktabb és bővebb meghatározását várnák el. A megoldás persze nem egyszerű, tekintettel bizonyos szakmák szakorvoshiányára, valamint a tapasztalt gyógyítók időbeosztására és oktatási hajlandóságára. „A szakmát a hivatástól az különbözteti meg, hogy ha tennivaló van,

az ember nem az óráját nézi” – hangsúlyozta Nyulasi Tibor, aki az intenzív osztályt is vezeti. Szerinte egyfajta erőszakosság is szükséges ahhoz, hogy a rezidens „ellopja” a tudást. Aki így tesz, az villámgyorsan képes fejlődni, több beteget láthat el. Egy szó mint száz: az orvoslásba nagyon sok energiát kell fektetni, a rendszerproblémákat – például az ügyeletben magára hagyott rezidens jelenségét – pedig a vezetőségnek kell megoldania. NIC

2012-től rezidensi képzésben részt vevő, illetve rezidens képzésre pályázó orvosaink: Dr. Kerepesi Klára, Fül-, Orr-, Gégészeti Osztály Dr. Katona János, Szájsebészet Dr. Kulcsár Edina, KAITO Dr. Keller Balázs, KAITO Dr. Mohácsi Zita, KAITO Dr. Varga Katalin, KAITO Dr. Dér János, Urológiai Osztály Dr. Mályi Kata, I. Belgyógyászati Osztály Dr. Gosztola Petra, I. Belgyógyászati Osztály Dr. Ravasz Kinga, I. Belgyógyászati Osztály Dr. Jankó Ágnes, Központi Röntgen Dr. Bakó Áron, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály Dr. Gati András, Idegsebészeti Osztály Dr. Nagy Tamás, Neurológiai Osztály

4 • A Mi Kórházunk

Dr. Kardulecz Ottilia, II. Belgyógyászat Dr. Oláh Roland, II. Belgyógyászat Dr. Pál Tamás, III. Belgyógyászat Dr. Vandrus Boglárka, III. Belgyógyászat Dr. Arányi Viktória, Pszichiátriai Osztály Dr. Sörös Petra, Pszichiátriai Osztály Dr. Szabó Balázs Előd, Sebészet Dr. Pepó Lilla, Szülészet-Nőgyógyászat Dr. Barna Petronella, Gyermekrehabilitációs Osztály Budai Gyermekkórház Dr. Pártos Gergely, Gasztroenterológia – Margit Kórház Dr. Rév Katalin, Általános Belgyógyászat – Margit kórház Dr. Paksicza Lilla, Nefrológia – Margit Kórház

Szempillantásnyi sebészet Szemészeti Osztály

A régi szemészeti rendelőből porfelhő gomolyog, az új központi gyógyszerellátót építik. Alig látok, csak sejtem, hogy mindjárt célhoz érek. A bejáratnál modern, nagy tábla irányítja a forgalmat: balra fekvőbeteg-, jobbra járóbeteg-ellátás. Balra ritkább, jobbra tömött sorok. A főnővéri szoba felé haladva a kórtermeket pásztázom. Friss illat, vakító fehér falak, kontrasztban a fekete firhanggal. Fény és sötétség. Itt reggeli csúcsforgalom. A főnővér türelmet kér, a betegek a cseppnyi pupillatágítót. A műtéti előkészületek javában folynak, a páciens helyi vagy cseppér-

zéstelenítőt kap. A műtét során mindenkinek ébernek kell lennie. Fontos, hogy a pupillát jó ritmusban tágítsák, nehogy épp a műtétre szűküljön öszsze. A beteg pszichéjével is foglalkoz-

nak, enyhe nyugtatót kaphat, amit az orvos ír fel, ez mindenkinek szinte rutinszerűen jár. A folyóson egymással szemben, tágra nyílt pupillákkal várják a műtéteket a betegek. 9.00 óra. Kezdődnek a műtétek. Engem is sterilbe öltöztetnek. Környezetbarát zöldben tetszelgek. Arcomon maszk, a fejfedőmtől alig látok. Aztán megszokom. Gombos Katalin főorvos asszony bemosakszik, én szokom a terepet. Közben a maratoni műtéti kiírásra pillantok. Az első egy korombeli nő lesz, másodszori retinaleválással. Megborzadok, haladjunk. Közben


alig tudom levenni a szemem a műtősnő fejfedőjéről, egy koponya díszíti, azt mustrálom. – Van neki teknősbékás is – említi a főorvos asszony, mire mindenki elmosolyodik. A beteg meg is érkezik, saját lábán, s az asztalra fekszik. A zöld köpenyektől semmit sem látok, kivetítőn követem az eseményeket. Levegőt is alig merek venni, ámulok és bámulok, főleg a főorvos asszony kézügyességét. Mire feleszmélek, már a második műtétnél járunk. Rutin ügy, egy szürke hályog. A beteg szemét és környékét sterilizálják. A főorvos asszony a jódban hisz, nagy találmánynak tartja. Eztán a szemet hermetikusan körbezárják egy speciális kendővel. A mozdulat maga is lenyűgöző. Aztán jönnek az instrukciók: – Beszélni szabad, mozogni nem. Lazítsa el a szemét. Amolyan szemjógának


tűnik. Tizenkilenc perc elteltével újabb beteg érkezik. Hatvan és hetven közötti stramm férfi, szintén szürke hályoggal. Feladat ugyanaz, ám a műtét felénél, a páciens az orrát próbálja vakarni. A főnővér határozottan, de kedvesen utasítja: – Steril részekhez nem nyúlunk, s kérem, előtte szóljon! Hát igen, itt aztán tudnia kell a jobb kéznek, mit csinál a bal. Kapkodásnak helye nincs, szempillantás alatt könnyen kisiklik egy rutinmenet is. A műtét végén jönnek a tanácsok. – Uszodába, kérem, ne menjen, emelni pedig csak tizenöt-húsz kilóig! – Húha, doktornő, az nehéz lesz! A feleségem annál sokkal többet vásárol! A következő operáció kicsit komplikáltabb, hosszabb. Az idős asszony szemnyomása plusz harminc. Miniatűr műszer töri lelkesen, majd szívja magába

gyorsan a lencsét. Amikor az új lencsét helyezi be a doktornő, újszövetségi tanítás jut az eszembe. „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogy nem…” De a lencse már át is bújt, bent is van. Hála Istennek. Betegünk fedőkötéssel mosolyog. Továbbállok, Lengyel Józsefné főnővérrel nézem végig az osztály többi részét, s közben múltról, jelenről faggatom. – Nekem mindegy volt, csak szemészet legyen – kezdi. Férje a három gyerekkel ágált a három műszak ellen, végül a főiskolát is elkezdte, miután harmadik gyermeke az elemibe kezdett járni. Kellett a diploma. Amikor idekerült, rettenetes állapotok uralkodtak az osztályon. Tizennyolc éve nem festettek, nem volt akadálymentesített a bejárat, a nővérek badellával osztották az ebédet, majd ugyanők mosogattak, mert kisegítő személyzet arra sem volt. Csótányok hemzsegtek az alagsorban, maga a rettenet. Persze ez a múlt. Azóta kifestettek, megtörtént az akadálymentesítés, s a főorvos asszony ideje alatt elkezdődött az átépítés. A paravános rendszer megszűnt, jöttek a kisebb kórtermek, újjáépült a műtő. Mesél a műtétek előtti és utáni feladatokról is. Operáció végeztével pótolni kell a folyadékot, kötelező a minimum fél óra pihenés, majd kísérettel ki lehet menni a mellékhelyiségbe is. Ideghártyaleváláskor üvegtesti műtétet végeznek, ilyenkor szilikonolajjal, vagy gázzal töltik fel az üvegtesti teret, s a műtét befejeztével speciális pozíciókat kell felvennie a betegnek. Muszáj szigorúan

együttműködnie, mert újra leválhat a retinája. A korombeli, retinalevált nőhöz érkezünk. Épp együttműködik, a fura pózokat gyakorolja. Főorvos aszszony lép ki a műtőből, csatlakozik hozzánk. Három éve vezeti az osztályt. Azt mondja, az övék a technikai háttér miatt a leggyorsabban fejlődő orvosi ágazat. Az új lencsék terén is elképesztő a fejlődés. A beteget kevésbé megterhelő, a jobb látást nyújtó beavatkozások felé halad a szemészet. A sebméretek legyenek minél kisebbek, a gyógyulás minél gyorsabb. Egyre jobban terjednek az egynapos műtétek, például a szürke hályog beavatkozásoknál. Szívesebben csinálnának több operációt, ám kevés műtét finanszírozása megoldott. Pedig az egynapos operációnak sok optikai előnye is van, nemcsak az, hogy a beteg hamarabb hazamehet. Minél kisebb a seb, annál jobb a műtét utáni látásélmény. Megjelentek olyan ambuláns kezelések is, amelyek már műtéti körülményeket igényelnek. Ilyenkor gyógyszert juttatnak a szem belsejébe egy kis tűvel. Rengeteg ambuláns injekciót adnak, de ez nehezen összeegyeztethető a műtéti menettel. A főorvos asszony az intenzív ambuláns ellátásban látja a jövőt. Ehhez persze a munkaerő jobb kihasználására lenne szükség. Katalin szerint az egészségügyben is fel kell venni a fizetős szolgáltatókkal a versenyt. Az osztályon ennek is szeretne megfelelni. Ám sokszor a telefonos vonalak, a számítógépes rendszer nem tud lépést tartani.

A betegirányítást átalakítaná, hívókódos szisztéma kiépítésében gondolkodik. Egy cég már ígért is neki egy monitort, amelyen a betegek láthatnák a behívókódokat. Ám hangos rendszer is kell, itt természetesen nem minden beteg lát jól. – Senki nem látja, mekkora érték, hogy nálunk megtalálható az OTC készülék, amely a retina rétegeiről tud nagyfelbontású képet és információt adni. De szeretnének egy olyan készüléket is, amivel még pontosabban tudják bevinni a műlencséket. Mondjuk egy IOL mastert, ami sokkal pontosabb optikai módszer. Minél drágább lencsét szeretnénk beültetni a betegeknek, annál fontosabb a precíz szolgáltatás, a pontosabb beültetés, hiszen az már egy életre szól. A doktornő bővítené a szolgáltatásokat is, például, hogy a beteg

megvehesse magának a spéci lencsét, amit viszont OEP-finanszírozott műtét során ültetnének be neki. Ez a kórháznak is jó, mert nem az intézménynek kell kifizetnie magát a lencsét. Vannak tehát tervek, panaszok, de örömök is. – A modern kor elvárásainak megfelelünk, fő műtéti típusainkban hozzuk a budapesti elvárásokat, sőt némelyekben felette is vagyunk. A korszerűtlen lencseműtéteket tíz százalék alá csökkentettük. A doktornő büszke a retinadiagnosztikára és a kezelések fejlesztésére is. Szeretné erősíteni a gyakorlatban is jól működő gyermekszemészeti rendelést. – Gyermekrendelésre hatalmas az igény, sok az előjegyzés, hosszú a várólista. S persze most költöztünk az új helyre, még jól be kell lakni.

Bazánth Ivola


Fiatal Diplomások fóruma

A

november 22–23-án megtartott Fiatal Diplomások Fórumán 26 előadás hangzott el (az előadók neveit és az előadások címeit keretes részünkben közöljük). Az előző évekhez hasonlóan magas színvonalú munkákat ismerhettünk meg. Az előadások többségében jól dokumentáltak voltak, az előadók pontosan betartották a megadott időkeretet. Mindig feltűnő a fiatalok fórumán, hogy olyan területeket is megközelítenek előadásaikkal, amelyek több osztály szakorvosainak is gondot, problémát jelentenek, de sem tudományos ülésen, sem főorvosi értekezleten, sem a kórház egyéb más fórumán nem kerül szóba. Ilyen volt most például a Központi Fogda, közkeletű nevén a „Gyorskocsi utca” által hozzánk beutalt betegek pszichiátriai vizsgálata. Az OPNI megszűnése óta kórházunk látja el a Gyorsko-

csi utcai előzetes letartóztatásban lévő személyek akut pszichiátriai vizsgálatát, amely sokszor jelentős meg-

Díjazottak: I. díj: Dr. Péterfy Nóra (Traumatólógia és Kézsebészeti Osztály): Haemostasist befolyásoló kezelésben részesülő csípőtáji törött betegeink vizsgálata a Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályon 2010–2012 között. II. díj: Dr. Kovács Dóra, Salamon Mónika, Hazay Máté és Soós Zsuzsanna (II.Bel-Diabetológia és Szülészeti Osztály) :WHO versus IADPSG krétériumok a gestatios diabetesz szűrésére III. díj: Dr. Bári Attila, Dr. Kolozsi Péter, Dr. Szabó Balázs Előd (Sebészeti Osztály) Appendicitis ma: I. Diagnosztika; Appendicitis ma: II. Therápia


terhelés az osztályon dolgozó kollégáknak. A 2007 óta ideküldött 346 beutalt 80%-a visszakerült a fogdába, tehát indokolatlan volt a beutalás. Az előadás kapcsán a belgyógyászati osztályon dolgozó kollégák is megerősítették a sok Gyorskocsi utcából érkezett indokolatlan beutalás problémáját. Érdekes előadást hallhattunk az Együtt programban részt vevő édesanyák gyógyszereléséről vagy annak hiányáról, a gyermekkori fejsérülésekről, a gyulladásos bélbetegségek genetikai okairól, a partydrogok végzetes hatásairól, az idősebb kori teherbeesés lehetőségének vizsgálatáról. Két fiatal sebész kolléga, Kolozsi Péter és Bári Attila feldolgozta a 2005-2012 között kórházunk-

Fiatal Diplomások Fórumának előadói 2012. november 22 (csütörtök) 1. Diabéteszes ketoacidózis előfordulása osztályunk egy éves betegforgalmában Dr. Benedek–Kováts Emese–Dr. Bodnár Anita – II. Belgyógyászat 2. Armakoterápiás dilemmák az Együtt Program esetei kapcsán Dr. Pelikán Anett – Pszichiátriai Osztály 3. Nem tervezett áthelyezések a rehabilitációban Dr. Jobbágyi Anna – Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály 4. Csendes gyilkos – A cystikus pancreas elváltozások képalkotó diagnosztikája Dr. Jankó Ágnes Irma – Radiológiai Osztály 5. A „8%-os rendelet” első tanulságai a szakrendelésünkön gondozott cukorbetegek adatainak elemzése alapján Dr. Hegedüs-Virág Zsófia–Dr. Majtényi Petra – II. Belgyógyászat 6. A Doppler echokardiográfia, mint addicionális diagnosztikus eszköz a szignifikáns főtörzs (LM) szűkület megítélésében Dr. Nagy Edit – III. Belgyógyászat 7. Folyamatos szöveti glukózszint monitorozás szerepe a diabetes kezelésében és gondozásában Dr. Oláh Roland – II. Belgyógyászat 8. Fejsérülések gyermekkorban Dr. Fadgyas Balázs – Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály 9. WHO versus IADPSG krétériumok a gestatios diabetes szűrésére Dr. Kovács Dóra–Dr. Salamon Mónika–Dr. Hazay Máté–Dr. Soós Zsuzsanna – II. Belgyógyászat és Szülészet–Nőgyógyászat 10. Gyulladásos bélbetegségek pathogenezise: Fontos környezeti és genetikai tényezők Dr. Mályi Kata Sára – I. Belgyógyászat 11. A MODY kalkulátor értéke a monogénes diabetes formák predictiójában Dr. Bodnár Anita–Dr. Benedek–Kovács Emese – II. Belgyógyászat 12. Gina, avagy amikor a parti az intenzív osztályon ér véget – Dr. Keller Balázs, KAITO 13. A terhességek kimenetele operatív hiszteroszkópiát követően Dr. Bollobás Máté – Szülészet–Nőgyógyászat 2012. november 23 (péntek) 1. Perinatalis fehérállományi sérülések következményei Dr. Hajnal Györgyi, Margit Kórház – Fejlődésneurológiai Osztály 2. Hypertoniás sóoldat inhalátio hatékonysága RSV Bronchiolitisben Dr. Adonyi Nóra–Dr. Tory Vera–Dr. Szirmai Annamária – Gyermekgyógyászati Osztály 3. A Budapesti Központi Fogda által 2007–2012 közötti beutalt személyek pszichiátriai vizsgálatának néhány karakterisztikus jellemzője. Dr. Sörös Petra–Dr. Kiss Dániel – Pszichiátriai Osztály 4. Alacsony AMH értékelése az életkor függvényében Dr. Skriba Eszter – Budai Meddőségi Centrum 5. Egy oligo-anuriás akut veseelégtelen beteg diagnosztikai problémái. (Esetismetetés. Keressétek és kutassátok a teljes diagnosztikai igazságot.) Dr. Kálmán Éva – Margit Kórház, II. Belgyógyászat 6. Appendicitis ma: I. Diagnosztika Dr. Bári Attila–Dr. Kolozsi Péter–Dr. Szabó Balázs Előd – Sebészeti Osztály 7. Appendicitis ma: II. Therápia Dr. Kolozsi Péter, Dr. Bári Attila, Dr. Szabó Balázs Előd, Sebészeti Osztály 8. Újszülött- és fiatal csecsemőkori epilepsziák szemiológiája Dr. Telecs Borbála – Margit Kórház, Fejlődésneurológiai Osztály 9. Haemostasist befolyásoló kezelésben részesülő csípőtáji törött betegeink vizsgálata a Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályon 2010–2012 között. Dr. Péterfy Nóra – Traumatológiai és kézsebészeti Osztály 10. KAZUISZTIKA: Egy ritka tumor szindróma bemutatása Dr. Halászteleki Csaba – Margit Kórház, IV. Belgyógyászat 11. Preoperatív tápláltsági állapotok felmérésének fontossága Dr. Mohácsi Zita – KAITO 12. A normális ejectiós frakciójú hypertoniás betegek genetikailag hajlamosak az oxidatív stresszre a bal kamrai diastólés dysfunkctioval arányosan Dr. Pepó Lilla–Dr. Jánosi Olivér–Dr.Vereczkei András – Szülészet-Nőgyógyászat 13. Intrauterin magzati elhalás aneszteziológiai és intenzív terápiás vonatkozásai – anyai szövődmények Dr. Kulcsár Edina Linda – KAITO

ban végzett sérvműtéteket, majd öszszehasonlította a Manninger Jenő idejében végzett hasonló műtétekkel. Igazi kuriózum ez kórházunk szakmai munkájának vonatkozásában. Külön kiemelendő a II. Bel-Diabetológiai osztály, innen 5 fiatal kolléga tartott előadást. Köszönet a Margit Kórház II.Belgyógyászati-Nefrológiai Osztályának és Fejlődésneurológiai Osztályának, akik több előadással tisztelték meg a fórumot, jóllehet kiválásuk már előrehaladottnak mondható. Kiváló előadás volt a végül első helyezést nyert Péterfy Nóra előadása a csípőtáji törött betegekről, valamint remekül dokumentált előadást láthattunk Telecs Borbálától az újszülött és csecsemőkori epilepsziák tüneteiről. Kár, hogy ebben az évben csak orvos előadó szerepelt a programban, a többi diplomás szakterület most nem hozott előadást. Talán jövőre. A tudományos ülés két napján 102 résztvevő volt jelen. A bíráló bizottságot prof. dr.Jánosi András DSc., dr. Konc János PhD, dr. Demeter Jolán , dr. Blatniczky László PhD és dr. Kovács András PhD alkották. Köszönjük az összes előadónak az előadásokba fektetett energiát, a résztvevőknek az érdeklődő figyelmet. B. M.


Győztes lány a Traumatológián Fiatal Diplomások Fóruma • Péterfy Nóra

H

uncut szemek, fekete hajfonat, egy törékeny lány várt fehér köpenyben a traumatológia lépcsőjén. Péterfy Nórára méltán büszkék az osztály dolgozói: hiszen a Fiatal Diplomások Fórumán először nyert első díjat nőként a Traumatológiai Osztályról. Csípőtáji törésekről szóló dolgozatát dr. Detre Zoltán főorvos kutatásához kapcsolódva kezdte írni, majd miután önállóan összesítette az adatokat, meglepő eredményre jutott. „Ha az osztályunkra csípőtáji töröttet szállítanak, számunkra fontos kérdés a sérült korábbi gyógyszerelése. A véralvadásgátló gyógyszerek (pl. Syncumar) kettős problémát jelentenek. Az alvadási paraméterek normalizálásához szükséges idő az ideális műtéti idő halasztását jelenti, melynek következtében megnő az ápolási idő és a ráfordított gyógyszerigény (K-vitamin, FFP, vvt) – kezdi el a történetet Nóra. – Pedig ezekkel a törésekkel kockázatos váratni a beteget. Combnyaktörötteknél egy 6–12 órás időablakon belül lenne szükséges a dislocatió megszüntetése és a törés rögzítése, különben azok az erek, amelyek ellátják a combfejet, maradandóan sérülhetnek, melyek következménye a letört combfej elhalása. Általános elv: a sérülés szövődményének elkerülése, ennek legjobb módszere a korai mobilizálás. Ennek elmaradása esetén megnő a szövődmények száma (felfekvés, a húgyúti fertőzés, a tüdőgyulladás). Sikeres műtét után járókerettel már másnap lábra állhat a beteg.” Nóra a csípőtáji töréseket dolgozatában combnyaktörésekre és egyéb tomportáji törésekre bontotta. 2010 januárjától 2012 áprilisáig a következő szempontok szerint nézte át mindazokat a betegeket, akik ilyen töréssel kerültek az osztályra (majd műtéten is átestek): szedtek-e a baleset előtt véralvadásgátlót, mennyit kellett várniuk a műtétre, mennyi volt az ápolási idő, történt-e halálozás, illetve hány


betegnél kellett transzfúziós kezelést biztosítani, s kik voltak azok, akiknél féléven belül valamilyen szövődmény alakult ki. Az adatokat összehasonlította azokkal a betegtársakkal, akik ugyanilyen törést szenvedtek, de nem szedtek véralvadásgátlót.

„Az volt a furcsa, hogy mindenki azt várta, akik véralvadásgátlót szedtek, azoknál rosszabbak lesznek a mutatók. Azaz: nagyobb a halálozási arány, több lesz a szövődmény és a transzfúzió, – folytatja Nóra. – Az összesített statisztika azonban meglepően mást mutatott. Szövődmények tekintetében alig volt eltérés, s volt olyan év, amikor a halálozás nagyobb volt azoknál, akik nem szedtek véralvadásgátlót. Transzfúzió esetében az egyik töréstípusnál a gyógyszerfogyasztók jártak jobban, a másiknál azoknak kellett több transzfúzió, akik nem éltek véralvadásgátlóval. Az eredményen mindenki csodálkozott, ezért nem hagyjuk abba a kutatást. A dolgozat több kérdést is felvet. Például azt, hogy a különböző egyéb betegségek mennyire befolyásolják a betegek gyógyulását, s lehet,

hogy sok beteg azért nem szedett véralvadásgátlót, mert egyáltalán nem járt orvoshoz, s habár általánosan rosszabb állapotban voltak, nem derültek ki azok a társbetegségeik, amelyek miatt itt transzfúzióra szorultak. Ezt feltételezzük, de az újabb kérdésekre újabb válaszokat kell találnunk.” Dr. Péterfy Nóra kórházunk másodéves rezidense, akit a baleseti sebészet mellett a kéz- és helyreállító sebészet érdekel a legjobban. Jelenleg gyermeksebészeti gyakorlatát tölti Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztályunkon. Édesapja évekig a kubai élelmiszeripari kutatóintézetben dolgozott, Nóra is Havannában született. Hatéves volt, amikor a család végleg hazaköltözött. A spanyol nyelvet azóta sem felejti. Az orvosi egyetemre azonban nehezebb volt az út. Nórát a gimnáziumban a biológia, a fizika, és a matematika érdekelte, szeretett lovagolni és kézilabdázni, a humán tárgyak teljesítésében viszont alulmaradt. Még az osztályfőnök is megpróbálta lebeszélni az orvosi pályáról. De ezt a lányt keményebb fából faragták. Mivel pontszáma nem volt elég a SOTÉ-ra, elkezdte tanulmányait az akkori TFen, humán-kineziológia szakon. Már majdnem ott ragadt, amikor barátai rábeszélték: próbálja meg még egyszer az orvosit. Másodszor csak két ponttal maradt le. Ezután egy teljes évig csak az újabb vizsgára készült. Harmadszorra már magasan megugrotta a lécet. Nóra boldog, hogy a traumatológián dolgozhat, látszik rajta: megtalálta a helyét, még akkor is, ha fárasztóak az ügyeletek. Kamaszként órákig várakozott ugyanitt egy kéztöréssel, most már érti miért, átkerült a másik oldalra. Orvosként tapasztalja: ha sok a beteg és egyetlen orvos rendel, elkerülhetetlen a várakozás, hiszen a sürgősség elve mindent felülír. Székely Ilona

Stigmatizált gyerekek Gyermekgyógyászati estek Budán

S

tigmák és korlátok címmel tartott nagyon érdekes és tanulságos előadást dr. Altmann Anna főorvosnő, a Gyermekgyógyászati estek Budán című rendezvénysorozat keretében, a Budai Gyermekkórházban. Az előadás lényegében a krónikus betegséggel, jelen esetben epilepsziával rendelkező gyermekek indokolatlan megbélyegzéséről, a velük érintkező közeg – óvoda, iskola, pedagógusok, szülők – korlátozó és gyakran korlátolt viselkedési attitűdjéről szólt. Altmann Anna szakterülete az epilepsziás gyermekek kezelése. Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen gyermek-betegcsoport kezelésében. Gyakori tapasztalata, hogy ezeket a gyerekeket a környezetük idő előtt és indokolatlanul kizárja nagyon sok tevékenységből, amelyből következik, hogy nem tudnak hasonló életminőséghez jutni, mint egészséges kortársaik. Pedig a megkülönböztetés, a korlátozás indokolatlan. A társadalmi közeg, elsősorban a pedagógusok befogadói attitűdjét kellene fejleszteni. A WHO-nak már jó ideje van ajánlása arról, hogy az epilepsziával élő emberek a társadalom befogadott tagjaiként, képességeik szerint dolgozhassanak és életminőségük közelítse meg az egészségesekét. Mit jelent az, hogy epilepsziás? – tette fel a kérdést Altmann Anna. Minden epilepsziás más és más – válaszolt is rögtön az önmagának feltett kérdésre. Fontos tény, hogy a rohamok időtartama elenyésző az élettartamhoz képest. Változtak, de még nem eléggé változtak az epilepsziás betegséggel kapcsolatos nézetek

is. Az 50-es években az Egyesült Államokban és Angliában még megtiltották az epilepsziás betegek házasságát, az USA bizonyos államaiban sterilizációjukról szóló törvény volt érvényben. Angliában csak a 70-es években helyezték hatályon kívül ezeket a törvényeket. Miért speciális betegség a gyermekkori epilepszia? –tette fel ismét a kérdést Altmann doktornő. A rohamok között egy epilepsziás gyermek teljesen tünetmentes, de mindig ott lebeg a feje fölött Damoklesz kardja, amely a lehetőségeit folyamatosan korlátok közé szorítja. Ezzel megváltoztatja a helyzetét a családban, az óvodában-iskolában, a társadalomban. Az epilepsziás kisgyermekek kétharmada meggyógyul, kinövi betegségét, de ahhoz, hogy egészséges felnőtt legyen nem elég a rohammentesség. Meg kell találni azokat és csak azokat a korlátokat, amik feltétlenül szükségesek, figyelembe véve a gyermek életkorát, a család körülményeit, szokásait. A szomorú tény mégis az, hogy bár az epilepsziás betegek kétharmada rohammentes, ennek ellenére kétharmaduk rokkantnyugdíjas, háromnegyed részük aluliskolázott. Nem tudnak tehát megfelelően integrálódni a társadalomba. Az okok többrétűek – folytatta előadását Altmann főorvosnő. Egyrészt a társadalmi közeg elutasító attitűdje, az orvostársadalom hiányos ismeretei, a betegek csökkent önértékelés, a habilitáció és rehabilitáció hiánya, a felelősségvállalás hiánya. Gyakori probléma, hogy maguk a szülők sem fogadják el beteg gyermeküket, sőt még gyermekük elől is megpróbálják titkolni a betegséget. Majd ha már megtudták a gyermekek a betegséget, utána a szülők „túlféltik” őket, s nem a képességeiknek megfelelő, reális elvárásokat támasztanak ve-

lük szemben. Ne feledjük: az előítéletek fő forrása a tudatlanság miatt érzett tehetetlenség. Így a sikeres rehabilitációnak korszerű ismereteken kell alapulnia. Orvosi részről a megmaradt képességek fejlesztésén, a pedagógusok részéről a gyermek képességeinek megfelelő oktatáson, a társadalom részéről anyagi támogatáson. Fontos, hogy a szülő, a szakorvos, a védőnő, a pedagógus azonos nyelven beszéljen, ne egymás ellen dolgozzon. Fontos tudni, hogy nincs az epilepsziás betegségre speciálisan jellemző viselkedési zavar. Nincs olyan fejlesztő módszer, ami az epilepsziás betegeknél tilos. A gyermek képességeinek megfelelően tanulhat, sportolhat, használhat fogszabályozót, kaphat oltásokat, nézhet TV-t, használhat számítógépet, szórakozhat, dolgozhat, sőt szoptathat is. Néhány szakma és sporttevékenység van csak tiltólistán, azt viszont ismerni kell. A szórakozásoknál is a veszélyekre kell felhívni a figyelmét inkább, mint tiltani – összegzi tapasztalatait a főorvosnő. Fontos az önállóságra nevelés, az elengedés szülői attitűdje is. Így kevésbé alakulnak ki pszichés problémák, önértékelési zavarok, depresszió. „A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.” –idézi majd egyórás előadása végén Platónt Altmann Anna, s csak egyetérthetünk vele. B. M.


JJanuár anuár H

Február

K

S Sz

C Cs

P

S Sz

V

H

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 13

4

5

6

14

15

16

17

18

19 20

11

12

21

22

23

24

25

26 27

18

28

29

30

31

25

Július

K

S Sz

C Cs

Március

P

S Sz

V

H

1

2

3

7

8

9 10

4

5

6

13

14

15

16 17

11

12

19

20

21

22

23 24

18

26

27

28

25

Augusztus

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

H

K

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13 14

5

6

15

16

17

18

19

20 21

12

22

23

24

25

26

27 28

29

30

31

Sz

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

7

8

9 10

13

14

15

16 17

19

20

21

22

23 24

26

27

28

29

30 31

Szeptember

Cs

P

Sz

V

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

7

8

9

10 11

2

3

4

5

6

13

14

15

16

17 18

9

10

11

12

13

14 15

19

20

21

22

23

24 25

16

17

18

19

20

21 22

26

27

28

29

30

31

23

24

25

26

27

28 29

1

30

7

8

Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak

Április

Május

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13 14

6

15

16

17

18

19

20 21

22

23

24

25

26

27 28

29

30

H

K

Június

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

7

8

9

10

11 12

3

4

5

6

7

13

14

15

16

17

18 19

10

11

12

13

14

15 16

20

21

22

23

24

25 26

17

18

19

20

21

22 23

27

28

29

30

31

24

25

26

27

28

29 30

Október H

²º¹³ H

November

K

Sz

Cs

P

Sz

V

H

K

Sz

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12 13

4

5

6

14

15

16

17

18

19 20

11

12

21

22

23

24

25

26 27

18

28

29

30

31

25

Cs

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

8

9

December

P

Sz

V

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

7

8

9 10

2

3

4

5

6

13

14

15

16 17

9

10

11

12

13

14 15

19

20

21

22

23 24

16

17

18

19

20

21 22

26

27

28

29

30

23

24

25

26

27

28 29

30

31

1 7

8

Húszéves a Computer Tomográfunk

T

udományos ülést szervezett október 25-én a Szent János Kórház Radiológiai Osztálya a Computer Tomográfia (CT) laboratórium 20 éves működésének évfordulója alkalmából. A CT a XX. század talán legforradalmibb diagnosztikai fejlesztése, jelentősége a röntgen sugarak felfedezéséhez mérhető. A CT-k is röntgen sugarat használnak a felvételek elkészítéséhez, de a sugarak nem filmet exponálnak, hanem detektorok segítségével érzékelik őket, majd a detektorokból nyert villamos jelekből számítógép segítségével készítik el a rekonstruált keresztmetszeti képet. A CT kifejlesztéséért Godfrey Hounsfield (Nagy-Britannia) és Allan Cormac (USA) 1979-ben orvosi Nobel-díjat kaptak. A CT az első képalkotó technika, amely lehetővé tette a test mélyebb struktúráinak szeletről szeletre történő vizsgálatát. Az első CTket Amerikában alkalmazták az 1970es években, Magyarországon először az Orvostovábbképző Intézet jutott készülékhez a 80-as években. A Szent János Kórházban 1992-ben került beszerzésre az első CT készülék. A tudományos ülésen dr. Sági Sarolta főorvosnő, a CT labor akkori vezetője, jelenleg a Szent Margit Kórház radiológiai osztályvezetője emlékezett az izgalmas kezdeti évekről. 1992-ben betanulásra egy Simens Sireton készüléket kapott az osztály. A diagnosztikus eljárás betanulásában az OITI, az Érsebészeti Klinika és a Radiológiai Klinika orvosai segítettek. Ki kellett alakítani a helyiséget is a készülékhez, hiszen a nagyméretű számítógépes egység, generátor, vezérlőpult, klímaberendezések társultak a páciensasztalhoz és a gantry-hez. Ez a helyiség egyébként 20 éve ugyanott működik, a Trauma-


tológiai épület földszintjén. Ennek a készüléknek vívmánya volt már, hogy direkt módon ábrázolni tudta a központi idegrendszert, viszont egy koponya vizsgálat még 8-10 percig tartott, 10 mmes szeletvastagságú képeket készített, s egy perc alatt két szeletről tudott felvételt készíteni. Még ugyanezen év áprilisában kapott a kórház egy Elscint Exel 2400 Elit készüléket. Ez egy harmadik generációs, a test teljes kivizsgálására alkalmas készülék volt, amelynek gantry-je már dönthető volt, s választható volt a szeletvastagság is, amelyről felvételt kívántak készíteni (a legkisebb 2 mm). Tizenkét évig szolgálta a betegellátást, a napi rutinvizsgálatokat, a kezdetben 6, később 7 napot ügyelő sürgősségi betegellátást. 2004-ben új, már szeletes spirál elven működő készüléket kapott a kórház. Ezzel a CT-vel a legkisebb szeletvastagság, amelyről felvételt lehetett készíteni 1,5 mm volt és gyorsabban készítette el a képeket is. Ez a készülék csak 3 évig volt használatban, 2007. februárjában egy új Bright Speed GE készülék került kórházunkba, amely a mai napig szolgálja a betegellátást. Ez egy négy szeletes spirál készülék, amely a rutin alkalmazás mellett virtuális endoszkópiák és angiográfiai vizsgálatok elvégzésére is alkalmas. A fejlesztés azonban nem állt meg, fejezte be előadását, s a CT készülékek János kórházi történetének ismertetését Sági főorvosnő. Ma már a legmodernebb készülék 256 szeletes spirállal rendelkezik, s az expozíciós ideje is egyre rövidebb. A következő előadásban dr. Bakos Mária főorvosnő, a radiológiai osztály jelenlegi vezetője a CT szere-

pét a sürgősségi ellátás jelentősége szempontjából közelítette meg. Egy beteg sérülésekor fontos a diagnosztika gyorsasága, az időfaktor, amely alapján a beavatkozásról a döntést meg lehet és meg is kell hozni. A budai terület 650 ezres ellátási területe, valamint a hozzá tartozó agglomeráció lakossága évi kb. 15 ezer beteg CT vizsgálatát teszi lehetővé. Ez havonta hozzávetőlegesen 1240 beteg vizsgálatának elvégzését és leletezését jelenti, amely óriási terhet ró a szakorvosokra és szakasszisztensekre, adminisztrátorokra egyaránt. CT vizsgálatot kérhetnek a traumatológiai sérülésekhez, a stroke-hoz, szemészeti, gégészeti, belgyógyászati indikációkhoz egyaránt. Tóka Magdolna főorvosnő a gyermekradiológia irányából közelítette meg a CT jelentőségét. A gyermekkori CT vizsgálatok legnagyobb részét a traumatológiai esetek, balesetek, törések következményeként szükséges indikációk adják. Hangsúlyozta, hogy a növekedésben lévő szövetek fokozottan sugárérzékenyek, s ezért a leghatásosabb sugárvédelem: a vizsgálatok kellően átgondolt indikációja. A CT vizsgálatot végző szakszemélyzet gyermekeknél a legrövidebb idő alatt a legkisebb sugárexpanziót alkalmazzák. Ebből adódóan gyermekeknél csak akkor végezzünk CT vizsgálatot, ha más diagnosztikai módszertől nem várhatunk megfelelő diagnózist – hangsúlyozta előadása végén Tóka főorvosnő. B. M.

Együtt a mellrák ellen 15 éves az Emlő-klub

I

mmár 15. éve működik Kórházunkban az E-klub, amely rövidítés Emlő-klubot takar, de ők maguk gyakran beleértik a rövidítésbe az Erőt és az Egzisztenciát is. A Magyar Rákellenes Liga XII. kerületi szervezeteként csendben teszik a dolgukat, biztosítanak (sors)közösséget az emlődaganattal küzdő betegeknek. Bár nem szereti, ha mondják róla, de a Klub lelke, energiát adó centruma dr. Demeter Jolán főorvosnő, kórházunk Mammográfiai Centrumának vezetője. Aki maga is átesett és legyűrte ezt a betegséget, s a Klub működtetésével szívügye, hogy reményt, ismereteket és életvezetési technikákat adjon hasonló sorsú betegtársainak. A Klub 1997. szeptemberében alakult, elsősorban XII. kerületi emlőbetegek részvételével. Jelenleg tagjainak száma 80 fő körül jár. Havonta egy alkalommal, szeptembertől áprilisig minden hónap harmadik szerdáján, 15–18 óra között találkoznak rendszeresen a Szent János Kórház Auditóriumában. Minden év májusában egy egynapos kirándulást szerveznek az ország valamelyik városába. Meglátogatták már közösen, Pannonhalmát, Gödöllőt, Vácot, Veszprémet, Esztergomot és Párkányt, Kecskemétet, Nagyköröst, Zircet, Komáromot, Martonvásárt és Győrt. Évente egykét alkalommal szintén együtt valamelyik múzeumba is elmennek.

A havi rendszerességű klubdélutánjaikon gyakran hallgatnak ismeretterjesztő jellegű tudományos előadásokat valamilyen rákbetegségről, amelyeket a kórház orvosai tartanak Demeter főorvosnő kérésére. Ősszel például dr. Varga Antal főorvos úr tartott nagyon érdekes és laikusoknak is érthető, izgalmas előadást a leggyakoribb nőgyógyászati daganatos betegségekről, dr. Székely György főorvos úr az emésztőszervi daganatos betegségekről, dr. Kerkai Györgyi főorvosnő a melanómáról, dr. Lukács Judit főorvosnő a tüdődaganatokról. E daganatos betegségek kapcsán az előadók hangsúlyosan beszélnek mindig a prevenció és szűrések fontosságáról, a felismerhető tünetekre való odafigyelés jelentőségéről, a betegséggel való reális szembenézés fontosságáról, a műtétek és az utókezelések sikereiről, esélyeiről. Az előadásokat követő beszélgetések kapcsán gyakran merül fel sok varázsszerhez és táplálék-kiegészítőhöz fűződő téveszme, hiedelem, amit

a jelenlévő orvosok nagy tapintattal próbálnak a helyükre tenni. Ezekre a klubfoglalkozásokra a tagok maguk szervezik a büfét. Remek süteményeket sütnek, zöldségeket, gyümölcsöket hámoznak és formáznak, mindig nagyon gusztusos a büféasztal. A klubnap végét mindig tornával zárják. A novemberi klubfoglalkozáson ajándékokat készítettek, amelyeket a karácsony előtti napokban szoktak szétosztani a Krónikus Belgyógyászati Osztály kevéssé látogatott betegeinek. Évente egy alkalommal eljön hozzájuk Juhász Krisztina pszichiáter főorvosnő, aki segít a betegség feldolgozásában, a pozitív életvezetési stratégiák kialakításában. Tizenöt éves fennállásuk során vendégül látták már többek között Göncz Árpádnét, Csákányi Esztert, Kulka Jánost, Moór Mariannt, Darvas Ferencet, Lukács Sándort. Az E-klub működésének anyagi alapjait elsősorban a tagdíjakra építik, amely évente 1000 Ft nyugdíjasoknak, 2000 Ft keresőknek. A befolyt tagdíjakhoz még egyszer anynyit hozzáad támogatásként a Magyar Rákellenes Liga is. Az utóbbi két évben pedig évi 100 ezer forinttal támogatja ezen felül a klub működését a Hegyvidéki Önkormányzat. Igazi civil klub, önvédő-segítő szervezet az E-klub, ami tagjai aktivitásnak teret adva és motiválva segíti őket, segítik saját magukat a túlélésben, a jobb életminőség megteremtésében. Mert a sorsunk azért rajtunk is múlik. Sz. I.


Hogyan alakul ki a rákos daganat? Előadás az E-klubban

D

r. Varga Antal főorvos úr, az onkológiai gondozó vezető főorvosa tartotta a Liga szeptember 19- rendezvényén az első előadást, mindjárt a mindenkit érintő nőgyógyászati daganatokról. Az emberi szervezet, organizmus keletkezése leginkább a világ keletkezésével, az ősrobbanással rokonítható. Az, hogy lényegében egyetlen megtermékenyített petesejtből egy nagyon differenciált organizmus alakul ki – az bonyolult biokémiai folyamatok eredménye. Ezeket a folyamatokat a sejtek genetikai állománya szabályozza. Az emberi szervezet működése során sejtjeink folyamatosan lecserélődnek, megújulnak. A szervezet növekedési fejlődési szakaszában több új sejt keletkezik, mint amennyi elpusztul, és Különböző szövetek, szervek alakulnak ki, aminek végén létrejön a felnőtt ember. Felnőttkorban aztán ez a folyamat leáll, a keletkező és az elpusztuló sejtek egyensúlyba kerülnek, majd az öregedési szakaszban a sejt pusztulás kerül előtérbe. Rosszindulatú daganat akkor alakul ki, amikor bizonyos sejtcsoportok genetikai állománya megváltozik, „örökéletű” genetikai programmal kezdenek bírni, melyet már a szervezet védekező mechanizmusai nem tudnak leállítani. Hogy ez pontosan mikor történik – bár óriási ismeretanyag keletkezett ebben a témában – még nem egészen értjük. Rákos sejtek folyamatosan keletkeznek szervezetünkben – mondja mindenki megdöbbenésére Varga Antal, naponta kb. 1 millió, ami 1 cm3-nél kisebb területet foglal el. Immunrendszerünk azonban, amíg jól működik, elpusztítja ezeket a rákos sejteket. Ezt a hallatlanul bonyolult működést megzavarhatják és kóroki szerepük a rák kialakulásában bi-


zonyított pl. HPV vírusoknak, de ugyancsak kóroki szerepe bizonyított az ionizáló sugárzásnak, a dohányzásnak, is. Elmondható ez a számos civilizációs ártalomként jelentkező környezetszennyezésről, a táplálkozási szokások megváltozásáról, vegyszerek, élelmiszer-tartósító anyagok mértéktelen elterjedé-

séről és szinte a sort a végtelenségig folytathatnánk. Az egyértelműen bizonyított, hogy a rák genetikai eredetű betegség, melyet génjeink mutációja okoz. Ebből következik, ahogy minden ember genetikai állománya is különbözik, az azonos típusú rákbetegségek is különbözőek. A modern rákgyógyítás éppen ezért igyekszik az adott személyre vonatkozó leghatásosabb terápiát alkalmazni. A rákos daganatok sokfélesége miatt ezért általános rákgyógyszer nem létezik. Az eddigiekből következik, hogy a cél a rákos daganatok mi-

nél korábbi felismerése, hogy minél kisebb volumenű daganatot kelljen gyógyítani. Ezt célozzák a szűrővizsgálatok. Óriási fejlődés van a képalkotó vizsgálatok területén (ultrahang, CT, MR, PET CT), amelyek egyre kisebb méretű tumorok felismerését teszik lehetővé. Főorvos úr külön beszélt az egyes lokalizáció szerinti nőgyógyászati rákokról. Így a szeméremtest rákról, amely főként az ösztrogén szint csökkenése után jelentkezik, de korai felismerés esetén műtéttel jól gyógyítható. Említette a hüvelyrákot, amely ritkán fordul elő ugyan, de gyakran rossz kimenetelű, s nagy műtéti beavatkozás szükséges eltávolításához. A méhnyakrák hátterében a HPV vírus áll, bármely életkorban előfordulhat. Korai stádiumban a méh megőrzése mellett jól gyógyítható. Kifejlesztették a védőoltást, amelyért orvosi Nobel-díjat adtak. A méhtest rák szűréssel való felismerése nehézkesebb, leggyakoribb tünete a menopauzában is jelentkező vérzés. Ennek tisztázása szakorvosi feladat. Hajlamosító tényező a hosszú menstruációs idő, az elhízás, a cukorbetegség, a 30 év feletti első terhesség vagy a nemszülés. Az ováriumdaganat bár nem túl gyakori, de nehezen és sokszor csak későn diagnosztizálható. A korai stádiumban végrehajtott, gyors műtét jelentheti a hatékony megoldást. Végül, de persze előfordulását tekintve a leggyakoribb nőgyógyászati daganat, az emlőrák. Ennek korai felismerése rendszeres mammográfiai vizsgálattal lehetséges. Ettől eltekintve rendkívül fontos a nők önvizsgálatra való felkészítése – fejezte be előadását Varga főorvos úr. Ami persze a jelenlévő, hasonló betegségben szenvedő hallgatóságnak nem vigasz, de mindenki másnak előremutató tanulság. B. M.

Holisztikus szemlélet, team-munka, beteg-edukáció A mostani előadók közül többen hangsúlyozták a betegekhez való hozzáállás holisztikus szemléletének fontosságát. A test sokszor a lelki problémáktól, a konfliktusok feldolgozatlanságától, a kibeszélés hiányától beteg – hívta fel a figyelmet Eisenhauerné Fördös Andrea előadásában, de érintette e témát Heinz Bernadett „Csúúúúcs táborról” szóló előadása és Babus Eszter integrált szülő– csecsemő–kisgyermek konzultációról szóló előadásában is. Fontos minden érintett bevonása a neuralgikus tünetek megszüntetéséhez. Majdnem minden előadó a teammunka fontosságát is hangsúlyozta. Érdekes, hogy az inkább individualitásra épülő orvosi atzínvonalas, a napi problémára titűd mellett a szakdolgozók mennyire reagáló, konkrét javaslatokat is a teammunka fontosságát, az egymásfelvető tudományos ülést tartotrautaltságot hangsúlyozzák. tak szakdolgozóink. November 14-én Szintén több előadó szólt az életkor a Szakdolgozói Tudományos Nap keés az ezzel együttjáró krónikus betegretében 10 előadás hangzott el. Az előségek növekedése következtében előadások sokféle területről, s legnagyobb álló ápolás szerepének növekedéséről. örömünkre mindhárom kórházból érTovább élünk, többet töltünk betegen keztek. Mint minden ilyen akalommal, és betegek körül életünkben, fontos a most is sűrítetten szembesülhetünk szakszerű ápolás, s az ehhez szükséges szakdolgozóink óriási tapasztalatával, eszközök, tárgyi kultúra fejlesztése is. felkészültségükkel, betegek iránti elköVégül szintén majdnem minden telezettségükkel. előadás hangsúlyozta a beteg-eduElhangzott előadások káció fontosságát, a betegek és körBereczné Babus Eszter: Integrált szülő–csenyezetük bevonását a gyógyulási focsemő–kisgyermek konzultáció, mint új szakma és lyamatba, s a prelehetőség a gyermekellátás területén vencióba is. Az ötCsernákné Marton Veronika: Az ellenanyagtagú zsűrinek neszűrés szerepe a biztonságos betegellátásban. héz dolga volt a bíEisenhauerné Fördős Andrea: Gesztációs rálat során. A Bídiabeteses kismamák korszerű, holisztikus ellátása ráló Bizottság elFinta Erika–Reithofferné Kiss Mária: nöke dr. JánoAktivizáló betegápolás a Mozgásszervi Rehabilitási András profeszciós Osztályon szor úr volt, tagGuth Hanga Virág: Szellemi hanyatlás idős jai pedig: Csalári korban – ezzel járó ápolási és gondozási probléErika szakoktamák az Ápolási Osztályon Heintz Bernadett: „Csúúúcs:) Tábor” Jakabné Harcsa Erzsébet : A teammunka jelentősége a Budai Trauma Centrumban” Pánti Mária: Incontinens betegek higiénés ápolása-gondozása az Ápolási Osztályon Tóth Ivett: A szülésre felkészítő tanfolyamok hatása a szülés megélésére Szuhán Andrea: Nephrológiai betegek oktatása

S

tó, Lőrincz Veronika, Tunyi Tünde és Bódis Nikolette főnővérek, diplomás szakápolók. I. helyezést ért el Bereczné Babus Eszter, a gyermekosztály főnővére „Integrált szülő–csecsemő–kisgyermek konzultáció, mint új szakma és lehetőség a gyermekellátás területén” című előadásával. A díjjal 75 000 Ft pénzjutalom is járt. II. helyezett lett a Budai Gyermekkórház teamje Heintz Bernadett, Csáki Eszter, Zimonyi Krisztina „Csúúúúcs:) Tábor”-ról szóló előadása, amely túlsúlyos gyermekek mozgással, diétával, szociális programokkal egybekötött táboroztatását mutatta be. A helyezéssel 55 000 Ft díjazás is járt. III. helyezést ért el Guth Hanga Virág „Szellemi hanyatlás idős korban – ezzel járó ápolási és gondozási problémák az Ápolási Osztályon” című előadásával. A pénzjutalom ebben az esetben 40 000 Ft volt. Ezen kívül a FESZ (Független Egészségügyi Szakszervezet) felajánlott egy közönségdíjat, amelyet az összegyűjtött szavazatok alapján Tóth Ivett „A szülésre felkészítő tanfolyamok hatása a szülés megélésére” című előadása nyerte el. A díj egyhetes üdülés két személy részére a FESZ balatoni üdülőjében, választható időpontban. A FESZ elnöke, Zalatnai Zoltán, felajánlott egy különdíjat is, amelyet Eisenhauerné Fördős Andrea „ Gesztációs diabeteses kismamák korszerű, holisztikus ellátása” című előadása nyerte el. A díj szintén egyhetes balatoni üdülés két személy részére. Minden résztvevő előadó ezen túl kapott egy 5000 Ft-os vásárlási utalványt és az Ecolab által felajánlott ajándékcsomagot. Köszönjük az Ecolabnak, hogy évek óta támogatja a szakdolgozók rendezvényeit. Sz. I.


9. Intézeti Diabetes Nap 2012. november 8.

K

ilencedik alkalommal került megrendezésre intézetünkben az egész napos, orvosok és szakdolgozók számára egyaránt akkreditált továbbképző előadás sorozat. Ezúttal a délelőtti programot három nagy tematikus blokkra osztottuk. Az első, Blatniczky főorvos úr koordinálásával a diabétesszel szövődött terhesség, az 1-es típusú diabetes prevenciója, valamint a gyermekdiabetes ellátás szakmai és társadalmi-szociális aspektusait járta körül. A Budai Gyermekkórház szakemberei (Blatniczky főorvos úr, Szabó Gabriella és Pész Andrásné diabetológiai szakápolók) mellett előadást tartott e blokkban a Magyar Diabetes Társaság Terhesdiabetológiai munkacsoportjának vezetője, a Honvédkórház Diabetes szakrendelésének főorvosa, Baranyi Éva docens asszony is. A második témakör a cukorbetegség határterületi kérdéseivel foglalkozott, vezetését prof. dr. Winkler Gábor vállalta magára. Előbb Lengyel Zoltán főorvos úr ismertette a cukorbetegség és a daganatképződés összefüggését, a kérdést mind a cukorbetegeken megjelenő tumoros betegségek, mind a daganatok mellett kialakuló diabetes szemszögéből megközelítve. Ezt követően Krizsán Mária adjunktusnő dialízisre szoruló cukorbetegek


kezelésének speciális szempontjait, Steiner Tamás adjunktus az időskori diabetes gondozásának sajátos aspektusait, majd Soós Zsuzsanna doktornő a májbetegségek és a diabetes kapcsolatát foglalta össze. A harmadik tematikus összeállítás, Hajós Péter főorvos üléselnökségével a cukorbetegség kezelésének aktuális kérdéseit foglalta keretbe. Előadás hangzott el a glukagonszerű peptid (GLP)-1 kezelés új távlatairól (prof. dr. Winkler Gábor), a premix inzulinkezelés lehetőségeiről – bemutatva a hagyományos konzervatív kezelést, „intenzifikálásának” módozatait és az analóg inzulinkeverékekkel történő prandialis premix kezelés formáit is – (Czégeni Anna főorvos). A közvéleményt alaposan felborzoló „8%-os rendelet” hátteréről és szakrendelésünk ezzel kapcsolatos tapasztalatairól (Hegedűs-Virág Zsófia dr.), valamint a dipeptidil peptidáz (DPP)-4 gátlók differenciálterápiájáról (Polyák Annamária főorvos) számolt be. A délutáni előadások Eisenhauerné Fördős Andrea a II. Belgyógyászat főnővére irányításával a diabetes edukáció jelentőségét állította a középpontba. Patai Csilla diabetológiai szakápoló az inzulinkezelés során előforduló hibákról, buktatókról és elkerülési lehetőségeikről beszélt, Nagy Henriett diabetológiai szakápoló a betegközpontú, személyre szabott oktatás, Eisenhauerné Fördős Andrea a lábápolásról és oktatásának fontosságáról tartott előadást. A délután második részében forgó rendszerben, kiscsoportos megbeszélésekre került sor. A megbeszélendő kérdések között szerepelt inzulinbeadó tollak (HumaPen Luxura, Novopen 4, SoloStar, ClicStar) használatának elsajátít-

tatása, a Victoza (lirgalutid), valamint analóg inzulinok alkalmazását elősegítő oktatócsomagok bemutatása, új vércukormérők (DCont Ideal), továbbá, interaktív betegoktató térképek ismertetése. A workshopokat nagy gyakorlatú, betegoktatást rendszeresen végző diabetológiai szakápolók, Regős Krisztina, Nagy Henriett, Pész Andrásné, Szabó Gabriella, Németh Katalin, valamint Eisenhauerné Fördős Andrea vezették. A rendezvényre előzetesen 252 jelentkezés érkezett, az ország minden részéből. Végül 275-n regisztráltak (orvos 67 fő:, szakdolgozó 208 fő:). Szponzoraink támogatása ezúttal is lehetővé tette, hogy a részvétel ingyenes lehessen, s a résztvevőket kávéval, frissítővel és hideg ebéddel is vendégül lássuk. A rendezvényt dr. Torgyik Pál, intézetünk orvos igazgatója nyitotta meg, s a

délelőtt egy részén Lászlóné Dezső Kornélia ápolási igazgató, valamint prof. dr. Jánosi András tudományos igazgató is megtisztelte jelenlétével. A résztvevők nagy száma, egész napos kitartása, kérdésekben is megnyilvánuló élénk érdeklődése arra készteti a szervezőket, hogy 2013-ban is meghirdessék e továbbképző rendezvényeket. E konferenciasorozat Eisenhauerné Fördős Andreának köszönheti elindulását, az ő és munkatársai szervezőkészségét, lelkesedését, elkötelezettségét tükrözi a mostani egész napos rendezvény sikere is. Köszönettel tartozunk intézetünk vezetésének is, hogy teret adott és immár kilencedik alkalommal segítette e továbbképzés megvalósulását. prof. dr. Winkler Gábor szakmai koordinátor

Kongresszusok Visegrádi négyek a jobb pszichiátriai ellátásért

A

Visegrádi Négyek részvételével 2012. október 18–20. között került megrendezésre a Pszichiátriai Ápolók II. Nemzetközi Konferenciája. A kezdeményezés 2011 szeptemberében indult útjára a szlovákiai Radaván. A szervezőbizottságban kórházunk dolgozói is képviseltették magukat. Zalatnai Zoltán a Magyar Pszichiátriai Társaságot képviselte, Tunyi Tünde, a MESZK pszichiátriai tagozatvezetőjeként vett részt a szervezési munkában. A konferencia hivatalos programját megelőzően a „0. Napon” külföldi vendégeinkkel meglátogattuk a parlamentet, egy buszos „körutazás” keretében megmutattuk Budapestet. Aznap este a 4 ország ápolásvezetői és a pszichi-

átriai tagozatvezetők munkavacsorán vettek részt. Másnap délelőtt külföldi vendégeink meglátogatták az Állami Egészségügyi Központot és megtekinthették a pszichiátria osztályt is. A konferencia megnyitóján díszvendégként jelen volt dr. Kurimay Tamás a Pszichiátria Osztály osztályvezető főorvosa, mint a lelki egészség kormányzati szakértője is. A pszichiátriai ápolás tagozat kezdeményezésére elnök úr támogatásával felterjesztettük a szakma három jeles képviselőjét Pro Sanitate díjra, melyet a minisztérium elfogadott. A konferencia megnyitója után az elismeréseket Beneda Attila, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke adta át. A plenáris előadások nagy sikert arattak, különösen „az ország toxikológusa” dr. Zacher Gábor előadása, aki nagy népszerűségnek örvend a pszichiátriai szakdolgozók körében is. A konferencia második napján a délelőtt a Lelki Egészség

Világnapja jegyében zajlott. Intézetünk ápolási igazgatója, Lászlóné Dezső Kornélia üléselnökként vezette le az első szekciót Móricz Istvánné ápolási igazgató asszonnyal együtt. Délután külön szekcióban kerültek bemutatásra az alternatív terápiák, melyeknek létjogosultsága és helye van a pszichiátriai ellátásban. Az este fénypontja a gálavacsora volt, mely sokszínű és szórakoztató is volt egyben. A konferencia záró ceremóniáján került aláírásra a Budapest Deklaráció, melyben lefektettük a jövőbeni együttműködési szándékainkat és feladatainkat. (A deklaráció a kamara honlapján megtekinthető). A konferencia zárásaként díjaztuk a közönség által legjobbnak ítélt előadást és a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt előadást is. A közönségdíj nyertese: Irinyi Tamás: ‚Menni vagy maradni? Döntés a lelki egészség tükrében” című előadása lett. A szakmai díj nyertese pedig mgr. Ján Bĕhounek Cseh Köztársaság) – „Projekt út, hogyan javítsuk a betegek együttműködését a kezelésnél” című előadása. 2013-ban Prágában szervezik meg a III. Nemzetközi pszichiátriai ápolói konferenciát, melyben a Visegrádi Négyek országaként várnak bennünket. Tunyi Tünde főnővér

I. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia

A

Best Western Hungaria Hotelben 2012. október 25-26-án Budapesten került megrendezésre az IME Az egészségügyi vezetők szaklapja kezdeményezésével és támogatásával az I. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia. A konferencia meghívott előadói között szerepelt Paller Judit országos tisztifőorvos, Ludwig Endre, Szalka András, Prinz Gyula, de a GYEMSZIből, az Országos Epidemiológiai Központból valamint az ország különböző helyein fekvő kórházakból is érkeztek a szakma képviselői a színvonalas rendezvényre. Kórházun-

kat előadóként és levezető elnökként a kórházhigiénés osztály vezetője, résztvevőként az osztály dolgozói közül többen is képviselték. Sajnos azonban leginkább csak a szakma képviselői voltak jelen a rendezvényen. Pedig a szervezők nem titkolt célja igazából az lett volna, hogy az egészségügyi vezetők figyelmét felhívja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések növekvő problémájára. Rávilágítson arra, hogy az egyetlen eszköz, ami a jelenlegi járványügyi helyzetben a kezünkben van, az a megelőzés! Mert gyógyítani egyre kevésbé tudunk. Az egyre rezisztensebb kórházi baktériumtörzsekkel szemben el-

fogynak, elfogytak az antibiotikumaink. Meg kellene akadályozni, hogy ezek a törzsek megfertőzzék a betegeinket! Hogyan? Biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű fertőt-


lenítőszereket, védőeszközöket! Biztosítani kellene a megfelelő létszámú jól képzett személyzetet! Meg kellene védeni a hozzánk gyógyulni érkező betegeket ezektől a kórokozóktól! Az IME szaklap vezetői próbálnak segíteni abban, hogy a magasabb szinten döntéseket hozó egészségügyi

vezetők, és a kórházak vezetői – ráébredve a probléma betegellátás minőségét alapvetően meghatározó és befolyásoló voltára – a szűkös anyagi források elosztásakor vállalják a megelőzés költségeit. Annak biztos tudatában, hogy hosszú távon csak ez a járható út ahhoz, hogy megtakarítsuk a

fertőzések gyógyítására fordítandó ennél jóval magasabb költségeket. Így eleget tudunk tenni a betegbiztonsággal kapcsolatos alapvető követelményeknek, és nem utolsó sorban képviselve a „Nil nocere” (ne árts!) elvét, meggyógyítsuk a betegeinket. Dr. Rákay Erzsébet

A Neurológiai Osztály – Stroke Centrum fiatal orvosai nemzetközi és hazai továbbképzéseken, konferenciákon

A

neurológiai osztályon hagyománya van a klinikai kutatásoknak, melyek együttműködő (általában egyetemi) partnerintézettel, klinikával közösen történnek. Évente nagy számú előadás, közlemény születik ebből, de 2012. különösen sikeres volt e tekintetben. A 2011-es év sikerei után (akkor dr. Horváth Eszter és dr. Majoros Angéla Hamburgban vett részt és adott elő az Európai Stroke Konferencián, dr. BéresMolnár Katalin Anna pedig Bordeaux-ban volt Alzheimer-kórral foglalkozó továbbképzésen) Ebben az évben dr. Nagy Gabriella Londonban járt, ahol a sclerosis multiplex legújabb kezelésével ismerkedett. Dr. Erdei Katalin, dr. Varga Viktória, dr. Béres-Molnár Katalin Anna Prágában az Európai Neurológiai Társaság Konferenciáján volt jelen, Stockholmban Béres-Molnár Katalin An-

na az Európai Neurológus Társaságok Szövetségének Konferenciáján elsőszerzős poszterrel vett részt. 2012. november 9-én 3 munkánkkal poszter-bemutatót tartottunk a Semmelweis Egyetem kiemelkedő jelentőségű nemzetközi tudományos fórumán,

a XXI. International Semmelweis Symposiumon. Az egyik poszter első szerzője ezúttal is dr. Béres-Molnár Katalin Anna rezidens volt. November végén a Magyar Ideg- és Elmeor-

vos Társaság Konferenciáján Debrecenben 8 poszterrel vett részt Osztályunk. A Legjobb Poszter Díjára kiírt pályázaton dr. Béres-Molnár Katalin Anna 4., dr. Varga Viktória megosztott 6-11. helyezést ért el. Klinikai kutatásainkat mindig teammunkában csináljuk, ezért szinte minden fiatal orvos 5-11 szerzői munkát tudhat magáénak 2012-ben. A megterhelő osztályos orvosi feladatok mellett kutatással is foglalkozni további erőfeszítést igényel. Tapasztalatunk szerint azonban ez a mindennapok rutinja mellett sok örömet, és mint a fentiekből kitűnik, dicsőséget is hoz. Utóbbi megilleti az előadót, a csapatmunka minden résztvevőjét, de természetesen a Neurológiai Osztályt és legalább anynyira a Szent János Kórházat. Dr. Folyovich András osztályvezető főorvos

Magyarországi Fájdalom Társaság Konferenciája Szegeden tartotta a Magyarországi Fájdalom Társaság éves konferenciáját november 16-17-én. A rendkívül nívós programú konferenciát dr. Fazekas Gábor főorvos úr, kórházunk


Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának vezetője, a Társaság elnöke nyitotta meg. Az első szekcióban, amely a fejfájások csillapításának új eredményeiről szólt, dr. Altmann Anna főorvos asszony, a Budai Gyermekkórház Epilepszia Centrumának vezetője tartott igen érdekes előadást a gyermekkori fejfájásokról. Mindig meg kell vizsgálni a fejfájást kiváltó okokat, a gyermek és a szülők anamnézisét, gondolni érdemes a gyakran provo-

káló okként felmerülő éhezésre is. De elsősorban időt és türelmet kell szentelni gyermekinkre, foglalkozni fejlődésükkel, lelki problémáikkal. A korszerű diagnosztikai vizsgálatok nem gyógyítanak, sem a CT, sem az EEG, hangsúlyozta a főorvosnő. De még a sok-sok beadott, pláne a fölöslegesen beadott gyógyszerek sem. A testi bajok mögött nagyon gyakran lelki bajok húzódnak meg, s orvos, szülő, védőnő, pedagógus közös munkája, türelmes odafigyelése tudja csak a problémákat enyhíteni, kiküszöbölni.

HÍREK – ESEMÉNYEK Pénzes István kitüntetése

nak nagyon sok aneszteziológus tanítványa, neveltje dolgozik országszerte, így a debreceni orvosi centrumban is. Nagyon büszke kitüntetetésére, amit – mint mondta azért becsül nagyra, mert érdek nélkül adták. A díszoklevélen az áll: „Az aneszteziológia és intenzív terápia művelői nagyra értékelik áldozatos tevékenységét, hogy a szakma megteremtéséhez és fejlesztéséhez az elmúlt évtizedek során hozzájárult.” Gratulálunk Pénzes főorvos úrnak és további egészségben töltött, hasonlóan aktív munkaéveket kívánunk!

„Pro Anaesthesia Debreceniensi” díszoklevelet vehetett át dr. Pénzes István főorvos úr, dr. Fülesdi Béla egyetemi tanártól, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékének vezetőjétől. Az elismerést immár 10. éve minden évben azoknak az orvosoknak nyújtják át, akik a debreceni altatóorvoslás és intenzív terápia létrejöttében és fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szereztek. Pénzes professzor úr-

BÚCSÚZUNK Dr. Vass Ágnes (1937-2012) Dr. Vass Ágnes főorvos, c. egyetemi docens 75 éves korában, hosszú, súlyos betegség következtében 2012. november 10-én elhunyt. Vass főorvosnő 1965- október 1-től 1996. december 28ig dolgozott Intézetünk III. Belgyógyászati Osztályán. Baráth Jenő profeszszor osztályán kezdte el tevékenységét, hosszú ideig Szám professzor helyettese volt, majd 1989-től szakmai helyettesemként segítette munkámat. Vass főorvosnő belgyógyász és kardiológus szakorvosi képesítéssel rendelkezett, oktatói munkája elismeréseként c. egyetemi docens kinevezést kapott. Intézetünk népsze-

Kovácsné Kovács Judit Katalin (1961-2012) Ismét gyászol a Szülészet-Nőgyógyászati osztály. Kedves kolléganőnk, Kovácsné Kovács Judit Katalin hosszan tartó, méltósággal viselt súlyos betegség után, 2012. 11. 21-én örökre eltávozott közülünk. A mi Katánk, Katink 14 évvel ezelőtt nőgyógyászati részlegünkön, mint ápolónő kezdte meg munkáját. Életvidám természetével, kedvességével hamar beilleszkedett közénk. Nem csak mi, kollégái, de osztályunkon megforduló pácienseink is szerették határozott, gyógyulásuk érde-

rű, megbecsült munkatársa volt, szakmai felkészültsége, humánus magatartása a betegek sokaságának jelentett biztonságot és segítséget. A mindennapi munkában igényes, következetes szakmai színvonalat képviselt, élvezte a szakdolgozók szeretetét és megbecsülését. Ameddig egészsége engedte fáradhatatlanul dolgozott, gyógyított, oktatott, és amikor kellett segített az osztály vezetésében. Külön kiemelendő, hogy három osztályvezető munkáját segítette, konfliktusok nélkül volt képes alkalmazkodni az eltérő vezetői koncepciókhoz. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Prof. dr. Jánosi András

kében olykor erőn felül folytatott munkáját, vidám természetét. Bár az élet nagyon megviselte, mindig látszott rajta a betegek iránti elkötelezettség, empátia, a szakma maximális tisztelete, szeretete. Nem hagyta hogy legyűrjék a problémák. Kitartott, küzdött a végsőkig. Életének legnagyobb, az egészségért, az életért vívott csatáját sajnos elveszítette. Méltánytalanul keveset, mindössze 51 évet élt. Drága Kati, nagyon fogsz hiányozni nekünk. Szülészet-Nőgyógyászati osztály dolgozói


HÍREK – ESEMÉNYEK Főorvosi értekezlet A november 14-i főorvosi értekezleten elsőként dr. Páli Sándor főorvos úr tartott tájékoztatót a 2013. évi költségvetés tervezésével kapcsolatos elvárásokról. A 2013. évre legalább 18%-os teljesítménynövekedés lenne szükséges ahhoz, hogy a János Kórházat a Budai Gyermekkórházzal együtt a jelenlegi színvonalon finanszírozni lehessen. Ez kb. 10 millárd forint bevételt jelentene. Ezt követően dr. Gombos Katalin főorvos aszszony, a szemészeti osztály vezetője tartott beszámolót osztályának teljesítményéről. Fő profiljuk továbbra is a szürkehályog-sebészet. Az utóbbi két évben, az országos arányoknak megfelelően több mint 80%-ban ezzel az új technikával végzik a szürkehályog műtéteket.Az osztály betegellátási területe jelentősen csökkent a júliusi kapacitások újraosztásánál. Jelenleg 200 ezer fő tartozik a Szemészeti Osztály területéhez. Az országos műtéti statsztikák alapján a csökkentett ellátási terület alapján

évi 1320 szürkehályog műtétet kellene elvégezni az osztálynak. A hajlítható műlencsék relatív drága ára miatt sajnos erre az osztályon nincs lehetőség, bár a műtéti kapacitás és humán erőforrás ezt lehetővé tenné. A várólista erre a műtéti típusra kórházunkban féléves, tavalyi évben 790 ilyen műtét történt. Viszonylag új műtéti eljárás osztályunkon a vitrectomia műtét. Jelenleg 3 operatőr tudja végezni ezt a műtétet az osztályon, a műtéti szám folyamatosan növekszik. A vitrectomia műtétekhez diagnosztikus háttérként nélkülözhetetlen OCT készülék 2010 óta rendelkezésünkre áll. Fejlődési lehetőségnek a főorvos asszony a szürkehályog műtétek minőségének további javítását (még kisebb sebek, jobb lencsék beültetése), a vitrectomia műtétek számának növelését, valamint a gyermekszemészet János Kórházon belüli fejlesztését jelölte meg. Székely György főorvos úr, az I. Belgyógyászati osztály vezetője szintén értékelte osztályának elmúlt néhány éves tevékenységét. Az osztály 40 éve működik, jelenleg 3. progreszszivitási szinten. Problémát jelentett az osztály működésében, hogy 2007ben az ágyszámukat 50-ről 35-re csökkentették. 2012-ben azonban vissza-

kapták a korábbi ágyszámukat. A tavalyi évben felújításra került az osztály, kialakításra került egy 4 ágyas őrző is az emésztőszervi vérző betegek számára. Végzik a kapszulás endoszkóp vizsgálatokat, amely egy speciális, szűk vékonybél-gyulladásban szenvedő betegkör diagnosztikai vizsgálatára alkalmas. Sikerrel végzik a gyulladásos bélbetegek biológiai terápiáját is. 2011-ben 1429 fekvőbeteget látott el az osztály, 3465 emésztőszervi endoszkópiát végeztek, 4133 hasi ultrahangot, a hepatológiai szakambulancián 6430 beteget láttak el. Operatív endoszkópia keretében stentbehelyezést, nyelőcsőtágítást, PEG behelyezést, idegentest eltávolítást végeznek. Hatékony diagnosztikus alkalmazás az osztályon elérhető 3D ultrahang diagnosztika. A megoldandó problémák között a szakorvos- és szakdolgozó-hiányt, az endoszkópos eszközpark elavultságát, korszerűsítésének igényét jelölte meg Székely György főorvos úr.

Diabéteszesek, ha találkoznak A szokásos évi Diabetes Világnap alkalmából találkozóra hívta november 24én a Budai Gyermekkórház Diabetes Gondozója és a Juvenilis-Diab-Help Alapítvány a gyermekkórház által az elmúlt három és fél évtizedben gondozott diabéteszes betegeit, valamint családtagjaikat (650 fő). A jelentős számban megjelent résztvevők számára Blatniczky főorvos úr edukációs előadást szervezett, valamint ismertetett egy felmérést az egykori gondozottak – akik ma már felnőttek – jelenlegi ellátási színvonaláról. A szervezők mintegy 2,5 órás műsort is szerveztek. Ebben felléptek saját gondozottjaik is. Így Koleszár Mónika, aki saját életútját mondta el, Kovács J. Dávid Nagy-


kőrösről, aki barátaival együttest alakítva pezsgő hangulatú tánczenét varázsolt a színpadra, Jónás Gábor kézilabdázó és Szigethy-Piros Márk 7 éves kisfiú, aki németül és magyarul is elmondta versét. Profi előadóművészek is színesítették a programot. Nagy sikert arattak Litkay Gergely humorista gyermekkori történetei és Papp János színművész versei, monológjai. Köszönjük a művészeknek, hogy immár többedik alkalommal, honorárium nélkül, jótékonysági céllal vállalták a fellépést. A rendezvényen öt kiállító cég is részt vett, a 77 Elektronika Kft., a Nyírfacukor Kft., a Tudomány Kiadó, a Roche Magyarország Kft. és a Twinmed Kft., akiknek támogatá-

sa lehetővé tette e hagyományteremtési céllal megszervezett, jó hangulatú rendezvény megtartását.

HÍREK Főnővéri értekezlet A november 28-án tartott főnővéri értekezleten Bódis Nikoletta, a III. Belgyógyászati Osztály főnővére tartott beszámolót az osztály ápolásszakmai munkájáról. A tartalmilag színvonalas és jól dokumentált előadásból az osztály gépparkjára és felszereltségére vonatkozó ellentmondásokat emelnénk ki. A járóbeteg ellátást szolgáló eszköz-

park felújítása szükséges, nagy forgalmat bonyolítanak le, sok vizsgálatot végeznek, s az erre szolgáló helységek nem a legmegfelelőbbek – mutatta be az előadásban Bódis Niki. A járóbeteg forgalom gyakran összeér a fekvőbeteg ellátással, ami zavarja mind az orvosi, mind az ápolói feladatok zavartalan ellátását. Ezzel szemben viszont a koronária őrző nagyon jól felszerelt, ágyak, matracok, műszerek tekintetében egyaránt. Idén még egyedi fertőtlenítő egységeket is elhelyeztek minden ágynál, ami látszólag csekélység, de az ápolás

mindennapját végző nővérek számára nagyon komfortos, kényelmes és biztonságos megoldás. A főnővér megemlítette, hogy a nyári TEK változása következtében némileg átalakult az osztály beteganyaga is. A pilisi körzet elkerülésével – ahol sok szociális otthon található – kevesebb krónikus beteg érkezik hozzájuk, mint korábban, s így talán visszaerősödhet egy kicsit az osztály kardiológiai profilja. Megoldandó feladatként jelölte meg egy sürgősségi betegvizsgáló kialakítását, komfortosabb ágyak beszerzését, valamint a járó és fekvőbeteg részleg jobb elválasztását. Ezt követően Lőrinc Veronika, a Főnővéri Kollégium elnöke tartott beszámolót az éves tevékenységükről. Beszámolt a spontán megtartott délutáni vizitek tapasztalatairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál tett látogatásuk konzekvenciáiról is. Ez utóbbinak nincs anyagkerete, nincs hozzáférése a Medwors rendszerhez, nincs helységeikben szervezett takarítás és műszerkarbantartás. A betegek élelmezésének vizsgálata is rejteget még javítani valókat. Kicsit több hús, nagyobb adag a gyermekosztály tinédzsereinek, változatosabb és frissebb felvágott választék bizony jobb közérzetet okozna betegeinknek. Végül Zalatnai Zoltán, a FESZ (Független Egészségügyi Szakszervezet) számolt be a tagjaik körében végzett életkörülményekre vonatkozó kérdőíves felmérésükről.

Személyi változások Október 31-től megszűnt dr. Torgyik Pál orvos-igazgató munkaviszonya kórházunkban. Munkáját az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben folytatja. Köszönjük kórházunkban végzett 19 hónapos tevékenységét, s további munkájához sok sikert

kívánunk. Az orvosigazgatói feladatok ellátására dr. Nyulasi Tibor orvosigazgató-helyettes, a KAITO vezetője kapott megbízást. Az informatikai csoport vezetője október 31-től Somorjai Attila lett. A műszerügyi csoportot december 1-től Láng Ferenc vezeti.

Szűrés a szemészeten November 24-én a Hegyvidéki Önkormányzattal közösen lebonyolított prevenciós szűrőszombatok programon belül szemészeti szűrést tartott kórházunk. A megadott négy órán felül további két órát biztosított Gombos Katalin főorvos asszony, így összesen 38 kerületi lakost sikerült szűrni. A szűrést végző dr. Burka Gabriella, vízust mért, szemfenék- és szemnyomás vizsgálatot végzett, majd a szükséges konzultáció után tanácsokkal látta el a megjelent kerületi lakosokat. A szűrést asszisztensként Lovász Jánosné, adminisztrátorként Fehér Henriett segítette.

Véradás

Sikeres véradás volt ismét kórházunkban november 30-án. Ebben az évben már a második alkalommal szervezte meg a véradást intézményünk transzfúziós szolgálata. A 71 jelentkező önkéntes véradó közül 63 kollégánktól sikerült vért venni. Nyolc vért adni szándékozó munkatársunknál valamilyen olyan egészségügyi problémát találtak, amely miatt a véradás éppen akkor nem volt lehetséges (magas vérnyomás, nem megfelelő vérkép, súlyhatár alattiság). Hasznos tudnunk, hogy vért 18 és 60 év közötti személyek adhatnak, s a minimális testsúlyhatár 50 kg. Mindenesetre mindenkinek a szándékát is köszönjük, akik jelentkeztek a véradásra. Bár több volt rá az igény, de 12 kollégánknak sikerült célzottan vért adnia, azaz megmondta azt a személyt, akinek a saját vérét valamilyen beavatkozás kapcsán szánja. Felhívjuk a figyelmet, hogy célzott véradásra bármikor lehetőség van, ha valaki hozzátartozója részére szeretne vért adni egy műtéthez. Ha éppen nem szervez kórházunk, akkor az Országos Vérellátó Szolgálat telephelyét kereshetjük fel ezzel a szándékunkkal (1113 Budapest, Karolina út 19-21.). Kiemeljük a Műszaki osztály munkatársainak részvételét, ahonnan 9 fő adott vért, valamint az orthopéd-traumatológai osztály dolgozóit, ahonnan 7 fő vett részt a véradáson. Köszönjük továbbá a Budai Gyermekkórház, a Margit kórház munkatársainak, hogy a távolság ellenére is részt vettek a véradáson.

Budapesti Kórházak II. focitornája Idén második alkalommal került megrendezésre a Budapesti Kórházak focitornája. A Promosport Kft. szervezésében ebben az évben 18 kórház csapata nevezett a rendezvényre a tavalyi év 12 csapathoz képest. Dinamikusan nő tehát az érdeklődés a fővárosi kórházak körében a szervezett focizás iránt. A rendezvény fővédnökei dr. Szócska Miklós államtitkár úr és dr. Török Krisztina a GYEMSZI főigazgatója voltak. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők jelezték, hogy 2013-ban országos kiterjesztésű tornát szeretnének szervezni, mintegy 40 kórház bevonásával. Csapatunk természetesen idén is nevezett a tornára. Meglehetősen nehéz csoportba kerültünk, mert ide sorsolták a címvédő Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetet, a tavalyi évben igen jól szereplő Szent István és Szent László Kórház csapatát, valamint a Semmelweis Egyetem, az Országos Onkológiai Intézet és a Szent Imre Kórház csapatait is. Első két mérkőzésünket sajnos elveszítettük a Semmelweis Egyetem (1:2) és a későbbi győztes Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézet ellen (1:4). Kis szünet után azonban csapatunk felpörgött és két következő mérkőzését megnyerte az Onkológiai Intézet (2:1) és a Szent Imre Kórház ellen

(1:0). Így a körbeverések folytán olyan helyzet alakult ki csoportunkban, hogy az utolsó mérkőzés „ki-ki meccs” volt a Szent István-László Kórház csapatával. Sajnos eléggé meggyőző, 4:1 arányú vereséget szenvedtünk, s így most nem jutottunk tovább csoportunkból. Ennek ellenére vagy ezzel együtt is nagyon jól éreztük magunkat a jó hangulatú rendezvényen. Nagyon jó képességű játékosokból álló csapatunk többször remekül játszott. Kár, hogy csapatként nem mindig tudta kihozni magából azt a teljesítményt, ami a játékosokban egyénileg külön-külön benne volt. Idén is, mint tavaly a csapat motorja volt dr. Keszthelyi László, képzett, technikás csatárjátékot mutatott Molnár Tibor és dr. Kolozsi Péter, Lestyán Jani jól szervezte a védőmunkát, s Neumann József és Lukács József idei újoncként remekül épült csapatunkba. Dr. Molnár László minden védhetőt védett, olykor még a védhetetlent is. Nagyszerűen helytállt a most kevesebbet játszó Kovács György és Jellér Viktor is. Köszönet a résztvevő játékosoknak és a megjelent szurkolóknak, hogy képviselték kórházunkat a tornán, nagyszerűen helytálltak, s hozzájárultak egy remek élmény megteremtéséhez.

Mikulás a Gyermekosztályon December 6-án, ahogy ilyenkor lenni szokott a Gyermekosztályra is megérkezett a Mikulás. Tavaly nagyobb felhajtás keretében Joulupukki a finn Lapföldről, idén bensőségesebb körülmények között a Dussmann Kft-től. De a gyereknek a Mikulás az Mikulás. Bár tudják, hogy jön, mégis mindig meglepődnek, meghatódnak, megörülnek neki. Így volt ez most is. Mackós, barát-

ságos, nyugodt, mosolygós Mikulást fogtak ki a bent fekvő gyerekek és szüleik. Minden gyerek csomagot is kapott, benne csokival, szaloncukorral, gyümölccsel, s persze jó szóval. Reméljük Mikulás idén is gyorsította a gyerekek gyógyulását, pótolta az otthoni és az óvodai-iskolai ünnepség hiányát, s hozzájárult egy kellemesebb nap eltöltéséhez.

A MI KÓRHÁZUNK december. Új rezidensek A húszéves CT Emlő-klub. Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak

Recommend Documents