A Mi Kórházunk. Betegeink között a Krónikus Tüdõosztályon. Portré Akire nagyon büszkék vagyunk. Nyitott kórházat! Fõszezon a traumatológián

A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja

Betegeink között a Krónikus Tüdõosztályon Portré – Akire nagyon büszkék vagyunk Nyitott kórházat! „Fõszezon” a traumatológián

VI. évfolyam 1. szám 2004. február

A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Nagy Erika, PR-menedzser Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Bozsik Éva Prof. Dr. Jánosi András Konc Krisztina Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Dr. Tóth János Prof. Dr. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656 Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57–59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ Nyomdai elõkészítés: BPE Kft. Fotó: Kriszti Fotó Bt. és Szabados Béláné Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft.

Tartalomjegyzék Betegeink között Kicsit több, mint kórház.................................................................................3 Egy nap... Folyamatos „bolondokháza” – a János Kórház pénzgazdálkodási osztálya ...........................................4 Portré Akire nagyon büszkék vagyunk – Beszélgetés Dr. Lipcsey Attila professzorral ...........................................6 Bemutatkozunk Nyitott kórházat!.............................................................................................7 Segíthetünk? „Fõszezon” a traumatológián.........................................................................9 Rendezvényeink A Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság Dunántúli Szekciójának X. Tudományos Ülése ........................................................10 „Határterületek a gyermek- és felnõtt gasztroenterológiában” ..................10 Az AIDS Világnapja .......................................................................................11 Télapó a Gyermekosztályon és a Gyermeksebészeten ................................11 Pulzoxymeter a Szent János Kórháznak ......................................................11 Ünnepi tudományos ülés..............................................................................11 Munkaértekezlet a Szent János Kórházban.................................................12 Kétmillió forintos támogatás komfortos kórtermek kialakítására ............12 Természetgyógyászati Módszertani Központnak ad helyet a Szent János Kórház................................................................................12 Szent Agáta Mammológus-nap a Szent János Kórházban .........................13 Tallózó ...............................................................................................................13 Postánkból ........................................................................................................14 Jogi kalauz ........................................................................................................14

Megjelenik 2 havonta ISSN 1587–1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.

2

A Mi Kórházunk

Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között

Kicsit több, mint kórház Beszélgetés Eisenhauerné Fördõs Andreával, a Krónikus Tüdõosztály részlegvezetõ nõvérével

Tisztelt Olvasók, Kedves Kollégák! Kérem, fogadják szeretettel Varró Dániel – Bádatos dapok címû versének egy versszakát!

„Zöld gyep, árgyas erdõ, búcsú déked, Búcsú déked, vidáb, gyári lagzi, Begtört szívvel sebbi bást deb kérek, Csak hogy … hapci!”

Egészen biztos vagyok benne, nem esett nehezükre kitalálni, miért is idéztem a számomra nagyon kedves versbõl.

„…az a légkör, amely az osztályra jellemzõ, nagyon is alkalmas a hospice koncepciójának alkalmazására.” Fiatal, energikus nõ robog szembe velem a krónikus tüdõosztály folyosóján. Ha nem tudná azonnal, hogy hozzá jöttem, nem gondolnám, hogy õt kell keresnem: Eisenhauerné Fördõs Andrea ugyanis 1992 óta, közel 12 éve a kórházban dolgozik. Két gyermekes családanya és hobbija a munkáján kívül a kézilabda játékvezetés. – Hogyan került a Jánosba? – Itt töltöttem a gyakorlatomat egészségügyi szakközépiskolás koromban, és már akkor annyira megtetszett a hely és a munka, az idõs, sokszor súlyosan beteg emberek ellátása, hogy amikor elhelyezkedtem, már ide akartam jönni. A II. Tüdõgyógyászati, és a Krónikus Belgyógyászati részlegen kezdtem, aztán az aktív, végül a Krónikus Tüdõgyógyászati Osztályra kerültem, végig Dr. Kormos Miklós osztályvezetõ fõorvos vezetése alatt. A Szent János Kórháznak jelenleg két krónikus tü-

2004. február

dõrészlege van: egy húsz ágyas a kórház területén, egy negyven ágyas pedig Pesthidegkúton, ahol fõként hajléktalan, nem fertõzõ TBC-s férfi betegeket kezelünk. A kórházbeli részlegnek 2001 óta én vagyok a részlegvezetõje, ekkor lettem fõnõvér helyettes is. – Van jellemzõ korcsoportja, betegségtípusa az osztálynak? Hogyan kerülnek a Krónikus Tügyõgyógyászati Részlegre a betegek? – Igen, az átlagéletkor meglehetõsen magas: hatvanöt év körüli, bár a negyvenöt évestõl a százévesig elõfordulnak itt betegek. A bent fekvõk szinte hatvan százaléka tüdõdaganatos betegséggel kerül ide, de elõfordul súlyos asztma és egyéb krónikus tüdõbetegség is. Legtöbb betegünk az aktív tüdõosztályokról, elõzetes egyeztetés után kerül hozzánk. A krónikus tüdõbetegekre is jellemzõ, hogy idõnként visszakerülnek az aktív osztályra vagy az intenzív osztályra; ha állapotuk rosszabbodik, újból visszakerülnek hozzánk rehabilitációra. A Pesthidegkúti részlegre az jellemzõ, hogy oda TBC-vel elõkezelt

www.janoskorhaz.hu

Igaz, én ezidáig – és ezt most gyorsan le is kopogom – megúsztam az influenzát, de nagyon sokan nem mondhatják el magukról, hogy ilyen szerencsések lettek volna (és ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a mostani idõjárás gyakran a bolondját járatja velünk). A Mi Kórházunk szerkesztésében és készítésében résztvevõk is szép számban betegedtek meg, ezért ez a kisebb csúszás az újság megjelenési idejében, amiért ezúttal szeretnék elnézést kérni Önöktõl. Higgyék el nekem, nem volt azonban hiába való várni, gyõzõdjenek meg róla a saját szemükkel! Jó szórakozást kívánok az új szám olvasásához!

Nagy Erika fõszerkesztõ

3

Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között betegek kerülnek és az elsõdleges cél, hogy a gátlószeres kezeléssel inaktívvá tegyük a TBC-s betegeket. Ehhez viszonylag hosszú idõn át gyógyszeres kezelést kell kapnia a páciensnek, a betegeket szájba gyógyszereljük. A kórházi körülmények nagymértékben megkönnyítik a „lábadozást” (mint például az utca, ahol egyébként lakna). Ezen a részlegen szociális nõvér is segíti a betegeket a társadalomba való visszailleszkedésben: ottlétük idején iratokat szereznek nekik, sõt, sokszor a régi családot felkutatják és munkát, elhelyezést is sikerül találni részükre. Ennek ellenére mégis sok visszatérõ páciensünk van: sajnos azoknál, akik visszakerülnek az utcára, egy idõ után újra aktiválódik a betegség a mostoha életkörülmények miatt. – Hogyhogy ilyen jól ismeri a Pesthidegkúti részleg mûködését is? – Habár itt vagyok részlegvezetõ nõvér, a két részleg, mint egy egységes osztály összefonódik. Én magam is hetente két-három alkalommal kijárok Pesthidegkútra, és ha a fõnõvér szabadságon van, vagy beteg, teljes egészében mindkét részlegen én helyettesítem. A többi nõvér is egyfajta rotációs rendszerben mindkét részlegen dolgozik. Erre egyrészt azért van szükség, mert nehéz a két részlegen külön nõvérbeosztást készíteni, mivel meglehetõsen kevesen dolgozunk itt a 60 ágyas osztályon. Jelenleg összesen 16 ápoló dolgozik, közöttük 10 fõ szakképzett. Másrészt jó a változatosság: fontosnak tartom azt, hogy a nõvérek több tapasztalatra tegyenek szert és ezáltal tudásuk is bõvüljön. Rendkívül jó a kapcsolatunk az aktív betegellátást végzõ osztályokkal, mert a betegeink öszszekötnek bennünket. Ha orvosra, nõvérre, gyógyszerre vagy eszközre van szükség mindkét részlegnél, készséggel állunk egymás rendelkezésére. – Ön szeret itt dolgozni?

4

– Nagyon szeretem a szakmámat, és az itteni közösség is minden várakozást felülmúl. A daganatos megbetegedések magas száma miatt sajnos meglehetõsen nagy a betegek halálozási aránya az osztályon. Pár évvel ezelõtt a hospice-ellátás, a haldoklók mindenre kiterjedõ, holisztikus szemléletû kezelése felé fordult az érdeklõdésem. Az osztályvezetõ fõorvos és a kórház vezetése is maximálisan partner ebben, úgy is mondhatnám, hogy az egész osztályt áthatotta már a hospice szellemisége. Két elõadást tartottam eddig a kórházban errõl a témáról, és úgy gondolom, van rá esély, hogy más osztályok is átvegyék a módszert. A Krónikus Tüdõgyógyászati Osztályon – bár anyagi lehetõségeink meglehetõsen korlátozottak – a szociális és komfort körülmények sem a legmegfelelõbbek, de igyekszünk a hospice szellemében foglalkozni az utolsó stádiumban lévõ betegeinkkel. Nagy figyelmet fordítunk a betegek fizikai szükségletein túl a lelki, szociális és spirituális igényeire is. Például minden haldokló mellett ég egy mécses – bár ez a tûzvédelmi szabályzatnak kissé ellentmond –, mégis úgy gondoljuk, hogy az emberi körülmények megteremtése, a nyugodt halál lehetõsége, az utolsó tiszteletadás mindenkinek jár. Emellett természetesen rengeteget foglalkozunk a hozzátartozókkal is. Szerencsére az a légkör, amely az osztályra jellemzõ, nagyon is alkalmas a hospice kevésbé hierarchizált, a nõvéreknek is fontos szerepet biztosító módszer alkalmazására, ezzel kórházunk többi osztálya felé is igyekszünk jó példát mutatni. Jelenleg a kórház kezdeményezésére önkéntes koordinátori képzésre járok, és folyamatban van egy kórházi önkéntes program kialakítása is, mely szintén jól illeszkedik a hospice szellemiségéhez, továbbá jól integrálható az egészségügyi ellátásba is.

Egy

nap...

•

Egy

nap...

Lõrincz Ágnessel, a Szent János Kórház pénzgazdálkodási osztályának vezetõjével interjúidõpontot egyeztetni már önmagában is kihívás! Igaz, a lehetõ legrosszabbkor keresem: most zajlik a 2003-as év lezárása, és hamarosan el kell kezdenie összeállítani a 2004-es költségvetést. Az osztályvezetõ asszonyt átnézendõ, aláírandó számlák hegyei között találom; leülni is csak bajosan tudok az irodájában. Mint elmondja, lassan tizenhét éve dolgozik az egészségügyben – véletlenül került erre a területre, de nagyon hamar megszerette. Pedig a törékeny nõrõl elsõ látásra nehéz elképzelni, hogy egy évente sok százmillió forintnyi forgalmat bonyolító intézmény költségvetését (bevétel – kiadás) tartja keményen a kezében. – Konkrétan mibõl áll a pénzgazdálkodási osztály munkája? – Összefoglalóan azt mondhatnám: semmi pénzzel kapcsolatos nem történhet a kórházban úgy, hogy mi ne tudnánk róla. A két alapvetõ feladatkör a pénzügy és a számvitel. Pénzügy gyakorlatilag a bevételek beszedését és a kiadások teljesítését foglalja magában, ideértve a Kórház pénztári pénzforgalmának kezelését is. Itt nagyon fontos, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk, hiszen nyomon kell tudnunk követni, mikor, mire, mennyit adtunk ki, illetve milyen bevételeink voltak. A számviteli munka nem igényel ilyen szintû aktualitást: erre az évre például még nem tudtunk könyvelni semmit, mivel a 2003. év teljeskörû zárása február 16-án történik meg, addig a rendszer zártsága (záró tételek azonosak a nyitó tételekkel) csak részben biztosított, így utólag – de akkor nagyon pontosan – fogjuk a „lemaradást” bepótolni, lekönyvelni. A könyvelést háromféleképpen kell elvégezni: készítünk analitikus, alapvetõen a készleteket nyilvántartó és bizonylatoló, valamint pénzforgal-

A Mi Kórházunk

Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...

Folyamatos „bolondokháza” A pénzgazdálkodási osztály mindennapjai mi, és 2001 óta üzemgazdasági (a bevételeket és a kiadásokat azok felmerülése szerint szembeállító) szemléletû nyilvántartást is. Mindezt a fõkönyvi csoportnál három, az analitikán pedig két ember látja el. – Hogyan mûködik az osztály? Milyen egy tipikus nap önöknél? – Velem együtt összesen tizenketten dolgozunk az osztályon. Minden egyes munkatársnak megvan a maga meghatározott munkaköre, és természetesen az ehhez szükséges képzettsége is. Kizárólag adminisztrációra, klasszikus „titkárnõi” teendõkre szerzõdtetett munkatársunk nincs: véleményem szerint a terület specializáltsága miatt több energiát követelne egy adminisztrátor betanítása és folyamatos instruálása, mint az, ha a munkánk adminisztratív részét (a levelek elkészítését, egyes feladatok elõkészítését, összeállítását vagy éppen a telefonok fogadását) mi magunk végezzük. Maga a munka egy napon belül nem bontható szakaszokra: folyamatosan érkeznek és keletkeznek számlák a Kórházban, melyeket adminisztrálni, könyvelni kell. Nehézséget okoz a Kórház pavilonos felépítése, hiszen azok, akik az egyes osztályokon szintén érintettek a számlák kezelésében, ezen a meglehetõsen nagy területen elszórva helyezkednek el. Az „összedolgozás” részben megoldott az osztályok között, kölcsönösen igyekszünk segíteni egymás munkáját. Ha ez nem így volna, mindenképpen nagyobb létszámra lenne szükség. Havonta átlagosan ezer darab szállítói számla, azaz kötelezettséget igazoló számla érkezik be hozzánk, és közel hétszáz átutalással teljesítendõ számla megy ki az Intézetbõl. Ezen kívül jelentõs készpénzforgal-

2004. február

mat bonyolít a házipénztár is. Minden egyes szállítói számlát érkeztetünk, egyedi azonosítóval látunk el, igazoljuk, visszaérkeztetjük és elõkészítjük utalásra – el lehet képA Pénzgazdálkodási Osztály csapata zelni, hogy nem bírnánk a munkát, ha magukat a számlákat is nekünk kéne – A közelmúlt változásai, például begyûjtenünk. az, hogy egyre több orvos dolgozik vál– Így elegen vannak ennyi munkálalkozóként, nem növelte a munka ra? mennyiségét? – Általában igen, de sokszor – Tizen-pár számlával több vagy még így is nagyon kevés ennyi emkevesebb nem sokat számít. A köteber, fõleg, ha még az információs lezettségvállalásra és keretgazdálkorendszerrel is adódik valami problédásra vonatkozó, már 2000 óta érma. A munkatársak egy része hétvényes belsõ szabályozás ezzel kor, mások fél nyolckor kezdenek, szemben sok pluszmunkát jelentett. hogy legyen, aki még négykor is Jelenleg is intézményi szintû keretmindenképpen itt van – nem ritka gazdálkodás folyik a Kórházban. Év ugyanis, hogy fél négykor szólnak elején, elõzõ év végén hozzákezvalamelyik osztályról egy sürgõs eldünk az intézményi költségvetés intézendõ ügyben. Ez persze csak az összeállításához, részint a bázisidõelméleti munkabeosztás, néhányan szak alapján, a tulajdonos önkorsokszor még este hat-hét órakor is mányzat által meghatározott irányitt vagyunk, és elõfordul, hogy hételvekhez, bevételi-kiadási összegekvégén is be kell jönnünk. Bizonyos hez igazodva, részint a tizennyolc, szempontból ezek a legkényelmeelkülönülõ területekért felelõs kesebb munkaórák – ilyenkor ugyanis retgazda adatszolgáltatására támasznem csörög percenként a telefon. kodva meghatározzuk a végszámoÉn személy szerint nagy remékat. Ezen kívül havonta határozzuk nyeket fûzök a most bevezetésre kemeg az egyes gazdálkodási keretek rült számítógépes gazdasági modulnagyságát, amivel aztán a keretgazhoz. Bár most éppen a bevezetés dák „gazdálkodnak”. A pénzügyi gyerekbetegségeinek szakaszában osztálynak a szerepe a naprakész kevagyunk, de nagyon remélem, hogy retfigyelés, és a nyilvántartások veidõvel hathatós segítség lesz ez az új zetése Intézeti szinten. rendszer, elsõsorban azáltal, hogy – Mindig így elborítják a szobát az kiváltja az analitikus nyilvántartás akták, mint most? egy részét. Nagy segítséget jelent az – Röviddel azután, hogy új is, hogy nemrégiben sikerült egy új munkatársunk idekerült, a követkemunkatárssal betölteni a pénzügyi zõket mondta nekem: egy ideig azt csoportvezetõ posztját: egy jó, meggondolta, átmeneti, hogy itt ilyen bízható helyettes sokkal biztonsá„bolondokháza” van. De hamarogosabbá teszi az osztály mûködését. san rájött: itt mindig ez a helyzet.

www.janoskorhaz.hu

5

Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré

Akire nagyon büszkék vagyunk Beszélgetés Dr. Lipcsey Attila professzorral, a Szent János Kórház nemzetközi hírû tudományos igazgatójával Dr. Lipcsey Attila, a hetvenedik életévét nemrég betöltött, nemzetközileg elismert professzor a Szent János Kórház tudományos igazgatója. Szakterületét tekintve neurológus, addiktológus és pszichiáter, mindhárom szakmában publikál, konferenciákon ad elõ, széles tudományos spektrumon folytatott kutatásai világszinten is ismertté tették nevét. Magyar és külföldi szaklapok rendszeres publikálója, hazai szakfolyóiratok szerkesztõje, több tudományos és állami elismerés kitüntetettje. Több mint ötszáz elõadást tartott Moszkvától Helsinkin át Honoluluig különféle konferenciákon, publikációs és megjelenési listája önmagában is könyvméretû: tizenhat könyv illetve könyvrészlet, 127 folyóiratokban megjelent cikk fûzõdik a nevéhez. – Professzor úr, Ön egy nagy kórház tudományos életéért felel – milyen feladatai vannak ebben a minõségében? – Minden, a Szent János Kórházban jelen lévõ szakterület szakmai fejleményeit, új kutatási eredményeit figyelemmel kell kísérnem, és mederbe terelni a kórházban zajló szakmai munkát. Üléseket szervezek, áttekintem a különféle szakmai anyagokat, ezenkívül az én tisztem az is, hogy más kórházakkal, az orvosi egyetemekkel kapcsolatot tartsak, és hogy bekapcsoljam a kórházat a nemzetközi tudományos élet áramlatába. Szerencsére, a Kórház jelenlegi vezetése messzemenõen partner az elõrevivõ kezdeményezések-

6

ben: komoly pénzjutalmakkal tudjuk díjazni például azokat, akik kiemelkedõ tudományos eredményeket érnek el – márpedig ennek a fajta elismerésnek manapság súlya van. El kell ismerni, hogy a Kórház orvo-

sainak tudományos tevékenysége rendkívül kiemelkedõ: a nemrégiben megrendezett Fiatal Orvosok Fórumán például nem kevesebb, mint huszonhét világszínvonalú elõadás hangzott el egyenként mindössze hat percben –, de azt a munkát, ami ezek mögött az elõadások mögött áll, nem lehet percekben, csak években vagy akár évtizedekben mérni.

– Hogyan került a Szent János Kórházba? – 1960-ban végeztem az egyetemen, mindvégig világhírû professzorok és egyúttal nagyszerû tanárok, remek elõadók keze alatt nevelkedve. A diploma megszerzése után három évig kutatóként és oktatóként tevékenykedtem a biokémia területén, mert úgy éreztem, ez az orvosi kutatás egyik leghaladóbb, legtöbb lehetõséget rejtõ területe. Három év után egyik neves neurológus professzorom felkért, hogy folytassam klinikai ideggyógyászként a pályafutásomat. Az itt eltöltött évekkel együtt összesen tíz esztendeig dolgoztam egyetemi, tudományos szférában. Mind elméleti, mind gyakorlati felkészültségemben felbecsülhetetlen szerepe volt ennek az idõnek: amellett, hogy rengeteg beteget láttam – ami egy orvos szakmai tudásának az alapja – mindig súlyt fektettem arra, hogy folyamatosan képezzem magam, olvassak, tájékozódjam a szakma fejleményeirõl. 1971-ben felkértek arra, hogy vállaljam el egy akkor létrehozott pszichiátriai osztály vezetését. Ez az osztály az azóta is mûködõ sümegi pszichiátria volt, és én – sokak megrökönyödésére – igent mondtam a megkeresésre. Harminchét évesen osztályvezetõi felkérést kapni akkoriban nagy elismerésnek számított. 1974-ben onnan védtem a kandidatúrámat – ez szintén meglehetõsen szokatlan volt –, 1977-ben pedig én, egy vidéki pszichiátriai osztály vezetõje voltam az egyetlen magyar elõadója a Hawaii-on megrendezett pszichiátriai világkongresszusnak. Egy évig tartott a különféle engedélyek beszerzése, hogy azt

A Mi Kórházunk

Portré • Portré • Portré • Portré az alig két hetet az Egyesült Államokban tölthessem, de megérte: maradandó élményekkel gazdagodtam az ottani (például a Stanfordon tapasztalt) lehetõségeket, szellemiséget látva. Egy évvel késõbb, 1978-ben neveztek ki a János Kórház ideg-elme osztályának vezetõjévé. Bár presztízs szempontból elõkelõbb a Szent János Kórház, mint Sümeg volt, bevallom, mégsem szívesen jöttem el onnan: az Ausztriát idézõ hangulat, a gyönyörû dunántúli táj közel állt hozzám. – Hogyan alakult a pályafutása a Jánosban? – Mindig szoros kapcsolatban voltam a tudományos szférával, az egyetemmel. Röviddel az ideérkezésem után, 1980-ban egyetemi docens lettem, két évvel késõbb – példátlanul hamar – pedig elnyertem az egyetemi tanár rangot. 1994-ben lettem „habilitált doktor”, azaz megkaptam az európai csereszabatos egyetemi doktorátust is. A Kórházban mindig tagja voltam a tudományos bizottságnak, voltam könyvtárfelügyelõ, majd a tudományos bizottság tiszteletbeli helyettes elnöke, késõbb elnöke lettem, aztán tudományos igazgatói címet, végül tudományos igazgatói rangot kaptam. El kell mondanom, hogy a Szent János Kórház – a jelenlegi vezetés pozitív hozzáállásán túl is – mindig az orvostudomány egyik kiemelkedõen fontos helyszíne volt. A – még ha csak meglehetõsen rövid és régi – egyetemi múlt szinte predesztinálja a Kórházat arra, hogy felelõsen vegye ki részét a tudományos kutatásból és az orvosképzésbõl amellett, hogy magas színvonalú és mindenképpen betegközpontú ellátást nyújt. Ez válik kézzelfoghatóvá például abban a tényben, hogy minden osztály rendelkezik az orvosképzéshez, oktatáshoz szükséges akkreditációval, ami nagy szó egy ilyen nagy kórház esetében.

2004. február

Bemutatkozunk

•

Bemutatkozunk

•

Bemutatkozunk

Nyitott kórházat! Interjú Dr. Lehoczky Péterrel, az új járóbeteg-ellátási orvos-igazgatóval Dr. Lehoczky Péter alig pár hónapja dolgozik a Szent János Kórházban, de máris jelen van szinte mindenhol, ahol történik valami, és számtalan terve van a rendelõintézet életével kapcsolatban. Beszélgetésünk ideje alatt újabb és újabb, általa életre hívott és azóta is jól mûködõ intézmények, csoportosulások jutottak eszébe, így egy idõ után csak nehézségek árán tudtam követni õt. Álljon hát itt némi ízelítõ a kórház új járóbeteg-ellátási orvos-igazgatójának tevékenységébõl! – Mióta dolgozik, és hol dolgozott az egészségügyben? – Kicsit korábbról kezdeném: annak idején Vácott érettségiztem egy egészségügyi szakközépiskolában az elsõ hét fiú egyikeként az országban. Már ott megkezdtem „érdekérvényesítõ pályafutásomat”. Mi harcoltuk ki, hogy az egészségügyi szakközepet végzett fiúk kapjanak mentõápolói oklevelet. Ezt követõen két évig dolgoztam az egészségügyben különbözõ feladatokat betöltve: voltam mûtõs, gyógytornász, beteghordó, még gazdasági nõvér is. 1981-ben a SOTE-n orvosi diplomát szereztem. Ahogy a középiskolában, az azt követõ szakdolgozói években és az egyetemen is aktívan részt vettem a közéletben. Vácon részese voltam például az azóta is sikeres és népszerû VESE, azaz Váci Egészségügyi Sportegyesület létrehozásának. Az egyetemen is több érdekérvényesítõ és a közösségi életet segítõ funkciót vállaltam. Az orvosi diploma megszerzése után az Uzsoki Utcai Kórházban helyezkedtem el, és huszonkét évig ott, illetve a Hermina úti szakrendelõben dolgoztam. Sebész és plasztikai sebész szakvizsgám és egészségügyi menedzseri oklevelem

www.janoskorhaz.hu

van. Közben megnõsültem, született két fiam, az egyik most másodéves egyetemista, a másik még középiskolába jár. Feleségem tanárnõ. A zuglói évek alatt mind kórházi, mind kamarai szinten igyekeztem aktívan részt venni az egészségügyben dolgozók életkörülményeinek alakításában. A kórházban ösztönzõ közösségi élet kialakítása volt a célom. Véleményem szerint erre mindenhol van igény, és szükség van valakire, aki egyfajta katalizátorként lehetõséget, alkalmat teremt az embereknek, hogy egymás mellett élõ idegenekbõl partnerekké váljanak. 8 évig a zuglói orvosi kamara elnöke voltam, nálunk alakult akkor az egyik legelsõ orvosi nyugdíjasklub az országban, melyre büszke vagyok. Szerveztünk nyelvtanfolyamokat, továbbképzéseket, tudományos és karitatív alapítványaink is igen jól mûködtek. Annak idején az egyik kezdeményezõje voltam az orvosi kamarán belül a járóbeteg-szakellátási szekció megalakításának, melynek azóta is országos elnöke vagyok. A járóbeteg-ellátással tehát meglehetõsen szoros a kapcsolatom – röviden ennek köszönhetõ, hogy most itt vagyok. – Milyen tervei vannak a Szent János Kórházban? – Elképzeléseim alapvetõen két nagy csoportba sorolhatók, de ez a két kör szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az egyik csoport, a járóbeteg-ellátás menedzselésével kapcsolatos, a másik az intézmény belsõ világára, az itt dolgozók közérzetét befolyásolni tudó történésekre vonatkozik. A járóbeteg-ellátás vezetésével kapcsolatban a forrásteremtésben látom a jövõ egyik legfontosabb fel-

7

Bemutatkozunk

•

Bemutatkozunk

adatát. A jelenlegi romló finanszírozás mellett tudomásul kell venni, hogy az egészségügyi intézmények felelõssége is, mennyire tudják megragadni, kihasználni a lehetõségeiket, illetve tudnak-e újakat teremteni további források bevonására. Itt a kórházban szerencsére több irányban is indultak olyan kezdeményezések, amelyek forrásteremtésre is alkalmasak. A tervezett természetgyógyászati központ és egyéb alternatív ellátási formák lehetõsége, a „kínai centrum” létrehozása ilyen például. Lehetséges forrás olyan „extra” szolgáltatások nyújtása, amely iránt fizetõképes kereslet mutatkozik. Ilyen például a Regionális Egészségügyi Központ létrehozásának terve, az idegen-nyelvû ellátás megszervezése és a menedzserszûrés is. Bár több magánorvosi centrumban nyújtanak ilyen típusú szolgáltatást, azok azonban általában méregdrágák és csak szûk körû vizsgálatok elvégzésére van mód. A Szent János Kórház ezekhez mérten mindenképpen versenyképes, elsõsorban azért, mert itt minden olyan eszköz és szaktudás rendelkezésre áll egy helyen, magas színvonalon, melyre a komplett ellátás biztosításához a szolgáltatás során szükség lehet. Ezen kívül anélkül, hogy el kellene hagyni a kórház területét a fekvõbeteg ellátási háttér is biztosított. Természetesen mindezek mellett semmiképp sem sérülhet a hagyományos ellátás. Elképzeléseim másik fele a rendelõintézet légkörének, a mindennapi kötõdéseknek a megváltoztatására, illetve a dolgozók egymáshoz és az intézményhez való viszonyára vo-

8

•

Bemutatkozunk

•

Bemutatkozunk

natkozik. Eddigi tapasztalataim szerint itt is ugyanúgy megvan az igény a munka során rögzült kapcsolatrendszereket, hierarchiát valamelyest fellazító, szabadidõs programokra, mint bárhol máshol. Meggyõzõdésem, hogy jól mûködõ egészségügy csak együttmûködni tudó és akaró „team”-ek esetén képzelhetõ el. – A járóbeteg-ellátásra vonatkozóan milyen konkrét elképzelései vannak? – Szeretném itt is minél hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni a munkát, kihasználva a technikai fejlõdés, az egészségügyben már elterjedt, fejlett informatikai rendszerek nyújtotta lehetõségeket. Minden további

nélkül megoldható, hogy az egyes szakrendelések idõ- és szakember beosztása átláthatóvá és kiszámíthatóvá váljon, megkönnyítve ezzel a munkatársak dolgát, de javítva a betegek helyzetét is. Tervem a bejelentkezési, elõjegyzési rendszer modernizálása, átszervezése is. Ezen kívül, a Szent János Kórház lehetõségeit kihasználva, mód nyílik arra, hogy a szokásosnál komplexebb – a prevenciót szem elõtt tartó – egészséggondozásnak nevezhetõ ellátásformát nyújtsunk, akár kiegészítõ jelleggel – a társadalombiztosítási finanszírozáson kívül is. Ha ugyanis valakinek

•

Bemutatkozunk

többféle kezelésre van szüksége, az informatikai rendszer segítségével programozható, hogy mikor, milyen szolgáltatást kell neki nyújtani. Az adott páciens adatait egységes rendszerben kezelve, és azt az intézmény összes orvosa számára hozzáférhetõvé téve például az intézeti Egészségügyi Központon keresztül értesíteni tudja a beteget, mikor milyen vizsgálatra, kezelésre kell jönnie, ezeket idõben össze lehet hangolni, ami a páciens és a kórház számára is idõés pénzügyi megtakarítást, könynyebbséget jelent. Szeretnék emellett egyfajta érdekeltségi rendszert megteremteni a dolgozók között. Legalább rendelõintézeti szinten el kell ismerni anyagilag is, ha valaki kiemelkedõ képzettséggel, illetve használható (és az intézmény számára mindenképpen hasznos) nyelvtudással rendelkezik. Ehhez hasonlóan a betegelégedettségi vizsgálatok eredményeinek is meg kellene jelenniük a dolgozók javadalmazásában. Véleményem szerint, ha valakinek a munkájával a kezelt betegei elégedettek, az mindenképpen megérdemli ennek anyagi elismerését is. – Másoknak ennyi elképzelést megvalósítani több év is kevés lenne. Ön mennyi idõt ad magának, hogy a terveit valóra váltsa? – Nincs idõ tervezgetni, és nincs is erre szükség. Nyitott és rugalmas, a kihívásokra azonnal reagálni, a lehetõségeket megragadni képes intézményre, kórházra van szükség. Annak idején a MOK járóbeteg-szekcióját két és fél hónap alatt szerveztem meg – véleményem szerint az EU csatlakozás idejét ismerve most sem áll sokkal több idõ rendelkezésre.

A Mi Kórházunk

Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?

„Fõszezon” a traumatológián interjú Dr. Detre Zoltán osztályvezetõ fõorvossal Bár én is késve érkezem a beszélgetésre (csak araszolva tudtam haladni a síkos úton), pár percet várnom kell még Dr. Detre Zoltánra, a Traumatológia osztályvezetõ fõorvosára: éppen egy sí-balesetessel akad még sürgõs teendõje. – Valóban olyan nagy mértékû a traumatológia szezonalitása, mint azt az átlagember gondolná? – Igen: a tél nálunk a fõszezon, több okból kifolyólag is. Januárban a havi átlag egyharmadával ugrik meg a forgalom, és az ekkor beérkezõk nagy része valamilyen tipikus téli baleset áldozata: síelõ, elcsúszott a jeges úton gyalog, vagy hasonló okból szenvedett autóbalesetet. A tél tipikus sérülései a csukló-, váll- és bokatörések, valamint a különféle sí-balesetek, amelyeknek szintén megvan a maguk jellemzõ sérüléscsoportjai. A közhiedelemmel ellentétben a tipikus sí-sérülés nem okvetlenül a lábszártörés, bár az is elõfordul: jellemzõ a térd károsodása, a hüvelykujj – síhüvelykujjnak is nevezett – bicsaklása, illetve a válltáji ficamok, törések. „Unhappy triad”-nek – szerencsétlen hármasnak – is nevezik azt a fajta, nagyon jellemzõ és gyakorta sí-balesetekbõl származó sérülés-együttest, amikor a térd belsõ oldalszalagja, elülsõ keresztszalagja és belsõ porckorongja egyszerre károsodik. Emellett természetesen elõfordulnak súlyos, például gerinc- és koponyasérülések, de ezek elsõsorban a profi síelõkre jellemzõk, akik extrém terepen, nagy sebességgel sodródnak ki, esnek el néha.

2004. február

– Kik azok, akik a leggyakrabban kerülnek balesettel a Kórházba? Van jellemzõ oka a sí-sérüléseknek? – Fõként középkorú értelmiségiek azok, akikre nézve nagyobb veszélyt jelent az a jellemzõen egy hét évente, amit a sípályán töltenek.

Ezek az emberek az év nagyobbik részében mozgásszegény életmódot folytatnak, és „sí-tudományuk” is sokszor hagy kívánnivalót maga után. Sokan csak mostanában kezdték ûzni a sportot: sem az edzettségük, sem a rutinjuk nem megfelelõ. A másik típus a – rutinosnak számí-

www.janoskorhaz.hu

tó – jól síelõ, aki alig várja már, hogy a pályán lehessen, és a síelés minden percét ki akarja használni. Az ilyen ember nem hagyja abba a síelést akkor sem, amikor fáradtságérzet jelentkezik, és gyakran ebbõl ered a baj. A nap végi, „csak még egy utolsót” jellegû lesiklásoknak is könynyen lehet baleset a vége. Tipikus hiba az is, hogy valaki esik, könnyebb sérülést szenved, de nem hagyja abba a síelést: ilyenkor a következõ esésnél – vagy akár egy megerõltetõbb mozdulatnál – rásérülhet az elõzõre, s ebbõl kifolyólag sokkal komolyabb károsodást szenved. – Tudna tanácsot adni, hogy mire figyeljen, aki sítúrára indul? – Magam is ûzöm ezt a sportot, a két fiam versenyzett is, ezért mind orvosként, mind síelõként rálátok valamelyest a problémára. Véleményem szerint az elmúlt években már nem jellemzõek a felszerelés hiányosságából fakadó balesetek, de mindenképpen fontos, hogy ebbõl a szempontból kielégítõ legyen a síelõ felkészültsége. Emellett a fentiekkel összhangban kiemelendõ, hogy aki síel, az legyen tisztában saját felkészültségével, képességeivel és korlátaival: ne induljon el olyan pályán, amely gyakorlottságához képest túl „meredek”, tudja, mikor kell pihenni, szünetet tartani, vagy akár – arra a napra – abbahagyni a sportot. Elengedhetetlen ismerni a sípályák szabályait is: elméletben általában tudott, hogy a hátulról jövõnek elsõbbsége van, azt azonban kevesebben tudják, hogy a sípályákon ugyanúgy a jobbkéz-szabály érvényesül, mint az autózásnál. Balesetvédelmi szempontból is fontos mindezek ismerete, de nem szabad elfelejteni, hogy komoly kártérítési eljárásokat is vonhat maga után,

9

Segíthetünk? • Segíthetünk? ha valaki a szabályokat be nem tartva okoz balesetet a sípályán, elsõsorban például Ausztriában vagy az Európai Unió más országaiban. – A sí-sérülések általában a Szent János Kórháztól távol, jellemzõen külföldön történnek. Mibõl fakad mégis, hogy ilyen nagymértékben megnövekszik a forgalom ezekben a hónapokban? – Valóban, a klasszikus sí-sérülések (törések, szakadások) nagy részét általában azonnal, helyben ellátják, feltéve, hogy a betegnek van kellõ biztosítása. Kiemelném, milyen fontos, hogy mindenki magánál tartsa a sípályán is a biztosítás meglétét igazoló iratot: például Ausztriában általában helikopteres mentõk hozzák le a sérültet a pályáról, akik esetleg el sem indulnak, ha a balesetes nem tudja igazolni az ellátásra való jogosultságát. A sürgõsségi ellátást tehát ott helyben megkapja a sérült – ilyenkor mi itt a Kórházban az utólag is elvégezhetõ mûtétet, illetve a rehabilitációs beavatkozásokat végezzük. Elõfordul természetesen az is, hogy valaki a sérülés után rövid idõn belül hozzánk kerül, és a sérülést teljes egészében mi látjuk el. A sí-sérüléseken kívül persze vannak más olyan balesetek is, amelyek a téli idõszakra jellemzõk: az utcai esésekbõl és a koccanásos autóbalesetekbõl származó sérülések áldozatai is jellegzetes vendégei ilyenkor az osztálynak. A szánkóbalesetek is jól körülírható sérüléstípusok az évszakban: szerencsére nem olyan gyakoriak, de sajnos általában súlyosabbak, mint a sí-sérülések: a szánkóbalesetesek jellemzõ típusa a gerinc-és koponyasérült. A téli balesetek közé lehet sorolni valószínûleg a korcsolyabaleseteket is, de ilyeneket mi itt a Jánosban szerencsére nem nagyon látunk, minthogy egyetlen korcsolyapálya sem tartozik a körzetünkbe. Ellenkezõ esetben valószínûleg errõl a balesettípusról is hosszas beszámolókat lehetne készíteni.

10

Rendezvényeink

•

Rendezvényeink

A Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság Dunántúli Szekciójának X. Tudományos Ülése A Szent János Kórház Auditóriuma adott helyet november 29-én a Szájsebészeti Osztály szervezésében

•

Rendezvényeink

megnyitója után Dr. Katona József osztályvezetõ fõorvos mutatta be röviden a kórház történetét a gyûjteményét képezõ régi képeslapok illusztrálásával. Ernõfy Krisztina szobrászmûvész agyagszobrainak, valamint a Tudományos Ülést támogató szponzorok kiállításának megtekintése felüdülést nyújtott a Szájsebészeti Osztály munkatársainak magas színvonalú prezentálása elõtt.

„Határterületek a gyermek- és felnõtt gasztroenterológiában”

Dr. Halász Gábor és Dr. Katona József, a Szájsebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa, a szponzori stand elõtt

megrendezett Magyar Arc-, Állcsontés Szájsebészeti Társaság Dunántúli Szekciójának X. Tudományos Ülésének, melynek elnöke Dr. Olasz Lajos, a SOTE egyetemi docense volt. Dr. Tóth János kórházi-orvosigazgató

A Szent János Kórház Tudományos Bizottsága, az I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, valamint a Magyar Ultrahang Társaság „Határterületek a gyermek- és felnõtt gasztroenterológiában” címmel tudományos ülést szervezett december 4-én, az Intézet Auditóriumában, melynek elnöke Prof. Dr. Tulassay Tivadar, a SOTE dékánja, valamint Dr. Székely György, a Szent János Kórház I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztályának osztályvezetõ fõorvosa volt. A nagy körültekintéssel megszervezett tudományos konferencián kiváló elõadásokat és esetbemutatásokat hallgathattak a szakma jeles képviselõi.

Az elnöki asztal

A Mi Kórházunk

Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink

Az AIDS Világnapja

Open Society Institute képviselõi prezentálásában.

A Johan Béla Népegészségügyi Program AIDS Alprogramjához kapcsolódva szervezte meg 2003. december 5-én a Szent János Kórház és az ÁNTSZ XII. Kerületi intézete kissé rendhagyó programját, melynek központi kérdése a prevenció volt.

Télapó a Gyermekosztályon és a Gyermeksebészeten December elején az Európai Forrás Alapítvány támogatásával – a gyerekek nagy örömére – Jónás Rita

Az elnöki asztal

A Szent János Kórházban megrendezett program több oldalról járta körbe a témát: rendkívül színvonalas elõadások hangzottak el a Szent László Kórház AIDS osztályának szaktekintélye, a Szent János Kórház Szülészet-Nõgyógyászati (Felvilágosítás tinédzserkorban), a Pszichiátria (Az AIDS pszichiátriai vonatkozásai), a Neurológiai Osztály (Az AIDS neurológiai vonatkozásai), valamint a WHO („3 az 5-re program”) és az

látogatott el a Gyermekosztályra és a Gyermeksebészeti Osztályra, hogy néhány órás felüdülést és vidámságot hozzon a gyerekek kórházban töltött napjaiba. Rita azonnal megtalálta a közös hangot a gyerekekkel és kis idõ elteltével már együtt énekeltek vele, míg várták a télapót, aki ajándékcsomagokat osztott szét közöttük. Rita és a télapó azokra a gyerekekre is gondolt, akik nem tudták beteg-

Jónás Rita a gyerekek és a Télapó társaságában

2004. február

www.janoskorhaz.hu

ágyukat elhagyni, ezért körbejárták az osztályokat és meglátogattak minden gyereket egy-egy mikuláscsomag és pár kedves szó erejéig. Nagyon köszönjük ezt a csodálatos ajándékot a gyerekek és a Kórház nevében is!

Pulzoxymeter a Szent János Kórháznak 15 éves jótékonysági tevékenysége lezárásaként ünnepélyes keretek között adta át 2003. december 17-én hét hazai egészségügyi intézmény képviselõjének a szükséges mûszereket a Vakvilág Szeretet Szolgálat Alapítvány. Az ünnepség keretében – többek között – a Szent János Kórház szülészet-nõgyógyászati osztálya vehette át azt a pulzoxymetert, amely az újszülöttek állapotának megítélésre és folyamatos monitorozálására szolgál, s amely késõbb kialakuló betegségek megelõzését teszi lehetõvé – nyilatkozta Dr. Lintner Ferenc, a Szent János Kórház SzülészetNõgyógyászati osztályának osztályvezetõ fõorvosa.

Ünnepi tudományos ülés 2004. január 8-án került megrendezésre Prof. Dr. Lipcsey Attila 70. születésnapja alkalmából tartott ünnepi tudományos ülés a Szent János Kórház Auditóriumában. A tudományos program keretében az alábbi témákban hallhattak elõadást az ország szinte valamennyi szakintézményének képviseletében megjelent pszichiáter és neurológus kollégák, ismerõsök, barátok. - Dr. Janka Zoltán, tanszékvezetõ egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika): A skizofrénia neurobiológiai aspektusai – Dr. Folyovich András, osztályvezetõ fõorvos: A post-stroke depresszió

11

Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink – Dr. Kurimay Tamás, osztályvezetõ fõorvos, az orvostudomány kandidátusa: A pszichiátriai megbetegedések és a válás kapcsolata – Dr. med. habil. Julow Jenõ: Utazás a koponyán belül A Kórház valamennyi dolgozója nevében Dr. Nagy Péter Pál fõigazgató és Dr. Tóth János kórházi orvosigazgató köszöntötte születésnapja alkalmából a 70 éves Lipcsey Attila professzort.

Munkaértekezlet a Szent János Kórházban A Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet Auditóriuma adott otthont január 13án délután a Dr. Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes által összehívott, Dr. Kökény Mihály egészségügyi miniszter, és Dr. Rácz Jenõ helyettes államtitkár részvételével megtartott fõigazgatói értekezletnek. A munkaértekezlet alapvetõ témáját az egészségügy égetõen fontos és elodázhatatlanul szükséges reformja képezte, emellett többek között szó esett azokról a napokban aláírt törvényi változásokról is, amelyek az egészségügyben dolgozók bérezését, az intézmények finanszírozását, va-

lamint az Irányított Betegellátási Modell kérdéseit érintik. Az õszinte hangvételû megbeszélésen a jelenlévõk megismerkedhettek a Minisztérium, valamint a Fõváros rendkívül határozottan körvonalazódó iránymutatásaival. Kökény Mihály rámutatott a magyar egészségügy szerkezetében rejlõ tartalékokra, s a rendkívül kemény 2004-es évben minden eddiginél nagyobb fokú együttmûködésre hívta fel a jelenlévõk figyelmét.

Kétmillió forintos támogatás komfortos kórtermek kialakítására

mára, hiszen a tervek realizálásához egyéb források mellett erre is nagy szükség van.

Természetgyógyászati Módszertani Központnak ad helyet a Szent János Kórház A 2004. január 27-én tartott sajtótájékoztatón Dr. Nagy Péter Pál fõigazgató bejelentette, hogy az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium döntése értelmében Természetgyógyászati Módszertani Központnak ad helyet a jövõben a Szent János Kórház.

Mintegy kétmillió forintos támogatást adott át a Szent János Kórház Traumatológiai Osztályának Szabó Gyula, a Matáv társadalmi szerepvállalásért felelõs vezetõje január 15-én úgynevezett komfortos-kórtermek kialakítására. A Matáv Adományozási Kuratóriumától elnyert kétmillió forintos támogatás nagyjából az átalakítás költségeinek felét fedezi, a hiányzó öszszegrészt a kórház finanszírozza. A komfortos kórtermek kialakítása az európai színvonalú ellátás megvalósulását segíti elõ, mindemellett további bevételt jelent az osztály szá-

Dr. Nagy Péter Pál fõigazgató nyilatkozik az RTL Klubnak

A Természetgyógyászati Módszertani Központ mûködtetése elsõdlegesen a betegek érdekeit szolgálja, hiszen elengedhetetlenül szükséges, hogy a természetgyógyászati szakma – a hagyományos orvoslással egyetemben – szabályozott és felügyelt keretek között mûködjön. Megfelelõ szakember-képzéssel sokkal könnyebb kézben tartani a természetgyógyászati tevékenységeket, ezért határozott úgy a szaktárca a szakmai kollégiumokkal való

12

A Mi Kórházunk

Rendezvényeink

•

Rendezvényeink

•

Rendezvényeink

TALLÓZÓ egyeztetés után, hogy létrehoznak egy olyan központot, amely kezdetben alapvetõen a komplementer medicina módszertani, oktatási mûhelyéül szolgálna, késõbb a betegellátást is akkreditálhatja.

Természetgyógyászat a hegyoldalon „…fordulatot hozhat az orvoslás itthoni gyakorlatában, hogy néhány hónapon belül Magyarországon elsõként kórház ad majd helyet a természetgyógyászatnak. A Szent János Kórházban ugyanis rövidesen átadják a Természetgyógyászati Módszertani Központot…” (Népszabadság: 2004. január 28.)

Szent Agáta Mammológus-nap a Szent János Kórházban Tíz éve február elsõ szombatján kerül megrendezésre Szent Agáta, az emlõrákos betegek védõszentje nevével fémjelzett Szent Agáta Mammológus Nap, melynek idén a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet adott helyet, immáron harmadik alkalommal. Az „Új kihívások az emlõrák diagnosztikájában” címmel a Szent János Kórház Tudományos Bizottsága, a Magyar Onkológusok Társaságának Mammológiai Szekciója és a Magyar Rákellenes Liga által megrendezett Mammológus Nap fõvédnöke Göncz Árpádné, a Magyar Rákellenes Liga örökös tiszteletbeli elnöke volt. A résztvevõk számos tudományos elõadást hallhattak a szakma jeles képviselõitõl, valamint kerekasztalbeszélgetések során lehetõségük nyílt aktuális témák közös megvitatására.

Szent Agáta Mammológus nap a Szent János Kórházban

Göncz Árpádné, a rendezvény fõvédnöke

„Az Új kihívások az emlõrák diagnosztikájában címmel a Szent János Kórház Tudományos Bizottsága, a Magyar Onkológusok Társaságának Mammológiai Szekciója és a Magyar Rákellenes Liga által megrendezett Mammológus Nap fõvédnöke Göncz Árpádné, a Magyar Rákellenes Liga örökös tiszteletbeli elnöke volt. A résztvevõk számos tudományos elõadást hallhattak a szakma jeles képviselõitõl, valamint kerekasztal-beszélgetések során lehetõségük nyílt aktuális témák közös megvitatására.” (Weborvos – 2004. február 9.)

Alternatív oktatás és betegellátás

Dr. Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga fõtitkára

2004. február

Dr. Demeter Jolán, a Mammográfia Szakrendelés vezetõ fõorvosa

www.janoskorhaz.hu

„Az a tény, hogy a Szent János Kórház Természetgyógyászati Módszertani Központnak ad helyet, mind a kínai, mind a magyar fél számára elõsegíti az alternatív medicina megvalósításának lehetõségeire vonatkozó közös terveket és elképzeléseket.” (Színes Mai Lap: 2004. január 28.)

13

Postánkból • Postánkból • Postánkból • Postánkból • Postánkból Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató részére Cc: Dr. Kurimay Tamás, fõorvos úr részére Pszichiátriai Osztály

Tisztelt Fõigazgató Úr! Édesapám, Milley Vilmos 81 éves, 2003. október végétõl december elejéig tartózkodott a pszichiátriai osztályon. Sajnos, édesapám évek óta leépült, agyér-elmeszesedésben szenvedõ beteg. Betegsége, leépülése nemcsak lelkileg nehezen feldolgozható számomra – lévén egyedüli gyermeke –, hanem idõben és fizikailag is nagyon megterhelõ. Bizonyára ezzel a problémával nem vagyok egyedül, és ahogy tapasztaltam is, nagyon sok hasonló helyzetû beteg és hozzátartozó van az enyémhez hasonló helyzetben. Mégis, az osztályon azt tapasztaltam, hogy a személyes problémákat empatikusan, nagy figyelemmel és személyre szólóan kezelik. Szeretném kiemelni Kurimay fõorvos úr személyét, aki zsúfolt napjai között is türelemmel, segítõkészen és rendkívül korrekten bánik a hozzátartozókkal. Édesapám állapotáról minden esetben naprakész információkat kaptam, amely számomra is világos és érthetõ, ezáltal megnyugtató volt. A Fõorvos Úrral való megbeszélések, idõpont egyeztetéssel történtek, ez számomra is nagyon kedvezõ volt, az ápolási folyamat átláthatóvá és szervezhetõvé vált, amelyben, mint hozzátartozó, nem kiszolgáltatott idegen voltam, hanem együttmûködõ partner. Külön köszönet érte. Az osztályon dolgozó nõvérek és betegápolók munkáját is szeretném szíves figyelmébe ajánlani, és megköszönni, akik a nehéz körülmények ellenére, jó hangulatban, figyelemmel és odaadással végzik napi teendõiket. Nemcsak az ápolás és gondozás terén kaptam segítséget az osz-

14

tály dolgozóitól, hanem Tunyi Tünde fõnõvér jóvoltából, a betegszállítás elõkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában is. Az eddigi tapasztalataim, melyet más egészségügyi intézményekben szereztem, a szervezettség és idõgazdálkodás, valamint a hozzátartozókkal való bánásmód terén, nagyon kedvezõtlenek, de ebben a több százéves intézményben egy korszerû, valóban emberközpontú munkakultúrát tapasztaltam meg munkatársai révén. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani munkatársainak, édesapám körültekintõ és szakszerû, szeretetteljes ellátásáért. További munkájukhoz sok sikert kívánok! Budapest, 2003. 12. 10. Tisztelettel: Fehérné Milley Annamária hozzátartozó

T. Igazgatóság! Mivel Önök csak negatív visszajelzéseket kapnak kórházuk mûködésérõl, ezért tollat ragadok, hogy írjak Önöknek. 1 hétig feküdtem a II-es Belosztályon Dr. Porochmarecz Marietta kezelõorvosnál. Mind a nõvérekkel, mind az ellátással nagyon meg voltunk elégedve betegtársaimmal együtt, ezért elkereszteltük a IIes Belosztályt „Jobb, mint otthon”nak. Kérem, tolmácsolják Önök is megelégedettségünket. Köszönettel: Szörényi Lászlóné 2004. február 15.

Jogi kalauz • Jogi kalauz Számos, az Intézetünk és az egészségügyben dolgozók számára különösen fontos új jogszabály, illetõleg jogszabály-módosítás került kihirdetésre a közelmúltban, amelyekre az alábbiakban hívjuk fel a figyelmet.

193/2003. (XI.26.) Korm. r.: A költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl. (Magyar Közlöny /MK./ 135.sz.) 2003. évi XCIX. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) módosításáról (MK.136. sz.). A közalkalmazotti tanácsok megbízatása 2004. október 31-ig szól. 220/2003. (XII. 11.) Korm. r.: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról (MK. 142. szám). 2004. január 01. napját követõ 90 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni az a közalkalmazott, aki kötelezettség-vállalási, érvényesítési, utalványozási és ellenjegyzési feladatot lát el, valamint aki gazdálkodás ellenõrzési jogkörrel rendelkezik. Az Alkotmánybíróság 63/2003. (XII.15.) AB határozata (MK. 145. sz.) A kihirdetés napjával, – azaz 2003. december 15. napjával – közjogi érvénytelenség miatt – meg-

Jelenleg futó pályázataink: ESZCSM által kiírt pályázat az aneszteziológiai és intenzív terápiás ellátás, a Perinatális Intenzív Centrumok (PIC) berendezései beszerzésének támogatására (pályázati anyag elküldve). Servier Hungária Kft. pályázati felhívása orvosok és gyógyszerészek számára hazai és külföldi tudományos kongresszusokon, szakmai továbbképzéseken való részvétel támogatása (kapcsolatfelvétel az osztályokkal, szakrendelésekkel folyamatban).

A Mi Kórházunk

Jogi kalauz • Jogi kalauz • Jogi kalauz • Jogi kalauz • Jogi kalauz • Jogi kalauz • Jogi kalauz semmisítette az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezésérõl szóló 2003. évi XLIII. törvényt (a Kórháztörvényt). Az Országgyûlés 133/2003. (XII. 17.) OGY határozata az Európai Únióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdés megerõsítésérõl (MK. 147.). 2003. évi CXVI. törvény: A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás három éves kereteirõl (MK: 152. sz.). 2003. évi CXVIII. törvény: A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény és egyéb munkajogi tárgyú törvények módosításáról (MK. 152. sz.). – a kollektív szerzõdés megkötésének, módosításának, felmondásának, stb. bejelentési kötelezettsége a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felé, – a Kjt-t érintõ módosítások a végkielégítésre, a fizetési fokozat megállapítására, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõ megállapítására terjed ki. A munkáltató 2004.01.01. napi hatállyal 60 napon belül köteles a közalkalmazott fizetési fokozatát és illetményét megállapítani.

„27. § (1) Büntetõ és polgári ügyekben minden orvos és minden gyógyintézet vezetõje köteles – a 28. §-ban foglalt rendelkezés figyelembevételével – a rendõrség, az ügyészség, a bíróság vagy az igazságügyi orvosszakértõ írásbeli megkeresésére a beteg vizsgálatára és gyógykezelésére vonatkozó, a megkeresésben megjelölt feljegyzések (kórlap, lázlap, laboratóriumi lelet, röntgenlelet, röntgenfelvétel stb.), illetõleg a boncjegyzõkönyvnek az orvos (a gyógyintézet vezetõje) által aláírt másolatát megküldeni. Eredeti röntgenfelvétel megküldése esetén a megkeresõ szerv azt az eljárás befejezése után visszaküldi. (2) Az orvos a rendõrség, az ügyészség, a bíróság vagy az igazságügyi orvosszakértõ írásbeli megkeresésére a testi sérülést szenvedett beteg sérülésével kapcsolatos adatokat az „Orvosi látlelet és vélemény” elnevezésû nyomtatványûrlapon köteles a megkeresõ szervvel közölni. Ha a rendõrség, az ügyészség, a bíróság vagy az igazságügyi orvosszakértõ az (1) bekezdés alapján a sérült vizsgálatára vonatkozó feljegyzés (kórlap, röntgenlelet stb.) másolatának megküldését is kéri, azt az „Orvosi látlelet és véleménynyel együtt meg kell küldeni a megkeresõ szervnek.”

252/2003. (XII. 23.) Korm. r.: A keresõképtelenség és a keresõképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenõrzésérõl szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról. Hatályos: 2004. 01. 01. napjától (MK. 153. sz.).

264/2003. (XII.24.) Korm. r.: Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (XII.16.) Korm. rendelet módosításáról. (MK. 154. sz.) Hatályba lépés: 2004.01.01. –kivételekkel.

72/2003. (XII.23.) ESZCSM r.: Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 11/1972. (VI.30.) EüM rendelet módosításáról. Hatályos: 2004. 01. 01. napjától (MK. 153. sz.) Hatályon kívül helyezték a rendelet alábbi 27.§-át:

82/2003. (XII.26.) ESZCSM r.: A gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 3/1995. (II.8.) NM rendelet módosításáról (MK. 155. sz. I. kötet). Hatályba lépés: 2004.01.01. – kivételekkel.

2004. február

www.janoskorhaz.hu

83/2003. (XII.26.) ESZCSM r.: A társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszerekrõl és a támogatás összegérõl szóló 1/2003. (I.21.) ESZCSM rendelet módosításáról (MK. 155. sz. II. kötet). Hatályba lépés: 2004.01.01. – kivételekkel. 2003. évi CXXV. törvény: Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról. (MK. 157. sz.) Hatályos: 2004.01.27. – kivételekkel. A törvény az egyenlõ bánásmód és az esélyegyenlõség biztosítása érdekében módosítja többek között a Ptk-t, az Eü.Törvényt, az Mt.-t a Kjtt, elõírja, hogy az egyenlõ bánásmód követelményét érvényesíteni kell az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során, továbbá, hogy a munkáltató és a szakszervezet együttesen, meghatározott idõre szóló esély egyenlõségi tervet fogadhat el. 2003. évi CXXIX. törvény: A közbeszerzésekrõl (Mk.157. sz.) Hatályos: 2004. 05. 01.-tõl – kivételekkel. 84/2003. (XII. 28.) ESZCSM r.: Az orvosi szakmai kollégiumokról szóló 52/1999. (XI.12.) EüM rendelet módosításáról. (MK.157.sz.) Hatályos: 2004.01.01. napjától – kivételekkel. Az alaprendelet alapján elsõ alkalommal megválasztott szakmai kollégiumok tagjainak és a kollégiumok elnökeinek megbízatása 2004. április 30. napjáig tart. 280/2003. (XII.29.) Korm. r.: Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 287/1997. (XII.29.) Korm. r. módosításáról (MK. 158. sz.). Hatályos: 2004. 01.01. napjától. Összeállította: Dr. Kovács Zoltán B. Irodavezetõ ügyvéd

15

Biztosított magyar állampolgárok és az OEP megfelelő szervével biztosítási szerződést kötött külföldi állampolgárok számára ingyenesen igénybe vehető

Járóbeteg Szakellátások Szakrendelés Allergia Andrológiai

Rendelési idő H K SZ Cs 08:00-12:00 14: 08:00-12:00 14: 08:00-12:00 14: 08:00-12:00 14: 00-18:00 00-18:00 00-18:00 00-18:00 15:00-19:00

Audiológiai

08:00-19:00

08:00-19:00

Barlangterápiás

06:00-09:00 16:00-19:00

06:00-09:00 06:00-09:00 06:00-19:00 16:00-19:00 16:00-18:00 08:00-19:00 07:30-14:00 08:00-15:30 07:00-10:00 08:00-12:00 08:00-10:00 14:00-16:00 14:00-16:00 14:00-16:00 14:30-16:30 09:00-13:00 09:00-12:00 07:30-19:30 08:00-20:00 08:00-12:00; 13:00-16:00 10:00-13:00 10:00-13:00 10:00-13:00 14:00-19:00 14:00-19:00 07:30-18:30

Bőr-és Nemibeteg Budai Meddőségi Centrum CT 08:00-10:00 14:00-16:00

Diabetes EKG Érsebészeti Fizikoterápiás Fül-orr-gége Gasztroenterológiai

09:00-12:00

Gyermek fül-orr-gége

10:00-13:00 14:00-19:00

Gyermeksebészeti GyermekGyógytorna Idegsebészeti Izotóp Kardiológiai Kézsebészet-ortopédia Klimax Központi Labor Központi Röntgen, Ultrahang Mammográfiai Nefrológiai

08:00-14:00 08:00-09:00 14:30-19:00 08:00-16:00

Neurológiai Nőgyógyászat-, oszteoporosisTerhes TiniOnkológiai Ortopédiai utókezelő Ortopédiai

07:00-13:00 08:30-14:30 08:00-14:00

Otoneurológiai Pajzsmirigy

10:30-12:30

Patológiai Proktológiai Pszichiátriai gondozó Reumatológiai Sebészeti Szájsebészeti Támasz gondozó Szemészeti Traumatológiai Tüdőgyógyászati Tüdőgondozói

08:00-14:00 08:00-20:00 13:00-18:00

08:00-16:00

08:00-19:00

P 08:00-12:00 08:00-16:00 06:00-09:00

08:00-11:00 09:00-12:00

10:00-13:00

Szükséges-e beutaló?

Előjegyzés telefonon

Igen

355-9188

Nem

Nem 458-4500/4218 458-4672

Igen Igen

325-5993

Nem Igen Igen

458-4676 13:00-15:00: 458-4579,4580 458-4699

Igen

458-4588

Igen Igen Igen Nem Igen

Nem Kedd du-ra: 458-4620 458-5014 458-4500/4234 Nem

Nem

458-4500/4235

Nem

458-4528 Neurológia, Allergológia, Kardiológia: 458-4522 458-4500/5013 Nem 458-4500/4967,4540 458-4673 458-4600 458-4500/4560 Nem 458-4691 458-4509 458-4500/4984 458-4500/5066 Hétfő du-ra: 458-4534

08:00-14:00 (vérvétel: 08-09:30)

Nem

07:00-19:00 08:00-17:00 08:00-14:00 08:00-14:00 08:00-14:00 Előjegyzés alapján 08:00-19:00 13:00-15:00 08:00-12:00 14:30-19:00 08:00-12:00 mintavétel: 07:00-10:00, leletkiadás: 10:30-18:00 08:00-16:00 08:00-16:00 08:00-16:00 08:00-14:00 14:00-17:00

Igen Igen Igen Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen

08:00-14:00

08:00-20:00

08:00-20:00

08:00-17:00

Igen

08:00-13:00; 14:00-19:00

08:00-13:00 14:00-18:00

Nem

Nem

Igen Nem Nem Igen Igen

Nem 458-4657 Nem 458-4604 458-4600 458-4500/4218 458-4672

07:00-18:00 08:00-14:30 14:00-20:00

08:00-12:00 13:30-15:30 07:00-13:00 08:00-14:30 08:00-14:00

14:00-18:00 08:00-14:30 14:00-20:00

09:00-13:00

14:00-18:00

07:00-14:00

páros hét: 08:00-16:00 páratlan hét: 10:30-18:00

07:00-14:00

09:00-11:00 15:00-16:30 08:00-11:30; 14:00-17:30 07:30-19:30 08:00-19:30 08:00-20:00 08:00-14:00 14:00-20:00 08:00-14:00 08:00-20:00 08:00-20:00 08:00-20:00 08:00-20:00 (szombat is) 08:00-14:00 08:00-13:00 13:00-18:00 08:00-13:00

07:00-13:00 08:00-14:30 08:00-14:00

Igen 10:30-12:30

08:00-16:00

08:00-14:00 08:00-13:30 08:00-13:00

Igen

458-4540 458-4500/4984

Igen Igen Nem Igen Nem Igen Nem Nem Nem Igen Nem

458-4500/4063 9:00-16:00: 458-4677 355-3274 458-4500/5010 Nem 458-4500/4065 376-5322/108 458-4555 Nem 458-4639 355-8322

A fentieken kívül valamennyi fekvőbeteg osztályunk működtet speciális szakambulanciákat. Bővebb információval az alábbi elérhetőségeink bármelyikén készséggel állunk rendelkezésre.

Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelőintézet 1125 Budapest, Diós árok 1–3. • Telefon: 458-45-10 • Fax: 458-46-56 • www.janoskorhaz.hu