73
A m a g y a r mérnök- és
építész-egylet
J A V A S L A T A a méter-mértéknek az építési gyakorlatban leendő a l k a l mazása tárgyában.
A méterrendszer életbeléptetése Magyarországban az 1874. VlII-ik törvényczikk által megállapittatván, e rendszernek az épitési gyakorlatban leendő alkalmazása, illetőleg annak megkönnyítésére nézve a m. mérnök- és épitészegylet a következő javaslatot teszi. A méterrendszer Franczia-, Német-, Olasz- s más országokban évek óta tényleg használatban van, sőt a monarchia tülsó felében is törvény által behozatott és használata rendeleti úton szabályoztatott. Kívánatos ennélfogva az ott elfogadott módozatokhoz a lehetőségig hozzájárulni és azokat csak különleges viszonyainknak megfelelőleg módosítani. Ebez képest mindenekelőtt az új méterrendszer Írásmódja, elnevezései, az épitési tervek arányai, azután a közélet és a kereskedésben előforduló szokásos anyagok alakja és méreteinek egyöntetű megállapítása és végül ezen megállapodásoknak miként leendő életbeléptetése képezik ezen javaslat tárgyát.
I. írásmód, megnevezések és rövidítések. Az új mérték legczélszerűbb írásmódja az, mely a legegyszerűbb, — a rendszer meghonosításának pedig egyik legfőbb feltétele, hogy a mérték tervezetekben, rajzok- és tudományos iratokban mindenütt egyenlő módon legyen jelezve. Tudományos és más gyakorlati szempontból legczélszerűbb a franczia ki-
70
fejezéseket megtartani és azokat vagy egészben leírni, vagy egyöntetűen használt rövidítésekkel alkalmazni. Erre nézve irányadóul a következő tábláza szolgáljon: Rövidítések
Megnevezések M
'o00 •D N <3J Ol 60 > t V
Összetett
< u 00 N a> >• a> "a!
méter ár liter gramm tonna négyszög köb
(metre) (are) (litre) (gramm) (tonneau)
m. á. 1. grt.
•
kb
részeknek
deci. centi milli
d. . c. . m..
a sokszorosoknak
deka . hektó, kilo . .
dk. h. kii.
deciméter centiméter milliméter négyszög—méter. deciméter . centiméter. milliméter . kilométer . hektár köbméter . . . . köbdeciméter. köbcentiméter köbmilliméter köbkilométer centi liter. deciliter.. hectoliter decigramm.. centigramm. milligramm . dekagramm . kilogramm..
dm. cm. mm. • m. • dm. • cm. • mm. • kii. m. ha. kb.m. kb.dm. kb.cm. kb.mm. kb.kilm. dl. cl. hl. dgr. cgr. mgr. dkgr. kgr.
71 A számjegyek írásánál a folyó, négyszög és köbméretek egységei mindig egész számokban, azoknak törtjei tizedesekben fejezendők ki, és pedig úgy, hogy p. o. épitési tervezeteknél a pont előtti számok métereket, az azok mögöttiek pedig annak tized-, század- vagy ezred- részeit fejezik ki; hibák és zavarok kikerülése végett, czélszerű az egységet mindig nagyobb, annak törtjeit kisebb számjegyekkel irni, p. o. 6.35 111. jelent 6 egész 35 századrész métert. A tárgyak kiterjedésének megjelölésére a méter, centiméter vagy milliméter alkalmazandó csak, és ezek közül mindig oly méretegység veendő fel, mely az illető felmérendő tárgyban, rendszerint, legalább egyszer egészen foglaltatik. Az eddig használt különféle méreteknek métermértékre való átváltoztatásánál a milliméter törtjei kikerülendők, s oly esetekben, liol az átváltoztatás (reduktio) milliméter törtjét adja, a viszonyok és a tört természetéhez képest, a legközelebbi magasabb vagy alacsonyabb egész milliméter száma alkalmazandó. II. Az épitési tervek arányai. Az épitési tervezeteknél oly kísebbitési arányok állapitandók meg, melyek lehetővé teszik: a tervek kisebbített méreteit közvetlenül a J/2 milliméterig osztott mérték-léczczel megmérni, — vagy megfordítva, a kisebbített méreteket a tervezetekre közvetlenül a mérték-léczről fölrakni. Ehhez képest kisebbített mérték gyanánt a természeti nagyságnak oly törtje használandó, melynek nevezője 2, 5, 10, 20, 100, 200, 250, 500, 1000, 2000. Ezen mérvadó elvek alól kivételt csak azon helyrajzi út, vasút és vizépítészeti tervek képezhetnek, melyek a catasteri és katonai térképezési mérések felhasználásával készülnek. III.
Épitési anyagok. 1) T é g l a .
A Franczia-, Angol- és Németországban már évek óta használatban levő és előnyösnek bizonyült méretekkel megegyezőleg, a tégla szabvány-méietei: 25 centiméter bosszúságban 12 » » szélességben 6.5 » » vastagságban állapíttatnak meg.*) Falazásoknál az álló hézagok vastagsága 1 centimeter, a fekvő hézágoké 1.2 centiméterre szabandó úgy, hogy ily téglákból egy köbméternyi falazat a szokásos képlet szeriut a poriadási és törési hányad be nem tudásával — 390 téglából kirakható legyen, minthogy 13 sor tégla vastagsága a közbeneső fekvő hézagokkal egy méter magas falat megközelítő pontossággal ad. A falazások vastagsága tervek- és számításokban vakolat nélkül és a féltéglaméret sokszorosaiban fejeztessék ki, olyformán, hogy az első féltéglányi *) Az indokolást 1. alább.
72 falvastagság 12 centiméterrel és minden további féltéglányi nagyobb vastagság 13 centiméter hozzáadásával számíttassék; — ehez képest: a az az a a a a a
téglányi fal vastagsága = 0'12 m » (12+13) = 0-25 m » » » ( 2 5 + 1 3 ) f= 0.3S m » 2 » (38+13) = 0-51 m » m » (51 = 13) = 0-64 n » 3 0-77 m » (64+13) = » » (77 + 13) = 0*90 m 31/2 » méterrel mérendő 4 » (90+13) = 1*03
1
és számitandó. A jelenleg divatozó méretek szerint készitett és a szabályzatok életbeléptetése idejében még készletben levő téglák felhasználása esetében, a falazat hasonlóképen a féltéglák méretei szerint és pedig az első féltéglányi falvastagság 0.15 méterrel, minden további féltégla vastagság 0'i6 méterrel tehát : 1 a 0*15 /« téglányi fal vastagsága = az 1 » » (15+16) = 0-31 » (31+16) = 0-47 az IV, a 2 » » ( 4 7 + 1 6 ) = 0-63 a 2 '/„ 0-79 > » (63+16) = a 3 0-95 » » (79+16) = rendő és számitandó. A falak tömege mindig köbméterekben számitandó és köb-méreteinek kiszámításánál, mint emlitve volt, a falvakolat nélkül mérendő és belőle minden nyilas belvilágának legkisebb méretei szerint levonandó.
Az átlagosan 2 centiméterben megállapított vakolat külön és négyszögméterekben mérendő és számitandó. hasonlóképen méretnek a téglából vagy más anyagból készitett bárminemű burkolatok is. Párkányok, magassági és kiszökési méreteik szerint, k ülön és folyó méterekben mérendők és számitandók.
I n d o k o l á s . Kiszámítása a z o n költség-különbözetnek, mely egy köb-öl f a l a z a t n a k a mostani n a g y s á g ú v a g y a 25 cm. hosszú u j t é g l á b ó l való e l ő á l l í t á s a között van. vántató anyagból lehet készíteni 1487 db kis 1. Hány kis tégla felel meg 1000 nagy téglának? nagy tégla
kis tégla
hosszú 303 mm ) „„„„ h = 25 cml széles 145 mm ' sz = 12 cml, 1 ® 5 0 vastag 66 mm | k b c m v = 6.5 cm) k b c m 2900 : 1950 = 1487 : 1000 Vagyis 1000 db nagy téglához megkí-
2. Hány kis tégla kell egy köb öl falazathoz ? A kis tégla méretei a vakolattal együtt hossz. 26 a következők : széless. 13 2620 kbcm magass. 7-75
felület
köbtartalom
arány
Tégla
1728 db nagy 2 . 5 4 0 . 1 6 0 5.011,200 1-973 tégla 2604 d b kis
tégla
aránybani differeutia
4. A tégla szárítása és kemenczébe való be- és kemenczébol való kirakása. Simon téglagyáros adatai szerint, melyek a Maschinen Ingenieurbűl vett számos téglagyár adataival egyeznek, kerül ezen költség per 1000 db tégla 1 f r t 07 krba. Minthogy ezen költség megközelitöleg arányban áll a t é g l á k számával, egy köbölhöz szükséges téglánál a többlet tesz 5 0 % = 0.53 frt. 5. A tégla égetési költsége. Simon gyáros adatai szerint kell 1000 db n a g y téglának a kiégetéséhez Hoffmannféle kemenczében 2 frt ára szén. tehát 1729 dbndl 3 f r t 46. A kis téglánál az egy köb öl falazatban rr.egkivántató a n y a g sokkal több d a r a b b a lévén elosztva és igy egy és ugyanazon köb t a r t a l o m r a több felület esvén : a kiszáradás és kiégés annyival t ö r t é n i k gyorsabban, illetőleg kevesebb költséggel, a mennyivel a kis téglán á l a felület és köbtartalom közti a r á n y kedvezőbb. 1 nagy tégla felülete 1470 kbcm. 1 kis » » 1081 kbcm.
7. Vakolat szükséglet. 1728 db. nagy tégla kell egy köb öl falazatba, a mi azon felvétel a l a p j á n eredményeztet.ik, h o g y a nag3' tégla a vakolat közzel 12" hosszú 6" széles 3" vastag H a a kis tégla tiszta méreteihez hozzá adjuk az álló hézagoknál az 1 cm. a fekvő hézagoknál az l 1 / , cm. ugy szintén megkapjuk, hogy 2604 db kell e g y k ö b ölbe. T e h á t a nagy téglánál a vakolatot '/ 2 " vastagsággal a kis téglánál lem, 1 lem. és > kell számítani. IV.cm. | Nagy téglánál van 4 2 Q öl l " vastag vakol a t o t ^ 63 kbláb 2 1 ' 9 l Q ö l = 7 8 ' 7 8 Q mt. 1 cm « kis t é g l á n á l 24-78Q ö l = 8 2 . 2 0 Q mt. l > / > £ vakolat-köz, a mi tesz 1.902,800 kbcm = 60 k b ' tehát megtakarítás a kis téglánál 3 k b ' = 6 0 k r . Költség-összehasonlítás. 1 kböl tégla falnál.
A tégla vetésénél. . . A száritásnál, ki- és berakásnál . . . . . . Az égetésnél
8-5
2 . 8 1 4 , 9 2 4 5.077,800 1-804
Tehát a kiégetés 8'5 0 / 0 kai o l c s ó b b lehet az uj téglánál ; ez tesz 0'29 ft.
Különbség
3. Hogy áll a téglaoetés költsége ? 1000 db nagy tégla vetésének költsége Simon pesti téglagyáros adatai szerint = 80 k r . t e h á t 1728 db n a g y t é g 1.38ft Iáért 1000 db kis tégla vetése, minth o g y ily téglát k e t t ő s formával lehet készíteni kerülhet 60 k r . 1.56ft t e h á t 2604 db t é g l á é r t t e h á t többlet | O.lSft
6. Kömives munka 1 kböl falnál. Ugy tapasztalati a d a t o k szerint, m i n t azon adatoknak egybevetéséből, melyek Wach könyvében és a porosz kormány által kiadott szabályokban az i r á n t foglaltatnak, hogy 1 kőmives nagy és kis téglából h á n y dbot t u d e g y nap elfalazni, kiderül, hogy 1 köb öl tégla-falazatnak felrakása kis téglából n e m kerül többe m i n t nagy téglából.
A kisebb téglánál több költség A kisebb téglánál kevesebb költség
1 köb öl = 6.K230 kbméter, t e h á t v a n 1 6823000 kbölben = 2604 db kis tégla. 062
0-18 0-53 0-29 —
A malternél
—
1-60 0'7l
0-89
018
T e h á t a kis téglánál 1 k ö b öl falazatnál m e g t a k a r í t á s mutatkozik 0 . 1 8 f r .
Az uj méretű téglákból szerkesztett falaknál ezek szerént következő megtakaritások mutatkoznak: az I emeletes liáznál 6.6°/0 a I I emeletesnél 7.3 °/0 a I I I emeletesnél 5.7 °/0 a I V emeletesnél 7.o°/u
74 2) F e rl é 1 c s e r é p. A feclelezésre használt cserép-anyagok közül a közönséges lapos cserépzsindely használtatik leggyakrabban, azért annak egyenlő méretekben gyártása — a javitások könyebbsége szempontjából is — kívánatos, mely czélból a lapos fedél-cserép szabvány méretei kétféle u. m. 35, és 40 centiméter hosszaság és 16'5 centiméter szélességben állapíttatnak meg; vastagságuk a használt anyag minőségéhez képest különböző lehet. 3) K ő . Ezen épitési anyagnál, annak kidolgoztatási fokához képest, három osztályzat különböztetendő meg u. m. : a., Terméskövek kidolgozatlan felületekkel. b., Terméskövek egy vagy több kidolgozott t. i : fej-, oldal-, vagy féklappal, és c., Faragott kövek melyeknek fej-, oldal- és feklapjai mind kidolgozvák illetőleg idomitvák ; ezek lehetnek : koczka-kövek, kőlapok és hasábkövek. A kidolgozatlan terméskövek elszámolása a köbméter alapján és pedig szabályosan összerakott idomok szerint eszközlendő. H a külön kikötés nincs, az ily idomok szélessége 2 méter, magassága 1 méter, hossza pedig az 1 egész méter sokszorosa lehet. Az egyetlen kidolgozott lappal bíró terméskövek vagy hasonló idomokba összerakva köbméterekben, vagy pedig esetleg falba elhelyezve, és eleve megállapított közép vastagság mellett négyszög méterekben is mérhetők és számíthatók. A falazásnál, idomított kövek neve alatt használt, rendszerint csak két oldalán durván kidolgozott kövek köbméter szerint mérendők és számítandók oly módon, hogy az ily kövekre nézve csak egy átlagos közép-vastagság állapittatik meg, és a köbméret ennek alapján számíttatik ki. A faragott kö mennyiségének mérése és számítása a következő elvek alapján történik : a koczkakövek t. i. az oly faragott kövek, melyeknek három irányú mérete u. in. hossza, széle és vastagsága 25 centiméternél nagyobb, köb méterrel méretnek és számittatnak, kisebb méretekkel bíró koczkakövek darab számra számitandók. Minden oly kő, melynek szélessége és hossza 40 centimétert meghalad, vastagsága pedig legfeljebb 25 centiméter: kőlap, és négyszög-méterekben mérendő s számítandó. Az ennél kisebb lemezkövek darabszámra számíttatnakA hasábkövek p. o. lépcsőfokok, ajtó- és ablakfelek, párkánykövek stb. folyó méter szerint méretnek. Hasábkö gyanánt veendők hosszúságúkra való tekintet nélkül mindazon faragott kövek, melyeknek szélessége 40 centiméternél, vastagsága pedig 25 centiméternél nem nagyobb. 3) Lépcsőfokok, melyeknél a szélesség 40 centiméternél nagyobb, négy-
75 szög-méter szerint, ha pedig vastagságuk 25 centiméternél nagyobb, köbméter szerint méretnek és számittatnak. 4) H o m o k . Az építésnél használt mindennemű homok, kivétel nélkül, köbméter szerint mérendő és számítandó. 5) K ö z ö n s é g e s m é s z . A közönséges égetett mész oltatlan állapotban súlyszerént kilogrammok ban, oltva pedig köbméterekben számítandó. 6) V í z á l l ó m é s z és f ő s z . Vízálló (hydraulikus) mész, továbbá általában minden természetes és mesterséges czement, úgy a fősz is (gyps) súlyuk szerint kilogrammokban számíttatik. F a. Építési anyagok közé rendszerint csak a szálfa számítandó. A szokásos elnevezések szerint k étféle szálfák különböztetnek meg t. i talpszálak (flossholz) és törzsszálak (stammholz) ezen elnevezések jövőben szálfák és törzsfákkal helyettesitendők. -— Mind a szálfák mind a törzsfák hosszúsága folyó méterekben mérendő, és szálfáknak nevezendők a 8 méternél hosszabb törzsfáknak az ennél rövidebb fák. A fák vastagsága, akár átmérőjük, akár oldalaik mérete szerint méretik, centiméterekben, kiszámított tömegük pedig köbméterekben fejeztetik ki p. o. 175 köbméter 32 cent. átmérőjű vagy 20/2S cent. vastag fenyőfa. H a csak egy méret adatik az mindig a szál vékonyabb végére vonatkoztatandó. Kidolgozott vagy épületfák. Kidolgozott vagy épűletfák elnevezése alatt azon fa anyagok t. i. szál- és törzsfák értetnek, melyek azépités czéljaira már némileg előkészitve p. o. nagyjában megfaragva, vagy fürészelve vagy a szükséghez képest eldarabolva fordulnak elő a kereskedésben. Ilyenek általában : a., Vékony szálak, ezek vékonyabb végükön 10 cnmél nem vastagabb simán lehéjjazott fák és többnyire mint létrák, evező rudak, állvány-fák s néha könnyebb fedél-fákúl használtatnak; rendszerint hosszméterben számitandók. b., durván faragott, fák — gerendák — melyek eddig a kereskedésben különböző, változó hossz és vastagságban négyszögre durván kinagyolva fordultak elő, jövőben a méter-mérték egységnek megfelelő módon 3, 4, 5 és 6 stb. egész méter hosszúságokban és a centiméterek sokszorosaiból álló keresztmetszetekkel állitaudók elő. — Kívánatos, hogy az ily fák eddig szokásos négyzet alakú keresztmetszetei helyett jövőre inkább a hosszegyközény alakú keresztmetszetek alka maztassanak, miután ezek különösen oly épületfáknál, melyek hajlitásra vétetnek igénybe czélszerűbbek. Éhez képest jövőben ily fák 9 12 1í 2 ls 2i 21 28 /ia, /i6, '/ 0) / és / centiméter vastagságban készítendők. c., A fűrészelt épületfák p. o. deszkák, léczek, vánkosfák stb, hosszúságúkban egész métereket, szélességük és vastagságukban egész centimétereket
76 illetőleg millimétereket tartalmazzanak, részletes méreteiket a következő táb- • lázat határozza meg. T á b 1á i a t a különböző n e m ű
f ü r é s z e l t építési f a - a n y a g o k r ó l .
Az eddigi mérték A fa neme és, neve
hossza lábakban
1. Deszkák
1
12. 15. 18.
széles deszkák
2
» »
hüvelyekben í
9-11
» s>
»
»
20
»
»
»
»
25 30
240—320
35
»
»
40
6 - 9
4. 5. 6.
250
20
»
»
-
25
V*
4. 5. 6.
160—190
35
12. 1 5 . 1 8
9 — 12
2
»
»
1
12. 1 5 . 1 8 .
2
»
1
15
6.
12.
15. 18.
6 - 7
12.
1 5 . 18.
9 — 11
2
4. 5. 6
240 — 290
55 80
2
»
9 — 12
3
-
240—320
3
»
»
4
»
»
1
9. 12. 15' 18. 2 4 .
3— 5
3
5.4.5.6.8.
85 — 130
vánkosfák
2
»
»
4
»
»
100
vörös és erdei fenyő (Larche und Töbre) ablak fák
| 1
|<
4. 5. 6.
80
40
»
55
50
3. Fenyöléczek
1
50
20
»
50
25
»
50
35
2. F a n e m n e k
12. 1 5 . 1 8 .
6
3 2
12.
15.
2
2
»
»
3
»
»
•I* 1
Jegyzet
milliméterekben
A
%
vastagság
4 . 5. 6 .
1
amerikai padlók vastag deszkák
6
szélesség
240 — 290
4. 5
i
4
boriték deszkák
0
hossza méterekben
»,/«
3
padló deszkák
A méter mérték
vastagszélesség ság
4.
5.
100 85
1
8) F a z s i n d e l y . Ezek közül az úgynevezett fürészelt zsindely mint felaprított boritékdeszka számitható, és kevesebb fontossággal bir, — a hasított zsindely —mint erdős vidéken gyakran használt olcsó és aránylag jó fedanyag nagyobb elter-
81 jedéssel bírván, ennek hossza a fedélcserépével megegyezőleg 40 centiméterben, eresztékelt fokán vastagsága 13 milliméterben állapittatik meg, szélessége, a fatörzs átmérőjéhez lévén alkalmazandó, változó lehet. 9) V a s . (Az osztrák és magyar vasiparosok bécsi értekezletének ez irányú megállapodásai szerint) : A vasnak elszámolásánál súlyegységül a jövőben a kilogramm (100 kii. = 1 tonna) "hosszméret egységül a méter, keresztmetszet méret-egységül pedig a milliméter szolgáland. Kalmár-vas-nemek. A kereskedésben előforduló vasnemeknek, nevezetesen a rúd-, négyzet- és lapos-vasnak (Rund-, Quadrat-, und Flacheisen) méreteire nézve megállapittatik : hogy a rúd-, és négyzet-vas szabvány vastagsága 5 és 100 mm. közt változliatik, még pedig úgy, hogy az 5 egész 20 mm. vastag ilynemű vasak vastagsága 1 mm.-nyi, a 20 egész 50 mm.-nyiek vastagsága 2 mm.-nyi, az 50-—100 mm.-nyieké pedig 5 mm.-nyi fokozatokban gyarapodjék. A laposvas szélessége legalább 10 mm. és legföljebb 100 mm.-ben szabandó meg. Itt megjegyzendő még : hogy a legkisebb előforduló vastagság legalább 3 mm. és általában, hogy a vastagság a megfelelő szélesség 0-énél kisebb ne legyen; de másoldalról a laposvas sohase birjon fele szélességénél nagyobb vastagsággal. A rúd-, és négyzet-vas kötegekbe foglalása az eddigi szokás szerint történhetik. Egy-egy köteg szabályszeiüleg 50 kilo súlyú; azonban a megrendelő kívánságára 25 vagy 10 kilo sülylyal is birhát. A kereskedésben közönségesen még előforduló u. n. abroncsvas (Bánd eisen) 10 mm.-nyi legkisebb szélessége 5 mm.-nyi fokozatokban egész 100 mm.-ig növekedlietik. Legkisebb vastagsága 10 mm.-nyi szélesség mellett 1 mm. lehet, s e vastagság 10—10 mm.-nyi szélességi növekedésnél — 0'25 mm.-el gyarapszik. Az abroncsvas minden szélességében 4 vastagsági fokozattal gyártassék, mely fokozatok, a legkisebb vastagságtól számítva 0-5— 0"s mm.-el növekednek. A rúdvas megjelölése az átmérőt kifejező számjegy elé tett köröcske O ) által történjék. A négyzet vas megjelölésénél ugyanily módon egy négyzet jegy ( • ) alkalmazandó. A lapos- és abroncsvas : méreteinek törtszám alakjában való megjelenése által fejeztetik ki; s a törtnek számlálója mindég a szélességet, nevezője pedig a vastagságot jelenti. Minden egyéb elnevezések tekinteten kivül hagyandók s a megjelölések csak is a méretek kitevése által történjenek. A föntebb tárgyalt vasnemek átlagos szabvány hosszúságául 3 méter állapittatik meg. A kötegek súlyára, valamint a megjelölésekre vonatkozó fönA m a g y . raern. és épit.-egyl. közi. II. és I I I . füzet.
6
té tebbi szabályok, mind a kovácsolt mind pedig a hengerelt vasra nézve egyaránt érvényesek. 10) S o d r o n y . A sodrony — erősségéhez képest — 2, 5, 10, 25, és 50 kilogrammnyi kötegekben bocsátandó kereskedésbe. A sodrony, valamint a bádog vastagsági méreteinek megszabását és 42 fokozatát az itt következő Kraft-féle táblázat foglalja magában. Eleve megjegyzendő erre nézve, hogy a táblázat egységeül a tized milliméter szolgál s e szerént alegmagosabb számú (100-as) sodrony vagy bádog 10 milliméter, a legkisebb számú (2-es) pedig 0*2 milliméter vastag. A Kraft-féle
fokozati
sodrony Közelítő értékek bécsi mértékben
Különbség a fokozatok közt
U j számok a vastagságok megjelölésére
100 94
táblázat
és bádogra nézve.
Vastagság 10 mm.
6 tizedmilliméter
82 76 70
3'" =
65
60 55 50 46 ifi u
42 38 34 31
28 25
12IV = 1 " =
9
=
16 14 13
IV
»
5
»
5
»
5
»
4
»
4
»
4
»
4
»
3
»
3
»
3
»
3
»
2
»
2
»
2
»
2
»
)
4
,
4
i
4
1
22 20
1V
5
12 11
1
»
1
»
1
»
1
»
4
1
4
79 Közelítő értékek bécsi mértékben
Uj számok a vastagságok megjelölésére
Különbség a fokozatok közt
Vastagság
10
3IV
1V
2
5 század milliméter
=
= 3
A
r
v
=
5
»
5
»
5
»
3
»
1
i
3
»
1
3
»
,
3
»
2
»
2
»
1
2
»
|
2
»
4
4
*
0'2 mm.
11) B á d o g . A kereskedésben leggyakrabban előforduló bádogfajok t. i. az u. n. fekete bádog és fehérbádog, méreteire nézve a következő szabványok állapittatnak meg : Fekete bádog ily szabvány méretekkel gyártassék u. m. 1000 mm. hosszú 650 mm. széles u. n. egész lemezekben; továbbá 1000 mm. hosszú, de csak 325 széles avagy 500 mm. hosszú 650 mm. széles u. n. féllemezekben. Csőbádog ugyancsak 1000 mm. szabvány hosszúság mellett 330, 350 370 és 390 mm. szélességgel gyártassék. A fehérbádog méreteire nézve megállapíttatik : az egyes alak, 265 mm. szélesség és 340 mm. hosszasággal; a kettős alak, 340 mm. szélesség és 530 mm. hosszasággal; a hármas alak, 265 mm. szélesség és 680 mm. hosszasággal; a négyes alak, 530 mm. szélesség és 680 mm. hosszasággal; és végre az eresz bádog, 320, 370, 420, 470 és 520 mm. szélesség és 750 mm. hosszasággal. 12) I d o m-v a s (Fagoneisen) Az idomvas 100 kilogrammonként hozandó számításba, és méretei a méter mérték alapján szabandók meg : 13) A c z é l . Ha az edzetlen aczél, a szokásos méretekben jelenik meg, akkor akkép számitaiidó mint a rúdvas. 6*
Öntött vas, és egyéb, az építkezésnél előforduló fémnemüek kilogramm szerént számitandók. IY. A szabályzat életbeléptetése. Ezen javaslatba hozott szabályzatnak a gyakorlat terén legtöbb érvényt az egyleti tagok egyértelmű működése szerezhet ugyan : mégis az óhajtott siker biztosabb elérhetése végett nemcsak czélszerü-, de szükségesnek is véli az alólirt egylet anmélt. m. kir. kormányttisztelettel megkérni, hogy a jelen javaslatban foglaltakat nagybecsű figyelmére méltatva, intézkedni méltóztassék miszerint : 1-ör Az állami összes építkezéseknél e szabályzat rendeletileg általában kötelező erővel bírónak ki mondassék, s az épitési általános és részletes feltételekbe fel vétessék. 2-or A szabályzatból : a) az ú j mértéknek az épitési gyakorlatban leendő Írásmódjáról, elnevezéseiről, és röviditési jegyeiről szóló — továbbá b) a közönséges faltéglák, a fedélcserepek szabvány-méreteiről, felmérési és elszámolási módjairól szóló részeknek, minden kormányzati, és hatósági tárgyalás alá tartozó, vagy oda benyújtandó tervek, és azok nyomán végrehajtandó építkezéseknél kizárólagos alkalmazása hasonlóképen rendeleti uton és kötelezőleg kimondassék. 3-or A kormány kezelése vagy rendelkezése alatt álló minden oly gyárak és telepek, melyek épitési anyagok gyártásával — vagy ezzel is — foglalkoznak a szabályzat megállapított szabvány méretek azonnalvaló alkalmazására rendelet által utasíttassanak. 4. A szabályok azon fejezetei, melyek a) Az épitési tervek arányairól b) A kő, homok, mész, czement, és fősz-anyagok felmérési, és számítási módjairól — s a melyek c) az épületfák elnevezéséről, jövőben alkalmazandó méreteiről, felmérésük, és elszámolásuk módjairól szólanak, úgy czélszerüség, mint egyöntetűség szempontjából a hatósági szabályok közé felvételre a hatóságok figyelmébe a kormány által ajánltassanak A vas-anyagra vonatkozólag az osztrák és magyar vas-iparosok bécsi értekezletének ez irányú megállapodásait az egylet javaslatában elfogadta és minthogy azok életbeléptetése maguktól a vasiparosoktól függ, itt külön intézkedés szüksége nem forog fenn. Megemlitendőnek véljük, hogy ha a régi méretek szerint gyártott, és a rendelet kibocsátása alkalmával még készletben levő anyagok feldolgozására határidő tűzetnék, az három évet túl ne haladjon, és liogy a már engedélyezett, megkezdett és folyamatban levő építkezésekre ezen szabályok ki ne terjesztessenek. Budapesten 1876. január 15-kén.