A megyei hatókörű városi múzeumok vándorkiállítása 2013- 2014
A korszak – 1920-1944
…tetőtől talpig européereknek kell lennünk, hiszen Európa közepén élünk.” „Nagyon könnyű dolog összetéveszteni a történelmet a história mezében való politizálással.” (Klebelsberg Kunó: Reálpolitika és neonacionalizmus, Pesti Napló, 1928. január 8.) • A közvélemény számára jobbára csak „Horthy korszak”-ként ismert két világháború közötti időszakot pozitív és negatív előjellel egyaránt gyakran emlegetik. A növekvő számú történeti feldolgozás ellenére az általános ismeretek meglepően hiányosak e korszakról – mindennapjairól, a tudományos-kulturális élet alakulásáról, a társadalmi, politikai változásokról. Talán ez utóbbiak a leginkább feldolgozottak, ami viszont a tudomány, kultúra, s ezen belül a műpártolás témáit illeti, sok feladat vár még ránk, hogy hiteles képet adhassunk róluk.
I. Történelmi trauma után – Egy szobor átváltozásai • A magyar fájdalom szobra • Felirata: "Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere."
I. Történelmi trauma után – Egy szobor átváltozásai • A Herczeg Ferenc által 1932-ben a Szabadság téren felavatott szobrot1948ban a Palatinus fürdő előtt állították föl Napfürdőző címmel. • 1967-ben raktárba került, eredeti, korábban ott álló szobrát újrafaragva visszahelyezték, a Napfürdőzővé alakított egykori ajándék szobor 1973-tól Balfon áll. Másik, eredeti változata 2000-től Debrecenben látható Trianoni emlékmű címmel. • Az eredeti, erős tartalommal és összefüggésekkel bíró szobor az áthelyezés során semleges tartalmat kapott, két évtized alatt el is felejtődött mindez. Az új jelentést tovább erősítette egy másik fürdő előtti felállítása.
I. Történelmi trauma után – Egy szobor átváltozásai
II. Műgyűjtés, műpártolás, múzeumok – magán és állami mecenatúra Ernst Lajos példáján • Ernst Lajos (1872-1937) műgyűjtő, mecénás, múzeumalapító, kormányfőtanácsos. • Ernst Lajos legnagyobb vállalkozása, múzeuma mellett az 1932-ben saját gyűjteményéből rendezett kiállítása volt, amely mintegy a „nemzeti múlt múzeumát” jelentette a Magyar Nemzeti Múzeumban. • … Amidőn a legnagyobb magyar történeti magángyűjteményt a Nemzeti Múzeum épületében újra felállítva a nyilvánosságnak átadjuk, őszinte hálával és köszönettel emlékezem meg …Ernst Lajosnak bőkezű áldozatáról.” Hóman Bálint MNM főigazgató
Válogatás a Magyar Nemzeti Múzeum 1932-ben megnyílt, Ernst Lajos gyűjteményéből rendezett történeti kiállításán bemutatott műtárgyakból
„Harmadik napja fekszik temetetlenül a ráckevei vályoghalottasházban Ernst Lajos, akinek holttestéért senki sem jelentkezett” Huszadik Század 1937. április • „A művésztársadalom szeretettel és kegyelettel emlékszik meg Ernst Lajosról, aki tényleg százezreket költött művészi és kulturális célokra, akinek csillogó kis egérszeme holtbiztosan látta meg a tehetséget, aki lázban égve tanította a gazdagokat igazi értékek gyűjtésére, és aki maga csak olyan holmit vásárolt, ami csak az ő és az egyetemes magyar kultúra számára volt érték.”
III. Kultusz és hivatalos művészet • 1929-ben a Budavári Palotában egy újabb reprezentatív történeti enteriőr, a Corvin-terem és a hozzá kapcsolódó két kiszolgáló szoba, azaz a királyi könyvtár berendezését kezdték meg, a kivitelezés 1932-34 között zajlott. Ide került a Rothermere-féle ajándék Mátyás portré és a Giovanni Dalmatának tulajdonított Mátyás és Beatrix dombormű is. 1937-ben nyílt meg a kultusz-terem a közönség számára. • A nemzetgyűlés által 1920 márciusában kormányzóvá választott Horthy Miklós 1920. április elsején költözött be a budai királyi palotába. A Hunyadi terem azonban csak 1931-ben kapott protokolláris feladatot, itt adták ugyanis át a Horthy által alapított kitüntetéseket, a Corvin láncot és Corvin koszorút.
III. Kultusz és hivatalos művészet • A Mátyás kultusz összetevői között ott voltak a kormányzó-minták: Szilágyi Mihály és Hunyadi János, de a szabad királyválasztás Mátyáshoz kapcsolódó joga is egyre fontosabb tényezővé vált. Habsburg Ottó nagykorúvá válásának közelgő időpontja is szerepet játszott a kultusz erősödésében. 1929-ben a királyi palotában egy Corvin termet alakítottak ki, és 1930 márciusában ünnepelték Horthy kormányzóvá választásának tíz éves évfordulóját. A sajtó nem véletlenül emlegette a „Mátyás király óta gazdátlanul álló Budavárá”-t, valamint Mátyás és Horthy „lelki közösségét”.
IV. Tudományos fejlődés – belföldi lehetőségek, külföldi ösztöndíjak • 1934-ben a kormányzat megszavaztatta az országgyűléssel az 1934. évi X. törvénycikket a Magyar kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megalakításáról. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában. • Az 1930-as évektől kezdve fűzte szorosabbra kapcsolatait az egyetem az iparral. Ennek konkrét megjelenési formája volt 1938-ban az atomfizikai és textilkémiai tanszék alapítása és felszerelése, amelyet a Tungsram Rt., illetve a Goldberger Textilgyár finanszírozott.
V. A Klebelsberg-kultúrpolitika – „…művelt és jómódú nemzet akarunk lenni” • Mit jelentett mindez a gyakorlatban? Az oktatás minden szinten történő támogatását, fejlesztését: 1926 és 1930 között ötezer tanterem és tanítói lakás épült, többnyire az ország legelmaradottabb területein. A közgyűjteményi rendszer újraszervezését, ösztöndíjak és külföldi magyar intézetek, egyetemek alapítását. Az 1933-tól róla elnevezett Bécsi Magyar Történeti Intézetben Benda Kálmántól Zádor Annáig tudósok sora képezhette magát, a bécsi, római és berlini Collegium Hungaricumok ösztöndíjasai a magyar tudomány és kultúra legjelentősebb formálói, alakítói voltak. Külföldi ösztöndíjasok a magyar intézettel nem rendelkező országokban – 1924-től például az Egyesült Államokban is – tanulhattak és kutathattak a magyar kormány támogatásával. Közülük sokan még a rendszerváltás után is vezető szerepet töltöttek be a tudományos és kulturális életben.
VI. Történelmi trauma előtt – akik „hivatalosan” nem alkothattak •
•
•
1938-tól, a sorozatban elfogadott úgynevezett zsidótörvényeket és rendeleteket követően a színpadokról leparancsolt színészeknek, zenészeknek és a kiállítóhelyeket elhagyni kényszerült képzőművészeknek megjelenési és életlehetőségei minimálisra korlátozódtak. 1939-ben, az úgynevezett első és második zsidótörvényt követően hívta életre a Művészakciót az 1909-ben az irodalom és a művészetek népszerűsítésének, az ifjúság művészetre nevelésének céljával létrehozott OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület). Öt olyan művész sorsát és műveit ismerheti meg a közönség, akikben közös volt kiemelkedő tehetségük, az, hogy „hivatalosan” nem alkothattak, és az, hogy egy kivétellel a holokauszt áldozatai lettek. Ámos Imre (1907-1944), Bálint Rezső (1885-1945),Jándi Dávid (1893-1944), Örkényi Strasszer István (1911-1944), Vadász Endre (1901-1944) művészi pályája különböző, sorsuk azonban azonos volt.
Székesfehérvár, Szent István király Múzeum, 2013. augusztusoktóber -„Hamupipőkéből tündérkirálynő” Székesfehérvár városfejlesztése a Szent Imre Év és a Szent István Év között •
•
•
Az 1938-as Szent István Év nagy jelentőségű műemléki helyreállítási programja (Székesegyház, Szent Anna kápolna, Városháza, Romkert) mellett az ipartelepítés és lakásépítés is bemutatást érdemel. Különös hangsúly kerül a Szent István Központi Elemei Iskola átadására (1938. május 22.), mellyel egyrészt egy fontos városrendezési folyamat indult el, másrészt ezen a rendezvényen (ez a székesfehérvári vitézavatás délutánja) adták át a tanügyi kiállítás keretében a Hóman Bálint minisztersége alatt épített ezredik tantermet. A kiállításon hangsúlyosan szerepel az ásatások és a Romkert kialakításának történetét, a Szent István szobor és egyéb fontos városkép-alakító alkotások elhelyezésének dokumentumait. A vándorkiállítást befogadó épület is ebben a korszakban épült, így annak építéstörténete és tervei is a bemutathatók. A kiállítás ezen részén a fehérvári eseményekről és alkotásokról hangos- és néma filmmel, tárgyakkal, képekkel és dokumentumokkal tudunk emlékezni az ünnepi év eseményeire, melyek középpontjába a fehérvári országgyűlést helyezzük. Az országgyűlés 1938. augusztus 18-án Szent István dicső érdemét örökítette meg és az augusztus 20-ai ünnepet iktatta törvénybe. A kiállításhoz Aba Novák Vilmos Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannóját bemutató terem kapcsolódik.
Szentendre, Ferenczy múzeum, 2014. január-március Eltérő enyészpontok Barcsay Jenő és Vajda Lajos művészete a két világháború között •
•
Barcsay és Vajda festői útja két különböző pontból indul el és bontakozik ki. Más oldalról szenvedik végig a két világháború közötti időszakot; eltérő szemléletmódot, más perspektívát képviselnek. Gyökeresen eltérő a művészethez való hozzáállásuk is, mégis a két út több helyen kapcsolódik egymáshoz. Mindkettőjüket Párizs élénk művészeti élete, az ott kapott benyomások lendítik tovább útjukon, és mindketten Szentendrén találnak otthonra. A város motívumaiból építkezve teremtenek sajátos festői világot. Egymásról tudnak hallomásból, de eltérő enyészpontok felé haladnak, művészetük külön utakon jár, és nem metszik egymást. Eltérő utak, eltérő távlatok. A két életutat a szinoptikus látásmóddal egyszerre tekintve komplexebb szinte háromdimenziós képet kapunk a két világháború közötti szentendrei művészetről, amelyben a társadalmi-, politikai-, és művészeti tényezők egyes részletei tisztábban látszódhatnak.
Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 2014. június-augusztus Nemesek, polgárok, nemes-polgárok, polgár-nemesek. A nagykállói Kállay család kiemelkedő szerepe a két világháború közötti Magyarország történelmében • A nagykállói Kállay család tagjai közül a kisebb-nagyobb közigazgatási pozíciókon keresztül a miniszterelnökségig sokféle pozíciót betöltöttek: megyei főszolgabírók, táblabírók, alispánok, főispánok, miniszterek, országgyűlési követek, képviselők, császári és királyi kamarások stb. voltak. • Emléküket ma a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény őrzi, amely hosszú tárgyalássorozat eredményeként 1993. március 10-én nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. A Kállay Kristóf római magángyűjteményéből létrehozott múzeum azóta is folyamatosan gyarapszik a család, a velük rokon vagy éppen rokonsági fokban nem álló családok adományai révén.
Szombathely, Savaria Múzeum, 2014. októberdecember A szombathelyi 1934-es műtörténeti kiállítás • A Savaria Múzeum egy 80 éve, 1934-ben a falai között megrendezett nagyszabású művészettörténeti kiállítás felidézésével, rekonstruálásával szeretné a két világháború közti időszak kulturális életének magán és állami szférában működő műgyűjtési és műpártolási tevékenységét bemutatni. A páratlan esemény kiállításban való „újraalkotása” több szempontból is kultúrtörténeti jelentőséggel bír. • Egyrészt egyedülálló keresztmetszetét adja Vas vármegye és Szombathely 1930-as évekbeli főúri és polgári mecenatúrájának, hiszen ez alkalommal a megye 45 településéről 79 kiállító képviseltette magát a kultúrpalotában, közel 1000 műtárggyal.
Szombathely, Savaria Múzeum, 2014. október-december A szombathelyi 1934-es műtörténeti kiállítás • Másrészt az állami/múzeumi gyűjtemény adott időpillanatnyi struktúrájába is betekintést nyerhetünk, lévén, hogy a Vasvármegyei Múzeum is közel 100 tárggyal képviseltette magát az eseményen. Harmadrészt a második világháború okozta traumák is megjelenítésre kerülhetnek, lévén, hogy a kiállítást követően alig több mint 10 évvel erre a páratlan műkincsvagyonra – több estben tragikus módon tulajdonosaikkal együtt – sosem látott szétszóratás, megsemmisülés várt. Nem tudjuk, mi lett a sorsa a legtöbb műtárgynak, hiszen legtöbb esetben tragikus módon velük együtt tulajdonosaik és azok a kastélyok és polgári lakások is eltűntek, amelyek otthont adtak számukra.
Látványterv
Weboldal
Találkozunk 2013. augusztus 18-án a megnyitón!
