Foglalkoztatási centrumok A megye kilenc városába, koncentrálódik a munkahelyek 69 százaléka, ezért e városokat a megye foglalkoztató központjainak nevezhetjük.
A település foglalkoztató képesség; a városban dolgozik A településről eljárók száma A település lakónépessége Helyben lakó, foglalkoztatott Helyben lakó és helyben foglalkoztatott A településre bejáró Település vonzereje (A település foglalkoztató képessége / helyben lakó és dolgozó) A település taszító ereje (eljáró / helyben lakó és dolgozó) Foglalkoztatási szint (helyben lakó és dolgozó / népesség)
8664 1291 20852 7848
Simontornya
Tolna
Tamási
Szekszárd
Paks
Dunaföldvár
Bonyhád
Bátaszék
Dombóvár
Tolna megye foglakoztatási központjainak fontosabb adatai és mutatói (Népszámlálás 2001 7. k. foglalkoztatás és napi ingázás)
1998 6363 876 1391 6913 14375 2409 5533
2349 11465 1232 641 9145 20855 3177 8898
20800 1292 36229 15144
4038 3698 636 1833 9775 12112 3672 4306
1366 408 4576 1525
6557 2107
1533 385
4142 2221
1945 404
8257 3208
13192 7608
3036 1002
2473 1225
1117 249
132
125
154
121
138
158
133
150
122
20
57
33
63
7
15
21
74
37
38
34
38
34
42
42
37
35
33
E településekre azért is érdemes különös figyelmet fordítani, mert a korábbi évtizedekhez képest az elmúlt évtizedben a vállalkozások letelepedését nagymértékben befolyásolta a rendelkezésre álló fizikai infrastruktúra, valamint az üzleti infrastruktúra, amelybe beleértendők a bankok, és a különböző engedélyező és ellenőrző szervet, valamint az oktatási intézmények és általában a társadalmi környezet képzettségén alapuló szellemi–innovatív erő. A korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az urbanisztikai és a kulturális s környezetnek is, vagyis a hazai és külföldi vállalkozások egyaránt azokat a helyeket keresik, ahol az előzőekben felsorol tényezők nagyobb koncentrációban vannak jelen. Éppen ezért fontos, hogy egy-egy település munkahely kínálata, annak struktúrája milyen, milyen mértékben képes felszívni a környezetében lévő munkaerőt, ezt nevezzük a település vonzerejének, illetve milyen mértékben kényszeríti a település lakóit, hogy más településen keresnek munkát, (a település taszító ereje). Természetesen az egymáshoz közel
elhelyezkedő foglalkoztatási központok, mint például Bonyhád és Szekszárd, valamint Tolna és Szekszárd, Paks és Dunaföldvár, valamint Tamási és Simontornya együttesen (is) képeznek a munkahely kínálatot. Ennek ellenkezője is nyilvánvaló: a Szekszárdon végrehajtott fejlesztések a Szekszárdon megnőtt munkaerő kereslet nem hat a dombóvárira vagy a dunaföldvárira. A Tamásiban létrejött kereslet nem kínál lehetőséget a paksi vagy bonyhádi munkaerőnek. Az egyes foglalkoztatási központok között igen jelentős eltérések vannak az ott tapasztalható foglalkoztatási szintben. Simontornya, Bátaszék, Dunaföldvár és Tolna a három leggyengébb foglalkoztatási központ, itt (a helyben lakó és dolgozók aránya a lakónépességhez viszonyítva igen kedvezőtlen, 33-35 százalék közé esik. E tekintetben kicsit kedvezőbb csoportba tartozik Dombóvár, Bonyhád és Tamási. A megye két legerősebb két foglalkoztatási központja Paks és Szekszárd, e két városban koncentrálódik a városi munkahelyek több mint ötven százaléka, s a foglalkoztatási színt egyforma, 42-42 százalék. Azonban Paks és Szekszárd vonzó képessége igen eltérő. Szekszárd, Bonyhád, és (Tolna) fejti ki az legerősebb hatást a környezetére. Paks, azonban jóval kisebb vonzerővel rendelkezik, csak kicsivel haladja meg a Dombóvár és Tamási vonzerejét. Adataink azt mutatják, hogy Paks és Szekszárd rendelkezik a legdiverzifikáltabb foglalkoztató képességgel, azaz a legtöbb helyben lakó megtalálja itt a munkavégzés lehetőségeit, ezzel szemben a dunaföldváriak, a tolnaiak, a bátaszékiek arra kényszerülnek, hogy más foglalkoztatási központban találjanak munkát. Arról már szóltunk, hogy Bonyhád, Dunaföldvár, Tolna és Simontornya oly közel van a nagyobb erővel bíró foglalkoztatási központokhoz, hogy munkahely kínálatuk együttes kezelése is indokolt lenne. A fejlesztés szempontjából a fent mondottak a jelentősége a következőképpen foglalható össze: • Tolna megy az elmúlt két évtized során 40 ezer munkahelyet veszített el, de ha a népesség szám változásával korrigáljuk ezt az adatot, akkor is közel 32 ezer a veszteség • A foglalkozatás szintje jelentős eltérésekkel minden foglalkozatási központban alacsony tehát a fejlesztés valóságos szükséglet • A szűkös erőforrások kikényszerítik, hogy a térségeken belül kövessük azt a koncentrációt, illetve erősítsük azt a természetes kapcsolatot, amely eddig is kialakult • Dombóvár, Szekszárd, Paks és Tamási olyan foglalkoztatási központok, amelyeknek fokozódó mértékben kell betöltenie foglalkoztatási szerepét munkát kínálva nem csak saját lakosságának, hanem bejáró körzetének is munkát kínálva.
•
Bonyhád annyiban van speciális helyzetben, hogy a egyfelől munkát kell kínálnia a térség Bonyhádtól eső nyugatra, észak nyugatra eső települései számára, de ugyanakkor a bonyhádiak és a kistérség keleti oldalán elhelyezkedő települések munkavállalói számára Szekszárd is elérhető, tehát a Szekszárdon megvalósuló fejlesztések számukra is nyújtanak lehetőségeket.
A kistérségek ágazati szerkezet és nagyvállalatok a foglalkoztatási központokban
A gazdaság ágazati szerkezete és méretstruktúrája Tolna megye több mint 16 ezer vállalkozásának közel harmada a kereskedelem, vendéglátás, és ötöde a gazdasági szolgáltatások terén működik. További 10 százalékot tesznek ki az oktatás, kultúra terén működő foglalkoztatók. Tehát a vállalkozások, illetve a foglalkoztatók közel kétharmada a széles értelemben vett szolgáltatások terén tevékenykedik. A termelőágazatok között sorrendben az építőipar több mint 10 százalékkal, a mezőgazdaság több mint 7 százalékkal igen fontos helyet foglal el, s csak ezt követik a ruhaipa, cipőipar, élelmiszeripar, gépipar, fémfeldolgozás, stb. ágazatok. A vállalkozások száma és foglalkoztatásban betöltött szerepük között elvileg nem szabadna összefüggést találni, s hogy mégis van ilyen, azt a fenti aránysor nagyjából megmutatja: Ez azért van, mert a több mint 16 ezer vállalkozás közel kétharmada önfoglalkoztató vállalkozás, amelynek nincs alkalmazottja. Sőt egy részük mögött bizonyosan egy „teljes egész” vállalkozó sem áll, mivel a vállalkozónak a vállalkozás nem egyetlen jövedelem forrása, azaz nem fő foglalkozásban tevékenykedik vállalkozásában. A vállalkozások további, közel egyharmada mikró vállalkozás és csupán 4 százalékot tesz ki azon vállalkozások arány, amely 10 vagy annál több főt foglalkoztat. Tolna megye vállalkozásainak megoszlása ágazatcsoportonként és a foglalkoztatott létszám nagysága szerint Élelmiszer, ital, dohány Ruházat és bőripar Textilipar Faipar Nyomda, könyv és lapkiadó Kohászat, fémfeldolgozás Iroda és számítógép, villamos gép-, műszergyártás, híradás Gép- és járműgyártás Építőipar Építőanyag, cserép- kerámia-, üveg- gumi-, vegyipar Mező-, erdő-halgazdaság Kereskedelem, vendéglátás, Jármű-, üzemanyag kereskedelem Szállítás, raktározás, közlekedés Villamosenergia, gáz-, gőz-, szennyvíz-, hulladékkezelés Pénzügyi és biztosítási tevékenység Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Szórakoztatás, kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem
0 fő 1-9 fő 49,8 38,2 55,4 24,7 53,5 27,9 55,6 36,7 57,8 37,3 55,1 30,3
10-19 20-49 50-249 250 fő fő fő felett összesen 6,0 3,9 1,8 0,4 100,0 4,3 4,3 8,6 2,7 100,0 0,0 9,3 7,0 2,3 100,0 4,2 2,9 0,6 0,0 100,0 1,2 2,4 1,2 0,0 100,0 7,0 5,0 2,3 0,3 100,0
52,8 65,3 62,6
35,4 25,1 32,0
2,4 5,5 3,1
3,1 3,0 1,8
3,9 0,5 0,4
2,4 0,5 0,1
100,0 100,0 100,0
42,0 65,0
46,4 26,9
6,5 2,6
2,9 3,6
2,2 1,8
0,0 0,1
100,0 100,0
54,1 61,0
43,0 35,4
2,0 2,4
0,7 1,0
0,3 0,0
0,0 0,1
100,0 100,0
12,5 89,0 72,5 83,4 51,5 86,4 57,6
41,7 8,7 26,3 15,8 48,3 13,0 27,3
4,2 1,0 0,7 0,3 0,2 0,4 3,0
12,5 0,8 0,3 0,5 0,0 0,1 6,1
25,0 0,6 0,1 0,0 0,0 0,1 6,1
4,2 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összesen
63,8
32,2
2,0
1,3
0,6
0,1
100,0
Tolna megye egyes térségei között jelentős ágazati szerkezeti eltérések vannak. Az alábbiakban csak a figyelmet érdemlő eltéréseket mutatjuk be, de ezt megelőzően leszögezzük, hogy a kereskedelemi vállalkozások aránya lényegében minden térségben egyforma (28-32% közé esik), és foglalkoztatásban betöltött szerepe sem mutat túlzottan nagy ingadozást, a 21 százalékos átlag körül. A gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem együttvéve megközelítően a foglalkoztatottak harmadát köti le.
Tolna megye vállalkozásainak megoszlása ágazatcsoportonként és a foglalkoztatott létszám nagysága szerint 0 fõ
1-9 fõ
10-19 fõ
Élelmiszer, ital, dohány
20-49 fõ
50-249 fõ
250 felett 0,4 1,8 6 3,9
38,2
49,8
Ruházat és bõripar
55,4
24,7
Textilipar
53,5
27,9
Faipar
55,6
Nyomda, könyv és lapkiadó
57,8
4,34,3 8,6 2,7 7 2,3
9,3
0,6 4,22,9
36,7
1,2 2,4 1,2
37,3
Kohászat, fémfeldolgozás
55,1
30,3
7 52,3 0,3
Mûszer-, villamos gép ipar
52,8
35,4
3,13,9 2,4 2,4
Gép- és jármûgyártás
65,3
Építõipar
25,1
0,5 5,5 3 0,5
32
0,4 1,8 3,1 0,1
62,6
Építõanyag, vegyipar Mezõgazdaság
25
4,2 12,5
41,7
12,5
1 2,4 0,1
35,4
61
Villamosenergia ipar
0,3 0,7 2
43
54,1
Szállítás, raktározás
1,8 3,6 2,6 0,1
26,9
65
Kereskedelem, vendéglátás
2,2 6,52,9
46,4
42
Pénzügy és biztosítás
4,2 0,6 1 8,7 0,8
89
Ingatlan-, gazdasági szolg.
26,3
72,5
Oktatás
0,5 15,8 0,3
83,4
Egészségügyi, szociális
48,3
51,5
Kultúra, sport és egyéb szolg.
63,8 0
20
3 6,1 6,1
27,3
57,6
összesen
40
0,2 0,1 13 0,4
86,4
Közigazgatás, érdekvédelem
0,1 0,3 0,7
60
32,2
0,6 1,3 2 0,1
80
100
Tolna megyei kistérségek vállalkozásainak ágazati szerkezete (1.) 7,4 5,7
Mezõgazdaság
13,9
7,3 6,4 7,4 29,1
31,9 28,5 29,5 31,4 29,6
Kereskedelem, vendéglátás 4 5
Szállítás, raktározás
5,7
6,1 4,9 5 0,2 0,2 0,1 0,2 0,1 0,1
Villamosenergia ipar
2,4 2,6 3,5 3 3,9 3,2
Pénzügy és biztosítás
20,8
15,3
Ingatlan-, gazdasági szolg.
16,6 18,4
24,4 20,8
2,3 1,6 2,6 2,4 2,5 2,4
Oktatás
2,5 2,2 3,3 2,8 3,7 3
Egészségügyi, szociális
5,8 5,9 5,9 5,9 6,3
Kultúra, sport és egyéb szolg.
Paks Tamási Szekszárd Bonyhád Dombóvár Tolna megye
8,3
0,3 0,1 0,2 0,2 0,1 0,2
Közigazgatás, érdekvédelem
0
5
10
15
20
25
30
35
Tolna megyei kistérségek vállalkozásainak ágazati szerkezete (2.) 1,7 1,9 1,8 2,1 1,1 1,7
Élelmiszer, ital, dohány
1,3 1,2 1 1,5 1 1,1
Ruházat és bõripar
0,3 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3
Textilipar
2,3 1,9 1,6 3,1 1,4 1,9
Faipar
0,2 0,2 0,8 0,3 0,6 0,5
Nyomda, könyv és lapkiadó
2,1 1,6 1,9 2,7
Kohászat, fémfeldolgozás
2,3
Mûszer-, villamos gép ipar
0,6 1,3 0,7 0,6 1 0,8
Gép- és jármûgyártás
1 0,9 1,3 0,9 1,6 1,2
Paks Tamási Szekszárd Bonyhád Dombóvár Tolna megye
4,3
12,3 10,6 10,8 13,5 10,5 11,3
Építõipar 0,8 0,7 0,8 1,2 1 0,8
Építõanyag, vegyipar
0
5
10
15
20
25
30
35
Tolna megye és kistérségeiben a vezetők és fehérgallérosok aránya a teljes foglalkozási szerkezetben vezetők összesen Oktatási, kulturális , eü szakemberek (ff) Gazdasági, pénzügyi,kereskedelmi szakalamazottak (kf) Eü és szociális szakalkalmazottak(kf)
Bonyhádi
11,2
Dombóvári
12
Paksi
10,8
Szekszárdi
5,6
11,5
Tolna megye
11,7
0
2,7
6,3
5
5,4
12,1
Tamási
6
4,9
6,1
10
7,1
2,8
2,7
6,7
5,7
2,7
7,4
30
1,60,1
8
8,2
6,6
20
1,60,1
6,8
2,7
1,50,1
7
6,7
5,7
2,20,1
6,6
6,6
2,8
7
5,6
vállalati, közszolgálati szakemberek (ff) Műszaki, termelési szakalkalmazottak (kf) Irodai, ügyviteli (kf) Kulturális és sport szakalkalmazottak (kf)
7,1
1,80,1
1,70,1
7,3
40
50
Egy megye gazdasági-foglalkoztatási fejlesztésének lehetőségeit vizsgálva nagy figyelmet kell fordítani a felső-, és középfokú végzettséggel rendelkező szakemberekre, akik nélkül a szervezetek működésképtelenekké válnak, illetve akik hiányában sem a meglévő vállalkozások nem képesek fejlődni, és akik hiánya esetén nem remélhetők új vállalkozások betelepülése, hiszen a befektetők nem, vagy nehezen találják meg azokat a műszaki, gazdasági, kereskedelmi szakembereket, akikre rábízhatnák a tervezett tevékenységet. E szempontok alapján mondjuk, hogy Tolna megyében a diplomával rendelkező műszaki, gazdasági, kereskedelmi diplomával rendelkezők száma alacsony, az összes foglalkoztatottat figyelembe véve csupán 7,2-10%. A kistérségek közül a Szekszárdi van a legjobb helyzetben 10-12%-kal és a Bonyhádi van a legkedvezőtlenebb helyzetben 8-9%-kal. A diplomások jelenlétéhez hasonlóan kulcskérdés, a középfokú végzettséggel rendelkező műszaki, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi szakemberek jelenléte. Arányuk a megye egészében szintén 10%, e tekintetben is a Szekszárdi térség mutatja a legkedvezőbb, s a Bonyhádi a kedvezőtlenebb helyzetet, de a térségek közötti eltérések a diplomásokhoz viszonyítva kisebb.
Tolna megye és kistérségeiben a vezetők aránya a teljes foglalkozási szerkezetben és a vezetők belső arányai kistérségenként vezetők összesen
Bonyhádi 64,9%
Bonyhádi
Tulajdonos, dolgozó vezetők
11,2 Dombóvári 4,5% 4,5%
Dombóvári
26,1%
63,9%
12 Paksi
Paksi
Szakmai vezetők
59,6% 4,9% 4,9%
10,8
Vezető, gazdasági végzettséggel
Szekszárdi 6,4% 6,4%
Szekszárdi
26,2%
27,5%
64,8%
12,1 Tamási
Tamási
61,7%
4,9% 4,9%
11,5
Vezető, műszaki végzettséggel
Tolna megye 5,2% 6,1%
Tolna megye
25,4%
27,0%
63,2%
11,7 5,1% 5,1% 0
2
4
6
26,5%
8 10 12 14
A közszolgálatban dolgozó felső-, és középfokú fehérgallérosok arányában nem látunk jelentős eltéréseket. Az oktatás, egészségügy, kulturális ellátás terén 5-6%-nyi diplomás, és 23%-nyi középfokú egészségügyi, szociális szakalkalmazott dolgozik. Összességében azt mondhatjuk, hogy az összes foglalkoztatott kétötödét kitevő fehérgallérosok belső szerkezetében erősen háttérbe szorulnak a műszaki gazdasági szakemberek –legalábbis ahhoz képest, mihez képest jelenleg játszanak és a jövőben még inkább játszani kell a megye, a kistérségek foglalkoztatásában a vállalatok versenyképességének megőrzésében, s nem utolsó sorban a térség tőkevonzó képességének megújításában. A kékgalléros foglalkoztatási szerkezete természetszerűleg alapvetően az egyes térségek gazdasági, ágazati szerkezetéhez illeszkedik. A megye összes foglalkoztatottját figyelembe véve 33-40%-ot tesz ki a különféle ágazatokban dolgozó szakmunkások aránya, 8-10%-ot a gépkezelők és összeszerelők aránya és további 10-13%-ot a különféle, szakképzettséget nem igénylő dolgozók aránya. Ami a szakmunkások arányát illeti az összességében kedvezőnek mondható, de szembeállítva a gépkezelők, összeszerelők arányával, utal arra, hogy a Tolna megyei iparra –eltekintve 10-15 vállalat kivételével– nem jellemzős a tömeggyártás, mint korábban említettük, egyedi gyártásokról, nagy részben a térségi, megyei piacra termelő vállalkozásokról van szó.
Szakmunkások aránya a teljes foglalkoztatási szerkezetben Nyomdaipari
0,1
Műszeripari
0,2
1,8
Bútoripari
0,5
0,4
Építőanyagipari
0,2
0,5
0,2 4,5
4
8
12
0
4
8
0,6
0,3
0,5
4
0,3
9,5
6,1 12 0
3 0,5
5,5
9,4
5,1
8
1,1
2
0,5
2,6
10,9
8,6
0
4
8
3,8 9,8
5,6 12
7,2 3,3
1,3
1,7
0,5
6
Egyéb fizikai fogl.
7 2,4
1,1 3,8
5
1,9
6,6 3,4
0,7
3,8
Kereskedelmi, vendégl. szem. szolg.
0
7,9
3,7
6,4
0,1 2,3
3,8
0,9
1,6
Tolna megye
0
2
7,8 2,7
Ruházati, bőr-, cipő-, textilipari
Mezőgazdasági
0,2 1,9
7,2 3,6
Építőipari
Tamási kistérség
Szekszárdi kistérség
0
1,7
Kohászati-, gép és fémipari
Élelmiszeripari
Paksi kistérség
Dombóvári kistérség
Bonyhádi kistérség
szakmunkások
9,6
5,7 12
0
4
8
5,7 12
0
4
8
12
A kékgallérosok aránya a teljes foglalkoztatási szerkezetben 40 30 20
39,6
38,9
38,8 9,6
0
Bonyhád
10,4
8,2
10,5
Dombóvár
szakmunkások összesen
37,1
33,5
10
8,7
13,1
Paks
gépkezelõk, összeszerelõk
9,9
11,1
Szekszárd
36,5 10
Tamási
10,6
9,4
11,3
Tolna megye
Egyébb szakképzettséget nem igénylõ munkakörök
A fejlesztési potenciál vizsgálatánál természetesen a diplomás műszakiak és gazdaságiak mellett a szakmunkásokra lehet a legnagyobb mértékben építeni. Látnunk kell, hogy a 3343%-nyi szakmunkásból 9-11% tesz ki a kereskedelemben és vendéglátásban dolgozók aránya, ezzel sajnos a fejleszthető szakmai potenciált jelentős szakmunkások arány mintegy 10% ponttal 25-355-ra csökken. További probléma, hogy köztük vannak –az egyes térségek között meglehetősen egyenlőtlenül elosztva– a ruha és cipőipari a szakmunkások, valamint a mezőgazdasági foglalkoztatott kékgallérosok is, megyei átlagot tekintve közel 7% ponttal, de a Szekszárdi térség kivételével mindenhol 9-10%-kal. Megítélésünk szerint –figyelembe véve a hazai gazdaság lehetséges fejlődési irányát– a műszeripar, a fémfeldolgozás és a gépipar, valamint az építőipar szakmunkásaira kell külön figyelmet fordítani. E három ágazat szakmunkásai együttvéve a megyében 12,4%-ot tesznek ki, pici eltérésekkel az egyes térségek között. Összefoglalva a műszaki és gazdasági diplomások, valamint a szakmunkások együttesen 2629%-os aránnyal képviselik azt a munkaerő potenciált, amely –mint elengedhetetlen feltétel– a térség jelenlegi és jövőbeli gazdaságát szolgálja. Bár a Tolna megyei foglalkoztatásszakmaszerkezeti helyzetet, nem tekinthető különösen kedvezőtlennek az ország más, kevésbé fejlett térségeihez viszonyítva, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy figyelembe véve a
szakképzés elmúlt évekbeli leépülését is ez az arány nem lesz elegendő egy sikeres fejlesztéshez.
Munkaerőpiaci kereslet és középfokú képzési kínálat különbségei
és ed ek zl kö ar ip m fé el it yv ka üg ni g o sá tr da ek el az őg ar g ez m űip tin y ke nn ar kö zet ,m s m p é el e gé ed sk gy r e gü é ke zs és p a r i eg da g om sá ny da , az ás m zg lát alo kö ég rg nd f o ve gen e i id ar i ip ély ás t fa em lta a sz gá k i ol at sz ar rm fo erip in z is m el él et sz s íté ku ép ni ch te
A tartós munkanélküliek megoszlása 2005. december 20-án Iskolai végzettség Férfiak Nők Összesen fő % fő % fő % 8 ált.-nál kevesebb 126 8,7 159 10,1 285 9,5 8 általános 651 45,1 714 45,6 1365 45,3 Szakmunkásképző 487 33,7 326 20,8 813 27,0 Szakiskola 5 0,4 61 3,9 66 2,2 Szakközépiskola 72 5,0 157 10,0 229 7,6 Technikum 35 2,4 20 1,3 55 1,8 Gimnázium 48 3,3 95 6,1 143 4,7 Főiskola 17 1,2 27 1,7 44 1,5 Egyetem 3 0,2 8 0,5 11 0,4 Összesen 1444 100,0 1567 100,0 3011 100,0 A tartós munkanélküliek megoszlása nemek és iskolai végzettség szerint 2005. december Iskolai végzettség Férfiak Nők Összesen Tart. Tart. Tart. Reg. tart. arány reg. tart. arány reg. Tart. arány 8 ált-nál kevesebb 391 126 32,2% 420 159 37,9% 811 285 35,1% 8 általános 2614 651 24,9% 2349 714 30,4% 4963 1365 27,5% Szakmunkásképző 2774 487 17,6% 1473 326 22,1% 4247 813 19,1% Szakiskola 32 5 15,6% 203 61 30,0% 235 66 28,1% Szakközépiskola 404 72 17,8% 742 157 21,2% 1146 229 20,0% Technikum 222 35 15,8% 105 20 19,0% 327 55 16,8% Gimnázium 280 48 17,1% 557 95 17,1% 837 143 17,1% Főiskola 101 17 16,8% 218 27 12,4% 319 44 13,8% Egyetem 28 3 10,7% 34 8 23,5% 62 11 17,7% Összesen 6846 1444 21,1% 6101 1567 25,7% 12947 3011 23,3% A tartós munkanélküliek megoszlása nemek és állománycsoportok szerint 2005. december Állománycsoport Férfiak Nők Összesen regiszt. tartós arány regiszt. tartós arány regiszt. tartós arány Szakmunkás 3416 579 16,9% 1908 412 21,6% 5324 991 18,6% Betanított munkás 1353 338 25,0% 1834 528 28,8% 3187 866 27,2% Segédmunkás 1548 436 28,2% 1049 359 34,2% 2597 795 30,6% Összes fizikai 6317 1353 21,4% 4791 1299 27,1% 11108 2652 23,9% Szellemi foglalkozás 529 91 17,2% 1310 268 20,5% 1839 359 19,5% Összesen 6846 1444 21,1% 6101 1567 25,7% 12947 3011 23,3%
Tolna megye foglalkoztatási stratégiájának fő célkitűzése, hogy a térségben bővüljön a foglalkoztatás, melynek alapfeltétele a munkaerőpiaci aktív részvétel emelése és a vállalkozások foglalkoztató képességének javítása.
CÉL: Tolna megyében bővüljön a foglalkoztatás, melynek alapfeltétele a munkaerőpiaci aktív részvétel emelése és a vállalkozások foglalkoztató képességének javítása.
Stratégiai célok
I. Vállalkozásfejlesztés Fejlesztési prioritások
II. Munkaerő-fejlesztés Fejlesztési prioritások
