Zöld Gázvagyon
Biogáz-hasznosítás Magyarországon Budapest, 2012. november 27.
A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Dr. Molnár László ETE főtitkár
Primerenergia fogyasztás a Világban az IEA Új Politika Szcenárió szerint (Forrás: WEO-2011) A globális fogyasztás 2009-2035 között 38%-kal nő, a növekedés 59%-át a fosszilis energiák fedezik
Biomassza Atom Gáz Gáz Olaj Szén
Szén Olaj
Globális zöldáram termelés régiónként, TWh Gyorsan nő Kína, India és Európa A világtermelés 20%-a zöld
Megújuló energiák aránya a bruttó végső energiafogyasztásban 2008-ban és a 2020-as cél
Magyarország 2011-ben: 8-9%
Megújuló bázisú villamosenergia kapacitások az EU-27-nél, GWh A vízenergia stagnál, gyorsan nő a szél és a fotovoltaikus energia
A megújuló energiák részaránya a teljes villamosenergia fogyasztásban, EU-27
A megújuló energiák globális fejlődése 2000 óta Az IEA adatai szerint az elmúlt években a fotovoltaikus (PV) és a szélenergia fejlődött a leggyorsabban, de a víz- és geotermikus energia továbbá a biomassza is többszáz GW új kapacitással bővült. A szél és a szolár PV sikerét a politikai és pénzügyi támogatás segítette elő. A PV modulok ára drámaian csökkent, a szélenergia kapacitás a 2000. évi 18 GW - ról 2011 - re 240 GW - ra nőtt. Azonban világméretekben a zöldáram termelés évi 2,8% - kal, míg a teljes áram termelés évi 3% - kal nőtt. 1990 - ben a zöldáram részaránya a globális áramtermelésben 19,5% - volt, 2009 - re ez a részarány 19,3% ra csökkent. Vagyis csökken a zöldáram részaránya. A megújuló energiák növekedése azonban attól függ, hogy az államok fenntartják - ea támogatások rendszerét. 2011-ben a támogatás globálisan 88 milliárd dollárt tett ki, de 2035-re vélhetően 4800 milliárd dollárra nő.
Megújulós erőmű fajlagos beruházása Referencia szcenárió USD’2007/kW vízerőmű
földhő
földi szél
tengeri szél biomassza
termikus nap
napelem
8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000
atom
szén földgáz CCS
1000
2010-es árak: Földgáz CCGT: CCGT 500 USD/kWe 0 USD/kWe CCGT+CCS 2006 2015 2030 2006 2015 2030 2006Földgáz 2015 2030 CCGT+CCS: 2006 2015 2030 20061000 2015 2030 2006 2015 2030 2006 Forrás: IEA: World Energy Outlook, 2008., p. 165. Szén, szuperkritikus: szuperkritikus 1500-2000 USD/kWe Forrás: European Commission: World Energy Technology Atom, 3. generációs: generációs 3000 USD/kWe Outlook földgáz CCGT
2015 2030
Megújulók villamosenergia-termelési költsége Az IEA „Új Politika Forgatókönyv” alapján tenger nap CSP nap PV biomassza víz
2010 2020 2035
tengeri szél
Fosszilis költségek
földi szél földhő 0
50
100
150
200
250
300
350
termelési egységköltség, USD'2009/MWh
Forrás: World Energy Outlook – 2010. p. 310.
Fosszilis áram termelési költségek:
Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen
Gáz, feketeszén, barnaszén: barnaszén 97 USD/kWh
400
Megújuló energiák jellemzői • Nagy részük nem illeszkedik a fogyasztó oldali igényekhez, kapacitás-értékük kicsi (pl. szél, nap) • Rendelkezésre állásuk, teljesítményük az év során kiszámíthatatlanul ingadozik (pl.szél: 15-20%) • Beruházási és üzemeltetési költségeik magasabbak a fosszilis energiáknál, állami támogatást igényelnek • Bevezetésük emeli az energiahordozók árát Pl. Paks kiváltása zöld energiával 18 Ft-tal emelné meg a villany árát (BJ). • Megjegyzés: A 2.000 MW-os Paksot kb. 10.000 MW szélerőmű tudná kiváltani, ami mögé még földgázas vagy szenes tartalék is kellene.
A zöld gazdaság I. • Sokan a zöld gazdaságot a válság megoldásaként kezelik. Sok nemzetközi elemzés szerint azonban a zöld gazdaság fejlesztésefejlődése állami v. EU támogatás nélkül nem képzelhető el. A zöld gazdaság folyamatos támogatást igényel, így – nemzetgazdasági szinten - nemhogy jövedelmet generálna, de viszi a pénzt. A zöld gazdaságból hiányzik egy olyan termék vagy szolgáltatás, amely nemzetgazdasági szinten profitot generál. • Pl. ha zöldáram vált ki nála olcsóbban, jobb hatásfokkal termelt nukleáris vagy fosszilis bázisú áramot, akkor az csak rontja nemzetgazdaság versenyképességét. A zöldáram egyúttal rontja meglévő erőművek kihasználtságát, így gazdasági hatékonyságát is. A zöldáram terjedésével csökkennek az állam adóbevételei • Azért kellett az EU-nak kötelező energiahatékonysági és megújuló részarány célokat kitűznie, mert ezek a célok piaci alapon sohasem teljesülnének, mert nem termelnek profitot.
A zöld gazdaság II. • Megjegyzés: 1-2 ország, így Németország, Dánia jelentős profithoz jutottak (és közben növelték a foglalkoztatást), de csak a megújuló-energia technológiák exportja révén. Véleményünk szerint ilyen export-sikerre Magyarországnak kevés az esélye. • A megújuló technológiák kiforratlansága, magas ára, kedvezőtlen rendelkezésre állása, regionális, dekoncentrált elhelyezkedése, megbízhatatlan, kiszámíthatatlan működése további kiadásokat okoz: az új megújuló kapacitások megépítése, fosszilis erőművi tartalékok létesítése, új hálózatok építése, energia-tározók építése stb. • A megújulók integrálása a rendszerbe rendszerszabályozási problémákat is okoz.
Áramár-növekedés néhány EU államban A zöld forradalom hatása
2014/2010 (%) Spanyolország
47,2
Olaszország
25,8
Németország, háztartás
30,8
Franciaország
12,1
Egyesült Királyság
33,4
Gerse Károly ábrája
A világgazdasági válság hatásai az energiára, energiahatékonyságra és környezetvédelemre • A válság, a recesszió csökkenti az energiaigényt, csökken a gáz és a villamosenergia fogyasztás. • Az energiahatékonyság, mely globális szinten évtizedek óta javult, a válság óta hanyatlik • A válság hatására csökkent az energiahatékonyság és a zöld energiák támogatása, így ezeken a területeken lelassultak, visszaestek a beruházások, és leállítottak számos már működő zöld energia létesítményt (pl. PV elemeket, M.o.-on a KÁT-ot). Több nagy „zöld” vállalat csőd-közeli helyzetbe került. Pl. a dán Vistas szélturbina gyár részvényei drámai mértékben veszítettek értékükből, a spanyol Iberdrola (a világsztár zöld cég adósságállománya meghaladja a 31 milliárd eurót!) most készül kivonulni Kelet-Európából, a több milliárd dolláros befektetéssel létrehozott amerikai napelemes cégek csődbe mentek.
• A következmény: a globális hőmérséklet pillanatnyilag a kívánatos max. +2oC helyett a +6oC–os trajektórián halad.
• Ezek a tények bizonyítják, hogy a zöld gazdaság nem képes elősegíteni a válságból való kilábalást, mert állami támogatásra szorul. Szerepe ezért csak prosperitás idején lehet. lehet (A „Föld védelme” nem tekinthető gazdasági eredménynek!)
A hazai helyzet és lehetőségek • Megújulók részaránya 2011 - ben: 8,7% • Problémák: KÁT – differenciálatlan támogatás, METÁR? - t termel (nem (vagy alig) igényel • Olyan megoldás kell, mely GDP támogatást) és foglalkoztatást növel -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
• Biomassza: elavult szenes erőművekben, Mátra- Vértes (együttes tüzelés), mire: távfűtés, kapcsolt termelés, gáz- k iváltás • Szél: max. 1000 MW M.o.- on, rendszerszabályozási probléma, új hálózat + tartalék kapacitás kell (+ szivattyús tározó?) • Napenergia: drága, szabályozási probléma, mire: fűtés, HMV, áram • Geotermális energia: drága, visszasajtolás, mire: fűtés • Hőszivattyú: nagy beruházási igény, magas villanyszámla, mire: fűtés • Vízenergia + Hulladék: nincs politikai ill. társadalmi elfogadottsága • Biogáz: földgáz minőség kell, költséges a tisztítás
Hazai megújuló energiák növekedési lehetőségei Főbb akadályok a megújulók fejlődése előtt: -Földrajzi határok: pl.nem lehet akármennyi szélturbinát építeni -Politikai határok: pl. Magyarországon a dunai vízerőművek -Helyi adottságok: nem fúj eleget a szél, nem süt túl sokat a nap, nincsenek nagyesésű folyóink -Egyéb célokkal konfliktus: élelmiszert vagy bioüzemanyagot gyártsunk? -Kiforratlan, drága technológiák, drága energiatermelés Stabil szabályozási, pénzügyi és támogatási rendszer kell!
De a fő akadály a pénz!
A kor nagy dilemmája A hosszútávú és a rövidtávú érdek konfliktusa
Zöld jövő vagy most rendbetett gazdaság? Ez most Európa és M.o. nagy kérdése. Hogy állunk most? (Eredmények is, de kevés beruházás, ördögi kör, recesszió? Kohéziós alapok csökkentése. 8000 mrd ft-ról mennyit megy lefelé?
Az EU programok világszerte a legszigorúbbak. A Kyoto egyezmény lejárta után az EU - nkívüli világ- főképp a nagy fejlődő országok (Kína, India, Brazília, Oroszország stb.), de az USA sem- nem hajlandó az EU által javasolt programokban résztvenni. A kötelező célkitűzések emelik az energiaárakat, csökkentik az EU tagállamok nemzetközi versenyképességét, rontják a lakosság életszínvonalát. életszínvonalát
Csak egy jól működő, versenyképes gazdaság tudja megteremteni a környezetvédelem költségeit.
"The economy, stupid"
Új fejlemények az EU energia-politikájában Jelentős fordulat a realitások irányába
EU fő cél változás: Európát újra iparosítani kell. Európa jóléte és gazdasági sikere megalapozásához "egy harmadik ipari forradalomra" lesz szükség. A kontinens jólétének újbóli forrásává az ipar válhat. Günter Oettinger uniós energiabiztos szerint Európa ipartalanításában nagy szerepet játszott maga az uniós politika is. A túlzottan ambiciózus CO2 kibocsátás-csökkentési célok elvándorlásra kényszerítik a vállalatokat, ami nem szolgálja sem a környezetvédelmi, sem a foglalkoztatási, sem pedig a növekedési célokat" lokat - mondta.
