A megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzése az Európai Unióban és Németországban

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY

A megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzése az Európai Unióban és Németországban

Készítette: Németh Ágnes

Budapest, 2010

1. Bevezetés............................................................................................................................. 3 2. A megújuló energiaforrások ............................................................................................. 6 2.1 A megújuló energiaforrások meghatározása .................................................................. 6 2.2 A megújuló energia három alapvető forrása .................................................................. 6 2.3 Alternatív erőforrások keresésének szükségessége........................................................ 7 2.3.1 A peak-oil............................................................................................................... 7 2.3.2 Környezet -és klímavédelem................................................................................ 10 2.4 Megoldást jelenthetnek-e a megújuló energiaforrások?............................................... 11 3. A megújuló energiaforrások megjelenése az EU energiapolitikájában és Németországban ..................................................................................................................... 13 3.1 Az energiapolitika meghatározása és feladatai ............................................................ 13 3.2 Az energiapolitika kialakulásának kezdetei ................................................................. 14 3.2.1 ESZAK ................................................................................................................. 14 3.2.2 EURATOM .......................................................................................................... 14 3.3 A kőolaj és a földgáz térhódítása és következményei az EK-ban................................ 15 3.4 A kőolaj és a földgáz térhódítása és következményei Németországban ...................... 16 3.5 Az olajválság és hatásai................................................................................................ 16 3.5.1 Az EK új energiapolitikai stratégiája ................................................................... 17 3.5.2 További intézkedések a kiszolgáltatottság csökkentésére.................................... 17 3.5.3 A válság hatásai Németországban........................................................................ 18 3.6 A megújuló energiaforrások alkalmazása iránti igény megjelenése ............................ 19 3.7 A megújuló energiák alkalmazásának elősegítése Németországban ........................... 20 3.7.1 Az árambetáplálási törvény – 1990...................................................................... 20 4. Az új európai energiapolitika ......................................................................................... 22 4.1 Az „Európai Energiapolitika” című Zöld Könyv ......................................................... 22 4.2 „A jövő energiája: megújuló energiaforrások” című Fehér Könyv ............................. 23 4.3 Programok a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztésére és támogatására 24 4.4 „Európai stratégia felé az energiaellátás biztonságáért” című Zöld Könyv................. 24 4.5 Irányelvek..................................................................................................................... 25 4.5.1 2001/77/EK .......................................................................................................... 25 4.5.2 2003/30/EK .......................................................................................................... 26 4.6 Intelligens Energia - Európa......................................................................................... 26 4.7 Az új európai energiapolitika eredményei, kilátások ................................................... 26 5. Az EU energiapolitikájának hatása Németország energiapolitikájára és a megújuló energiák kiaknázásának ösztönzésére .................................................................................. 29 5.1 A német energiapolitika „három pillére” ..................................................................... 29 5.2 A megújuló energiaforrások részarányának növekedése a villamosenergia-termelésben 2000-ig….. ............................................................................................................................ 30 5.3 A megújuló energiákról szóló törvények ..................................................................... 32 5.3.1 A törvény alapelve ............................................................................................... 32 5.3.2 Megújuló energiákról szóló törvény – 2000 ........................................................ 33 5.3.3 Megújuló energiákról szóló törvény – 2004 ........................................................ 34 5.3.4 A törvények eredménye ....................................................................................... 34

1

6. Az új európai szintű energiapolitika megvalósításának kezdete................................. 37 6.1 „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” ....................................................................................................................... 38 6.2 A klímapolitika és az energiapolitika összefonódása................................................... 38 6.2.1 „A globális éghajlatváltozás 2°C-ra való csökkentése – Az előttünk álló út 2020ig és azon túl” .................................................................................................................... 39 6.2.2 „Európai energiapolitika”..................................................................................... 40 6.3 Új integrált éghajlat-változási és energiapolitika elindítása......................................... 41 6.4 Az új európai szintű energiapolitika megvalósításának folyamata .............................. 42 6.4.1 A klímavédelmi- és zöldenergia csomag ............................................................. 42 6.4.2 A megújuló energiaforrások használatának növelése – irányelv-tervezet ........... 43 6.4.3 Az irányelv vélt haszna és költségei .................................................................... 44 6.4.4 A megújuló energiaforrásokra vonatkozó irányelv hatályba lépése .................... 44 6.4.5 Az irányelv jelentősége ........................................................................................ 45 6.5 Következtetések ........................................................................................................... 46 7. Az EU új integrált éghajlat-változási és energiapolitikájának hatásai Németországban ..................................................................................................................... 47 7.1 Helyzetelemzés – 2008................................................................................................. 47 7.2 Az „Integrált Energia- és Klímaprogram” ................................................................... 49 7.3 Megújuló energiákról szóló törvény – 2009 ................................................................ 49 7.4 A megújuló energiaforrások alkalmazásának értékelése ............................................. 49 7.4.1 Költségek és megtakarítások................................................................................ 49 7.4.2 Munkaerőpiac....................................................................................................... 50 8. Német projekt-tervezetek a megújuló energiák nagyobb arány kiaknázására ......... 51 8.1 A „Megújuló Kombinált Erőmű” ................................................................................. 51 8.1.1 A „megújuló kombinált erőmű” működése.......................................................... 52 8.1.1.2 Az aktuális energiaszükséglethez való alkalmazkodás ................................ 53 8.1.1.3 Finomhangolás ............................................................................................. 54 8.1.2 Eredmény ............................................................................................................. 55 8.1.3 Kritika................................................................................................................... 55 8.2 A Desertec-projekt ................................................................................................... 56 8.2.1 Koncepció, megvalósíthatóság............................................................................. 57 8.2.2 A szaharai napenergia ára .................................................................................... 58 8.2.3 A beruházás költségei........................................................................................... 60 8.2.4 A szükséges pénzeszközök forrása ...................................................................... 61 8.2.5 Technológia.......................................................................................................... 62 8.2.5.1 A naperőművek ............................................................................................ 62 8.2.5.2 A magas feszültségű vezetékek.................................................................... 64 8.2.6 Újra importfüggőség instabil államoktól?............................................................ 65 8.2.7 Desertec a MENA szemszögéből ......................................................................... 66 8.2.8 Következtetések ................................................................................................... 67 9. Befejezés............................................................................................................................ 69 Irodalomjegyzék

2

1. Bevezetés Életünk szinte minden mozzanata energiafelhasználással jár együtt. Az emberek mindennapjait meghatározza, hogy rendelkezésre állnak-e az életvitelhez szükséges különböző energiahordozók, mi több, az ellátás minősége és költsége is közvetlenül befolyásolja mindenki életmódját. Legintenzívebben azokat a hatásokat érzékeljük, amelyek saját életünket, helyzetünket befolyásolják. Felsorolni is nehéz maradéktalanul az összes energiafelhasználással járó műveletet, mint a tisztálkodás, ételkészítés, lakáskarbantartás, ruhatisztítás,

szabadidős

tevékenységek

és

így

tovább.

A

kellemes

élet-

és

munkakörülményekhez pedig világításra, fűtésre és esetleg klimatizációra van szükségünk. A ma élő emberek szinte már elképzelhetetlennek tartják életüket energiafelhasználás nélkül. Ugyanúgy, ahogy mi, emberek nem tudjuk elképzelni napjainkat megfelelő energiaellátás hiányában, a gazdaság sem életképes energia nélkül. Az energiaellátás a gazdaság működésének egyik legfontosabb feltétele. Rendelkezésre állása és ára minden gazdasági tevékenységet befolyásol. Energiaellátás híján megbénulna a gazdasági élet, leállna az ipari termelés, az információátvitel, a szolgáltatásnyújtás, a tömegközlekedés, működésképtelenné válnának a társadalmi intézmények, ellehetetlenülne a közigazgatás, az energiaárak emelkedése pedig csökkentené a gazdaság versenyképességét, és a lakosság életszínvonalát. Beláthatjuk tehát, hogy az állandóan rendelkezésre álló, keresleti igényeket minden időben kielégítő energia elengedhetetlen a gazdaság zavartalan működéséhez, valamint a mindennapi élet folytatásához. Napjainkban az energiabiztonság kérdése világszerte központi téma. Az Európai Unióban is az energiabiztonság megteremtése jelenti az évszázad egyik legnagyobb kihívását, mivel importfüggősége meghaladja az 50%-ot és előrejelzések szerint 2030-2040-re akár a 70%-ot is elérheti. Ilyen nagyarányú függőség veszélybe sodorhatja a gazdaság működését, versenyképességét a világpiaci árak ingadozása miatt és befolyásolhatja a magánszféra életszínvonalát is. A másik jelentős probléma amely nemzetközi szinten megoldásra vár, a globális felmelegedés megfékezése. Sokan vitatják azonban a folyamat puszta létezését is. Kétségkívül voltak természetes eredetű klímaváltozások, a múltban váltogatták egymást a felmelegedési és lehűlési periódusok, melyekre többek között befolyással voltak a Nap hatásai, a Föld pályamódosulásai. Azonban egyes globális légköri modellekkel végzett kutatások egyértelműen melegedést prognosztizáltak, melynek következménye a Föld légkörének 3

fokozatos

hőmérséklet-emelkedése

a

szén-dioxid

és

egyéb

klímagázok

légköri

koncentrációjának növekedése miatt. Ennek következményei lehetnek a klímaövezetek eltolódása,

a

maihoz

képest

szélsőségesebb

időjárási

viszonyok

kialakulása,

csapadékviszonyok módosulása, az ökoszisztémák átalakulása, tengerparti övezetek elárasztása, a sivatagok terjedése, jégtakarók zsugorodása, tengeráramlatok megváltozása. Mivel a globális felmelegedést és az ennek köszönhető kedvezőtlen klímaváltozást még nem bizonyították tudományosan, heves viták zajlanak a cselekvés szükségességéről. Ennek ellenére a tudományos közösség nagy többsége szükségesnek tartja az emissziók visszaszorítását, mivel a légkör egyensúlyának megbomlása már vitathatatlan. Véleményük szerint kisebb kockázat a feltételezések alapján cselekedni, mint bizonyosságra várva elszalasztani a megelőzés lehetőségét. Mivel az energiaszektor a felelős az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb arányú kibocsátásáért a fosszilis energiahordozók égetésnek köszönhetően, ezen a területen van elsősorban

szükség

a

változásokra.

A

fosszilis

fűtőanyagokat

más

alternatív

energiaforrásokkal kell helyettesíteni, ami egyben megoldást jelenthet az importfüggőség csökkentésére, így az energiabiztonság növelésére is. A megújuló energiaforrások kiaknázása megoldásként szolgálhatna mindkét kihívás leküzdésére,

ezért

kerültek

vizsgálódásom

középpontjába.

Napjainkban

még

az

energiafelhasználás csak egy kisebb szeletét fedezik, ami az Európai Unió egészében kevesebb, mint 8%. Dolgozatom azt vizsgálja, hogy az EU energiapolitikája elég hatékony-e ahhoz, hogy elérje a megújuló energiaforrások arányának növelésére vonatkozó célkitűzéseit. Bemutatom, hogy ez az energiapolitika hogyan jelenik meg Németország megújuló energiákkal kapcsolatos politikájában. Németországban számos projekt-tervezet készült, melyek az alternatív energiák nagyobb arányú felhasználására próbálnak megoldást találni az energiafelhasználáson belül. Megvizsgálom, hogy a bemutatott két projekt megvalósítható-e, megvalósulása mennyiben járulna hozzá a megújulók arányának növeléséhez. A

dolgozatban

bemutatásra

kerülnek

a

megújuló

energiaforrások,

alkalmazásuk

szükségessége és hogy alkalmasak-e a fosszilis energiahordozók helyettesítésére. Az Európai Unió energiapolitikájának kialakulása során végigkövethetjük, mi vezetett a megújuló energiaforrások szükségességének felismeréséhez mind az EU-ban, mind Németországban. Az új európai energiapolitika című rész rávilágít, hogy miért szükséges a megújuló energiaforrások uniós szintű támogatása, leírja, miként került be az energiapolitikába a környezetvédelem fontossága és a megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzése. 4

Bemutatja ezzel kapcsolatban az Unió célkitűzéseit, intézkedéseit, programjait és irányelveit és értékeli az elért eredményeket. Az EU energiapolitikájának hatása Németország energiapolitikájára és a megújuló energiák ösztönzésére című fejezet leírja Németország energiapolitikájának három pillérét, amely megegyezik az EU energiapolitikájának három pillérével. Bemutatja, hogy az ország megújulókra vonatkozó politikáját miként befolyásolták az EU-s politikák, célkitűzések, valamint Németország megújuló energiákról szóló törvényeit, melyek az alternatív erőforrások leghatékonyabb támogatói. Mivel az EU-ban az a 2005-2006-os években felismerték, hogy nem fogják elérni az eddig kitűzött célokat, elhatározták, hogy új alapokra helyezik az energiapolitikát, ami Az új európai energiapolitika megvalósításának kezdete című részben kerül bemutatásra. A fejezetben olvasható ez energia-és klímapolitika összefonódása és a megújuló energiákról szóló irányelv tervezete, hatályba lépése és jelentősége. Az energia-és klímapolitika összefonódása megjelenik Németországban is. Ezen politika célkitűzéseinek valamint a megújuló energiákról szóló irányelv által megjelölt célérték teljesítésére lépett életbe az új megújuló energiákról szóló törvény. A megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazásának lehetővé tétele érdekében dolgozták ki Németországban a „Megújuló Kombinált Erőmű” tervezetét és a Desertecprojektet. A dolgozat bemutatja mindkét elképzelés alapját, működését, megvalósíthatóságát és kritikáját.

5

2. A megújuló energiaforrások Napjainkban a megújuló energiaforrások használatát egyre jobban ösztönzik. Ennek okai többek között a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) erősen fogyatkozó készlete, a környezet- és a klímavédelem egyre növekvő jelentősége, és az energiaexportőr országoktól való függőség csökkentése, azaz hosszútávon tartós energiaellátás hatékony biztosítása. A fejezet definiálja a megújuló energiaforrások fogalmát, bemutatja három alapvető forrását, kiemeli használatuk szükségességének okait és megvizsgálja, hogy megoldást jelenthetnek-e az előbbiekben felsorolt problémákra.

2.1 A megújuló energiaforrások meghatározása Megújuló energiaforrásoknak azokat az energiaforrásokat nevezzük, amelyek viszonylag rövid idő alatt újratermelődnek vagy használatuk nem vezet a források kimerüléséhez. Olyan tartósan rendelkezésre álló energiaforrásokról van szó, mint a víz, napsugárzás, a Föld belsejének a melege, a Nap és a Hold vonzóerejének hatásai a Földre, a szél és a biomassza.

2.2 A megújuló energia három alapvető forrása A napenergia: A napban lejátszódó maghasadás óriási energiákat szabadít fel, melyek a napsugárzáson keresztül elérik Földünket. A sugárzás csak egy része éri el a Föld felszínét, mivel a másik fennmaradó hányada a Föld atmoszférájában elnyelődik, illetve visszaverődik. A beérkezett sugarakból fotovoltaikus berendezésekkel, szolártermikus erőművekkel és termikus szolár berendezésekkel nyerik ki az energiát. A napsugárzás nem pusztán egy forrás a megújuló energiaforrások között, hanem közvetett és közvetlen forrása a Földön létező összes primer energiának. A Napból érkező sugarak tartják fent a biológiai létet a fotoszintézis folyamatával, azaz a biomassza kialakulásának forrása, a sugárzás hatására alakul ki a szél, a szél gerjesztette hullámzás, a víz körforgásából létrejövő vízfolyások, a tengeri áramlások és hőfokkülönbségek.1 Tehát megállapíthatjuk, hogy közvetett módon a napenergia teszi lehetővé a szélerőművek, a vízerőművek, a biomasszából energiát nyerő létesítmények

1

Vajda György (2001): Energiapolitika, 74. o. 6

működését. Végeredményben az évek milliói alatt biomasszából létrejött fosszilis energiaforrások keletkezése is a napenergiának köszönhető. Geotermikus energia: A geotermikus energia a földkéregből származó hő, mely a Föld keletkezése óta folyamatosan tartó lehűléséből és a természetes radioaktív bomlásból származik. A hő kiáramlása a geológiailag aktív térségekben, pl. a kőzetlemezek határain a legnagyobb, egyéb helyeken azonban hőforrások és gejzírek formájában tör a felszínre. A hőforrások energiáját igen széleskörűen hasznosítják, épületfűtésre és villamos energiatermelésre. Az égitestek kölcsönhatása: Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Ha a Földet vizsgáljuk, ez a tengerek vízszintjének periodikus emelkedésében (dagály) és süllyedésben (apály) jelenik meg, melyet a Hold és a Nap vonzásának befolyása okoz. Ebből nyerik az energiát az ár-apály erőművek.

2.3 Alternatív erőforrások keresésének szükségessége Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez és a globális felmelegedés felerősödéséhez és felgyorsulásához vezethet, ezért elindultak a kutatások a fosszilis energiahordozókat helyettesítő alternatívák feltárására és kiaknázhatóságának lehetőségeire.

2.3.1 A peak-oil Napjainkban az energiaellátás 80%-a fosszilis energiahordozókon alapszik. Ezen források mennyisége azonban korlátozott. M. King Hubbert amerikai geofizikus volt az első, aki az ötvenes években komolyan foglalkozott a kőolaj- és földgázmezők termeléstől függő élettartamával. Megállapította, hogy a mezők optimális kitermelése egy Gauss-görbével modellezhető, és a készletek ismeretében előre jelezhető a termelés alakulása a mező teljes kimerüléséig. Ez az elmélet, kisebb módosításokkal és kiegészítésekkel, képezi a mai élettartam és peak-oil becslések alapjait. (Peak-oil, azaz kőolaj-csúcs, az a maximális termelési szint, amit az adott készletek, geológiai adottságok és a kitermelési technológia

7

megengednek.) Ez függetlenül attól, hogy az igények tovább növekedhetnek, a kitermelés fokozatos csökkenésével jár.2 A készletek elapadásával fenyegető jóslatok azonban nem mindig tarják szem előtt, hogy még sok a fel nem tárt terület, földtani ismeretek alapján még joggal feltételezhetjük újabb források felfedezését. A technológia fejlődése is bővíti a kitermelhető erőforrások körét, a világpiaci árak, ezzel együtt a határköltség (a még kitermelésre érdemes legkedvezőtlenebb előfordulás költsége) növekedése is hozzájárul a még kitermelésre érdemes, műrevaló vagyon növekedéséhez. (Műrevalónak a geológiailag részletesen megkutatott és az adott időben rendelkezésre álló technológiákkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont tekintik.) A műrevaló vagyon az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett, gyorsabban, mint a fogyasztás. 3 Az elkövetkezendő évtizedekre a primerenergia-felhasználás 50-60%-os növekedését jósolják, ami legnagyobb mértékben a fejlődő világ energiaszükséglet-növekedésének köszönhető, különösen Kínában és Indiában. Napjainkban a világ energiafelhasználásának felét az OECD tagországok veszik igénybe, melyekben az évenkénti energiafelhasználásnövekedés 1%-ra tehető. A fejlődő országokban az energiafelhasználás növekedését évente 2,5-3%-ra becsülik, (egyes országokban eléri akár az 5-8%-ot is), melynek oka a népességnövekedés és a törekvés a gazdasági felzárkózásra.4 A kőolaj-csúcs bekövetkeztének időpontjáról erősen megoszlanak a vélemények, a publikált adatokat sokszor befolyásolják politikai, gazdasági vagy stratégiai érdekek. Az US Energy Information Administration (EIA) úgy véli, hogy a peak-oil 2030 előtt nem következhet be, ha a „megfelelő” beruházásokat elvégzik. Véleményük szerint 2030-ig 1020 Gbarrel kitermelésével lehet számolni, ami meghaladja a 2004-ig kitermelt összes kőolaj mennyiségét. Az United States Geological Survey (USGS) 2037-re teszi az olaj-csúcs elérését, mely időpontot a kitermelési technológiák erőteljes fejlődésével indokolnak.5 Az ún. "mérsékelt optimisták" arra mutattak rá, hogy az újonnan felfedezett kőolajmezők száma és készlete egyre jobban csökken. Szerintük a globálisan publikált készletnövekedés

2

E. Hemmingsen (2010): At the base of Hubbert’s Peak: Grounding the debate on petroleum scarcity Vajda György (2001): Energiapolitika, 89. o. 4 Vajda György (2001): Energiapolitika, 66-68. o. 5 John H. Wood, Gary R. Long, David F. Morehouse (2004): Long-Term World Oil Supply Scenarios 3

8

jelentős része ismert mezők felértékeléséből származik. Ők 2020-2025 környékére datálják a "peak-oil" elérését. Innentől kezdve a termelés fokozatos csökkenésével számolnak.6 A német Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe (BGR)

a kérdés

megvizsgálására külön tanulmányt készített 2004-ben. Kutatásaik alapján az energiahordozó ásványi nyersanyagok „statikus élettartamát” (az ismert készletek elosztva az éves termeléssel) 2004 végén a következő táblázat foglalja össze: 1. táblázat

Energiahordozó ásványi nyersanyagok „statikus élettartama”: az ismert készletek elosztva az éves termeléssel (BGR 2004) Kőolaj 43 év Földgáz 64 év Kőszén és lignit >200év Uránium > 40 év Forrás: Bundesantalt für Geowissenschaft und Rohstoffe, 2004

Az élettartam növekszik, ha ehhez még hozzáadjuk a ma még gazdaságtalan előfordulásokat, a feltételezett „reménybeli” készleteket és a kitermelés feltételezhető technológiai fejlesztéseit: 2. táblázat

Energiahordozó ásványi nyersanyagok „statikus élettartama" a feltételezett „reménybeli” készletekkel Kőolaj 67 év Földgáz 150 év Kőszén és lignit 1500 év Uránium 500 év Forrás: Bundesanstalt für Geowissenschaft und Rohstoffe, 2004

Meg kell jegyezni, hogy a fenti táblázatokban szereplő adatokat állandó termelés esetén számították ki, tehát a jövőbeli növekvő keresletet nem vették figyelembe.7 A BRG számításai alapján tizenöt-húsz év múlva elérjük a kőolaj-csúcsot. A földgáz esetében ez néhány évvel később következhet be. A Deutsche Bank szakemberei ezért fokozatosan növekvő kőolajárakkal számolnak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kőolajkészletek kétharmada a politikailag instabilis Közel-Kelet térségében található. A Nemzetközi Energiaügynökség a globális kőolaj-csúcsot 2020-ra datálja. A kőolaj kitermelésének tetőzését követően csökkenő kitermelés mellett egyre növekvő kereslettel számolnak.8

6

Fizikai Intézet, Pécs (2007): Környezetfizika I. 2: Energiafelhasználás, emberi civilizáció Bárdossy György, Lelkesné Felvári Gyöngyi (2006): Gondolatok és kételyek Földünk szénhidrogénkészleteivel kapcsolatosan, Magyar Tudomány, 2006/1 62. o. 8 Fizikai Intézet, Pécs (2007): Környezetfizika I. 2: Energiafelhasználás, emberi civilizáció 7

9

Függetlenül attól, hogy az olaj-csúcsot 2020-ban vagy 2037-ben éri el a világ, az alternatív megoldások keresése és alkalmazása égető probléma, amely minél gyorsabb megoldást igényel. Megújuló energiaforrások használatával megkímélhetők ezek a készletek. A megújuló energiák korai kiépítése meghosszabbíthatná az átmeneti időszakot és így elkerülhető lenne egy lefelé ívelő gazdasági szakasz és az elosztással kapcsolatos esetleges konfliktusok kiéleződése. Mivel a vegyipar is erősen függ a kőolajtól, ezért a források kiaknázásának lassítása hosszú ideig biztosíthatná az iparág számára szükséges nyersanyagot.

2.3.2 Környezet- és klímavédelem A földi klíma és környezetvédelem szempontjából is nagy jelentősége van a megújuló energiaforrások alkalmazásának, mivel az ipari tevékenységek közül a környezet legnagyobb mértékű terhelését az energiaellátás okozza, ami nagyrészt a fosszilis energiahordozók égetésén alapul. Az energetikai légszennyezés fő forrása tehát a fosszilis tüzelőanyagok füstgáza, mely kibocsátásának redukálására erőteljesen törekednünk kell. Ahogy bővült az energetika dimenziója, úgy nőtt a környezetszennyezés megjelenésének térbeli kiterjedése, lokális jelenségek regionális kihatásúvá alakultak (pl. savas eső). A hatások sokszor országhatárokat átlépő, a Föld természetes egyensúlyi viszonyait megzavaró következményekhez vezettek. Az „ózonlyuk” már kontinensnyi területeket érint, az üvegházhatás pedig az egész Föld globális klímaviszonyait befolyásolhatja. A természet törekszik eredeti egyensúlyának visszaállítására, sajnos azonban a terhelés sok esetben meghaladja a regenerálódó képességét.9 A természetes eredetű üvegházhatású gázok, mint a vízgőz, szén-dioxid, metán, nitrogéndioxid, ózon légkörben való jelenléte nélkül a Föld átlaghőmérséklete 32 C°-kal hidegebb lenne. A fosszilis energiahordozók használatakor óriási mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, tehát a Föld légkörének szén-dioxid koncentrációja fokozatosan nő. Az ipari forradalom kezdete óta koncentrációja a troposzférában 30%-kal emelkedett. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ezek az antropogén eredetű üvegházgázok a felszínről kisugárzott

infravörös

sugárzást

elnyelik.

Következményként

fokozódik

a

levegő

felmelegedése, az elnyelt többlethő egy része a felszínre visszasugárzódik és megemeli a bioszféra hőmérsékletét, így felerősítve az üvegházhatást. A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, ami a földi klíma megváltozásához, klímakatasztrófákhoz vezethet. 9


Ráadásul a szén-dioxid tartózkodási ideje az atmoszférában igen hosszú, és a további koncentrációnövekedés szinte elkerülhetetlennek tűnik. A világ jelenlegi antropogén eredetű szén-dioxid kibocsátásának legjelentősebb forrásai: kőolajtermékek égése 34,2 %, széntüzelés 32,5%, földgáztüzelés 15,4 %.10 A megújuló energiaforrások használata sem mentes szén-dioxid kibocsátástól, de ez a mennyiség jelentősen kisebb. Főként a berendezések gyártásánál (szélerőmű, napkollektor) – ami a mai energiamixben még túlnyomóan fosszilis energiahordozókra támaszkodik – történik klímagázok kibocsátása. Ez a mennyiség azonban elenyésző, ha figyelembe vesszük, hogy az így felépített rendszerek segítségével, tiszta, kibocsátásmentes energiához juthatunk. Speciális az eset a bioenergia hasznosítása, mivel a biomassza égetésénél a bioerőművek is bocsátanak ki szén-dioxidot. Ezt a szén-dioxid mennyiséget a bioenergia előállítására használt növények növekedésük során fotoszintézis segítségével megkötik, és a természetes bomlási folyamat során ugyanúgy visszakerülne a Föld légkörébe. Azonban az energiafüvek termesztése nem mentes szén-dioxid kibocsátástól, mivel a mezőgazdasági gépek benzinnel, illetve diesel üzemanyaggal működnek, és az ásványi műtrágya előállításakor is üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az a tényt sem, hogy az egyes biomasszák termesztése és felhasználása közben, olyan klímagázok is kibocsátásra kerülnek, mint a nevetőgáz vagy a metán.

2.4 Megoldást jelenthetnek-e a megújuló energiaforrások? Az elkövetkezendő időkben az energiaellátás lehetőségeit jelentős mértékben befolyásolni fogja a környezet védelmének és az üvegházhatású gázok csökkentésének az ösztönzése. Ennek ellenére a prognózisok szerint, nagy valószínűséggel a következő 20–30 évben a fosszilis energiahordozóké marad a főszerep. Egyelőre a tudomány és a technika nem kínál olyan lehetőségeket, ami ezt a helyzetet radikálisan megváltoztatná. A másik ok, hogy a múltban sem fordultak elő gyors és radikális változások a primerenergia-struktúrában, hiszen az energiaszerkezetnek nagy az időállandója, ami abból következik, hogy a létesítmények létrehozása, (bányák, szénhidrogén telepek fúrásai, erőművek stb.) nagyon időigényes, másrészt ezek működése évtizedekre konzerválja az adott technológia termékének

10


tulajdonságait, így ezen források felhasználó szektorainak jellegét is. Azaz az energiaváltás évtizedeket vesz igénybe.11 A megújuló energiaforrások használatának lassú terjedését még az is magyarázza, hogy gazdaságilag nem versenyképesek. Ennek egyik oka diffúz jellegüknek köszönhető kis teljesítmény- és energiasűrűség, melyhez párosul a berendezések létesítésének magas költsége. További hátrányként meg kell említeni a megújuló energiaforrások időszakos rendelkezésre állását. A napsugárzás erőssége a napszakoknak megfelelően állandóan változik, éjszaka pedig nem lehet rá számítani. Lényeges az évszakok szerinti szezonális változása és az időjárás befolyása. Állandó széljárással sem lehet számolni, kevés helyet leszámítva. Ezen felül problémát okoz a szélcsend vagy a túl erős szélfúvás és a szélsebesség kiszámíthatatlan változása. A folyók vízjárása sem állandó, nagyban befolyásolják a csapadékviszonyok, az időjárás egyéb elemei, melyeket az éppen aktuális évszak határoz meg.12 A megújuló energiaforrások bizonytalan rendelkezésre állásának hátrányait energiatárolással vagy más energiaforrásra támaszkodó berendezések létesítésével kell kiküszöbölni, így fenntartva az energiaellátás folytonosságát, ami azonban ismét többletköltségekhez vezet, így csökkentve a versenyképességet. Bármennyire is elkedvetlenítő a kép, megoldást kell találnunk a globális felmelegedés megfékezésére, az ásványi energiahordozók rohamosan fogyatkozó készletének megóvására, így eleget téve a fenntartható fejlődés követelményének, vagyis hogy a jelen nemzedék igényeit úgy elégítjük ki, hogy ne akadályozzuk a jövő nemzedékeinek képességét saját igényeik ugyanilyen szintű kielégítésére. A megújuló energiaforrások segíthetnek a probléma megoldásában, hiszen nem merítenek ki természeti erőforrásokat és viszonylag csekély mértékben szennyezik a környezetet. Bár ma még alkalmazásuk drága, versenyképességük csekély a fosszilis energiahordozókkal szemben, létesítési költségek csökkenését várják a technológiák

fejlesztésétől,

a

nagy

darabszámban

értékesíthető

konstrukciók

tömeggyártásától. Az EU azért számos eszközzel ösztönzi a megújuló energiaforrások alkalmazását, támogatja ezen erőforrások kiaknázására irányuló kutatásokat és fejlesztéseket. Ennek egyik legfőbb eszköze az Európai Unió energiapolitikája.

11 12

Farkas Ottóné (é.n.): A XXI. Század energetikai kihívásai Vajda György (2001): Energiapolitika, 105-106. o. 12

3. A megújuló energiaforrások megjelenése az EU

energiapolitikájában és Németországban A gazdasági jólét, a versenyképesség alapfeltétele a biztonságos, megfelelő energiaellátás. Ennek biztosítására jelent meg lehetőségként a megújuló energiák alkalmazása az 1973-as és az 1979-es olajválság után. Az EK energiapolitikájának kialakulása folyamatában végigkövethető, hogy milyen okok vezettek a megújulók kiaknázásának szükségességéhez. Németország EK tagállamaként ugyanazon nehézségekkel nézett szemben a vizsgált időszakban.

3.1 Az energiapolitika meghatározása és feladatai Az energiapolitika az energiaellátás stratégiája. Ebbe beletartozik az energiaellátás és az energiagazdálkodás feltételrendszerének kialakítása, a jövőben felmerülő energiaigények és a rendelkezésre álló energiaforrások tartós összhangjának biztosítása, továbbá a társadalmi érdekek érvényesítése. Az energiapolitika egyik legfontosabb feladata az energiaellátás feltételrendszerének, a jogoknak és kötelességeknek rendszerezése jogszabályokkal.13 Az energiapolitikák kialakulását és fejlődését három alapvető prioritás határozza meg: − A lehetőségekhez mérten mind a termelés, mind a fogyasztás számára megfelelő mennyiségű és megfelelően alacsony árú energia biztosítása. Ez ezért fontos, mert feltétele a gazdaság általános fejlődésének, a gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésnek, valamint a lakosság ellátásának és megfelelő életszínvonalának. A megfelelően alacsony árú energia döntő jelentőségű a versenyképesség szempontjából. − A források stabilitása és különösen az ellátás biztonságának a fontossága. − Az energiapolitika és a környezetvédelem szempontjainak egyeztetése, mivel az energiagazdálkodás a gazdaság egyik legszennyezőbb ágazata.14

13 14

Vajda György (2001): Energiapolitika, 354. o. Palánkai Tibor (1999): Az európai integráció gazdaságtana, 310. o. 13

3.2 Az energiapolitika kialakulásának kezdetei Az Európai Unió integrációs folyamata az energetika területén indult meg. Ez is mutatja a terület fontosságát, jelentőségét. Az Európai Közösségek három alapító szerződése közül kettő az energiapolitika körébe tartozott: az 1951-es Párizsi Szerződés, mellyel létrejött az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) és az 1957-ben elfogadott, az Európai Atomenergia-közösséget (EURATOM) létrehozó Római Szerződés. Annak ellenére, hogy már a kezdetekben foglalkoztak az alapító tagok energiapolitikai kérdésekkel, az energiapolitika döntő részben még ma is nemzeti hatáskörben van.

3.2.1 ESZAK Az ESZAK létrehozásának több célja is volt. Egyrészt az integráció elindításnak a gazdasági együttműködés oldaláról való kezdeményezése, másrészt a francia–német ellentét esetleges újabb kiéleződésnek kizárása. A szén-és az acélipar a nehézipar kulcsszektorait alkotják, melyek a szerződés aláírásával egy szupranacionális főhatóság koordinálása és ellenőrzése alá kerültek. A negyvenes–ötvenes években jelentős hiány mutatkozott a szén- és acélkészletekben, ami szintén indokolttá tette a készletek koordinált felhasználását.15 Az ESZAK jelentősége, hogy beindulásával először került nemzetek feletti hatáskörbe egy olyan terület, amely régebben kizárólag állami hatáskörbe tartozott, így a korszak legjelentősebb energiahordozójának kitermelése és felhasználása is közös szabályozás alá került.

3.2.2 EURATOM Az EURATOM az Európai Közösségek második alapító szerződése, amelyet az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződéssel egy napon írtak alá. Az aláíró felek megállapodtak az atomenergia békés célú felhasználásában és az atomenergia-ipar fejlesztésében való együttműködésben. Az Euratom alapító szerződés többek között tartalmazza az egészségügyi alapnormák betartására, a nukleáris beruházási tervek bejelentésére, a biztosítéki ellenőrzésre vonatkozó 15

Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, 31. o. 14

rendelkezéseket. Szabályozza a műszaki-tudományos információcserét és a szabadalmi eljárásokat, véleményezi a nukleáris kutatási programokat, nem utolsósorban pedig segíti a nukleáris anyaggal való ellátást az Ellátási Ügynökségen keresztül. Az Ellátási Ügynökség tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat tartalmazó EU-dokumentumok szabályozzák a nukleáris anyagok kezelését, kereskedelmét, felügyeletét,16vagyis az energiaszektor egyik fontos ágazatában ismét közös szabályozást valósítottak meg.

3.3 A kőolaj és a földgáz térhódítása és következményei az EK-ban Az 1950-es, 60-as években komoly átrendeződés következett be az energiafelhasználás szerkezetében. A szénhidrogének, elsősorban a kőolaj váltak az első számú energiahordozóvá, a szén háttérbe szorult. A Közösség fűtőanyag-felhasználásának változása jól szemlélteti a folyamatot: 1950-ben még a szén, mint legjelentősebb energiahordozó 67%-ot tett ki, az olaj épphogy elérte a 10%-ot. 1973-ra az arányok megfordultak: az olaj részesedése 61%-ra ugrott, a földgázé közel 12% lett, a szénfelhasználás a fűtőanyagmérlegben pedig 23%-ra csökkent vissza. Az EK-n belül a háború utáni gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően az energiafogyasztás is erősen megemelkedett, sőt, az 1973 előtti időszakban meghaladta a gazdasági növekedés általános ütemét.17 Ezen folyamatok az EK energiaimporttól való függőségéhez vezettek. Folyamatosan növekvő energiafelhasználás mellett egyre kevésbé tudták biztosítani az energiahordozók kitermelését hazai forrásokból. Míg a szén importjára nem szorult rá a Közösség az NSZK jelentős szénkészleteinek köszönhetően, olajforrásokkal nem rendelkezett, földgázból pedig csak kisebb tartalékai voltak (Hollandia). A kőolaj és a földgáz előtérbe kerülésének következményei tehát nyilvánvalók: 1960-ban még a Hatok az elsődleges fűtőanyagfelhasználás 70%-át fedezni tudták hazai forrásokból, ez az arány 1973-ra már csak 37%-ot tett ki.18

16 17 18

Szerényi István (1997): Európai Energiapolitika Magyar Energiapolitika, 28. o. Palánkai Tibor (1999): Az európai integráció gazdaságtana, 310-311. o. Palánkai Tibor (1999): Az európai integráció gazdaságtana, 310-311. o. 15

3.4 A kőolaj és a földgáz térhódítása és következményei Németországban Az 1950-es években Németország primer energiafelhasználása 85%-át szénből fedezték, melynek csaknem teljes egészét saját forrásból termelték ki. A kőolaj ebben az időben még csak az energiafelhasználás 10%-át tette ki, a földgáz és az atomenergia az akkori energiamixben gyakorlatilag nem voltak jelen. Tradicionális formáiban már alkalmaztak vízerőműveket és biomasszát is az energiatermelésben, azaz az energiafelhasználás 5%-át már akkoriban alternatív erőforrások alkották.19 Németországban a kőolaj és később a földgáz előtérbe kerülése több problémát is okozott. Mivel az ország kőolaj- és földgázvagyonnal nem rendelkezett, a kőolaj térhódítása évről-évre növelte az importfüggőségét és a kiszolgáltatottságát a világpiaci árak ingadozásának. A másik negatívum a hazai szén keresletének csökkenése, ami az értékesítésének válságához vezetett.

3.5 Az olajválság és hatásai Az 1973-as és 1978-as olajárrobbanás erőteljesen megviselte az importált kőolajra épülő gazdaságokat. 1971-ben a kőolajhoz még 13,3 USD/t áron lehetett hozzájutni. Ez az érték 1981-re elérte a 262,6 USD/tonnát.20 A drasztikus áremelkedés gazdasági válságot indított el az egész világon, hatalmas mértékben növelte az inflációt és csökkentette az életszínvonalat. Az olajimportáló országoknak súlyos fizetési mérleghiánnyal kellett szembenézniük. A másik súlyos következmény a Közösség szempontjából az állami beavatkozás és a nemzeti szuverenitás előtérbe kerülése a közösségi energiapolitikával szemben. Bár a tagállamok elfogadtak bizonyos nyilatkozatokat a közös megoldásra, a Közösség szerepe főleg a közös alapelvek és irányszámok meghatározására korlátozódott. A válság hatására jelentős erőfeszítések történtek az olajimport csökkentésére, az ellátás függetlenségének növelésére és az energiatakarékosság ösztönzésére. Beindultak a kutatási programok a szénhidrogének helyettesítésére, új technológiák fejlesztésére, a szén kevésbé környezetszennyező felhasználására, az atomenergia és a megújuló energiaforrások hasznosítására.

19 20

Deutsche Energiepolitik in der Diskussion, Glückauf (2006), 142. évfolyam, 11. szám Vajda György (2001): Energiapolitika, 264. o. 16

3.5.1 Az EK új energiapolitikai stratégiája A válságra adott válaszként született meg szintén a Bizottság által 1974-ben elfogadott „új energiapolitikai stratégia”, amely a fogyasztás csökkentését, az energiatakarékosság fokozását, hazai energiatermelés bővítését, mindenek előtt a széntermelés stabilizálásával és a nukleáris szektorban való beruházások növelésével, és azok jobb kihasználását javasolta a tagállamok felé.21 Itt már megjelent a megújuló energiaforrások kihasználásának lehetősége is. Az energiafelhasználás racionalizálását illetően a program eredményesnek bizonyult, mivel a tagállamok a legtöbb energiát felhasználó gazdasági tevékenységeik visszafejlesztésével viszonylag gyorsan ellensúlyozni tudták a veszteségeket. A hazai források kitermelésnek növelése viszont nem járt sikerrel. A széntermelés stabilizálására, esetleges növelésére irányuló programokat nem sikerült teljesíteni, így a Közösség nettó szénimportja is növekedett. A nukleáris energia kiaknázására tett erőfeszítések is hiábavalónak bizonyultak. A stratégia a szektorban a beruházások erőteljes növelését ösztönözte annak érdekében, hogy a nukleáris erőművek aránya a villamosenergiatermelésben 1985-ig 7%-ról 45%-ra emelkedjen. A program végül nem valósult meg, mivel mind gazdaságilag, mind politikailag – a zöld mozgalmak fellépése következtében – akadályokba ütközött.22 Az 1979-es második olajválság hatására ismét előtérbe került a közösségi energiapolitika megerősítése. Az 1974-es programot felülvizsgálták és kiadták 1979-ben az Európai Közösségek energiaprogramja” című újabb stratégiát.

3.5.2 További intézkedések a kiszolgáltatottság csökkentésére A folytonos, drasztikus olajár-emelkedések rádöbbentették a Közösséget, hogy mennyire kiszolgáltatottak külső forrásoknak, olyan országoknak, melyek politikailag ingatag lábakon állnak. Beindultak a törekvések az importforrások terítésére. 1973-ban a kőolajimport 75%-a öt arab országból származott (Líbia, Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait, Algéria). Az ellátás biztonságának fokozása érdekében a Közösség megpróbálta megvalósítani azt a célkitűzést, hogy egy-egy szállító ország vagy forrás ne rendelkezzen nagyobb, mint 10%-os importrészesedéssel.23 21 22 23

Palánkai Tibor (1999): Az európai integráció gazdaságtana 312. o. Palánkai Tibor (1999): Az európai integráció gazdaságtana 312-313. o. Palánkai Tibor (1999): Az európai integráció gazdaságtana 315. o. 17

A 70-es évek végétől a Közösség jelentős erőfeszítéseket tett az olajimport befagyasztására és csökkentésére. Tovább folytatódtak az energia-takarékossági programok. Az 1980. júniusi velencei csúcstalálkozón elfogadtak egy állásfoglalást, miszerint a Közösség energiafogyasztása nem haladhatja meg a gazdasági növekedés 60%-át. Ezt az irányszámot a 80-as években sikerült is tartani.24 Mint láthatjuk az olajválság hatására sem sikerült az energiapolitikát közösségi alapokra helyezni. Az ESZAK és az EURATOM jelentősége – mely szerződések inkább csak egy-egy energiahordozóra vonatkozó kérdéskört kívántak rendezni – erősen csökkent a kőolaj előretörésével, illetve a nukleáris energia kitermelésének akadályba ütközésével. A közösségi iránymutatások, stratégiák viszont eredményesnek mondhatók a válságkezelés szempontjából, annak ellenére, hogy ebben az időszakban az állami beavatkozás, a nemzeti szuverenitás előtérbe került. 1973-hoz képest a Közösségnek 1983-ra sikerült egy 47%-os olajimport-csökkentést elérnie. A szigorú takarékossági intézkedések mellett a csökkenés egyrészt az Északi-tengeri olajmezők feltárásának és kiaknázásának köszönhető, amely a 70-es évek közepétől felgyorsult. Viszont ezen olajmezők jelentősége csak korlátozott, hiszen a Közösség fogyasztásának csak 20%-át képesek fedezni, és az olaj kitermelése is költséges (7-12 USD/hordó, ezzel szemben a Közel-Keleten 1 USD/hordó). A Közösség földgázellátottsága is kedvezően alakult, a 70-es évek végén szükségletük 80%-át belső források kiaknázásából fedezni tudták a holland és északi-tengeri földgázmezők bázisán. Az importcsökkenéshez nagymértékben hozzájárult a gazdaság mérsékelt növekedése is.25

3.5.3 A válság hatásai Németországban Az 1973-as és az 1979-es olajárrobbanások a német gazdaságot is – hasonlóan az EK többi tagállamához – válságos helyzetbe sodorták, melynek hatására megindult a kiútkeresés. Az

EK

új

energiapolitikai

stratégiájának

programjai

alapján

Németországban

is

alternatívaként merült fel az atomenergia hasznosítása, hosszú távon a fosszilis 24 25

Palánkai Tibor (1999): Az európai integráció gazdaságtana, 313. o. Palánkai Tibor (1999): Az európai integráció gazdaságtana, 313. o. 18

tüzelőanyagokkal működő erőművek felváltása atomerőművekkel. Az elképzelés azonban társadalmi tiltakozásba ütközött és az 1986-os csernobili atombaleset óta még több ellenzője akadt. Az események az országot más energiaforrások utáni komoly kutatásra késztették.

3.6 A megújuló energiaforrások alkalmazása iránti igény megjelenése 1983 után a gazdasági növekedés hatására beindult az energiafogyasztás növekedése, így ismét fokozatosan emelkedett az olajimport. Ennek következményeként a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetősége és kiaknázásának ösztönzése egyre több közösségi programban, stratégiában, iránymutatásban jelenik meg. Ezt nemcsak az importfüggőségtől való félelem és az ellátás biztonságának veszélye helyezte előtérbe, hanem a környezetvédelmi szempontok megjelenése is. A második világháború utáni erőteljes gazdasági növekedés, növekvő fogyasztás és energiafelhasználás a környezet állapotának folyamatos romlását eredményezte. Az egyre súlyosabb környezeti károk terjedése cselekvésre ösztönözte a fejlett világ országait a környezet védelmének és állapotának megőrzése érdekében. Az 1972-es stockholmi konferencián esett először szó a globális klímaváltozásról. Ezt követően az OECD ajánlásokat fogadott el olyan beruházások ösztönzéséről és támogatásáról, amelyek a megújuló energiaforrások kiaknázására irányulnak. Ennek köszönhetően 1980-ban Európa számos országában már dinamikusan fejlődött a megújuló energiaforrások hasznosítása.26 A Közösség azonban úgy döntött, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázását közösségi szinten is ösztönözni, támogatni szükséges, ezért 1991-ben a Bizottság elhatározta, hogy készüljön el az Európai Megújuló Energiaforrások Tanulmánya (The European Renewable Energy Study, TERES). A tanulmány célja, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázásának növelése érdekében részletesen tartalmazza a jelenlegi helyzet felmérését, a potenciális készletek alkalmazási lehetőségeit és az erre irányuló jövőbeli fejlesztések koncepcióját a tagállamokban és egyes közép- és kelet-európai országokban.27

26 Groó Rudolf (é.n.): Energiapolitika, klímaváltozás és napenergia 27 Barótfi István (2008): Megújuló energiaforrások és nézőpontok II 19

Habár a megújuló energiaforrások használatát a Közösségen belül csak egy közös alapra helyezett energiapolitika tudta volna hatékonyan ösztönözni, az 1993-ban életbe lépett Maastrichti Szerződés az energiapolitikával még csak érintőlegesen foglalkozott a belső piac, a környezetvédelem vagy az adózás kérdésköreinél. Ezzel szemben a környezetvédelem súlyának növekedését mutatja, hogy a Szerződés beemelte az Európai Unióról szóló szerződésbe a környezet védelmének célkitűzéseit és alapelvé tette a környezet védelmén alapuló fenntartható fejlődés koncepcióját. Mi több, kötelezővé tette a környezeti szempontok integrálását minden más politikába.28

3.7 A megújuló energiák alkalmazásának elősegítése Németországban Az EK programjai és iránymutatásai, valamint a stockholmi konferencia hatással voltak Németországban a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzésére. 1980-ban alapították meg Németországban a zöldek pártját. Nekik köszönhetően indult el egy szervezett, a politikát is befolyásolni képes környezetvédelmi mozgalom, ami az energiapolitika körüli vitákra komoly hatást gyakorolt.29 1990-ben a német parlament, az éghajlati felmelegedések hatására, tanulmányt készíttetett a Föld éghajlatának megóvásáról, azzal a céllal, hogy új stratégiát dolgozzanak ki egy kevésbé kockázatos és a szénhidrogénekre kisebb mértékben támaszkodó jövőbeli energiarendszerre.30

3.7.1 Az árambetáplálási törvény – 1990 Németország gyorsan felismerte a megújuló energiaforrások kínálta lehetőségeket, vagyis az importfüggőség csökkenését, így az energiabiztonság fokozását és a környezet védelmét, ezáltal már az 1990-es évek elején törvény szabályozza a terület egy részét. 1990. december 7-én lépett hatályba a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia közműhálózatba való betáplálásáról szóló törvényt, röviden az árambetáplálási törvény (Stromeinspeisungsgesetz, röviden StrEG).31 A betáplálás szabályozását szükségessé tette, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos áram termelésével főleg kisméretű vállalkozások foglalkoztak, akiknek a közelükben üzemeltetett közműhálózathoz való hozzáférést a nagy energiatermelő vállalatok nem tették 28 29 30 31

Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, 452. o. Deutsche Energiepolitik in der Diskussion, Glückauf (2006), 142. évfolyam, 11. szám Janet Stavin (2003): Az energiaellátás új jövőképe – A világ helyzete, 138. o. Stromeinspeisunggesetz (1991) 20

lehetővé, vagy nagyon megnehezítették. Ezért a törvény előírta, hogy a közművek kötelesek megvásárolni ellátási területükön minden megújuló energiaforrásból fejlesztett elektromos áramot, és kötelesek minimum árat fizetni érte. A törvényileg megszabott ár biztosította a szélenergia alkalmazásához a méltányos hozzájárulást, ami Németországban az első „szélenergia-boomhoz” vezetett. A napenergiát hasznosító berendezések költségeit azonban a minimum ár még messze nem volt képes fedezni. Mint láthatjuk, Németország már az Unió előtt jár a megújulók ösztönzésében. Az EU energiapolitikájában csak később jelenik meg a környezet védelmének fontossága és így a megújuló energiaforrások kiaknázását ösztönző programok, iránymutatások és intézkedések. A következő fejezet ezt a folyamatot mutatja be.

21

4. Az új európai energiapolitika Az Európai Unió, illetve tagállamai előtt álló egyik legnagyobb kihívás az elkövetkezendő időszakban, hogy biztosítani tudják gazdaságaik számára a biztonságos, megfelelő energiaellátás, amely a gazdasági jólét, a versenyképesség alapfeltétele. A hagyományos energiahordozók kimerülőben vannak, használatuk pedig terheli a környezetet, így az emberi életminőséget is. Az importfüggőség növekszik, mivel a gazdasági fejlődés egyre több energiát igényel, így az ellátás biztonsága kevésbé garantált. A megújuló energiaforrások kiaknázása megoldást jelenthet, így az Európai Unió energiapolitikája folyamatos pénzügyi támogatást nyújt, illetve ezen túlmenően közösségi szabályozással próbálja elérni a közösen vállalt célok teljesítését. Uniós szabályozásra azért van szükség, mert az energiapolitika tagállami hatáskörbe tartozik és a tagállamok eltérő hatékonyságú támogatási politikájával nem biztos, hogy megvalósítható volna a közösségi szintű cél. A megújuló energiaforrások kiaknázása pedig azért igényel támogatást, mert az energiapiacon versenyhátránnyal indulnak a magas beruházási költségek, bizonytalanságok és a befektetések hosszú megtérülési ideje miatt. A megújulók versenyhátránya tulajdonképpen abból adódik, hogy a hagyományos energiapiaci szereplők nem fizetik meg a tevékenységüknek köszönhető környezetszennyezés költségeit. Ezért versenyképességük növelése érdekében támogatásuk szükségszerű. Az EU energiapolitikájában végigkövethető, hogy a megújuló energiaforrások támogatását, kiaknázásának ösztönzését az EU hogyan próbálja megvalósítani. Az energiapolitikai döntéseket, intézkedéseket nagyban befolyásolja a 90-es évektől a környezetvédelmi politika és később, 2000 után pedig az Unió klímavédelmi politikája.

4.1 Az „Európai Energiapolitika” című Zöld Könyv A Maastrichti Szerződés a környezeti szempontok integrálását más politikákba kötelezővé tette, így az energiapolitikában is meg kell jelennie. Ennek értelmében a Bizottság újra kidolgozta a jövőre vonatkozó energiapolitikai iránymutatásokat, melyeket az „Európai Energiapolitika” címmel 1994-ben kiadott Zöld Könyv tartalmaz, melyet a Fehér Könyv erősített meg 1995-ben. A könyv három kiemelkedő célt határoz meg, melyek a napjainkig minden energiapolitikai program és intézkedés alapját képezik: − Versenyképesség fenntartása − Az energiaellátás biztonságának megőrzése 22

− A környezet védelme.32 A könyv, illetve az ezen alapuló iránymutatások jelentősége, hogy az első meghatározó lépést jelentik a széles értelemben vett európai energiapolitika kialakítására, másrészt, hogy a környezet védelmét a másik két fő célkitűzéssel egyenrangúvá teszik. Itt már feladatként jelenik meg a megújuló energiafélék használatának ösztönzése.

4.2 „A jövő energiája: megújuló energiaforrások” című Fehér Könyv A Bizottság 1996 novemberében elfogadott Megújuló Energiaforrások című zöld könyve megállapította, hogy a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználása az EU– 15 tagországok közös fenntartható fejlesztésének egyik alapvető eleme, mert fokozza az Unió energiaellátásának

biztonságát,

alapul

szolgál

a

környezetvédelmi

követelmények

megvalósítására, és elősegíti a kis- és középvállalkozások, valamint a vidéki térségek fejlesztését. A stratégiai fejlesztési programot az 1997-ben a Bizottság által kiadott „A jövő energiája: megújuló energiaforrások” című Fehér Könyv tartalmazza. A program legfőbb célkitűzése, hogy 2010-ig 12%-ra növelje a megújuló energia arányát az EU energiamixében, amely célkitűzés egyik legnagyobb ösztönzője a 1997-ben elfogadásra került Kyoto-i Jegyzőkönyv volt, amit az EU 1998 áprilisában aláírt. Ennek érdekében közzé tette a megújuló energiákkal kapcsolatos közösségi stratégiát és cselekvési tervet, mely magában foglalja: − a megújuló energiák minden fajtájának fejlesztését, − a stabil szakpolitikai keret létrehozását, − a tervezési rendszerek javítását, − a megújuló energiaforrásokból előállított energia villamosenergia-hálózathoz való hozzáférését. A cselekvési terv kulcsfontosságú eleme, hogy európai jogszabályokat dolgozott ki a stabil szakpolitikai keretek megteremtése érdekében. A két legfontosabb jogszabály a majd későbbiekben hatályba lépő 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvek, melyek indikatív célokat fogalmaznak meg minden állam részére 2010-ig, és cselekvést követelnek a megújulók arányának javítása, azok fejlesztése és hozzáférhetősége érdekében. Tehát ezen irányelvek új alapokra helyezik az energiapolitikát és jelentőségük meghatározó a megújuló energiaforrások hasznosítása szempontjából.33 32 33

Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, 435-436. o. Com(2009)192 végleges 23

4.3 Programok a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztésére és támogatására A programok, illetve azok célkitűzéseinek megvalósítására a Bizottság finanszírozási keretet biztosít, és K+F programokat működtet. Az 1998-ban elindított stratégia és cselekvési terv (1998-2002) az 1995-ös Fehér Könyv célkitűzéseinek véghezviteléhez járul hozzá. Az un. Energy Framework Programme keretében számos K+F alprogram működött, mely szintén a három fő célkitűzés (ellátásbiztonság, környezetvédelem, versenyképesség) megvalósíthatóságán dolgozott. Az alprogramok közül a megújuló energiaforrások kiaknázását az ALTENER nevű program segítette, a SAVE-program pedig a Kyoto-i vállalások betartását volt hívatott elősegíteni, mely azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.34 A Bizottság a programok és cselevési tervek értékelésében kiemelte az elért haladást, azonban hozzátette, hogy a kitűzött célok elérése érdekében mind közösségi, mind tagállami szinten további erőfeszítésekre van szükség, főleg a megújuló energiaforrásokkal ás azok támogatásával kapcsolatos jogalkotásban.

4.4 „Európai stratégia felé az energiaellátás biztonságáért” című Zöld Könyv Az 1995-ben megjelent Zöld Könyv lényegének megtartásával 2000-ben született meg „Európai stratégia felé az energiaellátás biztonságáért” című újabb Zöld Könyv. A kiadvány nem tartalmaz konkrét válaszokat az új kihívásokra, inkább csak olyan javaslatokat ad, melyek iránymutatásként szolgálnak. A cselekvések egy része abból ered, hogy az EU növekvő tendenciájú energiafelhasználását csak félig tudja saját készletekből kielégíteni. Az EU-ban realizálják a világ évi olajfelhasználásának egyötödét, a gázénak egy hatodát, a szénének egytizedét, ugyanakkor a világ népességének csak egy huszadát teszi ki. Ebből következi, hogy az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a külföldtől való függőséget mindenképp csökkenteni kell. A másik megoldásra váró problémát a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a Kyoto-i vállalások teljesítése jelentik. Ha nem vezetnek be belátható idő belül hathatós intézkedéseket a szén-

34

Horánszky Beáta (2004): Az EU energiapolitikája 24

dioxid kibocsátásának csökkentésére, az EU környezetvédelmi kötelezettségeinek sem lesz képes eleget tenni. A kihívások leküzdésére olyan eszközök bevetése szükséges, melyek belső erőket mozgósítanak, mint a közlekedési, technológiai, fűtésenergia-megtakarítások, megújuló energiafajták alkalmazása. Ezek a megoldások külső körülményektől függetlenül is működtethetők.35

4.5 Irányelvek A fentebb említett belső erők mozgósítására – megújuló energiaforrások segítségével – dolgozta ki az EU a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelveket. Ezek az összes tagállamra vonatkozó kötelező érvényű előírásokat tartalmaznak, hogy számszerűsített nemzeti célokat állítsanak fel a megújuló energiaforrások energiamixen belüli részarányának növelésére, az elért eredményeket vessék össze a kitűzött célokkal és készítsenek róluk beszámolót. Az irányelv nem tartalmaz egységes támogatási rendszert a célok megvalósítása érdekében, ezt minden tagállamnak saját feladata kidolgozni.

4.5.1 2001/77/EK A 2001/77/EK irányelvet az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én fogadta el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a belső villamosenergia-piacon történő támogatásáról. Az irányelv célja, hogy a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulást, azaz szám szerint az 1997. évi közösségi 13,9% átlagot, 2010-re 22,1%-ra növelje. Ezért kötelezi a tagállamokat egy olyan nemzeti előirányzat elkészítésére, amely figyelembe véve a tagállamok adottságait növeli a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia középtávú piaci részarányát. A tagországok szabadon megválaszthatják, milyen szintű támogatási rendszert kívánnak alkalmazni vállalásaik elérése érdekében. Eldönthetik, hogy a villamos energia-termelőket közvetlenül vagy közvetett módon támogatják. Alkalmazhatnak zöld tanúsítványokat, beruházási támogatásokat, adómentességet, adókedvezményeket, adó visszatérítést, a közvetlen ártámogatást.36 35 36

Barótfi István (2008): Megújuló energiaforrások és nézőpontok II Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium (2003): Nemzetközi helyzet 25

4.5.2 2003/30/EK A megújuló energiaforrások közlekedési használatát a 2003/30/EK irányelv szabályozza, amely célként tűzi ki a bioüzemanyagok, illetve egyéb megújuló üzemanyagok alkalmazásának ösztönzését a közlekedési célú dízel-, illetve benzinüzemanyagok kiváltására a tagállamokban. Ennek értelmében 2005. december 31-ig a közlekedésen belül a bio üzemanyag részarányát 2 %-ra kell növelni, utána 2010-ig évente 0,75 %-kal kell bővíteni ezt az értéket, azaz 2010-ig egy 5,75%-os arányt kell elérni. A 98/81/EGK irányelv szerint a tagállamok adómentességet biztosíthatnak, a feldolgozóiparnak pénzügyi támogatásokat nyújthatnak és az olajtársaságok számára kötelező bioüzemanyag-hányadra vonatkozó előírást alkalmazhatnak.37

4.6 Intelligens Energia – Európa Az Európai Unió 2003-2006 közötti időszakra újabb cselekvési programot indított el Intelligens Energia – Európa (IEE) néven. A program főbb céljai között szerepel az energiahatékonyság és a

megújuló energiaforrások alkalmazásának

ösztönzése az

energiafogyasztás és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Az IEE 4 alprogramra tagolódott, melyek a következők voltak: − SAVE: energiahatékonyság és racionális energia-használás ösztönzése − ALTENER: új és megújuló energiaforrások használatának ösztönzése − STEER: közlekedés és az üzemanyag-diverzifikálás ösztönzése − COPENER: megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság ösztönzése a fejlődő világban.38

4.7 Az új európai energiapolitika eredményei, kilátások Az irányelvekben szereplő 2010-es célkitűzések teljesítéséről folyamatos vizsgálatok és jelentések készültek. Ezek rámutattak a tagállamok által elért előrehaladás lassúságára, és annak valószínűségére, hogy az EU egésze nem fogja tudni teljesíteni a 2010-es célkitűzést. A már említett, a Bizottság által 1997-ben kiadott „A jövő energiája: megújuló energiaforrások”

37 38

Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium (2003): Nemzetközi helyzet Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, 439. o. 26

című Fehér Könyv 12%-os célkitűzése a megújulók arányát illetően 2010-ig sem látszik megvalósítható célnak az alábbi diagram adatai alapján. A megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztáson belül 1. ábra

Forrás: Eurostat (tsdcc110)

Amennyiben nem történik valamilyen változás a megújulók felhasználásának ösztönzése és szabályozása területén, a tagállamok nem fogják elérni a kívánt szintet a későbbiekben sem. A Bizottság jelentése alapján a 2001/77/EK irányelv 21%-os célkitűzése sem valósítható meg, az Unió a villamos energiatermelésében a megújuló energiaforrások aránya 2010-ig maximum 19%-ra növekedhet. Az alábbi diagram is jól szemlélteti, hogy az EU teljesítménye elmarad az irányelvben előírtaktól. Megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-termelésben 2. ábra


Az elért növekedés is csak néhány tagállamnak köszönhető és számos tagállam ellen jogsértési eljárások kezdeményezése vált szükségessé. 2005 után azonban nagyobb mértékű 27

növekedés érzékelhető, így 2006-ra a tagállamok elérték a 15,7%-ot. A Bizottság szerint még így is további erőfeszítésekre van szükség a valódi cél teljesítéséhez. A célkitűzések el nem érésének oka legfőképp a támogatási rendszerekben keresendő. Ugyanis nem létezik egységes támogatási rendszer. Számos tagállamban ezek a rendszerek nem mutatnak kellő stabilitást, ami csökkenti a beruházások számát. Ebből következik, hogy a „szakaszosan működő”, a költségvetési korlátok miatt rendszeresen leállított rendszerek, valamint a politika és a szabályok változásai akadályozzák a megújuló forrásokból előállított villamos energia piacának fejlődését. A 2003/30/EK irányelv teljesítés biztatóbb képet mutat, annak ellenére, hogy 2005-ben még csak 1%-os részesedést értek el a bioüzemanyagok a teljes közlekedési üzemanyagfelhasználásban a 2%-os arány helyett. Itt is csak két ország teljesítette a referencia-célokat (Németország és Svédország). A 2003–2005 közötti időszak növekedési üteme elég csekély, 0,5 százalékpontot mutat, azonban 2005-től megindul a növekedés a bioüzemanyagok használata terén, amit 2005 és 2007 között egy 1,6 százalékpontos növekmény jellemez. Így 2007-re a közúti szállítás üzemanyag-felhasználását 2,6%-ban bioüzemanyagok fedezik. Amennyiben ez a tendencia tartósan megmarad, a 2010-re kitűzött 5%-os cél elérhető. A bioüzemanyagok aránya a közlekedésben 3. ábra


Az irányelvek sikertelenségének lehetséges okai között megemlítik a nemzeti célkitűzések pusztán indikatív jellegét és a meglévő jogi keretekből eredő bizonytalan befektetési környezetet. A Bizottság ezért egy új, szigorúbb keret kidolgozását javasolta a megújuló energiák fejlesztésének ösztönzésére, és a 2020-ig teljesítendő konkrétabb, jogilag kötelező jellegű célok meghatározása érdekében.

28

5. Az EU energiapolitikájának hatása Németország

energiapolitikájára és a megújuló energiák kiaknázásának ösztönzésére Németország energiapolitika intézkedései elsősorban arra irányulnak, hogy minden tekintetben eleget tegyen az EU irányelveinek (továbbiakban direktíva is), és hatékonyan biztosítsa a német gazdaság folyamatos fejlődését és versenyképességét. Az energiapolitikai célkitűzései megvalósításában nagy szerepet tölt be az alternatív energiaforrások alkalmazása, amelyet legintenzívebben a megújuló energiákról szóló törvény támogat.

5.1 A német energiapolitika „három pillére” Németország energiapolitikai intézkedéseivel megpróbál eleget tenni a német fogyasztók és az ipar elvárásainak, egyensúlyt teremteni az energiapolitika „három pillére” között, megfelelni a társadalmi elvárásoknak és nem beavatkozni a piaci folyamatokba. A német energiapolitika „három pillére” az EU energiapolitikájához hasonlóan: − Ellátásbiztonság: hazai energiaforrások lehetőség szerinti bővítése diverzifikációval és hosszú távú szerződésekkel; az import források okozta bizonytalanság csökkentése;

energiahatékonysággal

és

energiatakarékossággal

a

fogyasztás

mérséklése; az átviteli biztonság fokozása érdekében távvezeték hálózat fejlesztése. − Gazdaságosság: az ipar, és az egyéb fogyasztók számára elfogadható költségszinten biztosítani az energiát; biztosítani, hogy Németország a továbbiakban is versenyképes legyen az energiatermelésben; biztosítani továbbá a német energetikai vállalkozásoknak a külföldi piacokon való versenyképes megjelenési lehetőségét. − A környezetvédelem (az EU környezetvédelmi előírásainak való megfelelés): a környezetszennyező energiák kiváltása olyan környezetbarát technológiákra, amelyek megfelelnek a klímavédelmi feltételeknek; energiák racionális és takarékos felhasználása; a környezetbarát technológiák magasabb költségeinek támogatása.39 A mindhárom pillérnek való megfelelés koránt sem könnyű, hiszen az egyes pillérek célkitűzései ellentmondanak egymásnak:

39

Bencze János: Momentumok Németország energiapolitikájából, EUROvat (2005), 98. évfolyam 6. szám 29

− Az ellátásbiztonság érdekében a hazai források fokozottabb kihasználása – ami növeli az energia árát – ellent mond a gazdaságosságnak, mivel a külföldről importált energiahordozók alacsonyabb áron teszik lehetővé az energiatermelést. − A gazdaságosság és a környezetvédelem is ellent mond egymásnak, hiszen a környezetbarát technológiák alkalmazása növeli az energiaárakat, így a fogyasztók szintén magasabb árat fizetnek, mintha az importált, kedvező árú energiaforrásokból elégítenék ki az energiaszükségletüket. Az ellátásbiztonság és a környezetvédelem kevésbé ellentétes egymással, hiszen a környezetbarát technológiák alkalmazása – mint a megújuló energiaforrások – hozzájárulnak az

ellátásbiztonsághoz,

hiszen

csökkentik

az

energia-behozatal

mennyiségét.

Az

energiafelhasználás csökkentése természetesen mind a három feltételnek megfelel. Fontos eleme Németország energiapolitikájának, hogy elhatározta hosszabb távon leállítja nukleáris erőműveit, és emellett ambiciózus programot indít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

5.2 A megújuló energiaforrások részarányának növekedése a villamos energia-termelésben 2000-ig Németország – az Uniót megelőzve – már a 90-es évek elején lépéseket tett a megújulók kiaknázásának ösztönzésére, a már bemutatott árambetáplálási törvény segítségével, amely a villamosenergia-termelésben serkentette az alternatív erőforrások alkalmazását. Ennek eredményeképp 1990 és 2000 között a megújulók arányának növekedése főleg a szélerőművek alkalmazásának volt köszönhető, mivel a törvény által megszabott minimum átvételi ár ezen erőművek felépítését és működtetését már gazdaságossá tette az üzemeltetők számára, míg a napenergiából előállított elektromos áram költségeit messze nem fedezte. Az alábbi ábra is szemlélteti ezt a fejlődési folyamatot:

30

Megújuló energiaforrásból termelt villamos energia Németországban 4. ábra

Forrás: Federal Ministry for the Environment, Nature Conservation and Nuclear Safety, 2004

1992-ben beindult a szélenergia előállítása, ami mind a mai napig dinamikus növekedést mutat. A törvényben előre meghirdetett átvételi ár kedvező hatással volt a befektetésekre, és jelentős ütemű fejlesztések kezdődtek. A turbinák iránti piaci kereslet növekedésével felgyorsult a technológiai fejlesztés is. Amíg a 80-as években 10 és 50 kW volt az átlagos gépnagyság, addig 1992-ben már 182 kW, 2003. év első felében pedig már 1500 kW-ra növekedett a jellemző teljesítmény. Manapság már piacon vannak több MW-os gépegységek is. 2001-ben a német gazdaságban már közel 120.000 munkahely közvetlenül és közvetetten a szélerőmű fejlesztésektől függött. A viszonylag nagysorozatban gyártott gépek természetesen olcsóbbak, így a technológiai fejlődés a fajlagos beruházási költségek jelentős csökkenését is maga után vonta, amely természetesen további beruházásokat indukált.40 Németországban

új

iparág

teremtődött.

Kezdetben

a

legtöbb

szélturbinát

északi

tengerpartokon építették fel. Emiatt a tengerparti tartományok és azok közművei viselték a megújuló energiaprogram legnagyobb anyagi terheit. Megkísérelték az energiabetáplálási törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítani. 1997 szeptemberében Bonnban tömegtüntetés volt a szélenergia és a törvény hatályban tartása érdekében. Válaszképpen a parlament 2000 áprilisában elfogadta a megújuló energiákról szóló törvényt.41 40

Grabner Péter (2007): Németországi tapasztalatok a megújuló energiaforrások támogatásáról, különös tekintettel a szélenergia felhasználására 41 Pethő Szilveszter, Petrasovszky István (é.n.): Energiatermelés és - felhasználás a századfordulón 31

5.3 A megújuló energiákról szóló törvények 2000 után még erőteljesebben folytatódott a megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzése, melyre 1997-ben a Bizottság által kiadott „A jövő energiája: megújuló energiaforrások” című Fehér Könyv nagy hatással volt, hiszen célul tűzte ki, hogy 2010-ig 12%-ra növelje a megújuló energia arányát az EU energiamixében. Németországban 1998ban ez az arány alig haladta meg a 3%-ot. Az árambetáplálási törvénynek köszönhetően a megújulók aránya ugyan 1990-es 3,6%-os szintről 1999-re 5,5%-ra emelkedett a villamosenergia-termelésben, ez a növekedési ütem azonban a célkitűzés teljesítéséhez nem elégséges. Ezért dolgozták ki a megújuló energiákról szóló törvényt (Erneuerbare-Energien-Gesetz, röviden EEG), amely Németországban a megújulók arányának növelésében a leghatékonyabb eszközzé vált.

5.3.1 A törvény alapelve A megújuló energiákról szóló törvény a támogatandó berendezés üzemeltetőjének egy 15-20 éves időszakra garantálja az általa előállított villamos áram egy előre meghatározott áron való átvételét, és kötelezi a helyi hálózatüzemeltetőt (közművet) az így megtermelt áram rendszerbe való betáplálására.42 Az átvett villamos energiának prioritása van, azaz bármilyen műszaki probléma megoldása során csak úgy lehetséges a termelők termelési korlátozása, ha más megoldás már nem lehetséges. Az átvételi árak a berendezések technológiája és helye szerint differenciáltak, az energiahordozó jellegétől és az erőmű nagyságától függően eltérőek és az idő függvényében degresszíven csökkennek.43 Az átvételi árak folyamatos csökkentése tulajdonképpen egy olyan mesterséges költségcsökkentésre ösztönző szabályozás, amely a támogatott üzemeltetőt rákényszeríti berendezése folyamatos fejlesztésére, így növelve a hatékonyságot. A hosszú távú cél a megújuló alapú áramtermelés függetlenné válása az ártámogatásoktól. A törvény támogatása alá tartozik − a vízenergiából, − a depóniagázból, szennyvíztelepi biogázból, − a biomasszából, 42 43

Erneubare Energie Gesetz (2009), 21. § (2) bekezdés, 8. § (1) bekezdés Richtlinie zur Förderung von Maßnahmen zur Nutzung erneuerbarer Energien im Wärmemarkt (2007) 32

− a geotermikus energiából, − a szélenergiából, − a napsugárzás energiájából, előállított villamos áram. A berendezéshez legközelebb található közmű üzemeltetőjének jogi kötelezettsége a berendezés hálózathoz való csatlakoztatása, a megtermelt villamos áram átvétele és a meghatározott átvételi ár megfizetése. Az így keletkező többletköltségeket – vagyis a kötelezően meghatározott átvételi ár és az áram piaci ára közötti különbséget – a felvevő hálózatüzemeltető továbbítja az országszerte működő villamosenergia-szolgáltatókhoz (ezek jelenleg a négy legnagyobb energiaszolgáltató Németországban: az E.ON, az EnBW, a RWE és a Vattenfall), amelyek egymás között egyenlően osztják el a többletköltségeket. Ennek köszönhetően függetlenül a megújuló energiaforrások előállításának regionális különbségeitől, az összes energiaszolgáltatót egyformán terhelik ezek a költségek.44Az egységesen felosztott többletköltségeket továbbhárítják a fogyasztókra. Ebből következik, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiát nem az állam szubvencionálja, hanem a fogyasztók fizetik meg.

5.3.2 Megújuló energiákról szóló törvény – 2000 2000. április 1-én a megújuló energiákról szóló törvény az árambetáplálási törvényt váltotta fel. A geotermikusan előállított energia is bevonásra került,45és a támogatás – egy általános csökkentés mellett – kisebb berendezésekre koncentrált, hogy az a célirányos és gyors támogatási jelleget megőrizhesse. A törvény minden megújuló energia technológia számára specifikus, kilowattóránkénti árat rögzített az áramfejlesztés valódi költségei alapján.46 A 2003. és a 2004. év fordulóján változás történt a törvényben. Miután a fotovoltaikus napelemeket támogató 100.000-tető-program véget ért, ezen napelemek támogatása is bekerült a törvénybe. A törvény nagy jelentősége, hogy az árambetáplálási törvény negatív hatásait próbálja kiküszöbölni: mivel a legtöbb szélturbinát északi tengerpartokon építették fel, a tengerparti tartományok és azok közművei viselték a megújuló energiaprogram legnagyobb anyagi terheit. A törvény viszont előírja, hogy a megújulókból megtermelt áramot minden szolgáltató 44 45 46

Erneubare Energie Gesetz (2009), 36 § (1) bekezdés Erneuerbare Energien: Erneubare Energie Gesetz (2000) Pethő Szilveszter, Petrasovszky István (é.n.): Energiatermelés és - felhasználás a századfordulón 33

között a teljes forgalmuk arányában kell elosztani, hogy az ország egyik terület se legyen anyagilag túlterhelve. A másik problémát az jelentette, hogy a szélenergia-felhasználást a hálózatüzemeltetők emelt csatlakozási díjjal akarták gátolni. Ennek letörésére a törvény előírta, hogy az energiaátviteli rendszert működtető közműtársaságok fizessék meg a hálózathoz való csatlakozás költségeit. A közművek ugyan újból vitatták a törvényt, azt állítva, hogy az átvételi áras rendszer nem áll összhangban az érvényes EU jogszabályokkal, mivel a megújuló energiákból nyert áram tekintetében a kedvezőbb átvételi árak alkalmazása elvben az EK-szerződés 87. cikkelye értelmében tiltott állami támogatást jelent. A megújuló energiákból nyert áram betáplálásának javadalmazását szabályozó 2001/77/EK számú irányelvben az EU megállapította, hogy a regionális és globális környezeti problémák megoldása – az EK-szerződés 174. cikkelye szerint – szintén közös EU-célkitűzés, és ebben az esetben prioritást élvez.47

5.3.3 Megújuló energiákról szóló törvény – 2004 A második megújuló energiákról szóló törvény 2004. augusztus 1-én lépett hatályba,48amely tovább optimalizálta, finomította elődjét. A törvényben a szélenergiát hasznosító berendezések támogatását mérsékelték. A törvény alkalmazkodik az EU 2001/77/EK irányelvéhez – a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a belső villamosenergia-piacon történő támogatásáról – és átveszi ezen irányelv célkitűzését ( a megújulók arányát a villamos-energiatermelésben 2010-re 22,1%-ra növelni). Emellett módosítja a támogatás mértékét és szigorítja igénybevételének szabályozását, javítja a megújuló energiát előállító berendezések üzemeltetőinek jogi helyzetét a helyi közüzemi hálózatokkal szemben.

5.3.4 A törvények eredménye A két törvény ismét hatékony ösztönzőnek bizonyult az elért eredmények alapján. 2000 és 2006 között a megújulók aránya a villamos-energiatermelésben megduplázódott, 6%-ról 12%ra emelkedett.

47 48

Király Nóra–Sugár András: Energetika és külpolitika, Interjú Michael Geisslerrel, Közgazdaság 2007/3 Erneuerbare Energien: Erneubare Energie Gesetz (2004) 34

5. ábra

Forrás: Energie-Chronik, 2009

A megújulók aránya az energiafelhasználáson belül az elért eredmények ellenére még mindig nagyon alacsony szinten volt. 2005-ben mindössze 4,6%-ot tett ki. 5. ábra Né m e tors zág prim e re ne rgiafe lhas ználás ának s truk túrája 2005-be n

13%

11% 12%

23%

4,6%

Barnakőszén A tomenergia Megújuló energiák Kőolaj Földgáz Feketekőszén

37%

Forrás: AG Energiebilanz 2006

35

Tehát az ország ellátásbiztonsága még korántsem garantált, importfüggősége szinte ugyanúgy megmaradt. Ki van téve a világpiaci árak ingadozásának, ami veszélyeztetheti a gazdaság versenyképességét és a lakosság magas életszínvonalának megtartását. A megkezdett út mindenképp jó iránynak számít, jelentősebb eredmények elérése érdekében további, hathatós intézkedésekre volt szükség.

36

6. Az új európai szintű energiapolitika megvalósításának kezdete Az évezred elején több fontos lépés történt az energiapolitika területén, melyek nem érték el a kitűzött célokat. A 2005–2006-os években egyre nyilvánvalóbbá váltak és erősebben jelentkeztek azok a problémák, melyek enyhítésére és megszüntetésére még mindig nem sikerült hatékony megoldást találni. Az éghajlatváltozásból és a globális felmelegedésből fakadó környezeti következmények egyre nagyobb méreteket öltöttek. Az energiabiztonság kérdései is előtérbe kerültek az Oroszország és szomszédai közötti gázvita (2005/2006) és a kőolaj- és földgázárak növekedése következtében. Az események rávilágítottak az EU biztonságos energiaellátásának sebezhetőségére. Az importtól való függőség is erőteljesen növekedett: ma az energiahordozók 50%-át importálja az Unió, ami változatlan körülmények között 20–30 év múlva eléri a 70%-ot. Előrejelzések szerint 2030-ra a nyersolaj 93%-át, a földgáz 84%-át importálni kell. A problémát fokozza, hogy az EU növekvő fogyasztása mellett a világfogyasztás is jelentős növekedést mutat, 2030-ra az előrejelzések szerint 60%-os növekedés várható, ami a készletek gyorsabb kimerüléséhez és az árak fokozottabb emelkedéséhez vezet. A helyzetet súlyosbítja, hogy az import főként politikailag instabil régiókból származik, mint ahogy ezt a fentebb említett orosz gázvita is mutatja. Az Unió gázfogyasztásának fele 3 országból származik (Oroszország, Norvégi, Algéria). A fogyasztás tendenciája pedig azt mutatja, hogy 25 év múlva 80%-kal több gázra lesz szükség.49 Az energiahatékonyság növelésére is több intézkedés került elfogadásra, az erőfeszítéseket azonban hátráltatta az energiafogyasztás növekvő szintje, pedig a hatékonyság növelése nagyban hozzájárulna a biztonság fokozásához a növekvő árakkal és klímaváltozással szemben. Az energiamix diverzifikálásának hiánya is hatékonyabb cselekvésre ösztönzi az EU-t, ugyanis az energiafogyasztás 80%-a még mindig fosszilis energiahordozókból ered. Ha nem történik változás, az Unió kiszolgáltatottsága erőteljesen növekedni fog, amely negatívan befolyásolja a gazdaság növekedését és versenyképességét. Másrészt, ha tenni kíván valamit a globális felmelegedés ellen, a jelenlegi energiamix fenntarthatatlan. Mindez rámutatott egy teljesen megújított alapú energiapolitika szükségességére.

49


6.1 „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” A kihívások összegzésére a Bizottság 2006. március 8-án közzétette az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című Zöld Könyvet. Ezzel javaslatot tett az európai szintű energiapolitika hosszú távú megteremtésének kereteire, és hat területen intézkedéseket is előirányzott, melyekből három különösen nagy jelentőségű a megújuló energiaforrások alkalmazása szempontjából: − Fenntarthatóbb, hatékonyabb és diverzifikáltabb energiaszerkezet kialakítása: Az egyes országok energiaszerkezetének megválasztása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az ezzel kapcsolatos döntések viszont hatással vannak a szomszédos országokra és az Unió teljes energiabiztonságára, ezért a Bizottság javaslatot tesz egy, az egész EU-ra vonatkozó átfogó stratégiai célkitűzésre, az Unió energiaszerkezetére vonatkozóan. − A globális felmelegedés jelentette kihívás kezelése: A Bizottság szerint egy 20%os energia-megtakarítást kellene elérni 2020-ig, és egy új ütemtervet készíteni a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan, melynek határideje 2020. − Energiatechnológiai stratégiai terv kidolgozása: A Bizottság elképzelései alapján így biztosítható lenne, hogy az európai vállalatok a világpiacon vezető pozíciót foglaljanak el az energiahatékony és szénszegény technológiák, valamint ezek új generációinak várhatóan rendkívül gyorsan bővülő nemzetközi piacán.50

6.2 A klímapolitika és az energiapolitika összefonódása A zöld könyv hatására gondolkodás indult meg az Unióban, ami egyértelművé tette a változásra való igényt. Az elindult folyamatok következő lépését a két bizottsági közlemény képezi, melyeket 2007. januárjában hoztak nyilvánosságra: − „A globális éghajlatváltozás 2°C-ra való csökkentése – Az előttünk álló út 2020-ig és azon túl” − „Európai Energiapolitika”51

50 51

Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, 441. o. Csehó Julianna (2008): Klímapolitika az Európai Unióban 38

E két közlemény lesz a későbbiekben az alapja az Európai Unió integrált energia- és klímapolitikájának Az Európai Unió politikái közé a klímapolitika Kiotói Jegyzőkönyv tárgyalásával, elfogadásával, a kiotói vállalások teljesítésének kötelezettségével került be. Mint a klímapolitika energiapolitikával való összekapcsolása is mutatja, önmagában a klímapolitika nem érhetett volna el jelentősebb változásokat a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Az energiapolitikával együtt viszont hathatós intézkedések elindítására, célok elérésére nagyobb eszköztár áll rendelkezésére.

6.2.1 „A globális éghajlatváltozás 2°C-ra való csökkentése – Az előttünk álló út 2020-ig és azon túl” „A globális éghajlatváltozás 2°C-ra való csökkentése – Az előttünk álló út 2020-ig és azon túl” című közlemény még egyszer kihangsúlyozta a 2°C-os célkitűzés teljesítésének szükségességét, és hogy a cselekvés elmaradásának költségei jóval nagyobbak, mint a cselekvés költségei, amit az éghajlatváltozás közgazdaságtanával foglalkozó, 2006 őszén megjelent Stern-jelentés mutatott ki. Ezután részletesen bemutatja a Bizottság javaslatai alapján, hogy milyen intézkedések meghozatalára lenne szükség, mind az Európai Unióban, mind nemzetközi szinten. Az Európai Uniónak elsőként kibocsátás-csökkentési célkitűzéseket kellene meghatároznia. A kibocsátás-csökkentés mértékét függővé teszik egy olyan nemzetközi szintű megállapodástól, melyben a fejlett világ országai egy 30%-os csökkentést vállalnak. Amennyiben ilyen megállapodás nem jön létre, az Unió egy 20%-os kibocsátás-csökkentést kellene kitűznie maga elé 2020-ig. A második intézkedéscsoport az energiapolitikában foglalt intézkedések, melyek az „Európai Energiapolitika” tárgyalásánál kerülnek részletezésre. Az intézkedések között megtalálható a 2005. január 1-én beindított kibocsátás-kereskedelmi rendszer megerősítése is, ami annyit jelent, hogy 2012 után a rendszer a szén-dioxid kibocsátás jelenleginél nagyobb arányát fedje le (2012-ig ez az arány 45%) és terjesszék ki más gázokra és ágazatokra is. További intézkedés a 2007–2013 közötti időszakra egy újabb kutatási keretprogram elindítása a környezet, energia és közlekedés területén.52

52

Csehó Julianna (2008): Klímapolitika az Európai Unióban 39

6.2.2 „Európai energiapolitika” A másik bizottsági közlemény címe „Európai energiapolitika”, amely ugyanúgy, mint az 1995 óta kiadott valamennyi zöld könyv, tartalmazza azt a 3 kihívást, amivel az EU-nak szembe kell nézni az energiapolitika területén: − fenntarthatóság, azaz a klímaváltozás megfékezése (2°C-os célkitűzés); − az ellátás biztonsága, azaz az EU kiszolgáltatottságának csökkentése a behozott szénhidrogének tekintetében − versenyképesség, azaz a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése. E közlemény is tartalmazza a kibocsátás-csökkentésének szükségességét (2020-ig 20%, illetve nemzetközi megállapodás esetén 30%). A Bizottság szerint, a célkitűzések megvalósítása egy új ipari forradalomhoz vezethet, melynek köszönhetően az európai gazdaság egy nagy energiahatékonyságú és kis széndioxidkibocsátással működő energiaágazaton alapuló gazdasággá alakulna át. Ennek elérése érdekében a Bizottság egy hároméves cselekvési tervet dolgozott ki, ami számos területet foglal magában, ezek közül a csak a megújulókkal kapcsolatosak kerülnek részletezésre: − Belső energiapiac. − Tagállamok közötti szolidaritás. − Hosszú távú kötelezettségvállalás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, azaz a 2°C-os célkitűzés elérése; és az EU kibocsátás-csökkentési rendszerének felülvizsgálata. − Energiahatékonysági intézkedések helyi, nemzeti, közösségi és nemzetközi szinten. − Hosszabb távú célok a megújuló energiaforrások alkalmazása területén, vagyis a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafelhasználáson belül 2020-ig érje el a 20%-ot, a bioüzemanyagok aránya a teljes üzemanyag-felhasználáson belül pedig a 10%-ot. − Európai stratégiai energiatechnológiai terv. Ezen a területen két cél került megfogalmazásra: 1: tiszta energia költségeinek csökkentése, 2: az EU ipara vezető szerepet töltsön be az alacsony kibocsátású energetikai technológiák gyorsan bővülő piacán. − Alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés fosszilis üzemanyagokból. − Atomenergia jövője. − Nemzetközi energiapolitika. 40

− Nyomon követés és rendszeres jelentés53 Összességében elmondható, hogy a Bizottság által kiadott két közlemény az európai energiaés klímapolitika integrált módon való kezelésére tett javaslatot. A kiindulópont az éghajlatváltozás által okozott problémák kezelése (2°C-os célkitűzés), a megoldás pedig egy „új ipari forradalom” elindítása. Mindez feltételezi, hogy az Európai Unió hatékonyan fel tudjon lépni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései nemzetközi szintéren való elfogadtatása érdekében, vezető helyre tegyen szert az alacsony kibocsátású energetikai technológiák gyorsan bővülő iparágában és folytassa az európai belső energiapiac kiépítését. Amennyiben mindez sikerül, akkor az Európai Bizottság szerint „az Európai Unió meghatározhatná egy új globális ipari forradalom menetét”.54

6.3 Új integrált éghajlat-változási és energiapolitika elindítása Az Európai Bizottság 2007. március 7-8-i ülésén elfogadták új integrált éghajlat-változási és energiapolitika elindítását, ennek értelmében elfogadásra került egy új cselekvési terv is a 2007-2009-es időszakra, amely öt területen fogadott el konkrét intézkedéseket: − Gáz és villamos energia belső piac hatékony működése, teljes körű megvalósítása. − Ellátásbiztonság − Energia-külpolitika − Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások: Ez a területet testesíti meg a program legfontosabb rendelkezését, miszerint a megújuló energiaforrások részarányát

a

teljes

energiafelhasználáson

belül

20%-ra

kell

növelni,

a

bioüzemanyagokét a teljes benzin-és dízelfelhasználáson belül pedig 10%-ra 2020ig. Továbbá a 2020-ra előre jelzett energiafogyasztási szinthez képest 20%-os megtakarítást kell elérni. − Energetikai technológiák55 Mindezen intézkedésekhez még hozzájárul az a környezetvédelmi célkitűzés, hogy a széndioxid kibocsátást 2020-ig szintén 20%-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest.

53 54 55

Csehó Julianna (2008): Klímapolitika az Európai Unióban Csehó Julianna (2008): Klímapolitika az Európai Unióban Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, 442-443. o. 41

A 2007-2009 cselekvési terv elfogadása mindenképp nagy jelentőséggel bír, azonban kérdéses volt, hogy a megújulók 20%-ra növelése megvalósítható-e, ugyanis a 2007. márciusi csúcson nem határoztak meg az egyes tagállamokra nézve kötelező kvótákat. Ez azért fontos, mert a megújuló energiaforrások átlagos aránya az Unióban 2005-ben 6,4% volt, ami elég egyenlőtlenül oszlott el a tagállamok között. Négy tagállam már 2005-ben elérte a 20%-os szintet (Lettország, Svédország, Finnország, Ausztria), amiből következik, hogy a kötelezettségeket minden tagállam számára külön meg kellett volna határozni, figyelembe véve az országok különböző adottságait is. Ez azonban még nem történt meg, továbbá a teherviselés meghatározásának eldöntésekor az utolsó szó az államoké maradt, ami lehetővé tette, hogy minden tagállam csak akkora kötelezettséget vállaljon magára, amekkorát akar.56 Összességében a 2007-es márciusi csúcs fontos lépést jelent a közösségi energiapolitika kialakítása szempontjából, ennek ellenére még számos konkrét intézkedés hiányzott a tényleges célok elérése érdekében.

6.4 Az új európai szintű energiapolitika megvalósításának folyamata

6.4.1 A klímavédelmi és zöldenergia csomag 2008. január 23-án a Bizottság javaslatot tett a klímavédelmi és zöldenergia csomagra. A csomag a 2007. márciusi csúcson született célkitűzések gyakorlati megvalósítását irányozza elő. Egyéb ajánlások mellett öt különböző jogszabály-tervezetet határoz meg: − Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerének (ETS) módosításáról szóló irányelvtervezet. − A tagállamok közötti tehermegosztásról szóló tanácsi rendelet-tervezet, amely meghatározza, hogy az egyes tagállamoknak az ETS-rendszer hatálya alá nem eső gazdasági ágazatokban (közlekedés, mezőgazdaság, hulladékszektor, szolgáltatások és lakóépületek) hány százalékkal kell csökkenteniük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2020-ig a 2005-ös szinthez képest. − A megújuló energiaforrások használatának előmozdításáról szóló irányelvtervezet. − A környezetvédelmi célú állami támogatások új iránymutatásairól szóló javaslat. 56


− A széndioxid megkötéséről és geológiai tárolásáról szóló közlemény.57 A zöldcsomagban meghatározott intézkedések egyszerre több célkitűzést is követnek. Nagyban hozzájárulnak az EU globális felmelegedés elleni küzdelméhez és a megújuló energiaforrások szélesebb körű felhasználásához, mivel ezek elterjesztése jelentősen megnövelné az energiaellátás biztonságát, így az ellátást kisebb mértékben befolyásolnák a fosszilis energiahordozók folyamatosan emelkedő árai. Az új intézkedésektől továbbá azt remélik, hogy biztosítják egy új, alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság alapjait, és az innováció révén egyszerre javítják az európai ipar versenyképességét és új munkahelyek millióit fogják megteremteni.

6.4.2 A megújuló energiaforrások használatának növelése – irányelv-tervezet A megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzésére tervezett irányelv legfőbb célkitűzése a „20-20-20” csomag megvalósítása, vagyis 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányát a teljes energiafelhasználáson belül 20%-ra növelni, a 2020-ra előre jelzett energiafogyasztási szinthez képest 20%-os megtakarítást elérni, és a szén-dioxid kibocsátást szintén 20%-kal csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Továbbá a bioüzemanyagok arányát a teljes benzin-és dízelfelhasználáson belül 10%-ra növelni. A Bizottság javaslatot tett minden tagállam számára jogilag kötelező célok elérésére. Amennyiben a tagállamok 2020-ig nem érik el a számukra meghatározott végcélt, büntethetők lesznek. Felvetődött, hogy a Bizottság menetközben közbülső mérőszámokon is ellenőrizné, hogyan haladnak az országok a teljesítéssel. Még mindig a tagállamok hatáskörében maradt, hogy hogyan valósítják meg a kitűzött célokat, milyen legyen a megújuló energiamérlegük és annak eldöntése, hogy egyes szektorokban mekkora legyen a megújulók aránya. Kivételt képeznek azonban a bioüzemanyagok, melyeknél egységesen a 10% elérését szabták meg. Mivel a tagállamok különböző potenciállal rendelkeznek a megújulók tekintetében, a Bizottság lehetővé teszi ezen erőforrások uniós kereskedelmét. Ennek egyik eszközeként jelöli meg a beruházások finanszírozását azokon a helyeken, ahol a zöldenergia előállításának költségei a legalacsonyabbak. Cserébe a beruházó ország a saját teljesítésébe számíthatná bele az így előállított zöldenergiát. A másik lehetőség, hogy a cégek más országokban zöldigazolványokat vásárolnak (úgynevezett eredetgaranciát), feltéve, hogy a piaci kínálatot 57

Csehó Julianna (2008): Klímapolitika az Európai Unióban 43

nyújtó ország már elérte vagy túllépte a számára előírt célt. Lehetővé teszik továbbá az Európán kívüli uniós beruházásból származó zöldenergia beszámítását is, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó ország is az EU-éhoz hasonló standardokkal rendelkezik.58

6.4.3 Az irányelv vélt haszna és költségei A

megújuló

energiaforrások

használatának

előmozdításáról

szóló

irányelv-tervezet

megvalósítását számos érv indokolja pénzügyi szempontból is. Ezen energiaforrások növekvő felhasználása évente 50 milliárd euróval kevesebb olaj-és gázbehozatalt tehet lehetővé, ezáltal javítaná az ellátás biztonságát. A megújulók alkalmazása jelentősen csökkentené az energiaszektor káros anyagkibocsátását, így a tisztább környezet, levegő mérsékelné az egészségkárosodások számát, ami pedig az egészségügyi kiadásokat csökkentené. A megújuló energiák elterjedésével a következő években legalább 1 millió új munkahely jöhet létre. Azonban azt is elismerik, hogy a villamos áram árának 10-15 százalékos emelkedésére lehet számítani 2020-ig.59

6.4.4 A megújuló energiaforrásokra vonatkozó irányelv hatályba lépése A klíma- és energiacsomagról az Európai Tanács 2008 decemberi csúcsán kompromisszumos megállapodás született, amelyet az Európai Parlament is nagy többséggel még 2008-ban megszavazott. A Parlament által elfogadott öt jogszabály a következő: − Az emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) módosítása, − A tagállamok közötti erőfeszítések megosztása az ETS-en kívül eső szektorokban, − A megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítása, − A széndioxid megkötés és geológiai tárolás (CCS, − A személyautók CO2-kibocsátásának csökkentése.60 Végül 2009. április 23-én hatályba lépett a 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, amely 2020-ig kötelezően elérendő célszámokat határoz meg

egyenként

a

tagállamok

számára

a

megújuló

energiaforrások

végső

energiafelhasználáson belüli arányára vonatkozóan. Az együttes cél a „20-20-20” 58 59 60

BruxInfo (2008): Egyedülálló klímavédelmi csomagról tárgyal Európa BruxInfo (2008): Egyedülálló klímavédelmi csomagról tárgyal Európa EU vonal (é.n.): Energiapolitika

44

megvalósítása, vagyis 2020-ig a megújuló energiaforrások egész energiafelhasználáson belüli arányának 20%-ra növelése, 20%-os szén-dioxid kibocsátás-csökkentés, és 20%-os energiamegtakaritás. A közlekedési szektorban, azaz a bioüzemanyagok tekintetében az elérendő cél egységesen 10%. Az irányelv bevezeti a rugalmassági mechanizmusok rendszerét is. Ezek a mechanizmusok azt a célt szolgálják, hogy a kedvező adottságú tagállamokban minél több megújulóenergiaberuházás valósuljon meg. A nemzeti célszámok eléréséhez elszámolhatók lesznek a más tagország területén közösen megvalósított beruházások is. A rendszer tehát lehetővé teszi, hogy a 20%-os célkitűzés elérése a lehető leggazdaságosabb módon valósuljon meg. Az irányelv előírja az engedélyezési eljárások felülvizsgálatát is. A cél, hogy az engedélyeztetési folyamatok minden tagállamban objektíven, átlátható módon és diszkriminációmentesen történjenek, valamint egyszerűsített szabályok vonatkozzanak a kiskapacitású beruházásokra. A tervek megvalósítása érdekében minden tagállam köteles egy önálló, nemzeti cselekvési tervet kidolgozni, amely tartalmazza 2020-ig a fejlesztések módját, forrását és egyéb részleteit. A cselekvési tervek benyújtásának határideje minden tagország számára 2010. június 30. Az irányelvet 2010. decemberéig kell minden tagállamnak átültetnie.61

6.4.5 Az irányelv jelentősége A 2009/28/EK irányelv óriási jelentőséggel bír, hiszen minden egyes tagállam számára külön megállapítja a kötelezően elérendő célértéket és kimondja, hogy ezek nem teljesítése esetén a tagállam büntethető. Erre azért volt szükség, mert a 2001/77/EK irányelvben az előírt cél teljesítése érdekében a tagállamoknak az irányelv mellékletében rögzített referenciaértékek figyelembevételével kellett meghatározniuk saját nemzeti célelőirányzataikat. Az együttes célkitűzések megvalósítása azonban akadályokba ütközött a nemzeti célkitűzések pusztán indikatív jellege miatt, hiszen így minden tagállam csak annyit teljesített, amennyit önállóan magára vállalt. Ezt a hiányosságot a különböző felmérések és statisztikák is alátámasztották, ami egyértelművé tette, hogy az EU megújuló energiaforrások részarányának növelése érdekében tett lépései nem kielégítők. A Bizottság ezen hiányosság felismerése után indította el a 2009/28/EK irányelv kidolgozását, amelyben már a tagállamok mindegyike külön célértéket kapott, ezért valószínű, hogy a 2020-

61

Energia Klub – Sajtóreggeli összefoglaló lapok #6 (é.n.): Az Európai Unió és a megújuló energia 45

ig kitűzött célokat maradéktalanul teljesíteni fogják. A célértékeket a következő táblázat tartalmazza tagállamokra lebontva. A megújuló energiaforrások aránya 2005-ben (kék), és a 2020-ra kitűzött célok (zöld) 6. ábra

Forrás: Energia Klub

6.5 Következtetések Az EU új európai szintű energiapolitikája és a „20-20-20” csomag elfogadása jelentősen meg fogja változtatni az Unió energiaügyi kilátásait. 2020-ra energiafelhasználása akár 15%-kal mérséklődhet, az energiabehozatal várható mértéke pedig a „20-20-20” kezdeményezés előtti szinthez képest akár 26%-kal csökkenhet. Ezzel az EU megtette az első lépést annak érdekében, hogy megakadályozza a növekvő energiafelhasználás és az ezzel együtt járó növekvő energiaimport következtében az EU-ban termelt vagyon egyre nagyobb kiáramlását az energiatermelők felé. Az Unió világossá tette mindenki számára, hogy készen áll továbbra is jelentős intézkedéseket tenni egy fenntarthatóbb, biztonságosabb, nagyobb mértékben technológiaorientált energiapolitika felé, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

46

7. Az új EU integrált éghajlat-változási és energiapolitikájának

hatásai Németországban Németországot sokszor nevezik a megújuló energiák kiaknázását leghatékonyabban támogató államnak, hiszen a megújuló energiákról szóló törvényeknek köszönhetően gyorsan terjed (2000 és 2006 között megduplázódott) az alternatív energiák használata az ország villamosenergia-termelésében. Az EU új integrált éghajlat-változási és energiapolitikájában és a 2009/28/EK irányelvben kitűzött célok teljesítése érdekében azonban még hatékonyabbá kell tennie megújuló energiákat támogató rendszerét és a villamos energián kívül az energiatermelés más területeit is be kell vonnia a szabályozásba. A 2009/28/EK Németország számára

egy

18%-os

célértéket

jelölt

ki

a

megújuló

energiaforrások

teljes

energiafelhasználáson belüli arányára, amely teljesítése további erőfeszítéseket követel az országtól, hiszen 2008-ban ez az arány csupán 8,7%-ot tett ki.

7.1 Helyzetelemzés - 2008 A német energiaellátás továbbra is az energiahordozók széles palettáján nyugszik. Az Energiaügyi Munkacsoport (Arbeitsgemeinschaft Energiebilanzen - AGEB) által készített tanulmány szerint 2008-ban az energiafelhasználás kereken 34%-át kőolaj, 21%-át földgáz, 12,6%-át feketeszén, 11,4%-át atomenergia és 10,9%-át a barnakőszén teszi ki. A megújuló energiaforrások aránya 8,7%-ra növekedett, 1%-ot pedig az egyéb energiahordozók fedezik. Tehát 2008-ban a teljes energiafelhasználás 80%-át még mindig a fosszilis energiahordozók uralták. Az atomenergiának és a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően a szükséglet 30%-át belső forrásokból fedezni tudták. A legfontosabb energiahordozó Németországban a barnakőszén volt, amely a német energiatermelés 40%-át adta.

47

7. ábra Németország primer energia felhasználása 2008-ben Egyéb 0,9% Megújulók 8,7% Barnakőszén 10,9%

Kőolaj 34,1%

Feketekőszén 12,6%

A tomenergia 11,4%

Földgáz 21,4%

Forrás AG Energie Bilanz, 2009

A német villamos-energiatermelés is több energiahordozón nyugszik. A legfontosabbak közé tartoznak az atomenergia és a barnakőszén 23-23%-kal. Utánuk következik a feketekőszén majdnem 20%-os részesedéssel, majd a földgáz 13%-kal. A megújuló energiaforrásokra 14,5% esik, amiből 6,5% szélenergia, 3,5% biomassza és 3,2% vízenergia. 8. ábra Né m e tors zág villam os áram -te rm e lé s e 2008-ban e ne rgiahordozók ra le bontva

Egyéb 3,9%

A tomenergia 23,4%

Megújulók 14,5% Földgáz 13,6% Kőolaj 1,4%

Barnakőszén 23,6%

Feketekőszén 19,6%

Forrás: AG Energie Bilanz, 2009

Kivételt képez a közlekedés területe, ahol a kőolaj a dominál 90%-kal. Összességében elmondhatjuk, hogy 2008-ban Németország energiaszükségletének 74%-át importból fedezték.

48

7.2 Az „Integrált Energia- és Klímaprogram” A német kormány 2007 augusztusában fogadta el az „Integrált Energia- és Klímaprogramot”, amely a klímavédelem és az energiahatékonyság mellett a megújuló energiaforrások felhasználásának további növelésére helyezi a hangsúlyt. A program alapjának tekinthető az Európai Bizottság 2007. március 7-8-i ülésén elfogadott új integrált éghajlat-változási és energiapolitikája, amely célul tűzte ki a „20-20-20” kezdeményezés megvalósítását. A német program az 1990-es szinthez képest 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését, a villamosenergia-felhasználás területén pedig 25-30 százalék közötti megújuló részarány elérését tervezi. A harmadik megújuló energiákról szóló törvény – amely 2009-ben lépett hatályba – gyakorlatilag ezen cél megvalósítását hívatott szolgálni.

7.3 Megújuló energiákról szóló törvény – 2009 2008-ban Németország azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig a villamosenergiatermelésben a megújulók arányát 30%-ra növeli.62Az eddig hatályba léptetett megújuló energiákról szóló törvények kizárólag a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát támogatták. A 2009-es törvény a megújuló energiaforrások fűtési célkora való felhasználásának támogatásáról országszerte szabályozza a megújulók alkalmazását a hőtermelés és a hűtés területén is, és célul tűzte ki, hogy ezen a területén a megújuló energiaforrások aránya 2020-ra elérje a 14%-ot.

7.4 A megújuló energiaforrások alkalmazásának értékelése A megújuló energiaforrások alkalmazásának pozitív hatásai kézzelfoghatóak. Németország ezért továbbra is intenzíven ösztönzi ezen erőforrások használatát, annak ellenére, hogy sok támadás is éri az államot a megújuló energiákról szóló törvények miatt.

7.4.1 Költségek és megtakarítások

62

Erneubare Energie Gesetz (2009), 1. §, (2) bekezdés 49

Mialatt a fosszilis energiahordozók egyre jobban drágulnak, a megújuló energiaforrások költségei az elmúlt 15 évben csaknem a felére estek vissza. 2020-ig az ágazat egy további 40%-os csökkenést vár a tömeggyártásra és a technológiai fejlődésre alapozva. Sok támadás éri a megújuló energia törvényt a magas átvételi árak miatt, hiszen így a fogyasztóknak többet kell fizetniük az áramellátásért, másrészt a megújulók ilyen arányú támogatása figyelmen kívül hagyja a gazdaságosságot és az olcsó energiaellátáson alapuló versenyképességet. Figyelembe kell venni azonban azokat az externális költségek, melyeket a megújulók használatával elkerülhetőek. Ha például a levegőbe kerülő szennyezőanyagok által okozott károk beszámításra kerülnének a villamos energia árába, akkor egy szénből termelt kilowattóra 6-8 centtel drágább lenne, amíg a most megújulókból előállított villamos áram többletköltsége a szélerőműveknél 0,1 centet és a fotovoltaikus napelemeknél 0,6-1 centet tesz ki kilowattóránként. Ezzel, egyedül a 2007-es évben csak az elektromos áram területén a megújulók használatának köszönhetően 5,8 Mrd. eurót spóroltak meg a nemzetgazdasági költségeken. Ez sokkal több, mint a megújuló energia törvény által a megújulók támogatására költött 4,3 Mrd. Euró. Ez az összeg egy átlagos 3 főből álló családnak havonta mindössze 3 euró többletköltséget jelent.63

7.4.2 Munkaerőpiac A német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium (Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit – BMU) szerint a megújuló energiaforrások iparágában a foglalkoztatottak száma 2004-ről (160.500 fő) 2008-ra (278.000 fő) 73%-kal növekedett. 2008-ban ebben az iparágban foglalkoztatottak 30%-a (85.000 fő) a szélenergia ágazatban, 34,4%-a (96.000 fő) a bioenergetikai ágazatban, 26,8%-a (74.000 fő) pedig a napenergia ágazatban dolgozott. A BMU prognózisai alapján 2020-ban több mint 400.000 főt foglalkoztat majd a megújuló energia szektor.64

63

Wolfram Krewitt , Barbara Schlomann (2006):Externe Kosten der Stromerzeugung aus erneuerbaren, Energien im Vergleich zur Stromerzeugung aus fossilen Energieträgern

64

Erneuerbare Energien (2007): Erneuerbare Energien geben 235.000 Menschen Arbeit 50

8. Német projekt-tervezetek a megújuló energiák nagyobb arány

kiaknázására Németországban a megújuló energiaforrások kiaknázására nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen a ezen erőforrások alkalmazása csökkenti az energiaimport mértékét, így az importfüggőséget, mivel belső erőforrásokat testesítenek meg, másrészt lehetővé teszik az atomenergiából való kiszállás megvalósítását, ami a német energiapolitika célkitűzései közé tartozik. Alkalmazásuk terjedése új iparágat hoz létre, munkahelyeket teremt, így hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, fejlődéséhez. Németországban folyamatos kutatásokat végeznek, hogy lehetővé váljon a megújulók nagyobb arányú, hatékonyabb alkalmazása. Az elmúlt években több elképzelés, projekt látott napvilágot, melyek megvalósulása alapjaiban változtatná meg Németország, Európa, de jószerivel a világ energiaellátási viszonyait. A

„Megújuló

Kombinált

Erőmű”

a

villamosenergia-ellátás

100%-át

megújuló

energiaforrásokból tervezi fedezni, a Desertec-projekt pedig a Szaharában felépített naperőmű-farm áltat termelt napenergiát vezetne át Európába.

8.1 A „Megújuló Kombinált Erőmű” A megújuló energiaforrások alkalmazása ellen szóló legmarkánsabb érv, hogy rendelkezésre állásuk az időjárási viszonyoktól függ, ami ellehetetleníti az áramtermelés pontos és megbízható előrejelezhetőségét és tervezhetőségét, így az egyes berendezések termelésének irányíthatóságát. Ennek értelmében – a kritikusok szerint – egy olyan energiaportfolió, amelyben a megújuló energiaforrásoknak magas a részesedése, nem tudná biztosítani az állandóan váltakozó energiaszükséglet kielégítését, ezáltal nem valósítható meg a biztonságos áramellátás. Ezt az érvláncolatot cáfolja meg a következőkben vizsgált projekt. A projekt célja, hogy bemutassa, a különböző megújuló energiaforrásokat villamosáram-termelésre felhasználó berendezések koordinált irányítása lehetővé teszi, hogy az áramtermelésben kiegészítsék egymást. A szétszórtan elhelyezkedő termelő berendezéseket egy információs hálózat segítségével összekötnék, és egy központi irányítóegységen keresztül koordinálnák. Az így létrejövő „kombinált erőmű” segítségével megvalósíthatóvá válna a 100%-os áramellátás kizárólag megújuló energiaforrások alkalmazásával.

51

A „Megújuló Kombinált Erőmű” projektet 2007. október 7-én prezentálták közösen a következő vállalatok: Enercon GmbH, SolarWorld AG és Schmack Biogas AG. A három vállalat együtt, a Kasseli Egyetemhez tartozó Napenergia Technológiai Intézettel (Institut für Solare Energieversorgungstechnik - ISET) vizsgálta meg, hogy fedezhető-e a „kombinált erőmű” segítségével az áramellátás 100%-a.65

8.1.1 A „megújuló kombinált erőmű” működése A „megújuló kombinált erőmű” működése két szintre csoportosítható: a prediktív szabályozásra és a finomhangolásra. 8.1.1.1 A prediktív szabályozás A kombinált erőmű összesen 36 megújuló energiát hasznosító erőművet köt össze, amelyek az egész ország területén szétszórtan helyezkednek el. 11 szél-, 4 biogáz-, 20 naperőmű és egy víztározó erőmű (szivattyús erőmű) áll egy központi irányítási egység által egymással összeköttetésben. Ezek az erőművek a német energiaszükséglet tízezred részét hívatottak fedezni, amely egy 12.000 háztartásból álló falu energiaigényét képes kielégíteni. A „kombinált erőmű” így megmutatja kicsiben azt, ami nagyban is lehetséges: az energiaszükséglet teljes fedezése megújulók használatával. A „megújuló kombinált erőmű” percre pontosan képes alkalmazkodni az éppen aktuális szükséglethez. Fedezi a szükségleti csúcsokat és tárolja a „nyugalmasabb időszakokban” fel nem használt áramot.

A tényleges energiaszükséglet alakulása minden erőmű termelésének a kiindulópontja. A központi irányító egység mindig rendelkezik az aktuális energiaszükségleti előrejelzéssel, az úgynevezett terhelési profillal és emellett természetesen a szél- és naperőművek teljesítményének aktuális adataival és előrejelzésével. Ehhez a szélerősség és a napsütéses órák számának előrejelzését a Német Meteorológiai Szolgálat rendszeresen az irányító egység rendelkezésre bocsátja. Ezeket az adatokat a központi irányítóegység egymással összeveti. A szél-és naperőművek által termelt villamos áram általában nem felel meg pontosan a szükségleteknek, mivel a szél erőssége és a napsugárzás ingadozik. Így keletkezhet többlet vagy éppen hiány az energiatermelésben, amit ki kell egyenlíteni az ellátásbiztonság és a hálózati stabilitás megőrzése érdekében.

65

Frauenhofer Institut für Windenergie und Energisystemtechnik: Das Regenerative Kombikraftwerk 52

A „kombinált erőmű” működési elve – a prediktív szabályozás 9. ábra

Forrás: http://www.kombikraftwerk.de/

8.1.1.2 Az aktuális energiaszükséglethez való alkalmazkodás A központi irányító egység úgy szabályozza a kombinált erőmű különálló berendezéseit, hogy azok együttesen a szükségleteknek megfelelően termeljenek. Ha a szél- és naperőművek nem termelnek elegendő áramot, további berendezések hozzájárulása szükséges az igények kielégítéséhez. A két alternatíva közül az egyik a kapcsolt energiatermelő erőmű (biogáz erőmű), ami biogázból áramot és hőt fejleszt. Mivel a biogáz tárolható, mindig rendelkezésre áll. A másik alternatívát képezi a szivattyús erőmű (víztározó), amely segítségével túltermelés esetén a megtermelt energia ideiglenesen tárolható. Ha több áramra van szükség, a víz egy magasabban fekvő tárolómedencéből lefolyik egy alacsonyabban fekvő szintre, és egy generátort hajt meg. Áramtöbblet esetén a vizet csővezetékeken keresztül visszapumpálják a tárolómedencébe. A szél- és naperőművek teljesítményének előrejelzése lehetővé teszi, hogy kellő időben meg tudják tervezni a kapcsolt energiatermelő erőművek és a tároló rendszerek által termelt energiára mikor lesz szükség.

53

Amennyiben a szél- és naperőművek villamosenergia-termelése meghaladja az éppen aktuális szükségletet, az energiafelesleget a szivattyús erőmű tárolómedencéjének feltöltésére vagy az elektromos autók meghajtásához használják, vagy exportálják. Kivételes esetekben a szél- és naperőművek termelését csökkenteni is szokták, így azonban a meglévő potenciális energia kiaknázatlan marad. 8.1.1.3 Finomhangolás Az erőművek teljesítményének pontos előrejelzése lehetővé teszi, hogy a kombinált erőmű részére előre egy alapvető termelésszabályozási mintát rögzítsenek. Mindemellett előfordulhat, hogy a ténylegesen betáplált árammennyiséget módosítani kell. A pontos időjárás előrejelzés ellenére a betáplált áram és a tényleges szükséglet között rendszeresen előfordulnak kisebb különbségek. Ebben az esetben a központi irányítóegység finomhangolási mechanizmusa nyújt segítséget oly módon, hogy a mért adatokhoz hozzáigazítja a szivattyús erőmű és a kapcsolt energiatermelő erőmű eredeti áramtermelési tervét.

A „kombinált erőmű” működési elve – finomhangolás 10. ábra

Forrás: http://www.kombikraftwerk.de/

54

Ha az éppen rendelkezésre álló áram nem fedezi a szükségletet, akkor ezen erőművek szabad kapacitását vetik be. A központi irányítóegység folyamatosan információkat kap a szél, és a naperőművek pillanatnyi teljesítményeiről, és azt növelni tudja a biogáz- és a víztározó berendezések segítségével, ha a kereslet növekszik. Ennek köszönhetően a megújuló kombinált erőmű időben és maradéktalanul képes kielégíteni az éppen aktuális villamosenergia-szükséglet kizárólag megújuló energiaforrások használatával. Ebben a biogázzal működő berendezés (kapcsolt energiatermelő erőmű) kapja az egyik legnagyobb szerepet, hiszen segítségével valósítható meg a keresleti csúcsok fedezése, másrészt kiegyenlíti a szél- és naperőművek teljesítményének természetes ingadozását.66

8.1.2 Eredmény Több hónapos tesztelés után megállapították, hogy a megújuló energiákat hasznosító erőműveket összehangoló „kombinált erőmű” – mindenféle időjárási feltétel mellett – minden időben képes Németország teljes villamosenergia-szükségletének kielégítésére. A kutatók szerint, ha az országban a megújulók alkalmazása továbbra is az elmúlt évekhez hasonló erőteljesen növekvő tendenciát mutat, akkor 2020-ra a villamosenergia-ellátás 40%-a, 2050-re pedig a 100%-a fedezhető a megújulókból.67

8.1.3 Kritika Senki nem vonja kétségbe, hogy az alternatív energiaforrások kiépítése szükségszerű. Azonban egyesek szerint ennek a folyamatnak nem szabad túl gyorsan lejátszódnia, mivel így figyelmen kívül maradnak a gazdaságosság szempontjai, valamint az energiapolitika más célkitűzései. Németországban a megújulók kiépítése főleg a villamosenergia-termelés területére koncentrálódik, ahol mindenekelőtt a szenet és az atomenergiát egészítik ki és középtávon az atomenergiát hivatottak teljes egészében helyettesíteni. Azonban a kőolaj és a földgáz alternatív energiákkal való helyettesítése a hőtermelés és a közlekedés területén sokkal égetőbb probléma, hiszen míg az atomenergia egészen, a szén pedig nagyrészt Németország saját erőforrásai közé tartozik, a kőolaj- és a földgázszükséglet csaknem teljes egészét importálják. 66 67

Das regenerative kombikraftwerk: Wie funktioniert das Kombikraftwerk Deutsche Messe: Kombikraftwerk: Der Film 55

Ugyanakkor a megújuló energiák alkalmazása sem mentes környezeti problémáktól. Széles fronton való kiépítésük hatalmas mennyiségű nyersanyagot és óriási területeket igényel. Ez konfliktusokhoz vezethet a táj – és természetvédelmi hatóságokkal, ahogy az már egyes szél – és vízi erőművek felépítésénél tapasztalható volt. A biomassza energetikai hasznosítása konkurenciát jelent más mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célkitűzések megvalósításának, különösen, ami az élelmiszertermelést illeti. A napelem-cellák gyártása pedig, hasonlóan a klasszikus ipari termeléshez, veszélyes hulladékok kezelésével, ártalmatlanításával néz szembe. Ami a megújulók klímavédelemhez való hozzájárulását illeti, egyesek szerint ez más módon is megvalósítható. Sőt, a már meglévő erőművek modernizálásával és hatékonyabb szénerőművek létesítésével költséghatékonyabb lehetne a kibocsátás-csökkentés.68 Dr. Wilhelm Beermann, a Német Szénbányászat Általános Szövetségének (Gesamtverband des deutschen Steinkohlenbergbaus – GVSt) tiszteletbeli elnöke szerint nem csupán a megújuló energiák jelenthetnek egyedül megoldást a jövőbeli energiaellátás problémáira. A jövőre nézve csakis egy olyan tudatosan átgondolt energiapolitikai koncepció segíthet, amely nyitott

minden

rendelkezésre

álló

lehetőség

kiaknázására

az

energiaforrások

és

energiatechnológiák területén, és így egy diverzifikált energiamixet hoz létre. Egy biztonságos, versenyképes és tartós energiaellátás fenntartásához Németországnak nem kilépési tervekre, hanem lehetőleg sok nyitott ajtóra és másmilyen energiamixre van szüksége.69

8.2 A Desertec-projekt A Desertec elnevezésű megaprojekt – az egykori Transz-Mediterrán Megújuló Energia Együttműködés (Trans-Mediterranean Renewable Energy Cooperation – TREC) – egy kezdeményezése, amely célja az Észak-Afrika sivatagaiban termelt nap- és szélenergia átvitele Európába. Miután 2003-ban a Római Klub, a Hamburgi Klímavédelmi Alap és a Jordán Nemzeti Energiakutató Központ (National Energy Research Center of Jordan – NERC) 68

Deutsche Energiepolitik in der Diskussion – Die zukünftige Rolle der regenerativen Energien im Energiemix Glückauf, 11, 07.11.2006, 142. Jahrgang

69

Deutsche Energiepolitik in der Diskussion – Die zukünftige Rolle der regenerativen Energien im Energiemix Glückauf, 11, 07.11.2006, 142. Jahrgang

56

megalapította a TREC-et, kidolgozták, és tudományosan megvizsgálták a Deserteckoncepciót a Német Légtér és Világűr Központ (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt – DLR) vezetésével.70 A kezdeményezés megvalósításának első lépéseként a jordán királyi felség, Prinz Hassan bin Talal és a Római Club megalapították a berlini bejegyzésű Desertec Alapítványt (Desertec Foundation). A Desertec Alapítvány és a Münchener Rückversicherungs-Gesellschaft (München Viszontbiztosító, röviden Munich RE) kezdeményezésére 2009. július 13-án az alapítvány és még 12 vállalat aláírt egy konzorciumot a tervezet megvalósítására (Memorandum of Understanding). 2009. október 30-án pedig megalapították a DII GmbH-t (”Desertec Industrial Initiative”), azzal a feladattal, hogy 2012-ig gondos elemzések alapján kidolgozzák azon beruházások tervezeteit és keretfeltételeit, melyek a MENA régió (Észak-Afrika és a Közel-Kelet térsége) és Európa nap-és szélenergiával való ellátásához szükségesek. A 13 alapító tag a DESERTEC Foundation és a Munich RE mellett a Deutsche Bank, Siemens, ABB, E.ON, RWE, Abengoa Solar, Cevital, HSH Nordbank, M+W Zander Holding, MAN Solar Millennium és a Schott Solar.71

8.2.1 Koncepció, megvalósíthatóság A Desertec-koncepció célkitűzése, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (Middle East and North Africa – MENA) szolártermikus erőművek, esetleg fotovoltaikus napelem-telepek és szélerőmű parkok segítségével villamos áramot termeljen és azt magasfeszültségű, közvetlen kábelekkel (High Voltage Direct Current – HVDC) eljuttassa a térség országaiba és 2020-tól pedig Európába. A beruházás költségeit előzetes kalkulációk alapján 400 milliárd euró teszik. A projekt 2050re készülne el, ezáltal 2050-re Európa villamosenergia-fogyasztásának 15%-át lenne képes fedezni 100 gigawatt csúcsteljesítménnyel, ami megfelel 100 széntüzelésű erőmű termelésének.72 A 2009. október 30-án létrehozott DII GmbH-nak az a feladata, hogy a kivitelezhető beruházások tervezetét elkészítése és az ehhez szükséges pénzügyi eszközök nagyságát pontosan meghatározza, azokat előteremtse. 70

Desertec Fundation: Die Desertec Foundation Desertec Fundation: Pressemittelung (2009) 72 Desertec Fundation: Konzept – Studien 71

57

A TREC által kidolgozott Desertec koncepciót a Német Légtér és Világűr Központ vizsgálta meg 2004 és 2006 között a Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium megbízásából. A vizsgálat során három tanulmány készült el. Az első a MENA régióban rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat, a második az EUMENA térség várható energiaszükségletét 2050-ig, a harmadik a pedig az EU és a MENA közötti elektromos áramot továbbító vezetékek felépíthetőségét (EU-MENA-Connection) vizsgálta. A Desertec óriási vitákat váltott ki a német politikusok, kutatók, vállalatvezetők között. Egyes kijelentések szerint projektet teljes pénzkidobás, „sci-fibe illő illúzió”. A DLR szatellit adatokra támaszkodó tanulmánya szerint a közel-keleti és észak-afrikai sivatagok területének mindössze 0,3%-át lefedő szolártermikus erőművek képesek megfelelő mennyiségű áramot termelni ezen régió, valamint Európa növekvő szükségleteinek fedezésére. Ezen alapul a Desertec koncepció. Az áramtermelést Marokkóban és a Vöröstenger partján felépített szélerőművekkel egészítenék ki. A Desertec óriási vitákat váltott ki a német politikusok, kutatók, vállalatvezetők között. Egyes kijelentések szerint projektet teljes pénzkidobás, „sci-fibe illő illúzió”.

8.2.2 A szaharai napenergia ára Az elképzelés kétségtelenül megállja a helyét abból a szempontból, hogy hol máshol érdemes naperőműveket építeni, mint a sivatagban, az állandó napsütés birodalmában. A kedvező telepítési feltételeknek köszönhetően az így megtermelt napenergia ára 2020-ig akár 7 eurocent/kilowattórára is lecsökkenhet a mai 20 cent/kilowattórával szemben. Ez az ár még mindig sokkal magasabb, mint a fosszilis energiahordozók felhasználásával termelt villamos energia ára, ami napjainkban 4 cent/kilowattóra körül mozog. Azonban a napenergia ára a technológia fejlődésével és a kedvező telepítési feltételek miatt egyre jobban csökkeni fog,

58

11. ábra

A piros négyzetek a világ (bal), Európa (közép), illetve Németország (jobb) teljes energiaellátásához szükséges tükrös erőművek területét mutatják. Forrás: www.TRECers.net

ezzel

szemben

a

hagyományos

energiatermelés

költségei

viszont

növekednek

a

keresletnövekedés és az ezzel egyidejűleg apadó készletek miatt, így csökken a szakadék az árak között, és a napenergia versenyképes lesz. 3. táblázat

A naperőművekkel nyert villamos energia árának várható alakulása Év 2020 2030 2040 2050 Áramelőállítás költsége EUR/kWh 0,050 0,045 0,040 0,040 Szállítási költség EUR/kWh 0,014 0,010 0,010 0,010 Összköltség 0,064 0,055 0,050 0,050 Forrás: www.TRECers.net

Mint ahogy a Német Légtér és Világűr Központ által prognosztizált számokból is kitűnik, 2040-re a naperőművekkel előállított és Európába transzportált villamos energia ára csaknem eléri a fosszilis energiahordozókat égető erőművek által termelt energia mai árát, azaz 5 eurocent/kWh-ot. A projekt kritikusai azonban felvetik a kérdést, hogy 2040-2050-es években mi várható Európában a megújuló energiaforrások használatának területén. Az EU klímaváltozási politikája valószínűleg jelentős mértékben megnöveli majd a napenergia iránti keresletet,

59

mivel a megújuló energiaforrásokra vonatkozó irányelv minden tagállam számára kötelező erejű nemzeti célértékeket tűzött ki. A kitűzött célok megvalósulása esetén 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználása az EU energiamixének 20 százalékát fogja kitenni. Ez azt jelenti, hogy a villamos energia 34 százalékát termelnék megújulókból. Németországban az 100.000–tető-program, amely a fotovoltaikus napelemek alkalmazását támogatta, majd ezen napelemek bekerülése a megújuló energiákról szóló törvénybe, hozzájárult a technológia fejlődéséhez és a keresletnövekedéssel a napkollektorok árának csökkenéséhez. Az országban a megújuló energiákról szóló törvény és egyéb ösztönző eszközök oly mértékben hozzájárulnak az alternatív energiák alkalmazásához, hogy előrejelzések szerint 2020-ra a német áramszükséglet 50%-át megújulókból fogják előállítani. Ha ez a tendencia folytatódik, valószínű, hogy 2050-re a megújulók aránya a német áramtermelésben elérheti akár a 100%-ot is. Másrészt Európában is egyre több házat látnak el napkollektorokkal, tehát az energia előállítása olcsóbb és hatékonyabb lesz. Ennek tükrében kérdéses, hogy az importált, központilag előállított napenergia-e a legolcsóbb megoldás.

8.2.3 A beruházás költségei A beruházás összköltsége becslések szerint mintegy 400 milliárd eurót tesz ki. A DII egyik nagy ellenzője, Hermann Scheer, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti képviselője, aki 1999-ben megkapta az Alternatív Nobel Díjat, felhívta a figyelmet arra, hogy 400 milliárd euró befektetésével mi mindent meg lehet valósítani Németországban. Ahhoz, hogy Németország energiamixében egy százalékponttal növekedjen a megújuló energia részesedése 5 milliárd eurós befektetés szükséges. Tehát elméletileg ekkora összeg befektetésével elérhető lenne, hogy az ország energiaszükségletének csaknem 80%-át megújulókkal fedezzék. A projekt támogatói azzal érvelnek, hogy a 400 milliárd eurós összeget nem egyidejűleg kell majd a kivitelezéshez rendelkezésre bocsátani. Mivel a projekt 2050-re készülne el, az összeget is negyven évre kell elosztani.

60

4. táblázat

Költségelőrejelzés Év 2020 2030 2040 2050 CSP kiterjedése km x km 15x15 30x30 40x40 50x50 HVDC kiterjedése km x km 3100 x 0,1 3600 x 0,4 3600 x 0,7 3600 x 1,0 CSP építésénak halmozott költségei Mrd. EUR 42 134 245 350 HVDC építésének halmozott költségei Mrd. EUR 5 16 31 45 Forrás: www.TRECers.net

Tehát évente átlagosan 10 milliárdot kell mozgósítani a konzorcium tagjainak. Friedrich Früh egy nyilatkozatában kiemelte, hogy ez az összeg eltörpül azon pénzek mellett, amelyeket egyedül az atomenergiába invesztálnak a vállalatok világszerte.73

8.2.4 A szükséges pénzeszközök forrása 400 milliárd euró azonban mindenképp horribilis nagyságú összeg, melynek forrásai még bizonytalanok. A projekt vezetői a német állam és az Európai Unió támogatásával számolnak, de a befektetés legnagyobb részét a magánvállalatoknak kell majd finanszírozniuk.74 Németország és az Európai Unió hozzájárulását a projekt kivitelezéséhez azért tartják reálisnak, mert a német állam és az Unió az alternatív energiákra való áttérést eddig is intenzíven támogatta, tehát valós feltételezés, hogy ez a Desertec-nél sem lesz másképp. Sokan azonban úgy vélik, hogy nem az EU vagy az állam feladata, hogy egy olyan magánszférába tartozó befektetés, mint a Desertec, pénzügyi rizikóját magára vállalja. Günter Gloser, az SPD államminisztere nyilatkozatában világossá is tette, hogy az EU és a német állam csak a keretfeltételek kidolgozásában és a kezdeti finanszírozásban tudna segítséget nyújtani: „Az állam és az Európa Unió nem tudják az ehhez szükséges finanszírozási forrást előteremteni. A befektetést jelentős részét magánforrásból kell majd fedezni.”75 Ami a magánforrásokat, azaz a magánvállalatokat illeti, nem született még konkrét felajánlás a projekt támogatásához, annak ellenére, hogy a DII alapító tagok között óriási, tőkeerős vállalatok, többek között bankok is szerepelnek. A Desertec projekt mögött álló hajtóerő, a Munich RE, a világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója sikeresen meggyőzte Németország legnagyobb hitelintézményét, a Deutsche Bankot is, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, így a bank is megtalálható az alapító tagok listáján ugyanúgy, mint a HSH Nordbank. Ami a finanszírozást illeti, mindkét intézményre az óvatosság jellemző. Szóvivőik szerint még

73 74 75

Zentai Péter: Nappal álmodók, Figyelő, 2009./28. szám Euractiv: Európa sivataggal fűt (2009) Yasmin El-Sharif (2009): Desertec-Projekt, Experten zweifeln an Wüstenstrom-Wunder 61

minden a tervezés szakaszában van, és még nem született semmiféle konkrétum a befektetésekre folyósított pénzösszegekkel kapcsolatban.76 A befektetésekkel kapcsolatos bizonytalanságok is mutatják, hogy a projekt nagy rizikónak van kitéve, és többen is kételkednek megvalósíthatóságában.

8.2.5 Technológia Német Légtér és Világűr Központ vizsgálata alapján a Desertec technikailag teljes egészében kivitelezhető. Ezt támasztja alá, hogy már majdnem két évtizede működnek koncentrált napenergia-telepek Kalifornia és Nevada sivatagaiban az Egyesült Államok területén és Spanyolországban is. Tehát a projekt kivitelezése során használandó technológiák nem számítanak újdonságnak. Ami újdonságnak tekinthető az a Desertec gigantikus mérete, illetve hogy a kivitelezés során magasfeszültségű, közvetlen kábelekkel tervezik összekötni ÉszakAfrikát és Európát.77 8.2.5.1 A naperőművek A technológia, amelyet a projekt során alkalmaznának, az úgynevezett koncentrált napenergia technológiája (Concentrated Solar Power – CSP). A megoldás lényege, hogy parabola alakú tükrök segítségével összpontosítják a nap sugarait, és az összegyűjtött napenergiát víz felmelegítésére használják. Parabola alakú naperőmű 1. kép

Forrás: http://www.manager-magazin.de

76 77

Konrad Rüdiger (2009): Finanzierung von Desertec, Staat könnte Milliarden in die Wüste schicken Hirschl Zsuzsanna (2009): Éjszaka is termelni fog az óriás naperőmű a Szaharában 62

A vízből keletkezett gőz turbinákat hajt meg, amelyek elektromos áramot termelnek. A technológia nagy előnye, hogy lehetővé teszi az éjszakai áramtermelést is hőtároló konténerek segítségével, tehát áram előállítása napsugárzás nélkül is lehetséges. A szolártermikus naperőmű működési elve 12. ábra

Forrás: http://www.manager-magazin.de

A hőtároló konténerekben, speciális folyadék segítségével (termo-olaj vagy folyékony só) tárolják a nap közben összegyűjtött hőt, és ezek felhasználásával éjszaka is meg tudják hajtani a turbinákat, keresleti csúcsok esetén pedig többletenergia-termelésre is alkalmazhatják őket. Hosszabb ideig tartó, borult, esős idő esetén a napból érkező hőt fosszilis energiahordozók vagy biomassza égetésével tervezik helyettesíteni, ezzel biztosítva a folyamatos energiaellátást.78 Tehát a szolártermikus technológia alkalmas a projekt megvalósításához, ennek ellenére itt is felmerül egy jelentős probléma. Mint minden hőerőműnek, így a Desertec-projekt által létrehozandó szolártermikus erőműveknek is szükségük van hűtésre, amely a klasszikus áramtermelésnél legtöbbször vízzel történik. A projekt tervezői szerint a 120 ezer megawatt teljesítményhez kb. 350 millió liter víz szükséges. A sivatagban azonban nem áll rendelkezésre ekkor vízkészlet. Felmerült a tengerből kiszivattyúzott víz eljuttatása az erőművekhez.

Ennek

a

költsége

viszont

valószínűleg

kérdéssé

tenné

a projekt

gazdaságosságát. A levegővel való hűtés is lehetséges, ezáltal 90%-kal kevesebb víz is elegendő lenne a rendszer működéséhez. Azonban a hűtés így kevésbé hatékony, és emiatt 78

Hirschl Zsuzsanna (2009): Éjszaka is termelni fog az óriás naperőmű a Szaharában 63

nagyobb területre kellene építeni a rendszert, több tükröt használva, nagyobb üzemeltetési költséggel. A sivatagban felállított naperőműveket továbbá az a kritika érte, hogy a projekt megalkotói nem számoltak a lehetséges természeti kockázatokkal. Például homokviharok keletkezése lassíthatja a projekt kivitelezését, illetve tönkreteheti a berendezéseket.

8.2.5.2 A magas feszültségű vezetékek Az elektromos áramot magas feszültségű vezetékekkel osztanák szét a térség országai között, valamint vezetnék át Európába – alacsony veszteséggel (kb. 10-15%). Az összeköttetést Marokkó és Spanyolország között a Gibraltári-szoros, Algéria és Franciaország között a Baleári-szigetek szolgáltatják, Tunézia Olaszországgal, Líbia Görögországgal, Egyiptom pedig Törökországgal és Ciprussal lenne összekapcsolva.79 EU-MENA összeköttetés 13. ábra

Forrás: www.TRECers.net

A Német Légtér és Világűr Központ EU-MENA Connection című tanulmány Európa és Afrika, illetve a Közel-Kelet összekapcsolását is technikailag kivitelezhetőnek nyilvánította. Magasfeszültségű, közvetlen kábelek kiépítését az ABB és a Siemens már évek óta végzi 3 gigawattos teljesítménnyel. 2007-ben a Siemens egy 5 gigawattos teljesítményű rendszer kiépítését kapta megbízásként Kínától. A 2006-ban megrendezésre kerülő Hannoveri Vásáron mindkét vállalat szóvivője megerősítette, hogy az EU-MENA Connection megépítése technikailag különösebb, előre látható problémák nélkül lehetséges. 79

Tudományos, Hasznos, Emberi: Afrikából „importált” napenergia (2009) 64

Mint láthattuk, ami technikailag lehetséges, nem biztos, hogy a gyakorlatban is megállná a helyét. Ellenzők szerint minden állam, amelyen a tranzithálózat egy része végigfut, taktikázni fog, hogy a lehető legjobb feltételeket hozza ki a saját országa számára és több mint valószínű, hogy helyi tiltakozások is előfordulnak majd. Ez pedig időbe és pénzbe kerül, mert a befektetés megtérülését lelassítja. Az erőművek és a transzporthálózat megépítése olyan gigantikus, óriási kockázatot magában rejtő vállalkozás, olyan sok résztvevővel, hogy a költségek aligha tervezhetők. Másrészt a kritikusok szerint senki sem tudná szavatolná a horribilis összegekbe kerülő naperőművek biztonságát.

Ráadásul

a

3000

km

hosszú

vezetékek,

amelyek

részben

teljesen

ellenőrizhetetlen területeken futnának át, pedig remek célpontot szolgáltatnának a terroristatámadásoknak.80

8.2.6 Újra importfüggőség instabil államoktól? A projekt további hátrányaira is rámutattak. Többen úgy vélik, hogy Európa politikailag instabil államoktól teszi függővé energiaellátását, ami így nem járul hozzá az energiaellátás biztonságának növeléséhez. Líbia, Algéria, Marokkó, Mauritánia – csupa politikailag kérdőjeles ország. A kritikusok azzal érvelnek, hogyha az áramimport meghalad egy bizonyos százalékot, az politikai rizikóval jár. Egy állam energiaellátása külső forrásokból, politikai függőséget, konfliktusok esetében zsarolhatóságot rejt magában. A projekt támogatói azzal érvelnek, hogy Algériától és Líbiától mind a mai napig függ Európa kőolaj- és földgázellátása és ezen országok és az Unió közötti kapcsolatok mindig is jól működtek. Véleményük szerint Jordániával, Tunéziával, Marokkóval és Egyiptommal további „megfelelően stabil és megbízható” államok állnának készen a lehetséges partnerségre.81 Mi több, ezen országok még jobban stabilizálódnának, ha a napkollektorok kiépítéséhez szükséges ipart kifejlesztenék és kiépítenék, és az energiaexportból jelentős bevételi forrásuk keletkezne.

80 81

Jens Lubbadeh (2009): Projekt Wüstenstrom, Superkraftwerk Sonne Welt Online: Mega-Anlagen, Startschuss für Wüstenstrom-Initiative Desertec (2009) 65

Ami az importfüggőséget illeti, a projekt mellet állók szerint egy 15-17%-os energiaimport nem hordoz magában jelentősebb veszélyeket egy olyan rendszerben, ahol a szükséglet 65%át saját megújuló energiákból fedezik, és megfelelő tartalékokkal rendelkeznek a gáztüzelésű erőművek tekintetében. Mint ahogy ezt a EU-MENA-Connection című tanulmányban megvizsgálták, az összes Európát és MENA-régiót összekötő, magasfeszültségű kábel energiatranszportjának kiesése esetén a helyreállításig vagy egy politikai megoldás kereséséig, a kieső mennyiség kompenzációja lehetséges. Ezen felül az elektromos áram exportjának megszakítása következésképpen a megszakító országnak ártana a leginkább, mivel elveszítenék az exportból származó bevételeket, a leendő befektetők bizalmát és a munkahelyeket. Másrészt Európa energiaimport szempontjából most is politikailag nem egészen stabil területektől függ, mint ezt az orosz-ukrán gázvita is megmutatta 2008/2009 telén. 15%-os energiaimport valóban nem jelent különösebb veszélyt az ellátás biztonságára, főleg, ha a mai több mint 50%-os függőséget nézzük. Ennek ellenére túl sok ellenérv sorakoztatható fel a projekt megvalósításával szemben, ami erősen megkérdőjelezi a beruházás szükségességét. .

8.2.7 Desertec a MENA szemszögéből A Desertecben sokan az „öko-kolonializmus” jeleit vélik felfedezni, mivel Európa a szegényebb, fejletlenebb afrikai országokba kívánja kitelepíteni az energiaszükségletének fedezését biztosító létesítményeket, így szennyezve ezen országok környezetét.82 A projekt támogatói szerint, mivel Afrika államai a fejlődő országok csoportjához tartoznak, ezért szükségük van a fejlődésre. A fejlődés előfeltétele pedig az energia. Napjainkban a fosszilis energiahordozók készletei már nem állnak messze a teljes kimerüléstől így a konvencionális energiaszektor leágazóban van. Ezért a MENA-térséghez tartozó államok csak profitálhatnának a Desertec-projektből, hiszen szinte energiaszükségletük 100%-át fedezhetnék a naperőművek által előállított villamos energiával, amit a tengervízből a só kinyerésére is felhasználhatnak. Ezenfelül a létesítmény több ezer embernek biztosítana munkalehetőséget, felépítése hozzájárulna a helyi ipar fellendüléséhez és fejlődéséhez, a 82

Euractiv: Európa sivataggal fűt (2009) 66

fennmaradó energia exportjából pedig bevételhez jutna az ország költségvetése, ami megint csak szükséges a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Azonban a MENA-régióban is sokan kritizálják a projektet. Amor Ounalli, a tunéziai energia ügynökség megújuló energia osztályának igazgatója szerint a decentralizált energiatermelést kell előtérbe helyezni, vagyis az úgynevezett napkollektoros házak rendszerét (=solar home systems). Úgy véli, ha a Desertec megvalósulna, az egyes háztartások elvesztenék az érdeklődésüket a decentralizált rendszerek iránt, ami megakadályozná az afrikai államok decentralizált villamos energiatermelését fotovoltaikus napelemek és szélerőművek segítségével, ami egy tartós fejlődési folyamatot zavarna meg. Fabio Longo az Eurosolar vezetőségének tagja is osztja ezt a véleményt: „A régiókat problémamentesen el lehetne látni a helyi megújuló energiaforrásokból előállított energiával”, nincs szükség sem hatalmas naperőművekre, sem magasfeszültségű hálózatrendszerre. Az Eurosolar a decentralizált energiatermelésre tesz, mind Európában mind a világ más térségeiben. Longo az észak-afrikai energiaexportot is abszurdnak tartja: „Az észak-afrikai országoknak elsősorban arra kellene törekedniük, hogy a külföldtől való energiafüggőségüket megszüntessék.”83

8.2.8 Következtetések Az átállás a hagyományos energia előállításról a megújuló energiaforrásokra lassan át fogja alakítani az energiagazdálkodás eddigi struktúráját, így elképzelhető, hogy néhány évtizeden belül a decentralizált áramellátás lesz a jellemző. Napjainkban az áramtermelés még nagyrészt több mint 1000 megawattos teljesítményű erőművekben történik (atomerőművek, szénerőművek). Ha az alternatív erőforrások szerepe továbbra is jelentősen növekszik, akkor az energiatermelésben a kisebb erőművek fogják átvenni a vezető szerepet, amelyek teljesítménye néhány kilowattól (fotovoltaikus napelemek) a több megawattig (szélerőmű parkok) terjed. Többek között az 1991-es árambetáplálási törvény és az utána következő megújuló energiákról szóló törvény tette lehetővé a megújulókat hasznosító kiserőművek számára, hogy az általuk megtermelt elektromos áramot betáplálhassák az óriási energiaszolgáltató vállaltok hálózataiba. Ezen kívül Németországban számos projektet dolgoztak ki, melyek a decentralizált struktúra megvalósíthatóságát támogatják. Ide tartoznak többek között a bioenergia-falvak kialakítására irányuló 83

projektek.

Ezek

a

falvak

teljes

energiaszükségletüket

Jutta Blume (2008): Projekt Desertec, Ein Platz an der Sonne 67

helyi

megújuló

energiaforrásokból állítják elő, legtöbbször biogáz erőművek segítségével. Nagy számban épülnek az úgynevezett nullenergiás házak is. Az ilyen házaknak úgy, mint az előbbi falvaknak, nincs szükségük külső energiaforrás bevonására, szükségleteiket az esetek többségében napkollektorok segítségével fedezik. A „kombinált erőmű” is a decentralizált energiatermelésen alapul. Ez a folyamat későbbiekben csökkentheti az energiaszolgáltatók mostani monopol helyzetét, illetve domináns szerepét a piacon, így élénkítve a piaci versenyt. Ha ez a tendencia folytatódik, és a technológia továbbfejlődik – és ennek hatására olcsóbbá és hatékonyabbá válik – megkérdőjeleződik a Desertec projekt szükségessége. A Desertec egyik legnagyobb ellenzője, Gerhard Scheer is a decentralizált energiatermelés mellett áll. Szerinte a mostani nagy áramszolgáltató vállalatok csupán fenn akarják tartani az energiaellátás mai struktúráját és ezt átörökíteni a megújuló energia korszakára. A Desertec jelentése, villamos áram egyetlen konzorciumtól, ami a monopolhelyzet megtartását célozza.

68

9. Befejezés Annak ellenére, hogy az energiapolitika még napjainkban is tagállami hatáskörbe tartozik, az Európai Unió jelentős eredményeket ért el a megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzésében. 1996-tól ezen erőforrások támogatása megjelent az Unió energiapolitikai programjaiban, intézkedéseiben, 1997-ben pedig már konkrét célkitűzések születtek a megújuló energiaforrások teljes energiafelhasználáson belüli részarányára vonatkozóan. 2000 után megjelent két irányelv, melyek közül az egyik a villamosenergia-termelés területén, a másik pedig a közlekedésben tűzött ki célokat az alternatív energiák részarányára vonatkozóan. A folyamatos vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az uniós célok nem valósulnak meg, mivel a tagállamok szabadon választják meg, hogy mekkora részarány elérését tervezik és az erre irányuló eszközöket is ők határozzák meg, ezért változások szükségesek. Az új európai szintű energiapolitikában az energia- és klímapolitika összefonódott és megjelent a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv-tervezet, amely 2009-ben hatályba lépett. Itt már tagállamokra lebontva, külön határozzák meg a kötelezően elérendő célt, melynek nem teljesítése esetén a tagállam büntethető. Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy ezzel az irányelvvel az EU jelentősen megnövelte a megújuló energiaforrásokra vonatkozó politikájának hatékonyságát és valószínű, hogy 2020-ra el fogja érni a kitűzött céljait. Németország követi az Európai Unió által kijelölt utat, hiszen energiapolitikájának három pillére megegyezik az EU energiapolitikájának három legfőbb célkitűzésével. Németország is elindította az integrált energia- és klímapolitikáját az Uniót követve, és megújuló energiatörvényeivel a megújuló energiaforrások kiaknázását egyik leghatékonyabban támogató állam. Németországban számos kutatás folyik, projekt-tervezetek készülnek a megújulók még nagyobb arányú kiaknázására. A dolgozatban bemutatott „Megújuló Kombinált Erőmű” projektet kutatásaim alapján megvalósítható elképzelésnek tartom. A német megújuló energiákról szóló törvény továbbra is erőteljesen támogatja ezen energiákat hasznosító erőműveket, berendezéseket, így a villamosenergia-ellátás egyre nagyobb hányadát lesznek képesek fedezni. Ezek összekapcsolásával kiküszöbölhetővé válhatna az alternatív erőforrások legnagyobb hátrányát, az időjárás-függőség, ezáltal lehetővé válna, hogy az elektromos áram 100%-át megújuló energiaforrások segítségével állítsák elő.

69

A Desertec elnevezésű projekt óriási költségvetésű, számtalan kockázatot magában rejtő elképzelés. A DLR tanulmányai igazolták, hogy a projekt technikailag kivitelezhető, viszont a beruházás költsége rendkívül magas, megvalósulásának ideje pedig nagyon hosszú és túl sok szereplője van. Ha Európában továbbfolytatódik a megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzése, nem fog rászorulni a szaharai napenergiára. Vizsgálódásom alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a Desertec-projektet nem érdemes megvalósítani. A projekt támogatói nagyrészt olyan energiaszolgáltató óriások, akik féltik mai monopol helyzetüket. A megújuló energiaforrások átalakítják az energiaellátás struktúráját, és a decentralizált jelleg lesz a jellemző. Meglátásom szerint a Desertec a monopolhelyzet megtartását célozza. Amennyiben az EU az új európai szintű energiapolitika áltat megkezdett ösvényen továbbhalad, a jövőben is garantálni tudja majd a biztonságos és relatív olcsó energiaellátást, amely hozzájárul az Unió versenyképességéhez, a lakosság megfelelő életszínvonalának megtartásához és növeléséhez, valamint a környezet védelméhez és a globális felmelegedés megfékezéséhez. A megújuló energiaforrások használatának növekedésétől az Unió egy „új ipari forradalom” beindulását várja, ami feltételezi, hogy az Európai Unió hatékonyan fel tud lépni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései nemzetközi szintéren való elfogadtatása érdekében, vezető helyre tesz szert az alacsony kibocsátású energetikai technológiák gyorsan bővülő iparágában és folytatja az európai belső energiapiac kiépítését. Amennyiben mindez sikerül, akkor az Európai Bizottság szerint „az Európai Unió meghatározhatná egy új globális ipari forradalom menetét”.

70

Irodalomjegyzék 1. Bárdossy György, Lelkesné Felvári Gyöngyi: Gondolatok és kételyek Földünk szénhidrogénkészleteivel kapcsolatosan, Magyar Tudomány, 2006/1 62. o. http://www.matud.iif.hu/06jan/09.html 2. Barótfi István (2008): Megújuló energiaforrások és nézőpontok II http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080408-megujulo-energia-nezopontok 3. Benze János: Momentumok Németország energiapolitikájából, EUROvat, 2005, 98. évfolyam 6. szám 4. Blume Jutta (2008): Projekt Desertec, Ein Platz an der Sonne http://www.woz.ch/artikel/rss/15999.html 5. Bruxinfo (2008): Egyedülálló klímavédelmi csomagról tárgyal Európa http://www.air.gov.hu/dokumentum.php?cmd=nyomtatobarat&dokumentum_id=1119 6. Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit: Erneubare Energie Gesetz (2000) http://www.umweltministerium.de/gesetze/verordnungen/doc/2676.php 7. Bundesverband Erneuerbare Energie(BEE): Branchenprognose Stromversorgung 2020 http://www.bee-ev.de/Energieversorgung/Strom/Stromversorgung-2020.php 8. Com(2009)192 végleges: Jelentés a megújuló energiák terén elért haladásról: A Bizottság jelentése a 2001/77/EK irányelv 3. cikke, a 2003/30/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése, és a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervről szóló COM(2005)628 közleménnyel összhangban http://www.pcpzoldenergia.eu/files/com2009_0192hu01.pdf 9. Csehó Julianna (2008): Klímapolitika az Európai Unióban http://www.mtakszi.hu/Honlap/CSEHO_klimaEU.pdf 10. Das regenerative kombikraftwerk: Wie funktioniert das Kombikraftwerk http://www.kombikraftwerk.de/index.php?id=19 11. Desertec Fundation: Die Desertec Foundation http://www.desertec.org/ 12. Desertec Fundation: Konzept – Studien http://www.desertec.org/de/konzept/studien 13. Desertec Fundation: Pressemitteilung (2009) http://www.desertec.org/de/presse/pressemitteilungen/091030-1-gruendung-der-diigmbh/ 71

14. Deutsche Energiepolitik in der Diskussion – Die zukünftige Rolle der regenerativen Energien im Energiemix Glückauf, 11, 07. 11. 2006, 142. Jahrgang 15. Deutsche Messe: Kombikraftwerk: Der Film http://www.umweltdienstleister.de/Umweltvideos/?p=25 16. El-Sharif Yasmin (2009): Desertec-Projekt, Experten zweifeln an WüstenstromWunder http://www.spiegel.de/wirtschaft/0,1518,635811,00.html 17. Energia Klub – Sajtóreggeli összefoglaló lapok #6: Az Európai Unió és a megújuló energia http://www.energiaklub.hu/dl/sajtoreggeli/EK_sajto_hatter_%20megujulok%20EU.pd f 18. Erneubare Energie Gesetz (2009), 1. §, (2) bekezdés http://www.buzer.de/gesetz/8423/a156910.htm 19. Erneubare Energie Gesetz (2009), 21. § (2) bekezdés http://www.buzer.de/gesetz/8423/a156930.htm 20. Erneubare Energie Gesetz (2009), 36. § (1) bekezdés http://www.buzer.de/gesetz/8423/a156945.htm 21. Erneubare Energie Gesetz (2009), 8. § (1) bekezdés http://www.buzer.de/gesetz/8423/a156917.htm 22. Erneubare Energien (2007): Erneuerbare Energien geben 235.000 Menschen Arbeit http://www.erneuerbare-energien.de/inhalt/39983/40289/ 23. Erneubare Energien: Erneubare Energie Gesetz (2004) http://www.erneuerbare-energien.de/inhalt/5982/ 24. EU Vonal: Energiapolitika http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21 25. Euractiv: Európa sivataggal fűt (2009) http://www.euractiv.hu/innovacio_es_kreativitas/hirek/europa-sivataggal-fut-001855 26. Farkas Ottóné: A XXI. század energetikai kihívásai http://www.energiamedia.hu/upmenu/tud/tud016.html 27. Fizikai Intézet, Pécs (2007): Környezetfizika I. 2: Energiafelhasználás, emberi civilizáció http://www.ddkkk.pte.hu/~bnemet/korfiz-I/KorFiz07-I-2-civilizacio.pdf

72

28. Frauenhofer Institut für Windenergie und Energisystemtechnik: Das Regenerative Kombikraftwerk http://www.iset.unikassel.de/pls/w3isetdad/www_iset_new.main_page?p_name=7265001&p_lang=ger 29. Grabner Péter (2007): Németországi tapasztalatok a megújuló energiaforrások támogatásáról, különös tekintettel a szélenergia felhasználására http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200512/et_ivnegyedv_4napirendipont_grabnerp20051 214.pdf 30. Groó Rudolf: Energiapolitika, klímaváltozás és napenergia www.kvvm.hu/cimg/documents/09_20_Gro__Rudolf_el_ad_sa.doc 31. Hemmingsen E. (2010): At the base of Hubbert’s Peak: Grounding the debate on petroleum scarcity http://www.peakoil.net/publication-tags/hubbert 32. Hirschl Zsuzsanna (2009): Éjszaka is termelni fog az óriás naperőmű a Szaharában http://www.ozonenetwork.hu/ozonenetwork/20091113-napenergianagyhatalomnaperomuvekkel-a-szaharaban-desertec.html 33. Horánszky Beáta (2004): Az EU energiapolitikája http://www.uni-miskolc.hu/~gazhbea/oktatasianyagok/jegyzetek/euepol2004.pdf 34. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Köyvkiadó Kft, 2007 35. Kaufmann Matthias (2009): Wüstenstrom, "Die Kalkulation von Desertec ist absurd" http://www.manager-magazin.de/unternehmen/energie/0,2828,635955,00.html 36. Király Nóra–Sugár András: Energetika és külpolitika, Interjú Michael Geisslerrel, Közgazdaság 2007/3 http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/2per3/4-geissler.pdf 37. Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium (2003): Nemzetközi helyzet http://www.khem.gov.hu/print/masolt/archivum/energetika/kornyezetved/alt_energ_ne mzetkozi.html 38. Krewitt Wolfram, Schlomann Barbara (2006):Externe Kosten der Stromerzeugung aus erneuerbaren, Energien im Vergleich zur Stromerzeugung aus fossilen Energieträgern http://www.erneuerbareenergien.de/files/erneuerbare_energien/downloads/application/pdf/ee_kosten_stromerz eugung.pdf 39. Lubbadeh Jens (2009): Projekt Wüstenstrom, Superkraftwerk Sonne http://www.spiegel.de/wissenschaft/technik/0,1518,663824-7,00.html

73

40. Palánkai Tibor: Az európai intgráció gazdaságtana, Aula Kiadó Kft., 1999 41. Pethõ Szilveszter, Petrasovszky István: Energiatermelés és -felhasználás a századfordulón http://www.energiamedia.hu/menu/enstat/enstat007.html 42. Richtlinien zur Förderung von Maßnahmen zur Nutzung erneuerbarer Energien im Wärmemarkt (2007) http://www.erneuerbareenergien.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/foerderrichtlinie_waerme.pdf 43. Rüdriger Konrad (2009): Finanzierung von Desertec, Staat könnte Milliarden in die Wüste schicken http://www.news.de/wirtschaft/3449/staat-koennte-milliarden-in-die-wuesteschicken/1/ 44. Savin Janet: Az energiaellátás új jövőképe – A világ helyzete, 2003 45. Stromeinspeisungsgesetz (1990) http://www.iwr.de/re/eu/recht/streg.html 46. Szerényi István: Európai Energiapolitika – Magyar energiapolitika, Az integrációs stratégiai Munkacsoport Kiadványa, 1997 47. Tudományos, Hasznos, Emberi: Afrikából „importált” napenergia (2009) http://the-online.hu/erdekessegek/reszletek/1452/ 48. Vajda György: Energiapolitika, Magyar Tudományos Akadémia, 2001 49. Varga Tímea (2009): Új németországi Megújuló Energia Törvény http://kitekinto.hu/global/2009/05/13/uj_nemetorszagi_megujulo_energia_torveny 50. Welt Online: Mega-Anlagen, Startschuss für Wüstenstrom-Initiative Desertec (2009) http://www.welt.de/wirtschaft/article4109328/Startschuss-fuer-WuestenstromInitiative-Desertec.html 51. Wood John H., Long Gary R., Morehouse David F. (2004): Long-Term World Oil Supply Scenarios http://www.eia.doe.gov/pub/oil_gas/petroleum/feature_articles/2004/worldoilsupply/oi lsupply04.html 52. Zentai Péter: Nappal álmodók, Figyelő, 2009./28. szám

74

A megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzése az Európai Unióban és Németországban

Recommend Documents