A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058

Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Projektvezető: Dr. Szerb László PTE KTK egyetemi tanár

5. tevékenység: Az ökológiailag fenntartható technológiák társadalmi elfogadottságának vizsgálata A tevékenység vezetője: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár Az országos lakossági megkérdezés feladat felelőse: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK egyetemi adjunktus

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében A magyar felnőtt lakosságot reprezentáló minta személyes megkérdezésének összefoglaló eredményei Kutatási tanulmány

Készítette: Németh Péter PTE KTK Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD hallgató Kiadó: Pécsi Tudományegyetem ISBN 978-963-642-990-4

Pécs, 2013 TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058, Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

1. A kutatás célja A kutatás fő célja a magyar lakosság környezetbarát és ökológiailag fenntartható technológiákkal kapcsolatos társadalmi elfogadottságának vizsgálata. A cél teljesülése érdekében 2000 fős országos reprezentatív megkérdezés történt. A nagy elemszámú vizsgálatra azért volt szükség, hogy az egyes kérdések esetében lehetőség nyíljon a háttérváltozókkal való elemzésre, illetve fogyasztói csoportok, klaszterek képzésére. A feladatnak a főbb tevékenység céljához való kapcsolódási pontját az adja, hogy a teljes lakosságra kiterjedő elemzés az energiafogyasztók környezetbarát technológiákkal szembeni beállítottság vizsgálatának alappillérét jelenti. Az eredmények más feladatok megvalósítását is támogatják, hiszen a reprezentatív mintán történő országos megkérdezés viszonyítási alapot szolgáltat a regionális és Pécs városa szintű eredmények értelmezéséhez. Így képet kaphatunk a régió és Pécs az ország többi egységeihez viszonyított helyzetéről, illetve láthatóvá válnak a helyi sajátosságok is. A terepmunka során keletkezett adatbázist SPSS program segítségével elemeztük, egy- és sokváltozós módszerek együttes alkalmazásával. Az eredményeket jelen tanulmányban mutatjuk be.

2. Módszertan Az országos reprezentatív kutatás során 2000 főt érintő személyes megkérdezések zajlottak 2013 tavaszán. A megkérdezett minta nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szempontjából reprezentálja a magyar lakosságot. A kutatás során a következő, a fő cél elérését támogató és az értelmezések hátterét adó témaköröket vizsgáltuk:  demográfiai jellemzők  energiaforrások, energiatudatosság, környezetvédelem  vásárlási szokások, attitűdök  internetezési szokások  szabadidő eltöltése, szabadidős szokások  életstílus, életszervezés

3. A minta demográfiai jellemzői A kutatásban résztvevők 47,8%-a férfi, 52,2%-a pedig nő. Az átlagéletkor 43 év, ennél a megkérdezettek átlagosan három évvel fiatalabbnak érzik magukat. Legmagasabb arányban, 24,8%-nyian a 18-29 évesek vannak közöttük, őket követik a 21,6%-kal rendelkező 40-49 évesek. Legalacsonyabb arányban a 60-69 éves, illetve a 70-79 éves korcsoport tagjai vannak. 1. táblázat: A demográfiai jellemzők bemutatása demográfiai csoportok

fő

% (n=2000)

demográfiai csoportok háztartás nagysága

nem férfi nő összesen

956 47,8% 1044 52,2% 2000 100,0%

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 13 NT/NV összesen

korcsoport 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60-69 éves 70-79 éves összesen

% (n=2000)

fő

496 24,8% 372 18,6% 432 21,6% 340 17,0% 240 12,0% 120 6,0% 2000 100,0% településtípus

Budapest megyei jogú város

360 457

18,0% 22,9%

10.000+ település

445

22,3%

2.000-10.000 település

439

22,0%

-2.000 település

299

15,0%

háztartás anyagi helyzete Könnyedén meg tudom vásárolni, amire szükségem van, és még félre is tudok tenni. Meg tudom vásárolni az alapvető dolgokat és egy-két extra kiadást is megengedhetek magamnak, de félretenni nem tudok. Az alapvető dolgokat meg tudom vásárolni, de másra nincs pénzem, a hó végéig éppen kitart. Arra sem elég a havi jövedelmem, hogy az alapvető dolgokat megvásároljam. nem válaszol összesen gyermekek száma nincs gyermeke 1 2 3 4

összesen

2000 100,0% legmagasabb iskolai végzettség egyetem 89 4,5% főiskola 284 14,2% középiskola 828 41,4% szakiskola, szakmunkásképző 550 27,5% általános iskola 191 9,6% NT/NV 58 2,9% összesen 2000 100,0% % demográfiai csoportok fő (n=2000) családi állapot házas 832 41,6% egyedülálló 441 22,1% párkapcsolatban 330 16,5% elvált 172 8,6% özvegy 138 6,9% élettársi kapcsolatban 87 4,4% összesen 2000 100,0%

5 6 7 8 összesen

278 549 499 429 165 48 20 4 2 1 2 3 2000

13,9% 27,5% 25,0% 21,5% 8,3% 2,4% 1,0% 0,2% 0,1% 0,1% 0,1% 0,2% 100,0%

112

5,6%

845

42,3%

832

41,6%

128

6,4%

83 2000

4,2% 100,0%

658 454 635 189 42

32,9% 22,7% 31,8% 9,5% 2,1%

13 5 2 2 2000

0,7% 0,3% 0,1% 0,1% 100,0%

1545 122 126 79 65 63 2000

77,3% 6,1% 6,3% 4,0% 3,3% 3,2% 100,0%

unokák száma nincs unokája 1 2 3 4 5 vagy több összesen

Forrás: saját szerkesztés

3

A megkérdezés résztvevőinek 22,9%-a megyei jogú városban él, 22,3%-uk 10.000 lélekszámúnál nagyobb településen. 18% azok aránya, akik a fővárosban laknak, míg 22%nyian vannak a 2.000-10.000 fős településeken élők, 15%-nyian pedig a 2.000 fősnél kisebb településen élők. 41,4%-nyian vannak azok, akiknek középiskolai végzettségük van. 27,5% a szakiskolában, szakmunkásképzőben végzettek aránya. Az egyetemen, főiskolán végzettek 18,7%-át teszik ki a megkérdezetteknek, az általános iskolai végzettségűek pedig 9,6%-ot. A válaszadók 41,6%-a házas, 22,1%-uk egyedülálló, 16,5%-uk párkapcsolatban él. Az elváltak aránya 8,6%, az özvegyeké 6,9%, míg 4,4%-nyian élnek élettársi kapcsolatban. A kutatás résztvevőinek nagy része a jövedelmi helyzetével kapcsolatban azt mondta, hogy az alapvető dolgokat meg tudják vásárolni, de félretenni már nem tudnak: 42,3%-nak még jut egy-két extrára, 41,6%-nak pedig éppen a hónap végéig tart ki a pénze. 6,4% azok aránya, akiknek az alapvető dolgokra sem elég a jövedelmük. Ezzel szemben 5,6% nyilatkozott úgy, hogy könnyedén meg tudják vásárolni azt, amire szükségük van, és még félre is tudnak tenni. 32,9%-nak nincs gyermeke. 31,8%-nyian vannak azok, akiknek két gyermekük van, 22,7%nyian, akik egy gyermeket nevelnek. 9,5% mondta azt, hogy három gyermekük van. 4 vagy annál több gyermekkel alacsonyabb arányban élnek együtt a megkérdezettek. 77,3% nyilatkozott úgy, hogy nincs unokája. Egy unokája 6,1%-nak, kettő 6,3%-nak van. Három unokával 4,0%, néggyel pedig 3,3% rendelkezik. Ennél több unokát alacsony arányban jeleztek. A háztartás nagyságát illetően: az egy háztartásban együtt élők számának alakulását tekintve legmagasabb arányban azok vannak, akik ketten, illetve hárman élnek együtt egy háztartásban – az ő arányuk 27,5% és 25,0%. Az adott válaszok átlaga 2,96. A válaszadók nagyrészt partnerrel együtt élnek: 33,9%-uk gyerekkel és partnerrel, 21,9%-uk pedig partnerrel, gyerek nélkül. 19,2% nyilatkozott úgy, hogy szüleivel él együtt, 14,2% pedig egyedül. 6,5% mondta azt, hogy partner nélkül él együtt gyerekkel, 1,3% pedig, hogy a szülőkkel és a nagyszülőkkel. Alacsony azok aránya, akik kortársaival – például egy közös albérletben – élnek (1. ábra).

4

1. ábra: A megkérdezettek megoszlása aszerint, hogy milyen típusú háztartásban élnek (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

partnerrel gyerekkel

50%

75%

100%

33,9%

partnerrel gyerek nélkül

21,9%

szülőkkel együtt

19,2%

egyedül

14,2%

partner nélkül gyerekkel

6,5%

egyéb

2,7%

szülőkkel, nagyszülőkkel együtt

1,3%

kortársaimmal együtt (közös lakásbérlés)

0,5%

Az egyéb kategóriában (2. táblázat) leginkább olyan említések szerepelnek, melyek a partnerrel, illetve a családból több generációval való együttélésre utalnak (például unokákkal, gyerekkel, testvérrel való együtt élés). 2. táblázat: Egyéb említések a háztartás jellegét tekintve. Forrás: saját szerkesztés egyéb említések partnerrel gyermekkel szülővel partnerrel szülőkkel testvérrel szülőkkel és gyerekekkel anyjával partnerrel gyermekkel unokával gyermekemmel és családjával gyerekkel unokával szülővel és testvérrel unokával rokonnal

említések száma 8 7 6 5 4 3 2 2 2 2 2

említések aránya (n=2000) 0,4% 0,4% 0,3% 0,3% 0,2% 0,2% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%

egyéb említések gyerekkel férjjel unokával testvérrel és annak családjával partner és unoka szűlők és partner között ingázik szűlőkkel gyerekekkel tetvérrel gyermekkel unokával vejjel partnerrel gyerekkel szülővel nagyszülővel szülővel testvérrel partnerrel szülő partner gyerek testvér nagyszülőkkel

említések említések aránya száma (n=2000) 1 0,1% 1 0,1% 1 0,1% 1 0,1% 1 0,1% 1 0,1% 1 0,1% 1 0,1% 1 0,1% 1 0,1% 1 0,1%

A lakóhely ingatlantípusát tekintve a családi ház van legmagasabb arányban (57,4%). A panelházban lakók aránya 23,4%, a tégla emeletes házban 13,7%-nyian laknak, sorházban pedig 5,2%-nyian. Az egyéb említések között a téliesített hétvégi ház, ikerház, társasház és nyaraló szerepelnek (2. ábra).

5

2. ábra: A lakóhely ingatlantípusa szerinti megoszlások (n=2000). Forrás: saját szerkesztés sorház; egyéb; 5,2% 0,5%

emeletes ház (téglából); 13,7%

családi ház; 57,4%

panelház; 23,4%

A megkérdezettek átlagosan kb. 75.000 Ft-ból gazdálkodnak, ez az az összeg, mely havonta szabadon elkölthető. A kétezer válaszadó közül 1680-an válaszoltak erre a kérdésre, vagyis 16% nem adott választ. A tanulmányban a témakörök elemzése során bemutatott demográfiai háttérelemzéseknél (szürke háttérrel jelölve) a statisztikailag értelmezhető (szignifikáns) különbségeket mutatjuk be az életkor, a településtípus, a nem és az iskolai végzettség tekintetében.

6

4. Energiaforrások, energiatudatosság, környezetvédelem Ebben

a

részben

a

válaszadók

energiaforrásokkal,

energiatudatossággal

és

környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodását, attitűdjeit mutatjuk be. A megkérdezettek által leginkább ismert energiaforrások az áram, a vezetékes gáz, a fa, a palackos gáz, a napenergia, a szélenergia, az atomenergia és a vízenergia. Legkevésbé a biomasszát és a hőszivattyút ismerik (3. ábra). 3. ábra: Energiaforrások ismertsége: „Hallott Ön az alábbi energiaforrásokról?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

50%

75%

100%

áram

100,0%

vezetékes gáz

99,8%

fa

99,8%

palackos gáz

99,2%

napenergia

98,2%

szélenergia

96,9%

atomenergia

93,6%

vízenergia

93,3%

bioüzemanyagok

78,6%

biogáz

65,0%

geotermikus energia

63,6%

biomassza

54,8%

hőszivattyú

53,4%

4. ábra: Energiaforrások iránti szimpátia: „Mennyire szimpatikusak ezek Önnek?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 1

2

3

4

napenergia

5

4,58 4,41 4,24 4,14

szélenergia vízenergia áram vezetékes gáz

3,69 3,62 3,48 3,26 3,17 3,05 2,88 2,87 2,80

fa bioüzemanyagok geotermikus energia biogáz palackos gáz hőszivattyú biomassza atomenergia

7

A napenergiát, a szélenergiát, a vízenergiát és az áramot tartják leginkább szimpatikusnak a kutatásban résztvevők. Az atomenergia, a biomassza és a hőszivattyú azok, melyek a legkevésbé szimpatikusak (4. ábra). Jellemző, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a férfiak és a 30-49 évesek körében magasabb az energiaforrásokat ismerők aránya. Egyes energiahordozók esetén a különböző demográfiai csoportok szimpátiáját tekintve kiemelünk néhány eredményt: a vezetékes gázt a kisebb településeken élők szimpatikusabbnak tartják. A fát az alacsonyabb végzettségűek, míg a palackos gázt az idősebbek tartják szimpatikusabbnak. A napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a bio üzemanyagok, a biogáz, a geotermikus energia, a biomassza és a hőszivattyú esetén az átlagosnál magasabb szimpátia értéket adtak meg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. A leginkább használt energiaforrás az áram, az atomenergia és a vezetékes gáz. 30% feletti arányban használják még a fát és a palackos gázt, mint energiaforrást. Legkevésbé a geotermikus energiát és a hőszivattyút alkalmazzák a háztartásokban. Akik ismerik az adott energiaforrást, de nem használják azt, azok legnagyobb arányban a napenergia és a szélenergia kapcsán nyilatkoztak így (5. ábra). 5. ábra: Energiaforrások használata: „Használ ilyen energiaforrást jelenleg?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

50%

áram 81,8%

fa

0,2%

44,2%

palackos gáz

55,6%

30,6%

0,2%

68,6%

vízenergia 5,8%

0,8%

87,5%

bioüzemanyagok 2,6%

6,7%

76,0%

2,2%

21,4% 96,0%

biogáz 1,0%

64,0%

1,8% 35,0%

szélenergia 0,8%

96,1%

3,1%

biomassza 0,8%

54,0%

45,2%

hőszivattyú 0,6%

52,8%

46,6%

geotermikus energia 0,4%

63,2%

36,4%

atomenergia 0,0%

93,6% használja

A

100%

100,0%

vezetékes gáz

napenergia

75%

kutatásban

résztvevők

a

nem használja

napenergiát

és

6,4% nem ismeri

a

szélenergiát

tartják

a

leginkább

környezetbarátnak. Magas értéket kapott még a vízenergia és a geotermikus energia is.

8

Legkevésbé az atomenergiát, a palackos gázt, a fát és a vezetékes gázt tartják környezetbarát energiaforrásnak (6. ábra). 6. ábra: Környezetbarát energiaforrások: „Mennyire gondolja környezetbarátnak ezeket az energiaforrásokat?”. Forrás: saját szerkesztés 1

2

3

4

5

4,85

napenergia (n=1945) szélenergia (n=1894)

4,81

vízenergia (n=1773)

4,55 4,31

geotermikus energia (n=1184) biogáz (n=1209)

4,16

biomassza (n=1042)

4,15

hőszivattyú (n=981)

4,08

bioüzemanyagok (n=1471)

4,06

áram (n=1919)

3,79

vezetékes gáz (n=1963)

3,32 3,16

fa (n=1900) palackos gáz (n=1936)

3,04 2,74

atomenergia (n=1743)

7. ábra: Energiaforrások ismertsége, szimpátiája és a válaszadók véleménye azzal kapcsolatban, hogy azok milyen mértékben környezetbarát energiaforrások. Forrás: saját szerkesztés ismertség (n=2000) 0%

környezetbarát

25%

szimpátia (n=2000)

50%

áram

2,88

vezetékes gáz

2,87

fa

75%

100% 4,08

100,0%

4,15 4,31

3,26

palackos gáz

99,8%

4,16

3,17

napenergia

99,8%

99,2%

4,06

3,48

szélenergia

98,2% 4,24

4,55

2,74 2,80

atomenergia

96,9% 93,6%

vízenergia

4,81 93,3%

4,41

bioüzemanyagok

78,6%

4,58

4,85

3,04 65,0% 3,05 3,16 63,6% 3,62

biogáz geotermikus energia biomassza

54,8% 3,32

hőszivattyú

53,4% 1

2

3

9

3,69 3,79

4,14 4

5

A 7. ábra mutatja azt, hogy az egyes energiaforrások mennyire ismertek, illetve szimpatikusak, valamint, hogy a válaszadók véleménye szerint ezek az energiaforrások milyen mértékben számítanak környezetbarátnak. A kétezer megkérdezett 7%-a nem válaszolt arra a kérdésre, hogy háztartásuk jövedelmének nagyjából mekkora hányadát költik energiára. A válaszolók átlagosan 30,6%-ot költenek el energiára a háztartás összes jövedelméből (8. ábra). 8. ábra: A háztartás jövedelméből az energiára való költés hányada: „Mekkora részét költik energiára a háztartás összes havi jövedelméből?” (n=1860). Forrás: saját szerkesztés

egyéb; 69,4%

energia; 30,6%

Miután az energia költsége a kiadások elég jelentős részét képviseli, így kérdéseket tettünk fel arra vonatkozóan is, miképp próbálnak a megkérdezettek az energiakiadásokon spórolni. A lakóhely korszerűsítésével kapcsolatban a 50% válaszadók 20,1%-a úgy, hogy már 0% 25% 75% nyilatkozott 100% végre is hajtott bizonyos korszerűsítéseket abból a célból, hogy azután kevesebbet fizessen energiáért. 38,4% mondta azt, hogy tervezte, de még nem tett semmit, 41,6% pedig még soha nem gondolt ilyenre (9. ábra). 9. ábra: A lakóhely korszerűsítésének tervezése: „Gondolkodott már Ön azon, hogy otthonát átalakítja/korszerűsíti oly módon, hogy azután kevesebbet fizessen az energiáért?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés

20,1% 41,6%

38,4%

10

igen, és már végre is hajtottam bizonyos korszerűsítéseket igen, terveztem már, de még nem tettem semmit

nem, még soha nem gondolkodtam ilyenen

A fiatal válaszadók esetén, valamint azok körében, akik alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, az átlagosnál magasabb arányban vannak azok, akik még nem gondolkoztak azon, hogy korszerűsítsenek. Aki már végrehajtott valamilyen korszerűsítést, azok arra átlagosan 685.029 Ft-ot költöttek. 250.000 Ft alatt 23,2%, 250 ezer és 450 ezer közötti összeget 26,7% költött. Ugyanekkora arányban vannak azok, akik 450-700 ezer Ft-ot költöttek korszerűsítésre. 23,5% nyilatkozott úgy, hogy 700.000 Ft-nál is többet költött ilyen jellegű felújításokra (10. ábra). 10. ábra: Energetikai korszerűsítés céljából végrehajtott változtatások költségei: „Megközelítőleg összesen mennyibe kerültek azok a változtatások, melyeket energetikai korszerűsítés céljából hajtott végre?” (n=402, aki már végrehajtott bizonyos korszerűsítéseket). Forrás: saját szerkesztés

0-250.000 Ft 23,2%

700.001 Fttól 23,5%

250.001450.000 Ft 26,7%

450.001700.000 Ft 26,7%

A végrehajtott korszerűsítések között legmagasabb arányban a nyílászárók cseréje, szigetelése van, ezt 79,1%-os arányban hajtották végre azok, akik valamilyen felújítást, korszerűsítést végeztek. 39,3% mondta, hogy a fűtési rendszert korszerűsítette, 38,8% pedig az épületet szigetelte. Az elektronikus eszközök korszerűbbre cserélése 26,1%-uknál volt jellemző. 4,0% azok aránya, akik alternatív energiahordozókat vettek igénybe. Az egyéb említések között az etázsfűtés, a tetőcsere, az elektromos hálózat felújítása, a napkollektor, a fatüzelésű kályha, a vízvezetékrendszer cseréje és az energiatakarékos izzók, égők cseréje szerepelt (11. ábra).

11

11. ábra: Végrehajtott korszerűsítések: „Milyen korszerűsítéseket hajtott már Ön (vagy a lakóközösség) végre?” (n=402). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

50%

nyílászárók cseréje, szigetelése

75%

100%

79,1%

fűtési rendszer korszerűsítése

39,3%

épület szigetelése

38,8%

elektronikus eszközök korszerűbbre cserélése

26,1%

alternatív energiahordozók igénybevétele (pl. napkollektorok)

4,0%

egyéb

2,5%

Aki már végrehajtott bizonyos korszerűsítéseket, azok nagy része – 87,1%-a – szerint ezek a beruházások már megtérültek vagy meg fognak térülni. 5,2% mondta, hogy nem térülnek meg, míg 2,5% úgy vélekedett, hogy soha nem térülnek majd meg (12. ábra). Akik azt mondták, hogy meg fog térülni, azok szerint ez átlagosan 7 év alatt következik be. 12. ábra:A korszerűsítési beruházások megtérülése: „Megítélése szerint anyagi értelemben véve megtérültek, vagy meg fognak térülni ezek a beruházások?” (n=402). Forrás: saját szerkesztés nem térülnek meg 5,2%

nem fognak nem tudja megtérülni 5,2% soha 2,5%

megtérülnek 87,1%

A korszerűsítések anyagi megtérülésében a kisebb településeken élők az átlagosnál magasabb arányban hisznek.

12

A korszerűsítéseket gátló tényezők között legtöbben azt jelölték, hogy ezek a változtatások túl sokba kerülnek, ezért bele sem tudnak vágni: a kétezer megkérdezett 54,9% jelölte ezt, csupán 15,3% azok aránya, akiket nem is foglalkoztat ez a téma, 10,9% pedig nem saját lakásban él, ezért nem akar arra költeni. Legkevésbé gátló tényező, hogy nincs jó szakember, valamint, hogy nincs, aki segítene a kivitelezésben (13. ábra). Az egyéb említések között leggyakrabban az anyagi problémák, a lakóközösség döntési jogköre, a szülők döntési jogköre, a panellakás és a nem végleges lakhely szerepelnek. 13. ábra: A korszerűsítéseket gátló tényezők: „Mi az oka annak, hogy nem hajt végre olyan korszerűsítéseket, átalakításokat, melyek segítenének Önnek az energiaköltségei csökkentésében?”, illetve „Válassza ki azt a tényezőt, mely leginkább megnehezíti, hogy átalakításokat tervezzen!” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés gátló tényező

leginkább megnehezíti az átalaktásokat

0%

25%

Bármilyen változtatás túl sokba kerülne, nem tud belevágni.

100%

15,3% 11,1% 10,9% 8,9%

Ezek a beruházások sosem térülnek meg, hosszútávon jobban jár anyagilag akkor, ha nem változtat semmin.

8,4% 3,7%

Nincs elég információja a lehetőségekről.

7,2% 2,0%

Nincs, aki segítene a kivitelezésben, lebonyolításban.

4,6% 1,1%

Nincs jó szakember, aki megtervezné a korszerűsítést.

2,8% 3,8%

egyéb

75%

54,9% 47,9%

Nem foglalkoztatja a téma. Nem saját lakásban él, ezért nem akar arra költeni.

50%

6,2% 1,5%

A megkérdezettek választása szerint, ami leginkább megnehezíti a dolgokat, az az, hogy bármilyen változtatás túl sokba kerülne. Akinek túl sokba kerülne a korszerűsítés, vagy nem foglalkoztatja ez a téma, azok körében magasabb arányban vannak azok, akik alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek.

13

A kutatásban résztvevők 51,0%-a nyilatkozott úgy, hogy tud arról, hogy épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre állnak pályázati források (14. ábra). 14. ábra: Pályázati források ismerete: „Van-e Önnek tudomása arról, hogy rendelkezésre állnak/álltak pályázati források épületenergetikai fejlesztésekre?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés

nem tud a pályázati forrásokról 49,0%

tud a pályázati forrásokról 51,0%

Aki tud arról, hogy rendelkezésre állnak pályázati források, azok 90%-a még nem pályázott. Egyaránt 5-5% azok aránya, akik már sikerrel, illetve sikertelenül pályáztak (15. ábra). 15. ábra: Pályázás épületenergetikai fejlesztésekre: „Pályázott már korábban Ön épületenergetikai fejlesztésekre?” (n=1021, aki tud arról, hogy rendelkezésre állnak pályázati források épületenergetikai fejlesztésekre). Forrás: saját szerkesztés sikerrel sikertelenül pályázott pályázott 5,0% 4,9%

nem pályázott 90,1%

A nagyvárosban élő válaszadók (megyei jogú városok és főváros) az átlag feletti arányban pályáztak (sikerrel és sikertelenül is) épületenergetikai fejlesztésekre.

14

Azok közül, akik tudnak a rendelkezésre álló pályázati forrásokról 47,6% pályázna a jövőben. 39,7% azok aránya, akik nem pályáznának. 12,7%-nyian mondták azt, hogy nem tudják (16. ábra). 16. ábra: Pályázási hajlandóság a jövőben: „Pályázna-e Ön a jövőben épületenergetikai fejlesztésekre?” (n=1021). Forrás: saját szerkesztés nem tudja 12,7%

pályázna 47,6% nem pályázna 39,7%

Az energiatakarékossággal kapcsolatban a leginkább jellemző tevékenységek, hogy csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki, valamint az energiatakarékos izzók használata. Legkevésbé jellemző a háztartási hulladék komposztálása, a fáradt sütőolaj gyűjtése és a vízgyűjtés a háztartásban (17. ábra). 17. ábra: Takarékossággal kapcsolatos tevékenységek a háztartásban: „Mennyire jellemzők Önre, az Ön háztartására az alábbi tevékenységek, viselkedés?”. Forrás: saját szerkesztés 1

2

3

4

csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki (n=2000)

4,19

energiatakarékos izzók használata (n=2000)

3,93

szelektív hulladékgyűjtés (n=2000)

3,33

mosogatáskor nagyon kevés vizet használ (n=2000)

3,24

saját kerti kút használata (n=1155)

3,20

nem használt elektromos készülékek kihúzása a konnektorból (n=2000)

3,20

a szokásosnál alacsonyabb hőmérséklet a lakásban (n=1617)

3,17

tisztálkodáskor nagyon kevés vizet használ (n=2000)

3,08

azokat a helyiségeket nem fűti, amelyeket nem használ (n=2000) háztartási hulladék komposztálása (n=2000)

2,96 2,13

fáradt sütőolaj gyűjtése (n=2000)

2,07

víz gyűjtése a háztartásban (n=2000)

2,07

15

5

átlag: 3,04

A különböző demográfiai csoportok attitűdállításokkal való egyetértésének vizsgálatának főbb megállapításai: az ötven feletti nők az átlagosnál jobban egyetértenek azzal az állítással, miszerint csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki. A magasabb iskolai végzettségűek az átlagosnál

magasabb

arányban

használnak

energiatakarékos

izzókat.

A

szelektív

hulladékgyűjtés a 40 év feletti magasabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb. Az, hogy mosogatáskor és tisztálkodáskor nagyon kevés vizet használnak, átlagon felüli értéket kapott a 40 feletti nőktől. A lakásban a szokásosnál alacsonyabb hőmérséklet alkalmazása a 40 év felettiekre jellemzőbb inkább. Víz gyűjtése a háztartásban, illetve a nem használt helyiségek fűtésének kikapcsolása a 40 feletti, kistelepüléseken élő, alacsony végzettségű válaszadókra jellemző leginkább. A kutatásban résztvevők 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 7,53-ra értékelték a természethez való közelségüket. Legmagasabb arányban – 23%-nyian – azok voltak, akik 8-as értéket adtak meg. A válaszadók átlagosan 7,24-re értékelték azt, hogy mennyire környezetbarátok. Legmagasabb arányban ebben az esetben is a 8-as értéket jelölték (18. ábra). 18. ábra: Természetközeliség és környezetvédelem: „Mennyire érzi Ön közel magát a természethez?” (n=2000), illetve „Mennyire tartja magát környezetbarátnak, környezetvédőnek?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

50%

75%

100%

átlag: 7,53 mennyire érzi közel magát a természethez

10,5% 10,6% 16,4%

12 3 4 5

6

7

23,0%

8

12,5%

9

20,3%

10

átlag: 7,24 mennyire tartja magát környezetbarátnak, környezetvédőnek

11,6% 13,3% 16,6%

16

22,1%

13,6% 14,4%

A válaszadók úgy vélik, hogy a piaci szereplők általában inkább ugyanannyit foglalkoznak a környezetvédelemmel, mint 5 évvel ezelőtt. Jellemző, hogy úgy gondolják, öt év múlva többet fognak foglalkozni ezzel a témával, mint jelenleg (19. ábra). 19. ábra: A piaci szereplők környezetvédelemhez való hozzáállása jelenleg: „Mennyit foglalkozik/foglalkoznak jelenleg a környezetvédelemmel az alábbi személyek, csoportok az Ön tapasztalatai szerint, összehasonlítva az 5 évvel ezelőtti állapottal?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0%

az Ön közvetlen környezete (barátai, ismerősei, kollégái)

25%

50%

29,5%

75%

100%

58,4%

8,8%

a magyarországi vállalatok

25,2%

54,2%

15,8%

az ország vezetése

28,0%

51,3%

16,3%

a nemzetközi vállalatok és országok

34,2%

Ön, vagyis saját maga

többet

48,0%

37,4%

ugyanannyit

kevesebbet

11,8%

54,9%

6,2%

nem tudja

20. ábra: A piaci szereplők környezetvédelemhez való hozzáállása a jövőben: „És mennyit foglalkoznak majd 5 év múlva a jelenhez képest?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

50%

75%

100%

az Ön közvetlen környezete (barátai, ismerősei, kollégái)

50,6%

a magyarországi vállalatok

47,9%

40,8%

4,2%

az ország vezetése

49,0%

38,6%

4,8%

a nemzetközi vállalatok és országok Ön, vagyis saját maga

többet

ugyanannyit

52,0% 58,0% kevesebbet 17

40,9%

36,9% 35,8% nem tudja

2,2%

3,0% 1,9%

Egy környezetszennyezés esetén a megkérdezettek legmagasabb arányban megpróbálnának szervezkedni az ott élők körében, hogy kérvényt nyújtsanak be. Magas arányban említették még azt a lehetőséget, hogy a befolyásos, ismert környezetvédelmi csoportokkal vennék fel a kapcsolatot. A tiltakozás, az elköltözés és a feljelentés kevésbé jellemző (20. ábra). 20. ábra: Mit tenne környezetszennyezés esetén: „Mit tenne, ha a közvetlen környezetében súlyos környezetszennyezést tapasztalna, melynek hosszú távon egészségkárosító hatása lehet?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

Megpróbálnék szervezkedni az ott élők körében, hogy kérvényt nyújtsunk be az illetékes hatóságokhoz. Megpróbálnám felvenni a kapcsolatot befolyásos és ismert környezetvédő csoportokkal, hogy támogassák az ügyünket. Panaszkodnék a környéken élőknek, hátha valaki tesz valamit az ügy érdekében.

35,0% 32,3% 20,3%

Tiltakozó levelet írnék a szennyezést okozó vállalatnak.

16,6%

Nem tennék semmit, mert a lakosságra/civilekre senki sem figyel. A Facebookon és más közösségi oldalakon kezdenék szervezkedni a vállalat ellen.

14,8%

Feljelentést tennék a bíróságon.

14,2%

15,2%

Amint lehet, elköltöznék.

9,6%

Tiltakozó gyűlést szerveznék a szennyezést okozó vállalat ellen.

8,8%

Mást tennék.

2,7%

NT

2,3%

18

50%

75%

100%

21. ábra: Alternatív energiáról való döntés szempontjai: „Önnek mennyire fontosak az alábbi szempontok, ha egy alternatív energiaforrás alkalmazásáról kellene döntenie?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 1

2

3

4

5

pénzt tudjak vele megtakarítani

4,78

legyek egészen biztos abban, hogy jobb, mint amit előtte használtam

4,72

ki lehessen próbálni mielőtt beszereltetem a házamba

4,36

ne legyen teljesen ismeretlen számomra

4,29

ne csak nekem, de a társadalomnak is tegyek jót

4,13

Az alternatív energiaforrás alkalmazása során leginkább figyelembe vett szempontok, hogy pénzt tudjanak vele megtakarítani, biztos legyen benne, hogy jobb, mint a korábban használt, de fontos az is, hogy ki lehessen próbálni és ne legyen teljesen ismeretlen (21. ábra). Az egyéb említések között a környezetvédelem, a gyors megtérülés, az ár, a hosszú élettartam, az, hogy az ne járjon nagy rombolással, könnyen megvalósítható legyen, értékes és hasznos legyen, könnyen lehessen használni, garantáltan működjön, legyen hozzá szakember és az előnyeit ki lehessen használni. A válaszadók – ha alternatív energiaforrásokról való tájékozódásról van szó, akkor – a tévét, a napi sajtót és a szakfolyóiratokat kevésbé tartják meggyőzőnek. Inkább a saját tapasztalat fontos, és amit személyesen mondanak nekik az adott energiaforrásról (22. ábra).

19

22. ábra: Alternatív energiaforrásokról szóló információk meggyőzősége: „Mennyire jellemzőek Önre az alábbi állítások? Egy alternatív energiaforrásról az az információ meggyőző…” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 1

2

3

4

…amit saját magam tapasztalok.

5

4,59

…amit személyesen mondanak róla.

4,00

…amit szakfolyóiratokban lehet olvasni róla.

3,50

...amit a tévében hallok róla.

3,12

…amit a napi sajtóban olvasok róla.

2,94

23. ábra: Új technológiáról való információszerzés: „Mennyire jellemzőek Önre az alábbi állítások? Ha információt szeretnék egy új technológiáról…” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 1

2

3

4

5

…a családomat és az ismerőseimet szoktam megkérdezni.

4,06

…azokat szoktam megkérdezni, akikkel egyébként más témákat is mindig megbeszélek, mert bennük bízom.

4,01

…szakértőket szoktam megkérdezni.

3,52

…mindig ugyanazokat az embereket szoktam megkérdezni.

3,24

…senkit sem szoktam megkérdezni, egyedül keresgélek.

2,02

Ha egy új technológiára van szükség, akkor a leginkább jellemző információforrás a család és az ismerősök, de azok is fontosak, akikkel egyébként mindennapi témákat beszélnek meg. Legkevésbé az jellemző, hogy nem kérdeznek meg senkit (23. ábra).

20

Összefoglalás – Energiaforrások, energiatudatosság, környezetvédelem A megkérdezettek körében a legismertebb energiaforrások az áram, a vezetékes gáz, a fa, a palackos gáz, a napenergia, a szélenergia, az atomenergia és a vízenergia. Legalacsonyabb arányban a biomasszát és a hőszivattyút ismerik. Az energiaforrásokat általában jobban ismerik a férfiak, a 30-49 évesek és a magasabban kvalifikált válaszadók. A szimpátiát tekintve a napenergia, a szélenergia, a vízenergia és az áram a legszimpatikusabbak, míg az atomenergia, a biomassza és a hőszivattyú a legkevésbé szimpatikusak. Az áramot, az atomenergiát és a vezetékes gázt használják legmagasabb arányban, a geotermikus energiát és a hőszivattyút pedig legalacsonyabb arányban. A nap- és szélenergiát tartják a leginkább környezetbarátnak, míg az atomenergia, a palackos gáz, a fa és a vezetékes gáz a legkevésbé környezetbarát a megkérdezettek szerint. A válaszadók elmondásai alapján átlagosan a háztartásuk összes jövedelmének kb. 30%-át költik havonta energiára. Ha felújításról, korszerűsítésről van szó, akkor azt lehet megállapítani, hogy 42% azok aránya, akik még soha nem gondolkoztak ezen. A fiatalok és az alacsonyan képzettek körében még magasabb ez az arány. Aki végrehajtott már valamilyen korszerűsítést, azok legnagyobb arányban a nyílászárókat cserélték ki (80%), de 10 esetből 4-re jellemző még a fűtési rendszer korszerűsítése, valamint az épület szigetelése is. A korszerűsítők kb. 90%-a mondta azt, hogy megtérültek vagy úgy gondolják, hogy meg fognak térülni a befektetéseik. A korszerűsítést leginkább gátló tényező, hogy túl sokba kerül, és ezt nem engedhetik meg maguknak. A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy tud épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre álló pályázatokról. Közülük 90%-uk nem pályázott még soha, ugyanakkor a pályázatok létezéséről tudók fele szívesen pályázna a jövőben. Takarékossággal kapcsolatban a leginkább az jellemző a válaszadókra, hogy csak ott ég a villany, ahol éppen vannak, valamint, hogy energiatakarékos izzókat használnak. Legkevésbé jellemző, hogy a háztartási hulladékot komposztálják, gyűjtik a fáradt sütőolajt és a vizet a háztartásban. Jellemzően közel érzik magukat a természethez, valamint környezetbarátnak is gondolják saját magukat. A megkérdezettek szerint a környezetvédelem 5 év múlva minden piaci szereplőt jobban fog érdekelni, mint jelenleg. Ha alternatív energiaforrásokról van szó, akkor az azért jó befektetés, mert pénzt lehet vele megtakarítani, de fontos, hogy jobb legyen, mint az előtte használt technológia. Az alternatív energiaforrásokról a legmeggyőzőbb információkat saját tapasztalatból lehet kapni, vagy, amit személyesen elmondanak róla. Ezzel kapcsolatos információkat legjellemzőbben a családtól, ismerősöktől, valamint azoktól szereznek, akikkel egyébként is beszélgetnek a válaszadók. 21

5. Vásárlási szokások, attitűdök A megkérdezetteket általában érintette az utóbbi évek világszintű és hazai gazdasági változásai: 39,7%-uknak jobban be kell osztania a pénzét, mint korábban, 26,1%-nak pedig erősen meg kellett szorítania a költéseit. Ennél valamennyivel magasabb azok aránya, akiknek nem változtak a költési szokásai (29,6%). 4,7%-nyian mondták azt, hogy többet költenek, mint korábban (24. ábra). 24. ábra: Változások a vásárlási, költési szokások terén: „Hogy érzi, az utóbbi években megváltoztak vásárlási, költési szokásai?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés

4,7% 26,1%

29,6%

Erősen meg kell szorítanom a költéseimet. Jobban be kell osztanom a pénzem, mint korábban. Nem változtak a költési szokásaim. Többet költök, mint korábban

39,7%

22

A háztartások fogyasztásával kapcsolatban azt a következtetést vonjuk le, hogy a megkérdezettek körében a vásárlások elsődleges motiváló ereje a szükségletek kielégítése. Jellemzően inkább egyetértettek az olyan állításokkal, melyek a tudatosságot mutatják: ezek szerint az elromlott készülékeket megjavíttatják, a már nem szükséges holmikat továbbadják, és amit lehet, újrahasznosítanak. A vásárlások előre megtervezése is jellemző. Legkevésbé értettek egyet azokkal az állításokkal a válaszadók, miszerint bio- és fair trade termékeket

vásárolnak,

valamint

hajlandóak

magasabb

árat

is

kifizetni,

ha

az

környezetvédelmi szempontból előnyös. Kevésbé jellemző, hogy újrahasznosítható anyagból készült terméket vásárolnak a válaszadók. A helyi termék megvásárlása, valamint a költségvetés készítése a főátlaghoz közeli átlagértékeket kapott. 25. ábra: Attitűdállítások a háztartások fogyasztásával kapcsolatban: „Mennyire jellemzők Önre, az Ön háztartására az alábbi állítások?”. Forrás: saját szerkesztés 1

2

3

4

5

a szükségletek alapján vásárol (n=1990)

4,33

az elromlott készüléket megjavíttatja (n=1984)

3,95

a már nem szükséges holmit továbbadja (n=1978)

3,79

előre megtervezi a vásárlásokat (n=1989)

3,64

amit lehet, újrahasznosít (n=1981)

3,51

helyi terméket vásárol (n=1979)

3,03

költségvetést készít (n=1983) újrahasznosítható anyagból készült terméket vásárol (n=1948) magasabb áron is megveszi a terméket, ha környezetvédelmi szempontból előnyös (n=1978) fair trade terméket vásárol (n=1701) bio terméket vásárol (n=1971)

23

2,77 2,29 2,05

1,96 1,85

átlag: 3,03

A vásárlással kapcsolatban megfigyelhető, hogy a válaszadók jellemzően akciókeresők. Amennyire csak lehetséges, elkerülik a nem tervezett vásárlásokat. Úgy nyilatkoztak továbbá, hogy számukra a márkás termékek megvásárlása nem fontos, inkább az, hogy a termék valóban jó minőségű legyen. Az átlagosnál magasabb arányban értenek egyet azzal az állítással, miszerint már kevesebbet költenek szórakozásra, mert úgy gondolják, hogy otthon a családdal eltöltött idő fontosabb. Legkevésbé jellemző a válaszadókra, hogy környezettudatos vásárlóként használt termékeket vegyenek, vagy másokkal cseréljenek. Az átlagosnál kevésbé jellemző, hogy azért csökken a fogyasztásuk, mert jobban odafigyelnek a környezetükre. Átlagon aluli az egyetértés foka azoknak az állításoknak is, melyek szerint inkább kevesebbet vásárol a válaszadó egy-egy termékből, de nem változtat a szokásain, valamint, hogy a változó gazdasági körülmények miatt ma már inkább néhány dolgot otthon állítanak elő. 26. ábra: Vásárlói attitűdök: „Mennyire ért egyet a következő állításokkal?”. Forrás: saját szerkesztés 1

2

3

4

5

Keresem az akciókat. (n=1983)

4,23

Amennyire csak tudom, elkerülöm a nem tervezett vásárlásokat. (n=1986)

4,09

Számomra a márkás termék megvásárlása nem fontos, inkább az, hogy az valóban jó minőségű legyen. (n=1990)

4,08

Kevesebbet költök szórakozásra, mint korábban, mert úgy gondolom, hogy az otthon, a családdal eltöltött idő fontosabb. (n=1975)

3,90

Már olcsóbb márkákat választok, ezek is ugyanolyan jók. (n=1990)

3,82

A válság miatt már többet kell dolgoznom, hogy ugyanazon a szinten tudjak élni, mint korábban. (n=1925)

3,75

Mióta megváltoztak a gazdasági körülmények, csak a legszükségesebb termékeket vásárolom meg. (n=1985)

3,72

Mióta válság van, már többféle termék fogyasztásáról is le kellett mondanom. (n=1986) Jobban odafigyelek a vásárlásaimra, mert tudom, hogy a túlzott fogyasztás milyen káros. (n=1975)

3,63 3,51

A változó gazdasági körülmények miatt, amit tudok, azt inkább otthon állítom elő. (n=1978)

3,33

Ma inkább kevesebbet veszek egy-egy dologból, de nem változtatok a szokásaimon. (n=1982)

3,25

A fogyasztásom azért csökken, mert jobban odafigyelek a környezetemre. (n=1969)

3,00

Környezettudatos vagyok, ezért sok esetben használt termékeket vásárolok, vagy másokkal cserélek. (n=1982)

2,99

átlag: 3,64

24

A kutatásban résztvevők tízfokozatú skálán átlagosan 5,59-re értékelték, hogy mennyire hisznek abban, hogy a fogyasztók összefogással hatást tudnak gyakorolni a vállalatok tevékenységére (27. ábra). Akik legalább 6-os értéket adtak meg, azoknak az aránya 53%. 27. ábra: Fogyasztói hatásgyakorlás a vállaltokra: „Hisz-e abban, hogy a fogyasztók összefogással hatást tudnak gyakorolni a vállalatok tevékenységére?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés

4,4% 5,3% 6,3% 12,6% 8,4% 13,4%12,2%13,8%12,6% 8,1% NT/NV

1

2

3

4

NT/NV NT/NVNT/NVNT/NV

5

6

7

NT/NV

NT/NV

NT/NV

8

9

10

NT/NV NT/NV NT/NV

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása a kutatásban résztvevők szerint leginkább azt jelenti, hogy a vállalatok a társadalmi és környezeti ügyeket támogatják, továbbá, hogy a 0% 25% 50% 75% 100% törvények szerint működnek. Legkevésbé azt feltételezik, hogy ez csupán egy reklámfogás, illetve, hogy ez valami, amit ők fognak megfizetni (28. ábra). 28. ábra: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása: „Ön szerint mit jelent a vállalatok társadalmi felelősségvállalása?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

50%

a vállalatok a társadalmi és környezeti ügyeket támogatják

42,0%

a vállalatok a törvényeket betartva működnek

34,5%

a vállalatok etikusan működnek

24,6%

a vállalatok a maximális profit elérésére törekednek

19,3%

nem tudom, nem hallottam még róla

12,4%

valami, amit én fizetek meg

11,5%

a vállalatok új reklámfogása, puszta kommunikáció

10,8%

mást

0,6%

25

75%

100%

A válaszadók szerint fontos, hogy egy vállalat társadalmilag felelősséget is vállaljon: 61,6% mondta azt, hogy ez teljes mértékben fontos. Ötfokozatú skálán 4,47-es átlagot kapott ennek a fontossága. A tapasztalatok már nem ilyen pozitívak a megkérdezettek körében: 21,2% azok aránya, akik egyet értettek azzal az állítással, miszerint tapasztalják is, hogy a vállalatok társadalmilag felelősséget vállalnak. A vásárlásokat, a vásárlási döntéshozatalt sem befolyásolja, ha egy vállalat társadalmilag felelős: 2,56-os átlagot adtak ki a válaszolók által adott értékelések ebben az esetben (29. ábra). 29. ábra: A társadalmi felelősségvállalás fontossága és hatásai: a) „Mennyire fontos, hogy egy vállalat társadalmilag felelősséget is vállaljon (ne csak törvényesen működjön, hanem adományozzon, alapítványokat hozzon létre, tegyen a közösségért)?” (n=2000) b) „Mennyire tapasztalja, hogy a vállalatok társadalmilag felelősséget is vállalnak (nem csak törvényesen működnek, hanem adományoznak, alapítványokat hoznak létre, tesznek a közösségért)?” (n=2000) c) „Hétköznapi vásárlásai során befolyásolja-e vásárlási döntését, hogy egy cég társadalmilag hasznos célokra pénzt, figyelmet áldoz?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés

0%

a)

fontos, hogy egy vállalat társadalmilag felelősséget is vállaljon

b)

tapasztalja, hogy a vállalatok társadalmilag felelősséget is vállalnak

c)

11,6%

50%

22,1%

egyáltalán nem

43,0%

28,7% 15,0%

2

3

4

75%

61,6%

10,6% 20,6%

befolyásolja vásárlásait, ha a cég társadalmilag hasznos ügyekre pénzt áldoz nem tudja

25%

32,1%

100%

átlag: 4,47

12,9% 8,3%átlag: 2,87

12,8% 8,3%átlag: 2,56

teljes mértékben

Az újdonságok kipróbálása csak megfontolások után jellemző a megkérdezettekre: 37,6% mondta azt, hogy nyitott az új dolgokra, de akkor, amikor azt már mások is használják.

26

További 33,9% úgy nyilatkozott, hogy kíváncsiak az új dolgokra, de várják, míg lemegy az áruk. Jellemzően alacsonyabb azoknak az aránya, akik elutasítóak, illetve azoké is, akik nagyon nyitottak, és az elsők között próbálják ki az új dolgokat (30. ábra). 30. ábra: Új termék vagy piaci megoldás elfogadásának hajlandósága: „Ha megjelenik egy új termék, egy új megoldás a piacon, Ön mennyire nyitott annak elfogadására?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés

2,3%

nagyon nyitott vagyok az újdonságokra, az elsők között kezdem el használni őket

5,9%

12,4%

33,9%

8,1%

akkor vásárolom meg, amikor még új, szeretem magam megismerni az újdonságokat és szeretek róla tanácsot adni másoknak nyitott vagyok az új dolgokra, de akkor, amikor már mások is használják

37,6%

kíváncsi vagyok az új dolgokra, de megvárom, amíg lemegy az áruk

nem vásárolok újdonságokat, nem szeretek én lenni a "próbanyúl"

NT/NV

27

Összefoglalás – Vásárlási szokások, attitűdök A megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy az utóbbi évek megváltozott gazdasági körülményei – kisebb-nagyobb mértékben – érintették őket. Fontosak a szükségletek a vásárlás során, továbbá jellemző, hogy a régi, elromlott dolgokat megjavítják. Fontos továbbá, hogy nem kidobják azt, amire már nincs szükségük, hanem inkább továbbadják másoknak. Jellemző a vásárlások előzetes megtervezése. A vásárlás során nagy szerepe van az akcióknak, továbbá annak, hogy minél inkább sikerüljön a nem tervezett vásárlásokat elkerülni. Az a nézet is jellemző, miszerint nem a márka fontos, sokkal inkább a minőség kerül előtérbe. Jellemzően kevesebb a kiadás a szórakozásra, így a személyes kapcsolatok felértékelődnek. Megosztó a válaszolók véleménye azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztók tudnak-e hatást gyakorolni a vállalatok tevékenységére. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról azt gondolják, hogy az leginkább azt jelenti, hogy a cégek a társadalmi és környezeti ügyeket támogatják, valamint, hogy a törvényeket betartva működnek. A kutatás résztvevői számára fontos, hogy a vállalat társadalmilag felelősen viselkedjen. Kevésbé jellemző, hogy a megkérdezettek tapasztalják a vállalatok társadalmi felelősségvállalását. Úgy nyilatkoztak, hogy vásárlási döntéseiket nem befolyásolja, ha egy vállalat ilyen jellegű tevékenységet folytat. A válaszadók általában nyitottak az újdonságokra, de inkább már csak akkor, amikor mások is használják azokat.

28

6. Internetezési szokások A kutatásban résztvevők 78,3%-ának van otthoni internet elérése, 21,7% azok aránya, akiknek nincs az otthonában internetezési lehetőség (31. ábra). 24,4% rendelkezik mobilinternettel, míg az okostelefonnal rendelkezők aránya 33,4% (32. ábra). 31. ábra: Internet elérés otthon: „Van internet elérés az otthonában?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés

nincs internet elérése; 21,7%

van internet elérése; 78,3% 32. ábra: Mobilinternet és okostelefon elérhetőség: a) „Rendelkezik mobilinternettel?” (n=2000) b) „Rendelkezik okostelefonnal?” (n=2000) Forrás: saját szerkesztés a)

b)

29

56,4% internetezik napi rendszerességgel, 16,2% hetente legalább egyszer, 5,3% ritkábban, mint hetente. Az internetet soha nem használók aránya 22,2% (33. ábra). 33. ábra: Internethasználat rendszeressége: „Milyen rendszerességgel használ Ön internetet a szabadidejében?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés

soha 22,2% ritkábban, mint hetente 5,3% hetente legalább egyszer 16,2%

napi rendszerességgel 56,4%

Átlagosan napi 117 percet töltenek a kutatás résztvevői interneten, ebből kb. 51 percet a közösségi oldalakon (34. ábra). Ez az online töltött idő 43,6%-a. 34. ábra: Az internetezéssel eltöltött idő naponta: a) „Hány percet tölt egy átlagos napon internetezéssel?” (n=1127, aki napi rendszerességgel használ internetet szabadidejében) b) „Ebből mennyi időt tölt a közösségi oldalakon egy nap?” (n=1127, aki napi rendszerességgel használ internetet szabadidejében). Forrás: saját szerkesztés a)

internetezéssel eltöltött idő naponta: átlagosan 117,19

perc

közösségi oldalakon; 50,81

b)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

30

60%

70%

80%

90%

100%

Az interneten folytatott tevékenységeket tekintve (35. ábra): aki napi rendszerességgel használja az internetet szabadidejében, azok legnagyobb része híreket olvas (86,0%), illetve levelezik (85,6%). Magas arányban vannak azok is, akik termékekről, árakról informálódnak interneten (73,1%), illetve a közösségi oldalakat használják (72,9%). Legalacsonyabb azok aránya, akik különböző fórumokat látogatnak (29,6%), valamint blogot írnak (7,6%). 35. ábra: Internetes tevékenységek: „Szokott Ön az interneten…?” (n=1127, aki napi rendszerességgel használ internetet szabadidejében). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

híreket olvasni

75%

100%

86,0% 85,6% 73,1% 72,9% 62,4% 50,7% 42,0% 38,8% 35,0% 29,6%

levelezni

termékekről, árakról informálódni közösségi oldalakat használni barátokkal, ismerősökkel beszélgetni

zenét, filmet letölteni játszani blogokat olvasni vásárolni fórumokat látogatni blogot írni

50%

7,6%

Vizsgáltuk azt is, hogy egyes, az internetezéssel kapcsolatos attitűdállítások kapcsán milyen véleményt fogalmaznak meg a válaszadók. Az eredményeknél az figyelhető meg, hogy sok esetben nem értenek egyet a válaszadók az állítással; a főátlag 2,48 (36. ábra). A napi rendszerességgel internetezők leginkább azzal az állítással értenek egyet, hogy a közösségi portálokon legtöbben csak a jó oldalukat mutatják. A kérdésre válaszolók körében a legkevésbé jellemző, hogy blogot olvasnának, hogy szívesen megadják a személyes adataikat, hogy a virtuális térben könnyebben osztják meg problémáikat, mint a valóságban, továbbá, hogy sok esetben a közösségi médián keresztül kérnek segítséget és, hogy aktív tagjai rajongói közösségeknek. A válaszadók általában inkább nem értenek egyet azokkal az állításokkal sem, miszerint szórakoztatja őket, ha az ismerősök életét kutathatják, valamint, hogy félnének attól, hogy az online szokásaikat követik az interneten való böngészés közben.

31

36. ábra: Internetezéssel kapcsolatos attitűdök: „Mennyire igazak Önre a következő állítások?” (n=1127, aki napi rendszerességgel használ internetet szabadidejében). Forrás: saját szerkesztés 1

2

3

4

a legtöbben csak a jó oldalukat mutatják a közösségi portálokon

3,77

szívesen veszem az ismeretterjesztő tartalmakat a közösségi médiában

3,36

rendszerint csak külső megfigyelője vagyok az online tartalmaknak

3,29

szívesen nézek profik által készített videókat videómegosztó portálokon

3,05

szívesen nézem a mások által készített nem profi videókat videómegosztó portálokon

2,88

szívesen követem a számomra fontos márkákat a közösségi oldalakon

2,71

szívesen olvasok blogokat

2,62

gyakran töltök fel képeket, egyéb tartalmakat közösségi oldalakra

2,62

gyakran osztom meg véleményemet a közösségi oldalakon

2,56

félek, hogy követik a szokásaimat a neten

2,20

szórakoztat, ha ismerősök életét kutathatom a neten

2,15

aktív tagja vagyok online rajongói közösség(ek)nek

1,97

sokszor a közösségi médián keresztül kérek segítséget

1,79

a virtuális tér személytelenségében könnyebben osztom meg a problémáim, mint a valóságban

1,70

mindig szívesen megadom a neten a kért személyi adatokat

1,56

szívesen írok blogot

1,53

32

főátlag: 2,48

5

Összefoglalás – Internetezési szokások A megkérdezettek körében kb. 80%-os az internetelérés aránya. 25%-nak van mobilinternet elérhetősége, 33%-nak pedig okostelefonja. 56% nyilatkozott úgy, hogy naponta internetezik, 22% mondta azt, hogy soha nem internetezik. A gyakori internetezők átlagosan 117 percet töltenek online, ebből 51 percet közösségi oldalakon. A legjellemzőbb tevékenységek a hírolvasás, a levelezés, a termékekről, árakról való informálódás, valamint a közösségi oldalak használata. A kutatásban résztvevők szerint a közösségi oldalakon az emberek csupán a jó oldalukat mutatják. A megkérdezettek általában nem szívesen adják meg a személyes adataikat online, és nem szívesen osztják meg interneten a problémáikat. Kevésbé jellemző, hogy online kérnének segítséget, illetve, hogy rajongói közösségek tagjai lennének a világhálón.

33

7. Szabadidő eltöltése A kutatásban résztvevők átlagosan 10 estéből 2,77 estét töltenek otthonon kívüli tevékenységgel. Legmagasabb arányban, 24,4%-nyian azok vannak, akik egy estét sem töltenek otthonon kívül. 18,7% azok aránya, akik egy estét, 16,7% azoké, akik két estét töltenek az otthonukon kívül (37. ábra). 37. ábra: Otthonon kívüli tevékenységek: „Hány alkalommal keres magának otthonon kívüli tevékenységet 10 szabadon eltölthető estéből?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 2,77

0 24,4%

1 18,7%

2 16,7%

7 2,0% 8 10 3 4 5 6 9,5% 4,7% 9,8% 4,2% 5,5% 3,2% 9 1,6%

A megkérdezettek körében a kocsma/kávézó látogatása a leginkább rendszeres kikapcsolódási forma: 21,6%-uk látogatja ezeket a helyeket rendszeresen. 16,4% a házibulit rendszeresen látogatók aránya, 15,8% a sportrendezvényekre és 14,6% a rendszeresen étterembe járók 0% aránya.

25%

50%

75%

100%

A rendszeres látogatásokat tekintve legalacsonyabb arányban hangversenyre, múzeumba, kiállításokra és nyitott, ismeretterjesztő, tudományos előadásokra járnak a megkérdezettek (38. ábra).

34

38. ábra: Kikapcsolódási formák igénybevételének gyakorisága: „Milyen gyakorisággal látogatja az alábbi intézményeket, eseményeket, helyszíneket?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0%

kocsma / kávézó

25%

21,6%

50%

28,0%

házibuli

16,4%

20,9%

sportrendezvény

15,8%

22,7%

étterem

14,6%

mozi 12,2%

75%

15,8%

47,7%

18,4%

42,0%

38,3%

fesztivál 12,2%

23,3% 22,9%

29,7%

koncert (könnyűzenei) színház

9,1%

18,9%

38,2%

4,8%14,8%

57,6%

21,0%

7,5% 21,2%

45,6%

27,0%

művelődési ház, klub 6,3% 15,9%

nyitott előadások ismeretterjesztő, tudományos témában

58,4%

18,2%

23,9%

44,1%

20,8%

56,1%

23,4%

55,9%

kiállítás

4,4%

22,6%

27,9%

44,6%

múzeum

3,2% 22,7%

30,7%

43,3%

hangverseny (komolyzenei) 2,8% 8,3% 14,6% rendszeresen

23,1% 40,1%

szórakozóhely (disco) 11,0% 15,7% 13,6% könyvtár 10,4% 13,3%

33,8%

14,1%

24,3%

100%

évente legalább egyszer

73,6%

egy évnél régebben

soha

nem tudja

Átlagosan 6,26 könyvet olvastak a kutatás résztvevői az utóbbi egy évben. A kérdésre válaszolók közül kb. minden negyedik ember egyet sem olvasott. 12,1% az aránya azoknak, akik kettőt olvastak, továbbá 11,9% azoké, akik még 10-nél is többet olvastak (39. ábra). 39. ábra: Elolvasott könyvek száma az elmúlt egy évben: „Hány könyvet olvasott el az elmúlt évben?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 6,26

NT/NV 6,6%

0%

0 25,7%

10%

20%

1 2 7,2% 12,1%

30%

40%

50%

35

3 4 5 9,2% 4,9% 8,9%

60%

70%

10 11 vagy több 8,8% 11,9%

80%

90%

100%

40. ábra: Sorozatnézés gyakorisága: „Milyen gyakran néz sorozatokat?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés

Napi rendszerességgel 22,9%

Nem nézek sorozatot 47,7%

Két-három naponta 12,7%

Hetente 13,4%

Havonta 3,5%

A megkérdezettek közül 22,9% napi rendszerességgel néz sorozatokat. 12,7% mondta, hogy két-háromnaponta, 13,4% hetente, 3,5% havonta. 47,7% nem néz sorozatokat (40. ábra). Azok körében, akik szoktak sorozatokat nézni, a leginkább jellemző sorozatnézési mód televízión műsoridőben: 88,6% követi így a sorozatokat. Számítógépen internetről letöltve 12,7%,

televízión,

felvételről

vagy

visszajátszva

5,1%,

DVD-n

1,4%,

egyéb

szórakoztatóelektronikai eszközön 0,8% (41. ábra). 41. ábra: Sorozatnézés módja: „Hogyan nézi leggyakrabban a sorozatokat?” (n=1047, aki szokott sorozatot nézni). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

televízión műsoridőben

75%

100%

88,6%

számítógépen Internetről letöltve

televízión, felvételről vagy visszajátszva

50%

12,7% 5,1%

DVD-n

1,4%

egyéb szórakoztatóelektronikai eszközön (tablet, okostelefon, stb.)

0,8%

36

A kutatásban résztvevők számára a Barátok Közt a leginkább népszerű sorozat, de a Jóban Rosszban és az Éjjel-nappal Budapest is a legnézettebbek közé tartozik. 42. ábra: Kedvenc sorozatok: „Melyek a kedvenc sorozatai?” (n=1047, aki szokott sorozatot nézni). A szavak mérete az említések gyakoriságát tükrözi. Forrás: saját szerkesztés

3. táblázat: Kedvenc sorozatok: „Melyek a kedvenc sorozatai?” (n=1047, aki szokott sorozatot nézni). Forrás: saját szerkesztés kedvenc sorozat Barátok közt Jóban rosszban Éjjel-nappal Budapest Szulejmán Helyszínelők Dr. Csont Riválisok Mentalista New York-i helyszínelők Így jártam anyátokkal Dr. House Cobra 11 Gyilkos elmék Trónok harca Csillagkapu Jóbarátok

említések említések aránya száma (n=1047) 306 29,2% 128 12,2% 96 9,2% 70 6,7% 68 6,5% 62 5,9% 36 3,4% 30 2,9% 26 2,5% 24 2,3% 19 1,8% 18 1,7% 17 1,6% 17 1,6% 16 1,5% 16 1,5%

említések említések aránya száma (n=1047) Családi titkok 15 1,4% Grace klinika 15 1,4% krimik 15 1,4% Zöld íjász 15 1,4% Columbo 14 1,3% Két pasi meg egy kicsi 14 1,3% Született feleségek 13 1,2% 31 12 1,1% Dallas 12 1,1% Dexter 12 1,1% Miami helyszínelők 12 1,1% Rex felügyelő 11 1,1% NT/NV 221 21,1% további említések 311 29,7% összesen 1641 156,7% kedvenc sorozat

37

Akik szoktak sorozatokat nézni, azok legmagasabb arányban csak magyarul követik azokat; az ő arányuk 91,3%. 5,3% azok aránya, akik magyarul és angolul, valamint 1,7% mondta azt, hogy idegen nyelven, magyar felirattal nézik a sorozatokat. 43. ábra: A sorozatok követésének módja „Miképpen követi leggyakrabban a sorozatokat?” (n=1047, aki szokott sorozatot nézni). Forrás: saját szerkesztés 0%

25%

50%

100%

91,3%

csak magyarul magyarul és angolul

75%

5,3%

idegen nyelven, magyar felirattal

1,7%

csak angolul (felirat nélkül)

0,9%

magyarul és más idegen nyelven

0,6%

idegen nyelven, angol felirattal

0,3%

A kutatásban résztvevők elmondása alapján a legtöbb emberrel interneten tartják a kapcsolatot, átlagosan kb. 21-gyel, személyesen kb. 20-szal, míg telefonon nagyjából 16 emberrel van kapcsolatuk (44. ábra). 44. ábra: Kapcsolattartás: „Megközelítőleg hány emberrel tartja rendszeresen a kapcsolatot…” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés 0

5

10

15

20

20,87

interneten

személyesen

19,54

15,67

telefonon

38

25

Átlagosan 6 barátjuk van a megkérdezetteknek. Legmagasabb arányban – 16,4%-nyian – arról nyilatkoztak, hogy két barátjuk van, de hasonló arányban említették a három, az öt barát meglétét is. Akik azt mondták, hogy nincs barátjuk, azok aránya 4,3% (45. ábra). 45. ábra: Barátok száma: „Hány barátja van?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 6,05

0 4,3% 1 7,0%

0%

10%

2 16,4%

20%

3 15,6%

30%

40%

4 9,4%

50%

39

5 6 15,9% 4,6%

60%

70%

10 11 vagy több 12,2% 10,6%

80%

90%

100%

Összefoglalás – Szabadidő eltöltése A kutatás résztvevőinek válaszai alapján 10 szabadon eltölthető estéből 3-at az otthonukon kívül töltenek el, de 25% azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy egyet sem töltenek házon kívül. Rendszeresen a legmagasabb arányban kocsmában/kávézóban, házibuliban, sportrendezvényen és étteremben fordulnak meg. Legmagasabb arányban hangversenyre nem járnak soha. Jellemzően alacsony arányban járnak kiállításokra és múzeumokba is. Interneten tartják a legtöbb emberrel rendszeresen a kapcsolatot, 21 fővel, személyesen 20szal, míg telefonon 16 fővel vannak rendszeres kapcsolatban. Az utóbbi egy évben a megkérdezettek átlagosan 6 könyvet olvastak el, ugyanakkor 25% azok aránya, akik egyet sem. Nagyjából a résztvevők fele néz sorozatokat, legjellemzőbben televízión műsoridőben, csak magyar nyelven. A legnépszerűbb sorozatok köreikben a Barátok Közt, a Jóban Rosszban és az Éjjel-nappal Budapest.

40

8. Életstílus, életszervezés A válaszadók jellemzően úgy vélik, hogy felelősséggel intézik a pénzügyeiket, továbbá jellemzően egyetértenek azzal, ahogy felnevelték őket. Ötfokozatú skálán átlagosan 4,14-es értékkel értettek egyet azzal, hogy a korrupció mindennapos Magyarországon. Átlag feletti az egyetértés abban is, hogy Magyarországon képzelik el a jövőjüket, és jellemzőbb, hogy úgy vélik, hogy tudják, mit akarnak a jövőben. Legkevésbé értenek egyet azzal, hogy a virtuális térben a legjobb tölteniük az idejüket, továbbá, hogy az öregek miatt nem lehet érvényesülni, valamint, hogy jobb szeretik mások életét élni a filmek nézésével (46. ábra). 46. ábra: Attitűdállítások: „Mennyire ért egyet a következő állításokkal?”. Forrás: saját szerkesztés 1

Felelősséggel intézem saját pénzügyeimet. (n=1985) Egyetértek azzal, ahogyan felneveltek. (n=1990) A korrupció mindennapos Magyarországon. (n=1946) Magyarországon képzelem el az életemet. (n=1960) Tudom, mit akarok a jövőben. (n=1981) Szüleimmel bensőséges (volt) a kapcsolatom. (n=1844) Mindig rend van körülöttem. (n=1991) A férfinek el kell tartania a családját. (n=1978) Nagy gondot fordítok arra, hogy nézek ki. (n=1989) Nagy teljesítményeim még előttem állnak. (n=1973) A háziállatok a legjobb barátaink. (n=1977) Mindenki hallgat a véleményemre. (n=1982) A mi generációnkat csak mi értjük. (n=1988) Szeretek mindenhol ott lenni, pörögni. (n=1990) Az a legjobb, ha minél kevesebb dolog változik. (n=1976) Inkább csak szemlélem a világot. (n=1989) Másokhoz képest lassan élek. (n=1981) Nem értem ezt a mai világot. (n=1983) Kimaradok a dolgokból. (n=1982) Naponta sportolok. (n=1990) Imádom a sorozatokat. (n=1982) Csak a szép emberek tudnak érvényesülni. (n=1964) Jobb szeretem mások életét élni a filmek nézésével. (n=1981) Az öregek miatt nem lehet érvényesülni . (n=1944) Legjobb a virtuális térben tölteni az időmet. (n=1954)

2

3

4

5

4,28 4,23 4,14 3,98 3,85 3,72 3,70 3,67 3,53 3,16 3,07 3,04 3,01 3,00 2,89 2,65 2,64 2,60 2,49 2,29 2,29 2,19 1,86 1,86 átlag: 3,03 1,71

Arra is rákérdeztünk, hogy mit gondolnak a kutatásban résztvevők egyes tulajdonságokról, azok mennyire fontosak számukra. A legfontosabb tulajdonságok között található a biztonságos körülmények közötti élet, az öröm abban, amit tesz, a becsületesség, a jó 41

közérzet, a saját döntések, az egyenlő lehetőségek, a segítségnyújtás embereknek és a környezet védelme. Ami jellemzően nem fontos a megkérdezettek számára, az a hatalom mások felett, a kalandok, az érdekes élet, az alázatosság, a szerénység, a visszafogottság, valamint más emberek meghallgatása (47. ábra). 47. ábra: Tulajdonságok fontossága: „Mennyire tartja fontosnak az alábbi tulajdonságokat?”. Forrás: saját szerkesztés 1

biztonságos körülmények között élni (n=1997) öröm abban, amit teszek (n=1992) becsületesség (n=1992) jól érezzem magam (n=1993) saját döntések, hogy szabad legyek (n=1993) egyenlő lehetőségek, egyenlő bánásmód (n=1996) segítségnyújtás más embereknek (n=1988) a környezet védelme (n=1996) a hagyományok tisztelete (n=1994) hogy mások tiszteljenek (n=1995) a szabályok követése (n=1992) képességek megmutatása, hogy nagyra becsüljenek (n=1993) gazdagság, pénz (n=1995) új dolgok kitalálása, kreativitás (n=1994) sikeresség, elismertség (n=1990) új, változatos dolgok kipróbálása (n=1993) más emberek meghallgatása, akikkel nem értek egyet (n=1993) alázatos, szerény, visszafogott (n=1989) kalandok, érdekes élet (n=1992) hatalom mások felett (n=1982)

2

3

4

5

6

5,61 5,53 5,51 5,31 5,29 5,18 5,10 5,05 4,99 4,86 4,70 4,70 4,70 4,69 4,69 4,40 4,10 3,93 3,91 2,46

átlag: 4,74

A kutatásban résztvevők átlagosan tízfokozatú skálán 6,6-ra értékelték saját életükkel való elégedettségüket; legnagyobb arányban azok voltak, akik 8-as értéket adtak meg: 22,8%nyian (48. ábra).

42

48. ábra: Az élettel való elégedettség: „Mennyire elégedett a jelenlegi életével?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 6,60

nem tudja 1,4% egyáltalán nem 5 2,3% 13,0%

6 13,0%

7 19,2%

teljes mértékben 6,9% 9 9,0%

8 22,8%

Az iskolával/munkával való elégedettséget tízfokozatú skálán átlagosan 6,71-re értékelték a kutatás résztvevői. Legmagasabb arányban – 21,0%-nyian – 8-as értéket adtak meg. 2,6% azok aránya, akik nem válaszoltak a kérdésre (49. ábra). 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 49. ábra: Az iskolával/munkával való elégedettség: „Mennyire elégedett a

0%

100%

munkájával/iskolájával?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 6,71

NT/NV 2,6% egyáltalán nem 5,6%

5 10,9%

6 11,2%

7 14,6%

8 21,0%

teljes 9 mértékben; 10,3% 13,1%

A válaszadók saját maguk egészségi állapotát tízfokozatú skálán átlagosan 7,22-re értékelték. Legmagasabb arányban – 21,8%-nyian – 8-as értéket adtak meg. 2,8% azok aránya, akik nem válaszoltak. 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

50. ábra: Egészségi állapot szubjektív megítélése: „Mennyire érzi magát egészségesnek az Önnel egykorúakkal összehasonlítva?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 7,22

nem tudja 2,8% 5 6 sokkal rosszabb 12,7% 9,9% 1,1%

7 13,8%

8 21,8%

9 sokkal jobb 13,6% 15,6%

A kutatásban résztvevők átlagosan 171 cm magasak és 75 kg a testsúlyuk. A válaszadók úgy vélik, hogy átlagosan 37 éves koráig fiatal valaki, a középkor felső határát 0%

10%

20%

30%

40%

pedig 55 éves korig datálják (51. ábra).

50%

60%

43

70%

80%

90%

100%

51. ábra: A fiatalkor és a középkor felső határai: a) „Hány éves korig fiatal valaki Ön szerint?” (n=1889) b) „Hány éves korig középkorú valaki Ön szerint?” (n=1888). Forrás: saját szerkesztés 0

a)

fiatal

b)

középkorú

20

40

60

37,32

55,44

43,3% a középgenerációba sorolja magát, 42,0% a fiatal generációba, míg 14,2% pedig az idős generációba. 0,6% azok aránya, akik nem tudják, illetve nem válaszoltak erre a kérdésre (52. ábra). 52. ábra: Generációba sorolás: „Melyik generáció tagjának érzi magát?”(n=2000). Forrás: saját szerkesztés NT/NV 0,6%

idős generáció 14,2%

fiatal generáció 42,0%

középgeneráció 43,3%

A saját stílus tízfokozatú skálán értékelve átlagosan 7,67-es fontosságú a kutatás résztvevői számára. Legmagasabb arányban azok vannak, akik 10-es értéket adtak meg ennél a kérdésnél; az ő arányuk 29,1% (53. ábra).

44

53. ábra: Saját stílus fontossága: „Mennyire tartja fontosnak azt, hogy legyen saját stílusa?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés átlag: 7,67

nem tudja 1,6% 6 7 nem fontos 7,7% 11,3% 2,8%

8 19,1%

9 13,7%

nagyon fontos 29,1%

A válaszadók háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne vállalkozó lenni. 18% mondta azt, hogy szívesen lenne vállalkozó, 7,7% pedig jelenleg is vállalkozik (54. ábra). 54. ábra: Vállalkozói ambíciók: „Szívesen lenne vállalkozó?” (n=2000). Forrás: saját 0%

10%

20%

30%

40%

50%

szerkesztés

60%

70%

80%

90%

100%

jelenleg is vállalkozó 7,7% szívesen lenne vállalkozó 18,0%

nem lenne szívesen vállalkozó 74,4%

Aki jelenleg is vállalkozó, vagy szívesen lenne az, azok 36%-a azt mondta, hogy tervezi (új) vállalkozás indítását (55. ábra).

45

55. ábra: (Új) vállalkozás indításának terve: „Tervezi, hogy 5 éven belül (új) vállalkozást indít?” (n=512, aki vállalkozó vagy szívesen lenne az). Forrás: saját szerkesztés

tervezi 36,1%

nem tervezi 63,9%

Arra is kitértünk, hogy a válaszadók milyen hajlandóságot mutatnak megkérdezéses vizsgálatokban való részvételre (56. ábra). Ötfokozatú skálán átlagosan 2,68-ra értékelték azt, hogy mennyire szívesen vesznek részt ilyen vizsgálatokban. Legmagasabb arányban – 37,6%nyian – azok voltak, akik 3-as értéket adtak meg ebben az esetben. 56. ábra: Megkérdezéses vizsgálatokban való részvételi hajlandóság: „Mennyire szívesen vesznek részt Ön szerint az emberek manapság ehhez hasonló megkérdezéses vizsgálatokban?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés nem tudja 2,4%

egyáltalán nem 15,2%

0%

nagyon szívesen 4,5%

átlag: 2,68

2 25,0%

25%

3 37,6%

50%

46

4 15,4%

75%

100%

A megkérdezettek nagy része (55%-a) szerint a személyes megkeresések a legjobbak. 22,1% nyilatkozott úgy, hogy nem a megkérdezés módján múlik alapvetően a válaszolási hajlandóság. 12,8% mondta azt, hogy az internetes válaszadás a leginkább elfogadható, míg 5,8% azok aránya, akik azt említették, hogy telefonon vállalkoznak a legtöbben arra, hogy részt vesznek kutatásban. 4,3% nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre. 57. ábra: Kutatás(ok)ban való részvétel preferált módja: „Milyen formában vesznek részt Ön szerint legszívesebben az emberek ehhez hasonló vizsgálatokban?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés a legtöbben nem tudja telefonon 4,3% vállalkoznak arra, hogy részt vesznek 5,8% az internetes válaszadás a leginkább elfogadható 12,8% a személyes megkeresések a legjobbak 55,0%

nem a megkérdezés módján múlik alapvetően a válaszolási hajl 22,1%

47

A válaszolók legmagasabb arányban (43,1%) úgy vélik, hogy a megkérdezést lebonyolító udvarias és figyelmes kollégával lehet leginkább válaszadásra bírni a potenciális megkérdezettet. 37,5% azok aránya, akik azt mondják, hogy ajándékokkal érhető ez el leginkább. 9,1% azok aránya, akik azt gondolják, hogy a szórakoztató témák és kérdések azok, melyek által meggyőzhetők a válaszolók. 6,1% jelölte azt a lehetőséget, hogy a kérdőívek mindig unalmasak, ezen nem lehet változtatni (58. ábra). 58. ábra: Kedvelt ösztönzők: „Mivel lehet a legjobban elismerni a válaszadásra hajlandók hozzájárulását a vizsgálathoz?” (n=2000). Forrás: saját szerkesztés a kérdőívek mindig unalmasak, ezen sajnos nem lehet változtatni 6,1% szórakoztató

nem tudja 4,3%

udvarias, figyelmes kollégával, aki a megkérdezéseket lebonyolítja 43,1%

témákkal, kérdésekkel 9,1%

ajándékokkal 37,5%

Kíváncsiak voltunk arra, hogy konkrétan ennek a kérdőívnek a kitöltését mennyire találták érdekesnek a megkérdezettek: ötfokozatú skálán átlagosan 3,44-et jelöltek meg. Legmagasabb arányban azok voltak, akik 3-as értéket adtak meg; az ő arányuk 37,7% volt (59. ábra). 59. ábra: A kérdőív kitöltésének érdekessége: „Ön személy szerint mit gondol, mennyire volt érdekes erre a kérdőívre válaszolni?”(n=2000). Forrás: saját szerkesztés nem tudja 4,8%

egyáltalán nem 3,2%

2 9,4%

3 37,7%

4 32,1%

teljes mértékben 12,9%

átlag: 3,44 48 0%

25%

50%

75%

100%

Összefoglalás – Életstílus, életszervezés A kutatás résztvevői úgy vélik, hogy felelősséggel intézik a pénzügyeiket, jellemzően egyetértenek azzal, ahogyan felnevelték őket. Úgy vélik, hogy a korrupció mindennapos Magyarországon. Jellemzően Magyarországon képzelik el az életüket. Nem értenek egyet azzal az állítással, miszerint a virtuális térben a legjobb tölteni az időt. Nem gondolják, hogy az idősebbek miatt nem tudnak a fiatalok érvényesülni. Fontosnak gondolják, hogy meglegyenek a biztonságos körülményeik, valamint, hogy örömük legyen abban, amit csinálnak. Jellemzően fontosnak tartják még a becsületességet és azt, hogy jól érezzék magukat. Kevésbé fontos számukra a hatalom mások felett és a kalandok, az érdekes élet. A megkérdezettek az életükkel való elégedettség terén megosztó válaszokat adtak, de összességében inkább elégedettek. Hasonló a helyzet az iskola/munka terén is. Az egészségi állapotukat a saját korcsoportjukhoz viszonyítva átlagosan jobbnak ítélik meg. A fiatalkor felső határát 37 évre, míg a középkor felső határát 55 évre teszik. A megkérdezettek kb. háromnegyede mondta azt, hogy nem lennének szívesen vállalkozók (18% azoknak az aránya, akik szívesen lennének azok). A megkérdezésben résztvevők kevésbé szívesen vesznek részt megkérdezéses vizsgálatokban. Az ilyen vizsgálatok különböző formái közül a személyeset preferálják a leginkább. Fontos számukra az udvarias, kedves kérdező, valamint az ajándékok, mint ösztönzők.

49

Mellékletek

Demográfiai háttérelemzés

1. melléklet: A napenergia ismertsége 0%

Ebben a részben azt taglaljuk, hogy az energiaforrásokat, az

25%

50%

75%

100%

átlag (n=2000)

98,2%

demográfiai

18-29 éves (n=496)

98,2%

háttérelemzés során azokat az eredményeket emeljük ki, melyek

30-39 éves (n=372)

99,2%

különbséget

40-49 éves (n=433)

98,8%

jelentenek. Az egyes háttérelemzések eredményeit sávdiagramon

50-59 éves (n=338)

99,1%

energiatudatosságot demográfiai

statisztikailag

és

a

különbségek

igazolhatóak,

környezetvédelmet

illetően

mutathatók

A

vagyis

ki.

szignifikáns

milyen

ábrázoljuk, de szöveges elemzést nem közlünk. Négy ismérv szerint vizsgálódunk: életkor, településtípus, nem és iskolai végzettség.

60 év feletti (n=361)

95,8%

Budapest (n=360)

96,1%

megyei jogú város (n=457)

98,5%

10.000+ település (n=445)

98,9%

2.000-10.000 település (n=439)

98,6%

2.000 fősnél kisebb település (n=299)

99,0%

általános iskola (n=191)

I

94,8%

szakisk., szakmunkásk. (n=550)

97,6%

középiskola (n=828)

98,8%

főiskola (n=284)

99,6%

egyetem (n=89)

98,9%

2. melléklet: A szélenergia ismertsége 0%

25%

3. melléklet: Az atomenergia ismertsége 50%

75%

0%

100%

25%

50%

75%

100%

átlag (n=2000)

96,9%

átlag (n=2000)

93,6%

férfi (n=956)

98,1%

férfi (n=956)

95,2%

nő (n=1044)

95,8%

nő (n=1044)

92,0%

18-29 éves (n=496)

96,8%

18-29 éves (n=496)

94,0%

30-39 éves (n=372)

98,1%

30-39 éves (n=372)

96,2%

40-49 éves (n=433)

98,8%

40-49 éves (n=433)

96,1%

50-59 éves (n=338)

97,9%

50-59 éves (n=338)

60 év feletti (n=361) Budapest (n=360)

megyei jogú város (n=457) 10.000+ település (n=445)


92,5%

Budapest (n=360)

95,8%


98,2% 95,1%

92,6% 88,1% 92,8% 96,9%


92,6%

2.000-10.000 település (n=439)

97,7%

2.000-10.000 település (n=439)

91,6%


97,7%


93,6%

általános iskola (n=191) szakisk., szakmunkásk. (n=550)


92,7%


95,5%

84,8% 92,7%


97,8%


95,7%

főiskola (n=284)

98,9%

főiskola (n=284)

95,1%

egyetem (n=89)

98,9%

egyetem (n=89)

94,4%

II

4. melléklet: A vízenergia ismertsége 0% átlag (n=2000)

férfi (n=956)

25%

5. melléklet: A bioüzemanyagok ismertsége 50%

75%

0%

100%

nő (n=1044)

18-29 éves (n=496)

92,9%

18-29 éves (n=496)

30-39 éves (n=372)

95,4%

30-39 éves (n=372)

40-49 éves (n=433)

94,2%

40-49 éves (n=433)

50-59 éves (n=338)

94,4%

50-59 éves (n=338)


75% 78,6%

férfi (n=956)

94,7%

92,0%


50%

átlag (n=2000)

93,3%

nő (n=1044)


25%


89,5%


86,4%


90,5%

84,4%

73,2%

81,0% 83,9% 85,5% 77,8% 62,0%

57,1% 75,6%


95,5%


83,1%

főiskola (n=284)

95,1%

főiskola (n=284)

83,8%

egyetem (n=89)

egyetem (n=89)

97,8%

III

89,9%

100%

6. melléklet: A biogáz ismertsége 0%

7. melléklet: A geotermikus energia ismertsége 25%

50%

átlag (n=2000)

75%

40-49 éves (n=433)

69,4% 63,1%


2.000-10.000 település (n=439)

63,6%

2.000-10.000 település (n=439)

szakisk., szakmunkásk. (n=550) középiskola (n=828) főiskola (n=284) egyetem (n=89)

51,8% 68,1%




60,9%

Budapest (n=360)

58,6%


70,4%


52,4%

Budapest (n=360)

67,7%

50-59 éves (n=338)

68,0%


64,7%

40-49 éves (n=433)

71,4%

50-59 éves (n=338)

55,9%

30-39 éves (n=372)

69,4%

67,6% 55,5% 61,3%


70,9%


41,4%


60,4%


70,2%

főiskola (n=284)

71,8%

egyetem (n=89)

78,7%

IV

75%

71,9%

18-29 éves (n=496)

63,3%

30-39 éves (n=372)

50% 63,6%

nő (n=1044)

58,3%

18-29 éves (n=496)

25%

férfi (n=956)

72,3%

nő (n=1044)

0% átlag (n=2000)

65,0%

férfi (n=956)


100%

67,2% 37,7% 54,7%

69,3% 76,1% 82,0%

100%

8. melléklet: A biomassza energia ismertsége 0%

9. melléklet: A hőszivattyú ismertsége

25%

50%

átlag (n=2000)

nő (n=1044)

50,8%

30-39 éves (n=372)

53,8%

40-49 éves (n=433)

Budapest (n=360)


középiskola (n=828) főiskola (n=284) egyetem (n=89)

52,7% 61,4% 55,9% 42,4% 54,7%


58,4%

58,0%


45,6%

45,8%

2.000-10.000 település (n=439)

56,9%

2.000 fősnél kisebb település (n=299) általános iskola (n=191)

53,4%

30-39 éves (n=372)

Budapest (n=360)

51,4%

2.000-10.000 település (n=439)

43,5%

18-29 éves (n=496)


46,5%


64,3%

50-59 éves (n=338)

58,9%


53,5%

40-49 éves (n=433)

64,2%

50-59 éves (n=338)

50%

férfi (n=956)

48,4%

18-29 éves (n=496)

25%

átlag (n=2000)

61,9%

nő (n=1044)

0%

100%

54,9%

férfi (n=956)


75%

52,2%


64,2%


33,0%


48,4% 59,8% 62,3%

V

32,5% 47,5%


58,7%

főiskola (n=284)

59,9%

egyetem (n=89)

75,3%

58,2%

67,4%

75%

100%

10. melléklet: A vezetékes gáz használata 0%

25%

11. melléklet: A fa, mint energiaforrás használata 50%

75%

átlag (n=1997)

81,9%

18-29 éves (n=493)

81,3%

30-39 éves (n=372)

85,2%

50-59 éves (n=338)

85,2%



28,7% 54,5% 57,5% 74,2%


59,2% 49,4%

68,4% 77,3%


86,0%

főiskola (n=284)

85,9%

egyetem (n=89)

10,6%

87,7%

73,5%

88,8%

VI

75%

44,3%

78,8%

szakisk., szakmunkásk. (n=549) szakisk., szakmunkásk. (n=550)

50%


81,2%

2.000-10.000 település (n=439)


25%

2.000-10.000 település (n=438)

86,4%



Budapest (n=359)

81,4%

Budapest (n=359)

0% átlag (n=1996)

76,1%

40-49 éves (n=433)


100%


40,1%

főiskola (n=283)

39,9%

egyetem (n=89)

39,3%

100%

12. melléklet: A palackos gáz, mint energiaforrás használata 0%

25%

átlag (n=1985)

Budapest (n=357) megyei jogú város (n=452)

50%

0%

100%

30,9%

25%

átlag (n=1965)

2,3%

Budapest (n=346)

2,6%


3,8%


2,5%

2.000-10.000 település (n=433)

1,6%


0,3%

9,2%

18,8%


38,9%

2.000-10.000 település (n=437)

41,4%


47,8%


43,7%

szakisk., szakmunkásk. (n=548) középiskola (n=818)

75%

13. melléklet: A napenergia, mint energiaforrás használata

37,8% 27,9%

főiskola (n=282)

22,7%

egyetem (n=89)

23,6%

VII

50%

75%

100%

14. melléklet: A vízenergia, mint energiaforrás használata 0% átlag (n=1866)

Budapest (n=333) megyei jogú város (n=437) 10.000+ település (n=410) 2.000-10.000 település (n=407) 2.000 fősnél kisebb település (n=279)

25%

50%

15. melléklet: Az árammal kapcsolatban kialakult szimpátia 75%

100%

6,2%

1 átlag (n=2000)

0,6%

Budapest (n=360)

9,8%

2

3

4

5

4,14

4,04


4,22


4,18

2.000-10.000 település (n=439)

4,14

9,0% 2,9% 7,9% 2.000 fősnél kisebb település (n=299)

VIII

4,04

16. melléklet: A vezetékes gázzal kapcsolatban kialakult

17. melléklet: A fával, mint energiahordozóval kapcsolatban

szimpátia

kialakult szimpátia 1 átlag (n=2000)

2

3

4

3,57

30-39 éves (n=372)

3,59

40-49 éves (n=433)

3,70

50-59 éves (n=338)

3,73


Budapest (n=360) megyei jogú város (n=457) 10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439)

3,88


3,75

szakiskola, szakmunkásképző (n=550)

3,73


3,70

3

4

3,61 3,79 3,70


3,88 3,72


3,56

főiskola (n=284)

3,55

3,62

IX

3,13

3,88


3,25

3,62


egyetem (n=89)

egyetem (n=89)

2

átlag (n=2000)

3,69

18-29 éves (n=496)

főiskola (n=284)

1

5

3,39

5

18. melléklet: A palackos gázzal, mint energiahordozóval

19.

kapcsolatban kialakult szimpátia


1

2

3

4

átlag (n=2000)

3,05

18-29 éves (n=496)

3,05

30-39 éves (n=372)

2,92

40-49 éves (n=433)

2,95

50-59 éves (n=338)

3,16


3,17

Budapest (n=360)

3,21

2.000-10.000 település (n=439)

3,16


3,14


egyetem (n=89)

Budapest (n=360)

3,20

középiskola (n=828) főiskola (n=284)

átlag (n=2000)

3,32


napenergiával,

1

3,05


A

5

2,62


melléklet:

3,04 2,77 2,43

X

2

mint

energiahordozóval

3

4

5

4,58

4,46


4,65


4,67

2.000-10.000 település (n=439)

4,64


4,40


4,44


4,45


4,66

főiskola (n=284)

4,67

egyetem (n=89)

4,65

20.

melléklet:

A

szélenergiával,

mint

energiahordozóval

21. melléklet: Az atomenergiával, mint energiahordozóval

kapcsolatban kialakult szimpátia 1


3

4

5

átlag (n=2000)

4,41

18-29 éves (n=496)

4,37

30-39 éves (n=372)

4,44

átlag (n=2000)

40-49 éves (n=433)

4,53

50-59 éves (n=338)

4,46


Budapest (n=360) megyei jogú város (n=457) 10.000+ település (n=445)

2.000-10.000 település (n=439) 2.000 fősnél kisebb település (n=299)

1


4

2,80

4,38 4,54

férfi (n=956)

2,99

4,36 4,45 4,25 4,12

4,25


4,51

főiskola (n=284)

4,56

egyetem (n=89)

3

4,23

nő (n=1044) általános iskola (n=191)

2

4,48

XI

2,63

5

22.

melléklet:

A

vízenergiával,

mint

energiahordozóval

23. melléklet: A bioüzemanyagokkal, mint energiahordozóval



3

4

5

1

átlag (n=2000)

4,24

átlag (n=2000)

férfi (n=956)

4,31 4,17

férfi (n=956)

4,26 4,38 4,29 4,18 4,05

18-29 éves (n=496)

nő (n=1044)

18-29 éves (n=496) 30-39 éves (n=372) 40-49 éves (n=433) 50-59 éves (n=338) 60 év feletti (n=361) Budapest (n=360) megyei jogú város (n=457) 10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439) 2.000 fősnél kisebb település (n=299) általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=550)


nő (n=1044)

30-39 éves (n=372) 40-49 éves (n=433) 50-59 éves (n=338) 60 év feletti (n=361)

4,14 4,41 4,21 4,27 4,09

Budapest (n=360)

megyei jogú város (n=457) 10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439) 2.000 fősnél kisebb település (n=299) általános iskola (n=191)

4,04 4,09 4,36 4,31 4,24

szakiskola, szakmunkásképző (n=550) középiskola (n=828)

főiskola (n=284) egyetem (n=89)

XII

2

3

4

3,48

3,60 3,37 3,53 3,63 3,62 3,34 3,20

3,34 3,57 3,60 3,33 3,53 2,95 3,39 3,62 3,60 3,64

5

24. melléklet: A biogázzal, mint energiahordozóval kapcsolatban

25. melléklet: A geotermikus energiával, mint energiahordozóval

kialakult szimpátia


átlag (n=2000) férfi (n=956) nő (n=1044) 18-29 éves (n=496) 30-39 éves (n=372)

40-49 éves (n=433) 50-59 éves (n=338) 60 év feletti (n=361) Budapest (n=360) megyei jogú város (n=457) 10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439) 2.000 fősnél kisebb település (n=299) általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=550) középiskola (n=828) főiskola (n=284) egyetem (n=89)

2

3

4

5

1

3,17

2

3

4

átlag (n=2000)

3,38 2,96

3,26

férfi (n=956)

nő (n=1044)

3,18 3,25 3,26 3,21 2,91

3,51 3,02

18-29 éves (n=496)

3,26

30-39 éves (n=372)

3,38

40-49 éves (n=433)

50-59 éves (n=338) 60 év feletti (n=361)

3,06 3,28 3,17 3,01 3,35

általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=550) középiskola (n=828) főiskola (n=284)

2,64 3,01 3,31 3,31 3,46

egyetem (n=89)

XIII

3,45

3,15 2,99 2,70 2,92

3,40 3,66 3,89

5

26.

melléklet:

A

biomasszával,

mint

energiahordozóval

27.

kapcsolatban kialakult szimpátia 1 átlag (n=2000)

Budapest (n=360)

2

3

2.000-10.000 település (n=439)

4


mint

energiahordozóval

2

3

átlag (n=2000)

nő (n=1044)

2,82

18-29 éves (n=496)

2,94

30-39 éves (n=372)

2,66

2,88

3,22 2,57 2,91 2,83

40-49 éves (n=433)

2,77

3,09

50-59 éves (n=338)

3,27


2,43

általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=550) középiskola (n=828)

2,64 3,02

főiskola (n=284)

3,08

4

férfi (n=956)

2,74


egyetem (n=89)

1

3,00



hőszivattyúval,

5

2,87


A


férfi (n=956) nő (n=1044)

melléklet:

3,15

XIV

2,89

2,63 2,39 2,71 3,01

főiskola (n=284)

3,02

egyetem (n=89)

3,07

5

28. melléklet: Az otthon átalakítása/korszerűsítése 0% átlag (n=2000)

25%

20,1%

50%

38,4%

18-29 éves (n=496)

12,7% 33,9%

30-39 éves (n=372)

19,1%

40-49 éves (n=433) 50-59 éves (n=338) 60 év feletti (n=361)

24,5% 21,0% 25,2%

29. melléklet: a beruházások anyagi értelembe vett megtérülése 75%

átlag (n=402)

41,6%

53,4%

41,4% 42,5%

0%

100%

Budapest (n=76)

39,5%

37,9%

33,8%

41,0%


17,3%


18,2%

37,3%

44,5%


19,6%

37,9%

42,5%

egyetem (n=89)

27,1% 22,5%

48,3%

87,1%

75,0%

100%

5,2%

6,6%

86,9%

6,1%


87,2%

4,7%

2.000-10.000 település (n=73)

52,9%

43,0%

75%



főiskola (n=284)

50%

33,0%

41,1%

29,8%

25%

95,9% 91,2%

igen, megtérülnek nem, nem térülnek meg nem fognak megtérülni soha nem tudja

29,9% 29,2%

igen, és már végre is hajtottam bizonyos korszerűsítéseket igen, terveztem már, de még nem tettem semmit nem, még soha nem gondolkodtam ilyenen

XV

2,7% 5,9%

30. melléklet: Már végrehajtott korszerűsítések – elektronikus

31. melléklet: Korszerűsítéseket, átalakításokat gátló tényezők -

eszközök korszerűbbre cserélése

bármilyen változtatás túl sokba kerülne, nem tud belevágni

0%

átlag (n=402)

25%

50%

0%

100%

26,1%

férfi (n=200) nő (n=202)

75%

átlag (n=2000)


14,5% 43,4%


27,9%


12,2%


12,1%

főiskola (n=284)

26,1%

egyetem (n=89)


75%

54,9%

21,6%


50%

30,5% általános iskola (n=191)

Budapest (n=76)

25%

21,8% 25,8%

37,7% 20,0%

XVI

57,1% 58,9% 54,5% 46,1%

49,4%

100%

32. melléklet: Korszerűsítéseket, átalakításokat gátló tényezők –


nem foglalkoztatja a téma

nem saját lakásban él, ezért nem akar arra költeni 0%

átlag (n=2000)

18-29 éves (n=496) 30-39 éves (n=372)

25%

100%

0% átlag (n=2000)

25%

10,8%

18-29 éves (n=496)

11,3%

50-59 éves (n=338)

13,0%

30-39 éves (n=372)

17,7%

Budapest (n=360)

12,5%


11,8%

22,4% 15,3%

40-49 éves (n=433)

5,3%

50-59 éves (n=338)

4,7%


2,8%

15,1%

2.000-10.000 település (n=439)

18,9%

Budapest (n=360)

15,3%


19,1%


16,6%


19,9%


18,9%


13,4%

főiskola (n=284)

13,4%

egyetem (n=89)

50%

19,4% 13,9%


75%

15,3%

40-49 éves (n=433)


50%


6,7%

XVII

9,2%

2.000-10.000 település (n=439)

5,5%


7,0%

75%

100%



ezek a beruházások sosem térülnek meg, hosszútávon jobban jár

nincs elég információja a lehetőségekről

anyagilag akkor, ha nem változtat semmin 0% átlag (n=2000)

25%

50%

0% 75%

100%

átlag (n=2000)




7,2%

8,4%

általános iskola (n=191) Budapest (n=360)

25%

8,9%

4,2% 11,9%


6,5%


7,6%

főiskola (n=284)

8,2%

egyetem (n=89)

9,0%

XVIII

2,1%

10,2%

9,0%

50%

75%

100%



nincs, aki segítene a kivitelezésben, lebonyolításban

nincs jó szakember, aki megtervezné a korszerűsítést

0%

25%

50%

75%

0%

100%

átlag (n=2000)

4,6%

átlag (n=2000)


4,2%

Budapest (n=360)


3,5%


egyetem (n=89)

5,8% 2,5% 9,0%

XIX

25%

2,8%

5,3%


2,4%


3,6%

2.000-10.000 település (n=439)

1,1%


1,3%

50%

75%

100%

38. melléklet: Épületenergetikai fejlesztésekre rendelkezésre álló

39. melléklet: Épületenergetikai fejlesztésekre való pályázás a

pályázatok ismertsége

múltban 0%

25%

50%

átlag (n=2000) 18-29 éves (n=496)

Budapest (n=163)

52,7% 59,6%

50-59 éves (n=338)

55,9% 48,8% 45,3%


60,2%


49,9%

2.000-10.000 település (n=439)

50,8%

2.000 fősnél kisebb település (n=299) általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=550) középiskola (n=828) főiskola (n=284) egyetem (n=89)

átlag (n=1021)

40,7%

40-49 éves (n=433)

Budapest (n=360)

0%

100%

51,1%

30-39 éves (n=372)


75%

46,2% 32,5%

5,0%

55,6% 61,6% 66,3%

XX

50%

90,1%

13,5%

80,4%

75%

100%

4,9%

6,1%


7,3%


1,4%

93,7%

5,0%

2.000-10.000 település (n=223)

1,3%

95,1%

3,6%


2,2%

95,7%

2,2%

18-29 éves (n=202)

2,0%

94,6%

3,5%

30-39 éves (n=196)

4,1%

93,4%

40-49 éves (n=258)

7,0%

87,6%

50-59 éves (n=189)

2,1%


9,7%

igen, sikerrel

44,0%

25%

86,2%

89,4% 85,8% nem

igen, sikertelenül

6,5%

2,6% 5,4% 8,5%

4,5%

40. melléklet: Épületenergetikai fejlesztésekre való pályázás

41. melléklet: Takarékossággal kapcsolatos tevékenységek a

tervezése a jövőben

háztartásban – csak ott ég a villany, ahol éppen van valaki

0%

25%

átlag (n=1021)

47,6%

18-29 éves (n=202)

47,0%

30-39 éves (n=196)

51,5%

40-49 éves (n=258)

53,9%

50-59 éves (n=189) 60 év feletti (n=176)

50%

47,6% 34,7%

pályázna

75%

39,7%

34,2% 34,2% 37,6% 39,7% 55,1%

nem pályázna

100%

12,7%

18,8%

1

2

3

4

5

átlag (n=2000)

4,19

férfi (n=956)

4,12

nő (n=1044)

4,26

14,3% 8,5% 12,7%

18-29 éves (n=496)

3,99

30-39 éves (n=372)

4,06

40-49 éves (n=433)

10,2%

50-59 éves (n=338)

4,19 4,28


nem tudja

Budapest (n=360)

4,12


4,29


4,28

2.000-10.000 település (n=439)

4,22


XXI

4,52

3,94



háztartásban – energiatakarékos izzók használata

háztartásban – szelektív hulladékgyűjtés

1

2

3

4

1

5 átlag (n=2000)

átlag (n=2000)

30-39 éves (n=372) 40-49 éves (n=433)


50-59 éves (n=338)

3,62


3,83

Budapest (n=360)



3

4

3,33

3,93 18-29 éves (n=496)


2

3,98

10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439)

főiskola (n=284)

4,17

egyetem (n=89)

4,20

2.000 fősnél kisebb település… általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző… középiskola (n=828)


XXII

3,14 3,32 3,45 3,34 3,44 3,24 3,27 3,52 3,31 3,25 3,05 3,26 3,37 3,53 3,52

5



háztartásban – mosogatáskor nagyon kevés vizet használ

háztartásban – saját kerti kút használata

1 átlag (n=2000)

2

3

4

5

1

2

3

3,24 átlag (n=1155)

férfi (n=956) nő (n=1044)

18-29 éves (n=496) 30-39 éves (n=372) 40-49 éves (n=433) 50-59 éves (n=338)

3,32

3,00

Budapest (n=107)

3,39


3,24


2,85

3,48

3,34

3,09 2.000-10.000 település (n=339)

3,22

10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439)

2,46

3,14



3,20

3,15


Budapest (n=360)

4

3,56

3,47 2.000 fősnél kisebb település (n=266)

3,36 2,94

XXIII

3,10

5



háztartásban – nem használt elektromos készülékek kihúzása a

háztartásban – a szokásosnál alacsonyabb hőmérséklet a

konnektorból

lakásban 1

átlag (n=2000)

Budapest (n=360)

2

3

4

1

5 átlag (n=1617)

3,20

2,86


3,33


3,28

2.000-10.000 település (n=439)

3,25


3,25

3

4

3,17

18-29 éves (n=390)

2,97

30-39 éves (n=299)

2,94

40-49 éves (n=363)

50-59 éves (n=269)


XXIV

2

3,21 3,48 3,33

5



háztartásban – tisztálkodáskor nagyon kevés vizet használ

háztartásban – azokat a helyiségeket nem fűti, amelyeket nem

1

átlag (n=2000)

2

3

4

használ

5

1

3,08 átlag (n=2000)

férfi (n=956) nő (n=1044)

2,99

18-29 éves (n=496) 30-39 éves (n=372)

3,16

40-49 éves (n=433) 50-59 éves (n=338)

18-29 éves (n=496)

30-39 éves (n=372)

2,76


3,21

50-59 éves (n=338)

3,14


Budapest (n=360) megyei jogú város (n=457) 10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439)

3,42


2,87


3,12


3,17


3

4

2,96 2,79 2,79 2,97 3,07 3,25

2,97

40-49 éves (n=433)

Budapest (n=360)

2

általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=550)


3,27

egyetem (n=89)

2,85

XXV

2,41 2,59 3,13 3,53 3,11 3,13 3,16 2,80 2,93 2,98

5



háztartásban – háztartási hulladák komposztálása

háztartásban – fáradt sütőolaj gyűjtése

1

2

3

átlag (n=2000)

4

5

1 átlag (n=2000)

2,13

18-29 éves (n=496)

1,97

Budapest (n=360)

30-39 éves (n=372)

1,96


40-49 éves (n=433)

2,19

50-59 éves (n=338)

2,14


Budapest (n=360)


10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439) 2.000 fősnél kisebb település (n=299)

2,42


1,58 1,89


3

2,07

1,76 1,99 2,07 2,37

2,15

1,92


2,05


2,05

2,10 főiskola (n=284)

2.000-10.000 település (n=439)

2

2,36

2,46 egyetem (n=89)

2,71

XXVI

2,09

4

5


53. melléklet: Mennyire érzik magukhoz közelinek a természetet

háztartásban – víz gyűjtése a háztartásban

a válaszadók

1

2

3

átlag (n=2000)

5

1

2,07

18-29 éves (n=496)

1,84

30-39 éves (n=372)

1,88 2,14

50-59 éves (n=338)

2,15


átlag (n=1991)

18-29 éves (n=496)

40-49 éves (n=433)

Budapest (n=360)

4

30-39 éves (n=372)

2,43

2

3

4

5

6

7

8

9 10

7,53 7,19 7,45

40-49 éves (n=431)

7,65

50-59 éves (n=335)

7,68


7,80

1,56


1,98

Budapest (n=358)


1,99


7,58


7,66

2.000-10.000 település (n=439)

7,56


7,70

2.000-10.000 település (n=439)

2,38



2,49

2,25

7,13

2,17 általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=545) középiskola (n=826)

1,96

főiskola (n=284)

2,10

egyetem (n=89)

2,16

XXVII

7,38 7,38 7,55

főiskola (n=283)

7,79

egyetem (n=89)

7,84

54.

melléklet:

A

válaszadók

mennyire

érzik

magukat

környezetbarátnak

hozzáállása az 5 évvel ezelőtti időszakhoz képest – az Ön 1

átlag (n=1990)

55. melléklet: A piaci szereplők környezetvédelemhez való

2

3

4

5

6

7

8

9

10

közvetlen környezete (barátai, ismerősei, kollégái) 0%

7,24 átlag (n=2000)

18-29 éves (n=494) 30-39 éves (n=371) 40-49 éves (n=431) 50-59 éves (n=336) 60 év feletti (n=358)

6,82

Budapest (n=360)

7,15


7,40

2.000-10.000 település (n=439)

7,39


7,28


7,43

2.000-10.000 település (n=439)

7,25


7,22



6,92



50%

75%

100%

29,5%

58,4%

24,7% 34,8% 32,6% 20,5% 35,5%

57,2% 55,1% 58,9% 65,4% 53,8%

12,8% 6,3% 6,1% 11,2% 8,4%

22,0% 23,8% 31,0% 42,3% 29,2%

61,8% 65,5% 56,3% 48,9% 56,2%

10,5% 7,8% 9,4% 6,0% 11,2%

8,8%

7,56 általános iskola (n=191)

Budapest (n=357)

25%


többet

6,82 7,07


7,33

főiskola (n=283)

7,48

egyetem (n=89)

7,42

XXVIII

ugyanannyit

kevesebbet

NT/NV



hozzáállása az 5 évvel ezelőtti időszakhoz képest – a

hozzáállása az 5 évvel ezelőtti időszakhoz képest – az ország

magyarországi vállalatok

vezetése 0%

átlag (n=2000)

25%

25,2%

50%

75%

54,2%

0%

100% átlag (n=2000)

15,8%

Budapest (n=360)


Budapest (n=360)

20,3%

56,1%


17,2%

2.000-10.000 település (n=439)



35,4% 18,2%

23,0% 28,8%

50,3% 60,9%

9,2%


15,5%

50,6%

általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=550)

22,1%

53,2%


15,1%

egyetem (n=89)

többet

ugyanannyit

kevesebbet

NT/NV

többet

XXIX

25%

28,0% 20,0% 36,1% 23,1% 27,6% 32,8% 26,7% 27,1% 29,5% 29,6% 20,2% ugyanannyit

50%

75%

51,3% 53,6%

48,8% 56,9% 48,1% 48,8% 50,8% 54,4% 50,4% 51,8% 42,7% kevesebbet

NT/NV

100%

16,3% 20,6% 11,6% 15,3% 19,4% 15,1% 16,2% 13,8% 16,2% 14,4% 33,7%



hozzáállása az 5 évvel ezelőtti időszakhoz képest – a nemzetközi

hozzáállása az 5 évvel ezelőtti időszakhoz képest – Ön, vagyis

vállaltok és országok

saját maga 0%

átlag (n=2000)

Budapest (n=360)



általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=550) középiskola (n=828) főiskola (n=284) egyetem (n=89)

többet

25%

50%

34,2% 27,5% 46,0% 31,0% 28,7% 37,1% 25,1% 31,3% 37,1% 40,8% 30,3% ugyanannyit

75%

48,0% 52,2%

42,2% 48,1% 48,3% 50,8% 56,0% 51,8% 45,9% 43,0% 43,8% kevesebbet

100%

0% átlag (n=2000)

11,8%

18-29 éves (n=496) 30-39 éves (n=372) 40-49 éves (n=433) 50-59 éves (n=338) 60 év feletti (n=361)

13,9% 7,0% 13,3% 16,9% 6,7%

Budapest (n=360) megyei jogú város (n=457) 10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439) 2.000 fősnél kisebb település (n=299)

10,5% 11,3% 11,6% 9,9% 18,0%

általános iskola (n=191) szakiskola, szakmunkásképző (n=550) középiskola (n=828) főiskola (n=284) egyetem (n=89)

NT/NV

többet

XXX

25%

50%

75%

100%

37,4%

54,9%

6,2%

32,7% 36,3% 43,4% 38,8% 36,3%

59,1% 55,1% 51,3% 53,3% 54,6%

6,0% 5,9% 4,2% 7,1% 8,0%

27,2% 46,8% 38,0% 31,7% 42,5% 28,3% 32,5% 40,8% 43,3% 38,2%

ugyanannyit

59,2% 48,6% 57,3% 58,1% 50,8% 60,2% 60,7% 51,8% 51,4% 48,3%

kevesebbet

NT/NV

10,8% 3,5% 3,4% 7,7% 6,4% 9,4% 5,6% 5,4% 4,2% 11,2%



hozzáállása 5 év múlva – az Ön közvetlen környezete (barátai,

hozzáállása 5 év múlva – a magyarországi vállalatok

ismerősei, kollégái)

0%

0% átlag (n=2000)

25%

50%

75%

50,6%

100%

átlag (n=2000)

megyei jogú város (n=457) 10.000+ település (n=445) 2.000-10.000 település (n=439) 2.000 fősnél kisebb település (n=299)



többet

39,7% 60,2% 44,9% 51,0% 56,5%

46,7% 32,4% 47,6% 41,7% 35,5%

42,4% 46,4% 51,7% 63,0% 51,7%

45,5% 46,9% 38,9% 29,2% 38,2%

ugyanannyit

47,9%

50%

75%

100%

40,8%

40,9% Budapest (n=360)

Budapest (n=360)

25%

kevesebbet

41,1%


62,6% 37,5%

2.000-10.000 település (n=439)

48,3%


48,5%

50,3% 39,2% 42,5%

42,9%

46,6%


45,1%

45,5%

49,0%

főiskola (n=284)

56,3% 42,7%

egyetem (n=89)

többet

XXXI

29,8%



NT/NV

43,6%

ugyanannyit

38,3% 32,7% 41,6% kevesebbet

NT/NV



hozzáállása 5 év múlva – az ország vezetése

hozzáállása 5 év múlva – a nemzetközi vállalatok és országok

0% átlag (n=2000)

25%

49,0%

50%

75%

100%

0% átlag (n=2000)

38,6%

Budapest (n=360) megyei jogú város (n=457) Budapest (n=360)

38,9%


44,2%

2.000-10.000 település (n=439) megyei jogú város (n=457)


63,5%

40,7%

26,7%


46,7%


2.000-10.000 település (n=439)

49,9%

37,1%


50,2%

40,1%



többet

ugyanannyit

kevesebbet

NT/NV

többet

XXXII

25%

50%

75%

52,0%

36,9%

42,2% 65,9% 47,2% 47,8% 55,5%

43,9% 25,8% 39,6% 40,1% 36,5%

44,5% 48,4% 53,7% 62,3% 49,4%

45,5% 42,0% 33,7% 27,8% 36,0%

ugyanannyit

kevesebbet

NT/NV

100%


65. melléklet: Alternatív energiaforrások alkalmazása során

hozzáállása 5 év múlva – Ön, vagyis saját maga

figyelembe vett szempontok – pénzt tudjak vele megtakarítani

0% átlag (n=2000)

25%

50%

75%

58,0% 45,3%

Budapest (n=360) megyei jogú város (n=457)

35,8%

26,0%

54,6% 58,5%

35,5%


59,5%

35,1%

47,6%


53,6%


40,7% 32,0%

66,9%

29,6%

59,6%

egyetem (n=89)

többet

ugyanannyit

3

4

5

átlag (n=2000)

4,78

férfi (n=956)

4,74

nő (n=1044)

4,81

Budapest (n=360)

44,0%

60,9%

főiskola (n=284)

2

39,6%

2.000-10.000 település (n=439)


1

44,2%

69,6%


100%

kevesebbet


4,85


4,83

2.000-10.000 település (n=439)

32,6%


NT/NV

XXXIII

4,68

4,71 4,80



figyelembe vett szempontok – ne legyen teljesen ismeretlen

figyelembe vett szempontok – ki lehessen próbálni, mielőtt

számomra

beszereltetem a házamba 1 átlag (n=2000)


2

3

4

átlag (n=2000)

4,12

Budapest (n=360)

4,35


4,50 4,22


4,22


4,18


4,36


4,33

egyetem (n=89)

1

4,29

2.000-10.000 település (n=439)

főiskola (n=284)

5

4,00

4

4,36

4,18 4,33 4,51

2.000-10.000 település (n=439)

4,48 4,23


4,47


4,43


4,34

főiskola (n=284)

4,27

egyetem (n=89)

XXXIV

3



4,22

2

4,09

5


69 melléklet: Alternatív energiaforrások alkalmazása során

figyelembe vett szempontok – legyek egészen biztos abban, hogy

figyelembe

jobb, mint amit előtte használtam

társadalomnak is tegyek jót

1 átlag (n=2000)


2

3

4

–

szempontok

5

1

4,72

4,63

ne

csak

2

nekem,

3

4

átlag (n=2000)

4,13

férfi (n=956)

4,07

nő (n=1044)

4,19

4,74 Budapest (n=360)

4,82

2.000-10.000 település (n=439)

4,70


4,66



4,69


4,66


vett

2.000-10.000 település (n=439)

4,31 4,13 3,96


3,97 4,07


4,21 4,15

főiskola (n=284)

4,72

főiskola (n=284)

egyetem (n=89)

4,69

egyetem (n=89)

XXXV

4,16



4,74

4,02

3,89

de

a

5

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

Recommend Documents