A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

Berkes Judit, PhD hallgató

Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola

Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd

Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék

A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010

A vizsgálat céljai

A struktúra feltárása: a városhálózat tagolódásának bemutatása, kiemelt figyelmet fordítva a versenyképességre és az innovációs potenciálra A dinamika elemzése: az elmúlt évtized változási tendenciáinak vizsgálata azonos indikátorkészlet felhasználásával Kiemelt és speciális kategóriák vizsgálata: a városhálózat ‚elitjében’ mutatkozó súlyponti eltérések leírása Részletesebb elemzések megalapozása: a felhasznált indikátorok és módszerek tesztelése, új vizsgálati irányok kijelölése, „ágazati” jellegű, illetve homogén funkcionális csoportok belső tagozódásának feltárását célzó elemzések

2

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Páthy Ádám - Berkes Judit

Dátum: 2014.09.28.

Célok és módszerek

3



Dátum: 2014.09.28.

Változók és főkomponensek

4

Változó Gazdasági főkomponens (53%-os sűrítés) Foglalkoztatottak aránya a lakónépességből (%), 2011 Személygépkocsik száma 1000 lakosra, 2011 Adófizetők aránya a lakónépességen belül (%), 2011 Szja-alap egy lakosra (1000 Ft/fő), 2011 Szélessávú internet előfizetések száma 1000 lakosra, 2011 Működő jogi személyű vállalkozások száma 1000 lakosra, 2011 Munkanélküliek aránya a lakónépességből (%), 2011 Inaktív keresők aránya a lakónépességből (%), 2011 Helyi iparűzési adó egy lakosra (1000 Ft/fő), 2011 Ügyvédek száma 10000 lakosra, 2011 Regisztrált egyéni vállalkozások száma 1000 lakosra, 2011 Iskolázottság és menedzsment főkomponens (88%-os sűrítés) Vezető és értelmiségi foglalkozásúak aránya az összes foglalkoztatottból (%), 2011 Egyetemi, főiskolai végzettségű foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból (%), 2011 Egyéb szellemi foglalkozásúak aránya az összes foglalkoztatottból (%), 2011 Társadalmi aktivitás főkomponens (56%-os sűrítés) Részvételi arány a 2010-es országgyűlési választások első fordulójában (%) Szja nonprofit 1% felajánlás egy lakosra (Ft), 2011 Nonprofit szervezetek száma 1000 lakosra (db), 2011 Helyi nyilvánossági fórumok összetettsége Humánerőforrás főkomponens (56%-os sűrítés) Vezető oktatók aránya az összes oktatón belül (%), 2010 Főiskolai-egyetemi karok száma (db) Középiskolák száma (db) Felsőfokú intézményekben tanulók száma 1000 főre, 2011 MTA köztestületi tagok száma 10000 lakosra, 2013 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 év felettiek között (%), 2011 Felnőttoktatási központok száma 10000 lakosra, 2013 Innovációs főkomponens (77%-os sűrítés) Innovatív kezdeményezések száma 2003-2013 között (db) Bejegyzett domain szerverek száma (db), 2012 K+F vállalkozások száma (db), 2012 Az innovációs és K+F intézményhálózat összetettségi mutatója TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Páthy Ádám - Berkes A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

kommunalitás

súly

0,77 0,77 0,67 0,90 0,80 0,55 0,66 0,56 0,42 0,42 0,80

0,86 0,78 0,77 0,93 0,90 0,74 0,80 0,56 0,62 0,48 0,20

0,90 0,93 0,82

0,95 0,96 0,90

0,50 0,53 0,62 0,60

0,71 0,73 0,79 0,78

0,70 0,80 0,84 0,69 0,96 0,48 0,33

0,76 0,86 0,83 0,82 0,75 0,66 0,44

0,87 0,79 0,87 0,56

0,93 0,89 0,93 0,75

Judit

Dátum: 2014.09.28.

Változók és főkomponensek Gazdaság

Iskolázottság

Társadalmi aktivitás

Medián

0,04

-0,15

-0,11

-0,30

-0,29

Ferdeség

0,10

0,52

0,61

3,72

5,44

Csúcsosság

-0,30

-0,13

0,30

16,02

40,15

Minimum

-2,38

-2,15

-2,07

-0,66

-0,50

Maximum

2,93

3,25

4,32

6,40

10,09

Terjedelem

5,31

5,40

6,39

7,05

10,59

Átlag feletti

169

150

151

75

86

Humánerőforrás

Innováció

Szórástávolságon kívül elhelyezkedő városok

alul

53

50

58

0

0

felül

52

58

54

30

24

gazdaság

iskolázottság

társadalmi aktivitás

humánerőforrás

gazdaság

5

iskolázottság

0,748

társadalmi aktivitás

0,704

0,754

humánerőforrás

0,418

0,569

0,592

innováció

0,375

0,483

0,516


0,830


Dátum: 2014.09.28.

Az innovációs klaszterek Kiemelt városok: Az átlagalapú klaszterelemzés első lépésében kiemelkedő 25 város figyelmen kívül hagyásával készült el az elemzés a többi városra vonatkozóan A klaszterek: 1. Átmeneti helyzet, gyenge-közepes innovációs potenciál (37 város): -

6

Az elitből kimaradó megyei jogú városok (Békéscsaba, Érd, Nagykanizsa) Középvárosok az átlagosnál jobb gazdasági potenciállal, illetve felsőoktatási bázissal (pl. Baja, Esztergom, Mosonmagyaróvár) A budapesti agglomeráció keleti és déli szektorainak alközpontjai (pl. Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Veresegyház) A Balaton régió centrumai (pl. Siófok, Balatonfüred, Balatonalmádi) Kisvárosok jelentős turisztikai potenciállal (pl. Velence, Visegrád, Zalakaros) Kis-középvárosok domináns nagyüzemekkel (pl. Paks, Tiszaújváros)



Dátum: 2014.09.28.

Az innovációs klaszterek A klaszterek: •

2. Átlagos fejlettség, alacsony humán bázis és innovációs potenciál (85 város): a kevéssel átlag feletti gazdasági és iskolázottsági mutatók alapján különülnek el

-

A dunántúli kis-középvárosok jelentős része A dunántúli volt szocialista iparvárosok többsége (Ajka, Dorog, Oroszlány, Várpalota) Kelet-magyarországi középvárosok negatív gazdasági folyamatokkal (pl. Gyula, Kazincbarcika, Kiskunfélegyháza) A leggyengébben teljesítő megyei jogú városok (Hódmezővásárhely, Salgótarján, Tatabánya) A budapesti agglomeráció funkcióhiányos városai gyenge gazdasági potenciállal (pl. Gyömrő, Dabas, Vecsés)

-

-

7



Dátum: 2014.09.28.

Az innovációs klaszterek A klaszterek:

8

•

3. Átlag alatti fejlettségű városok (94 város): átlag alatti teljesítmény minden dimenzió esetében

-

Többségében alföldi városok A dél-dunántúli kisvárosok jelentős része A Dunántúl belső perifériáinak kis központjai (pl. Adony, Ercsi Tét)

•

4. Kimondottan kedvezőtlen adottságú városok (86 város): mélyen átlag alatti mutatók, a fejlődési potenciált biztosító erőforrások teljes hiánya

-

Elsősorban alföldi és észak-magyarországi települések A 10 legfejletlenebb dunántúli város A rendszerváltás után városi rangot kapott települések dominanciája, az „aligvárosok” nagy része



Dátum: 2014.09.28.

Az innovációs klaszterek

9



Dátum: 2014.09.28.

Az innovációs klaszterek A városhálózat második szintje (7. klaszter)

2001 (43 város) 2011 (37 város)

10



Dátum: 2014.09.28.

Az innovációs klaszterek A 2001 után várossá nyilvánított települések

1-8. klaszter (20 város) 9. klaszter (22 város) 10. klaszter (34 város)

11



Dátum: 2014.09.28.

Az „elitkategória”

 25 város  módszer: hierarchikus klaszterelemzés  megyei jogú városok 68%-a 1. Klaszter

2. Klaszter

3. Klaszter

4. Klaszter

5. Klaszter

6. Klaszter

Debrecen

Győr

Gödöllő

Budakeszi

Eger

Vác

Budaörs

Veszprém

Szolnok

Szentendre

Sopron

Szekszárd

Nyíregyháza

Keszthely

Szombathely

Dunaújváros

Kaposvár

Gyöngyös

Pécs Szeged

Székesfehérvár Martonvásár Kecskemét

Miskolc

Zalaegerszeg

12



Dátum: 2014.09.28.

Az „elitkategória” 1. klaszter „komplex szerkezetű regionális központok”  kiemelkedő adottságok  új tag: Miskolc  felsőoktatási központok  gyenge gazdasági teljesítmény  kutatás-fejlesztés, innováció  kedvező: foglalkoztatás, iskolázottság, kvalifikált humántőke  Debrecen!

2. klaszter „regionális központok erős gazdasági potenciállal”  kiugró értékek  kivételes gazdasági teljesítmény  humánerőforrás és innovativitás gyengébb

13



Dátum: 2014.09.28.

Az „elitkategória” 3. klaszter „kutatás-fejlesztés és felsőoktatás orientált klaszter”  stabil értékek  DE! egy kiemelkedik: humánerőforrás  K+F aktivitás kiemelkedő  innovációs képességük mérsékelt

4. klaszter „budapesti agglomeráció alközpontjai”  jelentős gazdasági potenciál  kiugró iskolázottság

14



Dátum: 2014.09.28.

Az „elitkategória” 5. klaszter „jelentős felsőoktatási-humán bázissal rendelkezők”  Eger és Veszprém  stabil középmezőny  eltérő pozícióból közeledtek  kiemelkedő humánerőforrás 6. klaszter „térségi központok vegyes orientációval”  legkedvezőtlenebb értékek  innováció: kimondottan alacsony  nincs hálózatalakító funkció  humánerőforrás-állomány: viszonylag magas érték  gyenge innovációs potenciál 15



Dátum: 2014.09.28.

Következtetéseink • stabilitás, DE! területi egyenlőtlenség tovább nőtt • városhálózat csúcsa: tradicionális nagyvárosok  innováció, humán gazdaság • tudástermelés van, de gazdaság nincs • sikertörténet: Debrecen • karakteres elmozdulás nincs; csoportokon belüli differenciák csökkentek, csoportok között nőttek • 50-60 városban koncentrálódik a fejlődés • bővült a leszakadók köre • 10-12 nagyváros vizsgálata más aspektusban

16



Dátum: 2014.09.28.

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

17

TÁMOP-4.1.1.F-03/1-2013-0001 Járműipari Regionális Innovációs és Technológiai Tudáscentrum gazdasági, társadalmi szerepkörének fejlesztése a Széchenyi István Egyetem bázisán


Dátum: 2014.09.28.

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

Recommend Documents