Mirnics Zsuzsanna A MÉDIAHASZNÁLAT ÉS AZ ÉRDEKLŐDÉSI KÖR SAJÁTOSSÁGAI A VAJDASÁGI MAGYARSÁGNÁL1 Gyorsjelentésünkben vajdasági magyar populációból származó 1417 személyből álló reprezentatív mintán azt a kérdést vizsgáltuk, hogy a vajdaságiak milyen érdeklődési kör (és ezzel összefüggésben, mely személyes tulajdonságaik) szerint választanak maguknak tájékozódási formát, milyen háttértényezők befolyásolják náluk a médiaválasztást. Kitérünk továbbá arra a kérdésre is, hogy a személyiségjegyeknek milyen szerepük van a helykötődés és az anyanyelvhasználat alakulására. Módszer Kérdőíves vizsgálatunk korábbi szociológiai kutatásokból származó, valamint saját kidolgozású, 53 tételes mérőeszközzel történt. A kérdőív kérdezőbiztos segítségével való felvétele személyenként kb. 1 órát vett igénybe. A kor, nem és lakhely szerint reprezentatív mintavételt kérdezőbiztosaink Gábrityné Dr. Molnár Irén irányítása alatt, kvóta segítségével biztosították. A vizsgált témakörökben kitértünk az írott sajtó, a televízió, a rádió és az Internet (valamint a számítógépek) használatának önbecslésére, a sajtóban megjelenített értékekről alkotott véleményre, a helykötődésre, az anyanyelvhasználatra, és más szempontokra. Különös figyelmet érdemel jelen gyorsjelentés szempontjából a személyiség mérése a kérdőívbe foglalt tíztételes mérőeszköz, a TIPI (Ten Item Personality Inventory, Gosling és mtsai, 2003) útján. A TIPI-ben foglalt tíz állítást hétfokú, Likert típusú skálán ítélik meg a válaszadók. A skála reliabilitása magyar, valamint vajdasági magyar mintán egyaránt elfogadható szintet ér el, a Cronbach-alfa mutató alapján 0,70 érték körül változik. A személyiség öt alapdimenziója, a TIPI által is mért Big Five (Első változata Tupes és Christal, 1961) Az Extraverzió faktor a tesztalanyok szociális nyitottságát, társasági viselkedését, határozottságát és vezetői tulajdonságait vizsgálja. Ezzel a dimenzióval a következő személyiségvonások kapcsolhatóak össze: dominancia, státuszvágy, szociális kapacitás és határozottság. A Barátságosság faktor azt mutatja meg, hogy a tesztalany mennyire empatikus, melegszívű és kooperatív viselkedésű, mennyire könnyű vele együttműködni. A Lelkiismeretesség faktor a kitartást, a felelősségteljes magatartást, valamint a szabálykövető és precíz viselkedést foglalja magába. Az Érzelmi stabilitás faktor azt mutatja meg, hogy az egyén mennyire nyugodt, stabil és magabiztos; mennyire hajlamos a hangulatváltozásokra, erős, indulatos érzelmi reakciókra; a hangulati állapot mennyire befolyásolhatja viselkedésének hatékonyságát. A Nyitottság faktor abból a szempontból jellemzi a tesztalanyt, hogy mennyire tanul a tapasztalatból, mennyire kíváncsi, kreatív és fantáziadús, nyitott-e az új tapasztalatokra és a kulturális, érzelmi, esztétikai stb. ingerekre a külvilág irányából.
1
Készült az MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram támogatásával
1
Eredmények Leíró statisztika A vizsgáltak 50,6 százaléka (705 fő) férfi, 49,4 százaléka (687 fő) nő. Az életkor és a családi állapot jellegzetességeinek összefoglalása az 1. táblázatban látható. 1. táblázat A vizsgáltak életkora és családi állapota Szám
Százalék
18-30
248
17,6
31-40
313
22,2
41-50
334
23,7
51-60
306
21,7
61 felett
211
14,9
Nőtlen, hajadon
267
18,8
Élettársi kapcsolat
90
6,5
Házasság
850
61,3
Elvált
75
5,4
Özvegy
105
7,6
A vizsgáltak családi állapota
A 2. táblázat bemutatja, hogy a korábban ismertetett személyiségjegyek alacsony, átlagos, illetve magas értékei milyen százalékarányban voltak jelen mintánkban. Észrevehető, hogy a vizsgálati személyeknél a magas övezet irányába való eltolódás általánosan jellemző mind az öt személyiségjegy esetében, ami esetlegesen pozitív önbemutatásra való törekvésből is eredhet (az esetleges torzításokra a jövendő vizsgálatokban lehetne fényt deríteni). Ezzel együtt, a személyiségjegyek és a médiafogyasztási mutatók együttes eloszlása informatív lehet a vizsgálati kérdés szempontjából.
2
2. táblázat A személyiségjegyek megoszlása Alacsony
Közepes
Magas
Extraverzió
29,5
17,3
53,1
Barátságosság
22,1
21,4
56,5
Lelkiismeretesség
15,7
17,8
66,5
Érzelmi stabilitás
31,9
19,0
49,1
Nyitottság
24,6
20,2
55,2
A vizsgálati csoportban szignifikáns különbség van a férfiak és a nők extraverzió, barátságosság és lelkiismeretesség értékei között. Mindhárom esetben a nők önbecslése szignifikánsan magasabb. Az életkorral négy személyiségdimenzió egyaránt lineáris összefüggést mutat: az extraverzió és a nyitottság csökken (főként a megkérdezettek 60-as éveitől kezdődően), a barátságosság és az érzelmi stabilitás viszont nő. Médiatípus választása; demográfiai jegyek és személyiségtényezők A 3–5. táblázatokban jelenítjük meg az egyes médiatípusok kedvelésének százalékarányait. 3. táblázat A tévénézés gyakorisága Tévénézés
Nem
Nagyon ritkán
Időnként
Rendszerese n
18–30
1,2
8,9
23,8
66,1
31–40
0,3
4,2
26,5
69,0
41–50
0,9
2,4
19,3
77,3
51–60
2,0
2,3
16,1
79,7
>61
1,1
3,8
19,6
75,6
3
4. táblázat A rádióhallgatás gyakorisága Rádióhallgatás
nem
nagyon ritkán
időnként
rendszeresen
18–30
15,8
16,6
33,2
34,4
31–40
13,1
14,1
29,5
43,3
41–50
11,7
13,6
29,2
45,5
51–60
18,9
18,7
22,3
47,7
>61
19,0
8,6
18,6
53,8
5. táblázat Az újságolvasás gyakorisága Újságolvasás
nem
nagyon ritkán
időnként
rendszeresen
18–30
11,4
13,9
45,3
29,4
31–40
8,8
8,5
43,6
39,1
41–50
6,2
8,9
36,0
48,6
51–60
6,8
8,4
33,4
51,4
>61
12,8
4,9
33,5
48,8
Észrevehető, hogy valamennyi korosztálynál mindhárom médiatípus esetében (a 61 év felettiek kivételével, ahol ez a hatás nem egyértelmű) növekszik a rendszeres médiafogyasztás. A rendszeres tévénézők fölénye, a rendszeres újságolvasókkal szemben, csoportonként 15–35 százalék is lehet, és a rádiózásnál is jóval népszerűbb a televíziózás. A tévénézés a legfiatalabb korcsoporttól kezdődően igen elterjedt, a rádiózás viszont a harmincas éveikben járó személyeknél válik egyre hangsúlyosabbá, és náluk növekszik jelentősebben a rendszeres újságolvasás elterjedtsége is. Ez utóbbi feltehetően összhangban áll azzal, hogy e korosztály megállapodottabb, elmélyültebb, fokozottabb igénye van a részletes, és nem csak a gyors, nagyvonalakban való s az időponthoz nem kötött tájékozódásra.
4
6. táblázat Rendszeres médiafogyasztás Rendszeres Újságolvasás Rádiózás médiahasználat Nő
50,6%
52,1%
Férfi
49,4%
47,9%
Tévézés
% %
49,8 50,2
A médiaválasztásban nemi hatások kevéssé mutathatók ki (6. táblázat), az újságolvasásnál minimális eltérés a férfiak, míg a másik két médiumnál a nők javára mutatkozik meg. A nők viszont valamivel többet nézik a tévét és hallgatnak rádiót. A személyiségjegyeket tekintve, a vizsgálati csoportban a tájékoztatási formák fokozottabb választása az extraverzió, a lelkiismeretesség, valamint a nyitottság tulajdonságok magas értékeihez kötődik, érzékeltetve, hogy a társaságkedvelés, az információk befogadása, a tanulási, fejlődési képesség rendkívül lényeges lehet abból a szempontból, hogy adott személy egyáltalán mennyire találkozik a médiával. Ezen belül, a tévénézéshez kötődik legerősebben az extravertáltság (p<0,01 szignifikanciaszinttel), összhangban azzal, hogy a televízió sok esetben interaktív jellegű, illetve társaságban is használható, élvezhető. A lelkiismeretesség és a tévézés korrelációja p<0,05 szinten szignifikáns. Újságot a lelkiismeretes (p<0,01) és nyitott (p<0,01) személyiségűek olvasnak leginkább. E két csoportba tartozók feltehetően a sokoldalú, elfogultságtól mentes tájékozódást vélhetik fontosnak, az olvasásnak, mint lassabb, de aktívabb, gondolkodtató jellegű tevékenységnek választásával számos körülményt tekintetbe vehetnek a különböző eseményekről való informálódás során. Személyiségükből adódóan e csoport tagjai nagyobb energiaráfordítással viszonyulnak a tájékozódáshoz. A rádióhallgatást szintén szívesebben választják a lelkiismeretesség vonás magas értékeit mutatók (p<0,01), valamint – valamivel enyhébb hatásként – az extravertáltak (p<0,05). Feltételezhető, hogy hasonlóan a tévézéshez, a rádió is társas tevékenység lehet, a magányt erősebben kedvelő introvertáltak viszont már csak azért sem kapcsolják be olyan gyakran a készüléket, hogy nélküle, csendes körülmények közt maradhassanak – ami idegrendszeri típusuknak, beállítódásuknak fokozottan megfelel. Az Interneten való tájékozódás a nyitottság személyiségtényezővel (p<0,01), valamint a barátságosság negatív értékeivel (bizalmatlanság, empátiahiány, p<0,05) függ össze. Feltételezhető, hogy az intellektuálisan befogadó, de mások iránt szkeptikus, távolságtartó emberek inkább választják a számítógépes magányt a tájékozódás formájaként.
5
Internet- és számítógéphasználata A vizsgált minta 58,7 százalékának van otthon számítógépe, és e 821 személy 56,5 százaléka (464 fő) tudja is kezelni segítség nélkül, emellett további 244 fő (29,7%) részben egyedül, részben segítséggel veszi igénybe. A 821 fő 16,1 százaléka (124 fő) egyébként nem használja a birtokában levő számítógépet. Mérsékelt előnyben vannak a férfiak, akik emellett szignifikánsan gyakrabban dolgoznak számítógépen. A kor emelkedésével arányosan csökken azok száma, akik egyedül is értenek használatához (p<0,01). Komputerükön a legtöbben internetezni szoktak (436 fő), ami meggyőzően érzékelteti az internetes tájékoztatás jelentőségét. A válaszadók közül gépüket 299en használják munkavégzésre, 241-en játszani szoktak rajta, 112-en tanulni is. A tanulás, internetezés és játék céllal történő használatnál nincsen a nem között eltérés, és egyértelmű korhatások sem, kivéve, hogy az időseknél a tanulás mint tevékenység nem jelenik meg. Az önálló számítógép-használattal egyetlen személyiségbeli tulajdonság van összefüggésben: a nyitottság. A munkavégzés céljából való számítógépezésnél két marginálisan szignifikáns összefüggés mutatkozott meg a fokozottabb érzelmi stabilitás, illetve nyitottság tulajdonságok esetében, érzékeltetve: az informatika kihívásához jó stresszkezelés és tanulási képesség szükséges. A számítógépes játékok több szempontból is éretlenebb személyiségképpel járnak együtt. A lelkiismeretes személyiségjegyűek (p<0,01) és az érzelmileg stabil, valamint nyitott személyiségek ritkábban játszanak (p<0,10). A tanulási céllal való használatkor a személyiségtényezők nem befolyásolnak jelentősebben, viszont észrevehető, hogy a nyitottabb válaszadók valamivel több időt fordítanak rá (p<0,10). Az internethasználat rendkívül változatos személyiségűeket jellemez, nincs fontosabb meghatározó hatás, leszámítva az érzelmi stabilitást, amely az internek gyakori használóinál tendenciaszerűen fokozottabb (p<0,10). Személyiségjegyek és az érdeklődési kör a médiához kapcsolódóan A következőkben azt vizsgáltuk meg, hogy a demográfiai paraméterek és a személyiségjegyek miként határozzák meg a válaszadókat leginkább foglalkoztató érdeklődési területeket.
6
7. táblázat Választott érdeklődési területek a médiában Érdeklődési terület
Választotta
Nem választotta
Kultúra
32,6
67,4
Gazdaság
33,2
66,8
Tudomány
44,5
55,5
Irodalom
27,8
72,2
Politika
30,4
69,6
Szórakozás
71,1
28,9
Vállalkozás
19,8
80,2
Sport
33,2
66,8
Vallás
18,0
82,0
Számítógépek
17,4
82,6
Háztartás
49,2
50,8
Egészség
51,5
48,5
A 7. táblázat szemlélteti, hogy a válaszadók legnagyobb része a szórakozást jelöli meg érdeklődési körként. Több mint felét érdeklik az egészségügyi, valamint a háztartással kapcsolatos témák. A tudományos érdeklődés a válaszadók 44 százalékánál, a kultúra, politika és gazdaság választása körülbelül egyharmaduknál, az irodalom szeretete pedig egynegyedüknél nyilvánul meg. A válaszadók kb. egyharmadát foglalkoztatja a sport. A vállalkozás felé orientálódók a mintának kb. egyötödét teszik ki, hasonló számban szerepel a vallásos–hívő csoport. Végül, a számítógépek a megkérdezettek kb. 17 százalékát foglalkoztatják. A választott területeknél érzékelhetők a korral járó hatások és a nemek közti különbségek. A szórakozás 50 éves kor alatt mintegy 10 százaléknyival több nőt, mint férfit érdekel, 51 év felett azonban ez megfordul, és ekkortól kezdve kb. 10 százalékkal csökken a szórakozás iránti általános érdeklődés is. Az egészségügyi témákat kedvelők sorában a nők főlénye a különböző korcsoportoknál egyaránt 15– 20 százaléknyi, a középkorúak (40–50 évesek 22 százaléka) túlsúlyával. Fordított a helyzet a tudomány esetében: a férfiak javára mutatkozó eltérés átlag 20 százaléknyi, és érdeklődésük a tudomány iránt 40 éves kor alatt éri el csúcspontját (22%). A kulturális témákat inkább a nők részesítik előnyben, a kultúrát megjelölő nők aránya 15–20 százalékkal is több, mint a férfiak csoportjában; a középkorúak (41–50) itt is többségben van. Legnagyobb különbség a férfiak és nők közötti a sportnál látható: a sportkedvelő férfiak esetében egyes korosztályok 40 százalékkal 7
is nagyobb arányt mutattak, mint a nők. Ez az érdeklődés leginkább a 31–40 korcsoportban meghatározó (22%). Irodalmi témákat leginkább a nők kísérik, főleg a 40–50 évesek. A nők fölénye e témában összességében 26 százalék; a 40–50 éves korosztály esetében 24,6 százalék. A gazdasági tárgykört kb. 30 százalékkal több férfi (főleg 41–50 év) emelte ki, a vállalkozással összefüggő kérdéseket pedig átlag 20 százalékkal több férfi jelölte meg, mint a nő (a 40–50 éves korcsoport aránya szintén 24,9%). Érdekes jelenség, hogy bár a háztartási témák a nőket érdeklik jobban – mint az várható is volt –, a javukra mutatkozó eltérés „csak” 20 százaléknyi, de az otthon ügyei-bajai a férfiakat is foglalkoztatják (a 41–50 év közti korcsoport aránya a legnagyobb, 24,9%). Mindkét nemnél megközelítőleg hasonló a vallás iránt érdeklődők aránya, az életkor e téren 15 százaléknyi növekedést hoz. A számítógépek kedvelése a legfiatalabb korcsoportot, és ezen belül 30 százalékkal nagyobb arányban a férfiakat jellemzi: esetükben az érdeklődési területek összességének 18,2 százalékát teszi ki. Következő lépésben előbb az egyes személyiségjegyek magasabb értékeivel járó fontosabb érdeklődési hatásokat tekintjük át, majd az egyes területek személyiségjegyek szerinti összefüggésrendszerét egyenként vesszük sorra. Az erősen extravertáltak általában az átlagosnál több téma iránt érdeklődnek, ezen belül leginkább a kultúra (34,4%), a gazdaság (25,5%) és a tudomány (16,6%) kap hangsúlyt. E csoport erősen szórakozáskedvelő is. A hatás részben független az életkortól, a szórakoztató műfaj preferálása az erősen extravertáltak esetében csak 50 éves kor után csökken. A barátságosság magasabb értékei szintén tágabb érdeklődési körrel járnak. Az erősen barátságos személyek 35 százalékát érdekli a kultúra (elsősorban a 60 évnél fiatalabbakat), 25,6 százalékukat a gazdaság (legintenzívebben a negyveneseket) és 18 százalékukat a tudomány (a 60 év alattiakat). Két további dimenziónál is hasonló preferenciák láthatók: erős lelkiismeretességnél kultúra 34,6 (minden korcsoportra erősen jellemző), gazdaság 25,9 (60 évnél fiatalabbaknál), tudomány 18,2 százalékkal (60 évnél fiatalabbak csoportjában), erős érzelmi stabilitásnál pedig kultúra 36,3, gazdaság 26,9 (minden korosztálynál), tudomány 16,4 százalékkal (a 40–50 és a 60 év feletti korcsoportok kivételével). Megjegyzendő, hogy az érzelmi stabilitás hatása a tudományos érdeklődésre kisebb, mint a szociális funkciókkal összefüggésben álló barátságosságé és extraverzióé. A nyitottsággal, fokozott tanulási képességgel jellemezhető csoportban szintén 35 százalék a kulturális érdeklődés (minden korcsoportra jellemző), 23,2 százalék a gazdaságot (elsősorban a huszonévesek esetében), valamint 20,7 százalék a tudományt kedvelők aránya (főként 20–40 év közt). A nyitottság hatása a legerősebb a tudományos, illetve kulturális témák választására (p<0,01). További fontos adatokat nyerhetünk annak elemzéséből, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkezők választják elsődleges érdeklődési körként a különböző témákat. A személyiségjegyek elemzéséből kitűnik, hogy a kultúrát – az előzőkkel összhangban – jobban preferálják a nyitottabb, stabilabb személyiségek (p<0,01). Az irodalmi témák iránti érdeklődés minden csoportban kb. 6–7 százalék személyt érint, ami a populáció nagyságát tekintve, kevés. Őket több szempontból is az érettebb 8
személyiségjegyek jellemzik: nyitottabbak (p<0,05), érzelmi stabilitásuk fokozottabb (p<0,05), valamint – saját véleményük szerint –, empatikusak (magas barátságosság- értékek, p<0,01). Meglepő és figyelemreméltó, hogy a gazdasági területet az alacsonyabb lelkiismeretesség értékű, munkájukban spontánabb, kevésbé precíz és kevésbé szabálykövető személyek választják (p<0,05). Különösen alakult a politika iránt érdeklődők jellemzése is. Több szempontból is az éretlenebb személyiségjegyeket hordozzák:elzárkózóbbak, kevésbé nyitottak (p<0,01), kevésbé empatikusak (p<0,05), valamint befelé fordulóbbak (p<0,05), mint a politikát meg nem jelölt csoport. A vállalkozás felé orientálódók személyiségkombinációja: extravertáltbizalmatlan (alacsony empátia). Előbbi tulajdonságnál p<0,05, utóbbinál pedig p<0,01 szignifikanciaszinttel tér el önbecslésük az e területet nem preferálókhoz képest. A sporthíreket kedvelők szintén kedvezőtlen személyiségjegy-csoportot mutatnak. Az e témát elsődleges területként meg nem jelölőkhöz képest labilisabbak (p<0,05), bizalmatlanabbak (p<0,01), valamint önmagukat kevésbé szabálykövetőnek és kevésbé lelkiismeretesnek tartják (p<0,05). A tudományos érdeklődés elsősorban a nyitott (p<0,05), de ugyanakkor introvertáltabb (befelé forduló, p<0,01) embereket jellemzi. A szórakozás iránt első helyen érdeklődők azokhoz viszonyítva, akik ezt e területet nem jelölték meg, labilisabbnak gondolják magukat (p<0,05), valamint – az előzőkkel összhangban – extravertáltabbak (p<0,05). A vallás iránt érdeklődők érthető módon konzervatívabbak, s ezáltal kevésbé nyitottak, mint az e terület iránt nem érdeklődők (p<0,01), ugyanakkor a vallást meg nem jelöltekhez képest jóval empatikusabbak (p<0,01). Jellemző rájuk a befelé fordulás (p<0,05). Azoknak a személyiségjegyére, akik a számítógépek iránt első helyen érdeklődnek, meghatározó a nyitottság (p<0,01), ez azonban elsősorban intellektuális nyitottság, mert a társasági életben és a csapatmunkában is nagyon fontos empátiakomponens e csoportban alacsony értékű (p<0,01). A számítógép ezáltal a szociális kapcsolatok „pótszerévé” is válhat. Akik a háztartási témák iránt érdeklődnek legelső helyen, azok személyiségjegyének kombinációja az erős empátia (p<0,01) – lelkiismeretesség (p<0,05) – szűk perspektívában gondolkodás (alacsony nyitottság, p<0,01) hármassal jellemezhető. A családcentrikus értékrend megkívánja, hogy az egyén elsősorban közvetlen környezetére koncentráljon, intenzív érzelmi töltéssel és nagy energiaráfordítással. Végül, az egészségügy iránt érdeklődők – az e témakör iránt elsődlegesen nem érdeklődőkhöz hasonlítva – érzelmileg stabilabbak (p<0,01) és barátságosabbak, empatikusabbak (p<0,01). Feltételezhető, hogy életük egyik fontos része a testi-lelki egészség kérdése, ezen belül az önismeret is, melyhez az említett két személyiségjegy pszichológiai szemléletben erőteljesen kötődik.
9
Az érdeklődési kör elemzését bővítheti annak feltárása, hogy mely témákkal kapcsolatban érzik úgy a válaszadók, hogy azok a médiában nagyobb figyelmet érdemelnének (8. táblázat) 8. táblázat Mekkora figyelmet érdemelnek Ön szerint az egyes témák a médiában? Kisebbet
Azonos mértékűt, mint jelenleg
Nagyobbat
Belpolitikai hírek
13,8
47,2
39,1
Belpolitikai elemzések
21,3
45,3
38,4
Külpolitikai hírek
21,1
57,7
21,2
Külpolitikai elemzések
25,1
54,9
20,1
Magyarországi hírek
21,0
53,5
25,5
Gazdasági hírek
8,4
41,9
49,7
Gazdasági elemzések
11
41,5
47,5
Kistérségi (regionális) hírek
11
28,5
65,2
Vállalkozói hírek
13,7
37,9
48,5
Közigazgatási tájékoztatás
9,2
50,2
40,6
Kommunális szolgáltatások
12,8
52,0
35,3
Kulturális hírek
7
49
42,3
Kulturális témák
11,8
64,1
35,9
Néprajzi témák
15,8
67,1
32,9
Vallási témák
23,1
51,2
25,8
Szórakoztató műfaj
3,6
36,3
60,1
Egészségügyi témák
2,8
27
70,1
Kampánycélú műfaj
70,5
24,4
5,1
A táblázatból kitűnik, hogy a válaszadók a kistérségi, az egészségügyi, valamint a szórakozási célú információkat várnak el. A kistérségi tájékoztatás igénye 10
alapvetően független a nemtől és a kortól, a szórakoztató műfaj elsősorban a fiatalabb és a középkorú nőket köti le, az egészségügy a középkorú és idősebb nők területe. A vállalkozói, gazdasági, valamint közigazgatási témákat sokan szívesen olvasnák, elsősorban a férfiak fiatal és a középkorosztály. A legtöbben a kulturális, néprajzi illetve külpolitikai témák képviseltségével elégedettek. A válaszadók általános elutasítása tapasztalható a kampánycélú témák irányában, melyek közlését a minta 70,5 százaléka csökkentené. A személyiségjegyek szempontjából itt is meghatározó a nyitottság, amely több téma fontosságának érzékelésével társul, pl. külpolitikai és gazdasági témák (p<0,05), vállalkozás, kultúra és néprajz (p<0,01). Legtöbb személyiségbeli hatása a kistérségi hírek kedvelésének van, az extravertáltabb (p<0,05), kooperatívabb, lelkiismeretesebb és érzelmileg stabilabb (p<0,01) egyéniségek tartanak rá igényt. A vallás iránti fokozott érdeklődést a kooperativitást is kifejező barátságossággal, valamint az érzelmi stabilitással jár együtt (p<0,01). 9. táblázat Mennyire kedveli a médiában az alább felsorolt témákat? Nem kedveli
Közömbös
Kedveli
Belpolitikai hírek
18,1
33,1
48,8
Belpolitikai elemzések
19,7
35,2
44,7
Külpolitikai hírek
19,3
41,3
39,5
Külpolitikai elemzések
21,8
43,7
34,5
Magyarországi hírek
17,1
38,2
44,8
Gazdasági hírek
11,1
35,7
53,1
Gazdasági elemzések
12,1
38,8
49,1
Kistérségi hírek
7,1
21,6
71,3
Vállalkozói hírek
14
38,1
47,1
Közigazgatási tájékoztatás
12,1
46,3
41,7
Kommunális szolgáltatások
15,7
63,1
36,8
Kulturális hírek
8,1
42,1
58
Kulturális témák
13,3
35
51,7
Néprajzi témák
16,6
38,6
44,8
Vallási témák
23,4
39
37,6
Szórakoztató témakör
3,3
18,4
81,6
(regionális)
11
Egészségügyi témák
3,3
17,0
79,7
Kampánycélú írások
70,2
20,8
9
A médiában az egyes témák kedveltsége (9. táblázat) erős összhangot mutat az egyes témák hangsúlyosabb megjelenítésére tett javaslatokkal. Legtöbben a szórakoztató, egészségügyi, valamint kistérségi jellegű híreket preferálják, és magas számú a negatív hozzáállás a kampányoláshoz. Meglepő módon a vallási és külpolitikai információkat elutasítók a mintának körülbelül egyötödét teszik ki. A nemek közt itt is nagyon jelentősek különbség tapasztalható: a belpolitikai híreknél és elemzéseknél, a politikai és gazdasági szempontoknál és a vállalkozói témáknál is szignifikánsan nagyobb az érdeklődés férfiaknál, a kulturális, néprajzi, irodalmi, vallási és szórakoztató témákban pedig a nők (p<0,01 valamennyi esetben) vezetnek. A férfiak szintén jobban elfogadják a kampánycélú írásokat. A kistérségi hírek esetében a férfiak és nők között nem látható különbség. Az életkor összefüggései hasonlóan alakulnak, mint az egyes témák hangsúlyosabb megjelenítésére vonatkozó kérdéseknél. A gazdasági hírek elsősorban 40–60 év közt, a belpolitika 51–60 év köz tarthat számot legélénkebb érdeklődésre. A kistérségi és közigazgatási hírek széles életkori csoportot foglalkoztatnak (30–60 év közt). A vállalkozók ügyei a 30–50 év közti korcsoportban, a kulturális írások pedig 31–40 és 51–60 év közt jutnak szerephez. A vallás fontossága 40 éves kor után növekszik. A szórakozás elsősorban a 30–50 év köztieket foglalkoztatja, az egészségügyi témák pedig a 40 év felettieket, és ezen belül főként a 60 évnél is idősebbeket érdeklik. A kampánycélú írásokat szinte kizárólag a 40–50 évesek olvassák. Az egyes témák kedvelését kifejező válaszoknál több személyiségtényező széles körű hatása mutatkozik. Az extravertáltabbak a külpolitikai, gazdasági, vállalkozói, közigazgatási (p<0,05), valamint a kulturális (p<0,01) híreket is fontosnak tartják. A barátságosság a korábban már említett vallás szempont mellett az egészségügyi, kulturális, néprajzi, kistérségi és kommunális (p<0,01) információk kedvelésével együtt jár. A lelkiismeretesség az egészségügyi, vallási és kommunális tájékoztatás (p<0,01), az érzelmi stabilitás pedig a kultúra, vallás és néprajz kedvelésével társul (p<0,01). A nyitottság a kultúra és a néprajz iránti pozitív viszonyt, annak hiánya a kampánycélú hírek elutasítását határozza meg (p<0,01).
12
Médiaválasztás és értékorientációk A következőkben a média által közvetített értékek megítélését és az ezzel kapcsolatos elvárásokat elemezzük (10. táblázat).
10. táblázat Mennyire kellene hangsúlyozni a médiában az alábbi értékeket/témákat? A jelenleginél kevésbé
A jelenlegivel azonos mértékben
A jelenleginél jobban
Családi értékek
1,8
36,8
61,4
Materiális értékek
27,2
54,9
17,9
Hit, vallás
18,8
58,3
22,9
Üzleti értékek
11,6
51,8
36,6
Magyarságtudat
9,1
46,8
44,1
Béke
1,5
33,2
65,3
Közösségi összefogás
3,3
31,4
65,4
Kikapcsolódás
3,4
45
51,6
Szolidaritás, segítségnyújtás
2,7
33,0
64,3
Szakmai értékek
2,0
32,4
65,6
Kultúra, műveltség
2,8
48,6
48,6
A válaszadók a médiában általánosságban is több érték fokozott megjelenítését szorgalmazzzák. A szolidaritás, összefogás, a közösségiség illetve a családi értékek tiszteletét fokozottabban elvárnák. Sokan hangsúlyozták még a szakmai értékek, valamint a béke megjelenítését (valamennyi esetben 60 százalék körüli arány). Valamivel kevesebben (40 százalék körül) tartják fontosnak a magyarságtudatnak, a kikapcsolódásnak, valamint a kultúrának, mint értéknek a közvetítését. Az üzleti értékek hangsúlyosságának csökkentését a médiában a válaszadók 11,6 százaléka szorgalmazza, ezzel szemben 36,6 százalék erőteljesebben képviselné őket. A tisztán materiális (nem-üzleti) értékekkel szemben viszont inkább elutasítás uralkodik. Körülbelül azonos arányban vannak azok, akik a hitet/vallást fokozottabban, illetve kevésbé jelenítenék meg. Összességében elmondható, hogy a vajdaságiak értékhangsúlyozóbb médiát szeretnének, elsősorban a saját élmény szinten is megélhető és közösségi értékek viszonylatában. A nemek közötti véleménykülönbség ennél a szempontnál kifejezetten erős. A család, a vallás, a béke, a közösségi összefogás, a kikapcsolódás, a szolidaritás és a 13
kultúra értékelése a nőknél az erősebb, az üzleti és materiális szempontokat inkább a férfiak képviselnek. Összességében elmondható, hogy a nők az értékekre általában és ezen belül a szociális értékekre is jóval érzékenyebbek, a férfiak pedig az utilitárius értékeket részesítik előnyben. Egyetlen olyan szempont van, amelynél a nők és férfiak megegyezően vélekednek: a magyarságtudat, amely mindkét nemnek egyaránt fontos. A családi értékek képviselete a harminc éves kortól a meghatározó. A vallási értékek hangsúlyozása a negyedik évtizedtől emelkedik, de évtizedenként csak néhány százaléknyival. Nincsenek számottevő korhatások az üzleti és materiális értékek, valamint a magyarságtudat és a közösségi összefogás, szolidaritás esetében. A szórakozás, kikapcsolódás fontossága a negyedik évtizedükben járók csoportjától kezdve, a kor növekedésével jelentősen csökken. A szakmai értékek képviseletét a 30. évüket be nem töltő személyek preferálják, hasonlóan a kulturális értékekhez. Személyiségjegyek szerinti eltéréseket csak néhány szempontnál lehet tapasztalni. Az extravertáltak hajlamosabbak rá, hogy a vallásos értékek megjelenítését kifejezetten ellenezzék, vagy csökkentsék (p<0,05). Ugyanezen csoport tagjai ugyanakkor hangsúlyozzák a közösségi összefogást, a szolidaritást (p<0,01). Ezzel szemben az empatikusabb (barátságosabb) személyek fokoznák a vallási értékek bemutatását (p<0,01), az üzleti értékeket pedig háttérbe szorítanák (p<0,05). E csoport számára fontos a médiában a magyarságtudat, a béke, kooperáció, valamint a szolidaritás (p<0,01 valamennyi esetben). Ennek megfelelően a barátságosság (empátiás készség) az értékorientált viszonyulást meghatározó egyik fő személyiségjegy. A felelősségtudatot megragadó lelkiismeretesség személyiségvonás magas értékeivel csak egyetlen érték fokozottabb megjelenítése jár együtt (p<0,01), a vallásé. Az érzelmi stabilitás szintén befolyásolja a vallásosság (p<0,05) valamint a kultúra (p<0,05) fontosságának megélését. A nyitottság személyiségjegynek e kérdésnél szintén csak egyetlen összefüggése ragadható meg: az érdeklődőbb személyek a jelenlegi állapothoz képest jobban törekednének a kulturális értékek bemutatására.
14
Összefoglalás A demográfiai változók és a személyiségjegyek egyaránt sokoldalúan meghatározzák, hogy a vajdasági magyarok milyen tájékoztatási formákat, s a médiában érdeklődési területet keresnek és választanak. A médiafogyasztás az életkorral nő, ezen belül az újságolvasás kb. a 30. életévtől jellemző. A televíziózás már a legfiatalabbakat érinti, ebből következtethetünk kiterjedt hatására, és természetesen e médium nagy felelősségére.) A televízió népszerűségét részben az alapozza meg, hogy társaságban nézhető, interaktív, „kapcsolatokat is ad’ (vagy legalábbis azok illúzióját). A rádiózás szintén inkább a társasági, extravertált személyek tájékoztatását és szórakozását szolgálja. Az újságolvasás viszont időponthoz nem kötött tájékozódásra ad lehetőséget, melyre vissza lehet térni, ezáltal a tájékozódás alapos, részletes lehet, sőt kiegészítheti a tévé és rádió útján való információszerzést. Az újságolvasás személyiségtípushoz kötött, feltehetően az értelmiségi beállítódású, inkább introvertált, szakmai téren elkötelezett emberek tevékenysége. Az elektronikus média választása, akárcsak az újságolvasás, aktív energiaráfordítással jár. Ez a forma a befelé forduló, ugyanakkor technikai érdeklődésű személyeknél jelentősebb. Ők sok esetben információkhoz szeretnének jutni anélkül, hogy eközben társas hatásoknak, elterelő képi és hanghatásoknak legyenek kitéve. Az internetezés intellektuálisan stimuláló és változatos, fókuszált figyelemmel jár, önállóságot tesz szükségessé, és ugyanakkor rendkívüli szabadsággal művelhető. A számítógépek otthoni használata részben életkorhoz (fiatalsághoz), részben pedig nemhez (férfiak) kapcsolódik. Az internet az önállóan számítógépezők életében általában fontos szerepet tölt be. Egyértelműen azok kedvelik, akik széles körben szeretnek tájékozódni nemcsak szűkebb környezetükről, hanem bármely témáról és a világ egészéből. Az internetezők – minden korcsoportban – többségükben nyitott személyiségűek. A számítógép útján történő tájékozódás nem ugyanazt a csoportot érinti, mint a számítógépen való játszás, utóbbi csoport éretlenebb személyiségképpel rendelkezik. Összességében, a vajdaságiak médiahasználatának egyik elsődlegesen meghatározó tényezője a szórakozás igénye. A „nagy átlag” esetében a média – legalábbis részben – stresszcsökkentő, relaxáló és a kikapcsolódást szolgálja. Központi szerephez jutnak ezen belül a mindenkit általánosan érintő, „könnyen fogyasztható” témák, mint például az egészségügy és a háztartás. A válaszadók harmada-negyede viszont emellett igényesebb, intellektuálisabb jellegű tájékoztatást is szükségesnek vél. Az alaposabb idő- és energiaráfordítást befektető, részletes tájékoztatást is elfogadó nők fokozottabban fordulnak a kulturális és irodalmi, a hasonlóan igényes férfiak pedig a gazdasági és vállalkozási terület felé, ami nemi szerepek szerinti tagozódásra, a férfiak kenyérkereső szerepére, és a nők emocionálisabb beállítódására utal. Az extravertált és barátságos emberek általában szélesebb érdeklődési körűek, de emellett az extravertáltak adják a szórakozás iránt érdeklődő csoport zömét. A lelkiismeretes, munkájuk terén magas mércéket valló, intellektuális (magas lelkiismeretesség értékkel jellemzett) személyek, valamint a magas nyitottság értékűek elmélyültebb tájékozódásukra használják a sajtót. Az egyes érdeklődési 15
körök elsődleges választása esetében jellemző személyiségjegy-kombinációk mutathatók ki. A médiaterületek megjelenítési hangsúlyai iránt támasztott igény – a szerző szerint szerencsés módon – csak részben áll összhangban a válaszadók érdeklődési körével. A szórakozás és az egészségügyi témák iránti általános érdeklődés mellett a kistérségi tájékoztatás fontossága emelkedik ki. A kulturális, néprajzi, külpolitikai és vallási hírek képviseltsége a válaszadók szerint kielégítő. (Itt is leginkább a nyitottabb és extravertáltabb személyek a nagyobb „sajtófogyasztók”.) A kistérségi hírek a válaszadókat széles életkori sávban és mindkét nemnél érdeklik, ez arányosan alakul a saját környezetük felé mutatott érdeklődéssel, felelősségvállalással. Kiemelendő a középkorúaknak a gazdaság,a politika, a kultúra, valamint a vallás iránti fokozottabb elkötelezettsége, amely eredhet abból, hogy a fiatalabb generáció vagy kevesebb kulturális „útravalót” kapott, vagy a középkorosztály inkább érzi életkorából adódó kötelességnek a társadalmi és kulturális értékek továbbadását. A média által közvetítendő értékek körében a közösségi összefogás iránti igény általánosnak mondható (összhangban a regionális hírek kimutatott fontosságával). A válaszadók nagy része a médiában fokozná mind a család, mind a közösségek iránti elkötelezettséget, értékeik közvetítését, és ezzel összefüggésben, több eszközt és lehetőséget várna a tájékoztatástól. A szociális értékekre való fogékonyság az egykor szétzilált vajdasági közösségek újraegyesítésének vágyát, a „valahová tartozás” érzésének keresését, valamint általában véve, a közösségi értékek újrafelfedezésének szükségletét fejezheti ki, ez különösen jelentős a nőknél. A fiatalok a szakmai értékek becsületét is elvárják, és újra rá szeretnének találni. A válaszadók többsége szerint a kultúra tisztelete és a magyarságtudat a médiában szintén vállalható. Mindezt kiegészíti a fiatal, illetve középkorú férfiaknál az üzleti élet felé fordulás. A vallás, spiritualitás igénye háttérbe szorul, csak a kifejezetten empatikus, felelősségvállaló személyiségeket jellemzi. Összességében a kutatási eredmények alapján a következő gyakorlati tanulságok fogalmazhatók meg: ♦ Az egyes – főként szociális – értékek erőteljesebb képviseletével, valamint a regionális összefogás erősítésével a tájékoztatás fokozottan igazítható a vajdasági magyarok igényeihez. A vizsgáltak bevallásuk szerint gyakorlatilag „éheznek” a saját közösségükbe való konstruktív bekapcsolódásra, és ezt a média jól fel tudná használni. A belpolitika – részleges – elutasítása ezzel együtt elsősorban a civil, kulturális és humanitárius szervezetek körét teszi fontossá a közösségek szempontjából való hasznosságuk kiemelésével. Az értékorientált és hiteles vallási szervezetek annak ellenére is, hogy a válaszadók szerint kisebb jelentőségűek, feltehetően tovább erősíthetik – különösen a család értékeinek képviseletével – ezt a fajta közösségi összefogást. ♦ Az elmélyült, sokoldalú, részletes, minőségi tájékoztatást a különböző témakörökben a középkorúak igénylik a legjobban, összességében a válaszadók kb. 30 százaléka. A fiatalabb korosztály elsősorban szórakozásra vágyik, ami azonban inkább veszélyforrás, mint pozitívum. Az idősebbek minőségi tájékoztatása mellett, rendkívül fontos a fiatalok szélesebb körű érdeklődésének felkeltése, a kulturális-irodalmi-gazdasági-vállalkozási-politikai hangsúlyú olvasnivalók és műsorok megszerettetése. Feltehetően a legfiatalabb 16
korcsoportoktól kezdődően a mindenki nyelvén szóló, tudományt, kultúrát népszerűsítő olvasmányok, tévé- és rádióműsorok minderre fokozottabb lehetőséget adhatnak. Szükség volna a szórakoztató, populáris kultúra mellett új, értékorientáltabb, nagyobb információés tudásértékű műsoroknak, olvasmányoknak a fiatalokhoz való eljuttatására is. Jelen körülmények közt ezt a fajta tájékozódást kisszámú forrás képes megadni (sok esetben leginkább az internet képes rá). Mivel a fiatalabb korosztály dominánsan extravertált irányultságú és társasági, a tájékoztatásban jelentős szerepet kaphat a televízió és a rádió. Sokat várhatunk az introvertáltabb csoportok esetében az interaktív, regionális jellegű weboldalak elindításától. ♦ A televízió, a rádió, az újságolvasás vagy az internet választása – mint említettük – eltérő érdeklődésű emberekre jellemző. A televízió és rádió szélesebb, társasági rétegekhez szól, fokozottan hordozza a tömegkultúrát, s ebből adódik az a gyakorlati tanulság, hogy – az igényekhez igazodva – elsősorban a közérdekű, családi, valamint az egészségügyi témák megjelenítését is megcélozhatja. Az újságolvasás és az internet az értelmiségi beállítódású, intellektuális emberek körében számít kedveltnek, az olvasók részletességet, alaposságot, sokoldalúságot várhatnak tőlük (néhány populáris információ megtartása mellett). A két csoport közt nagy a szakadék, melyek áthidalása azonban lehetséges volna, ha a két tájékoztatási forma, jellegében valamelyest közelíteni tudna egymáshoz: a televízió erősebben a minőséget próbálná képviselni az újságok pedig bizonyos, kisebb, de közérdekű témákban tudnának és akarnának is mindenkihez szólni. ♦ Az oktatásban sokat lehet tenni a különböző, minőségi tájékoztatási műfajok és témák megszerettetéséért, elsősorban azzal, hogy a tanárok maguk sem használják korlátok nélkül, „parttalanul” a médiát. Fontos, hogy értékeket képviseljenek, valamint sokoldalúan tájékozottak legyenek, és személyes példájukkal is hassanak (erre a fiatal generációnak igénye is van!) Az oktatás nevelési folyamat is, amelynek keretében az önreflektív befelé fordulás erősítése, valamint a nyitott, befogadó, fejlődőképes, toleráns viszonyulásra nevelés (pl. reformpedagógia) indirekt módon, a nyitottság személyiségvonás erősítésével – a minőségi információk befogadására nevelhet. ♦ Összességében, a médiafogyasztásban a „könnyedség”, „lezserség” preferálása és a tömegkultúra erős vonzása, az információáramlás válogatás nélküli „beengedése”, akár a világ több más részén, a múltban háborús hátországként működő Vajdaságban is jelen levő értékválsággal függhet össze. A „carpe diem” filozófia a vizsgált populációnál tapasztalt erős intenzitása feltehetően a túlsúlyban levő individualista beállítódással is magyarázható (amely Magyarországon hasonlóképpen jellemző). A tájékoztatás problémáinak ellenszerét e tekintetben nem maga a tájékoztatás, hanem az értékek közösségekben való vállalása, valamint ki-ki számára az egyéni belső, önreflektív, felelősségvállaló megújításuk jelentheti. E szempontból lényegessé válik a vajdasági magyarság háborús időszak utáni, valamint a Magyarországhoz való viszonyban is megrendült kollektív identitásának újragondolása (pl. stratégiai politikai szinten), elsősorban kisközösségi célok és érdekek mentén. Függelék:
17
A hely való kötődés összefüggéseinek és a nyelvhasználatnak a demográfiai változókkal és a személyiségjegyekkel összekapcsolt elemzése A helyhez való kötődés szempontjából – korábbi kutatásainkkal összhangban – a vizsgáltakra általában jellemző a Vajdasághoz és a kistérséghez (településhez, környékhez) való ragaszkodás. Ezt követi – jelentős különbséggel – az Európához, Szerbiához, Kelet-Közép-Európához való tartozás. A Magyarországhoz tartozás a mintában rendkívül gyenge. (Ebben minden bizonnyal jelentős szerepet játszik a 2005. december 5.-i magyar népszavazás eredménye.) A nemi között ilyen szempontból nincs különbség. Életkor szempontjából, a régióhoz, valamint a Vajdasághoz tartozás enyhe növekedést mutat az idősebb generáció felé. A helykötődés sajátosságai Helykötődési forma
Egyáltalán nem kötődik
Erősen kötődik
Nagyon erősen kötődik
Település, ahol születtem
4,5
15,2
64,9
Település, ahol élek
2,3
21,8
60,6
Vajdaság
2,2
17,8
71,3
Szerbia
25,6
12,7
12,0
Magyarország
49,1
7,5
7,2
Kelet-Közép-Európa
31,2
13,9
8,6
Európa
20,1
18,3
25,8
A helykötődést a személyiségjegyek szintén meghatározzák. Az extravertáltabb személyekre jellemző, hogy egyszerre több kötődési formát is fontosnak vélnek: egyszerre vélik magukat a kistérséghez és Vajdasághoz (p<0,01), Közép-KeletEurópához és Európához tartozónak (p<0,05). Érdekes módon minél társaságkedvelőbbek a válaszadók, annál kevésbé van helykötődésük Magyarországhoz. A barátságosság személyiségjegy (empátia, kooperáció) intenzitásának függvényében a legszűkebb közösséghez való tartozás hangsúlyozódik. Pozitív jellegű és erős a barátságosság személyiségvonás magasabb értékei mellett a régióhoz és a Vajdasághoz való kötődés (p<0,01). A Szerbiához illetve Magyarországhoz való kapcsolódás valamivel gyengébben jár együtt a barátságossággal (p<0,05). A személyesen kevésbé megtapasztalt földrajzi közegekhez, például Európához és Közép-Kelet-Európához való kötődés viszont független az empatikusságtól. Az érzelmileg stabilabb válaszadók szorosabban kötődnek szűkebb környezetükhöz (település, régió, Vajdaság), nyilván nem függetlenül attól, hogy ebben a környezetben változatos szocializációs és élethelyzeti okokból jól is érzik magukat.
18
Végül a nyitottság személyiségvonás intenzív jelenléte a barátságossághoz viszonyítva teljesen ellentétes hatást gyakorol. Minél nyitottabb a személyiség, annál tágabb területhez képes kötődni: tehát a komplexebb gondolkodásúak szívesen azonosulnak Kelet-Közép-Európa, valamint Európa polgáraival. A különböző színtereken való anyanyelvhasználat szintén összefügg a személyiség alapvető jellegzetességeivel. Anyanyelvhasználat színtere
„Mindig” százalékaránya
„Gyakran” százalékaránya
Család
94,2
3,7
Tágabb család
84,2
11,8
Szomszédság
60,0
26,3
Szülőföld – nyilvános helyek
28,8
32,1
Szülőföld – hivatalos intézmények
14,7
25,3
Vajdaság – nyilvános helyek
18,4
20,4
Vajdaság – hivatalos intézmények
6,9
13,1
A megkérdezettek többsége szűkebb környezetében, beleértve a családot és a szomszédságot, magyarok közt él. Körülbelül egyharmaduk nyilvános helyeken is anyanyelvét használja, ami alapvetően alacsony arány. Felmerül a kérdés, hogy inkább élethelyzetük, rossz tapasztalataik, megszokás stb. határozza meg, hogy nem magyarul beszélnek, vagy próbát sem tesznek? Vajdaság egészében, nyilvános helyeken mintegy ötödük vállalja az anyanyelvét. A hivatalos intézményekben a szülőföldön, szűkebb környezetben egynegyedük, Vajdaság egészében viszont körülbelül egytizedük beszél magyarul. Nemi és életkori összefüggések nem figyelhetők meg, valamint egyetlenegy személyiségjegynek sincs látható hatása. Ez annak tudható be, hogy a nyelvhasználat lehetőségei részben a környezet által behatároltak, részben pedig az egyén saját családjának működésmódja, kultúrája révén adottak, a hétköznapi, nehezen változtatható szokásrendszer részét alkotják, s kevésbé az egyén természetén, választásain múlnak.
19
