GYERMEKJOGI MŰHELY civil együttműködési projekt belső pályázata
A média tevékenysége, működése jogi szabályozásának és az egyes médiumok etikai normáinak elemzése a gyermeki jogok tükrében. Hiányos, vagy hiányzó jogintézmények, eljárások a média működésének szabályozási gyakorlatában a gyermeki jogok védelme, érvényesítése érdekében.
Mottó: „Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyermekeket és a fiatalokat felkészítse egy olyan világra, amelyet a kép, a hang és szó alkot. A gyermekeknek és a fiataloknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezt a három jelrendszert kölcsönös összefonódásukban is megfejtsék”.(UNESCO 1998.)
Készítette: dr. Kocsis Anita Dominika Budapest 2010. február 28.
1
Bevezető A szabadságjogok gyakorlása kötelezettségekkel és felelősséggel jár, mely az állami ellenőrzés különböző szintjeinek vethető alá. Szabadságjogok korlátozására lehetőség van egy másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme érdekében. A korlátozásnak állami érdekhez kell fűződnie, mely érdek megtestesülhet a közrend, közerkölcshöz fűződő érdekekben, a társadalmi csoportok védelmében. A Gyermekek védelmével kapcsolatban mind az Alkotmány, a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, mind a Gyermekvédelmi törvény számos rendelkezést tartalmaz, mint például a védelemhez való jog a fejlődésre ártalmas környezeti és társadalmi hatások ellen (információs ártalmak), védelemhez való jog a gyűlöletkeltés, erőszak, pornográfiával szemben. Gyermekek védelmével kapcsolatban számos dokumentum fogalmaz meg elvárásokat, elveket, preferenciákat1, azonban ezek mára már a gyermekjogok védelméhez kevésnek bizonyulnak. Ennek az elemzésnek az a célja, hogy e jogok érvényesíthetőségéhez utat keressen, és megmutassa, hogy gyakorlati példákon keresztül bemutassa, hogy milyen újítások bevezetése segíthetne mind a szolgáltatóknak, mind a ’felnőttek’-nek, a gyermekek jogait tisztelettel kezelő, megfelelő attitűd kialakításában.
1
Határokat Átlépő Televíziózás Európai Egyezménye 1998.évi XLIX. tv. „Televízió határok nélkül” irányelvek (89/552/EGK, 97/36/EK) tartalmaznak rendelkezéseket a gyermekek fejlődését károsító műsorokkal kapcsolatban (indokolatlan erőszak, pornográfia). Azok a műsorok, melyek valószínűleg károsítják a gyermekek fejlődését kódolt adásként, akusztikus figyelmeztetéssel, vagy vizuális jelképpel sugározhatók. „A kiskorúak és emberi méltóság védelme az audiovizuális és információs szolgáltatások terén” című vitaindító EU-s Zöld Könyv, és a Gyerek-televíziózás szakmai és erkölcsi alapelvei és szabályai (1995. Melbourne) preferenciái a következők: színvonalas, gyermekeknek szóló műsorsugárzás, a gyermekek is kifejezhessék magukat a műsorokban, az erőszakos és szexjelenetek elkerülése, az erőszakos magatartást követendő példaként tilos képek és hangok közzététele, A Magyar Reklámetikai Kódex), vagy az ORTT elemzései, vizsgálatai [az erőszak, valamint egyéb, a kiskorúak számára ártalmas elemek jelenléte a műsorelőzetesekben (2003); Erőszak, tragédia, brutalitás bemutatása a hírműsorokban; TV2 és az RTL Klub gyermeksávjának célvizsgálata (2007); ORTT elemzése, vizsgálatok A kiskorúak védelmével kapcsolatos szabályozás kontrollja (2004); Az országos csatornákon műsorra tűzött gyermekműsorok főbb jellemzői (2002); Kiskorúak számára ártalmas televíziós tartalmak megítélése a budapesti általános iskolások szüleinek körében(2002), Média hatása gyermekekre és fiatalokra (1998).] Médiatörvény 1996.évi I. tv. 2002 utáni kategóriákba sorolással, idősáv meghatározásával valamint az ORTT 1494/2002.számú határozatában foglalt kiegészítésekkel igyekszik védeni a gyermekek jogait.
2
I.Rész A gyermeki jogok megjelenése az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányában: 1. Alkotmány 7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. 1.1. A gyermeki jogok vizsgálatakor azzal kezdem a jogszabály szövegének elemzését, hogy a gyermekjogi teszt ’ráeresztésével’ vizsgálom annak megfelelőségét, valamint a kutatómunkám során végzett kérdőívek, interjúk, korábbi felmérések elemzéseinek segítségével a gyakorlati jogalkalmazás eredményeit, hatását is megvizsgálom. A cél az lenne, hogy a tapasztaltak megfeleljenek a gyermekjogi normáknak. A jelenlegi jogi szabályozás kapcsán igyekeztem minél több konkrét javaslat megfogalmazására. 1.2. Figyelemmel arra, hogy a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény (1991. évi LXIV. Törvény) megteremti a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy törvény kifejezett rendelkezésével bizonyos jogokat (pl. gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság (14. cikk), vagy akár a véleménynyilvánítás szabadságának joga (13. cikk) korlátozzanak, így a jelen kutatás során elsősorban azt vizsgálom, hogy mely jogok, milyen formában történő korlátozása jelenthet segítséget a leggyengébb érdekérvényesítő képességű ’gyermek’ absztrakciójú jogalanyok számára.2 2. Alkotmány 8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. 2.1. Figyelemmel arra, hogy a gyermeki jogok generálásának egyik módja a felnőttek (cselekvőképes), vagy jogi személyek részére történő kötelezettségek meghatározása, ezért különösen fontos, hogy a gyermekek érdekeit megvédeni csak úgy tudjuk, ha önmagunkra, mint szülőre, hozzátartozóra, a legszélesebb körű közösségekre, legyen szó akár internetes, vagy más társulásokról, érdekképviseleti szervekről, kötelezettséget határozunk meg. 2.2. Természetesen tudom, hogy az önkéntes vállalások mennek a legnehezebben, és egyszerűbb megoldás olyan általánosságokat megfogalmazni, melyeket ha innen nézünk, akkor megfelelnek a gyermekjogi tesztnek, ha onnan nézünk, akkor pedig annyira általánosak, hogy eltörpülnek más, jobban szankcionált szabályozás mellett. 2.3. Számos kutatás, szociológiai, pszichológiai tanulmány tárja elénk a jövő generációjának korrajzát, mely finoman szólva is rémisztő. Leginkább az egyszeri mesére hasonlít, melyben a tudós egy szörny megalkotásával kísérletezett, de a kísérlet olyan jól sikerült, hogy a szörny életre kelt és mindent elpusztított, még a tudóst is. A probléma, amivel szemben állunk, ehhez a tanmeséhez nagyon hasonló. Közel harminc éve kutatják, vizsgálják a média hatását a gyermekekre. A kezdeti rádiós, de főként televíziós hatások mára már csak szeletei a ’nagy egésznek’, mely kiegészült az internet, és a számítógépes játékok tárházával, de talán stílszerűbb, ha azt mondom, hogy fegyver arzenáljával. Éppen ezért az évek óta kutatott probléma nem tűr halasztást, itt az idő, hogy az állam, a jövő generációért való
2
Bíró Endre – A gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai (tanulmány 2009.)
3
felelősségvállalásával aktív irányítója, nem pedig elszenvedője legyen a folyamatoknak. 2.4. Ilyen módon pedig csak egy elszántságában, tenni akarásában egységes, határozott állam tud hitelesen (pl. a jogszabályok gyermekjogi rendelkezéseinek összhangjának megteremtésével) fellépni azokkal szemben, akiknek ő ma adott viszonylag tág rendelkezési jogot, mellyel a gyerekek kárára olykor visszaéltek.3 A Szolgáltatók jogainak bizonyos mérvű szűkítésére pedig azért van szükség, mert a média gyermekjogokat sárba tipró gyakorlata által olyan mérvű pszichés és morális szakadék alakulhat ki gyermek és gyermek között, aminek hatására kezdetét veheti egy korlátok nélküli világ, külső segíteni már nem tudás és belső kontroll nélkül. 2.5. Vizsgáljuk meg az ORTT közleményét, mely az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közműsor-szolgáltatók Műsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához” , de hasonló szabályozást tartalmaz a 16/1. ORTT közlemény , valamint az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közműsor-szolgáltatók Műsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához is. 2.5.1. I. A közműsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok:… 4. A közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertető, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehető szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó műsorok főműsoridőben történő bemutatására, e) az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatására. 5. A közműsor-szolgáltató az erőszak öncélú alkalmazását követendő magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot nem tesz közzé. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A műsorszolgáltató valamennyi műsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 3. A műsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítő kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. 4. A műsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló műsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre.
3
A nem megfelelően megválasztott gyermek és ifjúsági műsorok, valamint a nem megfelelő idősávban sugárzott, gyermekekre veszélyt jelentő programokra, megfelelő kommunikáció hiányában sem a gyermek, sem a szülő nem tud felkészülni, ezért fokozott veszélyt jelentenek. Az alábbi kutatási eredmény tartalmazza a televíziós csatornák erőszak-statisztikáját: Erőszakot tartalmazó műsor-előzetesek aránya csatornák szerint (ORTT, 2003)
Csatornák
MTV TV2 RTL Klub Duna TV
I. negyedév Műsor-előzetesek db 292 324 288 56
Erőszakot tartalmazó műsor-előzetesek db % 64 22 151 47 150 52 11 20
II. negyedév Műsor-előzetesek db 202 356 359 -
Erőszakot tartalmazó műsor-előzetesek db % 13 6 93 26 168 47 -
Hálózatos TV 531 131 25 Összesen 960 376 39 1448 405 28 Készült: Budapest 2007. március 8. Dr. Virág György Országos Kriminológiai Intézet „Média és az erőszak hatása a gyermekek és a fiatalok fejlődésére” Gyermek- és Ifjúságvédelmi Országos Konferencia
4
VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági műsorok elősegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlődését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetőség szerint népszerűsítik az egészséges életmódot, a különböző kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A műsorokban az erőszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselője hozzájárulásával szerepeltethető a műsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. XI. A Műsorszolgáltatási Szabályzat rendelkezhet a műsorkészítés- és szerkesztés kapcsán a szakmai, magatartási és etikai szabályokról, továbbá a közreműködőkkel kapcsolatos magatartás szabályairól.
Kérdéses számomra, hogy ezeknek a rendelkezéseknek hány gyermekműsor, hány mese felelhet meg? Ez a jogszabályrész kiegészülhetne a következővel. A műsorszolgáltató köteles …. Alkalommal panasznapok tartására, rendszeres piackutatás végzésére, valamint az általa sugárzott műsorokkal kapcsolatban gyermekeknek szóló műsorokról gyermekpszichológusi szakvélemény beszerzésére, melyet nézői részére elérhetővé kell tennie, valamint azt az ORTT részére … időközönként köteles megküldeni. 3. Alkotmány 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 3.1. A média jelentősége jelentősen megváltozott a rádió és televízió mellett megjelenő internet megjelenésével. A gyermekek jogainak védelme többről szól már, mint 1-1 jelenet, mese, film egyes tartalmi elemeinek megítéléséről. Olyan interneten is ’terjedő kórral’ állunk szemben, mely jelentős fizikai hatással van az ifjúságra is. 3.1.1. A videójáték- és internet-addikcióval bő tíz éve foglalkozik behatóan a tudomány. Az olykor alapvető fiziológiai szükségleteket is elfeledtető addikció titka a flow, mely azt a jelenséget foglalja magában, amikor „annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet folytatni akarjuk, pusztán magáért."4 3.1.2. Az gondolom, hogy a szülőnek akkor van módja, lehetősége gyermekéről gondoskodni, ha minden szükséges tájékoztatást megkapott. Tisztában van azzal, hogy milyen besorolási kategóriák, egyezményes jelek igyekeznek informálni a szülőket, hogy jól választhassanak ki egy-egy internetes-, vagy videojátékot, programot, mesét, filmet, melyet engedélyeznek gyermeküknek. 3.2. A játékok életkor besorolásának feladatát Európában a Pan European Game Information, azaz az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer (PEGI) látja el5. A rendszer fő célja, hogy a gyermekek megfelelő védelemben részesüljenek az életkoruknak nem megfelelő tartalmat hordozó játékokkal szemben. Az értékelés grafikus elemei megjelennek a kiadott játékok csomagolásának elő- és hátlapjain, így szolgál iránymutatóként a szülők számára a tekintetben, hogy a megvásárolni készült játék milyen korú gyermekeknek nyújt biztonságos szórakozást.6 4
A viszonylag új lélekgyógyászati fogalmat magyar felfedezője és kutatója, Csíkszentmihályi Mihály határozza meg. Flow - Az áramlat című könyvében 5 Amerikában ezért az Entertainment Software Rating Board a felelős 6 http://krono.inaplo.hu/index.php/intra/7-incult/32-pc-violence
5
3.2.1. A grafikus tájékoztató szimbólumok:
Melyek tudatos szülők felé való kommunikálásával (pl. 1-1 játékot megelőző regisztráció alkalmával, vagy a játék-, pc- boltokban kötelezően kihelyezendő tájékoztató ábrák segítségével jobban fel lehetne hívni a játék hatására a szülők figyelmét. Ezeket a jelek azonban alkalmazhatóak lennének a médiában, és annak egyéb, más helyein is. Pl. műsorújságokban, teletexten, műsor előzetesekben, vagy akár a korhatárt jelölő kis karika mellett. 3.3. A videójátékokban felfedezhető erőszak mellett külön figyelemfelhívást érdemel, de inkább a forgalmazás betiltását kellene, hogy eredményezze a nők elleni erőszak megjelenítése, különösen azért, mert a jelenség mára már az egész videójáték ipart megbélyegezte"7 "A szülőkben tudatosítani kell, hogy ők jelentik gyermekük számára a védelem első és utolsó vonalát"8 Ez a probléma (erőszak, megváltozott értékrend) sem csak (video)játék specifikus. Sokkal inkább kell tehát intő jelként tekinteni rá, és a játékokkal kapcsolatban felmerült problémákra, mint társadalom tükrére odafigyelni, mielőtt még visszafordíthatatlan folyamatokat engedélyezünk és hanyagságunkkal támogatunk. (Hiszen megnézzük az adott filmet, megvesszük gyermekünknek az adott játékot) 3.4. Tanulmányok hosszú sora ír arról, hogy a média nem tesz mást, mint tükröt tart a társadalmunk elé. Azt kapjuk benne, amire mi magunk fogékonyak vagyunk, különben nem lennének videójátékvásárlók, nem alakulhatna ki a netfüggőség, nem lennének a színvonaltalan műsoroknak nézői, stb…
9
Az a tény, miszerint egyre általánosabbak a különféle korhatár megjelölések a játékszoftvereken, a legsikeresebb, ugyanakkor erőszakos játékok gyakran nem megfelelő korhatár jelzéssel kerülnek a boltokba10, ez ellen a besorolási bírság, vagy a forgalmazás területi, vagy időbeli korlátozása jelenthetne védelmet. 3.4.1. Mivel a vizsgálatom során a videójátékokat csak érintőlegesen, mint a jéghegy csúcsát említettem meg, az elvet alkalmazhatónak gondolom más internetes játékok, televíziós műsorok esetében is.
7
- mondta David Walsh, a Jelentés az erőszakos játékok ellen szerzője http://www.sg.hu/cikkek/25647/jelentes_az_eroszakos_jatekok_ellen
8
Joe Lieberman amerikai szenátor, aki nyíltan támogatja a videójátékokban ábrázolt erőszak korlátozását célzó lépéseket. Lieberman arra figyelmezteti a szülőket, hogy nekik kell ügyelniük arra, milyen videójátékok kerülnek a gyerek kezébe. http://www.sg.hu/cikkek/25647/jelentes_az_eroszakos_jatekok_ellen 9
http://index.hu/tech/mp3/game061027/
10
a The National Institute on Media and the Family által végzett kutatási eredménye
6
3.4.1.1. Célszerűnek tartanék egy, a minden internetes játékportálon történő játékonkénti!!! regisztrációnál kötelezően megadandó szülői e-mail címet is!, melyre automatikusan kellene, hogy az adott játékra történő regisztrálást követően egy rövid ismertető, figyelemfelhívás érkezzék, pl. az alábbi tartalommal: Tisztelt …..! Tájékoztatjuk, hogy az Ön felügyelete alá tartozó gyermek az alábbi portálon regisztrált: …., és a következő játékkal szeretne játszani:…. Ezt a játékot …. korú gyermekeknek fejlesztettük ki, figyelemmel arra hogy a -a játékban fizikai erőszak közepesen súlyos típusa előfordul -a játékban erőszak kapcsán okozott sérüléseket ábrázolunk -ez a játék nem tükrözi a valóságot -az erőszakos cselekmény, következményeinek ábrázolása intenzív módon történik -a játék központi témája az erőszak -a játékban fizikai erőszak, fenyegetés halmozottan fordul elő -a játékban az erőszak könnyen utánozható formában kerül ábrázolásra -a játékban súlyos kimenetelű, durva erőszak fordul elő -ez a játék a fizikai erőszak alkalmazását kifizetődőnek mutatja Amennyiben Ön nem szeretné, hogy gyermeke/az Ön felügyeletére bízott gyermek ezzel a játékkal játszon, úgy kérjük keressen számára más, megfelelő játékot. Amennyiben Ön úgy ítéli meg, hogy játékunk nem lehet rossz hatással gyermekére/az Ön felügyeletére bízott gyermekre, úgy kérjük a következő kódot írja be a regisztációnál:… 3.4.1.2. Kérdésként merülhet fel, hogy vajon a politika által oly sokszor emlegetett szolgáltató állam fogalmát erősíteni, vagy gyengítené ez az intézkedés. Hiszen ez jelenthet egyrészről tartalomkorlátozást, ugyanakkor az állam fokozott tájékoztatási kötelezettséget vállal a szülő felé, és a gyermeki jogok tiszteletben tartása mellett még segíti a szülőt. Innentől kezdve csak szemléletmód kérdése, hogy korlátozásról, vagy törődésről, és tájékoztatásról beszélhetünk. 3.5. Álláspontom szerint kötelezni kellene a szolgáltatókat, hogy amennyiben Magyarországon kívánnak műsorokat sugározni, úgy figyelembe kell venniük egy olyan dokumentumot, melyben részletesen kifejtésre kerülne, hogy milyen mennyiségben kellene oktató, tanító, szórakoztató, lehetne akció, kalandfilmeket, ilyen vezércselekményt felvonultató mesét sugározni, amellett, hogy a jelenlegi szabályozás meghatározza, hogy hány százalékban kellene ennek hazai gyártású filmnek lennie. Az 1996. évi I. törvény tartalmaz százalékos előírást, de részletszabályok hiányában ez könnyen kijátszható. (pl. a legkevésbé nézett műsorsávokba tesznek be ilyen műsorokat) Természetesen a választott médiumtól függően (internet/ közszolgálati, kereskedelmi/rádió) a műsorok minőségi paraméterei eltérőek lehetnek, de fontosnak tartom, hogy konkrét számokkal, vagy százalékos arányban, műsortípusokra lebontva legyenek meghatározva a forráskövetelmények. 3.6. Egy másik javaslatom az ORTT által már néhány fórumon lekommunikált –és ezzel komoly visszhangot kiváltó- álláspontja, miszerint az internetes tartalmakat is ellenőrizniük kellene. Az ORTT szerepe, és létjogosultság megkérdőjelezhetetlen, mégis, pozícióját erősítendő, szükség arra, hogy több szankciót alkalmazhasson.
7
4. Alkotmány 19. § (3) szerint Az Országgyűlés c) meghatározza az ország társadalmigazdasági tervét; 4.1. Melynek meghatározáskor a média növekvő befolyását figyelembe kellene venni. A médiában sugárzottak igazán hosszú távon fejtik ki hatásukat, így elhatározás kérdése, hogy most az okokkal, vagy csupán a később relevánssá váló kriminológiai, stb. hatásokkal akarunk foglalkozni. 5. Alkotmány 32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. 5.1. 1997-ben Európában megalakították az Európai Gyermekjogi Ombudsmanok Hálózatát11, amelynek magyar tagja is van, és amely feladatának tekinti a gyermekjogok védelmének és tiszteletének előmozdítását. Annak eldöntése azonban már a mindenkori kormány feladata, hogy időt és teret akar-e engedni egy nagyszerűen kommunikálható, de inkább csak elvi síkon mozgó intézménynek, vagy az ombudsmani véleményeket magára és a jogszabályalkotási tevékenységekre vonatkozóan kötelező érvényűnek tekinti, és egy aktív, összehangoló tevékenységbe kezd. 6. Alkotmány 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. 6.1. Véleménynyilvánítás szabadságának joga jelenti a „kommunikációs” alapjogok összességét, így a szólás és a sajtószabadság, médium szabadsága, az informáltsághoz való jog mellett, az információk megszerzésének szabadságát. 6.2. Ennek fényében azt gondolom, hogy az a műsorszolgáltató, aki olyan műsort tűz programra, amelynek életkori besorolása nem megfelelő, vagy amelyet nem kellő napszakban sugároznak az a műsorszolgáltató a kész információ oktrojálásával elveszi a gyermekektől annak lehetőséget, hogy a korának, érettségének megfelelőnek hitt műsor kiválasztásával az előzetes várakozásának megfelelő információkat, pszichikai hatásokat éljen át, de annál nem többet. 6.3. Azt fontos tudni, hogy a filmen a mesei erőszak egészen másként működik. Mert ha azt olvassuk egy magyar népmesében, hogy a gonosz mostoha feldarabolja a kiskirályfit, bekapja a maradékaikat, hajnalban pedig visszaköpi őket élve, akkor azt mondhatjuk, hogy úristen, micsoda brutalitás! De a gyerek, amikor ezt elképzeli, önmagával abszolút tapintatos. Nem úgy jár el, mint egy naturális filmben a rendező – hatalmas vágódeszka, kések, bárdok, literszámra vödörbe csurgó vér – , hanem csak annyit képzel el ebből a maga számára, amennyire szüksége van. És máris röppen tovább. Már újra él a kiskirályfi. Másrészt, amikor azt mondja egy szülő, hogy a gyereke felsikolt, amikor megjelenik a sárkány, és arra kéri őt, hogy sárkányost többé ne meséljen, akkor az nem azt jelenti, hogy én keltettem szorongást a gyerekben a sárkány képével. A gyerek ugyanis szorong. Amit nem értek, szorongást kelt. A gyerek még sok mindent nem ért a külső világból, és a saját belső világából. Ha a szorongása még normális, akkor örül a sárkánynak, mert majd jön a királyfi, aki legyőzi, és ő ezt ki tudja várni. És ez: feldolgozás. Ha a szorongása túl nagy, a sárkány-kép érintésére sikoltva kitör.12 11
http://kompasz.balzac.zpok.hu/kompasz/gyermekek http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=8441 Gyerekek és mesefilmek Nem félünk a farkastól? Muhi Klára interjúja Vekerdy Tamás és Kende B. Hanna pszichológussal. 12
8
6.3.1. Ehhez azonban magyarázatra van szükség, melynek jelentőségére még határozottabban fel kellene hívni a szülők figyelmét. Ne csak annyit mondjon a műsorelején a kedves hang, hogy pl. csak nagykorú felügyelete mellett ajánljuk, mert a lényeg nem itt van. Hanem ott, hogy a nagykorú megnyugtató jelenléte, esetenkénti magyarázatával kiegészítve ajánljuk. 6.3.2. s A gyermeki jogok érvényesítése érdekében elsősorban a felülről jövő kommunikációt (Gyerek és család, gyerek és iskola, média és társadalom között) tartom elsődlegesnek. 6.3.3. Az iskolán belül és kívül aktívabb tájékoztatás lenne szükséges, hogy a most veszélyeztetett gyermekek tudatos, kritikai érzékkel rendelkező médiafogyasztóvá válhassanak. 6.3.4. Az állam részéről pedig olyan rendelkezések meghozatalát tartom szükségesnek, melyek vállalják konkrét felelősségi körök megnevezése mellett az előírások be nem tartásának szankcionálását.13 (pl. a téves korhatári besorolás, az előírásnak nem megfelelő idősávban való vetítés esetén) 6.3.5. A tömegkommunikációban, illetve a szabályok, előírások meghatározásánál nem szerencsés a túlzó általánosítás, mert nem veszik magukra az emberek. Mint ahogyan a marketing is azt tanítja, hogy ha el akarsz érni valamit, akkor ne azt mondd, amit te gondolsz adott témáról, (nyugalom megzavarására alkalmas, … ajánljuk) hanem azt mondd el, hogy ha egy szabályt betartanak az emberek, akkor az nekik miért lesz jó, vagy a nem betartása miért lesz káros, hátrányos. 6.3.6. Éppen ezért olyan megoldást tudnék elképzelni, amiben a figyelmeztetés a gyermekhez szól. Mi felnőttek hajlamosabbak lehetünk arra, hogy gyermekünket elég érettnek gondoljuk adott műsor megnézéséhez, kiváltképpen, ha ezzel lelkiismeretünket megnyugtathatjuk (és pl. tovább beszélgethetünk telefonon, vagy készíthetjük elő az ebédet, vacsorát.) Azonban a gyermekekre feltehetően nagyobb hatást gyakorol egy ’néni’, ’bácsi’ hangja, aki azt mondja, ’Ha van olyan rész a mesében/műsorban, amit nem értesz, vagy furcsálsz, kérj meg valakit aki a közeledben van, hogy nézze veled együtt a mesét/ vagy kérj meg egy felnőttet, hogy magyarázza el a képernyőn látottakat. 6.3.6.1. Úgy gondolom, fontos, hogy a gyermekekkel megértessük azt, hogy bizony lehetnek olyan részek akiket nem értenek adott műsorral kapcsolatban, de ez nem egyáltalán baj. A legfontosabb az, hogy az ijedtség, félelem ne raktározódjon el a gyermekben, merjenek segítséget kérni. 6.3.7. Úgy gondolom, hogy egy ilyen, érezhetően felelősséget vállalni képes és akaró médiának ez nem hogy presztízs veszteséget nem okozna, hanem még előnyt is kovácsolhatna belőle.14
13
Kép. http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kgc/0/6489/mediagyerek.html Bár nem jogszabályi előírás, de a kiskorúak személyiségfejlődésére gyakorolt pozitív hatás szempontjából mégis nehezményezhető, hogy a gyermekeknek szóló kínálatot szinte teljes egészében rajzfilmek teszik ki. A dramatizált mese másik formája, mint a bábfilm, amely a gyermeket a tévézés közben aktívabb részvételre ösztönzi, teljes egészében hiányzik a programból. 14
Bár az Rttv. rendelkezése szerint az ilyen műsorszámot nagykorú felügyeletével a kisebbek is megtekinthetik, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a szülő képes jelenlétével és magyarázatával a gyermekben felgyülemlett feszültséget és félreértéseket megnyugtatóan eloszlatni, a gyakorlatban ez kevéssé teljesül. Amint az egy korábbi, budapesti kisiskolások körében végzett ORTT felmérésből kiderül, a
9
7. Alkotmány 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. Védelemhez való joga gyermeknek (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. 7.1. A védelemhez való jog. Az állam köteles biztosítani a gyermekek védelmét a testi, lelki és érzelmi bántalmazás, az erőszak, a durvaság, a kizsákmányolás minden formája, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód és az elhagyás, elhanyagolás ellen. 7.1.1. A gyerekjogok érvényesüléséhez olyan jogszabályi változtatásra is szükség lenne, hogy a szülőt, gyermeke felé fennálló kötelességeinek megsértése esetén jogilag felelősségre lehessen vonni, illetve a ki nem fizetett szabálysértési bírságok a szülő közérdekű munkájával rendezhetők legyenek. Ezáltal a szülő méginkább ’rá lesz kényszerítve’, hogy gyermekével többet foglalkozzon, több magyarázattal lássa őt el, jobban megérték egymás álláspontját. Ide lehetne sorolni az iskola előkészítő óvodai évtől való távolmaradást és igazolatlan mulasztást, a tankötelezettség megsértésének eseteit, a pedagógiai szakszolgálatnál való megjelenési kötelezettség elmulasztását, a gyerek testilelki gyógyításához szükséges kezelések elhanyagolását. 7.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.tv. 5.§.-a szerint a veszélyeztetettség olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza”. A WHO definíciója szerint: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” A rossz bánásmód tehát lehet fizikai, érzelmi, szexuális és egyéb jellegű, és megvalósulhat aktív (cselekvő) és passzív (elhanyagoló) magatartással, a gyermeket rossz bánásmód érheti családon belül, illetve családon kívül.15 7.3. Egy amerikai kutatás szerint egy átlagos, sokat tévéző gyerek felnőtté válása előtt körülbelül 20 ezer gyilkosságot és további 80 ezer más erőszakos jelenetet láthat a képernyőn. Éppen ezért a gyermek erőszakos, agresszív viselkedését minden életkorban komolyan kell venni. Csak Magyarországon a 2006-2009 között több mint 15 százalékkal nőtt a gyermekek erőszakos, agresszív viselkedési rátája.16 7.4. Az UCLA egyik tanulmánya rámutat arra, hogy a gyerekműsorok gyakran még durvábbak, mint a felnőtteknek szóló, este, főműsoridőben vetített filmek. Egy közismert mesehőst vizsgálva megállapítható, hogy Tapsifülesék 60 perc alatt 68 közös tévénézés időszaka általában az este 8 óra utáni időszak. A hétvége reggel/délelőtti, valamint a hétköznap délután/kora esti időszak leginkább egyedül a gyermekeké.14 A hivatkozott vizsgálat mintájába került szülők bevallása szerint hétvégén 5 és 12 óra között a gyermekek 43 százaléka tévézik úgy, hogy a család felnőtt tagjai valami mással foglalkoznak.15 A gyermek televíziózási szokásainak szempontjából igen kedvezőtlen körülményt tovább rontja az az állandósult műsorszerkesztői gyakorlat, amely a legdurvább műsorszámokat a legkorábbi időpontra szerkeszti be. www.ortt.hu/elemzesek/.../1168502485tv2_rtl_gyerek_20070111.pdf 15 Családon belüli erőszak fogalma (13/2003.(III.27) ORFK. Intézkedés) Nagy Anikó körjegyző www.e-telepules.eu/templates/admin/op/.../cikk-gyermekbntalmazs.doc 16
WEBBeteg - Cs.K.; Forrás: American Academy of Child & Adolescent Psychiatry http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=44&menu=eletmod&news_id=2376&cim=Eroszakos-gyermekek
10
alkalommal alkalmaznak erőszakot, míg Tom és Jerry (egyórányi nettó műsorban) 88 esetben durvulnak: nem ritka egymás szakadékba történő hajigálása, a lapáttal történő fejbe verés, a vasvillával történő falhoz szegezés, de néha kézigránátot nyeletnek le egymással a rokonszenves kis figurák - már ha éppen nem kórházban hevernek, talpig gipszben.17 7.5. Szakértők szerint három problémát is felvet a túlzott erőszak. (Kép: A Cramp ikrek: erőszak gyerekek között.) A rengeteg verekedés, gyilkosság láttán a gyerekek egyre érzéketlenebbek lesznek mások (akár osztálytársak) szenvedését, fájdalmát látva. Másodszor: kimutatható, hogy egyre több gyerek véli úgy, hogy a világ egy rémisztő, erőszakos hely, amitől félni kell, így sokan szoronganak, rettegnek. Harmadszor: a sokat tévéző, a hajcibálást, üvöltözést normálisnak tartó gyerek erőszakosabb társaival, mint az, ki kevesebbet ül képernyő előtt. Mindenképp javasolt, hogy a szülő a gyerekkel együtt nézzen ilyen alkotásokat, és magyarázza el neki, hogy a látott bunyó igazából nem valós. Ezért a hangjelzés a következőképpen is hangozhatna: ’A következő műsorszám gyermeke nyugalmát jelentősen zavarhatja, kérjük a szülőket, a gyermeke számára zavaró részeket beszéljék át/ a zavaró részekkel kapcsolatban legyen gyermeke segítségére” 7.6. A médiában látott képsorok igen intenzív befolyással bírnak a gyermekekre. Olyannyira, hogy 14 hónapos csecsemők is már utánozzák, amit a tévéből látnak. Utánozzák az ott hallott beszédet is. A gyermekek könnyen azonosulnak a szuperhősökkel, utánozzák az öltözékét, és eszik az általuk kedvelt ételeket, ezáltal a tévéből tanult dolgok befolyásolják hétköznapi viselkedésüket. A gyerekek könnyen összetévesztik a látszatot a valósággal, és ezt növeli, hogy a tévéműsorok valósághűek, ezért a gyermekek valóságként értelmezik a tévéképernyőn látottakat. A korábban már említett feldolgozási folyamatok végbemenetelét elő kell segítenünk a gyermekek számára, mivel személyiségük, gondolkodásmódjuk kialakulófélben van, így védtelenebb helyzetben vannak tévés szerkesztési stílus két problémája miatt: 7.6.1. -a felnőttek számára figyelemfelkeltőek a ráközelítések és a kameraváltások, a gyerekeknek azonban hosszú ráközelítésre és részletekre van szükségük a megértéshez 7.6.2. -a televízió egy előre gyártott másik világot kínál, amelynek megértése nem igényel nagy mentális erőfeszítést, illetve a gyors sebesség miatt nincs lehetőség arra, hogy az ember megálljon és értelmezze a látottakat. 7.6.3. Az itt említett hatások elkerülése érdekében fontos annak tudatosítása, hogy a család mérsékelni képes ezeket a hatásokat, ezért a szülőknek ügyelniük kell arra, hogy a gyerek mivel tölti idejét, és a tévénézést a gyerekprogramokra korlátozni, valamint ha a szülők beszélgetnek a gyerekkel arról, amit látnak, a gyerekek jobban képesek azt befogadni18 7.7. Számomra kérdéses, hogy amennyiben a kereskedelmi csatornák a mesesugárzást, gyermek és ifjúsági műsorok vetítését kizárólag a szórakoztatás érdekében végzik, feltételezve ezáltal, hogy a nézőikben megvan a szükséges kritikai él19 az egyes műsorokkal szemben-, úgy egy egészen más attitűddel vállalhat-e felelősséget nevelésért, oktatásért, hiszen a szórakoztatást tekintik feladatuknak.
17
Szívlapáttal arcba: az erőszakos rajzfilm
http://www.origo.hu/teve/20060109szivlapattal.html?spec=ok& 18 Interjú Kovács Zsuzsannával 2010. január 16., pedagógussal, művelődésszervezővel 19 Mint, hogyan azt az Animax/Axn csatorna programigazgatója elmondta a vele készített interjú során (Itt jegyzem meg, hogy a Cartoon Network, Jetix/ újabban Disney Channel, Nickelodeon, KidsCo egyáltalán nem reagáltak megkeresésemre, míg a Minimax és RTL Klub munkatársai előbb készségesnek mutatkoztak, de választ mégsem kaptam feltett kérdéseimre)
11
7.7.1. 8. Alkotmány 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 9. Alkotmány 70/B. § (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 10. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok (különös tekintettel a gyermekek) számára, hogy a Magyar Köztársaság által biztosított, támogatott szórakozási formák (pl. média!) nem ütköznek állampolgárainak alkotmányos alapjogaiba. 11. Alkotmány 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. 11.1. A szakemberek fontosnak tartják, hogy a gyermekek és a fiatalok időben megtanulják az elektronikus médiumok használatát, vagyis hogy mit, mikor és miért kell (vagy nem kell) nézni. A médiaértés egy új kompetenciaterületet kell, hogy jelentsen, amivel a Natnak is bővülnie kellene. A gyerekek fokozódó veszélyessége20 abban áll, hogy a 17 év alatti magyar gyerekek több mint napi 3,5 órát töltenek a televíziókészülék előtt. Elmondható, hogy mire egy gyerek 18 éves lesz -átlagos televízió nézési szokásokat feltételezve- 200 ezer erőszakos cselekményt és 40 ezer gyilkosságot lát21. A 8-18 év közötti gyerekek több időt töltenek a tv és a computer előtt (heti átlagban 44,5 órát) mint amit bármi más aktivitással töltenek - az alvást leszámítva22. 11.2. A médiaértés azért szükséges, mert a média szerepének felerősödésével, a gyermekek szocializációs folyamata átalakult, és olyan sajátos szimbolikus nyelvezetet, formanyelvet; valóság és fantáziaviszonyt kell már magukévá tenniük, ami az életükben elkerülhetetlen, számos tanulandó résszel, mint például a lehetséges, valószínű helyzetek, emberek, képzelet és valóság felismerés, ugrás térben, időben, stb…. Ahhoz, hogy a média ne egy befolyásoló eszköz legyen, hanem társ, valódi szórakozási forma, szükséges a gyermekek értékelő és kritikus gondolkodásának fejlesztése. Ez a fajta oktatás, felkészítés történhetne a Médiatudor23 program
20
Budapest 2007. március 8.Dr. Virág György Országos Kriminológiai Intézet fejlődésére” Gyermek- és Ifjúságvédelmi Országos Konferencia
„Média és az erőszak hatása a gyermekek és a fiatalok
21
Huston, A.C. et al.,1992) Kaiser Family Foundation,2005 Eredetileg az Egyesült Királyság szakemberi dolgozták ki, és a Brit Nemzeti Szülői és Tanári Szövetség is támogatta a programot www.mediatudor.hu 22 23
12
szélesebb körben (iskola, pedagógusok, tanórák, szülők, szülői közösségek, médiában műsorokon keresztül) történő megismertetésével 11.3. Felmerül a kérdés, hogy a gyermekkorunkban látott olyan nagyhírű mesék, játékfilmek, melyek mobil adathordozón (pl. Dvd, VHS) nem elérhetőek és melyek a magyar kultúra részét képezik, miként állhatnak ellent a profitabilitást hajhászó kereskedelmi csatornák által diktált versenynek. 11.4. Véleményem szerint szükséges lenne annak meghatározása, hogy a közszolgáltatók, és kereskedelmi csatornák milyen mértékben forgalmazzanak hazai gyártású filmeket, műsorokat.24 Figyelembe véve a szolgáltatók meglehetősen szabad műsor összeállítási jogát, szomorúan tapasztaltam, hogy több gyermekeknek szóló mesecsatorna úgy sugározza műsorait, hogy az nem, hogy a hazai alkotásokat nem tartja szem előtt, hanem feltehetően fogalma sincs arról melyek azok, hiszen a hazai adottságok alaposabb ismerete nélkül (magyarországi székhely, telephely, cím nélkül), külföldről végzi a műsorszolgáltatást. 11.5. Az Animax/AXN tévétársaság programigazgatója –aki korábban a Minimax csatornánál dolgozott– tájékoztatott arról, hogy tudomása szerint a Minimax csatornának van arra vonatkozóan vállalása, hogy a műsorainak valamely előzetesen meghatározott minimumát hazai alkotásokból állítja össze. 11.6. Úgy gondolom, hogy a gyermekek azon joga, hogy a kultúránk részét képező, régi, erőszaktól mentes, erkölcsi tanulságokat hordozó meséket, műsorokat megismerhessenek, azáltal lenne biztosítható, hogy a saját vállalásokon túl, a közszolgálati és kereskedelmi csatornák műsorkeretének bizonyos százalékát a fenti tartalmú műsorokkal kellene, hogy kitöltsék. 25 Később írok még az Audiovizuális Örökség Tanácsadó Testület esetleges funkcióinak bővítéséről, mely szervezsen kapcsolódik ehhez a gondolathoz. 11.7. Úgy érzem, példát vehetnénk a franciákról, akik nem szűntették meg a nemzeti animációs filmgyártást, mert ők védik a saját gyerekeiket. Néhány évvel ezelőtt alakult egy szervezet Belgiumban, amely az európai film védelmét tűzte ki. Mindig három-három országnak kellett összefognia ahhoz, hogy a filmek elkészítéséhez pénzt kaphasson. Azt gondolom, hogy hazánk egyedül akkor tudja ilyen helyzetben, versenyben, együttműködésben megállni a helyét, ha a stúdiók, mögött ott áll az állami támogatás, és a segítő kéz. Ebben az esetben nem történhetne meg az, ami korábban már előfordult, nevezetesen, hogy azért estünk el támogatástól és együttműködés lehetőségétől, mert nem fizettük be a tagdíjat, és a médiatörvényt nem igazítottuk az európai normákhoz… 12. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.s 12.1. Vajon a közművelődéshez való jog magában foglalja azt is, hogy a közszolgáltatók gyermek és ifjúsági műsorai még szigorúbb elbírálás alá essenek? Ezáltal a közszolgálati jelleg a gyermeki jogokkal kapcsolatban egy pozitív felhangot jelenthet? 24
A pályázatomban vállaltam, hogy megvizsgálom egyes televíziós csatornák belső, etikai szabályzatait, választ keresve arra a kérdésre, hogy milyen preferenciák alapján történik a műsorok kiválasztása. Mennyire érzik a szolgáltatók annak fontosságát, hogy a hazai kulturális értékeket bemutassák, megismertessék a gyermekekkel. 25 Nagy Krisztina médiapedagógus szerint is fontos lenne, hogy minőségi gyerektartalom megjelenjen a nem csak a lineáris, de a nem lineáris világban is. Mert a gyerekek ugyan hozzáférnek most már gyerekcsatornákhoz, de ezeken rajzfilmek mennek. És az nagyon jó lenne, hogy ha valamennyire visszatérhetne a képernyőre az a fajta gyermektartalom, ami a 80-as, 90-es években volt. http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=15190
13
12.2. A gyermekek számára készített alkotásoknak elsődleges célja a szórakoztatva nevelés. Ugyanakkor a kereskedelmi adók megjelenése a magyar televíziós műsorkínálatban alapvető változásokat eredményezett, s a csatornák között kialakult erős verseny a gyermekműsorok terén is érezteti - ez esetben – igencsak kedvezőtlen hatását. Terestyéni szerint (aki az ORTT megbízásából a nyolcvanas évek közepétől követi figyelemmel a hazai műsorstruktúra változásait) a csatornák közötti konkurencia „a magyar műsorszolgáltatókat olyan klasszikus közönségnövelő technikák alkalmazására ösztönözte, amely a gyermekműsorok körében is a szórakoztatásra helyezte a hangsúlyt. Így a gyermekműsorok nagy százaléka is szórakoztatás orientált lett mindennemű információs vagy edukációs cél nélkül, emellett a gyermek- és ifjúsági műsorok meghatározó többsége is külföldi, főleg amerikai és japán termék volt, mégpedig a reklámbevételek szempontjából jól fizető felnőtt műsoroknak fenntartott fő műsoridőkből a reggeli és koradélutáni órákra, illetve a hétvégére száműzve”.26 12.3. Vannak olyan klasszikus Disney-produkciók, mint a Tom és Jerry, a Donald kacsa vagy a Mickey egér sorozatok, eredetileg a felnőtt nézők szórakoztatására készültek, ma azonban mindenféle korábbi preferencia szem előtt tartása nélkül sugározzák azokat. Vekerdy Tamás szerint a valóságban látott agresszió csekélyebb mértékben, a filmen látott már nagyobb mértékben, addig a rajzfilmen látott erőszak a legnagyobb mértékben növeli a gyermekek agressziós szintjét. Ennek elsősorban az az oka, hogy a dramaturgiája teljes mértékben elszakad a valóságtól. Míg a valóságban látott agresszió szorongást kelt a gyerekben és a filmes erőszak kapcsán már jobban felszökken az agressziós szint, az animációban előforduló erőszak nem imitálható: „Az utánozhatatlan agresszió pedig rendkívüli mértékben növeli az agressziós szintet, mert a játékban nem vezethető le igazán, és marad az, hogy tombolni, ütni, eltaposni, felrobbantani”.27 13. Alkotmány 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 13.1. Az erőszaktartalom számos esetben öncélú, szinte felnőtteknek szóló szórakoztatásra emlékeztet. A lényeg nem a mese tanulsága, hanem a képi megjelenítése (fény- és hangeffektusok segítségével), vicces, trükkös tartalma. Sok esetben a morbidság ugyanolyan jellemzője a meséknek, mint ahogyan az öncélúan félelmet és ijedtséget keltő figurák megjelenése és negatív viselkedése. Ez a fajta feldolgozásmód megakadályozza az érzelmek differenciálódását, a belső képalkotást, majd végül teljesen leállítja azokat. A gyors vágási technika, az audiovizuális effektusok hatásai növelik a kisgyermekek izgalmi szintjét, az állandósult megemelkedett izgalmi szint pedig tartós, látszólagos szervi panaszokhoz vezethet, illetve csökken a koncentrációképesség. 13.2. Azok a gyermekek, akik sok ilyen akció-jellegű, erőszakos alkotást látnak, hasonló izgalmakat keresnek majd felnövekedve is, és eleve könnyebben válnak az akció- és horrorfilmek nézőivé. Éppen erre a pszichológiai folyamatra erősítenek rá a készítők, amikor megalkotják a létező mozifilmek (pl. Múmia, Pókember) rajzfilmes megfelelőjét, ezzel is biztosítva műsoraik későbbi közönségét. Összességében mind 26
A TV2 és az RTL Klub gyermeksávjának célvizsgálata A Műsorelemző Osztály 2003. januárjától rendszeresen vizsgálja az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló normáinak betartását. 27
A TV2 és az RTL Klub gyermeksávjának célvizsgálata A Műsorelemző Osztály 2003. januárjától rendszeresen vizsgálja az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló normáinak betartását.
14
az akció-rajzfilmek, mind az animék esetében fokozottan ügyelni kell a klasszifikálásnál, mivel a feldolgozást segítő szülői magyarázat nélkül az alkotások károsan befolyásolhatják a gyermekek idegrendszerét és személyiségfejlődét. 13.3. Münnich Iván pszichológus, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) csoportvezetőjének véleménye szerint "Az egyik legnagyobb gond, hogy a médiában látott erőszakos képi és hanghatásoknak a fiatalok a legkiszolgáltatottabbak, mivel ezeket a jeleneteket valóságként, tanulandó modellként kezelik. A konfliktusok megoldása a modellek alapján gyakran vezethet szélsőséges agresszióhoz"28. 13.4. A kutatómunkám során a következő egy gyakorló anyukának az esetét írom le: Kislányomnak születésnapjára megvettük a Tomb Raider egyik részét. Gyermekem elkezdett játszani vele, és a képernyőn, a játékban egy kutya bukkant fel, és a főhős felé rohant. A lányom hosszasan tétovázott, mert azelőtt soha nem tett ilyesmit, végül lelőtte az állatot, és a kutya nyüszítve esett össze. Szörnyű volt ez átélni. Az első gyilkosság után lányom már lelkiismeret-furdalás nélkül ölte a virtuális kutyákat.” 13.5. A kutatáson során, valamint iskolai tanítási gyakorlataim idején tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy nem egyedi esetről van szó, sőt!!! Nekem célom a média és gyermekjogok viszonyának elemzése, de den tudom teljesen elválasztani az internettől a számítógépes játékok világát sem. Hiszen az erőszak megjelenési formáját tekintve, stílszerűen, egyik kutya, másik eb…. Mégpedig él eb, aki keveset ugat, viszont harap. 13.6. Ezért az a véleményem, hogy a gyermeki jogok tiszteletbe tartása érdekében a taníttatást széles körben kell értelmezni, és az interneten, televízióban sugárzott képekkel kapcsolatban a szülőnek fokozottan kell, hogy érvényesüljön a taníttatás, tanítási kötelezettsége. Ez a mi döntésünk lesz
28
http://www.noilapozo.hu/20060817amedia.html?p=1 A média vonzó, erőszakos hőse - Münnich Iván pszichológus, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) csoportvezetőjének interjúja Részlet: A tapasztalatok azt mutatták, hogy az agresszióra hajlamosabb fiataloknál az erőszakos filmrészletek nem váltottak ki különösebb reakciót, a vegetatív vizsgálat során a felmérés "alanyai" szinte nem is reagáltak - ugyanakkor bizonyíthatóan fogyasztói lettek az ilyen jellegű médiatermékeknek, tehát egyre több erőszakos jellegű műsort, filmet és más vizuális terméket néztek. "Valódi erőszakos reakció kiváltásához egyre több agresszív vizuális esemény szükséges" - mondta a pszichológus. Az OKRI-ban jelenleg is dolgozik egy munkacsoport (Münnich Iván, Kó József és mások részvételével), amely az agressziót kutatja a fiatalok körében, igaz, ebben nem vizsgálják a nemek közti különbségeket (erre vonatkozóan egyelőre nincsenek magyar adatok). Egy Bostonban futott felmérés szerint a fiatal lányok, bár nem bizonyultak az erőszakra nyitottabbnak, mint fiú kortársaik, de megalázottabbnak érzik magukat és az önbecsülésük is kisebb. A lányok reménytelenebbnek látják a jövőt és több szexuális bántalmazásról számolnak be. A lányok kilenc százaléka vallott arról, hogy szexuálisan bántalmazták, hét százalékuk pedig azt állította, hogy a barátja bántalmazta vagy megerőszakolta őt az elmúlt egy év során. A lányok 50 százaléka úgy gondolja, hogy az emberek, akit lehet, kihasználnak. Az amerikai gyermekgyógyászati akadémia (az American Academy of Pediatrics (AAP)) szerint: - A médiában látott erőszak növeli a gyerekek agresszivitását - ezer feletti azoknak a tanulmányoknak a száma, ami igazolja ezt; - 18 éves koráig egy átlag amerikai 200 ezer erőszakos jelenetet lát csak a televízióban; - A gyerekek a szombat reggeli rajzfilmekben több erőszakot látnak, mint főműsoridőben. A főműsoridőben óránként három-öt erőszakos jelenet látható, míg a szombat reggeli rajzfilmekben ugyanez a szám óránként 20-25; - A médiában látott erőszak a nyolc év alatti gyerekekre káros a leginkább, mivel ők nehezen tudnak különbséget tenni a valóság és a fantázia között, a tévében látott erőszakos képi és hanghatást valóságként értelmezik; - Az erőszakos jelenetek növelik az agresszivitásra való hajlamot és az antiszociális viselkedést, növelik az áldozattá válástól való félelmet, illetve miattuk a gyerekek egyre érzéketlenebbek lesznek az agresszióra és annak áldozataira, a gyerekek még több agresszivitásra vágynak a médiában és valóságban is; - A média sokszor nem helyesen mutatja be az agresszív viselkedés következményeit. Ez különösen igaz a rajzfilmekben, játék reklámokban és videóklipekben. Ennek eredményeként, a gyerekek azt tanulják meg, hogy nincs igazán következménye az erőszakos cselekedeteknek
15
II. Rész Vizsgálat alá vont egyéb, korábban nem említett jogszabályok: 1. 2007. évi LXXIV. Törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól1 1.1. A törvény preambulumában is a jogalkotó az elsődleges célok között nevesíti a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzését. Figyelemmel arra, hogy a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól törvény hatálya kiterjed a gyártónak és a forgalomba hozatalért felelős személynek a műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére 1. § d) pont), figyelemmel arra, hogy a törvény céljai és alapelvei közt szerepel a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzése, védelme és támogatása (2. § c)), ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy nagyobb felelősséget keljen vállalnia a gyártónak és forgalmazónak a műsorok minőségi tartalmáért, legyen szó a műsor származási helyéről, a benne lévő, közvetíteni kívánt erkölcsi tartalomról, vagy akár a téves korhatár besorolás következményeiről. 1.1.1. A korhatár besorolással és a korhatárjelzéssel való ellátási kötelezettséggel kapcsolatban szerencsés lenne, ha a filmekre, egyéb műsorokra vonatkozó jelzési kötelezettség kötelezően kiterjedne a mesecsatornákra is. Hiszen azok tartalmának vizsgálata során kiderül, hogy vér, gyilkosság, szenvedés, káröröm, kínzás, félelem keltésére alkalmas jelentek bőven előfordulnak ezekben is. E törvény 22. § (2) pontja szerint a műsorterjesztők külön törvényben meghatározottak szerint kötelesek a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzésére, védelmére és támogatására, valamint a 22. § (6) pontja szerint A műsorterjesztőt - kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltató összesen három műsoráig - a magyarországi körzeti vagy országos műsorszolgáltató szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli. Amennyiben a jelenlegi hazai/ nem hazai, európai/nem európai kitételeken kívül további, pontosabb előírások is lesznek a tartalomra vonatkozóan, úgy javasolnám azok pontos meghivatkozását ennél a pontnál. 1.2. E törvény 26. § (1) pontja szerint A meghatározó műsorterjesztő a) a nemzeti, etnikai kisebbségi, illetve európai kultúra megőrzését, védelmét, illetve továbbfejlesztését, vagy b) a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv ápolását, vagy c) az állampolgárok tájékozódási és tájékoztatási szükségleteinek kielégítését, vagy d) az állampolgárok demokratikus közéletben való részvétele elősegítését, vagy e) a vélemények sokszínűségének megőrzését, vagy f) a média pluralizmust szolgáló műsorszolgáltató gazdaságilag és műszakilag indokolt szerződéses ajánlata esetén negyven televíziós műsorig köteles szerződést kötni a műsorszolgáltatóval és továbbítani a műsorszolgáltató műsorát az előfizetők felé. Kérdéses számomra, hogy vajon az anyanyelv ápolása lehet-e vagylagos előírás? Véleményem szerint általános elvként kellene érvényesülnie a magyar nyelv védelmének, a tiszta és helyes beszédnek. Ilyen módon a gyermekek számára (is) elérhető műsorok (filmek, mesék) esetében a szinkronizálást végzőkre is kiterjeszteném a gyermekekért fennálló felelősséget, hiszen a híres magyar szinkronszínészeink, és fordítóinknak hatalmas felelősége van a tekintetben, hogy a gyermekek milyen szöveget, mennyi trágárságot hallanak a televízióban.
16
2. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2.1. E törvény 19. pontja szerint Közszolgálati műsorszám: a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen: e) a gyermek- és ifjúsági műsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok, f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése. Ilyen jogszabályi háttér mellett, amennyiben közszolgálati műsor szolgáltatója műsorában sugároz a gyermeki jogokat kellő képen tiszteletben nem tartó műsort, úgy indokolt lehet erre figyelemmel egy kétszintű szankciórendszer bevezetése. 2.2. E törvény 1/A. Címe szól a kiskorúak védelméről Az 5/A. § (2) bekezdése szerint A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető. Az 5/B. § tartalmazza a korhatár besorolással kapcsolatos rendelkezéseket, mely rendelkezések a fent említettek okán kötelezően alkalmazandóak lehetnének minden csatornára, a gyermek mesecsatornákra is! Jelenleg ez egy lehetőség a mesecsatornák részére, de nem kötelezi őket erre. 2.3. Az 5/D. §(2) bekezdése szerint A műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését. E helyett az alábbi szöveget javasolnám. A műsorszám közzétételének kezdetekor, valamint a megszakítást követően –amennyiben tartalmaz ilyet- közölni kell annak minősítését 2.4. Az 5/D. § (3) bekezdése szerint Rádiós műsorszolgáltatóknál jelzést nem kell alkalmazni. E helyett az alábbi szöveget javasolnám. Rádiós műsorszolgáltatóknál korhatárra vonatkozó jelzést nem kell alkalmazni, azonban a rádiós műsorszolgáltató köteles az általa sugárzott műsorokat (ismétléseket), zeneszámokat, e törvény elveinek megfelelően kijelölt idősávokban sugározni (Így elkerülhetőek lennének, hogy napközben trágár, droghasználtra, verekedésre buzdító, demoralizáló szövegek legyenek hallhatóak) Véleményem szerint nem szabad a televíziót, mint egyetlen bajforrást kezelnünk, a rádió adta szűkösebb lehetőségek lehetővé teszik, hogy egyszerűbb szabályozással is célt érjünk a gyermekek védelme érdekében 2.5. Az 5/E. § szerint Televíziós műsorszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben valamennyi műsorszám 5/B. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni. E helyett az alábbi szöveget javasolnám. Televíziós műsorszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben valamennyi műsorszám 5/B. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni, valamint a műsorszolgáltatónak jól látható módon a sajtótermékben pontos magyarázattal kell ellátnia a műsorszám 5/B. § szerinti minősítésének jelzését, hogy az alkalmas legyen a 19. f) pontban foglaltak elősegítésére. Ezen előírás mulasztása esetén műsorszolgáltató … bírságot köteles fizetni a …. részére. Az 5/B. § szerinti minősítés magyarázatának megadásánál a műsorszolgáltató a …. által kiadott fogalommagyarázatot tekinti irányadónak. 2.6. A 7. § (1) bekezdés szerint A televíziós műsorszolgáltató az évi teljes műsoridő több mint felét európai művek és több mint harmadát eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani. Nem találtam arra vonatkozóan adatot, hogy pl. a mesecsatornák miként tudnak megfelelni ennek a kritériumnak, vagy akár arra vonatkozóan sem, hogy van-e valami szankciója annak, ha mégsem tesz eleget ennek
17
a műsorszolgáltató. Célszerű lenne, ahol ez lehetséges, pontosan meghatározni, hogy adott típusú műsoroknak (tehát külön a meséknek, külön a romantikus filmeknek, 12, 16 éven aluliaknak szóló filmeknek, stb…) hány százaléka legyen európai, és hány százaléka magyar alkotás. Elképzelhetőnek tartanám, hogy az Audiovizuális Örökség Tanácsadó Testület29 tegyen javaslatot, vagy az ő bevonásukkal állítsanak össze egy olyan listát, melyről választhatnak a műsorszolgáltatók, hogy mely típusú műsorból, melyiket kívánják sugározni. (Pl. régi meséket, magyar filmeket, kötelező olvasmányok feldolgozásait). Elkerülendő, hogy az e törvény alapján jelenleg kötelező mértéket pl. este 22 és reggel 5 óra között abszolválják.
Ne felejtsd el, egyszer és mindenkorra felelős leszel azért, akit megszelídítettél30
Összegezés A média, mint veszélyes üzem működik, ezért nekünk, felnőtteknek a hozzá kapcsolódó felelősségünk objektív. Gyermekeink védelme érdekében csak az számít, hogy mindent megtegyünk érte. Ápoljuk, gondozzuk, neveljük, tanítsuk, magyarázzuk el, amit nem ért, amire rákérdez. Mi felelünk azért is, hogy milyen műsor elé ültetjük le, milyen böngészést engedélyezünk számára a neten. Mint azt már több helyen írtam korábban, a gyermek a saját tükrünk és a társadalom tükre is. Hiszem, hogy eredendően nem rossz, mi alakítjuk életüket, gondolkodásmódjukat. Az államnak pedig elsődleges érdeke, hogy egy olyan új generáció felnövését segítse elő, akik tisztelettudó, törvénytisztelő állampolgárokká válhatnak, akik egészséges fizikumú, lelkületű állampolgárként vehetik ki részüket az állam működési, működtetési feladataiból.
29 2004. évi CXXXVII. törvény a Nemzeti Audiovizuális Archívumról Az Audiovizuális Örökség Tanácsadó Testület29 feladatai különösen: javaslatot tesz az audiovizuális kulturális örökség megőrzésére, így különösen a műsorszámok védelmét szolgáló szakmai programokra, továbbá - a kötelespéldányok körén kívül - a műsorszámok gyűjtendő körének meghatározására (bővítésére, szűkítésére); (14. § (2) a) )
30 Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
18
Felhasznált irodalom jegyzéke: Internetes források: http://eletmod.hu/tart/cikk/j/0/55309/1/eletmod/Eroszakossa_teszi_a_gyermeket_a_videojatek Az erőszakos videójátékok hatásai http://www.metrom.hu/?itemid=3181&cmuserid=bm91c2Vy&base64=1 05/11: Az erőszakos videojátékok durvaságra ösztönzik a gyerekeket http://www.szabadfold.hu/csalad/mediaeroszak_hiszteria_vagy_valodi_veszely Médiaerőszak: hisztéria, vagy valós veszély? Az ORTT részéről a TV2 és az RTL Klub gyermeksávjának http://www.ortt.hu/elemzesek/19/1168502485tv2_rtl_gyerek_20070111.pdf
célvizsgálata
http://pcvseroszak.blogspot.com/2008/04/pc-s-az-erszak-ii.html http://www.sg.hu/cikkek/52048/a_media_es_a_jatekok_hatasa_agyunkra játékok hatása agyunkra
A
média
és
a
http://www.magyarszemle.hu/szamok/1998/4/jean_cluzel JEAN CLUZEL: A TELEVÍZIÓ KORA http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=517 A média hatása gyermekeinkre http://epa.oszk.hu/00800/00804/00020/1670.html CSEREKLYEI MÁRTA: A virtuális és a valóságos erőszak http://www.nol.hu/archivum/archiv-88979 Erőszakot szül-e a tévéerőszak? Császi Lajos szociológus szerint filmnézés közben tabukat sértünk http://www.gyermekmedia.eu/index.php?page=menu&cat=4 http://www.noilapozo.hu/20090626/az_agressziot_bemutato_es_kozvetito_mesek_hatasa_a_g yerekekre Az agresszív mesék hatása a szülőn is múlik Szijjártó Linda, pszichológus http://krono.inaplo.hu/index.php/szemle/it-diary-sum/593-internet-es-tarsadalom iNapló / inLog - szemle / Összefoglalók / Internet és társadalom 2008b http://www.fisherprice.com/fp.aspx?st=190665&e=expertadvice&ccat=ps_fmymtts&content=196647 A korhatár jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése. GFK Kutatás, 2006.február kkf.hu/edip/D_13250.pdf http://www.btl.hu/cgi-bin/oregano/hirek.cgi?siteidx=1&hiridx=10789 Közös konferencia a média gyerekekre gyakorolt hatásáról
19
http://www.euroastra.hu/node/10630 A számítógépes játék és hatásai http://eletmod.transindex.ro/?cikk=8938 F. N. MEGSZÉPÍTETT AGRESSZIÓ A Cartoon Network a legerőszakosabb gyerekadó http://fabien.freeblog.hu/archives/2008/03/21/Ernyokep-szures_spoiler_hegyekkel/ A korhatár jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése. GFK Kutatás, 2006.február Szakirodalom: BÉNYEI Judit - SZÍJÁRTÓ Imre: Média, erőszak - médiaerőszak = = Educatio, 1999. 4.sz. p. Dr. Katonáné dr. Pehr Erika Média és a gyermeki jogok IV. Nemzetközi Médiakonferencián - Balatonalmádi, 2007. december 3-5. előadás anyag BICSÁKNÉ NÉMETHY Terézia: Agresszió és számítógép = = Fordulópont, 2000. 2. sz. p. 96-98. DOMOKOS Andrea: Az agresszió, mint viselkedési minta a technokrata társadalomban = = Gyermekvédelem - nevelőközösségek, 1997. 1. sz. p. 58-61. Prof. Dr. Ranschburg Jenő egyetemi tanár: A TÉVÉMűSOROK HATÁSA A GYERMEKRE Lovas György: ELEKTRONIKUS LÉLEKROMBOLÁS, VAGY VALAMI MÁS? Agárdi Péter: A Magyar Rádió utolsó 15 éve (részletek a Médiakutató 2004. öszi számából) Európai Szemmel 1996/dec 33. old.
interjúk: Kovács Zsuzsanna- gyermekvédő, pedagógus Vincze Gabriella - gyermekvédelemmel foglalkozó szakember (a publikált verzióban nem kíván szerepelni) Solti Antal – Az AXN/ Animax csatorna programigazgatója, korábban a Minimax csatorna munkatársa
Kérdőív: A kutatáshoz használt kérdőívem elérhetősége: www.kerdoivem.hu/kerdoiv/283397439/
20
A vizsgálat alá vont jogszabályok: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 2007. évi LXVII. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról Rttv. ORTT közlemény, az Országos Rádió és Televízió Testület ajánlása a közműsor-szolgáltatók Műsorszolgáltatási Szabályzatainak kidolgozásához” 16/1. ORTT közlemény
21
