A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon

Mûanyagipari stratégiák

A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon BUZÁSI LAJOSNÉ* fõmunkatárs

1. Nemzetközi kitekintés A világ mûanyagipara „zöldülni” igyekszik, azaz megpróbál megfelelni a környezetvédelem növekvõ kihívásainak, és ez tükrözõdik az egyre több természetes anyag felhasználásában a mûanyag alapanyag- és termékgyártásban is. Ma még 600 kt körüli az ún. bio-alapú mûanyagok gyártókapacitása, a szakemberek becslése szerint azonban ez az iparág évi 20%-os bõvüléssel számol. A környezet tehermentesítését szolgálja, hogy ezek az anyagok rövid idõ alatt bomlanak el. Felhasználásuk fõleg a csomagolásoknál kezd elterjedni, a fejlesztések is ebben a szegmensben indultak el. A lebomló mûanyagok növekvõ térnyerését mutatja az is, hogy az eddig 7-es kódolásig terjedõ jelzések után a 8-D jelölést javasolták és fogadták el Michigan államban a 360 napon belül lebomló mûanyagok jelölésére, Kaliforniában pedig a 0 kódot adják a politejsavból (PLA) készült termékeknek. A hagyományos mûanyag alapú csomagolásokat persze nem kell még temetnünk, világszerte fejlõdik ez az ágazat. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak itt is meg kell felelni. Így tehát nem meglepõ, hogy egyre több csomagolóanyagot elõállító cég elsõdleges szempontjai a „re...” szavakkal foglalható össze, mégpedig a „reduce, reuse, recycle”, azaz csökkentés, újra használat, reciklálás. Ez a szemlélet valósul meg a legújabb csomagolószerek elõállításánál, egy-két mindennapi példát kiragadva. A legújabb – a K 2007-en bemutatott – 500 ml-es vizes, merevítés nélküli PET palackok súlya a SIDEL csoport fejlesztésében 9,9 g, ami a hasonló kategóriájú palackokhoz képest 25–40%-os csökkenést mutat. Egy másik mindenkihez közelálló termék a nyomtatók festékpatronja, amelyet a HEWLETT PACKARD Laser Jet tonerjénél vezettek be nemrég, a csomagolás súlyát 45%-kal csökkentették, ami 30%-os többletrakodási lehetõséget jelentett a raklapos szállításnál. Említhetjük pl. a BASELL Stretchene RP 1685 márkanevû legújabb PP típusát, amelyet tejes flakon elõállítására ajánlanak. Kisebb súlyú és ugyanolyan jó, esetenként jobb tulajdonságú, mint az ilyen célra gyártott PET, illetve üveg palackok. A recikláló üzemek rohamléptekben történõ európai és amerikai fejlesztése is a fent említett célok elérésére szolgálnak. Találkozhatunk azonban a mûanyag csomagolósze*Magyar

490

rek visszaszorítását célzó törekvésekkel is, mint Angliában, ahol a kormányfõ legutóbbi kijelentésében az ország „környezetbarát imázsát” a mûanyag hordtáskák megszüntetésével, betiltásával kívánja javítani. Az európai csomagolási piac szereplõirõl készült legfrissebb beszámolót októberben adta közre az angol APPLIED MARKET INFORMATION piackutató cég. A „Plastics Packaging Producers – A review of Europe’s 50 largest players” címmel elkészített tanulmányban egy igen érdekes mondattal találkozhatunk, miszerint „a mûanyag csomagolóanyag ipar és a magántulajdonú cégek közötti szerelem új csúcsot ért el 2007-ben.” A számottevõ pénzpiaci fluktuáció ellenére töretlenül jelentõs a beruházók érdeklõdése ezen a piacon. Ma az 50 legnagyobb európai mûanyag csomagolóanyag-gyártó között 14 magántulajdonú, míg 2002-ben még csak egy, a GRAHAM PACKAGING volt ilyen státuszú. 2006-ban öszszességében a legnagyobb 50 vállalkozás Európában mintegy 21 Mrd euró értékû forgalmat bonyolított le, és több mint 7,7 millió tonna különféle mûanyagot dolgozott fel 650 üzemében. Ez csaknem a 40%-át jelenti az európai teljes mûanyag csomagolóanyag-gyártó piacnak, amely a szakértõk szerint 19,1 millió tonna mûanyagot használt fel 2006-ban, ami 2007-ben, 3%-os növekedésre számítva, 19,6 millió tonnát ér el a becslések alapján. A teljes európai mûanyag csomagolóanyag gyártó piac 50 Mrd euró értékû. 2002-ben még az elsõ 50 cég csak az egyharmadát jelentette a teljes európai piacnak. 2006-ban a legnagyobb arányban alkalmazott gyártási technológia ebben a szegmensben a fóliaextrudálás volt, 8 millió tonna mûanyagot dolgoztak fel így Európában, fõként PE-t és PP-t. Második helyen a fúvás áll, amelyhez 4 millió tonna anyagot használtak fel, ezt követte a lemezextrudálás és a fröccsöntés, amelyekhez 2,5 millió tonna mûanyag fogyott. A piac egyes szereplõi nagyon különbözõképpen növekedtek, állandó cserélõdés tapasztalható a vezetõ helyeken. 2006-ban az elsõ helyen az ausztrál AMCOR PACKAGING állt 2,1 Mrd eurós európai eladással, leszorítva a csúcsról az ALPLA-WERKE LEHNER céget, mely 2002-ben vásárolta meg a SCHMALBACH LUBECA-t. Ez a sorrend még nem mutatja azt a tényt, miszerint az AMCOR európai PET flakongyártó üzemét megvásárolta a PET alapanyag elõállító LA SEDA DE BARCELONA spanyol vállalkozás. Ezzel ismét az ALPLA lett az elsõ cég Euró-

Mûanyagipari Szövetség

2007. 44. évfolyam, 12. szám

pában. A harmadik legnagyobb mûanyag csomagolóanyag gyártó cég a kanadai ALCAN PACKAGING európai leányvállalata. A következõ az amerikai SEALED AIR, amelynek esélye van az elsõ helyre kerülni, folyamatosan növekvõ európai eladásai folytán. 2006-ban mintegy 10 millió tonna polietilént – annak többféle fajtáját, mint az LDPE-t, HDPE-t és az LLDPE-t – használt fel ez az iparág az összesen 19 millió tonna feldolgozott mûanyagon belül. Az MDPE (ami valójában egy HDPE, annak sûrûségi skálájának alsó részén 1. ábra. A csomagolásokhoz felhasznált mûanyag mennyisége helyezkedik el) egyre népszerûbb a felhasználásban. Európában 2007-ben, összesen 19,6 millió tonna 2006-ban közelítõleg 75 kt fogyott ebbõl. A metallocénes anyagok 4%-át teszik ki ennek, és növekvõ tenden1. táblázat. ciát mutatnak. Németország csomagolóanyag felhasználása 2006-ban A második helyen a PP áll 3,9 millió tonnával, a legCsomago2006 2006/2005 2006 2006/2005 gyorsabb növekedés a PET felhasználásban látszik a lóanyag kt % Mrd euró % 2006-os 3 millió tonnával. Ez utóbbi anyag elõretörését Mûanyag 3 807 +8,5 12 +10,0 Papír 8 272 +6,8 8,9 +6,2 a szénsavas italok mennyiségének növekedése biztosítja. Üveg 3 888 –0,5 1,6 +4,7 A PET népszerûsége növekszik a kozmetikai és háztarFém 1652 +5,6 5,1 +11,0 tás-vegyipari csomagolásokban is. Egyre közkedveltebÖsszesen 17 619 +5,4 27,6 +8,7 bé válik az APET fóliából készült csomagolóanyagok alkalmazása is. A PS 1,6 millió tonnás felhasználási értékével szintén jelentõs szerepet tölt be a csomagolási ipar is. Néhány konkrét példa az elképesztõ kínai fejlõszektorban. E mennyiségen belül kb. 300 kt a habosított désre, a nagyságrendek bemutatására, ahol 2006-ban PS részesedése. A PVC népszerûsége hanyatlott, 800 kt – a BOPP fólia gyártó iparág 86 cégénél 1,7 milalá csökkent a felhasználás, ezzel a 2001. évi szintre lió tonna fóliát gyártottak, esett vissza. – 700 kt BOPET fóliagyártó kapacitást építettek ki, Az európai csomagolási piac mûanyagok szerinti ami a hazai igény kétszerese, tehát sokat exportálnak, megoszlását az 1. ábra mutatja be. Németországban na– 7,1 kt BOPS fóliát gyártottak két üzemben. gyobb mértékben növekedett a mûanyag csomagolósze2. Magyarország mûanyag csomagolóanyag ipara rek elõállítása, mint az európai átlag (1. táblázat). A legnagyobb mértékben a legértékesebb csoport, a A világ csomagolóanyag felhasználási szerkezetével mûanyagoké – 44%-a a csomagolóanyag piacnak – fej- hasonló módon, a hazai csomagolóanyagok között 2006lõdött 2006-ban, úgy, hogy közben folyamatosan küz- ban felhasználási értékben 32%-os részaránnyal szeredöttek az emelkedõ alapanyag-, energia- és szállítási pelnek a mûanyagok, ezzel a második helyen állnak a árakkal. 2007-re és 2008-ra hasonló növekedési ütem- papír mögött. A 2. táblázat jól mutatja az egyes csomamel számolnak Német2. táblázat. országban. A német mûMagyar csomagolóanyag felhasználás 2005–2006-ban, millió Ft anyagiparban a 2006-os mûanyag-felhasználást Felhasználási Ebbõl Csomagoló tekintve 33%-os részÉv Értékesítés részarány az összesbõl eszköz % arányt jelentett a csomaexport import felhasználás 2005 115 121 15 433 42 856 142 544 43,7 golóanyagokra jutó Papír 2006 131 519 17 920 48 262 161 861 42,3 alapanyag mennyiség. 2005 99 467 49 019 43 564 94 012 28,8 A mûanyag csomaMûanyag 2006 124 589 49 018 46 880 122 451 32,0 golószerek elõállításá2005 42 905 15 259 37 300 64 946 19,9 nak bõvülése nemcsak Fém 2006 49 800 17 886 42 957 74 871 19,6 az európai piacra jellem2005 8 572 2 856 7 933 13 649 4,2 Üveg zõ, így van ez Kínában 2006 8 045 3 576 9 260 13 729 3,6 és Indiában is. Ezekben 2005 14 319 8 537 5 349 11 131 3,4 Fa az országokban hatal2006 12 397 9 516 6 513 9 394 2,5 mas léptékkel nõ az ipa2005 280 384 91 104 137 002 326 282 Összesen ri termelés, ezen belül a 2006 326 350 97 916 153 872 382 306 mûanyag-feldolgozó Forrás: Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség


491

golóanyag-fajták közötti 3. táblázat. arányokat 2005–2006Mûanyagok csomagolástechnikai felhasználása 2006-ban ban a forgalom, a felPVC-U PVC-P LDPE HDPE PP PS PET használás, valamint az Összes felhasználás, kt 77,0 56,4 120,3 70,0 145,6 72,9 44,2 export-import tekintetéCsomagolási célú felhasználás, kt 11,6 2,0 79,3 39,9 77,1 17,0 42,2 ben. Részarány, % 15,1 3,5 65,9 57,0 53,0 23,3 95,5 A nemzetközi tenAz egyes mûanyag típusok csomadenciáknak megfelelõ4,3 0,7 29,4 14,8 28,5 6,3 15,6 golásban elfoglalt részaránya, % en, Magyarországon is évrõl évre nõ a mûanyag csomagolószerek for4. táblázat. galma, felhasználása és sajnos az importja is, de ez utóbPolietilén fóliák külkereskedelme bi az összes csomagolóanyagra jellemzõ. 2002 és 2006 között Hazánkban is – a nemzetközi gyakorlatnak megfele2002 2003 2004 2005 2006 lõen – a legnagyobb részt a csomagolás hasítja ki a mûExport, t 19 472 17 855 19 723 20 928 21 594 anyag-felhasználáson belül. A feldolgozott termékek Import, t 17 196 19 981 22 784 31 290 38 310 felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató felEgyenleg, t 2 276 –2 126 –3 061 –10 362 –16 716 dolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el. A mûanyag-felhasználásban jelentõs még az építõipari ágazat, növekszik az E+E ágazat részesedése, a további szeg- része konfekcionálással és nyomtatással is foglalkozik, mensek részaránya viszonylag kisebb, a részleteket a de számos olyan vállalkozás van, amely a vásárolt fólia konfekcionálására szakosodott. A hazai gyártású LDPE 2. ábra szemlélteti. csomagolóanyagok választéka és esztétikai megjelenése korszerû, de választéki és egyéb okokból jelentõs az import is. A 392010 vámtarifa számon bonyolított külkereskedelem nagyságát a 4. táblázat mutatja. 2002 kivételével az egyenleg negatív, vagyis a behozott mennyiség meghaladta a kivitelt, 2006-ban az import igen magas, több mint 20%-kal nagyobb volt a 2005. évinél, így a negatív egyenleg másfélszerese a 2005. évinek. 2006-ban az exportált mennyiség háromnegyede LDPE, döntõ többségében nem nyomtatott vékony fólia. Az import polietilén fóliában is ez a minõség a meghatározó, gyakorlatilag nyújtható, valamint nyomtatott és 2. ábra A hazai mûanyag-felhasználás ágazatonként 2006-ban nyomtatás nélküli vékony fólia. Az import nagyon koncentrált, a polietilén fólia ~80%-a három országból A csomagolási célú felhasználás az egyes mûanyag- (Ausztria, Németország, Olaszország) származik, de a féleségeknél széles határok között változik, meghatáro- teljes import fele Németországból. Az export lényegesen zó felhasználási terület a PET-nél, de a poliolefineknél is szétszórtabb és más irányú, Lengyelország és Románia a nagyobb hányadot képvisel, a többi mûanyag típusnál legjelentõsebbek, 2006-ban az LDPE fólia export kb. kétharmada irányult ebbe a két országba. mérsékeltebb, részleteiben a 3. táblázat szerint alakult. Az LDPE fóliák jelentõs hányada konfekcionáltan, 2005-hez képest növekedett az LDPE – mintegy 7%kal – és valamelyest a HDPE aránya, a többi anyagé hordtáskák, zsákok, zacskók formájában kerül felhasznácsökkent. Ez nem biztos, hogy tendencia, az adatszolgál- lásra. Az adatbázisunkban szereplõ cégek adataiból öszszesen mintegy 21 kt konfekcionálás ismert számunkra. tatók szerkezetének kisebb változása is okozhatja. A konfekcionált termékekbõl is jelentõs a külkereskedelmi forgalom, hazánk tartósan nettó importõr, 20062.1. LDPE ban a fólia forgalomhoz hasonlóan jelentõsen nõtt az imA 2006. évi 79 ktonnát meghaladó csomagolási célú port és romlott az egyenleg (5. táblázat). LDPE felhasználással ez az anyag a legnagyobb menyA korábbi években nagy volt a távol-keleti import nyiségben alkalmazott mûanyag a csomagolások elõállírendkívül alacsony áron, esetenként alig haladta meg az tására. A termékek döntõ többsége fólia volt. A gyártott alapanyag belföldi beszerzési árát. 2004-ben az EU fóliák minõsége sokféle, az egyszerû natúrfóliától a dömpingellenes eljárást kezdeményezett, az akció rendtöbbrétegûig, de a zsugorodó és nyújtható fóliák egykívül lassan halad. A 2006. évi vámstatisztikák már nem aránt szerepelnek a választékban. A fóliagyártók nagy 492


5. táblázat. Polietilén zsákok, zacskók külkereskedelmi forgalma 2002 és 2006 között Export, t Import, t Egyenleg, t

2002 5974 7833 –1859

2003 5975 9696 –3721

2004 6010 8123 –2113

2005 6 380 11 699 –5 319

2006 6 419 15 235 –8 816

tartalmaznak jelentõs távol-keleti importot, de ez nem jelenti ennek egyértelmû megszûnését. EU tagságunkkal változott a rendszer, nem a tényleges származási hely van feltüntetve, hanem a beszállító ország. Ha egy áru valamely EU országba már belépett, a továbbiakban már az szerepel a vámstatisztikákban. A 2006. évi PE zsák, zacskó importunkban meghatározó beszállító egyébként Lengyelország volt, a teljes mennyiség több mint egyharmada onnan érkezett. 2.2. HDPE A csomagolóanyagként felhasznált mintegy 40 kt HDPE az alábbiak szerint oszlott meg az egyes feldolgozási technológiák szerint: fólia 33,2%, üreges test 30,1%, kupak 22,5%, láda és rekesz 14,2%, ez közel azonos az elõzõ évivel, csökkent a fólia és a kupak, nõtt a láda, rekesz, valamint az üreges testek részaránya. Magyarországon a HDPE üreges testek gyártása változatlanul elmarad a nyugat-európai arányoktól, a háztartási kemikáliák, tejtermékek és gyümölcslevek csomagolásánál a PET gyorsabban terjedt el. A hazai mûanyag-feldolgozó ipar egyik legjelentõsebb exportcikke a kupak. Meghatározó a szerepe néhány multinacionális vállalat magyarországi üzemének, de további cégek is részesednek a jelentõs és bõvülõ exportból. Több olyan nemzetközi cég is van, amely a magyarországi termelõ üzemébõl látja el elsõsorban a kelet-európai piacokat, az export mennyiségének növekedési üte6. táblázat. Fedél, kupak külkereskedelmi forgalma 2002 és 2006 között 2002

2003

2004

2005

2006

Export, t 22 784 26 114 29 690 30 390 34 097 Import, t 6 714 7 309 6 973 7 134 8 089 Egyenleg, t 16 070 18 805 22 717 23 256 26 008

2006/2002 % 149,7 120,0 161,8

7. táblázat. Doboz, láda külkereskedelmi forgalma 2002 és 2006 között Export, t Import, t Egyenleg, t

2002 13 914 5 378 –8 536

2003 14 265 5 423 –8 842


2004 15 252 6 826 –8 426

2005 12 845 10 194 –2 651

2006 9 823 13 510 3 687

me lényegesen meghaladja az import növekedését, így jelentõs és egyre növekvõ export többlet mutatkozik a cikkcsoport külkereskedelmi forgalmában (6. táblázat). A láda, rekesz egy igen összetett termékcsoport, méret és forma szerint is igen sokféle van forgalomban, ugyanakkor jelentõs reklámhordozó is, elsõsorban a sör, bor, üdítõitalok és tejtermékek forgalmazásánál szembetûnõ ez a funkció, a rekeszgyártóknál komoly piaci tényezõt jelent. 2006-ban kedvezõen alakult a cikkcsoport külkereskedelmi forgalma, tetemesen mérséklõdött az import és jelentõsen bõvült az export, sõt hosszú évek után elõször meghaladta az importot. A külkereskedelmi forgalom részleteiben a 7. táblázat szerint alakult. 2.3. PP Statisztikáink szerint, a csomagolóanyag gyártáshoz a második legnagyobb mennyiségben felhasznált mûanyag, az összesen 77,1 kt polipropilént igen változatos formában dolgozzák fel, legjelentõsebb, a teljes mennyiség több mint fele fólia, változatlanul meghatározó a RADICI KFT. BOPP fóliagyártása. Közel egynegyede fröccsöntött csomagolóanyag, elsõsorban kupak, de jelentõs a vödör mennyisége és a flakongyártás, valamint a mélyhúzással vagy gyors fröccsöntéssel gyártott tejipari és hidegkonyhai termékek csomagolására használatos poharak, dobozok mennyisége is. A PP csomagolóanyagok közül egyértelmûen csak a fóliák külkereskedelme számszerûsíthetõ, a 2004. évi gyors növekedés után az export kissé visszaesett, így az egyenleg is mérséklõdött (8. táblázat). 8. táblázat. PP fólia külkereskedelmi forgalma 2002 és 2006 között Export, t Import, t Egyenleg, t

2002 19 240 10 076 09 164

2003 21 659 11 410 10 249

2004 33 418 11 844 21 574

2005 30 849 11 286 19 563

2006 30 809 13 657 17 152

2.4. PET PET felhasználásunk gyakorlatilag csomagolóanyag felhasználást jelent, ezen belül is meghatározó az üreges testek, vagyis a különbözõ méretû flakonok szerepe. A felhasználás növekedése – összhangban a nemzetközi tendenciákkal – rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes mûanyag-felhasználásunkból változatlanul 6,7% 2006-ban, jól közelíti a nyugat-európai részesedést. A feldolgozás oldaláról nézve jelentõs az üdítõitalos és ásványvizes palackok elõformáinak fröccsöntése, amelyekbõl az esetek nagy hányadában a töltõk telephelyén fúvással állítják elõ a tényleges csomagolóanyagot. Az esetek kisebb hányadában használatos a granulátum-

493

ból egy lépcsõben történõ gyártás is, pl. a háztartás-vegyipari termékek csomagolása esetében. A palackok felhasználásának jellemzõ területe hazánkban is a különféle szénsavas üdítõitalok, ásványvizek csomagolása, megjelent már a sör is PET palackban és természetesen számos egyéb folyékony élelmiszer és egyéb termék (pl. háztatás-vegyipari) forgalmazásánál is használatos. Még mindig hiányzik a választékból a széles szájú edények gyártása. Jelen van a hazai gyártású PET fólia is, elsõsorban mélyhúzott csomagoló anyagként, többnyire mûszaki cikkek csomagolására. 2.5. PS

10. táblázat. A magyar extruder kapacitás, darab Csiga átmérõ, mm Fólia és lemez Csõ és profil Üreges test Granulálásra Egyéb Összesen 1995 elõtt 1996–2000 2001–2005 2006-ban Összesen %

A 2006-ban feldolgozott polisztirolnak 23%-a csomagolóanyag. A 17 kt polisztirolt alapvetõen két formában használják fel, mintegy felét hõformázott pohárként és tálkaként elsõsorban a tejiparban, egyharmadát különbözõ formahabként fõleg kényes mûszaki cikkek – hûtõszekrény, elektronikai cikkek stb. – csomagolásához. A fennmaradó kisebb hányad különbözõ apróbb termékek, pl. gyógyszerek csomagolására alkalmas fiolák stb. 2.6. Kemény és lágy PVC Jellemzõen nem csomagolási célra használatos termékek, itt jelentkezik elsõsorban eltérés a hazai gyártás és felhasználás között (9. táblázat). 9. táblázat. Kemény PVC fólia külkereskedelmi forgalma 2002 és 2006 között Export, t Import, t Egyenleg, t

2002 10 888 2 149 8 739

2003 13 517 2 149 11 368

2004 16 638 1 975 14 663

2005 17 560 2 278 15 282

2006 18 836 2 567 16 269

A kemény PVC fólia tartósan jó exportcikknek bizonyult, elsõsorban gyógyszeripari és egyéb bliszter csomagolásokhoz. A fóliák jó záróképessége, feldolgozhatósága és ára versenyképessé teszi továbbra is az alternatív megoldásokkal szemben. A hazai gyártású lágy PVC csomagolóanyag gyakorlatilag a BC ONGROPACK KFT. nyújtható fóliája. 2.7. Egyéb mûanyagok Az egyéb mûanyagok önálló csomagolóanyagként gyakorlatilag nem használatosak, összességében a teljes felhasznált mennyiségnek csak 0,3%-át teszik ki, fóliák és flakonok záró rétegeként, vagy egyéb módosító, illetve kiegészítõ anyagaként szerepelnek.

494

<40 39 39 44 12 43 177 83 39 43 12 177 16,3

40–79 174 118 129 14 72 507 274 106 114 13 507 46,8

80–99 64 86 26 19 26 221 123 44 45 9 221 20,4

>100 71 25 10 17 55 178 99 37 30 12 178 16,4

Összesen 348 268 209 62 196 1083 579 226 232 46 1083 100,0

% 32,2 24,7 19,3 5,7 18,1 100,0 53,5 20,9 21,4 4,2 100,0

A csomagolóanyagok kb. 50%-a élelmiszer csomagolásként kerül felhasználásra, ezeknek minden esetben meg kell felelniük a vonatkozó magyar és EU elõírásoknak. Ezek a szabályozások ismertek a hazai gyártók elõtt és be is tartják azokat. A hazai mûanyag csomagolóanyag gyártók is igyekeznek lépést tartani a fejlõdéssel, a HUNGAROPACK 2007 MAGYAR CSOMAGOLÁSI VERSENY-en is több mûanyag csomagolás került a díjazottak közé. Így a MAGYAR MÛANYAGIPARI SZÖVETSÉG különdíjának nyertese a KARSAI ALBA MÛANYAG-FELDOLGOZÓ KFT. tablettaadagolós gyógyszeres flakonja (mely a WORLDSTAR 2007 csomagolási világversenyen is díjat kapott), a TRANSPACK szaklap különdíját a PANNON-EFFEKT MÛANYAGIPARI KFT. kapta. Oklevéllel jutalmazták a HARSONA FÓLIA PRINT KFT. sajátmárkás fûszercsalád csomagolófóliáit és szaloncukor csomagoló fóliáját, valamint a KARIS KFT. 20 literes zsákját aszeptikus töltéshez. 3. Magyarország extruder állománya Mivel a fóliák és üreges testek gyártása extruziós úton történik, ezért a 2006. évi adatok alapján bemutatjuk a mûanyag-feldolgozáshoz használt extruderek számát, méretét és korát (10. táblázat). 4. Összefoglalás A csomagolástechnika a mûanyag-felhasználás fontos és egyre fejlõdõ területe Magyarországon is. Jelentõs tényezõ a mûanyag-feldolgozás és a mûanyag termékek külkereskedelmi forgalmában egyaránt. A feldolgozott termékek kb. 40%-a csomagolóanyag, az importból 41– 43%-kal részesedett az elmúlt 5 évben. 2006-ban az öszszes mûanyagtermék vonatkozásában növekvõ import mellett, csökkent a csomagolóanyag import. Az exportált mûanyag termék mennyiségének 50–55%-a csomagolóanyag, mennyiség és érték vonatkozásában Magyarország nettó exportõr.


A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon

Recommend Documents