B E V E Z E T Ő A haza földje mindenkor érdekelte a magyar embert. Napjaink történelmi eseményei ezt az ér¬ deklődést érthetően fokozták. Trianon után m e g ¬ csonkult országunk 1938-tól 1941-ig évenkint szerezte vissza négy elvesztettdarabját. A régi birodalom, Európa legszebb földrajzi egysége ezzel n e m állott ugyan helyre, de ismét vannak havasaink, Kárpátjaink és hosszú darabokon megint eljutottunk a z ezeréves határokra. A mai országot — néhol a Kárpátok medencéjét — mutatják be ennek a fűzetnek színes kis¬ térképei.Történelemmel kezdődik a sor, azután környezetünket látjuk, majd a természeti köz igazgatási, népi, gazdasági és közlekedési viszo nyok bemutatása következik. Külön kistérkép ábrázolja a fürdőket és üdülőhelyeket, majd a világ magyarjait és a rokonnépeket. A mai Magyarország katonai térképeinek áttekintő¬ lapja zárja be a kistérképek tanulságos sorát. Térképészetileg újszerű a sokféle ábrázolnivaló összekapcsolása a domborzattal, egyik legfon tosabb tényezőjével a földrajznak. Egyébként gondoljon arra a térképek olvasója, hogy ez a térképfüzet 1943 őszén jelent meg, adatai pedig az ezt közvetlenül megelőző időkből valók.
A K I S T É R K É P E K SORA 1 A magyarság családfája * A Kárpát-medence a római uralom idején 2 A magyarság vándorlása és a kalandozások irányai * A törzsek elhelyezkedése * Nagy Lajos birodalma a XIVY. században * A török birodalom legnagyobb kiterjedése 3 Magyarország az első világháború kitörésekor (1914) * A trianoni békeszerződés (1920) * Visszacsatolt területeink (1938—1941) 4 Magyarország Közép-Európában 5 Hegységek és vizek a Kárpát-medencében 6 Vidéknevek a középső Duna-medencében 7 Évi középhőmérséklet * A csapadék évi eloszlása * Talajféleségre 8 Magyarország közigazgatása 1943. július 1-én 9 Legnépesebb helységek * A népsűrűség képe 10 Nemzetiségek a mai Magyarországon * A finn, török és szláv népelemek vándorlása 800 körül * Nagyobb tömegű idegen nép elemek bevándorlása Magyarországba, a XII. századtól kezdve 11Az öt fővallás körülbelülielhelyezkedése a mai országban * Római katolikus egyházmegyék * Református egyházkerületek * Evangélikus egyházkerületek 12 Mezőgazdaság és erdészet a mai Magyarországon * Ló és szarvas marha fokozottabb tenyésztésének körülbelüli elhatárolása * Sertés és juh fokozottabb tenyésztésének körülbelüli elhatárolása 13 Bányák és ipartelepek 14 Vasutak és hajózás 15 Műutak 16 Fürdők, ásványvizek és üdülőhelyeka Kárpátok medencéjében * A Balaton fürdő- és üdülőhelyei A borítólap III. és IV. oldalán Magyarok a nagyvilágban * Rokonaink, a finn-ugor népek * Katonai térképek áttekintőlapja
Az időszámításunk előtti évezredekben az ural-altáji nyelvcsalád ősnépe a Volga az Ural ésaz Altáj hegység között húzódó hatalmas térségeken é l t . A Volga és az Ural vidékén az urali, az altáji ősnépeknek voltak szálláshelyei E u r ó p a közepét egy indo-európai ősnép lakta. Ennek indo-iráni ága Kelet feíé valóvándorlása során az urataltáji ősnép urali ágát északkelet felé lökte és annak legkeletibb ága, a szamojéd az Uralon túlra került. Az uráli ágnak visszamaradó részei a középső Volga vidékén továbbra is szállsaikon maradtak és őseivé váltak a finn-ugoroknak. Ez az ősnép kb. Kr. e. 2000 évvel két ágra szakadt, keletire (finn) és nyugatira (ugor). Az ugor ág lassú vándorlással eljutott az Uralhoz és egyes részei egészen az O b folyó vidékéig hatoltak keletre. A keleti (obi ugor) ágból szakadtak ki a mensi népeknek nevezett vogulok, osztjákok stb., valamint a mensi-erik (magy-eri) is, akiket a későbbi századok folyamán kialakult magyarságtól eltérően előmagyaroknak neveznek. Ez az előmegyar nép az ugor ág keleti ágának szélső tagja volt és kb. Kr. e. 1000-500 között az Ural keleti lejtőire vándorolt, majd onnan a Tobol folyóig jutott el. Itt került érintkezésbe az uralaltáji ősnép altáji ágából kivált nyugati török ősnéppel, az ogurral vagy bolgárral. Ennek az ogur népnekegyik ága s kínaiaktól tingling néven emlegetett prémvadász nép a Kr. u. III. században eggyé olvadt az előmagyarokkal és kb. V. század elején már mint külön, önálló nép onogur (innen: hungarus, ungar) néven él és fejlődik tovább. Ez az onogur nép további történelme során többször keveredik még egyéb, török fajú népekkel, míg ethnikuma kialakul és a VII. szd. végén újabb török (szabír, tűrk, kazár, bolgár) népelemekkel gyarapodva elöttünk áll a honfoglaló magyar nép. Kialakulásának helye a nyugatszibiríai erdőrégió és az euráziai sztyep határ¬ vidéke. felé nép kivetették is kénytelen Az Ázsiaszállásaiból keletén volt elhagyni meginduló és ezzel ősi azhazáját nagy egyébként népmozgalmak és a már Kaukázus korábban a vidékén Nyugat-Szibiria meginduló át az Azovi nagy termékeny tenger népvándorlás mezőin mellett utolsó elhúzódva élő onogur hullámaként új hazát népeta keresni. magyar nyugat
A rómei birodalmat Kr. e. 102—101-ben először megtámadó germán törzseknek, a kimberek¬ nek és teutonoknak csak rövid ideig adott szállást a Dunántúl vidéke. A néptelen Dunántúlt kelta—thrák—illír néptörzsek szállják meg. Ilyenek voltak a bojok. eraviscusok stb, Ugyan ekkor a Duna—Tisza közén szarmata—jazig népek, a Tiszántúlon thrák néptörzsek ta láltak szálláshelyeket. Északon germán népelemek helyezkedtek el a hegyek között. Ilyenek voltak többek között a quadok, carpok. Utóbiak nevét a mai Kárpát szó őrzi. A római birodalom kiterjedése a kárpáti medencét Kr. e. 10-ben érte el. Ekkor kerül Pannónia néven a Dunántúl római uralom aiá. Erdélyben a kelta eredetű dák törzsek éltek, akiket Kr. u. 101—106 táján hajt jogara alá Róma katonai hatalma. Északon és a Duna—Tisza közén a szarmata—jazig népek megmaradtak. A Kr. u. 150 körül meginduló gót vándorlás elönti a mai Erdélyt. A Kr. u. 375 táján megjelenő hunok (A) itt is átveszik a hatalmat a terület felett, de Kr. u. 500 körül ott már a germán eredetű vandálok, majd 526 táján az ugyancsak a germánsághoz tartozó gepida népelemek tanyáznak (B). Pannóniában a keleti gótok királya az úr, északon pedig longobard törzsek vándorolnak, Kr. u. 560 körül megjelennek az avarok, és a Kárpát-medencét teljesen meg hódítják (C). Bukásuk után Pannónia a keleti frank birodalom uralma alá került, a többi rész az avar pusztákkai együtt bolgár—török ország tett. Amikor a magyarság megjelenik a keleti és déli szorosokon, a Kárpát-medencében már csekélyszámú szláv elemek is éltek. A honfoglalás ideig gyéren ittszállotta élt900 n é pkörül meg. e ka nyert népvándorlás Későbbbefejezést. szivárogtak viharaiban Az ezbeidőpont tótok, teljesenelőtt rutének, eltűntek. itt vándorló románok A medencét és hosszabb-rövidebb ésa németek. magyararság
A MAGYARSÁG VÁNDORLÁSA ÉS A KALANDOZÁSOK IRÁNYAI
MAGYARORSZÁG A Z ELSŐ VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSEKOR magában foglalta azt a területet, amely a Kárpátok koszorúja és az Adriai tenger között nagyjából mára honfoglalás után hazánk lett. Ez a történelmi vagy ép ország (325.411 km 2 1910-ben 20.886.437 lakossal) a szűkebb anyaországból, a horvát-szlavón társországokból és Fiume kerületéből állott. Jogilag miénk volt Dalmácia, sőt Ausztriával közösen birtokoltuk Bosznia-Hercegovinát is, ezeket a részeket azonban Ausztria igazgatta. Magyarország királya Ausztria császára is vo!t. 1918-ban az anyaországban 63 (Horvát-Szlavónországban 8) vármegye és 27 törvényhatósági jogú város, 443 járás és 112 rendezett tanácsú város, 2701 körjegyzőség, 2176 nagyközség és 10.196 kisközség (összesen tehát 12.551 város és község) volt. A Z A N Y A O R S Z Á G VÁRMEGYÉI: 1 Abaúj-Torna, 2 Alsó Fehér, 3 Arad, 4 Árva, 5 Bács-Bodrog, 6 Baranya, 7 Bars, 8 Békés, 9 Bereg, 10 Beszterce-Naszód, 11 Bihar, 12 Borsod, 13 Brassó, 14 Csanád, 15 Csík, 16 Csongrád, 17 Esztergom, 18 Fejér, 19 Fogaras, 20 Gömör és Kishont, 21 Győr, 22 Hajdú, 23 Három szék, 24 Heves, 25 Hont, 26 Hunyad, 27 Jász-Nagykun-Szolnok. 28 Kisküküllő, 29 Kolozs, 30 Komárom, 31 Krassó-Szörény, 32 Liptó, 33 Máramaros, 34 Maros-Torda, 35 Moson, 36 Nagyküküllő, 37 Nógrád, 38 Nyitra, 39 Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 40 Pozsony, 41 Sáros, 42 Somogy, 43 Sopron, 44 Szabolcs. 45 Szat¬ már, 46 Szeben, 47 Szepes, 48 Szilágy, 49 Szolnok-Doboka, 50 Temes, 51 Tolna, 52 Torda-Aranyos, 53 Torontál, 54 Trencsén, 55 Turóc, 56 Udvarhely, 57 Ugocsa, 58 Ung, 59 Vas, 60 Veszprém, 61 Zala, 62 Zemplén, 63 Zólyom. HORVÁT-SZLAVONORSZÁG VÁRMEGYÉI: 1 Belovár-Kőrös (Bjelovar-Krizevci), II Lika-Korbáva (Lika-Krbava), III Modrus-Fiume (Modrus-Rijeka}. IV Pozsega (Pozega), V Szerem (Srijem), VI Varasd (Varazdin), VII Verőce (Virovitica). VIIIZágráb (Zagreb).
MAGYARORSZÁG KÖZÉP-EURÓPÁBAN Ha nem is mértanilag, de hegy- és vízrajzi szem pontból valóban középső helyet foglal el. Európa közepének legnagyobb folyama, a Duna három medencéje közül éppen a középsőt választották ki honfoglaló őseink ezernél is több esztendővel ezelőtt. Ezt a középső Duna-medencét, nagy, el¬ rajzolt félkörben a Kárpátok koszorúja fogja közre. a másik oldalon a délnyugati nagy folyók és az Alpok balkáni kiágazásai zárják le a Földnek legszabályosabban és legtökéletesebben bekerített országát. Divatos kifejezéssel élve; eszményi élet tér. Az elszigetelő földrajzi viszonyok következtében ez a Kárpát-medence nem lehet része más élet térnek, de nem is tartozhat hozzá más ország életterének valamely része, A Kárpát-medence Magyarországának természetes határait nyugatról, északról és keletről hegységek, délnyugatról és délről nagy folyók rajzolják ki. Nyugat felől a német hegyvidékek, az egykori Ausztria a szomszédunk. Dunai fővárosával, köz lekedési gócával a tágas nyugati kapun keresztül érintkezünk. Északon hegységek különítenek el bennünket különféle szláv népek hazájától. Itten, a Kárpátok völgyeiben ezeréves társunk a szlovák nép. A nagyobb hegyeken túl a lengyel és ukrán vidékek tágas földje következik, a természetes ha tárok híján az Uralig terpeszkedő szláv élettérnek nyugati széle. Keleti szomszédunk, Románia egya ránt igyekszik terjeszkedni a Kárpátok járhatatlan gerincein keresztül Erdély, és a keleti határfolyókon túl a szlávok alföldi tájai felé. A déli szlávok — szerbek és horvátok — hazáját nagy folyók választják et a magyar vidékektől. Beszivárgás erőhiány azonban az történelmi mindenünnen pusztítás, művelődés államalkotó. mind következtében. meg múltja előmozdításának történt, emberirtás azNyugatot itt és eltöltött többnyire erejeNemzetiségeink nyomán védelmező mellett. mértékében időben, a tatár fellépett magyarság mind és eltörpül amunka hatása atörök hazai
H E G Y S É G E K ÉS VIZEK AKÁRPÁT-MEDENCÉBEN A Kárpátoktól az Adriáig nyúló régi or¬ szágterület, a Duna középső nagy meden¬ céje Európának természettől legszebben kialakított, példaszerű földrajzi egysége, amely az egykori országhatár nélkül is kerek egész. A medencét északról, keletről és délkeletről, Dévénytől Orsováig, a Kár pátok másfélezer kilométer hosszú íve zárja be, nyugaton az Alpok nyúlnak bele, délnyugat felől a tengerpart hegységei őrzik, délen pedig nagy folyók határolják. A Kárpátok lánca a földtani harmad korban gyűrödött fel, közrefogva a régebbi szár¬ mazású. ú. n. Tisia-tömböt, amely a mélybe süllyedt A kialakult medencét tenger ön tötte el és csak akkor apadt ki, amikor az ősi tömb ismét emelkedett. Azóta az ide tartó folyók és a szelek lassankint föld¬ tanilag fiatal képződményekkel, termékeny A régi országterületnek legmagasabb hegye televény földdel töltötték fel a medencét. a Ferenc József-csúcs (szlov. Gerlachovka, Nemcsak domborzata szerint, hanem víz¬ 2663 m), a Magas Tátrában. A trianoni rajzilag is tökéletes egység a Kárpát¬ országban a Mátra Kékes (1015m) csúcsa medence. Európa második legnagyobb volt a legkiemelkedőbb. Ezt meghaladta folyama, a Duna folyik keresztül rajta, a visszatért felvidéki sávban a Pozsálló^ ez a Nyugatot a Kelettel összekötő, ter (Ökörhegy, 1286 m). majd Kárpátalján a mészetes szállitóvonal. A medence folyói Hóvár (ruténul Hoverla. 2058 m). A maicsaknem valamennyien a Duna középső ország legmagasabb hegye a Horthy- folyása felé tartanak, köztük a legmagya csúcs (2305 m), a Radnai havasokban. rabb folyó, a Tisza is. A Kárpátok m e dencéjében helyezkedik el Közép-Európa legnagyobb tava. a 600 km 2 -es Balaton.
VIDÉKNEVEK A K Ö Z É P S Ő D U N A MEDENCÉJÉBEN Ezen a kistérképen fehéren tűnik ki a középső Duna vízterülete, vagyis a nagy európai folyam Bécs és Orsova között kanyargó szakaszának tágas meden céje. A Duna itteni mellékfolyóinak vízhálózatával kijelölt területen — de azon kivül is — temérdek a magyar vidék¬ név. A vidékneveket részben a helytélő ember, részben pedig a tudomány adta Magyarország tájainak, nemcsak az első világháború előtt fennállott, úgynevezett történelmi országban, hanem azokon a földeken is, amelyek az 1914-es hatá rokon túl valamikor hozzánk tartoztak.
Fizikai földrajzi értelemben a talaj Földünk szilárd kérgének az a része, amelyen és amelyben az élet, különösképen az emberi élet lebonyolódik és a vele kapcsolatos életjelenségek folynak. Az emberi élet ugyan a légtengerrel (atmo-szféra) és a vizekkel (hidro-szféra) is kapcsolatban van, maga az ember azonban ezek határán, az életrétegben (bio-szféra) mozog. Az ember élete a talajhoz (pedo-szféra) kötött, azon és közvetve abból él, ezért a talajt mint külön réteget tekintik és így is foglalkoznak vele. A talaj tehát a szilárd kéreg (litho-szféra) felszínén, fizikai és kémiai mállásból származó külön réteg. A talajfelszín a benne lévő különböző ásványi, továbbá a — korhadás és rothadás révén — belekeveredő egyéb szerves anyagok, valamint a víz hatására, baktériumok közreműködése mellett termőfölddé (humusz) alakul. Ez a humusz igen változatos. Változatosságát nagyrészt a hőmérséklet, nedvesség, fény. levegő, (általában az éghajlat) változó jelenlétének köszönheti. Magyarországnak — különleges földrajzi helyzeténél fogva — roppant változatos talaj- és termőföld¬ viszonyai vannak. Nagyobbára fátlan alföldjeink barnaszínű mezőségi talajjal borítottak. Alföldünk erdeinek pusztulása után a felszabadult (ma már nagyobbrészben kötött) homok új talajféleséget jelent. Elég sűrű vízhálózatunkat az öntéstalajok kísérik. Mindkettő nádas és szikes talajokkal váltakozik. Az öntéstalajok mellett a réti agyagok (másként szurokföldnek nevezik) jelentősek. A Dunántúlon és a hegyövezetben a barna és fekete, továbbá a fakó erdei talajok a túlnyomóak. A vulkánikus talajoknak külön jelentőségük van.
Az éghajlatot csillagászati,fizikai és földrajzi tényezők alakítják ki. Földrajzi szempontból hazánk a mérsékelt égöv alá esik. ennek következtében igen változatos időjárása van. A hőmérsékletet tekintve télen hazánk északi fele melegebb, mint a déli. nyáron viszont for dított a helyzet. Ennek oka is földrajzi. Általában az országot övező magas hegyvonulat, a Kárpátok nagy hatással van az általa körülzárt medence éghajlatának kialakulására. A hőmérséklet évi középértéke az Al földön 10—12°C. A környező hegyekben 800 m magasan 5 o C. 1500 m magasságban pedig már csak 2,5o C. A csapadék a hőmérséklet mellett a másik legfontosabb meteorológiai jelenség. Hazánk éghajlata meglehető¬ sen száraz, a csapadék mennyisége főként az ország középső részeiben kevés. A csapadék évi összege hazánkban 550 és 1400 m m között ingadozik. Leg szárazabb része az országnak a Tisza—Zagyva—Körös szöge. Itt a csapadék évi átlaga 500 mm-en alul van. Forrás: Az márAlföldön nyugati 600alján, részében Dr.Réthly mm-t ésNémetmokra amutat 800 KisAntal; Alföldön mm. az évi vidékén: Időjárás Legtöbb középérték. valamint 1400 eső és aesik éghajlat mm. Mezőségen Az Kárpát ország
M A G Y A R O R S Z Á G KÖZIGAZGATÁSA A magyar királyság helyi önkormányzatú közigazgatási testületei a törvény¬ hatóságok (Budapest székesfőváros 41 vármegye Kárpátalja 3 közigazgatási kirendeltsége és 20 törvényhatósági jogú város) A vármegyek és közigaz gatási kirendeltségek 264 járásból és 70 megyei városból állanak a járások 1erütetén 1502 nagyközség és 1538 körjegyzőségbe tömörült 5095 kisközség van
1943 július 1-én
LEGNÉPESEBB HELYSÉGEK az 1941. évi népszámlálás szerint 1.162.822 Budapest Szeged . 136.375 Debrecen 125.969 Kolozsvár 110.418 100.761 Szabadka 92.798 Nagyvárad 87.318 Kecskemét ..... 77.290 Miskolc Pestszenterzsébet. . 76.894 76.072 Újpest 72.307 Pécs 66.961 Kassa . . Kispest ....... 66.139 Hódmezővásárhely . 61.729 59.864 Újvidék 59.106 Nyíregyháza 57.109 Győr 52.405 Békéscsaba Szatmárnémeti . . . 51.987 49.035 Rákospalota Székesfehérvár . . . 48.264 47.136 Csepel Marosvásárhely . . 44.893 Szombathely . - . . 42.879 42.205 Sopron 42.066 Pestszentlőrinc . . . 42.008 Szolnok Kiskunfélegyháza . . 38.968 38.637 Cegléd 36.711 Makó 38.155 Ungvár 33.763 Kiskúnhalas 33.658 Szentes 33.022 Kaposvár 32.302 Eger Nagykanizsa Törökszentmiklós Csongrád Máramarossziget. Diósgyőr Orosháza Mezőtúr Békés Nagykőrös Karcag Komárom . . ..... 26.633 Jászberény Munkács Zombor Zenta Baja Hajdúböszörmény 32.034 26.635 26.902 32.275 29.289 29.823 25.888 25.327 30.767 31.067 30.147 30.401 31.755 31.591 30.811 28.181
Gyula
28,174 26.028 24.174 Szarvas 24.068 Budafok 23.713 Gyöngyös 23.269 Pápa 22.277 Érsekújvár 22.170 Vác Esztergom 21.666 21.404 Veszprém 21.»4 Nagybánya Ó b e c s e 21.080 20.869 Huszt Mezőkövesd 20.770 20.3(4 Ozd 19.676 Salgótarján Kiskundorozsma . . 19.377 19.267 Beregszász Magyarkanizsa . . . 18.888 18.404 Soroksár Kevesebb lakosú városok18.392 Sátoraljaújhely . . . 17.490 17.097 Mohács 16.363 Hajduszoboszló. . Mosonmagyaróvár . 16.282 15.863 Dés 15.2SS Beszterce 15.001 Nagykároly 14.884 Nagyszalonta .... 14.460 Losonc 14.376 Szekszárd 13.960 Kisújszállás Sepsiszentgyörgy. . 13.797 Zalaegerszeg .... 12.770 12.358 Túrkeve Balassagyarmat Szilágysomlyó Rimaszombat Kézdivásárheíy Bánffyhunyad Székelyudvarheíy Gyergyószentmíklós Szamosújvár Kalocsa Léva Szentendre Szászrégen Kőszeg Zilah Rozsnyó Felsőbánya Csíkszereda .... .... .... ....... . 10.960 10.320 12.354 10.166 9.069 6.340 6.608 6.920 6.832 4.304 9.644 8.537 6.897 11.915 5.118
Az AlfÖld legsűrűbb részee Budapest körül csoportosul, utána Szeged és Zombor vidéke következik. Elég sűrű a Mátra és a Bükk déli lába alatt elterülő gazdag dombvidék ésazor szág keleti részében, a Kárpátok lába alatt elhúzódó termékeny Övezet. Odébb Szatmárnémeti és Nagykároly környéke emelkedikki,mint aránylag sűrűn lakott terület
Heves vm.-ben....... 86 Legsűrűbben lakott Zala vm.-ben........ 85 vármegyék: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Zemplén vm.-ben ....85 vm.-ben . . . . . . . . . . . . Vas vm.-ben......... 84 Nyitra és Pozsony 130 Nógrádvm.-ben..... 84 vm.-ben ........117 Borsod vm.-ben...... 83 népsürűségü2vármegye: Bereg vm.-ben ...... 107 Ritkaember él 1 km -en Beszterce-Naszód Esztergom vm.-ben... 103 35 vm.-ben ............ Szabolcs vm-ben..... 93 Csík vm.-ben........ 32 Békés vm.-ben ...... 92 ember él 1 km2-en. Ugocsa vm.-ben.......91 Csanád, arad, és To¬ 89 rontál vm.-ben......
N E M Z E T I S É G E K A MAI M A G Y A R O R S Z Á G O N Magyarországba németek először II. Géza korában (1141—1162) jöttek, nagyobb számban különösen alné metek (szászok), kisebb számban pedig olaszok, fran ciák, sőt spanyolok is telepedtek le hazánkban. Keletről jött vendégeink közé tartoznak az ural-altáji besenyők és kunok, az indo-iráni jászok. A románok Mátyás király uralkodása alatt kezdenek tömegesebben be szivárogni. A románság Itáliából származó pásztornép, amely az albánnal keveredve nyomul lassan észak felé. Erdélybe délről és keletről vándorol be nyájaival a magas hegyek közé. A ruténeket I. Lajos királyunk telepiti Máramaros- és Bereg-vármegyék területére. A szerbek a török ellen vívott szerencsétlen rigó mezei csata után kezdtek az ország déli részeibe, pontosabban a Szerémségbe bevándorolni. A török nyomás elöl mind több és több család menekül ha zánkba, de a legnagyobb hullám Csernovics Arzén pátriárka vezetése alatt ért az országba, menedéket könyörögve. A németség a török kiverése után újabb települő hullámmal öntötte el a sok harc folyamán pusztasággá vált, egykor virágzó magyar falvakkal teli Bácsföldet és a Temesvidéket. A német telepítésről a bécsi udvar gondoskodott (Neoacquistica Commissio).
Magyarországon több keresztény felekezetnek vannak hivői. A hivők lélekszámát tekintve, ezek közül öt jelentós vallás van elter jedve hazánkban. Ezek: 1. a római katolikus, 2. a görög katolikus, 3. a görög keleti, 4, a református (kálvinista) 5. az evangélikus (ágostai -hitvallású). Az unitárius vallásnak is számos hive van. A lélekszámot tekintve a római katolikusok vannak túlsúlyban. A görög katolikus, valamint a görög keleti ritus a rutén és román, illetve szerb bevándorlással került hazánkba, A reformátusság kb. 1520-tól kezdve hódított teret, különösen a Tiszántúlon és Erdélyben. Az ágostai hitvallású evangélikus (lutheránus) vallás hivei leginkább a bevándorolt németség körében találhatók. 1. római katolikus 8.073.689 (55%) 1910-ben 6.391.897 4. református 2.785.701 (19,0%) 1910-ben 2.376.085 1941. évi(11,6%) népszámlálás szerint a vallásfelekezeti megoszlás 729.288 a következő volt: 2. görög katolikus Az1.701.544 1.435.078 5. evangélikus 660.524 (5,0%) 3. görög keleti 559.944 426.351 6. unitárius 57.909 (0,4%) 46.537 Hazánkban a vallások jogilag két csoportra oszlanak: ú. n. bevett vallások és törvényesen elismert vallásfelekezetek. A bevett vallások állami oltalom alatt állanak. Bevett vallás a fent felsorolt ötön kívül az unitárius hitfelekezet. A törvényesen elismert vallásfelekezetek hitéletére vonatkozó szabályokat a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hagyja jóvá. A baptisták 36.422 föt számlálnak. A zsidóság vallása, az izraelita felekezet 724.306 lelket mutat ki. 1910-ben 753.428 volt
Állatállományunkat a statisztika az alábbi számokban (1940. évi adat Erdély és Dél vidék nélkül) mutatja be: 2.614.362 darab. l911-ben: 7,3milliódarab Szarvasmarha ........ 4.648.463 „ Sertés .............. 989.450 „ 7,5 „ Ló................... 1.838.028 „ Juh kecske........ A z ésállati termékekből származó élelmiszerek, pl. a tej, 2,3 közel„ 4 millió hektoliterrel, a 8-5 „ vaj és sajt körülbelül 7—7 ezer tonnával szerepel. Gyapjút kő¬ rülbelül ugyancsak 7 ezer ton¬ nányit termelt az ország. A se¬
lyemtermelés 40, a műselyem pedig 50 tonnát tesz ki. Az állattenyésztéssel kapcsolatban A térképeken feltűntelett elhatároló vonalak csak hozzávetőlegesen mutatják meg azokat a területeket, amelyeken belül az egyes termények fokozottabb igen fontos és ajelentős a ta¬ termesztése, illetve az egyes tenyésztett állatfajták állománysűrűsége kimutatható. Mind a mezőgazdaság, mind az állattenyésztés függvényei nép¬ karmány termesztése. sűrűségi, a foglalkozási, éghajlati, fokozott termelési illetve tenyésztési, birtok stb). viszonyoknak. Mezőgazdaságunk fontosabb termelvényeiben az itt Ilyenek a csalamádé, bükköny, takar¬ magadott számszerű kép (1939. évi adat) nyújt tájékozást: mányrépa, Burgonya . 22.930.404 q Cukorrépa. 11.605.255 q lóhere, széna stb. Búza . . . 30.781.736 q Árpa . . . 7.895.626 q valamint Tengeri . . 23.345.394 „ Zab ... . 3.669.137 „ B o r . . . . 4.369.817 „ egyes gabonafélék Rozs . . . 8.637.381 „ feldolgozása során nyert mel¬ (korpa, Hazánk erdőterülete a múltban sokkal kiterjedtebb volt, mint ma. A fokozott mezőgazdasági termelés az erdő rovására léktermékek ment. De nemcsak ezáltal, kukorica¬ kóró,1880-ban cukorrépahulladék, stb hanem a szervezetlen erdőirtásokkal is nagy területeket veszített az erdő. Az erdők gazdaságos művelésének biztosítására a törvény¬ hozás életbeléptette az erdőtörvényt. Az erdő haszna az erdőt kedvelő állatállomány érdekén kívül a fa kitermelése mind tűzifa, mind ipari célokra szolgáló fa gyanánt. Utóbbi famennyiség a faiparnak ad hatalmas lendületet egyrészt a helyszínen, (fűrésztelepek), másrészt az erdőterülettől távoli vidékeken is (bútoripar). Az ország erdőterülete 1941-ben 6.171.911 kataszteri hold. A régi Magyarországnak 13.200.000 katasztrális holdnyi erdője volt Ez a s z á m 1920 ben 1.911.386 holdra csökkent.
B Á N Y Á K ÉS I P A R T E L E P B E A Föld kincseinek gazdagsága vagy szegénysége az ország iparosodásának fokmérőjeként fogható fel. Ipar vidékek általában leginkább ott keletkeznek ahol a bá nyászat a feldolgozásra szánt nyersanyagot szállítási ne hézségek, természeti akadályok nélkül képes eljuttatni a feldolgozó helyekre. Bányakincsek főleg a hegyvidé keken, ott is leginkább a vulkánikus hegyvonulatokban halmozódtak fel. Ezeken a tájakon fejlődnek ki az ipari feldolgozó telepek és üzemek. A m a embere azonban úgyszólván mindenfajta anyagot felhasznál, hogy abból valamit előállíthasson. Éppen ezért ipartelepek sík vidé keken is kifejlődhetnek s kifejlődnek olyan gyártelepek is m a már, amelyek a nyersanyagforrásuktól igen mesz¬ sze esnek Ezt a lehetőséget a közlekedés és általá ban a szállítóeszközök (vasút úthálózat csővezeték, energia-átvitel stb.) óriási fejlődésének köszönhetjük. Ipari üzemeink száma 261.441 Az alkalmazottak „ 880.755 A termelés értéke 6.581.750 P Az üzemeket 264.753 tulajdonos tartotta fenn. A gyáripari termelés értéke P-ben az 1941. évben ipari főcsoportok s z e r i n t : 1 ) Vas- és fémipar 581.484 P Gépgyártás stb 778.081 „ Közhasznú villamosenergia termelés és elosztás 202.589 „ Kő-, föld-, agyag-, azbeszt- és üvegipar 215.322 „ Faipar 205.408 „ Csont- és műipar 4.486 „ Bőripar 124.792 „ Gumiipar 24.834 „ Sörte-, szőr- és tollipar 11.788 „ Fonó- és szövőipar 836.821 „ Ruházati ipar 163.188 „ Papirosipar 120.601 „ Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása 1.705.159 „ 544.734 „ 1Vegyészeti ipar Sokszorosító) A mai Magyarország és műiparterületének adatai. 87.887 „
V A S U T A K sűrűn szeldelik mind a mai Magyarország, mind a termé¬ szettől kijelölt Kárpát-medence egész területét. A fővonalak természetszerűleg egyetlen központ, Budapest felé tarta nak. Sugaras rendjüket csak néhány külső, összekötő fő vonal bontja meg. A háborús menetrend alapján összeállí¬ tott vasútrajzban elhalványo dott néhány olyan fontos vonal, amely vagy a szomszéd külföld közlekedési viszonyai, vagy az újabb határok kedvezőtlen meghúzása következtében je lentőségét és forgalmát vesz tette. Ilyen pl. a régi fiumei vonal és az, amelyik Kolozs váron keresztül Tövis és Brassó felé vitt. Új vágányokon halad a leghosszabb magyar fővonaj vonata, amióta Szeretfalva és Déda között megnyílt Buda pest közvetlen vasúti össze köttetése a SzékelyfÖlddel. *
HAJÓZÁS — ez alatt csupán a menet rendszerű személyszállítást értve — a Dunán, a Tiszán, a Balatonon és újabban a Kö rösön folyik. A külföldi össze köttetések a háborús viszo nyok közepette szünetelnek. Ezért dunai személyhajók Csongrád csak alyes Hármas 1943.augusztus személyszállító és aa csallóközi Újvidék és ésKettős Békés 15-én között Révkörtvéhajózás Körösön, nyílt között. járnak, mega
M Ű U T A K sűrű szövevénye a mai Magyarország egész te rületét behálózza. A z or¬ szágrészek domborzata szerint sűrűbb az útháló zat a Dunántúl és az Al föld egyes részein, rit¬ kább Erdély és Kárpát alja m a g a s hegységeiben.
Magyarország egykori természetes úthálózatát, amely szabályos egységként hatott, a trianoni csonkítás megbontotta. Országhatároktól függetlenül azonban, az évszázadokon át kialakult, többnyire ősi közle kedővonalak ma is a Kárpátok medencéjének föld rajzi központja, Budapest felé sugarasan futnak Össze: A mai ország műútjait ez a kistérkép, a gépkocsi¬ zók tájékoztatására az útszéli táblákon feltüntetett, hivatalos számozásuk alapján osztályozza. Egyetlen számjegy és a legvastagabb vonal jelzi az orszá gosan legjelentősebb utakat. A két számjeggyel jelölt utak között is akad nem egy igen fontos vonal A kevésbbé jelentős műutakat három szám jegy és vékony vonal jelenti.
F Ü R D Ő K , Á S V Á N Y V I Z E K ÉS ÜDÜLŐHELYEK A KÁRPÁTOK MEDENCÉJÉBEN A Kárpátoktól övezett Duna-medencének sok sok gazdagsága, kincse közül is kitűnnek a hegyek között, dombvidékek lankáin és a nap¬ fényes alföldi rónán nagymennyiségben felbugy¬ gyanó gyógyvizek. Nem egy van köztük, ame¬ lyet ma már világszerte ajánlanak betegeiknek az orvosok. A legnagyobb magyar gyógyfürdőhely maga a székesfőváros: Budapest. Hatalmas világváros, amelynek budai hegyei tövében, a Duna part jain értékes források sora (Római fürdő, Szent Lukács-fürdő, Császárfürdő, Szent Imre-fürdő, Rudas fürdő, Szent Gellért-fürdő. Erzsébet-sósfürdő) ontja a gyógyitóhatású hévvizeket. Még a Margitszigetre, sőt a Városligetbe (Széchenyi¬ fürdő) is jut belőlük.
M
A
G
Y
A
R
O
K
A
N A G Y V I L Á G B A N
CSAKNEM MINDENÜTT AKADNAK. AMENNYIRE A MOSTANI IDŐKBEN NYILVÁN LEHET ŐKET TARTANI AZ ALÁBBI TÁBLÁZAT MUTATJA SZÁMUKAT A Z EGYES ORSZÁGOKBAN 11.017.170 Braziliában . . 33.000 Uruguayban 3.000 Spanyolországban . A mai Magyarországon 800.000 a Szovjetunióban 20.000 Hollandiában . . 2.800 Mexikóban Romániában Argentinéban . , .10.000 Nagy Britanniában . . 2.000 Ausztriában . . az Amerikai Egyesült Államkban 580.000 90.000 Olaszországban 7.000 Észak-Afrikában . . 1.900 Görögországban Szlovákiában . 67.000 Belgiumban 6.000 Törökországban . . 1.800 Chilében . . Horvátországban Cubában 4.000 Svájcban .... 1.500 Hawaiiban a Német birodalomban . . 50.000 a Földönpedig összesen 13,3. millió m a g y a r 3.000 Franciaországban40.000 Bulgáriában. . Szerbiában 3.000 Egyiptomban . . 1.000 Dániában Canadában .... 50.000
BE 700 550 325 239 170 144 él. 130
R O K O N A I N K A FINN-UGOR
NÉPEK,
AKIKNEK HAZÁJA EURÓPA ÉS ÁZSIA ÉSZAKI RÉSZE. SZÁMUK, AZ EGÉSZ VILÁGON, VELÜNK EGYÜTT, RÉSZLETESEN 13-3 millió Magyarok 3,8 " Finnek (F) 1,4 " Mordvák (M) 1,2 " Észtek (É) 504 ezer Votjákok (Vo) 481 " Vepszék (csudok) (Ve) 408 " Osztyákok (O) . 33 " Vogulok (Vg) 30 " Livek(Li) 22 " Vótok (Vt) összesen 2 1 m i l15 l i "ó 6 " 2" 0,7 "
K A T O N A I
T É R K É P E K
ÁTTEKINTŐLAPJA
Magyarország katona! térképei nek mértékei: 1:25.000 (a leg részletesebb térkép), 1:50.000 (a legújabb magyar katonai térkép), 1:75.000 (beosztását az áttekin tőlap vékony vonalai jelölik), 1:200.000 (beosztását az átte kintőlap vastag vonalai mutatják) és 1:750.000 (külön kis áttekintő lapja alul látható).
