Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005
CSICSMANN LÁSZLÓ: A MAGYARORSZÁGI MUSZLIM KISEBBSÉGEK TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJÁNAK KIHÍVÁSAI AZ EURÓPAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN1 „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.“ (Voltaire) A mintegy 15–20 millió lélekszámú, és dinamikusan növekvő európai muszlim kisebbséggel számos hazai és nemzetközi átfogó kutatás foglalkozott, azonban ezidáig átfogó, komplex elemzés nem áll rendelkezésre a hazai muszlim kisebbségekről. A hazai muszlimok – számarányukat tekintve – nem képeznek olyan szignifikáns vallási kisebbséget, mint európai társaik, ugyanakkor az elmúlt évtizedben fokozódó érdeklődés övezte a jelenlétüket, tevékenységüket mind állami szinten, mind a szélesebb közvélemény szintjén. Ennek elsődleges okaként említhetjük azokat a negatív tendenciákat, amelyek világméretekben végbementek (pl. 2001. szeptember 11-‐‑i terrortámadás, iraki és afganisztáni háború), illetve azon eseményeket, amelyek a tágabb európai muszlim közösséget érintették (pl. párizsi zavargások, dán karikatúra–botrány). A magyarországi muszlim közösségek nyelvi, etnikai, politikai, ideológiai, stb. szempontból hasonlóképpen differenciáltak, mint nyugat–európai hittestvéreik, ugyanakkor jelentősen különböznek a balkáni társaiktól. Ahogy korábbi kutatások rámutattak az iszlám jelenlét kapcsán beszélhetünk Közép–Európa különlegességéről, hiszen a történelmi múlt következtében az egyes iszlám közösségek közötti törésvonalak kevésbé vallási jellegűek voltak, vagyis térségünkben sokkal inkább az együttműködésre helyeződött a hangsúly.2 Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-‐‑09/01/KMR-‐‑2010-‐‑0005. számú TÁMOP-‐‑ program (Társadalmi Megújulás Operatív Program) Hatékony állam, Szakértő közigazgatás, Regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében a 4-‐‑es számú kutatási műhely keretében készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Kaponyi Erzsébet, egyetemi tanár. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Lehoczki Bernadett, egyetemi adjunktus (BCE). A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi adjunktusa. Elérhetősége: laszlo.csicsmann@uni-‐‑corvinus.hu 2 Lásd N. RÓZSA Erzsébet: Muszlim kisebbségek Közép–Európában, avagy Közép–Európa különlegessége. In Rostoványi Zsolt (szerk.): Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek 1
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 2
Jelen tanulmány a 2011 tavaszán végzett TÁMOP kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás a közép-‐‑magyarországi régióra fókuszálva kívánja bemutatni az állam és a vizsgált vallási kisebbség viszonyát, példaként hozva az európai megoldásokat és kihívásokat. Az elemzés jelentős mértékben támaszkodik azokra a mélyinterjúkra, amelyeket 2011 tavaszán készítettünk a későbbiekben kifejtendő muszlim közösségek vezetőivel/tagjaival.3 Az interjúk keretében az alábbi kérdéseket jártuk körül: 1. Az adott szervezet tagjainak létszáma, összetétele. 2. A szervezet rövid– és középtávú céljai. 3. Milyen kihívásokkal néznek szembe a magyarországi muszlim kisebbségek? 4. Hogyan látják a jelenlegi és az elmúlt időszak magyar kormányaival kialakított viszonyt, kapcsolatokat, illetve az állami szervekkel való együttműködést? 5. Létezik-‐‑e iszlámofóbia Magyarországon? A média és a magyarországi muszlim közösségek közötti viszony. 6. Hogyan ítélik meg a magyar külpolitikát, illetve milyen elvárásaik vannak hazánk EU elnökségével kapcsolatban? 7. Milyen kapcsolatokat ápolnak más európai/nem európai muszlim szervezetekkel? Részesei-‐‑e az Európai Uniót felölelő muszlim ernyőszervezeteknek, vagy hasonló kezdeményezéseknek? 8. Hogyan látják a vallási kisebbségek jogi szabályozásának kérdéseit, figyelembe véve az új egyházügyi törvényt? A válaszokat számos szempontot figyelembe véve elemeztük, így az állami szabályozás aktív vagy passzív jellegének szükségessége mellett figyelmet fordítottunk az identitás és kultúra kérdéseire is. A kutatás megkísérli a magyarországi muszlim közösségeket – a hasonlóságok és különbségek alapján – elhelyezni a nyugat–európai és balkáni muszlim kisebbségek között. 1. A magyarországi muszlim kisebbségek története A magyarországi muszlim kisebbségek történetével és annak jogi vonatkozásaival számos tanulmány foglalkozott.4 A közhiedelemmel ellentétben a magyar nép az oszmán hódítást jóval megelőzően találkozott az iszlám vallással. Az iszlám vallás a magyar történelem különféle időszakaiban eltérő jogállással rendelkezett. Jelen differenciáltsága. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Aula Kiadó, Budapest, 2010. 3 Az alábbi mélyinterjúk elkészítésében Vékony Dániel, PhD hallgató segédkezett a TÁMOP program támogatásával: Sulok Szultán, Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője (2011. május 13.), Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség vezetője (2011. február 12.), dr. Saleh Tayseer, az Iszlám Egyház elnöke (2011. április 29.) és Kiss Zsuzsa Halima (2011. április 1.), a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány társelnöke. Továbbá a Magyar Külügy Intézetben, 2011. június 23-‐‑án egy kerekasztal-‐‑ beszélgetést szerveztünk, amelyen a fentiekben említett szervezetek képviselői és vezetői nagy számban képviseltették magukat. A kutatás keretében megközelítőleg nyolc órányi hanganyag került rögzítésre. 4 Gyorgy LEDERER (1992): Islam in Hungary. Central Asian Survey, Vol. 11, No. 1, pp. 1–23. UDVARVÖLGYI Zsolt (1998): A magyar iszlám vallásszociológiája. Szakdolgozat, ELTE, Szociológiai Intézet, Budapest. Terebess E-‐‑Tár: http://terebess.hu/keletkultinfo/udvarvolgyi1.html (Letöltve: 2011.09.21.)
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 3
tanulmány – terjedelmi és módszertani okokból – az elmúlt két évtized fejleményeit kívánja körüljárni. Sulok Szultán a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője – egy korábbi tanulmányában – az iszlám jelenlét négy hullámát említi Magyarországon.5 1. Számos történeti forrás megemlíti, hogy magyar törzsek már a honfoglalás során kapcsolatba kerültek az iszlámmal.6 Az iszlám vallású hvárezmiek – Magyarországon káliznak, böszörménynek vagy izmaelitáknak hívják őket – a perzsia Hárezm városából vándoroltak és telepedtek le Magyarországon. Ők elsősorban katonai feladatokat láttak el, majd az államszervezet kialakulásával később kereskedelemmel, pénzügyekkel és egyéb tevékenységekkel is foglalkoztak. Az I. László király vezette 1092-‐‑es szabolcsi zsinaton az alábbi hátrányos határozatot fogadták el a muszlimokra nézve: „Ha az izmaelitáknak nevezett kereskedők közül valaki a kereszténység után körülmetéléssel visszatér a maga régi törvényéhez, távolítsák el lakóhelyétől és más faluba telepítsék. Akiket pedig ítélettel ártatlannak találnak, maradjanak meg lakóhelyükön vagy házukban.”7 Sulok tévesen azt a következtetést vonja le a fenti mondatokból, hogy aki megtartotta az iszlám vallást, annak el kellett hagyni lakóhelyét.8 Valójában az iszlám vallást önmagában továbbra sem üldözték ebben az időben Magyarországon, hanem éppen ellenkezőleg a szabályozás azokra a megkeresztelkedett muszlimokra vonatkozott, akik később visszatértek az iszlám valláshoz.9 Később – a keresztes hadjáratok negatív hatása miatt – egyre szigorúbb, a muszlim vallás előírásait korlátozó törvények kerültek elfogadásra. A 13. századra a muszlimok nagy része felvette a keresztény vallást, így a muszlimok számaránya jelentős mértékben lecsökkent. 2. Az iszlám jelenlét második hulláma az Oszmán Birodalom hódításaival hozható összefüggésbe, amely Magyarország történelme szempontjából – értelemszerűen – negatív epizódként vonult be a tankönyvekbe.10 Buda 1541-‐‑es elfoglalását követően Magyarország egy része a török hódoltság alá került, amelynek következtében az iszlám, mint vallás és mint kultúra megjelent a mindennapi életben. A muszlim imahelyek nagy részét a török hódoltság idejében a keresztény templomokból alakították ki. A híres pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija például egy 13. századi gótikus templom romjaira épült. Az Oszmán Birodalmon belül jelentős népességmozgásra is sor került, így például egyes Sultan SULOK (2010): Muslim Minority in Hungary. Paper written for the Warsaw Symposium on the Muslim Minorities in Eastern and Central Europe. Budapest, November 2010. (Manuscript) 6 VÁSÁRY István (2003): A régi Belső–Ázsia története. pp. 143–150. Magyar Őstörténeti Könyvtár, Balassi Kiadó, Budapest. Továbbá András RÓNA-‐‑TAS (1999): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages. An Introduction to Early Hungarian History. CEU Press, Budapest–New York. 7 MAGYAR KATOLIKUS LEXIKON, Szabolcsi zsinat szócikk. http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html (Letöltve: 2011. 09. 21.) 8 V.ö. Sultan SULOK: i.m. „In 1092 there was a law that if somebody keeps the commendments of Islam, he should expelled from his place of residence.” 9 Lásd ADORJÁN Imre (1998): Muzulmánok a magyarok közt. A kezdetektől az Árpád-‐‑kor végéig. Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet. Terebess E-‐‑tár, http://terebess.hu/keletkultinfo/muzulmagy.html (Letöltve: 2011. 09. 21.) 10 Ennek történetéhez lásd FODOR Pál (1991): Magyarország és a török hódítás. Budapest, Argumentum. 5
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 4
források szerint Magyarországról elhurcolt rabszolgákat telepítettek le a mai Szudán északi részén, akiket magyaraboknak (jelentése: magyar „törzs”) hívnak. A 16. században elhurcolt keresztény magyarok azóta núbiaiakkal házasodtak, nyelvileg beolvadtak a környezetükbe. A török megszállás alóli Habsburg felszabadítást követően (1686–1699) az iszlám vallás eltünt a hétköznapokból, és az egykori imahelyek nagy része visszakerült az egyház tulajdonába, és többnyire templomként funkcionáltak tovább. 3. Miután az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-‐‑ban okkupálta Bosznia– Hercegovinát, az iszlám vallás a Birodalmon belül ismét megjelent a mindennapokban. Az 1910-‐‑es népszámlálás szerint Magyarországon 553 muszlim élt, ugyanakkor ez az adat nem tartalmazza a több mint 600.000 fő lélekszámú boszniai muszlimokat. Bosznia– Hercegovina annektálása után (1908) törvényben is rendezni kellett az iszlám státusát, amelyre az 1916-‐‑ban elfogadott XVII. számú törvényben kerül sor.11 Eszerint az iszlám politikai okokból törvényesen elismert vallássá vált. Az 1895-‐‑ös törvény háromféle besorolást tett lehetővé: a bevett, a törvényesen elismert és a törvényesen el nem ismert kategóriákat különböztetett meg. Az iszlámmal kapcsolatos toleráns szabályozás a törvény szövege szerint is a bosznia–hercegovinai muszlimoknak szól, illetve az Oszmán Birodalommal való első világháborús szövetséget is erősíteni kívánta. Az első világháborút követően elsősorban bosnyák és török származásúakból állt a kb. egy–két ezer fős magyarországi muszlim közösség. Durics Hilmi Huszein bosnyák származású budai főmufti vezetésével a magyarországi muszlimok iszlám központot is terveztek létesíteni, azonban ez a törekvés sikertelen maradt. A XX. század talán legnagyobb magyar muszlimja Germanus Gyula volt, aki nemcsak orientalista munkásságával szerzett hírnevet, hanem egyben ő volt az első muszlim vallású képviselő a magyar parlamentben (1958–1966). Germanus Gyula 1931-‐‑ben az indiai Delhiben tért át az iszlám vallásra, és többször is teljesítette a mekkai zarándoklatot, utazásai és előadásai révén pedig világhírnévre tett szert.12 Az államszocializmus időszaka alatt az iszlám vallás háttérbe szorult, amelyet jól fémjelzett az 1947-‐‑ben elfogadott törvény, amely megszüntette a megkülönböztetést a bevett és elismert vallási felekezetek között. A bosnyák és török muszlimok jelentős számban emigráltak Magyarországról, és a hitélet általánosságban visszaszorult. Az államszocializmus időszaka alatt azonban számos ideológiai alapon barátinak számító arab országból (pl. Egyiptom, Szudán, Líbia, Algéria, Szíria, stb.) egyetemi tanulmányaikat hazánkban folytató fiatalok érkeztek, akik gyakorolták az iszlám vallást.13 Tegyük hozzá, hogy mai ismereteink alapján nagy számban voltak közöttük arab keresztények is (pl. Jordánia esetén). Főként orvosi és mérnöki képzésben vettek részt, majd gyakran vegyes házaságok alakultak. Az egyetemet elvégzett szakemberek vagy visszamentek hazájukba, sokszor mai napig
BALOGH Margit (2010): Regnum et sacerdotium – Állam és egyház történelmileg változó viszonyai Magyarországon. Vallástudományi Szemle, VI. évfolyam, 4. szám, p. 23. 12 UDVARVÖLGYI Zsolt: i.m. 13 Gyorgy LEDERER (2002): Islam in Post-‐‑Socialist Hungary. ISIM Newsletter, 11/02, p. 15. 11
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 5
megőrizve az itteni évek emlékét (pl. a mai napig beszélnek magyarul) vagy – kisebb számban – Magyarországon telepedtek le és vállaltak munkát. 4. Az iszlám jelenlétének mai eddig utolsó hulláma az 1980-‐‑as években veszi kezdetét az államszocialista rendszer puhulásával és a szabadságjogok lassú kiszélesedésével. Mindennek részeként felerősödtek a törekvések az iszlám vallás ismételt törvényi legalizálására, amelyben Germanus halálát követően nagy szerepet játszott Mihálffy Balázs agrármérnök, aki az 1980-‐‑as évek második felében tárgyalásokat folytatott a magyar kormányzattal egy iszlám központ létrehozása érdekében. 1988-‐‑ban Mihálffy sikeresen megalapította a Magyar Iszlám Közösséget, amellyel jogilag az iszlám ismételten „törvényesen elismert felekezetté vált”. A bejegyzést engedélyező Állami Egyházügyi Hivatal az 1895-‐‑ös és az 1916-‐‑os iszlámmal kapcsolatos törvényi szabályozásra hivatkozik, vagyis jogilag helyreállította az iszlám vallás jogi státusát Magyarországon, jogi folytonosságot teremtve.14 2. Magyarországi muszlim szervezetek – egység és sokszínűség A postszocialista átmenet során elfogadott 1990. IV. számú törvény rendelkezik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról. A törvény garantálja a vallásszabadságot, valamint lehetőséget biztosít az egyes vallási felekezetek számára, hogy egyház formájában jogi személyiséggé válhassanak. Ehhez minimum 100 fő, valamint elfogadott alapszabály és választott tisztségviselők kellenek.15 Az egyház, mint forma az iszlám vallással merőben ellentétes, hiszen az iszlámban nincs szükség papságra, hogy a hívő és Isten között közvetítsen. Az iszlám nem ismer el egyházi autoritást sem, mégis Magyarországon a jogi bejegyzés reményében három muszlim közösség vált legálissá. Az 1988-‐‑ban elismert Magyar Iszlám Közösség 1990-‐‑ben hivatalosan egyházzá alakult. Jelenlegi elnöke Bolek Zoltán.16 A közösség a Róbert károly körúton működtet imahelyiséget. A Magyarországi Muszlimok Egyházát 2000-‐‑ben ismerték el Sulok Szultán irányítása alatt.17 A Sáfrány utcai helyiségből jelenleg a Fehérvári út 41. szám alá, egy teljesen új épületbe költöztek. A harmadikként elismert, 2003 óta létező egyházat a palesztin származású fogorvos, dr. Saleh Tayseer vezeti, és a Bartók Béla úton tart fent imahelyiséget.18 A három muszlim egyház mellett a civil társadalom részeként több tucat olyan szervezet működik, amelyek ugyan nem kérték a bejegyzésüket egyházként, de mégis az iszlám szellemében folytatják tevékenységüket. Például ilyen a Hanif Iszlám A bejegyző határozat szövegét közreadja UDVARVÖLGYI Zsolt (2010): A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988). Egyháztörténeti Szemle, 11. évfolyam, 4. szám. Elérhető online: http://www.uni-‐‑ miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/udvarvolgyi.htm (Letöltve: 2011. 09. 10.) 15 1990. IV. számú törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról. Elérhető online: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99000004.TV (Letöltve: 2011. 09. 10.) 16 Az Iszlám Közösség honlapja: http://www.magyariszlam.hu/mikmagyar/news.php (Letöltve: 2011. 09. 10.) 17 A Magyarországi Muszlimok Egyházának honlapja: http://iszlamweb.hu/ (Letöltve: 2011. 09. 10.) 18 Az Iszlám Egyház honlapja: http://www.iszlam.hu/ (Letöltve: 2011. 09. 10.) 14
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 6
Kulturális Alapítvány, amely összejöveteleket, hitoktatást és – többek között – családi programokat is szervez.19 A hivatalos egyházak állami támogatásban részesültek, amelynek fő forrását a személyi jövedelemadóból visszajuttatott egy százalékos felajánlások adták. Az egyházakkal kapcsolatos, hivatkozott törvény szellemével ellentétesen Magyarországon mintegy 200 egyház került bejegyzésre, amely az állam érdekeivel ellentétes volt. Éppen ezért szükség volt egy új szabályozás megalkotására. A 2011-‐‑ben elfogadott és 2012. január 1-‐‑jétől hatályos új egyházügyi törvény 14 államilag elismert egyházról tesz említést, amelyek között a három iszlám közösség egyike sincs felsorolva.20 A törvény azonban lehetőséget ad újabb egyházak regisztrációjára, ha teljesítik a törvényi feltételeket. Például csak olyan egyesület kérheti egyházi bejegyzését, amely minimum 20 éve működik, a regisztrációhoz a parlament kétharmados többségű jóváhagyása is szükséges. A három muszlim egyház közül csak a legrégebbi Bolek Zoltán vezette Magyar Iszlám Közösség teljesíti a feltételeket, amely 1988 óta működik, de gyökereit egészen 1931-‐‑ig visszavezeti. A legnagyobb kárvallottja a törvénynek a Magyarországi Muszlimok Egyháza, amely 11 éves múltra tekinthet vissza, ugyanakkor a törvény korábbi verziójában az elismert egyházak között szerepelt. Mivel a Magyarországi Muszlimok Egyháza magát jogilag az 1987-‐‑ben bejegyzett Iszlám Diákegyesületre vezeti visza, így mégis esélye lehet az egyházként való regisztrációra. Bolek Zoltán többször hangoztatta, hogy szervezete vállalja valamennyi magyarországi muszlim képviseletét, amelyhez jelenleg 1000 fő aláírására is szükség van. Mindennek összegyűjtése több szempontból is kérdéses. A három muszlim egyház összesen sem rendelkezett 1000 támogatóval, ami az adó egy százalékos visszatérítésére vonatkozik.21 Továbbá Bolek Zoltán, illetve a Magyar Iszlám Közösség személye körül a saját szervezetén belül, illetve a három szervezet között élénk viták folynak. A három szervezet megalapítása óta – miként európai társaik is – rivalizálnak a magyarországi muszlimok képviseleti jogáért, amelyben az állam – komoly feszültségeket keltve – az egyik szervezet mellett jogilag is és politikailag is letette a voksát. A jogi keretek mellett érdemes szót ejtenünk a magyarországi muszlim kisebbségek számáról is. A három egyház, ahogy az egy százalékos támogatásokból is látszik összesen 1000 főt sem képes anyagi támogatóként maga mögött tudni. A vezetők elmondása szerint a tagok száma szervezetenként 300 fő környékén mozog, azonban egy–egy jelesebb vallási ünnep (mint például az íd al-‐‑fitr vagy íd al-‐‑adhá) alkalmával akár 3000 főt is képesek mozgósítani. Mindez abból is látszik, hogy mindhárom közösség kinőtte a jelenlegi székhelyét, és az említett ünnepekre akár bevásárlóközpontban nagyobb helyet bérelnek a közös ima lebonyolítása érdekében. De vajon hányan vannak
A Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány honlapja: www.hanif.hu (Letöltve: 2011. 09. 10.) 2010. évi törvény a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. A parlamenti előterjesztés szövege a részletes indoklással elérhető online: www.parlament.hu/irom39/03507/03507.pdf (Letöltve: 2011. 09. 13.) 21 CZENE Gábor (2011): A magyar iszlám és a szélsőjobb: átláthatatlan politikai szálak. Népszabadság, 2011. augusztus 6. Online: http://nol.hu/belfold/20110806-‐‑atlathatatlan_politikai_szalak (Letöltve: 2011. 09. 13.) 19 20
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 7
a magyarországi muszlimok? A kérdés, akárcsak a nyugat–európai országok esetén lényegében megválaszolhatatlan. A 2001-‐‑es népszámlálási adatok szerint 3518 fő mondta magáról, hogy muszlim vallású, amely nyilvánvalóan alábecsüli a vallási kisebbség tényleges számát.22 Ahogy Sulok Szultán felhívta rá a figyelmet a népszámlálási kérdőívben hibásan a mohamedán kategória szerepelt, amely egy hívő muszlim számára blaszfémiának, istenkáromlásnak tekinthető. A 2011-‐‑es kérdőívben nyitott kérdésként kerül megfogalmazásra, hogy a válaszadó mely vallási felekezethez tartozik, amely a jelen esetben nyilván szociológiai és nem jogi értelemben értendő. Sulok egy tanulmányában – módszertanilag egyébként megfelelően alátámasztva – 33.000 főre becsüli a magyarországi muszlim kisebbségek létszámát 2010-‐‑ben.23 Ezt az adatot, amely kb. tízszerese a népszámlálási adatoknak általában túlzottnak tartják a szakértők, és valahol a 10.000–15.000 főt fogadják el inkább relevánsnak – jóllehet a Sulok-‐‑féle tanulmány módszertani alaposságát nélkülözve. Ha elfogadjuk a Sulok-‐‑féle számítást, akkor az azt jelenti, hogy egy–egy muszlim egyház még a vallási ünnepeken is csak a hívők kb. egynegyedét képes megszólítani. Egy–egy imán pedig általában 10–15 ember vesz részt a mecsetben, péntekenként ez a szám lényegesen magasabb, ugyanakkor 50– 60 főnél több fizikailag sem fér be a imahelyre.24 A magyarországi muszlimok származását tekintve kb. 50 százalékban arab országokból (legnagyobb számban Egyiptomból és Szíriából) származnak, kb. 40 százalékuk nem arab, de muszlim többségű államból (legtöbben Törökországból és Iránból), míg a maradék 10 százalék magyar származású áttért muszlim. Az utóbbi csoportban főként a nők, míg az előbbi kettőben a férfiak száma szignifikánsan nagyobb. A számokhoz érdemes hozzáfűzni, hogy az 1990-‐‑es években jelentősebb számban érkeztek muszlim országokból hazánkba menekültek is (pl. délszláv válság következtében, illetve az afganisztáni–pakisztáni válságövezetből), akiket jogilag mindenképpen meg kell különböztetni a hétköznapi, állampolgársággal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező muszlimoktól. Továbbá a magyarországi muszlimok számát gyarapította a második generáció megjelenése, vagyis az 1960-‐‑as, 1970-‐‑es években itt tanuló és letelepedő muszlim családok gyermekei is, akik vallási identitásukat ugyan megőrizve már a magyar kultúra értékei (pl. nyelv) szerint nevelkedtek. A magyarországi muszlimok az átlagéletkorukat tekintve fiatalabbak a magyar áltagnál, szociális helyzetüket tekintve pedig általánosságban hátrányosabb helyzetben vannak a többségi lakossághoz képest. Számos – a kutatásban megkérdezett, de nevét nyilvánosan nem vállaló – muszlim kifejezetten elutasította, hogy a három közül bármelyik muszlim egyházzal kapcsolatot létesítsen. Többen annak is hangot adtak, hogy a három egyház vezetője nem „igazi” muszlim, és nem jogos az iszlám umma magyar állam előtti autentikus képviseletére. A magyarországi muszlim közösség tehát számarányát tekintve nem SULOK Szultán: i.m. SULOK: i.m. 24 Lásd a 2011-‐‑es népszámlálási kérdőíveket: http://www.nepszamlalas.hu/index.php?menu=1022&langcode=hu (Letöltve: 2011.10.05.) 22 23
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 8
tekinthető szignifikánsnak a lakosságon belül (a Sulok-‐‑féle adatot figyelembe véve az iszlám magyar lakosságon belüli részaránya 0,33 %), jóllehet mind a magyar külpolitika és az Európai Unió szomszédságpolitikája szempontjából – kapcsolataik révén – kiemelt figyelemben kell, hogy részesüljenek. A magyarországi muszlim nemek, kor, gazdasági helyzet, stb. megoszlása a nyugat–európai példákhoz hasonló sokszínűséget mutat. 3. Az iszlám megítélése Magyarországon A magyar lakosság az iszlám civilizációval való találkozások negatív történelmi tapasztalatai ellenére sem mondható általában iszlám-‐‑ellenesnek. Sőt, az iszlám az elmúlt évtizedet leszámítva sohasem volt a hazai közéleti diskurzus tárgya. Olyanfajta iszlámofóbia, amely a jelenkori integrációs problémákból és általában a bevándorlás-‐‑ ellenességből táplálkozik Nyugat–Európában, Magyarországon nem tapasztalható. Ehelyütt azonban utalni kell arra, hogy általánosságban a magyar lakosság kevésbé toleráns az idegenekkel kapcsolatban. A TÁRKI által végzett Omnibusz-‐‑kutatások adatai szerint a magyar lakosság 68–87 százaléka elutasítaná a fiktív piréz, a kínai, a román, az orosz vagy az arab menekültek befogadására vonatkozó kérelmét. Az adatsorból pedig az arab származásúak kapták a legmagasabb (87 %) elutasító arányt 2007-‐‑ben.25 A kutatás alapvetően a menekültekre, és nem a már itt élő, esetleg teljes mértékben integrálódott magyarországi muszlimokra vonatkozik. Valamennyi a kutatás során megkérdezett muszlim vezető arra hivatkozott, hogy egy–két embert leszámítva nem tapasztaltak iszlám-‐‑ellenességet. Külön kiemelhető a muszlim nők kérdése, akik miként az Európai Unióban is jobban a közfigyelem középpontjába kerülnek ruhaviseletük (fejkendő, hidzsáb) révén. Kiss Zsuzsa Halima utalt rá, hogy az utcán mindössze egy–két ember kérdezi meg, hogy miért hord fejkendőt, azonban a többség elfogadja és nem firtatja a vallási identitás ilyen fajta megnyilvánulásait.26 Egészen más a helyzet azonban a médiában, ahol különösen a 2001. szeptember 11-‐‑i merényletek hatására kezdődött egy, az iszlám vallást a terrorizmussal azonosító diskurzus. Ehelyütt nem célunk ebben a kérdésben elmélyedni, csak utalnánk a 2002 decemberében a Demokrata című hetilapban „Miért van kudarcra ítélve a terrorizmus ellenes harc?” címmel megjelent egyiptomi származású dr. Rashwan Mohamed, filozófus kirohanásaira: „A keserű tény, amit az európai ember nem képes felfogni és feldolgozni az az, hogy a terrorizmus megsemmisítése és kiűzése Európából összekötendő az iszlám megsemmisítésével és kiűzésével a kontinensről. A terrorizmus jelenlegi állapotában a
A magyar lakosság nagy része nincsen tudatában az arab és az iszlám közötti különbségnek, a kettőt általában tévesen azonosítják. Miután az arab világ lakosságának döntő többsége muszlim vallású, így e számadatból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az iszlám vallású menekültekkel hasonlóképpen magas lenne az elutasítás aránya a magyar lakosságon belül. TÁRKI, „Nőt a pirézekkel szembeni elutasítás” Online: http://www.tarki.hu/hu/news/2007/kitekint/20070308.html (Letöltve: 2011.10.05.) 26 Interjú KISS Zsuzsa Halimával, a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány társelnökével (2011.04.01.) 25
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 9
probléma egyik tünete és nem maga a probléma. Az igazi betegség az iszlám.”27 Miután a Pécsi Egyetemen egykoron tanító filozófust a Magyar Iszlám Közösség – közösség elleni izgatás – vádjával feljelentette, Rashwan Mohamed arra hivatkozott, hogy ő egy embernek sem tudna ártani. Később a Magyarországi Muszlimok Egyháza is feljelentést tett ellene. A Rashwan-‐‑ügy valamelyest beleilleszkedik abba a nyugat–európai vitába, amely Salman Rushdie Sátáni versek című kötete kapcsán robbant ki, és a szólásszabadság létező vagy nem létező határaival kapcsolatos.28 Egy nagy különbség azonban van Rushdie és Rashwan Mohamed között: a brit író egy fiktív regényben gúnyolta ki a profétát, míg a magyar–egyiptomi filozófus nyíltan az iszlám megsemmisítésére szólít fel, amely érthető módon éles reakciókat váltott ki – tegyük hozzá nemcsak a muszlimokból. 2003-‐‑ban végül a szólásszabadság elvére hivatkozva a Bíróság megszüntette a Rashwan Mohamed elleni büntetőeljárást, így végül nem találták bűnösnek ebben a kérdésben. Ebből a szempontból a pert a magyarországi muszlimok precedensértékűnek is tartották, annak tesztjeként, hogy a magyar állam mennyiben veszi szárnya alá egy világvalláshoz tartozó jogilag elismert vallási felekezetet.29 Ehelyütt külön kiemelném a magyarországi Közel–Kelettel és az iszlámmal politikai szempontból foglalkozó szakértők szerepét, akik meglehetősen negatív módon párosították az iszlám és a terrorizmus fogalmát. Csak utalnék egy kiragadott példára a sok közül, Fischl Vilmos, a Magyar Evangélikus Egyház alkalmazottja, a hadtudományok doktora, a Hadtudományi Szemlében „az iszlám terrorizmus politikai, kulturális és szociális alapjairól” ír.30 Jelen sorok szerzője szerint a terrorizmus szót egy világvallás nevével jelzős szerkezetben nem lenne szabad használni, mert azonosítja az iszlám vallás mintegy 1,5 milliárd követőjét egyetlen ideológiával, és az ahhoz rendelt eszközzel (ami jelen esetben a fegyveres harc). A korrektség kedvéért azonban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapján a norvégiai merényletekkel kapcsolatban a „keresztény terrorista” szóhasználat is előtérbe kerül.31 Erről a kérdésről tehát jelentős szakértői vita is folyik. A magyar közvélemény az iszlám világban folyó eseményeket gyakran összekapcsolja a hazai iszlám jelenléttel. A közvéleménykutatási adatok szerint a magyar dr. RASHWAN Mohamed (2002): Miért van kudarcra ítélve a terrorizmus ellenes harc? Demokrata, 2002/47, pp. 36–37. 28 Lásd CSICSMANN László (2010): A dán karikatúra-‐‑botrány és a globális umma. In Rostoványi Zsolt (szerk.): Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága. pp. 187–216. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Aula Kiadó, Budapest. 29 SZOBOTA Zoltán (2003): Magyar iszlám hívők kontra dr. Rashwan. Veszélyben a valláskritika? Hetek, 2003.09.19 Online: http://www.hetek.hu/fokusz/200309/veszelyben_a_vallaskritika (Letöltve: 2011.10.05.) 30 dr. FISCHL Vilmos (2011): Iszlám és terrorizmus, avagy civilizációk összecsapása? Hadtudományi Szemle, IV. évfolyam, 1. szám. Online: http://hadtudomanyiszemle.zmne.hu/?q=hu/2011/4-‐‑evfolyam-‐‑1-‐‑ szam/tarsadalomtudomany/iszlam-‐‑es-‐‑terrorizmus-‐‑avagy-‐‑civilizaciok-‐‑oesszecsapasa 31 „Keresztény terrorizmus vagy istenkáromlás? – A norvégiai vérfürdő margójára” (2011). Magyar Evangélikus Egyház. 2011. július 28. Online: http://www.evangelikus.hu/publicisztika/kereszteny-‐‑ terrorizmus-‐‑vagy-‐‑istenkaromlas-‐‑2013-‐‑a-‐‑norvegiai-‐‑verfurdo-‐‑margojara (Letöltve: 2011.10.05.) 27
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 10
lakosság döntő hányada ellenzi az Egyesült Államok vezetésével indított 2003-‐‑as iraki háborút. Emellett azt sem támogatják a magyar állampolgárok, hogy a kormány részt vegyen a háborúban, illetve hazánk területén együttműködjön az iraki háború logisztikai utánpótlásának megszervezésében. A magyar katonák Irakba való küldését pedig hazánk terrorfenyegettsége szempontjából tartják kockázatnak.32 Nem más a helyzet az afganisztáni háborúval sem, ahol magyar katonák részt vesznek a NATO ISAF missziójában Baglan tartományban. A magyar közvélemény élénk figyelemmel kísérte, amint feltételezhetően tálib harcosok támadása következtében hat magyar katona is életét vesztette Afganisztánban. Az afganisztáni és iraki események általában tovább erősítették az iszlámmal kapcsolatos sztereotípiákat. A magyar hatóságok 2001. szeptember 11-‐‑ét követően – a nemzetközi trendekkel összefüggésben – egyre inkább biztonságpolitikai kockázatot, fenyegetést lát a magyarországi muszlim szervezetekben. 2004 áprilisában, Móse Kacav izraeli államelnök látogatásának napján kommandósok fogták el dr. Saleh Tayseert, akit az elnök és egy zsidó múzeum elleni merénylettel vádoltak. A magyar titkosszolgálat értesülései szerint a palesztin fogorvos konkrétan meg nem nevezett szaúdi forrásból jutott jelentős összeghez. Az elmúlt évtizedben a figyelem központjába kerültek a magyarországi muszlimok közel–keleti kapcsolatai, különösen miután egy pécsi szír orvos pénzt utalt át a Hamász egyik fedőszervének számlájára.33 2003-‐‑ban dr. Kinan Haddad egy havi fizetését ajánlotta fel adományként, amelynek következtében azonnal kiutasították Magyarországról, és később 10 évre megtiltották hazánkba való visszatérését. Dr. Tayseert több mint két hónap előzetes letartóztatás után, bizonyítékok hiányában szabadon engedték. A palesztin fogorvos végül kártérítési pert indított a magyar állammal szemben, amit végül meg is nyert.34 Dr. Tayseer letartóztatása jelentős ellenérzést váltott ki a hazai muszlimokból, ugyanakkor a három egyház közötti rivalizálást még inkább a felszínre hozta. Ebben a fő szerepet az a Bolek Zoltán játszotta, aki szerint a Bartók Béla úti mecset hemzseg a szélsőséges elemektől – utalván az Iszlám Egyház szaúdi kapcsolataira.35 Bolek arról beszélt, hogy habár nem szervezett formában, de radikális muszlimok élnek Magyarországon, akik akár Afganisztánban és Irakban is képesek lennének az Egyesült Államok ellen harcolni. A vitában kevésbé érintett Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője, Sulok Szultán arra utalt, hogy egy keresztény hívőtől sem kérdezik meg a templomban, miként egy muszlimtól sem a mecsetben, hogy milyen politikai A magyarok háromnegyede visszahívná a katonákat Irakból. Magyar Gallup Intézet, Budapest, 2004. Online: http://www.gallup.hu/Gallup/release/irak040510.htm (Letöltve: 2011.10.05.) 33 A Nemzetbiztonsági Hivatal 2004-‐‑es évkönyvében szereplő tanulmány szerint a magyarországi muszlim közösségek nem szélsőségesek. Lásd: Nemzetbiztonsági Évkönyv 2004 (2004), http://www.nbh.hu/oldpage/evk2004/05-‐‑0035.htm (Letöltve: 2011.10.05.) 34 „Kétmillió forint kártérítés a terrorcselekménnyel gyanúsított palesztin fogorvosnak“. MTI, 2008. 10. 01. Online: http://www.jogiforum.hu/hirek/18748 (Letöltve: 2011.10.05.) 35 LINDER Bálint (2004): Mozlimok Magyarországon: Igaz és igazabb hitűek. Magyar Narancs, XVI. évfolyam, 19. szám. Online: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10117 (Letöltve: 2011.10.05.) 32
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 11
nézetei vannak.36 Bolek tehát kihasználta hittársa szorult helyzetét, és a hatóságok felé saját szervezetét próbálta meg promotálni mint az autentikus mérsékelt iszlám képviselőjét. A Tayseer-‐‑ügy jelentős mértékben ártott a hazai muszlimok megítélésének, annak ellenére, hogy a palesztin fogorvos igazát végül a Bíróság is elismerte. Mindhárom magyarországi muszlim egyház kapcsán problémaként merült fel, hogy az imahelyek működtetésében összetűzésbe kerültek a környéki lakókkal. Az önkormányzat például 2004-‐‑ben ideiglenesen felfüggesztette a bérelt lakásban működő Bartók Béla úti mecset működési engedélyét, ugyanis a lakók bepanaszolták a pénteki imára százas nagyságrendben érkező muszlimokat. Ahogy korábban említettük mindhárom muszlim egyház kinőtte imahelyét, így joggal merült fel az igény egy iszlám központ létrehozására. A Bartók Béla úti imahely kiváltását az Iszlám Egyház az új-‐‑ budai XI. kerületi Budaörsi úton építendő Iszlám Kulturális Központtal érte volna el. Az Iszlám Kulturális Központban a minaret mellett könyvtárat, iskolát és előadóhelyiségeket is terveztek. 2005-‐‑ben a dr. Tayseer vezetése alatt álló Jótékonysági Béke Alapítvány megvásárolta a Budaörsi úti telket, és engedélyért folyamodott az önkormányzathoz a beruházás megvalósítása végett. Az önkormányzat hosszas huza-‐‑ vona után elutasította a tervet, amelyben nagy szerepet játszottak a lakossági fórumokon elhangzott vélemények is. A helyi lakosok ugyanis nemcsak a beruházással járó várható zaj és por miatt fejezték ki tiltakozásukat, hanem az új épület funkciójával kapcsolatban is.37 Ebben az évben a Magyarországi Muszlimok Egyházának sikerült a Fehérvári úton egy 2000 fős befogadóképességű imahelyet létesíteni, amely felváltja a Sáfrány utcai központot. 2011 augusztusában, a ramadán havi böjtölés alatt az új központban imádkozó muszlimok autóit gyújtották fel ismeretlen tettesek, amelyet nyilatkozatában a Világvallások Együttműködési Fóruma is elítélt.38 Az európai példákat figyelembe véve (pl. svájci népszavazás a mineretek építéséről) magyar lakosság – főként az ismeretek hiánya és az előítéletek miatt – nem tolerálja lakóhelye közelségében az iszlám vallásgyakorlást. Az európai példákkal azonban némiképpen ellentétesen hazánkban széleskörű iszlám-‐‑ellenesség nem tapasztalható. 4. Magyar bel– és külpolitika és a muszlim szervezetek Mindhárom eddig egyházként bejegyzett muszlim szervezet – egy kivételtől eltekintve – alapvetően elhatárolódott a magyar belpolitikától és különösen annak kommentálásától. A Magyar Iszlám Közösség vezetője, Bolek Zoltán jelentősen kritizálta az MSZP-‐‑t, illetve a választás előtti nyolc esztendő kormányzását. Az interjúban jelezte, hogy úgy érzi Interjú SULOK Szultánnal, a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetőjével „Nem lesz iszlám központ a Budaörsi úton”. Budapest Főváros XI. Kerület Új-‐‑Buda Önkormányzata. Online: http://www.ujbuda.hu/hirek.php?articleid=3590 (Letöltve: 2011.10.05.) 38 A Világvallások Együttműködési Fórumának nyilatkozata. Magyarországi Muszlimok Egyháza. Online: http://iszlamweb.hu/index.php?content_type=article&content_id=855 (Letöltve: 2011.10.05.) 36 37
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 12
„most valami történik”, „végre szóba állnak velünk” szemben az előző időszakkal, amikor a főpolgármester sem fogadta őt.39 Bolek utalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök óriási diplomáciai vitákat kavaró kijelentésére, amely szerint a szaúdi futballválogatottban „nagyon sok terrorista volt”, akik ellen a „magyar labdarúgók halált megvető bátorsággal szálltak szembe”. Az egykori miniszterelnök mondatai követően Szaúd-‐‑Arábia azonnali hatállyal visszarendelte nagykövetét, amely példanélküli a magyar külkapcsolatok szempontjából. Külön kiemelte továbbá Bolek, hogy Hiller István oktatási miniszterrel sem volt jó a közösségük kapcsolata, hiszen Germanus Gyula halálának évfordulójára 200.000 forintot kért a minisztertől, aki még válaszra sem méltatta a Magyar Iszlám Közösség vezetőjét. Bolek pedig alapvetően dicsérte a mostani politikai kurzust, ugyanis pozitív párbeszéd kezdődött a magyarországi muszlimok és a jelenlegi vezetés között. Bolek szerint a kormány felismerte, hogy szükség van a Magyar Iszlám Közösségre, hogy segítse a külföldiek integrációját, hogy „jó magyarokká váljanak”. A parlamenti pártokkal való kapcsolatokat elemezve Bolek kiemelte, hogy személyesen a KDNP pártoló tagja, amelyet nem a Magyar Iszlám Közösség politikai irányultságának, hanem személyes politikai nézeteinek tulajdonít. A kereszténydemokrata orientáció – Bolek véleménye szerint – nem mond ellent a muszlimság-‐‑tudatnak, hiszen a két vallás erkökcsi értékei lényegében nagyon hasonlóak, azonosak. Éppen ezért ők üdvözölték az új alkotmány keresztény vonatkozásait is, szemben a másik két egyházzal, amely elvi alapon elutasítja a keresztény passzusokat a vallási közösségek diszkriminációjára hivatkozva. A napi politikai szinten azonban a Magyar Iszlám Közösség a legszorosabb kapcsolatokat a Jobbikkal ápolja, ápolta. A 2009-‐‑ben Bolíviában megölt Eduardo Rózsa Flores, aki több lakossági és politikai rendezvényen közösen szerepelt Jobbikos politikusokkal, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke volt. Rózsa Flores halálát követőn a Magyar Iszlám Közösség azzal a kéréssel fordult a Jobbikhoz, hogy nemzetközi fórumokon – így például az Európai Parlamentben – képviseljék az ügyet. Morvai Krisztina, a Jobbik EP képviselője azonban – Bolek értékelése szerint – nem állt ki Rózsa Flores, illetve a bolíviai börtönben lévő társa, Tóásó Előd ügyében.40 Az európai szélsőjobboldali pártok általánosságban kifejezetten arab/muszlim-‐‑ellenesek, és a keresztény értékek védelmezőjének tartják magukat. Ezzel szemben a Jobbik inkább az antiglobalizációs, Amerika-‐‑ellenes nézetei miatt lát természetes szövetségest olyan országokban mint Irán, ahonnét számos forrás szerint jelentős pénzforrásokhoz is juthatott. Egyetlen magyarországi muszlim közösség sem határolódott el Morvai Krisztina azoktól a kijelentésektől, amelyek hazai állapotokat Palesztínához hasonlították.41 Valójában az Izrael-‐‑ellenesség a fő közös pont a Jobbik és a Magyar Iszlám Közösség politikai hitvallása között. A Magyar Iszlám Közösséget ennek Interjú BOLEK Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség vezetőjével. Interjú BOLEK Zoltánnal: i.m. 41 Morvai Krisztina az alábbi antiszemita hasonlatot használta a magyar belpolitikai állapotok jellemzésére 2009-‐‑ben: „Nem leszünk második Palesztina”. 39 40
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 13
értelmében kihasználja egy politikai párt saját céljainak elérése érdekében. A hazai szélsőjobboldal azonban nemcsak egy egyházat, hanem az egész arab/muszlim közösséget is felhasználja. Például 2010. szeptember 11-‐‑én, az Egyesült Államokat ért terrortámadás évfordulóján Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetőjének, illetve az Országgyűlés magyar–arab baráti társaságának alelnöke irányításával a magyar–arab barátság napja került megrendezésre Ajka városában.42 A meglehetősen ízléstelen rendezvénytől egyetlen magyarországi muszlim közösség sem határolódott el, ugyanakkor egyetlen sem vett részt rajta. Sőt a meghívott arab résztvevők, mint például Khaled Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja balesete miatt nem jelent meg az ajkai rendezvényen. A Jobbik szerint „egy szép őszi napot” kerestek, és csak véletlenül esett a választás szeptember 11-‐‑ére. Vona beszédében kiemelte, hogy szembe kell fordulni az izraeli befolyással hazánkban, és inkább arab tőkét kellene behozni az országba. Továbbá feltette a kérdést, hogyha Oszáma bin Laden Magyarországról hajtotta volna végre a terrortámadást, akkor az Egyesült Államok hazánkat rohanta volna és szállta volna meg.43 Európai viszonylatban egyedi, hogy egy szélsőjobboldali párt az arab kisebbség hazai szerepét méltatja, és a bevándorlás-‐‑ellenes retorika helyett kifejezetten befogadó álláspontot foglal el. Korábban említettük, hogy a Jobbik Izrael–ellenessége és a magyarországi arab/muszlim csoportokkal való kapcsolat között párhuzam fedezhető fel. Ez is ellentmond a nyugat–európai iszlám–ellenes szélsőjobboldalnak. Például a holland Geert Wilders kifejezetten Izrael–barátnak tartja magát, egyik sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy „mindannyian izraeliek vagyunk”, azaz harcolunk az iszlám vallással szemben.44 A norvég merénylő, Anders Behring Breivik Izraelt az iszlám elleni harcban természetes szövetségesnek tartja, és csodálja a közel-‐‑ keleti államot, hogy szembeszáll az iszlám vallással. Mindez ellentétes a Jobbik antiglobalizációs és mélyen Izrael-‐‑ellenes agendájával. A Jobbik elsősorban nem az iszlám vallással szimpatizál, hanem azokkal a közel–keleti rezsimekkel (különösen Irán), amely szembefordulnak a nyugati világ, mindenekelőtt az Egyesült Államok érdekeivel és az általa promotált értékvilággal. Visszatérve a Magyar Iszlám Közösség és a hazai szélsőjobboldal kapcsolatára Bolek kitért arra, hogy az iszlám vonzza a globalizáció– és Nyugat–ellenes elemeket. Az áttértek között azonban – kutatásaink alapján – ez az elem kevésbé van jelen. A magyar külpolitika vonatkozásában mindhárom muszlim szervezet pozitívan nyilatkozott az Orbán-‐‑kormány Ázsia-‐‑felé, illetve a Közel–Kelet felé nyitó politikai orientációját illetően. Dr. Tayseer utalt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szaúdi
Arab–Magyar Barátság Napja Ajkán (2010). Lásd a plakátját a Jobbik honlapján: http://jobbik.hu/arab-‐‑magyar_baratsag_napja_ajkan (Letöltve: 2011.10.05.) 43 Az Arab–Magyar Barátság Napja Ajkán, a Jobbik szervezésében. Lásd You tube, http://www.youtube.com/watch?v=qVMBEsTPu00 (Letöltve: 2011.10.05.) 44 „We are all Israel now”. Lásd Freedom of Speech: Text of Geert Wilders Speech, 2009. április 27. Online: http://atlasshrugs2000.typepad.com/atlas_shrugs/2009/04/freedom-‐‑of-‐‑speech-‐‑text-‐‑of-‐‑geert-‐‑ wilders-‐‑speech.html (Letöltve: 2011.10.05.) 42
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 14
futballistákkal kapcsolatos diplomáciai botrányt kavaró kijelentésére, amelynek hatására mélypontra kerültek hazánk és Szaúd-‐‑Arábia közötti kapcsolatok.45 Sulok Szultán pedig arra utalt, hogy az 1990-‐‑es évek előtt rendkívül jó gazdasági és politikai kapcsolatainkat hiba volt teljes egészében az euro–atlanti orientációra cserélni.46 Véleménye szerint nemcsak a magyarországi muszlim közösségeknek, hanem a magyar államnak is érdeke, hogy nyissunk a Közel–Kelet irányába, ahol a magyar termékek értékesítése mellett jelentős pénzügyi lehetőségek is megnyílnának. Mindhárom közösség kritikus volt a magyar–izraeli kapcsolatokkal és általában Izrael palesztinokkal szembeni lépéseivel. Dr. Tayseer szerint „nem a zsidó állam felé kell nyitni”, hanem az arab világ irányába. Véleménye szerint Izrael Állam kettészakítja földrajzilag a világ muszlimjait, és minderre a zsidókat eszközként használja a nyugati világ.47 A Magyarországi Muszlimok Egyháza az Izrael Állam által a „Szabadságot Gázának” flottilla ellen elkövetett támadását nyilatkozatában ítélte el, és azt a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette.48 A Magyar Iszlám Közösség vezetője a palesztin kérdésben kialakítandó magyar külpolitikai álláspont kapcsán az alábbi elvárást fogalmazta meg: „Nem vagyok antiszemita, de Izraellel szemben fel kell lépni.”49 Bolek az interjúban saját magát anticionistának nevezte, és utalt arra, hogy a zsidó állam elnyomja a palesztinokat, amelyet meg kell akadályozni. Bolek ugyanakkor hangoztatta, hogy a magyarországi zsidó szervezetekkel, miként a MAZSIHISZ-‐‑szel és a Köves Slomó féle szervezettel is kiváló kapcsolatokat ápol. A magyar külpolitika az Orbán-‐‑kormány alatt az arab világ irányában jelentős nyitást hajtott végre, amelynek részeként a palesztin kérdésben is kiegyensúlyozottabb álláspontot foglal el. Emellett azonban hazánk továbbra is fontos partneként kezeli mind politikai, mind gazdasági szempontból Izrael Államot, vagyis a Közel–Kelet politikában bekövetkezett hangsúlyeltolódás nem érintik a magyar–izraeli kapcsolatokat. Az Iszlám Közösség vezetője által kifejtett nézőpont, amely szerint „fel kell lépni Izrael Állammal szemben” nem egyeztethető össze a magyar külpolitika prioritásaival. A másik két közösség álláspontja annak ellenére mérsékeltebb Izraellel kapcsolatban, de valamennyien ellenzik a szoros kapcsolatokat. Mindhárom muszlim közösség vezetője hosszasan értékelte a Közel–Keleten jelenleg is zajló eseményeket, és bizonyos kérdésekben hasonló álláspontot foglaltak el. Például a Közel–Keleten zajló külföldi katonai beavatkozásokat – mint az afganisztáni és iraki háború, illetve a líbiai NATO akció – a muszlim közösségek elítélik. Mindhárom szervezet ellenezte Magyarország részvételét 2004-‐‑ben Irakban, illetve jelenleg a NATO ISAF missziójában Afganisztánban. Az arab tavasz eseményei kapcsán pedig
Interjú Saleh TAYSEER-‐‑ral az Iszlám Egyház vezetőjével Interjú SULOK Szultánnal: i.m. 47 Interjú Saleh TAYSEER-‐‑ral: i.m. 48 Nyilatkozat a „Szabadságot Gázának” Flotillát nemzetközi vizeken ért támadásról. Magyarországi Muszlimok Egyháza. 2010. június 1. Online: http://iszlamweb.hu/content/downloads/nyilatkozat_gazaflotilla.pdf (Letöltve: 2011.10.05.) 49 Interjú BOLEK Zoltánnal: i.m. 45 46
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 15
várakozásaiknak adtak hangot. A három szervezet közül azonban az egyik – az Iszlám Közösség – orientációja ismételten eltérő, a magyar és európai értékekkel összeegyeztethetetlen. Bolek Zoltán Szudán vonatkozásában arra hivatkozott, hogy személyesen jó kapcsolat fűzi Omár Haszan Ahmad al-‐‑Basír elnökhöz, aki ellen jelenleg a Nemzetközi Bíróság által kiadott nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Bolek személyes nagyrabecsülésről beszélt a véreskezű Basír elnökkel kapcsolatban, kettős mérce alkalmazásával megvádolva a nemzetközi közösséget. „Elviszem Hágába Basírt, ha Busht és izraeli vezetőket is elvisznek” – vélekedett az Iszlám Közösség vezetője.50 Mint ismeretes Bolek Zoltán felajánlotta a segítségét a Terrorelhárítási Központnak, amikor Papp Istvánt az ENSZ alkalmazottját elrabolták Szudán nyugati részén. Bolek több interjúban is beszélt arról, hogy közössége már kapcsolatban áll az emberrablókkal, és hamarosan hazahozzák a fogva ejtett magyar állampolgárt. A Terrorelhárítási Központ vezetője azonban Papp István életére nézve veszélyesnek nevezte azt a párhuzamos akciót, amit egy–két magyarországi civil szervezet folytat.51 A magyar békefenntartót mintegy három hónapos erőfeszítések révén sikerült kiszabadítani a magyar és szudáni titkosszolgálatok közötti összehangolt tevékenység eredményeként. A magyar hatóságok kifejezetten negatívan értékelték az Iszlám Közösség szudáni tevékenységét. Az Iszlám Közösség kapcsán ismételten érdemes utalnunk az Eduardo Rózsa Flores ügyre, aki mellesleg egy magyar zsidó apától származott, és főként balkáni kalandjai hatására tért át az iszlám vallásra. Rózsa Flores – miként azt a Kepes András újságíró által titokban tartott utolsó interjújából – megtudtuk a Bolíviában jelenleg hatalmon lévő Evo Morales neopopulista elnök ellen szervezkedő ellenzék védelmi hadseregét kívánta, illegális úton beszerzett fegyverek segítségével megvalósítani.52 Az egyetemi évei alatt magát szélsőbalosnak tartó magyar, horvát és bolíviai állampolgárt társával együtt Santa Cruzban ölték meg a bolíviai hatóságok. Az egy másik államban nehezen megítélhető felforgató tevékenységet tervező Rózsa Flores halála hazánkban jelentős visszhangot váltott ki. Az Iszlám Közösség méltatta Rózsa Flores közéleti tevékenységét, elítélte a bolíviai brutális fellépést, és azzal a kéréssel fordult a magyar diplomáciához, hogy lépjenek fel a magyar állampolgár halála ügyében. A magyar diplomácia magyarázatot követelt Bolíviától, a politikai játékszabályoknak megfelelően nem kritizálva Rózsa Flores tevékenységét. A Flores-‐‑ügy jelen sorok szerzője szerint kifejezetten hátrányosan érinti a magyarországi muszlim közösségek megítélését, ugyanis egy hivatalosan bejegyzett egyháznak olyan alelnöke volt, aki egy Európán kívüli államban nyíltan illegális, fegyveres tevékenységet szervezett. Bolek Zoltán az alábbiakban kommentálta hittársa halálát: „ Őt szufinak tartom, és minden fórumon Interjú BOLEK Zoltánnal: i.m. „Heteken belül szabad lehet a Szudánban elrabolt magyar férfi”. Az Este, 2010.11.02. Online: http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/11/02/07/Heteken_belul_szabad_lehet_a_Szudanban_elrabolt_magy ar.aspx (Letöltve: 2011.10.07.) 52 „Kepes: félreértette a sajtó a Rózsa Flores-‐‑szel készült interjút”. HVG, 2009. április 24. Online: http://hvg.hu/vilag/20090424_eduardo_rozsa_flores_kepes_andras_interju (Letöltve: 2011.10.07.) 50 51
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 16
megpróbálok szembeszállni azzal az állítással, hogy terrorista lett volna. Nem tudtam a terveiről, ezekbe a dolgaiba nem avatott be, de én egy végtelenül tisztességes, idealista embernek ismertem meg, éppen ezért elutasítom hogy terroristának vagy zsoldosnak nevezzék.”53 Nyilván Rózsa Flores nem volt sem terrorista, sem zsoldos, és az is nyilvánvaló, hogy a bolíviai hatóságok fellépése az európai jogrenddel és értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlen volt. A kérdés azonban az, hogy hogyan kerülhet egy vallási közösség alelnöki funkciójába egy olyan személy, akinek már bolíviai tartózkodása előtti múltja (pl. a délszláv háborúban betöltött szerepe) is kétségessé teszi alkalmasságát a magyarországi muszlimok képviseletére. Rózsa Flores tevékenységétől az Iszlám Közösség nem határolódott el, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az ügyben más muszlim is érintett volt (az erdélyi magyar Magyarosi Árpád). A Rózsa Flores ügy – többek között – hozzájárul(t) ahhoz, hogy a magyar állam elsődlegesen biztonságpolitikai kérdésként tekintse a hazánkban tartózkodó, nem magyar származású muszlimokra, ahelyett hogy szélesebb körű párbeszéd kezdődött volna az aktív vagy passzív szerepvállalásról. A bolíviai ügy és annak ideológiai, politikai háttere is nehezen érthető. Az Iszlám Közösség, illetve a Rózsa Floreshez közelálló Jobbik antiglobalizációs, Nyugat-‐‑ellenes nézőpontjával éppen rokon vonásokat mutat a Morales-‐‑rezsim, amely az indián őslakosok jogainak kiszélesítését, a földgázmezők államosítását képviselte, szemben az autonómiára törekvő, gazdagabb keleti országrész érdekeivel.54 Ebben a keleti országrészben kísérelte meg Rózsa Flores a gazdag földbirtokosok érdekeit védő erőt megszervezni. A bolíviai belpolitikában elfoglalt ideológiai álláspont valószínűsíthetően Rózsa Flores bolíviai gyökereiből származik, hiszen Santa Cruz-‐‑ban látta meg a napvilágot. A három magyarországi muszlim egyház között tehát döntő különbségek vannak politikai síkon. Míg két közösség a szervezetének elsősorban társadalmi és vallási funkciót fogalmaz meg, addig az Iszlám Közösség vezetői, tagjai nyíltan politizálnak, és megfogalmazzák politikai pártállásukat is. Hiába jelenti ki Bolek Zoltán, hogy KDNP tagsága személyes meggyőződéséből adódik, és nincs köze a szervezethez, ugyanakkor mivel az Iszlám Közösség elnökéről van szó, és politikai hovatartozását nyíltan felvállalja, így ez nem tekinthető a privát véleményének. 5. Európai iszlám és a magyarországi muszlimok A magyarországi muszlim közösségek részei a tágabb európai közszférának, így a tőlünk távol, az Európai Unióban történő események jelentősen befolyásolják a hazai JÁSZBERÉNYI Sándor (2011): Rózsa Flores szúfi volt – interjú a magyar muzulmán vezetővel. Online: http://mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/rozsa-‐‑flores-‐‑szufi-‐‑volt-‐‑interju-‐‑a-‐‑magyar-‐‑muzulman-‐‑ vezetovel/2011-‐‑01-‐‑10/1109 (Letöltve: 2011.10.07.) 54 A bolíviai kérdés megértéséhez lásd LEHOCZKI Bernadett (2009): Bolívia: bel-‐‑ és külpolitikai változások Evo Morales elnöksége alatt. Nemzet és Biztonság, 2009/5. szám, pp. 3-‐‑13. 53
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 17
vallási kisebbség életét. Ebben az is szerepet játszik, hogy valamennyi muszlim közösség tagja valamelyik európai ernyőszervezetnek, amely hasonló felfogású muszlim szervezeteket tömörít. Bolek Zoltán például alelnöke az Európai Muszlimok Kooperációs Tanácsának (Council Musulman Cooperation in Europe), amely 1996-‐‑ban jött létre Strasbourgban érdekképviseleti céllal.55 A Tanács a legfontosabb nemzeti ernyőszervezeteket tömöríti, mint például a Muslim Council of Britain vagy a német Zentralrat Der Muslime in Deutschland, és igen aktív lobbitevékenységet fejt ki Európa-‐‑ szerte, különösen Brüsszelben. A Tanács vezetői a tagszervezetek elnökeiből kerülnek ki, így olyan neves muszlimok irányítják, mint a szaúdi orvos, dr. Nadeem Elyas, aki az említett német szervezet főtitkára, vagy az olasz Yahe Pallavicini, akit 2008-‐‑ban a Vatikánban fogadott XVI. Benedek pápa egy iszlám–keresztény párbeszéd kezdeményezése végett.56 A Tanács kifejezetten olyan mérsékelt szervezetekből áll, amelyeknek az a célja, hogy minél jobban működjön az együttélés Európán belül. Az Iszlám Közösség vezetője azonban utalt rá, hogy további pénzügyi forrásokra lenne szükség ahhoz, hogy a szervezet még a jelenleginél is aktívabban tudjon fellépni, amelyre az Európai Uniónak is szüksége van. A Magyarországi Muszlimok Egyháza a brüsszeli Federation of Islamic Organizations of Europe (FIOE) tagja 2004 óta.57 Az ernyőszervezet a legnagyobb jelenleg is működő intézmény Európában mintegy 400 tagszervezettel. Sulok Szultán utalt arra, hogy rendkívül szigorú feltételeket támasztanak a belépés elé, és csak az európai értékekkel összeegyeztethető mérsékelt szervezetek válhatnak taggá. Mindez abban is segítséget nyújt, hogyha akár az Európai Uniónak, akár egymás között szükség van pl. egy közös pályázat miatti szorosabb együttműködésre, a FIOE ebben az értelemben megvalósítja azt az előszűrést, hogy tagjai biztosan ne jelentsenek pl. biztonsági kockázatot. A hasonló szemlélet ellenére azonban a 400 szervezet között nincsenek szoros kapcsolatok, hanem inkább eseti jelleggel kooperálnak egymás között. A szervezet vezetői 2008-‐‑ban az Európai Parlamentben írták alá az Európai Muszlimok Chartája nevű dokumentumot, amely történelmi léptékűnek tekinthető minden szempontból. Az Európai Muszlimok Chartájában ugyanis 400 muszlim tagszervezet az iszlámot közösen, az európai értékekkel összeegyeztethetően értelmezi. Például kinyilvánítják, hogy valamennyi az Európai Unió területén élő muszlimnak az adott állam törvényeit kell tiszteletben tartania. Továbbá elfogadják a nők és férfiak közötti egyenlőséget, és a dzsihádnak egy olyan értelmezését adják, amely a nemzetközi joggal is összeegyeztethető.58 A Charta egy rendkívül fontos lépés a Bassam Tibi féle euro-‐‑
A szervezet honlapja: http://cmce-‐‑europe.eu/ Sandro MAGISTER (2008): Five Muslims at the Vatican to prepare the audience with the Pope, 2008.02.06. Online: http://chiesa.espresso.repubblica.it/articolo/188961?eng=y (Letöltve: 2011.10.07.) 57 A szervezet honlapja: http://www.euro-‐‑muslim.com/ 58 The Charter of the Muslims of Europe. Federation of Islamic Organizations of Europe. http://www.euro-‐‑ muslim.com/En_u_Projects.aspx?kind_id=103 (Letöltve: 2011.10.10.) 55 56
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 18
iszlám koncepciójának megvalósítása irányában, hiszen 400 szervezet megegyezett a tartalmát tekintve.59 Az említett európai közös charta felveti a kérdését annak, hogy a magyarországi muszlimok hogyan vélekednek arról a kérdésről, hogy vajon létezik-‐‑európai iszlám avagy sem. Dr. Tayseer az európai iszlámmal kapcsolatban azt fogalmazta meg, hogy egy muszlimnak „az egész világ az otthona”, mert a „lelke Isten felé néz”, vagyis az iszlám nem korlátozódik egy kontinensre vagy egy földrészre, hanem a vallás az egész emberiséghez szól.60 Kifejezetten érdekes Sulok Szultánnak a véleménye, aki maga is aláírója a fentiekben említett Chartának. Szerinte sincs ugyanis európai iszlám, hiszen azok a muszlimok akik erről beszélnek a vallás elhagyásának a határán vannak, és túl liberálisoknak nevezte őket.61 Bolek Zoltán is egyértelműen nemmel válaszolt a kérdésre, szerinte sem létezik európai iszlám, hanem dr. Tayseer és Sulok Szultán véleményével megegyezően „egy iszlámról” beszélt. Bolek arra utalt, hogy az Európai Unióban más a gazdasági és politikai környezet mint a Közel–Keleten. Míg például Szíriában és Egyiptomban a muszlimok nem demokratikus rezsimekben élnek, addig az Európai Unió területén egészen mások a realitások.62 Az iszlám egy értelmezési keretet ad, amelybe sokféle vélemény elfér – vélekedett a kérdésről Sulok Szultán.63 Mindhárom szervezet vezetője tehát elutasítja az európai iszlám létezésének a tételét, amely az elmúlt években az európai viták homlokterébe került. Mindhárom szervezet élesen kritizálta az Európai Unióban az elmúlt években nagy vihart kavart ügyeket mint a fejkendővel kapcsolatos szabályozás Franciaországban, a svájci népszavazás ügye a minaretek építéséről vagy a dán karikatúra-‐‑botrány körüli vitákat. Ez utóbbi kapcsán Bolek Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy Mohamed próféta ilyen ábrázolása gyalázatnak tekinthető, és a muszlimok akkor is fellázadtak volna, ha Jézust ábrázolták volna negatív formában.64 Dr. Tayseer szerint „Európában már Isten sem szent”, a karikatúrák egyetlen célja magát az iszlámot megsemmisíteni, hiszen Mohamed próféta a tökéletesség szimbóluma. Tayseer felteszi a kérdést, hogy vajon mit szólna egy magyar ember, ha a magyar zászlót valaki kettészakítaná. „A szabadság addig terjed, míg nem sérti más szabadságát” – vélekedett a palesztin fogorvos.65 Sulok Szultán a minaret-‐‑ügy és a fejkendő vita kapcsán megfordítva a kérdést, de nagyon hasonlóképpen fogalmazott, amikor azt feszegette, hogy vajon a szabadságjogok mindenkire érvényesek-‐‑e Európában avagy sem. Érvelése szerint a nőket a fejkendővel kapcsolatban nem lehet választás elé Az euro-‐‑iszlám vagy európai iszlám kérdéséhez lásd ROSTOVÁNYI Zsolt (2010): Európai (euro-‐‑ )iszlám vagy iszlám Európában. In Rostoványi Zsolt (szerk.): Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Aula Kiadó, Budapest. 60 Interjú Saleh Tayseer-‐‑ral: i.m. 61 Interjú Sulok Szultánnal: i.m. 62 Interjú Bolek Zoltánnal: i.m. 63 Interjú Sulok Szultánnal: i.m. 64 Interjú Bolek Zoltánnal: i.m. 65 Interjú Saleh Tayseer-‐‑ral: i.m. 59
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 19
állítani, minden nőnek jogában áll hordania. Egészen más a burka, amit Európában mindössze pár ezren hordanak, és az iszlám az arc eltakarását egyébként sem teszi kötelezővé.66 Mindhárom muszlim közösség tehát megfogalmazza az említett kérdések vonatkozásában, hogy a szabadságjogoknak kell, hogy legyenek határai, éspedig más vallási érzületét, méltóságát nem lehet megsérteni. Ugyanakkor a minaret-‐‑ügy és a fejkendő-‐‑ügy kapcsán éppen azt fejtegetik, hogy nem szabad a szabadságjogokat korlátozni. 6. Konklúzió A magyarországi muszlim közösségek számos tekintetben hasonlítanak nyugat–európai társaikhoz, azonban számos pontban különböznek is azoktól. Magyarországon történelmileg – a honfoglalás, a török megszállás és az Oszták–Magyar Monarchia alatt – egészen másként alakult ki az iszlám jelenlét mint Nyugat–Európában. A magyarországi muszlim közösség nagysága nem tekinthető jelentősnek, ha összevetjük azokkal az európai példákkal, ahol az iszlám a második legnagyobb vallás (pl. Franciaország). A magyarországi muszlimok a szekularizáltság fokát tekintve a balkáni és a nyugat– európai muszlimok között helyezhetők el.67 A nagy többség nem jár mecsetbe imádkozni, ugyanakkor őrzi az iszlámhoz fűződő kulturális identitást. A magyarországi muszlimok nem jelentenek biztonságpolitikai kockázatot a magyar állam, illetve a magyar lakosság számára. Habár megítélésük összességében nem pozitív, ugyanakkor olyanfokú iszlámofóbiával, mint Nyugat–Európában hazánkban nem találkozhatunk. A hazánkban letelepedett muszlimok döntő hányada a magyar törvények szerint él, és nem veszélyezteti a társadalmi és politikai rendet. A muszlimok elfogadják az európai értékeket és azokat összeegyeztethetőnek tartják az iszlámmal. Például egyik muszlim szervezet sem tartja megvalósítandó céljának a saría bevezetését Magyarországon, hanem egyértelműen a magyar törvények tiszteletben tartására szólítanak fel.68 Sulok Szultán fogalmazta meg a legtalálóbban a azt a kérdést, hogy milyen együttélési modellben gondolkoznak a muszlimok: „integrálódás asszimiláció nélkül”.69 Integrálódás, azaz a magyar és európai törvények által definiált jogok és kötelezettségek szerint élni, ugyanakkor megőrizve a vallási identitást. Bolek Zoltán pedig „lojális iszlámról” beszélt, amely együttműködő a magyar állammal.70 Miután Magyarországon érvényesül a vallásszabadság, így a muszlimok elfogadják a törvényeket, és nem törekednek a rend megváltoztatására. A palesztin fogorvos sem lát ellentmondást aközött, hogy az iszlám térítő vallás, hiszen rendkívül pragmatikus: a hívő vagy elmegy (hidzsra) egy muszlim Interjú Sulok Szultánnal: i.m. A balkáni muszlimok szekularizáltságához lásd KEMENSZKY Ágnes (2010): Az európai muszlim közösségek sajátos színfoltja: a balkáni muszlimok. In Rostoványi Zsolt (szerk.): Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Aula Kiadó, Budapest. 68 Kerekasztal-‐‑beszélgetés a Magyar Külügyi Intézetben 2011. június 23-‐‑án. 69 Interjú Sulok Szultánnal: i.m. 70 Interjú Bolek Zoltánnal: i.m. 66 67
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 20
többségű társadalomba, ahol az iszlám szerint lehet élni, vagy itt marad Magyarországon és próbálja „megvalósítani az iszlámot” azzal a megkötéssel, hogy „nincs kényszer a vallásban”. Tayseer szerint miután Magyarországon bármikor szabadon lehet imádkozni, így egy muszlim ember normális tagja a magyar társadalomnak. A legfőbb közös cél mindhárom szervezet esetén, hogy a nem muszlim magyar embereket is megismertessék az iszlámmal, és eloszlassák a sztereotípiákat, valamint hogy a muszlim embereket felhívják az iszlám vallás szerinti életvitelre (daava). A média mellett többen kiemelték, hogy az orientalisták káros tevékenységet folytatnak, ugyanis szerintük nem értik az iszlámot, és tévesen magyarázzák azt. Különösen fontosnak tartották, hogy egy „autentikus” Korán-‐‑fordítás szülessen magyar nyelven, ugyanis a szakértők által a legnagyobbra értékelt Simon Róbert féle fordítást a magyarországi muszlimok elutasítják, mert nem egy muszlim ember fordította le.71 Nemrégiben Kiss Zsuzsa Halima, a Hanif Kulturális Alapítvány társelnöke fordította le a Koránt magyar nyelvre. Az elmúlt években – miként Európában is felmerült –, hogy a muszlimok egy közös ernyőszervezetet hozzanak létre, amely képviselné valamennyi muszlim érdekeit. Az ernyőszervezet létrehozása elég komoly vitákat generált a muszlimok között, ugyanis többen annak a véleménynek adtak hangot, hogy egy ilyen közös szervezet csak alulról szerveződhet, amelynek jelenleg nincsen realitása.72 A három szervezet között miként említettük komoly viták, nézeteltérések vannak, habár számos kérdésben közös célok is megfogalmazódnak. Olyan ernyőszervezetnek, amilyen Franciaországban létrejött, és a valóságban nem adja a francia muszlim lakosság „keresztmetszetét” nem sok értelme van létrehozni. Az ernyőszervezetnek azonban mindkét oldalról kétségtelenül megvannak az előnyei: az államnak egy szervezettel kell kommunikálni, miközben a muszlimok együttesen jobban lennének képesek az érdekeiket artikulálni. A jelenlegi egyházügyi törvény értelmében, ha a Parlament is jóváhagyja várhatóan a jelenlegi háromból talán kettő kaphat egyházként való bejegyzést: az Iszlám Közösség, illetve a Magyarországi Muszlimok Egyháza. Jelenleg az Iszlám Közösség teljesíti a törvényi feltételeket (20 éves múlt), és vállalná valamennyi hazai muszlim képviseletét a magyar állam előtt. Kérdéses azonban, hogy jó-‐‑e a magyar államnak egy olyan szervezetet jogilag legitimálni, amelynek belpolitikai szerepvállalása (szélsőjobboldali kapcsolatok) és külpolitikai nézetei (pl. szudáni kapcsolatok vagy az Izraellel szemben való fellépés megfogalmazása) homlokegyenest szembenáll Magyarország érdekeivel. Az egyházügyi törvény miután automatikusan nem sorolta az egyházak közé egyik muszlim szervezetet sem, a törvényi feltételek megléte esetén a parlament kétharmados jóváhagyására bízza a döntést. Jelen sorok írásakor még nem tisztázódott, hogy a három egyház közül melyik kerül az elismert egyház kategóriájába. Maga a törvény, amelyről korábban már ejtettünk szót 14 egyházat ismer el, amelyek között egyik muszlim egyházat sem találjuk meg. Az 1895-‐‑ös és 1916-‐‑os törvényekből kiinduló egyházügyi törvény sajnálatosan nem Interjú Kiss Zsuzsa Halimával, a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány társelnökével (2011.04.01.) Kerekasztal-‐‑beszélgetés a Magyar Külügyi Intézetben: i.m.
71 72
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 21
veszi figyelembe, hogy az iszlám akárcsak a zsidó és keresztény hagyományok az európai történelem és civilizáció szerves része. A törvény ugyanakkor pozitívan egy keretet biztosít arra, hogy a kormány az egyházként be nem jegyzett, de közfeladatokat ellátó vallási szervezetekkel együttműködést kössön. Ha azonban a három közül valamelyiket vagy akár többet egyházként jegyeznek be az jelentős jogkörökkel (pl. hitoktatás kérdése) járhat a muszlim közösség számára. A kérdés az, hogy vajon a parlamentnek, a döntés meghozatalakor jogában áll-‐‑e mérlegelni politikai szempontokat avagy pusztán a törvényi feltételek megléte esetén automatikusan jóváhagyja az egyházként való bejegyzést. Valójában mindkettő óriási veszélyeket rejt magában – különösen, ha a három jelenlegi muszlim egyházat vizsgáljuk. Mindkét esetben ugyanis az állam aktívan beavatkozik a vallási kisebbségen belüli erőviszonyokba. A muszlimok integrálódása szempontjából az sem lenne szerencsés, ha a három egyházból az egyik, a dr. Tayseer vezette Iszlám Egyház nem kapná meg az egyházként való bejegyzést. Ez azt az üzenetet küldheti a tagok felé, hogy az amúgy mérsékelt és az izraeli elnök látogatásakor nem bizonyítható vádak alapján előzetes letartóztatásba helyezett fogorvos vezette közösséget a magyar állam nem ismeri el azonos módon, mint a többit. Az mindenesetre igaz, hogy a három egyházból kettő, a regisztrációra esélyes Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kiterjedt vallásközi párbeszédet folytat jelenleg is a magyarországi történelmi egyházakkal. Mindkét szervezet részt vett a magyar EU elnökség alatt, 2011 júniusában Gödöllőn megrendezett keresztény-‐‑zsidó-‐‑ iszlám párbeszéd nemzetközi konferencián.73 Az állam szerepvállalásának kérdése további kutatások tárgyát kell, hogy képezze. Felhasznált Irodalom: 1990. IV. számú törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról. Elérhető online: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99000004.TV (Letöltve: 2011. 09. 10.) A Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány honlapja: www.hanif.hu (Letöltve: 2011. 09. 10.) 2010. évi törvény a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. Online: www.parlament.hu/irom39/03507/03507.pdf (Letöltve: 2011. 09. 13.) A 2011-‐‑es népszámlálás http://www.nepszamlalas.hu/index.php?menu=1022&langcode=hu 2011.10.05.)
kérdőíve: (Letöltve:
A keresztény-‐‑iszlám-‐‑zsidó vallásközi párbeszéd konferencia záródokumentuma. 2011. június 7. Országos Sajtószolgálat. Online: http://os.mti.hu/hirek/68833/os-‐‑a_kereszteny-‐‑iszlam-‐‑ zsido_vallaskozi_parbeszed_konferencia_zarodokumentuma (Letöltve: 2011.10.10.)
73
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 22
„A magyarok háromnegyede visszahívná a katonákat Irakból”. Magyar Gallup Intézet, Budapest, 2004. Online: http://www.gallup.hu/Gallup/release/irak040510.htm (Letöltve: 2011.10.05.) „A keresztény-‐‑iszlám-‐‑zsidó vallásközi párbeszéd konferencia záródokumentuma”. 2011. június 7. Országos Sajtószolgálat. Online: http://os.mti.hu/hirek/68833/os-‐‑a_kereszteny-‐‑ iszlam-‐‑zsido_vallaskozi_parbeszed_konferencia_zarodokumentuma A Magyarországi Muszlimok Egyházának honlapja: http://iszlamweb.hu/ (Letöltve: 2011. 09. 10.) „A Világvallások Együttműködési Fórumának nyilatkozata”. Magyarországi Muszlimok Egyháza. Online: http://iszlamweb.hu/index.php?content_type=article&content_id=855 (Letöltve: 2011.10.05.) ADORJÁN Imre (1998): Muzulmánok a magyarok közt. A kezdetektől az Árpád-‐‑kor végéig. Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet. Terebess E-‐‑tár, http://terebess.hu/keletkultinfo/muzulmagy.html (Letöltve: 2011. 09. 21.) „Arab–Magyar Barátság Napja Ajkán”. magyar_baratsag_napja_ajkan (Letöltve: 2011.10.05.)
http://jobbik.hu/arab-‐‑
Az Iszlám Egyház honlapja: http://www.iszlam.hu/ (Letöltve: 2011. 09. 10.) Az Iszlám Közösség honlapja: http://www.magyariszlam.hu/mikmagyar/news.php (Letöltve: 2011. 09. 10.) BALOGH Margit (2010): Regnum et sacerdotium – Állam és egyház történelmileg változó viszonyai Magyarországon. Vallástudományi Szemle, VI. évfolyam, 4. szám, p. 23. CZENE Gábor (2011): A magyar iszlám és a szélsőjobb: átláthatatlan politikai szálak. Népszabadság, 2011. augusztus 6. Online: http://nol.hu/belfold/20110806-‐‑ atlathatatlan_politikai_szalak (Letöltve: 2011. 09. 13.) CSICSMANN László (2010): A dán karikatúra-‐‑botrány és a globális umma. In Rostoványi Zsolt (szerk.): Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága. pp. 187–216. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Aula Kiadó, Budapest. dr. FISCHL Vilmos (2011): Iszlám és terrorizmus, avagy civilizációk összecsapása? Hadtudományi Szemle, IV. évfolyam, 1. szám. Online: http://hadtudomanyiszemle.zmne.hu/?q=hu/2011/4-‐‑evfolyam-‐‑1-‐‑ szam/tarsadalomtudomany/iszlam-‐‑es-‐‑terrorizmus-‐‑avagy-‐‑civilizaciok-‐‑oesszecsapasa FODOR Pál (1991): Magyarország és a török hódítás. Budapest, Argumentum.
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 23
„Heteken belül szabad lehet a Szudánban elrabolt magyar férfi”. Az Este, 2010.11.02. Online: http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/11/02/07/Heteken_belul_szabad_lehet_a_Szudanban_e lrabolt_magyar.aspx (Letöltve: 2011.10.07.) JÁSZBERÉNYI Sándor (2011): Rózsa Flores szúfi volt – interjú a magyar muzulmán vezetővel. Online: http://mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/rozsa-‐‑flores-‐‑szufi-‐‑volt-‐‑interju-‐‑ a-‐‑magyar-‐‑muzulman-‐‑vezetovel/2011-‐‑01-‐‑10/1109 (Letöltve: 2011.10.07.) „Kepes: félreértette a sajtó a Rózsa Flores-‐‑szel készült interjút”. HVG, 2009. április 24. Online: http://hvg.hu/vilag/20090424_eduardo_rozsa_flores_kepes_andras_interju (Letöltve: 2011.10.07.) KEMENSZKY Ágnes (2010): Az európai muszlim közösségek sajátos színfoltja: a balkáni muszlimok. In Rostoványi Zsolt (szerk.): Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Aula Kiadó, Budapest. „Keresztény terrorizmus vagy istenkáromlás? – A norvégiai vérfürdő margójára”. Magyar Evangélikus Egyház. 2011. július 28. Online: http://www.evangelikus.hu/publicisztika/kereszteny-‐‑terrorizmus-‐‑vagy-‐‑istenkaromlas-‐‑ 2013-‐‑a-‐‑norvegiai-‐‑verfurdo-‐‑margojara (Letöltve: 2011.10.05.) „Kétmillió forint kártérítés a terrorcselekménnyel gyanúsított palesztin fogorvosnak”. MTI, 2008. 10. 01. Online: http://www.jogiforum.hu/hirek/18748 (Letöltve: 2011.10.05.) Gyorgy LEDERER (1992): Islam in Hungary. Central Asian Survey, Vol. 11, No. 1, pp. 1–23. Gyorgy LEDERER (2002): Islam in Post-‐‑Socialist Hungary. ISIM Newsletter, 11/02, p. 15. LEHOCZKI Bernadett (2009): Bolívia: bel– és külpolitikai változások Evo Morales elnöksége alatt. Nemzet és Biztonság, 2009/5. szám, pp. 3-‐‑13. LINDER Bálint (2004): Mozlimok Magyarországon: Igaz és igazabb hitűek. Magyar Narancs, XVI. évfolyam, 19. szám. Online: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10117 (Letöltve: 2011.10.05.) MAGISTER, Sandro: Five Muslims at the Vatican to prepare the audience with the Pope, 2008.02.06. Online: http://chiesa.espresso.repubblica.it/articolo/188961?eng=y (Letöltve: 2011.10.07.) MAGYAR KATOLIKUS LEXIKON, Szabolcsi zsinat http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html (Letöltve: 2011. 09. 21.)
szócikk.
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 24
„Nem lesz iszlám központ a Budaörsi úton”. Budapest Főváros XI. Kerület Új-‐‑Buda Önkormányzata. Online: http://www.ujbuda.hu/hirek.php?articleid=3590 (Letöltve: 2011.10.05.) Nemzetbiztonsági Évkönyv, 2004, http://www.nbh.hu/oldpage/evk2004/05-‐‑0035.htm (Letöltve: 2011.10.05.) N. RÓZSA Erzsébet (2010): Muszlim kisebbségek Közép–Európában, avagy Közép– Európa különlegessége. In Rostoványi Zsolt (szerk.): Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Aula Kiadó, Budapest. „Nőt a pirézekkel szembeni elutasítás”. TÁRKI, Online: http://www.tarki.hu/hu/news/2007/kitekint/20070308.html (Letöltve: 2011.10.05.) dr. RASHWAN Mohamed (2002): Miért van kudarcra ítélve a terrorizmus ellenes harc? Demokrata, 2002/47, pp. 36–37. Nyilatkozat a „Szabadságot Gázának” Flotillát nemzetközi vizeken ért támadásról. Magyarországi Muszlimok Egyháza. 2010. június 1. Online: http://iszlamweb.hu/content/downloads/nyilatkozat_gazaflotilla.pdf (Letöltve: 2011.10.05.) András RÓNA-‐‑TAS (1999): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages. An Introduction to Early Hungarian History. CEU Press, Budapest–New York. ROSTOVÁNYI Zsolt (szerk.) (2010): Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Aula Kiadó, Budapest. ROSTOVÁNYI Zsolt (2010): Európai (euro-‐‑)iszlám vagy iszlám Európában. In Rostoványi Zsolt (szerk.): Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága. Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, Aula Kiadó, Budapest. Sultan SULOK (2010): Muslim Minority in Hungary. Paper written for the Warsaw Symposium on the Muslim Minorities in Eastern and Central Europe. Budapest, November 2010. (Manuscript) SZOBOTA Zoltán (2003): Magyar iszlám hívők kontra dr. Rashwan. Veszélyben a valláskritika? Hetek, 2003.09.19 Online: http://www.hetek.hu/fokusz/200309/veszelyben_a_vallaskritika (Letöltve: 2011.10.05.) The Charter of the Muslims of Europe. Federation of Islamic Organizations of Europe. http://www.euro-‐‑muslim.com/En_u_Projects.aspx?kind_id=103 (Letöltve: 2011.10.10.)
TÁMOP-‐‑4.2.1/B-‐‑09/1/KMR-‐‑2010-‐‑0005 25
UDVARVÖLGYI Zsolt (2010): A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988). Egyháztörténeti Szemle, 11. évfolyam, 4. szám. Elérhető online: http://www.uni-‐‑ miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/udvarvolgyi.htm (Letöltve: 2011. 09. 10.) UDVARVÖLGYI Zsolt (1998): A magyar iszlám vallásszociológiája. Szakdolgozat, ELTE, Szociológiai Intézet, Budapest, 1998. Terebess E-‐‑Tár: http://terebess.hu/keletkultinfo/udvarvolgyi1.html (Letöltve: 2011.09.21.) VÁSÁRY István (2003): A régi Belső–Ázsia története. pp. 143–150. Magyar Őstörténeti Könyvtár, Balassi Kiadó, Budapest. WILDERS, Geert (2009): Freedom of Speech: Text of Geert Wilders Speech, 2009. április 27. Online: http://atlasshrugs2000.typepad.com/atlas_shrugs/2009/04/freedom-‐‑of-‐‑speech-‐‑ text-‐‑of-‐‑geert-‐‑wilders-‐‑speech.html (Letöltve: 2011.10.05.) Hanganyagok, interjúk: Interjú SULOK Szultánnal, a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetőjével (2011. május 13.) Interjú BOLEK Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség vezetőjével (2011. február 12.) Interjú dr. Saleh TAYSEER-‐‑ral, az Iszlám Egyház elnökével (2011. április 29.) Interjú KISS Zsuzsa Halimával, a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány társelnökével (2011. április 1.) Kerekasztal-‐‑beszélgetés a Magyar Külügy Intézetben a magyarországi muszlim közösségek részvételével (2011. június 23.)
